SEgyZCIENTOLÓGIA jobb világ építése A Szcientológia, amelyet L. Ron Hubbard alapított és fejlesztett ki, alkalmazott vallási filozófia, amely pontos útvonalat nyújt, ami révén mindenki visszanyerheti szellemi énjének igazságát és egyszerûségét. A Szcientológia sajátos axiómákból áll, amelyek megadják a lét alapját képezõ elveket és okokat, valamint a humán tudományok területén folytatott átfogó megfigyelésekbõl, amelyek szó szerint az élet egészére érvényes filozófiai tudásanyagot képeznek. Ez a kiterjedt tudásanyag a tárgy kétféle alkalmazását eredményezte: elõször egy technológiát, amellyel az ember növelheti szellemi éberségét, és elérheti azt a szabadságot, amelyet számos nagy filozófiai tanítás keresett; és másodszor jelentõs számú alapelvet, amelyeket az emberek életük javítására használhatnak. Valójában, ezzel a második alkalmazási móddal a Szcientológia nem kevesebbet nyújt, mint gyakorlati módszereket életünk minden területének javítására – módszereket új életmódok teremtésére. És innen származik ez az anyag is, amelynek az elolvasására készül. Az itt bemutatásra kerülõ, L. Ron Hubbard mûveibõl összeállított adatok csak egy részét képezik azoknak az eszközöknek, amelyek A Szcientológia kézikönyvében találhatóak. A kézikönyv, amely egy átfogó útmutató, a Szcientológia sok alkalmazási módszerét mutatja be, amelyekkel az élet számos más területét is javíthatjuk. Ebben a füzetben a szerkesztõk az adatokat rövid bevezetõvel, gyakorlati feladatokkal és a sikeres alkalmazás példáival egészítették ki. A legközelebbi Szcientológia egyháznál vagy missziónál megértésének növelését szolgáló tanfolyamok, illetve további anyagok állnak rendelkezésre, amelyekkel bõvítheti tudását. A címek listája elérhetõ: www.scientology.org. A Szcientológia számos új, az emberrel és az élettel kapcsolatos jelenséget ír le, ezért lehetséges, hogy találkozik majd olyan kifejezésekkel ezeken az oldalakon, amelyeket nem ismer. Ezek meghatározása megtalálható ott, ahol elõször elõfordulnak a szövegben, valamint a füzet végén található szójegyzékben. A Szcientológia arra való, hogy használják. Ez egy gyakorlati filozófia, olyan valami, amit az ember végez. Ezeknek az adatoknak az alkalmazásával ön képes megváltoztatni az állapotokat. Ezt a tudást emberek milliói használják, akik mind tenni akarnak valamit a maguk körül látott állapotokkal kapcsolatban. Õk tudják, hogy az élet jobbá tehetõ. És tudják, hogy a Szcientológia mûködik. Használja a füzetben található adatokat önmaga és mások segítésére, és ön is tudni fogja. NEMZETKÖZI SZCIENTOLÓGIA EGYHÁZ
M
iért van az, hogy némelyik ember gyakrabban beteg, mint mások? Miért hajlamosak egyesek a balesetekre? És van-e annak valami oka, hogy sokan egyfajta érzelmi mérleghintán élik az életüket: egyszer jól megy nekik, aztán meg rosszul? Erre megvan a magyarázat, és annak semmi köze az istenekhez, a végzethez, vagy a csillagok állásához. Voltaképpen az e jelenségek hátterében rejlõ okot és a jelenségek megoldásait a Szcientológiában már kifejtették. L. Ron Hubbard képes volt átlátni az emberi viselkedés komplexitásán, és felfedezte az emberekben élõ elnyomás jelenségét megmagyarázó mögöttes tényezõket – mivel ezeket a látszólag véletlenszerû eseményeket a mások általi elnyomás okozza. Ebben a füzetben L. Ron Hubbard írásaiból vett szemelvényekbõl megtudja majd, hogyan ismerje fel azokat az embereket, akik rosszat akarnak önnek, és azokat, akikkel érdemes barátkoznia. Felfedezi majd, miért van az, hogy egyeseknek rosszul megy sora, és hogy hogyan segítheti õket hozzá jólétük visszanyeréséhez. Megtudja, hogy mi mûködteti ezt a romboló, ám mindennapos helyzetet, és hogy hogyan hárítható el. Ezek olyan adatok, amelyek azonnal kézzelfogható változást hozhatnának az ön életébe, éppúgy, ahogyan mások életét is megváltoztatták. n
2
AZ ANTISZOCIÁLIS SZEMÉLYISÉG
V
annak bizonyos jellemvonások és szellemi beállítottságok, amelyeknek eredményeképpen egy faj kb. 20%-a hevesen szembefordul bármely jobbító tevékenységgel vagy csoporttal. Az ilyen beállítottságú emberekrõl ismeretes, hogy antiszociális hajlamaik vannak. Amikor egy ország jogi vagy politikai szerkezete olyanná alakul, hogy az ilyen személyiséget részesíti elõnyben bizalmi állásban, akkor az ország minden civilizáló szervezete elnyomás alá kerül, a bûnözés barbarizmusa és gazdasági kényszer következik be. A bûnöket és a bûncselekményeket antiszociális személyiség követi el. Az elmegyógyintézetek lakói általában ilyen személyiséggel való kapcsolatukra vezetik vissza állapotukat. Így a kormányzat, a rendõri tevékenység és a szellemi egészség területén – hogy megnevezzünk néhányat – azt látjuk, fontos képesnek lennünk ezt a személyiségtípust leleplezni és elkülöníteni, hogy a társadalmat és az egyéneket megvédjük az olyan romboló következményektõl, amelyek akkor állnak be, ha egy ilyen személyt szabadjára engednek, hogy másoknak kárt okozzon. Minthogy õk a népességnek csak 20%-át alkotják, és mivel csak 2,5% igazán veszélyes, látható, hogy már nagyon kevés erõfeszítéssel is jelentõsen megjavíthatnánk a társadalom állapotát. Az ilyen személyiségeknek természetesen jól ismert, sõt kimagasló példái Napóleon és Hitler. Dillinger (amerikai bankrabló és gyilkos), Pretty Boy Floyd (bankrabló és gyilkos), John Reginald Christie (hat nõ, köztük felesége gyilkosa) és más nagy hírû bûnözõk ismert példái az antiszociális személyiségnek. De a történelmi figurák ilyen szereposztása mellett elhanyagoljuk a kevésbé kimagasló példákat, és nem vesszük észre, hogy hétköznapi módon, gyakran felfedetlenül, de manapság is léteznek ilyen személyiségek.
3
Egy faj viszonylag kis részének – körülbelül 20 százalékának – antiszociális tulajdonságai vannak. Ez a 20 százalék – számarányához viszonyítva – aránytalanul sok bajt okoz a fennmaradó 80 százaléknak.
Ha kinyomozzuk egy üzlet hanyatlásának okát, valahol elkerülhetetlenül felfedezzük a munkatársak sorai között oly lázasan tevékenykedõ antiszociális személyiséget. A felbomló családokban általában azt találjuk, hogy egyik vagy másik érintettnek ilyen személyisége van. Ahol az élet nehézzé és sikertelenné válik, egy képzett megfigyelõ gondos vizsgálódásai egy vagy több ilyen személyiség tevékenységét fedik fel. Minthogy 80 százalékunk boldogulni próbál, és csak 20 százalék próbál akadályozni bennünket, sokkal könnyebb életünk lehetne, ha az ilyen személyiség pontos megnyilvánulásairól jól lennénk informálva. Így képesek lennénk õket felismerni, és sok kudarctól és keserûségtõl kímélhetnénk meg magunkat. Fontos tehát megvizsgálnunk és felsorolnunk az antiszociális személyiség tulajdonságait. Mivel oly sokak mindennapi életére van befolyással, elengedhetetlen, hogy a rendes emberek e tárgykörben tájékozottabbá váljanak.
4
Tulajdonságok Az antiszociális személyiség tulajdonságai a következõk: 1. Csak nagyon nagy általánosságokban beszél. Állandóan olyan kifejezéseket használ, hogy „Azt mondják...”; „Mindenki úgy gondolja...”; „Mindenki tudja...” – különösen ha valamit híresztel. Ha megkérdezik, ki az a „mindenki”, akkor általában kiderül, hogy csak egy forrás van, és az antiszociális személy ennek alapján állította azt, amit õ az egész társadalom teljes véleményének tüntet fel. Ez neki természetes, hiszen az õ szemében az egész társadalom egy nagy rosszindulatú általánosság, amely különösképpen az antiszociális egyén ellen tevékenykedik. 2. Az ilyen személy fõleg rossz hírekkel, kritikus vagy rosszindulatú megjegyzésekkel, leértékeléssel és általános elnyomással foglalkozik. Egykor az ilyen személyt „pletykafészeknek”, „vészmadárnak” vagy „rémhírterjesztõnek” nevezték. Figyelemre méltó, hogy az ilyen személy nem továbbít jó híreket vagy elismerõ megjegyzéseket. 3. Az antiszociális személy rossz irányba ferdíti a kommunikációt, amikor üzenetet vagy hírt továbbít. A jó híreket megállítja, és csak a rossz híreket adja tovább – gyakran kiszínezve. Ezenkívül egy ilyen személy úgy tesz, mintha csak továbbadná a valójában kitalált „rossz híreket”. 4. Az antiszociális személyiség egyik jellemzõje – és ez egyike a vele kapcsolatos szomorú dolgoknak –, hogy a kezelés vagy a jobbítás nem hat rá. 5. Egy ilyen személyiség körül megfélemlített vagy beteg társakat és barátokat találunk, akik – ha még nem kergette ténylegesen elmebetegségbe õket – ügyetlenül viselkednek az életben, kudarcot vallanak, sikertelenek. Az ilyen emberek bajt okoznak másoknak. Az antiszociális személyiség közeli társának – amikor kezelik vagy oktatják – nincsenek tartós nyereségei, hanem rögtön visszaesik, vagy elveszti tudása elõnyeit, mivel a másik személy elnyomó hatása alatt áll. Testi kezelésnél az ilyen társak általában nem gyógyulnak meg a várt idõn belül, hanem rosszabbul lesznek, és nehezen épülnek fel. 5
Amíg egy antiszociális kapcsolat befolyása alatt állnak, eléggé haszontalan dolog kezelni, segíteni vagy képezni õket. A legtöbb elmebeteg az ilyen antiszociális kapcsolatok miatt elmebeteg, és ugyanezen okból nem áll talpra egykönnyen. Igazságtalan módon az antiszociális személyiséget ritkán látjuk ténylegesen elmegyógyintézetben. Csak „barátai” és családtagjai vannak ott. 6. Az antiszociális személyiség rendszeresen rossz célpontot választ. Ha szögekre hajt, és defektet kap, egy társát szidja, vagy valami olyat, ami nem az a forrás, ami a bajt okozta. Ha a szomszédban túl hangos a rádió, belerúg a macskába. Ha nyilvánvalóan A az ok, az antiszociális személyiség elkerülhetetlenül B-t, C-t vagy D-t hibáztatja. 7. Az antiszociális személy nem tud befejezni egy akcióciklust. Minden akciónak van egy sorrendje, amin az keresztülmegy, amelynek során az akció elkezdõdik, folytatódik, amíg szükséges, és azután terv szerint befejezõdik. A Szcientológiában ezt akcióciklusnak hívják. Az antiszociális személy körül felgyülemlenek a befejezetlen feladatok. 8. Sok antiszociális személy a legriasztóbb bûnöket is szemrebbenés nélkül bevallja, ha rákényszerítik, de a legcsekélyebb felelõsséget sem érzi velük kapcsolatban. Cselekedeteiknek kevés vagy semmi köze saját akaratukhoz. A dolgok „csak úgy megtörténtek”. Nincsen érzékük az ok-okozati összefüggésekhez, és ezért képtelenek lelkiismeret furdalást vagy szégyent érezni. 9. Az antiszociális személy csak romboló csoportokat támogat, és kirohan minden építõ vagy jobbító csoport ellen, és támadja azokat. 10. Ez a személyiségtípus csak ártalmas cselekedeteket helyesel, és hadakozik az építõ vagy segítõ cselekedetek, illetve megmozdulások ellen. 6
A mûvész különösen gyakran vonzza mágnesként az antiszociális személyiségû embereket, akik valami olyat látnak a mûvészetében, amit el kell pusztítani, és ezzel burkoltan – „barátként” – meg is próbálkoznak. 11. Mások segítése olyan tevékenység, amitõl az antiszociális személyiség csaknem tombolni tudna dühében, ám ugyanakkor a segítség köntösében ártó tevékenységeket elõszeretettel támogatja. 12. Az antiszociális személyiségnek nincsen érzéke a tulajdonhoz, és úgy véli, hogy az az elképzelés, hogy bárki bármit is birtokol, csak ámítás, amit az emberek bolondítására találtak ki, mivel semmit sem lehet igazából birtokolni.
Az alapvetõ ok Annak az alapvetõ oka, hogy az antiszociális személyiség úgy viselkedik, ahogy viselkedik, a másoktól való leplezett rettegés. Egy ilyen személy számára minden más lény ellenség – olyan ellenség, akit titokban vagy nyíltan el kell pusztítani. Az a rögeszméje, hogy maga a túlélés „mások visszafogásán” és „az emberek tudatlanságban tartásán” múlik. Ha bárki azt ígérné, hogy másokat erõsebbé vagy okosabbá tesz, az antiszociális személyiség a személyes fenyegettetés legvégsõ haláltusáját szenvedné végig. Okfejtése szerint, ha az õt körülvevõ gyenge vagy ostoba emberekkel már ilyen sok baja van, akkor ha bárki is megerõsödne, vagy okosabbá válna, neki vége is lenne. Az ilyen személyiség a rettegésig bizalmatlan. Ez általában álcázott és leplezett. Amikor egy ilyen személyiség megbolondul, olyankor számára a világ tele lesz marslakókkal vagy FBI-ügynökökkel, és minden egyes ember, akivel találkozik, tulajdonképpen marslakó vagy FBI-ügynök. Az ilyen emberek zöme azonban az õrültségnek semmi külsõ jelét nem mutatja. Egészen ésszerûnek tûnnek. Nagyon meggyõzõek tudnak lenni. Ugyanakkor a fentebb megadott felsorolás olyan dolgokból áll, amelyeket egy ilyen személyiség nem képes felfedezni önmagában. Ez olyannyira igaz, hogy ha ön úgy vélte, hogy valamelyik személyiségjegyben önmagára talált, 7
akkor ön egész biztosan nem antiszociális. Az önkritika olyan luxus, amit az antiszociális személy nem engedhet meg magának. Nekik igazuk kell hogy legyen, mert saját megítélésük szerint állandó veszélyben vannak. Ha valamelyiküknek bebizonyítaná, hogy tévedett, még súlyos betegségbe is taszíthatná. Csak az épeszû, kiegyensúlyozott személy próbál javítani a viselkedésén.
Megkönnyebbülés Ha a „keresés és kiderítés” módszerét megfelelõen alkalmazva kigyomlálná a múltjából azokat az antiszociális személyiségeket, akiket ismer, és azután megszakítaná velük a kapcsolatot, nagy megkönnyebbülést tapasztalhatna. Hasonlóképpen, ha a társadalom éppúgy elismerné errõl a személyiségtípusról, hogy beteg lény, ahogy most elkülöníti a himlõsöket, akkor társadalmi és gazdasági fellendülés állhatna be. Amíg a népesség 20 százalékának megengedik, hogy uralja és károsítsa a fennmaradó 80 százalék életét és kezdeményezéseit, addig nem valószínû, hogy a dolgok jobbra fordulnak. Ahogy napjaink politikai gyakorlata a többségi szabály, ugyanúgy kellene mindennapi életünkben kifejezésre jutnia a többség józanságának a társadalmilag betegek közbeavatkozása és rombolása nélkül. Ebben az a sajnálatos, hogy ezek az emberek nem hagynák, hogy segítsenek rajtuk, és nem reagálnának a kezelésre, ha valaki megkísérelne segíteni rajtuk. Ha az emberek megértenék az ilyen személyekre vonatkozó adatokat, és képesek lennének felismerni ezeket a személyeket, az jelentõs változást hozhatna a társadalomban és az életükben.
8
Az antiszociális személyiség rejtetten retteg másoktól.
Mindenki mást ellenségnek tart, akit burkoltan vagy nyíltan el kell pusztítani.
Az antiszociális személyiség egyik jele az, hogy elsõsorban kritikus vagy rosszindulatú megjegyzései vannak, leértékel, és általánosan elnyom.
Ne izgasd magad, nem születhet mindenki tehetségesnek.
9
A SZOCIÁLIS SZEMÉLYISÉG Az ember szorongásai közepette hajlik a boszorkányüldözésre. Mindössze meg kell jelölni a „fekete sapkát viselõ embereket” mint gazembereket, és máris kezdõdhet a fekete sapkát viselõ emberek lemészárlása. Ez a jellegzetesség nagyon megkönnyíti az antiszociális személyiség számára, hogy zûrzavaros vagy veszélyes környezetet idézzen elõ. Természettõl fogva az ember ezen emberi állapotában nem bátor és nyugodt. De nem is szükségszerûen gazember. Még az antiszociális személyiség is – a maga elferdült módján – meglehetõsen biztos abban, hogy a legjobb cél érdekében cselekszik, és általában saját magát látja az egyetlen jó embernek a környéken, aki mindenki javára tevékenykedik; az egyetlen hiba a számításában az, hogy ha mindenki mást megöl, akkor senki sem marad, akit meg lehetne védeni a vélt gonoszoktól. A környezetében és az embertársaival szemben tanúsított viselkedése az egyetlen dolog, ami útbaigazít az antiszociális és a szociális személyek felismerésében. Önmagukkal kapcsolatos indítékuk hasonló: önfenntartás és túlélés. Csak éppen különbözõ módokon próbálják elérni azt. Így, mivel az ember természettõl fogva se nem nyugodt, se nem bátor, bizonyos mértékben mindenki hajlamos elõvigyázatosnak lenni a veszélyes emberekkel szemben, és ennél fogva boszorkányüldözések indulhatnak el. Ezért a szociális személyiség azonosítása még az antiszociális személyiségénél is fontosabb. Ily módon az ember elkerüli azt, hogy az ártatlanokat lõje le puszta elõítéletbõl, ellenszenvbõl, vagy valami pillanatnyi helytelen viselkedés miatt. A szociális személyiséget legkönnyebben ellentétével, az antiszociális személyiséggel összehasonlítva határozhatjuk meg. Ez a megkülönböztetés könnyen elvégezhetõ, és soha nem szabadna olyan tesztet összeállítani, ami csak az antiszociálist különíti el. Ugyanazon a teszten meg kell jelennie az emberi cselekedetek felsõ és alsó tartományának is. A teszt, ami csak az antiszociális személyiséget leplezi le, anélkül hogy képes lenne a szociális személyiséget is azonosítani, önmagában egy elnyomó teszt lenne. Olyan lenne, mint „igen”-t vagy „nem”-et válaszolni arra a kérdésre, hogy: „Veri-e még a feleségét?” Bárkit, aki kitöltené a tesztet, 10
bûnösnek találhatnának. Talán ez a mechanizmus megfelelhetett az inkvizíció idejében, de a modern szükségleteket nem elégíti ki. Minthogy a társadalom kizárólag a szociális személyek erõfeszítései által mûködik, boldogul és él, ismernünk kell õket, mivel õk, és nem az antiszociálisok az értékes emberek. Ezek azok az emberek, akiknek jogokkal és szabadsággal kell rendelkezniük. Kizárólag azért fordítunk figyelmet az antiszociálisokra, hogy megvédjük és segítsük a szociális személyeket a társadalomban. Minden többségi elv, civilizáló szándék és még az emberi faj is elbukik, hacsak nem képes az ember az antiszociális személyiséget azonosítani, és útját állni, valamint segíteni és támogatni a szociális személyiséget a társadalomban. Szociális viselkedés nélkül egyáltalán nincs társadalom, csak barbarizmus, ahol veszélyben van minden ember, akár jó, akár rossz. Annak, hogy megmutatjuk, hogyan ismerhetõk fel az ártalmas emberek, az az árnyoldala, hogy õk ezután a tisztességes emberekre vonatkoztatják ezeket a jellemvonásokat, hogy halálra üldöztessék és kiirttassák õket. Minden nagy civilizáció hattyúdala az a dallam, melyet az antiszociális személy által az utolsó tisztességes ember elpusztítására használt nyilak, csatabárdok vagy lövedékek játszanak. Egy kormány csak akkor veszélyes, ha az antiszociális személyek szolgálatába áll és nekik dolgozik. A végeredmény az, hogy minden szociális személyiséget kiirtanak, és ennek eredményeképpen összeomlik Egyiptom, Babilon, Róma, Oroszország vagy a Nyugat. Jellemvonásaiból észre fogja venni, hogy az antiszociális személyiségnél az intelligencia nem vezet minket nyomra. Lehetnek okosak, ostobák vagy átlagosak. Így azok, akik rendkívül intelligensek, számottevõ, akár államfõi magasságokba is emelkedhetnek. Hasonlóképpen, a fontosság és a mások fölé való emelkedés képessége vagy vágya nem utal az antiszociális személyekre. Azonban ha fontossá válnak vagy felemelkednek, meglehetõsen láthatóvá válnak cselekedeteik kiterjedt következményei által. De éppen ilyen valószínûséggel lehetnek jelentéktelen emberek, vagy lehetnek nagyon alacsony sorban, nem kívánva semmi jobbat. Így egyedül a megadott tizenkét jellemvonás az, ami azonosítja az antiszociális személyiséget. És ugyanezen tizenkettõ ellentéte az egyedüli ismertetõjele a szociális személyiségnek, ha az ember õszinte akar lenni velük kapcsolatban. 11
Egy antiszociális személyiség azonosítása vagy megjelölése nem tehetõ meg tisztességesen és pontosan anélkül, hogy az ember szintén át ne tekintené – ugyanazon vizsgálat során – a vizsgált személy életének pozitív oldalát is. Stressz hatására minden ember reagálhat az antiszociális magatartás pillanatnyi fellángolásával. Ez még nem teszi õt antiszociális személyiséggé. A valódi antiszociális személyiség esetében az antiszociális jellemvonások vannak többségben. A szociális személyiség esetében a szociális jellemvonások vannak többségben. Így, mielõtt tényleg antiszociálisnak vagy szociálisnak nyilvánítanánk valakit, az embernek a jót és a rosszat együtt kell megvizsgálnia. Ilyen ügyek áttekintésekor az a legjobb, ha átfogó tanúvallomások és bizonyítékok állnak rendelkezésünkre. Egy vagy két elszigetelt példa semmit sem határoz meg. Az embernek át kell vizsgálnia mind a tizenkét szociális és mind a tizenkét antiszociális jellemvonást, és valós bizonyíték, nem pedig vélemény alapján dönteni. A szociális személyiség tizenkét alapvetõ jellemvonása a következõ: 1. A szociális személyiség pontos a körülmények elmondásával kapcsolatban. „Kovács János mondta...”; „A Képes Újság közölte...”, és ahol fontos vagy lehetséges, megadja az adatok forrását. Lehet, hogy használ általánosságot, mint „õk” vagy „az emberek”, de nyugtalanító természetû minõsítõ állításokkal vagy véleményekkel kapcsolatosan csak ritkán. 2. A szociális személyiség alig várja, hogy jó híreket továbbíthasson, és vonakodik a rossz hírek továbbításától. Lehet, hogy nem is veszi a fáradságot bírálat továbbítására, ha az nem lényeges. Jobban érdekli az, hogy a másikkal éreztesse, szeretik és szükség van rá, mint hogy nem szeretik, és hajlamos inkább a biztatás irányába, mint a bírálat irányába tévedni. 3. A szociális személyiség különösebb változtatás nélkül adja át a kommunikációt, és ha kihagy valamit, hajlamos a bántó dolgokat kihagyni. Nem szereti megsérteni az emberek érzéseit. Idõnként téved, és ez abból áll, hogy visszatartja azokat a rossz híreket vagy utasításokat, amelyek kritizálónak vagy nyersnek tûnnek. 12
4. Kezelés és jó útra való térítés nagyon jól hatnak a szociális személyiségre. Jóllehet, az antiszociális emberek néha megígérik, hogy megjavulnak, de nem teszik. Csak a szociális személyiség tud könnyen megváltozni vagy javulni. Gyakran elég, ha rámutatnak a szociális személyiség nemkívánatos viselkedésére, ahhoz, hogy teljesen helyrehozza. A szociális személyiség irányításához nincs szükség büntetõ törvénykönyvre, vagy erõszakos büntetésre. 5. Egy szociális személyiség barátai és társai általában egészségesek, boldogok, és jó a moráljuk. Egy igazán szociális személyiség gyakran – a puszta jelenlétével – elõidézi az egészség és szerencse jobbra fordulását. De legalábbis nem csökkenti társaiban az egészség vagy a morál fennálló szintjét. Ha beteg, a szociális személyiség várható módon gyógyul, illetve épül fel, és úgy találták, hogy nyitott a sikeres kezelésre. 6. A szociális személyiség hajlamos megfelelõ célpontot választani arra, hogy helyrehozzon valamit. Inkább megjavítja a defektes gumit, mintsem hogy nekiesne a szélvédõnek. A technikai tudományokban ezért képes dolgokat megszerelni és mûködtetni. 7. A szociális személyiség, ha lehetséges, rendszerint befejezi a megkezdett akcióciklusokat. 8. A szociális személyiség szégyelli a bûneit, és húzódozik attól, hogy bevallja õket. Felelõsséget vállal a hibáiért. 9. A szociális személyiség támogatja az alkotó csoportokat, és hajlik arra, hogy tiltakozzon a romboló csoportok ellen, vagy ellenálljon nekik. 10. A szociális személyiség tiltakozik a romboló tevékenységek ellen. Támogatja az építõ és segítõ tevékenységeket. 11. A szociális személyiség segít másoknak, és aktívan ellenáll a másoknak ártó cselekedeteknek. 12. A szociális személyiség számára a tulajdon valakinek a tulajdona, és megakadályozza, illetve helyteleníti, hogy azt ellopják, vagy visszaéljenek vele.
13
Az alapmotiváció A szociális személyiség természettõl fogva a legnagyobb jó alapján mûködik. Nem üldözik képzelt ellenségek, de – amennyiben vannak – felismeri a valós ellenségeket. A szociális személyiség azt akarja, hogy túléljen, és mások is túléljenek, míg az antiszociális személyiség valójában burkoltan mások bukását akarja. Alapvetõen a szociális személyiség azt akarja, hogy mások elégedettek legyenek és boldoguljanak, míg az antiszociális személyiség igen leleményesen eléri, hogy másoknak igazán rosszul menjenek a dolgaik. A szociális személyiségnek alapvetõen nem annyira sikerei, mint inkább indítékai a nyomravezetõk. Ha a szociális személyiség sikeres, gyakran céltáblája az antiszociális személynek, és ezért elbukhat. De – szándékai szerint – másokat is részesíteni akar sikerében, míg az antiszociálisok csak mások balsorsát értékelik. Hacsak nem vagyunk képesek felfedezni a szociális személyiséget, és mentesíteni az indokolatlan megszorítástól, valamint felfedezni az antiszociális személyiséget is, és megszorítani õt, társadalmunk tovább fog szenvedni az elmebajtól, bûnözéstõl, háborútól, és sem az emberiség, sem a civilizáció nem marad fenn. A Szcientológia által elérhetõ összes technikai jártasság közül ez a megkülönböztetés a legfontosabb, mivel ha ez kudarcot vall, semmilyen más jártasságnak nem lesz folytatása, ugyanis mûködési alapja – a civilizáció – többé nem létezik, hogy továbbvigye. Ne tegye tönkre a szociális személyiséget, és ne mulassza el gyengíteni az antiszociális személyeket arra irányuló erõfeszítéseikben, hogy nekünk – többieknek – ártsanak! Csak azért, mert egy ember a társai fölé emelkedik, vagy fontos szerepet kap, még nem válik antiszociális személyiséggé. Csak azért, mert egy ember képes irányítani másokat, vagy dominál felettük, még nem válik antiszociális személyiséggé. Ezen cselekedetek indítéka és a tettek következményei azok, amik megkülönböztetik az antiszociális személyt a szociálistól. Ha nem értjük meg és nem alkalmazzuk a kétféle személyiségtípus igazi jellemzõit, továbbra is bizonytalanságban leszünk azt illetõen, hogy kik az ellenségeink, és eközben feláldozzuk barátainkat. Minden ember követett már el erõszakos tetteket vagy mulasztást, amelyért megróhatnák. Az egész emberiségben nincs egyetlen tökéletes emberi lény sem. De vannak olyanok, akik megpróbálnak jót tenni, és olyanok is, akik a rosszra szakosodtak, és ezen tények és jellemvonások alapján felismerheti õket. 14
A szociális személyiséget az a vágy mozgatja, hogy segítsen másoknak, és a lehetõ legjobbat tegye a lehetõ legtöbb ember számára. Az emberiség zöme szociális személyiségekbõl áll.
15
ALAPVETÕ FOGALMAK ÉS MEGHATÁROZÁSOK A szociális személyiség gyakran annyira belesüllyed a saját nehézségeibe, hogy a javulást nem látja lehetségesnek. Számára a kedvezõtlen fordulatok és gyötrelmek „csak az élet” vagy „ahogyan a dolgoknak lenniük kell”. Fogalma sincs róla, hogy antiszociális személyek, mint olyanok, léteznek, vagy hogy az életet egy (vagy több) ilyen személy teszi nyomorúságossá a számára. Ahhoz, hogy rádöbbenjünk, hogy létezik ilyen állapot, meg kell értenünk, mi is ez az állapot. A következõkben az antiszociális személyiségek és a befolyásuk alatt álló emberek felismerésével és kezelésével kapcsolatos alapvetõ fogalmak és meghatározások találhatók. Ahhoz, hogy az egyéni elnyomást sikeresen célba vegyük és kezeljük, ezeket meg kell érteni. Elnyomó személy: (rövidítése SP, angolul Suppressive Person) Egy olyan személy, aki arra törekszik, hogy elnyomjon vagy szétzúzzon bármely jobbító cselekedetet vagy csoportot. Egy elnyomó személy elnyomja a többi embert a környezetében. Ez az a személy, akinek a viselkedése szándékosan rendkívül ártalmas. Az „elnyomó személy” vagy „elnyomó” az „antiszociális személyiség” másik elnevezése. Lehetséges bajforrás: (rövidítése PTS, angolul Potential Trouble Source) Egy olyan személy, aki valamilyen módon kapcsolatban áll egy elnyomó személlyel, és annak ártalmas hatása alatt áll. Azért hívják lehetséges bajforrásnak, mert sok bajt jelenthet önmaga és mások számára. Azt, hogy valaki lehetséges bajforrás, nem az mutatja, hogy az illetõ megfélemlítettnek látszik, vagy hogy nem vidám, vagy baja van a fõnökével. Ezek a dolgok nem mutatják meg, hogy valaki PTS-e. Annak nagyon pontos mutatói vannak. A PTS kapcsolatban áll egy SP-vel, aki ellenséges vele szemben. Az elnyomó személy akadályozza a lehetséges bajforrást a mûködésben élete során. Így tehát a lehetséges bajforrásnak mehetnek jól a dolgok az életben vagy valamilyen tevékenységben, de amikor találkozik az elnyomó személlyel, aki valahogy leértékeli vagy lekicsinyli õt vagy az erõfeszítéseit, és az elnyomó személy hatása alá kerül, az illetõ rosszabbul lesz. 16
A lehetséges bajforrás életében vannak idõszakok, amikor jól megy neki.
Azt beszélik, hogy el fognak bocsátani!
De amikor az elnyomó személy hatása alá kerül...
...kezd rosszul menni neki. Lehet, hogy megbetegszik, vagy balesetek történnek vele, és egészében véve rosszabbul megy sora.
17
A lehetséges bajforrásnak jól megy, aztán rosszul megy, jól megy, aztán rosszul megy. Amikor nem megy jól, olyankor néha beteg. Egy ilyen állapotban levõ személy hullámvasutazik. A hullámvasutazás kifejezés javulást és romlást jelent – a személy javul, romlik, javul, romlik. Nevét egy vidámparki vasútról kapta, ami emelkedik, aztán meredeken lecsúszik. A lehetséges bajforrás egy másik mutatója, hogy elnyomás jelenlétében a személy hibákat követ el. Amikor egy személy hibázik, vagy ostoba dolgokat mûvel, az azt bizonyítja, hogy egy elnyomó személy van a közelben. A PTS embereknek típusai is vannak. Az alapvetõ típusok a következõk.
A PTS I-es típusa A PTS személyek elsõ típusa az, aki jelenlegi környezetében érintkezésben vagy kapcsolatban áll egy elnyomó személlyel. Kapcsolat alatt azt értjük, hogy a közelében van, vagy valamilyen módon kommunikációban áll vele, legyen az társadalmi, családi vagy üzleti kapcsolat. Egy mûvésznek lehet egy körülötte lebzselõ „barátja”, aki valójában a munkáját és törekvéseit leértékelõ elnyomó személy. A mûvész megbetegedhet, vagy feladhatja munkáját.
Az I-es típusú PTS jelenlegi környezetében van egy elnyomó személy, aki megpróbálja szétzúzni és leértékelni õt.
18
Egy vezetõ, akinek egy munkatársa elnyomó személy, hullámvasutazik, és azon kaphatja magát, hogy hibázik a munkájában, kudarcok érik, vagy megbetegszik. Az is lehetséges, hogy a személy jobbító tevékenységben vesz részt, hogy fejlessze képességeit, javítsa saját életét és másokét. Egy ilyen egyén kapcsolatban állhat egy elnyomó személlyel. Az SP támadja az ilyen jobbító tevékenységeket és azokat, akik ebben részt vesznek, mivel az elnyomó retteg attól, hogy bárki is erõsebb vagy jobb képességû lesz. Így azok, akik közvetlen kapcsolatban (például házastársi vagy családi kötelékben) állnak olyanokkal, akiknek a jobbító tevékenységekkel szembeni ellenségessége ismeretes, PTS-ek. A gyakorlatban ezekre a személyekre akkora folyamatos nyomással gyakorolnak hatást mások, akiknek indokolatlanul nagy a befolyása rájuk nézve, hogy nagyon gyengén haladnak vagy javulnak, és érdeklõdésüket kizárólag annak szentelik, hogy az ellenséges elemrõl bebizonyítsák: nincs igaza.
Ne pazarold az idõdet azzal, hogy javítani próbálsz magadon! Az emberek képtelenek jobbá válni, mint amilyenek.
Aki közvetlen kapcsolatban áll valakivel, aki önjobbító törekvéseit ellenzi, az PTS.
ESTI
ISKOLA
19
A PTS II-es típusa A PTS második típusánál valaki vagy valami a személy jelenlegi környezetében egy múltbeli elnyomást restimulál. Amikor a személy restimulált állapotban van, egy rossz múltbeli emlék lép újra mûködésbe azoknak a jelenbeli hasonló körülményeknek a hatására, amelyek megközelítik a múltbeli körülményeket, és a személy azt a fájdalmat és azokat az érzelmeket élheti át, amelyeket a múltbeli emlék tartalmaz. Egy II-es típusú PTS esetében a személynek még csak látnia sem kell az elnyomó személyt ahhoz, hogy PTS-szé váljon, hanem azzá válhat valami olyan dolognak a puszta látványától, amely az elnyomóra emlékezteti. Például, ha valakit egy postás nyomott el, és lát egy postaládát, amikor a postás nincs is a közelben, ez már elég lehet ahhoz, hogy hullámvasutazást indítson el az illetõnél. A II-es típusú PTS-t valaki vagy valami a jelenlegi környezetében egy elnyomó személyre emlékezteti. A tényleges elnyomó nincs jelen, befolyása mégis érezhetõ.
A II-es típusú PTS-nek mindig van egy látszólagos elnyomója, aki nem az elnyomó maga; a PTS összetéveszti a kettõt, és csak a restimuláció miatt viselkedik PTS-ként, nem pedig elnyomás miatt. Fontos tudni, hogy az elnyomó mindig egy személy, lény vagy lények egy csoportja. Az elnyomó nem egy körülmény, egy probléma vagy egy következtetés, döntés vagy elhatározás, amit az egyén maga hozott. A II-es típusú PTS-t jól meghatározott Szcientológia eljárásmódokkal kezelik. Ezek pontos, komplett kérdéssorozatok, amelyeket a Szcientológia egy képzett gyakorlója azért tesz fel, illetve utasítások, amelyeket azért ad ki, hogy a személynek segítsen kideríteni dolgokat saját magáról, és javítani az állapotán. A Szcientológia eljárások, amelyekben a II-es típusú PTS részesül, segítenek a személynek az elnyomó megtalálásában, és abban, hogy az SP-nek a PTS-re gyakorolt indokolatlan befolyását teljesen lecsökkentsék. 20
A PTS III-as típusa Ebben az esetben a II-es típusú PTS látszólagos SP-je kiterjed az egész világra, és gyakran több van belõlük, mint az emberekbõl; mivel a személy körül néha kísértetek és gonosz szellemek vannak, és ezek csak további látszólagos SP-k, de mint lények is képzeletbeliek. A III-as típusú PTS-t többnyire elmegyógyintézetekben találjuk. Legjobban azzal lehet segíteni rajta, ha biztonságos környezetet adunk neki, pihenést és nyugalmat, és a világon semmi mentális kezelést. Meg kell kapnia bármely szükséges orvosi kezelést, ami nem brutális természetû. A III-as típusú PTS is egy múltbeli elnyomás befolyása alatt áll, de az õ számára a jelenlegi környezet tele van elnyomókkal.
Az a személy, aki PTS, gyakran az utolsó, aki ezt gyanítja. Lehet, hogy csak idõlegesen, vagy csak pillanatnyilag vált azzá. És lehet, hogy csak nagyon enyhén. Vagy lehet, hogy nagyon PTS, és már hosszú ideje az. Ezért a legelsõ lépés ennek az állapotnak a kezelése során az, hogy megértést nyerünk a lehetséges bajforrásokra és az elnyomó személyekre vonatkozó technológia alapjairól, hogy a helyzetet kezelni lehessen. És lehet kezelni! 21
PTSKEZELÉS Két olyan stabil adat van, amellyel bárkinek – ahhoz, hogy eredményt érjen el az elnyomókkal kapcsolatban álló személy kezelésében – rendelkeznie kell, amelyet értenie kell, és tudnia kell róluk, hogy igazak. Ezek az adatok a következõk: 1. Minden betegség kisebb-nagyobb mértékben, és minden elrontott dolog közvetlenül és kizárólag egy PTS-állapotból származik. 2. Az állapottól való megszabaduláshoz három alapvetõ lépés megtétele szükséges: A) felfedezni; B) kezelni vagy (C) a kapcsolatot megszakítani. Azok, akiket PTS-állapot kezelésére kérnek fel, ezt könnyen megtehetik – sokkal könnyebben, mint hiszik. Alapvetõ buktató számukra, ha azt gondolják, hogy vannak kivételek, vagy van más technológia, vagy a fenti két adatnak vannak módosító tényezõi, vagy hogy azok nem terjednek ki mindenre. Abban a pillanatban, amikor azt, aki PTS-eket próbál kezelni, meggyõzik arról, hogy vannak másfajta állapotok, okok, vagy van más technológia, az illetõ máris elvesztette a játszmát, és nem ér el eredményeket. Ez nagyon nagy kár, mert a technológia nem nehéz, és elérhetõ eredményei vannak. A PTS-ek ritkán elmebetegek. De minden elmebeteg PTS, még ha csak saját magával kapcsolatban is. Egy PTS személynek lehet valamilyen hiánybetegsége vagy patológiás állapota (betegség okozta egészségtelen állapota), ami megakadályozza a gyors felépülést, ugyanakkor – hacsak nem kezelik a PTSállapotot is – nem fog teljesen felépülni, mivel azért vált hajlamossá a hiánybetegségre vagy a patológiás állapotra, mert PTS volt. És hacsak nem enyhítjük ezt az állapotot – nem számít, hogy milyen gyógyszeres kezelést kap, vagy hogyan táplálják –, lehet, hogy nem épül fel, és biztosan nem épül fel tartósan. Ez mintha azt mutatná, hogy „PTS-ségen kívül más betegségek vagy
22
betegséget kiváltó okok is vannak”. Kétségtelenül vannak hiányállapotok és betegségek, mint ahogy vannak balesetek és sérülések. De elég furcsa módon az ember maga mozdítja elõ (okozza) ezeket, ugyanis PTS mivolta fogékonnyá (hajlamossá) teszi erre. A maguk zagyva módján az orvosok és a táplálkozás-szakértõk állandóan a betegségokozó „stresszrõl” beszélnek. Bár nem áll rendelkezésükre a Szcientológiába foglalt teljes technológia, mégis sejtik, hogy így van, mert látják, hogy valahogy igaz. Kezelni nem tudják. Mégis felismerik és megállapítják, hogy ez a helyzet felette áll a különbözõ betegségeknek és baleseteknek. Nos, a Szcientológiának erre több szempontból is van technológiája. Mi is ez a „stressznek” nevezett dolog? Több az orvosi meghatározásnál; az orvos általában azt mondja, hogy események okozta vagy fizikai sokk-hatásból ered, ami túlságosan behatárolt nézet. Egy stressz alatt álló személy valójában élete egy vagy több területén elnyomás alatt áll. Ha lokalizáljuk ezt az elnyomást, és a személy kezeli azt, vagy megszakítja vele az érintkezést, akkor ez az állapot enyhül. Ha az illetõ az õt érõ elnyomás kezelésére irányuló Szcientológia processzingben is részesül, és ha az elnyomásnak minden ilyen területét így kezeljük, akkor a személy felépül bármibõl, amit „stressz” okozott. Általában a személynek az életre vagy annak bármely területére vonatkozó megértése elégtelen ahhoz, hogy saját helyzetét felfogja. Össze van zavarodva. Azt hiszi, hogy minden betegsége igazi, mert olyan nagy könyvekben írnak róla! Egy idõben hajlamos volt betegségre vagy balesetre. Azután amikor fellépett egy komolyabb elnyomás, balesetet szenvedett vagy megbetegedett, és késõbb
23
egy sor hasonló ismételt elnyomás által a betegség vagy a balesetekre való hajlam elhúzódott vagy krónikussá vált. Így azt állítani, hogy a személy a jelenlegi környezetével kapcsolatban PTS, nagyon korlátozott diagnózis lenne. Ha továbbra is azt teszi, vagy megmarad annak, amit az elnyomó személy vagy csoport ellenez, akkor lehet, hogy megbetegedik, beteg marad vagy balesetek érik.
Valójában a PTS-kérdés nem nagyon bonyolult. Amint megértetted az elsõként megadott két adatot, a hátralevõ rész már egyszerûen csak annak elemzésévé válik, hogy azok hogyan vonatkoznak az adott személyre. Egy PTS személyen három dolog segíthet jelentõs mértékben: a) az állapotra vonatkozó technológia megértése, b) annak a felfedezése, hogy mivel vagy kivel kapcsolatban PTS, c) kezelés vagy kapcsolatmegszakítás. Van még egy kiegészítõ lépés azok számára, aki PTS-eket kíván felismerni és kezelni, illetve ez a feladata: tudnia kell, hogyan ismerje fel a PTS-t, és ha felismerte õt, hogyan kezelje. Így meglehetõsen idõpazarlás keresésre adni a fejét, kivéve, ha az elnyomókra és PTS-ekre vonatkozó anyagot alaposan tanulmányozta és érti, valamint az abban használt szavakat és fogalmakat nem értette félre. Más szóval, az elsõ lépés: megérteni a tárgyat, és annak technológiáját. Ezt nem nehéz megtenni. Ennek a lépésnek a megtétele után a személynek igazából már nem okoz gondot a PTS emberek felismerése, és sikereket érhet el azok kezelésében, ami nagy örömet okoz, és igazán megéri a fáradságot. Nézzük meg a legegyszerûbb megközelítési szintet: I. Adjon a személynek a tárgyra vonatkozó egyszerûbb anyagokat! Hagyja, hogy tanulmányozza õket, megismerjen olyan alapfogalmakat, mint „PTS” és „elnyomó”! Lehet, hogy azonnal felfedezi nehézségei forrását, és sokkal jobban lesz. Történt már ilyen. II. Különösebb noszogatás vagy vizsgálódás nélkül beszéltesse arról a betegségrõl, balesetrõl vagy állapotról, amirõl most azt gondolja, hogy elnyomás eredménye lehet. Többnyire azt fogja mondani, hogy ez itt és most van, vagy 24
nemrég történt, és kész lesz arra, hogy ezt (minden megkönnyebbülés nélkül) úgy magyarázza, mint ami a jelenlegi vagy a nem sokkal ezelõtti környezetébõl származik. Ha ezen a ponton annyiban hagyja, akkor a személy egyszerûen egy kicsit boldogtalan lesz, és nem javul, mivel általában egy közelmúltban zavaró élményrõl beszél, amelyet számos korábbi hasonló tapasztalat elõz meg. III. Kérdezze meg, hogy emlékezete szerint mikor volt elõször ilyen betegsége vagy balesete! Ezt õ egybõl vissza fogja pergetni, és rájön, hogy korábban is történt már ilyesmi. Így általában jelen életének valamelyik korai pontjához jut vissza. IV. Most kérdezze meg, ki volt az! Általában azonnal megmondja. És mivel ön nem próbál többet tenni, mint az illetõt megszabadítani a fellépett restimulációtól, nem vizsgálódik tovább. V. Általában azt találja majd, hogy egy olyan személyt nevez meg, akivel még mindig kapcsolatban áll! Tehát kérdezze meg tõle, hogy kezelni akarja, vagy inkább megszakítja a kapcsolatot! Na már most, mivel ha drámaian szakít, igencsak szikrázni fog körülötte a levegõ, vagy ha el sem tudja képzelni, hogyan tudna ilyet tenni, akkor rábeszéled, hogy a kezelést fokozatosan kezdje el. Ez állhat abból, hogy elõírunk neki némi enyhe fegyelmet, például megkívánjuk tõle, hogy ténylegesen válaszolja meg a leveleket, amelyeket kap, vagy írjon a személynek egy „kék az ég és zöld a fû” (nyugodt, meleg, barátságos) üzenetet, vagy vizsgálja meg reálisan, hogyan változtatta az illetõt gyengédbõl közömbössé, idegenkedõvé vagy utálatossá. Röviden: a kezelésnél egyszerû és fokozatos megközelítésre van szükség. Ön csak annyit próbál tenni, hogy A PTS SZEMÉLYT ABBÓL AZ ÁLLAPOTBÓL, HOGY HATÁSA AZ ELNYOMÁSNAK, EGY OLYAN HELYZET FELÉ MOZDÍTSA EL, AMELYBEN NÉMILEG OKOZÓ AZZAL KAPCSOLATBAN. VI. Ellenõrizze újra, hogy a személy kezeli-e a helyzetet, és segítse tovább útbaigazítással, mindig egy enyhe „kék az ég és zöld a fû” szinten! Ez egy egyszerû kezelés. Elõfordulhat olyan bonyodalom, hogy a személy egy, a közvetlen környezetében levõ ismeretlen személlyel kapcsolatban PTS, akit lehet, hogy meg kell találnia, mielõtt kezelné vagy megszakítaná a kapcsolatot. Találhat olyan embereket, akik sehogyan sem emlékeznek vissza néhány évnél korábbra. De az egyszerû kezelés véget ér ott, ahol a helyzet túl bonyolultnak tûnik. Ha ilyen bonyodalmakba ütközik, azt kezelni lehet a Szcientológia haladó eljárásaival. 25
A PTS személy állapotának kezeléséhez elõször is szükséges megértenünk annak mechanikáját.
Beszéltesse el a személlyel a betegséget, a balesetét, illetve azt az állapotot, amirõl úgy érzi, hogy elnyomás eredménye!
Aztán megkérdezi a személyt, hogy emlékezete szerint mikor volt elõször ilyen balesete, mire az illetõ figyelme egy korábbi esetre irányul.
Ahogy megkérdezi, ki volt az a személy, általában azonnal megmondja önnek...
Ok
...és mihelyt megtalálták a forrást, javulásnak indulhat.
26
Ez az egyszerû kezelés azonban jó néhány babért szerezhet önnek. Meglepetéssel fogja tapasztalni, hogy míg jó néhányan közülük nem állnak azonnal talpra, a gyógyszereknek, vitaminoknak és ásványi anyagoknak most van hatása, míg azelõtt nem hatottak. Elérhet néhány azonnali felépülést is, de tisztában kell lennie azzal, hogy ha nem így történik, az még nem jelenti azt, hogy kudarcot vallott. Azzal, hogy a PTS kezelésének az ebben a részben leírt lépéseit elvégezte, megnyitotta elõtte az utat, felkavarta az állóvizet, és tudatosabbá tette a PTS személyt; pontosabban ilyen módon azt látja majd, hogy okozóbb helyzetbe került. Lehet, hogy nem jelentéktelen a személy betegsége és baleseti hajlama. Csak annyi sikert érhet el, hogy az illetõnek most már esélye van megfelelõ táplálkozás, vitaminok, ásványok, gyógyszerek és mindenekelõtt Szcientológia processzing révén jobb állapotba kerülni. Ha ön nem adott volna egy lökést ennek az állapotnak, az illetõnek semmi esélye nem lett volna, mivel az elsõ dolog, ami a betegség és a balesetek terén történt vele, az volt, hogy PTS-szé vált. Így hát ne becsülje alá azt, amit egy PTS érdekében tehet. Ne kicsinyelje le, és ne hanyagolja el a PTS-technológiát. És ne vegye semmibe, vagy ami még rosszabb, ne tûrje el azt, ha az emberek PTS-állapotban vannak. Ön képes tenni valamit ezzel kapcsolatban. És õk is képesek.
27
TOVÁBBI ADATOK A PTS KEZELÉSÉRÕL
Aki saját vagy egy másik hullámvasutazó személy életére PTS technológiát alkalmaz, egy sajátos körülménnyel találkozhat: a PTS személy kifogástalanul végrehajtja a vele vagy tevékenységeivel ellenséges személy kezelésének szabványlépéseit, az ellenséges forrás azonban továbbra is ellenszenvvel viseltetik a PTS személlyel és/vagy annak tevékenységeivel kapcsolatban. Ebben az esetben szükségessé válhat a kezelést felváltó lépés, a kapcsolatmegszakítás. A kapcsolatmegszakítás fogalma a kommunikációhoz való joggal függ össze. Minden lény talán legalapvetõbb joga a kommunikációhoz való jog. E szabadság nélkül minden más jog veszendõbe megy. A kommunikáció azonban kétirányú áramlás. Ha az embernek joga van a kommunikációhoz, akkor joga kell hogy legyen ahhoz is, hogy a másiktól származó kommunikációt ne fogadja. A kommunikációhoz való jognak ez utóbbi folyománya adja meg jogunkat a magánélethez. Ezek a jogok annyira alapvetõek, hogy a kormányok törvényben fektették le õket – tanúság erre az amerikai Bill of Rights (az Amerikai Egyesült Államok népességének alapvetõ jogaira – úgymint a szólásszabadságra, vallásszabadságra, gyülekezési jogra és sajtószabadságra – vonatkozó formális állítás, melyet az Alkotmány részének tettek meg). Akárhogyan is, a csoportok kisebb-nagyobb mértékben mindig szabályozták ezeket a dolgokat, mivel a kommunikáció szabadságával együtt járnak bizonyos megállapodások és felelõsségek. Példa erre a házasság: egy monogám társadalomban az a megállapodás, hogy az ember egyszerre csak egy személlyel van házastársi kapcsolatban. Ez a megegyezés kiterjed arra is, hogy csak a házastárssal van második dinamikás kapcsolatban, és senki mással. Így amennyiben Sári, a feleség második dinamikás kommunikációs vonalat hoz létre valakivel Péteren, a férjén kívül, az a házassági megegyezés és posztulátum megsértése. Péternek joga van ragaszkodni ahhoz, hogy vagy ez a kommunikáció, vagy a házasság szûnjön meg.
28
Kezelés vagy kapcsolatmegszakítás Ebben a fejezetben találkozott már a „kezelés vagy kapcsolatmegszakítás” fordulatával, ami egyszerûen ezt jelenti: A kezelés szó, amennyiben a PTS-technológiával kapcsolatban használják, többnyire a helyzet elsimítását jelenti egy másik személlyel azáltal, hogy alkalmazzuk a kommunikációs technológiát. A kapcsolatmegszakítás szó meghatározása: az egyén által hozott öndeterminált döntés arról, hogy nem lesz kapcsolatban egy másik személlyel. Ez a kommunikációs vonal (egy olyan útvonal, amin kommunikáció egyik személytõl a másikig halad) elvágását jelenti. A kezelés vagy kapcsolatmegszakítás alapelve minden csoportban létezik. Ez nagyon hasonló ahhoz, ahogy egy bûnözõvel próbálnak meg eljárni. Ha nem hajlandó kezelni a helyzetet, a társadalom a másik megoldáshoz folyamodik: „megszakítja” a bûnözõ kapcsolatát a társadalommal. Más szóval, az illetõt eltávolítják a társadalomból, és bebörtönzik, mivel sem a problémáját nem kezeli, sem más módon nem vet véget a mások elleni bûncselekmények elkövetésének. Ahogy az elõbbi részben említettük, Péter, a férj ugyanilyen helyzettel találja magát szembe. A lehetõ legjobb megoldás kezelni a helyzetet és a csoport (házasság) egyezségének megsértését Sárival, a feleséggel. Ám ha Péter nem képes kezelni a helyzetet, akkor nem marad más választása, mint megszakítani a kapcsolatot (elvágni a házasság kommunikációs vonalát, még ha csak különválással is). Mást tenni végzetes lehet, mivel olyan valakivel áll kapcsolatban, aki ellenséges az eredeti megegyezésekkel, döntésekkel és posztulátumokkal, és a csoport (a házasság) felelõsségével szemben. Egy személy PTS-szé válhat azáltal, hogy kapcsolatban áll valakivel, aki ellenséges vele szemben. A PTS-állapot megoldása érdekében vagy kezeli a másik személy ellenségességét (ahogyan ez a jelen fejezet anyagaiban megtárgyalásra került), vagy utolsó menedékként, amikor már minden kísérlet kudarcba fulladt, megszakítja kapcsolatát a személlyel. Vagyis egyszerûen gyakorolja a kommunikálás vagy a nem kommunikálás jogát egy bizonyos személlyel. A kezelés vagy kapcsolatmegszakítás technológiájának alkalmazásával tulajdonképpen nem teszünk semmi mást, mint amit bármely társadalom, csoport vagy házasság tett hosszú évezredek során.
29
A kapcsolatmegszakítás joga Korábban a kapcsolatmegszakítás alkalmazását a Szcientológiában eltöröltük, miután néhányan visszaéltek vele: elmulasztották azoknak a helyzeteknek a kezelését, amelyeket lehetett volna kezelni, és lusta hozzáállással vagy olyan módon, hogy teljesen értelmetlen volt, megszakították a kapcsolatot, így – mivel a megfelelõ lépés nem ez volt – az eredetinél is rosszabb helyzeteket teremtettek. Másrészt voltak olyanok is, akik csak úgy tudtak fennmaradni, ha a Szcientológia vonalain éltek, és továbbra is kapcsolatban akartak maradni a szcientológusokkal. Ezért ha valaki a „kezelés vagy kapcsolatmegszakítás” technológiáját merészelte alkalmazni, ordítottak, ahogy a torkukon kifért. Ez a szcientológusokat hátrányos helyzetbe hozza. Nem tagadhatjuk meg a szcientológusoktól azt az alapvetõ szabadságot, ami mindenki másnak megadatik: a jogot, hogy eldönthesse, kivel kíván, és kivel nem kíván kommunikálni. Elég baj az, hogy vannak kormányok, amelyek erõszak alkalmazásával próbálnak embereket megakadályozni abban, hogy azok megszakítsák velük a kapcsolatot. Lényegében a kapcsolatmegszakítás eszköze létfontosságú a PTS-ség kezelésében, és nagyon hatékony tud lenni, ha helyesen használják. Ezért a kapcsolatmegszakítás technológiáját visszaállították, és olyan emberek kezébe adták, akik alapos és standard képzésben részesültek az elnyomók és potenciális bajforrások kezelésének technológiájában. Az ellenséges források kezelése Az esetek nagy többségében, amikor a személy családtagja vagy közeli társa az, aki ellenségesnek mutatkozik vele szemben, akkor ez valójában nem azért van, mert az ellenséges forrás azt akarja, hogy a PTS ne legyen jobban. Leggyakrabban a helyes információ hiánya az oka a problémának és ingerültségnek. Ilyen esetben a PTS puszta kapcsolatmegszakítása nem segít a dolgokon, és ez valójában csak a helyzettel való nemkonfrontálás lenne a PTS részérõl. Elég gyakori, hogy a PTS csekély mértékben képes a terminállal és a helyzettel konfrontálni. Ezt nem nehéz megérteni az alábbi tények tükrében: a) elõször is ahhoz, hogy valaki PTS-szé váljon, ártó tetteket kellett elkövetnie az ellenséges forrással szemben, és b) ha valaki ártó tetteket követett el, akkor a konfrontálási képessége és felelõsségtudata csökken. Amikor valaki, az ebben a füzetben található adatokat használva – hogy segítsen valakin – azt találja, hogy egy személy az egyik családtagjától PTS, akkor 30
nem javasolja, hogy a személy szakítsa meg a kapcsolatot az ellenséges forrással. A tanácsa a személynek az, hogy kezelje azt. Egy ilyen helyzetnek az a kezelése, hogy a PTS személynek megtanítjuk a PTS-ségre és az elnyomásra vonatkozó technológiát, majd ügyesen és határozottan végigvezetjük a lépéseken, amelyek ahhoz kellenek, hogy az ellenséges forrással helyreálljon a jó kommunikáció. Így például ha a PTS személy egy Szcientológus, akkor ezek a lépések végül is megoldják a helyzetet, az ellenséges személyben megértést teremtve arra vonatkozóan, hogy mi a Szcientológia, miért érdekli a PTS-t, és miért foglalkozik vele. Mikor alkalmazzuk a kapcsolatmegszakítást? Találkozhatunk olyan szituációval, amikor valaki a jelenben ténylegesen kapcsolatban áll egy elnyomó személlyel. Ez az a személy, akinek az a normál mûködési alapja, hogy másokat kisebbé, kevésbé képessé, kevésbé erõteljessé tesz. Ez a személy egyáltalán nem akarja, hogy bárki is jobbá váljon. Igazság szerint az elnyomó személy teljesen és tökéletesen retteg attól, hogy valaki erõsebbé válik nála. Ilyen esetben a PTS személy semmire sem jut azzal, ha „kezelni” próbálja az illetõt. A megoldás a kapcsolat megszüntetése. Az, hogy a kapcsolatmegszakítást hogyan végzik, a körülményektõl függ: Példa: A személy mondjuk egy elmegyógyászati klinika szomszédságában lakik, és környezete miatt PTS-nek érzi magát. Az ellenszer egyszerû: elköltözhet egy másik lakásba, egy másik helyre. Nem kell semmilyen „szakító levelet” írnia az elmegyógyászati klinikának. Egyszerûen környezetet változtat, ami valójában kapcsolatmegszakítás az elnyomó környezettel. Példa: Valaki felfedezi, hogy üzletében az egyik alkalmazott – egy SP – pénzt lop, elüldözi a fogyasztókat, kimeríti a többi alkalmazottat, és nem tér jó útra, bármit teszünk is. A kezelés roppant egyszerû; a PTS elbocsátja õt, és ezennel a dolog véget ér! Az a jog, hogy valakivel kommunikáljon (vagy ne kommunikáljon), az egyén elidegeníthetetlen szabadságjoga. Ennek a jognak a gyakorlása és az elnyomó személlyel való kapcsolat megszakítása semmilyen körülmények között nem igazolja a helyi törvények megsértését. A kapcsolatmegszakítás technológiája elengedhetetlen a PTS-ek kezelésében. Életeket menthet, és mentett is meg, számtalan bajtól és feldúltságtól kímélt meg embereket. Meg kell õrizni, és helyesen kell használni. 31
A KEZELÉS EGYSZERÛSÉGE A PTS személyek kezelése során a fõ hangsúlyt a kezeléshez szükséges lépések megfelelõ elvégzésére kell helyezni. Ha az illetõ így tesz, akkor nemsokára jobban lesz, problémái megszûnnek és nem hullámvasutazik többé. Meg kell értenünk a PTS személyek kezelésének egyszerûségét: ez nem követel hõsies vagy drasztikus cselekedeteket; ez egy nagyon-nagyon fokozatos megközelítés. A kezelésnek nem kell robbanásszerûnek lennie; lehet nagyon szelíd is. Ha a PTS-állapotot lépésrõl lépésre történõ kezeléssel közelítjük meg, ez felszabadítja a PTS-t azok alól a korlátozások alól, amelyek visszafogják, okozó helyzetbe emeli fel a személyt, és képessé teszi egy olyan élet megvalósítására, amely termékeny, és amely megéri a fáradságot. Az antiszociális és elnyomó személyek leleplezése nemcsak azoknak a személyeknek hoz megkönnyebbülést, akiket érint. Ha ezeket a személyeket felismernénk, és megértenénk, hogy valójában milyen rombolást okoznak, az az egész társadalom hasznára válna. Hasonló módon, a szociális személyek tulajdonságainak ismerete képessé teszi az embert arra, hogy bölcsen válasszon magának azok közül barátokat és társakat. Ezzel a tudással és mindennapi alkalmazásával az ember képes egy józan közösség és civilizáció megteremtésére önmaga, családja és embertársai számára.
32
GYAKORLATI FELADATOK Ezek a gyakorlatok segítenek önnek az elnyomás azonosításában és kezelésében. Elvégzésük által megnövekszik a tárggyal kapcsolatos tudása.
1.
Nézzen körül a környezetében, és találjon példát valakinél az antiszociális viselkedésre! Írja le, hogy a személy melyik antiszociális tulajdonságot mutatja! Ismételje ezt meg kilencszer!
2.
Nézzen körül a környezetében, és találjon példát valakinél a szociális viselkedésre! Írja le, hogy a személy melyik szociális tulajdonságot mutatja! Ismételje ezt meg kilencszer!
3.
Gondoljon egy antiszociális vonásra valakiben, akit ismert vagy megfigyelt! Aztán gondoljon egy szociális vonásra abban a személyben vagy valaki másban, akit ismert vagy megfigyelt! Ismételje ezt újra és újra, példákat találva antiszociális és szociális vonásokra különbözõ emberekben, akiket ismert vagy megfigyelt! Addig csinálja ezt, amíg magabiztosnak nem érzi magát abban a képességében, hogy felismeri az emberekben az antiszociális és szociális tulajdonságokat!
4.
Találjon egy barátot, rokont vagy ismerõst, aki beteg vagy hullámvasutazik! Végezzen PTS-kezelést a személlyel oly módon, hogy a PTS-ségre vonatkozó adatok megtanításával kezdi, és tovább folytatja egészen a kezelés teljes elvégeztéig; tevékenységének tartalmaznia kell azt, hogy újra ellenõrzi a dolgok menetét a személlyel, és segíti útbaigazítással, folyamatosan egy »kék az ég és zöld a fû« kommunikációt alkalmazva addig, amíg a személyt abból, hogy okozata az elnyomásnak, egy olyan helyzetbe nem juttatja, amelyben az némileg okozó azzal kapcsolatban!
33
AZ ALKALMAZÁS EREDMÉNYEI MUNKAHELYI A betegség vagy balesetek okozta munkahelyi távollét többmilliárdos veszteségeket okoz a gazdaságnak kiesett termelés és gyógykezelési költség formájában. A népességi átlaghoz képest azok, akik életük során a Szcientológiát alkalmazzák, csak egy törtrésznyi idõt mulasztanak a munkából.
80 százaléka szinte soha nem hiányzik a munkából betegség miatt. Egyikük sem él kábítószerekkel. Az alábbiak azt bizonyítják, hogy az életet lehet elnyomás, betegség és balesetek nélkül is élni.
TÁVOLLÉT
E
5
A BETEGSÉGNEK VAGY BALESETNEK KÖSZÖNHETÕ MUNKAHELYI TÁVOLMARADÁS NAPJAINAK SZÁMA
0,2 Népességi átlag az USA-ban
Szcientológus átlag
Annak ismerete, hogy mi váltja ki a megbetegedéseket, és mi a pontos oka annak, hogy az embereknek egyszer jól, máskor rosszul mennek a dolgok az életben, sokak életében óriási változást jelent.
Azok az emberek, akik L. Ron Hubbard technológiáját használják, nem folyamodnak kábítószerekhez, hogy ezáltal szabaduljanak meg a stressztõl és a szorongásoktól, és tüneteiket nem kell gyógyszerekkel elleplezni. Az az apatikus tanács, hogy az embernek meg kell tanulnia körülményeit elviselni, nem állja meg a helyét a hatékony kezeléssel szemben. A betegségeket, sérüléseket és az elrontott dolgok összes változatát valami okozza – de nem az agy vegyületeinek egyensúlyhiánya. Az optimálistól eltérõ állapotoknak egy olyan tisztán fiziológiás megközelítése, amely nem foglalja magában magát az egyént, sohasem kielégítõ. Azoknak, akik L. Ron Hubbard technológiáját alkalmazzák az elnyomás kezelésére, több mint
34
gy Saint Louis-i jogi titkárt – miután évekig próbálta megoldani egészségi problémáját – egy barátja azzal mentette meg, hogy figyelmébe ajánlotta L. Ron Hubbard betegségre és elnyomásra vonatkozó adatainak tanulmányozását.
„Egek, micsoda megkönnyebbülés! Szó szerint több ezer dollárt költöttem arra, hogy megpróbáltam rájönni, mi baj van a vesémmel. Nos, most már tudom, hogy milyen hatással lehet egy ember a testére, amikor olyan környezetben van, amelyik lenyomja, vagy egy olyan személlyel van kapcsolatban, aki állandóan azt mondja neki, hogy teljesen haszontalan mind önmaga, mind a többiek számára. Azáltal, hogy megismerkedtem ezzel a technológiával, megvilágosodott elõttem, hogy olyasvalakivel éltem, aki éveken át az életem megrontója volt. Ezt azelõtt nem voltam képes látni, mivel – hogy úgy mondjam – egy hurrikán kellõs közepén voltam, és én is részesévé váltam ennek a zûrzavarnak. Óriási megkönnyebbülés, hogy már nem érzem úgy magam, mintha egy hullámvasúton lennék – egyik percben boldognak, míg a következõben teljesen kétségbeesettnek. És ne higgyék, hogy unalmas, ha az ember legtöbbször »jól érzi magát« – higgyék el nekem, sokkal szórakoztatóbb, mint egy elszabadult hullámvasúton ülni, miközben valaki más vezet!”
E
gy kelet-kaliforniai nõ elveszítette a férjét. A nõnek, aki azelõtt derûs ember volt, élete és a kapcsolatai most problémássá váltak. Szeretett volna egy másik férjet és egy családot, de ezt nem volt képes elérni. Ehelyett élete nagy részét a cégnek szentelte, amelyiknél dolgozott. A helyzet
azonban egyszer csak egy olyan pontra jutott, hogy megutálta a munkáját, beteg volt, és heteket mulasztott a munkahelyén. Az élet kezdett elmenni mellette; annyira nyomott hangulatúvá vált, hogy már azt latolgatta, felkeres egy pszichiátert. Nõvérét nyugtalanította ez a hír, és úgy döntött, hogy az elnyomás kezelésének a technológiáját fogja alkalmazni, mielõtt még a pszichiáter elérné a testvérét.
„Ahogy végigmentünk az antiszociális személyekkel kapcsolatos anyagon, a testvérem rájött, hogy annak a vállalatnak a menedzsere, amelyikben dolgozik, egy elnyomó személy, és nemcsak az õ közvetlen problémáinak okozója, hanem néhai férje betegségének és élete problémáinak is. Megértette, hogyan állította a menedzser õt férjével együtt saját érdekei szolgálatába, és hogyan értékeli le õt magát. A menedzser önnön erkölcstelen viselkedésével egy másik házaspár életét is csaknem tönkretette. A nõvérem megdöbbent azon a megkönnyebbülésen, amit akkor érzett, amikor erre rájött; azonnal okozóvá vált a helyzettel kapcsolatban, beszélt a menedzserrel, és elmondta, hogy pontosan mik a meglátásai arra vonatkozóan, amit az tett. Aztán felmondott. Ezután rövidesen levelet kaptam tõle, amiben elmondta, hogy új barátai vannak, és új állása. Elragadtatva mesélte, hogy
férjhez megy. Most, öt évvel azután, már családja van, boldog, és nagyon jól él.”
A
pjának újraházasodása balszerencsét hozott egy fiatal nevadai lánynak, mivel sehogy sem fért össze a mostohaanyjával. Ahogy múltak az évek, a helyzet odáig fajult, hogy a lány reménytelennek találta a kapcsolatukat. Tizennyolc éves korában egy, a mostohaanyjával folytatott kegyetlen veszekedés után végleg elment otthonról. Ez rendkívül felzaklatta a család többi tagját, mivel a lány és édesapja nagyon közel álltak egymáshoz. Kicsivel késõbb a lány megismerkedett L. Ron Hubbard elnyomó személyekre vonatkozó felfedezéseivel, és ennek a technológiának a felhasználásával kezelte a helyzetet.
„A mostohám alkoholista volt, pszichológiai és pszichiátriai kezelés alatt állt éveken keresztül, hogy ezt a helyzetet kezelje. Úgy »kezelték«, hogy gyógyszereket kapott, és megmondták neki, mit gondoljon és mit tegyen élete során. Ennek eredményeképpen életszemlélete nagyon sivár és nagyon negatív volt. Én végül megismertem az elnyomó személyekre vonatkozó technológiát. Rájöttem, hogy ki nyomta el a mostohaanyámat, és megtanultam, hogyan segítsek rajta. Többé már nem jár pszichiáterekhez, egyáltalán nem iszik, teljesen derûs – és remekül megvagyunk egymással. Mindezen évek elmúltával rendkívül büszke vagyok arra, hogy egy boldog családom van.”
35
SZÓJEGYZÉK aberrált: amit nem támaszt alá az értelem, eltérés az ésszerû gondolkodástól vagy viselkedéstõl. Lásd még az aberráció címszót ebben a szójegyzékben.
kommunikációs vonal: az az útvonal, amely mentén a kommunikáció egyik személytõl a másikig halad.
aberráció: eltérés a racionális gondolkodástól vagy viselkedéstõl. Alapvetõen annyit jelent, hogy valaki téved, hibákat követ el, vagy még pontosabban, olyan rögeszmékkel rendelkezik, amelyek nem igazak. A szó tudományos értelemben is használatos. Az egyenes vonaltól való eltérést jelenti. Ha az egyenes út A-tól B-ig vezet, akkor az aberrált útvonal A-tól egy újabb pontig, majd ettõl egy újabb pontig, majd ettõl egy újabb pontig, majd ettõl egy újabb pontig, majd ettõl egy újabb pontig vezet, amíg végül megérkezik B-be. Ebben a tudományos értelemben az egyenesség hiányát is jelenti, vagy a torz látásmódot, mint például ha egy ember egy lovat lát, de azt gondolja, hogy elefántot lát. Az aberrált viselkedés helytelen viselkedés, vagy olyan viselkedés, amelyet nem támaszt alá az értelem. Az aberráció szemben áll az épelméjûséggel, ami ennek ellentéte. A latin aberrare: „eltévelyedni” szóból származik – latin ab: „el”, errare: „tévelyedni”.
konfrontálás: meghátrálás vagy kitérés nélkül szembenézni. A konfrontálás képessége tulajdonképpen az a képesség, hogy kényelmesen ott vagyunk és észlelünk.
akcióciklus: az a sorrend, amelyen egy tevékenység keresztülmegy, ahol is a tevékenység elkezdõdik, addig folytatódik, amíg szükséges, majd tervszerûen befejezõdik. elnyomó személy: az elnyomó olyan valaki, akit számos olyan, jól megkülönböztethetõ jellemvonás és mentális attitûd jellemez, amelyek arra késztetik, hogy elnyomjon más embereket a környezetében. Ez az a személy, aki elõre kiszámítottan úgy viselkedik, hogy romboló legyen. Antiszociális személynek is nevezzük. hullámvasutazik: javul és romlik – a személy jobban lesz, rosszabbul lesz, jobban lesz, rosszabbul lesz. Nevét vidámparki vasútról kapta, ami emelkedik, aztán meredeken lezuhan. jelen idõ: az idõ, amely most van, s ami múlttá lesz oly gyorsan, ahogy a megfigyelés történik. Ezt a kifejezést tágabb értelemben a most létezõ környezetre alkalmazzuk.
36
leértékel: megcáfol, degradál, kétségbe von vagy letagad valamit, amit valaki más ténynek tekint. lehetséges bajforrás: olyan személy, aki valamilyen módon kapcsolatban áll egy elnyomó személlyel, illetve egy ilyen személy hatása alatt áll. Azért hívják lehetséges bajforrásnak, mert sok bajt okozhat magának és másoknak. processz: pontos útmutatások sora vagy akciók sorrendje, melyeket egy kívánt eredmény eléréséért végzünk el. processzing: a személyi tanácsadásnak egy speciális, egyedülálló formája a Szcientológiában, amely segít az egyénnek ránézni a saját létezésére és javítja az azzal való szembesülési készségét, hogy ki õ és hol van. A processzing egy precíz, alapos, rendszerezett tevékenység, pontos eljárásmódokkal. PTS: a lehetséges bajforrás angol rövidítése. Lásd a lehetséges bajforrás címszót ebben a szójegyzékben. restimuláció: egy múltbeli kellemetlen tapasztalat emlékének újbóli mûködésbe lépése, mely olyan hasonló körülményeknek köszönhetõ a jelenben, melyek megközelítik a múlt körülményeit. Szcientológia: alkalmazott vallásos filozófia, amelyet L. Ron Hubbard fejlesztett ki. A Szcientológia a szellem önmagával, univerzumokkal és más életformákkal való viszonyának tanulmányozása és kezelése. A Szcientológia név a latin scio, azaz „tud” szóból és a görög logos szóból származik, amelynek jelentése „a szó vagy külsõ forma, amely által a belsõ gondolat kifejezõdik és ismertté válik”. Így a Szcientológia a tudásról való tudást jelenti.
L. RON HUBBARDRÓL L.
Ron Hubbard 1911. március 13-án született a nebraskai Tildenben. Felfedezésének útja és embertársai iránti elkötelezettsége korán kezdõdött. 19 éves korára már több mint négyszázezer kilométert utazott Jáva, Japán, India és a Fülöp-szigetek kultúráját vizsgálva. 1929-ben az Egyesült Államokba hazatérve Ron újrakezdte a korábbi kutatásait, és a következõ évben beiratkozott a George Washington Egyetemre. Ott a matematika, mérnöki tudományok, valamint az atomfizika, akkor új tudománya területén folytatta hivatalos tanulmányait. Ezek mindegyike létfontosságú, életbevágó eszközt nyújtott állandó kutatásaihoz. Hogy kutatásainak ezzel anyagi fedezetet biztosítson, Ron irodalmi pályafutásba kezdett az 1930-as évek elején, és hamarosan az egyik legszélesebb körben olvasott, népszerû regényíróvá vált. Fõ célját azonban soha nem tévesztette szem elõl, és folytatta fõ kutatási vonalát kiterjedt utazások és expedíciók révén. A II. világháború kitörésekor alhadnagyi rangban belépett az Egyesült Államok Haditengerészetébe, és tengeralattjáróromboló hadihajók parancsnokaként szolgált. Harc közben elszenvedett sebesüléstõl részben vakon és bénán 1945-ben véglegesen rokkanttá nyilvánították. Az elmére vonatkozó elméleteinek felhasználásával azonban nemcsak bajtársain volt képes segíteni, hanem saját egészségét is visszanyerte.
További öt év intenzív kutatás után Ron felfedezései a Dianetika: A szellemi egészség modern tudománya címû könyvben tárultak a világ elé. A Dianetika, az elme elsõ népszerû kézikönyve, amely kifejezetten az utca embere számára íródott, az emberiség reményeinek új korszakát nyitotta meg, és életének egy új korszakát a szerzõ számára, aki azonban nem hagyott fel a kutatással; és miután 1951 végéig áttörést áttörés után foglalt rendszerbe, megszületett a Szcientológia alkalmazott vallásos filozófiája. Mivel a Szcientológia az élet egészére ad magyarázatot, az emberi létnek nincs olyan vonatkozása, amivel L. Ron Hubbard elkövetkezõ mûvei ne foglalkoztak volna. Hol az Egyesült Államokban, hol Angliában élve folytatta a kutatásait, amelyek megoldásokat kínáltak olyan társadalmi problémákra, mint a hanyatló oktatási standardok és a burjánzó drogfogyasztás. Mindent egybevéve, L. Ron Hubbard Dianetika és Szcientológia munkái negyvenmillió szót tesznek ki rögzített elõadások, könyvek és írásmûvek formájában. Ezek együttesen alkotják egy 1986. január 24-én véget ért életút örökségét. L. Ron Hubbard távozása azonban semmiképpen sem jelentette valaminek a végét, hiszen forgalomban lévõ könyveinek százmillióival és a jobbító technológiát nap mint nap alkalmazó emberek millióival valóban azt mondhatjuk, hogy a világnak még ma sincs nála jobb barátja. I
37
New Era Public ations International Ap S
38
Store Kongensgade 53, 1264 Copenhagen K ISBN 87-7968-223-5 © 2001 L. Ron Hubbard Library. Minden jog fenntartva. Bármilyen engedély nélküli másolás, fordítás, duplikálás, importálás vagy terjesztés, egészben vagy részben, bármilyen formában – beleértve az elektronikus másolást, tárolást vagy továbbítást – az idevonatkozó törvények megsértése. Scientology, Szcientológia, Dianetics, Dianetika, Celebrity Centre, L. Ron Hubbard, L. Ron Hubbard kézjegye és a Szcientológia kereszt védjegyek és márkanevek, amelyek a Religious Technology Center tulajdonában vannak, használatuk annak engedélyével történik. A Scientologist egy kollektív tagsági jegy, amely a kapcsolódó Szcientológia egyházak és missziók tagjait jelöli.
A NEW ERA bejegyzett védjegy és márkanév. A Bridge Publications, Inc. bejegyzett védjegy és márkanév. A nyomtatás Dániában készült. HUNGARIAN EDITION
®
L. RON HUBBARD kiadvány
