Európa környezete. Negyedik értékelés Összefoglaló

Európa környezete Negyedik értékelés Összefoglaló

Bulgária és Románia

Törökország

T

Nyugat- és Közép-Európa (NYKE)

Európai Unió — 25 Tagállamok (EU–25)

ÁG

SV

A SP

N

ÁJ

YO

SZ

OLASZO

RS

Z

1500

N

O

V

É

R D

V

I A G É G Á Z S R O

L

Á

G

G ÖR

Km

-70°

30°

SZ

T

ÁG

CI

Ö

PR

US

R

40°

-80° -90°

-100° -110°

Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA)

Közép-Ázsia

Andorra, Monaco, San Marino

Kaukázusi országok ÜZ

60°

ZT TÁ

IS SZ

G NI

BE

O R RBAJ DZSÁN S Z Á G TÜRKME

50°

-120°

-140°

ÁN

-150°

TÁN

80°

ÁN

KIRGIZISZ SZT TÁDZSIKI

70°

-160°

E F Ö D

-130°

K A Z A H S Z T Á N

O R O S Z

GR ÖR ÚZ IA MÉ N YOR SZÁ Ö K G AZ E

V

NA

N N F I ÉS Z LE TO RS L I TT O S ZÁ Z N R TV Á G G G EH YE ÁN SZÁ U G O LO IA SZ RS B RS EL ZÁ TR A G Z IA S ÁG RU Z O H L S V O O Z É M

A

BO RV VÁ N A H SZ ÁTO I A G Y ER N AR K I A U R CE IA É SZ Á OR K GO S G R SZ R M S AJ O N T VIN Z E O M Á G M OL EN A RB D IA Á N EG I A O VA M RÓ A AL C B B Á K ÖEDÓN U L N I Z T IA V G A ÁR OL Á R Ö SA T JU G S Á GOS I A OR G ZLÁ

C

LO

Páneurópai régió — a jelentésben használt országcsoportok

Kelet-Európa, a Kaukázus és Közép-Ázsia (KEKKÁ)

Kelet-Európa

Délkelet-Európa (DKE)

A jelentés hatókörén kívül

20°

R

SZ

CS

1000

AO

I

R

TA

A

LE

ÁL

G

I

G EL

O A ET M NÉ UM

M

Á

C

Z

AN

S

B

DI

500

R

G ZÁ RS ÍRO

AN

0

O

Á

HO

LL

20°

PR

UG

A LI

NI DÁ

30°

40°

-60°

Z Á G

S

Nyugat-Balkán

S

FR

R

LT SÜ G YE S Á EG ÁLY R KI

O

D IZL A N

N

R

Á

90°

C

I

-170°

Ó 100°

110°

30°

40°

Európa környezete Negyedik értékelés Összefoglaló

Kijevtől Belgrádig

Az „Európa környezetéért” folyamatban ma három kontinensen 56 ország vesz részt, hogy közösen nézzenek szembe a környezetvédelmi kihívásokkal. A folyamat támogatása érdekében az Európai Környezetvédelmi Ügynökség értékeléseket készített a páneurópai régió környezetéről, hogy politikákhoz kapcsolódó, naprakész és megbízható információkat biztosítson a környezet és a társadalom közötti kölcsönhatásokról. A páneurópai környezet állapotáról szóló első átfogó értékelést Szófiában mutatták be 1995‑ben. Az 1998-ban Åarhusban és 2003-ban Kijevben megrendezett miniszteri konferencián az adataikban és tartalmukban megújított értékeléseket ismertettek. Ez a negyedik jelentés a sorozatban. Lehetőség szerint a jelentés értékeli az előrehaladást, elsősorban az Európai Közösség hatodik környezetvédelmi cselekvési programjában, illetve a kelet-európai, a kaukázusi és a közép‑ázsiai országokra vonatkozó környezetvédelmi stratégiában meghatározott célkitűzések mentén. A jelentés a régióban tevékenykedő számos nemzetközi szervezettel, kormányzati intézménnyel és nem kormányzati szervezettel szoros együttműködésben készült. Annak ellenére, hogy figyelemreméltó haladást sikerült elérni a környezetpolitika és a fenntartható fejlődés előmozdítása terén a páneurópai régióban, az integrált politikai megközelítések alkalmazásában még mindig van „végrehajtási rés”.

A negyedik értékelés háttere Páneurópai és regionális szint

Globális szint

Negyedik páneurópai környezetvédelmi értékelés

Tematikus fókusz

Átfogó

A politika felülvizsgálata

Nemzeti szint

Forrás: A Negyedik értékelés 1.5 ábrája alapján.

A sikeres végrehajtás az egyértelmű és megvalósítható céloktól, valamint a haladás ellenőrzését célzó mechanizmusoktól függ. A régióban a környezeti információk minőségüket tekintve még mindig eltérőek, azaz jelentős különbségek mutatkoznak az adatok rendelkezésre állása és megbízhatósága tekintetében. Jelentős mértékű további fejlődésre van szükség abban a tekintetben, hogy az olyannyira szükséges adatok és információk ne csak hozzáférhetők, de még inkább összehasonlíthatók és megbízhatók is legyenek.

Társadalmi-gazdasági tendenciák

A páneurópai régió gazdag kulturális és környezeti sokszínűséget hordoz. Lakosainak száma meghaladja a 870 milliót, akiknek több mint fele Nyugat- és Közép-Európában (NYKE) él, ami az Európai Uniót (EU) — több mint 100 fő/km2 népsűrűséggel — az egyik legsűrűbben lakott területté teszi a világon. Mindez éles ellentétben áll Kelet-Európa és Közép-Ázsia viszonylagosan ritkán lakott jellegével, ahol az átlagos népsűrűség jóval a 20 fő/km2 alatt van. Az elmúlt évek gazdasági fellendülése eredményeként a páneurópai régió szinte valamennyi országában viszonylagos értelemben megnőtt a nemzeti jövedelem. A gazdasági növekedés mértéke különösen erőteljes a délkelet‑európai (DKE) és a KEKKÁ-országokban.

A páneurópai régió és alrégiói: a legfontosabb társadalmigazdasági mutatók 2005-ben

Terület (1 000 km2)

Népesség (millió)

Jövedelem (GDP/fő, USD)

Nyugat- és Közép-Európa (NYKE) EU‑15

3 243

385

22 337

EU‑10

729

74

5 594

EFTA és más NYKE-országok

468

12

36 550

Kelet-Európa, a Kaukázus és Közép-Ázsia (KEKKÁ) Kelet-Európa

17 943

204

2 034

Kaukázus Közép-Ázsia

186

16

1 112

4 003

58

955

264

22

2 236

1 132

102

3 052

Délkelet-Európa (DKE) Nyugat-Balkán Egyéb DKEországok

Forrás: A Negyedik értékelés 1.2 táblázata alapján.

Kereskedelmi forgalom a NYKE/DKE-országok és a KEKKÁ‑országok között 2005-ben (milliárd USD) -60°

-70°

-80°

-90°

-110°

-130°

-150°

-160°

-170°

Mezőgazdasági termékek

40°

40°

131.95

Feldolgozóipar

29.47

Tüzelőanyagok és bányászati termékek

6.54

40°

2.43 94.47

30°

10.39

30°

20° 20°

30°

40°

50°

60°

70°

80°

90°

0

500

1000 1500 Km

100°

110°

Nyugat- és Közép-Európa (NYKE) és DélkeletEurópa (DKE) KEKKÁ A jelentés hatókörén kívül

Forrás: A Negyedik értékelés 6.1 térképe.

A KEKKÁ-országok gazdaságai egyre növekvő mértékben elmozdulnak a mezőgazdasági termeléstől való függőségtől a szolgáltatási ágazat felé. Mindamellett a KEKKÁ-régió még mindig viszonylag jobban függ az ásványkitermeléstől és a mezőgazdaságtól, ami gyakran komoly környezeti terheléssel és nagy mennyiségű hulladék keletkezésével jár. A régióban a független államok száma 1990 és 2007 között 33-ról 53-ra emelkedett, és ezen időszak alatt a 15 tagú Európai Unió 27 tagállamra bővült.

Környezet és egészség: A levegő minősége A főként finomrészecskék és a földfelszíni ózon által okozott légszennyezés továbbra is komoly fenyegetést jelent az egészségre nézve: az NYKE‑országokban csaknem egy évvel megrövidíti az átlagos várható élettartamot és hatással van a gyermekek egészséges fejlődésére is. A KEKKÁ-országokban a legtöbb légszennyező anyag mennyisége több mint 10 %-kal növekedett a gazdasági fellendülés, a közlekedés fejlődése, valamint a légszennyezés megakadályozása érdekében alkalmazott politikák hatékonyságának hiánya miatt. A KEKKÁ-országokban a rossz minőségű adatok eleve lehetetlenné teszik a levegőminőség és következményeinek alapos vizsgálatát. Mindazonáltal a korlátozottan rendelkezésre álló adatok szerint a KEKKÁ-országokban és a DKE‑országokban — az NYKE-országokhoz hasonlóan — a finomrészecskék és azok mérgező alkotórészei jelentik a legfőbb egészségügyi veszélyt. A kibocsátások százalékos változásai (2000–2004)

Szennyező anyag

NYKE

DKE

KEKKÁ

– 8.7 %

+ 5.7 %

+ 13.1 %

Kén-dioxid (SO2)

– 19.6 %

+ 1.5 %

– 10.3 %

Illékony szerves vegyületek (VOC)

– 13.6 %

– 12.3 %

+ 11.2 %

– 2.6 %

– 5.7 %

– 14.4 %

– 11.3 %

– 2.1 %

+ 11.5 %

– 9.7 %

+ 2.2 %

+ 12.6 %

Nitrogén-oxidok (NOX)

Ammónia (NH3) Ózon

Részecske (PM10)

Forrás: A Negyedik értékelés 2.2.1 táblázata.

Környezet és egészség: Belvizek A páneurópai régióban több mint 100 millió embernek még mindig nem áll rendelkezésére biztonságos ivóvíz és megfelelő higiéniai feltételek. A KEKKÁ- és a DKE-országokban a vízellátás és a higiéniai szolgáltatások minősége folyamatosan romlott az elmúlt 15 évben, ami legfőképpen a vidéki lakosságot érintette. A páneurópai népesség egyharmada olyan országokban él, ahol a vízforrások komoly terhelés alatt vannak. A vízellátó rendszerekben a jelentős mértékű szivárgás, az öntözési rendszerek rossz irányítása és fenntartása, valamint a nem fenntartható termelési minták súlyosbítják az aszályok és a vízhiány hatásait.

A folyók áradások által érintett vízgyűjtő területei (1998–2005) -60°

-70° -80° -100° -120° -140°

-160°

-170°

Áradások száma

40°

2 3

40°

4 40°

30°

30°

20° 0 500 1000 1500 Km 20° 30°

5 ≥6

40°

50°

60°

70°

80°

90°

100°


110°

Forrás: A Negyedik értékelés 2.3.1 térképe.

Környezet és egészség: talaj A kijevi konferencia óta haladás történt a politikafejlesztés, illetve az információk rendelkezésre állása tekintetében egyaránt. Mindazonáltal még mindig túl korai lenne a talajerőforrások helyzete terén hangsúlyos javulásról beszámolni. A meglévő kockázatok — különösen a klimatikus változások — összetettségét figyelembe véve, újfajta gondolkodásra van szükség a talajjal kapcsolatos cselekvéseket alátámasztó tényalapokat javító mechanizmusok tekintetében. A helyes gyakorlatok cseréje a hasonló talajfeltételekkel rendelkező országok és régiók között csökkentheti a helyreállítási költségeket a talajt érő számos veszély tekintetében, és fontos alapot nyújthat az együttműködéshez.

A talajszennyezést okozó gazdasági tevékenységek áttekintése néhány NYKE és DKE-országban (megvizsgált helyszínek %-ában)

Hadászati tevékenységek 1 % Bányászat 2 % Szállítás közben történő kiömlés 3 % Raktározás 4 %

Egyéb 9%

Ipari termelés és kereskedelmi szolgáltatások 36 %

Erőművek 4 % Ipari hulladék kezelése és ártalmatlanítása 9%

Települési hulladék kezelése és ártalmatlanítása 15 %

Olajipar 17 %

Forrás: A Negyedik értékelés 2.4.2 ábrája.

10

Környezet és egészség: veszélyes vegyi anyagok A vegyipar világszerte növekvőben van. Az Európai Unióban a mérgező vegyi anyagok termelése csaknem az összes vegyianyag-termelés növekedésével arányosan nőtt, és mindkettő gyorsabban növekedett a GDP-nél. A globalizáció következtében a környezeti terhek a fejlődő országokra tevődnek át, valamint a kockázatok újrabehozatala történik a határokon átnyúló szennyezésen és a szennyezett termékeken keresztül. A közelmúltban nagy jelentőségű új politikákat és jogszabályokat fogadtak el Európában és világszerte egyaránt a vegyi anyagok kezelésére vonatkozóan. Az EU esetében ez magában foglalja a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről és engedélyezéséről szóló jogszabályt (REACH), amely 2007-ben lépett hatályba. Nemzetközi szinten a vegyi anyagok nemzetközi kezelésének stratégiai megközelítését (SAICM) fogadták el 2006-ban. Ezenkívül elfogadták a globális harmonizált osztályozási és címkézési rendszert (GHS), valamint hatályba lépett a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról (POP) szóló Stockholmi Egyezmény és az előzetes tájékoztatáson alapuló jóváhagyásról (PIC) szóló Rotterdami Egyezmény.

11

Éghajlatváltozás

Az elmúlt években a legtöbb európai országban megnövekedett az üvegházhatású gázok kibocsátása, és ez a tendencia előreláthatóan a jövőben is folytatódik. Számos európai ország nemzeti programokat fogadott el a kibocsátások csökkentésére, de néhányuknak még így is nehéz lesz az általuk vállalt kiotói célok megvalósítása. Az Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozási Keretegyezményéhez csatolt Kiotói Jegyzőkönyv és annak első kötelezettségvállalási időszaka csak a kezdeti lépés az éghajlatváltozás problémájának megoldása felé. Világszinten a kibocsátásokat 2050-ig 50 %-kal csökkenteni kell, hogy a hőmérséklet növekedését az iparosodás előtti szintnél legfeljebb 2 °C-kal magasabb szintre korlátozzák, mely cél az EU szerint szükségszerűen megvalósítandó annak érdekében, hogy elkerülhetővé váljanak a jövőben az elfogadhatatlan éghajlati változások hatásai.

Az üvegházhatású gázok összes kibocsátásának alakulása % 115

A Kijev óta elért haladás

110 105 100 95 90 85 80 75 70 65

19 90 19 91 19 92 19 93 19 94 19 95 19 96 19 97 19 98 19 99 20 00 20 01 20 02 20 03 20 04

60

EU-25

EFTA

KEKKÁ

Forrás: A Negyedik értékelés 3.4 ábrája.

12

DKE

A folyókba történő kibocsátás éves szintjének 2070-re előrevetített változása Európában, a 2000. évi szinttel összehasonlítva

Két különböző éghajlati modellből — ECHAM4 (bal) és HadCM3 (jobb) — származó adatok alapján Csökkenés

Kismértékű változás

– 50 % – 25 % – 10 % + 10 % + 25 %

Növekedés


+ 50 %


Az előrejelzések szerint néhány elkerülhetetlen éghajlatváltozási hatás befolyásolni fogja a legtöbb gazdasági ágazatot és természetes erőforrást, még e hatások enyhítését célzó erőteljes programok alkalmazásával is. Ennélfogva a lehető leggyorsabban alkalmazkodni kell e hatásokhoz valamennyi ágazatban politikák és intézkedések kidolgozásával és végrehajtásával.

13

Biológiai sokféleség

A biológiai sokféleség és az ökoszisztémaszolgáltatások csökkenése továbbra is komoly problémát jelent a páneurópai régióban. Ezenkívül, az invazív idegen fajok száma tovább nő a régióban. A kijevi állásfoglalás átfogó célként a biodiverzitás csökkenésének megállítását határozta meg a régióban 2010-re, ami nem lesz megvalósítható további komoly erőfeszítések és erőforrások nélkül. Mindazonáltal kommunikációs, oktatási és lakossági tudatossági programok megvalósítására kerül sor a kijevi állásfoglalással összhangban.

Az invazív fajokra irányuló nemzeti stratégiák kidolgozásában elért előrehaladás

NYKE (n = 32)

DKE (n = 8)

KEKKÁ (n = 12)

Létrehoztak egy, az invazív idegen fajokra irányuló nemzeti stratégiát vagy folyamatban van egy ilyen stratégia kidolgozása Az invazív idegen fajokat egyértelműen elismerik a nemzeti biodiverzitási stratégiákban/cselekvési tervekben, amelyekről a CBD‑nek jelentést tesznek Nem határoztak meg az invazív, idegen fajok elleni fellépést nemzeti szinten Nem áll rendelkezésre információ


14

Az illegális fakitermelés mértéke egyes országokban (2000–2004) -30°

-20°

-10°

0°

10°

20°

30°

40°

50°

60°

70°

60°

Hivatalos becslések, összes fakitermelés mennyisége (%) Nem ad okot aggodalomra

50°

0–1 1–2

50°

2–10 40°


40°

0

500

0°

1000

1500 Km

10°

10–35 Nincs adat

20°

30°

40°


Komoly haladás könyvelhető el az ökológiai hálózatok létrehozása terén: a Páneurópai Ökológiai Hálózat és a Natura 2000 hálózat kialakulóban van, noha még mindig nem áll rendelkezésre elegendő információ a természetmegőrzési státuszukkal kapcsolatban. A környezeti aggályok egyre inkább beépülnek az erdészeti és a mezőgazdasági ágazatokba. Ennek ellenére azonban a mezőgazdaság még mindig jelentős hatást gyakorol a biológiai sokféleségre. Az a konkrét politikai cél, hogy 2006-ra azonosítsák az összes „magas természeti értéket” képviselő mezőgazdasági területet, még nem valósult meg.

15

Tengeri és part menti környezet

Az eutrofizáció továbbra is problémát jelent a zárt tengerekben és a védett tengeri vizekben szerte a páneurópai régióban. Különösen a mezőgazdaságból származó diffúz tápanyagforrások csökkentése jelent továbbra is komoly kihívást, és erőteljes fellépést kíván meg. A túlhalászás még ma is gyakori jelenség a páneurópai tengerekben. Hatékonyabb politikákra és a jogszabályok szigorúbb végrehajtására van szükség a halállományok helyreállításához, és különösen az illegális halászat felszámolásához, valamint a halászat által az egész tengeri ökoszisztémára gyakorolt hatások mérsékléséhez.

A földhasznosítás változásai a 10 km-es part menti övezeten belül az EU 22 part menti tagállamából 17-ben (1990–2000) A földhasznosítás nettó változása a kezdeti év %-ában kifejezve

8 6 4 2 0 –2 Mesterségesen kialakított területek

Természetközeli vegetáció

Szántóterületek és állandó kultúrák

Nyílt területek/fedetlen talaj

Legelők és vegyes mezőgazdasági területek

Vizes élőhelyek

Erdőterületek

Víztestek


16

Olajszállító tartályhajók balesete következtében történő olajkiömlések az európai tengereken Kiömlött olaj tonnában kifejezve (balesetek > 7 tonna)

Balesetek (> 7 tonna) száma

200 000


175 000 150 000 125 000 100 000 75 000 50 000 25 000

19

9 19 0 9 19 1 9 19 2 9 19 3 9 19 4 9 19 5 9 19 6 9 19 7 9 19 8 9 20 9 0 20 0 0 20 1 0 20 2 0 20 3 04 20 05

0

20 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0

Olajfoltok

Balesetek (> 7 tonna) száma


Az éghajlatváltozás valószínűleg hatást gyakorol a tengerekre és a part menti vizekre, ideértve a tengeri szervezeteket is. Az alkalmazkodási politikáknak magukban kell foglalniuk olyan intézkedéseket, amelyek más, nem éghajlati jellegű tényezők okozta nyomások csökkentésére irányulnak annak érdekében, hogy növeljék a tengeri ökoszisztémák és a part menti zónák terhelhetőségét az éghajlati változásokkal szemben. A regionális tengeri egyezmények és az európai uniós politikák keretében tett intézkedések eredményeként javult a víz minősége a nyugati tengerekben, például egyes veszélyes anyagok tekintetében. Az általában véve rossz állapotú európai tengeri és part menti környezet javítását célzó politikáknak az ökoszisztémákat figyelembe vevő megközelítéseken kell alapulniuk. 17

Fenntartható fogyasztás és termelés

A fenntartható fogyasztás és termelés fogalma a kijevi konferencia óta kiemeltebb szerepet kapott a politikai napirendben. Mindazonáltal kevés konkrét eredmény született, végrehajtási stratégiákra és a környezeti hatások mérését szolgáló eszközökre van szükség. Az elmúlt években az egy főre jutó erőforrásfelhasználási szint valamennyi régióban stabil maradt, és bizonyos mértékben szétvált az erőforrás-felhasználás és a gazdasági növekedés. Az erőforrás-felhasználás hatékonysága országonként igen eltérő, és az EU-15-ben sokszorosa az EU-10 és a DKE-országok energia-felhasználásának, illetve húszszorosa a KEKKÁ-országokénak. A fogyasztási minták a gazdasági-társadalmi változások következtében gyorsan változnak. Az életciklussal összefüggő legnagyobb környezeti hatásokat előidéző fogyasztási kategóriákba tartozik az étel és ital, a magánközlekedés és a lakhatás. Az EU-ban a jövőbeni hatások leginkább az idegenforgalom és a légi közlekedés terén jelentkeznek majd. A páneurópai régióban egyre több hulladék keletkezik. A környezetvédelmi szempontból legkevésbé előnyös megoldás, a hulladéklerakó, még ma is a leginkább elterjedt hulladékgazdálkodási mód az egész páneurópai régióban. Az uniós tagállamok elértek némi haladást azáltal, hogy korlátozták a hulladéklerakókba kerülő települési hulladék arányát. Számos KEKKÁ- és DKE-ország stratégiákat és jogszabályokat dolgozott ki a hulladékokra vonatkozóan, de ezek hatékony végrehajtása még várat magára.

18

Összegyűjtött települési hulladék Kg/fő

700


600 500 400 300 200 100 0

95

19

96

19

97

19

98

19

99

19

00

20

01

20

02

20

EU-15 + EFTA

EU-25 + EFTA

EU-10

KEKKÁ

03

20

04

20

05

20

DKE


A hulladék megfelelő gyűjtése és a biztonságos hulladéklerakás továbbra is megoldásra vár. Néhány KEKKÁ-országban még ennél is nagyobb kihívást jelent a környezetbiztonság biztosítása és a múltból megörökölt veszélyes hulladéklerakók felszámolása.

19

Ágazatok: mezőgazdaság

A korszerű, intenzív mezőgazdasági termelés alkalmazása, az azzal járó levegő-, víz- és talajszennyezéssel gyakran negatív hatást fejt ki. Ugyanakkor a mezőgazdasági termelés pozitív szerepet tölt be Európa tájképének és biológiai sokféleségének megőrzésében. Az EU-15 déli országaiban és a DKE‑országokban az öntözött földterületek nagysága megnövekedett, ami állandó jellemzője a mezőgazdasági termelés intenzívebbé válásának. Az öntözés gyakran hozzájárult a vízforrások és a vízminőség csökkenéséhez, a talaj sótartalmának növekedéséhez és a talajminőség romlásához, különösen a déli és a keleti KEKKÁ-országokban. A legtöbb DKE- és KEKKÁ-országnak folyamatos nemzetközi támogatásra van szüksége ahhoz, hogy a mezőgazdaságban jobb környezetgazdálkodást valósítson meg.

Egy hektár mezőgazdasági földterületre jutó műtrágya‑felhasználás Átlagos műtrágya-felhasználás (kg/ha)

160


120 80 40

KEKKÁ

DKE


2 20 0

0

EU-10

EU-15 + EFTA-4

20

20 0

8 19 9

6 19 9

4 19 9

2 19 9

19 9

0

0

Ágazatok: idegenforgalom

Nemzetközi szinten egyre nő a turisták száma a páneurópai régióban. Az idegenforgalom az egyik fő felelőse a környezetvédelmi szempontból leginkább káros közlekedési módok, azaz a magán személyautók és — ami még problémásabb — a légi közlekedés iránti megnövekedett igénynek. A tengerpartok, szigetek és a hegyek továbbra is különösen érzékenyek az idegenforgalmi fejlesztésekre. Néhány népszerű idegenforgalmi célponton a tömegturizmus esetenként visszafordíthatatlan pusztítást okozott. Az idegenforgalom hatásai előreláthatóan megszaporodnak a növekvő jólét, az életmód és a demográfiai változások miatt. A turisták magatartása továbbra is kritikus tényező lesz az ágazat fenntarthatósága tekintetében.

Nemzetközi turisztikai érkezések és százalékban kifejezett változás 1 000 érkezés

%

360 000

100 80

240 000

60 40

120 000

20 0

NYKE

1995

KEKKÁ

2000

2005

DKE

0

% változás 2000–2005


21

Ágazatok: közlekedés

A DKE- és az NYKE-országokban a közlekedés energiafelhasználása és az üvegházhatásúgázkibocsátása gyors mértékben növekszik, a közlekedés általános növekedésével együtt. Az NYKE-országokban az egy főre jutó közlekedési energiafelhasználás és az ebből következő CO2‑kibocsátás továbbra is kétszer–négyszer magasabb a DKE- és a KEKKÁ-országok adataival összevetve. A versenyképes városi közlekedési megoldások kidolgozása az egyik módszer a forgalmi torlódások és a levegőminőség problémáinak kezelésére, illetve a közlekedésbiztonság javítására. Ahhoz, hogy a tömegközlekedés versenyképes legyen, a városokat a tömegközlekedést szem előtt tartva kell megtervezni és fejleszteni. Gépjármű-tulajdonlás Európában Gépjármű/1 000 fő

500

DKE

KEKKÁ

NYKE

400 300 200 100

M ac ed ón ia

S Vo zer lt bi H Ju a o go és rv sz M áto lá on r s v Kö ten zág zt eg ár r ó Tö Ro sas rö má ág ko n rs ia O Al zá ro bá g sz ni a Fö d Ö M rm B erá e ol c én la ió do va Ka yo rus i K za rsz z öz hs ág tá zt rs án Az a er G ság r Ki baj úz Tá rgi dzs ia Tü dz zis án rk sik ztá m is n en zt is án Ü U ztá zb kr n eg aj is na zt N án YK E (á tla g)

0

1993

2003


22

Ágazatok: energia

A kijevi konferencia óta az energiafelhasználás és az abból származó üvegházhatású gázok kibocsátása a páneurópai régióban annak ellenére növekszik, hogy néhány területen javult az energiahatékonyság és növekedett a megújuló energiaforrások alkalmazása. Ez a tendencia várhatóan folytatódik, kivéve, ha további politikák és intézkedések végrehajtására kerül sor. A három páneurópai alrégióban az energiapiacok szorosan összekapcsolódnak. Az NYKE- és a DKE‑országokban a földgáz- és az olajbehozatal jelentős része érkezik a KEKKÁ-országokból, és 2030-ig ez az arány várhatóan jelentősen megnő.

Összes energiafelhasználás tüzelőanyagok szerint % 100

80

60

40

20

0

92

19

99

19

04

20

NYKE

92

19

99

19

04

20

DKE

92

19

99

19

04

20

KEKKÁ

Egyéb források

Földgáz

Megújuló erőforrások

Olaj- és petróleum termékek

Nukleáris erőforrások

Szén és széntermékek


23

„Európa környezetéért” — a legfontosabb események

1991

Első miniszteri konferencia — Dobris Aláírás: Egyezmény az országhatárokon átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról (Espoo-i Egyezmény); a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről szóló egyezményhez (CLRTAP) csatolt jegyzőkönyv az illékony szerves vegyületekről (VOC) Hatálybalépés: CLRTAP-hoz csatolt jegyzőkönyv a NOX-ról (nitrogén-oxidokról)

1992

Aláírás: Egyezmény a határokon átlépő vizekről (TWC); Egyezmény az ipari balesetek országhatárokon átnyúló hatásairól (CTEIA)

1993

Második miniszteri konferencia — Luzern

1994

Aláírás: a CLRTAP-hoz csatolt jegyzőkönyv a kénkibocsátásról

1995

Harmadik miniszteri konferencia — Szófia

1996

Hatálybalépés: Egyezmény a határokon átlépő vizekről (TWC)

1997

1998

Hatálybalépés: Egyezmény az országhatárokon átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról (Espoo-i Egyezmény); a CLRTAP-hoz csatolt VOC-jegyzőkönyv

Negyedik miniszteri konferencia — Aarhus Aláírás: Århusi Egyezmény (AC); a CLRTAP-hoz csatolt jegyzőkönyv a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról (POP); a CLRTAP-hoz csatolt jegyzőkönyv a nehézfémekről Hatálybalépés: a CLRTAP-hoz csatolt jegyzőkönyv a kénkibocsátásról

1999

2000

24

Aláírás: a TWC-hez csatolt jegyzőkönyv a vízről és az egészségről; a CLRTAP-hoz csatolt jegyzőkönyv a földfelszíni ózonról Hatálybalépés: Egyezmény az ipari balesetek országhatárokon átnyúló hatásairól (CTEIA)

2001

Hatálybalépés: Århusi Egyezmény (AC)

2002 2003

Ötödik miniszteri konferencia — Kijev A KEKKÁ-stratégia elfogadása Kijevi állásfoglalás a biodiverzitásról Az aláírás megtörtént, de még nem lépett hatályba (2007. júniusi helyzet): az AC-hez csatolt PRTR-jegyzőkönyv; a TWC-hez csatolt jegyzőkönyv a polgári jogi felelősségről; az Espoo-i Egyezményhez csatolt SKV-jegyzőkönyv Aláírás: Egyezmény a Kárpátok védelméről és fenntartható fejlesztéséről (Kárpátok Egyezmény) Hatálybalépés: a CLRTAP-hoz csatolt jegyzőkönyv a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról (POP); a CLRTAP-hoz csatolt jegyzőkönyv a nehézfémekről

2004 2005

Hatálybalépés: a TWC-hez csatolt jegyzőkönyv a vízről és az egészségről; a CLRTAP-hoz csatolt jegyzőkönyv a földfelszíni ózonról

2006

Hatálybalépés: Kárpátok Egyezmény

2007

Hatodik miniszteri konferencia — Belgrád

2008 2009 2010 2011

Hetedik miniszteri konferencia — Astana

25

Megjegyzések

26

„Európa környezetéért”

Albánia

Litvánia

Amerikai Egyesült Államok

Luxemburg

Andorra Ausztria

Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság

Azerbajdzsán

Magyarország

Belarusz

Málta

Belgium

Moldovai Köztársaság

Bosznia és Hercegovina

Monaco

Bulgária

Montenegró

Ciprus

Németország

Cseh Köztársaság

Norvégia

Dánia

Olaszország

Egyesült Királyság

Orosz Föderáció

Észtország

Örményország

Finnország

Portugália

Franciaország

Románia

Görögország

San Marino

Grúzia

Spanyolország

Hollandia

Svájc

Horvátország

Svédország

Írország

Szerbia

Izland

Szlovákia

Izrael

Szlovénia

Kanada

Tádzsikisztán

Kazahsztán

Törökország

Kirgizisztán

Türkmenisztán

Lengyelország

Ukrajna

Lettország

Üzbegisztán

Liechtenstein

27

A Dobris‑értékelés

Szóﬁa, 1995

Európa környezete Második értékelés

Aarhus, 1998

Európa környezete Harmadik értékelés

Kijev, 2003

Európa környezete Negyedik értékelés

Belgrád, 2007

Az alábbi honlapon további információkat találhat és letöltheti a fenti jelentéseket: www.eea.europa.eu/pan-european

Európai Környezetvédelmi Ügynökség Kongens Nytorv 6 1050 Copenhagen K, Denmark Tel.: +45 33 36 71 00 Fax: +45 33 36 71 99 Internet: eea.europa.eu Kérdések: eea.europa.eu/enquiries

TH‑78‑07‑208‑HU‑C

Európa környezete

Európa környezete. Negyedik értékelés Összefoglaló

Recommend Documents