EURÓPAI PARLAMENT 2004
2009
Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság Brüsszel, 2006. március 30. A LIBE Bizottság küldöttségének jelentése a máltai közigazgatási menekültbefogadó központokban tett látogatásról Előadó: Giusto CATANIA 1.
A látogatás menete
Európai parlamenti képviselőkből álló 7 fős csoport (vö. a mellékelt listát) utazott Máltára, ahol csatlakozott hozzájuk a már a helyszínen tartózkodó két máltai európai parlamenti képviselő (vö. az említett listát). A látogatás célja helyszíni megfigyelők révén történő információszerzés volt arról, hogy milyen körülmények között zajlik a menedékkérők és migránsok fogadása ezen a földközi-tengeri szigeten, továbbá eszmecsere a civil társadalommal és találkozás a hatóságok képviselőivel. A küldöttség a központok meglátogatása előtt közel másfél órás beszélgetést folytatott különféle szervezetek képviselőivel: • Paul Portelli, Máltai Vöröskereszt; • Charles Buttigieg menekültügyi biztos (hivatala az igazságés belügyminisztériumhoz tartozó független szerv); • Philippe Calleja őméltósága, Emigránsok Bizottsága; • Katrine Camilleri asszony, Jezsuita Menekültszolgálat (nem kormányzati szervezet); • Alfred Vella atya, Good Shephard House (nem kormányzati szervezet). A küldöttség ezután az igazság- és belügyminisztériumban találkozott Tonio BORG miniszterelnök-helyettessel és belügyminiszterrel, valamint a máltai hatóságok további képviselőivel, úgymint Carmelo Mifsud BONNICI államtitkárral, Charles DEGUARA állandó titkárral, John RIZZO rendőrfelügyelővel, Brian GATT ezredessel, a befogadó szolgálat parancsnokával, Joseph SCERRI titkárságvezetővel, Martin SCICLUNA illegális bevándorlási ügyek tanácsosával, és Mario CARUANA-val, a Policy Development hivatal igazgatójával. Ezt követően a küldöttség a családügyi és szolidaritási minisztériumban találkozott Dolores CRISTINA miniszter asszonnyal és az alább felsorolt munkatársaival: Ryan Magro, Policy Coordinator, Alexander Tortell tanácsos és Marija Schranz kommunikációs koordinátor. A küldöttség a továbbiakban meglátogatott három, a bevándorlók és menedékkérők számára fenntartott befogadó központot. Safi, Hal Far és Lyster Barracks táborok minden részletre
PV\613713HU.doc
PE 371.952v02-00
külső fordítás
HU
HU
kiterjedő és több mint négy órán át tartó szemrevételezése után a küldöttség sajtótájékoztatót tartott. A küldöttséget a központokba két újságíró is elkísérte. A látogatásnak kitűnő visszhangja volt a médiában és számos máltai újság címlapján írt róla. 2.
A máltai jogszabályok adta keret
A hatóságokkal és a nem kormányzati szervezetekkel való találkozókon az alábbi pontok kerültek szóba: - Az illegális úton történő belépés Málta területére nem jelent büntetendő cselekményt, hanem adminisztratív természetű törvénysértésnek számít, amely a hazatelepítésig fogva tartást von maga után. 2005-ig Máltán a közigazgatási fogva tartás időtartama nem volt meghatározott. Tonio Borg miniszter a küldöttséggel közölte, hogy hivatalba lépésekor meglepetéssel fedezte fel, hogy olyan bevándorlók is akadnak, akiket több mint öt éve tartanak fogva. Az átlag 2224 hónap között volt. 2005 óta a fogva tartás leghosszabb idejét 18 hónapban állapították meg. A fellebbezésük eredményére váró menedékkérő fogva tartottak esetében a leghosszabb időtartam 12 hónap. A hatóságok és a nem kormányzati szervezetek szerint is – a korlátozott forrásokból adódóan – hét, nyolc vagy kilenc hónap is eltelhet, míg a menedékkérőt beidézik elbeszélgetésre a menekültekért felelős máltai biztos elé, s ez még a háború sújtotta országok állampolgárai esetében is így van. - A 18 hónapos fogvatartási idő leteltekor a bevándorlók és a menedékjog iránt folyamodók „nyitott” központokba kerülnek át. Több mint 800 olyan menedékkérő lakik ilyen nyitott központokban, akiktől megtagadták a menekültstátuszt és nem jogosultak munkavállalási engedélyre. - A máltai kormány négy „nyitott”, valamint hat zárt központot működtet. Az utóbbiak közül a három legnagyobb a hadsereg felügyelete alá tartozik, a három kisebbért pedig a rendőrség felelős. Valamennyi zárt központért a hadsereg egyik ezredese a felelős személy. Az egyház és nem kormányzati szervezetek további 14 nyitott központot működtetnek a szolidaritási és családügyi minisztérium megbízásából. 3.
Találkozás a nem kormányzati szervezetekkel
A nem kormányzati szervezetekkel tartott ülésen a menekültügyi biztosság és a Vöröskereszt képviseltette magát. Ez a menekültügyi biztosság nem az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztosságához (UNHCR), hanem a máltai igazságügyi minisztériumhoz tartozó szervezet, melynek feladata a menedékkérők státuszának meghatározása. A Jesuit Refugee Service két képviselője „primitívnek” nevezte a központokban uralkodó életkörülményeket, ahol az emberek hosszú hónapokon át kénytelenek korlátozott forrásokból élni. E szervezet kérte, hogy találjanak olyan alternatív megoldásokat, amelyek méltóbb körülményeket biztosítanak az itt lakóknak. A Jesuit Refugee Service egyik képviselője azt állította – s ezt a bevándorlók is igazolták –, hogy egyesek több mint 18 hónapig maradnak bezárva. A képviselő kijelentése szerint ez az eljárás ellentétes a máltai jogszabályokkal. Tehát a szabadon bocsátás a 18 hónap eltelte után nem történik meg automatikusan, és nagyon gyakran további hónapok telnek el annak bekövetkeztéig. PE 371.952v02-00 külső fordítás
HU
2/14
PV\613713HU.doc
A fogva tartás ideje akkor haladja meg a 18 hónapot, amikor a migráns nem tanúsít együttműködést és nem óhajt találkozni országa konzuljával. A sebezhető csoportok helyzete különösen súlyos: a nem kormányzati szervezetek állítása szerint a kiskorúakat, a fogyatékkal élőket és a terhes nőket szabadon engedik, azonban a bürokratikus eljárás hosszú ideig tart és e személyek gyakran több hónapot töltenek el a zárt központokban a többi fogva tartottal együtt. Nem létezik írott formában eljárás arra nézve, hogy a sebezhető személyeket hogyan azonosítják. A küldöttség azt a tájékoztatást kapta, hogy a fogva tartás ideje ellen nem lehet fellebbezni. A táborokról szólva a migránsokért felelős bizottság képviselői kijelentették, hogy számos központot különböző anyagok tárolására és nem személyek befogadására létesítettek. A jelenlévők többsége kijelentette, hogy a táborokban az emberi jogokat nem tartják tiszteletben. A menekültügyi biztos elmondása szerint a menedékkérőket a táborba érkezésükkor nem hallgatták ki, helyette egy angol nyelven kitöltendő kérdőívet kaptak. E kezdeti szakaszban sem a kormányzati szervezetek, sem a kormány képviselői nem voltak a bevándorlók segítségére. A második szakaszra – a meghallgatásra – általában több hónappal a központba való megérkezést követően került sor. Tömeges érkezés idején gyakran nem sikerült tolmácsot biztosítani a bevándorlók számára még e második szakaszban sem. Egyetlen jelen lévő nem kormányzati szervezet sem tudott pontos számokkal szolgálni, de valamennyien kifejezték sajnálkozásukat amiatt, hogy egy olyan kis államnak, mint Málta, ennyire korlátozott a befogadóképessége. A nem kormányzati szervezetek mindazonáltal hangsúlyozták, hogy a hivatalos statisztikák nem veszik figyelembe a határon, pontosabban a repülőtérről visszatoloncolt bevándorlókat. 4.
Találkozó a máltai hatóságokkal
T. Borg miniszter beszédében azokra a nehézségekre összpontosított, amelyeket egy olyan kis ország számára, mint a 316 km2 területű és 400 000 lakosú Málta, a szigetre érkező bevándorlók és menedékkérők beáramlása jelent. 2005-ben 1 822 személy érkezett, 2004-ben 1 388, 2003-ban 502, 2002-ben 1 686 és 2001-ben 57. Brian Gatt ezredes szerint a bevándorlók legtöbbje Afrika szarvából érkezik. Az évente érkezők átlaga a máltai éves születési ráta 45%-a. Egy Máltára illegálisan érkező személy a népesség arányában 140 olaszországi, 150 franciaországi és 205 németországi illegális belépőnek felel meg. Ha az ország méretét vesszük figyelembe, akkor a számok még magasabbak: egy bevándorló 953 bevándorlónak felel meg Olaszországban és 1 129-nek Németországban. A máltai kormány azt állítja, hogy a jelenség mélységéből adódóan kénytelen volt fogva tartási politikát bevezetni, a „máltaiak önvédelemhez való jogára” hivatkozva. A miniszter kijelentette, hogy „tavaly nyáron legalább 400, de még valószínűbb, hogy 600 vagy 700 bevándorló veszítette életét a tengeren”.
PV\613713HU.doc
3/14
PE 371.952v02-00
külső fordítás
HU
T. Borg miniszter kérte az Európai Uniót, hogy Málta támogatása céljából hozzon létre egy „burden sharing” tehermegosztási politikát. A jövőbeli „sürgősségi alapnak”, amelyre a tömeges bevándorlás kezelése céljából Franco Frattini biztos ígéretet tett, számos elvárásnak kell megfelelnie. A miniszter több együttműködést is kért az EU többi tagállama részéről egyes menekültek saját területükön való befogadása („resettlement”) tekintetében, ahogyan azt – még ha csekély mértékben is – Hollandia és Németország tette: Hollandia 30 főt, Németország 20 főt, 10 főt pedig valószínűleg nemsokára Írország fogad be. A miniszter a Dublin II rendelet alkalmazásának elve alóli mentességben reménykedik, amely meghatározza azokat a feltételeket és mechanizmusokat, amelyek megállapítják a harmadik országok polgárai által valamely tagállamban beadott menedékkérelem elbírálásában illetékes tagállamot A cél Málta – egy kicsiny, de sűrűn lakott sziget – tehermentesítése a nagyszámú menedékkérelem súlya alól. A miniszter szeretné az Európába való legális bevándorlás útjainak kiterjesztését, és hogy valamennyi Máltán védelmet nyerő, de a szigeten munkát nem találó személy szabadon mozoghasson az EU-n belül. A hazatelepítési politika kapcsán T. Borg miniszter kéri az Európai Uniót, hogy fogadjon el új visszafogadási megállapodásokat, amennyiben lehetséges, beillesztve a harmadik országokkal kötendő új fejlesztési együttműködési megállapodásokba, és folytassa a csoportos hazatelepítési légijáratok politikáját az illegális bevándorlókkal és azokkal szemben, akiknek menedékkérelmét elutasították. A máltai kormány párbeszédet kezdett a líbiai hatóságokkal az illegális bevándorlás elleni harcot célzó beavatkozások összehangolására. A küldöttség egyik tagjának az önkéntes hazatelepítésekre vonatkozó kérdésére T. Borg miniszter azt válaszolta, hogy nagyon kevés ilyen eset volt, különösen azért, mert a bevándorlók és a menedékkérők olyan zavargások jellemezte övezetekből érkeznek, mint Eritrea, Szudán vagy Szomália, ahová nem szeretnének visszatérni. A fogva tartás kapcsán a miniszter válságkörülményekről beszélt. A küldöttségnek kiosztott dokumentumban a máltai kormány kijelenti, hogy „vállalja a humanitárius problémára vonatkozó kötelezettségeinek végrehajtását, a menedékkérőket a nemzetközi normák szerint fogadva, az ország gazdasági forrásainak korlátai között”. A miniszter tájékoztatta a küldöttséget, hogy az újságírók az előző napon első ízben – csoportos látogatás formájában – felkereshették a zárt központokat. Többek között kijelentette, hogy a menedékkérelmek 55%-ára pozitív választ adnak még akkor is, ha az esetek többségében nem adják meg a menekültstátuszt, csupán átmeneti humanitárius védelmet biztosítanak. A küldöttség ezután Dolores Cristina szociális és családügyi miniszter asszonnyal találkozott. Ez a minisztérium 20 hónapja áll fenn, és a „zárt” központokból „nyitott” központokba áthelyezett PE 371.952v02-00 külső fordítás
HU
4/14
PV\613713HU.doc
bevándorlók szabadon bocsátásakor jut szerephez. A miniszter asszony sajnálatát fejezte ki a súlyos lakásproblémák miatt, amelyekkel e személyek szembesülnek. Beszélt a rövid időn belül szabadon bocsátott és nyitott központokban elhelyezett kiskorúak és sebezhető személyek fogadási körülményeiről. Sajnálatát fejezte ki, amiért e személyek beilleszkedése a nyílt központokban nem történik meg. E személyek valójában gettókban élnek, rendkívül elszigetelten, olyan helyeken, ahol egy 400 fős tábor mellett csak 3 000 ember él. Azt is el kell ismerni, hogy számos bevándorló nem akar beilleszkedni, mert nem Málta a végső célállomásuk. A befogadó központok magánszervezetek kezelésében állnak. E központokban az alábbi személyek találhatók: - menekültek - humanitárius védelmet élvező személyek, - menedékkérők, akiktől megtagadták a menedékjogot és fellebbeztek, - elutasított menedékkérők, akiket 18 hónap fogva tartás után szabadon engedtek, - illegális gazdasági migránsok. Munkavállalási engedélyt csak a menekültek kapnak, a többi kategóriába tartozók nem, s az utóbbiak gyakran a bűnözés és a prostitúció örvényébe kerülnek. A legsúlyosabb probléma a szociális ellátások biztosítása a rendőrség vagy a hadsereg felügyelete alatt álló zárt központokban. A miniszter asszony említette, hogy ellátogatott ezekbe a táborokba és javaslatokat tett a helyzet javítására. A táborokban az élet szerinte „nehéz mind a migránsok, mind pedig az őrök számára”. A miniszter asszony elismerte, hogy a „zárt” központokban fennáll az információhiány problémája. Jobban el kellene magyarázni a bevándorlóknak a menedékkérelemhez kapcsolódó jogaikat. Maguk a bevándorlók még mindig haboznak felfedni állampolgárságukat, nyelvüket és azt, hogy honnan érkeztek. A miniszter asszony azt is állította, hogy a konzuli hatóságok beléphetnek a táborokba, azonban a menedékkérők gyakran visszautasítják a velük való találkozást. A miniszter asszony sajnálatát fejezte ki a fajgyűlölő megnyilvánulások számának emelkedése miatt a máltai népesség körében. A válság növelte az intoleranciára való hajlamot. Végül Dolores Cristina miniszter asszony kijelentette, hogy a kormány által megvalósított bevándorlási politika mindkét oldalt támogatja. 5. Látogatás a közigazgatási menekültbefogadó központokban A befogadó szolgálat parancsnoka, Brian GATT ezredes ismertette a küldöttséggel a máltai táborokban uralkodó helyzetet. A négy táborban 2002 óta 5 583 személy fordult meg. A látogatás napján 1 017 személy volt jelen – ebből 66 nő és 6 gyermek – az alábbi megoszlásban: - 374 a Safi és Hal Far központban, - 452 a Lyster Barracks központban, - 116 a Floriana központban, - 75 a Ta'Kandja központban. PV\613713HU.doc
5/14
PE 371.952v02-00
külső fordítás
HU
A parancsnok által ismertetett adatok nem terjedtek ki a repülőtéri táborra. A bevándorlók és menedékkérők főként Szudánból, Eritreából, Elefántcsontpartról, Etiópiából, Nigériából és Szudánból érkeznek. Közülük sokan szenvednek rühességben, tuberkulózisban vagy szeropozitívak, akiket nem engednek ki, mert félő, hogy megfertőzik a máltai lakosságot. A parancsnok azt állította, hogy a migránsokat hetente háromszor látogatja orvos. A. A SAFI központ A központ állapota A SAFI központ egy laktanya területén található és a hadsereg kezeli. A központ, melyben férfiak nyernek elhelyezést, több épületrészből áll. A fogva tartó központ hivatalosan 270 ággyal rendelkezik. A kétemeletes betonépület körbe van kerítve, és megjelenésében teljesen úgy fest, mint egy börtön. A központ területéhez tartozik egy néhány négyzetméter alapterületű, szögesdróttal körülzárt külső zóna. A központ lepusztult állagú, nincsen fűtés és számos ablakból hiányzik az üveg. A két emelet nagy termekre oszlik, amelyek mindegyikében akár húszan is alszanak teljes összevisszaságban. Egy hálóval elválasztott keskeny külső folyosó teszi teljessé a képet. Minden emelet ráccsal van lezárva. Az ágyakban nincsen ágynemű, a matracok piszkosak és ki vannak belezve. Ha a központban nem adódik semmilyen probléma, naponta egy óra áll rendelkezésre levegőzés céljára. Ellenkező esetben nem engedik ki az embereket. A tisztálkodás feltételei tűrhetetlenek. A zuhanyok nem működnek. Nincsen melegvíz. Az ajtó nélküli mellékhelyiségek teljesen lepusztult állapotban vannak. Mindenhol halomban áll a szemét. A fogva tartottak az élelmet a szobákban kapják meg. A küldöttségnek megmutatták a nagy műanyag edényeket, amelyekből állításuk szerint valamennyien együtt kell hogy egyenek, evőeszköz és tányér nélkül. A fogva tartottak felelősek a központ tisztaságáért és a mosásért. Mindenki havonta kap egy szappant, egy sampont és egy tubus fogkrémet, ezen kívül egy mosószappant is. Kéthavonta kapnak egy két máltai líra értékű telefonkártyát, amely kevesebb, mint 5 eurónak felel meg. A küldöttség meglátogatta azt az új központot is, amely hamarosan átveszi a jelenlegi központ szerepét. A migránsok beszámolói A migránsokat a jelek szerint kimerítették a központ életkörülményei, a fogva tartás hosszúsága és a tétlenségből adódó unalom. A küldöttséget a szabadságot éltető örömkiáltásokkal és az embertelen körülmények ellen tiltakozó feliratokkal fogadták, kérve az Európai Unió közbelépését, hogy vessen véget drámai helyzetüknek és igazságtalan fogva tartásuknak. Hónapok óta szerveznek tiltakozásokat, éhségsztrájkokat és szökési kísérleteket.
PE 371.952v02-00 külső fordítás
HU
6/14
PV\613713HU.doc
A küldöttségnek alkalma volt számos embert kikérdezni. Az ismétlődő kritikák, amelyeknek egyébként a küldöttség által meglátogatott másik két központ lakói is hangot adtak: - a fogva tartás időtartama: túl hosszú „azok számára, akik semmilyen bűncselekményt nem követtek el”, egyes esetekben 18 hónapnál több is lehet; - a menekültügyi biztos előtti meghallgatást megelőző időszak hossza, amely 9 hónapig terjedhet; - a jogi helyzetükre vonatkozó információk hiánya; - a nem kormányzati szervezetek hiánya; - az életkörülmények: mindig ugyanaz és nagyon rossz minőségű az élelem (rizs, krumpli, spagetti), az elégtelen és a magánélet elveit a legkevésbé sem tiszteletben tartó higiéniai szolgáltatások nyomorúságos állapota, a piszok, a ruhák hiánya, a hideg, a melegvíz hiánya; - a migránsokat kötelezik a központ takarítására; - az unalom, az, hogy teljes napokat kell eltölteni semmittevéssel, a szórakozási lehetőségek hiánya (a bevándorlók szerint csak nagyon ritkán mehetnek ki focizni), nem lehet könyvekhez, papírhoz vagy ceruzához hozzájutni. - a megfelelő orvosi ellátás hiánya, az orvosok nem kielégítő és rövid ideig tartó látogatásai, lejárt szavatosságú orvosságok (a küldöttségnek lejárt szavatosságú gyógyszerek dobozait adták át), az, hogy minden beteget „Panadol”-al kezelnek. Egy Elefántcsontpartról származó fiatalember azt mondta, hogy 20 hónapja van a központban, egy másik pedig, aki Kongóból érkezett, 19 hónapja. Egy harmadik, aki darfúri származású, elmondta, hogy nyolc hónapja vár a meghallgatásra, miközben egyik honfitársa menedékkérelmét elutasították, „mivel Darfúrban a helyzet lassan javul”1. Az egyik azt is bevallotta, hogy megverték. Egyes bevándorlók elmesélték, hogy a központ néhány lakóját elvitték, mert megőrültek. A küldöttséghez eljutott egy levél, amelyet a rendőrség irányítása alatt álló „Floriana” központ tíz lakója írt. A bevándorlók arra panaszkodnak, hogy több mint 18 hónapja tartják őket fogva. Regisztrációs számuk, amely a 2004-es dátumot tartalmazza, igazolja szavaikat. B. A HAL FAR központ A központ állapota A kizárólag férfiak számára fenntartott Hal Far központ két nagy, fémráccsal és szögesdróttal körülkerített területből áll. A két terület mindegyikében van egy külső udvar és egy belső zóna, amely körülbelül húsz férőhelyes hálótermekre van felosztva. A körülmények itt is nyomorúságosak. Kívül a csatornák nem működnek, a víz szivárog és szúnyogfelhők lepik el az 1
A menekültügyi biztos menekülteknek írott levelében angolul: „the situation in Darfur is slowly improving”.
PV\613713HU.doc
7/14
PE 371.952v02-00
külső fordítás
HU
udvart. A mellékhelyiségek siralmas állapotban vannak, és az épületen belül egereket lehetett látni. A migránsok beszámolói A küldöttséget „freedom, freedom” kiáltások fogadták. Más transzparenseken ez volt olvasható: „Népirtás Darfúrban, börtön Máltán!”, „Isten ítélkezik Málta felett azért, amit a bevándorlókkal tesz!”, „Nem vagyunk bűnözők, nem vagyunk állatok!”, „EU, szabadíts meg minket láncainktól!” stb. A bevándorlók tiltakozása ebben a központban volt a legszervezettebb. A bevándorlók kijelölte szóvivő ismertette a küldöttséggel az életkörülményeket. Ez a férfi Sierra Leonéból érkezett, ahol az emberi jogokért harcolt. Az ebben a központban élő bevándorlók nyilatkozatai egybeesnek a Safi központban hallottakkal. A Hal Far központban jónéhány beteg együtt alszik a többiekkel: az egyik köszvényes, egy másik szudáni férfi asztmás, ő egy lejárt szavatosságú szert, ingyenes olasz termékmintát kapott. A súlyos betegségekben szenvedők a többiek között fekszenek. Jelezték egy cukorbeteg esetét is, akit megfelelő ellátás hiányában a megvakulás veszélye fenyeget. A nem kormányzati szervezetek hiányát ebben a központban mind a bevándorlók, mind GATT ezredes jelezte. A bevándorlók elfoglaltságot szeretnének maguknak, hogy ne maradjanak tétlenül. Egy eritreai férfi 9 hónapja vár a menekültügyi biztos előtti meghallgatásra. Egy etiópiai azt állítja, hogy az ellenzéki párt tagja, ezért országában keresik. Menedékkérelmére több mint egy éve várja a választ. Jónéhányan voltak, akik megmutatták a küldöttségnek a menedékkérelmüket elutasító okmányt. Egyes bevándorlók eukaliptuszleveleket mutattak, amelyekkel fejfájásukat kezelik. A gyógyszerek itt is lejárt szavatosságúak voltak. Néhány fiatal fiú, akikkel a küldöttség a központban találkozott, fiatalkorúnak vallotta magát. A második komplexumban a lakók sorba álltak, hogy megmutassák a küldöttségnek a menedékkérelmüket elutasító okmányokat. Az egyik ilyen okmányt a melléklet tartalmazza (vö. II. melléklet) Darfúri származásúak elutasító választ kaptak azért, mert „átmehettek volna országuk biztonságosabb övezeteibe”. Egy fiatal szudáni a küldöttségnek adott egy másolatot az „Állattenyésztési tudományok”-ban szerzett egyetemi diplomájából. Menedékkérelmére hónapok óta várja a választ. Egy fiatal kongói azt állítja, hogy 24 hónapja van a központban. A bevándorlók szóvivője átadott egy levelet is a küldöttségnek, amely a Darfúrban kialakult helyzetet magyarázza el. A képviselők leveleket kaptak, melyekben a bevándorlók elmondják, hogy mit éltek át. C. A LYSTER BARRACKS központ A központ állapota
PE 371.952v02-00 külső fordítás
HU
8/14
PV\613713HU.doc
A központot a hadsereg tartja fenn, és 230 férőhellyel rendelkezik. Egyébként jónéhány sátrat is felállítottak, hogy a bevándorlókat kívül szállásolják el. Minden sátorban körülbelül húsz ágy van, és csak egyetlen kis melegítőkészülék. Egyes ágyak hely hiányában szekrényként szolgálnak. Magában a központban az életkörülmények iszonyatosan rosszak. Férfiak és nők szűkös térben élnek együtt. Az egyik szobában két házaspár él, mindkettő egy-egy kis ágyban alszik, valamint két egyedülálló nő. A küldöttség találkozott egy négy hónapos terhes nővel, és egy idős nővel. A központ bejáratánál börtön található a nem megfelelően viselkedő bevándorlók számára. Közülük az egyik süketnéma fogoly, aki ellen az a vád, hogy megverte a feleségét. Több mint kétszáz ember két WC-t használ. A bevándorlók maguk osztják be a takarító turnusokat. A higiéniai feltételek és a kellemetlen összezártság elviselhetetlen. A nők nem kapnak tisztasági betétet. Itt ismételten lejárt szavatosságúak a gyógyszerek, rossz minőségű az étel és nem lehet elhagyni a tábor területét. Ennek a központnak még külső zónája sincsen. A migránsok beszámolói A küldöttség tagjait mind a katonai hatóságok, mind maguk a bevándorlók arra buzdították, hogy nézzék meg az egész központot, noha ez az eredeti programban nem szerepelt. A bevándorlók panaszkodtak a fentebb említett körülményekre, és különösen a nők életkörülményeire, akik közül az egyik négy hónapos terhes. Mások arról számoltak be, hogy kórházba vitel alkalmával megbilincselték őket. Ezzel kapcsolatban GATT ezredes azt válaszolta, hogy a bevándorlók nagyon gyakran kísérelnek meg szökést kórházba menet. D. Új központ SAFI-ban A küldöttség meglátogatott egy nemrégiben felépült központot, amely a SAFI központ körzetén belül található. Az épület készen áll a migránsok befogadására, akik Gatt ezredes elmondása alapján nem mutattak hajlandóságot az oda való átköltözésre. 6.
Következtetések
A küldöttséget a meglátogatott központokban különösen megdöbbentették a kemény fogva tartási körülmények, továbbá a menedékjog rendkívül nehéz megszerzése. A küldöttség tudomásul vette a máltai kormány nehézségeit a bevándorlók és menedékkérők áradatának kezelése tekintetében, amely Málta területét és népességét tekintve különösen nagy méreteket ölt. A küldöttség annak is tudatában van, hogy Málta az EU déli határvonala, és hogy az Európai Uniónak közbe kell lépnie Málta támogatása és a humanitárius szükséghelyzettel való szembenézés céljából, ahogyan ezt maguk a máltai hatóságok is kérik. 1.
A küldöttség ennek megfelelően kéri a máltai kormányt, hogy:
- esetről esetre értékelje, a 9/2003/EK irányelvnek megfelelően, a szabadságot korlátozó esetleges intézkedéseket; PV\613713HU.doc
9/14
PE 371.952v02-00
külső fordítás
HU
- látványos módon csökkentse a fogva tartás időtartamát; szigorúbban alkalmazza a tagállamokban a menedékkérők befogadása minimumszabályainak megállapításáról szóló 9/2003/EGK irányelvet, - a menedékkérelmek elbírálása során fokozza a hivatalok részéről tett erőfeszítéseket a túl hosszú várakozási idő csökkentése céljából, mivel a menedékjog elidegeníthetetlen jog, amely nem függhet gazdasági megfontolásoktól. 2. A küldöttség kéri a tagállamok kormányait, hogy önkéntes alapon fogadják be rövid időre, illetve az európai szintű közös szabályokkal középtávra a menekültek egy részét, hogy ez által Málta jelentős mértékben mentesüljön a jelenleg rá háruló teher alól. 3. A küldöttség kéri az Európai Bizottságot, hogy a Máltához hasonló, nagyszámú menedékkérelemmel szembesülő kis országok sajátosságainak figyelembe vétele, valamint egy „burden sharing” (tehermegosztás) mechanizmus bevezetési lehetőségének számításba vétele céljából vegye tervbe a dublini egyezmény felülvizsgálatát. 4. A küldöttség emlékeztet a tagállamokban a menedékkérők befogadása minimumszabályainak megállapításáról szóló 9/2003/EGK irányelv 5., 6., 7., 11., 12. és 13. cikkeire, amelyek előírják (7. cikk (1) bekezdése), hogy „A kijelölt terület nem érintheti a magánélet elidegeníthetetlen terét, és annak kellő lehetőséget kell teremtenie az irányelvben biztosított minden kedvezményhez való hozzáférésre”, valamint (14. cikk (1) bekezdése, b) pontja), hogy a menedékkérőknek „megfelelő életszínvonalat biztosító befogadóállomások”-on kell tartózkodniuk. 7.
Az előadó, Giusto CATANIA észrevételei
A máltai közigazgatási menekültbefogadó központok helyzete elfogadhatatlan egy civilizált ország számára és Európa számára, amely az emberi jogok támogatását vallja. A máltai központok állapota rosszabb, mint az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság különböző küldöttségei által meglátogatott többi központé, azonban a kérdés legdrámaibb vetülete magában az átmeneti hatósági fogva tartás jellegében rejlik, amely önmagában felelős az emberi jogok megsértéséért. A hatósági fogva tartás fogalma jogi szempontból elfogadhatatlan. Egy adminisztratív jellegű szabálysértésért (szabálytalan belépés egy országba vagy lejárt tartózkodási engedély) börtönbüntetés jár, amely esetenként – mint Máltán is – jóval rosszabb, mint a közönséges börtönrendszer. Ezen oknál fogva, valamint azért, mert az ilyen eszközök eredménytelennek bizonyultak az illegális bevándorlás elleni harcban, valamint a bevándorlók elismerése céljából ezek az átmeneti fogva tartó központok a továbbiakban tűrhetetlennek tekintendők. Ezeket tehát be kell zárni. Ezzel a fellépéssel egyidejűleg át kell gondolni a befogadás más módjának konkrét formáját.
PE 371.952v02-00 külső fordítás
HU
10/14
PV\613713HU.doc
A látogatás igazolta azt a tényt, hogy a bevándorlási politikáknak a maguk teljes összetettségében minél előbb közösségi témává kell válniuk. Végül pedig elfogadhatatlan, hogy a menedékkérőkkel ilyen módon bánnak: ezek a férfiak és nők, akik a háború és az éhínség ellen menekülnek és Európában kérnek menedéket, nem börtönözhetők be olyan építményekbe, amelyek sértik a személyes szabadságot és súlyosan megszegik az emberi jogokat. Az előadó megítélése szerint tehát a menedékkérők semmilyen esetben sem vethetők alá (ahogyan azt a nemzetközi megállapodások is kimondják) hatósági fogva tartásnak.
PV\613713HU.doc
11/14
PE 371.952v02-00
külső fordítás
HU
Brüsszel, 2006. március 22. PROGRAM Máltai látogatás Március 23., csütörtök 18.40: Indulás busszal az EP-től 20.10: Repülőút Brüsszelből Máltára (Air Malta járata) 22.50: Megérkezés Máltára Éjszaka a Le Méridien Phoenicia szállodában (Valletta) Március 24., péntek 09.30: Találkozás a nem kormányzati szervezetekkel - Hotel Phoenicia, Valletta 11.00: Indulás a szállodából 11.15: Találkozás Tonio BORG miniszterelnök-helyettessel és belügyminiszterrel, valamint más máltai hatóságokkal -Auberge d'Aragon Valletta 12.30: Dolores Cristina miniszter asszony, családügyi és szolidaritási miniszter - Palazzo Ferreria Valletta 14.00: Ebéd Vallettában 15.00: Indulás Vallettából 15.45: Látogatás a SAFI BARRACKS zárt táborban Safiban 17.30: Látogatás a HAL FAR zárt táborban 19.00: Látogatás a LYSTER BARRACKS zárt táborban 20.00: Indulás Vallettába 20.15: Sajtókonferencia a Le Méridien Phoenicia szállodában 21.30: Vacsora az államtitkár meghívására Éjszaka a Le Méridien Phoenicia szállodában (Valletta) Március 25. szombat Önálló hazutazás! vagy 15.50: Repülőút Máltáról Brüsszelbe 19.00: Megérkezés Brüsszelbe
PE 371.952v02-00 külső fordítás
HU
12/14
PV\613713HU.doc
RÉSZTVEVŐK: Képviselők 1) Stefano ZAPPALA (PPE), Olaszország, a bizottság alelnöke és a küldöttség vezetője 2) Patrick GAUBERT (PPE), Franciaország, a bizottság alelnöke 3) Martine ROURE (PSE), Franciaország 4) David CASA, (PPE), Málta 5) Giusto CATANIA (GUE), Olaszország 6) Romano LA RUSSA (UEN), Olaszország 7) Kyriacos TRIANTAPHYLLIDES (GUE), Ciprus Máltán jelen lévő EP-képviselők 1) Simon BUSUTTIL (PPE) 2) Louis GRECH (PSE) LIBE politikai tanácsadók 1) Adam ISAACS (PPE) 2) Annie LEMARCHAL (PSE) 3) Chiara TAMBURINI (GUE) LIBE titkárság 1) Cristina CASTAGNOLI EP-iroda Máltán 1) Saviour GRECH Tolmácsok Lefedett nyelvek: EN - FR - IT 1) ) Agnes BERNARD asszony (csoportvezető) 2) Annalisa VENTURI asszony 3) Fabienne GIULIANI asszony 4) Manuela PAEFFGEN CERRE asszony PV\613713HU.doc
13/14
PE 371.952v02-00
külső fordítás
HU
A szervezési részletekkel kapcsolatban hívható telefonszámok: Cristina Castagnoli Március 23. előtt: 0032-477.31.29.36 A küldetés ideje alatt, március 23-25. között: 0032-498.98.35.93 EP-Iroda Máltán, Saviour GRECH 00356-99 28 48 25 vagy 00356-21 23 50 71/5 Szállás Le Méridien Phoenicia, The Mall, Floriana, Valletta, VLT 16, Malta Tel.: +356 2122 5241 Fax: +356 2123 5254 Weboldal: phoenicia.lemeridien.com
PE 371.952v02-00 külső fordítás
HU
14/14
PV\613713HU.doc
