SEgyZCIENTOLÓGIA jobb világ építése A Szcientológia, amelyet L. Ron Hubbard alapított és fejlesztett ki, alkalmazott vallási filozófia, amely pontos útvonalat nyújt, ami révén mindenki visszanyerheti szellemi énjének igazságát és egyszerûségét. A Szcientológia sajátos axiómákból áll, amelyek megadják a lét alapját képezõ elveket és okokat, valamint a humán tudományok területén folytatott átfogó megfigyelésekbõl, amelyek szó szerint az élet egészére érvényes filozófiai tudásanyagot képeznek. Ez a kiterjedt tudásanyag a tárgy kétféle alkalmazását eredményezte: elõször egy technológiát, amellyel az ember növelheti szellemi éberségét, és elérheti azt a szabadságot, amelyet számos nagy filozófiai tanítás keresett; és másodszor jelentõs számú alapelvet, amelyeket az emberek életük javítására használhatnak. Valójában, ezzel a második alkalmazási móddal a Szcientológia nem kevesebbet nyújt, mint gyakorlati módszereket életünk minden területének javítására – módszereket új életmódok teremtésére. És innen származik ez az anyag is, amelynek az elolvasására készül. Az itt bemutatásra kerülõ, L. Ron Hubbard mûveibõl összeállított adatok csak egy részét képezik azoknak az eszközöknek, amelyek A Szcientológia kézikönyvében találhatóak. A kézikönyv, amely egy átfogó útmutató, a Szcientológia sok alkalmazási módszerét mutatja be, amelyekkel az élet számos más területét is javíthatjuk. Ebben a füzetben a szerkesztõk az adatokat rövid bevezetõvel, gyakorlati feladatokkal és a sikeres alkalmazás példáival egészítették ki. A legközelebbi Szcientológia egyháznál vagy missziónál megértésének növelését szolgáló tanfolyamok, illetve további anyagok állnak rendelkezésre, amelyekkel bõvítheti tudását. A címek listája elérhetõ: www.scientology.org. A Szcientológia számos új, az emberrel és az élettel kapcsolatos jelenséget ír le, ezért lehetséges, hogy találkozik majd olyan kifejezésekkel ezeken az oldalakon, amelyeket nem ismer. Ezek meghatározása megtalálható ott, ahol elõször elõfordulnak a szövegben, valamint a füzet végén található szójegyzékben. A Szcientológia arra való, hogy használják. Ez egy gyakorlati filozófia, olyan valami, amit az ember végez. Ezeknek az adatoknak az alkalmazásával ön képes megváltoztatni az állapotokat. Ezt a tudást emberek milliói használják, akik mind tenni akarnak valamit a maguk körül látott állapotokkal kapcsolatban. Õk tudják, hogy az élet jobbá tehetõ. És tudják, hogy a Szcientológia mûködik. Használja a füzetben található adatokat önmaga és mások segítésére, és ön is tudni fogja. NEMZETKÖZI SZCIENTOLÓGIA EGYHÁZ
S
ok ember meglehetõsen „vagy bejön, vagy nem” alapon éli az életét, megpróbál rájönni, hogy mitõl javulnak vagy romlanak a vállalkozásai, illetve miért sikeresek, vagy miért nem. A találgatások és „megérzések” azonban eléggé megbízhatatlan dolgok. Annak a tudása nélkül, hogy valójában hogyan vizsgáljunk ki helyzeteket – legyenek azok akár jók, akár rosszak –, és ha nem tudjuk, hogy hogyan jöjjünk rá az igazságra, akkor csak kiértékeletlen adatok tengerében sodródunk. A pontos kivizsgálás valójában ritka portéka. Azokban a dolgokban, amelyeket nem értünk, hajlamosak vagyunk elfogadni az elsõ felkínált magyarázatot, legyen az bármilyen hibás is. Ezért aztán a kivizsgálás technológiáját nem gyakoroltuk, illetve nem finomítottuk ki igazán. L. Ron Hubbard azonban áttörést ért el a logika és a gondolkodás tárgyában, és kifejlesztette az elsõ valóban hatékony módszert, amellyel meg lehet keresni, és következetesen meg is lehet találni a dolgok valódi okait.
Ha tudjuk, hogy hogyan lehet valamit kivizsgálni, akkor képesek vagyunk eligazodni a véletlen tények és vélemények között, és képesek vagyunk elõállni a siker vagy kudarc mögötti valós okokkal az élet bármely területén. Azáltal, hogy valóban megtudjuk, miért úgy vannak a dolgok, ahogy vannak, képesek vagyunk a helyzetet orvosolni és kijavítani – bármilyen helyzetet. Ez a technológia rendkívül értékes az élet minden területén.
2
A KIVIZSGÁLÁS ÉS HASZNÁLATA
A
z ember napról napra és hétrõl hétre rengeteg, a kívánatosnál rosszabb körülménnyel kerülhet szembe. Valahogy sikerül ugyan keresztülvergõdnie magát ezeken a helyzeteken, de közben az a meggyõzõdése, hogy nem sokat tehet sorsa javításáért. Lehetséges, hogy az a tervezet, amelyen a munkahelyén hónapokon át dolgozott, nem éri el a várt sikert; az irodában az elmúlt negyedév során erõsen hanyatlik a termelékenység; vagy a ház bõvítése tovább tart, mint elõször gondolták. Igen sokunk számára gyakoriak az ilyen helyzetek. De ennek nem kell feltétlenül így történnie. Az emberek élhetnek boldog életet, és elérhetik céljaikat az élet bármely területén – egyénként, a családjukkal, a munkájukkal és mással kapcsolatban is. Azokat a célokat, amelyeket az egyén valaha elképzelt magának, igenis el lehet érni. Ha valaki mégsem éri el ezeket a célokat, illetve olyan helyzetben van, amely megromlott vagy rosszabbodott, annak alapos, és fellelhetõ oka van. Az emberek gyakran nem jönnek rá arra, hogy a dolgokat ténylegesen okozza valaki vagy valami. A dolgok nem maguktól történnek. Minden szituációnak van valami oka − ok, amelyet képesek vagyunk kontrollálni. De mert az ember ezt nem tudja, gyakran a „végzet”-re, babonára, jövendõmondásra vagy az asztrológiára hagyatkozik, hogy az döntse el a sorsát vagy a jövõjét. Sokan egyszerûen csak remélik, hogy már semmi nem fog elromlani, vagy azzal csapják be magukat, hogy az élet rendszerint küzdelem.
3
Annak a farmernek például, akinek az egyik évben nagyon gyatra a termése, nincs hihetõ magyarázata a dologra. Arra természetesen nem gondol, hogy saját maga okozta volna ezt az állapotot. Mindazonáltal, ha a helyzetet kivizsgáljuk, az derül ki, hogy korábban a tavaszi vetéshez való vetõmagot nem biztonságosan tárolta, így az rovarok prédájává vált. Nem tudván errõl, lehet, hogy mindenféle furcsa „okokkal” hozakodik elõ, vagy egyszerûen a balszerencsére fogja. Egy olyan gyárban, ahol alacsony a termelés, a vezetés esetleg úgy próbálja növelni a termelékenységet, hogy még mielõtt a szervezet tönkremenne, váltogatni kezdi a személyzetet, új munkásokat vesz fel stb. Azonban a vezetõknek nincs kellõ jártasságuk abban, hogy ténylegesen megvizsgálják a cég mûködését, és megtalálják a helyzet okát. Ha valaki megvizsgálná, lehet, hogy azt fedezné fel, hogy a nyersanyagszállító megtagadta a szállítást, mert a cég könyvelési részlege nem fizette a számlákat.
Ahhoz, hogy az ilyen helyzeteket az élet bármely területén képesek legyünk megvizsgálni, kezelni és kijavítani, a kivizsgálásban való jártasságra van szükségünk – arra a képességre, hogy logikusan gondolkodjunk és a dolgok mélyére hatoljunk. A kivizsgálás a tények gondos feltárását és kiválogatását jelenti. Kivizsgáláskor az ember kikutatja és megvizsgálja valaminek a részleteit, hogy megpróbálja megtudni a tényeket, legfõképp, hogy megpróbálja megtalálni valaminek az okát. A megfelelõen végzett kivizsgálás a mélyére hatol azoknak a helyzeteknek, amelyekkel szembekerülünk. Például, egy szervezetben megfigyeljük, hogy alacsony a termelés. Ez a helyzet nem optimális, tehát ki kell vizsgálni, és meg kell állapítani, hogy mi az oka. A kivizsgálás egyébként a személyek magánéletében is felhasználható az állapotok javítására. Kivizsgálás közben a fennálló körülményekkel kapcsolatban azt kérdezzük magunktól: „Mi az, amit nem értek?” És úgy fogjuk találni, hogy két tény nincs összhangban egymással – ezek ellentmondanak egymásnak, és nem lehet megérteni õket. Ezért megpróbálunk ésszerû magyarázatot találni rájuk: rákérdezünk a két tényre, és ezzel egy újabb pontot fogunk találni, amelyet nem értünk. Amikor ezt próbáljuk megérteni, akkor megint találunk egy újabb tényt, amelyet nem értünk. És útközben egyszer csak meg fogjuk találni a kivizsgálás alatt álló körülmények okát. 4
Minden kivizsgálásnak ezen a vonalon kell haladnia. Ahhoz, hogy elvezessen bennünket a nehézség forrásához, néha sok kérdést kell feltennünk, néha csak ennyit: „Mi ez a zaj?” Íme, egy példa vészhelyzetben végzett gyors kivizsgálásra: A gépész a hajó gépházában szolgálatban van. Az illetõ átlagos, de tapasztalt érzékeléssel rendelkezik: figyeli a területét. Egyszer csak olyan sziszegõ hangot hall, amelyet nem kellene – valamit, ami ellentmondásban van a gépházban elvárt állapotokkal. Átpásztázza a területet, és egy kis fehér felhõt kivéve nem lát semmi rendellenességet. Most összekapcsolja a látványt és a hangokat. Közelebb megy, hogy jobban lássa. És látja, hogy egy szelep el van törve. Erre elzárja a gõzvezetéket. Dióhéjban: a) az ember nem megfelelõ mûködést talál a szervezet egyik részlegében, vagy ahol kivizsgálást tart, aztán b) nem ért valamit azzal kapcsolatban, és aztán c) kikérdezi az embereket abban a részlegben, amelyiknek köze van a nem megfelelõ mûködéshez vagy megnézi a területet, hogy több adatot szerezzen. Ezt a sorrendet követve elkülönítjük a baj okát, amelyet aztán kezelni lehet, és a terület újra megfelelõen fog mûködni. Csak ez a három lépés, újra meg újra végrehajtva általában elégnek bizonyul ahhoz, hogy egy szervezetet zökkenõmentes mûködésben tartson. A kivizsgálásokban a statisztikák is szerepet kapnak. A statisztika valamely tevékenység, terület vagy szervezet termelését mutatja, éspedig úgy, hogy összehasonlítja egy korábbi idõpont termelésével. A statisztika tükrözi, hogy a terület eléri-e a célját, vagy sem – ha a statisztikák emelkednek, akkor a terület közelebb jár annak megvalósításához, amit elõirányoztak. Kivizsgáláskor a csökkenõ statisztikákat keressük. Ezek természetesen nem érthetõek, ezért megkérdezzük az érintetteket. Válaszaikban lesz valami, aminek a kivizsgálást végzõ személy számára egyáltalán nincs értelme – például: „Nem tudjuk kifizetni a számlákat, mert Judit tanfolyamra jár.” A kivizsgálást végzõ személy egyszerûen csak olyasmit keres, amit õ maga nem tud beleilleszteni a képbe. Ezért megkérdezi azt a személyt, aki ezt az adatot adta, és megkérdezi Juditot is. Elõbb vagy utóbb, de elõ fog kerülni a valódi ok. Ahogy végigkövetjük a számunkra értelmetlen dolgok sorát, két dolog történhet: A vizsgálódás vagy zsákutcába jut és nem megy tovább – ilyenkor vissza kell térni a kivizsgálás fõ vonalához –, vagy az eredménye további anyag 5
Ha két egymásnak ellentmondó ténnyel találjuk szembe magunkat, akkor rá kell kérdeznünk e két tényre, és egy újabb ponthoz fogunk jutni, amelyet nem értünk. És addig haladunk tovább a meg nem értett dolgok nyomán, amíg meg nem találjuk az igazi okot.
TÉNY
TÉNY ELLENTMONDÁS KÉRDÉS
TÉNY
MEG NEM ÉRTETT
KÉRDÉS
TÉNY
MEG NEM ÉRTETT
KÉRDÉS
TÉNY
MEG NEM ÉRTETT
KÉRDÉS
VALÓDI OK
6
lesz. És ha az eredmény további anyag lesz, akkor még több olyan dolgot fogunk találni, amit nem értünk. Ennek az eljárásnak az a trükkje, hogy az ember talál egy kilógó szálat – valamit, amit nem ért –, és kikérdezésekkel húz rajta egyet. Felbukkan egy kismacska. Újabb kérdésekkel tovább húzza a szálat. Felbukkan egy kölyökgorilla. Még tovább húzza. Elõjön egy tigris. Újra meghúzza és hû! Ott egy General Sherman tank!
Az nem értelmes magyarázat, hogy az emberek lusták vagy buták. A dolog fenekén megtalálod a valódi okát annak, hogy a szervezet egyik részlege tétlen vagy folytonosan zaklatott. Mikor megvan a „General Sherman tank”, akcióba léphetsz.
Egy rossz statisztika mögött mindig van egy ok. Addig kérdezõsködj, amíg napvilágra nem kerül a valódi ok. Ez sohasem az, hogy „Ágnes nem elég okos”. Sokkal valószínûbb, hogy Ágnest ugyan gépírónak szerzõdtették, de nem tud gépírni. Vagy a területért felelõs ügyvezetõ egyszerûen nem jár be dolgozni. Az alacsony statisztika valódi magyarázata mindig egy nagyon könnyen megérthetõ dolog. Ha eleget kérdezel, meg fogod kapni a valódi magyarázatot, és akkor tudsz cselekedni. Ez a kivizsgálási technika, miközben elemi, egyben nagyon hatékony is. Akár egyszerû, akár összetett helyzetekkel nézünk szembe, ez a technika felhasználható arra, hogy e helyzetek mélyére hatoljunk, és következésképpen képessé tesz arra, hogy a helyzeteket megoldjuk, és javítsunk az életben található állapotokon. A kivizsgálásban való jártasság gyakorlással fejleszthetõ. Csiszolható és hatékonyabbá tehetõ, így képesek leszünk azonnal észrevenni valamit, amit nem értünk. Ez nem velünk született képesség, de könnyen megszerezhetõ. Ahhoz, hogy a kivizsgálást még gyorsabbá és hatékonyabbá tegyük, képesnek kell lennünk megérteni és felhasználni a logika alapelveit − egy olyan tárgyét, amely mostanáig nemcsak hogy meg nem értett tárgy volt, de szükségtelenül bonyolulttá is tették.
7
LOGIKA A logika témaköre legalább háromezer éven át volt vita tárgya anélkül, hogy közben bármilyen világos áttörést hozott volna a tényleges használatát illetõen azok számára, akik adatokkal dolgoznak. A „logika” az okfejtés témakörét jelenti. Az elmúlt korokból néhányan igyekeztek tudománynak feltüntetni. De ezt elvethetjük, mint képmutatást vagy nagyképûséget. Ha lenne ilyen „tudomány”, akkor az ember képes lenne gondolkodni. De nem képes. A kifejezés maga kimondottan vészjósló. Ha el kellene olvasnunk egy logikáról szóló kézikönyvet, egyszerûen beleõrülnénk abba, hogy megpróbáljuk megérteni, nemhogy megtanuljuk belõle, hogyan kell gondolkodni. Mégis, a logika, vagyis az okfejtés képessége létfontosságú a szervezõ vagy az adminisztrátor számára. Ha nem tud világosan gondolkodni, akkor nem lesz képes olyan következtetésekre jutni, melyek létfontosságúak ahhoz, hogy helyes döntéseket hozzon. Sok szervezet, kormányzat, társaság és csoport húz hasznot a logika hiányából, és teszi ezt nagyon hosszú ideje. Egy olyan népességet, amely képtelen a gondolkodásra és az okfejtésre, könnyen lehet valótlanságokkal és silány célokkal manipulálni. Így a logika tárgyát nem támogatták, sõt épp ellenkezõleg. Még a nyugati iskolák is arról próbálták meggyõzni a tanulókat, hogy azért tanuljanak geometriát, mivel „ez az, ahogy gondolkodunk”. És természetesen nem ez az. Az adminisztrátorok, a menedzserek, a kézmûvesek és a hivatalnokok jelentõs mértékben hasznát veszik a logikának. Ha nem képesek az okfejtésre,
8
akkor költséges és idõrabló hibákat követnek el, káoszba és feledésbe taszíthatják az egész szervezetet. Munkaeszközeik az adatok és a szituációk. Ha nem képesek megfigyelésre és a dolgok végiggondolására, akkor hamis következtetésekre juthatnak, és hibás lépéseket tehetnek. A modern ember azt hiszi, hogy a matematika helyettesítheti a logikát, és a legtöbb szituáció kifejezetten félrecsúszik e megható, bár méltatlan bizalom miatt. Az emberi problémák összetettsége és a közrejátszó óriási számú tényezõ a matematikát erre teljesen alkalmatlanná teszi. A számítógépek legjobb esetben is csak mankói az elmének. Mégis, a mai krómbevonatú civilizáció gyermekien hisz bennük. Hogy van-e bármilyen hasznuk vagy sem, attól függ, ki teszi fel a kérdést, és ki olvassa le a számítógép válaszait. De a válaszok még akkor is gyakran bolondokházába illõen ostobák. A számítógépek nem képesek gondolkodni, mert az emberek és a számítógépépítõk nem ismerik teljes mértékben az élõ logika szabályait. Ha a számítógépbe egy hamis adatot táplálnak be, teljesen hibás válaszokat kapnak. Ha a menedzsment és a munka terén dolgozó emberek nem ismerik a logikát, a szervezet irányt téveszthet, és hihetetlen mennyiségû zsenialitás válik szükségessé az összetartásához és mûködésben tartásához. Egész civilizációk tûnnek el, mert vezéreikbõl, vezetõikbõl és embereikbõl hiányzik a logika. Tehát ez egy nagyon fontos tárgy.
A logika megoldása A Szcientológia magában foglalja a logika feltárásának módját is. Ez az áttörés nem kis nyereséget jelent. Ha ezáltal egy félelmetes és szinte lehetetlen tárgyat
9
egyszerûvé lehet redukálni, akkor a szituációkra adott helyes válaszok sokkal gyakoribbak lehetnek, egy szervezet vagy egy civilizáció pedig sokkal hatékonyabb. Az áttörés egyszerû: ANNAK MEGÁLLAPÍTÁSÁVAL, HOGY MILYEN MÓDOKON VÁLNAK A DOLGOK LOGIKÁTLANNÁ, MEG TUDJUK ÁLLAPÍTANI, MI IS A LOGIKA. Más szóval, ha valaki érti, mi teszi a dolgokat logikátlanná vagy ésszerûtlenné (vagy õrültté, ha úgy tetszik), akkor lehetséges tudni azt is, hogy mi teszi a dolgokat logikussá.
Logikátlanságok
Meghatározott módokon történik az, ahogyan az információ továbbítása, illetve valamely szituáció logikátlanná válik. Ezek okozzák azt, hogy az embernek téves elképzelése lesz egy adott szituációról. A logikátlanná válás egyes módjait outpontnak nevezzük. Ezek olyan adatok, amelyeket igazként tálalnak, holott valójában logikátlanok. Az alábbiakban ezek mindegyikét ismertetjük. Kihagyott adat Bármilyen kihagyott dolog outpont. Ez lehet egy kihagyott személy, terminál (olyan személy, aki kommunikációt küld, kap vagy továbbít), tárgy, energia, tér, idõ, forma, sorrend, vagy akár egy kihagyott helyzet is. Bármi, aminek ott kéne lennie, de nincs ott, az egy outpont. Ezt az outpontot a legkönnyebb nem észrevenni, mivel nincs ott, hogy közvetlenül magára vonja a figyelmet. Megváltoztatott sorrend Bármely rossz sorrendben lévõ dolog, esemény, tárgy vagy méret outpont.
KIHAGYOTT ADAT
Kovács József Budapest
10
A 3, 7, 1, 2, 4, 6, 5 számsorozat megváltoztatott sorrendben vagy helytelen sorrendben van. Számíthatunk rá, hogy bármely cselekvéssorozatot összekuszál, ha a második lépést az elsõ elõtt csináljuk. Az alapvetõ rendellenesség az, ha egyáltalán nincs sorrend. (Az outpont olyan állapot vagy helyzet, ahol valami hibás, helytelen vagy hiányzik.) Ez RÖGESZMÉKHEZ vezet. Felbukkan a disszociációnak nevezett elmebetegség formájában is. Az egymáshoz kapcsolódó vagy egymáshoz hasonló dolgokat nem látják logikusan következõnek. Az ilyen emberek témáról témára ugrálnak nyilvánvaló sorrend követése nélkül. A disszociáció az a szélsõséges eset, amelynél az összefüggõ dolgokat nem látják összefüggõnek, a nem összetartozókat pedig annak vélik. A „sorrend” szó azt jelenti, hogy valami egyenes vonalú mozgást végez a téren, az idõn vagy mindkettõn keresztül. Ha valahol sorrendnek kellene lennie, de nincs, az egy outpont. Ha valami nem „sorrend”, de annak gondolják, az is outpont. A „kocsit fogjuk a ló elé” típusú helytelen sorrend is outpont. Az embernek néha azzal van a legnehezebb dolga, amikor megpróbál elõre jelezni valaki másnak egy olyan elkerülhetetlen jövõbeli következményt, amely a másik számára láthatatlan. Ez például egy következmény: „Ha elfûrészeled a faágat, amin ülsz, akkor persze leesel.” A rendõrség ezt gyakran olyan emberekkel próbálja megértetni, akiknek nincs elképzelése a dolgok sorrendjérõl, így a büntetéssel való fenyegetõzés jól mûködik a jó magaviseletû állampolgároknál, és egyáltalában nem mûködik a bûnözõkkel szemben, mivel azok gyakran azért bûnözõk, mert nem tudnak következményekben gondolkodni – egyszerûen
MEGVÁLTOZTATOTT SORREND
11
rögzültek. „Ha megölsz egy embert, felakasztanak” – ez egy jelzett következmény. A gyilkos, aki rögzül a bosszúnál, nem tud a sorrendet szem elõtt tartva gondolkodni. Az embernek ahhoz, hogy helyes sorrendiséget kapjon, a sorrendet szem elõtt tartva kell gondolkodnia. Ezért sokkal gyakrabban látunk megváltoztatott sorrendeket, mint gondolnánk, mivel azok, akik nem a sorrendet szem elõtt tartva gondolkodnak, nem látják a megváltoztatott sorrendeket cselekedeteikben vagy területükön. Sorrendek vizuális elképzelésével és figyelemáthelyezési drillekkel rendbe lehet hozni és helyre lehet állítani ezt a képességet. Egy író észrevette, hogy a film és a tévé rögzíti a figyelmet, és nem engedi mozogni. Ha gyermekeink tévén nõnek fel, akkor valószínûleg olyan emberekké válnak, akik hajlamosak a sorrendek megváltoztatására, vagy akik egyáltalán nem látnak sorrendeket. Kihagyott idõ õ Az az idõ, amelyet fel kellene tüntetni, de nincs feltüntetve, a „kihagyott idõ” nevû outpont. Ez a kihagyott adat egy különleges esete. A kihagyott idõnek különösen durva hatása van, amely teljes elmebajt mutat. Ha egy 1814-bõl és egy 1922-bõl származó közleményt úgy olvasunk fel egymás után, hogy az idõpontokat nem adjuk meg, az más módon észre nem vehetõ õrültséghez vezet.
KIHAGYOTT IDÕ Õ Kõhalmi úr és neje meghívják önt Zsuzsanna lányuk és Éles Richárd esküvõjére az alsóvárosi templomba.
12
Egy szituáció-összefoglaló jelentés, mely az elmúlt fél évet felölelõ eseményeket tartalmazza anélkül, hogy ez kiderülne belõle, olyan reakciót idézhet elõ, amely nincs összhangban a jelenlegi helyzettel. Az õrültek esetében a jelen idõ az a kihagyott idõ, ami miatt egy kísértetjárta múltban élnek. Ha egy csoport õrültnek egyszerûen annyit mondunk, hogy „gyertek a jelenbe”, az jó pár csodálatos „gyógyulást” tud eredményezni. Ha megtudjuk egy fájdalom keletkezésének idõpontját, a fájdalom gyakran megszûnik. Az idõ aberrációi (logikátlanságai) olyan erõsek, hogy a kihagyott idõ nagyon is outpontnak minõsül. Valótlanság Amikor valaki két ellentmondó tényt hall, akkor vagy az egyik, vagy mindkettõ valótlanság. A propaganda és más tevékenységek valótlanságokra szakosodtak, és nagy zavart idéznek elõ. A valótlanság mindenképpen outpont, akár szándékos, akár nem. Lehet tévedés, szándékos vagy védekezõ céllal mondott valótlanság, attól még outpont. Minden, ami hamis, ilyen outpontnak minõsül. Egy hamis létezés, terminál, cselekedet, szándék, tehát bármi, ami nem az, ami lenni próbál, valótlanság és outpont. Egy szépirodalmi mû, ami nem akar más lenni, mint ami, természetesen nem valótlanság.
Jumbó VALÓTLANSÁG
Hamburger
13
Így a valótlanság azt jelenti, hogy „más, mint aminek látszik”, vagy „más, mint aminek feltüntetik”. Az embernek nem kell filozófiai igazság vagy valóság meghatározásával foglalkoznia ahhoz, hogy lássa, hogy outpont az, ha valamit valaminek mondanak, vagy egy dolognak mutatnak, holott valójában valami más. Megváltoztatott fontosság Az a fontosság, amelynek a valóságban létezõ viszonylagos fontosságát megváltoztatják, növelik vagy csökkentik, egy outpont. Lehet valaminek nagyobb fontosságot tulajdonítani, mint ami van neki. Lehet valaminek kisebb fontosságot tulajdonítani, mint ami van neki.
MEGVÁLTOZTATOTT FONTOSSÁG
Számos különbözõ fontosságú dolognak lehet egyforma fontosságot tulajdonítani. Ezek mind outpontok, három változat ugyanarra a dologra. Minden fontosság azzal arányos, hogy mennyire valóságos. Rossz célpont Egy téves cél – azaz amikor az ember azt hiszi, hogy A felé közelít, illetve afelé kellene közelítenie, és rájön, hogy B felé közelít – egy outpont. Ez gyakran eltévesztett azonosság. Lehet téves célkitûzés és cél is. A „ha leromboljuk X-et, akkor rendben leszünk” gyakran azzal végzõdik, hogy kiderül, hogy Y-t kellett volna lerombolni. 14
ROSSZ CÉLPONT
Ha megölik a királyt, hogy megszabaduljanak az adóktól, attól még az adószedõ a következõ rendszer idejére életben marad. Az igazságtalanság általában a rossz célpont nevû outpont. A drogfogyasztó letartóztatása és a drogot gyártó vállalat kitüntetése egy másik példa erre. A katonai taktika és stratégia szinte mindig egy arra irányuló erõfeszítés, hogy az ellenséget rossz célpont kiválasztására csábítsa. A legtöbb nemtetszés és spontán gyûlölet az emberi kapcsolatokban azon a hibán alapul, hogy Jánost összetévesztjük Péterrel. Számos aberráció alapul rossz célpontokon, rossz forrásokon és rossz okokon. Ha tévesen azt mondjuk egy betegnek, hogy fekélye van, amikor nincs, akkor megakad egy olyan outponton, amely gátolja a felépülését. Abból a pénzbõl, amit az ipar rossz célokra költött, egy évezreden át kivilágíthatnánk a világot. Rossz forrás A „rossz forrás” a rossz célpont ellenkezõ oldali megfelelõje. A rossz forrásból vett információ, a rossz forrásból elfogadott utasítások, a rossz forrásból elfogadott ajándékok vagy anyagok (készletek) végül mind zûrzavart és lehetséges bajt eredményeznek. Ha tudtunkon kívül rossz forrásból kapunk valamit, az nagyon kínos vagy összezavaró lehet, olyannyira, hogy ez a hírszerzés egyik kedvenc trükkje. KeletNémetországban a D-ügyosztálynak, azaz a Dezinformációs ügyosztálynak 15
ROSSZ FORRÁS
Jó üzletet ajánlhatnék magának ezzel az életbiztosítással.
ZATA FODRÁS GEDEON
bonyolult módszerei voltak hamis információk elhelyezésére, és azok forrásának leplezésére. Technológia is származhat rossz forrásból. Például a Lipcsei Egyetem pszichológiai és pszichiátriai iskolája nyitott utat a hitleri Németország haláltáborainak. Kábítószerek segítségével nyilvánvalóan ezek az emberek adták a világnak Hitlert, mint saját bábjukat. A II. világháború végén ezek a szélsõségesek hozták létre „A Mentális Egészség Világszervezeté”-t, mely megnyerte magának az Amerikai Pszichiátriai Társaságot és az Amerikai Orvosi Társaságot, és világszerte megalapította „A Mentális Egészség Nemzeti Társaságai”-t. Õk lettek az amerikai kormány egyedüli tanácsadói „szellemi egészségügyi, oktatási és népjóléti” ügyekben, és õk nevezték ki az összes egészségügyi minisztert az egész civilizált világban. Ez annyira rossz forrás, hogy elpusztítja az emberiséget, és már eddig is sok millió embert pusztított el. Nem csak a rossz forrásból származó adatok elfogadása, de a vele járó bürokrácia is elég aberrált lehet ahhoz, hogy bolygóméretû elmebajt eredményezzen. Szûkebb keretek között a vezetésben elkövetett hibák általános oka rendszerint az, ha tudvalevõ gazemberektõl fogadnak el jelentést, és a szerint cselekszenek. Ellentmondó tények Amikor egy tárggyal kapcsolatban két egymásnak ellentmondó dolgot állítanak, akkor „ellentmondó tények”-kel van dolgunk. 16
E logikátlanság valótlanságnak is besorolható, mivel az egyik állításnak hamisnak kell lennie. Ám a vizsgálati eljárás során az ember nem tudja kapásból megkülönböztetni, hogy melyik a hamis. Így ez egy különleges outponttá válik. Amikor az, hogy „a cég a héten átlagon felüli bevételt ért el”, és hogy „nem tudták kifizetni az alkalmazottakat” mondatok egyidõben hangzanak el, tudhatjuk, hogy vagy az egyik, vagy mindkettõ hamis. Talán nem tudjuk, hogy melyikük igaz, de tudjuk, hogy ellentmondanak egymásnak, és ennek megfelelõen kategorizálhatjuk õket. A vizsgálat során ez a pont annyira fontos, hogy bárki, aki két ellentétes tényt közöl, a további vizsgálatok elsõ számú gyanúsítottjává válik. Példa lehetne erre a „svájci állampolgár vagyok” kijelentés egy olyan ember szájából, akinek a poggyászában német útlevelet találnak.
ELLENTMONDÓ TÉNYEK
Az Amazonas a világ leghosszabb folyója.
A Nílus a világ leghosszabb folyója.
Amikor két „tény” ellentétes vagy ellentmondó, lehet, hogy nem tudjuk, melyikük igaz, de tudjuk, hogy egyszerre mindkettõ nem lehet igaz. Két ellentmondó „tény” outpontnak minõsül, ha ugyanazon szervezettõl jön, még akkor is, ha a szervezet két különbözõ tagjától ered. Hozzáadott idõ õ Ez az outpont a kihagyott idõ fordítottja. A hozzáadott idõ leggyakoribb példája az, amikor valami tovább tart, mint ameddig lehetséges lenne. Ennyiben egy fajtája az ellentmondó adatoknak: például valamit három hétig tart elvégezni, de azt jelentették róla, hogy hat hónapig tart. De a hozzáadott 17
Õ HOZZÁADOTT IDÕ
idõre, mint önálló jogú outpontra fel kell hívni a figyelmet, mivel hajlamosak vagyunk ésszerûsködni vele kapcsolatban, és nem látni azt, hogy ez tényleg egy outpont már önmagában is. A hozzáadott idõ a legsúlyosabb értelemben véve nagyon komoly outponttá válik, amikor például két vagy több dolog történik ugyanabban az idõpontban, mondjuk ugyanazzal a személlyel, aki nem élhette át mindkettõt. Idõt kellett hozzáadni a fizikai univerzumhoz, hogy az adatok igazak legyenek. Például: „1962. április 21-én éjfélkor elindultam hajóval San Franciscóból Saigonba.” „1962. április 30-án hivatalba léptem Saigonban.” Itt idõt kell hozzáadnunk a fizikai univerzumhoz, hogy mindkét esemény megtörténhessen, mivel egy hajónak két-három hétbe telik eljutni San Franciscóból Saigonba. Egy másik esetben, amely valóban megtörtént, és jobb példa a hozzáadott idõre, az történt, hogy egyszer egy beosztott ügyvezetõnek küldtek olyan ellenõrzõlistát az elvégzendõ feladatokról, amelynek a teljesítéséhez egy hónapra lenne szüksége, és az egész anyag teljesítve már postafordultával visszaérkezett. Az ellenõrzõlista csak egy napig volt a kezében! Így huszonkilenc napot kellett volna hozzáadnia a fizikai univerzumhoz, hogy a teljesítésjelentés igaz legyen. Ez az illetõ részérõl kihagyott idõt is jelentett. Hozzáadott oda nem illõ õ adat Egy egyszerû hozzáadott adat nem szükségszerûen outpont. Lehet, hogy valaki egyszerûen csak túl alapos. De ha az adatnak semmi köze a helyzethez vagy szituációhoz, és mégis hozzáadják, akkor az egy egyértelmû outpont. 18
HOZZÁ
ADOTT ODA NEM ILLÕ Õ ADAT
NÉPESSÉGI TANULMÁNY NEW YORKRÓL
IAI YES K ÉM V ES ZÉL A D ÉK O K L HUL L A MBA N OHIO ÁL
T EX A S I Á
BELFÖLDI POSTADÍJSZABÁ
RUCIKKE
K
S
MÉREG TE T E E DM OHIOSZ É ÁLLARM BA N N YEK
A hozzáadott adatot gyakran azért teszik oda, hogy fedezzenek valamilyen kötelességmulasztást, vagy álcázzanak egy tényleges szituációt. Annyit biztosan jelent, hogy az illetõ takargat valamit. Általában a hozzáadott adat másfajta outpontokat is tartalmaz, például rossz célpontot vagy hozzáadott idõt. Ennek az outpontnak a használatakor legyünk nagyon biztosak benne, hogy megértettük, mit jelent az, hogy nem oda tartozó, és lássuk, hogy ez csak akkor outpont, ha az adat nem tartozik oda ahhoz, amirõl szó van. Helytelenül belefoglalt adat Van egy helytelenül belefoglalt adat nevû outpont is, amely a kihagyott adat társa az outpontok sorában. Ez akkor lép fel a leggyakrabban, mikor magában az elmében hiányzik a helyzetkép, és az elsõ dolog, ami az adatok osztályozásához kell (a helyzetkép), nincs ott. Erre jó példa, ha fényképezõgépeket raktároz el egy olyan ember, akinek fogalma sincs a fényképezõgépek típusairól. Ahelyett, hogy egy bizonyos nagy látószögû kamera minden szükséges alkatrészét egy dobozba helyezné el, elkerülhetetlenül az fog bekövetkezni, hogy az összes kamera lencsefedõjét egy dobozba zsúfolja bele, „lencsefedõk” felirattal. Ha össze akarod állítani, vagy használni akarod a nagy látószögû kamerát, órákat fogsz azzal tölteni, hogy megtaláld az alkatrészeket azokban a szépen feliratozott dobozokban: „fényképezõgépek hátsó fedõlapjai”, „lencsék”, „háromlábú állványok” stb. 19
HELYTELENÜ L BELEFOGLALT ADAT
Mikor hiányzik az a helyzetkép, hogy egy felállított nagy látószögû kamera hogyan néz ki, és hogyan mûködik, az adatokat jobban azonosítják egymással, mint amennyi azonosság ténylegesen fennáll. A lencsefedõk lencsefedõk. A háromlábú állványok háromlábú állványok. Így a helyzetkép nem ismeretébõl adódóan rossz besorolási rendszer jön létre. Egy utazó, aki nem tudja megkülönböztetni az egyik egyenruhát a másiktól, ezt úgy „oldja meg”, hogy minden egyenruhást „hordárnak” minõsít. Odaadja a csomagját egy arrogáns rendõrkapitánynak, és máris megvan, hogy hogyan tölti a nyaralását: a börtönben. A helyzetkép hiánya a dolgok túl szoros azonosítását hozza létre. Egy frissen végzett hadnagy a seregben elmegy egy ellenséges kém mellett, aki úgy van öltözve, mint az egyik katonája. A mögötte jövõ tapasztalt õrmester elkapja a kémet, és fogdába csukja, mert „nem úgy hordta a sapkáját, ahogy mi hordjuk az ezredben!” Az idõ is megváltoztatja az adatbesorolást. 1920-ban bárki, aki fényképezõgéppel megközelített egy kikötõt, kém volt. 1960-ban bárki, akinél nem volt fényképezõgép, nem lehetett turista, tehát figyelték. Így az egyik kulturális idõszak helyzetképe nem azonos egy másikéval. 20
Létezik még három további outpont, amelyekrõl tudnunk kell, hogy a vizsgálat során felhasználhassuk. Ezek a következõk:
A FELTÉ TELEZETT AZONOSSÁ GOK” NEM AZONOSAK „
A FELTÉTELEZETT „HASONLÓSÁGOK” NEM HASONLÓAK, VAGY A DOLGOKNAK NEM UGYANABBA AZ OSZTÁLYÁBA TARTOZNAK
A „ZIPPY” kóla sokkal jobb, mint az „A1”. Zippy Kóla
„ A1 Kóla
A FELTÉ TELEZETT KÜ LÖ NBSÉ GEK” NEM Õ KÜ LÖ NBÖ ZÕEK
SEMLEGES MÁRKA RT.
21
Adatok kezelése Az adatok elferdítése százféle módon kelthet az emberben teljesen hamis képet. Amikor olyan adatokra építünk cselekvéseket vagy utasításokat, amelyek a fentiek egyikét tartalmazzák, akkor utána hibát fogunk elkövetni.
AZ ÉSSZERÛSÉG AZ ADATOKTÓL FÜGG. AMIKOR AZ ADATOK HIBÁSAK (mint fent), A VÁLASZ IS HIBÁS LESZ, ÉS ÉSSZERÛTLENNEK FOGJÁK TEKINTENI. Óriási számú kombinációja van ezeknek az adatoknak. Egy vagy több (vagy mindegyik) is jelen lehet ugyanabban a jelentésben. A megfigyelés és annak kommunikálása tartalmazhatja ezen logikátlanságok valamelyikét. Ha így van, akkor bármilyen, a szituáció kijavítására vagy kezelésére tett erõfeszítés eredménytelen lesz.
Felhasználás Ha bármely adathalmazt alávetünk a fenti próbáknak, akkor gyakran feltárul, hogy az logikátlan cselekvésre ad lehetõséget.
Ahhoz, hogy logikus választ kapjunk, logikus adatokkal kell rendelkeznünk. Bármely adathalmaz, amely a fenti hibákból egyet vagy többet tartalmaz, logikátlan következtetésekhez vezethet bennünket. Egy ésszerûtlen vagy mûködésképtelen utasításnak olyan következtetés az alapja, amely logikátlanná vált azáltal, hogy a fenti hibákból egyet vagy többet tartalmazott.
22
Pluszpontok Egy vagy több olyan állapot is létezik, amely akkor áll fenn, ha a helyzet vagy a körülmény logikus. Ezeket pluszpontoknak nevezzük. A pluszpont olyan igaz adat, amelyet a logikus állapotok alább következõ listájával összehasonlítva igaznak találunk. A pluszpontok mutatják meg, hogy hol van a logika, és hol mennek a dolgok jól, vagy hol van az, ahol valószínûleg jól mennek. Ahol a dolgok javulnak, illetve amikor egy területen vagy szervezetben hirtelen javulás mutatkozik, ott meg kell találnunk a javulás okát, hogy erõsíthessük azt, ami sikeres volt. Az ilyen kivizsgálás a pluszpontok használatával történik. A pluszpontok a következõk: AZ ODAVÁGÓ TÉNYEK ISMERTEK. (Minden odavágó tény ismert.)
ODAVÁ
GÓ TÉ NYEK ISMERTEK
ESEMÉNYEK HELYES SORRENDBEN. (Események tényleges sorrendben.)
ESEMÉ
NYEK HELYES SORRENDBEN
23
FELTÜNTETETT IDÕPONT. (Idõpont megfelelõen feltüntetve.)
FELTÜ
NTETETT IDÕPONT Õ
Kõhalmi úr és neje meghívják önt Zsuzsanna lányuk és Éles Richárd esküvõjére az alsóvárosi templomba, június 21-én, szombaton du. 5 órára.
TÉNYSZERÛNEK BIZONYULT ADATOK. (Az adatok tényszerûek, azaz igazak és érvényesek.)
Jumbó Û TÉ NYSZERÛNEK BIZONYULT ADATOK
Hamburger
HELYES VISZONYLAGOS FONTOSSÁG. (A fontos és nem fontos dolgok helyesen vannak kiválogatva.)
HELYES VISZONYLAGOS FONTOSSÁ G
24
VÁRT IDÕTARTAM. (Az események annyi idõ alatt történnek meg, illetve annyi idõ alatt hajtják végre õket, amennyit az ember ésszerûen elvár.)
VÁ RT IDÕTARTAM Õ
ELÉGSÉGES ADAT. (Nincs olyan kihagyott adatrész, amely befolyásolná a helyzetet.)
ELÉ
GSÉ GES ADAT
Kovács József Budapest Nagy Sándor utca 36. 1244
ODATARTOZÓ ADAT. (A bemutatott vagy elérhetõ adat az adott dologhoz tartozik, és nem valami máshoz.)
ODATARTOZÓ ADAT
25
HELYES FORRÁS. (Nem rossz a forrás.)
HELYES FORRÁS
Postai kézbesítõ
HELYES CÉLPONT. (Nem olyan irányban haladunk, ami helytelen az adott helyzetben.)
HELYES CÉLPONT
ADATOK UGYANABBA A KATEGÓRIÁBA BESOROLVA. (Kettõ vagy több, különbözõ osztályba tartozó adat nincs ugyanazon osztályba tartozónak feltüntetve.) ADATOK UGYANABBA A KATEGÓRIÁBA BESOROLVA
26
AZ AZONOSSÁGOK AZONOSAK. (Nem hasonlóak vagy különbözõek.)
AZ AZONOSSÁGOK AZONOSAK
down under bath
dub
down under bath
dub
tea tree body soap normál és zsíros bõrre arbre à thé savon pour le corps peaux normales au grasses
If your skin feels as dry as the desert, then refresh it while cleansing away the impurities of the day. Go down under to get Gold Coast freshness.
tea tree body soap normál és zsíros bõrre arbre à thé savon pour le corps peaux normales au grasses
20.3 fl oz./600 mi.
If your skin feels as dry as the desert, then refresh it while cleansing away the impurities of the day. Go down under to get Gold Coast freshness.
20.3 fl oz./600 mi.
A HASONLÓSÁGOK HASONLÓAK. (Nem azonosak vagy különbözõek.)
A HASONLÓSÁGOK HASONLÓAK
A KÜLÖNBSÉGEK KÜLÖNBÖZÕEK. (Nem tûntették fel õket azonosnak vagy hasonlónak.) GÁZ
A KÜLÖNBSÉGEK KÜLÖNBÖZÕEK Õ
LEVEGÕ
OLAJ
27
Egy olyan kiértékelés készítésekor, amikor azt akarjuk megtalálni, hogy dolgok miért mennek jobban, hogy azok megismételhetõek legyenek, létfontosságú, hogy a valós pluszpontokat a fenti neveik alapján használjuk. Végül is a pluszpontok azok, amelyektõl a dolgok jól mennek.
Nem tudás Mindig van valami, amit tudni lehet egy dologról. Bölcs ember az, aki egymásnak ellentmondó adatokkal szembesülve felismeri, hogy legalább egy dolgot tud – azt, hogy nem tudja. Ezt megértve, aztán lépéseket tehet a dolgok kiderítésére. Ha kiértékeli az adatokat, amelyeket ténylegesen felfedett a fenti dolgokkal kapcsolatban, akkor tisztázni tudja a szituációt. Ezután logikus következtetésre juthat.
Gyakorlatok Az itt leírt logikai hibákra önnek ki kell dolgoznia a saját példáit. Így gyakorlatot szerez egy szituáció adatainak kiválogatásában. Ha már ki tudja válogatni az adatokat, és ebben gyakorlatot szerez, akkor nagyon nehéz lesz becsapni önt, és már meg is tette az elsõ létfontosságú lépést bármely szituáció helyes megítélése felé.
28
ADAT- ÉS HELYZETELEMZÉS Ahhoz, hogy ön kivizsgálást végezzen, létfontosságú, hogy kiválóan értse a logikát, valamint jól felfogja az outpontok és a pluszpontok típusait. Erre alapozva az a két általános lépés, amit meg kell tennünk ahhoz, hogy „rájöjjünk, mi is történik valójában”, a következõ: 1. elemezni az adatokat, 2. az így elemzett adatokat felhasználva elemezni a szituációt. Az adatok szó úgy határozható meg, mint olyan tények, grafikonok, állítások, döntések, cselekvések vagy leírások, amelyek feltehetõen igazak. A szituáció úgy határozható meg, mint az átfogó, általános helyzet, amellyel kapcsolatban létezik egy aktuális adathalmaz. Az adatok elemzésének az a módja, hogy összevetjük az outpontokkal, és megnézzük, hogy szerepel-e valamelyikük ezekben az adatokban.
A szituáció elemzésének az a módja, hogy a fentebb elemzett minden egyes adatot hozzárendeljük annak kisebb területeihez. Ezzel megkapjuk a legnagyobb hibák és szervezetlenségek helyeit, és megkapjuk a legnagyobb hatékonyságú területeket is. Példa: Baj van az Üdítõrészlegben. Az egységben három ember van. Az egész területen végzett adatelemzésbõl számos outpontot kapunk. Ezután hozzárendeljük ezeket az egységben dolgozó A, B és C munkáshoz, és úgy találjuk, hogy B-nek volt a legtöbb outpontja. Ez azt mutatja, hogy B-vel van gond az Üdítõ egységben. B-t különbözõ módon kezelhetjük, például kiképezhetjük a munkájának feladataira, vagy tájékoztathatjuk a posztján való idõben történõ megjelenés fontosságával kapcsolatban stb. Vegyük észre, hogy elemeztük a fõ terület adatait, és kijelöltük azokat a terület kisebb részeihez, ezek után volt egy kielemzett szituációnk, és ezt tudtuk kezelni. Példa: Elemezzük az összes rendelkezésre álló adatot a Bingó Autógyárral kapcsolatban. Az így kielemzett adatokat hozzárendeljük mint kint levõket 29
(outpontokat) a Bingó Autógyár minden egyes tevékenységéhez. Így hajszálpontosan meghatározhatjuk, melyik tevékenység van a legrosszabb állapotban. Ezután többféleképpen kezeljük ezt a tevékenységet, fõleg úgy, hogy megszervezzük, és kiképezzük az ügyvezetõit és a személyzetét. Több variáció is létezik. AZ ÖSSZES RENDELKEZÉSÜNKRE ÁLLÓ ADAT ELEMZÉSÉVEL, VALAMINT AZZAL, HOGY AZ OUTPONTADATOKAT HOZZÁRENDELJÜK AZ EGYES TERÜLETEKHEZ ÉS RÉSZEKHEZ, MEGKAPJUK A SZITUÁCIÓ ELEMZÉSÉT. A LEGTÖBB OUTPONTTAL BÍRÓ TERÜLET A KORREKCIÓ CÉLPONTJA. Egy általános szituációval szembekerülve, ha azt kezelni akarjuk, természetesen beleütközünk abba a problémába, hogy ha kezelni akarjuk a bajt, akkor elõbb meg kell találnunk, mi a baj. Ezt adatelemzéssel és az utána következõ szituációelemzéssel tesszük. Ezt úgy csináljuk, hogy osztályozzuk az összes adatot az outpontok (logikátlanságok) szempontjából. Így van egy hosszú listánk az outpontokról. Ez az adatelemzés.
Az ekkor rendelkezésünkre álló outpontokat besoroljuk a helyzet fõ területeihez. A többségük egyetlen területen fog megjelenni. Ez a szituációelemzés. Most már tudjuk, hogy melyik területet kell kezelni. Példa: Hetven adatunk van az átfogó helyzettel kapcsolatban. Ezek közül huszonegyet irracionálisnak találunk (outpontok). A huszonegy outpontot beillesztjük azokra a területekre, ahonnan erednek, vagy amelyre vonatkoznak. Tizenhat a G területrõl származik. Kezeljük a G területet.
Tapasztalat Egy ilyen gyakorlat figyelemre méltó része, hogy egy egynapos idõszak adatainak adatelemzése felér 3 hónapnyi mûködési tapasztalattal. Így az adat- és szituációelemzés azonnali eredményt hoz, míg a tapasztalás egy csomó idõt venne igénybe.
Az adatelemzés minõsége azon múlik, hogy tudjuk-e, milyen az ideális szervezet, és hogy a tevékenység milyen célon alapul. Ez azt jelenti, hogy 30
Adat
Adat Adat Adat Adat
Adat
Irracionális adat (outpont)
Adatelemzés
A
B
C
D
E
Szituációelemzés
F
G
Az összes rendelkezésünkre álló adat elemzésével, valamint azzal, hogy az outpontadatokat hozzárendeljük az egyes területekhez és részekhez, megkapjuk a szituáció elemzését. A legtöbb outponttal bíró terület a korrekció célpontja.
31
tudnunk kell, hogy egy ésszerû vagy logikus nézõpontból nézve milyen tevékenységeinek kéne lennie.
Egy órától elvárjuk, hogy járjon, és mutassa az idõt, praktikus kivitelezésû és kellemes kinézetû legyen. Egy óragyártól azt várjuk, hogy órákat készítsen. Elég olcsón elegendõ olyan órát kell gyártania, amelyek elég jók ahhoz, hogy legyen kereslet irántuk, és elegendõ pénzért el kell adnia ahhoz, hogy a hely fizetõképes maradjon. Nyersanyagot fogyaszt, megjavítja vagy lecseréli az eszközeit és a berendezéseit. Munkásokat és ügyvezetõket vesz fel. Kiszolgáló cégei és kereskedõi vannak. Erre gondolunk, amikor az óragyár és az óragyárhoz tartozó szervezet ideális vagy elméleti felépítését emlegetjük. Ezek az ésszerû pontok. Az óragyárra vonatkozó tényleges, aktuális, jelen adathalmazban megtaláljuk az outpontokat az adatelemzéshez.
Aztán szituációelemzésként az egészhez hozzárendeljük az outpontokat. Majd használjuk az admin know-how-nkat és szakértelmünket, hogy helyrehozzuk a legaberráltabb alrészleget. És kapunk egy mûködõ óragyárat, amely mûködése jobban megfelel az ideálisnak. A katonai, politikai és PR-helyzeteket stb. mind ugyanezen a módon kezeljük. Ezt a két lépést így nevezzük: ADATELEMZÉS, SZITUÁCIÓELEMZÉS.
32
JÁRTASSÁG
Ha az ember nem elég jártas abban, hogy milyennek kellene lennie egy helyzetnek (területnek), akkor ott az illetõ nem tudja könnyen kiszúrni az outpontokat (a logikátlan adatokat). Ez az, amit ideális helyzetnek vagy szituációnak is lehetne nevezni. Ha valaki nem ismeri az ideális helyzetet vagy szituációt, akkor nem valószínû, hogy az illetõ észreveszi az ott rejlõ nem ideális pontokat. Küldjünk egy farmert a tengerre. Enyhe szélben, ahogy hallja az árbocok nyikorgását, és azt, ahogy a víz a hajótesthez csapódik, biztos benne, hogy a hajó süllyedni készül. Nincs tapasztalata arról, hogyan néz ki illetve hogyan hangzik az, amikor süllyed egy hajó, ezért nem veszi észre a valódi outpontokat, viszont minden pluszpontot outpontnak vél. Egy nyugodt és szép napon azonban egy teherhajót lát közeledni, amely százötven méterre tõle teljes sebességgel hátrafelé halad, és azt gondolja, minden a legnagyobb rendben van. Egy tapasztalt tiszt lehet, hogy eszeveszetten próbálja elkerülni az ütközést, mire a farmer azt hiszi, hogy a tiszt udvariatlan! A farmer, aki nem jártas a tenger témájában, és nincs ideális képe arról, milyen lenne a zökkenõmentes mûködés, nem nagyon veszi észre az igazi outpontokat, amíg fuldokolni nem kezd. Csak egy tapasztalt tengerész, aki jártas a helyzet változó megjelenési formáiban, lát outpontot minden apró logikátlanságban. Másrészt a tengerész egy farmon biztosan nem venné észre az üszögöt a búzában, és hogy nyitva van az egyik kapu, és nem látná meg az outpontokat egy olyan farmon, amelyrõl a farmer tudná, hogy nemsokára tönkremegy. A szabály: EGY SZEMÉLYNEK KELL HOGY LEGYEN EGY IDEÁLIS HELYZETE, AMIVEL ÖSSZEHASONLÍTJA A LÉTEZÕ HELYZETET. Ha a munkatársak nem rendelkeznek annak ideális képével, hogy egy igazi szervezetnek hogyan kellene mûködnie, akkor nem veszik észre a nyilvánvaló outpontokat. Ennek példáját látjuk, amikor egy ügyvezetõ meglátogat egy szervezetet, és próbálja megmutatni egy zöldfülû munkatársnak (akinek nincs ideális képe vagy jártassága), hogy mi van kinn. A tapasztalatlan munkatárs vonakodva rendbe hozza, amit az illetõ mond neki, de azonnal abbahagyja, amint az távozik. Mivel a munkatársnak nincs jártassága, és nem tudja, hogy milyen egy tökéletes szervezet ideális képe, egyszerûen nem lát semmit helytelennek, de helyesnek sem! 33
Ennek következményei maguk is logikátlanok. Egy képzetlen ügyvezetõ elbocsátja az összes termelõt, és békén hagyja a csirkefogókat. A téves ideálja, mondjuk, egy csendes szervezet lenne. Tehát bárkit elbocsát, aki hangos vagy követelõzõ. Figyelmen kívül hagyja a statisztikákat. Figyelmen kívül hagyja azokat a dolgokat, amelyekre figyelnie kellene, mert egyszerûen téves ideális képe van, és nincs jártassága a megfelelõ helyzetben.
Megfigyelési hibák Amikor a helyzet nem ismerõs, akkor alaposan oda kell nézni, hogy észrevegyünk dolgokat. Ezt tapasztaljuk a turistáknál, akik jól megnéznek dolgokat. A helybeli mégis jóval többet „lát”, mint õk, miközben egyszerûen végigmegy az utcán. Könnyû összekeverni az újszerût a „fontos ténnyel”. „Ahhoz képest, hogy tél van, meleg nap volt” – ez csak akkor hasznos tény, amikor kiderül, hogy aznap valójában minden elfagyott, vagy ha valami más outpontot jelez. A megfigyelésben a legtöbb hibát azért követik el, mert az illetõnek nincs ideális képe a helyzetre, illetve nem jártas benne. Azonban vannak más hibaforrások is. Az „ésszerûsködés” a fõ bûnös. Az emberek például álfelidézéssel (amikor valaki valamirõl csupán feltételezés alapján azt hiszi, hogy az ténylegesen létezik, illetve amikor tévesen azt hiszi, hogy érzékeli) berakják egy sorrend hiányzó darabját, ahelyett hogy látnák, hogy az valójában hiányzik. Egy hamis adatról azt képzelik, hogy létezik, mivel rossz a sorrend, vagy hiányzó lépés van benne. Borzasztó látni, hogy az emberek mennyire könnyen kapnak az álfelidézés után. Ez azért van, mert a logikátlan sorrend kényelmetlen. Ezért, hogy megszabaduljanak a kényelmetlenségtõl, az outpont figyelmen kívül hagyásával eltorzítják a saját megfigyelésüket, és valami más következtetésre jutnak.
Pontos megfigyelés Vannak bizonyos feltételek, amelyek szükségesek a pontos megfigyeléshez. Az elsõ az érzékelés, akár távoli kommunikáció segítségével különféle kommunikációs vonalakon, akár közvetlen látás, érzés, tapasztalás útján. A második egy ideális kép arról, hogy milyennek kellene lennie a helyzetnek vagy területnek. A harmadik a jártasság abban, milyen a helyzet, amikor a dolgok jól mennek vagy gyengén mûködnek. A negyedik a pluszpontok vagy helyességek megértése, amikor jelen vannak. Az ötödik felismerni az outpontokat (minden típust), amikor megjelennek. 34
A hatodik a képesség egy gyors adatelemzésre. A hetedik a képesség a szituáció elemzésére. A nyolcadik a hajlandóság arra, hogy a rendellenes területet közelebbrõl megvizsgáljuk. Azután rendelkezni kell a tudással és a megfelelõ elképzeléssel arról, hogy hogyan kezeljük. A fentieket megfigyelési ciklusnak nevezhetnénk. Ha a kilences számút kezelésnek nevezzük, akkor az lenne a Kontrollciklus. Ha valakit kiképeztek az outpontok összes változatának (logikátlanságok) felismerésére, és megtanulja egy ideális kép elképzelését, és jártasságot is szerez a helyzettel vagy területtípussal kapcsolatban, akkor a dolgok megfigyelésére és kezelésére való képességét majdnem természetfelettinek gondolnánk.
Az emberek könnyen „bedõlnek” képzelt információknak. A kellemetlen érzést enyhítendõ, eltorzítják saját megfigyelésüket azáltal, hogy figyelmen kívül hagyják az outpontot, és valami másra következtetnek.
35
KIVIZSGÁLÁSI TEVÉKENYSÉGEK Ha kijavítanak olyan dolgokat, amik nem rosszak, és figyelmen kívül hagyják azokat, amik nem jók, az a vesztét okozza bármelyik szervezetnek vagy civilizációnak.
Az egésznek a lényege a helyes kivizsgálás. Ez nem egy jelentéktelen készség. Ez az alapvetõ készség, ami minden intelligens tevékenység alapja.
Elnyomó igazságszolgáltatás Ha az igazságszolgáltatás tévútra megy (és általában ez történik), akkor a következõ dolgok történhettek: 1. az igazságszolgáltatás nem a közbiztonság (hanem például egy kiváltságos csoport fenntartása vagy egy dédelgetett rögeszme) érdekében történõ használata, vagy 2. a kivizsgálási eljárást nem használják. Az igazságszolgáltatás erõinek elnyomó használatát mindig vissza lehet vezetni valamelyikre ezek közül. Az aberráció és a gyûlölet gyakran talál megnyilvánulási lehetõséget azáltal, hogy „igazságszolgáltatásnak” vagy „törvénynek és rendnek” nevezik. Ez az, amiért azt mondhatjuk, hogy az emberre nem lehet rábízni az igazságszolgáltatást. Ez, illetve a szimpla ostobaság az intelligens kivizsgálási eljárások elhanyagolására vezet. Pedig minden csoport épelméjûsége a helyes és nem aberrált (racionális) kivizsgálási eljárásokon múlik. Csak így lehet megállapítani a dolgok okát. És csak az ok megállapításával lehet elkerülni, hogy nem kívánt helyzetek okozatává váljunk. Egy dolog képesnek lenni a megfigyelésre. Teljesen más dolog a megfigyeléseket úgy használni, hogy az ember eljusson a dolgok mélyére. 36
Sorrendek A kivizsgálás szükségessé válik outpontok és pluszpontok felbukkanása esetén. Kivizsgálás létrejöhet puszta kíváncsiságból vagy különleges érdekbõl. Azért is létrejöhet, hogy lokalizálják a pluszpontok okait. Akármi legyen is a kivizsgálás indítéka, magát a tevékenységet bizonyos egymás után következõ lépések soraként vezetjük végig. Ha valaki képtelen események vagy tevékenységek sorát mentálisan nyomon követni, akkor nem tud kivizsgálást végezni. A kivizsgálás elsõdleges gátja a megváltoztatott sorrend. Elsõ látásra a kihagyott adat látszik gátnak. Ellenkezõleg, ez a kivizsgálás végterméke, és ez az, ami miatt a kivizsgálást elkezdjük, mivel egy kihagyott adatot keresünk. A cselekvések megváltoztatott sorrendje tönkretesz bármely kivizsgálást. Példák: Felakasztjuk az illetõt, aztán lefolytatjuk a tárgyalást. Feltételezzük, ki követte el, aztán megkeressük a bizonyítékot, hogy bebizonyítsuk. Ki kell provokálnunk egy bûntényt, hogy megtaláljuk, ki követi el õket. Minden egyes alkalommal, ha egy kivizsgálás hátulról elõre történik, nem lesz sikeres. Így, ha egy kivizsgálónak problémát jelent a tevékenységek sorrendjének meglátása vagy elképzelése, akkor elkerülhetetlenül rossz választ fog megadni. És fordítva, ha azt látjuk, hogy valaki helytelen vagy nem teljes válasszal áll elõ, akkor feltételezhetjük, hogy a kivizsgálónak gondot jelent az események sorrendisége, vagy persze az is lehet, hogy nem igazán vizsgálta ki az ügyet. Nem igazán adnánk hitelt, ha Sherlock Holmes azt mondaná: „Itt van Mr. Murgatroyd ujjlenyomata a gyilkos fegyveren. Tartóztassák le. Nos, Watson, adjon ide egy nagyítót, és kérje meg Doherty õrmestert, engedje meg, hogy átnézzük az ujjlenyomat-aktáit.” Ha az ember nem tud egy cselekvéssort vizuálisan elképzelni olyanformán, mint amikor egy labda pattog le a lépcsõn, vagy ha nem tud megfelelõ sorrendben egymáshoz viszonyítani több különféle tevékenységet, amelyeknek egy a céljuk, továbbá nem tudja mindezt elrendezni egy megfelelõ sorrendbe, akkor nem lesz képes kivizsgálást végezni. Ha képes rá, akkor rendben van a dolog. 37
Kivizsgálások Minden javulás az életben a pluszpontok és a Miért megtalálásán és megerõsítésén múlik, illetve az outpontok és a Miért lokalizálásán, és ezek eltörlésén. Ez az életben való sikeres túlélés mintája. Egy egyszerû ember, aki túlél, pont ezt teszi, és egy olyan tudós, aki ér valamit, szintén épp ezt teszi. Egy halász sirályokat lát gyülekezni a tenger egyik pontjánál. Ez az elsõ pont, egy rövid eseménysor kezdete. Rájön, hogy valószínûleg van ott egy halraj – kettõ. Kihajózik oda, ez a sor harmadik pontja. Negyedik pontként a sorban lenéz. Meglátja a halakat ötödik pontként. Kiveti a hálóját hatodik pontként. Körbekeríti a halrajt a hálóval, hetedik pont. Behúzza a hálót, nyolcadik pont. A halakat a fedélzetre húzza, kilencedik pont. Visszamegy a kikötõbe, tizedik pont. Eladja a halat, tizenegyedik pont. Ez egy pluszpont követése – egy csapat sirályé. Egy outpont eseménysora a következõ lehetne: A háziasszony felszolgálja az ebédet. Senki sem eszi meg a süteményt, elsõ pont; megkóstolja, második pont; mosószerízt érez, harmadik pont. Kimegy a konyhába, negyedik pont. Benéz a konyhaszekrénybe, ötödik pont. A mosószeres dobozt felborulva találja, hatodik pont. Látja, hogy a liszt van alatta, hetedik pont. Látja, hogy a kekszes doboz üres, nyolcadik pont. Elkapja a kisebbik fiát, kilencedik pont. Megmutatja neki, hogy állnak a dolgok, tizedik pont. Megkapja a beismerõ vallomást, tizenegyedik pont. És a tizenkettedik pont túl fájdalmas ahhoz, hogy leírjuk.
Felfedezések Minden felfedezés olyan kivizsgálási tevékenységek sorának végterméke, amely egy pluszponttal vagy egy outponttal kezdõdik. Ezért minden tudás a megfigyelt pluszpontok vagy outpontok eredményeképpen jön létre. És minden tudás a kivizsgálásra való képességen múlik. És minden kivizsgálást helyes sorrendben kell végezni. És minden siker azon a képességen múlik, hogy ezeket a dolgokat elvégezzük. 38
MIÉRTEK Az elõzõekben leírt ismereteket és jártasságot a pozitív és a nem optimális helyzetek valódi okának kinyomozására használjuk. Ezt „Miért”-nek nevezzük.
Miért = a megtalált alapvetõ rendellenesség, amely a statisztikák javulásához vezet. Rossz miért = helytelenül azonosított rendellenesség, amelynek használata nem vezet a statisztikák javulásához. Egy puszta magyarázat = egy „Miért”, amit úgy tüntetnek fel, mintha az lenne a Miért, viszont nem nyitja meg az utat a javuláshoz. Példa: Egy puszta magyarázat: „A statisztikák leestek, mert a héten esõs idõ volt.” Tehát? Most akkor ki kell kapcsolnunk az esõt? Egy másik puszta magyarázat: „A munkatársak túlterheltek voltak a héten.” Néhány vezetõ lehetséges „megoldásnak” találná azt az utasítást, hogy: „Ne terheld túl a munkatársakat.” DE A STATISZTIKÁK NEM JAVULNÁNAK. Amikor a valódi MIÉRT-et megtalálják és kijavítják, az egyenesen a megnövekedett statisztikákhoz vezet. Ha egy rossz Miértet javítanak ki, az tovább nyomja lefelé a statisztikákat. Egy puszta magyarázat egyáltalán semmi eredményre nem vezet, és a hanyatlás folytatódik. Íme egy helyzet, ahogy azt nyomon követtük: Egy terület statjai lent voltak. A vizsgálat kiderítette, hogy 2 héttel korábban volt valami betegség. Az a jelentés jött, hogy: „A statisztikák azért voltak lenn, mert az emberek betegek voltak.” Ez egy puszta magyarázat volt. Nagyon ésszerû. De semmit sem oldott meg. Mit tegyünk most? Talán elfogadjuk ezt, mint valódi Miértet. És adunk egy utasítást: „A területen lévõ összes embert orvossal meg kell vizsgáltatni, nem egészséges embereket nem lehet felvenni, és a nem egészségeseket ki kell rúgni.” Mivel ez egy rossz Miért kijavítása, a statisztikák tényleg összeomlanak. Tehát ez nem az. Tovább keresve megtaláljuk a valódi MIÉRT-et. A területen lévõ fõnök nem a megfelelõ embereknek adja ki az utasításokat, melyeket ha végrehajtanak, csak árt 39
a saját egyéni statjuknak. Megszervezzük a területet, és kiképezzük a fõnököt, mire a stat újjáéled, sõt még javul is. A megfelelõ MIÉRT javulást eredményezett a statisztikákban. Itt egy másik. Egy iskolában lenn vannak a statisztikák. A vizsgálat egy puszta magyarázattal áll elõ: „A tanulók mind a sporttal voltak elfoglalva.” Tehát a vezetõség azt mondja: „Nincs több sport!” A statisztikák egyre csak mennek lefelé. Egy új kivizsgálás egy rossz Miértet talál: „A tanulókat rosszul oktatták.” A vezetõség kirúgja a dékánt. A statisztikák most igazán összeomlanak. Egy újabb, hozzáértõbb vizsgálatot végeznek. Kiderül, hogy 140 tanuló volt, és csupán egy dékán és egy oktató! És a dékánnak más feladatai is voltak! Visszavesszük a dékánt az állásába, és két másik oktatót veszünk fel, hogy hárman legyenek. A statisztikák szárnyalnak. Ugyanis megtaláltuk a valódi Miértet. A vezetési és szervezeti katasztrófák és sikerek mind megmagyarázhatóak ezzel a háromfajta Miérttel. Az önkényesség – egy helytelen sorrend vagy adat, ami bekerült a szituációba – valószínûleg csak egy rossz Miért, amit a törvény tartat be. És ha így be is tartatják, akkor összeomlasztja a területet. Az embernek igazán meg kell értenie a logikát, hogy eljusson a megfelelõ Miérthez, és tényleg ébernek kell lennie, hogy ne használjon és ne javítson ki egy rossz Miértet. A bankvilágban, ahol infláció dúl, a pénzügyi elõírások és törvények sora valószínûleg csak a rossz Miértek hosszú parádéja. A pénz értéke és a polgárok számára való hasznossága olyan mértékben megromlott, hogy egy teljes ideológiát lehet felépíteni rá (mint Spártában Lükurgosz – görög törvényhozó –, aki, hogy megszabadítsa Spártát a pénz ördögétõl, feltalált egy olyan vaspénzt, amit senki sem tudott felemelni), ami teljesen kiiktatja a pénzt, és semmi mást nem tesz a helyére, csak ostobaságot. A szervezeti problémák nagyban romlanak azáltal, ha puszta magyarázatokat használunk (amelyek nem vezetnek javuláshoz), vagy rossz Miérteket használunk (amelyek tovább nyomják a statisztikákat lefelé). A szervezeti javulások abból adódnak, hogy megtaláljuk a valódi Miértet és kijavítjuk. A valódi Miért próbája: „Amikor kijavítják, helyrehozza-e a statisztikákat?” Ha igen, akkor az volt az. És ilyenkor bármely más, helyrehozatalra adott, de rossz Miérten alapuló utasítást gyorsan törölni kell. 40
A VIZSGÁLAT LEFOLYTATÁSA Amikor valaki elkezdi használni az adatelemzést, gyakran továbbra is az adatelemzés adatait próbálja megérteni, ahelyett hogy az adatok outpontjait keresné. A megoldás erre az, hogy az ember jobban megismerkedik e füzet anyagával. Továbbá, esetleg valaki nem jön rá, hogy milyen egyszerû az ideális helyzetrõl megszerezni a tudást. Egy outpont egyszerûen az ideális helyzettõl való illogikus eltérés. A létezõ helyzet és az ideális helyzet összehasonlításával könnyedén meg lehet látni az outpontokat. Ahhoz, hogy tudd, hogy mi az ideális helyzet, egyszerûen ki kell dolgoznod a megfelelõ termékeket hozzá. Ha ezek nem jönnek ki, akkor ott eltérés van. Az ember ezután meg tudja találni a különbözõ outpontokat, lokalizálni tud egy Miértet, és ezen a módon megnyitja az utat a kezeléshez. És a kezeléssel az ember egyszerûen megpróbálja kihozni a helyzetbõl a termékeket. Ha az ember nem ezen a módon jár el (a terméktõl a megalapozásig), akkor nem igazán tud semmit elemezni. Csupán hibák merülnek fel. Egy létezõ helyzet annyira jó, amennyire kihozza a termékeit, és nem annyira, amilyennek lefestik vagy álcázzák, vagy amilyen PR-löketet adnak neki. Tehát bármilyen helyzetnek, legyen az gyártás, vagy háborúzás, vagy vendégek körbevezetése egy partin, vannak termékei. Azok az emberek, akik céltalan életet élnek, nagyon boldogtalan emberek. Még a lusta vagy a dilettáns is csak akkor boldog, ha van terméke! Mindig, minden helyzetnek van terméke.
A standard eljárás Egy kezdõ lehet, hogy csak bûvészkedik, és aztán csúnyán kisiklik, ha nem követi a következõ mintát: 41
1. Dolgozza ki pontosan, mit kéne termelnie a (személy, egység, tevékenység)-nek.
BÚ TOR
ÁS
Z
Rakodóterület
2. Dolgozza ki az ideális helyzetet. Sámson
INGATLANÜGYNÖKSÉG
3. Vizsgálja ki a létezõ helyzetet.
ÁSZ
BÚTOR
42
4. Kövesse vissza az outpontokat az ideálistól a meglévõig. Nincs faanyag a polcokon.
Miért nem szállították le a faanyagot? Szállítás leállítása
KÖNYVELÉS
Számla
Miért nem fizették ki ezeket a számlákat?
s eté Fizelmutása z las
43
Még sohasem láttam ezeket.
KÖNYV E
LÕ
5. Lokalizálja a valódi MIÉRTet, ami elmozdítja a meglévõt az ideális felé. Nem, nem tudtam, hogy hová kell iktatni azokat a számlákat, amelyeknek a neve nem betûvel, hanem számmal kezdõdik, ezért beraktam õket egy fiókba.
Vadász kisasszony, iktatta ön ezeket a számlákat a 99-es fafeldolgozó üzemtõl?
YVE KÖN NEK LÉS
99
ldolFafe zó go m üze
Értem. Felolvasná ezt nekem, kérem?
Azt mondja: „Könyvelésnek...” Öö... öö... azt hiszem, nem tudok túl jól olvasni.
Könyvelésnek
99
Fafeldolgozó üzem
44
6. Nézze át a meglévõ forrásokat. Munkavállalói képzési program
7. Találjon ki egy briliáns ötletet a kezelés módjára. Dolgozók Általános Iskolája
8. Kezelje, vagy javasoljon kezelést, úgy, hogy kezelve is maradjon.
Személyzetiosztály-rendelet –––––––––––––––––––––– Minden leendõ alkalmazottat, még mielõtt felvesszük, tesztelni kell írás-olvasásból.
45
Ez egy holtbiztos megközelítés. Ha valaki csak a hibákat észleli egy helyzetben, termék nélkül és ideális helyzet nélkül, amelyhez a létezõ helyzetet hasonlítani lehet, akkor õ nem adatelemzést végez, és a helyzetek súlyosan romlani fognak, mivel az illetõ rossz Miérteket talál.
Gondolkodás Az embernek képesnek kell lennie outpontokban gondolkodni. Nagy vonalakban ezt úgy fejezhetnénk ki, hogy „tanulj meg úgy gondolkozni, mint egy idióta”. Azt is hozzá lehet tenni, hogy „de ne hagyd el azt a képességet, hogy zseniként gondolkozz”. Ha az ember egyáltalán nem képes eltûrni az outpontokat vagy konfrontálni velük, akkor nem látja õket. Egy õrült nem tudja elviselni a pluszpontokat, és nem is látja õket. De létezhet nagyon sok pluszpont termelés nélkül is. Ezért mondhatják azt valakinek, hogy minden nagyszerû, miközben az adott hely az összeomlás szélére kerül. Az, aki meghallgatja a helyzetben szereplõ embereket, és elfogadja az õ Miértjeiket, súlyos kockázatot vállal. Ha tényleg azok lennének a Miértek, akkor a dolgok jobban mennének. Sokkal biztonságosabb, ha csak a termék megtalálásával kapcsolatosan beszélget és kivizsgál. Meg kellene vizsgálnia a létezõ helyzetet az adatokon vagy megfigyelõkön keresztül, vagy közvetlen megfigyeléssel. Az embernek gyakran találgatás útján kell rájönnie, hogy mi lehet a Miért. Ez nem más, mint hogy azt a valamit tesszük, amibõl a „tanulj meg úgy gondolkozni, mint egy idióta” kifejezést származtattuk. A Miért az outpontok nyomvonalának a végén lesz. Ezek mindegyike egy aberráció, ha összehasonlítjuk az ideális helyzettel. A legidiótább dolog, ami megmagyarázza az összes többit, és ami megnyitja az utat az ideális helyzet felé haladáshoz, az a Miért. Meg kell tanulnod zseniként is gondolkodni, a pluszpontokkal kapcsolatban. Vedd a magas csúcsértékû termelési periódust (most vagy a múltban). Hasonlítsd össze az éppen az elõtt létezõ helyzettel. Most találd meg a pluszpontokat, amelyek beléptek. Nyomozd le ezeket, és megérkezel a Miérthez, ami a legnagyobb pluszpont, ami megnyitotta az utat a javuláshoz. De ismétlem: az ember figyelembe veszi az elérhetõ forrásokat, azonkívül kell hogy legyen egy briliáns ötlete. Tehát ugyanaz a lépéssor, mint a fenti, csak pluszpontokkal. 46
SIKERES KIVIZSGÁLÁSOK A helyes kivizsgálás a helyes Miérteken múlik. Igazán képes lesz megérteni egy valódi Miértet, ha felfogja a következõt: EGY VALÓDI MIÉRT MEGNYITJA AZ UTAT A KEZELÉSHEZ. Ha leírunk egy Miértet, akkor tedd fel a kérdést: „Megnyitja ez az utat a kezeléshez?” Ha nem, akkor az egy rossz Miért.
Amikor egy megfelelõ Miértünk van, akkor a kezelés egyszerûvé válik. Minél inkább törni kell a fejünket egy kezeléshez szükséges briliáns ötleten, annál valószínûbb, hogy egy rossz Miértünk van. Tehát, ha ön egy kicsit sem lepõdött meg, és a kezelés nem abszolút egyértelmû, akkor A MIÉRT NEM NYITOTTA MEG AZ UTAT A KEZELÉSHEZ, és valószínûleg rossz.
A helyes Miért megnyitja az utat a javuláshoz, lehetõvé teszi, hogy olyan kezelést dolgozzunk ki, amely helyesen végrehajtva eléri az elképzelt ideális helyzetet. A kivizsgálási technológiát felhasználhatjuk jó vagy rossz, illetve keveseket vagy többeket érintõ szituációkban, és elûzhetjük vele az élet sok nehézségét, azonkívül lehetõvé tehetjük a valódi megoldásokat.
47
GYAKORLATI FELADATOK Most néhány olyan feladat következik, amellyel ön a vizsgálatokról szóló alapadatok felhasználása terén szerzett megértését és jártasságát növelheti.
1. 2.
Egy napilap vagy folyóirat segítségével keressen ki két olyan adatot, amelyet nem ért. Írja le azt a kérdést, amelyet feltenne azért, hogy tisztázza az ellentmondást. Ismételje ezt meg még ötször. Írjon három-három olyan példát az itt következõ outpontokra, amelyeket másoknál figyelt meg, vagy amelyek az ön életében fordultak elõ: Kihagyott adat Kihagyott idõ Megváltoztatott fontosság Rossz forrás Hozzáadott idõ Helytelenül belefoglalt adat A feltételezett „hasonlóságok” nem hasonlóak, vagy a dolgoknak nem ugyanabba az osztályába tartoznak
3.
Írjon három-három olyan példát az itt következõ pluszpontokra, amelyeket másoknál figyelt meg, vagy amelyek az ön életében fordultak elõ Ismert összetartozó tények Feltüntetett idõpont Helyes viszonylagos fontosság Elégséges adat Helyes forrás Adatok ugyanabba a kategóriába besorolva A hasonlóságok hasonlóak
4. 5. 6. 48
Megváltoztatott sorrend Valótlanság Rossz célpont Ellentmondó tények Hozzáadott oda nem illõ adat A feltételezett „azonosságok” nem azonosak A feltételezett „különbségek” nem különböznek
Események a megfelelõ sorrendben Tényszerûnek bizonyult adatok Várt idõtartam Odatartozó adat Helyes célpont Az azonosságok azonosak A különbségek különbözõek
Környezetét megfigyelve vagy napilapokat, folyóiratokat stb. olvasva keressen húsz outpontot. Mindegyikhez írja oda az outpont típusát. Környezetét megfigyelve vagy napilapokat, folyóiratokat stb. olvasva keressen húsz pluszpontot. Mindegyikhez írja oda a pluszpont típusát. Környezetében, napilapokban, folyóiratokban stb. keressen két ellentétes adatot. Ezután írja le, hogy az adatok közötti konfliktus feloldása végett hogyan találná meg azt, hogy mit nem tud. Ismételje ezt meg még háromszor.
7. 8. 9.
Egy napilapban vagy folyóiratban talált adatot felhasználva készítsen adatelemzést. Aztán ezt felhasználva készítsen szituációelemzést. Ismételje ezt meg még kétszer. Tegye a következõt: a) Írjon le egy olyan tevékenységet, amelyben eléggé jártas. b) Írja le a tevékenységhez tartozó ideális helyzetet. c) Más-más tevékenységekkel ismételje meg az a) és b) lépéseket még négyszer. Írjon egy példát arra, amikor megfigyelte vagy maga tapasztalta, hogy valaki „ésszerûsködõ” volt. Írja le azokat az adatokat vagy körülményeket, amelyekkel a személy szembenézett, valamint azokat az outpontokat, amelyeket figyelmen kívül hagyott. Ismételje ezt meg még két másik példával.
10. 11. 12. 13.
Ábrázoljon egy sorrendet, amely megfelelõ sorrendben egymáshoz viszonyított több olyan különféle tevékenységet tartalmaz, amelyeknek egy a céljuk. Ismételje ezt meg még négy másik sorrenddel. Egy napilap vagy folyóirat felhasználásával keressen három példát a rossz Miértre. Mindegyik esetben írja le, hogy miért rossz a Miért.
Egy napilap vagy folyóirat felhasználásával keressen három példát puszta magyarázatra. Mindegyik esetben írja le, hogy az miért puszta magyarázat.
Egy olyan terület vagy tevékenység felhasználásával, amelyet nagyon jól ismer, használja a STANDARD ELJÁRÁS címû alfejezetben található 1–8. lépéseket, és tegye a következõt: a) Írja le, hogy a személynek, területnek vagy tevékenységnek mit kellene termelnie. b) Az a) lépésben leírtak felhasználásával írja le ennek ideális helyzetét. c) Írja le a terület vagy tevékenység létezõ helyzetét. d) Az e füzetben tanultak felhasználásával vizsgálja ki a létezõ helyzetet. Írja le, amit talált. e) Kövesse nyomon a területen vagy a tevékenységben talált outpontokat az ideális helyzettõl visszafelé a létezõ helyzetig. f) Lokalizálja a vizsgált terület vagy tevékenység valódi Miértjét. Annak megerõsítésére, hogy ez a helyes Miért, használja a füzetben található anyagokat úgy, hogy felteszi a kérdést: „Megnyitja ez az utat a kezeléshez?” g) A fenti a)–f) lépésekben találtak alapján nézze végig a meglévõ erõforrásokat, és a kezelésre találjon ki egy briliáns ötletet. Írja le ezeket az erõforrásokat és a briliáns ötletet. Ezután pontról pontra írja le azokat a lépéseket, amelyekkel a tevékenységet kezelné, és ezzel elindítaná az ideális helyzet felé. 49
AZ ALKALMAZÁS EREDMÉNYEI A kivizsgálási technológiát az emberi
tevékenység számos területén használjuk sikeresen. Nem kell profi nyomozónak lennünk ahhoz, hogy hasznát lássuk ezeknek az adatoknak. Sokan használják munkájuk során azért, hogy kiderítsék, mi okozott visszaesést, vagy mi okozta a nemrég bekövetkezett növekedést a statisztikában. Otthoni használata hozzájárul a családtagok közötti nagyobb összhanghoz és a boldogabb családi élethez. Az a képesség, hogy pontos vizsgálat eredményeképpen tisztán gondolkodjunk, és ésszerûen cselekedjünk, a túlélés kulcsát jelenti. E technológia használatára az alábbiakban közlünk néhány példát:
A
kivizsgálási technológiát elképesztõ sikerrel lehet felhasználni az élet minõségének javítására bármely területen. Erre egy példa: „Új környékre költöztem, ahol úgy tûnt, hogy az emberek állandóan betegeskednek – megfázásokkal és más betegségekkel
VIZSGÁLATOK ÉS
80%
NÖVEKEDÉS
A vizsgálati technológiát alkalmazó egyik szervezet úgy találta, hogy az közvetlen hatással van a szervezet általános statisztikáira. Általános statisztikanövekedés százalékban. Elvégzett vizsgálatok száma.
50
75% 70% 65% 60% 55%
rendszeresen ágynak dõltek. L. Ron Hubbard kivizsgálási technológiájának használatával a lehetséges okok körét leszûkítettem egy tóra, amely erõsen fertõzött volt rovarokkal. A rovarok, különösen a legyek, könnyen terjesztenek betegségeket. A további vizsgálat feltárta a hihetetlent: a tavat titokban szemétlerakó telepnek használták, és hetente több ezer liter szennyvizet engedtek bele! Ezek után kikényszerítettem a hivatalnokoktól, hogy kezeljék a helyzetet. A rovarnépesség azonnal megcsappant, a környékünkön a megbetegedések száma hirtelen lecsökkent, a tó pedig visszakapta eredeti természetes szépségét.”
Egy
Los Angeles-i, menedzsmenttel foglalkozó cég vezetõje szerint az outpontok technológiájának ismerete és a helyes Miért megtalálásának képessége alapvetõ fontosságú:
„Ez lehetõvé teszi, hogy észrevedd azt, ami az orrod elõtt van, de azt is, ami már azelõtt is ott volt – ez mindent összhangba hoz. Amint teljes mértékben megérted a helyzetet, utána azonnal meglátod az outpontokat és a pluszpontokat.”
Egy kaliforniai ügyvéd úgy találta, hogy a vizsgálatok ügyviteli technológiája nagymértékben könnyített munkáján:
„Megállapítottam, hogy ezekkel az adatokkal a munkám során látott helyzeteket könnyebb megértenem. Ha megnézek egy helyzetet, meglátom az outpontokat, és rögtön megkeresem az ideális helyzetet is, és ez felbecsülhetetlen a jogi helyzetek megoldásánál. Volt például egy ügyfelem, aki úgy gondolta, hogy óriási problémája van az üzlettársával. Megnéztük az outpontokat, és megállapítottuk, hogy egyáltalán nem a partner volt a probléma − a probléma a cégnek egy egészen más
részébõl jött. Ekkor már képes volt elvégezni a szituáció megfelelõ kezelését, ami természetesen eléggé különbözött attól, amire õ számított.”
Egy személy, aki kiképzõdött az L. Ron
Hubbard által kifejlesztett kivizsgálási eljárásból, a következõket mondta a használatáról: „Nem lehet eleget beszélni L. Ron Hubbard kivizsgálási technológiájáról. Nemcsak a munkám során használtam sikeresen, hanem felhasználom azokban a mindennapi helyzetekben is, amelyekkel szembetalálkozom, és ezzel az élet kevesebb problémát rejt mind magam, mind a barátaim számára. A kivizsgálási technológia használatával elveszett gyermekeket találtam meg; elvesztett pénzt találtam meg; rájöttem és kijavítottam azt a hibát, amely miatt a számítógépem nem mûködött; és még egy borzasztó ízû desszert mögött lévõ Miértet is megtaláltam! Alig telik el nap, hogy ne használnám ezt a technológiát életem jobbá tételére.”
A
z egyik üzleti tanácsadónak volt egy ügyfele, aki egy autószerelõ-mûhely tulajdonosa volt. Az üzlet rosszul ment,
és az ügyfél az életben sem boldogult valami jól. A tanácsadó az ügy kezelésére a kivizsgálási technológiát használta: „Kezdetben nem értettem, hogy miért nem megy ez az üzlet. Az ügyfelem okos ember, és korábban jól ment neki. Megvizsgáltam a helyzetet, hogy megtaláljam a Miértet. Azt állapítottam meg, hogy pontosan az üzleti visszaesés kezdetével egy idõben egy »csendestársat« vett fel a könyvelés intézésére. Tehát, körültekintõen megvizsgáltam ezt a fickót, és felfedeztem, hogy nem egészen volt õszinte a könyvelésben, és valójában teljesen megkopasztotta az ügyfelemet! Mivel ez az ember magát szakértõként és olyan emberként állította be, mint aki tudja, hogy mit csinál, az ügyfelem ezt a területet a kudarc egyik lehetséges okaként meg sem nézte. L. Ron Hubbard vizsgálati technológiájának puszta alkalmazásával a válasz egyszerûen az ölembe hullt. Az ügyfelem pedig nagyon megkönnyebbült. Teljesen visszavette az irányítást az üzletben, és a statisztikái megindultak felfelé. Õ újra feltöltõdött energiával, én pedig ismét csodálattal tekintek a vizsgálati technológia egyszerûségére.”
51
SZÓJEGYZÉK aberráció: eltérés a racionális gondolkodástól vagy viselkedéstõl. Alapvetõen annyit jelent, hogy valaki téved, hibákat követ el, vagy még pontosabban, olyan rögeszmékkel rendelkezik, amelyek nem igazak. A szó tudományos értelemben is használatos. Az egyenes vonaltól való eltérést jelenti. Ha az egyenes út A-tól B-ig vezet, akkor az aberrált útvonal A-tól egy újabb pontig, majd ettõl egy újabb pontig, majd ettõl egy újabb pontig, majd ettõl egy újabb pontig, majd ettõl egy újabb pontig vezet, amíg végül megérkezik B-be. Ebben a tudományos értelemben az egyenesség hiányát is jelenti, vagy a torz látásmódot, mint például ha egy ember egy lovat lát, de azt gondolja, hogy elefántot lát. Az aberrált viselkedés helytelen viselkedés, vagy olyan viselkedés, amelyet nem támaszt alá az értelem. Az aberráció szemben áll az épelméjûséggel, ami ennek ellentéte. A latin aberrare: eltévelyedni szóból származik – latin ab: el, errare: tévelyedni. álfelidézés: feltételezni vagy hamis, megtévesztõ módon érzékelni valamit. jelen idõ: õ az idõ, amely most van, s ami múlttá lesz oly gyorsan, ahogy a megfigyelés történik. Ezt a kifejezést tágabb értelemben a most létezõ környezetre alkalmazzuk. kommunikációs vonal: az az útvonal, amely mentén a kommunikáció egyik személytõl a másikig halad. konfrontálás: meghátrálás vagy kitérés nélkül szembenézni. A konfrontálás képessége tulajdonképpen az a képesség, hogy kényelmesen ott vagyunk és észlelünk.
52
Miért: ok vagy indok, az alapvetõ oka egy pozitív vagy nem optimális szituációnak. nyereség: bármilyen kívánt javulás elérése. Például nyereség lenne, ha egy személy növelné kommunikációs képességét, vagy jobban érezné magát, és nagyobb bizonyossága lenne életének bizonyos területein. outpont: egyike azoknak a pontosan körvonalazott módoknak, ahogy az információ továbbítása vagy egy szituáció illogikussá válhat. pluszpont: bármilyen olyan fennálló állapot amikor a szituáció vagy körülmény logikus. A pluszpontok megmutatják, hogy hol van logika, és hol mennek jól a dolgok, vagy hol hajlanak arra, hogy jól menjenek. rendellenesség: egy olyan állapot, hogy valami rossz, helytelen vagy hiányzik. Szcientológia: alkalmazott vallásos filozófia, amelyet L. Ron Hubbard fejlesztett ki. A Szcientológia a szellem önmagával, univerzumokkal és más életformákkal való viszonyának tanulmányozása és kezelése. A Szcientológia név a latin scio azaz „tud” szóból és a görög logos szóból származik, amelynek jelentése „a szó vagy külsõ forma, amely által a belsõ gondolat kifejezõdik és ismertté válik”. Így a Szcientológia a tudásról való tudást jelenti. terminál: egy személy, pont vagy pozíció, amelyik képes fogadni, továbbítani vagy küldeni egy kommunikációt.
L. RON HUBBARDRÓL L.
Ron Hubbard 1911. március 13-án született a nebraskai Tildenben. Felfedezésének útja és embertársai iránti elkötelezettsége korán kezdõdött. 19 éves korára már több mintnégy százezer kilométert utazott Jáva, Japán, India és a Fülöp-szigetek kultúráját vizsgálva. 1929-ben az Egyesült Államokba hazatérve Ron újrakezdte a korábbi kutatásait, és a következõ évben beiratkozott a George Washington Egyetemre. Ott a matematika, mérnöki tudományok, valamint az atomfizika, akkor új tudománya területén folytatta hivatalos tanulmányait. Ezek mindegyike létfontosságú, életbevágó eszközt nyújtott állandó kutatásaihoz. Hogy kutatásainak ezzel anyagi fedezetet biztosítson, Ron irodalmi pályafutásba kezdett az 1930-as évek elején, és hamarosan az egyik legszélesebb körben olvasott, népszerû regényíróvá vált. Fõ célját azonban soha nem tévesztette szem elõl, és folytatta fõ kutatási vonalát kiterjedt utazások és expedíciók révén. A II. világháború kitörésekor alhadnagyi rangban belépett az Egyesült Államok Haditengerészetébe, és tengeralattjáróromboló hadihajók parancsnokaként szolgált. Harc közben elszenvedett sebesüléstõl részben vakon és bénán 1945-ben véglegesen rokkanttá nyilvánították. Az elmére vonatkozó elméleteinek felhasználásával azonban nemcsak bajtársain volt képes segíteni, hanem saját egészségét is visszanyerte.
További öt év intenzív kutatás után Ron felfedezései a Dianetika: A szellemi egészség modern tudománya címû könyvben tárultak a világ elé. A Dianetika, az elme elsõ népszerû kézikönyve, amely kifejezetten az utca embere számára íródott, az emberiség reményeinek új korszakát nyitotta meg, és életének egy új korszakát a szerzõ számára, aki azonban nem hagyott fel a kutatással; és miután 1951 végéig áttörést áttörés után foglalt rendszerbe, megszületett a Szcientológia alkalmazott vallásos filozófiája. Mivel a Szcientológia az élet egészére ad magyarázatot, az emberi létnek nincs olyan vonatkozása, amivel L. Ron Hubbard elkövetkezõ mûvei ne foglalkoztak volna. Hol az Egyesült Államokban, hol Angliában élve folytatta a kutatásait, amelyek megoldásokat kínáltak olyan társadalmi problémákra, mint a hanyatló oktatási standardok és a burjánzó drogfogyasztás. Mindent egybevéve, L. Ron Hubbard Dianetika és Szcientológia munkái negyvenmillió szót tesznek ki rögzített elõadások, könyvek és írásmûvek formájában. Ezek együttesen alkotják egy 1986. január 24-én véget ért életút örökségét. L. Ron Hubbard távozása azonban semmiképpen sem jelentette valaminek a végét, hiszen forgalomban lévõ könyveinek százmillióival és a jobbító technológiát nap mint nap alkalmazó emberek millióival valóban azt mondhatjuk, hogy a világnak még ma sincs nála jobb barátja.
53
New Era Public ations International Ap S
52
Store Kongensgade 53, 1264 Copenhagen K ISBN 87-7968-231-6 © 2001 L. Ron Hubbard Library. Minden jog fenntartva. Bármilyen engedély nélküli másolás, fordítás, duplikálás, importálás vagy terjesztés, egészben vagy részben, bármilyen formában – beleértve az elektronikus másolást, tárolást vagy továbbítást – az idevonatkozó törvények megsértése. Scientology, Szcientológia, Dianetics, Dianetika, Celebrity Centre, L. Ron Hubbard, L. Ron Hubbard kézjegye és a Scientology kereszt védjegyek és márkanevek, amelyek a Religious Technology Center tulajdonában vannak, használatuk annak engedélyével történik. A Scientologist egy kollektív tagsági jegy, amely a kapcsolódó Szcientológia egyházak és missziók tagjait jelöli.
A NEW ERA bejegyzett védjegy és márkanév. A Bridge Publications, Inc. bejegyzett védjegy és márkanév. HUNGARIAN EDITION A nyomtatás Dániában készült.
®
L. RON HUBBARD kiadvány
