EURÓPAI PARLAMENT
2004
2009
Plenárisülés-dokumentum
A6-0520/2007 20.12.2007
JELENTÉS Az EU gyermekjogi stratégiája felé (2007/2093(INI)) Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság Elıadó: Roberta Angelilli A vélemény elıadója(*): Marie Panayotopoulos-Cassiotou, Nıjogi és Esélyegyenlıségi Bizottság (*) Társbizottsági eljárás – eljárási szabályzat, 47. cikk
RR\701565HU.doc
HU
PE390.381v03-00
HU
PR_INI TARTALOMJEGYZÉK Oldal AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY .......... 3 INDOKOLÁS........................................................................................................................... 36 VÉLEMÉNY A NİJOGI ÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI BIZOTTSÁG RÉSZÉRİL (*)........ 48 VÉLEMÉNY A KÜLÜGYI BIZOTTSÁG RÉSZÉRİL ........................................................ 56 VÉLEMÉNY A FEJLESZTÉSI BIZOTTSÁG RÉSZÉRİL .................................................. 64 VÉLEMÉNY A FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG RÉSZÉRİL ......... 68 VÉLEMÉNY A KULTURÁLIS ÉS OKTATÁSI BIZOTTSÁG RÉSZÉRİL....................... 76 VÉLEMÉNY A JOGI BIZOTTSÁG RÉSZÉRİL.................................................................. 81 A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE ............................................................ 84
(*) Társbizottsági eljárás – eljárási szabályzat, 47. cikk
PE390.381v03-00
HU
2/84
RR\701565HU.doc
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY Az EU gyermekjogi stratégiája felé (2007/2093(INI)) Az Európai Parlament, – tekintettel az Európai Unióról szóló szerzıdés 6. cikkének (2) bekezdésére, – tekintettel a 2007. június 21-i és 22-i brüsszeli Európai Tanácsnak a szerzıdések reformjáról szóló következtetéseire, – tekintettel a Lisszaboni Szerzıdés jövıbeni 3. cikkére, amely kimondja, hogy „az Unió küzd […] a megkülönböztetés ellen, és elımozdítja […] a gyermekek jogainak védelmét”, és megállapítja, hogy „a világ többi részéhez főzıdı kapcsolataiban az Unió […] hozzájárul […] az emberi jogok, különösen pedig a gyermekek jogainak védelméhez”, – tekintettel a lisszaboni kormányközi konferencia lezárásaképpen az állam- és kormányfık által hozott határozatra, mely szerint jogilag kötelezı érvénnyel kell felruházni az Európai Unió alapjogi chartáját1, amelynek kifejezetten a „gyermekek jogaival” foglalkozó 24. cikke egyebek mellett megállapítja, hogy „mind a közhatóságok, mind a magánintézmények gyermekekkel kapcsolatos tevékenységeiben az elsıdleges szempont a gyermekek jól felfogott érdeke kell, hogy legyen”, – tekintettel az Unió határozatára, mely szerint csatlakozik az emberi jogok és az alapvetı szabadságjogok védelmérıl szóló 1950. évi európai egyezményhez, amely az egyezmény be nem tartása esetére szankciókat irányoz elı, – tekintettel az Egyesült Nemzetek Közgyőlése által 1989. november 20-án a gyermekek jogairól elfogadott ENSZ-egyezményre és annak fakultatív jegyzıkönyveire, – tekintettel az 1994 szeptemberében Kairóban tartott Nemzetközi Népesedési és Fejlesztési Konferencián elfogadott ENSZ cselekvési programra, – tekintettel az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének létrehozásáról szóló, 2007. február 15-i 168/2007/EK tanácsi rendeletre2, – tekintettel a Bizottság 2006. július 4-i, „Az EU gyermekjogi stratégiája felé” címő közleményére (COM(2006)0367), – tekintettel a szülıjük által jogellenesen külföldre vitt gyermekek ügyeivel foglalkozó európai parlamenti közvetítı 2007. március 1-jei idıközi jelentésére, amely a gyermekek szülık általi jogellenes elvitelével kapcsolatos ügyek számának drasztikus emelkedésére hívja fel az Európai Bizottság, az Európai Parlament és más intézmények figyelmét,
1 2
HL L 303., 2007.12.14., 1. o. HL L 53., 2007.2.22., 1. o.
RR\701565HU.doc
3/84
PE390.381v03-00
HU
– tekintettel a Save the Children és a Plan International által a Bizottság közleménye kapcsán kezdeményezett konzultáció eredményeire1, – tekintettel „Az EU gyermekjogi stratégiája felé” címő közlemény közzétételét követıen a Bizottság által létrehozott Fórumra, amely elsı ízben 2007. június 4-én, Berlinben ült össze, – tekintettel az elsı Fórum alkalmával 2007. június 4-én Berlinben elfogadott politikai nyilatkozatra, amely ismételten kinyilvánítja az arra irányuló szándékot, hogy az Európai Unió belsı és külsı politikáiban rendszerszerően figyelembe vegyék a gyermekek jogait, – tekintettel az Európai Parlament 2006. június 14-i, „Megkülönböztetés-mentesség és esélyegyenlıség mindenki számára – keretstratégia’ címő állásfoglalására2, – tekintettel az EU Alapjogi Szakértıi Hálózatának „A gyermekek jogainak végrehajtása az Európai Unióban” címő, 2006. május 25-i, 4. számú tematikus feljegyzésére3, – tekintettel az ENSZ fıtitkárának a gyermekek elleni erıszakról szóló tanulmányára, amelyet 2006. október 11-én, az Egyesült Nemzetek Közgyőlése elıtt ismertettek, – tekintettel az UNICEF az emberkereskedelem gyermekáldozatainak védelmérıl szóló, 2006. szeptemberi iránymutatásaira, – tekintettel a 2003. december 22-i, a gyermekek szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemrıl szóló 2004/68/IB tanácsi kerethatározatra4, – tekintettel az 1989. évi Gyermekjogi ENSZ-egyezmény 34. és 35. cikkére, amelyek a gyermekeknek a nemi kizsákmányolás és a nemi erıszak valamennyi formája elleni védelmére vonatkoznak, valamint a gyermek elrablásának, eladásának vagy a velük való kereskedelemnek a megelızésére törekszenek, – tekintettel a Bizottság 2007. május 22-i, „A számítógépes bőnözés elleni küzdelemre vonatkozó általános politika felé” címő közleményére COM(2007)0267, – tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére, – tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére, valamint a Nıjogi és Esélyegyenlıségi Bizottság, a Külügyi Bizottság, a Fejlesztési Bizottság, a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság, a Kulturális és Oktatási Bizottság, valamint a Jogi Bizottság véleményére (A6-0520/2007), A. mivel a Bizottság „Az EU gyermekjogi stratégiája felé” címő közleményének elsıdleges célkitőzése a gyermekjogok pozitív megerısítésének elısegítése – mindenekelıtt ideértve a biztonságos körülmények között való felnevelkedéshez, a gondozáshoz, a családhoz, a szeretethez és a játékhoz, az egészséghez, az oktatáshoz, a társadalmi beilleszkedéshez, az 1
http://www.savethechildren.net/alliance/where_we_work/europegrp_haveyoursay.html. HL C 300E, 2006.12.9., 259. o. 3 http://ec.europa.eu/justice_home/cfr_cdf/doc/thematic_comments_2006_en.pdf. 4 HL L 13., 2004.1.20. 44. o. 2
PE390.381v03-00
HU
4/84
RR\701565HU.doc
esélyegyenlıséghez, a sporthoz és a tiszta és védett környezethez való jogot –, annak érdekében, hogy megvesse egy olyan, a gyermekek iránt jóakaratú és ıket tekintetbe vevı társadalom alapjait, amelyben a gyermekek biztonságban érzik magukat és amelynek cselekvı tagjai, B. mivel az Európai Unió alapjogi chartájának 24. cikkének (3) bekezdése szerint „minden gyermeknek joga van ahhoz, hogy mindkét szülıjével rendszeres, személyes és közvetlen kapcsolatot tartson fenn, kivéve, ha ez az érdekeivel ellentétes”, C. mivel az Európai Unió alapjogi chartája 24. cikkének és az ENSZ gyermekjogi egyezménye 12. cikkének megfelelıen fontos, hogy valamennyi gyermek számára garantálják a „részvételi” jogot abból a célból, hogy tapasztalatait és véleményét valamennyi ıt érintı kérdésben figyelembe lehessen venni, a gyermek életkorával, érettségével és szellemi fejlettségével összhangban kellı súlyt biztosítva annak; mivel ez a jog abszolút és nem terhelhetı korlátozásokkal, és mivel meg kell találni annak módját, hogy valamennyi gyermekkel kommunikáljanak, még azokkal a gyermekekkel is, akik a felnıttek számára nehezen érthetı módon fejezik ki magukat, például a nagyon fiatal gyermekek, a fogyatékkal élı gyermekek és a más nyelvet beszélı gyermekek, D. mivel alapvetı fontosságú, hogy a gyermekjogok beillesztése és védelme a velük közvetlenül vagy közvetetten kapcsolatos valamennyi uniós politikában megtörténjék (mainstreaming) és azok védelmet kapjanak, E. mivel a gyermekek esetében szüleik szegénysége és társadalmi kirekesztettsége jogaik gyakorlásának komoly akadályát képezik, és mivel számos egyéb olyan tényezı is van, amely megakadályozza a gyermekeket jogaik gyakorlásában, például a szülıi szerepüket elégtelenül betöltı szülık, jogi ügyekben a gyermekek felnıttek általi képviseletének szükségessége vagy az a tény, hogy az egészségügyi ellátáshoz való jog csak a gyermek felett felügyeletet gyakorló személy beleegyezésével történhet, F. mivel a felnıtteknek olyan kedvezı feltételeket kell biztosítaniuk a gyermekek számára, amelyek lehetıvé teszik, hogy hangot adjanak gondolataiknak, vagyis kifejezésre juttathassák véleményüket és meghallgassák ıket; mivel a felnıtteknek elı kell mozdítaniuk a gyermekek békés és barátságos megnyilvánulásait és arra kell buzdítaniuk ıket, hogy más gyermekekkel érintkezzenek; mivel az idı lényeges tényezı a nyílt hozzáálláshoz és a gyermekek véleménye – nemcsak meghatározott eseményeken való – kifejezésének biztosításához vezetı körülmények megteremtésében, és mivel ezt a nyilvános programok finanszírozásában is figyelembe kell venni, G. mivel az EU-n belül továbbra is probléma a gyermekek jogaival való visszaélés és a gyermekek elleni erıszak, valamint az illegális örökbefogadás, a prostitúció, az illegális munka, a kényszerházasság, a koldulás céljából vagy más célból történı gyermekkereskedelem, H. mivel egyre több gyermek szenved krónikus betegségektıl – mint például a neurodermititis és az allergiák –, valamint légzıszervi megbetegedésektıl és a zajtól, I. mivel a gyermekek környezetvédelmi jogai szerepelnek az ENSZ gyermekjogi egyezményében, RR\701565HU.doc
5/84
PE390.381v03-00
HU
J. mivel a családi környezet kedvezı keretet jelent a gyermekek jogainak védelméhez, amely környezet biztosítja személyiségük egészséges fejlıdését, fejleszti képességeiket és lehetıvé teszi számukra a jogaik gyakorlásához szükséges ismeretek elsajátítását, valamint kötelességeik megismerését, és ezért következésképpen minden erıfeszítést meg kell tenni a család megfelelı állami politikákkal történı támogatására, ugyanakkor mivel ilyen keret hiányában – a gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezménynek megfelelıen minden gyermeknek (az árvákat, hajléktalanokat és a menekülteket is beleértve) részesülnie kell helyettesítı védelemben, amely biztosítja, hogy mindenfajta megkülönböztetés nélkül nıjenek fel, K. mivel az EU gyermekjogi stratégiájának az ENSZ gyermekjogi egyezményében megállapított értékekben és elvekben kell gyökereznie, L. mivel a gyermekek mint önálló jogalanyok jogait el kell ismerni, ugyanakkor – a nemzeti és nemzetközi jogszabályok ellenére – a lányok és az asszonyok gyakran jogi, társadalmi és gazdasági egyenlıtlenségek áldozatai, amelyek érintik az olyan pozitív és alapvetı jogaik gyakorlását, mint például az oktatáshoz, egészségügyhöz, biztonságos élelemhez, tiszta vízhez való egyenlı hozzáférés, valamint a serdülık gyermekvállalással összefüggı jogai, M. mivel az alapvetı jogoknak és értékeknek – beleértve a nemek közötti egyenlıséget – a gyermekkori oktatás nélkülözhetetlen részét kellene alkotniuk, és azoknak valamennyi további életszakasz alapját kellene képezniük, N. mivel a nemek közötti esélyegyenlıséget a gyermekeket érintı valamennyi politikára alkalmazni kell, hiszen a nemek közötti egyenlıség a fiúk és lányok egyenlı jogainak már az elsı életévekben történı elismerésével kezdıdik, O. mivel a bevándorló nık és lányok ellen az úgynevezett becsület védelmében elkövetett bőncselekmények, a kényszerházasságok, a nemi szervek csonkítása vagy más erıszakos cselekmények formájában elkövetett emberi jogi jogsértések nem indokolhatók semmiféle kulturális vagy vallási alapon, és azokat semmilyen körülmények között nem szabad eltőrni, P. mivel Európában a gyermekek már korai életkorban ki vannak téve a horror, a pornográfia és az erıszak ábrázolásainak a médiában, és ez olyan pusztító pszichológiai és társadalmi hatásokkal járhat, mint például a szorongás és depresszió, fokozott agresszivitás és iskolai problémák, A stratégia áttekintése 1. üdvözli a Bizottság kezdeményezését, amely nagyon világosan hangot ad annak, hogy a gyermekekre és a felnıttekre egyaránt vonatkozik az alapvetı emberi jogokról szóló valamennyi egyezmény, és ugyanígy egy sor olyan kiegészítı jog is, amelyek a kiemelten gyermekek és a fiatalok különleges helyzetére vonatkozó ENSZ gyermekjogi egyezményében szerepelnek;
PE390.381v03-00
HU
6/84
RR\701565HU.doc
2. üdvözli a kormányközi konferencia 2007. október 19-i határozatát arról, hogy a gyermekjogokat az EU egyik célkitőzéseként belefoglalják a Lisszaboni Szerzıdésbe, és ezáltal új jogalapot határoznak meg a gyermekjogok számára; 3. üdvözli a Bizottság által létrehozott gyermekekkel kapcsolatos külkapcsolati cselekvési programot, amely az EU gyermekjogi stratégiája jóváhagyott kötelezettségvállalásainak és keretének részét fogja képezni; 4. megállapítja, hogy az EU illetékességi területeinek növekvı hányada – közvetlenül vagy közvetetten – kapcsolatos a gyermekjogokkal, és kéri a Bizottságot, hogy 2005. április 27i, „Az Alapjogi Charta tiszteletben tartása a Bizottság jogalkotási javaslataiban. A rendszeres és szigorú ellenırzés módszertana” címő közleményében (COM(2005)172) jelzett hatástanulmányába illesszen be egy olyan részt, amely a gyermekjogok – jogi értelemben vett – figyelembe vételével foglalkozik; 5. kéri a Bizottságot, hogy nyújtson be javaslatot a gyermekjogokkal kapcsolatos egyedi költségvetési tétel létrehozása céljából, amely lehetıvé tenné „Az EU gyermekjogi stratégiája felé” címő bizottsági közlemény végrehajtására irányuló munka, valamint az olyan, speciálisan a gyermekekre irányuló projektek finanszírozását, mint az európai „gyermekrablási” gyorsriasztási rendszer, valamint egy, a gyermekrablási ügyek számának csökkentésével megbízott, a tagállamok központi hatóságainak képviselıibıl álló koordinációs szerv létrehozása; a költségvetési tételnek az e területen mőködı NGOhálózatokra irányuló támogatásokat is magában kell foglalnia, és biztosítania kell a gyermekek részvételét az említett közlemény és az említett projektek végrehajtására irányuló munkában; 6. pénzügyi eszközökkel támogatott, hatékony nyomon követési rendszerre, továbbá éves jelentésekre szólít fel „Az EU gyermekjogi stratégiája felé” címő közleményben és a eljövendı gyermekjogi stratégiában szereplı kötelezettségvállalások végrehajtásának biztosítása érdekében; 7. emlékeztet arra, hogy a jövıbeni stratégia hatékonysága megköveteli a hosszú távú kötelezettségvállalást és fellépést, a gyermekek jogai végrehajtásának mutatók kidolgozásán, valamint nem kormányzati szervezetek és a szülıi és tanári egyesületek részvételén keresztül történı fokozott és hatékony ellenırzését, továbbá megköveteli a nemzeti és nemzetközi gyermekjogi kezdeményezésekkel és politikákkal való összehangolást; 8. felszólítja a Bizottságot, hogy 2008-tól kezdve kétévente dolgozzon ki átfogó, a gyermekekrıl és a fiatalokról szóló európai uniós jelentést; 9. üdvözli a Bizottság arra irányuló tervét, hogy egy, az egész EU-ra kiterjedı telefonos gyermek-segélyvonalat hoz létre és rámutat arra, hogy e szolgálatnak ingyenesnek és napi 24 órán keresztül elérhetınek kell lennie; felszólítja a tagállamokat, hogy információs intézkedéseken keresztül tájékoztassák a gyermekeket e szolgálat használatának lehetıségérıl; 10. érdeklıdéssel várja a Bizottságnak a gyermekek szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemrıl szóló 2003. évi kerethatározat tagállamok általi RR\701565HU.doc
7/84
PE390.381v03-00
HU
végrehajtásáról szóló jelentését; 11. kéri, hogy a gyermekjogok ENSZ gyermekjogi egyezményében megállapított védelmét illesszék be az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (a továbbiakban: az Ügynökség) többéves kerettervének prioritásai közé, s az ügynökség minél hamarabb hozzon létre együttmőködési hálózatot az e területen mőködı nemzetközi szervezetekkel – különösen a gyermekügyi ombudsmanokkal és NGO-kkal – annak érdekében, hogy tapasztalatukat és a rendelkezésükre álló információkat teljes mértékben fel lehessen használni; 12. kéri a Bizottságot, az Ügynökséget és a tagállamokat, hogy az érintett ENSZügynökségekkel, nemzetközi szervezetekkel és kutatóközpontokkal együttmőködésben dolgozzanak az EU-ban élı gyermekek helyzetével kapcsolatos összehasonlítható statisztikai adatok összegyőjtésének javításán, adott esetben az Eurostat feladatkörének kiterjesztésével, abból a célból, hogy minél több, sajátosan a gyermekekre vonatkozó, pl. a gyermekszegénységet és a társadalmi kirekesztést jelzı mutatót dolgozzanak ki és vizsgáljanak; az adatgyőjtésben során biztosítani kell a gyermekek részvételét; 13. felkéri a Bizottságot, hogy nem és kor szerinti bontásban győjtsön adatokat a gyermekeket érı megkülönböztetés és erıszak minden formájáról annak érdekben, hogy a férfiak és a nık közötti esélyegyenlıség dimenzióját integrálják a jövıbeni stratégiája valamennyi politikájába és eszközébe – beleértve a gyermekek jogaival foglalkozó fórum tevékenységeit –, és többek között a „gender budgeting” révén biztosítsák e politikák ellenırzését és értékelését; 14. felszólít arra, hogy a gyermekek jogait építsék be az EU külpolitikáiba és fellépéseibe, ideértve az európai szomszédsági politikát és Oroszországgal meglévı stratégiai partnerségét – amint ez „Az Európai Unió cselekvési terve a gyermekek jogairól a külkapcsolatokban” címő bizottsági munkadokumentumban szerepel –, továbbá a bıvítési folyamatban, elismerve, hogy e politikák hatékony eszközök arra, hogy lehetıségeket biztosítsanak a gyermekek jogainak elımozdítására; felszólítja továbbá a Bizottságot, hogy e lehetıségeket építse be a Közösség és a tagállamok külügyi tevékenységei egyedi célkitőzéseibe; 15. felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elı jelentést a gyermekek jogainak nemzetközi szinten meghatározott módon történı tiszteletben tartásáról szóló, jogilag kötelezı érvényő különleges záradék beemelésérıl az Európai Közösség és harmadik országok között létrejött valamennyi nemzetközi megállapodásba; 16. felhívja a Bizottságot, hogy duplázza meg azon erıfeszítéseit, amelyek arra irányulnak, hogy a fejlıdı országokat hozzásegítse az ENSZ gyermekjogi egyezménye rendelkezéseinek és fakultatív jegyzıkönyveinek nemzeti jogukba történı átvételéhez; 17. kéri, hogy vegye fontolóra az EU csatlakozását az ENSZ gyermekjogi egyezményéhez és annak két fakultatív jegyzıkönyvéhez, valamint az Európa Tanács gyermekjogi egyezményeihez, beleértve az emberi jogok európai egyezményét (EJEE), valamint a gyermekjogok gyakorlásáról, az örökbefogadásról vagy a szexuális kizsákmányolásról és visszaélésekrıl szólókhoz, továbbá felhívja a Tanácsot, hogy fogadjon el olyan elvi áláspontot, amelynek révén az EU a jövıben részt tud venni a jövıbeli – elsısorban a PE390.381v03-00
HU
8/84
RR\701565HU.doc
gyermekek jogairól szóló – egyezmények tárgyalásain; 18. rámutat, hogy a gyermekekre vonatkozó bármiféle stratégiának az ENSZ Gyermekjogi Egyezményének értékeiben és következı négy alapelvében kell gyökereznie: a megkülönböztetés valamennyi formája elleni védelem; elsıdlegesen a gyermek érdekeinek figyelembevétele; az élethez és a fejlıdéshez való jog; a gyermeket érintı bármely ügyben vagy eljárásban a véleménynyilvánításhoz, valamint ahhoz való jog, hogy e véleményt figyelembe vegyék; 19. sajnálatosnak tartja, hogy még nem minden tagállam hozta létre a gyermekek és serdülık jogaiért felelıs ombudsman posztját, ahogyan ezt az ENSZ gyermekek jogaival foglalkozó bizottsága szorgalmazza, a gyermekjogok védelmének elımozdítása és az ENSZ gyermekjogi egyezményének további végrehajtása érdekében, és felszólítja azokat a tagállamokat, amelyek ezt még nem tették meg, hogy mielıbb tegyék meg ezt a lépést; úgy véli, hogy az EU-nak pénzügyi támogatást kell biztosítania a gyermekjogok védelmével foglalkozó európai ombudsmanok hálózatának (European Network of Ombudspeople for Children – ENOC), annak érdekében, hogy a hálózat intenzívebben és az egész EU-ra kiterjedıen kezelhesse a gyermekjogokkal kapcsolatos kérdéseket; 20. mivel a házassági ügyekben és a szülıi felelısségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismerésérıl és végrehajtásáról szóló, 2003. november 27-i 2201/2003/EK tanácsi rendelet nemzeti hatóságok általi alkalmazása többféle értelmezésre ad lehetıséget; sürgeti a Bizottságot, hogy fogalmazzon meg iránymutatásokat és állítsa össze a legjobb gyakorlatok jegyzékét az említett rendelet végrehajtásának egyértelmővé tétele és megkönnyítése érdekében; 21. hangsúlyozza a meglévı nemzetközi kötelezettségvállalások tagállamok és tagjelölt országok általi végrehajtásának fontosságát, különös tekintettel az ENSZ gyermekjogi egyezményében, a fogyatékossággal élı személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményben, amely külön rendelkezéseket tartalmaz a fogyatékossággal élı gyermekekre vonatkozóan, és a gyermekmunkáról szóló ILO-egyezményekben foglaltakra; 22. sürgeti azokat a tagállamokat, amelyek még nem tették meg, hogy ratifikálják a szülıi felelısséggel és a gyermekek védelmét szolgáló intézkedésekkel kapcsolatos együttmőködésrıl, valamint az ilyen ügyekre irányadó joghatóságról, alkalmazandó jogról, elismerésrıl és végrehajtásról szóló, 1996. október 19-i hágai egyezményt; sürgeti az Európai Unió intézményeit, hogy mozdítsák elı a gyermekek jogainak védelmérıl szóló fontosabb nemzetközi eszközök harmadik országok általi ratifikálását, különös tekintettel a kiskorú bevándorlók helyzetének javítására irányuló eszközökre; 23. felszólítja az EU-t, hogy a „puha hatalom” eszközei, felvilágosítás és ajánlások révén vegyen részt tevılegesen az ENSZ gyermekjogi egyezmény ismertségének elımozdításában és terjesztésében az EU-n kívül és belül; 24. emlékezteti a tagállamokat, hogy haladéktalanul teljesíteniük kell a gyermekek jogainak védelme tekintetében vállalt európai és nemzetközi kötelezettségeiket; 25. arra ösztönzi a tagállamokat, hogy hozzanak létre csereprogramokat a tanárok és a diákok RR\701565HU.doc
9/84
PE390.381v03-00
HU
számára az EU-n kívüli országokkal, különösen közel-keleti és fejlıdı országokkal, és terjesszék és mozdítsák elı a gyermekjogokat, különös tekintettel az oktatáshoz való jogra és a nemek közötti egyenlıségre; 26. hangsúlyozza, hogy mindenképpen szükség van a gyermekek igényeinek differenciált mérlegelésére; az ilyen differenciált skálára jó példa az UNICEF INNOCENTI kutatóközpont által közzétett „Report Card 7”, amely a gyermekjólét hat dimenzióját jeleníti meg, ideértve az anyagi jólétet, az egészséget és a biztonságot, az oktatási jólétet, a családdal és társakkal való kapcsolatokat, a viselkedésmódokat és a kockázatokat, valamint a szubjektív jólétet; 27. sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyenek intézkedéseket a szellemi fogyatékos gyermekek jogai – különösen a szabadsághoz, oktatáshoz és a bírósághoz való hozzáféréshez való joguk – betartásának biztosítására, valamint a kínzással és a kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmóddal szembeni védelmükre; 28. felszólít valamennyi tagállamot annak biztosítására, hogy a gyermekek az ıket érintı bírósági vagy kvázi bírósági eljárásokban hatékony, független képviselettel rendelkezzenek, továbbá legyen törvényesen kijelölt gyámjuk, amennyiben nincs az e feladatok elvégzésére képes felelıs, alkalmas és megfelelı felnıtt családtagjuk; 29. hangsúlyozza, hogy – mivel a gyermekek, fıként a fiatal gyermekek többségének gondozása családi környezetben történik – a gyermekjogi stratégiának tartalmaznia kell a családok jólétének elımozdítására irányuló rendelkezéseket; 30. felszólítja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki szakpolitikákat és hajtson végre a gyermekek jogainak védelmére irányuló átfogó, több szakterületre kiterjedı intézkedést a gyermekek számára a térségek közötti egyenlıség és esélyegyenlıség elérése érdekében; 31. javasolja, hogy az EU határozza meg a „veszélyeztetett gyermek” minden fogalmát, amely kiterjed valamennyi gyermekre, akik olyan társadalmi helyzet áldozatai, amely szellemi vagy fizikai egészségüket veszélyezteti és/vagy a gyermekeket – akár szereplıként, akár áldozatként – bőncselekmények kockázatának teszi ki; 32. felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyenek intézkedéseket (tájékoztató kampányok, a legjobb gyakorlatok cseréje stb.) a „veszélyeztetett gyermekekké” válás megelızése, beleértve a fiatalkori bőnözés megelızése érdekében; 33. emlékeztet arra, hogy az oktatáshoz és a képzéshez való jog alapvetı szociális jog, és felszólít minden tagállamot és tagjelölt országot, hogy ezt a jogot a gyermek szociális és etnikai származásától, fizikai állapotától vagy a gyermek vagy szülei jogállásától függetlenül biztosítsa; 34. kéri, hogy a jövıbeni stratégia foglaljon magában a nemi alapú erıszak megelızésére irányuló intézkedéseket, amelyek többek között a férfiak és a nık közötti esélyegyenlıségre vonatkozóan a fiúknak és lányoknak, szülıknek, pedagógusoknak és a sebezhetı közösségeknek szóló figyelemfelkeltı kampányokra összpontosítanak a lányok emancipációja, esélyegyenlıségének biztosítása és jogaik jobb védelme érdekében; PE390.381v03-00
HU
10/84
RR\701565HU.doc
felszólít a fiúk és a férfiak aktív részvételének elımozdítására a fent említett megelızı intézkedésekben; felkéri a Bizottságot, hogy tegye fejlesztési támogatási politikája és kereskedelmi megállapodásai feltételévé a férfiak és a nık közötti esélyegyenlıséget biztosító, valamint a nıkkel és a gyermekekkel szembeni erıszak minden fajtáját megszüntetı jogszabályok végrehajtását; 35. felszólítja a Bizottságot, hogy a harmadik országokkal folytatott kapcsolataiban ösztönözze a nıkkel szembeni megkülönböztetés megszüntetésére vonatkozó nemzetközi szerzıdések ratifikálását, valamint hogy mozdítsa elı a nık gazdasági, társadalmi és politikai életben való részvételét, ezáltal növelve gyermekeik jólétét; A gyermekek részvétele 36. üdvözli, hogy a Bizottság útjára indította a Fórumot, amely kapcsolatot teremt a tagállamok, az Európai Parlament és a Bizottság, a nem kormányzati szervezetek, a gyermekjogok területén tevékenykedı nemzeti és nemzetközi szervezetek képviselıit, és magukat a gyermekeket is; úgy véli, hogy a gyermekek részvételének a Fórum egyik fı céljának kell lennie; felszólítja a Bizottságot, hogy biztosítsa a gyermekek, továbbá a tagállamok gyermekjogi ombudsmanjainak, valamint a szülıi és családi egyesületeknek a részvételét; 37. üdvözli, hogy a Bizottság szolgálatközi csoportot hozott létre, valamint gyermekjogi koordinátort nevezett ki, és a Lisszaboni Szerzıdés rendelkezése értelmében koordinációs csoport létrehozására hív fel az Európai Parlamenten belül a Bizottság szolgálatközi csoportjával való együttmőködés és a gyermekjogokkal kapcsolatos valamennyi parlamenti kezdeményezés és tevékenység összehangolása és ésszerősítése érdekében; úgy véli, hogy e szerveknek egyben hálózatot kell biztosítaniuk az információk és a jó gyakorlatok cseréjére is, a néhány tagállamban végrehajtás alatt álló, a gyermekekre vonatkozó nemzeti stratégiai tervekkel összefüggésben; szorgalmazza, hogy ezek a szervek létesítsenek közvetlen kapcsolatot a gyermek- és fiatalkorúak által vezetett szervezetekkel a gyermekek valamennyi ıket érintı döntéshozatalban való érdemi és hatékony részvételének kialakítása, megvalósítása, nyomon követése és biztosítása érdekében; 38. emlékeztet arra, hogy a gyermekeknek és fiataloknak – életkoruktól függetlenül – joguk van véleményük kinyilvánítására; úgy véli, hogy a lányok és a fiúk egyaránt jogosultak véleményük kifejtéséhez, valamint hogy ezt a jogot garantálni kell az EU gyermekjogi stratégiájának kidolgozásakor, és biztosítani kell a lányok és fiúk kiegyensúlyozott részvételét; 39. elismeri, hogy az aktív részvétel szorosan összefügg az információval; üdvözli egy olyan kommunikációs és információs stratégia kidolgozását, amely az EU intézkedéseit gyermekbarát és mindenki számára hozzáférhetı módon teszi közzé; 40. érdeklıdéssel várja, hogy a Bizottság 2008-ban közzétegye a gyermekjogokat érintı meglévı európai uniós fellépések hatását értékelı tanulmányát és egy olyan konzultációs dokumentumot, amelynek célja, hogy meghatározza az EU gyermekek jogaira vonatkozó jövendı fellépésének fıbb prioritásait, egy fehér könyv elfogadása céljából; kéri, hogy vegye figyelembe a Save the Children és a Plan International által 2007 elején mintegy RR\701565HU.doc
11/84
PE390.381v03-00
HU
ezer gyermek körében elvégzett konzultáció eredményeit, amelynek rámutatott, hogy az általuk prioritásnak tekintett kérdések a gyermekek elleni erıszak, a hátrányos megkülönböztetés, a társadalmi kirekesztés és a rasszizmus, a kábítószerek, az alkohol és a dohányzás hatásai, a prostitúció és a gyermekkereskedelem, továbbá a környezetvédelem1; úgy véli, hogy e prioritást élvezı konkrét kérdéseken túlmenıen a stratégia átfogó célját a gyermekek részvételhez és befolyásoláshoz való jogának kell képeznie; ezért felszólítja a Bizottságot, hogy alakítson ki olyan eljárást, amelynek során valamennyi érdekelt fél, köztük a gyermekek is részt vehetnek az EU gyermekjogi stratégiájának meghatározásához vezetı konzultációban; 41. rendkívül fontosnak tartja, hogy a gyermekjogokra vonatkozó információkat gyermekbarát módon és megfelelı eszközökkel terjesszék a gyermekek körében; felszólítja a Bizottságot, hogy: − az EU gyermekjogokkal kapcsolatos munkájának népszerősítése érdekében dolgozzon ki hatékony kommunikációs eszközöket, köztük egy gyermekbarát honlapot; − az EU-ban élı gyermekek helyzetének tudatosítása érdekében hozzon létre állandó és közös információs rendszert; − hozzon létre és támogasson a z EU-ban élı gyermekek helyzetével foglalkozó idıszakos és rendszeres információs csatornákat, mint például statisztikai jelentések, tanulmányok, valamint az információk és a jó gyakorlatok cseréje; Az EU gyermekjogi stratégiájának prioritásai
Erıszak 42. megállapítja, hogy a gyermekek elleni erıszak minden formája, minden körülmények között, beleértve az otthont is, elfogadhatatlan és elítélendı; ezért olyan közösségi jogszabályt szorgalmaz, amely az erıszak, a szexuális kizsákmányolás, a megalázó büntetés és a káros hagyományos gyakorlatok minden formáját tiltja; elítéli a gyermekek elleni erıszak minden formáját, beleértve a fizikai, pszichológiai és szexuális erıszakot, például a kínzást, a gyermekek bántalmazását és kizsákmányolását, elrablását, a gyermekek vagy szerveik kereskedelmét vagy értékesítését, a családon belüli erıszakot, a gyermekpornográfiát, a gyermekprostitúciót, a pedofíliát, és az olyan káros hagyományos gyakorlatokat, amilyen például a nıi nemi szervek megcsonkítása, a kényszerházasság és a becsület védelmében elkövetett bőntettek; 43. emlékeztet az ENSZ fıtitkárának a gyermekekkel szembeni erıszak valamennyi formájának megelızésérıl és az arra adott válaszról szóló tanulmányában szereplı, alapvetı ajánlásokra – megerısíti a megelızı politikák elınyben részesítésének és a szociális szolgálatok, különösen a családi közvetítı szolgálatok megerısítésének, az erıszak áldozatainak nyújtott támogatás javításának, az elkövetık elszámoltathatóságának és az e rejtett problémára vonatkozó adatok győjtése és elemzése megerısítésének 1
http://www.savethechildren.net/alliance/where_we_work/europegrp_haveyoursay.html.
PE390.381v03-00
HU
12/84
RR\701565HU.doc
szükségességét; a gyermekek elleni erıszak megelızésére irányuló politikák keretében szorgalmazza a tudatosságot növelı, tájékoztató és oktató kampányok, valamint a gyermekekkel és a gyermekek érdekében dolgozó szakmai csoportok kapacitásépítési tevékenységeinek támogatását; 44. felszólítja a tagállamokat, hogy vagy hajtsák végre a nık nemi szerveinek megcsonkítására vonatkozó különleges jogi rendelkezéseket, vagy fogadjanak el olyan jogszabályokat, amelyek értelmében büntetıeljárás alá vonható minden, a nık nemi szervét megcsonkító személy; 45. felszólítja a tagállamokat, hogy az októl függetlenül lépjenek fel a becsülettel kapcsolatos bőncselekmények ellen, történjenek azok akár homoszexualitással, vallási vagy nemi önazonossággal, megszervezett házasságokkal, akár kiskorúakkal kötött házasságokkal kapcsolatosak; 46. sürgeti a tagállamokat, hogy növeljék az orvosok tudatosságát a káros hagyományos gyakorlatokkal kapcsolatban, és hogy biztosítsák a bőncselekmények következetes szankcionálását a hatályos jogszabályok értelmében, különös figyelmet szentelve a sebezhetı csoportoknak, beleértve a bevándorló, etkinai kisebbségekbıl származó vagy fogyatékkal élı lányokat és nıket; 47. felszólítja a tagállamokat, hogy vezessék be a nıi nemi szerv megcsonkítása valamennyi esetének az egészségügyi dolgozók általi, kötelezı nyilvántartásba vételét, valamint hogy vegyék nyilvántartásba azokat az eseteket is, amikor fennáll annak gyanúja, hogy nık nemi szerveit csonkíthatják meg; 48. felszólítja a tagállamokat, hogy szólaljanak fel a hagyományon alapuló, nık elleni erıszak ellen, hogy ítéljék el a bevándorló lányok emberi jogainak családon belüli megsértését, valamint hogy ellenırizzék, mely jogszabályok alkalmazhatók a családtagok felelısségre vonására, különösen az úgynevezett becsület védelmében elkövetett bőncselekmények esetében; 49. fenntartja, hogy ha a gyermekek elleni erıszakot és bántalmazást korai szakaszban akarják felismerni és leküzdeni, akkor különös eljárási protokollt kell bevezetni az ilyen események nyilvántartásba vételére és kezelésére, a gyermekek fizikai és mentális egészségével kapcsolatos ügyekért felelıs orvosi és egészségügyi személyzetre vonatkozó képzési intézkedésekkel együtt; 50. támogatja az ENSZ fıtitkára gyermekekkel szembeni erıszak megszüntetésével foglalkozó olyan különleges képviselıjének kinevezését, aki rendelkezik a gyermekekkel szembeni erıszak megszüntetése tekintetében vállalt, globális kötelezettségvállalások érvényesítéséhez szükséges megbízatással és forrásokkal; 51. hangsúlyozza, hogy a gyermekekkel szembeni szexuális kizsákmányolás és visszaélések területén megfelelı jogszabályi keretet kell kidolgozni és meg kell erısíteni a tagállamok, az Europol és az Eurojust, valamint valamennyi illetékes nemzetközi szervezet közötti igazságügyi együttmőködést; 52. felszólítja a tagállamokat, hogy irányozzanak elı pénzeszközöket a szülıkre és RR\701565HU.doc
13/84
PE390.381v03-00
HU
szakmabeliekre irányuló oktatási és médiakampányokra, valamint a gyermekbarát jogi, orvosi és pszichológiai szolgáltatások nyújtásának biztosítása érdekében; 53. kéri valamennyi intézményt és a tagállamokat, hogy tevékenyen vegyenek részt a gyermekek szexuális kizsákmányolása, a gyermekkereskedelem, a pedofília, a gyermekekkel szembeni internetes szexuális visszaélések, a gyermekprostitúció és a gyermek-szexturizmus elleni küzdelemben, megtéve minden, a 2004/68/IB kerethatározatban, illetve olyan más jogalkotási eszközökben elfogadott közös minimumelveken alapuló nemzeti jogszabály közelítésének lezárásához szükséges intézkedést, amelyek elıirányozzák valamennyi köz- és magánszférabeli szereplı részvételét, ahogyan ezt a Bizottság „A számítógépes bőnözés elleni küzdelemre vonatkozó általános politika felé” címő közleménye is tartalmazza; 54. megerısíti, hogy a gyermekek szexuális kizsákmányolását a szankciók tekintetében a nemi erıszakkal kell egyenértékőnek tekinteni; úgy véli, hogy súlyosbító körülményeket kell figyelembe venni, ha a gyermek szexuális kizsákmányolás vagy visszaélés áldozata; 55. felszólítja a tagállamokat nemi szempontból semleges jogszabályok megfontolására a szexuális erıszak tekintetében, valamint arra, hogy az ENSZ közgyőlése által 2000. május 25-én elfogadott ENSZ gyermekjogi egyezményéhez csatolt, a gyermekkereskedelemrıl, gyermekprostitúcióról és gyermekpornográfiáról szóló, fakultatív jegyzıkönyv 1. cikkével összhangban fontolják meg a szexuális szolgáltatások gyermekektıl (azaz kiskorúaktól) történı vásárlásának bőncselekménnyé való nyilvánítását; a lakossági tudatosság létfontosságú a gyermekprostitúció és gyermekpornográfia elleni küzdelemben és az azok iránti kereslet csökkentésében; 56. emlékeztet az emberkereskedelem elleni küzdelemrıl szóló, a Tanácsnak címzett ajánlást tartalmazó, 2006. november 16-i állásfoglalására, amelynek E. preambulumbekezdése a következı tíz évben az emberkereskedelem áldozatai számának felére történı csökkentését javasolja, e bőncselekmény lehetı leggyorsabb és legátfogóbb felszámolásának hosszabb távú, átfogó célkitőzésére tekintettel; 57. sürgeti a tagállamokat, hogy tegyenek tényleges jogszabályi és egyéb intézkedéseket – az életkor és nemek szerint lebontott adatok győjtését is beleértve – a területükön akár a magán-, akár a közszférában elkövetett valamennyi erıszakos cselekménytípus megelızésére és felszámolására; 58. felszólítja a Bizottságot, hogy támogassa az ENSZ gyermekjogi egyezményéhez csatolt fentebb említett jegyzıkönyv, valamint az ugyanehhez az egyezményhez csatolt, a gyermekek fegyveres konfliktusokban való részvételérıl szóló fakultatív jegyzıkönyv gyors ratifikálását; 59. felszólítja az EU intézményeit és a tagállamokat, hogy biztosítsák az emberkereskedelem áldozatainak teljes körő védelmét és támogatását, különös tekintettel arra, hogy megfelelı, tartós megoldást találjanak az emberkereskedelem gyermekáldozatai számára; 60. felszólítja valamennyi intézményt és a tagállamokat, hogy tevékenyen vegyenek részt a gyermekkereskedelem elleni küzdelemben a kizsákmányolás valamennyi formája PE390.381v03-00
HU
14/84
RR\701565HU.doc
vonatkozásában, beleértve a munkát (pl.: gyermekmunka1, kényszermunka, házi szolgaság, rabszolgaság, adósrabszolgaság és koldulás), a kényszerházasságot, az örökbefogadást a és jogellenes tevékenységeket (pl. kábítószer-kereskedelem, zsebtolvajlás, szexuális kizsákmányolást és prostitúciót stb.); 61. felszólítja a Bizottságot, hogy haladéktalanul értékelje a 2003. december 22-i 2004/68/EB kerethatározattal összefüggésben a meglévı nemzeti végrehajtási intézkedéseket a kerethatározattal ellentétes nemzeti rendelkezések azonnali módosítására irányuló javaslat céljából, továbbá támogatja a Bizottság azon szándékát, mely szerint – a fıbb hitelkártyakibocsátó társaságokkal egyetértésben – tanulmányozza az internetes fizetési rendszerbıl való kizárás technikai megvalósíthatóságát vagy más korlátozások bevezetését olyan honlapok vonatkozásában, amelyek gyermekpornográfiai anyagokat értékesítésében vesznek részt; hasonlóképpen felszólítja az egyéb gazdasági szereplıket, például a bankokat, pénzváltóhelyeket, internetszolgáltatókat és keresıprogram-üzemeltetıket, hogy vegyenek aktívan részt a gyermekpornográfia és a gyermekek egyéb formában történı gazdasági kizsákmányolásának leküzdésére irányuló erıfeszítésekben; felhívja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy tekintettel az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló új irányelv2 elfogadására, valamennyi audiovizuális médiaszolgáltatásban tiltsa a gyermekpornográfiát és a gyermekek elleni erıszakot; úgy véli, hogy a Bizottság egyik alapvetı prioritását annak kell képeznie, hogy fokozza a pedofil internetes oldalak elleni, határokon átnyúló mőveleteket, valamint hogy az illegális honlapok megszüntetésére irányuló kötelezettségvállalás céljából javítja a hatóságok és a magánszektor szervezetei közötti együttmőködést; 62. rámutat a gyermekek és fiatalkorúak kizsákmányolására a divat, a zene, a film és a sport világában; 63. a gyermekjogok védelme érdekében javasolja megfelelı, hatékony és arányos szabályozó rendszer létrehozását a szolgáltatókkal, a médiával (köz- és magántelevíziók, hirdetık, a sajtó, videójátékok, mobiltelefonok és az Internet), továbbá iparágakkal folytatott párbeszéd alapján, nevezetesen az ártalmas képek és tartalmak továbbításának (ide értve az elektronikus zaklatást is), valamint az erıszakos videójátékok forgalmazásának tilalma érdekében, mert ezek – amennyiben erıszakra és szexizmusra ösztönöznek – ártalmas hatással lehetnek a gyermekek testi-lelki fejlıdésére; aggodalommal mutat rá továbbá a pornográf vagy a gyermekekkel való visszaéléssel kapcsolatos képek MMS-ben történı cseréjének növekvı problémájára; támogatását fejezi ki a biztonságosabb Internet program iránt, amely az Internet különösen gyermekek általi biztonságosabb felhasználását elısegítı operatív és mőszaki intézkedések megvalósításával kapcsolatos; ezzel összefüggésben felszólítja a tagállamokat és az internetszolgáltatókat, hogy a keresıprogramot üzemeltetı cégekkel és a rendırséggel együttmőködve vezessenek be olyan gátoló technológiákat, amelyek gátolják az internetfelhasználóknak a gyermekek szexuális kizsákmányolásával összefüggı illegális honlapokhoz való hozzáférését, és megakadályozzák, hogy a nyilvánosság a gyermekek szexuális kizsákmányolását ábrázoló 1
A gyermekmunka legrosszabb formájáról szóló 182. ILO-egyezmény a kereskedelmet közvetlenül a kizsákmányolás egyik legrosszabb formájaként említi. 2 A tagállamok törvényi, rendeleti és közigazgatási intézkedésekben megállapított, televíziós mősorszolgáltató tevékenységekre vonatkozó egyes rendelkezéseinek összehangolásáról szóló 89/552/EGK tanácsi irányelv módosítására irányuló 2006. december 13-i elsı olvasati európai parlamenti álláspont (P6_TA(2006)0559.
RR\701565HU.doc
15/84
PE390.381v03-00
HU
anyagokhoz férjen hozzá; 64. üdvözli a mobiltelefonok serdülık és gyermekek általi biztonságosabb használatára vonatkozó európai keret végrehajtásának kezdetét, amely keretet az ezen ágazatban mőködı EU-beli, vezetı vállalatok önszabályozó kódexként fogadtak el, és amelyet megfelelı nemzeti önszabályozó kódexek elfogadása fog követni; hangsúlyozza, hogy ez a keret az elsı fontos lépés a kiskorúak mobiltelefonok használatából eredı, egyedi veszélyek elleni védelmének biztosítása felé, ugyanakkor alapvetı, hogy a Bizottság folyamatosan nyomon kövesse és értékelje a nemzeti szinten történı végrehajtást azzal a céllal, hogy értékelje annak eredményeit, és hogy megvizsgálja egy közösségi jogalkotási kezdeményezés elfogadásának szükségességét; 65. támogatja, hogy hozzanak létre egységes rendszert az EU-ban a kiskorúaknak szóló audiovizuális tartalmak és videojátékok értékesítés és terjesztés céljából történı osztályozására és jelölésére, hogy az európai szabvány mintaként szolgálhasson az EU-n kívüli országok számára; 66. emlékeztet arra, hogy a számítógépes és videojátékok életkor alapján történı besorolásával kapcsolatos meglévı európai rendszert nemrégiben egy, az on-line játékokra vonatkozó, különös címkével egészítették ki; azon a véleményen van, hogy a Bizottságnak és a tagállamoknak ösztönözniük kell és nagyobb mértékben kell támogatniuk a játékok címkézésével kapcsolatban az ilyen jellegő önszabályozást, annak érdekében, hogy jobban védjék a kiskorúakat a nem megfelelı tartalomtól, tájékoztassák a szülıket a játékokhoz kapcsolódó esetleges kockázatokról, valamint hogy a jó példákra felhívják figyelmüket; 67. felszólítja a tagállamokat, hogy szigorítsák az abban az idıpontban bemutatott televíziós mősorok tartalma feletti ellenırzéseiket, amelyben a gyermekkorú nézık száma a legmagasabb, és a televíziós mősorokra vonatkozó megfelelı, egységes tájékoztatás biztosításával segítsék elı a szülıi ellenırzést; hangsúlyozza, hogy az információs technológia további lehetıséget ad a gyermekeknek arra, hogy bármely, Internetkapcsolattal rendelkezı számítógép segítségével bármikor hozzáférjenek televíziós mősorokhoz; rámutat arra, hogy nagyobb körültekintésre van szükség a tömegtájékoztatás gyermekekhez való korlátlan hozzáférési jogának és a gyermekek tömegtájékoztatáshoz való korlátozás nélküli hozzáférési jogának felülvizsgálatához; 68. rámutat, hogy valamennyi tagállamban aggasztóan fokozódott a fiatalkorú elkövetık által elkövetett és – a legtöbb esetben – fiatalkorú áldozatokat követelı fiatalkori bőncselekmények jelensége, amely helyzet nemcsak nemzeti, hanem közösségi szintő integrált politikát igényel; ennélfogva mint szükséges intézkedést azt ajánlja, hogy a problémára vonatkozóan haladéktalanul állítsanak össze mérvadó felmérést, továbbá hogy azt követıen hozzanak létre olyan közösségi szintő integrált keretprogramot, amely három irányvonal mentén csoportosítja az intézkedéseket: megelızı intézkedések, a fiatalkorú elkövetık társadalomba történı integrációjára irányuló intézkedések, valamint bírósági és bíróságon kívüli beavatkozási intézkedések; 69. hangsúlyozza, hogy erısíteni kell a „gyermekkultúra” elımozdítását a Média és a Kultúra európai programokon keresztül, és felszólítja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy a PE390.381v03-00
HU
16/84
RR\701565HU.doc
gyermekek érdeklıdését megfelelı formában, innovatív projektek segítségével keltse fel az európai kultúra és az európai nyelvek iránt, és ébressze fel idejekorán a gyermekek tanuláshoz való kedvét; ezzel egyidejőleg rámutat a médiaoktatás jelentıségére, annak érdekében, hogy a különbözı pedagógiai tartalmak bevezetésével a médiák tudatosabb felhasználását támogassák; 70. felszólítja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy jövıbeni stratégiájában készítsen átfogó megelızési tervet a fiatalkori bőnözés és az iskolai zaklatások, valamint az egyéb ártalmas magatartások és a fiatalkorúakból álló bandák sajátos problémája ellen, amelybe mindenekelıtt a családokat és az iskolákat, a családsegítı szolgálatokat, a sport- és ifjúsági központokat, valamint magukat a fiatalokat kell bevonni, lehetıségek teremtésének és a társadalomban való aktív részvételük elımozdításának középpontba állításával; azt ajánlja, hogy a tagállamok osszák meg egymással jó gyakorlataikat; 71. felszólít a gyermekek, képviselıik és mások számára egy biztonságos, kellı mértékben reklámozott, bizalmas és hozzáférhetı mechanizmus létrehozására a gyermekekkel szembeni erıszak bejelentése céljából; minden gyermeknek – beleértve a gondozó és igazságszolgáltatási intézményekben lévıket is – tudnia kell a panaszmechanizmusok létérıl; 72. szeretné, ha a tagállamok hozzáférési rendszert dolgoznának ki a gyermekek ellen elkövetett visszaélések kapcsán hozott ítéletekkel összefüggı információk tekintetében, abból a célból, hogy azok, akiket szexuális visszaélés miatt elítéltek és ezért alkalmatlanok a gyermekekkel való foglalkozásra, végsı soron az egész EU-ban kizárhatók legyenek bizonyos, a gyermekekkel való kapcsolatot feltételezı foglalkozások gyakorlásából1; szükségesnek tartja az újabb visszaélések elkerülésére irányuló intézkedések bevezetését, például egy gyermekek elleni szexuális bőncselekmény elkövetéséért elítélt személy külföldre utazása esetén; e tekintetben üdvözli a Tanácsban elért eredményeket az egyes országokban történt büntetıjogi ítéletekre vonatkozó információk tagállamok közötti cseréje tárgyában, és szeretné, ha a Tanács rövid idın belül megvalósítaná a nemzeti bőnügyi nyilvántartások összekapcsolását egy európai hálózat révén; 73. felszólít az oktatási intézményekben és azok környékén a kábítószer- és az alkoholkereskedelem és -fogyasztás kezelésére irányuló erıfeszítésekre, valamint arra, hogy a gyermekeket tájékoztassák az alkohol és a kábítószer veszélyeirıl; 74. kéri, hogy a tagállamok határozzák meg közösen, hogy mi minısül a gyermekekkel szembeni visszaélésnek, mivel eltérı jogszabályaik vannak, például a törvényes korra vonatkozóan; 75. felszólít a gyermekekkel szembeni szexuális kizsákmányolás elleni hatékony védelemre, beleértve a gyermekekkel kapcsolatos szexturizmus valamennyi tagállamban bőncselekménynek való elbírálása és területen kívüli büntetıjogi intézkedésekkel való szabályozása révén; szorgalmazza, hogy azt az európai uniós polgárral szemben, aki 1 A gyermekek sérelmére elkövetett szexuális bőncselekmény miatti elítélésbıl eredı eltiltásokról szóló, 2006. június 1-jei európai parlamenti jogalkotási állásfoglalásával (HL C 298 E., 2006.12.8., 220. o.) összhangban.
RR\701565HU.doc
17/84
PE390.381v03-00
HU
harmadik országban bőncselekményt követ el, az egész EU-ban alkalmazandó egységes területi büntetıjogi törvények szerint járjanak el, az ENSZ gyermekjogi egyezményéhez csatolt, a gyermekkereskedelemrıl, a gyermekprostitúcióról és a gyermekpornográfiáról szóló fakultatív jegyzıkönyvvel összhangban; 76. szorgalmazza, hogy az Europol kapjon felhatalmazást a tagállamok és az ilyen jellegő turizmusban érintett államok rendırségeivel való együttmőködésre az ilyen bőncselekmények tetteseinek azonosítására irányuló nyomozások végrehajtása céljából, és ennek érdekében felhív európai összekötı tisztviselıi beosztások létrehozására; megfelelı intézkedéseket szorgalmaz a szexuális kizsákmányolás kizsákmányolóiktól megszabadított áldozatainak rehabilitálása és társadalmi beilleszkedése érdekében; emellett átfogóbb tájékoztatást kér a tagállamokon belüli gyermekeket érintı szexturizmusról; 77. arra ösztönzi a tagállamokat, hogy hozzanak létre olyan jogszabályi keretet, amely büntethetıvé teszi a gyermekekkel kapcsolatos szexturizmust, és felhívja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy vizsgálják meg egy összehangolt gyermekszexturizmus elleni EUstratégia elfogadásának lehetıségét, valamint hogy írjanak alá és mozdítsanak elı erkölcsi magatartási kódexeket a szállodaipar és az idegenforgalom terén, mint például az ECPAT1 2004. április 21-i magatartási kódexét a gyermekek szexuális kizsákmányolás elleni védelmérıl az idegenforgalomban; 78. hangsúlyozza, hogy a kereskedelmi célú szexuális kizsákmányolás – mint például prostitúció és gyermekpornográfia –, valamint a kényszerházasságok miatt folytatott emberkereskedelem gyermekáldozatainak nagy többsége serdülı lány, aminek következtében az emberkereskedelem jelentıs, a nemek közötti egyenlıséget érintı problémává válik; ezen túlmenıen hangsúlyozza, hogy még az emberkereskedelem ellenırzésére és megszüntetésére irányuló kísérletekben részt vevı csoportokon belül is tapasztalható a nemek közötti kapcsolatokkal, valamint a nık és lányok szerepének hagyományos felfogásával kapcsolatos, konvencionális hozzáállás; 79. felszólítja a tagállamokat, hogy minden gyermeket tekintsenek bőncselekmény áldozatának, aki családon belül erıszaknak volt a tanúja; 80. felszólít minden olyan tagállamot, amely még nem tette meg, hogy ratifikálja az emberkereskedelem, különösen a nıkkel és gyermekekkel való kereskedelem megelızésérıl, visszaszorításáról és büntetésérıl szóló, az ENSZ által 2000-ben Palermóban elfogadott jegyzıkönyvet, valamint hogy tegyen meg minden szükséges intézkedést, hogy védelmet biztosítson az emberkereskedelem gyermekáldozatai számára, többek között azzal, hogy lehetıvé teszi az emberkereskedelem áldozatai számára, hogy ideiglenesen vagy állandóan területén maradjanak; 81. ajánlja, hogy a jövıbeni stratégia tulajdonítson különös jelentıséget a gyermekek hanyagság, bántalmazás, helytelen bánásmód, kizsákmányolás, valamint közvetlen és/vagy közvetett erıszak áldozatai orvosi, pszichológiai és szociális ellátásának, 1
ECPAT: nemzetközi támogató hálózat (End Child Prostitution, Child Pornography and the Trafficking of Children for Sexual Purposes – Vessünk véget a gyermekprostitúciónak, a gyermekpornográfiának és a gyermekek szexuális célból való kereskedelmének)
PE390.381v03-00
HU
18/84
RR\701565HU.doc
figyelembe véve a gyermek érdekeit és a nemek közötti egyenlıség dimenzióját; emlékeztet arra, hogy a gyermekek jólétét érintı közvetett erıszak hatását és annak megelızését bele kell foglalni a Bizottság tevékenységébe; hangsúlyozza, hogy ezek a kérdések gyakran összefüggésben állnak a szegénységgel és a családok közötti társadalmi kirekesztéssel, valamint hogy e problémák megoldásához olyan új szociálpolitikákra van szükség, amelyek nagyobb hangsúlyt helyeznek a szolidaritásra; 82. felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy vizsgálják meg a gyermekek szexuális kizsákmányolása és a gyermekek más jellegő kizsákmányolása iránti kereslet szerepét; amint ennek létérıl megbizonyosodnak, felszólít az e kereslet csökkentésére irányuló intézkedésekre, többek között a nyilvánossághoz szóló kampányok révén; a gyermekkereskedelmet a szervezett bőnözés egyik formájának tekinti, és ennélfogva közös erıfeszítésekre szólít fel a tagállamok e bőncselekmények elleni küzdelme terén; felszólítja a tagállamokat, hogy kezeljék prioritásként a gyermekek védelemhez való jogát; 83. felszólítja a tagállamokat, hogy ismerjék el a szexuálisan kizsákmányolt gyermekek körében a leánygyermekek aránytalanul magas számát, valamint hogy a gyermekek szexuális kizsákmányolásával szembeni erıfeszítéseket ezért nemi perspektívából kell végrehajtani; 84. úgy véli, hogy annak felismerése, hogy a lányok és fiúk között életük korai szakaszaiban meglévı nemekhez való viszonyulás az életciklus más szakaszaiban a nemek közötti egyenlıség elıfutára; 85. kéri, hogy a kiskorúak számára irányozzanak elı a börtönbüntetést kiváltó – az elkövetett cselekmény súlyosságával arányos – büntetéseket, s valamennyi esetben biztosítsanak számukra átnevelı intézkedéseket – mint például fiatalkorúak közhasznú munkája – jövıbeli társadalmi és szakmai beilleszkedésük elısegítésére, figyelembe véve azt is, hogy a kiskorúakat meg kell tanítani arra, hogy nem csak jogaik, hanem kötelességeik is vannak, annak figyelembe vétele mellett, hogy a fiatalkorú bőnelkövetıket csak végsı esetben szabad fogva tartani, és a lehetı legrövidebb idıre; nevelési intézkedéseket is szorgalmaz a társadalmi és szakmai beilleszkedés biztosítására; úgy véli, hogy az átnevelı intézkedéseknek többek között arra kell irányulniuk, hogy ellássák a fiatalokat azzal a tudással és azokkal az eszközökkel, amelyek ahhoz szükségesek, hogy kezelni tudják a valós helyzetet, amelyben élniük kell, ami azt jelenti, hogy világossá teszik számukra abbéli felelısségüket, hogy tiszteletben kell tartaniuk mások jogait, valamint abbéli felelısségüket, hogy tartaniuk kell magukat a társadalom által meghatározott törvényekhez és szabályokhoz; a fiatalok felelıs egyénekké való lehetséges fejlıdése szempontjából elengedhetetlennek tartja, hogy bevonják ıket, és biztosítsák arra irányuló jogukat, hogy befolyásolhassák saját helyzetüket és az ıket érintı kérdéseket; 86. megállapítja, hogy a büntetıjogi felelısség viselésére irányadó életkor jelenleg nem ugyanaz az EU valamennyi tagállamában és kéri, hogy a Bizottság készítsen tanulmányt a tagállamok körében a büntetıjogi felelısség viselésére irányadó életkorra vonatkozó különbözı nézetekrıl, a fiatalkorú elkövetık kezelésérıl, valamint a fiatalkori bőnözés megelızésére vonatkozó, hatékony stratégiáikról;
RR\701565HU.doc
19/84
PE390.381v03-00
HU
87. hangsúlyozza, hogy a kiskorúakkal kapcsolatos igazságszolgáltatásban dolgozók (bírók, ügyvédek, társadalmi munkások és rendırségi alkalmazottak) számára különleges képzést kell biztosítani; 88. kifejezi azon óhaját, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságán belül hozzanak létre egy, a gyermekek jogaira szakosodott részleget; 89. kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy ismerjék el, hogy a több ezer utcagyerek problémája komoly társadalmi kérdés, amely sérti az ENSZ gyermekjogi egyezményének rendelkezéseit; 90. felszólítja a tagállamokat, hogy hajtsanak végre a gyermekek kizsákmányolása valamennyi különbözı formájának – beleértve a prostitúció vagy a szexuális kizsákmányolás más formái, a kényszermunka vagy kényszerszolgálat, rabszolgaság vagy a rabszolgasághoz vagy a szolgasághoz hasonló gyakorlatok, a gyermekek koldulásra, jogellenes tevékenységekre, sportra és az azzal kapcsolatos tevékenységekre való felhasználása, illegális örökbefogadás, kényszerházasság céljából történı kizsákmányolást vagy a kizsákmányolás bármely más formáját – megtiltására irányuló, komoly intézkedéseket; 91. kéri, hogy foglalkozzanak a kiskorúak jogellenes külföldre vitelének problémájával, amely gyakorta elıfordul a szülık között különélés vagy válás miatt, és mindenkor a gyermek legjobb érdekeit vegyék elsısorban figyelembe; 92. hangsúlyozza, hogy a gyermekjogiegyezmény 3. cikke kimondja, hogy „A szociális védelem köz- és magánintézményei, a bíróságok, a közigazgatási hatóságok és a törvényhozó szervek minden, a gyermeket érintı döntésükben a gyermek mindenek felett álló érdekét veszik figyelembe elsısorban”. A gyermekek jogellenes elvitelérıl szóló hágai egyezmény egyik változata azt jelzi, hogy a gyermekek érdekeit a jogellenes elvitel utáni gyors visszatérésként kell értelmezni. A gyermek érdekei azonban a pusztán gyors visszatérésnél többet foglalnak magukba, például biztonságos, közvetlen fizikai környezetet, szeretetteljes légkört, támogató, rugalmas családi szerkezetet, a szülık általi, megfelelı példamutatást, a nevelés és a gondozás folyamatosságát, valamint rendes életkörülményeket. A gyermekek jogellenes elvitelérıl szóló hágai egyezmény például nem veszi figyelembe, hogy melyik szülı vitte el jogellenesen a gyermeket, hogy megfelelı gondozást biztosítanak-e vagy sem, mennyi idıs a gyermek, mennyi idıt töltött el már a gyermek a másik országban, hogy a gyermek iskolába jár-e és vannak-e barátai stb. A következtetés az, hogy a gyermekek jogellenes elvitelérıl szóló hágai egyezmény és a Brüsszel II. rendelet (2201/2003/EK rendelet) „jó” szándékai ellenére a gyermekek jogai gyakran nem részesülnek megfelelı védelemben. Felszólítja a Bizottságot, hogy itt is intézkedjen a gyermekek jogainak jobb biztosításáról és sürgeti, hogy e célból tegyen javaslatokat; 93. kéri megfelelı intézkedések gyors bevezetését az eltőnt és jogellenesen elvitt gyermekek felkutatása és megtalálása érdekében; beleértve a Schengeni Információs Rendszer felhasználását, a határokon való túljutás megakadályozása érdekében; üdvözli az eltőnt gyermekekkel foglalkozó európai kommunikációs forródrótot és a nem kormányzati szervezetek ennek megfelelı tevékenységét, és ösztönzi a Bizottságot, hogy mozdítsa elı PE390.381v03-00
HU
20/84
RR\701565HU.doc
egy, a problémákkal küzdı gyermekekkel és fiatalokkal foglalkozó nyílt, európai telefonos ügynökség létrehozását; 94. felszólítja az Európai Unió intézményeit és a tagállamokat, hogy hajtsák végre az ENSZ Közgyőlésének az emberi jogokról és a rendkívüli szegénységrıl szóló A/RES/46/121., A/RES/47/134. és A/RES/49/179. sz. határozatait, a szegénység felszámolása nemzetközi napjának megtartásáról szóló A/RES/47/196. sz. határozatát és a szegénység felszámolása nemzetközi évének megtartásáról és a szegénység felszámolásának elsı ENSZévtizedének kikiáltásáról szóló A/RES/50/107. sz. határozatát, továbbá az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsának az emberi jogokról és a rendkívüli szegénységrıl szóló E/CN.4/Sub.2/1996/13, E/CN4/1987/NGO/2, E/CN4/1987/SR.29 és E/CN.4/1990/15., a fejlıdéshez való jogról szóló E/CN.4/1996/25, és a gazdasági, szociális és kulturális jogok megvalósításáról szóló E/CN.4/SUB.2/RES/1996/25. sz. dokumentumait; Szegénység/Megkülönböztetés 95. emlékeztet arra, hogy az Európai Unióban a gyermekek 19%-a a szegénységi küszöb alatt él, és ezért megfelelı, a gyermekek szükségleteihez igazított támogató intézkedéseket kell hozni, többek között családjaik javára, és felszólítja a tagállamokat, hogy fogadjanak el nagyra törı és elérhetı célokat a gyermekszegénység visszaszorítása – és végsı soron felszámolása – érdekében; 96. javasolja a tagállamokban megfelelı struktúrák létrehozását annak elısegítésére, hogy a gyermekek és a szülık a megváltozott családi körülményekhez alkalmazkodni tudjanak; 97. felhívja a Bizottságot, hogy tegyen lépéseket annak érdekében, hogy a gyerekek élvezhessék gyermekéveiket és részt vehessenek gyermektevékenységekben anélkül, hogy társadalmi megkülönböztetéstıl vagy kirekesztéstıl kellene szenvedniük; 98. emlékezteti a tagállamokat azon kötelességükre, hogy segítsék és védelmezzék a gyermekeket azáltal, hogy valamennyi gyermeket megóvnak a hiányos táplálkozás, a betegségek vagy a nem megfelelı bánásmód veszélyeitıl, függetlenül a gyermekek vagy szüleik társadalmi vagy jogi helyzetétıl; 99. felszólítja a Bizottságot, hogy törekedjen a kifejezetten a gyermekszegénységre, a fiatalok munkanélküliségére és a kisebbségek társadalomba való beilleszkedésére irányuló stratégiáknak valamennyi vonatkozó fejlesztési stratégiába – beleértve a szegénység csökkentésérıl szóló stratégiai dokumentumokat és az indikatív programokat is – történı beillesztésére; 100. felszólítja az érintett intézményeket, hogy adjanak a gyermekeknek lehetıséget, hogy valóban hozzájárulhassanak a szegénység elleni küzdelemhez; a gyermekszegénység elleni hatékonyabb küzdelem céljából felszólít arra, hogy valamennyi érintett fél – beleértve a legszegényebb gyermekeket is – számára biztosítsanak ténylegesen aktív szerepet a rendkívüli szegénység felszámolására irányuló ilyen projektek megtervezésében, létrehozásában és értékelésében; 101.
hangsúlyozza, hogy a gyermekek kereskedelmi célú, szexuális kizsákmányolása –
RR\701565HU.doc
21/84
PE390.381v03-00
HU
azaz a gyermekek szexuális célokra történı kereskedelme, a gyermekpornográfia és a gyermek-szexturizmus – elleni küzdelmet a stratégia egyik fı célkitőzésévé kell tenni az Európai Unión belüli és azon kívüli tevékenységek során, mindenekelıtt az Egyesült Nemzetek millenniumi fejlesztési célkitőzéseinek fényében; rámutat arra, hogy a szegénység gyakran a társadalmi kirekesztés, a megkülönböztetés, valamint a gyermekek veszélyeztetésének egyik oka és súlyosbítja azokat; azon a véleményen van azonban, hogy a gyermekek kereskedelmi célú, szexuális kizsákmányolásának valódi gyökere a gyermekekkel folytatott szex iránti keresletben és a szervezett bőnözésben van, amely kihasználja a gyermekeket veszélyeztetı helyzeteket; 102. felszólít arra, hogy vegyék fontolóra pszichológiai–szociális gondozás és érzelmi támogatás nyújtását a nehéz helyzetben – például fegyveres konfliktusban és válsághelyzetekben – élı gyermekek, lakóhelyükrıl eltávolított gyermekek, vagy rendkívüli szegénységben élı gyermekek számára; 103. felszólítja a tagállamokat, hogy gyakorolják a gyermekek megsegítésére és védelmére irányuló kötelességüket annak érdekében, hogy minden gyermeket megóvjanak az alultápláltság, a betegségek és a visszaélések kockázataival szemben, saját vagy szüleik társadalmi státuszától és/vagy jogállásától függetlenül; 104. kéri, hogy a Bizottság nyújtson be irányelvjavaslatot, amely kiterjed az EK-Szerzıdés 13. cikkében felsorolt valamennyi megkülönböztetés kérdésére és a 2000. június 29-i, a személyek közötti, faji vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlı bánásmód elvének alkalmazásáról szóló 2000/43/EK tanácsi irányelvben1 említett valamennyi területre; 105. felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fordítsanak különös figyelmet a gyermekeket érintı megkülönböztetés valamennyi formájára, beleértve a tanulási nehézségekkel (pl. diszlexia, diszkalkulia, diszpraxia) küzdı vagy egyéb fogyatékossággal rendelkezı gyermekekkel szembeni megkülönböztetést is; 106. üdvözli a számos nem kormányzati szervezet és önkéntes munkások meglétét, amelyek a rendkívüli szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem érdekében barátságot és szolidaritási kötelékeket alakítanak ki a leghátrányosabb helyzető gyermekek és a különféle társadalmi hátterő gyermekek között; felszólítja az EU-s intézményeket és a tagállamokat annak biztosítására, hogy a legszegényebb gyermekek is részesülhessenek a közösségi projektekbıl, valamint hogy az európai önkéntes szolgálat projektjei az ilyen szervezetek számára több lehetıséget biztosítsanak arra, hogy fiatal önkénteseket alkalmazzanak; 107. kéri, hogy különösen a roma gyermekek és a más nemzetiségi kisebbségekhez tartozó gyermekek javára hozzanak célzott intézkedéseket, mindenekelıtt a megkülönböztetés, a szegregáció, a társadalmi és iskolai kirekesztés, valamint a kizsákmányolás felszámolása érdekében, amelynek gyakran szenvedı alanyai; arra is felszólítja a tagállamokat, hogy tegyenek erıfeszítéseket a szellemi fogyatékosokkal foglalkozó intézményekben a roma gyermekek túlságosan nagy számának megszüntetésére; szeretné ezen kívül, ha ösztönzést 1
HL L 180, 2000.7.19., 22. o.
PE390.381v03-00
HU
22/84
RR\701565HU.doc
kapnának a beiskolázási kampányok és az iskola korai elhagyása ellen hozott intézkedések, továbbá a megelızı jellegő egészségügyi és támogatási projektek, ideértve az oltásokat is; 108. az a véleménye, hogy az EU-nak célul kell kitőznie maga elé, hogy az EU-ban ne legyenek hajléktalan gyermekek és utcán élı gyermekek; kéri, hogy irányozzanak elı megfelelı és célzott intézkedéseket a hajléktalan gyermekek és az utcán élı gyermekek megsegítésére, mivel többségük súlyos traumán esett át és a társadalomból kirekesztett, nem részesül formális oktatásban és egészségügyi ellátásban, különösen könnyen válik az emberkereskedelem (mint például prostitúció, szervkereskedelem és illegális örökbefogadás), kábítószer-függıség és bőncselekmény áldozatává, és gyakran kéregetésre kényszerítik; 109. arra kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az utcán élı gyermekek és a kéregetésre kényszerített gyermekek ezreit ismerje el súlyos szociális és emberjogi problémaként, és arra is felszólítja a tagállamokat, hogy vezessenek be szankciókat a kéregetésre kényszerített gyermekek megaláztatásáért felelıs személyek ellen; 110. felszólítja az Európai Uniót, a tagállamokat és a szervezett civil társadalmi egyesületeket annak biztosítására, hogy minden gyermek lehetıséget kapjon arra, hogy gyermekek csoportjában vagy társulásában vegyen részt, hogy más gyermekekkel találkozhasson és együtt gondolkodhasson; ezen az alapon felszólít a felnıttek által megtett támogatási intézkedések létrehozására, amelyek annak biztosítására törekszenek, hogy minden gyermek úgy érezze, hogy része egy csoportnak és abban kifejezheti magát; felszólítja ennélfogva a tagállamokat és az érintett helyi hatóságokat, hogy ösztönözzenek olyan projekteket – mint például a gyermekek helyi tanácsait vagy parlamentjeit –, amelyek arra irányulnak, hogy a gyermekek számára lehetıvé tegyék, hogy ekként kifejezhessék magukat, annak biztosítása mellett, hogy a leginkább kirekesztett gyermekek is részt vesznek; 111. szeretne megbizonyosodni arról, hogy van-e lehetıség közösségi eszköz létrehozására az örökbefogadás terén, amelyet a gyermek jogairól szóló ENSZ egyezménnyel és az egyéb vonatkozó nemzetközi normákkal összhangban dolgoznának ki, és amely javítja az információs szolgáltatásokkal kapcsolatos gondosság minıségét, a nemzetközi örökbefogadások elıkészítését, a nemzetközi örökbefogadási kérelmek feldolgozását és az örökbefogadást követı szolgáltatásokat, figyelembe véve, hogy valamennyi nemzetközi gyermekjogvédelmi egyezmény elismeri az elhagyott vagy árva gyermek jogát a családhoz és a védelemhez; 112. felhívja a tagállamokat, hogy lépjenek fel a gyermekek családhoz való alapvetı jogának biztosítása érdekében; felhívja ezért a tagállamokat, hogy keressenek hatékony megoldásokat a gyermekek elhagyásának megelızésére és az elhagyott vagy árva gyermekek intézményi elhelyezésének kiváltására; amikor egy gyermek számára új megoldást találnak, az ENSZ a gyermek jogairól szóló egyezménye értelmében elsıdlegesen a gyermek érdekeit kell figyelembe venni; 113. úgy véli, hogy örökbefogadásra a gyermek saját országában vagy nemzetközi örökbefogadási eljárás során talált családnál kerülhet sor, összhangban a nemzeti RR\701565HU.doc
23/84
PE390.381v03-00
HU
jogszabályokkal és a nemzetközi megállapodásokkal, míg az intézményeknél történı elhelyezés csak átmeneti megoldásként alkalmazható; a nevelıcsaládok jelentik az alternatív családi gondozási megoldások egyik formáját; sürgeti, hogy a gyermekkereskedelem megelızése érdekében a tagállamok és a Bizottság – a Hágai Konferenciával, az Európa Tanáccsal és a gyermekvédelmi szervezetekkel együttmőködésben – hozzanak létre egy, az e gyermekek fejlıdése átlátható és hatékony nyomon követésének biztosítására irányuló keretet; felszólítja a tagállamokat, hogy e tekintetben különös figyelmet szenteljenek a különleges szükségletekkel rendelkezı gyermekekre, például az orvosi kezelésre szoruló vagy fogyatékkal élı gyermekekre; 114. hangsúlyozza a kiskorú elkövetık által gyakran tapasztalt társadalmi kirekesztést, ami sok esetben lehetetlenné teszi a társadalomba való, zökkenımentes újbóli integrációjukat; ennélfogva ösztönzi a tagállamokat arra, hogy irányozzanak elı fellépéseket az árvaházakból és más gondozó intézményekbıl kikerülı fiatal felnıttek javára, annak érdekében, hogy támaszkodhassanak olyan intézkedésekre, amelyek segítik ıket szakmai jövıjükkel kapcsolatos terveik kidolgozásában és elısegítik beilleszkedésüket a társadalomba; 115. megjegyzi, hogy azok a gyermekek, akik egyedi igényő szüleik vagy testvéreik gondozását végzik, különleges célzott támogatásra legyenek jogosultak; 116.hangsúlyozza, hogy a jövıbeni EU-s stratégiának el kell ismernie, hogy a társadalomban a család a gyermek túlélésének, védelmének és fejlıdésének alapvetı intézményenként jelentıs szerepet tölt be; azon a véleményen van, hogy a gyermekek jogait teljes mértékben figyelembe kell venni a szakmai élet és a családi élet összeegyeztetésével és a munkaidıvel kapcsolatos kérdésekben, különös tekintettel a fogyatékkal élı, illetve fogyatékos gyermeket nevelı anyák körülményeire, valamint a gyermekeket és szüleiket segítı köz és/vagy magán támogatási politikákban annak érdekében, hogy képesek legyenek viselni és megosztani nevelési és gondoskodási felelısségeiket; úgy véli, hogy el kell ismerni, hogy manapság az emberek egyre nagyobb számban élnek olyan alternatív családmodellekben, amelyek nem felelnek meg az anyából, apából és a biológiailag tılük származó gyermekekbıl álló, hagyományos családmagnak; 117. azon az állásponton van, hogy a gyermekek jogait teljes mértékben figyelembe kellene venni a munka és a családi élet összeegyeztetésénél és a munkaidıvel kapcsolatos kérdésekben; 118. sürgeti a tagállamokat, hogy töröljenek el a szülık gyermekekkel történı kapcsolattartáshoz való jogával kapcsolatos valamennyi korlátozást, amely a nemzetiségbeli különbségekbıl fakad, különösen az adott ország hivatalos nyelvétıl eltérı nyelv beszélésére irányuló választással kapcsolatban; azon a véleményen van, hogy az olyan többnemzetiségő családokkal kapcsolatos korlátozások eltörlése, ahol konfliktus van a szülık között, a gyermek és a szülı által választott nyelv használatának korlátozás nélküli szabadságát kell, hogy maga után vonja, megfelelıen tiszteletben tartva bármely a bíróságok által esetlegesen megállapított olyan követelményt, hogy a találkozásokat felügyeljék; 119.
üdvözli a gyermekügyi ombudsman intézményének bevezetését és felszólítja a
PE390.381v03-00
HU
24/84
RR\701565HU.doc
tagállamokat, hogy könnyítsék meg annak nemzeti és helyi szinten történı bevezetését; GYERMEKMUNKA 120. hangsúlyozza, hogy rendkívül fontos biztosítani, hogy azok a gyerekek, akik jogilag elég idısek ahhoz, hogy dolgozzanak, az azonos fizetésért azonos munka elv alapján részesüljenek díjazásban; 121. felkéri a Bizottságot annak biztosítására, hogy a kereskedelmi és együttmőködési megállapodások keretében felállított emberi jogi bizottságok és alszervezetek tárgyalásaik során összpontosítsanak a gyermekmunka problémájára, valamint a gyermekek védelmére a durva bánásmód, kizsákmányolás és diszkrimináció minden formájával szemben; 122. hangsúlyozza, hogy biztosítani kell, hogy minden politikának, mind bel-, mind külpolitikának, a tagállamok és az EU szintjén egyaránt figyelemmel kell lennie a gyermekmunka minden formájának megszüntetésére; úgy véli, hogy a nappali oktatás a legjobb mód a probléma megoldására a lányok és a fiúk esetében egyaránt, mivel egyrészt megakadályozza az ilyen visszaéléseket, másrészt megszakítja az írástudatlanság és a szegénység vég nélküli sorozatát; 123. határozottan elítéli a gyermekmunka, a rabszolgaság és a kvázi rabszolgaság minden formáját, valamint a munka minden egyéb formáját, amely a gyermekek egészségét és biztonságát károsan befolyásolja; felhívja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy az Európai Unió harmadik országokkal folytatott kereskedelmét, illetve az ilyen országoknak nyújtott fejlesztési segélyeket szorosabban kapcsolják össze a gyermekmunka összes formájának tilalmáról, valamint az ezek felszámolására irányuló azonnali intézkedésekrıl szóló ILOegyezmény ezen országok általi végrehajtásával; 124. rámutat arra a tényre, hogy elıfordulhat, hogy az Európai Unióban olyan termékeket árusítanak, amelyeket gyermekmunkával állítanak elı; felszólítja a Bizottságot, hogy valósítson meg egy olyan mechanizmust, amelyen keresztül a gyermekmunka áldozatai a tagállamok nemzeti bíróságainál jogorvoslatért folyamodhatnak az európai társaságokkal szemben; felhívja a Bizottságot, hogy tartassa be az ellátási láncnak való megfelelést, és terjesszen elı olyan mechanizmusokat, amelyek a fıvállalkozót felelıssé teszik a gyermekmunkára vonatkozó ENSZ-egyezményeknek az ellátási láncban való megsértése esetén; ebbıl a célból felhívja az EU-t, hogy használja az általános preferenciális rendszer (GSP) eljárását mint a világ különbözı részein elıforduló gyermekmunka kihasználása elleni hatékonyabb harc egyik módját, különleges intézkedéseket hozva a veszélyes munkára, amelyre nagyon sok gyermeket kényszerítenek; A bevándorlók, menedékkérık és menekültek gyermekei 125. kéri, hogy a gyermek legjobb érdekében fordítsanak külön figyelmet a menekült, menedékkérı és migráns gyermekek, valamint az olyan gyermekek helyzetére, akiknek szülei menedékkérık, menekültek vagy illegális bevándorlók, annak érdekében, hogy ezek a gyermekek szüleik jogállásától függetlenül élvezhessék jogaikat, és ne kelljen szenvedniük egy olyan helyzet negatív következményeitıl, amelyrıl nem tehetnek, továbbá foglalkozzanak sajátos szükségleteikkel, különleges figyelmet fordítva a család RR\701565HU.doc
25/84
PE390.381v03-00
HU
egységének megırzésére, amennyiben ez szolgálja leginkább a gyermek érdekeit; 126. felszólít arra, hogy fordítsanak különös figyelmet a kísérı nélküli gyermekekre a bevándorlás valamennyi formájával összefüggésben, mivel a szervezett bőnözés minden lehetıséget kihasznál, hogy egy gyermeket behozzon egy országba annak érdekében, hogy kizsákmányolhassa; azon a véleményen van, hogy a tagállamoknak ébernek kell lenniük és biztosítaniuk kell, hogy minden elképzelhetı helyzetre nézve legyenek gyermekvédelmi politikák; 127. aggódik a migráns háttérbıl érkezı lányokat érintı, többszörös jogsértések miatt; sürgeti a tagállamokat, hogy legalább az alapfokú iskolákban tiltsák meg a fejkendık és hijabok viseletét, annak érdekében, hogy még szilárdabban rögzítsék a gyermekkorhoz való jogot, és hogy késıbbi életkorban biztosítsák a választás valós és kényszermentes szabadságát; 128. felszólít a bevándorló gyermekek számára az oktatáshoz való hozzáférésre és programok és források létrehozására a sebezhetıségre és a kíséret nélküli kiskorúakra – kultúraközi perspektívából – különös figyelmet fordítva; 129. emlékeztet rá, hogy a gyermekek védelmére vonatkozó nemzetközi normák érvényesek az Európai Unió területére illegális bevándorlóként kísérı nélkül érkezı kiskorúakra; kéri valamennyi helyi, regionális és nemzeti hatóságot, valamint az Európai Unió intézményeit, hogy a lehetı legnagyobb mértékben mőködjenek együtt e kísérı nélküli kiskorúak védelme érdekében; felkéri a Bizottságot, hogy egyrészt alakítson ki valamennyi harmadik származási országgal nemzetközi segítségnyújtási együttmőködési eljárásokat, amelyek garantálják a kiskorúak ezen országokba történı szabályos visszatérését, másrészt hozzon létre olyan mechanizmusokat, amelyek a származási országba történı visszatérésüket követıen e kiskorúak védelmét szolgálják akár saját családjukban, akár hatékony védelmet nyújtó mechanizmusok vagy intézmények révén; 130. szeretné, ha a közös menedékügyi rendszer alapját képezı új eszközök – együttdöntés útján történı – elfogadásának keretében a gyermekek jogainak védelme elsı helyre kerülne, valamint olyan sajátos intézkedéseket dolgoznának ki számukra, amelyek figyelembe veszik sebezhetıségüket, továbbá különösen, ha megfelelı hozzáférést biztosítanának a gyermekek számára a menekültrendszerhez, iránymutatást nyújtanának a gyermekekkel kapcsolatos eljárásokhoz, megfelelıen figyelembe véve a menedékkérı családokban a gyermek menedékkérésének egyedi indokait és a menedékkéréssel kapcsolatos eljárásban a család újraegyesülésének szélesebb lehetıségét; 131. felhívja a figyelmet a mindkét szülıjüktıl vagy a korábbi jogi vagy megszokott elsıdleges gondozójuktól elválasztott migráns gyermekek különleges helyzetére és felszólít arra, hogy vegyék fontóra egy olyan célirányos EU-s intézkedés szükségességét, amely valamennyi árva gyermek segítséghez való jogával, a területre való bejutással, a gyámok kinevezésével és szerepével és a meghallgatáshoz való joggal, a fogadás és a család nyomon követésével kapcsolatos intézkedésekkel foglalkozik, amely lehetıség szerint tartós megoldásokat is kínálhat; 132. felhívja a figyelmet arra, hogy a felnıtt kísérı nélküli, hontalan, valamint a születésükkor nem anyakönyvezett gyermekek különösen veszélyben vannak, és PE390.381v03-00
HU
26/84
RR\701565HU.doc
felszólítja a tagállamokat, hogy hozzanak egyedi intézkedéseket az egyes gyermekek legjobb érdeke alapján, különösen az ENSZ gyermekjogiegyezménye és az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Fıbiztossága által meghatározottak szerint; 133. felhívja a figyelmet az oktatás szerepére, amelynek az egyenlıségen kell alapulnia, erıszak vagy testi fenyítés nélkül; sürgeti a Bizottságot, hogy különítsen el – a mindkét nembeli kiskorúakkal foglalkozó, a nemi kérdésekre, az emberi jogokra, szexuális és reproduktív egészségre, a nıi nemi szervek megcsonkítására és a HIV/AIDS-re vonatkozó oktatási és tudatosítási programok létrehozása terén – a menekültközösségekben az erıszak bármely formájának, különösen a nemi erıszak és a szexuális kizsákmányolás megakadályozásához szükséges forrásokat; 134. hangsúlyozza, hogy ellentmondások találhatók az európai menekültügyi eszközökre vonatkozó joganyag és a végrehajtás gyakorlata között, és hogy óriási különbségek vannak azt illetıen is, hogy a menekült státusszal rendelkezı gyermekeket hogyan kezelik az egyes tagállamokban; 135. kiemeli, hogy a menedékkérık 5%-a kíséret nélkül érkezı kiskorú, aminek következtében a befogadó országba való megérkezésük után jól képzett jogi képviselıket kell melléjük kinevezni, akik érdekeiket a legjobban képviselik; kéri a befogadó létesítményekbe kerülı gyermekek életkörülményeinek javítását; csalódott, amiért nincsenek a gyermekek szempontjait figyelembe vevı menekültügyi eljárások; 136. megjegyzi, hogy számos veszély, amelynek a menekült gyermekek ki vannak téve, éppúgy fenyegeti azokat a gyermekeket, akiket saját hazájuk határain belül kényszerítettek helyváltoztatásra; 137. ragaszkodik ahhoz, hogy csak abban az esetben küldjék vissza a gyermekeket saját hazájukba, ha épségüket és biztonságukat garantálni lehet, továbbá hangsúlyozza a család felkutatásának és újraegyesítésének fontosságát; hangsúlyozza, hogy meg kell tiltani visszaküldésüket, ha fennáll a veszélye annak, hogy súlyos bajuk eshet – például gyermekmunka, szexuális kizsákmányolás, erıszak vagy a nıi nemi szervek megcsonkításának kockázata, társadalmi kirekesztés fenyegeti ıket vagy fegyveres konfliktusokba vonhatják be ıket; 138. hangsúlyozza, hogy javítani kell az adatgyőjtést a menekült státuszt kérı gyermekekrıl, az olyan gyermekekrıl, akik illegálisan tartózkodnak egy másik állam területén, de nem kérnek menekült státuszt és a menekültügyi eljárások eredményeirıl és e gyermekek sorsának alakulásáról a menedékjog iránti kérelmükrıl szóló kedvezı vagy elutasító határozat elfogadását követıen, annak biztosítása érdekében, hogy a gyermekek ne tőnjenek el és ne váljanak bőncselekmények áldozataivá; 139. hangsúlyozza a kivándorlás negatív következményeit, illetve azt a veszélyes helyzetet, amikor a gyermekeket a kivándorló szülık egyedül hátrahagyják szülıföldjükön; hangsúlyozza annak szükségességét, hogy mindenre kiterjedı ellátást, beilleszkedést és oktatást kell az ilyen gyermekek számára biztosítani, lehetıség szerint a család újraegyesítésével együtt; 140.
felszólítja a Bizottságot, hogy készítsen tanulmányt annak lehetıségérıl, hogy az EU-
RR\701565HU.doc
27/84
PE390.381v03-00
HU
ban született gyermekeknek európai állampolgárságot ajánljanak fel szüleik jogállásától függetlenül; 141. emlékeztet arra, hogy a gyermekek közigazgatási fogva tartásának kivételes intézkedésnek kell lennie; hangsúlyozza, hogy a családjaik által kísért gyermekek csak végsı intézkedésként, a lehetı legrövidebb ideig tarthatók fogva és csak akkor, ha a fogva tartásuk a gyermekjogi egyezmény 37. cikkének b) pontja értelmében legjobb érdeküket szolgálja, továbbá hogy a kíséret nélküli kiskorúak nem tarthatók fogva és nem küldhetık vissza; 142.
emlékeztet arra, hogy a gyermekeknek joguk van az oktatáshoz és a szórakozáshoz;
A gyermekek tájékoztatáshoz és oktatáshoz való joga 143. kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki egy hatékony rendszert, hogy a gyermekek életkoruknak és szellemi érettségüknek megfelelı mértékében, a családon belül, az oktatási intézményekben megismerhessék jogaikat és élhessenek velük; 144. felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a fiatal lányok számára könnyítsék meg a reproduktív egészségre és az azzal kapcsolatos szolgáltatásokra vonatkozó tájékoztatáshoz és oktatáshoz való hozzáférést; 145. sürgeti a tagállamokat, hogy tegyenek meg minden szükséges intézkedést gyermekgondozási létesítményeik minıségének biztosítására, beleértve a gyermekeket ellátó hivatásos munkatársak folyamatos szakmai képzését valamint gyermekjogi képzését, megfelelı munkakörülmények és fizetés biztosítását, mivel ezek a létesítmények és az ott dolgozók biztosítják a gyermekek számára jövıjük szilárd megalapozását, ugyanakkor a szülık javát is szolgálják, különösen az a dolgozó és egyedülálló szülık munkaterhe tekintetében, ami viszont hozzájárul a nık – következésképpen a gyermekek – körében a szegénység csökkentéséhez; 146. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyenek összpontosított erıfeszítéseket a partnerországoknak történı segítségnyújtásra annak érdekében, hogy elérhessék a szabad és egyetemes általános iskolai oktatás célját (MFC 2) és felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsák az „Oktatás mindenkinek - Rövid úton” címő kezdeményezéshez szükséges finanszírozást; 147. kiemeli, hogy különös figyelmet kell fordítani a nemi esélyegyenlıségrıl szóló MFC 3-ra, valamint a lányok oktatására, a helyi tanárnık alkalmazására és képzésére, a tananyag férfiközpontúságának megszőntetésére, az iskolák helyének kijelölésére és a megfelelı higiéniai körülmények kialakítására; hangsúlyozza, hogy az iskoláknak olyan biztonsági zónáknak kellene lenniük, ahol tiszteletben tartják a gyermekek jogait, valamint, hogy hathatós megelızést és megoldást kell találni az iskolai és az iskolák környéki szexuális zaklatás és erıszak problémájára; 148. felszólítja a tagállamokat, hogy mozdítsák elı a több generáció együttélésére irányuló projekteket (többgenerációs otthonok) annak lehetıvé tétele érdekében, hogy a gyermekek idısek között nıhessenek fel, ugyanakkor pedig lehetıvé téve, hogy az idısek élvezhessék egy társadalmi támogatási hálózat elınyeit, és hogy ismereteik és tapasztalatuk PE390.381v03-00
HU
28/84
RR\701565HU.doc
megosztása révén hozzájáruljanak a gyermekek fejlıdéséhez; 149. hangsúlyozza, hogy az oktatáshoz való jog alapvetı követelménye a gyermekek társadalmi fejlıdésének és minden gyermek számára egyéni képességei szerint, az etnikai és társadalmi származásától, illetve a szülei családi állapotától függetlenül hozzáférhetınek kell lennie; 150.
úgy ítéli meg, hogy a gyermekeknek helyzetüktıl, illetve szüleik helyzetétıl függetlenül hozzá kell férniük az oktatáshoz; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a migráns és menekült gyermekek számára is biztosítsák ezt a hozzáférést;
151.
hangsúlyozza, hogy a jövıbeli stratégiának el kell ismernie az esélyegyenlıségen és a alapuló, megkülönböztetés nélküli oktatáshoz való jogot;
152. ösztönzi a tagállamokat, hogy tegyék prioritássá az emberi jogokkal és azon közös értékekkel kapcsolatos tantárgyak tanrendbe történı felvételét, amelyek a demokratikus polgárság alapját képezik; 153. kéri, hogy a stratégia prioritásai között szerepeljen olyan intézkedések koherens együttesének az elfogadása, amelyeknek célja, hogy a hátránnyal élı gyermekek mindig élvezhessék jogaikat, a lehetséges megkülönböztetések elkerülése végett, továbbá iskolai, társadalmi és szakmai beilleszkedésük elısegítése érdekében minden életszakaszban; 154. ajánlja továbbá a Bizottságnak és a tagállamoknak, hogy vizsgálják meg a fogyatékkal élı diákok különleges szükségleteit, illetve a társadalomba való beilleszkedésük elımozdítását célzó, szükségleteikhez igazított beiskolázási program végrehajtását; 155. kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy kiemelt figyelmet szenteljenek a fogyatékossággal élık integrált oktatásának, annak érdekében, hogy a fogyatékossággal élık társadalmi beilleszkedése már az oktatási intézményekben töretlen legyen, valamint azért, hogy az ép gyermekek toleranciája is növekedjen a fogyatékosságok és a társadalmi különbözıségek iránt; 156. kéri, hogy nagyobb elhivatottsággal közelítsék meg a megkülönböztetéssel, a társadalmi sokféleséggel, a tolerancia iskolai tanításával, az egészséges életmód oktatásával, a táplálkozási tudnivalók oktatásával, az alkohol, a kábítószerek, a gyógyszerek és pszichotróp anyagok és egyéb kábító hatású anyagok túlzott fogyasztásának megelızésével, valamint a szexuális egészségre vonatkozó oktatással kapcsolatos kérdéseket; 157. megjegyzi, hogy a közösségi intézményekben (bölcsıdék, iskolák) nyújtott korai gondozás az egyik legjobb módja annak, hogy megoldják a munka és a családi élet összeegyeztetésének problémáját, továbbá – a gyermek fejlıdésének korai szakaszában – biztosítja a gyermekek egyenlı esélyekben való részesülését és szocializálódását; 158.
rámutat, hogy a lányok iskolai oktatásban és az úszáshoz hasonló sportágakban való részvételének megtiltását egyetlen kultúra vagy vallás sem indokolhatja, és azt nem szabad eltőrni;
RR\701565HU.doc
29/84
PE390.381v03-00
HU
159. felszólítja a tagállamokat, hogy valamennyi gyermek számára biztosítsák az életkoruknak megfelelı játszó- és sportlehetıségekhez való ingyenes vagy megengedhetı árú hozzáférést; Egészség 160. rámutat arra az aggasztó tényre, hogy Európában egyre nagyobb méreteket ölt az elhízás, különösen a gyermekek körében; hangsúlyozza, hogy a becslések szerint több mint 21 millió túlsúlyos gyermek van az EU-ban, és ez a szám évente 400 000-rel növekszik; felszólítja a Bizottságot, hogy terjesszen elı javaslatokat az agresszív és megtévesztı reklámok szabályozására, valamint hogy az elhízás egyre növekvı problémájának kezelése érdekében javítsa a feldolgozott élelmiszerek tekintetében a tápanyagokra vonatkozó címkézéssel kapcsolatos rendelkezéseket; 161. felszólítja a tagállamokat és megfelelı hatóságaikat, hogy tegyék meg a lehetı legtöbbet annak biztosítása érdekében, hogy a gyermekeket egészséges fizikai környezet vegye körül, amiatt az aránytalan hatás miatt, amelyet a szennyezés és a szegényes életkörülmények okoznak a fiatalokra nézve; megfelelı figyelmet kell fordítani a gyermekek tanulási környezetére is és megfelelı elıírásokat kell bevezetni; 162.
emlékeztet a gyermekek egészséghez való jogára és különösen a serdülık szexuális és reproduktív egészséghez való jogára, valamint hangsúlyozza, hogy az anyák egészsége védelmének a gyermek jogairól szóló jövıbeni stratégia szerves részét kell képeznie, amelynek elı kell mozdítania a várandós vagy szoptató nık megfelelı élet- és munkakörülményeit, minden nı egyenlı és egyetemes hozzáférését a szülés elıtti és utáni minıségi orvosi ellátásokhoz az anyai és gyermekhalandóság, valamint az anya által gyermekének átadott betegségek csökkentése érdekében; hangsúlyozza a szülési szabadságnak a gyermek fejlıdésével kapcsolatos, alapvetı fontosságát, különös tekintettel a gyermeknek az anyával meglévı kapcsolatára nemcsak a születést követı elsı hónapokban, hanem az elsı életévekben is;
163.
üdvözli azt a tényt, hogy a Bizottság elismeri, hogy a gyermekek – születésüktıl felnıttkorukig – életük különbözı fejlıdési szakaszaiban igen eltérı igényekkel rendelkeznek; emlékeztet a gyermekeknek az egészség elérhetı legmagasabb szintjéhez való jogára és különösen a serdülık szexuális és reproduktív egészséghez, valamint a családtervezéssel kapcsolatos képzéshez és szolgáltatásokhoz való jogára, és ennélfogva annak a jövıbeli gyermekjogi stratégia elválaszthatatlan részét kell képeznie;
164. megállapítja, hogy a gyermekeknek az ENSZ gyermekjogi egyezményében megállapított jogai valamennyi, 18. életévét be nem töltött személyre vonatkoznak, továbbá hogy el kell ismerni a serdülıknek a szexuális és reproduktív egészséggel és jogokkal kapcsolatos egyedi szükségleteit; 165. hangsúlyozza a nemi és reproduktív egészségügyi jogokkal kapcsolatos politikák ösztönzésének fontosságát a fiatal nık körében a szexuális úton terjedı betegségek (mint a HIV/AIDS), a nem kívánt terhességek valamint az illegális és nem biztonságos abortuszok elıfordulásának visszaszorítása, valamint a fiatalok reproduktív egészséggel összefüggı igényeik meg nem értésének megakadályozása érdekében; PE390.381v03-00
HU
30/84
RR\701565HU.doc
166. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyen lépéseket az AIDS-ben szenvedı szülık gyermekeinek védelme érdekében, és kiemeli az MFC 5 (az anyák egészségének javításáról), az MFC 4 (a gyermekhalálozás csökkentésérıl) és az MFC 6 (a HIV/AIDS, malária és egyéb betegségek elleni küzdelemrıl) fontosságát; továbbá sürgeti a kutatásba és a gyermekgyógyászati antivírusok fejlesztésébe, a malária szúnyog elleni hálók beszerzésébe és a védıoltásoknak a GAVI Szövetségen (a korábbi Global Alliance for Vaccines and Immunization) keresztüli támogatásába történı befektetéseket; 167. felszólítja a tagállamokat, hogy biztosítsanak szexuális felvilágosítást, tájékoztatást és tanácsadást annak érdekében, hogy növeljék az egyén szexualitásával kapcsolatos tudatosságot és annak tiszteletben tartását, továbbá hogy megelızzék a nem kívánt terhességeket és a HIV/AIDS és más, nemi úton terjedı betegségek elterjedését; továbbá könnyítsék meg a különbözı fogamzásgátlókhoz és az azokra vonatkozó tájékoztatáshoz való hozzáférést; 168. felszólítja a tagállamokat annak biztosítására, hogy az iskolai oktatásban részesülı és nem részesülı gyermekek és serdülık egyaránt személyre szabott és átfogó tudományos tájékoztatásban részesüljenek a szexuális és a reproduktív egészségrıl annak érdekében, hogy tájékozottan tudjanak választani a személyes jólétükkel kapcsolatos kérdésekre vonatkozóan, beleértve a szexuálisan terjedı fertızések és a HIV/AIDS megelızését is; 169. ösztönzi a tagállamokat és a Bizottságot, hogy – az Unión belül és azon kívül egyaránt – mind a két nemhez tartozó gyermekek esetében segítse elı az egészségügyi ellátáshoz való egyenlı hozzáférését, különös hangsúlyt fektetve a hátrányos helyzető, illetve az etnikai vagy társadalmi kisebbségekbıl származó gyermekekre; 170.
felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a következık révén növeljék a nık és a gyermekek alkohollal kapcsolatos károsodása elleni küzdelemre irányuló erıfeszítéseiket: a) a nık számára jobb tájékoztatás nyújtása a magzati alkoholszindrómáról, b) megfelelı egészségügyi szolgáltatás nyújtása és tanácsadás a terhesség alatt és az után az alkoholproblémákkal küzdı nık számára, valamint azon nık és gyermekek számára, akik alkohol- és szenvedélybetegséggel kapcsolatos problémákkal küzdı családokban élnek, c) a 6.00 és 21.00 óra közötti reklámtilalom és a gyermekekkel kapcsolatos tartalommal (számítógépes játékok, képregények) bíró alkoholreklámok tilalmával szigorúbb szabályozás bevezetése az alkoholtartalmú italok reklámozására, valamint sporteseményeknek az alkoholipar által történı szponzorálására vonatkozóan, annak érdekében, hogy a gyermekek felé ne közvetítsenek pozitív képet az alkoholról, és d) olyan alkoholtartalmú italok tilalma, amelyek kinézetükben alig különböznek az édességtıl vagy a játékoktól, mert a gyermekek nem tudnak különbséget tenni az alkoholtartalmú és a nem alkoholtartalmú italok között;
171. kéri, hogy a Bizottság és a tagállamok gondoskodjanak olyan feltételek megteremtésérıl, hogy minden gyermek hozzájusson valamennyi típusú és szintő RR\701565HU.doc
31/84
PE390.381v03-00
HU
egészségügyi szolgáltatáshoz, szükség esetén pozitív intézkedések elfogadásával annak érdekében, hogy a hátrányos helyzető csoportok élhessenek azokkal az egészségügyi szolgáltatási lehetıségekkel, amelyek e nélkül zárva maradnának elıttük ; 172. emlékeztet arra, hogy a várandós, a gyermekágyas vagy szoptató munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönzı intézkedések bevezetésérıl szóló 1992. október 19-i 92/85/EGK tanácsi irányelv1 rögzíti a terhes és szoptató nık munkavállalással kapcsolatos jogait, megkövetelve a munkáltatóktól, hogy tegyenek meg minden megfelelı lépést annak biztosítása érdekében, hogy a munkahelyen sem a nık, sem pedig a magzatok ne legyenek kitéve egészségügyi kockázatoknak; 173. arra szólít fel, hogy kutassák és értékeljék a hormonális, neurológiai, pszichológiai és immunrendszerre gyakorolt környezeti hatásokat, valamennyi város- és személyszállítási tervezésbe vezessenek be gyermekbarátságukkal kapcsolatos vizsgálatokat, pozitívan címkézzék a nem gyermekmunkával elıállított, importált játékokat; A születések anyakönyvezése 174. elismeri minden gyermek jogát születéskori anyakönyvezésére, amellyel törvényesen igazolják létezését és jogát arra, hogy állampolgárságot és személyazonosságot kapjon, tekintet nélkül nemükre vagy etnikai származásukra, szüleik állampolgárságára vagy menekült, bevándorló vagy menedékkérı jogállására; 175. elismeri, hogy a születési anyakönyvi kivonat segíti a gyermek védelmét azon jogsértésekkel szemben, amelyek korával vagy személyazonosságával kapcsolatos kételyek miatt következnek be; úgy véli, hogy egy megbízható anyakönyvezési rendszerrel megakadályozható a gyermekekkel és szerveikkel való kereskedelem, visszaszorítható az illegális örökbe fogadás és megakadályozható, hogy a gyermekek életkorát magasabbnak tüntessék fel, ami lehetıvé teszi a korai házasságkötést, a kiskorúak hadseregbe való toborzását, a gyermekek szexuális kizsákmányolását, a gyermekmunkát2 és a bíróság elıtt a kiskorúak felnıttként való kezelését; 176. hangsúlyozza, hogy a nem anyakönyvezett gyermekek „láthatatlansága” fokozza kiszolgáltatottságukat és annak valószínőségét, hogy az ıket érı jogsértések észrevétlenül maradnak; 177. helyteleníti, hogy a nık elleni megkülönböztetés valamennyi formájának kiküszöbölésérıl szóló egyezménnyel ellentétes jogszabályokat és gyakorlatokat alkalmazva egyes országokban nemi alapon történı megkülönböztetés valósul meg a születések anyakönyvezésekor, ideértve az egyedülálló anyák gyermekei anyakönyvezésének megtagadását is, az anya állampolgárságának megtagadását, illetve az iskolázatlan lányok anyakönyvezése tekintetében fennálló megkülönböztetést olyan esetekben, amikor az anyakönyvezés feltételéül az oktatást határozzák meg; 178. 1 2
felszólítja a Bizottságot és a gyermekjogi szervezeteket, továbbá a humanitárius
HL L 348., 1992.11.28., 1.o. A gyermek jogairól szóló egyezmény 32. cikkének (1) bekezdésében szereplı meghatározás szerint
PE390.381v03-00
HU
32/84
RR\701565HU.doc
segítségnyújtással foglalkozó szervezeteket, hogy a harmadik országokban élık számára együttesen fellépve tudatosítsák a születési anyakönyvezés szükségességét; megjegyzi, hogy születési anyakönyvi kivonat hiányában elıfordulhat, hogy a gyermekek esetleges öröklési jogait nem ismerik el; nem juthatnak állami oktatáshoz, egészségügyi ellátáshoz és anyagi támogatáshoz; felhív olyan intézkedések támogatására, amelyek biztosítják, hogy az ilyen szolgáltatásokat egyetemesen nyújtsák a hivatalos anyakönyvezés megtörténtéig; 179. felszólítja a Bizottságot, hogy sürgesse az államokat állandó nyilvántartási rendszerek létrehozására, amelyek mőködése a nemzeti szinttıl a falvak szintjég terjed, amelyekhez ingyen hozzáfér az egész lakosság, azok is, akik távoli helyeken laknak, adott esetben mozgó nyilvántartási egységek biztosítását, valamint megfelelı képzés nyújtását az anyakönyvvezetık számára és elegendı forrást a fenti kezdeményezések finanszírozásához; 180. felhívja a közösségi intézményeket és a tagállamokat, hogy fokozzák az anyakönyvezés ösztönzésére irányuló politikáik eredményes összehangolására irányuló erıfeszítéseiket, különösen az ENSZ-szel és a szakosított szervekkel, olyan közös napirendrıl történı megegyezés céljából, amely a problémakör vonatkozásában az egész világra kiterjedı, eredményes választ segít elı;
Gyermekek fegyveres konfliktusokban 181. hangsúlyozza a gyermekek és a fegyveres konfliktusok kapcsolatáról szóló uniós iránymutatások végrehajtásának alapvetı fontosságát; 182. szorgalmazza, hogy a tagállamok nemzeti jogrendszerük részeként fogadják el a Nemzetközi Büntetıbíróság római alapokmányát és vizsgálják ki, állítsák bíróság elé és büntessék meg mindazokat, akik a törvényeket megszegve fegyveres erıkbe/csoportokba gyermekeket toboroznak vagy arra használják ıket, hogy a konfliktusokban aktívan részt vegyenek, és ezáltal tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a fenti bőncselekményekkel kapcsolatos büntetlenség bevett szokása véget érjen. 183. üdvözli a 2006. évi, a gyermekek törvénytelen toborzással és fegyveres erıkben/csoportokban való felhasználásával szembeni védelmérıl szóló párizsi kötelezettségvállalások elfogadását az 1997. évi Cape Town-i elvek naprakész megfogalmazásaiként, és szorgalmazza, hogy ezeket minden állam fogadja el; 184. úgy véli, intézkedéseket kell hozni annak biztosítása érdekében, hogy a szabadságuktól megfosztott gyermekekkel a nemzetközi humanitárius és emberi jogi szabályoknak megfelelıen bánjanak, figyelembe véve a gyermeki voltukból fakadó speciális helyzetüket, továbbá annak érdekében, hogy tilos legyen fogva tartásuk a felnıttekkel együtt, kivéve a kisgyermekes szülıket; ezzel kapcsolatosan hangsúlyozza az olyan országok igazságügyi és rendırségi alkalmazottai és személyzete tudatosságának felkeltésére irányuló képzési programok támogatásának szükségességét, amely országokban megfigyelhetı, hogy fiúkat vagy lányokat alkalmaznak gyermekkatonaként;
RR\701565HU.doc
33/84
PE390.381v03-00
HU
185. hangsúlyozza, hogy a gyermekekkel a fiatalkorúakra vonatkozó igazságszolgáltatás szabályainak megfelelıen kell bánni, és keresni kell a bírósági eljárások helyébe lépı alternatívákat; felhív arra, hogy a gyermekeket a bíróságokon fiatalkorúakra szakosodott ügyészeknek és szociális ügyekre szakosodott ügyvédeknek kell segíteniük; kéri tényfeltáró és békéltetı bizottságok létrehozását; 186. kéri a korábbi gyermekkatonák és a többi, fegyveres konfliktusoktól érintett gyermek társadalomba való újbóli integrálását és szociális, testi és lelki rehabilitációjukat, a családjukba való visszatérésük elısegítését, akik számára erre nincs lehetıség, azok esetében a gondozás más formájának biztosítását, az iskolai oktatásban való elmaradásuk pótlását segítı kurzusokat és a HIV/AIDS-fertızésrıl szóló információk terjesztését; hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a társadalom által idınként elutasított és peremre szorított katonalányok újbóli beilleszkedésének sajátos problémáit kezeljék, oktatási, szexuális egészségre vonatkozó, pszichológiai segítı és családi közvetítı programok létrehozása céljából külön források hozzárendelésével; 187. hangsúlyozza a tagállamok közös diplomáciai fellépésének szükségességét, amennyiben arról érkeznek jelentések, hogy gyermekeket toboroznak katonai egységekbe vagy fegyveres csoportokba; 188. tudomásul veszi, hogy a konfliktusokkal terhelt instabil államokban a gyermekek érdekeit szolgáló sürgısségi intézkedések ritkán terjednek ki a megfelelı oktatásra, és felszólítja a Bizottságot, hogy támogassa az oktatási tevékenységet, beleértve a vészhelyzetekben történı oktatás ügynökségek közötti hálózata által meghatározott minimális követelmények végrehajtását is; 189. hangsúlyozza, hogy a befagyasztott konfliktusok végleges rendezésének hiánya miatt olyan helyzet keletkezik, amelyben a jogállamiságot mellızik, és megsértik az emberi jogokat az érintett területeken, illetve hogy ez a gyermekek valamennyi joga biztosításának és tiszteletben tartásának alapvetı akadálya; felhív a gyermekek és családjaik sajátos szükségleteinek a befagyasztott konfliktusokkal érintett területeken történı kezelésére irányuló intézkedések megtételére; A gyermekek és a demokrácia 190. hangsúlyozza, hogy a gyermekeknek jogában áll szabad és nyílt társadalomban felnıni, ahol tiszteletben tartják az emberi jogokat és a szólásszabadságot, és ahol nincs halálbüntetés, különösen kiskorúak esetében; 191. hangsúlyozza, hogy a nem demokratikus államokban a gyermekek helyzete igen ingatag és felszólítja a Bizottságot, hogy foglalkozzon az emberek ezen csoportjával; 192. felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a gyermekek és fiatalok politikai tudatossága növelésének kérdését azokban a harmadik országokban, ahol a demokrácia korlátozott, hogy ezek a fiatalok politikailag tudatos polgárokká válhassanak; 193. felszólítja a Bizottságot, hogy hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a fiatalok (politikai) ifjúsági szervezeteken keresztül, önkéntes alapon tudjanak hangot adni PE390.381v03-00
HU
34/84
RR\701565HU.doc
véleményüknek; ooo 194. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamoknak, valamint a Gyermekek Európája kormányközi csoportnak, a nemzeti gyermekügyi hatóságok európai hálózatának (ChildONEurope), az Európa Tanácsnak, az Egyesült Nemzetek Gyermekjogi Bizottságának, az UNICEF-nek, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek (ILO), az Egyesült Nemzetek menekültügyi fıbiztosának (UNHCR) és az Egészségügyi Világszervezetnek (WHO).
RR\701565HU.doc
35/84
PE390.381v03-00
HU
INDOKOLÁS
I. BEVEZETÉS Az elıadó elıször is üdvözli a Bizottság által közzétett közleményt, melyben bejelenti a gyermekek jogainak védelmére irányuló stratégia kialakítását. Ez kifejezi a Bizottság szándékát, hogy az EU fellépései között e kérdésnek prioritást biztosítson, elismerje a gyermekek teljeskörő jogalanyiságát, akiknek az érdekeit sajátos módon kell figyelembe venni valamennyi uniós szinten elfogadott politikában és intézkedésben1, továbbá hogy a gyermekek jogainak elımozdítását szolgáló eszközöket hozzon létre. Ez a jelentés az említett közleményre kíván válaszolni, állást foglalva az abban szereplı bizonyos javaslatokat illetıen, illetve egyéb javaslatokat megfogalmazva. Az általánosabb „stratégiai” vonatkozásokon túl – amelyekkel az elsı részben foglalkozunk majd – a jelentés érint néhány, az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság hatáskörébe tartozó speciális területet, ahol a gyermekek jogaira irányuló célzott intézkedésre van szükség. A stratégia elımozdításához és kialakításához a kiskorúak jogainak, például a családhoz, az oktatáshoz, a társadalmi beilleszkedéshez, az orvosi ellátáshoz, az esélyegyenlıséghez, a sporthoz való joguk pozitív megerısítésén keresztül vezet az út, melynek célja egy olyan „gyermekbarát társadalom” alapjainak megteremtése, amelyben a gyermekek védelmezve és a középpontban érezhetik magukat. Az elıadó hangsúlyozza, hogy a jelentés célja nem a megoldandó problémák vagy a sürgısen átgondolandó jogok felsorolása. Elsıdleges szándéka, hogy a Bizottság közleményérıl való vitához alapként szolgáljon, figyelembe véve, hogy az EP különbözı összefüggésben már számos alkalommal foglalkozott a kérdéssel (ülések az árnyékelıadókkal és a véleménynyilvánításra felkért bizottságok elıadóit tömörítı munkacsoporttal, találkozók szakértıkkel), és különös tekintettel a 2007. április 17-i közös meghallgatásra és a 2007. június 4-én, Berlinben megrendezett, a kiskorúak jogairól szóló elsı európai fórumra. Az Unió jövıbeli fellépésére vonatkozó fı prioritások pedig majd egy széles körő konzultáció után kerülnek meghatározásra, melyet a Bizottság egy 2008-ban közzéteendı dokumentum alapján szándékozik elindítani. II. A GYERMEKEK JOGAINAK VÉDELMÉRE VONATKOZÓ STRATÉGIA Fİ IRÁNYVONALAI 1. Jogi keret
1
Amint Santos Pais, az UNICEF innocenti-i kutatóközpontjának igazgatónıje hangsúlyozta az április 17-i meghallgatáson elmondott nyitóbeszédében: „A gyermekeknek megkülönböztetett és állandó figyelemre van szükségük, és figyelembevételüket nem lehet elhanyagolni vagy nélkülözni a politikák kialakításakor és a költségvetési elıirányzatok meghatározásakor.”
PE390.381v03-00
HU
36/84
RR\701565HU.doc
A gyermekek jogai az emberi jogok szerves részét képezik, amelyeket az EU és tagállamai kötelesek tiszteletben tartani az emberi jogok és alapvetı szabadságok védelmérıl szóló európai egyezmény (ECHR) értelmében, amelyre az Európai Unióról szóló szerzıdés 6. cikkének (2) bekezdése hivatkozik. Ezenkívül valamennyi tagállam ratifikálta az Egyesült Nemzetek 1989-es, gyermekjogi egyezményét, amely a gyermekek jogai terén az alapvetı hivatkozási pont. Mindazonáltal meg kell jegyezni, hogy noha az ENSZ egyezmény konkrétabb jellegő, az ECHR-el ellentétben nem tartalmaz a kikényszerítést biztosító szankciós mechanizmusokat. Az Európai Unió ez idáig nem fogadott el a gyermekek jogaira vonatkozó konkrét jogalapot. Hangsúlyozni kell azonban, hogy az Alkotmányszerzıdés – amennyiben elfogadják – sokkal megfelelıbb jogi keretet biztosítana az Európai Unió számára a gyermekjogok területén: az Alkotmányszerzıdés I-3. cikke („Az Unió célkitőzései”) konkrét hivatkozásokat tartalmaz a gyermekek jogaira, az Európai Unió Alapjogi Chartájának a teljes egészében a gyermekek jogainak szentelt 24. cikke pedig kötelezı jelleget öltene. Amennyiben az Európai Tanács egy új kormányközi konferencia összehívásáról dönt, a Parlamentnek az EU-Szerzıdés 48. cikkének megfelelıen véleményt kell majd nyilvánítania. Ekkor ügyelni kell arra, hogy ne kerüljenek veszélybe a gyermekek jogaival kapcsolatban elért vívmányok, hanem éppen ellenkezıleg, kerüljenek megerısítésre és megszilárdításra. Ezenkívül figyelembe kell venni azt, hogy az EU részesévé válik nemcsak az ECHR-nek, amint az tervbe van véve, hanem az Európa Tanács különbözı egyezményeinek is, amint arról az Európa Tanács képviselıje az április 17-i meghallgatáson1 említést tett. Érdemes lenne megvizsgálni például annak lehetıségét, hogy az Európai Közösség és/vagy az Európai Unió idıvel csatlakozzon a számítástechnikai bőnözésrıl2, a gyermekek jogainak gyakorlásáról3, az örökbefogadásról4, illetve a szexuális kizsákmányolásról5 szóló egyezményekhez. Hasznos lenne továbbá fontolóra venni, hogy a jövıben milyen intézkedéseket lehet hozni az Egyesült Nemzetek gyermekjogi egyezményéhez való csatlakozás érdekében. Konkrét jogalap hiányában is számos jogi aktust fogadtak el uniós szinten, amelyek közvetlen vagy közvetett módon érintik a gyermekek jogait. Ezért ezen jogi aktusok elfogadása és 1
Taylor asszony kijelentette: „Nagyon szeretnénk, ha az Európai Unió csatlakozna a megfelelı egyezményekhez, megerısítve ezáltal politikai és gyakorlati együttmőködésünket ezen a téren, és további lendületet adva ezen egyezmények tagállamok általi ratifikációjának..” A beszéd szövege megtalálható a következı honlapon: http://www.europarl.europa.eu/hearings/defa.ult_en.htm 2 Melynek 9. cikke a gyermekpornográfiával kapcsolatos törvénysértésekre hivatkozik. 3 Ez az egyezmény, amely „a gyermekek mindenek felett való érdekeit” kívánja védeni, olyan eljárási intézkedésekrıl rendelkezik, amelyek lehetıvé teszik a gyermekek számára jogaik gyakorlását, elsısorban az igazságügyi hatóságok elıtt folyó családjogi eljárások (felügyelet, láthatási jog, apaság megállapítása, gyámság) folyamán. 4 Jelenleg folyamatban van ezen egyezménynek a jogi és társadalmi változásokat figyelembe vevı felülvizsgálata, különösen a következık vonatkozásában: lehetıség szerint az örökbefogadott gyermekkel való konzultáció, az örökbefogadó alsó életkori határa, a személyek joga azonosságuk és származásuk megismerésére. Az örökbefogadásra vonatkozó felülvizsgált egyezményt 2007-ben terjesztik a Miniszteri Bizottság elé. 5 Ezen egyezmény elfogadása folyamatban van, és a Tanács jelenleg vizsgálja a Közösség és/vagy az Unió csatlakozásának lehetıségét.
RR\701565HU.doc
37/84
PE390.381v03-00
HU
átültetése során fontos egy ellenırzı és nyomon követı mechanizmus létrehozása annak garantálása érdekében, hogy a jogszabályok szövegezése és végrehajtás során a gyermekek jogait teljes mértékben figyelembe vegyék, így biztosítva a gyermekek jogainak tiszteletben tartását a jogi aktusok alkalmazásakor. Ez értendı „mainstreaming” alatt. 2. Mainstreaming 2005 áprilisában a Bizottság elfogadott egy közleményt, melynek célja a jogalkotási javaslatai és az Alapjogi Charta rendelkezései közötti kompatibilitás javítása1. Ebbıl az derül ki, hogy a Bizottság három célt tőzött ki: valamennyi alapvetı jog tiszteletben tartásának rendszeres és alapos ellenırzése minden jogalkotási javaslat kidolgozása folyamán; „az alapvetı jogok kultúrájának” elımozdítása; az alapvetı jogok betartására irányuló bizottsági ellenırzések eredményeinek jobb megismertetése a többi intézménnyel és a nyilvánossággal. Egy ezzel a közleménnyel foglalkozó jelentésben2 az Európai Parlament azt kérte a Bizottságtól, hogy hatásvizsgálatában szenteljen egy fejezetet kifejezetten az alapvetı jogoknak. Ezt a kérést meg kell ismételni, és pontosítani kell abban az értelemben, hogy bizonyos jogalkotási javaslatok esetében hasznos lenne, ha a Bizottság külön tanulmányozná egyes rendelkezéseknek a kiskorúakra gyakorolt esetleges hatását. Magától értetıdı, hogy lehetıvé kell tenni a civil társadalom és a nemzetközi szervezetek e területre szakosodott képviselıi véleményének meghallgatását az ilyen javaslatokkal kapcsolatban. Ez annál is inkább fontos, mert a civil társadalom képviselıinek és a nemzetközi szervezeteknek a közvetlen szakirányú tapasztalatai nagy hozzáadott értékkel bírnak a Bizottság szolgálatai számára azon potenciális veszélyek felismerésében, amelyeket még a látszólag ártalmatlan javaslatok is jelenthetnek a gyermekek jogaira nézve3. A Parlamentnek létre kell hoznia egy, a gyermekek jogaiért felelıs, a késıbbiekben meghatározandó összetételő speciális szervet vagy ki kell neveznie egy képviselıt/ombudsmant, aki kapcsolatot tarthatna a civil társadalom képviselıivel és a gyermekek jogainak védelmére szakosodott egyéb szervezetekkel. E szervezetek ehhez a szervhez vagy képviselıhöz fordulhatnának, amennyiben javaslatokat szeretnének benyújtani a kiskorúak jogainak elımozdításával kapcsolatban (lásd alább). 3. Részvétel A gyermekek jogai terén a „részvétel” kulcsszó, amely vezérmotívumként tér vissza az e területre szakosodott nem kormányzati szervezetek, intézmények és nemzetközi szervezetek brosúráiban és nyilatkozataiban. Az elıadó véleménye szerint ez a fogalom kapcsolódik a demokrácia alapvetı elvéhez, ami azt jelenti, hogy az állampolgárnak joga van részt venni az ıt érintı döntésekben. Sajnos a részvétel elvét gyakran figyelmen kívül hagyják, jóllehet számos esetben a kiskorúak 1
A Bizottság közleménye az Alapjogi Chartának a Bizottság jogalkotási javaslataiban történı tiszteletben tartásáról. A rendszeres és szigorú ellenırzés módszertana, COM(2005)172 végleges, 2005.4.27. 2 Az Európai Parlament 2007. március 15-i állásfoglalása az Alapjogi Charta tiszteletben tartásáról a Bizottság jogalkotási javaslataiban: A rendszeres és szigorú ellenırzés módszertana (2005/2169(INI)). 3 Lásd ezzel kapcsolatban az alapvetı jogokkal foglalkozó független szakértık hálózatának 2005-ös összefoglaló jelentését, 17. o. és tovább.
PE390.381v03-00
HU
38/84
RR\701565HU.doc
tudják legjobban meghatározni és megérteni az ıket érintı kihívásokat és problémákat, például az iskolában, az utcán, az ifjúsági klubokban vagy a családokban történı dolgokkal kapcsolatban, és elképzeléseik is vannak, hogy miként lehet a helyzeten javítani. A jelentés hangsúlyozza, és bizonyítani kívánja, hogy a kiskorúak, amennyiben a vonatkozó jogszabályokkal összhangban lehetıségük van a szabad véleménynyilvánításra1, minden érdeklıdésükre számot tartó kérdésrıl véleményt mondanak, és ezt hatékonyan teszik. Gyakorlati megvalósítására elıször a Bizottság nyilatkozata nyomán a Save the Children által elindított széles körő konzultáció során került sor, amelynek eredményeit a 2007. április 17-i közös meghallgatáson ismertették. Az elıadó kéri, hogy a közleményében foglaltaknak megfelelıen a Bizottság a gyermekekhez közelebb álló szervezetek és személyek közremőködésével alakítson ki egy gyors, hatékony és eredményes mechanizmust a gyermekeket közvetlenül érintı kérdésekrıl való konzultációra és vonja be ıket azok megoldásába. 4. Egy intézményközi folyamat kialakítása Annak érdekében, hogy a gyermekek jogainak védelme érzékelhetıbbé és hatékonyabbá váljon, tanácsos lenne a különbözı intézmények által ebbıl a célból létrehozott szervek mőködését javítani, valamint a köztük folyó a párbeszédet és az együttmőködést megerısíteni. Szükség esetén létre is lehet hozni újabb hasonló szerveket. A Bizottságon belül nemrégiben már kineveztek egy gyermekjogi koordinátort, akinek a tevékenységét egy megfelelıen képzett személyzettel és pénzügyi háttérrel rendelkezı osztálynak kell támogatnia. Az alapvetı jogokkal foglalkozó biztosok jelenlegi csoportjának folytatásaként létre lehetne hozni egy emberi jogokért felelıs biztosi posztot a következı Bizottság megalakulásakor, amely biztos egyúttal a gyermekek jogainak védelméért is felelıs lenne2, és így az ı feladata lenne a gyermekek jogainak védelmével kapcsolatos minden jogalkotási, adminisztratív, média- és egyéb tevékenység központosítása és összehangolása is. Az elmúlt években más fórumok is létrejöttek, például 2000-ben a Tanácson belül a gyermekés serdülıkorral foglalkozó, „Gyermekek Európája” elnevezéső állandó kormányközi csoport3 a gyermekekre vonatkozó adatok cseréjének és összehasonlításának fórumaként, amely félévente tart informális üléseket az EU soros elnökségét betöltı ország meghívására. Az Európai Parlament ugyancsak teret biztosított a gyermekkorral kapcsolatos kérdésekrıl folytatott vitának a kéthavonta ülésezı „Szövetség a gyermekek jogaiért” formájában, amely különbözı politikai és földrajzi háttérrel rendelkezı képviselıket tömörít, illetve a „Család” elnevezéső közös munkacsoport formájában. Bármennyire is dicséretesek e különféle kezdeményezések, elégtelennek tőnnek, mivel 1
A gyermek jogairól szóló egyezmény 12. cikke. Az Európai Parlament már korábban is kérte egy, a gyermekek jogainak védelméért felelıs magas szintő képviselıi poszt létrehozását. Lásd az Európai Parlament által 2003. július 3-án elfogadott, a gyermekkereskedelemrıl és a gyermekkatonákról szóló állásfoglalást (B5-0320/2003). 3 http://www.childoneurope.org/_fr/index_fr.htm. 2
RR\701565HU.doc
39/84
PE390.381v03-00
HU
kevéssé ismertek és nincs közöttük koordináció. Az elıadó véleménye szerint ezért e különbözı fórumok által folytatott tevékenységeket koordinálni, erısíteni kellene, és nyilvánosságot kellene biztosítani számukra esetleg egy közös honlap elkészítése révén. Ami az Európai Parlamentet illeti, amint korábban már említettük, elképzelhetı lenne a gyermekek jogainak védelmével kapcsolatos tevékenységeket koordináló szerv, esetlegesen egy intézmények képviselıibıl álló bizottság létrehozása, amely a tevékenységének támogatásával megbízott adminisztratív osztállyal is rendelkezne. Emlékeztetünk továbbá az olyan nemzetközi szervekkel fenntartott kapcsolatok megerısítésének fontosságára, mint az Európa Tanács, amely számos kezdeményezést indít a gyermekjog terén az erıszak elleni kampányoktól1 kezdve, különféle ajánlások, állásfoglalások és egyezmények elfogadásáig, aminek következtében ez az intézmény kiemelt partnernek számít a gyermekjogi stratégia kialakítása szempontjából. Ugyanez vonatkozik az Egyesült Nemzetek egyes ügynökségeire is, kiváltképpen az UNICEF-re, amely különösen a gyermekjogok védelmének legkülönfélébb aspektusait vizsgáló kiváló tanulmányaival tőnik ki. Ezzel összefüggésben ugyancsak a nemrégiben létrehozott Alapjogi Ügynökség feladata lenne a kapcsolattartás kialakítása ezekkel a szervezetekkel, az Európa Tanács emberi jogi fıbiztosával, valamint a civil társadalommal és olyan szakosított intézményekkel, mint a gyermekjogok védelmével foglalkozó európai ombudsman szövetség (ENOC), annak érdekében, hogy optimalizálja a gyermekjogok védelme terén folytatott kutatásait, hasznosítsa a más szervek által felhalmozott tapasztalatokat, ismereteket és információkat, és ezáltal elkerülje a szükségtelen párhuzamos munkát. 5. Statisztikai adatok győjtése Közleményében a Bizottság jelzi azon szándékát, hogy a gyermekeket jogaik maradéktalan gyakorlásában akadályozó tényezıkrıl átfogó elemzést készít. Ez az elemzés egy 2008-ban tartandó nyilvános konzultáció alapjául szolgál majd, és az Európai Unió jövıbeli fellépése fı prioritásainak meghatározásában segít. Egy ilyen elemzésnek – csakúgy, mint a gyermekekkel, különösen a leghátrányosabb helyzető gyermekekkel kapcsolatos stratégiák, politikák és programok megalkotásának és értékelésének – nyilvánvalóan megbízható, teljes, részletes és naprakész statisztikákra kell támaszkodnia. Mivel úgy tőnik, hogy az EU-n belül jelentıs hiányosságok mutatkoznak e téren, és még komolyabb akadályok mutatkoznak az unión kívül élı gyerekekre vonatkozó megbízható statisztikai adatgyőjtés terén, ezért számos intézkedést kell elfogadni a statisztikai adatok győjtésének javítása céljából. Az Európai Bizottság tehát kiterjeszthetné az Eurostat feladatkörét több, speciálisan a gyermekekre vonatkozó mutató vizsgálatára a tagállamokkal szoros együttmőködésben, amelyeknek szintén javítaniuk kell statisztikai eszközeiket. Ezzel kapcsolatban a gyermekek részvétele is hasznos lenne, és meg kellene vizsgálni, miként lehetne szisztematikusan információkat győjteni a gyermekek bizonyos kérdésekre vonatkozó nézıpontjáról. A telefonos gyermeksegély-vonalak információit is össze lehetne győjteni. 1 2006 januárjában az Európa Tanács létrehozott egy koordinációs egységet, melynek feladata a gyermekek jogainak elımozdítása és a gyermekek erıszakkal szembeni védelme: www.coe.int/children
PE390.381v03-00
HU
40/84
RR\701565HU.doc
Magától értetıdı, hogy elegendı pénzforrást kell rendelkezésre bocsátani erre a célra. Ennek kapcsán megelégedéssel vesszük tudomásul, hogy a Bizottság közleményében határozottan elkötelezi magát amellett, hogy rendelkezésre bocsátja „az e stratégia végrehajtásához szükséges humán és pénzügyi erıforrásokat”1. Az Alapjogi Ügynökség kulcsfontosságú szerepet tölthet be ezen a téren is. Csakúgy, mint elıdjének, az EUMC-nek (a Rasszizmus és Idegengyőlölet Európai Megfigyelıközpontja) az adatok összehasonlíthatóságának, objektivitásának és megbízhatóságának európai szinten történı javítását célzó módszereket és normákat kell kidolgoznia a Bizottsággal és a tagállamokkal együttmőködésben2. 6. A részt vevı felekkel folytatott együttmőködés erısítése: a FÓRUM Az Alapjogi Ügynökségrıl szóló rendeletben foglaltakhoz hasonlóan – amely rendelet 10. cikke létrehoz egy alapjogi fórumot, amely az emberi jogok érdekében tevékenykedı különféle szervezeteket tömörítve lehetıvé teszi az alapjogi kérdésekre vonatkozó információcserét és az ismeretgyőjtést – a Bizottság rendelkezik egy „fórum” létrehozásáról. E fórum, amely az ügynökség égisze alatt mőködne, a Bizottság reményei szerint hozzájárulna az Európai Unió fellépéseinek kidolgozásához és nyomon követéséhez, valamint a bevált gyakorlatok cseréjének színteréül szolgálna. Össze kell fognia mind a tagállamokat, mind az Egyesült Nemzetek ügynökségeit, az Európa Tanácsot, a gyermekek jogainak elımozdításával foglalkozó független intézményeket, a civil társadalmat és magukat a gyermekeket. A Bizottság feladata lesz a fórum oly módon történı megszervezése, hogy az a számos érdekelt fél megfelelı bevonásával, ugyanakkor gyorsan és hatékonyan mőködjön. Ehhez ajánlatos lenne felállítani egy magas szintő, kis létszámú, szakértıkbıl álló tanácsadói csoportot, amely kivenné részét a kutatásból és az elemzésbıl, valamint a fórum ülései napirendjének kidolgozásából. E szakértıi csoportban jogászoknak és gyermekjogi szakértıknek is részt kell venniük, akik közösségi szintő jogalkotási aktusokra irányuló konkrét javaslatokat tudnak tenni a fórum javaslatainak megvalósítása érdekében. Ezenkívül pontosítani kellene a fórum feladatait és hatáskörét. Amennyiben e fórumnak ajánlásokat kell tennie, akkor belsı szabályok formájában meg kell határozni ezen ajánlások nyomon követésének módját, ki kell jelölni az ajánlások gyakorlati megvalósításáért és a végrehajtás értékeléséért felelıs szerveket. Ebben a vonatkozásban az érintett parlamenti bizottságok aktív ellenırzı szerepet vállalhatnak. Egyértelmő, hogy annak érdekében, hogy a fórum helyesen és hatékonyan tudja végezni munkáját, a közösségi költségvetésbıl kell finanszírozni mőködését. 7. A fejlıdést nyomon követı mechanizmus kialakítása 1
Az említett közlemény 13. oldala. A Tanács 2007. február 15-i 168/2007/EK rendelete 4. cikke (1) bekezdésének b) pontja, amely rendelkezik az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének felállításáról. 2
RR\701565HU.doc
41/84
PE390.381v03-00
HU
Üdvözölni lehet a Bizottság azon elhatározását, hogy évente jelentést tesz közzé a javasolt stratégia végrehajtása terén elért elırehaladásról. Ez a jelentés eszközül szolgálhatna a Parlament számára az emberi jogok EU-n belüli és kívüli helyzetérıl szóló éves jelentésének elkészítésekor, hogy rendszeres és részletes ellenırzést gyakoroljon a gyermekek jogainak közösségi szintő tiszteletben tartása felett. Az UNICEF egy javaslatának1 megfelelıen, az Európai Parlamentnek a maga részérıl biztosítania kell a gyermekek jogai elımozdításának konkrét vonatkozásaival foglalkozó, idıszakosan szervezett meghallgatások során nyert eredmények ellenırzését. Ezzel kapcsolatban még egy alapvetı szerep hárulna az Alapjogi Ügynökségre, nevezetesen annak felügyelete, hogy a gyermekek jogai tiszteletben tartásának ellenırzése megfelelı helyet kapjon a többéves munkaprogramban, melyet tevékenységeinek megkezdése elıtt kell elkészítenie, és amellyel kapcsolatban hamarosan konzultálnak az Európai Parlamenttel2. III. NÉHÁNY PRIORITÁST ÉLVEZİ TERÜLET, MELYEKRE A STRATÉGIÁNAK ÉPÜLNIE KELL 1. Küzdelem az erıszak minden formája ellen A kiskorúak elleni erıszak annak bármilyen formájában elfogadhatatlan. Ez a vezérgondolata Pinheiro professzor jelentésének, melyet az április 17-i meghallgatáson ismertetett, és amellyel az elıadó teljes mértékben egyetért3. Pontosan ezért van szükség arra, hogy az erıszak elkövetıinek szankcionálásán túl a kiskorúak elleni erıszak megelızésére is stratégiát dolgozzunk ki. Az Európai Unió már több fontos eszközt létrehozott a gyermekekkel szembeni erıszak elleni küzdelem terén: a DAPHNE és az AGIS programok4, az emberkereskedelem elleni küzdelmet szolgáló cselekvési terv5, az emberkereskedelem elleni küzdelemrıl szóló, 2002. július 19-i 2002/629/IB tanácsi kerethatározat6, az interneten megjelenı gyermekpornográfia elleni küzdelemrıl szóló 2000. május 29-i tanácsi határozat7, a gyermekek szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemrıl szóló, 2003. december 22-i 2004/68/IB tanácsi kerethatározat8, illetve a gyermekeket sújtó szexturizmus elleni küzdelem célját szolgáló különbözı intézkedések.
1
Lásd a Santos Pais asszony által a 2007. április 17-i meghallgatáson elmondott beszédet: http://www.europarl.europa.eu/hearings/default_en.htm 2 A Tanács 2007. február 15-i 168/2007/EK rendelete 5. cikkének (1) bekezdése, amely rendelkezik az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének felállításáról. 3 Sérgio Paulo Pinhero gondozta a gyermekek elleni erıszakról szóló ENSZ-tanulmányt. A tanulmány több weboldalon is megtalálható, például a következın: http://www.unicef.org. 4 E program célja, hogy segítséget nyújtson az igazságszolgáltatásban dolgozó szakemberek, a bőnüldözık és az áldozatok segítésével megbízott szolgálatok képviselıi számára az EU tagállamaiban és a tagjelölt országokban európai hálózatok kiépítésében, valamint az információk és a bevált gyakorlatok cseréjében. 5 Az Európai Unió terve az emberkereskedelem elleni küzdelemre és annak megelızésére vonatkozó legjobb gyakorlatokról, normákról és eljárásokról, HL C 311., 2005.12.9. 6 HL L 203., 2002.8.1. 7 HL L 138., 2000.6.9. 8 HL L 13, 2004.1.20., 44. o.
PE390.381v03-00
HU
42/84
RR\701565HU.doc
Ez utóbbi vonatkozással kapcsolatban Frattini biztos a 2007. április 17-i meghallgatáson kifejtette, hogy a Bizottság az utazásszervezıkkel együttmőködve dolgozott a tagállamokból származó szexturisták özönének megállítását célzó intézkedések hatékonyabbá tételén, amit üdvözöl az elıadó, kéri azonban a területen kívüli bőnüldözés jobb összehangolását lehetıvé tevı eljárások kialakítását is. Frattini biztos bejelentette az internetes bőnözéssel foglalkozó, 2007. május 22-én elfogadott közlemény közelgı nyilvánosságra hozását. Ami a gyermekek szexuális kizsákmányolását illeti, emlékeztetünk arra, hogy az Európa Tanácsban folyamatban van a gyermekek szexuális kizsákmányolással és szexuális visszaélésekkel szembeni védelmét szolgáló egyezmény elfogadása, amellyel kapcsolatban az EU tagállamai a 36. cikk szerinti bizottság keretében egyeztették álláspontjukat. Ezzel kapcsolatban már említésre került a Közösségnek és/vagy az EU-nak a szóban forgó egyezményhez való csatlakozása. Az elıadó csak támogatni tudja ezt a csatlakozást, és kéri, hogy fogadjanak el elvi álláspontot ezzel kapcsolatban annak lehetıvé tétele érdekében, hogy az EU a jövıben részt vehessen a büntetıjogi vonatkozású – különösen a gyermekek védelmére irányuló – jövıbeli egyezményekrıl szóló tárgyalásokon, és ratifikálhassa ezeket az egyezményeket. Ezenkívül halaszthatatlan a gyermekek szexuális visszaélésekkel szembeni védelmét szolgáló rendszer kialakítása is, amely hatékony és összehangolt módon biztosítja azt, hogy a valamilyen vonatkozó eset miatt elítélt, a gyermekekkel kapcsolatos munkára alkalmatlan személyek ki legyenek zárva bizonyos szakmákból. Az elıadó ezért arra szólít fel, hogy a Tanács erısítse meg a tagállamok közötti igazságügyi együttmőködést a gyermekek szexuális kizsákmányolásával és a gyermekpornográfiával kapcsolatos ügyek esetén a büntetıjogi precedensekre vonatkozó információcserét illetı együttmőködés uniós szintő javításán, valamint a tagállamokra nézve kötelezı érvényő minimumkövetelmények meghatározásán keresztül. Erre azért is szükség van, hogy az egyik tagállamban szexuális bőncselekményért elítélt személyre a gyermekekkel kapcsolatos munka tekintetében kiszabott tilalom a többi tagállamban is érvényesüljön. Az internetes gyermekpornográfiát illetıen az Európai Bizottság jelenleg tárgyal néhány pénzintézettel és a fıbb hitelkártya-forgalmazókkal arról, hogy a gyermekpornográfiai jellegő tartalmat árusító internetes oldalakat kizárják az online fizetési rendszerbıl. Ez dicséretes kezdeményezés, amely figyelmet és elkötelezettséget érdemel. Amennyiben egy bank, többnyire az ellenırzést végzı hitelkártya-intézet jelzését követıen felmondja a gyermekpornográfiai tartalmat árusító kereskedıvel kötött szerzıdést, jogában álljon ezt az információt más hitelkártya-kibocsátó intézetekkel megosztani, a „gyermekek legnagyobb érdeke” elvével összhangban. Ebbıl a célból létre kellene hozni a gyermekpornográfiai tartalmakat árusító kereskedık folyamatos frissített listáját tartalmazó adatbankot. Az ilyen kereskedıkre vonatkozó információkat az érintett tagállam rendırségével, az Europollal és az Interpollal is haladéktalanul közölni kell. Az internetes gyermekpornográfiát illetıen a kiskorúak védelmét szolgáló és a bőncselekmények elkövetıit elítélı tájékoztató kampányok szervezése és a nyilvánosság figyelmének felkeltése is kívánatos lenne. A világhálón terjedı erıszakot illetıen az is kívánatos lenne, hogy az erıszakos képeket és videókat tartalmazó honlapok megbízható önszabályozó mechanizmusokat alakítsanak ki. A hálózatüzemeltetıknek felügyelniük kell a weboldalaikon terjesztett tartalmakat, valamint megakadályozni a kiskorúakat erıszakra – a tanulótársak és a tanárok megalázására – buzdító RR\701565HU.doc
43/84
PE390.381v03-00
HU
„internetes erıszak” terjedését. Ebben a tekintetben az elıadó hasznosnak tartja a „Safer Internet Plus (2005-2008)” közösségi programot, amely az illegális és kártékony tartalmakra bukkanó gyermekeknek eligazítást nyújtó, külön erre a célra felállított segélyvonalakon és telefonszámokon keresztül segíti elı az internet és az új internetes technológiák biztonságosabb használatát. Az erıszakos és a kiskorúak számára kerülendı képek és tartalmak közvetítésének felügyelete és korlátozása érdekében ugyanilyen figyelmet kell szentelni az egyéb hírközlési eszközöknek, különösen a televíziónak. A kiskorúakat érintı másik súlyos, felszámolandó erıszak a nemi szervek csonkítása, a növekvı, és nem minden esetben valódi beilleszkedéssel végzıdı bevándorlási hullámok következtében ez a jelenség robbanásszerően terjed az Európai Unióban. A mőtéteket gyakran titokban, lelkiismeretlen orvosok végzik el, de még gyakrabban a kiskorúakat a származási országba viszik vissza, ahol a csonkítást felvilágosítás és orvosi felügyelet nélkül végzik el. A mőtétek eredménye visszafordíthatatlan és súlyos következményekkel jár a gyermekek testi és lelki egészségére, és súlyosan sérti a gyermekek jogait. A probléma megoldása érdekében helyénvaló lenne együttmőködést kialakítani a származási országokkal. Az emberkereskedelem elleni küzdelmet illetıen1 az elıadó hangsúlyozza azt a hozzáadott értéket, amelyet az Europollal és az Eurojusttal folytatott együttmőködés jelent, és úgy gondolja, hogy minden szükséges intézkedést meg kell hozni tevékenységük megerısítése céljából a gyermekek e veszéllyel, illetve a nem csupán szexuális jellegő erıszak és kizsákmányolás minden más formájával szembeni védelme érdekében. A gyermekek kizsákmányolása nagyon sokféle formát ölthet, ilyen például a gyermekek koldulásra való felhasználása, ami egyértelmően a gyermek méltóságának megsértését jelenti és súlyos pszichológiai károkat okoz, ezért ezt meg kell tiltani az összes tagállamban. Az elıadó ezért reméli, hogy a tagállamok lássák el az Europolt és az Eurojustot minden olyan hasznos információval, amely segíthet e szervek hatékonyságának javításában, illetve kéri, hogy az Europol erısítse együttmőködését az Interpollal, valamint a Frontex-szel. Megjegyzendı, hogy Frattini biztos az április 17-i meghallgatáson hangsúlyozta azon szándékát, hogy az ágazattal szoros együttmőködésben harcoljon az erıszakos videojátékok ellen, amit az elıadó teljes mértékben támogat. A gyermekek jogainak, különösen maguknak a gyermekek fogékonyságának az elımozdítását a legteljesebb mértékben szem elıtt kell tartani annak érdekében, hogy a gyermekek kerülhessenek a jogaik megsértése ellen és az emberi jogokat tiszteletben tartó kultúra kialakítása érdekében folytatott küzdelem frontvonalába 2. Küzdelem a szegénység és a diszkrimináció ellen, és az oktatáshoz való jog A kidolgozás alatt lévı stratégia a föld összes lakója, de elsısorban a gyermekek számára globális prioritásokat elıirányzó millenniumi fejlesztési célkitőzéseket hivatott támogatni, és a gyakorlatba átültetni. A célkitőzések között szerepel a végletes szegénység elleni küzdelem, az általános iskolai oktatás egyetemessé tétele, az anya egészségének elıtérbe helyezése, a 1
Amivel kapcsolatban Frattini biztos közölte, hogy október 17-ét kellene kijelölni az e jelenségre való megemlékezés napjául.
PE390.381v03-00
HU
44/84
RR\701565HU.doc
csecsemıhalandóság csökkentése, a HIV/AIDS megelızésére irányuló kampányok és a tömeges oltás. Ezen túlmenıen a gyermekeket a kizsákmányolás legsúlyosabb formáitól – úgymint a gyermekmunkától, a gyermekek fegyveres konfliktusokba való bevonásától (gyermekkatonák) és a háztartási rabszolgaságtól – is védeni kell. A szegénység gyakran társadalmi kirekesztéssel és hátrányos megkülönböztetéssel jár. Közleményében a Bizottság kifejezésre juttatja azon szándékát, hogy 2007-tıl kezdıdıen munkálkodni fog a gyermekszegénység elleni küzdelemmel kapcsolatos uniós szintő fellépések összefogásán. Ennek keretében a Bizottságnak különös figyelmet kell fordítania azokra a súlyosan torzító hatásokra, amelyeket a szegénység okoz gyerekek fejlıdése és jogaik gyakorlása terén. Valóban lényeges, hogy az EU megpróbálja megoldani ezeket a problémákat a gyermek jogairól szóló egyezmény rendelkezéseinek szellemében, amely egyezmény a 27. és 28. cikkében megerısíti, hogy minden gyermeknek joga van a megfelelı fizikai, mentális, szellemi, erkölcsi és szociális fejlıdését lehetıvé tevı életszínvonalhoz, valamint az oktatáshoz. Az oktatáshoz való jog az Alapjogi Charta 14. cikkében is szerepel. Az EU-nak tehát ügyelnie kell arra, hogy semmilyen diszkriminációt ne toleráljanak az oktatáshoz való hozzáférés és a minıségi oktatáshoz való jog tekintetében. Jelen pillanatban csupán a személyek közötti, faji- vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlı bánásmód elvének alkalmazásáról szóló, 2000. június 29-i 2000/43/EK tanácsi irányelv teszi a tagállamok kötelezettségévé a közvetlen és közvetett diszkrimináció minden formájának tilalmát az oktatás területén. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a közösségi jogalkotás jelenlegi állapotában csak az etnikai kisebbségek részesülnek diszkrimináció elleni védelemben az oktatás terén, a vallási és nyelvi kisebbségek azonban nem. Az elıadó úgy véli ezért, hogy új rendelkezéseket kellene elfogadni az oktatáshoz való hozzáférés terén a diszkriminációval szembeni védelem hatókörének kiterjesztése érdekében1. 2007 a mindenki számára biztosítandó esélyegyenlıség éve. Az elıadó reméli, hogy a Bizottság elkezdi egy irányelv kidolgozását, amely az alkalmazás tekintetében a személyek közötti, faji- vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlı bánásmód elvének alkalmazásáról szóló irányelvben említett minden területet lefed majd, és vonatkozni fog az EK-Szerzıdés 13. cikkében említett, a diszkrimináció alapjául szolgáló valamennyi okra, különösen a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyızıdésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetésre. A kiskorúak jogainak védelme tárgyában kialakítandó uniós fellépések során többek között a fogyatékkal élı kiskorúak helyzetére kell helyezni a hangsúly. Rá kell mutatni arra, hogy a fogyatékkal élı kiskorúak többnyire „más képességekkel rendelkezı” kiskorúak. Ezért alapvetı fontossággal bír, hogy biztosítsák jogaikat, elısegítsék fejlıdésüket és tiszteletben tartásukat.
1
Lásd ezzel kapcsolatban az emberi jogokkal foglalkozó szakértıi hálózat 4. sz., 2006. május 25-i tematikus jelentését, 45. o.
RR\701565HU.doc
45/84
PE390.381v03-00
HU
Az elıadó úgy gondolja továbbá, hogy bizonyos esetekben, különösen a roma gyermekek esetében, tervbe kell venni diszkriminációellenes pozitív intézkedéseket is. Ez tőnik az egyetlen lehetıségnek arra, hogy szembenézzünk a néha ıket sújtó szegregációval1. Különösen az alacsony írás- és olvasástudás jelensége elleni küzdelem során hasznos beiskolázási kampányok vagy más konkrét, a roma kiskorúak iskolából való kimaradását visszaszorítani hivatott fellépések szükségesek. Ezzel párhuzamosan a betegségeknek különösen kitett csoportot alkotó roma újszülöttek és gyermekek tömeges oltását és megfelelı egészségügyi ellátását is elı kell mozdítani. Célzott erıfeszítéseket kell tenni továbbá az utcán élı és dolgozó utcagyerekek megsegítésére, akikre vonatkozóan az adatok meglehetısen hiányosak, noha szorult helyzetük célzott intézkedéseket tenne szükségessé. 3. A migráns gyermekek jogai Közleményében a Bizottság hangsúlyozza, hogy másik „kihívást jelent annak biztosítása, hogy a bevándorló, menedékkérı és menekült gyermekek jogait messzemenıen tiszteletben tartsák az uniós [...] jogalkotás, illetve politikák végrehajtása során”2. Az elıadó csak támogatni tudja a kihívásra való reagálást. A menedékjog terén új jogi eszközöket kellene a következı hónapokban az Európai Parlament és a Tanács elé terjesztenie a Bizottságnak egy közös menedékjogi rendszer megvalósítása érdekében. Az elıadó máris felhívja a figyelmet arra, hogy az ezzel kapcsolatban elfogadott minden intézkedésben különösen tekintetbe kell venni a gyermekek sajátos helyzetét. Még ha a meglévı jogi eszközök tartalmaznak is a gyermekek védelmét szolgáló intézkedéseket, azok nem mindig kielégítık, és problémák vannak alkalmazásuk tekintetében3. Ügyelni kell tehát például arra, hogy az ilyen ügyekkel foglalkozó tisztviselık speciális képzésben részesüljenek, illetve hogy a gyermekeket a koruknak megfelelı, a lehetı legnagyobb körültekintéssel megállapítandó feltételek mellett hallgassák meg, valamint arra, hogy lehessen alternatívákat biztosítani a fogva tartás helyett, amely csak még tovább súlyosbítja a gyermek traumáját. A „gyermek legnagyobb érdekei” fogalmat is pontosan kellene meghatározni szorosan együttmőködve az ENSZ menekültügyi fıbiztosával (a HCRrel), aki kialakított egy hivatalos eljárást („BID”: Best Interests Determination) annak meghatározására, hogy mi értendı a mindenek felett álló érdek fogalma alatt4. Ez a fogalom kiemelt jelentıséggel bír a kísérı nélküli kiskorúak esetében, akiknek veszélyeztetettsége nyilvánvaló5. Ezért fontos annak biztosítása, hogy e gyermekek megfelelı 1
Az e területre vonatkozó bevált gyakorlatok példáit lásd az említett jelentésben, 46. o. és tovább. COM(2006)367, 5. o. 3 Lásd ezzel kapcsolatban a menekültügyi fıbiztos április 17-i meghallgatáson elmondott beszédét: http://www.europarl.europa.eu/hearings/default_en.htm. 4 A mindenek felett álló érdek hivatalos meghatározása (BID) egy speciális biztonsági eljárásokból és dokumentációs követelményekbıl álló hivatalos eljárás, amely a menekültügyi fıbiztos felelısségi körébe tartozó bizonyos gyermekek esetében alkalmazandó. A döntéshozó köteles az adott ügyhöz tartozó minden releváns tényezıt mérlegelni, és azokat a gyermek jogairól szóló egyezményben, valamint az egyéb emberi jogi aktusokban elismert jogoknak és kötelezettségeknek megfelelıen súlyozni annak érdekében, hogy olyan döntés szülessen, amely a legmesszebbmenıen védi a gyermek jogait. 5 A menekültügyi fıbiztos becslései szerint az EU területére érkezı menedékkérık 4–5%-a kísérı nélküli 2
PE390.381v03-00
HU
46/84
RR\701565HU.doc
tájékoztatást kapjanak jogaikról és azok megvédésének lehetıségeirıl, valamint hogy mielıbb jogi képviselı segítségében részesüljenek. Nagyon sok gyermeket nem anyakönyveznek születésükkor. Az anyakönyvezés hiánya miatt a gyermeknek nem gyakorolhatják az identitáshoz, névhez, nemzetiséghez, oktatáshoz és az egészségügyi ellátáshoz való jogukat. Az ilyen „láthatatlan” gyermekek érdekében konkrét fellépésre van szükség, mivel a nem anyakönyvezett kiskorúnak nincs jogi státusza, így nehezen ellenırizhetı, megelızhetı vagy akadályozható meg, hogy jogait megsértsék. A nem anyakönyvezett gyermekek különösen veszélyeztetettek és gyakran szexuális kizsákmányolás, rabszolgaság vagy gyermekmunka áldozatai lesznek. IV. KÖVETKEZTETÉS A fent említett területek, amelyeken a gyermekek jogait különösen figyelembe kell venni, csak néhány azok közül, amelyeket tekintetbe kell venni a valódi „mainstreaming” megvalósításához. A többi probléma – mint például a táplálkozási tanácsadás, a kábítószerek terjedése és a túlzott alkoholfogyasztás kérdése, amelyet a Save the Children által végzett felmérés szerint a gyermekek maguk is a kezelendı legfıbb problémák közé sorolnak – természetesen ugyancsak konkrét intézkedéseket igényel. A gyermekek több más jogát is gyakran megsértik, vagy nem tisztelik megfelelı módon. Nagyon sok más, a gyermekkorhoz kötıdı sürgısségi helyzet létezik, a példák között említve a nemzetközi gyermekrablási esetek számának exponenciális növekedését; a nemzetközi örökbefogadást nehezítı bürokratikus akadályokat, a kényszerházasságokat, az eltőntnek nyilvánított gyermekek megdöbbentıen magas száma. Amint az elıadó a bevezetésben már jelezte, a Bizottság által javasolt stratégia prioritást élvezı területei a késıbbiekben még mélyreható és különbözı fórumokon – többek között az elsı alkalommal Berlinben összeülı Fórumon – folytatandó vita tárgyát fogják képezni. Érdemes lesz áttekinteni a család és a magasabb születésszám támogatását célzó jövıbeli európai stratégiai iránymutatásait is, nem utolsó sorban az újszülöttek jogainak garantálása érdekében.
kiskorú, ami 2006-ban 8–10 ezer kiskorút jelentett.
RR\701565HU.doc
47/84
PE390.381v03-00
HU
12.9.2007 VÉLEMÉNY A NİJOGI ÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI BIZOTTSÁG RÉSZÉRİL (*)
az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére Az EU gyermekjogi stratégiája felé (2007/2093(INI)) A vélemény elıadója(*): Marie Panayotopoulos-Cassiotou (*) Társbizottsági eljárás – az eljárási szabályzat 47. cikke
JAVASLATOK A Nıjogi és Esélyegyenlıségi Bizottság felkéri az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalási indítványába foglalja bele az alábbi javaslatokat: A. mivel a családi környezet kedvezı keretet jelent a gyermekek jogainak védelméhez, amely környezet biztosítja személyiségük egészséges fejlıdését, fejleszti képességeiket és lehetıvé teszi számukra a jogaik gyakorlásához szükséges ismeretek elsajátítását, valamint kötelességeik megismerését, ezért következésképpen minden erıfeszítést meg kell tenni a család megfelelı állami politikákkal történı támogatására, de mivel ilyen keret hiányában – a gyermek jogairól szóló 1989. november 20-i ENSZ-egyezménynek (UNCRC) megfelelıen minden gyermeknek (az árvákat, hajléktalanokat és a menekülteket is beleértve) részesülnie kell helyettesítı védelemben, amely biztosítja, hogy mindenfajta megkülönböztetés nélkül nıjenek fel, B. mivel az EU gyermekjogi stratégiájának az ENSZ gyermekjogi egyezményében megállapított értékekben és elvekben kell gyökereznie, C. mivel a külön élı szülık közötti, elhúzódó konfliktusok hátrányosan hatnak a gyermekekre, D. mivel a gyermekek mint önálló jogalanyok jogait el kell ismerni és – a nemzeti és nemzetközi jogszabályok ellenére – a lányok és az asszonyok gyakran jogi, társadalmi és gazdasági egyenlıtlenségek áldozatai, amelyek érintik az olyan pozitív és alapvetı jogaik gyakorlását, mint például az oktatáshoz, egészségügyhöz, biztonságos élelemhez, tiszta PE390.381v03-00
HU
48/84
RR\701565HU.doc
vízhez való egyenlı hozzáférés, valamint a serdülık gyermekvállalással összefüggı jogai, E. mivel az alapvetı jogoknak és értékeknek – beleértve a nemek közötti egyenlıséget – a gyermekkori oktatás nélkülözhetetlen részét kell alkotniuk, és azoknak valamennyi további életszakasz alapját kell képezniük, F. mivel a nemek közötti esélyegyenlıséget a gyermekeket érintı valamennyi politikára alkalmazni kell, mivel a nemek közötti egyenlıség a fiúk és lányok egyenlı jogainak már az elsı életévekben történı elismerésével kezdıdik, G. mivel a bevándorló nık és lányok ellen az úgynevezett „becsület védelmében” elkövetett bőncselekmények, a kényszerházasságok, a nemi szervek csonkítása vagy más erıszakos cselekmények formájában elkövetett emberi jogi jogsértések nem indokolhatók semmiféle kulturális vagy vallási alapon, és azokat semmilyen körülmények között nem szabad eltőrni, H. mivel Európában a gyermekek már korai életkorban ki vannak téve a horror, a pornográfia és az erıszak ábrázolásainak a médiában, és ez olyan pusztító pszichológiai és társadalmi hatásokkal járhat, mint például a szorongás és depresszió, fokozott agresszivitás és iskolai problémák, 1.
hangsúlyozza, hogy a gyermekek jogainak védelméért elsıdlegesen a nemzeti kormányok felelısek; hangsúlyozza, hogy a gyermekek jogai az EU és a tagállamok által a nemzeti, európai és nemzetközi jog értelmében tiszteletben tartandó emberi jogok részét képezik;
2.
rámutat, hogy a gyermekekre vonatkozó stratégiának az UNCRC értékeiben és következı négy alapelvében kell gyökereznie: a) a megkülönböztetés valamennyi formája elleni védelem, b) a gyermek legjobb érdekeit kell elsıdleges szempontnak tekinteni, c) az élethez és a fejlıdéshez való jog, d) a gyermeket érintı bármely ügyben vagy eljárásban a véleménynyilvánításhoz, valamint ahhoz való jog, hogy e véleményt figyelembe vegyék;
3.
hangsúlyozza, hogy a jövıbeli stratégiának el kell ismernie az esélyegyenlıségen és a megkülönböztetésmentességen alapuló, oktatáshoz való jogot;
4.
rámutat, hogy a lányok iskolai oktatásban és az úszáshoz hasonló sportágakban való részvételének megtiltását egyetlen kultúra vagy vallás sem indokolhatja, és azt nem szabad eltőrni;
5.
aggódik a migráns háttérbıl érkezı lányokat érintı, többszörös jogsértések miatt; sürgeti a tagállamokat, hogy legalább az alapfokú iskolákban tiltsák meg a fejkendık és hidzsábok viseletét, annak érdekében, hogy még szilárdabban rögzítsék a gyermekkorhoz való jogot, és hogy késıbbi életkorban biztosítsák a választás valós és kényszermentes szabadságát;
6.
emlékeztet a gyermekek egészséghez való jogára és különösen a serdülık szexuális és reproduktív egészséghez való jogára, valamint hangsúlyozza, hogy az anyák egészsége védelmének a gyermek jogairól szóló jövıbeni stratégia szerves részét kell képeznie, amelynek elı kell mozdítania a várandós vagy szoptató nık megfelelı élet- és
RR\701565HU.doc
49/84
PE390.381v03-00
HU
munkakörülményeit, minden nı egyenlı és egyetemes hozzáférését a szülés elıtti és utáni minıségi orvosi ellátásokhoz az anyai és gyermekhalandóság, valamint az anya által gyermekének átadott betegségek csökkentése érdekében; hangsúlyozza szülési szabadságnak a gyermek fejlıdésével kapcsolatos, alapvetı fontosságát, különös tekintettel a gyermeknek az anyával meglévı kapcsolatára nemcsak a születést követı elsı hónapokban, hanem az elsı életévekben is; 7.
emlékeztet arra, hogy a várandós, a gyermekágyas vagy szoptató munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönzı intézkedések bevezetésérıl szóló 1992. október 19-i 92/85/EGK tanácsi irányelv1 rögzíti a terhes és szoptató nık munkavállalással kapcsolatos jogait, megkövetelve a munkáltatóktól, hogy tegyenek meg minden megfelelı lépést annak biztosítása érdekében, hogy a munkahelyen sem a nık, sem pedig a magzatok ne legyenek kitéve egészségügyi kockázatoknak;
8.
felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a fiatal lányok számára könnyítsék meg a reproduktív egészségre és az azzal kapcsolatos szolgáltatásokra vonatkozó tájékoztatáshoz és oktatáshoz való hozzáférést;
9.
hangsúlyozza, hogy a jövıbeni EU-s stratégiának el kell ismernie, hogy a társadalomban a család a gyermek túlélésének, védelmének és fejlıdésének alapvetı intézményenként jelentıs szerepet tölt be; azon a véleményen van, hogy a gyermekek jogait teljes mértékben figyelembe kell venni a szakmai élet és a családi élet összeegyeztetésével és a munkaidıvel kapcsolatos kérdésekben, különös tekintettel a fogyatékkal élı, illetve fogyatékos gyermeket nevelı anyák körülményeire, valamint a gyermekeket és szüleiket segítı köz és/vagy magán támogatási politikákban annak érdekében, hogy képesek legyenek viselni és megosztani nevelési és gondoskodási felelısségeiket; úgy véli, hogy el kell ismerni, hogy manapság az emberek egyre nagyobb számban élnek olyan alternatív családmodellekben, amelyek nem felelnek meg az anyából, apából és a biológiailag tılük származó gyermekekbıl álló, hagyományos családmagnak;
10. ajánlja, hogy a központi és helyi hatóságok, nem kormányzati szervezetek és a gyermekek jogainak védelmével foglalkozó szervezetek részvételével hozzanak létre helyi és regionális hálózatokat, és terjesszék ki azokat annak érdekében, hogy a gyermekek és családjaik számára megelızı, védelmi és támogatási szolgáltatásak nyújtsanak; 11. javasolja, hogy a tagállamokban hozzanak létre megfelelı struktúrákat annak elısegítésére, hogy a gyermekek és a szülık a megváltozott családi körülményekhez alkalmazkodni tudjanak; 12. elítéli a gyermekek elleni erıszak minden formáját, beleértve a fizikai, pszichológiai és szexuális erıszakot, például a kínzást, a gyermekek bántalmazását és kizsákmányolását, elrablását, a gyermekek vagy szerveik kereskedelmét vagy értékesítését, a családon belüli erıszakot, a gyermekpornográfiát, a gyermekprostitúciót, a pedofíliát, és az olyan káros hagyományos gyakorlatokat, mint például a nıi nemi szervek megcsonkítása, a kényszerházasság és a becsület védelmében elkövetett bőntettek;
1
HL L 348., 1992.11.28., 1.o.
PE390.381v03-00
HU
50/84
RR\701565HU.doc
13. sürgeti a tagállamokat, hogy tegyenek tényleges jogszabályi és egyéb intézkedéseket (az életkor és nemek szerint lebontott adatok győjtését is beeértve) a területükön a magánvagy közszférában elkövetett valamennyi erıszakos cselekmény megelızésére és felszámolására; 14. sürgeti a tagállamokat, hogy növeljék az orvosok tudatosságát a káros hagyományos gyakorlatokkal kapcsolatban, és hogy biztosítsák a bőncselekmények következetesen szankcionálását a hatályos jogszabályok értelmében azáltal, hogy különös figyelmet szentelnek a sebezhetı csoportoknak, vagyis a bevándorolt, etkinai kisebbségekbıl származó vagy fogyatékkal élı lányoknak és nıknek; 15. felszólítja a tagállamokat, hogy vagy hajtsák végre a nık nemi szerveinek megcsonkítására vonatkozó különleges jogi rendelkezéseket, vagy fogadjanak el olyan jogszabályokat, amelyek értelmében büntetıeljárás alá vonható minden, a nık nemi szervét megcsonkító személy; 16. felszólítja a tagállamokat, hogy vezessék be a nık nemi szerve megcsonkítása valamennyi esetének az egészségügyi dolgozók általi, kötelezı nyilvántartásba vételét, valamint hogy vegyék nyilvántartásba azokat az eseteket is, amikor fennáll annak gyanúja, hogy nık nemi szerveit csonkíthatják meg; 17. felszólítja a tagállamokat, hogy szólaljanak fel a hagyományon alapuló, nık elleni erıszak ellen, hogy ítéljék el a bevándorló lányok emberi jogainak családon belüli megsértését, valamint hogy ellenırizzék, mely jogszabályok alkalmazhatók a családtagok felelısségre vonására, különösen az úgynevezett, becsület védelmében elkövetett bőncselekmények esetében; 18. fenntartja, hogy ha a gyermekek elleni erıszakot és bántalmazást korai szakaszban akarják felismerni és leküzdeni, akkor különös eljárásrendet kell bevezetni az ilyen események nyilvántartásba vételére és kezelésére, a gyermekek fizikai és mentális egészségével kapcsolatos ügyekért felelıs orvosi és egészségügyi személyzetre vonatkozó képzési intézkedésekkel együtt; 19. emlékeztet arra, hogy a gyermekeknek és fiataloknak – életkoruktól függetlenül – joguk van véleményük kinyilvánítására; úgy véli, hogy a lányok és a fiúk egyaránt jogosultak véleményük kifejtéséhez, valamint hogy ezt a jogot garantálni kell a gyermekek jogaira vonatkozó EU-s stratégia kidolgozásakor, és biztosítani kell a lányok és fiúk kiegyensúlyozott részvételét; 20. arra ösztönzi a tagállamokat, hogy hozzanak létre egy olyan jogszabályi keretet, amely büntethetıvé teszi a gyermekekkel kapcsolatos szexturizmust, és felkéri a tagállamokat és az Európai Bizottságot, hogy vizsgálják meg egy összehangolt gyermekszexturizmus elleni EU-stratégia elfogadásának lehetıségét, valamint hogy írják alá és mozdítsák elı a szállodaipar és az idegenforgalom erkölcsi magatartási kódexeit, mint például az UNICEF által létesített ECPAT1 2004. április 21-i magatartási kódexét a gyermekek 1
ECPAT: nemzetközi támogató hálózat (End Child Prostitution, Child Pornography and the Trafficking of Children for Sexual Purposes – Vessünk Véget a Gyermekprostitúciónak, a Gyermekpornográfiának és a Gyermekek Szerxuális Célból Való Kereskedelmének)
RR\701565HU.doc
51/84
PE390.381v03-00
HU
szexuális kizsákmányolás elleni védelmérıl az idegenforgalomban; 21. hangsúlyozza, hogy a kereskedelmi célú szexuális kizsákmányolás – mint például prostitúció és gyermekpornográfia –, de a kényszerházasságok miatt is folytatott emberkereskedelem gyermekáldozatainak nagy többsége serdülı lány, aminek következtében az emberkereskedelem jelentıs, a nemek közötti egyenlıséget érintı problémává válik; ezen túlmenıen hangsúlyozza, hogy még az emberkereskedelem ellenırzésére és megszüntetésére irányuló kísérletekben részt vevı csoportokon belül is tapasztalható a nemek közötti kapcsolatokkal, valamint a nık és lányok szerepének hagyományos felfogásával kapcsolatos, konvencionális hozzáállás; 22. felszólít minden olyan tagállamot, amelyek még nem tették meg, hogy ratifikálják az emberkereskedelem, különösen a nıkkel és gyermekekkel való kereskedelem megelızésérıl, visszaszorításáról és büntetésérıl szóló, az ENSZ által 2000-ben Palermóban elfogadott jegyzıkönyvet, valamint hogy tegyenek meg minden szükséges intézkedést, hogy védelmet nyújtsanak az emberkereskedelem gyermekáldozatai számára, többek között azzal, hogy lehetıvé teszik az emberkereskedelem áldozatai számára, hogy ideiglenesen vagy állandóan területükön maradjanak; 23. felszólítja a Bizottságot, hogy haladéktalanul értékelje a gyermekek szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemrıl szóló 2004/68/IB tanácsi kerethatározat tekintetében meglévı nemzeti végrehajtási intézkedéseket abból a célból, hogy javasolja a kerethatározattal ellentétes nemzeti rendelkezések azonnali módosítását, továbbá felszólítja a tagállamokat, hogy valamennyien ratifikálják az ENSZ-nek a gyermekek kizsákmányolása és a pedofília elleni küzdelemre vonatkozó, a gyermekjoginemzetközi egyezményéhez csatolt kiegészítı jegyzıkönyvet; úgy véli, hogy a Bizottság egyik alapvetı prioritásának annak kell lennie, hogy fokozza a pedofil internetes oldalak elleni, határokon átnyúló mőveleteket, valamint hogy az illegális honlapok megszüntetése iránti elkötelezettség céljából javítsa a hatóságok és a magánszektor szervezetei közötti együttmőködést; 24. felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy használjanak fel minden rendelkezésre álló eszközt – többek között tájékoztató és megelızı kampányokat – az információs és kommunikációs technológiáknak a gyermekkereskedelem és pedofília céljából történı, perverz felhasználása elleni küzdelem érdekében, emlékeztetve arra, hogy ami bőncselekmény, az az interneten is az; 25. felszólítja a tagállamokat, hogy vizsgálják meg, miként lehetne jobban megvédeni a fiatalokat a médiában megjelenı erıszaktól, valamint hogy szigorítani kell-e az e védelem biztosításának elmulasztásáért kiszabott szankciókat; 26. kiemeli, hogy a jövıbeni stratégiának és a tagállamok cselekvéseinek magukban kell foglalniuk a gyermekek által elkövetett erıszakos cselekmények megelızését és az ilyen cselekmények elleni küzdelmet, különösen az iskolai környezetben, többek között polgári nevelési kampányok, az iskolákban az etikai és erkölcsi elvek elımozdítása és oktatása, valamint a szülık és a pedagógusok megfelelı mozgósítása révén; 27. felszólítja a tagállamokat, hogy – fıként a pedofília interneten keresztüli terjesztése elleni küzdelemmel, valamint azok azonosításával és szankcionálásával, akik ilyen anyagokat PE390.381v03-00
HU
52/84
RR\701565HU.doc
felhasználnak, továbbá a gyermekek jogait és méltóságát tiszteletben tartó médiatartalom reklámozásával – helyezzenek nagyobb hangsúlyt a média és az internetszolgáltatók felelısségére a mindkét nemhez tartozó gyermekek elleni erıszak valamennyi formája elleni küzdelemben; 28. emlékezteti a tagállamokat, hogy haladéktalanul be kell tartaniuk a gyermekek jogainak védelme tekintetében vállalt európai és nemzetközi kötelezettségeiket; 29. javasolja, hogy a jövıbeni stratégia tulajdonítson különös jelentıséget a gyermekek hanyagság, bántalmazás, helytelen bánásmód, kizsákmányolás, valamint közvetlen és/vagy közvetett erıszak áldozatai orvosi, pszichológiai és szociális ellátásának a gyermek legmagasabb rendő érdekének és a nemek dimenziójának tiszteletben tartásával; emlékeztet arra, hogy a gyermekek jólétét érintı közvetett erıszak hatását és annak megelızését bele kell foglalni a Bizottság munkáiba; hangsúlyozza, hogy ezek a kérdések gyakran összefüggésben állnak a szegénységgel és a családok közötti társadalmi kirekesztéssel, valamint hogy e problémák megoldásához olyan új szociálpolitikákra van szükség, amelyek nagyobb hangsúlyt helyeznek a szolidaritásra; 30. kéri, hogy a jövıbeni stratégia foglaljon magában a nemi jellegő erıszak megelızésére irányuló intézkedéseket, amelyek többek között a férfiak és a nık közötti esélyegyenlıségre vonatkozóan a fiúknak és lányoknak, szülıknek, pedagógusoknak és a sebezhetı közösségeknek szóló figyelemfelkeltı kampányokra összpontosítanak a lányok emancipációjának lehetıvé tétele, egyenlı esélyeik biztosítása és a jogaik jobb védelme érdekében; felszólít a fiúk és a férfiak aktív részvételének elımozdítására a fent említett megelızı intézkedésekben; felkéri a Bizottságot, hogy tegye a fejlesztési támogatási politikája és a kereskedelmi megállapodásai feltételévé a férfiak és a nık közötti esélyegyenlıséget biztosító, valamint a nıkkel és a gyermekekkel szembeni erıszak minden fajtáját eltörlı jogszabályok végrehajtását; 31. ösztönzi a tagállamokat és a Bizottságot, hogy – az Unión belül és azon kívül egyaránt – mind a két nemhez tartozó gyermekek esetében segítse elı az egészségügyi ellátáshoz való egyenlı hozzáférését, különös hangsúlyt fektetve a hátrányos helyzető, iletve az etnikai vagy társadalmi kisebbségekbıl származó gyermekekre; 32. felszólítja a Bizottságot, hogy harmadik országokkal folytatott kapcsolataikban ösztönözzék a nıkkel szembeni megkülönböztetés megszüntetésére vonatkozó nemzetközi szerzıdések ratifikálását, valamint hogy mozdítsák elı a nık gazdasági, társadalmi és politikai életben való részvételét, növelve ezzel gyermekeik jólétét; 33. ösztönzi a tagállamokat, hogy tegyék prioritássá az emberi jogokkal és azon közös értékekkel kapcsolatos tantárgyak tanrendbe történı felvételét, amelyek a demokratikus polgárság alapját képezik; 34. felkéri a Bizottságot, hogy nem és kor szerinti bontásban győjtsön adatokat a gyermekeket érı megkülönböztetés és erıszak minden formájáról annak érdekben, hogy a férfiak és a nık közötti esélyegyenlıség dimenzióját integrálják a jövıbeni stratégiája valamennyi politikája és eszköze – beleértve a gyermekek jogaival foglalkozó fórum tevékenységeit – keretében, és többek között a „gender budgeting” révén biztosítsa e politikák ellenırzését és értékelését; RR\701565HU.doc
53/84
PE390.381v03-00
HU
35. felszólítja a Bizottságot, hogy készítsen éves jelentést az Európai Unióban élı fiatalok helyzetérıl; 36. emlékeztet arra, hogy a jövıbeni stratégia hatékonysága megköveteli a hosszú távú kötelezettségvállalást és fellépést, a gyermekek jogai végrehajtásának mutatók kidolgozásán és nem kormányzati szervezetek, valamint a szülıi és tanári egyesületek részvételén keresztül történı fokozott és hatékony ellenırzését, és megköveteli a nemzeti és nemzetközi gyermekjogi kezdeményezésekkel és politikákkal való összehangolást; 37. sürgeti a tagállamokat, hogy tegyenek meg minden szükséges intézkedést gyermekgondozási létesítményeik minıségének biztosítására, mivel ezek a létesítmények biztosítják a gyermekek számára jövıjük szilárd megalapozását, ugyanakkor a szülık javát is szolgálják, különösen az anyák munkaterhe tekintetében; ez viszont hozzájárul a nık – következésképpen a gyermekek – körében a szegénység csökkentéséhez; 38. felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a következık révén növeljék a nık és a gyermekek alkohollal kapcsolatos károsodása elleni küzdelemre irányuló erıfeszítéseiket: a) a nık számára jobb tájékoztatás nyújtása a magzati alkoholszindrómáról, b) megfelelı egészségügyi szolgáltatás nyújtása és tanácsadás a terhesség alatt és az után az alkoholproblémákkal küzdı nık számára, valamint azon nık és gyermekek számára, akik alkohol- és szenvedélybetegséggel kapcsolatos problémákkal küzdı családokban élnek, c)
az alkoholtartalmú italok reklámozására és a sportesemények alkoholipari vállalatok általi szponzorálására vonatkozó rendelkezések szigorítása a reklámok 6.00 és 21.00 óra közötti tilalmával, valamint az alkoholhirdetéseknek és a gyermekeknek szóló tartalmakban (számítógépes játékok, képregények) való tilalmával annak érdekében, hogy a gyermekek felé ne közvetítsenek pozitív képet az alkoholról, és
d) olyan alkoholtartalmú italok tilalma, amelyek kinézetükben alig különböznek az édességtıl vagy a játékoktól, mert a gyermekek nem tudnak különbséget tenni az alkoholtartalmú és a nem alkoholtartalmú italok között;
PE390.381v03-00
HU
54/84
RR\701565HU.doc
ELJÁRÁS Cím Eljárás száma Illetékes bizottság Véleményt nyilvánított A plenáris ülésen való bejelentés dátuma Megerısített együttmőködés – a plenáris ülésen való bejelentés dátuma A vélemény elıadója A kijelölés dátuma A vélemény korábbi elıadója Vizsgálat a bizottságban Az elfogadás dátuma A zárószavazás eredménye
Az EU gyermekjogi stratégiája felé 2007/2093(INI) LIBE FEMM 26.4.2007 26.4.2007 Marie Panayotopoulos-Cassiotou 20.12.2006 2.5.2007 11.9.2007 +: –: 0:
4.6.2007
25.6.2007
26 0 1
A zárószavazáson jelen lévı képviselık
Edit Bauer, Emine Bozkurt, Hiltrud Breyer, Edite Estrela, Ilda Figueiredo, Věra Flasarová, Lissy Gröner, Zita Gurmai, Lívia Járóka, Urszula Krupa, Marie Panayotopoulos-Cassiotou, Zita Pleštinská, Karin Resetarits, Teresa Riera Madurell, Raül Romeva i Rueda, Amalia Sartori, Eva-Britt Svensson, Anne Van Lancker, Anna Záborská
A zárószavazáson jelen lévı póttag(ok)
Gabriela CreŃu, Donata Gottardi, Anna Hedh, Christa Klaß, Marusya Ivanova Lyubcheva, Maria Petre, Zuzana Roithová
A zárószavazáson jelen lévı póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés) Megjegyzések (az adatok egyetlen nyelven állnak rendelkezésre)
José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra
RR\701565HU.doc
...
55/84
PE390.381v03-00
HU
19.7.2007 VÉLEMÉNY A KÜLÜGYI BIZOTTSÁG RÉSZÉRİL
az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére az EU gyermekjogi stratégiája felé (2007/2093(INI)) A vélemény elıadója: Irena Belohorská
JAVASLATOK A Külügyi Bizottság felhívja az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következı javaslatokat: 1.
hangsúlyozza annak szükségességét, hogy nagyobb hangsúlyt kapjon a gyermekek jogainak támogatása az EU harmadik országokkal folytatott politikai párbeszédei, emberi jogi párbeszédei és konzultációi során, továbbá az EU és a tagállamok részérıl az ENSZ emberi jogi keretében tett fellépésekben;
2.
felhívja a Bizottságot a gyermekek jogainak érvényesítésére – az EU bel- és külpolitikáiban egyaránt – a közösségi jogalkotási és nem jogalkotási intézkedéseinek elkészítése során, és különösen a gyermekkereskedelem és a gyermekek elleni erıszak, továbbá a gyermekek szexuális bántalmazása elleni küzdelmet, a gyermekmunka és a gyermekek fegyveres konfliktusokban való felhasználásának kiküszöbölését, illetve a gyermekszegénység elleni küzdelemre irányuló intézkedéseket célzó külsı projektek és intézkedések támogatására, továbbá az oktatási és alapvetı egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyetemes hozzáférés támogatására;
3.
üdvözli Németország új, a gyermekek jogainak védelmére és támogatására irányuló uniós iránymutatásokra vonatkozó javaslatát; hangsúlyozza a Tanács által közzéteendı jövıbeli iránymutatások és a Bizottság által javasolt stratégia összehangolásának fontosságát, és mindkét intézményt arra ösztönzi, hogy fogadjon el egymást kiegészítı jellegő megközelítést a gyermekek jogainak védelmét illetıen;
A születések anyakönyvezése 4.
elismeri minden gyermek jogát születéskori anyakönyvezésére, amellyel törvényesen
PE390.381v03-00
HU
56/84
RR\701565HU.doc
igazolják létezését és jogát arra, hogy állampolgárságot és személyazonosságot kapjon, tekintet nélkül nemükre vagy etnikai származásukra, szüleik állampolgárságára vagy menekült, bevándorló vagy menedékkérı jogállására; 5.
elismeri, hogy a születési anyakönyvi kivonat segíti a gyermek védelmét azon jogsértésekkel szemben, amelyek korával vagy személyazonosságával kapcsolatos kételyek miatt következnek be; úgy véli, hogy egy megbízható anyakönyvezési rendszerrel megakadályozható a gyermekekkel és szerveikkel való kereskedelem, visszaszorítható az illegális örökbe fogadás és megakadályozható, hogy a gyermekek életkorát magasabbnak tüntessék fel, valamint a korai házasságkötés, a kiskorúak hadseregbe való toborzása, a gyermekek szexuális kizsákmányolása, a gyermekmunka és a bíróság elıtt a kiskorúak felnıttként való kezelése;
6.
hangsúlyozza, hogy a nem anyakönyvezett gyermekek „láthatatlansága” fokozza kiszolgáltatottságukat és annak valószínőségét, hogy az ıket érı jogsértések észrevétlenül maradnak;
7.
helyteleníti, hogy a nık elleni megkülönböztetés valamennyi formájának kiküszöbölésérıl szóló egyezménnyel ellentétes jogszabályokat és gyakorlatokat alkalmazva egyes országokban nemi alapon történı megkülönböztetés valósul meg a születések anyakönyvezésekor, ideértve az egyedülálló anyák gyermekei anyakönyvezésének megtagadását is, az anya állampolgárságának megtagadását, illetve az iskolázatlan lányok anyakönyvezése tekintetében fennálló megkülönböztetést olyan esetekben, amikor az anyakönyvezés feltételéül az oktatást határozzák meg;
8.
felszólítja a Bizottságot és a gyermekjogi szervezeteket, továbbá a humanitárius segítségnyújtással foglalkozó szervezeteket, hogy a harmadik országokban élık számára együttesen fellépve tudatosítsák a születési anyakönyvezés szükségességét; megjegyzi, hogy születési anyakönyvi kivonat hiányában elıfordulhat, hogy a gyermekek esetleges öröklési jogait nem ismerik el; nem juthatnak állami oktatáshoz, egészségügyi ellátáshoz és anyagi támogatáshoz; felhív olyan intézkedések támogatására, amelyek biztosítják, hogy az ilyen szolgáltatásokat egyetemesen nyújtják a hivatalos anyakönyvezés megtörténtéig;
9.
felszólítja a Bizottságot, hogy sürgesse az államokat állandó nyilvántartási rendszerek létrehozására, amelyek mőködése a nemzeti szinttıl a falvak szintjég terjed, amelyekhez ingyen hozzáfér az egész lakosság, azok is, akik távoli helyeken laknak, adott esetben mozgó nyilvántartási egységek biztosítását, valamint megfelelı képzés nyújtását az anyakönyvvezetık számára és elegendı forrást a fenti kezdeményezések finanszírozásához;
10.
felhívja a Bizottságot, hogy folytasson kutatást, illetve győjtsön nem- és életkorspecifikus adatokat a nyomon követés elvégzésének lehetıvé tétele érdekében;
11.
felhívja a közösségi intézményeket és a tagállamokat, hogy fokozzák az anyakönyvezés ösztönzésére irányuló politikáik eredményes összehangolására irányuló erıfeszítéseiket, különösen az ENSZ-szel és a szakosított szervekkel, olyan közös napirendrıl történı
RR\701565HU.doc
57/84
PE390.381v03-00
HU
megegyezés céljából, amely a problémakör vonatkozásában eredményes és az egész világra kiterjedı, eredményes választ segít elı;
Gyermekek fegyveres konfliktusokban 12.
hangsúlyozza a gyermekek és a fegyveres konfliktusok kapcsolatáról szóló uniós iránymutatások végrehajtásának alapvetı fontosságát;
13.
felszólítja az összes olyan államot, amely még nem tette meg, hogy sürgısen ratifikálja a Gyermekjogi Egyezményt és az ahhoz kapcsolódó fakultatív jegyzıkönyveket;
14.
szorgalmazza, hogy a közösségi intézmények és a tagállamok ösztönözzenek olyan intézkedéseket, amelyekkel megakadályozható a gyermekek fegyveres konfliktusokba való bevonása, és felhívja a gyermekjogi és a humanitárius segítségnyújtási szervezeteket, hogy folytassanak tájékoztató kampányt a gyermekek jogaira vonatkozóan, és nyújtsanak segítséget számukra ahhoz, hogy visszatérjenek az iskolába, illetve hogy az iskolában maradjanak; rámutat arra, hogy gyermekek hadseregbe történı besorozásának – ami történhet akár kényszer hatása alatt, akár önkéntesen – fı oka abban rejlik, hogy túlélésük egyetlen esélye ez, ezért sürgeti a tagállamokat, hogy ösztönözzenek a gyermekek életkörülményeinek javítását célzó intézkedéseket;
15.
szorgalmazza, hogy a tagállamok nemzeti jogrendszerük részeként fogadják el a Nemzetközi Büntetıbíróság római alapokmányát és vizsgálják ki, állítsák bíróság elé és büntessék meg mindazokat, akik a törvényeket megszegve fegyveres erıkbe/csoportokba gyermekeket toboroznak vagy arra használják ıket, hogy a konfliktusokban aktívan részt vegyenek, és ezáltal tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a fenti bőncselekményekkel kapcsolatos büntetlenség bevett szokása véget érjen.
16.
üdvözli a 2007. évi, a gyermekek törvénytelen toborzással és fegyveres erıkben/csoportokban való felhasználásával szembeni védelmérıl szóló párizsi kötelezettségvállalások elfogadását az 1997. évi Cape Town-i elvek naprakész megfogalmazásaiként, és szorgalmazza, hogy ezeket minden állam fogadja el;
17.
felszólítja a Bizottságot, hogy szigorítsa a fegyverkereskedelem ellenırzését, különösen a gyermekek által is kezelhetı könnyő fegyverek kereskedelmét;
18.
felszólít a gyermekek fegyveres erıkbıl/csoportokból való azonnali eltávolítására ott is, ahol nincs hivatalosan bejelentett békekötés;
19.
megállapítja, hogy egyes nem kormányzati szervezetek korai megelızı intézkedéseket tesznek a háborúzó felekkel szemben, ideértve a nem az adott ország állampolgárait is, hogy meggyızzék ıket arról, hogy ne alkalmazzanak gyermekkatonákat; megállapítja, hogy az ilyen intézkedések némi sikerrel járnak, és felhívja a Bizottságot ezek támogatására;
PE390.381v03-00
HU
58/84
RR\701565HU.doc
20.
úgy véli, intézkedéseket kell hozni annak biztosítása érdekében, hogy a szabadságuktól megfosztott gyermekekkel a nemzetközi humanitárius és emberi jogi szabályoknak megfelelıen bánjanak, figyelembe véve a gyermeki voltukból fakadó speciális helyzetüket, továbbá annak érdekében, hogy tilos legyen fogva tartásuk a felnıttekkel együtt, kivéve a kisgyermekes szülıket; ezzel kapcsolatosan hangsúlyozza az olyan országok igazságügyi és rendırségi alkalmazottai és személyzete tudatosságának felkeltésére irányuló képzési programok támogatásának szükségességét, amely országokban megfigyelhetı, hogy fiúkat vagy lányokat alkalmaznak gyermekkatonaként;
21.
hangsúlyozza, hogy a gyermekekkel a fiatalkorúakra vonatkozó igazságszolgáltatás szabályainak megfelelıen kell bánni, és keresni kell a bírósági eljárások helyébe lépı alternatívákat; felhív arra, hogy a gyermekeket a bíróságokon fiatalkorúakra szakosodott ügyészeknek és szociális ügyekre szakosodott ügyvédeknek kell segíteniük; kéri tényfeltáró és békéltetı bizottságok létrehozását;
22.
kéri a korábbi gyermekkatonák és a többi, fegyveres konfliktusoktól érintett gyermek társadalomba való újbóli integrálását és szociális, testi és lelki rehabilitációjukat, a családjukba való visszatérésük elısegítését, akik számára erre nincs lehetıség, azok esetében a gondozás más formájának biztosítását, az iskolai oktatásban való elmaradásuk pótlását segítı kurzusokat és a HIV/AIDS-fertızésrıl szóló információk terjesztését; hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a társadalom által idınként elutasított és peremre szorított katonalányok újbóli beilleszkedésének sajátos problémáit kezeljék, oktatási, szexuális egészségre vonatkozó, pszichológiai segítı és családi közvetítı programok létrehozása céljából külön források hozzárendelésével;
Bevándorló, menekült és saját országukon belül helyváltoztatásra kényszerített gyermekek 23.
aggodalmát fejezi ki, hogy a gyermekkatonák társadalomba való újbóli integrációjára irányuló programok során tapasztalt nehézségek és korai és megelızı intézkedésekre hív fel;
24.
hangsúlyozza a tagállamok közös diplomáciai fellépésének szükségességét, amennyiben arról érkeznek jelentések, hogy gyermekeket toboroznak katonai egységekbe vagy fegyveres csoportokba;
25.
hangsúlyozza az alapvetı szociális szolgáltatások helyreállításának fontosságát az otthonuktól megfosztott kiskorúak eredményes gondozása érdekében, ideértve a vízhez és az élelmiszerhez való hozzáférés mellett a kiskorúak és az anyák orvosi ellátáshoz jutását is, az alapvetı szexuális és reproduktív egészségügyi szolgáltatások nyújtásával együtt;
26.
felhívja a figyelmet az oktatás szerepére, amelynek az egyenlıségen kell alapulnia, erıszak vagy testi fenyítés nélkül; sürgeti a Bizottságot, hogy különítsen el – a mindkét nembeli kiskorúakkal foglalkozó, az emberi jogokra, szexuális és reproduktív egészségre, a nıi nemi szervek megcsonkítására és a HIV/AIDS-re vonatkozó oktatási és tudatosítási programok létrehozása terén – a menekültközösségekben az erıszak
RR\701565HU.doc
59/84
PE390.381v03-00
HU
bármely formájának, különösen a nemi erıszak és a szexuális kizsákmányolás megakadályozásához szükséges forrásokat; 27.
hangsúlyozza, hogy ellentmondások találhatók az európai menekültügyi eszközökre vonatkozó joganyag és a végrehajtás gyakorlata között, és hogy óriási különbségek vannak azt illetıen is, hogy a menekült státusszal rendelkezı gyermekeket hogyan kezelik az egyes tagállamokban;
28.
kiemeli, hogy a menedékkérık 5%-a kíséret nélkül érkezı kiskorú, aminek következtében a befogadó országba való megérkezésük után jól képzett jogi képviselıket kell melléjük kinevezni, akik érdekeiket a legjobban képviselik; kéri a befogadó létesítményekbe kerülı gyermekek életkörülményeinek javítását; csalódott, amiért nincsenek a gyermekek szempontjait figyelembe vevı menekültügyi eljárások;
29.
megjegyzi, hogy számos veszély, amelynek a menekült gyermekek ki vannak téve, éppúgy fenyegeti azokat a gyermekeket, akiket saját hazájuk határain belül kényszerítettek helyváltoztatásra;
30.
ragaszkodik ahhoz, hogy csak abban az esetben küldjék vissza a gyermekeket saját hazájukba, ha épségüket és biztonságukat garantálni lehet, továbbá hangsúlyozza a család felkutatásának és újraegyesítésének fontosságát; hangsúlyozza, hogy meg kell tiltani visszaküldésüket, ha fennáll a veszélye annak, hogy súlyos bajuk eshet – például gyermekmunka, szexuális kizsákmányolás, erıszak vagy a nıi nemi szervek megcsonkításának kockázata, társadalmi kirekesztés fenyegeti ıket vagy fegyveres konfliktusokba vonhatják be ıket;
31.
hangsúlyozza, hogy javítani kell az adatgyőjtést a menekült státuszt kérı gyermekekrıl, az olyan gyermekekrıl, akik illegálisan tartózkodnak egy másik állam területén, de nem kérnek menekült státuszt és a menekültügyi eljárások eredményeirıl és e gyermekek sorsának alakulásáról a menedékjog iránti kérelmükrıl szóló kedvezı vagy elutasító határozat elfogadását követıen, annak biztosítása érdekében, hogy a gyermekek ne tőnjenek el és ne váljanak bőncselekmények áldozataivá;
32.
hangsúlyozza a kivándorlás negatív következményeit, illetve azt a veszélyes helyzetet, amikor a gyermekeket a kivándorló szülık egyedül hátrahagyják szülıföldjükön; hangsúlyozza annak szükségességét, hogy mindenre kiterjedı ellátást, beilleszkedést és oktatást kell az ilyen gyermekek számára biztosítani, lehetıség szerint a család újraegyesítésével együtt;
33.
felhívja a tagállamokat, hogy tegyenek sürgıs intézkedéseket az embercsempészek és a gyermekkereskedelemért felelıs személyek szervezett bőnözıi csoportjai ellen;
34.
kéri a Bizottságot és a tagállamokat az utcagyerekek és a koldulásra kényszerített gyermekek ezrei problémáinak súlyos társadalmi és emberi jogi kérdésként való elismerésére és ennek megoldása érdekében intézkedések meghozatalára, és felhívja a tagállamokat, hogy vezessenek be szankciókat a koldulásra kényszerített gyermekek életének kisiklásáért felelıs személyek ellen;
PE390.381v03-00
HU
60/84
RR\701565HU.doc
Gyermekek vészhelyzetben és válság utáni helyzetekben és kényszermunka áldozataivá váló gyermekek 35.
szorgalmazza, hogy a Közösség humanitárius segélyezésében vegye figyelembe vészhelyzetekben, válságokban és válságok utáni helyzetekben a gyermekek és családjaik sajátos szükségleteit és a gyermekek jogait , különösen azon kiskorúak szükségleteit, akik a legnagyobb kockázatokkal szembesülnek ilyen helyzetekben, pl. a fogyatékkal élı gyermekekét, a nemi erıszak áldozatául esett gyermekekét, az árvákat és a kísérı nélküli gyermekekét;
36.
sürgeti a Bizottságot, hogy támogasson megelızı fellépésre és tájékoztatásra vonatkozó mechanizmusokat azt illetıen, hogy hogyan kell sürgısségi helyzetekben fellépni a kockázat területén, különös figyelemmel a kiskorúak képzésére és az ellátásukért felelıs hatóságokra;
37.
hangsúlyozza a sürgısségi intézkedések folytonosságának, illetve az érintett területek újjáépítése és fejlesztése alapjai megteremtésének szükségességét, különös figyelemmel a kiskorúak és a nık ellátására;
38.
hangsúlyozza, hogy a befagyasztott konfliktusok végleges rendezésének hiánya miatt olyan helyzet keletkezik, amelyben a jogállamiságot mellızik, és megsértik az emberi jogokat az érintett területeken, illetve hogy ez a gyermekek valamennyi joga biztosításának és tiszteletben tartásának alapvetı akadálya; felhív a gyermekek és családjaik sajátos szükségleteinek a befagyasztott konfliktusokkal érintett területeken történı kezelésére irányuló intézkedések megtételére;
39.
szorgalmazza, hogy a Bizottság jobban építse bele az oktatásügyet humanitárius politikájába és a helyzetekre reagáló eljárásaiba, valamint fejlesztési együttmőködési politikájába;
40.
sürgeti a Bizottságot és a Tanácsot, hogy humanitárius és kereskedelempolitikai erıfeszítéseit terjessze ki a gyermekmunka elleni küzdelemre;
41.
felhívja a Bizottságot, hogy a vészhelyzetekben tett humanitárius segítségnyújtási intézkedései keretében vegye figyelembe a nık megfelelı szerepét, illetve azt, hogy ık képesek az újjáépítés és a kárenyhítés feladatainak megszervezésére és kialakítására az érintettek javára, különös tekintettel a gyermekkorú népességre;
Gyermekek és demokrácia 42.
hangsúlyozza, hogy a gyermekeknek jogában áll szabad és nyílt társadalomban felnıni, ahol tiszteletben tartják az emberi jogokat és a szólásszabadságot, és ahol nincs halálbüntetés, különösen kiskorúak esetében;
43.
hangsúlyozza, hogy a nem demokratikus államokban a gyermekek helyzete igen bizonytalan, és felhívja a Bizottságot, hogy az emberek e csoportjával külön foglalkozzon;
RR\701565HU.doc
61/84
PE390.381v03-00
HU
44.
felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a gyermekek és fiatalok politikai tudatossága növelésének kérdését olyan harmadik országokban, ahol a demokrácia korlátozott, hogy e fiatalok politikailag tudatos polgárokká válhassanak;
45.
felhívja a Bizottságot, hogy hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a fiatalok önkéntesen, (politikai) ifjúsági szervezetek útján adhassanak hangot véleményüknek;
Gyermekek és bőncselekmények 46.
hangsúlyozza annak szükségességét, hogy az államok megóvják a gyermekeket a bőncselekményekben való felhasználástól, valamint hogy eredményes igazságügyi intézkedéseket folytassanak azok ellen, akik gyermekeket bőnügyi célokra használnak fel vagy használnak ki;
47.
felhívja a Bizottságot, hogy biztosítsa valamennyi állam számára a pedofília minden formája elleni sürgıs és eredményes fellépéshez szükséges segítséget;
48.
felhívja az államokat, hogy tegyenek meg mindent a családon belüli és az iskolával kapcsolatos erıszak és bántalmazás eredményes kezelésére szolgáló mechanizmusok hatékonyságának növelésére.
PE390.381v03-00
HU
62/84
RR\701565HU.doc
ELJÁRÁS Cím Hivatkozások Illetékes bizottság Véleményt nyilvánított A plenáris ülésen való bejelentés dátuma
Az EU gyermekjogi stratégiája felé 2007/2093(INI) LIBE AFET 26.4.2007
Megerısített együttmőködés - a plenáris ülésen való bejelentés dátuma A vélemény elıadója A kijelölés dátuma
Irena Belohorská 17.10.2006
A vélemény korábbi elıadója Vizsgálat a bizottságban Az elfogadás dátuma
28.2.2007 17.7.2007
27.6.2007
A zárószavazás eredménye
+: –: 0:
43 0 0
A zárószavazáson jelen lévı képviselık
Roberta Alma Anastase, Christopher Beazley, Elmar Brok, Colm Burke, Michael Gahler, Jas Gawronski, Vytautas Landsbergis, Francisco José Millán Mon, Ria Oomen-Ruijten, João de Deus Pinheiro, Hubert Pirker, José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra, Antonio Tajani, Geoffrey Van Orden, Josef Zieleniec, Véronique De Keyser, Ana Maria Gomes, Emilio Menéndez del Valle, Pasqualina Napoletano, Ioan Mircea Paşcu, Libor Rouček, Cristian Silviu Buşoi, Marco Cappato, Metin Kazak, Annemie Neyts-Uyttebroeck, Baroness Nicholson of Winterbourne, Samuli Pohjamo, István Szent-Iványi, Hanna Foltyn-Kubicka, Angelika Beer, Hélène Flautre, Tobias Pflüger, Maciej Marian Giertych, Árpád Duka-Zólyomi, Jean Spautz, Evgeni Kirilov, Miloš Koterec, Aloyzas Sakalas, Mariela Velichkova Baeva, Milan Horáček, Marie Anne Isler Béguin, Miguel Portas,
A zárószavazáson jelen lévı póttag(ok)
A zárószavazáson jelen lévı póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés) Megjegyzések (egy nyelven állnak rendelkezésre)
RR\701565HU.doc
16.7.2007
...
63/84
PE390.381v03-00
HU
7.6.2007 VÉLEMÉNY A FEJLESZTÉSI BIZOTTSÁG RÉSZÉRİL
az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére A gyermekek jogairól szóló uniós stratégia felé (2007/2093(INI)) A vélemény elıadója: Glenys Kinnock
JAVASLATOK A Fejlesztési Bizottság felhívja az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következı javaslatokat: 1.
üdvözli a Bizottság által létrehozott gyermekekkel kapcsolatos külkapcsolati cselekvési programot, amely az EU gyermekjogi stratégiája jóváhagyott kötelezettségvállalásainak és keretének részét fogja képezni;
2.
hangsúlyozza, hogy a gyermekjogi stratégia elfogadása felé vezetı folyamat során teljes és átfogó konzultációra van szükség, a nemzeti gyermekjogi intézmények (mint a gyermekek jogaival foglalkozó ombudsman), az ENSZ intézményei – beleértve az UNICEF-et és a Gyermekjogi Bizottságot –, a civil társadalom szervezetei és különösen a gyermekek bevonásával;
3.
felkéri a Bizottságot, hogy a politikafejlesztéstıl az ütemezésen keresztül az értékelésig minden kapcsolódó cselekvés és az ide tartozó források mozgósítása során kövessen a gyermekek jogain alapuló megközelítést, amely tükrözi az ENSZ Gyermekjogi Egyezményének (UNCRC) elveit;
4.
elismeri, hogy a Bizottság személyzetének sürgısen szüksége van politikai és végrehajtási útmutatásra, ezért általánosságban eszközöket és képzést kér a központokban és a küldöttségekben a fejlesztési politikákban alkalmazandó emberi jogi alapú megközelítésrıl, valamint különösen kéri a gyermekek jogain alapuló megközelítés kialakítását;
5.
sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy – például az UNICEF által a Gyermekjogi Egyezmény és más vonatkozó, a gyermekekkel kapcsolatos nemzetközi emberi jogi
PE390.381v03-00
HU
64/84
RR\701565HU.doc
szerzıdés végrehajtásához készített minıségi kutatások és elemzések, nemzetközileg elfogadott, rutinszerően és széles körben használt adatok és megközelítések, valamint például az ENSZ által végzett felmérések alkalmazásával –, alaposan mérjék fel a gyermekek helyzetét a partnerországokban, a kellı mértékő bizonyítékokon alapuló érdekképviselet, politikák és országos stratégiák támogatása érdekében; 6.
felkéri a Bizottságot annak biztosítására, hogy a kereskedelmi és együttmőködési megállapodások keretében felállított emberi jogi bizottságok és alszervezetek tárgyalásaik során összpontosítsanak a gyermekmunka problémájára, valamint a gyermekek védelmére a durva bánásmód, kizsákmányolás és diszkrimináció minden formájával szemben;
7.
hangsúlyozza, hogy foglalkozni kell a gyermekkatonák problémájával, és azt, hogy a közvélemény jelentıs hatást képes elérni e tekintetben;
8.
felkéri a Bizottságot, hogy duplázza meg azon erıfeszítéseit, amelyek arra irányulnak, hogy a fejlıdı országokat hozzásegítse az ENSZ Gyermekjogi Egyezmény rendelkezéseinek és fakultatív jegyzıkönyveinek nemzeti jogukba történı átvételéhez; hangsúlyozza, hogy a millenniumi fejlesztési célkitőzések eléréséhez akkor lehet maradandóan hozzájárulni, ha a gyermekek, az ı túlélésük, az érdekeiket szolgáló fejlesztések és védelmük az összes EU politika és gyakorlat középpontjába kerül;
9.
10. elismeri, hogy a korai gondozás és nevelés, így az oltások, az anyakönyvi nyilvántartás, a megfelelı szülıi gondoskodás, a bölcsıdei és óvodai ellátás is a gyermekek jogainak része, és elismeri, hogy a gyermekkor korai szakasza a fejlıdés szempontjából igen nagy jelentıségő, valamint, hogy a nem megfelelı táplálkozás és a gondoskodás hiánya egyaránt eredményezhet fizikai és szellemi károsodást, illetve veszélyezteti a gyermekek azon képességét, hogy a lehetı legeredményesebbek legyenek és kitörjenek a szegénységbıl; 11. felkéri a Tanácsot és a Bizottságot, hogy tegyék a hivatalos anyakönyvi nyilvántartást a fejlesztési együttmőködési politika részéve, mint alapvetı jogot és a gyermekek jogait védı fontos eszközt; 12. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyenek összpontosított erıfeszítéseket a partnerországoknak történı segítségnyújtásra annak érdekében, hogy elérhessék a szabad és egyetemes általános iskolai oktatás célját (MFC 2) és felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsák az „Oktatás mindenkinek - Rövid úton” címő kezdeményezéshez szükséges finanszírozást; 13. tudomásul veszi, hogy a konfliktusokkal terhelt instabil államokban a gyermekek érdekeit szolgáló sürgısségi intézkedések ritkán terjednek ki az oktatásra, és felszólítja a Bizottságot, hogy támogassa az oktatási tevékenységet, beleértve a vészhelyzetekben történı oktatás ügynökségek közötti hálózata által meghatározott minimális követelmények végrehajtását is; 14. kiemeli, hogy különös figyelmet kell fordítani a nemi esélyegyenlıségrıl szóló MFC 3ra, valamint a lányok oktatására, a helyi tanárnık alkalmazására és képzésére, a tananyag RR\701565HU.doc
65/84
PE390.381v03-00
HU
férfiközpontúságának megszőntetésére, az iskolák helyének kijelölésére és a megfelelı higiéniai körülmények kialakítására; hangsúlyozza, hogy az iskoláknak olyan biztonsági zónáknak kellene lenniük, ahol tiszteletben tartják a gyermekek jogait, valamint, hogy hathatós megelızést és megoldást kell találni az iskolai és az iskolák környéki szexuális zaklatás és erıszak problémájára; 15. felkéri a Bizottságot annak elismerésére, hogy megnövelt kapacitásokra van szükség az alapfokú oktatás általánossá tételéhez, különösen a fogyatékos gyermekek esetében; ezért felszólít a nemzeti tantervek fejlesztésére a perifériára szorult gyermekek kirekesztésének kezelése érdekében, a fogyatékos gyermekek beilleszkedésérıl az oktatási szakembereknek tartott szaktanfolyamok támogatására, valamint a fogyatékos gyermekek által is igénybe vehetı iskolai infrastruktúra elısegítésére és kialakítására; 16. kéri, hogy különös figyelmet szenteljenek az árváknak, a speciális szükséglető gyermekeknek, valamint a kizsákmányolt, hátrányosan megkülönböztetett és a társadalmi kirekesztés miatt szenvedı gyermekeknek, hozzátéve, hogy ıket sokszor aránytalanul súlyos hátrányos megkülönböztetés éri, valamint gyakran válnak emberkereskedelem, illetve a kizsákmányolás és durva bánásmód egyéb formáinak áldozataivá, illetve nem megfelelı az oktatáshoz és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésük sem; 17. helyteleníti a nemi és reproduktív egészségügyi jogokkal kapcsolatos politikák aláaknázására irányuló törekvéseket, amelyek a fiatalok körében a szexuális úton terjedı betegségek (mint a HIV/AIDS) elıfordulásának növekedéséhez és a reproduktív egészséggel összefüggı igényeik meg nem értéséhez vezetnek, amely pedig a nem kívánt terhességek és a nem biztonságos – és néha illegális – abortuszok számának növekedéséhez vezet; sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tartsák fenn a nemi és reproduktív egészségügyi szolgáltatások teljes körő finanszírozását a MFC 5 (az anyák egészségének javítása) érdekében; 18. hangsúlyozza a menekült és kitelepített gyermekeknek az átfogó reproduktív egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésének fontosságát és szükségességét, mivel ezen átfogó és fiatalokra összpontosító egészségügyi programok döntı fontosságúak a kitelepített fiatalok védelmének, ellátásának és fejlıdésének biztosítása szempontjából; 19. Kiemeli az MFC 4 (a gyermekhalálozás csökkentésérıl) és az MFC 6 (a HIV/AIDS, malária és egyéb betegségek elleni küzdelemrıl) fontosságát, és sürgeti a kutatásba és a gyermekgyógyászati antivírusok fejlesztésébe, a malária szúnyog elleni hálók beszerzésébe és a védıoltásoknak a GAVI Szövetségen (Global Alliance for Vaccines and Immunization) a korábbi keresztül történı támogatásába történı befektetéseket.
PE390.381v03-00
HU
66/84
RR\701565HU.doc
ELJÁRÁS Cím Hivatkozások Illetékes bizottság Véleményt nyilvánított A plenáris ülésen való bejelentés dátuma
A gyermekek jogairól szóló uniós stratégia felé 2007/2093(INI) LIBE DEVE 26.4.2007
Megerısített együttmőködés - a plenáris ülésen való bejelentés dátuma A vélemény elıadója A kijelölés dátuma Vizsgálat a bizottságban Az elfogadás dátuma A zárószavazás eredménye A zárószavazáson jelen lévı képviselık
Glenys Kinnock 6.11.2006 26.3.2007 5.6.2007 +: –: 0:
5.6.2007 18 0 10
A vélemény elıadója A kijelölés dátuma
Margrete Auken, Josep Borrell Fontelles, Danut÷ Budreikait÷, Margrietus van den Berg, Gabriela CreŃu, Nirj Deva, Alexandra Dobolyi, Fernando Fernández Martín, Filip Kaczmarek, Glenys Kinnock, Maria Martens, Luisa Morgantini, José Javier Pomés Ruiz, Miguel Portas, Horst Posdorf, José Ribeiro e Castro, Toomas Savi, Frithjof Schmidt, Jürgen Schröder, Feleknas Uca, Johan Van Hecke, Luis Yañez-Barnuevo García, Anna Záborská
A zárószavazáson jelen lévı póttag(ok)
Miguel Angel Martínez Martínez, Manolis Mavrommatis, Pasqualina Napoletano, Anne Van Lancker, Ralf Walter
A zárószavazáson jelen lévı póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés) Megjegyzések (egy nyelven állnak rendelkezésre)
RR\701565HU.doc
...
67/84
PE390.381v03-00
HU
12.6.2007 VÉLEMÉNY A FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG RÉSZÉRİL
az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére Az EU gyermekjogi stratégiája felé (2007/2093(INI)) A vélemény elıadója: Dimitrios Papadimoulis
JAVASLATOK A Foglalkoztatási és Szociális Bizottság felhívja az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következı javaslatokat: A. mivel az Európai Unió Alapjogi Chartájának 24. cikke szerint „Minden gyermeknek joga van ahhoz, hogy mindkét szülıjével rendszeres, személyes és közvetlen kapcsolatot tartson fenn, kivéve, ha ez az érdekeivel ellentétes.”; 1. üdvözli a Bizottság javaslatát, hogy dolgozzanak ki a gyermekek jogainak hatékony elısegítésére és védelmére vonatkozó európai stratégiát; üdvözli, hogy a Bizottság közleményében megerısíti, hogy a gyermekek jogait érintı problémák nagy fontosságúak az Európai Unió számára; sajnálatát fejezi ki, hogy a közlemény nem tartalmaz minimumkövetelményeket, világosan meghatározott politikai területeket, egyértelmő célkitőzéseket, illetve menetrendet, amelyek mellett az Európai Uniónak el kellene köteleznie magát; 2. hangsúlyozza, hogy a gyermekek jogait támogató politikák a holnap társadalmának alapját képezik; a gyermekek jogainak védelmezése a legjobb módja annak, hogy a jövı felnıtteiben kialakítsák az egyéni és a kollektív jogok iránti tisztelet kultúráját; 3. megjegyzi, hogy az Európai Unió értékei az egyének iránti tiszteleten és az esélyegyenlıségen alapulnak; és a társadalom szerepe az, hogy segítse tagjait képességeik teljes mértékő kibontakoztatásában, különösen az oktatás által; 4. sajnálatát fejezi ki egy finanszírozási program hiánya miatt, mivel ha a gyermekeknek lépéseket kell tenniük emberi jogaik érvényesítése érdekében, a javaslatnak pénzügyi kötelezettségvállalást is tartalmaznia kell; PE390.381v03-00
HU
68/84
RR\701565HU.doc
5. üdvözli, hogy olyan új struktúrák létrehozását javasolják, mint egy Bizottságon belüli gyermekjogi egység, gyermekjogi koordinátor, bizottsági szolgálatközi csoport, európai gyermekjogi fórum és egy webalapú vita- és munkafórum, amelyek elısegítik az európai szintő együttmőködést, valamint következetes és egységes megközelítéshez vezetnek el; 6. hangsúlyozza a meglévı nemzetközi kötelezettségvállalások teljes körő végrehajtásának fontosságát a tagállamokban és tagjelölt országokban, különös tekintettel az ENSZ Gyermekjogi Egyezményben, a fogyatékossággal élı személyek jogairól szóló ENSZegyezményben, amely külön rendelkezéseket tartalmaz a fogyatékossággal élı gyermekekre vonatkozóan, és a gyermekmunkáról szóló ILO-egyezményekben foglaltakra; 7. megjegyzi, hogy a minıségi oktatáshoz és képzéshez, valamint a naprakész tudáshoz és új technológiákhoz való hozzáféréshez való jog alapvetı társadalmi jog; felhív minden tagállamot és tagjelölt országot, hogy minden gyermek számára biztosítsa e jogot, függetlenül a gyermek vagy annak szülei társadalmi, gazdasági és etnikai hátterétıl, földrajzi elhelyezkedésétıl, korától, nemétıl, vallási meggyızıdésétıl, kulturális hátterétıl, nyelvétıl, fizikai helyzetétıl, családi szerkezetétıl vagy jogi helyzetétıl; 8. helytelenít minden olyan ideológiát vagy elméletet, amelynek alapja az a meggyızıdés, hogy a bőn vagy a társadalmi deviancia minden formája elıre meghatározott genetikai vagy társadalmi tényezık által; a gyermekek jogainak megsértéseként értékeli és elítéli az arra irányuló minden politikát, hogy idejében azonosítsák azokat a gyermekeket, akikrıl e tényezık alapján úgy vélik, hogy esetükben fennáll a kockázata annak, hogy bőnözıkké vagy társadalmi szempontból deviánsokká válnak; 9. hangsúlyozza, hogy biztosítani kell, hogy minden politikának, mind bel-, mind külpolitikának, a tagállamok és az EU szintjén egyaránt figyelemmel kell lennie a gyermekmunka minden formájának megszüntetésére; úgy véli, hogy a nappali oktatás a legjobb mód a probléma megoldására a lányok és a fiúk esetében egyaránt, mivel egyrészt megakadályozza az ilyen visszaéléseket, másrészt megszakítja az írástudatlanság és a szegénység vég nélküli sorozatát; 10. rámutat arra a tényre, hogy elıfordulhat, hogy az Európai Unióban olyan termékeket árusítanak, amelyeket gyermekmunkával állítanak elı; felhívja a Bizottságot egy olyan mechanizmus megvalósítására, amelynek révén a gyermekmunka áldozatai jogorvoslatot kérhetnek európai vállalatokkal szemben a tagállamok nemzeti bíróságain; felhívja a Bizottságot, hogy tartassa be az ellátási láncnak való megfelelést, és terjesszen elı olyan mechanizmusokat, amelyek a fıvállalkozót felelıssé teszik a gyermekmunkára vonatkozó ENSZ-egyezményeknek az ellátási láncban való megsértése esetén; ebbıl a célból felhívja az EU-t, hogy használja az általános preferenciális rendszer (GSP) eljárását mint a világ különbözı részein elıforduló gyermekmunka kihasználása elleni hatékonyabb harc egyik módját, különleges intézkedéseket hozva a veszélyes munkára, amelyre nagyon sok gyereket kényszerítenek; 11. felhívja az EU-t, hogy nemzetközi szinten ragadja magához a kezdeményezést, és az illetékes nemzeti hatóságokkal és a vonatkozó nemzetközi szervezetekkel szoros együttmőködésben számolja fel a gyermekek besorozásának és katonai kiképzésének jelenségét, illetve a gyermekeknek a világ különbözı régióiban fennálló, belsı vagy RR\701565HU.doc
69/84
PE390.381v03-00
HU
nemzetközi konfliktusok során katonai mőveletekben való részvételét; 12. úgy véli, hogy az európai stratégia sikere érdekében rendkívül fontos a gyermekek jogait érvényesíteni az EU politikáiában; felhívja a Bizottságot, hogy fontos politikai kérdésekrıl szóló hatásvizsgálatai tartalmazzanak külön gyermekjogi rendelkezéseket; rámutat, hogy az Európai Uniónak és tagállamainak jogszabályaik és politikáik kidolgozása során figyelembe kellene venniük, hogy sokféle gyermek létezik és eltérıek az igényeik földrajzi helyzet, kor, nem, etnikai hovatartozás, társadalmi és jogi helyzet, vallási meggyızıdés, kulturális háttér, nyelv, fogyatékosság vagy a család szerkezete szerint és biztosítaniuk kellene, hogy minden gyermek azonos alapon és teljes mértékben élhet emberi jogaival és alapvetı szabadságaival; hangsúlyozza, hogy pozitív fellépésre van szükség a gyermekek leginkább veszélyeztetett csoportjai tekintetében; 13. hangsúlyozza, hogy a gyermekeket fontos aktívan bevonni minden olyan eljárásba, amikor jogaik veszélyeztetve vannak; úgy ítéli meg, hogy minden gyermek számára bizosítani kell a részvételt, tekintet nélkül a gyermek etnikai hovatartozására, társadalmi és jogi helyzetére vagy fogyatékosságára; felhívja a tagállamokat annak biztosítására, hogy minden gyermek számára életkorának, illetve esetleges fogyatékosságának megfelelı támogatást nyújtsanak annak érdekében, hogy élhessenek részvételi és szabad véleménynyilvánítási jogukkal; üdvözli a gyermek „tanuláshoz való jogára és [...] mindkét szülıvel való kapcsolattartás jogára” utaló referenciát; hangsúlyozza ezért a szülıi és családi egyesületek bevonásának szükségességét az európai gyermekjogi fórum munkájába; 14. elismeri, hogy az aktív részvétel szorosan összefügg az információval; üdvözli egy olyan kommunikációs és információs stratégia kidolgozását, amely az EU intézkedéseit gyermekbarát és mindenki számára hozzáférhetı módon teszi közzé; 15. elismeri, hogy jóllehet az információval és a kommunikációval kapcsolatos jelenlegi technológiai forradalom kivételes elınyöket kínál, több szinten is fenyegetı veszélyt jelenthet a gyermekekre; ezért támogatja egy olyan védıpajzs létrehozását fıként az internetet, illetve más új technológiákat használó gyermekek számára, amely megszüntetné a gyermekkor (a gyermekeket a kulturális modellekre fogékonynak, és elsısorban fogyasztóknak látva), illetve maguk a gyermekek kizsákmányolásának minden formáját (szexuális tárgyként vagy erıszak és pornográfia áldozataként); 16. hangsúlyozza, hogy a gyermekgondozással hivatásszerően foglalkozóknak folyamatos, magas színvonalú képzésre, jó munkafeltételekre és méltányos fizetésre van szükségük a gondozás folyamatossága és a magas színvonal elımozdítása érdekében; 17. sajnálatát fejezi ki, hogy a közlemény nem tartalmaz a fogyatékkal élı gyermekek helyzetére vonatkozó különleges intézkedéseket; hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a Bizottság stratégiájában szerepeljen a fogyatékosság is azért, hogy a fogyatékos gyermekek teljes körő és egyenlı részvétele és bevonása biztosítva legyen valamennyi tevékenységi területen, és különösen az oktatás és képzés, a kulturális élet, a sport és a szabadidıs tevékenységek terén; 18. megjegyzi, hogy azok a gyermekek, akik egyedi igényő szüleik vagy testvéreik gondozását végzik, különleges célzott támogatásra legyenek jogosultak; PE390.381v03-00
HU
70/84
RR\701565HU.doc
19. hangsúlyozza, hogy a legfrissebb felmérések szerint az EU-ban minden ötödik gyermeket veszélyeztet a szegénység, és a gyermekek és a fiatalok, különösen az etnikai kisebbséghez tartozók, védtelenek a társadalmi kirekesztéssel szemben; úgy véli, hogy e kockázat a 2004-ben és a 2007-ben csatlakozott új tagállamok többségében még inkább szembeszökõ, különösen a társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos területeken élõ gyermekek és fiatalok tekintetében; hangsúlyozza a személyre szabott szolgáltatások fontosságát, például a gondozói és szociális szolgáltatások szerepét a társadalmi kirekesztés elleni harcban; üdvözli a gyermekszegénység elleni közleményben javasolt haladéktalan intézkedéseket, és hangsúlyozza azt a tényt, hogy a gyermekszegénység állandó probléma; úgy gondolja, hogy – különös tekintettel az egyszülıs és bevándorló családokban élı gyermekek esetében – a gyermekszegénység megelızése és felszámolása különös figyelmet kellene kapjon mind az EU, mind a tagállamok szintjén; sajnálatát fejezi ki, hogy a közlemény nem tartalmaz pontos mennyiségi célkitőzéseket a gyermekszegénység felszámolására; 20. hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak fokozniuk kell arra irányuló erıfeszítéseiket, hogy védelmet nyújtsanak a többszörös hátránytól szenvedı vagy a különösen veszélyeztetett gyermekek számára, egyéb intézkedések mellett, megfizethetı és hozzáférhetı, magas színvonalú szolgáltatások biztosítása által; 21. emlékezteti a tagállamokat azon kötelességükre, hogy segítsék és védelmezzék a gyermekeket azáltal, hogy valamennyi gyermeket megóvnak a hiányos táplálkozás, a betegségek vagy a nem megfelelı bánásmód veszélyeitıl, függetlenül a gyermekek vagy szüleik társadalmi vagy jogi helyzetétıl; 22. sajnálatát fejezi ki, hogy a Bizottság nem emeli ki külön a bevándorló, menedékjogot kérı és menekült gyermekek, valamint az egyszülıs családból származó gyermekek helyzetét; úgy gondolja, hogy ezek a csoportok külön említést érdemelnének, mivel ık a szegénység, a társadalmi kirekesztés és a kizsákmányolás különféle formái által fokozottan veszélyeztetettek; e célból felhívja a Bizottságot, hogy tegyen további lépéseket az alacsony jövedelemmel rendelkezı családok védelmezésére és oltalmazására, az onnan származó gyerekek ugyanis gyakran válnak emberkereskedık áldozataivá; 23. hangsúlyozza, hogy rendkívül fontos biztosítani, hogy azok a gyerekek, akik jogilag elég idısek ahhoz, hogy dolgozzanak, az azonos fizetésért azonos munka elv alapján részesüljenek díjazásban; 24. felhívást intéz olyan átfogóbb megközelítés kialakítására a gyermekszegénység többdimenziós természetének felmérésére vonatkozóan, amely tekintetbe veszi a gyermekek jólétét és nem csupán jövedelem alapján elemez; 25. felhívja a figyelmet az utcagyerekek problémájára és felszólítja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy tegyenek az illetékes szolgálatok jobb ellenırzését és mozgósítását célzó intézkedéseket annak érdekében, hogy a gyermekek ételt, menedéket, oktatást és orvosi ellátást kapjanak; 26. helyesli a Bizottság azon tervét, hogy az Unió egészét lefedı gyermeksegélyvonalat helyezzen mőködésbe, és rámutat arra, hogy e szolgáltatásnak ingyenesnek kell lennie és széles körben ismertté kell tenni, ezáltal biztosítva, hogy minden gyermek tudjon róla, RR\701565HU.doc
71/84
PE390.381v03-00
HU
különös tekintettel azokra, akik nagyobb kockázatnak vannak kitéve; 27. rámutat arra, hogy valamennyi gyermek számára, különösen a veszélyeztetetteknek, biztosítani kell a szociális biztonsághoz és az egészségügyi ellátáshoz való egyéni hozzáférést, és az ilyen rendszereknek biztosítaniuk kell a könnyő és nyílt hozzáférést; 28. javasolja, hogy az Európai Unió vezesse be a „veszélyeztetett gyermek” fogalmát azon gyermekekre vonatkozóan, akik egy adott társadalmi helyzet áldozatai, amely szellemi és fizikai jólétüket és biztonságukat veszélyezteti, vagy annak a veszélynek teszi ki ıket, hogy – áldozatként vagy elkövetıként – bőncselekmények részeseivé válnak; 29. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy indítsanak kezdeményezéseket, ideértve a fiatalkori bőnözés megakadályozását célzó intézkedéseket, (például tájékoztató kampányokat és bevált gyakorlatok cseréjét) annak érdekében, hogy csökkentsék a veszélyeztetett gyermekek eseteinek elıfordulását; 30. szorosabb együttmőködést javasol az EU és az érintett országok megfelelı hatóságai között a gyermekek szexuális kizsákmányolása elleni küzdelem érdekében, és szigorúbb intézkedések megtételét javasolja azon európai polgárokkal szemben, akik gyermekszexturizmusban vesznek részt; 31. azon az állásponton van, hogy a gyermekek jogait teljes mértékben figyelembe kellene venni a munka és a családi élet összeegyeztetésénél és a munkaidıvel kapcsolatos kérdésekben; 32. megjegyzi, hogy a közösségi intézményekben (bölcsıdék, iskolák) nyújtott korai gondozás az egyik legjobb módja annak, hogy megoldják a munka és a családi élet összeegyeztetésének problémáját, továbbá – a gyermek fejlıdésének korai szakaszában – biztosítja a gyermekek egyenlı esélyekben való részesülését és szocializálódását. 33. hangsúlyozza, hogy foglalkozni kell a gyermekkereskedelem problémájával, amely nemcsak belsı európai, hanem szélesebb nemzetközi probléma is; 34. határozottan elítéli a gyermekpornográfia minden formáját; sürgeti a tagállamokat, a Bizottságot és a Tanácsot, hogy indítsanak kampányt annak érdekében, hogy a gyermekpornográfiát teljes mértékben felszámolják Európában; a nemzeti rendészeti hatóságok közötti együttmőködésnek – az EUROPOL európai politikai hatóság által támogatva – vezetı szerepet kell betöltenie ebben a kampányban; ebben az összefüggésben az EUROPOL-nak felhatalmazást kell biztosítani, hogy kiterjessze tevékenységeit – a szervezett bőnözésen kívül – olyan egyének vizsgálatára is, akik e bőncselekményeket határokon átnyúló jelleggel követik el, különösen az interneten keresztül; 35. határozottan elítéli a gyermekmunka, a rabszolgaság és a kvázi rabszolgaság minden formáját, valamint a munka minden egyéb formáját, amely a gyermekek egészségét és biztonságát károsan befolyásolja; felhívja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy az Európai Unió harmadik országokkal folytatott kereskedelmét, illetve az ilyen országoknak nyújtott fejlesztési segélyeket szorosabban kapcsolják össze a gyermekmunka összes formájának tilalmáról, valamint az ezek felszámolására irányuló azonnali intézkedésekrıl szóló ILOPE390.381v03-00
HU
72/84
RR\701565HU.doc
egyezmény ezen országok általi végrehajtásával; 36. határozottan elítéli a gyermekprostitúció és a gyermekszexturizmus minden formáját; felhívja a tagállamokat, a Bizottságot és a Tanácsot annak biztosítására, hogy az elkövetıket – az EU-n belül vagy azon kívül – bíróság elé állítják; ezenkívül az idegenforgalommal együttmőködésben intézkedések megtételére és elımozdítására hív fel a gyermekprostitúció és a gyermekszexturizmus leküzdésének hatékony elısegítése érdekében, például magatartási kódexek kidolgozásával, önkéntes kötelezettségvállalásokkal, valamint kiegészítı záradékok beillesztésével az utazásszervezık által a hotelekkel között szerzıdésekbe; 37. hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a gyermekek – a gyermekek jogairól szóló ENSZegyezményben megállapítottak szerinti – jogainak elsıbbséget kell élvezniük az emberi erıforrások optimalizálására irányuló társadalmi érdekkel szemben; az egyéni, szabad fejlıdéshez való jognak abszolút elsıbbséggel kell rendelkeznie a gyermekek társadalmi szelektív vagy irányított támogatása, mint például a jövıbeni munkaerı-piaci lehetıségek elıtérbe helyezésével szemben; 38. hangsúlyozza, hogy mindenképpen szükség van a gyermekek igényeinek differenciált mérlegelésére és beépítésére; az ilyen differenciált skálára jó példa az UNICEF INNOCENTI kutatóközpont által közzétett „Report Card 7”, amely a gyermekjólét hat szempontját jeleníti meg, ideértve az anyagi jólétet, az egészséget és a biztonságot, a nevelési jólétet, a családdal és társaikkal való kapcsolatokat, a viselkedésmódokat és a kockázatokat, valamint a szubjektív jólétet; 39. sajnálja, hogy annak ellenére, hogy az EU-ban és azon kívül rengeteg gyermek kénytelen dolgozni családja nehéz anyagi helyzete miatt, eddig nagyon kevés figyelmet fordítottak a gyermekmunkával kapcsolatos jogszabályok végrehajtására; úgy véli, hogy nagyobb hangsúlyt kell fektetni ezek végrehajtására, különösen a csatlakozási folyamat részeként; 40. hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az új európai stratégiában jobb munkáról és koordinációról rendelkezzenek valamennyi érintett szereplı számára – ideértve a civil társadalmat, és különösen a gyerekeket –, jobb pénzügyi támogatással, elıtérbe helyezve a közvetlen gyermekjóléti intézkedéseket, például a minıségi gyermekgondozás, az infrastruktúrák és a kreatív tevékenységek tekintetében; a gyermekek által a velük kapcsolatos döntésekben való aktív részvételnek koruk elırehaladtával folyamatosan kell fejlıdnie (a gyermekek jogairól szóló ENSZ-egyezmény 12. cikkében megállapítottaknak megfelelıen); 41. felhívja a Bizottságot, hogy tegyen lépéseket annak érdekében, hogy a gyerekek élvezhessék gyermekéveiket és részt vehessenek gyermektevékenységekben anélkül, hogy társadalmi megkülönböztetéstıl vagy kirekesztéstıl kellene szenvedniük; 42. felhívja a Bizottságot, hogy tegyen lépéseket annak érdekében, hogy a gyermeket megvédjék az iskolai verésekkel, a rasszizmussal és a szexuális zaklatással szemben; 43. úgy véli, hogy meg kell teremteni az elıfeltételeket ahhoz, hogy az árva gyermekek, akik egyik vagy mindkét szülıjüket elveszítették, probléma nélkül beilleszkedhessenek a társadalomba anélkül, hogy megkülönböztetés érné ıket, továbbá megfelelı oktatásban és RR\701565HU.doc
73/84
PE390.381v03-00
HU
egészségügyi ellátásban részesüljenek, és egyenlı esélyeket biztosítsanak számukra a különbözı tevékenységekben, a társadalmi kirekesztés megnyilvánulása nélkül; 44. felhívja a Bizottságot, hogy tegyen lépéseket az AIDS-ben szenvedı szülık gyermekeinek védelme érdekében, mivel az ilyen helyzet okozhatja bizonyos tevékenységekbıl való kirekesztésüket és társadalmi elszigeteltségüket; 45. felhívja a Bizottságot, hogy tegyen lépéseket az intézményekben élı árva gyermekek fegyelmezésére alkalmazott testi fenyítés betiltása érdekében; 46. felhívja a Bizottságot, hogy tegyen lépéseket a lányok nemi szerve megcsonkításának betiltására, a kényszerházasságok gyakorlatának megszüntetésére, és tegyen intézkedéseket a becsületgyilkosságokkal kapcsolatban;
PE390.381v03-00
HU
74/84
RR\701565HU.doc
ELJÁRÁS
Cím
Az EU gyermekjogi stratégiája felé
Hivatkozások Illetékes bizottság Véleményt nyilvánított A plenáris ülésen való bejelentés dátuma
2007/2093(INI) LIBE EMPL 26.4.2007
Megerısített együttmőködés - a plenáris ülésen való bejelentés dátuma a vélemény elıadója A kijelölés dátuma
Dimitrios Papadimoulis 23.1.2007
A vélemény korábbi elıadója Vizsgálat a bizottságban Az elfogadás dátuma A zárószavazás eredménye
12.4.2007 7.6.2007 +: –: 0:
A zárószavazáson jelen lévı képviselık
Jan Andersson, Alexandru Athanasiu, Emine Bozkurt, Iles Braghetto, Philip Bushill-Matthews, Milan Cabrnoch, Ole Christensen, Derek Roland Clark, Luigi Cocilovo, Proinsias De Rossa, Harald Ettl, Richard Falbr, Ilda Figueiredo, Joel Hasse Ferreira, Stephen Hughes, Ona Juknevičien÷, Jan Jerzy Kułakowski, Jean Lambert, Raymond Langendries, Elizabeth Lynne, Mary Lou McDonald, Thomas Mann, Ana Mato Adrover, Elisabeth Morin, Csaba İry, Kathy Sinnott, Jean Spautz, Gabriele Stauner, Anne Van Lancker Udo Bullmann, Françoise Castex, Monica Maria Iacob-Ridzi, Sepp Kusstatscher, Mario Mantovani, Dimitrios Papadimoulis, Evangelia Tzampazi Bilyana Ilieva Raeva
A zárószavazáson jelen lévı póttag(ok)
A zárószavazáson jelen lévı póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés)
5.6.2007 36 0 1
Megjegyzések (egy nyelven állnak rendelkezésre)
RR\701565HU.doc
75/84
PE390.381v03-00
HU
26.6.2007 VÉLEMÉNY A KULTURÁLIS ÉS OKTATÁSI BIZOTTSÁG RÉSZÉRİL
az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére az EU gyermekjogi stratégiájáról (2007/2093(INI)) A vélemény elıadója: Lissy Gröner
JAVASLATOK A Kulturális és Oktatási Bizottság felhívja az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következı javaslatokat: A. mivel a gyermekek méltósága szempontjából az oktatáshoz és kultúrához való joguk elismerése is meghatározó jelentıségő, B. mivel elengedhetetlen, hogy valamennyi oktatási, kulturális és egyesületi helyszínen, ahol a gyermekek fejlıdnek, tiszteletben tartsák a gyermekek jogait, és érvényt szerezzenek azoknak, C. mivel az iskola nem csak a nevelés helyszíne, hanem olyan hely is, ahol tudást és kultúrát sajátítanak el, D. mivel a gyermekek jogainak korlátlan gyakorlása egy fokozatos fejlıdés végpontja, amely lehetıvé teszi számukra, hogy önálló és felelısségteljes emberekké váljanak, E. mivel figyelembe kell venni az iskolai nehézségekkel küzdı gyermekek jogait, elsısorban a szükségleteikhez igazított pedagógiai módszerek bevezetésével, F. mivel sürgısen fokozni kell a fogyatékkal élı gyermekek beiskolázásának támogatását célzó intézkedéseket, hogy megkönnyítsék e gyermekek társadalomba való beilleszkedését, 1. üdvözli az EU intézkedéseiben a gyermek jogainak elımozdítására és védelmére irányuló stratégiát, amely a gyermek jogai hatékony védelmének biztosítását, illetve a gazdasági és egyéb kizsákmányolás megelızését célozza és amelynek keretében az EU elkötelezte magát az alapvetı jogok – beleértve a gyermekjogot – tiszteletben tartása mellett; PE390.381v03-00
HU
76/84
RR\701565HU.doc
2. hangsúlyozza, hogy a gyermekekkel szembeni kirekesztés, megkülönböztetés és erıszak valamennyi formáját meg kell akadályozni; 3. úgy véli, hogy olyan konkrét projektek megvalósítására van szükség, mint például a segélyvonalak, amelyek valamennyi hivatalos nyelven ingyenes segítséget nyújtanak; 4. szükségesnek tartja az Európai Gyermekjogi Fórum, a webes támogatású tárgyalási és munkaplatform, az Európai Bizottság szolgálatközi csoportja és egy gyermekjogi koordinátor kinevezésének megerısítését ahhoz, hogy a gyermekek helyzetét világszerte javítani lehessen,; 5. felszólítja az EU-t, hogy felvilágosítás és ajánlások révén vegyen részt tevılegesen a gyermekek jogairól szóló egyezmény ismertségének elımozdításában és az Európai Unión belül és kívül történı terjesztésében; 6. hangsúlyozza, hogy az oktatáshoz való jog alapvetı követelménye a gyermekek társadalmi fejlıdésének és minden gyermek számára egyéni képességei szerint, az etnikai és társadalmi származásától, illetve a szülei családi állapotától függetlenül hozzáférhetınek kell lennie; 7. szükségesnek tartja, hogy a 7. kutatási keretprogramból forrásokat teremtsenek elı pl. a környezetterheléseknek a gyermekek körében jelentkezı allergia gyakoriságára és más környezeti megbetegedésekre gyakorolt embergyógyászati hatásainak, valamint a növekvı médiafogyasztás szociális magatartásra és kommunikációra gyakorolt hatásainak a kutatása céljából; 8. úgy ítéli meg, hogy a gyermekeknek helyzetüktıl, illetve szüleik helyzetétıl függetlenül hozzá kell férniük az oktatáshoz; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a migráns és menekült gyermekek számára is biztosítsák ezt a hozzáférést; 9. felhívja a figyelmet a valamennyi gyermek számára egyenlı fejlıdési esélyek és megfelelı gondozási intézmények biztosítására irányuló barcelonai folyamat célkitőzéseire; 10. rámutat arra, hogy azoknak a gyermekeknek, akik különleges szükségletekkel rendelkezı szülıket vagy testvéreket gondoznak, jogosultnak kellene lenniük egyedi, megfelelı irányú támogatásra; 11. hangsúlyozza, hogy azoknak a személyeknek, akik hivatásszerően gyermekgondozással foglalkoznak, folyamatos jó minıségő továbbképzést, jó munkakörülményeket és megfelelı fizetést kell felkínálni a gondozás folyamatosságának, valamint a magas színvonalnak az elımozdítása céljából; 12. emlékeztet arra, hogy a gyermekjogok ismertségének elımozdításához és e jogok gyakorlásának megalapozásához a társadalmat, különösen a szülıket és a nevelıket is be kell kapcsolni; 13. rámutat a gyermekek és fiatalok kizsákmányolására és kihasználására a divat, a zene, a film és a sport világában; RR\701565HU.doc
77/84
PE390.381v03-00
HU
14. felhívja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy tegyenek az interneten és az audiovizuális médiában tapasztalható erıszaktól megfelelı védelmet biztosító intézkedéseket; 15. hangsúlyozza, hogy erısíteni kell a „gyermekkultúra” elımozdítását a Média és a Kultúra európai programokon keresztül, és felszólítja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy keltsen érdeklıdést a gyermekek számára megfelelı formában, innovatív projektek segítségével az európai kultúra és az európai nyelvek iránt, és ébressze fel idejekorán a gyermekek tanuláshoz való kedvét; ezzel egyidejőleg rámutat a médiaoktatás jelentıségére, annak érdekében, hogy a különbözı pedagógiai tartalmak bevezetésével a médiák tudatosabb felhasználását támogassák; 16. kiáll amellett, hogy hozzanak létre egységes rendszert az Európai Unióban a kiskorúaknak szóló audiovizuális tartalmak és videojátékok értékesítés és terjesztés céljából történı osztályozására és jelölésére, hogy az európai szabvány mintaként szolgálhasson az Európai Unión kívüli országok számára; 17. hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak erısíteniük kell a több szempontból hátrányos helyzető, vagy különösen erısen veszélyeztetett gyermekek védelmére irányuló erıfeszítéseket, többek között olyan intézkedésekkel is, mint például megfizethetı és hozzáférhetı minıségi szolgáltatások rendelkezésre bocsátása; felszólít ezért arra, hogy hozzanak létre megfelelı nyomon követési mechanizmusokat a veszélyeztetett gyermekek azonosítása és támogatása céljából; 18. felhívja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy tekintettel az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló új irányelv1 elfogadására, valamennyi audiovizuális médiaszolgáltatásban tiltsa a gyermekpornográfiát és a gyermekek elleni erıszakot; 19. követeli, hogy a gyermekeknek szóló audiovizuális médiaszolgáltatások ne tartalmazzanak az élelmezési profilok alapján magas zsír-, cukor- vagy sótartalmú élelmiszereket és italokat, illetve alkoholtartalmú italokat népszerősítı reklámokat, sem szponzorálást és marketingtevékenységet; 20. felhívja a Tanácsot és a tagállamokat, hogy egyesítsék az e stratégia végrehajtásához szükséges erıforrásaikat és projektjeiket; 21. felhívja a tagállamokat, hogy az európai programok támogatásával gyorsan és jelentıs mértékben csökkentsék a gyermekszegénységet, és állapítsanak meg viszonyítási pontokat, továbbá ezzel egyidejőleg biztosítsák szociális származástól függetlenül valamennyi gyermek számára az esélyegyenlıséget; 22. felhívja a Tanácsot és a tagállamokat, hogy határozzák meg a rendszeres tapasztalatcsere konkrét formáit, és a gyermekjogokra vonatkozó adatok győjtésének keretében fogalmazzanak meg értékelési kritériumokat, amelyek a különbözı államok heterogén struktúráit figyelembe véve lehetıvé teszik az objektív összehasonlítást;
1
A tagállamok törvényi, rendeleti és közigazgatási intézkedésekben megállapított, televíziós mősorszolgáltató tevékenységekre vonatkozó egyes rendelkezéseinek összehangolásáról szóló 89/552/EGK tanácsi irányelv módosítására irányuló 2006. december 13-i elsı olvasati európai parlamenti álláspont (P6_TA(2006)0559.
PE390.381v03-00
HU
78/84
RR\701565HU.doc
23. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a gyermekjog témájával kapcsolatos kommunikációs stratégia továbbfejlesztésekor és a gyermekeknek szóló információs hálózatok támogatásakor gondoskodjanak arról, hogy olyan anyagokat dolgozzanak ki, amelyek a gyermekek számára közvetlenül és személyes érintkezés útján lehetıvé teszik, hogy magas színvonalú, a gyermekekre szabottan feldolgozott információkhoz jussanak; 24. rámutat arra, hogy a gyermekek és fiatalok egészségügyi ellátáshoz való joga elengedhetetlen az egészséges növekedéshez; 25. emlékeztet arra, hogy az oktatási és kulturális intézmények olyan helyek, ahol a gyermekeknek olyan helyzetben kell lenniük, hogy kötelességeik betartása mellett korlátlanul gyakorolhassák jogaikat; 26. hangsúlyozza, hogy a gyermekeket az iskolai és kulturális nevelés készíti fel arra, hogy szabad és felelısségteljes polgárokként tudják elfoglalni helyüket a társadalomban; 27. hangsúlyozza, hogy a kultúra és az oktatás a gyermek kibontakozásának két lényeges tényezıjét képezi, amelyeken keresztül kibontakozik személyisége, alakul érzékenysége, és fejlıdik képzelıereje és alkotóképessége; 28. ajánlja a Bizottságnak és a tagállamoknak, hogy újítások bevezetésével és kiigazított pedagógiai módszerek kidolgozásával folytassák az iskolában kudarcot valló gyermekekre irányuló erıfeszítéseiket; 29. ajánlja továbbá a Bizottságnak és a tagállamoknak, hogy vizsgálják meg a fogyatékkal élı diákok különleges szükségleteit, illetve a társadalomba való beilleszkedésük elımozdítását célzó, szükségleteikhez igazított beiskolázási program végrehajtását;
RR\701565HU.doc
79/84
PE390.381v03-00
HU
ELJÁRÁS Cím
Az EU gyermekjogi stratégiája
Eljárás száma Illetékes bizottság
2007/2093(INI)
Véleményt nyilvánított A plenáris ülésen való bejelentés dátuma Megerısített együttmőködés - a plenáris ülésen való bejelentés dátuma A vélemény elıadója A kijelölés dátuma A vélemény korábbi elıadója Vizsgálat a bizottságban Az elfogadás dátuma A zárószavazás eredménye
A zárószavazáson jelen lévı képviselık
Lissy Gröner 12.9.2006 21.3.2007 25.6.2007
8.5.2007
+: 24 –: 1 0: Ivo Belet, Guy Bono, Marie-Hélène Descamps, Věra Flasarová, Milan Gaľa, Ovidiu Victor GanŃ, Luis Herrero-Tejedor, Ruth Hieronymi, Sándor Kónya-Hamar, Manolis Mavrommatis, Marianne Mikko, Viorica-Pompilia-Georgeta Moisuc, Doris Pack, Christa Prets, Karin Resetarits, Pál Schmitt, Nikolaos Sifunakis, Hannu Takkula, Salvatore Tatarella, Henri Weber, Thomas Wise, Tomáš Zatloukal
A zárószavazáson jelen lévı póttag(ok) A zárószavazáson jelen lévı póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés)
Emine Bozkurt, Erna Hennicot-Schoepges, Mary Honeyball
Megjegyzések (az adatok egyetlen nyelven állnak rendelkezésre)
...
PE390.381v03-00
HU
LIBE CULT 26.4.2007
80/84
RR\701565HU.doc
12.9.2007 VÉLEMÉNY A JOGI BIZOTTSÁG RÉSZÉRİL
az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére Az európai gyermekjogi stratégia felé (2007/2093(INI)) A vélemény elıadója: Antonio López-Istúriz White
JAVASLATOK A Jogi Bizottság felhívja az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következı javaslatokat: 1. sürget valamennyi olyan tagállamot, amely még nem ratifikálta a gyermekek jogairól szóló egyezményhez csatolt két fakultatív jegyzıkönyvet, hogy tegye meg azt; 2. sürgeti azokat a tagállamokat, amelyek még nem tették meg, hogy ratifikálják a szülıi felelısségre vonatkozó eljárásokban és a gyermekek védelmére irányuló intézkedések tekintetében a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismerésérıl és végrehajtásáról szóló, 1996. október 19-i hágai egyezményt, és sürgeti az Európai Unió intézményeit, hogy mozdítsák elı a gyermekek jogainak védelmérıl szóló fontosabb nemzetközi eszközök harmadik országok általi ratifikálását, különös tekintettel a kiskorú bevándorlók helyzetének javítására irányuló eszközökre; 3. mivel a házassági ügyekben és a szülıi felelısségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismerésérıl és végrehajtásáról szóló, 2003. november 27-i 2201/2003/EK tanácsi rendelet1 nemzeti hatóságok általi alkalmazása számos értelmezésre ad lehetıséget, sürgeti a Bizottságot, hogy fogalmazzon meg iránymutatásokat és állítsa össze a legjobb gyakorlatok győjteményét az említett rendelet alkalmazásának egyértelmővé tétele és megkönnyítése érdekében; 4. sürgeti a Bizottságot és a Tanácsot, hogy a jogalkotás során tartsák tiszteletben az Európai Unió alapjogi chartájának rendelkezéseit (különös tekintettel annak 24. cikkére), és ezáltal biztosítsák a gyermekek – különösen azon gyermekek, akik hátrányos, kiszolgáltatott vagy veszélyeztetett helyzetben vannak, vagy akik bevándorló vagy etnikai 1
HL L 338., 2003.12.23., 1. o.
RR\701565HU.doc
81/84
PE390.381v03-00
HU
kisebbségekhez tartoznak, különösen a romák – jogainak szisztematikus figyelembevételét az egyes jogszabálytervezetek kidolgozásakor; 5. emlékeztet arra, hogy az Európai Közösség csatlakozása az Európa Tanács emberi jogok és alapvetı szabadságok védelmérıl szóló európai egyezményéhez ideális megoldás lenne a gyermekek jogainak javítására az EU-ban, és sürgeti a Tanácsot, hogy mihamarabb írja alá az EK említett egyezményhez történı csatlakozását; 6. sürgeti a Tanácsot, hogy a lehetı leghamarabb fogadja el a bőnügyi nyilvántartásból származó információk tagállamok közötti cseréjének megszervezésérıl és azok tartalmáról szóló kerethatározatra irányuló javaslatot (COM(2005)0690); 7. sürgeti a Tanácsot, hogy bıvítse az Europol feladatait a gyermekek sérelmére elkövetett, határokon átnyúló bőncselekmények elleni küzdelemben, különös tekintettel a gyermekpornográfia interneten történı terjesztésére és egy ezen a téren mőködı nyomozócsoportok vezetését végzı Europol-ügynök kijelölésére; 8. emlékeztet rá, hogy a gyermekek védelmére vonatkozó nemzetközi normák érvényesek az Európai Unió területére illegális bevándorlóként kísérı nélkül érkezı kiskorúakra; kéri valamennyi helyi, regionális és nemzeti hatóságot, valamint az Európai Unió intézményeit, hogy a lehetı legnagyobb mértékben mőködjenek együtt e kísérı nélküli kiskorúak védelme érdekében; felkéri a Bizottságot, hogy egyrészt alakítson ki valamennyi harmadik származási országgal nemzetközi segítségnyújtási együttmőködési eljárásokat, amelyek garantálják a kiskorúak ezen országokba történı szabályos visszatérését, másrészt hozzon létre olyan mechanizmusokat, amelyek a származási országba történı visszatérésüket követıen e kiskorúak védelmét szolgálják akár saját családjukban, akár hatékony védelmet nyújtó mechanizmusok vagy intézmények révén; 9. sürgeti a Bizottságot, hogy terjesszen elı jelentést egy, a gyermekek jogainak nemzetközi szinten meghatározott módon történı tiszteletben tartásáról szóló, jogilag kötelezı érvényő különleges záradék beemelésérıl az Európai Közösség és harmadik országok között létrejött valamennyi nemzetközi megállapodásba.
PE390.381v03-00
HU
82/84
RR\701565HU.doc
ELJÁRÁS Cím Eljárás száma Illetékes bizottság Véleményt nyilvánított A plenáris ülésen való bejelentés dátuma
Az európai gyermekjogi stratégia felé 2007/2093(INI) LIBE JURI 26.4.2007
Megerısített együttmőködés - a plenáris ülésen való bejelentés dátuma A vélemény elıadója A kijelölés dátuma
Antonio López-Istúriz White 29.1.2007
A vélemény korábbi elıadója Vizsgálat a bizottságban Az elfogadás dátuma
19.3.2007 11.9.2007
11.6.2007
A zárószavazás eredménye
+: –: 0:
24 0 0
A zárószavazáson jelen lévı képviselık
Marek Aleksander Czarnecki, Bert Doorn, Monica Frassoni, Giuseppe Gargani, Lidia Joanna Geringer de Oedenberg, Othmar Karas, PiiaNoora Kauppi, Klaus-Heiner Lehne, Katalin Lévai, Alain Lipietz, Antonio López-Istúriz White, Hans-Peter Mayer, Manuel Medina Ortega, Hartmut Nassauer, Aloyzas Sakalas, Francesco Enrico Speroni, Daniel Strož, Rainer Wieland
A zárószavazáson jelen lévı póttag(ok)
Janelly Fourtou, Jean-Paul Gauzès, Barbara Kudrycka, Michel Rocard, Jacques Toubon
A zárószavazáson jelen lévı póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés) Megjegyzések (egy nyelven állnak rendelkezésre)
Albert Deß, María Sornosa Martínez
RR\701565HU.doc
...
83/84
PE390.381v03-00
HU
A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE Az elfogadás dátuma A zárószavazás eredménye
A zárószavazáson jelen lévı tagok
A zárószavazáson jelen lévı póttag(ok)
A zárószavazáson jelen lévı póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés)
PE390.381v03-00
HU
18.12.2007 +: 54 –: 0 0: 1 Alexander Alvaro, Roberta Angelilli, Mihael Brejc, Kathalijne Maria Buitenweg, Maria Carlshamre, Michael Cashman, Giuseppe Castiglione, Giusto Catania, Jean-Marie Cavada, Carlos Coelho, Panayiotis Demetriou, Gérard Deprez, Agustín Díaz de Mera García Consuegra, Bárbara Dührkop Dührkop, Claudio Fava, Armando França, Urszula Gacek, Kinga Gál, Patrick Gaubert, Roland Gewalt, Lívia Járóka, Ewa Klamt, Stavros Lambrinidis, Esther De Lange, Henrik Lax, Roselyne Lefrançois, Sarah Ludford, Jaime Mayor Oreja, Claude Moraes, Javier Moreno Sánchez, Rares-Lucian Niculescu, Bogusław Rogalski, Martine Roure, Luciana Sbarbati, Inger Segelström, Søren Bo Søndergaard, Csaba Sógor, Vladimir Urutchev, Ioannis Varvitsiotis, Manfred Weber, Renate Weber, Tatjana Ždanoka Edit Bauer, Simon Busuttil, Iratxe García Pérez, Genowefa Grabowska, Ignasi Guardans Cambó, Sophia in 't Veld, SylviaYvonne Kaufmann, Jean Lambert, Antonio Masip Hidalgo, Bill Newton Dunn, Rainer Wieland Giulietto Chiesa, Ăirts Valdis Kristovskis, Manuel Medina Ortega
84/84
RR\701565HU.doc
