EURÓPAI PARLAMENT 2004
2009
Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság
27.8.2008
MUNKADOKUMENTUM Az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról [COM (2008) 311 végleges] Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság Előadó: Catherine Neris
DT\739012HU.doc
HU
PE411.957v02-00
HU
1. Bevezetés Az építőipar az Európai Unió egyik kulcsfontosságú iparága. Több mint 15 millió alkalmazottal és 2,7 millió vállalkozással ez a legtöbb főt alkalmazó európai iparág, amely a GDP több mint 10%-át képviseli. Az építési termékek belső piacának jobb működése érdekében az Európai Bizottság azt javasolta, hogy az építési termékekről szóló 89/106/EGK irányelv helyébe lépjen egy olyan rendelet, amely harmonizált feltételeket teremt az építési termékek forgalmazására vonatkozóan, és amely világosabbá és egyszerűbbé teszi a rendszert, megerősítve annak hitelességét. A Bizottság össze akarta hangolni a szöveget az új jogalkotási keret (a termékekre vonatkozó csomag) előírásaival. Az ágazat sajátosságai, az építési termékekről szóló irányelv végrehajtása következtében kialakult joganyag és az építési termékek köztes jellege miatt azonban nem mindig lehetett szigorúan követni az új jogalkotási keret szerkezetét. 2. A javaslat főbb elemei Az építési termékekről szóló rendelet célja olyan, közös műszaki nyelvezet kialakítása, amely elősegíti az építési termékek könnyebb mozgását/használatát. E célból olyan eljárásokat javasol, amelyek révén lehetővé válna a CE-jelölés alkalmazása. 2.1. – A CE-jelölés természete A teljesítménynyilatkozat (4-6. cikk / III. melléklet) teszi lehetővé a CE-jelölés használatát. A nyilatkozatot a gyártó állítja ki, aki felelős a nyilatkozatban szereplő információkért. A hatóságok vélelmezik a nyilatkozat helyességét, vagyis azt, hogy a szóban forgó termékeket a két hatályos eljárás valamelyikének megfelelően gyártották (lásd a munkadokumentum 2.2. pontját). Az építési termékekről szóló rendelet annyiban különbözik az új jogalkotási kerettől, hogy kizárólag a CE-jelölést használja a termékek teljesítményének tanúsítására. A CE-jelölés feltüntetése azt jelenti, hogy a tanúsított vagy nyilatkozatban megerősített teljesítmény pontos és megbízható, ezért helyettesíti a nemzeti jelöléseket (7.2. cikk). A tagállamok ellenben használhatnának jogilag nem kötelező minőségi jelöléseket, amelyek révén a CE-jelöléssel már rendelkező egyes építési termékek kereskedelmi szempontból kiemelhetők. 2.2. – A CE-jelölés megszerzéséhez vezető eljárás 2.2.1. – Két lehetőség A Bizottság javaslata két eljárást tartalmaz, amelyek közül az egyiket be kell tartania a gyártónak ahhoz, hogy a termék megkaphassa a CE-jelölést: a) Az elsődleges eljárás esetében a termék olyan harmonizált szabványok alapján tanúsítható, amelyeket az európai szabványügyi szervek, például az Európai Szabványügyi PE411.957v02-00
HU
2/8
DT\739012HU.doc
Bizottság (CEN) határoztak meg. Amennyiben egy gyártó úgy véli, hogy terméke megfelel egy létező szabványnak, elvégezteti a teljesítményértékelést. A Bizottság javaslata e célból öt lehetséges értékelési rendszert határoz meg (a jelenlegi hattal szemben), amelyek a termék használata alapján fennálló biztonsági előírások függvényében különféle ellenőrzési szinteket tesznek kötelezővé (V. melléklet). A Bizottság az adott biztonsági szintnek megfelelő rendszerek közül a leggazdaságosabbat kiválasztva határozza meg a termékre vagy termékcsaládra alkalmazandó rendszert. Magát az értékelést (tesztek, vizsgálatok, tanúsítás) a tagállamok által kijelölt szervezetek végzik. b) Az európai műszaki értékelés (European Technical Assessment – ETA) párhuzamos lehetőséget biztosít a CE-jelölés megszerzésére. Lehetővé teszi a gyártó számára, hogy a termékhez igazított, új harmonizált műszaki specifikáció létrehozását kérje egy európai értékelési dokumentum (EÉD) alapján, amelynek szerepe a harmonizált szabványokhoz hasonlítható. Az európai értékelési dokumentumokat a műszaki értékelést végző szervek adnák ki, a gyártó kérésére és közreműködésével. 2.2.2. – Harmonizált szabványok: egyszerűsített értékelési eljárás a mikrovállalkozások számára A költségek csökkentése végett a Bizottság alternatív lehetőséget biztosít a mikrovállalkozások számára termékeik teljesítményértékelése céljából: A mikrovállalkozások esetében a klasszikus értékelési rendszer (lásd a munkadokumentum 2.2.1. pontját) egyéni műszaki dokumentációval helyettesíthető, amelyben a gyártó bizonyítja, hogy termékére vonatkozóan létezik hatályos szabvány, és a termék megfelel e szabvány előírásainak (26. cikk). Ez az egyéni eljárás lehetővé teszi a gyakran költséges műszaki tesztek elkerülését. A tesztek azonban kötelezőek maradnak akkor, ha a Bizottság azokat biztonsági szempontból szükségesnek tartja (27. cikk). Az egyéni műszaki dokumentációval járó eljárás lehetővé teszi továbbá az egyenértékűnek tekintett termékek vonatkozásában harmadik felek által már elvégzett tesztek eredményeinek megosztását és a lépcsőzetes típusvizsgálatokat. Az egyéni műszaki dokumentáció az olyan vállalakozások számára is meglévő lehetőség, amelyek nem ipari módszerekkel gyártott termékeket kívánnak forgalmazni (28. cikk). Az egyéni műszaki dokumentációt a gyártónak meg kell említenie teljesítménynyilatkozatban, a piacfelügyeleti hatóságnak pedig meg kell őriznie azt.
a
2.3. – A CE-jelölés hitelességének növelése A javaslat több intézkedést is tartalmaz a tanúsítási rendszer hitelességének növelése érdekében. Ezek közül az alábbiakat kell kiemelni: a) Új, szigorúbb kritériumok a bejelentett szervek és a műszaki értékelést végző szervek számára. Az új jogalkotási keretben szereplő piacfelügyeleti eszközöket is kiszélesítik oly módon, hogy valamennyi építési termékre vonatkozzanak.
DT\739012HU.doc
3/8
PE411.957v02-00
HU
b) Termékügyi kapcsolattartó pontok jönnének létre, amelyek tájékoztatnák a vállalkozásokat az adott építési terméktípus beépítésére és felszerelésére vonatkozó nemzeti műszaki szabályokról. 3. Megvitatandó pontok 3.1. – Európai műszaki értékelés Egy, az európai műszaki értékeléssel egyenértékű eljárás a jelenlegi irányelvben is szerepel. Olyan termékekre vonatkozónak szolgáltat a termék egyedi jellegéhez igazított normatív keretet, amelyekkel kapcsolatosan nem létezik harmonizált szabvány. A Bizottság azt javasolja, hogy ezt az eljárást terjesszék ki az összes termékre. Ily módon szeretné elősegíteni a szabványok kialakításában való önkéntes részvételt, illetve megőrizni az innovatív termék fogalmának bizonyos rugalmasságát. A Bizottság úgy véli, hogy a harmonizált szabvány hatálya alá tartozó termékek gyártói természetszerűleg a klasszikus tanúsítási eljárást fogják választani, mivel az olcsóbb és gyorsabb az európai műszaki értékelésnél. Az európai műszaki értékelés útján tanúsított termékeket tehát automatikusan innovatívnak lehet tekinteni. Ez a helyzet azonban eltérő minőségi biztosítékokat jelentő kétsebességes tanúsítást eredményezhet a már létező harmonizált szabvány hatálya alá tartozó termékek esetében, mivel a választott tanúsítási eljárás függvényében különböznek a teljesítményértékelési módszerek. Felkérjük tehát az IMCO bizottság tagjait, hogy alkossanak véleményt erről a választásról. Fennáll-e a kockázat, hogy a párhuzamos eljárás valamennyi építési termék számára történő megnyitása összetettebbé teszi a rendszert? Elképzelhető-e, hogy mindez negatív hatást gyakorol a CE-jelölés hitelességére? Vissza kell-e térni az európai műszaki értékelés korlátozottabb elképzeléséhez és/vagy pontosítani kell-e az innovatív termék fogalmát? 3.2. – Egyéni műszaki dokumentáció Ugyanígy az egyéni műszaki dokumentációval kapcsolatosan is azt javasolja a Bizottság, hogy a mikrovállalkozások számára (és a nem ipari módszerekkel gyártott termékeket készítő vállalkozások számára) a klasszikus eljárástól eltérő külön teljesítményértékelési eljárást vezessenek be. Ily módon el lehetne kerülni a műszaki teszteket (például a kiegészítő teszteket), illetve olyan teszteket lehetne felhasználni, amelyeket más gyártók végeztek el hasonló termékeken (megosztott típusvizsgálat). Ebben az esetben a termelő érvelése helyettesítené a termék teljesítményértékelését. Az egyéni műszaki dokumentáció megkérdőjelezi a forgalomba hozott termék teljesítményértékelésének értékét és a fogyasztóvédelem szintjét. Elegendő minőségi garanciát jelent-e a gyártó nyilatkozata és a megosztott típusvizsgálat a magas szintű biztonságra és a CE-jelölés iránti bizalom megőrzésére? Egy párhuzamos teljesítményértékelési eljárás nem vezet-e a belső piacot sértő versenytorzuláshoz, PE411.957v02-00
HU
4/8
DT\739012HU.doc
vagy inkább támogatni kell-e egy ilyen megoldást a mikrovállalkozások tevékenységének előmozdítása végett? Határokon átnyúló forgalmazás esetén mely nyelven kell kiadni az egyéni műszaki dokumentációt, és melyik nemzeti szervezet fogja majd ellenőrizni azt? A fogyasztó hozzáférhet-e majd a dokumentumohoz? Kaphat-e fordítást róla? 3.3. A CE-jelölés és a nemzeti jelölések A Bizottság azon szándéka, hogy a CE-jelölés helyettesítse az összes más nemzeti jelölést (7.2. cikk), ezt eredményezné, hogy a tagállamok nem használhatnák saját szabványaikat még akkor sem, ha a teljesítményre vonatkozó nemzeti előírásaik szigorúbbak a CE-jelölés előírásainál. E tekintetben a Bizottság javaslata eltér a termékekre vonatkozó csomagban (új jogalkotási keret) kimondott alapelvtől, mely szerint a nemzeti jelölések a CE-jelöléssel párhuzamosan továbbra is létezhetnek, amennyiben hozzáadott értéket képviselnek a biztonság szempontjából, amíg nem találnak az összes tagállamra vonatkozó közös megoldást. Meg kellene vizsgálni ezen eltérés megalapozottságát, és véleményezni kellene a CEjelölés és a nemzeti jelölések közötti kapcsolatot. E tekintetben a következők közül kellene választani: egységes európai jelölés bevezetése; valamennyi nemzeti jelölés engedélyezése; vagy a termékekre vonatkozó csomagban megtalált kompromisszum átvétele, amely engedélyezi a nemzeti jelöléseket, ha azok a fogyasztók számára hasznosak. 3.4. – Fogalommeghatározások A rendelettervezet pontosítja a gyártók (és adott esetben a forgalmazók) kötelezettségeit. Az ágazati szereplők sokfélesége és az építőipari ágazat jellege azonban kérdéseket vet fel a felelősséget illetően. Az építési vállalkozó forgalmazónak tekinthető-e amennyiben építési termékeket szállít egy alvállalkozónak? Gyártónak tekinthető-e, amikor az elvégzendő munka keretében átalakítja a termékeket? Ellenőrizni kell az egyes szereplők pontos felelősségi körét, hogy nem lehessen túlságosan szabadon értelmezni a szöveget, és ne alakuljon ki jogi bizonytalanság, amely károsan hatna a rendszer működésére. Az előadó felkéri e tekintetben az IMCO bizottság tagjait, hogy alaposan vizsgálják meg a 2. cikk fogalommeghatározásait. 3.5. – Bejelentett szervek és a műszaki értékelést végző szervek A harmonizált feltételek megteremtése szükségessé teszi olyan, független és kompetens szervezetek bevonását, amelyek elvégzik a CE-jelölésre pályázó termékek értékelését (harmonizált szabványok esetében bejelentett szervezetek; európai műszaki értékelés esetén pedig a műszaki értékelést végző szervek). Továbbra is kérdéses azonban, hogy a bejelentett szervezetek esetében nem áll-e fenn összeférhetetlenség a VII. fejezet bizonyos elemei kapcsán. Ugyanígy fennáll az összemosódás veszélye amiatt, hogy a műszaki értékelést végző szervek adott esetben DT\739012HU.doc
5/8
PE411.957v02-00
HU
egyszerre lehetnek a szabványreferenciák kialakítói és az értelést végző szervek. Mindenképpen meg kellene győződni arról, hogy a javasolt bejelentési és/vagy akkreditációs kritériumok elegendőek az ilyen szervezetek függetlenségének és az egész rendszer hitelességének biztosítására.
PE411.957v02-00
HU
6/8
DT\739012HU.doc
ANNEXE : VOIES D’ACCÈS A LA MARQUE CE SPECIFICATIONS TECHNIQUES HARMONISEES (cadre normatif + modalités d’évaluation) Procédure principale (Article 16)
Procédure parallèle (Article 20)
Référentiel = Normes harmonisées Harmonised Standards
Référentiel = Document d’évaluation européen (DEE) European Assessment Document (EAD)
Réalisation = Organismes européens de Normalisation (OEN) European Standardisation Bodies (ESB)
Réalisation = Organisation des Organismes d’Evaluation Technique (OOET) Organisation of Technical Assessment Bodies (OTAB : ex EOTA) Interrelation entre la réalisation de l’ETE et la nature du DEE (cf.
Annexe II) EVALUATION DE LA PERFORMANCE DES PRODUITS Procédure parallèle (Article 21) Procédure principale Entreprises classiques Micro-entreprises (Article 19 / Annexe V) [OU produits fabriqués individuellement] (Chapitre VI) Procédure = évaluation selon un des 5 systèmes disponibles, en fonction du niveau de sécurité requis (Annexe V)
Procédure simplifiée = rédaction d’une Documentation Technique Spécifique (DTS) Specific Technical Documentation (STD)
Procédure = Evaluation Technique Européenne (ETE) European Technical Assessment (ETA) (Annexe II)
Réalisation = Organismes notifiés : Notified Bodies Organisme de certification
Réalisation : Fabricant
Réalisation = Organismes d’Evaluation Techniques (OET) Technical Assessment Bodies (TAB) (Annexe IV – tableau 2)
DT\739012HU.doc
NOTE : Si le produit correspond aux
7/8
PE411.957v02-00
HU
Organisme d’inspection Laboratoire d’essais
PE411.957v02-00
HU
systèmes d’évaluation 1 ou 2, la DTS est vérifiée par une Organisme de certification compétent (Article 26)
8/8
DT\739012HU.doc
