HU
EURÓPAI BIZTONSÁGI STRATÉGIA BIZTONSÁGOS EURÓPA EGY JOBB VILÁGBAN
EURÓPAI BIZTONSÁGI STRATÉGIA BIZTONSÁGOS EURÓPA EGY JOBB VILÁGBAN AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSÁNAK
Figyelmeztetés Ennek a Tanács Főtitkársága által készített kézikönyvnek a tartalma nem kötelezi sem az Európai Unió intézményeit, sem a tagállamokat. További információért kérjük, forduljon az F. Főigazgatóság Kommunikációs Osztályának Közönségtájékoztatási Szolgálatához az alábbi címen: Secrétariat général du Conseil Rue de la Loi 175 B-1048 Bruxelles Fax Internet
+32 (0)2 281 49 77 www.consilium.europa.eu/infopublic
Az Európai Unióról számos további információ áll rendelkezésre az Interneten. Ezen információkat az Europa portálon keresztül lehet elérni (www.europa.eu). Katalogizálsra szolgáló adatok e kiadvány végén találhatók. Luxembourg: Az Európai Unió Kiadóhivatala, 2009 ISBN 978-92-824-2427-8 doi: 10.2860/15719 © Európai Közösségek, 2009. A reprodukció a forrás megjelölésével engedélyezett. Printed in Belgium KLÓRMENTES FEHÉR PAPÍRRA NYOMTATVA
Előszava
Az európai biztonsági stratégiát 2003 decemberében fogadták el, és azóta az uniós kül- és biztonságpolitika fejlődésének mérföldkövévé vált. Az EU első alkalommal állapodott meg – alapértékeinkből kiindulva – közös fenyegetésértékelésről, és tűzött ki egyértelmű célokat az EU biztonsági érdekeinek előmozdítására vonatkozóan. Semmi sem tükrözi jobban céljainkat, mint a stratégia címe. „Biztonságos Európa egy jobb világban” – ez fellépéseink végső célja. Öt évvel később, 2008 decemberében az állam- és kormányfők általi felhatalmazást követően végrehajtási jelentést terjesztettem az Európai Tanács elé. „A biztonság megteremtése a változó világban” című jelentés, melyet az Európai Bizottsággal együttműködve készítettünk el, azt vizsgálta, hogy a stratégia hogyan működött a gyakorlatban, és hogy mit kellene tenni végrehajtásának javítása érdekében. Az állam- és kormányfők támogatták a jelentésben foglalt elemzést. Ahogy látni fogják, rövid idő alatt jelentős eredmények születtek. Ennek ellenére nem tölthet el bennünket elégedettség. Továbbra is számos összetett kihívással nézünk szembe egy olyan világban, amely gyorsan változik. Meggyőződésem, hogy Európa ezúttal is megbirkózik majd a feladatokkal.
Javier Solana Az EU Tanácsának fõtitkára/a közös kül- és biztonságpolitika főképviselje
A fényképek az alábbiak tulajdonát képezik 3. oldal 10. oldal 15. oldal 17. oldal 25. oldal 28. oldal 38. oldal 43. oldal
Az EU Tanácsa – © Európai Közösségek Az EU Tanácsa – © Európai Közösségek © Európai Bizottság/ECHO/Adriaan Sullivan EULEX Kosovo © Európai Közösségek EUMM Georgia Az EU Tanácsa – © Európai Közösségek © Európai Közösségek
Tartalom
Előszó
3
JELENTÉS AZ EURÓPAI BIZTONSÁGI STRATÉGIA VÉGREHAJTÁSÁRÓL – A biztonság megteremtése a változó világban 7
BIZTONSÁGOS EURÓPA EGY JOBB VILÁGBAN – Európai biztonsági stratégia
27
JELENTÉS AZ EURÓPAI BIZTONSÁGI STRATÉGIA VÉGREHAJTÁSÁRÓL
– A biztonság megteremtése a változó világban –
Összefoglalás Öt évvel az európai biztonsági stratégia elfogadása után az Európai Unió ma nagyobb felelősséget visel, mint a történelme során bármikor. Az EU továbbra is a stabilitás alapköve marad. A bővítés megszilárdította földrészünkön a demokráciát és a jólétet. A Balkán-térségben pozitív változások mennek végbe. Szomszédságpolitikánk megteremtette a déli és keleti partnerekkel fenntartott kapcsolatok erős keretrendszerét, amely most az „unió a mediterrán térségért” és a „keleti partnerség” révén új dimenzióval bővül. Az EU 2003 óta jelentős szerepet tölt be a válság- és konfliktuskezelésben, például Afganisztánban és Grúziában. Húsz évvel a hidegháború után azonban Európa egyre összetettebb veszélyekkel és kihívásokkal néz szembe. A terrorizmus és a szervezett bűnözés új veszélyeket hordoz, többek között saját társadalmunkon belül. A világ különböző pontjain, még a szomszédságunkban is minduntalan konfliktusok lobbannak fel. Az iráni nukleáris program jelentősen előrehaladt, és ezáltal a közel-keleti stabilitást és a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozását szolgáló rendszer egészét veszélyezteti. Az államok összeomlása bűnözés, illegális bevándorlás és legújabban kalózkodás formájában fenyegeti a biztonságunkat.
8
A globalizáció új lehetőségeket és jómódot teremtett. A fejlődő világ számottevő gazdasági növekedése, Kínával az élen, milliókat emelt ki a szegénység sorából. A globalizáció azonban összetettebbé és láncolatossá is tette a fenyegető veszélyeket. Társadalmunk ütőerei, mint például az információs rendszerek és az energiaellátás sebezhetőbbé váltak. A globális felmelegedés és a környezetkárosodás megváltoztatja a bolygónk arculatát. A globalizáció felgyorsítja a hatalmi pozíciók változásait, és láthatóvá teszi az értékbeli különbségeket. A közelmúltbeli pénzügyi válság a fejlett és a fejlődő gazdaságokat egyaránt megrengette. Európa szokásához híven felnő ezekhez a feladatokhoz. Az eszközök egyedülállóan széles választékára támaszkodva az EU már most is hozzájárul a biztonságosabb világ megteremtéséhez. Az emberi biztonság megteremtésén fáradozunk, a szegénység és egyenlőtlenségek csökkentése, a jó kormányzás és az emberi jogok előmozdítása, a fejlődés elősegítése, valamint a válságok és bizonytalanságok alapvető okainak kezelése révén. Az adományok tekintetében az EU továbbra is a rászoruló országok legnagyobb támogatója. A tartós stabilitáshoz hosszú távú kötelezettségvállalás szükséges. Az elmúlt évtized során az európai védelem- és biztonságpolitika több tapasztalatot szerzett, és képességei megerősödtek azáltal, hogy a különböző válságokra adott válaszként – a szökőár utáni acehi béketeremtéstől a csádi menekültek védelméig terjedően – több mint 20 missziót indított. Ezek a sikerek a kül- és biztonságpolitikához való egyedi európai megközelítés eredményei. Ennek ellenére nem tölthet el bennünket elégedettség. Biztonságunk garantálása és polgáraink elvárásainak teljesítése érdekében készen kell állnunk az események irányítására. Ez azt jelenti, hogy nagyobb hangsúlyt kell helyezni a stratégiai gondolkodásmódra, és hogy hatékonyabbá és láthatóbbá kell magunkat tenni a világban. Akkor vagyunk a legsikeresebbek, ha a kellő időben és összehangoltan, a megfelelő képességekkel és a közvélemény tartós támogatásával lépünk fel.
9
A konfliktusok tartós rendezésének célja össze kell, hogy kovácsolja a béke fenntartásában közös érdekkel bíró valamennyi regionális szereplőt. A szuverén kormányoknak felelősséget kell vállalniuk cselekedeteik következményeiért. Fontos, hogy mindenki tiszteletben tartsa az ENSZ Alapokmányának alapvető elveit és az EBESZ alapelveit és kötelezettségvállalásait. Egyértelműen kell képviselnünk azt az álláspontunkat, miszerint az államok szuverenitása, függetlensége és területi sérthetetlensége, valamint a viták békés rendezése nem képezheti alku tárgyát. Katonai erő semmilyen körülmények között nem rendezheti a területi konfliktusokat. Globális szinten Európának vezető szerepet kell játszania a többoldalú rend megújításában. A nemzetközi rendszer csúcsán az ENSZ áll. Minden biztonsággal összefüggő uniós tevékenység az ENSZ-célkitűzésekhez kapcsolódik. Most kivételes lehetőségünk van arra, hogy – az Egyesült Államok új kormányával és a többi partnereinkkel a világban együttműködve – megújítsuk a multilateralizmust. A transzatlanti kapcsolat Európa számára nélkülözhetetlen alapot jelent, amely közös történelemre és felelősségre épül. Az EU és a NATO kötelessége elmélyíteni a közöttük fennálló stratégiai kapcsolatot a válságkezelésben való jobb együttműködés érdekében. Az elmúlt öt év során az EU komoly előrehaladást ért el. Elismert tény, hogy jelentős mértékben hozzájárulunk egy jobb világ megteremtéséhez. Minden eddig elért eredmény ellenére azonban az európai biztonsági stratégia végrehajtása folyamatos munkát jelent. A bennünk rejlő lehetőségek teljes kiaknázása érdekében még cselekvőképesebbnek, koherensebbnek és tevékenyebbnek kell lennünk.
Bevezetés
Az Európai Tanács 2003 decemberében fogadta el az európai biztonsági stratégiát. A stratégia – az alapértékeinkből kiindulva – az EU biztonsági érdekeinek előmozdítására vonatkozó alapelveket és egyértelmű célokat határozott meg, amire első alkalommal került sor. Megközelítése átfogó jellegű és továbbra is teljes mértékben érvényes. Ez a jelentés tehát nem felváltja, hanem megerősíti az európai biztonsági stratégiát. Lehetőséget teremt annak megvizsgálására, hogy milyen eredményeket értünk el a gyakorlatban, és mit tehetünk megközelítésünk javítása érdekében.
Javier Solana, az EU főképviselője, Sharif Sheikh Ahmed szomáliai elnök, valamint Ban Ki-moon ENSZ-főtitkár a Szomáliával foglalkozó konferencián, melyre az ENSZ, az Európai Unió és az Afrikai Unió közös szervezésében, 2009 áprilisában, Brüsszelben került sor
I. Globális kihívások és fő veszélyek
Az európai biztonsági stratégia a biztonsági érdekeinket fenyegető veszélyek és kihívások egész sorát megnevezte. Öt év elteltével ezek még mindig érvényben vannak:,egyesek jelentősége nőtt, és mindegyik összetettebb lett.
A tömegpusztító fegyverek elterjedése A tömegpusztító fegyvereknek mind a terroristák, mind az államok általi terjesztését a stratégia az EU biztonságára valószínűleg a legnagyobb fenyegetést jelentő veszélyként határozta meg. Az utóbbi öt évben nőtt a kockázat, ami nyomást gyakorolt a többoldalú keretrendszerre. Míg Líbia felszámolta a tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos programját, Irán és Észak-Korea még nem nyerte el a nemzetközi közösség bizalmát. A nukleáris energia polgári hasznosításának az elkövetkezendő évtizedek során bekövetkező újjáéledése – amennyiben azt nem kísérik megfelelő biztosítékok – szintén kihívásokat támaszt a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozását szolgáló rendszerrel szemben. Az EU – a 2003-ban elfogadott, a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni stratégiát követve – igen tevékeny volt a multilaterális fórumon, és vezető szerepet vállalt az iráni nukleáris program kérdésének kezelésére irányuló nemzetközi erőfeszítések tekintetében. A stratégia a megelőzésre helyezi a hangsúlyt, amelyet az ENSZ keretében és a többoldalú megállapodások alapján munkálkodva, kulcsfontosságú adományozóként fellépve, és a harmadik országokkal és regionális szervezetekkel együttműködve kell megvalósítani, azoknak a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni küzdelemhez szükséges képességei megerősítése érdekében. Ezt a megközelítést célszerű követnünk a politikai és pénzügyi fellépés tekintetében. Kulcsfontosságú az atomsorompó-szerződés 2010. évi felülvizsgálati konferenciájának sikere, különös tekintettel az atomsorompó-rendszer megerősítésére. Törekedni fogunk annak biztosítá-
12
sára, hogy ez a konferencia – kiegyensúlyozott, hatékony és konkrét módon – megvizsgálja a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozására irányuló nemzetközi erőfeszítések fokozásának, a leszerelés megvalósításának, valamint a nukleáris energia békés célokra való felhasználásának az ezzel élni kívánó országok általi felelősségteljes kifejlesztésének eszközeit. Egyes konkrét kérdéseket illetően több munkálkodás szükséges, többek között: a nukleáris üzemanyagciklus többoldalú megközelítésére vonatkozó uniós támogatás; a tömegpusztító fegyverek elterjedésének finanszírozása elleni küzdelem; a biológiai biztonsággal és a biológiai védelemmel kapcsolatos intézkedések; a tömegpusztító fegyverek hordozói, és különösen a ballisztikus rakéták elterjedésének a megfékezése. Célszerű elkezdeni a nukleáris fegyverekhez szükséges hasadóanyagok gyártásának tilalmáról szóló szerződésre irányuló tárgyalásokat.
Terrorizmus és szervezett bűnözés A terrorizmus – Európában és szerte a világon – továbbra is komoly veszélyt jelent az életünkre. Madridban és Londonban támadások történtek, másokat meghiúsítottak, és egyre nagyobb szerepet játszanak saját kontinensünkön a hazai terroristacsoportok. A szervezett bűnözés – kábítószer-, ember- és fegyverkereskedelem, valamint nemzetközi szinten elkövetett csalás és pénzmosás formájában – továbbra is fenyegeti társadalmunkat. Az EU 2003 óta mindkettő kezelése terén eredményeket ért el, az Unión belül a 2004-es hágai program keretében hozott kiegészítő intézkedések, valamint a bel- és igazságügy külső dimenziójára vonatkozó új, 2005-ben elfogadott stratégia révén. Ezek megkönnyítették a határokon átnyúló nyomozások lefolytatását és a büntetőeljárások összehangolását. Az EU terrorizmusellenes stratégiája, amely szintén 2005-ben került elfogadásra, az emberi jogok tiszteletben tartásán és a nemzetközi jogon alapul. A stratégia négy szálon futó megközelítést követ: a radikalizálódás és terroristatoborzás megelőzése, valamint az ezeket elősegítő tényezők leküzdése; a potenciális célpontok védelme; a terroristák üldözése; és a terrortámadást követő intézkedések. Jóllehet a nemzeti cselekvés központi szerepet tölt be, a terrorizmusellenes koordinátor kijelölése európai szinten fontos előrelépést jelent. Az Unióban sokat tettünk társadalmunknak a terrorizmussal szembeni védelméért. A súlyos, és különösen a vegyi, biológiai, sugárzó vagy
13
nukleáris anyagokat használó terrorcselekmények kezelésére vonatkozó koordinációs intézkedéseket ajánlatos lenne szigorítani, olyan meglévő rendelkezések alapján, mint a válságkoordinációs intézkedések vagy a polgári védelmi mechanizmus. Folytatni kell a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemmel, valamint az információ megosztására vonatkozó hatékony és átfogó uniós politikával kapcsolatos munkát, kellőképpen figyelembe véve a személyes adatok védelmét is. Többet kell tennünk a radikalizálódás és a terroristatoborzás elleni küzdelem terén, a szélsőséges ideológiával való foglalkozás és a megkülönböztetés kezelése révén. Fontos szerepe van a kultúrák közötti, például az olyan fórumokon keresztül megvalósított párbeszédnek, mint a Civilizációk Szövetsége. A szervezett bűnözés tekintetében a szomszédainkkal és kulcsfontosságú partnereinkkel fennálló, valamint az ENSZ keretében meglévő partnerségeket mélyíteni kellene az emberek mozgása és a jobb rendőrségi és igazságügyi együttműködés terén. Alapvető fontosságú az ENSZ bűncselekményekre vonatkozó meglévő eszközeinek a végrehajtása. Tovább kellene erősítenünk az Egyesült Államokkal a terrorizmusellenes küzdelem terén kialakított partnerségünket, többek között az adatok megosztása és védelme terén is. Meg kellene erősíteni továbbá a dél-ázsiai, afrikai és déli szomszédságunkban élő partnereink képességeit is. Az Uniónak támogatni kellene a többoldalú erőfeszítéseket, elsősorban az ENSZ keretében. Javítanunk kell a belső és külső dimenzió összeegyeztetésének módján. Jobb koordináció, nagyobb átláthatóság és rugalmasság szükséges a különböző ügynökségek között, nemzeti és európai szinten egyaránt. Ezt az európai biztonsági stratégia öt évvel ezelőtt már megállapította. A folyamat lassú és még nem fejeződött be.
Számítógépes biztonság A modern gazdaságok nagymértékben függnek a létfontosságú infrastruktúrától, ideértve a közlekedési, kommunikációs és energiaellátási infrastruktúrát, de az internetet is. Az internet alapú bűncselekményekkel a 2006-ban elfogadott, a biztonságos európai információs társadalomra irányuló stratégia foglalkozik. A tagállamok kormányvagy magántulajdonban levő IT-rendszerei ellen elkövetett támadások következményeként azonban ez új dimenzióként jelenik meg, mint esetleges új gazdasági, politikai és katonai fegyver.
14
E területen több munkára van szükség, egy átfogó uniós megközelítés lehetőségének felderítése, figyelemfelkeltés és a nemzetközi együttműködés fokozása céljából.
Energiabiztonság Az elmúlt öt év során fokozódtak az energiával kapcsolatos kiszolgáltatottságra vonatkozó aggodalmak. A csökkenő európai termelés azt jelenti, hogy 2030-ra a olaj és gázszükségletünk akár 75%-át behozatalból kell fedeznünk. Ez korlátozott számú országból érkezhet, amelyek többsége stabilitást fenyegető veszélyekkel néz szembe. Ezért számos biztonsági kihívással állunk szemben, ami a tagállamok összességének felelősségvállalását és szolidaritását igényli. A válaszlépés egy uniós energiapolitika kell, hogy legyen, amely egyaránt felöleli a külső és belső dimenziót. A főtitkár/főképviselő és a Bizottság 2006. júniusi közös jelentése meghatározza ennek főbb elemeit. Európán belül egységesebb, jobban összekapcsolódó energiapiacra van szükségünk, különös tekintettel az elszigeteltebb országokra, továbbá válságkezelési mechanizmusok szükségesek az ellátás ideiglenes zavarainak kezeléséhez. Elengedhetetlen a tüzelőanyagok, az energiaforrások és a szállítási útvonalak nagyobb diverzifikációja, valamint a jobb kormányzás és a származási országokba történő beruházás is. Az uniós politika a közép-ázsiai, kaukázusi és afrikai kötelezettségvállalásain keresztül, valamint a „keleti partnerség” és az „unió a mediterrán térségért” révén támogatja ezeket a célkitűzéseket. Az energia az EU–Oroszország kapcsolat egyik központi tényezője. Stratégiánknak ki kell térnie a – többek között Törökországon és Ukrajnán keresztül vezető – szállítási útvonalakra is. Partnereinkkel, többek között Kínával, Indiával, Japánnal és az Egyesült Államokkal együtt a megújuló energiaforrások és a szénszegény technológiák használatának és az energiahatékonyságnak az előmozdításán kellene munkálkodnunk, átlátható és jól szabályozott globális piacok keretében.
Éghajlatváltozás Az európai biztonsági stratégia 2003-ban már megnevezte az éghajlatváltozás biztonsági vonatkozásait. Öt év elteltével ez új aktualitást nyert. 2008 márciusában a főképviselő és a Bizottság az éghajlatváltozást, mint a veszélyeket megsokszorozó tényezőt bemutató jelentést nyújtottak be az Európai Tanács részére. A természeti katasztrófák, a környezetkárosodás
15
és az erőforrások megszerzéséért folyó verseny fokozzák a konfliktusokat, különösen olyan körülmények között, mint a szegénység és a népességnövekedés, ami humanitárius, egészségügyi, politikai és biztonsági következményekkel jár, ideértve a fokozottabb migrációt is. Az éghajlatváltozás továbbá a kereskedelmi útvonalakkal, tengeri zónákkal és korábban hozzáférhetetlen erőforrásokkal kapcsolatos vitákhoz is vezethet. Javítottunk a konfliktusmegelőzéssel és válságkezeléssel kapcsolatos képességeinken, de az elemzési és korai előrejelző képességeket még fejleszteni kell. Az EU ezt nem tudja egyedül véghezvinni. Fokoznunk kell a leginkább veszélyeztetett országokkal folytatott együttműködésünket, megerősítve a problémák kezelésére szolgáló képességeiket. Nélkülözhetetlen lesz a nemzetközi – az ENSZ-szel és a regionális szervezetekkel való –együttműködés.
Az EU és az ENSZ Élelmezési Világprogramja által nyújtott élelmiszersegély szétosztása Zimbabwében
II.
A stabilitás megteremtése Európában és azon túl
A bővítés továbbra is a stabilitás, a béke és a reform erős mozgatórugója kontinensünkön. 2005-ben megkezdődtek a tárgyalások Törökországgal, és számos fejezetet megnyitottak azóta. A nyugat-balkáni előrehaladás, bár lassú, de folyamatos. Jól haladnak a Horvátországgal folytatott csatlakozási tárgyalások. Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság megkapta a tagjelölti státuszt. A többi nyugat-balkáni országgal stabilizációs és társulási megállapodások aláírására került sor. Szerbia közel áll ahhoz, hogy az Unióval fennálló kapcsolatok elmélyítéséhez szükséges valamennyi feltételt teljesítse. Az EU továbbra is vezető szerepet tölt be BoszniaHercegovinában, de az előrehaladás ellenére a helyi politikai vezetők részéről nagyobb erőfeszítés szükséges a reformok akadályozásának megszüntetése tekintetében. Koszovóban indul az EULEX – az eddigi legnagyobb polgári EBVP-missziónk –, és továbbra is jelentős gazdasági támogatást nyújtunk. A régió egészében elengedhetetlenül szükséges az együttműködés és a jószomszédi kapcsolatok. Érdekünk, hogy a határainkon fekvő országok jó kormányzás alatt álljanak. A 2004-ben indított európai szomszédságpolitika támogatja ezt a folyamatot. Keleten valamennyi erre jogosult ország részt vesz ebben, kivéve Belaruszt, amellyel folyamatban vannak az ezen irányba mutató lépések. Ukrajna tekintetében nagyobb előrehaladást értünk el a hamarosan véglegesítendő új, széles körű megállapodással. Hamarosan megkezdjük a hasonló megállapodásra irányuló tárgyalásokat a Moldovai Köztársasággal. A fekete-tengeri szinergiára vonatkozó uniós kezde-
17
ményezést az EU kétoldalú politikáinak kiegészítése céljából indították ebben az Európa számára oly különös jelentőséggel bíró régióban. A keleti szomszédságunkban rögzült konfliktusok új problémákat eredményeztek. Az Abházia és Dél-Oszétia körüli grúz helyzet súlyosbodott, és 2008 augusztusában fegyveres konfliktushoz vezetett. A nemzetközi válaszlépéseket az Európai Unió irányította, amelynek keretében közvetített a felek között, humanitárius segítséget nyújtott, polgári megfigyelő missziót indított, valamint jelentős pénzügyi támogatást biztosított. Az Unióval a genfi folyamat élén tovább folytatódik kötelezettségvállalásunk. Az „5+2” tárgyalásokban való tevékeny uniós részvétel és az uniós határőrizeti segítségnyújtó misszió révén új lendületet kapott a Dnyeszteren túli régióban fennálló konfliktus lehetséges rendezése. Az Európa számára nagy jelentőséggel bíró és fontos lehetőségeket kínáló földközi-tengeri térség továbbra is összetett kihívásokkal állítja szembe az Uniót, például az elégtelen politikai reform és az illegális migráció kapcsán. Az EU és néhány földközi-tengeri partneror-
Az EU koszovói jogállamiságmissziója (EULEX) az európai biztonságés védelempolitika keretében valaha indított legnagyobb misszió
18
szág – különösen Izrael és Marokkó – érdeklődést mutat a kétoldalú kapcsolatok elmélyítése iránt. Az európai szomszédságpolitika (ENP) megerősítette az eredetileg a barcelonai folyamat keretében 1995-ben elindult reformokat, de az erősödő radikalizmussal átitatott regionális konfliktus továbbra is instabilitást generál. Az Unió – a Kvartettben való tevékeny részvétele, valamint az Izraellel és a Palesztin Nemzeti Hatósággal, az Arab Ligával és a többi regionális partnerrel folytatott együttműködése révén – központi szerepet töltött be a közel-keleti helyzet rendezésére irányuló erőfeszítésekben. Az EU teljes mértékben részt vesz az annapolisi folyamatban, és tartós pénzügyi és költségvetési támogatást biztosít a Palesztin Nemzeti Hatóság számára, valamint segíti annak kapacitásépítését, többek között azzal, hogy igazságügyi, rendőrségi és határigazgatási szakértőket alkalmaz a helyszínen. Libanonban a tagállamok képezik az UNIFIL békefenntartó misszió gerincét. Irakot illetően az Unió – többek között az EUJUST LEX misszión keresztül – támogatta a politikai folyamatot, az újjáépítést és a jogállamiságot. Irán 2003 óta növekvő aggodalomra ad okot. Az ENSZ BT és a NAÜ több egymást követő határozata foglalkozott az iráni nukleáris programmal. A nukleáris katonai képesség kifejlesztése veszélyt jelentene az EU biztonságára nézve, ami elfogadhatatlan. Az Unió – az Egyesült Államokkal, Kínával és Oroszországgal együtt – egy ún. kettős megközelítést alkalmazott, amelynek keretében a párbeszéd eszközét a nyomásgyakorlás eszközével ötvözte. A főképviselő a bizalom újjáépítésére és a nemzetközi közösséggel való párbeszéd újraindítására irányuló ambiciózus ajánlatot tett Irán számára. Ha Irán mégis tovább folytatja a nukleáris programot, fokozódni fog az ENSZ-folyamatot támogató kiegészítő intézkedések iránti igény. Ezzel párhuzamosan, a regionális biztonság megteremtése érdekében együtt kell működnünk a térség más országaival, köztük a Perzsa-öböl államaival. Az európai biztonsági stratégia elismerte, hogy Európa biztonsági érdekei túlmutatnak közvetlen szomszédságán. E tekintetben Afganisztán különös aggodalomra ad okot. Európa hosszú távú kötelezettséget vállalt a stabilitás megteremtésére. Az uniós tagállamok jelentős hozzájárulást nyújtanak a NATO-misszióhoz, és az EU valamennyi szinten részt vesz az irányításban és a fejlesztésben. Folyamatban
19
van az EU rendfenntartó missziójának a kibővítése. Ezen erőfeszítések csak a teljes körű afgán felelősségvállalás és a szomszédos országoktól – különösen Pakisztántól, valamint Indiától, Közép-Ázsiától és Irántól – érkező támogatás mellett lehetnek eredményesek. Az India és Pakisztán közötti kapcsolatok elmúlt évekbeli jobb kilátásai valóban pozitív elemet képviseltek a stratégiai mérlegben.
A biztonság és a fejlesztés közötti kapcsolat Amint azt az európai biztonsági stratégia és a fejlesztési politikáról létrejött 2005. évi európai konszenzus is elismerte, béke és biztonság nélkül nem létezhet fenntartható fejlődés, fejlesztés, és a szegénység felszámolása nélkül pedig nincs fenntartható béke. A közegészséget fenyegető veszélyek – különösen a járványok – aláássák a fejlődést. Az emberi jogok az egyensúly alapvető részét képezik. Számos konfliktus-, illetve konfliktus utáni övezetben foglalkoznunk kell a megfélemlítés és terror fegyvereként alkalmazott szexuális erőszak megdöbbentő jelenségével. Alapvető fontosságú a fegyveres konfliktusok során elkövetett szexuális erőszakról szóló 1820. sz. ENSZ BT-határozat hatékony végrehajtása. A konfliktus jelensége gyakran összekapcsolható az államok törékeny helyzetével. Az olyan országok, mint Szomália nem tudnak szabadulni a gyenge kormányzás és a visszatérő konfliktusok ördögi köréből. Megpróbáltunk segíteni ezen, egyrészt a fejlesztési segítségnyújtáson keresztül, másrészt a jobb biztonság szavatolására irányuló intézkedések révén. A biztonsági ágazat reformjával, valamint a lefegyverzéssel, leszereléssel és újrabeilleszkedéssel kapcsolatos projektek egyre fontosabb szerepet töltenek be, így volt ez a Bissau-guineai és a kongói demokratikus köztársasági missziónk esetében is. E projektek akkor a legeredményesebbek, ha azokra a nemzetközi közösséggel és a helyi érdekelt felekkel partnerségben kerül sor. A konfliktusok mögött meghúzódó okok egyikét gyakran a természeti erőforrások gátlástalan kiaknázása jelenti. A kimberleyi folyamat és a nyersanyag-kitermelő iparágak átláthatóságára irányuló kezdeményezés innovatív modellt kínál e probléma megoldására.
20
Kalózkodás Az európai biztonsági stratégia a szervezett bűnözés új dimenziójaként emelte ki a kalózkodást. A kalózkodás ugyanakkor az államok összeomlásának jelenségével is összefüggésbe hozható. A világgazdaság a kereskedelem 90%-a tekintetében tengeri útvonalakra támaszkodik. Az Indiai-óceánon és az Ádeni-öbölben folyó kalózkodás – amely a Szomáliába tartó humanitárius segélyszállítmányt is érintette – az elmúlt hónapokban még sürgetőbbé tette ezt a kérdést. Az EU az első tengeri EBVP-misszió, az ATALANTA létrehozásával reagált a kialakult helyzetre, és célja, hogy az érintett országokkal és az egyéb nemzetközi szereplőkkel – köztük a NATO-val – közösen megakadályozza a Szomália partjainál tapasztalható kalózkodást.
Kézi- és könnyűfegyverek (SALW), szórt lőszerek és taposóaknák Az Európai Tanács 2005-ben elfogadta a kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek tiltott felhalmozása és kereskedelme elleni küzdelmet célzó uniós stratégiát. Az Unió a stratégia végrehajtásának keretében támogatja az ENSZ e területtel kapcsolatos cselekvési programját. Az EU tovább folytatja a tiltott kézi- és könnyűfegyverek által jelentett veszélyek elleni küzdelemre irányuló tevékenységek kidolgozását. Az Európai Unió erőteljesen támogatta a nemzetközi fegyverkereskedelmi szerződés koncepcióját, és úgy határozott, hogy az elfogadása felé vezető folyamatot is támogatja. Az EU az aknaellenes fellépések terén is jelentős adományozónak számít. Tevékenyen támogatta és világszerte előmozdította a gyalogsági aknákra vonatkozó ottawai egyezményt. A szórt lőszerekre vonatkozó, 2008 májusában Dublinban jóváhagyott oszlói egyezmény fontos előrelépést jelent az e lőszertípus által okozott és az EU valamennyi tagállamát nagy aggodalommal eltöltő humanitárius problémákra való reagálás terén. Az Unió vezető szerepet játszik az e lőszertípusra vonatkozó jegyzőkönyv ENSZ keretében történő elfogadásának előmozdításában, biztosítandó, hogy abban valamennyi katonai nagyhatalom részt vegyen.
21
III.
Európa egy változó világban
A változó biztonsági környezethez való alkalmazkodás érdekében – az Unióban, a szomszédságunkban és világszerte egyaránt – hatékonyabbnak kell lennünk.
A.
Egy hatékonyabb és cselekvőképesebb Európa
A kihívások kezelésére vonatkozó képességünk az elmúlt öt év során bontakozott ki, és a továbbiakban is folytatnunk kell ennek fejlesztését. A jobb intézményi koordináción és a stratégiaibb jellegű döntéshozatalon keresztül meg kell erősítenünk saját koherenciánkat. A Lisszaboni Szerződés rendelkezései keretet biztosítanak ennek megvalósításához. Idejekorán meg kell akadályoznunk, hogy a fenyegetések konfliktusforrássá alakuljanak – ez az elgondolás képezi megközelítésünk alapját. Ehhez nélkülözhetetlen a béketeremtés és a szegénység hosszú távú csökkentése. Minden egyes helyzet megköveteli az eszközeink – köztük a politikai, a diplomáciai, a fejlesztési, a humanitárius, a válságreagáló, a gazdasági és kereskedelmi együttműködési, valamint a polgári és katonai válságkezelési eszközök – következetes használatát. Ezen túlmenően bővítenünk kell a párbeszéd folytatására és a közvetítésre vonatkozó képességeinket. Az EU különleges képviselői különböző konfliktusövezetekben érvényesítik az EU befolyását. A civil társadalom és a nem kormányzati szervezetek – mint szereplők és partnerek – létfontosságú szerepet töltenek be. Az európai parlamenti képviselők által vezetett választásmegfigyelő missziók szintén fontos hozzájárulást nyújtanak. A közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) szerves részét képező európai biztonság- és védelempolitika (EBVP) eredményességét tükrözi az a tény, hogy növekvő mértékben fordulnak hozzánk segítségért. Grúziai missziónk megmutatta, hogy mire vagyunk képesek, ha közösen cselekszünk, és ha megvan a szükséges politikai szándék. De minél összetettebb kihívásokkal állunk szemben, annál rugalma-
22
sabbnak kell lennünk. Erőforrásainkkal összhangban rangsorolnunk kell kötelezettségvállalásainkat. A harccsoportok és a polgári reagáló csoportok megerősítették gyorsreagálási képességeinket. A megfelelő és hatékony parancsnoklási struktúrák és parancsnokságok megléte kulcsfontosságú követelmény. Meg kell erősítenünk azt a képességünket, hogy egy misszió koncepciójának kidolgozásától kezdve, annak tervezési szakaszán át, egészen a végrehajtásáig kombinálni tudjuk a polgári és a katonai szakértelmet. Az EBVP e dimenzióját megfelelő igazgatási struktúrák, pénzügyi mechanizmusok és rendszerek létrehozásával alakítjuk ki. A képzések javítása terén is akad még tennivaló; ennek során az Európai Biztonsági és Védelmi Főiskolára és az Erasmus példája által ösztönzött, a fiatal tisztviselők cseréjére irányuló európai kezdeményezésre kell támaszkodnunk. Az e területen végzett valamennyi tevékenység, köztük az EBVP-missziók tekintetében – az emberi biztonság koncepciójával koherens emberközpontú megközelítés alkalmazása révén – folytatnunk kell az emberi jogi kérdések általános érvényesítését. A nőket a béketeremtés egyre fontosabb szereplőiként ismerik el. Ebben az összefüggésben alapvető fontosságú a nőkről, a békéről és a biztonságról szóló 1325. sz., valamint a gyermekekről és fegyveres konfliktusokról szóló 1612. sz. ENSZ BT-határozat hatékony végrehajtása. A polgári missziók tekintetében képesnek kell lennünk arra, hogy különféle képességekkel és szakértelemmel rendelkező képzett személyzetet állítsunk össze, hogy rövid határidőn belül telepíteni tudjuk őket, valamint arra, hogy hosszú távon is a műveleti helyszínen tudjuk tartani őket. A nemzeti kontingensek között teljes átjárhatóságot kell biztosítani. Ennek érdekében a tagállamok vállalták, hogy a szakértők – valamint a missziótámogatás, többek között a költségvetés-tervezés és a beszerzések céljára gyorsan telepíthető állomány – rendelkezésre bocsátására vonatkozó nemzeti stratégiákat dolgoznak ki. A missziók időben történő telepítésének lehetővé tétele érdekében hatékonyabbá kellene tenni a felszerelések rendelkezésre bocsátásának és beszerzésének módjait. A katonai missziók tekintetében folytatnunk kell az európai szintű képességekkel, az együttműködéssel és a tehermegosztási megállapodásokkal kapcsolatos erőfeszítéseink összehangolásának megerősítését. A tapasztalatok azt mutatják, hogy többet kell tenni, különösen az olyan kulcsképességek terén, mint a stratégiai légi szállítás, a helikopterek, a világűrbe
23
telepített eszközök és a tengeri felügyelet (ahogy az részletesebben a képességek megerősítéséről szóló nyilatkozatban is szerepel). Ezen erőfeszítéseket egy versenyképes és szilárd európai védelmi iparnak kell támogatnia a kutatásba és fejlesztésbe történő nagyobb arányú befektetésekkel. Az Európai Védelmi Ügynökség 2004 óta eredményesen irányítja ezt a folyamatot, és a jövőben is ezt kellene tennie.
B.
Fokozott együttműködés a szomszédos országokkal
Az európai szomszédságpolitika megerősítette az Unióval fennálló egyéni kétoldalú kapcsolatokat. Ennek a folyamatnak most regionális integrációt kell teremtenie. A 2008 júliusában elindított „Unió a mediterrán térségért” elnevezésű kezdeményezés egy széles körű, a tengerbiztonságra, az energiaügyre, a vízgazdálkodásra és a migrációra is kiterjedő programmal megújult politikai lendületet biztosít ennek a déli partnerországainkkal való megvalósításához. Fontos részét fogja képezni az olyan biztonsági fenyegetések kezelése, mint például a terrorizmus. A „keleti partnerség” valódi előrelépést jelent majd a keleti szomszédainkkal fennálló kapcsolatainkban, és jelentős mértékben javítani fogja a politikai, gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokat. A kezdeményezés célja ezen országok jólétének fokozása és stabilitásának erősítése, és ily módon az EU biztonságának növelése. A javaslatok a két- és többoldalú együttműködés széles körére terjednek ki, beleértve az energiabiztonságot és a személyek mobilitását is. Szomszédos országaink tartós stabilitásának biztosítása folyamatos erőfeszítéseket követel majd meg az EU, az ENSZ, az EBESZ és az Amerikai Egyesült Államok részéről, és az csak Oroszországgal együttműködésben megvalósítható. Az Oroszországgal fennálló kapcsolataink a grúziai konfliktus miatt romlottak. Az EU azt várja Oroszországtól, hogy úgy teljesítse kötelezettségvállalásait, hogy helyreállhasson a szükséges bizalom. Partnerségünknek a közös értékek – különösen az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság – tiszteletben tartásán, valamint a piacgazdasági elveken és a közös érdekeken és célkitűzéseken kellene alapulnia. A dél-kaukázusi, a moldovai köztársasági, valamint az Izrael és az arab államok közötti konfliktusok kezeléséhez tartós erőfeszítésekre van szükség. Mint sok más területen, itt is kulcsfontosságú szerepe van annak, hogy az USA új kormányzata a kezdetektől fogva teljes mérték-
24
ben részt vegyen a folyamatban. A konfliktusok tartós rendezéséhez minden esetben egybe kell fogni a térség valamennyi szereplőjét. Az olyan országok, mint Törökország, Egyiptom, Jordánia, Szaúd-Arábia és Katar egyre fontosabb és konstruktívabb szerepet játszottak a térségben, míg ugyanez nem mondható el Iránról. Az EU számára különleges lehetőséget kínál a Törökországgal való együttműködés, hiszen ezen ország jelenti a muzulmán világ felé vezető hidat.
C.
Partnerség a hatékony többoldalúságért
Az európai biztonsági stratégia felszólította Európát, hogy járuljon hozzá egy hatékonyabb, többoldalú világrendhez. 2003 óta e célkitűzés elérése érdekében megerősítettük partnerségeinket. E területen – és más területeken is – Európa kulcsfontosságú partnere az Egyesült Államok. Együttműködésünk területein az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok a világ javát szolgáló hatalmas erőt jelentett. A nemzetközi rendszer élén az ENSZ áll. Minden, amit az Európai Unió a biztonság területén tett, ENSZ-célkitűzésekhez kapcsolható. Az EU a kulcsfontosságú műveleti helyszíneken – többek között Koszovóban, Afganisztánban, a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Szudánban/ Dárfúrban, Csádban és Szomáliában – szorosan együttműködik az ENSZ-szel, valamint a 2007. évi EU–ENSZ közös nyilatkozattal összhangban javította az intézményi kapcsolatokat. Az Unió mind a tizenhat jelenlegi ENSZ békefenntartó műveletet támogatja. Az EU és a NATO eredményes együttműködést folytatott a Balkánon és Afganisztánban, még akkor is, ha a hivatalos kapcsolatok nem jutottak előbbre. Közös biztonsági érdekeink szolgálatában jobb operatív együttműködéssel és a katonai képességekkel kapcsolatos további munkával kell megerősítenünk ezt a stratégiai partnerséget. 2003 óta elmélyítettük az EBESZ-szel fennálló kapcsolatainkat, különösen Grúzia és Koszovó tekintetében. Jelentős mértékben fejlesztettük a Kínával fennálló kapcsolatainkat. Kanadához és Japánhoz szoros, hosszú múltra visszatekintő kapcsolatok fűznek bennünket. Oroszország továbbra is fontos partner marad a globális kérdések tekintetében. Az Indiával fennálló kapcsolatunkat bővíteni lehetne. Az egyéb partnerekkel – többek között Brazíliával és Dél-Afrikával, valamint Európán belül Norvégiával és Svájccal – fennálló kapcsolataink jelentősége 2003 óta sokat nőtt. Az EU szorosabb együttműködést folytat a regionális szervezetekkel, és különösen az Afrikai Unióval. Az EU–Afrika közös stratégián keresztül
25
kiemelt afrikai válságkezelési képességeket támogatunk, ideértve a regionális készenléti haderőt és a korai előrejelző rendszert. A 2007-ben elfogadott stratégián keresztül – megerősített politikai párbeszéddel, valamint az olyan kérdésekhez kapcsolódó munkával, mint a vízgazdálkodás, az energiaügy, a jogállamiság és a biztonság – elmélyítettük a középázsiai partnerországainkkal fennálló kapcsolatokat. Ezen túlmenően az EU megerősített együttműködést folytatott a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségével (ASEAN) (olyan regionális kérdések tekintetében, mint például Burma), valamint a Dél-Ázsiai Regionális Együttműködési Szövetséggel (SAARC) és Latin-Amerikával. Az EU – tapasztalatai révén – különleges szerepet játszik a regionális integráció előmozdításában. Támogatnunk kellene azokat az országokat, amelyek – sajátos körülményeikkel összhangban – megpróbálják követni az uniós példát. A II. világháború végén létrehozott nemzetközi rendszerre több ponton is nyomás nehezedik. A nemzetközi intézményeken belüli képviselet rendszere megkérdőjeleződött. Javítani kell a legitimitást és hatékonyságot, valamint hatékonyabbá kell tenni a többoldalú fórumokon való döntéshozatalt. Ez azt jelenti, hogy gyakrabban kell közösen döntéseket hozni, valamint hogy fokozni kell a többi szereplő érdekeltségét. Közös problémákra csak közös megoldások jöhetnek szóba.
Az „EU NAVFOR Somalia/ Atalanta-művelet” célja a hajók védelme a kalóztámadások és fegyveres rablások ellen
26
A legfontosabb prioritást az éghajlatváltozás és a WTO dohai fordulójának lezárása jelenti. Az EU tárgyalásokat folytat az éghajlatváltozásra vonatkozó új nemzetközi megállapodásról, és minden eszközét latba kell vetnie, hogy 2009-ben Koppenhágában ambiciózus eredmény születhessen. Folytatnunk kell az ENSZ-rendszer 2005-ben elindult reformját, és fenn kell tartanunk a Biztonsági Tanács létfontosságú szerepét. Fontos, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság hatékonysága – a nemzetközi igazságszolgáltatás megerősítésére irányuló tágabb uniós erőfeszítések mentén – tovább erősödjön. Át kell alakítanunk a Nemzetközi Valutaalapot (IMF) és más pénzügyi szervezeteket is, hogy azok tükrözni tudják a mai viszonyokat. A G8-at is át kellene alakítani. Ezenkívül tovább kell vinnünk a millenniumi fejlesztési célok elérését célzó kollektív erőfeszítéseinket. Ezek határokon átívelő kérdések, amelyek egyaránt érintik a bel- és a külpolitikát. Jól szemléltetik azt, hogy a szuverenitás a XXI. században kiváltképpen együtt jár a felelősségvállalással. Az alapvető emberi jogok tekintetében az Uniónak folytatnia kell a 2005-ös ENSZ-csúcstalálkozón elért megállapodás megerősítését; a megállapodás értelmében közös felelősségünk, hogy a lakosságot megvédjük a népirtástól, a háborús bűnöktől, az etnikai tisztogatástól és az emberiség elleni bűncselekményektől. *** Globális kötelezettségvállalásunk tekintetében alapvető fontosságú a közvélemény általi támogatottság fenntartása. A modern demokráciákban – ahol a média és a közvélemény kritikus szerepet játszik a politikák alakításában – a külföldi kötelezettségvállalások fenntartásához elengedhetetlen a polgárok egyetértése. A világ instabil övezeteiben rendőri és igazságügyi szakértőket, valamint katonákat alkalmazunk. A kormányoknak, parlamenteknek és uniós intézményeknek kötelességük tájékoztatni a nyilvánosságot arról, hogy ez miként járul hozzá a belföldi biztonsághoz. Az európai biztonsági stratégia öt évvel ezelőtt felvázolta az arra vonatkozó elképzelést, hogy az Európai Unió miként járulhatna hozzá egy igazságosabb, biztonságosabb és egységesebb világ megvalósításához. Azóta hosszú utat tettünk meg e cél elérése felé. Azonban a körülöttünk lévő világ gyorsan változik: új fenyegetések jelennek meg és a hatalmi erőviszonyok is átalakulnak. Annak érdekében, hogy a biztonságos Európát egy jobb világban építhessük fel, nagyobb befolyást kell gyakorolnunk az események alakulására. És ennek most van itt az ideje.
27
BIZTONSÁGOS EURÓPA EGY JOBB VILÁGBAN Európai Biztonsági Stratégia Brüsszel, 2003. december 12.
Bevezetés Európa sosem élt ekkora jólétben, biztonságban és szabadságban. A XX. század első felében dúló erőszakot az európai történelemben példa nélkül álló békés és stabil időszak váltotta fel. E fejlődés központi eleme az Európai Unió létrehozása volt. Az Unió átalakította az államok közötti kapcsolatokat és a polgárok életét. Az uniós országok elkötelezettek a viták békés megoldása és a közös intézményeken keresztüli együttműködés iránt. Ezen időszak alatt a jogállamiság és a demokrácia fokozatos elterjedésével számos önkényuralmi rendszer alakult át biztonságos, stabil és dinamikus demokráciává. Az egymást követő bővítésekkel az egyesült és békés kontinens látomása valósággá válik. Az Egyesült Államok – különösen a NATO-n keresztül – kulcsfontosságú szerepet játszott az európai integrációban és az európai biztonságban. A hidegháborút követően az Egyesült Államok domináns katonai szereplő maradt. Azonban a mai összetett problémákat egyetlen ország sem képes egyedül megoldani. Európa még mindig a biztonságát fenyegető veszélyekkel és kihívásokkal néz szembe. A balkáni konfliktus kitörése emlékeztetett arra, hogy a háború nem tűnt el kontinensünkről. Az elmúlt évtizedben a világ egyetlen régiója sem volt mentes fegyveres konfliktustól. E konfliktusok legtöbbje országokon belül, és nem között zajlott, az áldozatok többsége pedig polgári áldozat volt.
28
25 állam több mint 450 millió lakost számláló, a világ bruttó nemzeti termékének negyedét előállító, és széles körű eszköztárral rendelkező uniójaként az Európai Unió vitathatatlanul globális szereplő. A legutóbbi évtizedben uniós erőket olyan távoli helyekre telepítettek, mint Afganisztán, Kelet-Timor és a Kongói Demokratikus Köztársaság. Az európai érdekek egyre fokozódó konvergenciája és az EU egyre erősödő kölcsönös szolidaritása hitelesebb és hatékonyabb szereplővé tesz minket. Európának készen kell állnia arra, hogy részt vállaljon a globális biztonság iránti felelősségben és egy jobb világ építésében.
Az EU megfigyelői lakóhelyüket elhagyni kényszerült emberekkel beszélgetnek egy grúziai gyűjtőközpontban
29
I. A biztonsági környezet: globális kihívások és fő veszélyek
Globális kihívások A hidegháborút követően kialakult környezetet az egyre nyitottabb határok jellemzik, ahol a belső és külső biztonsági szempontok feloldhatatlanul összekapcsolódnak. A kereskedelem és a befektetés áramlása, a technológiai fejlődés és a demokrácia elterjedése sok ember számára hozta el a szabadságot és a jólétet. Mások a frusztráció és igazságtalanság kiváltó okaként tekintettek a globalizációra. E fejlemények ezenfelül növelték a nem állami csoportok által a nemzetközi ügyekben játszott szerepet. Továbbá fokozták Európának a közlekedés, az energia, az informatika és más területek összekapcsolt infrastruktúrájától való függőségét – és így sebezhetőségét. 1990 óta csaknem 4 millió ember halt meg háborúban, ebből 90% polgári áldozat volt. Világszerte több mint 18 millió ember hagyta el konfliktus miatt otthonát. A fejlődő világ nagy részén a szegénység és a betegség hallatlan szenvedést okoz és a biztonsággal kapcsolatos egyre sürgetőbb aggodalmakra ad okot. A Föld népességének fele, csaknem 3 milliárd ember él napi 2 eurónál kevesebből. Minden évben 45 millióan halnak meg éhezés vagy alultápláltság következtében. Az AIDS az emberiség történelmének egyik legpusztítóbb világjárványa, és a társadalmak szétesésének egyik tényezője. Új betegségek gyorsan elterjedhetnek és globális fenyegetéssé válhatnak. Afrika Szaharától délre fekvő része ma szegényebb, mint 10 évvel ezelőtt. A gazdasági kudarc sok esetben politikai problémákhoz és erőszakos konfliktusokhoz kötődik.
30
A biztonság a fejlődés előfeltétele. A konfliktusok nemcsak az infrastruktúrákat – így a szociális infrastruktúrákat – teszik tönkre, hanem ösztönzik a bűnözést, eltántorítják a befektetőket és lehetetlenné teszik valamennyi szokásos gazdasági tevékenység gyakorlását is. Számos ország és régió a konfliktus–bizonytalanság–szegénység ördögi körének a foglya. A természetes erőforrásokért, különösen a vízért folyó verseny – mely a globális felmelegedés miatt az elkövetkezendő évtizedekben csak éleződni fog – valószínűleg további zavarokat és migrációs áramlást idéz elő számos régióban. Az energiától való függőség Európa számára különös aggodalomra ad okot. Európa a világ legnagyobb kőolaj- és földgázimportőre. A mai energiafogyasztás 50%-át behozatal fedezi. Ez 2030-ra 70%-ra fog emelkedni. A legtöbb energia a Perzsa-öbölből, Oroszországból és Észak-Afrikából kerül behozatalra.
Fő veszélyek Ma nem valószínű, hogy bármely tagállamot nagyméretű agresszió érje. Ehelyett Európának új, változatosabb, kevésbé látható és előre kevésbé megjósolható veszélyekkel kell szembenéznie. Terrorizmus: A terrorizmus emberéleteket veszélyeztet, nagy költségeket generál, társadalmunk nyitottságát és toleranciáját akarja aláásni, és Európa egésze számára egyre növekvő stratégiai fenyegetést jelent. A terrorista mozgalmak ellátottsága egyre jobb, egyre kiterjedtebb elektronikus hálózatok kötik össze őket, és egyre inkább hajlandóak korlátlan erőszakot alkalmazni tömeges áldozatok reményében. A terrorizmus legutóbbi hulláma az egész világra kiterjed, és erőszakos vallásos szélsőséghez kötődik. Összetett okokból ered. Többek között a modernizáció nyomása, a kulturális, társadalmi és politikai válságok, valamint a külföldi társadalmakban élő fiatalok elidegenedése váltja ki. E jelenség a mi társadalmunkra is jellemző. Európa az effajta terrorizmusnak egyszerre célpontja és melegágya. Az európai országok célpontok, és már érte is őket támadás. Az Al-Kaida sejtjeinek logisztikai bázisait felfedezték az Egyesült Királyságban, Olaszországban, Németországban, Spanyolországban és Belgiumban. Elengedhetetlenül szükséges az összehangolt uniós fellépés.
31
A tömegpusztító fegyverek elterjedése a biztonságunkat leginkább fenyegető potenciális veszély. A nemzetközi szerződéses rendszerek és a kivitel ellenőrzésére vonatkozó megállapodások lelassították a tömegpusztító fegyverek és hordozórendszereik elterjedését. Azonban most új és veszélyes szakaszba lépünk, melyben felmerül a tömegpusztító fegyverekre irányuló fegyverkezési verseny lehetősége, különösen a Közel-Keleten. A biológiai tudományok kutatási eredményei az elkövetkező években növelhetik a biológiai fegyverek hatóerejét; a vegyi és radioaktív anyagokkal való támadásoknak szintén nagy az esélye. A rakétatechnológia elterjedése újabb elemmel növeli az instabilitást, és Európa számára fokozott kockázatot jelenthet. A legijesztőbb forgatókönyv az, melyben a terrorista csoportok tömegpusztító fegyverek birtokába jutnak. Ilyen esetben egy kis csoportnak olyan nagyméretű pusztításra nyílna módja, melyre korábban csak egyes országok hadserege volt képes. Regionális konfliktusok: Az olyan problémák, mint amelyek Kasmírban, a Nagy-tavak régiójában és a Koreai-félszigeten alakultak ki, közvetlenül és közvetve is hatással vannak az európai érdekekre, ami az Európához közelebb – főleg a Közel-Keleten – kirobbanó konfliktusokról éppúgy elmondható. Az erőszakos vagy befagyott konfliktusok – melyekre szintén találunk példát határaink mellett – a regionális stabilitást fenyegetik. Emberek életét teszik tönkre, lerombolják a társadalmi és fizikai infrastruktúrákat, fenyegetik a kisebbségeket, az alapvető szabadságokat és az emberi jogokat. A konfliktusok szélsőségességhez, terrorizmushoz és államok kudarcához vezethetnek, és utat nyithatnak a szervezett bűnözés előtt. A regionális bizonytalanság miatt felerősödhet a tömegpusztító fegyverek iránti igény. A gyakran nehezen megfogható új fenyegetések kezelésének legjobb gyakorlati módja esetenként a régebbi regionális problémák megoldása lesz. Az állam kudarca: A rossz kormányzás – korrupció, a hatalommal való visszaélés, a gyenge intézményrendszer és az elszámoltathatóság hiánya – és a polgári konfliktusok belülről bomlasztják az államokat. Bizonyos esetekben az állami intézmények összeomlását idézték elő. Szomália, Libéria és a tálibok vezette Afganisztán a legismertebb példa a közelmúltból. Az állam összeomlását olyan nyilvánvaló veszélyekkel lehet társítani, mint például a szervezett bűnözés vagy a terrorizmus.
32
Az állam kudarca riasztó jelenség, mely aláássa a globális kormányzást és fokozza a regionális instabilitást. Szervezett bűnözés: Európa a szervezett bűnözés kiemelt célpontja. Ez a biztonságunk elleni belső fenyegetés fontos külső dimenzióval bír: kábítószerek, nők, illegális migránsok és fegyverek határokon átnyúló kereskedelme finanszírozza a bűnbandák tevékenységeinek nagy részét. A terrorizmushoz is kötődhet. Az ilyen bűnözői tevékenységek gyakran kötődnek gyenge vagy kudarcot valló államokhoz. A kábítószerekből származó bevétel számos kábítószer-termelő országban felgyorsította az állami struktúrák meggyengülését. Az ékkövek, a fa és a kézifegyverek kereskedelme a világ más részein táplál konfliktusokat. Mindezen tevékenységek a jogállamiságot és magát a társadalmi rendet is aláássák. A szervezett bűnözés szélsőséges esetekben az állam feletti uralmat is átveheti. Az Európában forgalomban lévő heroin 90%-a Afganisztánban termelt mákból származik, ahol a kábítószer-kereskedelem finanszírozza a magánhadseregeket. A kábítószer java balkáni bűnözői hálózatokon keresztül kerül terítésre, mely hálózatok felelősek a világméretű szexkereskedelem 700 000 női áldozatából mintegy 200 000-ért is. A szervezett bűnözés további figyelmet érdemlő új dimenziója az egyre fokozódó tengeri kalózkodás. E különféle elemek – az extrém erőszakra törekvő terrorizmus, a tömegpusztító fegyverek hozzáférhetősége, a szervezett bűnözés, az államrendszer gyengülése és a haderők magánkézbe kerülése – együttesen nagyon is radikális fenyegetést jelenthetnek számunkra.
33
II.
Stratégiai célok
Olyan világban élünk, mely minden eddiginél fényesebb jövővel kecsegtet, ugyanakkor az általunk eddig ismerteknél nagyobb veszélyekkel is fenyeget. A jövő részben a mi tetteinken múlik. Globális szintű gondolkodásra és helyi szintű cselekvésre van szükség. Biztonsága és értékeinek előmozdítása érdekében az EU három stratégiai célt tűzött ki:
Válasz a fenyegetésekre Az Európai Unió aktívan fellép a legfőbb fenyegetésekkel szemben. Ç
Szeptember 11. után hozott intézkedései között szerepelt az európai elfogatóparancs elfogadása, a terrorizmus finanszírozása elleni lépések, valamint kölcsönös jogsegélyre vonatkozó megállapodás az USA-val. Az EU folytatja ezen a területen az együttműködés fejlesztését és védelmének javítását.
Ç
Hosszú évek óta folytat a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni politikát. Az Unió nemrégiben hagyott jóvá egy újabb cselekvési programot, mely a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség megerősítését szolgáló lépéseket, valamint a kivitel ellenőrzésének szigorítására és az illegális szállítmányok és a tiltott kereskedelem kezelésére irányuló intézkedéseket tartalmaz. Az EU elkötelezett a többoldalú szerződéses rendszerekhez való egyetemes csatlakozás elérése, valamint a szerződések és teljesítésük ellenőrzésére vonatkozó rendelkezések megerősítése mellett.
Ç
Az Európai Unió és a tagállamok felléptek a regionális konfliktusok kezelésének segítése és a kudarcot vallott államok talpra állítása érdekében többek között a Balkánon, Afganisztánban és a Kongói Demokratikus Köztársaságban. A jó kormányzás
34
helyreállítása a Balkánon, a demokrácia előmozdítása és az ottani hatóságoknak a szervezett bűnözés leküzdésében való támogatása az EU-n belüli szervezett bűnözés elleni küzdelem egyik leghatékonyabb módja. Most, a globalizáció korában a távoli fenyegetések éppolyan aggodalomra adhatnak okot, mint a közeliek. Az észak-koreai nukleáris tevékenységek, a dél-ázsiai nukleáris kockázatok és a tömegpusztító fegyverek közel-keleti elterjedése mind aggodalommal tölti el Európát. A terroristák és a bűnözők most az egész világra kiterjeszthetik működésüket: Közép- vagy Délkelet-Ázsiában folytatott tevékenységük fenyegetést jelenthet európai országok vagy polgáraik számára. Ugyanakkor a globális hírközlés révén Európában jobban értesülünk a világ bármely pontján kialakuló regionális konfliktusokról vagy humanitárius tragédiákról. Az önvédelemről kialakult hagyományos felfogásunk a hidegháborút megelőzően és azalatt az inváziós fenyegetésen alapult. Az új fenyegetések esetében gyakran külföldön kell majd felállítani az első védelmi vonalat. Az új fenyegetések dinamikusan változnak. A tömegpusztító fegyverek elterjedésének kockázata idővel egyre jelentősebbé válik; a terrorista hálózatok ellenintézkedés híján egyre veszélyesebbé válnak. A kudarcot vallott államok sora bővül, és a szervezett bűnözés terjed, ha nem tesznek ellene, amint a nyugat-afrikai példa is megmutatta. Ez azt jelenti, hogy készen kell állnunk a válság kialakulása előtti fellépésre. A konfliktusmegelőzést és a fenyegetések megelőzését nem lehet elég korán elkezdeni. A hidegháború alatti látható hatalmas fenyegetéssel ellentétben az új fenyegetések egyike sem pusztán katonai jellegű, és nem is lehet csupán katonai eszközökkel fellépni ellenük. Mindegyikük több eszköz alkalmazását igényli. A tömegpusztító fegyverek elterjedését korlátozni lehet a kivitel ellenőrzésével, és fel lehet lépni ellene politikai, gazdasági és más jellegű nyomással, miközben a probléma politikai okait egyaránt kezelik. A terrorizmus elleni küzdelemhez hírszerzési, rendőrségi, igazságügyi, katonai és egyéb eszközök keverékére lehet szükség. A kudarcot vallott államokban a rend helyreállítása katonai eszközöket, a fennálló válság kezelése pedig humanitárius eszközöket igényelhet.
35
A regionális konfliktusok politikai megoldást kívánnak meg, ugyanakkor katonai eszközök és hatékony rendfenntartás bizonyulhatnak szükségesnek a konfliktust követő szakaszban. A gazdasági eszközök lehetővé teszik az újjáépítést, a polgári válságkezelés pedig elősegíti a polgári kormány helyreállítását. Az Európai Unió különösen jó felszereltséggel rendelkezik az ilyen összetett helyzetek megoldására.
Biztonságépítés a szomszédságunkban A földrajz még a globalizáció korában is fontos. Európa érdeke, hogy a határaink mentén fekvő országokban jó kormányzás valósuljon meg. Az erőszakos konfliktusokban részt vevő szomszédok, a szervezett bűnözés melegágyát jelentő gyenge államok, a rosszul működő társadalmak vagy a szomszédos országok robbanásszerű népességnövekedése mind problémát jelent Európa számára. A csatlakozó államok integrációja növeli biztonságunkat, ám egyben az EU-t közelebb is viszi a problémás területekhez. Feladatunk az Európai Uniótól keletre és a Földközi-tenger mentén jó kormányzás alatt lévő országok gyűrűjének az előmozdítása, mely országokkal szoros és együttműködésen alapuló kapcsolatot tartunk fenn. Ennek fontosságát legjobban a Balkán példája szemlélteti. Az USA-val, Oroszországgal, a NATO-val és más nemzetközi partnerekkel folytatott összehangolt erőfeszítéseink révén a régió stabilitását már nem fenyegeti jelentősebb konfliktus kitörése. Külpolitikánk hitelessége ottani eredményeink megszilárdításától függ. Az európai perspektíva stratégiai célt ad és reformra ösztönöz. Nem érdekünk, hogy a bővítés kapcsán új választóvonalak alakuljanak ki Európában. A gazdasági és politikai együttműködés hasznát keleti szomszédainkkal is meg kell osztanunk, miközben megoldást találunk az ottani politikai problémákra. Most fokozottabb és aktívabb érdeklődést kell tanúsítanunk a dél-kaukázusi problémák iránt, mivel az adott időpontban szomszédos régióvá fog válni.
36
Az arab-izraeli konfliktus megoldása Európa számára kiemelt stratégiai fontossággal bír. E nélkül kevés az esélye a többi probléma megoldásának a Közel-Keleten. Az Európai Uniónak továbbra is erőfeszítéseket kell tennie, és készen kell állnia arra, hogy forrásokat különítsen el a probléma megoldására annak megszületéséig. Az Európa által hosszú ideje támogatott kétállamos megoldás mára széles körben elfogadottá vált. Megvalósításához együttes és együttműködésen alapuló erőfeszítésre van szükség az Európai Unió, az Egyesült Államok, az ENSZ és Oroszország, valamint a régió országai részéről, de mindenekelőtt magának Izraelnek és a palesztinoknak az oldaláról. A mediterrán térséget általában továbbra is komoly gazdasági stagnálás, társadalmi nyugtalanság és megoldatlan konfliktusok sújtják. Az Európai Unió érdekei megkívánják a mediterrán partnerekkel a barcelonai folyamat keretében való hatékonyabb gazdasági, biztonsági és kulturális együttműködés révén fenntartott folyamatos kapcsolatot. Szintén mérlegelni kell az arab világgal való szélesebb körű kapcsolatokat.
Hatékony multilateralizmuson alapuló nemzetközi rend A globális veszélyek, globális piacok és globális média világában biztonságunk és jólétünk egyre inkább egy hatékony multilaterális rendszertől függ. Az Unió célkitűzése az erősebb nemzetközi közösség, a jól működő nemzetközi intézmények és a szabályokon alapuló nemzetközi rend kialakítása. Elkötelezettek vagyunk a nemzetközi jog fenntartása és fejlesztése mellett. A nemzetközi kapcsolatok alapvető keretét az Egyesült Nemzetek Alapokmánya adja. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa felelős elsődlegesen a nemzetközi béke és biztonság fenntartásáért. Az ENSZ megerősítése, valamint a feladatainak ellátásához és a hatékony fellépéshez szükséges eszközökkel való ellátása kiemelt kérdés Európa számára. Az a célunk, hogy a nemzetközi szervezetek, rendszerek és szerződések hatékony védelmet jelentsenek a nemzetközi békét és biztonságot fenyegető veszélyekkel szemben, és ezért készen kell állnunk a cselekvésre, amint azok szabályait megszegik.
37
A nemzetközi rendszer kulcsfontosságú intézményei – mint például a Kereskedelmi Világszervezet és a nemzetközi pénzügyi intézetek – bővítették tagságukat. Kína csatlakozott a Kereskedelmi Világszervezethez, Oroszország pedig jelenleg folytat tárgyalásokat belépéséről. Célul kell kitűznünk az ilyen jellegű szervezetek tagságának bővítését, magas színvonaluk megőrzése mellett. A nemzetközi rendszer egyik központi eleme a transzatlanti kapcsolat. Ez nem csupán a két oldal érdekében áll, hanem a nemzetközi közösség egészét is erősíti. A NATO ezen kapcsolat egyik fontos kifejeződése. A regionális szervezetek szintén erősítik a globális kormányzást. Az EBESZ és az Európa Tanács ereje és hatékonysága különös jelentőséggel bír az Európai Unió számára. Az olyan más regionális szervezetek, mint például az ASEAN, a MERCOSUR és az Afrikai Unió nagyban hozzájárulnak a világrendhez. A szabályalapú nemzetközi rend egyik feltétele az, hogy a jog fejlődése kövesse az olyan fejleményeket, mint a tömegpusztító fegyverek elterjedése, a terrorizmus és a globális felmelegedés. Érdekünkben áll, hogy továbbfejlesszük az olyan meglévő intézményeket, mint a Kereskedelmi Világszervezet, és hogy támogassuk az új intézményeket, mint például a Nemzetközi Büntetőbíróság. Saját európai tapasztalatunk azt mutatja, hogy bizalomépítésen és fegyverzet-ellenőrzési rendszereken keresztül javítani lehet a biztonságon. Az ilyen eszközök ezenfelül jelentős mértékben hozzájárulhatnak szomszédságunk, és a távolabbi területek biztonságához és stabilitásához. A nemzetközi közösség minősége az annak alapját képező kormányok minőségén múlik. Biztonságunk érdekében a legjobb védelmet egy felelősségteljesen kormányzott, demokratikus államokból világ jelenti. A felelősségteljes kormányzás terjesztése, a társadalmi és politikai reform támogatása, a korrupció és a hatalommal való visszaélés elleni küzdelem, a jogállamiság megteremtése és az emberi jogok védelme a nemzetközi rend megerősítésének legjobb eszköze. A kereskedelmi és fejlesztési politika hathatós reformösztönző eszköz lehet. Mivel az Európai Unió és tagállamai a világ legjelentősebb hivatalos segítségnyújtói és kereskedelmi szereplői, módjuk van e célok elérésére.
38
A segítségnyújtási programok, feltételrendszerek és célzott kereskedelmi intézkedések révén a jobb kormányzáshoz való hozzájárulás továbbra is fontos része politikánknak, melyet meg kell erősítenünk. Az igazságosnak és mindenki számára lehetőségeket biztosítónak tekintett világ az Európai Unió és polgárai számára is nagyobb biztonságot jelent. Több ország a nemzetközi társadalom kötelékein kívülre helyezte magát. Némelyek maguk törekedtek elszigetelődésre, míg más országok folyamatosan megsértik a nemzetközi normákat. Kívánatos lenne, hogy ezen országok csatlakozzanak a nemzetközi közösséghez, és az EU-nak készen kell állnia arra, hogy segítséget nyújtson számunkra. Az erre nem hajlandó országoknak meg kell érteniük, hogy álláspontjuknak ára van, és az az Európai Unióval való kapcsolatukat is befolyásolja.
Javier Solana, az EU főképviselője, Hillary Rodham Clinton amerikai külügyminiszter, Karel Schwarzenberg cseh külügyminiszter és Benita Ferrero-Waldner külügyi biztos találkozása a sajtó képviselőivel egy, az Unió cseh elnöksége során tartott EU–USA miniszteri találkozót követően
39
III.
Politikai következmények Európa számára
Az Európai Unió előrehaladást tett a koherens külpolitika és a hatékony válságkezelés felé. Eredményesen alkalmazható eszközökkel rendelkezünk, amint azt a Balkánon és azon túl is bizonyítottuk. Amennyiben azonban a lehetőségeinknek megfelelő hozzájárulást kívánunk nyújtani, aktívabban és koherensebben kell fellépnünk, fejlesztenünk kell képességeinket, és együtt kell működnünk másokkal. Aktívabban kell stratégiai céljaink elérésére törekednünk. Ez vonatkozik a válságkezelés és a konfliktusmegelőzés rendelkezésünkre álló eszközeinek teljes tárára, így a politikai, diplomáciai, katonai, polgári, kereskedelmi és fejlesztési tevékenységekre. Az új, dinamikus fenyegetések elleni fellépéshez aktív szakpolitikákra van szükség. Olyan stratégiai kultúrát kell kialakítanunk, mely elősegíti a korai, gyors és – szükség esetén – határozott beavatkozást. A védelemre 160 milliárd eurót fordító, 25 tagállamból álló Uniónak képesnek kell lennie több művelet egyszerre történő lebonyolítására. Különös többletértékkel bírhatna a katonai és polgári képességeket egyaránt igénybe vevő műveletek kifejlesztése. Az EU-nak támogatnia kell az ENSZ-t, mivel az fellép a nemzetközi békét és biztonságot érő fenyegetések ellen. Az EU elkötelezett a konfliktuson átesett országok megsegítése céljából elkötelezett az ENSZ-szel való együttműködés megerősítése, és a rövid távú válságkezelési helyzetekben az ENSZ számára nyújtott támogatás fokozása mellett.
40
Képesnek kell lennünk cselekedni, mielőtt a körülöttünk lévő országokban a helyzet romlik, amikor tömegpusztító fegyverek elterjedését észlelik, valamint mielőtt sürgős humanitárius vészhelyzetek adódnak. A megelőzéssel el lehet kerülni, hogy a jövőben súlyosabb problémák alakuljanak ki. A szélesebb körű felelősséget és aktívabb részvételt vállaló Európai Unió nagyobb politikai súllyal fog bírni. Fokozott képesség. Elérhető közelségbe került egy fokozott képességekkel rendelkező Európa, ám ahhoz, hogy a benne rejlő teljes potenciál megvalósuljon, időre lesz szükség. A folyamatban lévő fellépések – különösen a védelmi ügynökség létrehozása – jó irányba mutatnak. Katonai alakulataink rugalmasabb, mobil haderővé való átalakítása és az új fenyegetésekre való felkészítésük érdekében több forrást kell a védelemre fordítani, és hatékonyabban kell a forrásokat felhasználni. A szisztematikusan, közösen és megosztva használt eszközök csökkentenék a párhuzamosságot, a működési költséget, és középtávon növelnék a képességeket. A hatékony katonai fellépést szinte minden nagyobb beavatkozás során polgári káosz követte. Nagyobb kapacitást kell biztosítanunk az összes szükséges polgári forrásnak a válság alatti és utáni helyzet során való rendelkezésre bocsátásához. Erősebb diplomáciai képesség: olyan rendszerre van szükség, mely kombinálja a tagállamok és az EU-intézmények forrásait. A távolabbi és számunkra idegen problémák megoldása jobb megértést és kommunikációt kíván. A közös fellépések legjobb alapját a közös fenyegetésértékelések jelentik. Ehhez a tagállamok között és a partnerekkel a hírszerzési információk hatékonyabb cseréjére van szükség.
41
A képességek különböző területeken való növelésével a missziók szélesebb körében kellene gondolkodnunk. Ez magában foglalhat együttes leszerelési műveleteket, a harmadik országoknak a terrorizmus elleni küzdelemben nyújtott támogatást és a biztonsági ágazat reformját is. Utóbbi egy szélesebb körű intézményépítés része lenne. Az EU és a NATO közötti állandó megállapodások – különösen a Berlin Plusz – fokozzák az EU operatív képességét, és keretbe fogják a két szervezet stratégiai partnerségét a válságkezelés terén. Ez tükrözi az új évszázad kihívásainak való megfelelésre tett közös elhatározásunkat. Nagyobb koherencia. A közös kül- és biztonságpolitika, valamint az európai védelem- és biztonságpolitika lényege az, hogy közösen erősebbek vagyunk. Az utóbbi években számos különböző eszközt dolgoztunk ki, melyek mindegyike saját struktúrával és rendeltetéssel bír. A kihívást most a különféle eszközök és képességek, vagyis az európai segítségnyújtási programok, az Európai Fejlesztési Alap, a tagállamok katonai és polgári képességeinek és az egyéb eszközöknek az összehangolása jelenti. Mindezek hatással lehetnek a biztonságunkra és a harmadik országok biztonságára. A fejlesztés elsődleges feltétele a biztonság. A diplomáciai erőfeszítéseknek, a fejlesztési, kereskedelmi és környezetvédelmi politikáknak ugyanarra kell törekedniük. Válságban az egységes irányítást semmi sem helyettesítheti. A külső fellépések és a bel- és igazságügyi politikák jobb összhangja egyaránt kulcsfontosságú a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelemben. Nemcsak az uniós eszközök közötti nagyobb koherenciára van szükség, hanem az egyes tagállamok külső tevékenységeinek az összehangolására is.
42
Regionális szinten is koherens politikákra van szükség, különösen a válságkezelés terén. A problémákat ritkán sikerül megoldani egyetlen ország szintjén vagy regionális támogatás nélkül, amint az a balkáni és a nyugat-afrikai tapasztalatok a maguk módján megmutatták. Együttműködés a partnerekkel. Önmagunkban igen kevés problémát vagyunk képesek megoldani. A fent leírt fenyegetések közös fenyegetések, legszorosabb partnereinkkel együtt érintenek minket. Nemzetközi együttműködésre van szükség. Célkitűzéseink elérésére törekednünk kell mind a nemzetközi szervezeteken belüli többoldalú együttműködésen, mind a kulcsfontosságú szereplőkkel való partnerségeken keresztül. A transzatlanti kapcsolat egyedülálló fontosságú. A közösen fellépő Európai Unió és Egyesült Államok a világ javát szolgáló hatalmas erőt jelenthet. Törekednünk kell az USA-val való eredményes és kiegyensúlyozott partnerségre. Ez egy további okot jelent az Európai Unió számára, hogy folytassa képességei kiépítését és fokozza egységességét. Tovább kell törekednünk az Oroszországgal való szorosabb kapcsolatokra, ami biztonságunk és jólétünk egyik fő tényezője. A közös értékek tiszteletben tartása megerősíti a stratégiai partnerség irányába való előrehaladásunkat. A világ valamennyi részéhez történelmi, földrajzi és kulturális kötelékek kötnek: közel-keleti szomszédainkhoz, afrikai, latin-amerikai és ázsiai partnereinkhez. E kapcsolatok fontos alapot jelentenek, melyre építhetünk. Különösen Japánnal, Kínával, Kanadával és Indiával kell stratégiai partnerség kialakítására törekednünk, valamint mindazon országokkal, melyek osztják céljainkat és értékeinket, és készen állnak arra, hogy fellépjenek ezek védelmében.
43
Összegzés Világunk új veszélyekkel néz szembe, de egyben új lehetőségeket is tartogat. Az Európai Uniónak lehetősége van arra, hogy a fenyegetések kezelésében és a lehetőségek megvalósításában fontos szerepet játsszon. Egy aktív és nagyobb képességekkel rendelkező Európai Unió globális szintű hatást érhetne el. Ezzel támogatna egy hatékony többoldalú rendszert, mely méltányosabb, biztonságosabb és egységesebb világ felé vezetne.
Az Európai Unió Tanácsának EURÓPAI BIZTONSÁGI STRATÉGIA – BIZTONSÁGOS EURÓPA EGY JOBB VILÁGBAN Luxembourg: Az Európai Unió Kiadóhivatala 2009 – p. 43 – 14,8 x 21,0 cm ISBN 978-92-824-2427-8 doi: 10.2860/15719 QC-78-09-568-HU-C
Hogyan lehet hozzájutni az EU kiadványaihoz? Térítés ellenében hozzáférhető kiadványok: •
az EU-könyvesbolt (EU Bookshop) útján (http://bookshop.europa.eu);
•
könyvkereskedőjétől a könyv címe, kiadója és/vagy ISBN száma alapján;
•
közvetlenül értékesítési ügynökeinktől. Elérhetőségeik megtalálhatóak a http://bookshop.europa.eu honlapon, vagy lekérdezhetőek a +352 2929-42758 faxszámra küldött üzeneten keresztül.
Ingyenes kiadványok: •
az EU-könyvesbolt útján (http://bookshop.europa.eu);
•
az Európai Bizottság képviseleteitől és küldöttségeitől. Elérhetőségeik megtalálhatóak a http://ec.europa.eu honlapon, vagy lekérdezhetőek a +352 2929-42758 faxszámra küldött üzeneten keresztül.
QC-78-09-568-HU-C
Az Európai Unió tanácsának www.consilium.europa.eu
ISBN 978-92-824-2427-8
