EURÓPAI PARLAMENT 2004
2009
Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság
19.11.2008
MUNKADOKUMENTUM a biotechnológiáról: a mezőgazdaság kilátásai és kihívásai Európában Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság Előadó:Kyösti Virrankoski
DT\754502HU.doc
HU
PE416.276v01-00
HU
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY a biotechnológiáról: a mezőgazdaság kilátásai és kihívásai Európában (2006/2059(INI)) Az Európai Parlament, –
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó Szerződésre,
–
tekintettel a Bizottság „Élettudományok és biotechnológia – európai stratégia” című közleményére1, tekintettel az Európai Közösségek által 2004. február 24-én aláírt, az élelmezési és mezőgazdasági növénygenetikai erőforrásokról szóló nemzetközi szerződésre2,
–
tekintettel az 1998. december 14-i 98/95/EK tanácsi irányelvre3, amely a vetőmagkereskedelemben a genetikai sokszínűség megőrzését lehetővé tevő jogi alapot teremtett,
–
tekintettel az Európai Közösség által 2000. május 24-én aláírt, a biológiai sokszínűségről szóló 2000. január 29-i egyezményhez csatolt, a biológiai biztonságról szóló cartagenai jegyzőkönyvre,
–
tekintettel a géntechnológiával módosított szervezetek környezetbe történő szándékos kibocsátásáról és a 90/220/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2001. március 12-i 2001/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre4,
–
tekintettel a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre és a géntechnológiával módosított szervezetek nyomon követhetőségéről és címkézéséről, és a géntechnológiával módosított szervezetekből előállított élelmiszer- és takarmánytermékek nyomon követhetőségéről, valamint a 2001/18/EK irányelv módosításáról szóló, 2003. szeptember 22-i 1830/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre5,
–
tekintettel a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek címzett, „Jelentés a hagyományos, az ökológiai és a géntechnológiával módosított növények együtt-termesztésére vonatkozó nemzeti intézkedések végrehajtásáról” című bizottsági közleményre (COM(2006)0104),
1
HL C 55., 2002.3.2., 3.o.
2
HL L 378., 2004.12.23., 1. o.
3
HL L 25., 1999.2.1., 1. o.
4
HL L 106., 2001.4.17., 1.o. A legutóbb a 623/2002/EK határozattal (HL L 200., 2002.7.30., 22. o.) módosított irányelv. 5
HL L 268., 2003.10.18., 24. o.
PE416.276v01-00
HU
2/11
DT\754502HU.doc
–
tekintettel a biotechnológiai ipar jövőjéről szóló, 2001. március 15-i állásfoglalására6,
–
tekintettel a Bizottság „Élettudományok és biotechnológia – európai stratégia” című közleményéről szóló, 2002. november 21-i állásfoglalására7,
–
tekintettel a hagyományos, az ökológiai és a géntechnológiával módosított növények együtt-termesztéséről szóló 2003. december 18-i állásfoglalására8,
–
tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére,
A. mivel a biotechnológiai ágazat a mezőgazdasággal, környezettel és élelmiszeriparral kapcsolatos számos területet ölel fel; mivel az alkalmazott biotechnológia szintén sok területet érint, ideértve a mezőgazdasági, erdészeti és szerves hulladék eredetű biomassza felhasználását, valamint az innovatív biomolekulák és a mikrobás termékek fejlesztését, B. mivel a mezőgazdasági biotechnológia fejlesztése és használata gazdasági és környezeti téren egyaránt fenntartható mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztésére nyújt lehetőséget, C. mivel a biotechnológiai fejlesztések számos előnnyel járhatnak a mezőgazdaságra, például a terméshozam növekedése, a termékek minőségének javítása, a műtrágyák, a gyom- és rovarirtó szerek használatának csökkentése, a fosszilis üzemanyagok használatának csökkentése és a talajerózió és -szennyezés csökkenése révén, D. mivel a biotechnológiában megvalósított fejlesztések a mezőgazdaság és az erdőgazdaság tekintetében új piacokat nyithatnak és segíthetik a megújuló erőforrásokból nyert biomassza jobb felhasználását; mivel ezen innovációk a biokémia, a táplálkozás és az egészség területeit is érinthetik, E. mivel a félidős felülvizsgálat azt jelzi, hogy jelentős előrelépés történt az „Élettudományok és biotechnológia – európai stratégia” című közleményben ismertetett célok megvalósítása felé, F. mivel a közösségi jogszabályokat a különböző tagállamokban eltérően értelmezik, és következésképp nem egységes módon ültetik át jogrendszereikbe; mivel egyértelműen szükség van egy közös megközelítés kidolgozására, különösen a hagyományos, az ökológiai és a géntechnológiával módosított növények együtt-termesztése vonatkozásában, ami választási alapot biztosít a gazdálkodók és a fogyasztók számára is, G. mivel az új technológiák többek között új növények orvosi célokra történő termesztésére vagy a nem élelmiszer célú termelésre történő felhasználása új termelési lehetőségeket jelent, különösen azon ágazatokban, ahol a hagyományos termelés gazdaságilag már nem jövedelmező,
6
HL C 343., 2001.12.5., 292. o.
7
HL C 25 E, 2004.1.29., 384. o.
8
HL C 91 E, 2004.4.15., 680. o.
DT\754502HU.doc
3/11
PE416.276v01-00
HU
H. mivel a géntechnológiával módosított termékek csak akkor használhatók fel a mezőgazdaságban, ha szigorú értékelésen esnek át, és a jelenlegi engedélyezési eljárás lassú és bürokratikus, I.
mivel a bioenergia lehetőséget nyújt a megújuló energiaforrások arányának növelésére az egész európai uniós energiafogyasztás tekintetében,
J.
mivel a második generációs bioüzemanyagok biomasszából történő előállításának sikere a feldolgozással kapcsolatos biotechnológiai kutatások támogatásától függ,
K. mivel 2007-ben világszerte 114 millió hektáron termesztettek géntechnológiával módosított növényeket, és ez a terület az elkövetkező években valószínűleg jelentősen nőni fog, ugyanakkor az Európai Unióban a géntechnológiával módosított növények területeinek aránya viszonylag csekély, Általános észrevételek 1.
a mezőgazdaság gazdasági életképességének és környezeti fenntarthatóságának javítása érdekében ösztönzi a biotechnológia fejlesztésére irányuló erőfeszítéseket az Európai Unióban; úgy véli, hogy e biotechnológiák lehetővé teszik a fenntarthatóbb termelési gyakorlatok kifejlesztését, a nagyobb terméshozamot, valamint a jobb minőségű és változatosabb termékek kevesebb műtrágyával, valamint kevesebb víz felhasználásával történő termesztését; hangsúlyozza, hogy a hagyományos és a biogazdálkodásnak továbbra is sikeresnek kell maradnia saját piacain;
2.
fontosnak ítéli elismerni, hogy a biotechnológia számos területen hatalmas lehetőségeket jelenthet; úgy véli, hogy a hagyományos mezőgazdasági termékek – élelmiszer, takarmány, szálas anyag/rostszál – mellett teljesen új mezőgazdasági termékek is megjelennek majd;
3.
úgy véli, hogy a biotechnológia alkalmazások elősegíthetik a növénytermesztésben a rovar- és gyomirtó szerek, valamint a műtrágyák használatának csökkentését;
4.
hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a jövőben a kevésbé kedvező területeken, korlátozott klímafeltételek mellett, száraz vagy nedves környezetben és alacsony termőképességű talajon többféle, jobb és egészségesebb élelmiszert és takarmányt lehessen majd termelni, és megjegyzi, hogy e fejlemények kulcsa a biotechnológia megfelelő használata lehet;
5.
támogatja azt a nézetet, hogy a biotechnológia vonzó alternatívát jelenthet az energiatermelés szempontjából a vidéki térségekben, és hogy a biomassza, a biogáz és a bioüzemanyagok hozzájárulhatnak az energiaforrások diverzifikációjához, így növelve a vidéki térségek bevételeit;
Jogszabályi keret 6.
támogatja az új biotechnológiai termékek engedélyezése során jelenleg alkalmazott elővigyázatos megközelítést;
PE416.276v01-00
HU
4/11
DT\754502HU.doc
7.
hangsúlyozza, hogy az emberi egészség és a környezet védelme döntő fontosságú a jóváhagyási folyamatban és kiemeli az objektív tudományos kritériumok használatát e tekintetben;
8.
felhívja a Bizottságot, hogy nyújtson be javaslatot a hagyományos vetőmagvakban az EU által jóváhagyott géntechnológiával módosított vetőmagvak véletlen jelenlétét kimutató, a valóságnak megfelelő és arányos címkézési küszöbértékek megállapítására;
9.
tudomásul veszi a Bizottság közelmúltbeli jelentését a hagyományos, az ökológiai és a géntechnológiával módosított növények együtt-termesztésére vonatkozó nemzeti intézkedések végrehajtásáról, és sürgeti az Unión belüli szabályok és feltételek nagyobb fokú harmonizálását; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a gazdálkodók választhassanak a hagyományos, az biogazdálkodással termesztett és a géntechnológiával módosított növények termesztése között, és ezért egyértelmű, egységes és átlátható intézkedésekre van szüksége az együtt-termesztésre vonatkozóan, amelyek lehetővé teszik a gazdálkodók számára, hogy az eltérő gazdálkodási módot választó szomszédaik mellett termeljenek;
10. kéri, hogy minden olyan gazdaság, amely a „GMSz-mentes” minőségi címkének köszönhetően felső kategóriás piacot hódított meg, elegendő és jól meghatározott együtttermesztési intézkedések révén védelmet élvezzen a géntechnológiával módosított szervezetek általi megfertőződéssel szemben, és ne kerüljön veszélybe a piacon megszerzett pozíciója és ezáltal gazdasági stabilitása; 11. hangsúlyozza, hogy a WTO-előírásokkal összhangban lévő közös címkézési szabályokra és a fogyasztók jobb tájékoztatására vonatkozó szabályokra van szükség; 12. kéri annak tisztázását, hogy a biotechnológiai termékek termesztése és használata során okozott károkhoz kapcsolódó felelősségre vonatkozóan: ki a felelős, melyek a lehetséges követelések és a követelés milyen feltételek mellett nyújtható be; Kutatás és fejlesztés
13. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a munkára szánt pénzeszközök növelésével és az államilag finanszírozott kutatás és a vállalatok közötti európai, nemzeti és regionális szintű együttműködés és koordináció további megerősítésével ösztönözzék a kutatást és fejlesztést, a biotechnológia, az egyéb növénytermesztési módszerek, valamint a mezőgazdasági termékek minősége területén; 14. kiemeli, hogy ahhoz, hogy az élelmiszertermelési lánc különböző szintjein megőrizhető legyen a lehető legnagyobb versenyképesség, biztosítani kell az állami pénzeszközök segítségével folytatott kutatások fennmaradását, és fenn kell tartani a kis biotechnológiai vállalkozások és a növénytermesztés-technológiai központok kutatási és fejlesztési tevékenységét; 15. attól tart, hogy a biotechnológiai vizsgálatokra vonatkozó közösségi jogszabályok jelenlegi összetett és alapos végrehajtása, valamint a találmányok piacra való DT\754502HU.doc
5/11
PE416.276v01-00
HU
bevezetésének hosszadalmas jóváhagyási eljárása komolyan akadályozza az európai kutatást és ahhoz vezethet, hogy a kutatási tevékenységek és az emberi erőforrások az EU-n kívülre távoznak; 16. azt is feltételezi, hogy mindezek hozzájárulhatnak a kutatás, a találmányok és az immateriális jogok kevés számú, nagy, globális szereplő kezében való fokozott koncentrációjához, ily módon növelve azok befolyását és hatalmát a kisebb vállalatok rovására, miközben országok és népek függnek tőlük egyre nagyobb mértékben; Válasz a lakosság aggályaira 17. megállapítja, hogy szükség van a nyilvános vitára és annak bővítésére, valamint a tudományos ismeretek szintjének fokozására; emlékeztet arra, hogy az európai polgárok széles rétege, bár elvben nem ellenzi a biotechnológiát, nem támogatja a GMSz-eket; úgy véli, hogy a politikai döntéshozók, illetve az ipari és tudományos közösség, valamint a nem kormányzati szervezetek feladata egyértelműen és átláthatóan ismertetni a polgárokkal a biotechnológiák előnyeit és kockázatait; 18. kiemeli a valamennyi fél – ideértve az európai népesség - részvételével folytatott kiegyensúlyozott és átlátható viták és értékelések szükségességét;
o
o o
19.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.
PE416.276v01-00
HU
6/11
DT\754502HU.doc
INDOKOLÁS Biotechnológia A biotechnológia modern tudományág. Az elmúlt ötven évben drámai fejlődésen ment át, jövője azonban még ennél is vonzóbbnak tűnik. Tulajdonképpen sok tudós beszél arról, hogy olyan mérvű biotechnológiai forradalommal fogunk szembesülni, ami az elmúlt évtizedekben tapasztalt elektronikai forradalomhoz fogható. A már meglévő felfedezések és alkalmazások e fejlődésnek csak az első lépését képezik. A biotechnológiát számos területen alkalmazzák, különösen a gyógyszer-, illetve az agrár- és élelmiszeriparban. Jövőbeli tendenciák Valószínűsíthető, hogy a GM-növények kereskedelmi forgalomba kerülésének első évtizedében – 1996-tól 2005-ig – tapasztalt növekedés tovább folytatódik és a második – 2006-2015 közötti – évtizedben felülmúlja az azt megelőzőt. Az élelmiszer, takarmány és szálas anyag jellegű hagyományos mezőgazdasági termékeken túl teljesen új termékek is meg fognak jelenni, beleértve gyógyszeripari termékek, szájon át alkalmazható vakcinák, különleges és finom vegyipari anyagok előállítását, valamint a megújuló növényi erőforrások alkalmazását. A biotechnológiával érintett növények jó termesztési gyakorlatának pontos betartása az első évtizedhez hasonlóan továbbra is kritikus fontosságú marad, és továbbra is megbízható felügyeletre van szükség. Szabályozási keretrendszer A géntechnológiával módosított termékek behozatalára, feldolgozására és fogyasztására vonatkozó szabályok meglehetősen fejlettek a legtöbb fejlett és számos fejlődő országban is. Minden fejlett országnak van érvényes szabályozási rendszere és végez vizsgálatokat a biológiai biztonságra vonatkozóan. A biológiai biztonság megállapítására használt szabályozások és módszerek alapja országról országra változik, azonban mind az élelmiszerés takarmánybiztonságra vonatkozó elővigyázatossági elven, valamint a WHO által összeállított Élelmiszerkönyv (Codex Alimentarius) azon szemléletén alapul, mely szerint az élelmiszer- és takarmánybiztonságot, valamint a minőséget a lényegi egyenértékűség vizsgálata, valamint a különbségek részletes elemzése alapján értékelik. Nemzetközi szinten Számos fejlődő országnak van az Egyesült Államokban, Európában vagy máshol kifejlesztett modellt követő szabályozási rendszere. Az olyan nemzetközi ügynökségek, mint az OECD, az ENSZ (FAO, UNEP), a WHO, a WTO stb. mind részt vesznek a kapacitásbővítésben és a szabályozások harmonizációjára irányuló törekvésekben annak érdekében, hogy lehetővé tegyék a termékek szabad mozgását és kereskedelmét, miután élelmiszerDT\754502HU.doc
7/11
PE416.276v01-00
HU
/takarmánybiztonságukat a különféle országok szabályozó hatóságai megállapították. Az UNEP létrehozott egy, a biológiai biztonsággal foglalkozó információs központot (a géntechnológiával módosított szervezetekre vonatkozó információcsere-mechanizmust), amely a biológiai biztonságra vonatkozó adatok és kockázatelemzések adatbázisát nyújtja a géntechnológiával módosított szervezetek minden alkalmazása tekintetében (mind kísérleti mind pedig kereskedelmi téren) a rendszerben részt vevő valamennyi országban. A Biológiai Sokféleségről szóló Egyezmény (CBD) cartagenai jegyzőkönyvét részben azért hozták létre, hogy védelmet nyújtson az országoknak a géntechnológiával módosított élelmiszerek/takarmányok importja és olyan feldolgozási célú termékek ellen, amelyek esetében nem végeztek a biológiai biztonságra vonatkozó értékelést. Ezáltal lehetővé válik az importáló ország számára, hogy a biológiai biztonsággal foglalkozó információs központon keresztül nyilatkozatot tegyen arra vonatkozóan, hogy kockázatelemzési információn alapuló döntést kíván hozni a behozatal jóváhagyását megelőzően. Az Európai Unióban 2001 februárjában az Európai Parlament elfogadta a 2001/18/EK irányelvet, amely meghatározta a 2002 októberében hatályba lépő, a géntechnológiával módosított növényekre vonatkozó új szabályokat. Ez a korábbi irányelvek jelentős felülvizsgálatának minősül. A rendelkezések egyik központi eleme, hogy a géntechnológiával történő módosítást újnak és különlegesnek tekinti, amire a már meglévő jogszabályok nem elegendőek. Az európai uniós szabályozási rendszer tehát inkább eljárás alapú mint termék alapú: azaz a szabályozási keretrendszert az előállítás módja határozza meg. Elődeivel összehasonlítva a 2001/18/EK irányelv legfontosabb szemléletváltása az, hogy az elővigyázatosság szemléletét fogadja el vezérelvként az ismeret és a lényegi egyenértékűség helyett, illetve ezek kiegészítéseként. Az Európai Bizottság felismeri, hogy az elővigyázatosság elvét valószínűleg nehéz lesz alkalmazni. Megállapítja tehát, hogy az elővigyázatosság elvére történő hivatkozás nem mentség az általános kockázatkezelési elvektől – így az arányosság, diszkriminációmentesség, következetesség, a tevékenység, illetve annak elmulasztása előnyeinek és költségeinek vizsgálata, valamint a tudományos fejlesztések vizsgálata elvétől – való eltérés alól (CEC, 2000). Ezt a tagállamok és a Bizottság különféle főigazgatóságai különböző módon értelmezik. Az elfogadott termékek nyilvános jegyzéke lehetővé fogja tenni a fogyasztók számára a géntechnológiával módosított termékek nyomon követését. A szabályozás alapvető szemlélete különböző ugyan, a géntechnológiával módosított növények és az azokból készült termékek biztonságának megállapításához szükséges adatok azonban hasonlóak az Egyesült Államokban alkalmazottakhoz. Az Európai Unióban előírt információ részletesebbnek tűnik, különös tekintettel a molekuláris jellemzőkre, a géntechnológiával módosított növények adott termesztési és irányítási követelményekre gyakorolt hatására, a forgalmazás utáni ellenőrzésre és a nyomonkövethetőségre. A 2001/18/EK irányelven kívül számos más jogalkotási dokumentum is foglalkozik a géntechnológiával módosított növényekre vonatkozó szabályozás szempontjaival az Európai Unióban. Az élelmezési, illetve takarmány célú, valamint géntechnológiával módosított szervezeteket tartalmazó, illetve azokból készült élelmezési, illetve takarmányozási termékek piacra kerülését a genetikailag módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló PE416.276v01-00
HU
8/11
DT\754502HU.doc
1829/2003/EK rendelet szabályozza. Amennyiben az élelmezési termék géntechnológiával módosított szervezeteket tartalmaz, illetve azokból áll, a kérelmező a következő lehetőségek közül választhat: vagy az egészet kizárólagosan aláveti az 1829/2003/EK rendeletnek, alkalmazva a „one door, one key” elvet a géntechnológiával módosított szervezetek környezetbe történő szándékos kibocsátására vonatkozó engedély megszerzése érdekében – a 2001/18/EK irányelvben megállapított feltételekkel összhangban –, valamint e géntechnológiával módosított szervezetek élelmezési termékekben történő felhasználására – az 1829/2003/EK rendeletben megállapított feltételekkel összhangban; illetve az alkalmazást – vagy legalábbis annak egy részét – a 2001/18/EK irányelvnek és az 1829/2003/EK rendeletnek veti alá. Továbbá a géntechnológiával módosított növényváltozatoknak egy növényfajta-bejegyzési eljáráson kell átesniük, valamint a kereskedelmi célú termesztés engedélyezését megelőzően szerepelniük kell a közös közösségi fajtajegyzékben (Community Common Catalogue). Ez nem tér el a bármely új hagyományos növénynemesítésből származó növényváltozatra vonatkozó rendelkezéstől. Az 1139/98/EK rendeletben a géntechnológiával történő módosításból származó DNS vagy fehérje jelenlétét használják feltételként a géntechnológiával módosított kukoricából és szójából származó élelmiszerek és élelmiszeralapanyagok címkézésére. E címkézésre vonatkozó rendelkezéseket a 49/2000/EK rendelet úgy módosította, hogy 0,9%-os címkézési küszöbértéket – a géntechnológiával módosított anyagok „jelentéktelen”, „véletlen” vagy „műszakilag elkerülhetetlen” jelenlétére vonatkozóan (a termesztés, betakarítás, kezelés, szállítás, vagy feldolgozás során). Továbbá az 50/2000/EK rendelet külön címkézési feltételeket határoz meg a géntechnológiával módosított anyagokból származó adalékanyagokat, színezékeket, valamint ízesítőket tartalmazó élelmiszerekre és élelmiszer-alapanyagokra. A 98/95/EGK irányelvvel összhangban a géntechnológiával módosított növények vetőmagjait is címkével kell ellátni. A címkének egyértelműen jeleznie kell, hogy géntechnológiával módosított növényváltozatról van szó. Az Európai Bizottság jogszabályokat terjesztett elő a géntechnológiával módosított szervezetek, illetve az azokból származó termékek, valamint a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok nyomonkövethetőségére és címkézésére vonatkozóan. Ezek a termelési lánc teljes hosszában, a piaci jelenlét minden szakaszában megkövetelik a nyomonkövethetőséget. E módon az összes géntechnológiával módosított élelmiszer és takarmány felcímkézése információt nyújt a fogyasztóknak. Minden géntechnológiával módosított szervezetet tartalmazó, illetve géntechnológiával módosított szervezetből készült élelmiszert címkével kell megjelölni. Az Egyesült Államokban Az Egyesült Államokban a rendelkezések elsősorban a termék jellemzőire irányulnak, nem pedig a termelés módjára. Ez a termék alapú értékelés az egyik fő eltérés az Európai Unió eljárás alapú szabályozási szemléletétől. E miatt az eljárás, illetve a termék alapú szemlélet közötti különbség miatt az elmúlt években jelentős ellentéteket okozott. Az Egyesült Államokban a környezeti kibocsátás szabályozása az „ismeret” fogalmán alapul. Ez a fogalom tekinthető a „lényegi egyenértékűség” fogalma ökológiai megfelelőjének, bár egyes kiadványok szerint ezt a két fogalmat külön-külön kezelik környezeti kibocsátások esetén. Az „ismeret” fogalma azt tükrözi, hogy a géntechnológiával módosított növény DT\754502HU.doc
9/11
PE416.276v01-00
HU
környezeti biztonsági szempontból összehasonlítható-e hagyományosan nemesített megfelelőjével. Az ilyen összevetések segítségével közvetlen tapasztalat nélkül is felmérhetők a géntechnológiával módosított növény kapcsán felmerülő kérdések. Az „ismeret” fogalma a növényfajok biológiáját, a bevitt jellemzőket, és a növénytermesztésben használatos mezőgazdasági gyakorlatot, valamint a környezetet vizsgálja. Az Egyesült Államokban külön rendeletek szabályozzák a gyógyszeripari és a biológiai helyreállítási célú növények forgalomba hozatalát, azonban a géntechnológiával módosított növények címkézését és eredetét nem szabályozzák.
A géntechnológiával módosított növények termesztése A géntechnológiával módosított növények jóváhagyása hosszadalmas és nagyon összetett. A gyakorlati gazdálkodás is számos előírással és korlátozással szembesül. Ezek kiterjednek a címkézésre, a nyomonkövethetőségre, az együtt-termesztésre, a felelősségre és a kompenzációra. E szabályoknak nincs megfelelője a hagyományosan nemesített növények esetében. A címkézéssel és a nyomonkövethetőséggel már korábban foglalkoztak. A 2003 júliusában közzétett, a hagyományos, az ökológiai és a géntechnológiával módosított növények együtttermesztéséről szóló bizottsági ajánlások és iránymutatások óta minden tagállam a szubszidiaritás elve szerinti együtt-termesztési stratégiákat dolgoz ki. Az együtt-termesztés vonatkozásában nagy igény merült fel az Európai Unióban a géntechnológiával módosított szervezetektől mentes területek, illetve tagállamok létrehozására. Mostanáig az általános álláspont az volt, hogy az európai uniós jogszabályok, illetve a nemzetközi megállapodások szerint ezek az igények nem jogosak tudományos bizonyítékok hiányában. Több ügyben az Európai Bíróság fog határozatot hozni. Érdemes megemlíteni, hogy ugyanakkor, amikor számos régió nyilvánította ki azon szándékát, mely szerint géntechnológiával módosított szervezetektől mentes régió szeretne maradni, az állattenyésztésben géntechnológiával módosított importtakarmányokat használnak. Az együtt-termesztésnek is számos változatát alkalmazzák a különböző tagállamok. Nincs egységes európai modell, és ez valószínűsíthetően vitákat és nehézségeket vet fel az egységes piacon is. A Bizottság ezt a kérdést a szubszidiaritás jegyében a tagállamokra hagyta és a bevált gyakorlatokat igyekszik támogatni. Az eredmények nem túl reménykeltőek. A fő kérdés a felelősség kontra együtt-termesztés kérdése. A fő szempont, hogy ki felelős, ki léphet fel követeléssel, mit és milyen körülmények között lehet követelni, valamint hogy legyen-e valami fajta kártérítési alap vagy biztosítás, amely ezeket a követeléseket fedezné. Egyedül Spanyolország alkalmazott korábban általános törvényeket a felelősség vonatkozásában, azonban jelenleg a nemesítés kérdését az összes tagállam a PE416.276v01-00
HU
10/11
DT\754502HU.doc
géntechnológiával módosított növények és a hagyományosan nemesített növények elkülönítése alapján közelíti meg. A hagyományosan nemesített növények termesztése során okozott kár esetére az általános jogot alkalmazza a felelősségre és a kártérítésre. A felelősség meglehetősen tisztázatlan kérdése drágán kivizsgálható panaszokat vethet fel, és ezért egyes gazdálkodókat elriaszthat a géntechnológiával módosított növények termesztésétől.
DT\754502HU.doc
11/11
PE416.276v01-00
HU
