EURÓPAI PARLAMENT
2004
2009
Regionális Fejlesztési Bizottság
3.12.2007
MUNKADOKUMENTUM a gazdasági és társadalmi kohézió előmozdítása érdekében vállalt önkéntesség szerepéről Regionális Fejlesztési Bizottság Előadó: Marian Harkin
DT\691799HU.doc
PE396.679v01-00
Külső fordítás
HU
HU
Háttér Az önkéntesség felbecsülhetetlen hozzájárulást jelent a társadalom számára. Az önkéntes tevékenységekben való részvétel a részvételi demokrácia egyfajta kifejeződése, ami a képviseleti demokráciával való együttműködés révén elősegíti az aktív állampolgárságot. Lehetővé teszi a polgárok számára, hogy ne csak egyszerűen az állami gondoskodás kedvezményezettjei, hanem a „változás mozgatórugói” is lehessenek saját közösségükben. Az állampolgár és az állam közötti védenc–patrónus viszonyt más síkra helyezi át: olyan helyzetet teremt, ahol az állampolgár együttes fellépések révén jelentőségteljes szerepet tölt be és pozitívan befolyásolhatja a közösség életét. Európai szinten az önkéntesség regionális politikákon keresztül történő előmozdítása, valamint az önkéntes tevékenységeknek a regionális és a kohéziós alapok révén való támogatása segít abban, hogy közvetlen kapcsolatok alakuljanak ki a polgárok, közösségük és az EU között. Világszinten az önkéntesség a globalizációval járó negatív hatások ellenszerének is tekinthető, mivel az önkéntes tevékenységet végző polgárok nem egyszerű fogyasztók, hanem olyan szereplők, akik részvételükkel változást idézhetnek elő: a helyi cselekvések befolyásolásával javítják közösségük életének gazdasági és társadalmi minőségét, és ezáltal elősegítik a helyhez való kötődést és az összetartozás érzését. Hasonlóképpen, az önkéntesek gazdagíthatják a globalizáció pozitív hatásait, ha elektronikus vagy virtuális önkéntes tevékenységeket végeznek. A virtuális önkéntesség azt jelenti, hogy az önkéntes feladatokat részben vagy egészben az Interneten keresztül látják el. Ekképpen lehetővé válik, hogy olyanok is önkéntes feladatokat végezhessenek, akik időbeni korlátok, személyes preferenciák, fogyatékosság vagy családi kötelezettségek miatt nem tudnak vagy nem akarnak terepen végzett önkéntes munkában részt venni. Az önkéntesség elősegíti a társadalmi tőke magas szintjének megvalósulását. A társadalmi tőke fogalmát egyre gyakrabban használják különböző szervezetek (pl. az OECD és a Világbank) a helyi gazdasági és társadalmi fejlődéssel, a társadalmi kirekesztéssel és a kialakulóban lévő szociális gazdasággal összefüggésben. Az önkéntesség a megújuló energiák talán legértékesebb formája, amely hozzájárul a pozitív
PE396.679v01-00 Külső fordítás
HU
2/10
DT\691799HU.doc
társadalmi változásokhoz. Az EU az önkéntesség terén több kezdeményezést is indított: A Tanács folyamatban lévő tevékenységei A fiatalok önkéntes tevékenységeiről szóló tanácsi állásfoglalást 2007. november 16-án fogadták el. Az állásfoglalás célja, hogy a nyílt koordinációs módszer (OMC) keretében meghatározza és rendszerezett módon összegyűjtse az önkéntes tevékenységgel kapcsolatos közös célkitűzéseket, az alábbi címszavak alatt: Társadalmi kohézió
Az állásfoglalás megállapítja, hogy az önkéntes tevékenység növeli a szerepvállalást, különösen azok esetében, akik kevesebb lehetőséggel rendelkeznek. Mindez nagyobb mértékű társadalmi részvételt és generációk közötti együttműködést eredményez, és támogatja a demokrácia és a szolidaritás értékeit.
Gazdasági kohézió
A dokumentum hangsúlyozza, hogy az önkéntes tevékenység lehetőséget nyújt készségek és kompetenciák elsajátítására, ami hozzájárul a fiatalok későbbi elhelyezkedéséhez, valamint elősegíti az oktatás és a munkavállalás közötti átmenetet. Mindez pedig segít a lisszaboni stratégiában meghatározott célok megvalósításában.
A Tanács által javasolt cselekvések
A Tanács azt javasolja, hogy a Bizottság tegyen lépéseket az önkéntesség európai évének megszervezésére. A Tanácsnak szándéka, hogy továbbfejlessze és támogassa az európai szinten már meglévő, az önkéntes tevékenység előmozdítására irányuló kezdeményezéseket.
A Bizottság folyamatban lévő tevékenységei
Európa a polgárokért program 2007–2013
A program biztosítja az aktív állampolgárság előmozdításának eszközeit.
Cselekvő ifjúság program 2007–2013
DT\691799HU.doc
3/10
PE396.679v01-00
Külső fordítás
HU
A program célja, hogy a fiataloknak lehetőséget biztosítson a nem formális és az informális tanulásra az európai dimenzió keretein belül. A program egyik tevékenysége az Európai Önkéntes Szolgálat.
Youthpass
A Youthpass egy különleges, európai szintű hitelesítési eszköz, amelyet a Bizottság dolgozott ki a Cselekvő ifjúság program keretében szervezett tevékenységek tanulmányi eredményeinek elismertetésére.
Ifjúsági paktum
Az ifjúsági paktum a lisszaboni menetrend részeként felhívja a fiatalokat az önkéntes tevékenységekben való részvételre1.
A Bizottság közleménye2
A közlemény elismeri, hogy az önkéntes tevékenység során szerzett készségek és kompetenciák szerepet játszanak az oktatásból a foglalkoztatásba való átmenetben.
Fogalommeghatározás E jelentés céljaira az önkéntességet az alábbi kritériumok szerint határozom meg: 1) önkéntes tevékenységet nem pénzügyi ellenszolgáltatásért végeznek, tehát ingyenes 2) önkéntes tevékenységet az ember szabad akaratából vállal 3) az ilyen tevékenység a családon és a barátok körén kívül eső harmadik felek számára nyújt előnyöket 4) mindenki előtt nyitva áll Az önkéntességnek számos különböző formája van, amelyek magukban foglalják a kölcsönös segítségnyújtást és az önsegélyezést, a jótékonysági tevékenységeket vagy a mások számára nyújtott szolgáltatásokat, a kampányolást és az érdekképviseletet, valamint a részvételt és az önkormányzást3. Az önkéntesség hozzájárulása a gazdasági kohézióhoz
1
A Tanács elnökségi következtetéseinek I. melléklete. Brüsszel 2005 (7619/05) COM(2007)498 3 Az önkéntesség mérése – Gyakorlati eszközök. A független szektor és az ENSZ-önkéntesek (Measuring volunteering, A Practical Toolkit. Independent Sector and United Nations Volunteers). 2
PE396.679v01-00 Külső fordítás
HU
4/10
DT\691799HU.doc
Az önkéntesség az alábbi módon járul hozzá a lisszaboni célkitűzésekhez: 1) A foglalkoztathatóság előmozdítása Az önkéntes tevékenység fontos szerepet tölt be a készségszerzésben és javítja az önkéntesek foglalkoztathatóságát. Ezenkívül biztosítja számukra az egész életen át tartó tanulást. Az önkéntes munkában részt vevők számos készséggel és kompetenciával gazdagodnak: a technikai, azaz szakmai készségektől („hard skills”) – például a szervezési és időgazdálkodási készségek, az értékelési és jelentéstételi készségek, a tervezési és költségszámítási készségek stb. – a személyes, azaz az interperszonális készségekig („soft skills”), ideértve a kommunikációs készségeket, a gondozást, a tárgyalást és meghallgatást stb., hogy csak néhányat említsünk. Az oktatásban, a foglalkoztatásban és a társadalomban a fiatalok teljes körű részvételének elősegítéséről szóló legfrissebb bizottsági közlemény1 szerint az önkéntes tevékenységek értékes nem formális tanulási tapasztalatot biztosítanak, amely lehetővé teszi a fiatalok számára a készségek megszerzését, és elősegíti az oktatásból a foglalkoztatásba való átmenetet. Fontos megjegyezni, hogy míg az önkéntesség fontos eszköz a foglalkoztatás előmozdításában, nem szabad visszaélni vele alternatív foglalkoztatási intézkedésként. 2) A társadalmi integráció előmozdítása Az önkéntes munka informális és nem formális tanulási tapasztalatként valós lehetőségeket kínál azoknak, akik kiesnek az oktatási rendszerből, valamint a tartósan munkanélküliek számára. A rendelkezésre álló kutatási adatok arra utalnak, hogy azok, akik önkéntes munkában vettek részt, kisebb valószínűséggel válnak munkanélkülivé2 . Európában a fiatalok körében fennálló munkanélküliség 17,4%, és az iskolázottság szintjének általános emelkedése ellenére az elmúlt 25 évben nem történt áttörés az arány csökkentése terén3. Figyelembe véve, hogy az EU-ban minden hatodik fiatal idő előtt hagyja el az oktatási rendszert, és minden negyedik (25–29 év közötti) fiatal felnőtt nem végzi el a középiskolát1, az önkéntesek által megszerzett készségek rendkívül értékesnek bizonyulhatnak a munkaerőpiacon való boldogulás és a társadalmi integráció előmozdítása szempontjából. Az önkéntesség gazdasági értéke 1
COM(2007)498 Az Európai Önkéntes Központ (CEV) 2007. március 23-i párizsi, franciaországi közgyűlésének záró jelentése. 3 Com(2007)498 2
DT\691799HU.doc
5/10
PE396.679v01-00
Külső fordítás
HU
A John Hopkins Egyetem „A civil társadalom és az önkéntesség mérése” (Measuring Civil Society and Volunteering) című, 2007. szeptember 25-én közzétett jelentése2 szerint a civil társadalom az országok széles körében hozzávetőlegesen annyival járul hozzá a bruttó hazai termékhez, mint az építőipar és a pénzügyi ágazat, valamint kétszer annyival, mint a közműipar. Ez azt jelenti, hogy a civil társadalom a GDP 5–7%-áért felelős a vizsgált országokban. E megállapítások nyolc ország (Ausztrália, Belgium, Cseh Köztársaság, az Egyesült Államok, Franciaország, Japán, Kanada és Új-Zéland) statisztikai hivatala által összegyűjtött adatokon alapulnak. Érdemes megjegyezni, hogy húsz másik ország is (fejlett és fejlődő országok egyaránt) kötelezettséget vállalt e szatellitszámlák kibocsátására, és számos más ország hamarosan megkezdi a végrehajtást. Mindez egyértelműen azt jelzi, hogy egyre több ország ismeri fel az önkéntes cselekvések nemzeti számlákba való bevonásának jelentőségét. Egy, az önkénteseket is foglalkoztató európai szervezetekről nemrégiben készült tanulmány magas értékszintet állapít meg: minden 1 EUR után, amit a szervezetek önkéntesek támogatására költöttek, átlagosan 3–8 EUR közötti megtérülésről számoltak be3. Ez egyértelműen bizonyítja az önkéntesség hozzáadott értékét. Az általános bizalom és a kapcsolódó tevékenységek formájában megnyilvánuló társadalmi tőke és a regionális különbségek közötti kapcsolat a gazdasági növekedésben. Számos kutatási anyagot tettek közzé a bizalom és a kapcsolódó tevékenységek (önkéntesség) hatásáról, amely megnövekedett társadalmi tőkét eredményez. A kutatások általános következtetése, hogy a magas szintű bizalommal rendelkező társadalmak esetében magasabb a beruházások és a növekedés aránya 4 5 6. Mindazonáltal érdemes megjegyezni, hogy ebben a kérdésben egyelőre még nem született általános megegyezés7. Ami a társadalmi tőke magas szintjeit illeti (aminek a bizalom az egyik alkotóeleme), számos
1
Com(2007) 498 www.jhu.edu/ccss 3 „Az önkéntesség működik!” (Volunteering works), Az önkéntesség kutatásával és az önkéntességgel foglalkozó intézet (Institute for volunteering research and volunteering), Anglia, 2007. szeptember 4 Zak, Knack: Bizalom és növekedés (Trust and Growth) 5 Fukuyama tanulmánya a Bizalomról (Fukuyama’s Study on Trust), 1995 6 Knack, Keefer(1995, 1997), A társadalmi tőkéről (Paper on Social Capital) 7 A Tinbingen intézet vitaanyaga, TI 2002-049/3, http// www.tinbingen.nl 2
PE396.679v01-00 Külső fordítás
HU
6/10
DT\691799HU.doc
kutatási anyag létezik, amelyek rámutatnak a társadalmi tőke magas szintje és a fokozott gazdasági növekedés közötti kapcsolatra. A társadalmi tőke az egyének és a társadalmi hálózatok közötti kapcsolatokra utal, valamint az azokból fakadó viszonossági normákra és megbízhatóságra (Putnam 2000:19). És bár nehéz tömören meghatározni, hogy mi is a társadalmi tőke, a fogalom központi eleme, hogy az emberek egymásba fektetnek be és hálózatokban tevékenykednek. Az önkéntesség nagyban növeli a társadalmi tőkét egy társadalomban. Számos tanulmány – ideértve „A társadalmi tőke az európai értékfelmérő vizsgálatokban” (Social Capital in the European Values study surveys) címűt is – azt a következtetés vonja le, hogy a „társadalmi tőke az aktív önkéntes munka tekintetében határozottan összekapcsolódik a regionális gazdasági növekedéssel”. Hasonlóképpen, Daniel Moucque „Az EU régiói közötti társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek felmérése” c. munkájában azzal érvel, hogy a társadalmi tőke fontos tényező a regionális egyenlőtlenségek csökkentésében. Szerinte hosszú távú stratégiára lenne szükség, amely egyszerre foglalkozik a versenyképesség hiányának problémájához kapcsolódó különböző szempontokkal, valamint azzal, hogy meg kell teremteni a régiókban a társadalmi tőkét, az üzleti kultúrát, az igazgatási struktúrát, a képzett munkaerőt és annak a termelést végző alapját. Az önkéntesség – a társadalmi tőke szerves részeként – fontos szerepet tölt be a gazdasági egyenlőtlenségek csökkentésében. Az önkéntesség hozzájárulása a társadalmi kohézióhoz 1) Az önkéntesség az európai értékeket átülteti a gyakorlatba Az önkéntesek általában egy befogadóbb, magasabb szintű társadalmi kohézióval rendelkező társadalomért tevékenykednek. A szolidaritás az önkéntesség egyik alapvető alkotóeleme. 2) Az önkéntesség hozzájárulhat a generációk közötti szolidaritáshoz A generációk közötti önkéntes tevékenységek növelik a fiatalokban a közösségükhöz való tartozás érzését, továbbá tapasztalataik és szakértelmük átadásával az idősebbek számára is lehetővé teszi a közreműködést. A generációk közötti önkéntes tevékenységek révén megvalósuló szinergiák jelentős mértékben hozzájárulnak a társadalmi tőkéhez.
DT\691799HU.doc
7/10
PE396.679v01-00
Külső fordítás
HU
3) Az önkéntesség előmozdíthatja az integrációt és a kultúrák közötti párbeszédet Az önkéntesség elősegíti, hogy a bevándorlók és a harmadik országok állampolgárai részt vegyenek a helyi közösség életében. Elősegíti továbbá a kultúrák közötti párbeszédet és a tapasztalatcserét, emellett olyan eszközként is szolgálhat, amelynek révén a külföldön önkéntes munkát végző fiatalok pozitív tapasztalatokat szerezhetnek a kulturális sokszínűségről, így hozzájárulhatnak a megkülönböztetés és az előítéletek megakadályozásához. 4) Az önkéntesek kulcsszerepet tölthetnek be a megosztott társadalmakban Észak-Írországban a PEACE vagy az INTEREG által finanszírozott önkéntesek sok esetben kulcsszerepet játszottak a megbékélésben és a béketeremtésben. Különböző társadalmi és politikai hagyományokkal és vallási háttérrel rendelkező önkéntesek dolgoztak együtt konkrét projekteken, és e tevékenységeken keresztül segítettek abban, hogy a megosztott közösségekben újból kialakuljanak a bizalmi kötelékek. 5) Az önkéntesek növelhetik a térségek vonzerejét Az önkéntesek ezt azáltal érhetik el, hogy hozzájárulnak a fenntartható fejlődéshez, a környezeti tudatossághoz és az ökológiai cselekvésekhez. Különösen a vidéki térségekben ez nagyban hozzájárulhat az öko-turizmus fejlődéséhez. 6) Az önkéntesek kulcsszerepet töltenek be a polgári védelemben Az önkéntesek gyakran kulcsszerephez jutnak a természeti vagy az emberi tevékenység okozta katasztrófákra adott válaszban. Emellett az olyan rendszerek, mint például a „Neighbourhood Watch” (szomszédok egymásért) biztonságérzetet nyújtanak egy adott terület lakói számára, ezáltal javítva az életminőségüket. 7) Az önkéntesek közvetlenül hozzájárulnak a kulturális fejlődéshez Az önkéntesek hozzájárulása révén több lehetőség nyílik a kulturális kifejezésre és a részvételre. Mindez „azonosságtudatot” vagy a hely iránti büszkeséget szülhet, ami vonzóbbá teheti a térséget az ott élők számára.
PE396.679v01-00 Külső fordítás
HU
8/10
DT\691799HU.doc
Néhány ajánlás 1) Arra ösztönözni a tagállamokat és a régiókat, hogy ismerjék el az önkéntesség értékét a társadalmi és gazdasági kohézió előmozdításában, az önkéntes szervezetekkel kialakított partnerségekben tevékenykedjenek, valamint – az önkéntes szektorral folytatott értelmes konzultációt követően – dolgozzanak ki terveket és stratégiákat az önkéntesség elismerésére, értékelésére, támogatására, elősegítésére és ösztönzésére, az említett célok megvalósítása érdekében. 2) Biztosítani kell, hogy az önkéntességet elismerjék az európai finanszírozásból részesülő projektek társfinanszírozásához való hozzájárulásként. 3) Felhívja a tagállamokat és a régiókat, hogy tegyenek valós erőfeszítéseket annak érdekében, hogy megkönnyítsék az önkéntes szervezetek finanszírozáshoz való hozzájutását, mégpedig túlzott mértékű papírmunka és bürokrácia nélkül, ugyanakkor fenntartva a közpénzek elköltésére vonatkozó szükséges szabályozást. 4) Biztosítani kell, hogy az önkéntesség gazdasági értéke szerepeljen a nemzeti számlákban, mivel mindenképpen megbízható információkra van szükség ahhoz, hogy ezen értékes erőforrást a lehető legmagasabb szintre fejleszthessük. 5) Támogatni kell a generációk közötti önkéntes tevékenységet, és különösen az időskorú önkéntesekre irányuló programokat. Ez a demográfiai változások miatt a jövőben egyre nagyobb jelentőséggel bír majd. 6) Meg kell vizsgálni az önkéntesség európai chartája elfogadásának lehetőségét, amely meghatározza az önkéntes szervezetek szerepét, ideértve a jogaikat és felelősségeiket. 7) Meg kell erősíteni az önkéntességnek mint a kompetenciák és készségek szerzésére alkalmas tevékenységnek a YOUTHPASS keretében történő elismerését, és fontolóra kell venni egy javított vagy bővített változatot, amely minden korosztályra kiterjed (pl. egy önkéntes útlevél). 8) Az önkéntességet támogatni kell az oktatás minden szintjén, de különösen a „szolgáltatásnyújtás tanulása” révén, amikor is a diákok az oklevelük/fokozatuk DT\691799HU.doc
9/10
PE396.679v01-00
Külső fordítás
HU
megszerzésére irányuló program keretében közösségi csoportokkal dolgoznak együtt egy partnerségi modellben. 9) Olyan módszereket és mechanizmusokat kell találni, amelyek biztosítják, hogy a társadalom peremén élő csoportokból származó önkéntesek teljes mértékben részt vehetnek az önkéntes projektekben és magukénak érezhetik azokat. 10) Meg kell vizsgálni egy jogalap közösségi jogba való bevezetésének lehetőségét, amelynek értelmében az önkéntes szervezetek mentesülnének a hozzáadottérték-adó alól. 11) A szubszidiaritás elvének tiszteletben tartása mellett felhívja tagállamokat, hogy szüntessék meg az önkéntes tevékenységek előtt álló akadályokat.
PE396.679v01-00 Külső fordítás
HU
10/10
DT\691799HU.doc
