EURÓPAI PARLAMENT 2004
««« « « « « « « «««
2009
Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság
Brüsszel, 2006. november 16. A LIBE Bizottság küldöttségének jelentése az Algériában tett látogatásról Előadó: Henrik LAX 1. A látogatásról szóló jelentés HUHUHU Egy négy európai parlamenti képviselőből álló küldöttség (lásd a mellékelt listát) Henrik LAX elnökletével 2006. október 15. és 17. között Algériába utazott. A küldetés célja az volt, hogy különböző tagállamok konzulátusain, a helyszínen ellenőrizzék a schengeni vízumok kiadási rendszerének működését, elsősorban azzal a céllal, hogy megvitassák a LIBE Bizottságban a Lax úr által készített, a közös konzulátusi utasítások módosításáról szóló jelentést a biometrikus azonosító elemek bevezetésével és Ludford bárónő VIS-rendszerről szóló jelentésével összefüggésben. A küldöttség látogatásának célpontjai között szerepelt egy kis konzulátus, Svédország konzulátusa, két közepes méretű, az olasz és a német konzulátus Algírban, valamint a francia konzulátus Annabában, amely már előírja a biometrikus adatok használatát. A küldöttség egy ülést is szervezett a huszonöt tagállam, valamint Bulgária és Románia vízumügyekért felelős vezetőivel. A.
Az algíri svéd konzulátuson tett látogatás
A küldöttséget Gunnel Wallin asszony, a Svéd Nagykövetség első tanácsosa és munkatársai fogadták. A nagykövetség nagyon kicsi (három svéd állampolgárságú és öt helyi illetőségű munkatárs), és ide tartozik a helyettes konzulátusi attasé. A küldöttség nagyra értékelte a svéd követség rendkívül barátságos légkörét. A konzuli osztályra 2005-ben közel 700 vízumkérelem érkezett, amelyekből 400-at PV\638724HU.doc
PE 380.848v01-00
Külső fordítás
HU
HU
elutasítottak. 2006-ban a számok a 2005-ös adatokhoz hasonlóak. A vízumokat nagyrészt üzletembereknek kérik, akik svéd társaságoknál dolgoznak, például az Ericssonnál, és Svédországban az anyavállalatnál töltenek képzési időszakokat. A vízumok egy másik részét családegyesítés céljából adják ki. Minden egyes kérelemnél mélyreható vizsgálatnak vetik alá az indokokat. Rendszerint egy Svédországban élő személy szülei kaphatnak vízumot. Más családtagok esetében, beleértve a fiú és lánytestvéreket is, ez nehezebb, különösen akkor, ha fiatalok, következésképpen feltételezhető róluk, hogy nem térnek vissza Algériába. 2005-ben csak egyetlen személy maradt Svédországban, figyelmen kívül hagyva az Algériába való visszatérésre vonatkozó kötelezettséget. A konzulátusra érkeznek turistavízum iránti kérelmek is, amelyekhez internetes szállodai szobafoglalásokat csatolnak. Általában mindig ugyanabba a szállodába szól a foglalás! Az ilyen kérelmeket mindig elutasítják. Tekintettel a konzulátus kicsiny méretére, a vízumkérelmek elmélyült vizsgálata nem lehetséges. Általában a konzulátusi attasé végzi el az ellenőrzést az interneten, hogy meggyőződjön annak a cégnek a létezéséről, amelyik számára az üzleti vízum iránti kérelem szól, vagy a Svédországban élő családtagokra vonatkozó nyilatkozatok valódiságáról. Svédországnak nemzeti vízumkezelő rendszere van, amelyet Wilma névre kereszteltek, és amelyben rögzítik a Svédországba irányuló összes vízumkérelmet, amely a világ minden részén működő valamennyi svéd konzulátusról beérkezik. A Wilma-rendszert 2006-ban már több mint háromszáz alkalommal vették igénybe. A VIS-rendszer egy európai szintű Wilma-rendszernek felelne meg, és mint ilyent a svéd hatóságok szívesen látják. Mint minden rövid idejű tartózkodásra jogosító schengeni vízum esetében, az ár 35 euró, amelyet a vízumkérelem benyújtásakor kell fizetni, anélkül, hogy biztosan lehetne látni előre az eljárás eredményes kimenetelét. A konzuli utasításokat módosító javaslat előírja a vízum elutasításának kötelező indokolását. A svéd konzulátus általában nem indokolja meg az elutasítást. A vízum kérelmezője tíz napon belül kap választ. A biometrikus vízum bevezetésével kapcsolatban Wallin asszony kifejtette azzal kapcsolatos aggodalmát, hogy az nem növeli-e jelentős mértékben az ilyen kis konzulátusra háruló adminisztrációs feladatokat. B.
Az algíri olasz konzulátuson tett látogatás
A küldöttséget Giovan Battista Verderame nagykövet úr és munkatársai fogadták. A nagykövetség közepes méretű, ketten foglalkoznak teljes munkaidőben a vízumokkal. 2006. október 15-ig a konzulátus 5.469 vízumkérelmet vett át, amely a 2005-ös év ugyanezen időszakához képest 13%-kal több. Az elutasított kérelmek száma 2006-ban 283, 2005-ben pedig 306 volt. A kiadott vízumok száma az olasz vállalkozások forgalmának növekedése miatt emelkedett. PV\638724HU.doc
PE 380.848v01-00
Külső fordítás 2/11
A vízumkérelmek többsége üzletembereket érint. Jó az együttműködés az algériai kereskedelmi kamarával és az algériai munkaadói szervezettel az Olaszországba készülő üzletemberek által megadott információk ellenőrzése terén. A turistavízumokat rendszerint elutasítják. A családegyesítést célzó vízumokat elsősorban a hosszú tartózkodásra jogosító vízummal rendelkező üzletemberek házastársainak adják meg. Vannak tanulmányi célú vízumok is, az egyetemek közötti csereprogramok keretében. Az egyéni tanulmányi vízumok kiadása nehezebb, mivel sok ellenőrzést igényelnek a fogadóintézmény, valamint a diák anyagi forrásainak és szállásának ellenőrzése tekintetében. A konzulátus nagyon kevés esetben tapasztalta a visszatérés elmaradását. Esetenként voltak problémák sportcsapatokkal és folklórcsoportokkal. Az Olaszországba irányuló illegális algériai bevándorlás olyan személyeket érint, akik hajón indultak útnak, és illegálisan léptek az olasz partokra, és nem olyan a személyekről van szó, akik rendelkeztek vízummal, és nem tértek vissza hazájukba. Svédországhoz hasonlóan létezik egy olasz nemzeti vízumellenőrző rendszer is. A konzulátusnak hozzávetőleg 10 napra van szüksége a válaszadáshoz. A konzuli utasításokat módosító javaslat előírja a vízum elutasításának kötelező indokolását. Az olasz konzulátus a 2002-es Bossi Fini törvény óta általában nem indokolja meg az elutasítást, ami alól kivételt képez a családegyesítés, amelyet megindokolnak. A konzuli attasé megosztotta kételyeit a küldöttséggel az elutasítás megindokolásának bevezetésével kapcsolatban. A múltban a személyzet összes tagja az elutasítások megindokolásával foglalkozott, és sokkal több időt vett igénybe egy kérelem elutasítása, mint annak kezelése! Ráadásul az elutasítás jogi úton megtámadható. A biometrikus adatok bevezetésére vonatkozóan az olasz konzulátus álláspontja elég nyitott, különösen, mivel a biometria hasznos a különböző írásmódok esetében, amikor az adott személy nevének megállapítása nagyon nehéz, vagy a latin-amerikai országokban, ahol a személyeknek a kettős állampolgárság miatt különböző vezetéknevei vannak. A nagykövet szerint, ha egy harmadik ország állampolgárait arra kérnek, hogy vessék magukat alá a biometrikus azonosításnak, akkor ezért valamit nyújtani kell nekik cserébe, az eljárás egyszerűsítését vagy rövidebb várakozási időt. A nagykövet szintén érdeklődik a félfogadási időpontok kiadására vonatkozó eljárási „outsourcing” iránt, mint például a közös "call center"-ek iránt, de egy olyan országban, mint Algéria, nagyon nehéznek véli a digitális ujjlenyomatok felvételével foglalkozó osztályok kiszervezésének lehetőségét. Olaszország véget vetett a konzulátus előtt várakozó hosszú soroknak, a levél útján történő bejelentkezés bevezetésével. A konzulátus naponta húsz-harminc személyt fogad. A várakozási idő üzleti vízumnál 7/8 nap, amely turistavízumnál egy hónapig terjed. Verderame nagykövet úr megosztotta a küldöttséggel az algériai kormány azon kívánságát, hogy töröljék el az algériai diplomáciai testület számára a vízumokat.
PV\638724HU.doc
PE 380.848v01-00
Külső fordítás 3/11
HU
C.
Az algíri német konzulátuson tett látogatás
A küldöttséget Johannes Westerhoff nagykövet úr és munkatársai fogadták. A nagykövetség közepes méretű és évente 7.000-9.000 vízumkérelem érkezik be. A legtöbb kérelem üzleti vízumra vonatkozik, ezután következnek a családegyesítésre irányuló vízumok, legvégül pedig a turistavízumok, amelyeket általában elutasítanak: évente csak 50 turistavízumot fogadnak el. Egyre többen alakítanak ki németekkel barátságot az interneten keresztül vagy Tunéziában azért, hogy a turistavízumhoz szükséges meghívót meg tudják szerezni. Nincsen félfogadási rendszer, a kérelmezők a konzuli irodák előtt állnak sorba, amelyek csak délelőtt tartanak nyitva. Tömeges kérelmek esetén a konzulátus délután is nyitva tart. Különböző ügyintéző ablakok vannak, az egyik a családegyesítési kérelmekkel foglalkozik, amelyek esetében a konzuli attasé keresztellenőrzéseket végez az esetleges „érdekházasságok” leleplezése érdekében. A személyzet helyi algériai munkatársakból és német tisztviselőkből áll. Az ügyeket kódszámmal rögzítik, és a kérelmező fényképét digitalizálják. Németországban is van nemzeti vízumellenőrző rendszer. A beadott okmányokat csak akkor ellenőrzik, ha kétség merül fel azok hitelességét illetően. A kérelmezők átlagosan tizennégy napon belül kapnak választ. A rövid tartózkodásra jogosító schengeni vízum elutasítását nem indokolják meg. Ha a kérelmet másodszorra adták be, akkor az elutasítást megindokolják.
D.
Az annabai francia konzulátuson tett látogatás
A küldöttséget Gérald Martin, Franciaország annabai főkonzulja és munkatársai fogadták. Az annabai francia konzulátus az egyetlen európai konzulátus Algéria keleti régiójában. 1994. és 2001. között, az Algériában kialakult nehéz időszakban zárva volt. Az annabai konzulátus 2005. június óta részt vesz az Európai Bizottság Biodev-programjában, amely a biometrikus vízumokra vonatkozó kísérleti projekt. Ez a projekt öt francia (Annaba, Minszk, Colombo, Genf és Bamakó) és két belga (Kongó és San Francisco) konzulátust érint. Jelenleg a kísérleti projektben csak azok ujjlenyomatát rögzítik, akik vízumot kaptak, és nem valamennyi kérelmezőét. A vízumokkal foglalkozó személyzet hét francia állampolgárból és húsz helyi vagy kettős állampolgárságú tisztviselőből áll. A küldöttség meglátogathatta az irodákat, és megtekinthette a digitális ujjlenyomatvételt, valamint a vízumkérők ügyeivel kapcsolatos kérdésekre vonatkozó teljes eljárást. A küldöttség egyes tagjai által megkérdezett személyek úgy nyilatkoztak, hogy nem zavarja őket a digitális ujjlenyomatok rögzítése. PV\638724HU.doc
PE 380.848v01-00
Külső fordítás 4/11
Az ujjlenyomatok a két kéz ujjlenyomatai. Ismételten meg kell említeni, hogy e személyek már kedvező választ kaptak a kérelmükre. A küldöttség a munkavégzés valamennyi helyszínét megtekintette, beleértve a SIS-fájlok ellenőrzésével foglalkozó osztályt is. 2005-ben a konzulátusra 65.000 vízumkérelem érkezett, idén 55.000, amelyből 45%-ot elutasítottak. Az, hogy a vízumkérelem beadásakor kell fizetni, a főkonzul szerint hozzájárult a kérelmek számának csökkenéséhez. A vízumkérelmek számának csökkenéséhez vezető másik elem a többszöri belépésre jogosító vízumok kiadásának lehetősége. Az annabai konzulátus naponta mintegy 150 személyt fogad. Általában két hónap szükséges a vízumkérelmek megválaszolásához. Részben a többi tagállammal folytatott előzetes konzultációs eljárás miatt, amelyet a főkonzul szerint meg kellene szüntetni1, tekintettel arra, hogy a mintegy 200.000 áldozatot követelő fegyveres konfliktus után az algériai helyzet normalizálódott. Az üzleti ügyben vagy turizmus céljából Franciaországba utazóknak szállodafoglalással kell rendelkezniük, különben amint francia területre érkeznek, visszaküldik őket Algériába. 2006ban 52 személyt toloncoltak vissza. Szükséges még az algériai betegbiztosítás és az elegendő anyagi forrás igazolása. A vízum elutasítását nem indokolják meg, kivéve az olyan konkrét esetekben, mint egy francia állampolgár házastársa. Naponta körülbelül ötven fellebbezéssel kell foglalkozni. A főkonzul az olasz nagykövethez hasonlóan kedvezően vélekedik a találkozók kezelésének kiszervezéséről, azonban ez nem vonatkozik az ujjlenyomatok rögzítésére, amely túl kényes munka ahhoz, hogy helyi tisztviselőkre bízzák, főleg olyan országokban, ahol korrupciós problémák vannak. Az olasz nagykövethez hasonlóan a francia konzul szerint is az ujjlenyomatrendszer elfogadásáért cserébe egyszerűsíteni kellene az eljárásokat, és csökkenteni kéne a kérelmezők várakozási idejét. Alapvető probléma lehet, hogy 2007-re az összes konzulátust felszereljék digitális ujjlenyomatvételre alkalmas készülékekkel. Martin úr a hat évnél fiatalabb gyermekektől való ujjlenyomatvételt a Bizottság javaslatával ellentétben szintén támogatja, a gyermekkereskedelem elkerülése céljából. Franciaország rövid tartózkodásra jogosító gyógyítási célú vízumokat ad ki, amelyek kizárólag francia területen érvényesek. Egy orvos szakértő dönti el, hogy valóban szükséges-e a beteg franciaországi gyógykezelése, mivel az algériai ellátást nem megfelelőnek ítélik. A sürgősségi vízumok (VTL) esetében, amelyek területi vízumok, nem követelmény az előzetes konzultáció, és a válasz 24 órán belül megadható. E.
Ülés az Európai Bizottság küldöttségében résztvevő tagállamokkal
1
Ezt egyébként a francia belügyminiszter, Nicolas Sarkozy jelentette be a november 14-én Algírban tett látogatása alkalmával.
PV\638724HU.doc
PE 380.848v01-00
Külső fordítás 5/11
HU
A tagállamok Algériában jelenlévő konzulátusai vízumokkal kapcsolatos kérdésekről évente négyszer tanácskoznak a Schengen-ülések alkalmával. A konzulátusok képviselőivel folytatott eszmecserében1 érintett fő kérdések: a kiszervezés lehetőségei: az algíri francia konzulátus 2006 májusa óta üzemeltet egy hívóközpontot, amelynek köszönhetően megszűntek a várakozó sorok, valamint javultak a körülmények az ablakoknál zajló ügyintézéseknél, és a következő lépés az lehetne, hogy a szolgáltatót bízzák meg a vízumkérelmi ügyiratok átvételével is, a kérelmeket interneten is ki lehetne tölteni és elküldeni (mivel Algériában az emberek 60%-a rendelkezik internet-hozzáféréssel, elsősorban az internetes kávézóknak köszönhetően); a belga konzulátus alvállalkozásba adta ki a vízumkérelemre vonatkozó információk terjesztését, és ennek köszönhetően máris jobban szabályozhatóak a kérelmek, és javult az ablakoknál tapasztalható légkör. Mindazonáltal az okmányok kiadása és a különböző szakaszok során a csalás és a korrupció kockázata korlátot szab a kiszervezésnek. az egyes országok által megkövetelt igazolásokról való tájékoztatás javításának szükségessége, sőt ezek harmonizációja, annak elkerülése érdekében, hogy például egy olasz vízummal rendelkező személyt, aki Marseille-en keresztül lép be az Unióba, a francia hatóságok visszatoloncoljanak hiányzó vagy nem megfelelő igazolás miatt; a kérelmek számának a vízumárak emelkedése miatti csökkenése, ami visszatartó erőt fejtett ki a többszörös kérelmekre vonatkozóan (a francia konzulátuson a 2001. évi 900.000-ről a díjemelést követően 2003-ban 350.000-re csökkent e kérelmek száma); a biometria bevezetése ebben a szakaszban helyi szinten nem volt vita tárgya, a konzulátusok túlterhelésének kockázata azon jelentős munka miatt, amelyet a vitára bocsátott jogszabályban szereplő, az elutasítások esetében fellépő indokolási kötelezettség okoz; az a nagymértékű javulás, amelyet a vízumok európai információs rendszerének létrehozásától várnak.
F.
Találkozás az algériai vállalkozók szervezeteivel
1
Az ülés során szóban közölt információk alapján a 2005-ben beérkezett vízumkérelmek számadatai a következők: Franciaország: 250.000 (ebből 150.000 engedélyezve); Spanyolország: 40.000; Németország: 9.000 (ebből 20% elutasítva); Olaszország: 6.500 (ebből 15% elutasítva); Belgium: 5.500 (ebből 15% elutasítva); Cseh Köztársaság: 1.700 (ebből 650 engedélyezve); Hollandia: 1.200; Lengyelország: 1.400 (ebből 20% elutasítva); Svédország. 700 (ebből 30% elutasítva); Ausztria: 700 (ebből 30% elutasítva); Dánia: 650 (ebből 15% elutasítva); Egyesült Királyság: 500 (ebből 100 elutasítva); Görögország: 410 (ebből 60% elutasítva); Románia: 300.
PV\638724HU.doc
PE 380.848v01-00
Külső fordítás 6/11
A tagállamokkal folytatott ülés alatt a küldöttség nevében Boguslaw Sonik találkozott Kadri Saâdane úrral, az Algériai Kereskedelmi és Iparkamara nemzetközi kapcsolatokért felelős igazgatójával, Brahim Benabdeslem úrral, a vállalkozásvezetők algériai fóruma igazgatótanácsának tagjával, valamint Mohamed Bennini úrral, a Kereskedelmi Minisztérium főigazgatójával. A három algériai vezető elmondta Sonik úrnak, hogy milyen nehézségekkel szembesülnek az algériai üzletemberek a vízumok megszerzése során. Algéria kereskedelmi kapcsolatainak háromnegyed részét az Európai Unióval folytatott kapcsolatok teszik ki. A Barcelonai folyamat 2010-re tűzte ki az EU és a Földközi-tenger partvidékének országai közötti szabadkereskedelmi övezet létrehozásának céldátumát, azonban ettől jelenleg még nagyon távol vannak. A tartós üzleti kapcsolatokkal rendelkező üzletemberek munkájának megkönnyítése érdekében középtávú és hosszú lejáratú vízumokat is létre kellene hozni, hogy e személyeknek ne kelljen a vízumaikat három-, hat-, vagy tizenkéthavonta megújítaniuk. Olaszország, Franciaország és hamarosan Spanyolország biztosítja az algériai üzletemberek számára a „csomag” elbánást, amely a kereskedelmi kamarák közötti vízumügyintézést jelenti. Az algériai vezetők szerint ezt a rendszert valamennyi tagállamra ki kellene terjeszteni. A másik nagy problémát az összes tagállammal folytatandó kötelező „előzetes konzultáció” jelenti, amely a schengeni vízumnak egy algériai állampolgár számára való kiadását előzi meg, mivel Algéria még mindig „érzékeny” országnak számít. A három vezető szerint ez már nem indokolt. A tárgyalás során felmerült további probléma volt a vízumok elutasításakor az indokolás hiánya. Gyakran megtörténik, hogy egy vállalkozás vezetőjének vízumkérelmét indokolás nélkül utasítják el. Ez a kérelmező számára nagyon megnehezíti annak ellenőrzését, hogy mi nem volt rendben a kérelemben. Gyakran az életkor miatt utasítják el egy vállalkozás vezetőjének vagy alkalmazottjának kérelmét: ezek a 25 és 40 év közötti korú férfiak a „vissza nem térés” kockázatát jelentő személyeknek számítanak. A három algériai vezető elmagyarázta, hogy az algériai népesség nagyon fiatal, és teljesen normálisnak számít egy fiatal vállalatvezető, akit nem kellene megkülönböztetni az életkora miatt. A biometria bevezetésével kapcsolatban a három algériai vezetőnek nem voltak ellenvetései, és kijelentették, hogy az Európai Unió szuverén döntéséről van szó. Az egyetlen problémát az jelentené, ha a vízumkérőknek Algírba kellene utazniuk a digitális ujjlenyomatvétel végett, legalább az első vízumkérelem alkalmával, amelyet többé nem lehetne automatikusan a „csomag” útján elintézni. G.
A látogatás értékelése és következtetések
A küldöttség tagjai az alábbi pontokról tudtak megállapodni: PV\638724HU.doc
PE 380.848v01-00
Külső fordítás 7/11
HU
Általános információk 1) A meglátogatott követségek tapasztalatai igen eltérőek, ideértve az elutasított vízumok számát is. Algéria helyzete igen sajátos és más országokkal nehezen hasonlítható össze, elsősorban az ország által a 90-es években átélt nehéz időszak miatt. 2) A vízumkérdés igen kényes terület Algériában, és nagy jelentőséggel bír az algériai vezetők számára, akik azt várják el, hogy Algériát ugyanúgy kezeljék, mint a többi Maghreb országot. 3) A francia főkonzul kivételével a többi meglátogatott konzulátus nem tűnt túl tájékozottnak a VIS-javaslat és a közös konzuli utasítások módosítása kapcsán. Gyakran a küldöttségnek kellett elmagyaráznia az új javaslatokat. Biometrikus adatok 4) A digitális ujjlenyomat használatát illetően egyes fontos érvek ezen intézkedések mellett szólnak, különösen az eltérő írásrendszerek esetében vagy kettős nevű és kettős útlevéllel rendelkező személyeknél. Egyetlen konzulátus sem tartotta prioritásnak a biometria bevezetését. Mindenki aggodalmát fejezte ki a költségek és a biometria bevezetéséhez kapcsolódó technikai akadályok miatt. 5) Az annabai konzulátuson megkérdezettek nem vetettek fel adatvédelmi kérdéseket, és úgy nyilatkoztak, hogy nem jelent számukra problémát digitális ujjlenyomatuk rendelkezésre bocsátása. 6) Jónéhány résztvevő úgy vélte, hogy a vízumokkal kapcsolatos információk közös rendszerének bevezetése prioritást élvez a biometria bevezetésével szemben. Vízumkiadási eljárás 7) Valamennyi konzulátus támogatta azt az elméletet, amely szerint a vízumköltség meghatározó tényező volt a vízumkérelmek számának csökkenésében. Mivel a vízumköltség tovább fog emelkedni (35 euróról 60 euróra), cserébe nyújtani kell valamit a kérelmezőknek, amely lehet például az egyszerűsítés, vagy a határidők csökkentése, vagy a többszöri belépésre jogosító vízumok. A vízumpolitika egy politikai szempontból érzékeny terület. A díjak, az eljárások vagy a megszerzési feltételek változtatását politikai jelzéseknek tekintik. 8) Az „emberi tényező” nagyon fontos egy vízumkérelem elbírálásánál: megtörténhet, hogy különböző döntések születnek ugyanazon ügyekben, kizárólag azért, mert két különböző tisztviselő döntött ugyanazon személyről két különböző időpontban. 9) Valamennyi megkeresett konzulátus hangsúlyozta, hogy a vízum elutasításáról hozott döntések kötelező indokolása nehéz; azon kiegészítő források miatt, amelyek a bürokratikus munka növekedése miatt szükségesek, valamint a fellebbezések számának esetleges PV\638724HU.doc
PE 380.848v01-00
Külső fordítás 8/11
növekedése miatt, például amikor egy kérelmező vitatja a vízum elutasításának indokolását. 10) A legtöbb elutasítás a turistavízumokra vonatkozik, különösen akkor, ha a kérelmező fiatal. Több konzulátus módszeresen elutasítja a turistavízum iránti kérelmeket. 11) E különböző megítélések felvetik a schengeni vízumok politikája és az egyes tagállamok harmadik országokkal kötött kétoldalú megállapodásai közötti kapcsolatok kérdését. Kiszervezés 12) Valamennyi megkeresett konzulátus nyitottnak mutatkozott a félfogadási időpontok kiadásának kiszervezésével kapcsolatban. Három lehetőség képzelhető el: - a „call center”: ez a minimum elképzelés, amellyel kapcsolatban mindenki egyetértését fejezte ki; - a kérelmek átvétele és az okmányok beszedése, amelynek alkalmazására Algériában még nem került sor; - valamennyi adat felvétele, beleértve a digitális ujjlenyomatokat is. Ez a lehetőség nem tekinthető alkalmazhatónak egy olyan országban, mint Algéria, a korrupciós esetek miatt. 13) A vízumkiadás gyakorlata és eljárása jelentősen eltér az egyes konzulátusokon. Egy új közös vízumszabályzat és a vízuminformációk rendszerének (VIS) bevezetése kiemeli a schengeni államok konzulátusai fejlettebb regionális együttműködésének szükségességét, amelynek célja a vízumigénylőkkel szemben tanúsított egyenlő bánásmód biztosítása. Melléklet
ÁLLAMPOLGÁRI JOGI, BEL- ÉS IGAZSÁGÜGYI BIZOTTSÁG Liste des participants (11 personnes) Délégation : Algérie, 15 - 17 octobre 2006 ________________________________________________________________ _________ Députés : - Henrik LAX, ALDE, SE (Rapporteur et Président de la Délégation) - Boguslaw SONIK, PPE-DE, PL - Wolfgang KREISSL-DÖRFLER, PSE, DE - Giusto CATANIA, GUE-NGL, IT Conseillers des groupes politiques PV\638724HU.doc
PE 380.848v01-00
Külső fordítás 9/11
HU
- Mette TONSBERG, (GUE) Secrétariat LIBE - Cristina CASTAGNOLI, IT - Antoine CAHEN, FR Interprètes : - Lidia RIBOLDI (team leader) - Annalisa VENTURI - Agnes BERNARD - Pascal PIGNOT EN, FR, IT
PV\638724HU.doc
PE 380.848v01-00
Külső fordítás 10/11
DRAFT PROGRAMME FOR EP DELEGATION TO ALGERIA 15 October 2006 (Flight London Gatwick-Alger 07:55 - 10:35) 07.52: Train from Brussels (Gare de Midi) to Paris Charles De Gaulle 11:10 - 12:30: Flight Paris CDG-Alger (AF 3548 flight) 13.00 Arrival at the hotel Saint Georges 14.00 Departure from the Hotel 14.30 Visit to Swedish consulate The visa processing procedure The role of visas to prevent emigration and organised crime 16.00 Visit to the Italian consulate 17.30 Visit to the German consulate 20.30 Departure from the hotel 21.00 Dinner offered by Mr Lucio Guerrato, Head of the Commission Delegation in Algeria Night in the Hotel Saint Georges 16 October 2006
PV\638724HU.doc
PE 380.848v01-00
Külső fordítás 11/11
HU
8.00 h: Flight from Alger to Annaba (AH 6000 flight) 8.50 h: Arrival in Annaba 10:00h: Visit to the French consulate in Annaba - The use of biometrics and insight into analysing biometric data 12:45 Lunch offered by the French Consul général, M Gérald MARTIN 14:30 The same as in the morning 18.00: Flight from Annaba to Alger (AH 6003 flight) 18.50: Arrival in Alger Night in the Hotel Saint Georges 17 October 2006 09.00: Departure from the hotel to the seat of the European Commission delegation 09.30- 11.30: Discussion with officials in charge of issuing visas from the EU consulates. Themes: VIS, introduction of biometrics, setting up common application centres, externalizing visa procedures, cooperation between consulates. At the seat of the European Commission Delegation 12.00: Departure from the European Commission Delegation to the airport 14.10: Flight from Alger to Paris (AF 3549 flight) 17.30: Arrival in Paris CDG
PV\638724HU.doc
PE 380.848v01-00
Külső fordítás 12/11
19.18 Train from Paris CDG to Brussels (
9971)
20.36: Arrival in Brussels
PV\638724HU.doc
PE 380.848v01-00
Külső fordítás 13/11
HU
