EURÓPAI PARLAMENT
2009 - 2014
Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság
Az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentése a 2012. október 28–31. közötti görögországi küldöttségi látogatásról A küldöttség vezetője: Jan MULDER
A látogatás célja 2012. október 28–31. között hét képviselőből álló küldöttség utazott Görögországba, ezen belül a görög–török határra és Athénba. A látogatás célja az volt, hogy a küldöttség információt gyűjtsön és személyesen győződjön meg arról, mi a helyzet Görögországban a határőrizet, illetve a menedékkérők és illegális migránsok befogadása terén. (a programot lásd a mellékletben). A küldöttség tagjai elutazásuk előtt találkoztak a Bizottsággal, a görög állandó képviselettel és különböző nem kormányzati szervezetekkel, hogy a görögországi helyzetről háttér-információkhoz jussanak. 1. Látogatás a görög–török határon lévő központokban A küldöttség tagjai négy, a görög–török határ közelében működő központot keretek fel (Filakio, Féresz, Komotini és Venna). A küldöttség Alexandrúpoliban a helyi önkormányzatokkal (regionális kormányzók és polgármesterek) és a regionális rendőri hatóságokkal is találkozott. 1.1. Filakio Georgios Salamangas dandártábornok, az oresztiádai rendőr igazgatóság rendőrkapitánya fogadta a filakiói központba érkező küldöttséget, és ismertette a régió aktuális helyzetét az illegális migráció terén. DV\943276HU.doc
HU
PE516.606v01-00
HU
Kifejtette, hogy a határon feltartóztatott személyeket minden esetben a filakiói központba viszik, így ez az első befogadóállomás szerepét tölti be. A személyeket itt nyilvántartásba veszik, átvilágítják, ellenőrzik a személyazonosságukat, ujjlenyomatot vesznek és fényképet készítenek róluk. Egy elbeszélgetés keretében tájékozódnak az útvonalukról is. A fogva tartás időtartama legfeljebb három hónap lehet azon személyek esetében, akik menedékjog iránti kérelmet adtak be. Három hónap elteltével szabadon bocsátják őket, kiállítanak nekik egy rózsaszín kártyát, és hat hónapon belül újra meg kell jelenniük. Akik nem kérelmeztek menedékjogot, azok a származási országukba való visszaküldésig maradnak a központban. A dandártábornok kiemelte, hogy a többség gazdasági nehézségek miatt hagyja el hazáját. A Törökországgal kötött visszafogadási megállapodás végrehajtásán sokat kellene javítani. 2011-ig mindösszesen 138 személyt, 2012-ben pedig csak 41 személyt fogadtak vissza. Azt is megemlítette, hogy a visszafogadásnak Grúziával is jobban kellene működnie. Kifejtette, hogy a menedékjog kérdését torzítja, hogy sokan csak azután kértek menedékjogot, hogy az illegális görögországi tartózkodásuk miatt őrizetbe vették őket, mivel ezzel próbálták elkerülni a származási országba való visszaküldést. A központban orvosi ellátás (orvos és ápoló) is rendelkezésre áll. A központban folyamatban van a tolmácsok, szociális munkások és pszichológusok felvétele, és 2012 végére várhatóan mindhárom kategóriából hat-hat fővel bővül az állomány. Napi háromszori étkezést lehet igénybe venni, van telefon és takarítás, és amennyiben nem esik, a fogvatartottak a szabadba is kimehetnek. A központ kapacitása 374 fő. Hét zárkára van felosztva, ezek közül egyet a nőknek, egy másikat a kísérő nélküli kiskorúaknak tartanak fenn. 2011-ben 84 ország állampolgárai haladtak át a központon, közülük az afgánok 55%-ot tettek ki. A küldöttség ottjártakor 120 főt tartottak fogva, köztük 50 nőt és 2 kísérő nélküli kiskorút. A küldöttség ott-tartózkodása alatt nem érkezett új személy. Georgios Salamangas dandártábornok kiemelte, hogy a központot felújították és kibővítették, amibe egy átvilágító központ építése is beletartozott. A központba látogató képviselők láthatták, hogy mindegyik zárkában körülbelül 25 ágy, négy mosogató, négy illemhely és három zuhanyzó található (ajtó nélkül). A takarókat használták függöny gyanánt. Néhány fogvatartott elpanaszolta, hogy korlátozottan fér hozzá az egészségügyi ellátáshoz, a tisztálkodó szerekhez és a telefonhoz. Azt állították, hogy két hónapig csak hideg vizük volt. Az EPP képviselői úgy vélik, hogy ezek a panaszok nem tűnnek nagyon megalapozottnak, mivel a hatóságok ismételten azt állították, hogy minden alapszolgáltatást biztosítanak a fogvatartottaknak. A GUE képviselője hangsúlyozza, hogy a 2 kísérő nélküli kiskorú által lakott zárkában 4 bevetetlen ágyat látott, és amikor a kísérő nélküli kiskorúakat erről kérdezte, azt válaszolták, hogy az előző éjszakáig két felnőttel osztoztak a zárkán.
PE516.606v01-00
HU
2/25
DV\943276HU.doc
1.2. Látogatás a kerítésnél A küldöttség ezután felkereste a kerítés helyszínét és a közelben lévő parancsnoki központot. A hatóságok elmondták, hogy a kerítés a Görögország és Törökország közötti, 12,5 km hosszúságú szárazföldi határon épült, és kizárólag Görögország finanszírozta. A cél a 2012. november végi befejezés volt. A kerítés két részből áll. Az első kerítés a határon húzódik, a második kerítést pedig már görög területen fogják felépíteni. A kerítéshez 20 kamerát telepítettek, ezenkívül éjszakai kamerákkal is felszerelték, hogy észleljék a migránsokat. A kamerák képei a parancsnoki központba futnak be. Ha észlelnek egy migránst, őrjáratot küldenek ki a feltartóztatására. Georgios Salamangas dandártábornok elmondása szerint a 2010-ben Görögországba beutazó 36 000 illegális migráns közül 26 000 a kerítés jelenlegi helyszínén haladt át. 1.3. Féresz A küldöttség által felkeresett féreszi központ az új központ, amely 2011. június és 2012. augusztus között épült. A korábbi idegenrendészeti fogdát most börtönként használják. Az intézmény kapacitása 74 fő, két szárnyra elosztva. Minden zárkában öt ágy található. Illemhely nincs a zárkákban, ennek igénybevételéhez hívni kell az őröket. A küldöttség látogatásakor 51 fogvatartott volt (csak férfiak), akik közül 41 kért menedékjogot. Állampolgárság szerint a legnagyobb arányban az irakiak (14), irániak és bangladesiek képviseltették magukat. A központban Algériából, Üzbegisztánból és Szenegálból származó fogvatartottak is voltak. A fogva tartás legfeljebb hat hónapig tarthat, menekültügyi esetekben három hónapig. A fogva tartás ideje 12 hónapra meghosszabbítható, amennyiben a fogvatartott vagy a származási ország részéről nincs együttműködés az úti okmányok ügyében. A fogvatartottak közül néhányan azt állították, hogy nem kapnak eleget enni, és nem tudják, mit esznek, illetve hogy az étel megfelel-e a vallási étrendjüknek. Az EPP képviselői úgy vélik, hogy ezek a panaszok nem tűnnek nagyon megalapozottnak, mivel a hatóságok ismételten azt állították, hogy minden alapszolgáltatást biztosítanak a fogvatartottaknak, ahogy a vallási szokásaikon alapuló igényeik szerinti speciális ételeket is biztosítják. A küldöttség találkozott a görög menekültügyi tanács (GCR) és az Arsis képviselőivel. A szufli, tiherói és féreszi központban működő GCR ingyenes jogi támogatást biztosít a migránsok számára. Az Arsis nevű civil szervezet a kísérő nélküli kiskorúakkal foglalkozik Görögország egész területén. A szervezet kiépített egy befogadói hálózatot Athénban, menedékhelyet működtet Alexandrúpoliban, Filakióban és Féreszben pedig osztályokat és szakképzést kíván indítani. Amennyiben a kísérő nélküli kiskorú menedékjogot kér, a szervezet belső ügyvédje ehhez is segítséget nyújt. A szervezetet a munkaügyi és az egészségügyi minisztérium finanszírozza.
DV\943276HU.doc
3/25
PE516.606v01-00
HU
1.4. Póroszi átvilágító központ Az átvilágító központ a határtól 500 méterre, a határőrállomástól 7 kilométerre található. 2012. márciusig a féreszi régióban feltartóztatott személyek átvilágítására használták. A rendőrség úgy döntött, hogy 2012. márciustól minden műveletet összevon a régióban, és a tiherói és szufli régióban feltartóztatott személyeket is idehozzák. A képviselőket tájékoztatták az átvilágítási folyamat különböző lépéseiről. Az első lépés a testi motozás, amikor a származási országra utaló információkat keresnek (okmányok, jegyek, számlák). A második lépés egy orvosi vizsgálat, ezt a Médecins Sans Frontières (MSF – Orvosok Határok Nélkül) végzi. A harmadik lépés a tájékoztatási hivatal, ahol a harmadik országbeli állampolgárok felvilágosítást kapnak a folyamatról és a jogaikról. A negyedik lépésben zajló átvilágítási folyamat az állampolgárság megállapítására és az emberkereskedők azonosítására irányul. Ebben a lépésben egyéni elbeszélgetésre/kihallgatásra kerül sor, szükség esetén tolmács közreműködésével. Ez egyben a kiszolgáltatott csoportok különválasztására is irányul. Az ötödik lépés az ujjlenyomatvétel és a fénykép készítése. Az így összegyűjtött információt ezután továbbítják a rendőr igazgatóságnak. Amennyiben egy migráns az eljárás során menedékjogot kér, a rendőrség köteles továbbítani a kérelmet az alexandrúpoli rendőrség illetékes szolgálatainak. Az MSF-nek a központban saját sátrai működnek, itt végzik el az orvosi vizsgálatokat. Az MSF képviselőinek elmondása szerint 2012. szeptember óta 50 ember haladt át a központon. Többségében fiatal férfiak voltak, akik gyakran vizesen, élelem nélkül érkeztek a központba. A folyamat kezdőpontja az úgynevezett „triage”, amelynek során azonosítják a kiszolgáltatott csoportokat. Egyidejűleg ételt és innivalót is biztosítanak. Egy orvos mindenkit megvizsgál. Az MSF emellett jogi támogatást is nyújt. Mentális egészségügyi támogatást már nem biztosít, de a képviselők nyomatékosan jelezték, hogy erre nagy szükség lenne. Emanouil Katriadakis vezérőrnagy, Kelet-Makedónia és Trákia rendőrfőkapitánya további információkkal szolgált a menekültügyi eljárásról, konkrétan a rózsaszín kártyáról, amelyet azok kapnak, akik menedékjogot kértek, de még nem kaptak választ, illetve akik a fellebbviteli eljárásra várnak. A kártya ingyenes egészségügyi ellátást és munkavállalási jogot biztosít a tulajdonosának. A kártyát hathavonta megújítják, amíg az eljárás le nem zárul. A menedékjog iránti kérelmet pillanatnyilag egy menekültügyi bizottság vizsgálja. A bizottság első fokon a rendőrség egy képviselőjéből és az UNHCR egy képviselőjéből áll. Másodfokon a rendőrség egy képviselőjéből, az UNHCR egy képviselőjéből és egy köztisztviselőből áll. A tervek szerint a következő hónapokban létrejön egy új menekültügyi szolgálat, amely független lesz a rendőrségtől. 1.5. Komotini PE516.606v01-00
HU
4/25
DV\943276HU.doc
A komotini központ korábban rendőr-akadémia volt, a felújítás során ezt alakították át idegenrendészeti fogdává, ahogy ez a másik két, Drámában és Xánthiban található központtal is történt. A központban a látogatás idején körülbelül 300 fogvatartott volt (csak férfiak). Állampolgárság szerint a legnagyobb arányban az afgánok, pakisztániak, bangladesiek, szíriaiak és algériaiak képviseltették magukat. Az EPP képviselői szerint minden alapszolgáltatás rendelkezésre állt, és ügyvéd igénybevételére is volt lehetőség. 1.6. Venna A vennai központ 19 éve nyílt meg, korábban egy pályaudvar raktáraként használták. Emanouil Katriadakis vezérőrnagy elismerte, hogy a központban uralkodó körülmények korántsem ideálisak, és jelezte, hogy a miniszter bejelentése szerint be is fog zárni, amint az új drámai központ elkészül, azaz 20 nap vagy legfeljebb egy hónap múlva1. A központ maximális kapacitása 250 fő. A központ öt részlegből/zárkából áll. A látogatás idején 100–200 főt tartottak fogva. A fogvatartottak azt állították, hogy nem kaptak meleg vizet, korlátozottan jutottak el orvoshoz, és hogy a központot aznap, a látogatás előtt takarították ki, és ekkor vitték el a fogvatartottakat. A központ felkeresésekor látható volt, hogy az egyes zárkákban akár 45 fogvatartottat is őriznek. Minden zárkában két illemhely és egy zuhanyzó volt (ajtó nélkül). Az S&D, az ALDE és a GUE képviselői hangsúlyozták, hogy a fogvatartottaknak nem volt meleg ruhájuk, és zárkánként mindössze egy fényforrás jutott, az ajtó felett. A menekültek elmondták, hogy Törökországon keresztül érkeztek, több ezer dollárt fizettek az útért, és a céljuk többnyire Észak-Európa volt. 2. A regionális rendőri hatóságokkal és a helyi önkormányzatokkal folytatott megbeszélések Aris Giannakidis, Kelet-Makedónia és Trákia regionális kormányzója emlékeztette a küldöttséget a 2010–2011-es helyzetre, amikor naponta 200-400 fő érkezett. Nyomatékosította, hogy a RABITS művelet keretében a Frontex által nyújtott segítségnek döntő szerepe volt abban, hogy uralni tudták a helyzetet, és hogy Görögország most azt az üzenetet próbálja terjeszteni, hogy az illegális beutazókat egy évre őrizetbe veszik, így nem lesz lehetőségük továbbutazni más tagállamokba. Kitartott amellett, hogy az EU-nak pénzügyi segély és technikai segítségnyújtás formájában szolidaritást kell tanúsítania, amit a szíriai helyzet miatt a tengeri határra is ki kell terjeszteni.
1
A vennai központot 2012. december 8-án zárták be.
DV\943276HU.doc
5/25
PE516.606v01-00
HU
Georgios Salamangas dandártábornok jelezte, hogy Görögország és Törökország között 12,5 km hosszúságú szárazföldi határ és mintegy 80 kilométer hosszú folyami határ húzódik. A küldöttség látogatása idején 1517 harmadik országbeli állampolgárt tartottak fogva az évroszi régióban. Észak-Évrosz régióban a feltartóztatottak száma a következőképpen alakult: – 2009-ben: 3521 – 2010-ben: 35 930 – 2011-ben: 28 231 (köztük 890 fő a szárazföldi határon) – 2012-ben a látogatás időpontjáig: 23 212 (köztük 517 fő a szárazföldi határon) Állampolgárság szerint 2011-ben a legnagyobb arányban az afgánok (15 386 személy, 55%), pakisztániak (3872, 14%), algériaiak (1956, 7%) és marokkóiak képviseltették magukat. 2012-ben is az afgánok aránya volt a legmagasabb, 30%-kal, a második helyen pedig a szíriaiak álltak, 3984 feltartóztatott személlyel. 2010-ben 73 embercsempészt tartóztattak le. A 2011-ben őrizetbe vett embercsempészek nagyobbrészt afgánok (18) és törökök (12) voltak. 2012-ben állampolgárság szerint az irakiak (28) és a görögök (21) aránya volt a legmagasabb. Az embercsempészekre akár 20 év börtönbüntetés is kiszabható. Az illegális migránsok leggyakrabban fapados járatokkal érkeznek a Maghreb-országokból Törökországba, onnan pedig gyalogosan, akár 200 migránsból álló csoportokban, vagy a folyón keresztül, 10–12 fős mentőcsónakokban kelnek át a török–görög határon. Nyáron a folyó sekélyebb, így ilyenkor gyalogszerrel is át lehet kelni rajta. A szárazföldi határ felügyeletét őrjáratok és egy távvezérlésű, automatikus kamerarendszer látja el. A folyami határon a hatóságok vízi őrjáratokat szerveznek. Az Évroszon mentőmissziókat is szoktak szervezni, hogy az emberek ne fulladjanak vízbe, de az utóbbi években nem sikerült minden halálesetet megakadályozni. 2010ben 22 ember halt meg fulladás miatt, négyen kihűlés miatt, 2011-ben ez a szám 8, illetve 2 volt, 2012-ben pedig 6 és 2. A 2012. augusztusban indult Aspida művelet további, a határon bevethető forrásokat biztosított, többek között 2000 rendőrt, járműveket és felszereléseket, például hőkamerákat. 2012. szeptemberben csak 71 illegális bevándorlót tartóztattak fel, októberben 26-ot. A küldöttség látogatásakor a Frontex-művelet még mindig zajlott, de csökkentett forrásokkal, köztük például 26 vendégtiszttel, 3 kihallgatóval és 2 Frontex támogató tisztviselővel. A regionális kormányzóhelyettesek hangsúlyozták, hogy a helyi lakosság szolidáris és segíti a migránsokat, annak ellenére, hogy gazdasági téren a régió nem mondható erősnek. Hangsúlyozták továbbá, hogy a jelenlegi probléma az EU felelőssége is, ezért az EU-nak pénzügyi támogatást és határőröket kellene biztosítania. Jelezték, hogy 2010. május óta a Frontex segítségével fejlesztettek a Törökországgal való együttműködésen. Párhuzamos őrjáratokat szerveztek, és egy PE516.606v01-00
HU
6/25
DV\943276HU.doc
közös távközlési rendszer fejlesztésén is dolgoznak. Kiemelték ugyanakkor, hogy Törökországnak jobban kellene védenie a határait, és vissza kellene fogadnia azokat a harmadik országbeli állampolgárokat, akik az országukon keresztül léptek be Görögországba. Az érkezőket minden esetben embercsempészek segítették. 3. Az athéni régióban lévő központok A küldöttség két központot keresett fel az athéni régióban (Amigdaleza és Elliniko), és találkozott az új menekültügyi szolgálattal, a Frontex és az EMTH, valamint a civil szervezetek képviselőivel. A képviselők találkoztak ezenkívül a tengerészeti miniszterrel, a közrendért és polgári védelemért felelős miniszterrel és az egészségügyi miniszterrel. A látogatás idején az athéni régióban 1685 harmadik országbeli állampolgárt tartottak fogva, köztük a Petrou Ralli utcában 104 nőt, 1710 férőhelyes kapacitás mellett. 3.1. Az amigdalezai idegenrendészeti fogda Az amigdalezai idegenrendészeti fogdában két részleg fogadja a felnőtteket, egy a gyermekeket. A központban csak férfiakat tartanak fogva. A látogatás idején az első részlegben 464 fogvatartott volt, a második részlegben 509. A központon belül egy külön részlegben 15 és 18 év közötti kiskorúakat is tartottak, 40 főt. A fogvatartottak közül 600 kért menedékjogot. Állampolgárság szerint a pakisztániak, afgánok és bangladesiek voltak köztük a legtöbben. A két, felnőtteknek fenntartott részleg előre gyártott házakból áll. A maximális kapacitás barakkonként 8 fő. Mindegyik barakkban két fürdőszoba és egy légkondicionáló van. A látogatás idején a központért felelős hatóságok tolmácsokat (72), pszichológusokat (100) és szociális munkásokat (72) vettek alkalmazásba. A központ egy része még mindig épül, de ha elkészül, a teljes kapacitás a tervek szerint 1800–2000 fő között lesz. A központ igazgatója jelezte, hogy a menedékjog kérelmezéséhez való jogról a falakon kiragasztott plakátok részletesen tájékoztatnak, és azok a fogvatartottak, akik ügyvédet szeretnének, ingyenesen igénybe vehetik ezt a szolgáltatást. A szolgáltatást pillanatnyilag egy NGO biztosítja, de a cél az ügyvédi kamara bevonása. A központ igazgatója kifejtette, hogy azokat, akik menedékjogot szeretnének kérni, a Petrou Ralli utcába viszik a meghallgatásra, de a terv az, hogy nyitnak egy menekültügyi hivatalt közvetlenül a központban. Amennyiben a fogvatartottak szeretnének önként hazatérni a származási országukba, számíthatnak a hatóságok segítségére. Az úti okmányok kiadása kapcsán esetenként problémák lehetnek a külképviseletekkel. A fogvatartottak közül néhányan azt állították, hogy vissza akarnak menni Pakisztánba, de nincs pénzük a jegyre. Az S&D, DV\943276HU.doc
7/25
PE516.606v01-00
HU
az ALDE és a GUE képviselői hangsúlyozták, hogy néhány fogvatartott az étel minőségére és mennyiségére panaszkodott. Az igazgató elmondta, hogy Görögország az utóbbi években unortodox hadiállapotban van a jobb életkörülmények reményében idevándorló emberek miatt. Ezek az emberek általában bűnözőktől szerzik be az úti okmányokat és embercsempészek segítségével jutottak be az országba, azzal a céllal, hogy onnan Nyugat-Európába menjenek. A menedékjog iránti kérelmek többsége koholt kérelem, valódi indokok nélkül. A fogvatartottak közül sokan már 5–7 éve illegálisan tartózkodnak Görögországban, amikor pedig feltartóztatják őket, akkor menedékjogot kérnek. Sokan jelezték, hogy szeretnének kiszabadulni az őrizetből, és Athénba menni. A képviselők ezután a kiskorúak részlegét keresték fel, amelynek kapacitása 40 fő. Itt a látogatás idején 40 kiskorút tartottak fogva. A részleghez tartozik egy játéktér és egy számítógépszoba is. Orvosi létesítmények is vannak. A civil szervezetek nagyon sok segítséget nyújtanak. Néhány kiskorú elmondta, hogy más uniós országokba akartak menni, és több ezer eurót fizettek azért, hogy Görögországba eljussanak. 3.2. Elliniko Ez a központ két, egymástól 1,5 km-re található részlegből áll (az új részleg 2002. június óta működik, a régi részleg pedig korábban amerikai támaszpont volt). A harmadik országbeli állampolgárok itt a kiutasítási eljárás befejezésére várnak, azaz a laisser-passer kiadására. A kiutasításokhoz a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) is segítséget nyújt. Az EPP képviselői hangsúlyozták, hogy a fogvatartottak általában néhány hétnél többet nem töltenek itt, hozzájutnak az orvosi szolgáltatásokhoz, pszichológusok, szociális munkások és tolmácsok állnak a rendelkezésükre, ezenkívül kommunikálhatnak a látogatókkal, és telefonon beszélhetnek az ügyvédjükkel, barátaikkal és rokonaikkal, ahogy más központokban is. Az új, 6 zárkából álló részlegben 104 embert tartottak fogva (többnyire ÉszakAfrikából, Pakisztánból és Bangladesből), átlagosan zárkánként 15–20 fős létszámmal. A zárkákon kívül négy zuhanyzó és öt illemhely működött. A részleg felkeresésekor látható volt, hogy a zárkák nagyon zsúfoltak, a mosdóhelyiségek rossz állapotban vannak, a belső udvar pedig túl kicsi a fogvatartottak létszámához képest. A régi részlegben, amelyet az önkéntes hazatérést kérő harmadik országbeli állampolgároknak tartottak fenn, a látogatás idején a 60 fős kapacitásra 57 ember volt őrizetben, legnagyobbrészt az észak-afrikai országokból. A zárkákon nem volt ablak, így némelyiket nem is érte nappali fény. A zárkákon kívül két zuhanyzó és három illemhely működött. Az S&D, az ALDE és a GUE képviselői hangsúlyozták, hogy az ágyak némelyikén nem volt matrac. 4. Az új menekültügyi szolgálatokkal, az uniós ügynökségekkel, a nemzetközi szervezetekkel és az NGO-kkal folytatott megbeszélések PE516.606v01-00
HU
8/25
DV\943276HU.doc
4.1. Az új menekültügyi szolgálatokkal folytatott megbeszélések Panagiotis Nikas, az első befogadó szolgálat igazgatója elmondta a képviselőknek, hogy a szolgálatának feladata a Görögországba érkező illegális migránsok, illetve bármely más, okmányokkal nem rendelkező, feltartóztatott személy első befogadása. A szolgálatot egy évvel korábban hozták létre, de még nem működik, mivel egyelőre nincsenek befogadóállomások. Az első befogadóállomás Filakióban lesz, ezt most építik. A későbbiekben Komotiniben (a tervek szerint 2013-ban) és az égei-tengeri régióban is nyitnak majd első befogadóállomásokat, ezenkívül eseti alapon mobil egységek is rendelkezésre fognak állni. A látogatás idején a szolgálatnak 12 munkatársa volt. Éppen ekkor döntöttek úgy, hogy a személyzet létszámát 38 főre növelik. Az igazgató elmagyarázta, hogy a korlátozott létszám hátráltatja a szolgálat rendes működését, de politikai szinten készek a probléma megoldására: a miniszterelnök bejelentése szerint a görög közigazgatásban tervezett 500 új állásból 200 a két új szolgálatnak fog jutni. A szolgálat elsődleges célja a migránsok átvilágítása lesz, hogy kiszűrjék a veszélyeztetett csoportokat (például a kísérő nélküli kiskorúakat és a nőket) vagy a menekültügyi szolgálathoz továbbküldendő menedékkérőket. Az első befogadóállomások nem fogdaként fognak működni. Itt csak 25 napig lehet majd tartózkodni. Az évroszi régióban a meglévő központok jelenleg fogdaként vagy a kiutasítást előkészítő központként működnek, a rendőrség felügyelete alatt, mivel pillanatnyilag ez a szerv végzi az átvilágítást és a menekültügyi rendszerbe való átirányítást. A jövőben az új első befogadó szolgálat felel majd ezekért a feladatokért. A szolgálat a személyzet kiképzése és a tananyag kialakítása érdekében már megkezdte az együttműködést a Frontexszel, az EMTH-val és az UNHCR-rel. Az igazgató hangsúlyozta, hogy a jelenlegi helyzet megoldásának egyik módja az volt, hogy a menekültügyi eljárást civil fennhatóság alá vonják. Jelezte ezenkívül, hogy esetenként nehézkes a származási országokkal való együttműködés, és hogy néhány ország meg is tagadta az együttműködést, konkrétan az úti okmányok kiadását. Hangsúlyozta, hogy az Európai Unió segíthetne azzal, ha nyomást gyakorolna a származási országokra, hogy fogadják vissza az állampolgáraikat, valamint hogy az is probléma, hogy egyes országok nem fogadják el az állampolgáraikat, például Egyiptomban a palesztinokat. Hozzátette, hogy a kiutasítások terén az IOM-mel jó együttműködés alakult ki. Az igazgató a továbbiakban elmondta, hogy sok fogvatartott esetében ugyanakkor amiatt nyúlik hosszabbra a fogva tartási idő, hogy hamis okmányokat adnak át, esetleg hamis származási országot adnak meg, vagy megsemmisítik az okmányaikat. Hozzátette, hogy a menedékjog iránti kérelem sokaknál pusztán gazdasági érdeken alapul, és felhívta a figyelmet a görögországi embercsempészetben érintett nagy bűnözői csoportok problémájára. A képviselők kérdéseket tettek fel a származási országokkal való együttműködéssel, DV\943276HU.doc
9/25
PE516.606v01-00
HU
konkrétan a visszafogadással, a szolgálathoz belépő új munkatársak képzésével és az új szolgálat működésének tervezett kezdési időpontjával kapcsolatban. Maria Stavropoulou, a menekültügyi szolgálat igazgatója elmondta, hogy az új menekültügyi szolgálat felel majd a menedékjog iránti kérelmek első és másodfokon történő elbírálásáért. Az új szolgálat becslések szerint 2013-ban kezdi meg működését. Amikor az új szolgálat működésbe lép, a rendőrségnél megszűnik a menedékjogi kérelmek feldolgozása. A rendőrségnél elindított kérelmek azonban továbbra is a rendőrség felelősségi körébe fognak tartozni. A jelenlegi lemaradást ezért még a rendőrség fogja kezelni. Becslések szerint 55 000 kérelem vár elbírálásra, de a számokat aktualizálni kell: meg kell vizsgálni a kérelmeket, hogy kiderüljön, melyek az aktív ügyek. Az említett kérelmek 30–40%-áról feltételezik, hogy már nem aktívak. Ez a felülvizsgálat az év végére fog lezárulni. A célok közé tartozik az is, hogy a menedékjogi kérelmeket 6 hónapon belül feldolgozzák. Kelet-Európa és DélkeletEurópa ugyanakkor a dublini rendelet miatt eleve hátrányban volt.
4.2. Az uniós ügynökségek képviselőivel folytatott megbeszélések Grigorios Apostolou, a Frontex műveleti iroda vezetője elmondta, hogy Görögországban pillanatnyilag a Frontex koordinálja a Poseidon műveletet, amely két részből áll, egy szárazföldi és egy tengeri műveletből. A Frontex ezenkívül a kiutasítási kapacitás fejlesztésében is együttműködik a görög hatóságokkal. Hangsúlyozta, hogy a Frontex pireuszi műveleti irodáját 2010 végén hozták létre, kísérleti projekt gyanánt, majd az igazgatótanács – egy értékelés függvényében – 2013-ig meghosszabbította a működését. A látogatás idején a Poseidon szárazföldi műveletben nagyjából 70 vendégtiszt vett részt, de a vezető azt is kiemelte, hogy a 2012-ben korábban befejeződött RABITS művelet milyen fontos volt a Frontex és a görög hatóságok számára. Hangsúlyozta, hogy a Frontex-művelet méretét csökkentették. A görög hatóságoknak most nagyobb képességeik vannak a régióban, miután más régiókból 1800 tisztviselőt visszairányítottak. A Frontex megítélése szerint a görög–török szárazföldi határon való jelenlét pillanatnyilag elegendő. A Frontex úgy véli, hogy a támogatásának köszönhetően sikerült némi előrehaladást elérni, mégpedig a Törökországgal való együttműködésben. Az EPP képviselői hangsúlyozták, hogy ettől függetlenül semmit nem lehet tenni, ha Törökország nem reagál. Mindkét országban kijelölték a kapcsolattartókat, és rendszeres találkozók zajlanak az összes érintett fél bevonásával, amelyeken a Frontex megfigyelőként van jelen. A Frontex az átvilágítási folyamatban is közreműködött. Bevontak néhány más tagállamokból származó szakértőt, és most 60 görög tisztviselőt képeznek ki átvilágítónak, elsősorban az oresztiádai és az alexandrúpoli régióban. PE516.606v01-00
HU
10/25
DV\943276HU.doc
Az NGO-kkal szintén javult az együttműködés, mégpedig a kiutasítások terén. Az ATTICA projekt már évek óta támogatja a görög hatóságokat a kiutasítási kapacitás fejlesztésében. A projektbe beletartozik a harmadik országok nagykövetségeivel való együttműködés javítása és a kiutasítási koordinációs központ megszervezéséhez és a kísérők képzéséhez nyújtott támogatás. Claus Folden, az EMTH Műveleti Támogatási Központjának vezetője hangsúlyozta, hogy az EMTH-t 2011. június 19-én nyitották meg. A Görögországgal való együttműködést a Görögországra vonatkozó cselekvési terv keretében fejlesztették, amely két évre szól (2011. április 1-jétől 2013. március 31-ig), de a görög hatóságok meghosszabbíthatják. Az EMTH menekültügyi támogató csapatokkal segíti Görögországot. Megalakult egy új menekültügyi szolgálat, de még nem működik. Az EMTH mindenekelőtt az új szolgálat kapacitásainak fejlesztésére és a meglévő struktúrák támogatására helyezi a hangsúlyt. Az EMTH ezenkívül segítséget nyújt a veszélyeztetett csoportok és a fellebbviteli eljárások kezelésében. Mindezek mellett a lemaradás racionalizálása terén is próbálja ösztönözni az előrehaladást. Folden úr ismertette az aktuális helyzetet, és hangsúlyozta, hogy az elismerési ráták még mindig alacsonyak. Elmondta, hogy az országba érkező szíriaiak nem kérnek menedékjogot, valamint hogy az Albániából érkező menedékkérők száma visszaesett, amikor bevezették a vízummentes rendszert. A grúziaiak szintén jelentős számban kérnek menedékjogot, de az elismerési arányuk a nullához közelít. Az EMTH becslései szerint az elmaradás nagyjából 50 000 esetre tehető, de úgy vélik, hogy ebből körülbelül 20 000 eset könnyen kezelhető, mivel az érintett személyek esetleg már nincsenek is Görögországban. Úgy becsülik, hogy a hatóságoknak 18 hónapra lenne szükségük a lemaradás feldolgozásához. Az EMTH jelenleg támogatja az UNHCR-t, hogy a kapacitás fejlesztésével segítse az elmaradás csökkentését. Az EMTH-nak egy képviselője gyakorlatilag állandóan Görögországban van. Ezek a képviselők szorosan együttműködnek a görög hatóságokkal, és ugyanabban az épületben találhatók, mint az új menekültügyi szolgálat. Emellett az UNHCR-rel és a Frontexszel is együttműködnek. Folden úr felvetette Görögország finanszírozás-felvevő kapacitásának kérdését, hangsúlyozva, hogy a három új menekültügyi szolgálatnak mindössze 16 fős személyzete van. A Frontex hozzátette, hogy most dolgozik a pireuszi iroda munkájának értékelésén, és ennek fényében fog dönteni arról, hogy állandó legyen-e a Frontex görögországi jelenléte. Ez a költségvetéstől is függhet. A vonzó tényezőkről hírszerzési adatokon alapuló kockázatelemzést készítettek, mivel a bűnözői hálózatok nagyon gyorsan reagáltak.
DV\943276HU.doc
11/25
PE516.606v01-00
HU
4.3. A nemzetközi szervezetekkel és a nem kormányzati szervezetekkel folytatott megbeszélések Giorgos Tsarbopoulos, az UNHCR görögországi vezetője hangsúlyozta, hogy Görögországban nagyon korlátozottan lehet menedékjoghoz jutni. A kérelmeket csak a Petrou Ralli utcában lehet benyújtani, az elismerési ráták pedig a látogatás idején 1% alatt voltak: 2012-ben például 129 szíriai kért menedékjogot, és közülük mindössze egy kapott menekült jogállást. Az UNCHR úgy véli, hogy Görögországban kritikus kérdés a menedékkérők fogva tartási időszakának 12 hónapra való meghosszabbítása, valamint az a tény, hogy a kiutasítást előkészítő központokban a menedékkérőket az illegális migránsokkal együtt tartják fogva. Az UNHCR vezetője aggodalmának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy hogyan határozzák meg a menedékkérők őrizetbe vételéről döntő kritériumokat. Úgy vélte, hogy a központokat két szempontból kellene értékelni: a tárgyi feltételek és a szolgáltatások szempontjából. Az új létesítmények az első szempontból jók, de a megnyitásuk idején ez még a régebbi létesítményekre is igaz volt, most viszont rossz állapotban vannak. Ami a szolgáltatásokat, köztük a tolmácsoláshoz, orvosi ellátáshoz, ügyvédhez való hozzáférést illeti, vannak komoly hiányosságok. A vezető hangsúlyozta, hogy Görögországban az elmúlt 10 évben 2500 menekültet ismertek el a meglévő három jogállás szerint, de még mindig több tízezren várnak arra, hogy döntés szülessen az ügyükről. A számok bizonytalanok, mivel a kérelmet sok gazdasági migráns is benyújtotta. Elismerte, hogy esetenként visszaélnek a menedékjoggal, és hogy nem lehet elvárni, hogy Görögország fogadja be az összes illegális migránst. Amiatt is aggodalmának adott hangot, hogy a migrációs áramlások az évroszi régióból áttevődtek a szigetekre, ahol az első befogadóállomás még nem működik, ezért az átvilágításra és az orvosi „triage”-ra még nem kerül sor. Kiemelte, hogy az új menekültügyi szolgálatnak további személyzetre van szüksége ahhoz, hogy megkezdje működését. Az IOM képviselője hangsúlyozta, hogy az IOM leginkább az önkéntes hazatérési program kapcsán segíti Görögországot. Év eleje óta több mint 6000 embert tért haza. A tervek szerint 2013. júniusig újabb 7000 ember kap majd segítséget az IOM-től a hazatéréshez. Az IOM úgy véli, hogy Görögország humanitárius válságra számíthat az itt veszteglő harmadik országbeli állampolgárok miatt: ezek az emberek Európán belül nem mehetnek sehová, ugyanakkor Görögországban sem maradhatnak. Az IOM képviselője hangsúlyozta, hogy a reintegráció része a visszaküldési politika sikerességének. A migránsoknak állást és szálláshelyet kell találniuk a származási országukban.
PE516.606v01-00
HU
12/25
DV\943276HU.doc
Az idegenrendészeti fogdákkal kapcsolatban úgy vélte, hogy az utóbbi hónapokban történt némi előrehaladás, konkrétan Komotiniben és Xánthiban. A görög menekültügyi tanács (GCR) képviseletében Panos Christodoulou kifejtette, hogy a szervezet jogi és szociális segítséget nyújt a menedékkérőknek. A GCR fő szempontjai a következők: – a befogadási feltételek: úgy vélik, hogy a fogva tartási körülmények esetenként embertelenek; – a veszélyeztetett személyek azonosítása: úgy vélik, hogy a fogvatartottak tekintetében nincs hatályban semmilyen azonosítási módszer; – a menekültügyi eljáráshoz való hozzáférés: a rendszer tervezett reformja még nem lépett életbe, és a menedékjog kérelmezéséhez való jogot nem garantálják; a Petrou Ralli utcában csak heti 20 ember nyújthatja be a menedékjog iránti kérelmét; – a fogva tartás időtartamának 12 hónapra való meghosszabbítása; – a rasszista támadások és a rendőri erőszak fokozódása. A GCR szerint az évroszi idegenrendészeti fogdákban nem történt semmilyen javulás. A szervezetet úgy tájékoztatták, hogy a látogatás előtt 80 szíriai és afgán állampolgárt elvittek. Lazaros Petromelidis a görög menekültek fórumától (GFR) elmondta, hogy az okmányokkal nem rendelkező migránsok a jogszabályok miatt nem férnek hozzá az NGO-khoz. A szervezet becslései szerint 70–80%-ra tehető az okmányokkal nem rendelkező migránsok aránya az összes olyan személy között, akikkel dolgoznak. Ha az ilyen migránsok menedékjogot kérnek, könnyebben hozzáférnek az NGO-khoz, de ezt gyakran azért nem teszik meg, mert félnek a rendőrségtől. Petromelidis úr azt is kiemelte, hogy a fogvatartottak családtagjainak elmondása szerint a fogvatartottak hiába kérnek jogi segítséget, kérésüket elutasítják. Hangsúlyozta, hogy az elismerési arány nagyon alacsony: erre példaként a 2004. évet említette, amikor 6000 ember kért menedékjogot, és 11-et ismertek el menedékkérőként. Úgy vélekedett, hogy az idegenrendészeti fogdákban uralkodó valódi állapotokat eltitkolják. Malmström biztos látogatása előtt sok fogvatartottat elvittek, és néhány fejlesztés is történt. Hangsúlyozta, hogy Athénban a közelmúltban sok illegális migráns férfit vettek őrizetbe, ami azt jelenti, hogy a feleségük és/vagy gyermekeik védelem nélkül maradtak. A nőket és a gyerekeket nem tartóztatják le. Rasszista támadások már 2001 óta vannak, de az áldozatok többsége nem tesz panaszt a rendőrségen. Spyros Rizakos, az Aitima igazgatója elmondta, hogy szervezete a migránsok és menekültek alapvető jogaival foglalkozik. Hangsúlyozta, hogy Görögországnak DV\943276HU.doc
13/25
PE516.606v01-00
HU
gazdasági válsággal kell szembenéznie, ugyanakkor úgy vélte, hogy a megszorító intézkedések a görögök és a migránsok jogait egyaránt megsértik. A 2010-ben készült görög cselekvési tervben szerepelt három új menekültügyi szolgálat létrehozása, ezek azonban még nem működnek, mivel új személyzetre lenne szükségük, de a közigazgatásban létszámstop van. Rosszallását fejezte ki amiatt, hogy nincsenek átvilágító központok, de nemrég új idegenrendészeti fogdákat nyitottak. Jelezte továbbá, hogy a szervezete fel szeretett volna keresni egy kórinthoszi idegenrendészeti fogdát, de erre nem kaptak engedélyt. Úgy vélte, hogy a magas munkanélküliség és a fiatalok kilátástalansága megerősítette a rasszizmust a görög társadalomban. Bírálta az Európai Menekültügyi Alap görögországi kezelését: az alap kezelését a közrendért felelős minisztérium hatáskörébe fogják rendelni, ami Rizakos úr szerint veszélybe sodorja a projekteket, és csökkenti a menedékkérők védelmét. Ioanna Kotsioni az MSF részéről a lészvoszi helyzetre hívta fel a figyelmet, ahol 75 embert tartanak fogva immár három hónapja egy rendőrkapitányság fogdájában, miközben ennek a kapacitása hivatalosan 28 fő. Jelezte továbbá, hogy a gyakran hallható állításokkal szemben, miszerint az illegális migránsok száma 1 millióra tehető, a kutatók szerint valójában legfeljebb 400 000 emberről van szó, szemben azzal a 800 000 harmadik országbeli állampolgárral, aki jogszerűen tartózkodik az országban. Thanou Evgenia, a Médecins du Monde főigazgatója aggodalmának adott hangot a szexmunkások kötelező szűrővizsgálatáról szóló jogszabály közelmúltbeli változásával és az említett adatok nyilvánosságra hozatalával kapcsolatban. Ugyancsak bírálta a közegészségügyi kockázat miatti kitoloncolást. Úgy véli ezenkívül, hogy az uniós alapokat nem megfelelően használják fel, miután a finanszírozásban akár egyéves késések is előfordulnak. A kormánynak nagyobb szerepet kellene vállalnia az NGO-k felügyeletében. Konstantinos Prearis, az Intézet a jogegyenlőségért és a sokszínűségért (I-Red) nemzeti szakértője elmondta, hogy az intézete két fő eszközt fejlesztett ki: egy korai figyelmeztető rendszert és indikátorokat. A szélsőjobboldali erőszakról 2009 óta gyűjtenek adatokat, elsősorban Athén és Kréta régiójában. Nikos Aidinis és Dimitris Nikolakopoulos a KI.PO.KA (az athéni polgárok mozgalma) részéről bírálta az illegális migránsok számának növekedését az athéni városközpontban, és úgy vélte, hogy velük együtt a bűnözés, például a kábítószerkereskedelem, a lakáskörülmények leromlása, a rablás és betörés, a csempészet és a prostitúció is megnőtt a városban. Emiatt sok üzlet és vállalkozás kénytelen volt bezárni, és elszaporodtak a fertőző betegségek. A polgárok három területen kértek PE516.606v01-00
HU
14/25
DV\943276HU.doc
segítséget az európai intézményektől: 1. az új menekültügyi szolgálatok támogatása; 2. az illegális migránsok hazájukba való visszatérésének megszervezése és finanszírozása; 3. a harmadik országbeli hatóságoknak és a polgároknak szóló kommunikációs terv kidolgozása, hogy tájékoztassák őket arról, hogy Görögország nem tudja befogadni a bevándorlókat. Ezenkívül az EU-tagállamok közötti áthelyezési rendszert is elő kellene segíteniük. A polgárok ugyanakkor felhívták a figyelmet a görögök vendégszeretetére, olyan pozitív történelmi előzmények alapján, mint amikor Görögország befogadta a bolgárokat, albánokat, lengyeleket, oroszokat, kurdokat stb. Hozzátették azonban, hogy Görögország ma csak Európa bejáratának számít az illegális migránsok 70–80%-a számára, akik más uniós országokba akarnak menni, ennek eredményeképpen Athén ma már európai városnak sem mondható. 5. A miniszterekkel folytatott megbeszélések A küldöttség látogatásának utolsó napján a képviselők három miniszterrel találkoztak: – Konstantinos Mousouroulis tengerészeti miniszterrel, - Nikos Dendias közrendért és polgári védelemért felelős miniszterrel, – Andreas Lykourentzos egészségügyi miniszterrel. 5.1. Megbeszélés Konstantinos Mousouroulis tengerészeti miniszterrel A tengerészeti minisztérium egyik tisztviselője ismertette a helyzetet a tengeren át Görögországba tartó migrációs áramlás terén, és jelezte, hogy az engedély nélküli határátlépés miatti feltartóztatások száma 2008 és 2011 között csökkenő tendenciát mutatott, a forgalom 85%-os csökkenésével. A csökkenés hátterében a következő tényezők állnak: – az emberkerekedőkre kiszabható büntetőjogi szankciók növekedése egy 2009-es törvénynek megfelelően; – a keleti tengeri határok szisztematikus felügyelete, konkrétan a Frontex Poseidon tengeri művelete; – a migrációs áramlás áttolódása a görög–török szárazföldi határra; – a török hatóságokkal való jobb együttműködés, konkrétan Dikili kikötő kijelölése törökországi visszafogadási pontként. A Törökországból Olaszországba tartó közvetlen forgalom szintén megerősödött, ahogy a Nyugat-Görögország és Olaszország közötti forgalom is. Az olasz partokon feltartóztatott illegális migránsokat egy olasz–görög visszafogadási megállapodás keretében visszaküldik Görögországba. A látogatás idején a helyzet átalakulóban volt, mégpedig a szíriai helyzet és a görög– török határon hozott megerősített ellenőrzési intézkedések (Aspida művelet) miatt. A török partokhoz közeli görög szigetekre (legnagyobbrészt Lészvoszra és Számoszra, DV\943276HU.doc
15/25
PE516.606v01-00
HU
de Szími, Agathóniszi és Farmakoníszi szigetére is) csempészett migránsok száma a közelmúltban megnőtt, és ezzel a kutatási és mentési incidensek számának növekedése is együtt járt. A keleti tengeri határon 2012. január 1. és 2012. július 31. között csak 102 illegális migránst tartóztattak fel, ezzel szemben 2012. augusztus 1. és október 30. között 1628 illegális migránst tartóztattak fel és 825 személyt mentettek ki, 31 mentési művelet során. A feltartóztatott személyek közlései alapján a legnagyobb arányban a következő állampolgárságok voltak közöttük: afgánok (667), szíriaiak (540), palesztinok (109), algériaiak (98), marokkóiak (48), pakisztániak (32) és irakiak (27).A miniszter enyhülésre nem számít, inkább más olyan intézkedéseket keres, amelyekkel csökkenteni lehet Görögország vonzó tényezőit. Az érkezők számának ilyen nagymértékű megnövekedése nyomán a görög parti őrség intézkedéseket tett, konkrétan megerősítette a part menti tengeri felügyeletet, növelte a személyzet létszámát és a helyi erők felszereltségét, valamint segítséget kért a Frontextől és a Belügyi Főigazgatóságtól. A belső együttműködést is megerősítette a különféle felelős nemzeti hatóságokkal, mégpedig a 2012-ben létrehozott nemzeti koordinációs központ révén, ezenkívül fokozta a külső együttműködést a török parti őrséggel és a származási országok nagykövetségeinek rendőrségi attaséival. Ezután Konstantinos Mousouroulis tengerészeti miniszter vette át a szót, hogy elmondja, a minisztériummal azonos épületben található Frontexszel nagyon szoros az együttműködés, és hangsúlyozta, hogy a Frontexnek aktiválnia kell a Törökországgal kötött egyetértési megállapodást, de a kutatás és mentés terén való együttműködésben még mindig sok a tennivaló. A miniszter elmondta, hogy a földközi-tengeri államok parti őrségei közötti együttműködésnek van egy közös célpontja: a bűnözői körök. A képviselők megtudták, hogy a nemzeti koordinációs központ szintén a minisztérium épületében kapott helyet, megkezdte a munkát, és 2013-ra teljes üzemben fog működni. A Törökországgal kötött visszafogadási megállapodást nagyon bürokratikusnak és lassúnak tartják, ráadásul Törökország a beutazók számához képest csak kevés embert fogad vissza. A miniszter rámutatott, hogy Görögország az összes, Olaszországból visszaküldött illegális migránst visszafogadja, és úgy véli, hogy Törökországnak is így kellene eljárnia. Az emberkereskedők állampolgársága általában megegyezik az illegális migránsokéval. Egy részük görög, de a számuk csökkent, amióta az emberkereskedőkre vonatkozó büntetőjogi szankciók hatályba léptek. Az embercsempészek az utazásszervezőkhöz hasonlóan dolgoznak, és ezeket a bűnözői köröket nemzetközi együttműködés nélkül nehéz felszámolni. A harmadik országbeli állampolgárok érkezése nagyon megterheli a kis szigeteket, amely lakosainak száma esetenként mindössze 100 fő. A küldöttség látogatásának idején a görög parti vizeken már két éve nem történt haláleset. Ami a mentést illeti, szeptember elején volt egy incidens a török parti vizeken, ahol a török partokhoz közel elsüllyedt egy hajó, a fedélzetén 100 emberrel. A görög parti őrség a segítségére indult, de a török hatóságok azt mondták, hogy uralják a helyzetet. PE516.606v01-00
HU
16/25
DV\943276HU.doc
Végül sajnálatos módon 50–60 ember fulladt vízbe, köztük 20 gyermek is. Az incidensek okainak illusztrálására az előadás egyik diája azt mutatta be, hogy az emberkereskedő milyen utasításokat ad azoknak, akik illegálisan, gumicsónakkal készülnek beutazni Görögországba: „Amikor feljutsz a csónak fedélzetére, semmisítsd meg és dobd be a vízbe az összes olyan papírt, amelyből kiderülhet a személyazonosságod. 15 perc múlva megérkezel Görögországba. Amikor meglátod a görög őrjárat csónakját, várd meg, hogy elég közel jöjjenek, és UTÁNA a bicskáddal vágj egy lyukat az egyik légkamrán, de csak a gumicsónak hátulján. Ne félj, a görögök ki fognak menteni! A török partokra nem vihetnek vissza. Angolul egyáltalán ne beszélj! Tegyél úgy, mintha egy szót sem értenél angolul. Ismételgesd azt, hogy „PALESZTINA, PALESZTINA”, és add meg az „Ali MOHAMED” nevet. Ügyelj arra, hogy ezt időben megsemmisítsd!” A miniszter jelezte, hogy nehéz a pénzügyi helyzet, és támogatásra van szükség ahhoz, hogy a part mentén fenn lehessen tartani a hajók és a személyzet jelenlétét, mivel Görögországnak 80 000 km tengeri határa van. A Külső Határok Alapból kaptak segítséget, de ami az új felszerelések finanszírozását illeti, nagyobb rugalmasságra van szükség. 5.2. Megbeszélés Nikos Dendias közrendért és polgári védelemért felelős miniszterrel Dendias úr az előadása elején vázolta az évroszi régió helyzetét, és felhívta a figyelmet a Xenios Zeus művelet sikereire. 2012. augusztus óta új művelet indult az évroszi régióban, hogy kezelni tudják a beérkező forgalmat, amely a napi 400 fős értéket is meghaladta, a látogatás idején viszont legfeljebb napi 10 fő volt, mivel a hangsúly az égei-tengeri szigetekre tolódott át. A régióba most körülbelül 200 rendőrt helyeztek át, és a felszereltség is jobb lett. A cél az, hogy a művelet 2013-ban is folytatódjon, ez azonban a rendelkezésre álló finanszírozás függvénye. Megjegyezte, hogy a görög városokban – különösen Athénban – jelentős volt a javulás. Az új menekültügyi szolgálatok várhatóan hamarosan megkezdik a működést. A közeljövőben 200 új munkatárssal fog bővülni a személyzet. Az új szolgálatok ekkor átveszik a rendőrségtől a menedékjog iránti kérelmek feldolgozását. A meglévő jelentős, 55 000 kérelemnyi lemaradással azonban még így is a rendőrségnek kell foglalkoznia. Most folyik a kérelmek elektronikus archiválása, és ezt az év végére be is kell fejezni. Ennek segítségével meg lehet majd ismerni a lezáratlan kérelmek pontos számát. Becslések szerint 25 000–26 000 között lehet a még aktív kérelmek száma. Az UNHCR segítségével a cél az, hogy ez a lemaradás 2013 végére megszűnjön. DV\943276HU.doc
17/25
PE516.606v01-00
HU
Az első befogadó szolgálat felel majd az első befogadóállomásokért. A küldöttség látogatása idején néhány központ építése folyamatban volt, sőt, a számoszinak és a híoszinak a tervek szerint 2012. novemberre, a filakiói központnak pedig 2013 elejére el kell készülnie. A miniszter hangsúlyozta, hogy a küldöttség által felkeresett vennai és ellinikói létesítményt még 2013. március előtt be fogják zárni1. Ami a finanszírozás kérdését illeti, nyomatékosította, hogy a felvevőképesség problémáját sikerült megoldani, és a Bizottságot már tájékoztatták arról, hogy további finanszírozásra van szükség. Görögország nagyra értékelte az alapok szabályainak módosításait, amelyek révén lehetővé vált, hogy a társfinanszírozás 95%-ra emelkedjen. A miniszter azt is jelezte, hogy az alapok racionalizálása érdekében az Európai Menekültügyi Alapért való felelősséget két-három hónapon belül az ő minisztériuma veszi át. Hangsúlyozta ezenkívül, hogy Görögország számára a kiutasítás az egyik legnagyobb probléma, mivel néhány országgal, konkrétan Afganisztánnal, Pakisztánnal, Bangladessel, Algériával és Marokkóval nehézkes az együttműködés, ezért értékelnék az Unió segítségét. A kiutasításhoz szükséges belső eljárások egyszerűsítése szintén a célok közé tartozik. Ehhez egy nemzeti koordinációs egységet is létrehoznak a minisztériumon belül. A közelmúlt rasszista támadásaival kapcsolatban a miniszter bejelentette, hogy új rendőrségi osztályt hoznak létre, kifejezetten ezeknek az ügyeknek a kezelésére. Dendias úr megköszönte a küldöttség támogatását. A hadsereg segítségével kapcsolatban hangsúlyozta, hogy átengedtek néhány létesítményt, így ezeket most alakítják át idegenrendészeti fogdává. Elismerte, hogy Vennában és Ellinikóban valóban szégyenletes a helyzet, és megígérte, hogy öt hónapon belül mindkét központot bezárják. Jelezte továbbá, hogy az amigdalezai központot ki fogják bővíteni. A Törökországgal folytatott együttműködést illetően a miniszter hangsúlyozta, hogy a Görögországba beutazó illegális migránsok nagyon jelentős számban Törökországon keresztül érkeznek, Törökország pedig hagyja ezt. Hozzátette, hogy ez a migrációs forgalom nem mehet úgy, hogy Törökországnak ne lenne róla tudomása. 5.3. Megbeszélés Andreas Lykourentzos egészségügyi miniszterrel A miniszter jelezte, hogy a minisztériuma felel az idegenrendészeti fogdákban lévő harmadik országbeli állampolgárok egészségügyi ellátásáért. Az Európai Menekültügyi Alapnak köszönhetően az évroszi régió számára külön programot dolgoztak ki, és az orvosi egységek az évroszi régió öt idegenrendészeti fogdájában is jelen vannak: Vennában, Tiheróban, Szufliban, Féreszben és Filakióban, de a komotini, xánthi, drámai és kórinthoszi központokban is biztosítják az orvosi 1
A vennai központot 2012. december 8-án zárták be.
PE516.606v01-00
HU
18/25
DV\943276HU.doc
ellátást. A sürgős esetekre néhány sürgősségi egység is készen áll (ezek egy ápolóból, egy orvosból, egy tolmácsból, egy pszichológusból és egy szociális munkásból állnak). A minisztérium szorosan együttműködik az NGO-kkal, konkrétan az MSF-fel és a kísérő nélküli kiskorúak ügyében az Arsisszal. A miniszter hangsúlyozta továbbá, hogy a Görögországban jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok számára a kórházi egészségügyi ellátás ingyenes, az illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok számára viszont nem, kivéve a kiskorúakat, a fertőző betegeket és a sürgős eseteket. * * * A küldöttség ezúton szeretné megköszönni az együttműködést valamennyi résztvevőnek, és különösen a görög hatóságoknak.
DV\943276HU.doc
19/25
PE516.606v01-00
HU
1. melléklet
Program 2012.10.26-i változat
2012. OKTÓBER 28., VASÁRNAP:
Megérkezés Athénba egyénileg A Brüsszelből induló lehetséges járatok: Brüsszel–Zürich: 7.05 - 8.20 Zürich–Athén: 9.45 - 13.20 vagy Brüsszel–München: 9.00 - 10.20 München–Athén: 11.00 - 14.40 Repülőjárat Athénból Alexandrúpoliba: 17.10 - 18.10 Buszos transzfer a szállodába, vacsora egyénileg Éjszaka Alexandrúpoliban1
2012. OKTÓBER 29., HÉTFŐ:
Reggeli 6.30-tól 07.30 - 10.00
Transzfer Alexandrúpoliból Filakióba
10.00 - 11.30
Látogatás az idegenrendészeti fogdában
11.30 - 12.00
Transzfer az épülő kerítéshez (Kasztanéa régió)
12.00 - 13.00
Látogatás a helyszínen
13.00 - 15.00
Transzfer Féreszbe
15.00 - 16.00
Látogatás a határállomáson és a fogdákban
16.00 - 16.15
Transzfer Póroszra
16.15 - 16.45
Látogatás az átvilágító központban
16.45 - 18.00
Transzfer Venába
1
Alexander Beach Hotel & Convention Center, 68100 Alexandrúpoli, Tel.: (+30) 255 10 39 290
PE516.606v01-00
HU
20/25
DV\943276HU.doc
18.00 - 19.00
Látogatás az idegenrendészeti fogdában
19.00 - 20.00
Transzfer Alexandrúpoliba
20.00 - 21.30
Megbeszélés Oresztiáda, Alexandrúpoli és Rodópi helyi hatóságaival: – Aris Giannakidis, Kelet-Makedónia és Trákia regionális kormányzója – Georgia Nikolaou, az évroszi regionális egység regionális kormányzóhelyettese – Pavlos Damianidis, a rodópi regionális egység regionális kormányzóhelyettese – Evangelos Lampakis, alexandrúpoli polgármester – Dimitrios Mouzas, oresztiádai polgármester – Georgios Petridis, komotini polgármester – Emanouil Katriadakis vezérőrnagy, Kelet-Makedónia és Trákia rendőrfőkapitánya – Ioakeim Tsouknadis dandártábornok, az alexandrúpoli rendőr igazgatóság rendőrkapitánya – Georgios Salamangas dandártábornok, az oresztiádai rendőr igazgatóság rendőrkapitánya – Athanasios Syrros dandártábornok, a rodópi rendőr igazgatóság rendőrkapitánya – Nikolaos Menexidis rendőrkapitány, az alexandrúpoli rendőr igazgatóság helyettes rendőrkapitánya (1. osztály) – Syritoulis Paschalis dandártábornok, az oresztiádai rendőr igazgatóság helyettes rendőrkapitánya – Panagiotis Tsakalis rendőrkapitány, az alexandrúpoli rendőr igazgatóság helyettes rendőrkapitánya (2. osztály) – Dimosthenis Kamargios rendőrkapitány, alexandrúpoli rendőr igazgatóság – Dimitrios Roidos rendőrhadnagy, rodópi rendőr igazgatóság
Vacsora egyénileg (a szálloda étterme 23.00 óráig van nyitva) Éjszaka Alexandrúpoliban1
1
Alexander Beach Hotel & Convention Center, 68100 Alexandrúpoli, Tel.: (+30) 255 10 39 290
DV\943276HU.doc
21/25
PE516.606v01-00
HU
2012. OKTÓBER 30., KEDD Reggeli 6.00-tól 07.00 - 07.15
Buszos transzfer a repülőtérre
Repülőjárat Alexandrúpoliból Athénba: 8.25 - 9.30 10.00 - 11.00 11.00 - 13.00
Transzfer Athénból Aharneszba: Látogatás az amigdalezai idegenrendészeti fogdában
13.00 - 14.00
Transzfer Palaio Ellinikóba
14.00 - 15.30
Látogatás az idegenrendészeti fogdában
15.30 - 16.00
Transzfer Szigrúba
16.00 - 17.00
Látogatás az új menekültügyi szolgálatnál és az első befogadó szolgálatnál1, megbeszélések : 16.00: Panagiotis Nikas, az első befogadó szolgálat igazgatója 16.30: Maria Stavropoulou, a menekültügyi szolgálat igazgatója
17.00 - 17.30
Transzfer az EP tájékoztatási irodájába2
17.30 - 18.30
Megbeszélések: Grigorios Apostolou, a Frontex műveleti iroda vezetője, Claus Folden, az EMTH műveleti támogatási központjának vezetője és Bertwin Lussenburg, az EMTH görögországi összekötő tisztviselője
18.30 - 20.30
A nemzetközi szervezetekkel és a nem kormányzati szervezetekkel folytatott megbeszélések: – Giorgos Tsarbopoulos, az UNHCR görögországi vezetője – az IOM görögországi irodája (a név még nem biztos) – Panos Christodoulou, görög menekültügyi tanács (+ még egy résztvevő) – Lazaros Petromelidis és Yonous Muhammadi, görög menekültek fóruma (a menekültek közösségi szervezete) – Spyros Rizakos, az Aitima igazgatója (az emberi jogokkal, menekültekkel és menedékjoggal foglalkozó NGO) – Ioanna Kotsioni és Apostolos Veizis, Médecins sans Frontières (MSF) – Thanou Evgenia, főigazgató és Psarra Christina, projektkoordinátor, Médecins du Monde – Konstantinos Prearis, nemzeti szakértő, Intézet a Jogegyenlőségért és a Sokszínűségért (I-Red) – Nikos Aidinis és Dimitris Nikolakopoulos, KI.PO.KA (az athéni polgárok mozgalma)
20.30 - 21.00
Transzfer a szállodába3
1
83 Syggrou Aveniou, PC 11745 Athén EP Tájékoztatási Iroda, 8 Leof. Amalias, 105 57 Athén, Tel.: (+30) 210 327 89 00 3 N.J.V Athens Plaza, 2, Vas. Georgiou A, Alkotmány tér (Syntagma), 105 64 Athén 2
PE516.606v01-00
HU
22/25
DV\943276HU.doc
Vacsora egyénileg (a szálloda étterme éjfélig van nyitva)
2012. OKTÓBER 31., SZERDA
Reggeli 6.45-től 7.45 - 8.30
Transzfer
8.30 - 9.15
Megbeszélés Konstantinos Mousouroulis tengerészeti miniszterrel1
9.15 - 10.00
Transzfer
10.00 - 10.45
Megbeszélés Nikos Dendias közrendért és polgári védelemért felelős miniszterrel2
10.45 - 11.15
Transzfer az EP tájékoztatási irodájába
11.15 - 12.00
Sajtótájékoztató
12.10 - 13.15
Ebéd az Amalia Hotelben3
13.15 - 13.30
Transzfer
13.30 - 14.15
Megbeszélés Andreas Lykourentzos egészségügyi miniszterrel4
14.15 - 15.15
Transzfer a repülőtérre
a Brüsszelbe induló lehetséges járatok: Athén–Brüsszel: 16.40 - 19.10 Athén–Zürich: 17.25 - 19.15 Zürich–Brüsszel: 20.25 - 21.40 ***
Tel.: (+30) 210 33 52 400 1 Akti Vasileiadi, Pireusz 2 Panagioti Kanellopoulou 4, Athén 3 egyénileg fizetve 4 Aristotelous 17, Athén
DV\943276HU.doc
23/25
PE516.606v01-00
HU
2. melléklet
A RÉSZTVEVŐK LISTÁJA EURÓPAI PARLAMENTI KÉPVISELŐK Képviselőcs oport1
Név
1
1.
Jan MULDER a küldöttség vezetője
ALDE
NL
2.
Frank ENGEL
EPP
LU
3.
Sylvie GUILLAUME (október 30–31-én)
S&D
FR
4.
Carmen ROMERO LÓPEZ
S&D
ES
5.
Giorgios PAPANIKOLAOU
EPP
EL
6.
Hubert PIRKER
EPP
AT
7.
Kyriacos TRIANTAPHYLLIDES
GUE/NGL
CY
EPP Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) képviselőcsoport S&D Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége Európai Parlamenti Képviselőcsoportja ALDE Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért képviselőcsoport Verts/ALE Zöldek/Európai Szabad Szövetség képviselőcsoport ECR Európai Konzervatívok és Reformerek GUE/NGL Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal képviselőcsoport EFD Szabadság és Demokrácia Európája képviselőcsoport
PE516.606v01-00
HU
Ország
24/25
DV\943276HU.doc
A KÉPVISELŐCSOPORTOK SZEMÉLYZETE Név 1. 2. 3. 4.
Képviselőcsoport
Sofia ASTERIADI Valérie GLATIGNY Andris PETERSONS Chiara TAMBURINI
S&D ALDE EPP GUE
A PARLAMENT FŐTITKÁRSÁGÁNAK SZEMÉLYZETE Tisztviselő Asszisztens
Hélène CALERS Ulrike LEHMANN TOLMÁCSOLÁS 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Daria TSAGARAKI Vasiliki CHRYSANTHAKOPOULOU Ionathan MARKEL Juliana HOGAN Claudine DE SEZE Stalia GEORGOULIS (csoportvezető)
EL EN FR
TECHNIKAI TÁMOGATÁS 1.
Pascal GODART
Technikus
AZ EP ATHÉNI IRODÁJA 1. 2.
Maria KAROUZOU Leonidas ANTONAKOPOULOS
DV\943276HU.doc
október 29-én október 30–31-én
25/25
PE516.606v01-00
HU
