EURÓPAI PARLAMENT 2004
2009
Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság
Brüsszel, 2009. március 16.
A LIBE Bizottság szenegáli küldöttségének jelentése Előadó: Roselyne LEFRANÇOIS Az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság (LIBE) küldöttsége 2008. november 24. és 28. között Szenegálban tett látogatást. A küldöttségben hat európai parlamenti képviselő vett részt: Agustín DÍAZ DE MERA, a küldöttség vezetője, Roselyne LEFRANÇOIS, előadó, valamint Simon BUSUTTIL, Patrick GAUBERT, Javier MORENO SANCHEZ és Ioannis VARVITSIOTIS (lásd az 1. mellékletet). E látogatás a LIBE Bizottság tagjai által 2005 és 2008 között tett azon látogatások sorozatába illeszkedik, amelyek célja az információgyűjtés arról, hogy hogyan fogadják a menedékkérőket és a migránsokat az EU különböző tagállamaiban: Olaszországban (Lampedusán), Spanyolországban (Ceutában, Melillában és a Kanári-szigeteken), Franciaországban (Párizsban), Máltán, Görögországban (Számoszon és Athénban), Belgiumban, az Egyesült Királyságban, Hollandiában, Dániában, Lengyelországban és Cipruson. A küldöttség tagjai szenegáli utazásuk előtt számos információt kaptak az országról, a bevándorlás helyzetéről, az e területre irányuló együttműködési tervezetekről, illetve a Frontex tevékenységeiről. A látogatás programjában szerepelt (lásd a 2. mellékletet):
megbeszélések Szenegál nemzetgyűlésének elnökével, Őexcellenciája Mamadou Seckkel és a nemzetgyűlés tagjaival; meghallgatás Őexcellenciája Cheikh Hadjibou Soumaréval, Szenegál miniszterelnökével és a migrációs kérdésekben érintett miniszterekkel; találkozás Saliou Diallóval, a Szenegáli Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatójával, továbbá az illegális bevándorlás elleni küzdelem „gépezetének” megtekintése a Belügyminisztériumban; megbeszélések az EU tagállamainak nagyköveteivel; megbeszélések a Szenegál Siggil Fronttal (szenegáli ellenzék); megbeszélés a Menekültügyi Főbiztossággal, a Nemzetközi Migrációs Szervezettel (OIM), az ENSZ Kábítószer- és Bűnözésellenes Hivatalával (ONUDC), a RADDHO
PV\775100HU.doc
HU
PE421.398v01-00
HU
(Afrikai összefogás az emberi jogok védelméért) / CONGAD szervezettel, a nem állami szereplőkkel, az Emberi Jogok Nemzeti Szervezetével, a RADI-val, az Afrikai Fejlesztési és Együttműködési Hivatallal (OFADEC), a Panel Szenegál és a M.A.I.S. szervezettel.; látogatás a migrációs hullámok ellenőrzésének összehangolására szolgáló kikötői létesítményekben, a Frontex által finanszírozott koordinációs „központban”, valamint a spanyol Guardia Civil egyik naszádjának megtekintése; helyszíni látogatás találkozó céljából az illegális elvándorlás elleni küzdelmet támogató nőközösséggel / a Gie Natanguéval Pikine-ben és Thiaroye-sur-Mer-ben, Thiaroye-sur-Mer település eltűnt vagy hazatelepített illegális kivándorlói és érintett családjai egyesületével, helyszíni látogatás Khomboléban; találkozó Dakar-Külváros hazatelepítettjei és volt migránsai közösségével;
A küldöttséget elkísérte az Európai Parlament audiovizuális szolgálata, amely együttműködött az egyik helyi televízió csapatával. A cél az volt, hogy ezt az európai tevékenységet a Europe by Satellite (EbS) segítségével bemutassák. A küldöttség útjának utolsó napján az európai parlamenti képviselők sajtókonferenciát tartottak. A LIBE Bizottság küldöttsége 2008. november 24-től 28-ig azzal a céllal tett látogatást Szenegálban, hogy a lehető legobjektívebb és legkiterjedtebb módon közelítse meg az illegális kivándorlás kérdését, és mindenekelőtt elemezze e jelenség okait, a jelenségről a szenegáli társadalom és a nemzeti hatóságok által alkotott képet, a jelenlegi európai és nemzetközi együttműködési formák helyzetét, illetve a Frontex szerepét az országban. Ezért a küldöttség számos különböző partnerrel találkozott: a hatalmon lévő többséghez és a legerősebb ellenzéki csoporthoz, a SIGGIL Fronthoz tartozó politikai vezetőkkel; nem kormányzati szervezetek (NGO-k) szóvivőivel; a Frontex és a spanyol Guardia Civil képviselőivel; a helyi fejlesztést szolgáló mikroprojektek kezdeményezőivel; az Unió egyes tagállamainak nagyköveteivel. Valamint – annak ellenére, hogy az illegális hálózat tagjait nem mindig könnyű szóra bírni – a küldöttség beszélni kívánt olyan fiatal szenegáliakkal, akiket visszairányítottak, amikor megpróbáltak kivándorolni az Európai Unióba. Egészen a közelmúltig csupán két illegális beszállóhely létezett Európa felé: Líbia az olasz Lampedusa szigete és Málta felé, valamint Marokkó a Kanári-szigetek felé. Mivel az Afrikai Unió országai ezeket a helyeket felderítették és felszámolták – elsősorban a Spanyolország és Marokkó közötti együttműködés fokozásának köszönhetően –, azóta Mauritánia, BissauGuinea, a Zöld-foki-szigetek és Szenegál a fő indulási pontok. Egy olyan ország számára, mint Szenegál, az illegális kivándorlásnak látható és igen gyakran tragikus következményei voltak és vannak. Az első természetesen a számos elveszett emberélet. Nehéz pontosan megbecsülni azoknak a számát, akik a tengeren lelték halálukat, amikor a Kanári-szigetekre próbáltak eljutni, de több ezer lehet a számuk. E jelenség egyes települések elnéptelenedéséhez vezetett. Ez a helyzet abban a két faluban is, amelyekbe a delegáció ellátogatott: Thiaroye-sur-Mer közel 400 fiatal férfit vesztett el a tengeren, Khombole népessége pedig 3000-ről 250 lakosra csökkent néhány év leforgása alatt. PE421.398v01-00
HU
2/16
PV\775100HU.doc
A dráma emberi oldalához gazdasági hatás is kapcsolódik, mivel a kivándorlók többsége a fiatal, munkaképes korúak közül kerül ki. Így egyes ágazatok – például a halászat vagy a közlekedés – nagyon megsínylették a fiatal munkaképes korúak tömeges útnak indulását Spanyolország felé. A szenegáli nemzetgyűlés külügyi bizottságának egyik tagja egyébként egyetlen mondatban összefoglalta a helyzet nehézségét: „A holnap a fiatalokon épül fel, ők pedig oda tartanak, ahol nem kérnek belőlük.” Mert amint azt mind a szenegáli hatóságok, mind pedig az NGO-k is hangsúlyozták, annak, hogy olyan sok szenegáli próbálkozik az illegális kivándorlással, az is az oka, hogy a legális bevándorlás mostanra gyakorlatilag lehetetlenné vált az európai országok igen szigorú vízumpolitikája miatt, valamint azért, mert jelentősen szigorodtak a családegyesítés feltételei, amit véleményük szerint a bevándorlásról és a menekültügyről szóló európai paktum csak tovább fokozott. Az Európai Bizottság dakari küldöttségének értékes segítségével megszervezett számos helyszíni látogatásnak és megbeszélésnek köszönhetően konkrétabban és pontosabban körül lehetett határolni azokat az okokat, amelyek annyi szenegáli fiatalt késztetnek rá, hogy életüket kockáztassák egy csónakban, valamint azt is, hogy mely irányokban lehetne elindulni e drámai jelenség megfékezése érdekében.
1. Az illegális kivándorlás: több tényező kombinációjával összefüggő jelenség Természetesen nehéz pontosan meghatározni egy olyan összetett jelenség okait, mint az illegális kivándorlás, de a küldöttség útja során folytatott beszélgetések ugyanakkor rámutattak néhány olyan gazdasági, társadalmi, illetve pszichológiai tényezőre, amelyek együttesen kedvező táptalajt nyújtanak e jelenség kialakulásához.
1.1 Egyre romló gazdasági helyzet A szenegáli gazdaság, amely jelentős mértékben függ a földimogyoró-termeléstől és a halászattól, e két kulcsfontosságú ágazatban nagy nehézségekkel küzd. A mezőgazdaságban a 70-es-80-as évek szárazságai miatt a földimogyoró-termelés jelentősen csökkent, és ezzel együtt az ehhez a tevékenységhez kapcsolódó feldolgozóipar is válságba jutott. A SIGGIL Front képviselői szerint ugyanakkor a szenegáli mezőgazdaság visszaesése főként a jelenlegi kormány reformjainak meghiúsulása miatt következett be, legyen szó akár a 2006-ban bejelentett „Vissza a mezőgazdasághoz” tervről (REVA), akár a 2008-as „Nagy gazdasági offenzíva az élelmiszerért és a bőségért” (GOANA) tervről. Szerintük a mezőgazdasági termelőkre minden komoly előzetes tanulmány elvégzése nélkül rákényszerített intézkedések semmilyen módon nem támogatták a leghátrányosabb helyzetűeket, sőt épp ellenkezőleg, az alapvető élelmiszerek (rizs, olaj, tej…) árának emelkedését eredményezték, melyek ily módon elérhetetlenné váltak a népesség egy jelentős része számára. A földimogyoró-ágazat hanyatlásával a tengeri termékek váltak az elsőszámú exporttermékekké. A szenegáli növekedés fő motorja, a halászat központi helyen áll az ország társadalmi-gazdasági életében, mivel az ágazat az aktív népesség több mint 17%-át foglalkoztatja. Azonban a tartalékok túlzott kiaknázása és a harmadik – elsősorban európai – államokkal megkötött halászati megállapodások a halászati erőforrások megritkulásához, vagyis a szenegáli halászok fogásainak csökkenéséhez vezettek, akiknek pirogjai kisebb PV\775100HU.doc
3/16
PE421.398v01-00
HU
teljesítményűek, mint a nagy nyugati halászhajók. Ahogyan a szenegáli szocialista párt főtitkára, Ousmane TANOR DIENG is rámutatott, „a tenger már nem tartja el azokat, akik belőle élnek”, olyannyira, hogy a fogások mennyiségének megcsappanása halfeldolgozó üzemek bezárását eredményezte, és ezzel együtt jó néhány munkahely megszűnését is. Ebben a rendkívül nehéz gazdasági helyzetben sok fiatal szenegáli számára a kivándorlás tűnik az egyetlen reménynek arra, hogy munkát találjanak és elegendő jövedelmet szerezzenek családjuk eltartásához. A csónakra szállás leggyakrabban nem egyedül a migráns döntése, hanem rendkívül erős társadalmi és családi nyomás következménye.
1.2 Rendkívül erős társadalmi és családi nyomás Az országban kialakult gazdasági válság kiváltotta a szenegáli társadalom összetételének nagymértékű átrendeződését . A fő áldozat, a középosztály gyakorlatilag eltűnt, átadva helyét egyrészt a hivalkodó jómódban élő kisebbség, másrészt a létfeltételeinek javítását – akár kivándorlás útján is – reménytelenül kereső többség között feszülő duális ellentétnek. Azoknak a visszatelepített migráns fiataloknak az elmondása alapján, akikkel a küldöttség tagjai találkoztak, sok szenegáli – akiknek saját országuk a jelek szerint semmilyen lehetőséget nem nyújt – úgy tekint Európára, mint egy igazi eldorádóra, ahol könnyen vagyont lehet szerezni. Egyébként azok a kivándorlók, akik visszajönnek, szívesen tüntetik fel magukat a sikeresség modelljeként. „Ajándékokkal térnek vissza, szép autóik vannak, az övék a legnagyobb ház és a legszebb nőket veszik feleségül” – mondta az egyik beszélgető partner. Noha a gazdagság e külsőségei gyakran kevésbé idilli valóságot takarnak, egyre több fiatal érez ösztönözést arra, hogy szerencsét próbáljon. És e fiatalok legtöbbjét, akik már kisgyermek koruktól hozzászoktak a tengerhez, hiszen halász az apjuk és ők maguk is azok, cseppet sem rettenti el a szenegáli partokat a Kanári-szigetektől elválasztó 1500 km-es távolság megtétele piroggal, annál is inkább, mivel a tengeri erőforrások ritkulása arra kényszerítette őket, hogy egyre távolabbra menjenek halászni (néha több napra is). A kivándorlás jelensége ugyanakkor nem korlátozódik csupán a partvidéki területekre és a halászfalvakra; az ország belső részein fekvő vidéki régiókból is sok fiatal megpróbálkozik az átjutással. A félelem még az ő esetükben sem elegendő erejű ahhoz, hogy visszatartsa őket az útra keléstől. A leendő kivándorlókra ugyanis erős társadalmi nyomás nehezedik, különösen a családjuk részéről. Az illegális elvándorlás elleni küzdelmet támogató nőközösség elnöke, Yayi BAYAM DIOUF, akivel a LIBE küldöttség hosszú beszélgetést folytatott Thiaroye-sur-Mer településen tett látogatása során, emlékeztetett arra, hogy a szenegáli társadalomban mindig nagy megbecsülés övezte a kivándoroltakat, míg az országban maradt fiatal munkanélkülit szinte páriaként kezelik. A családok tehát nem haboznak eladni javaikat (földet, ékszereket…), sőt készek kölcsönt felvenni segélyegyletektől vagy harmadik személyektől a fiúgyermek vagy a fiútestvér utazásának finanszírozása céljából. Sok más anyához hasonlóan BAYAM DIOUF is ezt tette, támogatva egyetlen fia utazását, akinek pirogja 2007 áprilisában elsüllyedt. A fiatal szenegáliaknak tehát gyakran nem marad más választása, mint nekivágni a tengernek. Thiaroye-sur-Mer település eltűnt és hazatelepített illegális kivándorlóit és érintett családjait összefogó egyesületének tagjaival és más szerencsét próbált fiatalokkal folytatott PE421.398v01-00
HU
4/16
PV\775100HU.doc
beszélgetések során folyton visszatért a jelmondat: „Barça mba Barsakh”, „Barcelona vagy a halál”. Azonban ez az illegális kivándorlás nem jöhetett volna létre befolyásos és jól szervezett csempészek hálózatai nélkül.
1.3 Befolyásos és jól szervezett csempészhálózatok Bár nehéz megbecsülni azt, hogy milyen mértékben járultak hozzá az útnak indulók számának növekedéséhez a szenegáli területen tevékenykedő illegális kivándorlási szervezetek, annyi biztos, hogy a csempészhálózatok az idők során egyre szervezettebbé és egyre jövedelmezőbbé váltak. Az első embercsempészek nyugdíjas pirogkapitányok voltak, akiknek nagy tapasztalatuk volt a tengeren való átkelésben, és a kemény magot még ma is a Saint Louis-i és dakari szenegáli halászok alkotják. Eredetileg árucsempészettel foglalkoztak, de átálltak az illegális embercsempészetre, amely sokkal jövedelmezőbb tevékenység. Jelentős összegeket fektettek felszerelések vásárlásába: sokkal nagyobb hajók, új motorok, műholdas helyzetmeghatározó rendszerek, üzemanyag… Egyetlen pirog képes több mint 100 utas és a Kanári-szigetekig tartó 5-7 napos utazáson a túléléshez szükséges felszerelés szállítására. Minthogy az átkelés ára 300 000 és 1 millió CFA frank között mozog (kb. 4501500 euró, vagyis egy dakari tanító havi fizetésének öt-tizenhatszorosa), egyértelműen nagy a nyereség. Ugyanakkor széles körben elfogadott, hogy a csempészeknek azért is sikerült ilyen hatékonyan megszerveződniük és a migránsok csempészete azért virágzik továbbra is, mert igen sokszálú kapcsolatokat tartanak fenn bizonyos üzleti körökkel és közigazgatási szervekkel. Az egyik visszatelepített fiatal illegális kivándorló beszámolt például arról, hogy egy szenegáli rendőr segített neki cserében azért, hogy az egyik családtagja is elutazhasson. Bár a szenegáli illegális kivándorlásnak a jelek szerint számos és mély oka van, egyáltalán nem végzetszerű. A külföldre költözés soha nem jó szívvel meghozott döntés, a visszatelepített migránsok, akikkel a küldöttség találkozott, sokszor ismételgették, hogy soha nem keresték volna a módját az elutazásnak, ha otthon tisztességesen meg tudtak volna élni. Azok közül, akikkel a LIBE bizottság képviselői beszélgettek, senki sem gondolta, hogy csodatevő megoldással szolgálhat, de számos megoldást jelentő elemet említettek, melyek segítségével – megfelelően végrehajtás esetén – minden bizonnyal csökkenthető a jelenség és a jelentkezők elrettenthetők az útnak indulástól.
PV\775100HU.doc
5/16
PE421.398v01-00
HU
2. Az illegális kivándorlás jelensége megelőzésének módjai Az illegális kivándorlás problémája által érintett különböző szereplőkkel folytatott beszélgetésekből az a gondolat kristályosodott ki, hogy a jelenség megelőzése hatékonyabb lehetne három területen történő fellépéssel: ezek az ország gazdasági fejlődése, a jobb tájékoztatás és megelőzés, valamint az embercsempész hálózatok elleni küzdelem fokozása.
2.1 A gazdasági fejlődés támogatása, valamint az oktatás és képzés előtérbe helyezése Mivel az általános vélemény szerint az illegális kivándorlás fő oka az, hogy a fiatal szenegáliak nehezen találnak saját országukban olyan szakmai tevékenységet, amely megfelelő létfeltételeket biztosítana számukra, a legfontosabbnak az tűnik, hogy e fiataloknak valódi munkakilátásaik legyenek. Ehhez a válsággal sújtott gazdasági ágazatok talpra állítására, valamint oktatásra és képzésre fordított jelentős befektetésekre van szükség. Noha természetesen e reformok irányításának felelőssége elsősorban Szenegálra hárul, az Európai Unió támogatása nélkülözhetetlennek tűnik a folyamat felgyorsításához. Egyes tagállamokkal már léteznek kétoldalú megállapodások. Például 2006. szeptemberben Spanyolországgal született egy megállapodás arról, hogy a fejlesztési támogatást összekötik a migrációs mozgások kezelésével. A fejlesztési támogatást illetően e megállapodás 13 milliárd CFA frank összegű keretet szánt a REVA terv támogatására, valamint előirányozta szakképző iskolák létrehozását és a projekthordozók számára kölcsönök odaítélését. A migrációs mozgások kezelését illetően a megállapodás mindenekelőtt kötelezettségvállalást tartalmazott a spanyol kormány részéről 4000 vízum kiadására szenegáliak számára 2007 és 2008 között, aminek révén legálisan kivándorolhatnak Spanyolországba, hogy ott különböző ágazatokban munkát vállalhassanak. A spanyol határok e viszonylagos megnyitásért cserébe Szenegál vállalta a partok felügyeletének megerősítését a Frontex jelenlétével, valamint a Kanáriszigetekre illegálisan érkező saját polgárainak hazatelepítését. Ugyanebben az időszakban a szenegáli kormány megállapodást írt alá Franciaországgal az összehangolt migrációról, amely szintén tartalmazott gazdasági fejlesztési intézkedéseket, így a szenegáli migránsok Szenegálban megvalósuló produktív beruházásokra fordított megtakarításaira vonatkozó adókönnyítéseket, a francia és a szenegáli bankszektor közelítését a szenegáli munkahelyek létrehozását célzó projektek finanszírozása érdekében, vagy a visszatelepülést segítő intézkedéseket. 2008 februárjában a két ország között létrejött egy második megállapodás is, amelyet Szenegál még nem ratifikált teljesen. E megállapodás tartalmaz egy visszafogadási záradékot, amely kizárólag a szenegáli állampolgárokra alkalmazandó, továbbá a legális gazdasági bevándorlásra vonatkozó fejezetet 108 (képzettséget igénylő vagy nem igénylő) szakma felsorolásával, melyet a szenegáli hatóságokkal közösen dolgoztak ki. Mindazonáltal e megállapodások, melyeknek főbb vonalait a dakari spanyol és francia nagykövet ismertette, csupán elszigetelt és pontszerű válaszlépések, és nem fér kétség ahhoz, hogy egy sokoldalú európai megközelítéssel nagyobb hatékonyságot és koherenciát lehetne elérni. Igaz, hogy 2002 óta tárgyalások folynak egy gazdasági partnerségi megállapodásról (GPM) az EU és Szenegál között, azonban – amint arra az egyik szenegáli képviselő rámutatott – ezek a GPM-k tulajdonképpen olyan szabadkereskedelmi megállapodások, amelyek igen kevés teret engednek a fejlesztésnek, különösen a mezőgazdaságban. PE421.398v01-00
HU
6/16
PV\775100HU.doc
Teljesen más szinten, de továbbra is a gazdasági tevékenység támogatását célzó intézkedéseknél maradva, a küldöttségnek alkalma volt ellátogatni néhány olyan szenegáli városba, illetve faluba, amelyek helyi fejlesztési mikroprojekteket indítottak el. Például Khombole településen a Takku Ligguève egyesület egy három területet (vagy három „T”-t) felölelő projektet alakított ki: ezek a felelős turizmus, külföldi turisták elszállásolására szolgáló ház megépítésével; a teátrum, előadások, sőt európai turnék szervezésével (a látogatás időpontjában a színházi társulat éppen Franciaországban vendégszerepelt az Übü király című darabbal); és végezetül a talaj, kertészeti termékek előállításával és forgalmazásával. Az elérendő cél, amint azt Khombole polgármestere is elmondta, öt éven belül 5000 munkahely létrehozása. Thiaroye-sur-Mer településen, ahol közösség elnöki tisztét Yayi BAYAM DIOUF tölti be, szintén úgy döntöttek, hogy az egykor a falu ifjainak Európába utazására fordított összegeket jövedelemteremtő tevékenységekbe fektetik, például helyi termékek (hal, gyümölcs, gabona…) feldolgozásába, vagy akár festőüzem vagy varroda létesítésébe. Ezek révén az asszonyok megmutathatják a falu fiataljainak, hogy lehet munkát találni, és Szenegálban maradva is lehet jövőjük. Végezetül pedig, mivel a közösség tudatában van annak, hogy az oktatás alapvető jelentőséggel bír, jelenleg egy iskolaépítési projektet próbálnak meg kivitelezni. Bár földrajzi értelemben igen korlátozott hatásúak, ezek a mikroprojektek – melyeknek az az előnye, hogy a népességhez a lehető legközelebbi szinten működnek – megsokszorozódásuk esetén végül globálisan igen pozitív átfogó következményekkel járhatnak, tehát ösztönözni kellene őket. A gazdaságban megvalósítandó fellépésekkel párhuzamosan az oktatás és a képzés a másik nagy fejlesztendő terület, mivel bár a munkahelyteremtés prioritás, ehhez arra is szükség van, hogy az állásokat megfelelően képzett munkaerő töltse be. Az NGO-k szerint a szenegáli népességnek több mint a 70%-a még jelenleg sem tud olvasni, és ez a megdöbbentő adat híven tükrözi a szenegáli iskolarendszer problémáinak súlyosságát, melyeket sürgősen orvosolni kell. A szakképzés terén erőfeszítéseket lehetne tenni például azért, hogy a tevékenységük hanyatlásának áldozatává vált fiatal halászokat más szakmákra képezzék át, még akkor is, ha egy ilyen átképzés messze nem könnyű. Ennek feltétele egyrészt az, hogy sikerüljön meggyőzni a fiatalokat arról, hogy képesek mást is csinálni, másrészt meg kell nekik adni az eszközöket ennek megvalósításához, megfelelő programokat kell a rendelkezésükre bocsátani, és szükség esetén elő kell segíteni mobilitásukat olyan régiók felé, ahol a munkaerőpiac a legtöbb lehetőséget kínálja. Azonban a szó szoros értelmében vett oktatáson és a képzésen kívül alapvető fontosságúnak tűnik a szenegáli népesség tájékoztatása és mozgósítása is az illegális kivándorlás kockázataival kapcsolatban.
2.2 Mozgósító és tájékoztató kampányok életre hívása Azok az NGO-képviselők, akikkel a küldöttség Dakarban találkozott, határozottan kitartottak amellett, hogy szükség van tájékoztató és mozgósító kampányok szervezésére a potenciális illegális kivándorlók elrettentése végett. A Szenegálban 1987 óta működő Emberi Jogok Nemzeti Szervezete szerint az egyik fő PV\775100HU.doc
7/16
PE421.398v01-00
HU
probléma az, hogy a kiszolgáltatott csoportok nem tudják kinek elmondani szenvedéseiket. A szervezet úgy döntött, hogy létrehozza a „jogok műhelyeit”, amelyek együttműködésre, párbeszédre és főleg tájékoztatásra szolgáló helyszínek a városi és a vidéki népesség számára. Minderre azért van szükség, mert ha a szülők tájékozottabbak a tekintetben, hogy mi vár a piroggal útnak indulókra, ha tudják, hogy a Kanári-szigetekre utazás nem egyenlő a munkával és a sikerrel, akkor nem finanszírozzák fiaik utazását. A küldöttség az általa folytatott különféle beszélgetések során azt is megállapíthatta, hogy úgy tűnik egy gondolat igen mélyen beleivódott a szenegáliak tudatába, akár hazatelepített migránsokról, akár a politikai hatóságokról legyen szó: e gondolat szerint Európának a népek barátsága nevében ki kell nyújtania kezét Afrika felé és szélesre kell tárnia kapuit. Ezért állnak értetlenül vagy akár dühösen az Unió visszavonuló viselkedése láttán vagy az olyan kifejezések hallatán, mint a választott bevándorlás, ami számukra az agyak elszívásának szinonimája. Bár e reakció jogosnak tűnhet, az euro-afrikai kapcsolatok ezen értelmezésének fennmaradása sajnos hozzájárul ahhoz, hogy a szenegáliak útra keljenek. Annak ellenére, hogy az NGO-k rendszeres mozgósító kampányokkal próbálják Szenegálban megtörni a befogadó és testvéri Európa Eldorádó-szerű képét, e kezdeményezések hatásait igen nehéz értékelni. Azok a szervezetek, amelyekkel a küldöttség találkozott, úgy nyilatkoztak, hogy sajnálják, hogy a szenegáli kormány nem támogatja jobban a fiatalok megtartására irányuló erőfeszítéseiket. Annál is inkább, mivel sok szokásos kommunikációs hordozó (plakátok, szórólapok…) nem megfelelőek Szenegálban, mivel a népesség jelentős része írástudatlan (lásd feljebb), s ez alkalmasabb eszközök felhasználását igényli. Végezetül az NGO-k által irányított fellépések mellett emlékeztetni kell az egyesületek által végzett megelőzésre, például az illegális kivándorlás elleni küzdelmet támogató nőközösség munkájára, amely nyilvános rendezvényeket szervez, úgymint mozgósító körutakat a fő indulási övezetekben, vagy arra ösztönzi a hazatelepített fiatalokat, hogy tömörüljenek egyesületekbe a „maradás” népszerűsítésére. E különféle szereplők kezdeményezései cseppeknek tűnhetnek a tengerben a jelenség mélységéhez és súlyosságához képest, holott részei annak a dinamikának, amelyet erősíteni és szélesíteni kell abból a célból, hogy a lehető legtöbb potenciális illegális kivándorlót elérjék. Mindazonáltal a kivándorlásnak csak akkor lehet gátat szabni, ha azok ellen is fellépnek, aki hasznot húznak belőle és akik lehetővé teszik.
2.3 Az embercsempészet elleni küzdelem fokozása Bár a tengeri ellenőrzés jelentős mértékben növekedett a szenegáli partok és a Kanári-szigetek között, sok még a tennivaló az illegális kivándorlási hálózatok sikeres felderítéséig és felszámolásáig. A felügyelet tekintetében a szenegáli biztonsági erők eszközei önmagukban nem elegendőek, ezért 2006 óta együttműködés jött létre a Frontex keretében, különösen Spanyolországgal. A spanyol Guardia Civil két naszádja, egy óceánjáró őrhajó és egy helikopter erősíti a szenegáli készültséget a közös tengeri és légi műveletek végrehajtásában, és szükség esetén további eszközök is időszakosan az állandó erők rendelkezésre bocsáthatók. Spanyolország létrehozott továbbá egy programot a szenegáli személyzet elméleti és gyakorlati képzésére és a felszerelések karbantartására. Végül pedig létrehozták a „Seahorse Network” névre keresztelt műholdas információs hálózatot, amely lefed néhány nyugat-afrikai országot, PE421.398v01-00
HU
8/16
PV\775100HU.doc
köztük Szenegált és Marokkót is. A Spanyolországgal folytatott együttműködés minden jel szerint pozitív eredményeket hozott az illegális kivándorlás kezelése szempontjából. A sűrűbb járőrözés minden jel szerint befolyásolta a Kanári-szigetekre illegálisan érkezők számát. A Frontex munkatársai által közölt adatok alapján ez a szám 2006 óta jelentősen csökkent, több mint 31 000 főről (599 hajó) 9 000 főre 2008-ban (166 hajó, amelyből csupán 6 jött Szenegálból). Ugyanígy 2006ban 1 186 főt tartóztattak fel, míg 2008-ban csupán 469 főt. A Szenegál kizárólagos gazdasági övezetében megállított összes hajót azonnal visszairányítják Dakarba az utasokkal együtt. A feltételezett csempészeket ekkor átadják a rendőrségnek, majd később az ügyészség elé kerülnek. Az illegális kivándorlók ellen nem indul eljárás, de míg Szenegál csak a saját állampolgárait fogadja vissza, akiket egyszerűen csak azonosítanak és szabadon engednek, addig a külföldieket a Nemzetközi Migrációs Szervezet gondjaira bízzák. Ugyanakkor ha a pirog utasainak rossz az egészségi állapota, az ellenőrző járőrök fellépése már nem az illegális bevándorlás elleni küzdelem körébe tartozik, hanem a tengeri segítségnyújtáséba, mivel az érintett személyek ellátása elsőbbséget élvez. A Frontex munkatársai, akik Dakarban fogadták a LIBE küldöttségét, hangsúlyozták, hogy az ügynökség a Menekültügyi Főbiztossággal együttműködve dolgozik, és az emberi jogok szempontjai egyre nagyobb mértékben vannak jelen képzési programjaikban. Bár mindenképpen törekedni kell a hajók megállítására és a csempészek megbüntetésére – már csupán azért is, hogy emberek ezrei ne veszítsék életüket minden évben Szenegál partjai mentén –, ez csak a jéghegy csúcsa. A csempészek valójában csak az illegális kivándorlási hálózat végrehajtó munkásai, és ha letartóztatnak egyet közülük, akkor gyorsan helyébe áll valaki másik. A jelenség tehát csak e hálózatok felgöngyölítésével, és azok elleni fellépéssel szüntethető meg, akik ebből az emberi drámából hasznot húznak.
KÖVETKEZTETÉS A Szenegálban járt küldöttség, a számos eszmecsere, beszámoló és helyszínen tett látogatás, amelyre lehetőség nyílt, segített konkrét és emberi dimenzióján keresztül közelebbről is megismerni az eddig leginkább csak kívülről, a statisztikai adatokon keresztül megfigyelt illegális kivándorlás jelenségét. Ily módon azonosítani lehetett néhány olyan gazdasági, társadalmi sőt pszichológiai tényezőt, amelyek elősegítik e jelenség terjedését, továbbá a beszélgetőpartnerekkel közösen fel lehetett deríteni a felszámolására alkalmas utakat és eszközöket. A tengeri ellenőrzés és egyes beszállóhelyek, úgymint Soumbedioune, Hann, Saint-Louis, Mbour, Malika, Yarakh és Thiaroye-sur-Mer megszüntetése terén az elmúlt években tett erőfeszítések hatására – úgy tűnik – kevesebben indulnak útnak, de Szenegál déli részén, Alsó-Casamance magasságában és az idegenforgalmi jelentőségű szigeteken – például Dioguén – vannak még makacs zugok. Az illegális kivándorlás fő okai pedig egyáltalán nem szűntek meg. Egyébként
Szenegálnak
PV\775100HU.doc
nem csupán
az
illegális kivándorlás
9/16
problémájával kell PE421.398v01-00
HU
szembenéznie. Egyre inkább tranzit- és befogadó országgá válik a menedékkérők számára, e kérelmek vizsgálatának időtartama pedig rendkívül hosszú, és néhány éve egyértelműen csökken az elfogadott kérelmek száma, ami miatt több NGO is kifejezte sajnálkozását, köztük a RADDHO (Afrikai összefogás az emberi jogok védelméért) vagy az OFADEC (Afrikai Fejlesztési és Együttműködési Hivatal), amelyek általános normák felállítását szeretnék. Azok, akikkel a küldöttség találkozott, általában véve arról az érzésükről számoltak be, hogy a bevándorlás terén Európa megpróbálja Afrikát kész tények elé állítani, vagyis egyoldalú döntéseket hoz esetleg még a párbeszédre való felhívás előtt. Nemzetgyűlési képviselők, valamint az NGO-k képviselői megjegyezték, hogy jobb lett volna, ha a küldöttség látogatását még a „visszatérési” irányelv elfogadása előtt szervezik. A számos kritikát és aggodalmat az Európai Uniónak meg kell hallgatnia és figyelembe kell vennie. Ennek megfelelően úgy tűnik, hogy a Szenegállal – csakúgy, mint az afrikai kontinens többi országával – fenntartott kapcsolatok keretében alapvetően fontos egy olyan együttműködési folyamat létrehozása, melynek célja egy koherensebb, ezen országok elvárásainak jobban megfelelő fejlesztési stratégia kidolgozása. E munka első lépése lehetne egy Afrika-EU nemzetközi ülés, amelyet a szenegáli hatóságok szeretnének Dakarban megrendezni.
PE421.398v01-00
HU
10/16
PV\775100HU.doc
ANNEXE 1
Parlement Européen Commission des Libertés Civiles, de la Justice et des Affaires Intérieures Mission au Sénégal, 24-28 Novembre 2008
LISTE DES PARTICIPANTS 20.11.2008 MEMBRES DU PARLEMENT EUROPEEN Groupe1
Nr Nom 1 2 3 4 5 6
M. Agustín DÍAZ DE MERA Chef de Délégation M.. Simon BUSUTTIL M. Patrick GAUBERT Mme Roselyne LEFRANÇOIS Rapporteur M. Javier MORENO SANCHEZ M.. Ioannis VARVITSIOTIS
Tit./Supl.
Pays
PPE-DE
T
Espagne
PPE-DE PPE-DE
S T
Malte France
PSE
T
France
PSE PPE-DE
T T
Espagne Grèce
ASSISTANTS PARLEMENTAIRES Nr 1 2 3 4
Nom Mme Ouarda BENSOUAG, assistante de Patrick GAUBERT Mme Isabel GARCÍA TÁMARA, assistante de Javier MORENO SANCHEZ M.. Jan A. MICALLEF, assistant de Simon BUSUTTIL Mme Emilie MIRDJANIAN, assistante de Roselyne LEFRANÇOIS
Groupe PPE-DE PSE PPE-DE PSE
CONSEILLERS DES GROUPES POLITIQUES 1
PPE-DE PSE
Groupe des Chrétien Démocrates et Démocrates Européens Groupe Socialiste Européen
PV\775100HU.doc
11/16
PE421.398v01-00
HU
N° 1 2
Noms Mme Annie LEMARCHAL M. Michael SPEISER
Groupe PSE PPE-DE
MEMBRES DU SECRETARIAT COMMISSION DES LIBERTÉS CIVILES, DE LA JUSTICE ET DES AFFAIRES INTÉRIEURES N° 1 2
Noms Mme Ana DUMITRACHE Mme Inke KALB
Fonction Administratrice Administratrice
INTERPRÈTES N° 1 2 3 4 5
PE421.398v01-00
HU
Noms S. GALEOTE RODRIGUEZ H. GONZALEZ MARTINEZ S. LEVENHECK D. TZAMTZIS E. CAMBAS
12/16
Langues ES ES FR EL EL
PV\775100HU.doc
ANNEXE 2
PARLEMENT EUROPEEN COMMISSION DES LIBERTES CIVILES, DE LA JUSTICE ET DES AFFAIRES INTERIEURES Délégation au Sénégal 24 - 28 novembre 2008
Programme 24.11.2008
Lundi, 24 novembre 2008 Vol vers Dakar Mardi, 25 novembre 2008 08:30 – 09:45
Petit-déjeuner de travail avec les Ambassadeurs des États membres UE 1
10:00 – 10:30
Rencontre avec le Président de l’Assemblée nationale du Sénégal, S.E. M. Mamadou Seck 2
10:30 – 11:30
12:00 – 13:30
Rencontre avec l'Assemblée nationale du Sénégal : la Commission des affaires étrangères (Président : M. Bocar Sedikh KANE) la Commission des lois et règlements (Président : M. Alle LO) Audience avec S.E. M. Cheikh Hadjibou SOUMARE, Premier
1
Ambassadeurs: S.E. Mme Doretta Loschelder, Ambassadeur d'Allemagne ; S.E M. Gerhard Doujak, Ambassadeur d’Autriche ; S.E. M. Georges Godart, Ambassadeur de Belgique ; S.E. M. Jorge Toledo, Ambassadeur d’Espagne ; S.E. M. Jean-Christophe Rufin, Ambassadeur de France ; S.E. M. Christopher Trott, Ambassadeur de Grande-Bretagne; S.E. M. Giuseppe Calvetta, Ambassadeur d’Italie; S.E. M. Johannes Jansing, Ambassadeur des Pays-Bas;S.E. M. Andrzej Lupina, Ambassadeur de Pologne; S.E. M. Antonio Montenegro, Ambassadeur de Portugal; S.E. Mme Simona Corlan-Ioan, Ambassadeur de Roumanie; S.E. Mme Agneta Bohman, Ambassadeur de Suède ; M. Marc Flies, Chargé d’Affaires a.i. Ambassade du Grand-Duché de Luxembourg. 2
Assemblée Nationale Sénégalaise, Place SOWETO, BP 86 DAKAR - SÉNÉGAL Tel : (221)33 823 10 99, Fax : (221)33 823 67 08
PV\775100HU.doc
13/16
PE421.398v01-00
HU
Ministre du Sénégal et les ministres concernés par les questions de migrations:
S.E. M. Cheikh Tidiane Gadio, Ministre d'Etat, Ministre des Affaires Etrangères S.E. M. Abdoulaye Diop, Ministre d'Etat, Ministre de l'Economie et des Finances, Ordonnateur National du Fed S.E. Mme Innocence Ntab Ndiaye, Ministre d'Etat, Ministre de la fonction publique, du travail et des organisations professionnelles S.E. Mme Aminata Lo Dieng, Ministre des Sénégalais de l'Extérieur S.E. M. Mamadou Lamine Keita, Ministre de la Jeunesse S.E. M. Moussa Sakho, Ministre de l'enseignement technique et de la formation professionnelle S.E. M. Cheikh Tidiane SY, Ministre d'Etat, Ministre de l'Intérieur, excusé mais représenté
13:30 – 15:00
Déjeuner
15:30 – 17:30
Visite des installations portuaires en charge de la coordination des activités du contrôle des flux migratoires - visites du "centre" de coordination sous financement FRONTEX, y compris le système de contrôle par satellite SEAHORSE et visite d’une vedette
Accueil à l'entrée du port militaire Présentation du dispositif de coordination financé par FRONTEX et visite des installations SEAHORSE Présentation des activités du contrôle des flux migratoires faite par le Capitaine de vaisseau Jean Baptiste FAYE (responsable du dispositif conjoint hispano sénégalais "Opération HERA") Visite des vedettes de la Guardia Civil.
Seront notamment présents: Guardia Civil: Commandant Alejandro Hernandez (Officier de Liaison de la Guardia Civil au Sénégal) Mr Daniel Gonzalez (Officier de Liaison au Centre de Coordination Opérationnel de la Marine Sénégalaise) FRONTEX (du siège à Varsovie): Mr Graham Leese, Special advisor to the Executive Director Rick Weijermans, External Relations Officer 17:45 – 19:00
Rencontre avec M. Saliou DIALLO, Directeur Général de la Sûreté nationale du Sénégal et visite du "dispositif" de la lutte contre l'immigration clandestine logé au Ministère de l'Intérieur Seront également présents: Commissaire Ablaye Dioum, Adjoint du DG Sûreté nationale
PE421.398v01-00
HU
14/16
PV\775100HU.doc
20:00
Mme Anna Sémou Faye, Directrice de la Police de l’Air et des Frontières Commissaire Diouf, Adjoint de la Directrice de la Police de l'Air et des Frontières
Dîner avec l'Ambassadeur d’Espagne et les responsables espagnols des dossiers migration1 afin de parler des coopérations existantes
Mercredi, 26 novembre 2008
07:00 – 13:30
Visites de terrain : 8:30 Le Collectif des femmes pour la lutte contre l’émigration clandestine/Gie Natangué de Pikine et de la Commune d’arrondissement de Thiaroye sur mer Mme Yayi Bayam DIOUF 10:00 Association des clandestins disparus, rapatriés et familles affectées de Thiaroye-sur-mer M. Cheikh FAYE
13:30 – 14:30
Déjeuner libre
15:00 – 16:00
Réunion avec le Front Siggil Sénégal (partis d’opposition au Sénégal, très peu représentés au Parlement sénégalais – voir liste de partis appartenant au Front Siggil) 2
16:30 – 17:15
Réunion 3 avec L’Organisation Internationale pour les Migrations (OIM) M. Samba Naw Ndoung, représentant du Collectif de rapatriés de Dakar-banlieue D’anciens migrants clandestins qui ont développé aujourd’hui des projets à Mbour : M. Ibrahima Seck Ba (tailleur) et M. Amar Moussé Ngom (pêcheur). Projets de jeunes qui ont pris les pirogues vers l’Espagne en 2006. Certains étaient dans une pirogue perdue en mer, témoins de beaucoup de morts pendant la traversée, récupérés par un bateau et placés à l’hôpital pendant des semaines; d’autres ont rejoints la côte espagnole, placés dans un centre à Santa Cruz, puis rapatriés.
17:15 – 19:00
Réunion 4avec
1
Seront présents S.E. L’Ambassadeur d’Espagne, l’attaché de liaison, l’officier de liaison Guardia Civil et des personnes de Frontex 2 Au siège de la Délégation de la Commission européenne 3 Au siège de la Délégation de la Commission européenne 4 Au siège de la Délégation de la Commission européenne
PV\775100HU.doc
15/16
PE421.398v01-00
HU
L’Organisation Internationale pour les Migrations (OIM) Le Haut Commissariat pour les Réfugiés (UNHCR) L’Office des Nations Unies contre la drogue et le crime (ONUDC) 1 ONGs sénégalaises et européennes 2 20:00
Dîner de travail à la résidence de l’Ambassadeur de France
Jeudi, 27 novembre 2008
07:00 – 14:00
Visites de terrain à Khombole
14:00 – 15:30
déjeuner de travail
16:00 – 17:00
Conférence de presse3
Retour libre
1
L'ONUDC a un bureau régional à Dakar et s’occupe aussi de traite d’êtres humains – Seront présents M. Cyriaque Sobtafo (représentant régional adjoint) et M. Macario Perdigao (coordonnateur régional de projet sur les migrations illégales) 2
3
Voir liste organisations et ONG
Au siège de la Délégation de la Commission européenne
PE421.398v01-00
HU
16/16
PV\775100HU.doc
