SEgyZCIENTOLÓGIA jobb világ építése A Szcientológia, amelyet L. Ron Hubbard alapított és fejlesztett ki, alkalmazott vallási filozófia, amely pontos útvonalat nyújt, ami révén mindenki visszanyerheti szellemi énjének igazságát és egyszerûségét. A Szcientológia sajátos axiómákból áll, amelyek megadják a lét alapját képezõ elveket és okokat, valamint a humán tudományok területén folytatott átfogó megfigyelésekbõl, amelyek szó szerint az élet egészére érvényes filozófiai tudásanyagot képeznek. Ez a kiterjedt tudásanyag a tárgy kétféle alkalmazását eredményezte: elõször egy technológiát, amellyel az ember növelheti szellemi éberségét, és elérheti azt a szabadságot, amelyet számos nagy filozófiai tanítás keresett; és másodszor jelentõs számú alapelvet, amelyeket az emberek életük javítására használhatnak. Valójában, ezzel a második alkalmazási móddal a Szcientológia nem kevesebbet nyújt, mint gyakorlati módszereket életünk minden területének javítására – módszereket új életmódok teremtésére. És innen származik ez az anyag is, amelynek az elolvasására készül. Az itt bemutatásra kerülõ, L. Ron Hubbard mûveibõl összeállított adatok csak egy részét képezik azoknak az eszközöknek, amelyek A Szcientológia kézikönyvében találhatóak. A kézikönyv, amely egy átfogó útmutató, a Szcientológia sok alkalmazási módszerét mutatja be, amelyekkel az élet számos más területét is javíthatjuk. Ebben a füzetben a szerkesztõk az adatokat rövid bevezetõvel, gyakorlati feladatokkal és a sikeres alkalmazás példáival egészítették ki. A legközelebbi Szcientológia egyháznál vagy missziónál megértésének növelését szolgáló tanfolyamok, illetve további anyagok állnak rendelkezésre, amelyekkel bõvítheti tudását. A címek listája elérhetõ: www.scientology.org. A Szcientológia számos új, az emberrel és az élettel kapcsolatos jelenséget ír le, ezért lehetséges, hogy találkozik majd olyan kifejezésekkel ezeken az oldalakon, amelyeket nem ismer. Ezek meghatározása megtalálható ott, ahol elõször elõfordulnak a szövegben, valamint a füzet végén található szójegyzékben. A Szcientológia arra való, hogy használják. Ez egy gyakorlati filozófia, olyan valami, amit az ember végez. Ezeknek az adatoknak az alkalmazásával ön képes megváltoztatni az állapotokat. Ezt a tudást emberek milliói használják, akik mind tenni akarnak valamit a maguk körül látott állapotokkal kapcsolatban. Õk tudják, hogy az élet jobbá tehetõ. És tudják, hogy a Szcientológia mûködik. Használja a füzetben található adatokat önmaga és mások segítésére, és ön is tudni fogja. NEMZETKÖZI SZCIENTOLÓGIA EGYHÁZ
A
z ember évezredek óta próbálja megítélni, hol a helye ebben az anyagi világban. Hogyan viszonyuljon az élet más területeihez és embertársaihoz? Mi a valódi felelõssége, és kikkel szemben? A határozott választ nem tudták megadni sem az ókori görögök, sem napjaink materialista gondolkodói. Így ez addig váratott magára, amíg L. Ron Hubbard megvalósította a régóta vágyott célt: egy olyan egységes alapelv felfedezését, amely az egész életre vonatkozik, egy közös nevezõét, melynek segítségével minden ember, sõt az egész élet megérthetõ. Ettõl kezdve felfedezések áradata indult meg, új megvilágításba helyezve az ember és az élet természetét. Az ebben a füzetben található alapelvek megoldják a „helyes és helytelen” eldöntésének õsi erkölcsi dilemmáját, az ésszerûség új fokát alkotva meg. Ezekkel az ember már összhangba hozhatja a létezés különféle tényezõit, mindig helyes döntéseket képes hozni, ha választás elõtt áll, és új nézõpontra tesz szert azzal kapcsolatban, hogy milyen utakon indulhat el az életében. L. Ron Hubbard részletesen kifejtette ezeket az alapelveket számos más írásában, illetve elõadásai során. A következõkben bemutatjuk a téma lényegét és a sikeres élet gyakorlati megközelítését, amelyet már milliók alkalmaznak.
2
AZ EMBER CÉLJA
A
z ember célját, valamennyi tevékenységének közös nevezõjét – létezésének dinamikai alapelvét – hosszú ideje keresik. Ha sikerül a választ megtalálni, akkor ebbõl elkerülhetetlenül további következmények adódnak. Ez a viselkedéssel kapcsolatos összes jelenségre magyarázattal szolgálna, az ember fõbb problémáinak megoldása felé vezetne, és mindenekelõtt fel is lehetne használni.
A válasz megszületett, és ez a következõ: A létezés dinamikai (mozgató) alapelve a túlélés.
Az élet céljának a végtelen túlélést tekinthetjük. Az ember mint az élet egy formája, úgy jellemezhetõ, hogy minden céljában és cselekvésében egyetlen parancsnak engedelmeskedik: „Túlélni!” Az nem új gondolat, hogy az ember túlél. Új gondolat az, hogy az embert kizárólag a túlélés motiválja. Ez nem jelenti azt, hogy az ember lenne az optimuma azoknak a túlélési mechanizmusoknak, amelyeket az élet létrehozott, illetve a jövõben fog kifejleszteni. A dinoszaurusz célja is a túlélés volt, de ma már nem létezik. A „Túlélni!” parancsnak való engedelmeskedés sem jelenti azt, hogy minden alkalmazkodási kísérlet egyformán sikeres. Környezetváltozás, mutáció (valaminek a formájában vagy jellegében történõ változás) és sok más tényezõ is fellép minden olyan organizmus ellen, amely csalhatatlannak tûnõ túlélési technikát vagy formát ért el.
3
Melyek lennének az élet különféle formáinak optimális túlélési jellemzõi? Különbözõ alapvetõ jellemzõkre volna szükség, amelyek fajról fajra elütnének éppen úgy, ahogy az egyik környezet is eltér a másiktól. Ez fontos számunkra, mivel a múltban alig figyeltek fel arra, hogy az egyik faj túlélési jellemzõi nem azonosak a másikéval. A túléléshez szükséges eszközöket a táplálék, az önvédelem (védekezõ vagy támadó magatartás) és a szaporodás címszavak alá sorolhatjuk. Nincs olyan létezõ életforma, amely ne oldotta volna meg ezeket a problémákat, bár mindegyik így vagy úgy hibázik, ha egy jellemzõt túl hosszan megtart, vagy olyanokat fejleszt ki, amelyek pusztulásához vezethetnek. Azok a jellemzõk azonban, amelyek az életforma sikeréhez vezetnek, sokkal feltûnõbbek, mint ezek hibái. A természetbúvárok és a biológusok folyamatosan megfejtik ennek vagy annak az életformának jellemzõit, felfedvén, hogy sokkal inkább a szükséglet, mint a szeszély kormányozza ezen változásokat. A kagyló héjának záróizma, vagy a riasztó ábra a pillangó szárnyán – értékesek a túlélés szempontjából. Az ember céljai egyetlen célból erednek, s ez az anyagi világ meghódításán keresztüli túlélés. Túlélésének sikere a teljes, mindenre kiterjedõ túlélés nézõpontjából mérhetõ.
4
A DINAMIKÁK Minden egyén a létezésen keresztül ható központi késztetésbõl áll össze. Ez a késztetés – a létezésen keresztül ható hajtóerõ – a túlélés. Ez az organizmus erõfeszítése a túlélésre. A túlélésre irányuló késztetést dinamikának nevezzük. Amikor ez a késztetés enturbulálódik (felkavart, zavart állapotba kerül), vagy külsõ erõk befolyása alá kerül, akkor más emberek céljai nyomják el, vagy gyengítik le. Azaz, más emberek rákényszerítik a céljaikat az egyénre. Mindkét esetben maga a dinamika válik némiképp enturbulálttá. Amikor a túlélési dinamikát csökkentik, illetve más hatások lépnek be vagy kezdenek mûködni – más emberek és az élet általános elnyomói, például az élelem, a ruházkodás és a lakóhely hiánya –, akkor ez a túlélési dinamika egyre jobban enturbulálódik, míg végül a halál vagy az összeomlás felé tart, azaz pontosan az ellenkezõ irányba. A dinamika pontosan olyan mértékben halad az összeomlás felé, amilyen mértékben enturbulálódik. Pontosan olyan mértékben halad a túlélés felé, amilyen mértékben tiszta és világos. Ez eddig olyan, mintha csak egyetlen dinamikáról lenne szó. Ha erre a dinamikára nagyítóüvegen keresztül vetünk egy pillantást, úgy találjuk, hogy ebben az egy hajtóerõben valójában nyolc másik hajtóerõ – nyolc dinamika – található.
5
Az elsõ dinamika késztetés az önmagunkként való létezésre. Törekvés az egyénként való túlélésre, arra, hogy egyén legyen, illetve hogy elérje önmaga számára a legmagasabb túlélési szintet a lehetséges leghosszabb idõn át. Itt teljes mértékben kifejezésre jut az egyéniség .
7
A második dinamika késztetés a jövõ generációjaként való létezésre. Két alkotórésze van: a szex és a család, beleértve a gyermekek felnevelését is.
9
A harmadik dinamika késztetés egy
olyan csoport részeként való túlélésre, melyben maga az egyén is táplálja ezt a motivációt. Bármely csoport, legyen az ideiglenes vagy állandó, politikai vagy társadalmi, a harmadik dinamika része, és mindegyik önmagában is egy harmadik dinamika.
11
A negyedik dinamika késztetés az emberi fajként való túlélésre. Amíg a fehér embert mint rasszt harmadik dinamikának tekintjük, addig az összes emberi rasszt együtt tekintjük a negyedik dinamikának.
13
Az ötödik dinamika késztetés bármely, ill. az összes létforma túlélésére. Ez minden élõt magában foglal: Állatokat, növényeket, és bármit, amit közvetlenül és mélyen áthat az élet. Ez az egyén túlélési erõfeszítése az élet túlélésének elõsegítésére.
15
A hatodik dinamika késztetés a fizikai univerzumként való létezésre. Ez az egyén késztetése az anyag, az energia, a tér és az idõ egésze – azaz a fizikai univerzum alkotóelemei, ahogy mi hívjuk, MEST (az angol rövidítés alapján) – túlélésének javítására. Az egyén ténylegesen rendelkezik a fizikai univerzum túlélésére ható hajtóerõvel.
17
A hetedik dinamika késztetés a szellemi lényként való létezésre, vagy szellemi lények létezésére. Bármi, ami szellemi, akár, rendelkezik identitással, akár nem, a hetedik dinamika körébe tartozik. Ez elkülönül a fizikai univerzumtól, és ez magának az életnek a forrása. Ily módon ez törekvés az élet forrásaként való túlélésre.
19
A nyolcadik dinamika késztetés a végtelenként való létezésre. Ezt a Legfelsõbb Lény, a végtelen, vagy Isten dinamikájának is nevezhetjük.
21
Az egyén és dinamikái Magát az embert vizsgálva úgy találjuk, hogy mindegyik fent említett résznek megvan a saját hajtóereje. Más szóval az egyént ugyanolyan mértékben érdekli a csoportok túlélése, mint a sajátja. Abban a pillanatban ahogy kiütjük valamelyik dinamikát az emberi lénynél, és azt mondjuk, hogy „az õ számára nem létezhet ez a dinamika”, problémánk lesz, mert ezzel mindegyiket kiütöttük. Mindegyik ugyanarra a szintre süllyed. Más szóval, ha eltávolítjuk az egyik dinamika felét, akkor ezzel a többi dinamika felét is eltávolítjuk. A dinamikáknak ez az egysége létfontosságú az egyén túlélése szempontjából. Jelenlegi társadalmunk egészét úgy nevelték, hogy „mindenki csak magára gondol”. Az embereket kényszeríteni, ostorozni, ütni és iskoláztatni kell, hogy legyen harmadik dinamikájuk. Be kell börtönözni, iskolába kell õket küldeni, meg kell büntetni, meg kell bírságolni, meg kell adóztatni és rá kell venni õket, hogy az urnákhoz járuljanak, és a demokratákra szavazzanak. Ezt mind meg kell tenni annak érdekében, hogy rávegyük õket arra, hogy legyen harmadik dinamikájuk. Más szóval, ebben a társadalomban eszeveszetten dolgoznak valami olyannak a felépítésén, ami már megvan. De ha eltüntetjük ezeket a nagy szerkezeteket, amelyek arra idomítják az embert, hogy illeszkedjen be a társadalomba, akkor ki fog derülni, hogy ezek mögött a struktúrák mögött sokkal vonzóbb és megbízhatóbb szerkezet nyugszik, mint amilyen bármelyik mesterségesen épített szerkezet lehet. Ugyanez a helyzet a negyedik dinamikával is. Ismert ön valaha is valakit, aki azt gondolta, hogy csak a macskákkal lehet kijönni, és az emberek nem jók? Biztosíthatom, vannak ilyen emberek. „Az emberek nem jók. Az emberek kegyetlen szörnyetegek, szörnyû dolgokat mûvelnek. És az emberi faj nem jó, az ember nem jó. De a kutyák, macskák és az édes kicsi butuska állatok, õk azok, akik kedvesek.” Más szóval, az ilyen személy mindent az ötödik dinamikára tesz fel. Jól fogja magát érezni, tovább élhet mindaddig, amíg ez az elképzelés elégtelennek nem bizonyul, mivel mesterséges elképzelés. Az ember ezekkel a dinamikákkal csaknem mindent megtehet, amit akar, amennyiben következetes velük kapcsolatban. De abban a pillanatban, ahogy bármelyik téren következetlenné válik, rossz állapotba fog kerülni. 22
Nincs olyan elképzelés vagy állítás, mely szerint a nyolc dinamika közül bármelyik fontosabb lenne a többinél. Bár ezek az élet nagy játszmájának összetevõi, mégsem szükségszerûen egyenlõek egymással. Az egyének között azt fogjuk találni, hogy minden egyes személy nagyobb hangsúlyt helyez az egyik dinamikájára a többinél, vagy lehet, hogy nagyobb hangsúlyt helyez egyes dinamikák kombinációjának fontosságára, mint más kombinációkra. Az élet különbözõ összetevõkre való bontásának az a célja, hogy növeljük az élet megértését. Azáltal, hogy ilyen módon bontjuk tovább a létezést, mindegyik összetevõt önmagában, ill. önmagán keresztül az élet többi részével való viszonyában is meg tudjuk vizsgálni. Ha kirakójátékot játszunk, szükségszerûen elõször a hasonló színû és jellegû darabokat választjuk ki, és tesszük csoportokba. Egy tárgy tanulmányozásánál rendszerezetten kell haladnunk. Céljaink érdekében el kell fogadnunk ezt a nyolc önkényesen meghatározott életösszetevõt, hogy elõsegítsük ezt a rendezettséget. E dinamikák további tulajdonsága, hogy leginkább koncentrikus körök sorozataként ábrázolhatók, melyben az elsõ dinamika áll középen, és minden egyes újabb dinamika egy kört alkot körülötte. Az egymással határos terek gondolata kapcsolódik ezekhez a dinamikákhoz. Az egyén alaptulajdonságai magukban foglalják azt a képességet, hogy így kiterjeszkedjen más dinamikákra. A valódi nyolcadik dinamikát viszont csak akkor fogja felfedezni, amikor a hetediket már teljes mértékben elérte. E dinamikák használatára példa a csecsemõ, aki születésekor nem érzékel az elsõ dinamikán kívül, de ahogy a gyermek nõ és érdeklõdése bõvül, láthatjuk, hogy más dinamikákat is felhasznál. További példa a használatára egy olyan személy, aki nem képes a harmadik dinamikán való mûködésre, egyben nem képes egy társaság részévé válni, s így azt mondhatjuk, hogy képtelen a társadalmi létre. Mit tegyen az ember ahhoz, hogy sikeresen tudjon mûködni a dinamikákon? A körülöttünk lévõ világ állapotát látva nincs biztosíték arra, hogy valaha választ kapunk. Úgy tûnhet, hogy a természetes éleslátás képessége csak néhány ember sajátja, azonban ez messze áll az igazságtól. Bárki megszerezheti azt a tudást, melynek segítségével meghatározhatja a túléléséhez legmegfelelõbb cselekvési módot. 23
4. dinamika 3. dinamika 2. dinamika
1. dinamika
8. dinamika 7. dinamika 6. dinamika 5. dinamika
A dinamikákat koncentrikus körök sorozataként szemléltethetjük, melyen az elsõ dinamika van középen. Az egyén hatóköre aszerint növekszik, ahogy egyre több dinamikát ölel fel.
25
Az optimális megoldás meghatározása Az élet problémáira adott optimális válasz a problémákkal kapcsolatos minden dolog maximális túlélését számításba veszi. Ez nem jelenti azt, hogy nem pusztíthatunk. Ez olyannyira igaz, hogy ha nem lenne pusztítás, mint a létezés mûködésének egy formája, akkor meglehetõsen rossz helyzetben lennénk. El tudja képzelni, mi lenne, ha minden páfrányfa, ami az idõk kezdete óta nõtt, még most is nõne azokkal a fákkal együtt, amik azóta nõttek? Ha ilyen fák élnének és növekednének a Föld felszínén, akkor valószínûleg már kétszázötven méter magasan kellene járnunk a talaj felett. Halálnak – pusztításnak – kell jönnie, és meg kell tisztítania az utat a haladás és a fejlõdés számára. Ezért a pusztítás, ha ilyen módon használjuk, nagyon is helyénvaló. Például, nem építhetünk bérházat anélkül, hogy ne rombolnánk le a korábban ott épült bérkaszárnyát. Valaki megjelenik, és azt mondja: „Ó, ez nagyon helytelen; lerombol valamit. Ön egy régi nevezetességet rombol le.” „Ide egy bérházat szeretnénk építeni, hölgyem.” „Igen, de ez egy híres, régi nevezetesség.” „Hölgyem, ez az épület maholnap összedõl.” „Ó, nagyon helytelen lerombolni dolgokat.” Ez meglehetõsen aberrált viselkedés, hiszen az embernek idõnként rombolnia kell. Gondolja csak el, mi lenne például, ha az összes papírdarab, amit élete során kapott, még mindig a birtokában lenne, azután el kellene költöznie, és mivel a rombolás helytelen, mindezeket magával kellene cipelnie. Láthatja, milyen képtelen helyzet állna elõ. Ezzel kapcsolatban létezik egy egyensúly: nem szabad többet rombolni, mint amennyi az építéshez szükséges. Ha valaki többet kezd rombolni, mint amennyi az építéshez szükséges, nagyon gyorsan meglehetõsen rossz állapotba kerül. Olyan állapotba, mint amilyenbe a náci Németország is jutott. Mindent leromboltak. Azt mondták: 26
Nem optimális az olyan problémamegoldás, ami nem veszi figyelembe az összes dinamikát. A tengerbe öntött hulladék elõnyös lehet néhány cég szemételtakarítási problémájának megoldására, de hatalmas veszteség az ötödik és a hatodik dinamika számára.
„Most Ausztriát, most Csehszlovákiát, most verjük szét Sztálingrádot!” Így is tettek, és Sztálingrád szörnyû romhalmazzá vált. Mint ahogy Németország is. Van egy régi, magától értetõdõ igazság: „Soha ne kérdezd, kiért szól a harang. Érted szól.” Semmi sem igazabb ennél. Az emberek kezdenek odafigyelni erre, és babonássá válnak ezzel kapcsolatban. Azt mondják: „Nem merek senkit bántani, mert akkor engem is bántani fognak”. Ez nem feltétlenül igaz. Azonban az élet és a létezés átfogó egyensúlyában valaminek a szándékos lerombolása megzavarhatja a közelében lévõ többi entitás túlélését. Megzavarhatja, és olyannyira fel is boríthatja ezt az egyensúlyt, hogy például már nem lesznek többé vándorgalambok. Száz évvel ezelõtt az emberek nem álltak le azon gondolkodni, hogy egy szép napon majd nem lesz belõlük egy szál se – nyilvánvalóan azért, mert akkoriban még mindenfelé ilyenek röpködtek az égen. 27
Így az embernek hatalmas vadvédelmi programba kellett kezdenie, hogy visszaállítsa azt a vadvilágot, amelyet nagyapáik kiirtottak. Az ember ezt elég ösztönösen csinálja. A dinamikák egyszerûen azt jelentik: hány túlélési forma van? Hogyan él túl az egyén? A válasz lehet az, hogy az egyén csupán önmaga túléléséért küzd, és csak önzése miatt mûködik együtt. Ám úgy is értelmezhetjük, hogy csakis a jövõ generációiért él túl, és ezt nagyon szépen be is tudjuk bizonyítani. Úgy is megoldhatjuk, ahogy a Szovjetunióban, hogy az egyén kizárólag az államért él túl, csak egy hangyatársadalom tagjaként, kollektivista, aki egy olyan rendszerben él, ahol minden dolog az állam tulajdona és irányítása alatt állt. És ez így zajlik mindegyik dinamikán. Választhatjuk ezeket a módokat a túlélésre, és megtapasztalhatjuk mindegyiket. De miután kipróbáltuk, rá fogunk jönni, hogy az összes dinamikára szükségünk van. A dinamikák száma egész egyszerûen azt jelöli, hogy az egyénnek hány területtel vagy entitással kell együttmûködnie annak érdekében, hogy boldoguljon az életben. Az optimális megoldás bármely problémára az a megoldás, amely a problémával kapcsolatosan a legtöbb építést vagy teremtést végzi a legnagyobb számú dinamikán. Káoszhoz vezetnek végül az olyan megoldások, melyek megsértik az egyik dinamikát egy másik dinamika érdekében. Ám az optimális megoldások viszonylag elérhetõek, és az emberi gondolkodás a legmagasabb fokán csak a legnagyobb rendre és a legkisebb káoszra törekszik.
Amikor az egyénnek alacsony az érzelmi tónusa, feltehetõen csak egy-két dinamikára fog hangsúlyt helyezni a többi dinamika hátrányára, miáltal léte nagyon zavarossá válik, és sok felfordulást okoz a körülötte élõknek. A katona, aki feláldozza életét egy csatában, a harmadik dinamikán (közössége, nemzete) cselekszik az elsõ, a negyedik és az összes többi dinamikája hátrányára. A hitbuzgó vallásos ember, aki a vallás rendíthetetlen elkötelezettje, valószínûleg a nyolcadik, a hetedik, az ötödik és a negyedik dinamikán él az elsõ és a hatodik hátrányára. Az önzõ ember pedig feltehetõen csak az elsõ dinamikán él, ami elég zûrzavaros erõfeszítés. 28
Addig nincs különösebb baj az ezekre a dinamikákra helyezett rossz hangsúllyal, amíg egy ilyen túlhangsúlyozás széles körben kiterjedt veszélyt nem jelent, mint ahogy Hitler, Dzsingisz kán, vagy az atombomba esetében. Ezt követõen mindenki a rombolók ellen kezd fordulni. A túlélés egésze egy dinamika, az egyetlen dinamika. Azonban a túlélés szétbomlik erre a nyolc részre. Megérthetjük az egyének képességeit és hiányosságait, ha megnézzük, hogy milyen mértékben élnek a különbözõ dinamikákban. Az optimális megoldás egyensúlya az lenne, ha egy problémát olyan módon tudnánk helyesen megoldani, ami a legtöbb jót jelentené a lehetõ legtöbb dinamika számára. Azaz, minden megoldásnak, a kivitelezéséhez rendelkezésre álló idõtõl függõen, kreatívnak, konstruktívnak kell lennie a lehetséges legtöbb dinamikán. Bármely problémára az optimális megoldás az lenne, ami a legtöbb nyereséget hozná az összes dinamikán. Az egyén megnövekedett túlélési szintet képes elérni önmaga, a vele együtt élõk, és valójában az egész élet számára is, ha alkalmazza magára ezeket az alapelveket, és segít másokat, hogy õk is megértsék és alkalmazzák. I
29
GYAKORLATI FELADATOK Íme, a nyolc dinamikára vonatkozó feladatok. Elvégzésük segíteni fogja önt abban, hogy jobban megértse a tudást, amit e füzet tartalmaz.
30
1.
Nézzen körül a környezetében, és figyeljen meg olyan dolgokat, amelyek túlélnek. Hány ilyen dolgot talál? Menjen körbe, és találjon újabb példákat a túlélésre, amíg biztos nem lesz benne, hogy az élet célja a túlélés.
2.
Nézzen körül a közvetlen környezetében, és figyelje meg, hány dinamikát talál a nyolc közül. Nézzen ki az ablakon, vagy menjen sétálni, és nézze meg, hány példáját ismeri fel a dinamikáknak.
3.
Válasszon egy helyzetet vagy problémát a saját életébõl, vagy egy olyan valakiébõl, akit ismer. Határozza meg erre az optimális megoldást a nyolc dinamikáról tanultakat felhasználva.
4.
Most segítsen egy másik személynek abban, hogy õ is meg tudja határozni az optimális megoldást az életében felmerülõ egyik problémára.
AZ ALKALMAZÁS EREDMÉNYEI Az élet dinamikáinak ismeretében
lehetségessé válik az eddig megoldhatatlannak tûnõ problémáik könnyû megoldása. Bármilyen elképzelés a Szcientológiában alkalmazhatóságának mértékében tekinthetõ hasznosnak. Ezek az oldalak ezen alapelvek alkalmazásának példáit tartalmazzák.
A
usztráliában, Adelaide városában, élt egy nõ, aki miután tanult a nyolc dinamikáról, észrevette, hogy az egyik alkalmazott a munkahelyén „mindig bajba kerül”, és akit ezért elbocsátással fenyegettek. Mivel úgy tûnt, hogy az illetõ próbál jól dolgozni, a nõ úgy döntött, hogy leül vele beszélgetni, és megpróbálja kideríteni, mi történik vele. „Miután hallgattam õt egy kis ideig, rájöttem, hogy ez a férfi teljesen elhanyagolta magát. Nem aludt jól, nem evett eleget, egyáltalán nem szánt idõt magára – semennyit, és ennek köszönhetõen gyengén teljesített a munkahelyén. Megmutattam neki a dinamikák meghatározásait. Úgy tûnt, mintha teljesen új gondolat lenne számára, hogy törõdnie kellene önmagával. Valahogy úgy képzelte, hogy bár teljesen elhanyagolja magát, még jól tud teljesíteni a munkahelyén, de aztán hamarosan ráébredt, hogy eddig miért ment gyengén a munka. Azonnal hozzáfogott, hogy javítson ezen a helyzeten. Amellett, hogy nem mellõzte harmadik dinamikáját sem, eleget aludt, több figyelmet fordított a megjelenésére, több idõt töltött a családjával, és egy tanfolyamot is elvégzett önmaga és munkája teljesítményének javítására. Ennek eredményeként növekedett a munkateljesítménye, boldogabbá vált, és a felettesei
is észrevették, hogy mennyit ér a vállalat számára. Többé nem voltak »állandó problémái«, sõt még egy elõléptetést is kiérdemelt.”
Egy fiatal milánói férfi mozgalmas életet
élt. Focizott a helyi csapatban, és volt egy barátnõje, akiért rajongott. Az élet szép volt. Aztán néhány nem túl jó szándékú ismerõse hatására elkezdett kábítószert szedni. Amint egyre több kábítószert használt, élete kezdett darabokra esni. Elég szerencsés volt ahhoz, hogy adatokat kapott a nyolc dinamikáról, és megállította életének végleges lecsúszását. Így nyilatkozott: „Régebben hadilábon álltam az összes dinamikámmal, és az idõ haladtával az elsõ dinamikától kezdve egymás után a többi dinamika is darabjaira hullott. A
AZ EMBEREK VÁLASZAI ARRÓL, HOGY MIT TETT ÉRTÜK A SZCIENTOLÓGIA
80% 64% Sokkal boldogabbá tett.
Képessé tett arra, hogy jobban tudjak segíteni másokon.
89% Javulást hozott az életemben.
Az emberek, miután megbizonyosodtak arról, hogy mi motiválja az életet, képessé váltak egy boldogabb életvitelre, mások megsegítésére és saját életük jobbítására.
31
barátnõm elhagyott, mert kábítószereztem. Aztán a focicsapat küldött el, mivel már nem játszottam olyan jól, mint azelõtt: A kábítószer szedése miatt az elsõ dinamikám tönkrement, és ugyanez történt az összes többi dinamikámmal is. Amikor elolvastam a nyolc dinamikáról szóló adatokat, megértettem, hogy mi történt az életemmel, és tudtam, hogyan kell visszaállítanom lépésrõl lépésre. Ez a tudás erõt és bátorságot adott, hogy leszokjak a kábítószerrõl, és most már minden idõmet arra fordítom, hogy segítsek másoknak leszokni. Az összes dinamikámon túlélek, és mindig azon vagyok, hogy a körülöttem lévõk is tudjanak a nyolc dinamikáról, hogy képesek legyenek helyes döntéseket hozni életükkel kapcsolatban. Véleményem szerint, ha mindenki ismerné ezeket az adatokat, a világ boldog hely lenne, az embereknek pedig nagyon jó dolguk lenne benne.”
Egy tizenöt éves ausztrál lány, aki már
ismerte a nyolc dinamika technológiáját, kis idõt eltöltve egyik osztálytársnõjével, rájött, hogy újdonsült barátnõje iszik, kábítószerezik, szabados szexuális életet él; és állandó harcban áll az édesanyjával. Tizenöt éves kora ellenére számtalanszor költözött el otthonról, egyszer pedig maga az édesanyja dobta ki. A lánynak segítségre volt szüksége az életével kapcsolatban. Nézzük, hogyan segítette õt a barátnõje: „Megmutattam a barátnõmnek néhány alaptechnológiát a nyolc dinamikával kapcsolatban, és rávettem, hogy figyelje meg saját tettei következményeként édesanyja viselkedését vele szemben, és azt, hogy a veszekedések nem feltétlenül az édesanyja hibái. Elmagyaráztam neki, hogy az a
32
megoldás, ha többet kommunikálnak, nem pedig kevesebbet, és sokkal inkább nyitottnak kell lennie az édesanyja felé, ahelyett hogy semmibe venné a második dinamikának ezt a részét. A dinamikák felismerésének eredményeként néhány héten belül valódi kommunikációt tudott folytatni az édesanyjával, és tartósan otthon élt. Abbahagyta a kábítószerezést, kevesebbet ivott, és sokkal jobban élt az elsõ dinamikáján. Még egy komoly barátra is szert tett. Eredményesebb lett az iskolában, és jobb jegyeket kezdett kapni. Kis idõ múlva részidõs munkához jutott, és hozzájárult családja kiadásaihoz. Ez valódi javulás volt az életében minden dinamikán.”
Néha hallunk olyan véleményt, hogy
„fogadd el az életet úgy, ahogy van”. Egy San Franciscóban élõ lány máshogy gondolta ezt, miután megtanulta, hogy a dinamikák technológiájának segítségével hogyan szabályozhatja és irányíthatja jobban az életét. „Amikor fiatalabb voltam, az általános elvárások szerint jó életem volt: egy jó iskola jó tanulója voltam, akinek nem voltak komoly problémái, amirõl beszélni lehetett volna. De éreztem, hogy valami hiányzik. Nem gondoltam, hogy az ember valóban képes irányítani azt, hogy mi történjen vele. Csak hátra kell dõlnie a legjobbat remélve, elfogadva azt, amit az élet elébe sodor. Amikor elkezdtem Szcientológiát tanulni, rájöttem, hogy a dinamikák alapelvét használva képes vagyok irányítani az életemet. Ésszerû döntéseket tudtam hozni azzal kapcsolatban, hogy mi és hogyan történjen velem – a barátok,
a munka, az iskola és más elfoglaltságok terén. Az »ahogy lesz, úgy lesz« típusú életfilozófiám már a múlté. Sokkal boldogabb vagyok, hogy tudom, én valóban közremûködõje és játékosa vagyok egy olyan játszmának, amit meg tudok nyerni.”
E
gy Los Angelesben élõ fiatal férfi felhasználta a nyolc dinamika technológiáját, hogy másokat is boldogabb élethez segítsen. Az egyik személy, akin segített, egy utcai drogokat áruló lány volt. „L. Ron Hubbard egyik könyvében olvastam a dinamikákról, és ezt sokat használom. Ez valóban elmagyarázza az élet különbözõ területeit és az ezek közötti összefüggéseket. Volt egy barátnõm, aki számára a harmadik dinamika, a csoport dinamikája, teljesen valószerûtlen volt. Õ maga nem fogyasztott kábítószereket, de kokaint árult. Úgy gondolta, hogy mivel õ maga nem fogyasztja, így nem ártalmas. Nem volt fogalma arról, hogy másoknak mennyit árthat ezzel. Megmutattam neki L. Ron Hubbard dinamikákról szóló írását, fõleg azt, hogy az összes dinamika milyen kapcsolatban áll a túlélés fõ dinamikájával. Végül belátta, hogy cselekedeteinek milyen hatásai lehetnek, és abbahagyta a kábítószer-árusítást. Valójában élete teljesen megváltozott, jobbra fordult.”
F
eltárult az út egy jobb, élvezhetõbb élet felé egy Oklahomában élõ férfi számára, aki tanult a nyolc dinamikáról.
„Hatalmas felismeréseim voltak a dinamikák és az életben való alkalmazásuk tanulmányozása során. Azonnali változás állt be döntéshozatalom és cselekedeteim terén; és mivel meg tudom érteni azt, hogy amit teszek, hogyan hat majd életem többi részére, családomra, csoportjaimra stb., helyes döntéseket tudok hozni. Többet adok bele életem minden egyes részébe, és így minden dinamikán fejlõdöm. Ennek a nem mindennapi technológiának köszönhetõen egyenesbe jött az, ami valaha lehetetlennek, kaotikus zûrzavarnak tûnt."
Egy Bostonban élõ nõ, aki olvasott a
dinamikákról, és alkalmazta a technológiát az életében, kitört a hosszú idõn át tartó félénkségbõl, befelé fordulásból és szótlanságból. „A dinamikákról tanulva úgy éreztem, hogy kiszabadultam ebbõl börtönbõl.
Életem legnagyobb részében befelé forduló voltam. Õszintén szólva azt hiszem, akár egy bútordarabbal is összetéveszthettek volna: szinte sohasem kommunikáltam, és ritkán vettem részt mások beszélgetésében. Életemnek nagyon jól meghatározható korlátai voltak. Hozzájárulásom és részvételem mértéke korlátozott volt, hogy csak a legapróbb dolgot említsem. Rájöttem, hogy kommunikálnom kell, és hozzá kell járulnom minden dinamikához. Minél többet kommunikálok, és minél jobban hozzájárulok, annál jobb lesz az életem. Ez a felismerés valóban elsöpörte a korlátokat. Mûködésbe lendültem, és elkezdtem hozzájárulni valami nagyon értékes dologhoz.”
33
Egy portlandi menedzser – amikor idõt
szakított zsúfolt munkaidejébõl családi életének javítására – felfedezte annak fontosságát és elõnyét, hogy a dinamikákat jó mûködési állapotban kell tartania.
„Amikor a dinamikákról tanultam, rájöttem, hogy néhány éven keresztül kihagytam egy fontos részét a második dinamikának: nagyon sokáig nem látogattam meg a szüleimet. Azt láttam, hogy elhanyagolva õket, és hagyva, hogy ez a dinamika rossz állapotba jusson, a többi dinamika is leépült. Annak ellenére, hogy nagyon mozgalmas a munkabeosztásom, és sok más elfoglaltságom is volt, elhatároztam, hogy idõt szakítok a vakációra, és meglátogatom a családomat. Régebben ez egy rázós döntés lett volna, és valószínûleg könnyebbnek tûnt volna tovább folytatni a munkát, és késõbbre
34
halasztani a vakációt. De most könnyû volt a döntés, mivel tisztán láttam, hogy ami a legtöbb jó a legtöbb dinamika számára, az az utazás. Szüleim elérzékenyültek, amikor megláttak, és nagyon jól sikerült a látogatás. Különös figyelmet fordítottam arra, hogy beszéljek velük arról, mit csinálok az életben, jelenleg mi az érdeklõdési köröm, min dolgozom és így tovább. Én is mindent megtudtam arról, hogy õk mit csinálnak. Ez nagyon sikeres kirándulás volt. Amikor hazamentem, néhány barátom szerint fiatalabbnak és boldogabbnak látszottam, pontosan olyannak, amilyennek éreztem magam. Ez volt az eredménye egy olyan dinamika kezelésének, ami nem volt jó állapotban."
SZÓJEGYZÉK aberrált: amit nem támaszt alá az értelem, eltérés az ésszerû gondolkodástól vagy viselkedéstõl. Lásd még az aberráció címszót ebben a szójegyzékben. aberráció: eltérés a racionális gondolkodástól vagy viselkedéstõl. Alapvetõen annyit jelent, hogy valaki téved, hibákat követ el, vagy még pontosabban, olyan rögeszmékkel rendelkezik, amelyek nem igazak. A szó tudományos értelemben is használatos. Az egyenes vonaltól való eltérést jelenti. Ha az egyenes út A-tól B-ig vezet, akkor az aberrált útvonal A-tól egy újabb pontig, majd ettõl egy újabb pontig, majd ettõl egy újabb pontig, majd ettõl egy újabb pontig, majd ettõl egy újabb pontig vezet, amíg végül megérkezik B-be. Ebben a tudományos értelemben az egyenesség hiányát is jelenti, vagy a torz látásmódot, mint például ha egy ember egy lovat lát, de azt gondolja, hogy elefántot lát. Az aberrált viselkedés helytelen viselkedés, vagy olyan viselkedés, amelyet nem támaszt alá az értelem. Az aberráció szemben áll az épelméjûséggel, ami ennek ellentéte. A latin aberrare: „eltévelyedni” szóból származik – latin ab: „el”, errare: „tévelyedni”.
jelent. A Dianetika egy módszertan, amelyet L. Ron Hubbard fejlesztett ki, s amely segít enyhíteni az olyan kellemetlenségeket, mint a nemkívánatos érzetek és érzelmek, irracionális félelmek és pszichoszomatikus betegségek. A legpontosabban úgy írhatjuk le, mint amit az elmén keresztül a lélek tesz a testtel. dinamika: késztetés a túlélésre egy bizonyos utat követve, késztetés a létezésre az élet egy területén. Nyolc dinamika van: az elsõ önmagunk, a második a szex és a család, a harmadik a csoportok, a negyedik az emberiség, az ötödik az életformák, a hatodik a fizikai univerzum, a hetedik a szellemi lények, és a nyolcadik a Legfelsõbb Lény. enturbulál: felkavarodás vagy összezavarodottság állapotába juttat.
Szcientológia: alkalmazott vallásos filozófia, amelyet L. Ron Hubbard fejlesztett ki. A Szcientológia a szellem önmagával, univerzumokkal és más életformákkal való viszonyának tanulmányozása és kezelése. A Szcientológia név a latin scio, azaz „tud” szóból és a görög logos szóból származik, amelynek jelentése „a szó vagy külsõ forma, amely által a belsõ Dianetika: a görög dia szóból származik, amely gondolat kifejezõdik és ismertté válik”. Így a azt jelenti: „át”, és a nouszból, amely „lelket” Szcientológia a tudásról való tudást jelenti.
35
L. RON HUBBARDRÓL
E
gyetlen állítás sem jellemezhetné jobban L. Ron Hubbard életét ennél az egyszerû kijelentésnél: „Szeretek másokon segíteni, és életem legnagyobb örömének tekintem, amikor azt látom, hogy az ember megszabadítja önmagát az árnyaktól, amelyek elhomályosították napjait.” E szavak mögött egy, az emberiség szolgálatában eltöltött élet áll, és a bölcsességnek egy olyan öröksége, amely bárkit képessé tesz arra, hogy megvalósítsa a boldogság és a szellemi szabadság régóta dédelgetett álmát. L. Ron Hubbard 1911. március 13-án született a nebraskai Tildenben. Felfedezésének útja és embertársai iránti elkötelezettsége korán kezdõdött. „Azt akartam, hogy mások boldogok legyenek, és sehogy sem fért a fejembe, hogy miért nem azok” – írta egy ifjúkori levelében, és ez árulkodik érzéseirõl, amelyek életében mindvégig vezérelték. 19 éves korára már több mint négyszázezer kilométert utazott Jáva, Japán, India és a Fülöp-szigetek kultúráját vizsgálva. 1929-ben az Egyesült Államokba hazatérve Ron újrakezdte a korábbi kutatásait, és a következõ évben beiratkozott a George Washington Egyetemre. Ott a matematika, mérnöki tudományok, valamint az atomfizika, akkor új tudománya területén folytatta hivatalos tanulmányait. Ezek mindegyike létfontosságú, életbevágó eszközt nyújtott állandó kutatásaihoz. Hogy kutatásainak ezzel anyagi fedezetet biztosítson, Ron irodalmi pályafutásba kezdett az 1930-as évek elején, és hamarosan az egyik legszélesebb körben olvasott, népszerû regényíróvá vált. Fõ célját azonban soha nem tévesztette szem elõl, és folytatta fõ kutatási vonalát kiterjedt utazások és expedíciók révén.
A II. világháború kitörésekor alhadnagyi rangban belépett az Egyesült Államok Haditengerészetébe, és tengeralattjáró-romboló hadihajók parancsnokaként szolgált. Harc közben elszenvedett sebesüléstõl részben vakon és bénán, 1945-ben véglegesen rokkanttá nyilvánították. Az elmére vonatkozó elméleteinek felhasználásával azonban nemcsak bajtársain volt képes segíteni, hanem saját egészségét is visszanyerte. További öt év intenzív kutatás után Ron felfedezései a Dianetika: A szellemi egészség modern tudománya címû könyvben tárultak a világ elé. A Dianetika, az elme elsõ népszerû kézikönyve, amely kifejezetten az utca embere számára 36
íródott, az emberiség reményeinek új korszakát nyitotta meg, és életének egy új korszakát a szerzõ számára, aki azonban nem hagyott fel a kutatással; és miután 1951 végéig áttörést áttörés után foglalt rendszerbe, megszületett a Szcientológia alkalmazott vallásos filozófiája. Mivel a Szcientológia az élet egészére ad magyarázatot, az emberi létnek nincs olyan vonatkozása, amivel L. Ron Hubbard elkövetkezõ mûvei ne foglalkoztak volna. Hol az Egyesült Államokban, hol Angliában élve folytatta a kutatásait, amelyek megoldásokat kínáltak olyan társadalmi problémákra, mint a hanyatló oktatási standardok és a burjánzó drogfogyasztás. Mindent egybevéve, L. Ron Hubbard Dianetika és Szcientológia munkái negyvenmillió szót tesznek ki rögzített elõadások, könyvek és írásmûvek formájában. Ezek együttesen alkotják egy 1986. január 24-én véget ért életút örökségét. L. Ron Hubbard távozása azonban semmiképpen sem jelentette valaminek a végét, hiszen forgalomban lévõ könyveinek százmillióival és a jobbító technológiát nap mint nap alkalmazó emberek millióival valóban azt mondhatjuk, hogy a világnak még ma sincs nála jobb barátja. 37
NEW ERA® Publications International ApS
38
Store Kongensgade 53, 1264 Copenhagen K, Denmark ISBN 87-7968-214-6 © 2001 L. Ron Hubbard Library. Minden jog fenntartva. Bármilyen engedély nélküli másolás, fordítás, duplikálás, importálás vagy terjesztés, egészben vagy részben, bármilyen formában – beleértve az elektronikus másolást, tárolást vagy továbbítást – az idevonatkozó törvények megsértése. Scientology, Szcientológia, Dianetics, Dianetika, Celebrity Centre, L. Ron Hubbard, L. Ron Hubbard kézjegye és a Szcientológia kereszt védjegyek és márkanevek, amelyek a Religious Technology Center tulajdonában vannak, használatuk annak engedélyével történik. A Scientologist egy kollektív tagsági jegy, amely a kapcsolódó Szcientológia egyházak és missziók tagjait jelöli.
A NEW ERA bejegyzett védjegy és márkanév. A nyomtatás Dániában készült. HUNGARIAN EDITION
®
L. RON HUBBARD kiadvány
