ÉRTESÍTÕ MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZÁRTKÖRÛEN MÛKÖDÕ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Utasítások. 3. szám 123. évfolyam február 8. TARTALOM

3. szám

123. évfolyam

2008. február 8.

ÉRTESÍTÕ MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZÁRTKÖRÛEN MÛKÖDÕ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG TARTALOM Oldal

Utasítások 2/2008. (II. 8. MÁV Ért. 3.) VIG. sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. Kollektív Szerződésének módosításáról............... A MÁV Zrt. Kollektív Szerződése (egységes szerkezetbe foglalva) ....................................................................................... 3/2008. (II. 8. MÁV Ért. 3.) VIG. sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. 2008 évi bérintézkedéseiről és a béren kívüli juttatások feltételeiről ................................................................. 4/2008. (II. 8. MÁV Ért. 3.) VIG. sz. vezérigazgatói utasítás a

261 263 332

Oldal MÁV Zrt. 2008-2010. évi foglalkoztatáspolitikájához kapcsolódó eljárási szabályokról, valamint a gondoskodó eszközrendszer juttatásairól ........................................................ 5/2008. (II. 8. MÁV Ért. 3.) VIG. sz. vezérigazgatói utasítás a 2008. évi személyi alapbérek meghatározásáról és a bérfejlesztés végrehajtásáról 6-17 MMK-ban .................................

342 345

Egyéb közlemények Elveszett szolgálati megbízólevél érvénytelenítése....................

359

Utasítások

IV. A KSz 23.§ 2. pontjának végére fel kell venni a következőket:

2/2008. (II. 8. MÁV Ért. 3.) VIG. sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. Kollektív Szerződésének módosításáról

„(Az irányadó időszak munkanapjai számának megállapításánál figyelemmel kell lenni az Mt. 125.§ (5) bekezdése alapján esetlegesen kiadott jogszabály rendelkezéseire is.)”

I. A KSz 19.§ 3. pont első bekezdésének új szövege a következő:

V. A KSz 26. § 3. pontjának új szövege a következő:

„Az 1. pontban meghatározott külön végkielégítésben részesült munkavállalót a belföldi menetkedvezmény a munkaviszony utolsó napját követő hatodik hónap végéig, a munkásszállón való további elhelyezés a munkaviszony utolsó napját követő év végéig illeti meg.”

„A 2. b) pont szerinti megállapodás esetén a munkavállalót módosított szolgálatonként 1.150 Ft, kettő vagy többhavi munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállaló esetében 1.400 Ft rendkívüli átvezénylési díj illeti meg.”

II. A KSz 21/B.§-át pótlás nélkül törölni kell. III. A KSz 22.§ 5. pontjának végére fel kell venni a következőket:

VI. A KSz 40.§ 1. pontjának első mondata végére fel kell venni a következőket: „, melynek kiadásánál figyelemmel kell lenni az Mt. 122.§-ában foglalt követelményre is.”

„[Mt. 117.§ (1) bek. k) pont] VII. A KSz 50/A.§-át pótlás nélkül törölni kell.

262

A MÁV ZRt. Értesítője

VIII. KSz 58/A.§ 3. pontjában a zárójeles rész új szövege a következő: „(67-88 munkanapig 20%, 89-110 munkanapig 30%)” IX. A KSz 60.§ 2. pontjának új szövege a következő: „A munkavállalót az igazoltan teljesített km után – függetlenül a vezetett gépjármű típusától – 4 Ft/km vezetési pótlék illeti meg.” X. A KSz 60.§ 3. pontját pótlás nélkül törölni kell, egyidejűleg a 4.-5. pontok számozása 3.-4-re változik. XI. A 61.§ 1. pontjában az összegeket az alábbiak szerint kell változtatni: – az a) pontban a „266.250 Ft” helyett – a b) pontban a „213.000 Ft” helyett – a c) pontban a „159.750 Ft” helyett

„270.000 Ft” „215.000 Ft” „160.000 Ft”

XII. A 61.§ 3. pontjának új szövege a következő: „Gépjárművezetők elismerése A közúti gépjárművezetők részére a balesetmentes közlekedésért az alábbi jutalmakat kell kifizetni: 250.000 km 500.000 km 750.000 km 1.000.000 km 1.200.000 km 1.500.000 km

4.000,- Ft 7.800,- Ft 11.500,- Ft 15.300,- Ft 19.600,- Ft 23.000,- Ft”

XIII. A KSz 73.§ 2. pontjának új szövege a következő:

3. szám

XVI. A KSz 76.§ 4. pontjának új szövege a következő, egyidejűleg az 5. pontot pótlás nélkül törölni kell. „A GYED, GYES időtartamára fizetés nélküli szabadságot igénybe vevő és így a VBKJ rendszerből a tárgyévben egyáltalán nem részesülő munkavállalóknak, a 2008. évben a GYED, GYES időtartama alatt, a munkáltató három alkalommal 6.900 Ft/fő támogatást biztosít utalvány formájában. Az utalvány időarányosan is megilleti a munkavállalót, ha a GYED, GYES igénybevétele céljából engedélyezett fizetés nélküli szabadságot nem a teljes naptári évben veszi igénybe.” XVII. A KSz 77.§ 4. pontjának új szövege a következő: „Az állandó munkásszálláson elhelyezetteknek térítési díjat (Ft/fő/hó) kell fizetni, amelynek mértéke a kategória besorolástól függően az alábbiak szerint kerül meghatározásra: Munkásszálló kategóriája Garzonház (Bp.Soroksári út) I. kategória II. kategória III. kategória IV. kategória V. kategória

Térítési díj Ft/fő/hó 16.700 6.700 4.500 3.900 3.400 2.800

A kategóriába nem sorolható állandó munkásszállás, valamint az ideiglenes munkásszállások férőhelyeinek térítési díja egységesen 1.100 Ft/fő/hó. A mobilszálláson biztosított szállás férőhelyéért térítési díjat fizetni nem kell.” XVIII. A KSz 82.§ 1. pont a) alpontjában:

„A munkáltató munkavállalói javára nem munkabaleseti halál esetén is szolgáltatást nyújt, melynek összege 2008-ban 680.000 Ft. Ez az összeg az örökös (kedvezményezett) részére kerül kifizetésre.”

Az „1.171.500 Ft” összeget „1.300.000 Ft” összegre kell cserélni.” XIX. A KSz 82.§ 1. pont b) alpontjában:

XIV. A KSz 75.§ 1. mondatának új szövege a kövekező: „A munkáltató a rendkívüli élethelyzethez kapcsolódó juttatásokra a 2008. évre 2.200 Ft/munkavállaló keretöszszeget biztosít.” XV. A KSz 76.§ 1. pontjának első mondata a következő: „A felhasználható keret összege a 2008. évre vonatkozóan 250.000 Ft/fő.”

Az „1.544.250 Ft” összeget „1.700.000 Ft” összegre kell cserélni.” XX. A KSz 82.§ 1. pont c) alpontjában: A francia bekezdések szövegét a következőre kell cserélni. „ ¾ legalább húsz munkanap esetén 25.000 Ft ¾ legalább harminc munkanap esetén 40.000 Ft ¾ (további) ¾ legalább negyven munkanap esetén 40.000 Ft ¾ (további)”

3. szám


XXI. A KSz 85.§ 1. pontjának új szövege a következő: „A Kollektív Szerződés – egységes szerkezetbe foglalt – módosítása 2008. január hó 1. napján lép hatályba.” Kiss László s.k.

263

3. A Kollektív Szerződés szabályait olyan személyre, aki a MÁV ZRt-vel munkaviszonyban nem áll vagy munkaviszonya szünetel, továbbá a MÁV ZRt-n kívül más jogi személyre, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervre kizárólag a Kollektív Szerződés külön felhatalmazása alapján lehet alkalmazni.

Heinczinger István s.k.

Mozdonyvezetők Szakszervezete

MÁV Magyar Államvasutak Zrt.

4. A Kollektív Szerződés időbeli hatálya 2008. december 31-ig terjed.

Simon Dezső s.k.

Vasutasok Szakszervezete

A Kollektív Szerződés felépítése

Gaskó István s.k.

VDSzSz Szolidaritás

2. §

A Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete a módosításokkal egyetért. Járási Ferenc s.k. Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete

A Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezete a módosításokkal egyetért. Buzásné Putz Erzsébet s.k. Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezete

A MÁV Zrt. Kollektív Szerződése (egységes szerkezetbe foglalva) A felek megállapodnak abban, hogy a Kollektív Szerződés időbeni hatályát 2008. december 31. napjáig meghosszabbítják, és a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalják. I. RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A Kollektív Szerződés szerkezetileg elkülönítve tartalmazza a) a Kollektív Szerződést megkötő felek közötti kapcsolatrendszer szabályait (a Kollektív Szerződés kötelmi része), b) a vasúti munkaviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket, gyakorlásuk és teljesítésük módját, valamint a rájuk vonatkozó eljárási rendet (a Kollektív Szerződés normatív része). 2. Az egyes szakmai (foglalkozási) csoportokra vonatkozó eltérő szabályokat – a Kollektív Szerződésben foglaltak szerint – az üzletági (igazgatósági) függelékek tartalmazzák. 3. Az egyes telephelyek (munkáltatói jogkör gyakorlása szerint elhatárolt szervezeti egységek) munkavállalóira vonatkozó eltérő szabályokat – a Kollektív Szerződésben foglaltak szerint – a helyi függelékek tartalmazzák. 4. Az üzletági (igazgatósági) és a helyi függelékek a Kollektív Szerződés részét képezik. Az azokban foglaltakat a Kollektív Szerződés rendelkezéseivel összhangban kell értelmezni és végrehajtani.

A Kollektív Szerződés hatálya 1. § 1. A Kollektív Szerződés hatálya – a 2. pontban foglaltak kivételével – kiterjed a MÁV ZRt. munkáltatóra, annak valamennyi munkavállalójára és szervezeti egységére. 2. Nem terjed ki a Kollektív Szerződés hatálya a) A MÁV ZRt-nek az Mt. 188.§ (1) bekezdése szerinti vezető állású munkavállalóira, valamint b) a MÁV ZRt. Igazgatóságának a MÁV ZRt-vel munkaviszonyban is álló igazgatósági tagjaira. A KSZ hatálya az Mt. 188/A. § szerint vezetőnek minősülő munkavállalókra az Mt. X. fejezetében foglalt eltérő rendelkezések figyelembevételével terjed ki.

5. A Kollektív Szerződés mellékletei tartalmazzák az egyes rendelkezések végrehajtására vonatkozó – általában technikai jellegű – meghatározásokat, szabályokat. 1. sz. melléklet: Az egyes egészségre ártalmas munkakörben foglalkoztatottakra vonatkozó külön szabályok. 1/A sz. melléklet: A hideg környezetben végzett munka munkaszervezési intézkedései 1/B sz. melléklet: A meleg környezetben végzett munka munkaszervezési intézkedései 2. sz. melléklet: A forgalmazási veszteség normáiról. 3. sz. melléklet: A rendkívüli felmondáson kívüli munkáltatói intézkedések és a munkavállalói kártérítési felelősség érvényesítésének rendje. 4. sz. melléklet: A MÁV ZRt. Ruházati Szabályzata 5. sz. melléklet: A kereskedelmi szolgálatot ellátók jutalékrendszere

264


5/1. sz. melléklet: Munkakör és jogcím 5/2. sz. melléklet: A jogosultak köre. 6. sz. melléklet: A 49 § hatálya alá tartozó munkakörök felsorolása 7. sz. melléklet: Az üzletági (igazgatósági) függelékek megkötésre jogosult szervezetek felsorolása A Kollektív Szerződés megkötése és módosítása 3. § 1. A Kollektív Szerződést egyrészről: a munkáltató nevében a munkáltató vezérigazgatói feladatokat ellátó, az Mt. 188.§ (1) bekezdés szerinti vezetője, másrészről: a munkavállalók nevében az érdekképviseletüket ellátó szervezetek kötik meg (a munkavállalói érdekképviseleti szervezetek, továbbiakban: szakszervezetek). Az Mt. 29. § (2) bekezdésében meghatározott szakszervezetek is megköthetik a Kollektív Szerződést, ha a MÁV ZRt-nél működő valamennyi szakszervezet együttes szerződéskötése nem lehetséges. (Mt. 33. § (4) bek.) A Kollektív Szerződés alkalmazása során képviselettel rendelkezőnek azt a szakszervezetet kell tekinteni, amelynek működése – alapszabálya szerint – a Magyar Államvasutak ZRt-re terjed ki, vagy amelynek valamely szervezete a MÁV ZRt területén is működik. 2. Az 1. pont rendelkezései irányadók a Kollektív Szerződés egyes rendelkezéseinek üzletági (igazgatósági) vagy helyi szintű szabályozására is. 3. Ha a szakszervezetek Kollektív Szerződéssel kapcsolatos álláspontjai egymástól eltérnek – közös álláspontjuk kialakítása érdekében –, a munkáltató felkérésére egyeztetést folytathatnak le. 4. A Kollektív Szerződés módosítására vonatkozó javaslatát a javaslattevő köteles valamennyi fél tudomására hozni. A módosító javaslattal kapcsolatos tárgyalást a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül meg kell kezdeni. A Kollektív Szerződés módosítására egyebekben az e §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. Kollektív Szerződés felmondása 4. § A Kollektív Szerződés 2007. december 31. napjáig nem mondható fel. A Kollektív Szerződés függelékei 5. § 1. Az azonos központi (üzletági, igazgatósági) irányítás alá tartozó szervezeti egységekre (szolgálati főnöksé-

3. szám

gekre) és ezek munkavállalóira vonatkozó, a Kollektív Szerződésben külön nem szabályozott kérdéseket – az e paragrafusban foglaltakat is figyelembe véve−az üzletági (igazgatósági) függelékek tartalmazzák. Az üzletági (igazgatósági) függeléket a munkáltató nevében az üzletági (igazgatósági) irányítást ellátó központi szerv (pl.: üzletág, igazgatóság) vezetője, a munkavállalók nevében a szakszervezetek illetékes szervezetei kötik meg. A szakszervezetek üzletági (igazgatósági) függelék megkötésére vonatkozó jogánál a Munka Törvénykönyve 33. §-t megfelelően alkalmazni kell. 3. A munkáltatói jogkör gyakorlása szerint elhatárolt szervezeti egységekre és ezek munkavállalóira vonatkozó, a Kollektív Szerződésben külön nem szabályozott kérdéseket – az e §-ban foglaltakat is figyelembe véve – a helyi függelékek tartalmazzák. A helyi függeléket a munkáltató nevében a szervezeti egység vezetője, a munkavállalók nevében a szakszervezet (szakszervezetek) helyi szervezete(i) kötik meg. A szakszervezet(ek) helyi függelék megkötésére vonatkozó jogánál a Munka Törvénykönyve 33. §-t kell megfelelően alkalmazni. A csomóponti főnökségeknél a szervezetükbe tartozó telephelyekre is vonatkozóan helyi függeléket lehet kötni, melyben a csomóponti főnökségek vezetője és az ott képviselettel rendelkező szakszervezetek (együttes szerződéskötésük lehetetlensége esetén a reprezentatív szakszervezetek) állapodnak meg. Ha az adott szolgálati helynek külső szolgálati helye is van, a külső szolgálati helyre vonatkozó helyi függeléki rendelkezés(ek) csak az ott működő szakszervezeti szervezet (pl. alapszervezet, tagcsoport stb.) egyetértésével állapíthatók meg. 3. Az üzletági (igazgatósági), illetőleg a helyi függelékek a munkaviszonnyal kapcsolatos kérdéseket a) a Kollektív Szerződés szerint szabályozzák, illetőleg b) a szakmai vagy helyi viszonyokra tekintettel egyéb munkaviszonnyal kapcsolatos kérdésekről is rendelkezhetnek. Az üzletági (igazgatósági) illetőleg a helyi függelékek a Kollektív Szerződéstől csak akkor térhetnek el, ha az eltérésre a KSZ kifejezett felhatalmazást ad, vagy az eltérés a munkavállalókra kedvezőbb rendelkezést tartalmaz. 4. Az üzletági (igazgatósági), illetőleg a helyi függelék azon rendelkezése, amely a Kollektív Szerződés vagy valamely jogszabály rendelkezésébe ütközik, – figyelembe véve a 3. pontban foglalt kedvezőbb szabályozásra vonatkozó rendelkezéseket is – érvénytelen (semmis). A semmisséget hivatalból kell figyelembe venni.

3. szám


A Kollektív Szerződés közzététele és az abban foglaltak megismertetése a munkavállalókkal 6. § 1. A munkáltató köteles a Kollektív Szerződést a munkavégzési helyeken kifüggeszteni vagy olyan módon elhelyezni, hogy ahhoz a munkavállaló akadályoztatás nélkül munkaidejében hozzájuthasson. 2. A munkáltató köteles ellátni a Kollektív Szerződés, az üzletági (igazgatósági), illetőleg a helyi függelékek egy-egy példányaival azt a munkavállalót, akinek munkaköri kötelessége a Kollektív Szerződés rendelkezéseinek alkalmazása, valamint az üzemi tanács tagjait és a szakszervezet munkahelyi tisztségviselőit. 3. A munkáltató köteles biztosítani annak lehetőségét, hogy a Kollektív Szerződést a munkavállalók megismerjék. Ez megvalósulhat a munkaidőben történő tájékoztatással vagy egyéb, a szolgálati hely és a munkavállalók szempontjából legmegfelelőbb eszközökkel és módon (például a kötelező oktatásokon). 4. A munkáltató kötelezettséget vállal a Kollektív Szerződés, valamint az üzletági függelékeknek a MÁV ZRt. Értesítőjében és az intraneten, valamint az interneten való közzétételére. II. RÉSZ A KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS KÖTELMI RÉSZE A KOLLEKTÍV SZERZŐDÉST KÖTŐ FELEK KÖZÖTTI KAPCSOLATRENDSZER A munkáltató és a szakszervezetek közötti kapcsolat alapelvei 7. § A munkáltató és a szakszervezetek közötti kapcsolat valamennyi formájában és minden szintjén – az alábbi alapelveknek kell érvényesülni. a) A felek egymás jogát és jogos érdekét tiszteletben tartják. b) A felek tartózkodnak minden olyan magatartástól, amely a másik felet megillető jog érvényesülését kizárná vagy akadályozná, illetőleg alkalmas lehet arra, hogy a másik fél jó hírnevét hátrányosan befolyásolja. c) A felek a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség követelményeinek megfelelően, kölcsönösen együttműködve kötelesek eljárni. d) A kötelezettséggel terhelt fél köteles mindent megtenni annak érdekében, hogy a másik fél jogosultságához

265

időben hozzájuthasson, illetőleg jogát időben és szerződésszerűen gyakorolhassa. e) A felek közötti kapcsolat rendszeres és folyamatos. f) A felek törekednek a konfliktusok megelőzésére, illetőleg a kialakult konfliktusok békés megoldására. A szakszervezeti tevékenység elismerése és elősegítése 8. § 1. A munkáltató – a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint – elismeri, elősegíti és támogatja a képviselettel rendelkező szakszervezeteket, valamint érdekképviseleti és érdekvédelmi tevékenységüket. 2. A munkáltató valamennyi képviselettel rendelkező szakszervezet vonatkozásában érvényre juttatja a szakszervezeti esélyegyenlőség elvét. A szakszervezetek tárgyi és infrastrukturális támogatása 9. § 1. Helyiséghasználat A.) Irodahelyiség használata A munkáltató a Kollektív Szerződés hatálya alatt – a MÁV ZRt. szervezetét érintő változások arányában – a jelenlegi mértékben biztosítja az irodahelyiségek használatát a szakszervezetek részére. A használat munkaidőben, és munkaidőn kívül is térítésmentes. B.) Egyéb helyiségek használata a.) A szakszervezetek működésével összefüggő esetekben a szakszervezetek – a MÁV ZRt. üdülői és a b.) pontban foglalt helyiségek kivételével – a munkáltatóval történő előzetes egyeztetés alapján, bérleti díj fizetése nélkül használhatják a munkáltató egyéb helyiségeit. b.) A MÁV ZRt. Vezérigazgatósága földszinti konferenciatermét és a PSZBEK konferenciatermét a szakszervezetek – a tervezett igénybevételt legalább két héttel megelőző – külön igény alapján, évente két-két alkalommal, legfeljebb három naptári napi időtartamra használhatják bérleti díj fi zetése nélkül. E helyiségek további használata a munkáltatóval történő eseti megegyezés alapján, bérleti díj fi zetése ellenében történhet. c.) A munkáltató a.) és b.) pontban jelzett helyiségeinek használata esetén minden esetben meg kell téríteni – a külön e célra odarendelt kiszolgáló személyzet költségeit, valamint az ott foglalkoztatott személyzet esetleges többlet munkadíját, – az adott helyiségben nem rendszeresített technikai szolgáltatás(ok) költségét(eit), – a szakszervezet által külön igényelt szolgáltatás(ok) költségét(eit).

266


2. Telefonhasználat A.) Üzemi telefonhasználat A munkáltató a vasútüzemi telefon használatát az 1/A pontban szabályozott irodahelyiség használatához kapcsoltan, ugyanazon mértékben, térítésmentesen biztosítja a szakszervezetek részére. B.) Egyéb telefonhasználat A munkáltató által biztosított egyéb önálló telefonvonal használatáért a szakszervezet a telefonszolgáltató által kiszámlázott díjat köteles megtéríteni. C.) Internet hozzáférés A munkáltató a vasútüzemi telefonvonalakon – ahol a technikai feltételek biztosítottak – térítésmentesen engedélyezi az Internet hozzáférést. Ez esetben a szakszervezet csak az Internet szolgáltatóval kötött megállapodás alapján kiszámlázott díjat köteles megtéríteni. A fenti díjak bizonyítható meg nem fizetése esetén a munkáltató a használatot – előzetes felszólítást követő 30 nap elteltével – a díjak megtérítéséig megvonja.

3. szám A szakszervezeteket megillető jogok csoportos létszámcsökkentés esetén 10. §

1. A munkáltató a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó döntését megelőzően – az üzemi tanáccsal (üzemi megbízottal) fennálló ez irányú kötelezettségén túl – köteles az illetékes szakszervezettel (szakszervezetekkel) is konzultációt kezdeményezni. A konzultáció lefolytatása során az Mt. 94/A-94/F §-ainak rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni. A konzultáció a szakszervezetekkel és az üzemi tanáccsal együttesen történik. 2. Az 1. pontban foglalt rendelkezések nem alkalmazhatók, ha a foglalkoztatási kérdéseket külön kollektív szerződés erejű megállapodás rendezi. A munkáltató és a szakszervezetek közötti kapcsolat rendszeressége 11. §

3. A vonalposta használata A szakszervezet korlátozás nélkül jogosult a vonalposta használatára. Az ilyen küldeményeket csak lezárt zsákban, csomagban, egységborítékban vagy borítékban lehet elhelyezni és továbbítani. A MÁV ZRt. csak e küldemények utasításszerű továbbításáért felel, annak tartalmát nem vizsgálhatja, azért a szakszervezetek tartoznak felelősséggel. 4. Berendezések, eszközök biztosítása, használata a.) A szakszervezet által használt irodahelyiség(ek)ben a munkáltató a helyben szokásos mennyiségű, és színvonalú irodabútort, telefonkészüléket stb. biztosítja. Ezek használata térítésmentes. b.) Egyéb eszközök biztosításáért, illetve használatáért fizetendő díjat a szakszervezet és a munkáltató megállapodása határozza meg.

1. Munkáltató és a szakszervezetek legalább negyedévenként munkaértekezletet tartanak. A munkaértekezlet célja az, hogy a munkáltató tájékoztatást adjon a munkavállalókat érintő lényeges gazdasági és szociális kérdésekről. A szakszervezetek meghatározott kérdések megtárgyalását is kezdeményezhetik. 2. Az 1. pontban meghatározott munkaértekezletet minden üzletági (igazgatósági) és helyi függeléket kötő szervezetnél (szervezeti egységnél) is meg kell tartani, feltéve, hogy ott szakszervezet képviselettel rendelkezik. A szakszervezeti tisztségviselőt megillető munkaidő-kedvezmény igénybevétele 12. §

5. A szakszervezet felelőssége az általa használt dolgokért A munkáltató – a szakszervezettel egyeztetet időpontban – a használt dolgokat és eszközöket évente egy alkalommal ellenőrizheti. Az ellenőrzésről jegyzőkönyvet kell felvenni. A szakszervezet a dolgokban keletkezett károkért a polgári jog szabályai szerint felel. A használat megszűnése esetén a szakszervezet köteles a dolgot rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban visszaadni, vagy az ennek érdekében felmerült költséget megtéríteni.

1. A szakszervezet a munkaidő-kedvezmény igénybevételére vonatkozó döntését a) az egybefüggő, legalább 15 napot elérő igénybevétel esetén legalább 15 nappal, b) az a) pontban meghatározott időtartamot el nem érő igénybevétel esetén legalább 8 nappal, vontatási utazók esetén legalább 11 nappal előbb közli a tisztségviselőt létszámban tartó szolgálati hely vezetőjével.

6. A támogatás konkrét módját, formáit, mértékeit és feltételeit a központi, az üzletági (igazgatósági) és helyi megállapodások határozzák meg.

2. A 1. b) ponttól eltérően, az igénybevételt megelőzően legalább 1 nappal is közölhető a döntés, ha az igénybevételt a) a munkáltatóval való tárgyalás, b) az Mt. 19. § (3) bek. szerinti képviselet,

3. szám


267

c) munkaviszonyra vonatkozó szabályban rögzített valamely jogvesztő határidő megtartása, d) a szakszervezet központi döntéshozó szerve (pl. Országos Választmány, Elnökség, Küldöttközgyűlés) rendkívüli ülésének összehívása teszi szükségessé. Az előzőek szerinti körülményeket a szakszervezet köteles a bejelentőben feltüntetni.

6. A VÉT tagjait a képviseletükre jogosult vagy felhatalmazott személyek képviselik. Amennyiben a napirenden szereplő kérdés jelentősége indokolja, a szakszervezetek kérésére a munkáltató vezetője is részt vesz, a VÉT ülésén. A VÉT tagjai szakértőt is igénybe vehetnek. A szakértő akkor nyilatkozhat, ha az ülést vezető elnök – az érintett VÉT tag indítványára – arra engedélyt ad.

3. A 1. és 2. pontokban meghatározott határidők utáni megkeresések (bejelentők) is teljesíthetők. A megkeresést elutasító döntést – a szakszervezet kérése esetén – a munkáltatónak meg kell indokolnia.

7. A VÉT üléseit az elnök vezeti. Eltérő megállapodás hiányában az elnököt a tagok ülésenként váltakozó sorrendben adják. Az elnök feladata az ülések hatékony és zavartalan lebonyolításának biztosítása. Teendőit részrehajlás nélkül köteles ellátni.

4. A szakszervezeti munkaidő-kedvezmény időtartamára [Mt. 25.§ (2) és (4) bek.] a tisztségviselőt átlagkeresete illeti meg. A szakszervezeti tisztségviselő munkajogi védelmével kapcsolatos szakszervezeti tájékoztatási kötelezettség 12/A. § 1. A KSZ 7. § c) pontban előírt együttműködési kötelezettség keretében a szakszervezet évente, illetőleg változás esetén haladéktalanul tájékoztatás céljából megküldi a munkáltatónak az Mt. 28. § (1), valamint (4) bekezdése alapján munkajogi védelem alatt álló választott (kooptált) szakszervezeti tisztségviselők névsorát. 2. A tájékoztatónak tartalmaznia kell: ▪ A szakszervezeti tisztségviselő választásának (kooptálásának) időpontját, ▪ A szakszervezeti tisztségviselő megbízatása megszűnésének időpontját. ▪ A szakszervezeti tisztség betöltésének időtartamát. A Vasúti Érdekegyeztető Tanács 13. § 1. A munkáltató és a reprezentatív szakszervezetek a munkaügyi kapcsolatok szervezeteként Vasúti Érdekegyeztető Tanácsot (a továbbiakban: VÉT) működtetnek. 2. A VÉT feladata a munkáltató és a reprezentatív szakszervezetek közötti érdekegyeztetés, valamint a Kollektív Szerződéssel kapcsolatos kérdések rendezése. 3. A VÉT tagjai a munkáltató és a reprezentatív szakszervezetek. 4. A VÉT döntéseit egyhangúlag hozza. 5. A VÉT határozatképes, ha a munkáltató és a reprezentatív szakszervezetek az ülésen jelen vannak.

8. A VÉT üléseit – eltérő megállapodás hiányában – havonta tartja. Az ülést – a megkeresést követő 5 munkanapon belül – össze kell hívni, ha azt bármely tag az indok megjelölésével írásban indítványozza. Az ülésekre az előterjesztéseket a napirendi javaslat előterjesztőjének legalább három nappal az ülést megelőzően írásban meg kell küldenie a VÉT többi tagjának. 9. A VÉT üléseinek összehívása, valamint működési feltételeinek biztosítása a munkáltató feladata. 10. A VÉT működésének részletes szabályait – az e §-ban foglaltak figyelembevételével – ügyrendje határozza meg. 11. A VÉT-en kívül, hasonló célból üzletági (igazgatósági) érdekegyeztető szervek működnek, területi, és helyi szinten pedig érdekegyeztető szervek működhetnek. Működésükre – eltérő megállapodás hiányában – az ezen paragrafusban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

268

A MÁV ZRt. Értesítője III. RÉSZ

A KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS NORMATÍV RÉSZE A VASÚTI MUNKAVISZONYBÓL SZÁRMAZÓ JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK, EZEK GYAKORLÁSÁNAK ÉS TELJESÍTÉSÉNEK MÓDJA, VALAMINT AZ EZEKKEL KAPCSOLATOS ELJÁRÁSI REND 1. FEJEZET A MUNKAVISZONY A munkaviszony létesítése 14. § 1. A munkaviszony létesítése során, egyenlő alkalmazási feltételek megléte esetén az alábbi személyeket kell, a feltüntetett sorrend figyelembevételével előnyben részesíteni: a) azt a volt MÁV munkavállalót, akinek MÁV munkaviszonya önhibáján kívül szűnt meg, b) a MÁV munkavállaló gyermekét és házas(élet)társát, c) a MÁV-nál hasznosítható szakképzést nyújtó középés felsőfokú oktatási intézetek végzett hallgatóját.

3. szám

3. Üzletági (igazgatósági), vagy helyi függelékben rögzíteni kell, ha a munkavállaló munkaköre betöltése során a munkáját a munka természetéből eredően szokásosan telephelyen kívül végzi. A munkaviszonyra vonatkozó nyilatkozatok alakszerűsége 16. § Az Mt-ben kötelezően előírt eseteken túlmenően írásba kell foglalni: a) a további munkaviszony, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony előzetes bejelentését [Mt. 108. § (1) bek.], b.) az átirányítás (Mt. 83/A §), a kirendelés [Mt. 106. § és 150. § (1) bek.] elrendelését, c.) a helyettesítés [Mt. 83/A § (7) bek.] elrendelését, d.) a munkavégzés alóli mentesülést, ha az a munkáltató engedélyén alapszik [Mt. 107. § h.) pont], e.) készenlét, ügyelet elrendelését [Mt. 129. §], f.) rendkívüli munkavégzés elrendelését [Mt. 126. §], g.) bármilyen jellegű szabadság kiadását és igénylését, h.) kiküldetés (külszolgálat) elrendelését [Mt. 105. §], i.) a munkakör átadását-átvételét, j.) a munkáltatói jogkör gyakorlójának személyéről szóló értesítést [Mt. 74. §], Tájékoztatási kötelezettség

2. A MÁV munkaviszony megszüntetését követő kettő éven belül nem alkalmazható ismételten az a személy, akinek munkaviszonya a) a munkáltató részéről gyakorolt rendkívüli felmondás, vagy b) a munkavállalói jogellenesség (Mt. 101. §) következtében szűnt meg. 3. A munkáltató csak különösen indokolt esetben, kiemelkedő üzleti, szakmai ismeretekkel rendelkező munkavállalóval létesíthet, vagy tarthat fenn munkaviszonyt nem fizikai munkakörben, ha a munkavállaló az Mt. 87/A § (1) bek. a) pontja szerint nyugdíjasnak minősül. A munkavégzés helye 15. § 1. A munkavégzés helyét, valamint a munkavégzés helyének állandó vagy változó jellegét a munkaszerződésben kell rögzíteni. 2. Változó munkahelyre történő alkalmazás esetén, a munkavállalóra irányadó telephelyet, valamint a foglalkoztatás területét is pontosan meg kell határozni. A munkaszerződés megkötésének helyét kell a telephelynek tekinteni, ha a munkaszerződés erre vonatkozóan nem rendelkezik.

16/A § 1. A munkáltató a munkaszerződés megkötését megelőző eljárás során köteles a munkavállalót tájékoztatni az Mt. 76. § (7) bek-ben rögzített adatokról, valamint az üzletági (igazgatósági) illetve helyi függelék kapcsolatos rendelkezéseiről. 2. A munkavállaló a munkaszerződés megkötése előtt köteles a munkáltatót tájékoztatni a munkaviszony szempontjából lényeges adatairól és körülményeiről, így különösen: – büntetlen előéletéről, – az összeférhetetlenségi szabályoknak való megfeleléséről, – végzettségéről, szakképzettségéről, speciális szakismeretéről, gyakorlatáról, – szabad munkavállalásra képes állapotáról, – ha a tervezett munkakör ilyen állapotban nem tölthető be, terhes állapotáról, – a betöltendő munkakörrel összefüggő egészségi állapotáról. Próbaidő 16/B § A próbaidő hossza 3 hónap, melynek kikötése kötelező.

3. szám

A MÁV ZRt. Értesítője Összeférhetetlenség 16/C. §

1. Közeli hozzátartozókat nem szabad – a munkáltató eltérő utasításának hiányában – olyan munkakörben alkalmazni (foglalkoztatni), amelyekben egymással közvetlen alá- illetve fölérendeltségi, elszámolási, vagy ellenőrzési viszonyba kerülhetnek. 2. Előzetes bejelentési kötelezettség alá tartozik a munkáltatóval azonos vagy ahhoz hasonló tevékenységet folytató – az alapító okiratban felsorolt –, vagy a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló társaságnál létesített vezető tisztségviselői vagy felügyelő bizottsági tagság, továbbá az ilyen társaságnál a tulajdonszerzés (a nyilvánosan működő részvénytársaságban való részvényszerzés kivételével), valamint a társaság alapítása is. 3. A munkavállaló további munkaviszonyának, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyának bejelentési kötelezettségét, korlátozásait és ellenőrzésének módját a munkáltató külön utasításban szabályozza. A munkáltatói rendes felmondás korlátozása 17. § 1. Az Mt. 89. § (7) bekezdésében foglaltakon túlmenően csak különösen indokolt esetben szüntetheti meg a munkáltató rendes felmondással annak a munkavállalónak a munkaviszonyát, aki a) legalább 20 évi folyamatos (megszakítás nélküli) MÁV munkaviszonnyal rendelkezik, b) saját háztartásában legalább négy családtagja eltartásáról egyedül gondoskodik (eltartott családtagnak kell tekinteni a gyermekgondozási segélyt vagy gyermekgondozási támogatást igénybevevő házastársat is), c) egyedülállóként 16 éven aluli gyermeke eltartásáról gondoskodik, d) a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot vett igénybe [Mt. 138. § (5) bek.] A felmondási korlátozás a fizetés nélküli szabadság leteltét követő egy évig áll fenn.

269

2. Ha a munkavállaló munkaviszonyát a munkáltató létszámcsökkentés vagy átszervezés címén rendes felmondással szünteti meg, a felmondási idő és a munkavégzés alóli kötelező felmentés ideje legalább 60 nap, illetve az öregségi nyugdíjkorhatárt megelőző öt éven belüli munkáltatói rendes felmondás esetén 90 nap. A létszámleépítéssel érintett munkavállaló kedvezményei 19. § 1. A munkavállalót – az Mt. 95. §-ában meghatározott végkielégítésen felül – az alábbi összegű külön végkielégítés is megilleti. ¾ legalább 10 évi MÁV munkaviszony esetén 1 havi, ¾ legalább 15 évi MÁV munkaviszony esetén 2 havi, ¾ legalább 20 évi MÁV munkaviszony esetén 4 havi, ¾ legalább 25 évi MÁV munkaviszony esetén 6 havi, ¾ legalább 30 évi MÁV munkaviszony esetén 8 havi átlagkeresete. 2. Az 1. pontban meghatározott külön végkielégítés csak azt a munkavállalót illeti meg, akinek a munkáltató munkaviszonyát a munkáltató oldalán felmerülő ok miatt rendes felmondással szüntette meg. Nem illeti meg ez a külön végkielégítés azt a munkavállalót, akinek végkielégítésre való jogosultságát az Mt. 95.§ kizárja. 3. Az 1. pontban meghatározott külön végkielégítésben részesült munkavállalót a belföldi menetkedvezmény a munkaviszony utolsó napját követő hatodik hónap végéig, a munkásszállón való további elhelyezés a munkaviszony utolsó napját követő év végéig illeti meg. A menetkedvezmény a munkavállaló igényjogosult családtagját is megilleti. A munkásszállón való további elhelyezés csak akkor illeti meg a munkavállalót, ha munkaviszonya megszüntetésekor (a felmondás közlésekor) is munkásszállón lakott. A munkaerőpiaci szolgálat 20. §

2. A különösen indokolt esetre vonatkozóan az MK. 10. sz. állásfoglalásban foglaltak az irányadók. A munkavégzés alóli kötelező felmentés ideje a munkaviszony rendes felmondása esetén 18. § 1. A felmondási idő [Mt. 92. § (1) és (2) bek.] legalább felére fel kell menteni a munkavégzés alól a munkavállalót, ha a munkaviszonyát nyugdíjra jogosultságára tekintettel, rendes felmondással szünteti meg.

1. Az átmeneti foglalkoztatási gondok megelőzésére, illetőleg azok hatásainak enyhítésére a munkáltató MÁVon belüli munkaerőpiaci információs szolgálatot (a továbbiakban: munkaerőpiaci szolgálat) működtet. A munkaerőpiaci szolgálat működtetése a humánpolitikai szervezet feladata, központjai a regionális humánszolgáltató szervezetek. A munkaerőpiaci szolgálat adatokat gyűjt és szolgáltat az illetékességi körébe tartozó munkaerő helyzetéről (így különösen a munkaerő szükségletről, munkaerő feleslegről, stb.)

270


2. A munkaerőpiaci szolgálat működéséhez szükséges adatokat a területén elhelyezkedő szolgálati helyek adják meg. Az adatszolgáltatás során közölni kell az adott szolgálati hely munkaerő helyzetét, így különösen a megüresedett munkakörök megnevezését és a betöltésükre vonatkozó adatokat, a munkahelyüket önhibájukon kívül elvesztő munkavállalók személyiségi jogot nem sértő személyi adatait, valamint a képzettségükre vonatkozó adatokat. 3. A munkaerőpiaci szolgálat a munkavállalók kérésére adatot szolgáltat az általa betölthető munkakörökről. A munkavállaló ez irányú kérésére az általa külön megjelölt területen betölthető munkakörökről is tájékoztatást kell adni. Az adatok szolgáltatását a munkavállaló kérését követő 15 napon belül teljesíteni kell. Az erre vonatkozó kérelmet a munkavállalót létszámban tartó szolgálati helyen kell előterjeszteni. 4. Ha a munkahelyét önhibáján kívül elvesztő, érintett munkavállaló az adatszolgáltatásban feltüntetett munkakört elfogadja, nem tagadható meg a munkakört felkínáló szolgálati helyre való áthelyezése. A munkavállaló kifejezett kérelmére a szakmai átképzését a munkáltató köteles biztosítani. 5. Azon munkavállaló számára, akinek a munkaviszonyának megszüntetésére a munkáltató oldalán felmerült okból kerül sor, a munkaerőpiaci szolgálat igénybevételét a munkáltató a rendes felmondás közlése előtt legalább 30 nappal megelőzően, kimutathatóan köteles lehetővé tenni. A rendes felmondás csak ezt követően közölhető. A rendkívüli felmondás 21. § A rendkívüli felmondás jogának gyakorlására nézve munkáltatói oldalról a 3. sz. melléklet II. fejezetében foglaltak az irányadók. Eljárás a munkaviszony megszűnése (megszüntetése) esetén 21/A. § 1. A munkaviszony megszűnése (megszüntetése) esetén a munkavállaló köteles munkakörét a munkáltató által kijelölt munkavállalónak, a munkáltató által meghatározott módon és rendben, írásban átadni. Ennek feltételeit a munkáltató köteles biztosítani. 2. A felek az utolsó munkában töltött napon kötelesek egymással kölcsönösen elszámolni.

3. szám 2. FEJEZET A MUNKAIDŐ A RENDES MUNKAIDŐ A teljes munkaidő 22. §

1. A MÁV ZRt-nél a teljes munkaidő – feltéve, hogy munkaviszonyra vonatkozó szabály rövidebb munkaidőt nem állapít meg, és figyelemmel a 2. pontban foglaltakra is – napi 7,6 óra. 2. Az 1. pontban foglaltaktól eltérően – feltéve, hogy munkaviszonyra vonatkozó szabály rövidebb munkaidőt nem állapít meg – a napi teljes munkaidő mértéke 7,5 óra a vonatkísérő munkakörökben, illetve 7,6 óra a vontatási utazó munkakörökben. 3. Az egészségre különösen ártalmas, vagy fokozottan veszélyes munka esetén az ártalmas (veszélyes) tevékenységre fordítható idő – ha jogszabály ennél kisebb mértéket nem határoz meg – a napi (szolgálatonkénti) 6 órát nem haladhatja meg. Erre vonatkozóan az 1. sz. mellékletben foglaltakat kell figyelembe venni. 4. Az 1. és 2. pontokban foglaltaknál rövidebb teljes napi munkaidő kikötése érvénytelen. Munkaszerződés keretében azonban meg lehet állapodni arra vonatkozóan, hogy a munkáltató csak a teljes munkaidő egy részére alkalmazza a munkavállalót (részmunkaidő). 5. Az 1–2. pontokban meghatározottnál hosszabb teljes napi munkaidő meghatározásával foglalkoztatható azon munkavállaló, akinek munkaköre készenléti jellegű. A hosszabb napi munkaidőt a helyi függelékben kell rögzíteni. Hosszabb napi munkaidő alkalmazása esetén – eltérő megállapodás hiányában – a személyi alapbért a munkaidő növelésével arányosan kell megállapítani. A helyi függelék készenlétinek minősítheti azt a munkakört, amelynél a munkafeladat elvégzése – munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy technológiai utasítás alapján – nem kíván állandó munkavégzést. [Mt. 117.§ (1) bek. k) pont] Munkaidőkeretek 23. § 1. A munkavállalót – az e §-ban foglalt rendelkezések figyelembevételével – munkaidőkeret meghatározásával kell foglalkoztatni.

3. szám


2. A munkavállalóra vonatkozó munkaidőkeretet – a 6. pontban valamint a 25. § 6. pontjában foglaltakat is figyelembe véve – a 22. §-ban meghatározott napi teljes munkaidők és az irányadó időszak munkanapjai figyelembevételével kell képezni (a munkaidőkeret a kettő szorzata). (Az irányadó időszak munkanapjai számának megállapításánál figyelemmel kell lenni az Mt. 125.§ (5) bekezdése alapján esetlegesen kiadott jogszabály rendelkezéseire is.) 3. Heti munkaidőkeretben kell foglalkoztatni: a) a 4. e). pontban foglaltak kivételével az állandó nappalos, valamint b) c) a két- és többműszakos munkarendben foglalkoztatott munkavállalókat. 4. Havi munkaidőkeretben kell foglalkoztatni: a) a vonatkísérő szolgálatot ellátókat, b) a váltásos (fordulós) munkarendűeket, c) a nyújtott, állandó nappalos munkarendűeket d) a gépjárművezetőket, e) a rugalmas munkaidő-beosztású állandó nappalos munkavállalókat. Kéthavi munkaidőkeretben kell foglalkoztatni a vontatási utazószolgálatot ellátókat. Üzletági (igazgatósági) függelék rendelkezhet legfeljebb kéthavi munkaidőkeret bevezetéséről, az érintett foglalkoztatási csoportok és a bevezetés feltételeinek és rendkívüli bérfejlesztéssel történő ellentételezésének egyidejű meghatározásával. 5. Az idénymunkát végzőket (33. §) éves munkaidőkeret figyelembevételével kell foglalkoztatni. Ettől az üzletági (igazgatósági) függelék eltérően rendelkezhet. 6. A munkaszüneti napon is rendszeresen munkát végző munkavállaló havi (kéthavi) kötelező munkaideje (munkaidőkerete) meghatározásánál az állandó nappalosok munkanapjára eső munkaszüneti napot, mint szorzót figyelmen kívül kell hagyni. Ez a rendelkezés nem érinti a munkavállaló munkaszüneti napon is fennálló – a rendes munkaideje részét képező – munkavégzési kötelezettségét (Mt. 125. § (1) bek.) A munkaszüneti napon végzett munkáért a munkavállalót az aznapi munkájáért járó munkabéren felül átlagkeresete is megilleti. A munkarendek meghatározása 24. § 1. A MÁV ZRt-nél alkalmazható munkarendek különösen az alábbiak: 1.1. Általános munkarend (állandó nappalosok) 1.2. Általánostól eltérő munkarendek a) nyújtott, állandó nappalos munkarend b) többműszakos munkarend

271

c) megszakítás nélküli munkarend d) a helyi függelékben meghatározott egyéb munkarend. (Ebben az esetben egyidejűleg az alkalmazandó munkaidőkeretről is rendelkezni kell.) 2. Az adott szolgálati helyen alkalmazható, az üzemidőhöz a technológiához, és az azokból következő munkafeladatokhoz igazodó munkarendeket – munkaköri csoportosításban – figyelembe véve a 3. 4. 5. pontban foglaltakat is, helyi függelékben kell meghatározni. 3. Indokolt esetben, de különösen menetrendváltozás, technológiai váltás és foglalkoztatást befolyásoló műszaki fejlesztési és szervezési intézkedések esetén az új üzemi helyzetnek megfelelően a munkarendeket a felek megfelelően módosítják. 4. A munkarend módosítás tervezetét a munkáltató köteles a szakszervezeteknek írásban átadni. E kötelezettség teljesítésétől számított 15 napon belül a munkarend módosításáról a felek megállapodnak. 5. A helyi függeléket kötő felek – ha az új munkarend kialakításáról megállapodni nem tudnak – a megállapodás érdekében kötelesek a tárgyalásokba a szakmai felettes szervet, valamint a felsőbb szakszervezeti szervet is bevonni. Ennek eredménytelensége esetén a felek az Mt. 196.§ (1) bek.-ben foglaltak szerint – alávetési nyilatkozat megtételével – döntőbírót vesznek igénybe. 6. Amennyiben a 3. pont alapján végrehajtott munkarend-módosítás szerinti új munkarend a munkavállalók helyzetére kihat, (munkaviszony, munkakör, kereset alakulás stb.) annak kezeléséről illetve ellentételezéséről a helyi függeléket kötő felek megállapodnak, amely a munkavállalókra nézve nem lehet kedvezőtlenebb a 7. pontban foglaltaknál. 7. Ha a munkarendváltozás előtt a munkavállalót ¾ többműszakos [24.§ 1.2 b) pont], illetve megszakítás nélküli munkarendben [24.§ 1.2 c) pont] foglalkoztatták, majd azt követően nyújtott állandó nappalos munkarendben [24.§ 1.2 a) pont], vagy állandó nappalos munkarendben [24.§ 1.1 pont] foglalkoztatják, akkor a munkavállaló személyi alapbérét 10%-kal, ¾ nyújtott állandó nappalos munkarendben [24.§ 1.2 a) pont] foglalkoztatták, majd azt követően állandó nappalos munkarendben [24.§ 1.1 pont] foglalkoztatják, akkor a munkavállaló személyi alapbérét 5%-kal, kell a munkarend megváltozásával egyidejűleg felemelni. Ebben az esetben a besorolás szerint az egyes szintekre meghatározott személyi alapbér maximumok a jelen pontban meghatározott mértékkel túlléphetők. Ez a személyi alapbér-növelés munkavállalónként és jogcímenként (1. és 2. franciabekezdés) csak egyszer alkalmazható.

272

A MÁV ZRt. Értesítője A munkaidő-beosztás általános szabályai 25. §

1. Ha a munkarend többféle munkaidő-beosztást enged, vagy azt keret jelleggel állapítja meg, a munkaidőbeosztást egy (illetőleg kettő) havi időtartamra a munkaidőkeret életbelépését megelőző hónap 23-áig kéthavi munkaidőkeret esetén a megelőző hónap 20-áig kell írásban közölni a munkavállalóval. A munkaidő-beosztás másodpéldányát a munkavállalónak át kell adni. A munkaidő-beosztás alapbizonylata a munkáltató által vezetett nyilvántartás, a munkabér elszámolás ez alapján történik. Nem kell a másodpéldányt átadni, ha azt a munkavállaló nem igényli, és erről írásban nyilatkozik. E rendelkezéstől eltérően a tartalékos munkakört betöltő munkavállalók, valamint az üzletági (igazgatósági) függelékben meghatározott más munkakörök munkaidőbeosztását egy héttel korábban egy hétre kell elkészíteni, és írásban közölni a munkavállalóval. Az előre közölt munkaidő-beosztás a 26. § szerint módosítható. 2. A munkaidő-beosztás elkészítésénél figyelembe kell venni a teljes munkaidőre, a pihenőidőkre, valamint a rendkívüli munkaidőkre vonatkozó szabályokat is. Az utazó szolgálatot ellátók személyzeti fordulóit a helyi függelék mellékleteként csatolni kell. 3. A készenléti jellegű munkakörökben az egy szolgálatban eltölthető idő tartama a 12 órát meghaladhatja, de annak felső határa – a helyi függelék eltérő rendelkezése hiányában – 16 óra. Ha a munkakör nem minősül készenléti jellegűnek, az egy szolgálatban eltölthető időtartam – az Mt. 128.§ (1) bekezdésében, illetve az Mt.119.§ (7) bekezdésében foglalt esetek kivételével – a 12 órát nem haladhatja meg. Az Mt. 128. § (1) bekezdésben foglaltak miatti 12 órán túli foglalkoztatás időtartamára a rendkívüli munkavégzés szerinti díjazás jár. 4. A munkaidő-beosztás fajtái a) egyenlő (valamennyi munkanapon azonos a munkaidő) b) egyenlőtlen (a munkafeladatok függvényében a munkanapokon teljesített munkaidő eltérő mértékű) c) kötetlen (a munkaidő beosztását és felhasználását a munkavállaló határozza meg) d) rugalmas (a munkaidő beosztását és felhasználását részben a munkavállaló, részben a munkáltató határozza meg) e) idénymunkarend (a fő- és mellékszezonban eltérő mértékű havi és napi munkaidő) f) osztott munkaidő (a napi munkaidőt (szolgálatot) kettő részletben kell teljesíteni)

3. szám

5. A munkaidő-beosztásnál a munkakörhöz kapcsolódó előkészítő és befejező munkák időtartamát is figyelembe kell venni. Ezeket a munkákat és azok időtartamát üzletági (igazgatósági) vagy helyi függelékben kell meghatározni. 6. Kéthavi munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkaidőt – igazodva a feladatokhoz – úgy kell beosztani, hogy a kettő hónap közötti munkaidő-mennyiségbeli eltérés még a munkaidő-beosztás módosítása esetén sem haladhatja meg a 30 órát. A munkaidő-beosztás módosítása 26. § 1. A munkavállaló előzetesen közölt munkaidő-beosztását a munkáltató egyhavi munkaidőkeret alkalmazása esetén legalább hét, kéthavi munkaidőkeret alkalmazása esetén legalább tíz nappal korábban módosíthatja. A módosításról a munkavállalót egyidejűleg írásban értesíteni kell. A munkaidő-beosztás módosítása utólag is ellenőrizhető módon, áthúzással, és a módosítást végző személy egyidejű aláírásával történik. A vezénylés eredeti adatainak a változtatás után is olvashatónak kell maradnia. 2. A munkaidő-beosztás az 1. pontban foglalt határidőkön, azaz hét, illetve tíz napon belül csak: a) a munkavállaló írásbeli kérelmére, b) a munkáltató által kezdeményezett, a munkavállalóval kötött írásos megállapodás alapján módosítható. Az előzetesen közölt munkaidő-beosztásban az Mt. 124. § (4) bek. alapján kijelölt vasárnapra eső pihenőidő havonta egy alkalommal csak a munkavállalóval kötött írásbeli megállapodás alapján – ugyancsak vasárnapra – helyezhető át. Nem kell a munkavállalóval megállapodást kötni, ha a módosításra az Mt. 128.§ (1) bekezdésében, illetve a KSZ 12.§ (2) bekezdésében foglaltak miatt kerül sor. A kikért szakszervezeti tisztségviselő helyett szolgálatba állított munkavállalót a rendkívüli átvezénylési díj megilleti. 3. A 2. b) pont szerinti megállapodás esetén a munkavállalót módosított szolgálatonként 1.150 Ft, kettő vagy többhavi munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállaló esetében 1.400 Ft rendkívüli átvezénylési díj illeti meg. 4. Kéthavi munkaidőkeret alkalmazása esetén az eredetileg közölt munkaidő-beosztás – a 2. a) pontban foglalt eseteket kivéve – havonta legfeljebb négy esetben (négy szolgálatot érintően) módosítható, ide értve a 28. § 6. pont d) alpont második francia bekezdésében foglalt azon esetet is, amikor a munkáltató a teljes egészében elmaradt

3. szám


szolgálat helyett másik szolgálatot jelöl ki. Minden további munkaidő-beosztás módosítás – kizárólag a díjazás szempontjából – rendkívüli munkavégzés elrendelésének minősül. 5. Nem minősül munkaidő-beosztás módosításnak: a) ha az adott szolgálat rész elmarad, azaz a munkavégzés a munkaidő-beosztás szerinti időpontban elkezdődik, de attól korábban véget ér, b) ha az adott szolgálat teljes egészében elmarad Ez esetekben a KSZ 28. § 6. pont c) és d) alpontjaiban foglaltakat kell alkalmazni. Az állandó nappalos munkavállalók munkaidő-beosztása 27. § 1. Az állandó nappalosok munkaideje – feltéve, hogy az e §-ban meghatározott más munkaidő-beosztások nem kerülnek alkalmazásra – a munkaidőkeret előírt munkanapjaira egyenlően oszlik meg. Helyi függelék rendelkezése esetén, a hét utolsó munkanapján a teljes napi munkaidőnél rövidebb, – de legalább 4 órai – munkaidőtartam is megállapítható. Ilyen esetben a hét többi munkanapján a munkaidő arányosan növekszik. 2. Azokon a szolgálati helyeken, illetőleg azokban a munkakörökben, ahol a munkafeladatok egyenlőtlenül jelentkeznek, egyenlőtlen munkaidő-beosztást lehet alkalmazni. Az egyenlőtlen munkaidő-beosztás részletes szabályait – tekintettel az Mt. 120. § (1) bekezdésére – a helyi függelékben kell meghatározni. 3. Megfelelő technikai feltételek megléte esetén rugalmas munkaidő-beosztás is alkalmazható. Bevezetése kizárólag az üzletági (igazgatósági) függelékben történhet. A rugalmas munkaidő-beosztás részletes szabályait a helyi függelékben kell rögzíteni. 4. A munkáltatói jogkört gyakorlók kötetlen munkaidő-beosztásban végzik munkájukat. Üzletági (igazgatósági) függelék, illetve kizárólag ennek felhatalmazására helyi függelék egyéb munkaköröket is kötetlen munkaidő-beosztásúvá nyilváníthat. A kötetlen munkaidő-beosztás szerint foglalkoztatott munkavállalók – a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes tájékoztatása mellett – munkaidejüket és pihenőidejüket maguk határozzák meg. Az utazó szolgálatot ellátó munkavállalók munkaidejére vonatkozó külön rendelkezések 28. § 1. Az utazó szolgálatot ellátó munkavállaló munkaideje a szolgálati óra, amely a szolgálatba jelentkezéstől a szolgálatból való lejelentkezésig tartó időtartam, kivéve a

273

várakozási időt. Ennek megfelelően, a várakozási idő nem minősül munkaidőnek és nem esik az osztott munkaidő szabályai alá. 2. Várakozási idő az egy szolgálaton belüli forduló, illetve közbeeső állomáson a – normaidőn túli – munkamentes időtartam, amely az 5 órát meghaladja, feltéve, hogy a munkavállaló laktanyai vagy vendégszobai elhelyezése ezeken az állomásokon biztosított. A várakozási idő felső határa legfeljebb 7 óra lehet, ettől azonban helyi függelék rendelkezése legfeljebb 8 óra mértékig eltérhet. 3. A várakozási idő tartamára a munkavállalót személyi alapbére 50%-ának megfelelő díjazás illeti meg. Vontatási utazók esetében a havi 20 óra feletti, vonatkísérők esetében pedig a havi 25 óra feletti várakozási időt a személyi alapbér 110%-ának megfelelő összeggel kell díjazni. 4. A vontatási utazó havi távolléti órája a 210 órát, a vonatkísérő havi távolléti órája pedig a 220 órát nem haladhatja meg. Helyi függelék ezektől a mértékektől eltérhet. (Távolléti óra = munkaidő + várakozási idő) 5. A munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő- és befejező munkákat (pl.: a vonat- ill. vontatójármű átvételére és átadására vonatkozó időnormákat), ezek tartamát az üzletági (igazgatósági), a szolgálatba való fel- illetve az abból való lejelentkezés helyét a helyi függelékben kell meghatározni. 6. Az utazó szolgálatot ellátó munkavállaló egy szolgálatban eltölthető idejére vonatkozó rendelkezések: a.) a szolgálati órát – az ebben a §-ban foglalt más rendelkezéseket is figyelembe véve – legalább 4 órai időtartamra kell tervezni, b.) az egy szolgálatban eltölthető munkaidő – az Mt. 128. § (1.) bek.-ben foglaltak kivételével – a 12 órát csak az üzletági (igazgatósági) függelék felhatalmazása alapján haladhatja meg. Üzletági (igazgatósági) függelék felhatalmazása hiányában a 12 órás munkaidő csak az Mt. 128. § (1) bek.-ben foglaltak alapján léphető túl. Ilyen esetben a munkavállalót – a 12 órán túli munkavégzés időtartamára – a rendkívüli munkavégzés a Kollektív Szerződés szerinti díjazása illeti meg, c.) ha a munkavállaló – a KSZ 25. §-ban foglaltak szerint – eredetileg tervezett szolgálata a KSZ 26. § 1. pontjában foglalt határidőkön belül részben, vagy egészében elmarad, az eredetileg tervezett szolgálatnak megfelelő időtartamot kell elszámolni, függetlenül az elmaradás – munkáltató oldalán felmerülő – okától, d.) ha a munkavállaló – a KSZ 25. §-ban foglaltak szerint – eredetileg tervezett szolgálata a KSZ 26. § 1. pontjában foglalt határidőkön kívül – részben elmarad, a ténylegesen teljesített időtartamot,

274


– teljes egészében elmarad, részére – az elmaradás tényének írásbeli rögzítése mellett – vagy a tárgyidőszaki munkaidőkeret végéig legalább ugyanolyan időtartamú másik szolgálatot kell kijelölni, vagy az eredetileg tervezett szolgálatnak megfelelő időtartamot kell elszámolni. e.) A c) pont szerinti teljes vagy részleges szolgálatelmaradás esetén az elmaradt munkaidőre, illetve a d) pont szerinti részben elmaradt szolgálat ténylegesen teljesített időtartamára műszakpótlék is megilleti a munkavállalót. Amennyiben a d) pont szerint a tervezett szolgálat – másik, legalább azonos időtartamú szolgálat kijelölése nélkül – teljes egészében elmaradt, a munkavállalót az elmaradt szolgálatra távolléti díja illeti meg. 7. Ha az utazószolgálatot ellátó munkavállaló szolgálatát megkezdte, és az az előre meghatározott időpontnál később ért véget, az eredeti munkaidő-beosztását meghaladó időtartam rendkívüli munkavégzésnek (36.§ (1) bek.) minősül. Üzletági (igazgatósági) függelék havi átalánydíjazást állapíthat meg. 8. A kizárólag tehervonatot továbbító, vagy szolgálatában a munkaidő-beosztása szerint utolsó vonatként tehervonatot továbbító (e körbe beleértve a tehervonati szolgálatot közvetlenül követő gépmeneti szolgálatot, illetőleg a tehervonati szolgálatot közvetlenül követő, a lejelentkezési helyre történő önköltségi utazást is) utazó szolgálatot ellátó munkavállaló szolgálatának legrövidebb időtartamra 10 óra. Állomási- és vontatási telepi tartalékon szolgálatot teljesítő munkavállalók szolgálatának legrövidebb időtartama 10 óra. Ha az előzőek szerinti szolgálatokban a vonat(ok) továbbítására az előzetesen tervezettől eltérően ténylegesen 10 óránál kevesebb időre van szükség, a munkavállaló – legfeljebb a 10 órás időtartamú szolgálatot figyelembe véve – köteles a fennmaradó időben munkahelyén tartózkodni, és ez alatt a munkaköréhez tartozó más feladatot is ellátni. A szolgálatelmaradás tényét az utolsóként továbbított vonat leközlekedését követően haladéktalanul közölni kell a munkavállalóval. A fordulós (váltásos) munkarendű munkavállaló munkaidejére vonatkozó külön rendelkezések 29. § 1. A fordulós (váltásos) munkarendű munkavállaló napi munkaidejének (szolgálatának) legrövidebb tartama 4 óra, kivéve a forgalmi szolgálattevői munkaköröket, ahol ez az időtartam a teljes napi munkaidőnek megfelelő idő. 2. A napi munkaidőbe (szolgálatba) nem számít be az osztott munkaidő (32. §) munkamentes része.

3. szám

3. Az e §-ban meghatározott munkarendben foglalkoztatott munkavállaló előre közölt munkaidő-beosztásától, havonta legfeljebb 8 esetben, el lehet térni. A munkaidő-hiány elszámolása 30. § Ha a munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállalók kötelező órája (munkaidő-kerete) a munkáltató működési körében felmerült okból nem teljesült, a kiesett munkaidőre a munkavállalót személyi alapbére illeti meg. [Mt. 151.§ (4) bek.] Az utazó- és fordulószolgálatot ellátó munkavállalók egymást követő éjszakai foglalkoztatásának korlátozása 31. § Az utazó, valamint a fordulószolgálatot ellátó munkavállalók legfeljebb kettő, egymásra közvetlenül következő éjszakán végzett szolgálatra kötelezhetők. Ebből a szempontból éjszakai szolgálatnak minősül, ha a szolgálatokból az egyik legalább 4 órás, a másik legalább 3 órás időtartamban a 22–06 órás időszak közé esett. Vontatási utazók esetében az egymást követő éjszakai szolgálatok alatt egységesen 3–3 órát kell érteni. A fordulós (váltásos) munkarendű munkavállaló osztott munkaideje 32. § 1. Azokon a szolgálati helyeken, illetőleg azokban a munkakörökben, ahol (amelyekben) a szolgálat ellátása lehetővé teszi, a napi munkaidőt (szolgálatot) a forgalmikereskedelmi munkakörökben meg lehet szakítani (osztani). A munkaidő-megszakítás időtartama – helyi függelék eltérő rendelkezése hiányában – az F.2. sz. Forgalmi Utasítás 1. sz. függelékében meghatározott fővonalakon 3 óránál, a további vonalakon 4 óránál kevesebb nem lehet és a 6 órát nem haladhatja meg. A munkaidő-megszakítás időtartamát, valamint az osztott munkaidővel érintett munkaköröket – az előzőekben foglaltak figyelembevételével – a helyi függelékben kell megállapítani. A 24. § 3–5. pontjai szerint kell eljárni, ha a helyi függelékben nem sikerül rögzíteni a munkaidő-megszakítás időtartamát és az érintett munkaköröket. 2. A munkavállaló – eltérő megállapodás hiányában – a munkaidő-megszakítás időtartamát szolgálati helyén köteles letölteni. Ebben az esetben a pihenés feltételeit biztosítani kell.

3. szám


3. Ha a munkavállaló az osztott munkaidő munkamentes részét a 2.) pontban foglaltak alapján a munkahelyén tölti, nem minősül ügyeletnek, azonban erre az időtartamra az ügyelet díjazásának szabályait kell megfelelően alkalmazni. A havi 40 óra feletti szolgálati helyen töltött munkamentes időre a személyi alapbér 110%-ának megfelelő összegű díjazást kell fizetni. Ha az osztott munkaidő miatt munkaidőhiány keletkezett (a havi kötelező óra nem teljesült), a munkavállaló részére, a személyi alapbérén felül, a munkamentes időre járó díjazást is ki kell fizetni, figyelembe véve az ebben a pontban foglaltakat is. 4. A jelenléti idő, – helyi függelék eltérő rendelkezése hiányában – a havi 210 órát nem haladhatja meg. (Jelenléti idő: munkaidő + az osztott munkaidő következtében felmerült munkamentes idő) 5. Az osztott munkaidő alkalmazása a megszakítás nélküli munkarend jellegét nem érinti, ha egyébként a megszakítás nélküli munkarend feltételei fennállnak. [35. § e) pont] Ebben az esetben a munkavállalót, a munkaidőnek minősülő időre a megszakítás nélküli munkarendre megállapított műszakpótlék illeti meg. 6. A napi munkaidő (szolgálat) csak egyszer szakítható (osztható) meg. 7. Az 1. pontban meghatározott 3 órát érintő munkamentes időben elrendelt munkavégzés a munkaidő osztott jellegét megszünteti, és a munkamentes időnek kijelölt időszak is munkaidőnek számít. Ha a 3 órás munkamentes időtartamot az elrendelt munka nem érinti, az ezeken az időkön kívüli munkavégzések tényleges időtartamára a munkavállalót a rendkívüli munkavégzés szerinti díjazás illeti meg. A munka elrendelését az elrendelőnek (például menetirányító) és a munkavállalónak is írásban kell rögzítenie. Elszámolásra csak a két írásbeli nyilatkozat egyezősége esetén kerülhet sor. Idénymunkarend alkalmazása 33. § 1. Idénymunkarend az üzletági (igazgatósági) függelékben meghatározott szolgálati helyeken, illetőleg munkakörökben alkalmazható. 2. Az idénymunkarendben foglalkoztatottak munkaidőkeretét (23. § 5. pont) a fő- és mellékszezonra tekintettel havi bontásban kell megállapítani a helyi függelékben. A munkavállaló rendkívüli munkavégzését a havi munkaidő alapján kell figyelembe venni. 3. Idénymunkarend alkalmazása esetén a szabadság idejére járó átlagkeresetét az éves átlagos napi munkaidő alapulvételével kell megállapítani.

275

A rendes munkaidőre vonatkozó egyéb rendelkezések 34. § 1. Az egyes munkakörökre kötelezően előírt oktatáson, továbbá a kötelező időszakos vizsgán eltöltött idő munkaidőnek minősül. A kötelező oktatáson, illetve időszakos vizsgán eltöltött idő tényleges tartamát, de legalább a 22 §. 1. illetve 2. pontjában rögzített teljes munkaidőt kell elszámolni. 2. A különböző vizsgákra (szakvizsgákra) előkészítő oktatáson eltöltött idő – ha ezen a munkavállaló részvétele nem kötelező – nem munkaidő. 3. Az időszakos és a munkáltató által kért soron kívüli alkalmassági orvosi vizsgálat szükséges és igazolt tartamára – de naponként legfeljebb a 22 §. 1. illetve 2. pontjában rögzített teljes munkaidőre – a munkavállalót átlagkeresete illeti meg. Az ezt meghaladó utazással töltött időtartamot a KSZ 62.§-a szerint kell díjazni. Az orvosi vizsgálatra a munkavállalót – a munkaidőbeosztás részeként – előre vezényelni kell. Ha a munkavállaló az orvosi vizsgálatot önhibájából elmulasztja, a munkavégzéstől el kell tiltani, és az orvosi vizsgálat elvégzéséig munkabérre nem jogosult. 4. A MÁV működési körén kívül felmerült okból kiesett munkaidőre a munkavállalónak munkabér csak a jogszabályban meghatározott esetben jár. A munkavállaló kérésére azonban lehetővé kell tenni, hogy a le nem dolgozott időt utólagosan teljesíthesse. (Az utólagos teljesítés ideje nem rendkívüli munkaidő.) 5. a) Amennyiben a munkáltató a munkavállalót meg akarja hallgatni, akkor ezt elsődlegesen a munkavállalóval előzetesen közölt (KSZ 25.§ 1. pont) munkaidő-beosztás szerinti, vagy a munkaidő-beosztás megfelelő módosításával (KSz 26.§ 1. pont) rendes munkaidőben kell megtennie. b) Ha a munkavállaló a) pont alapján történő meghallgatása az előzetesen közölt munkaidő-beosztáson belül a munkakör jellege vagy egyéb ok miatt nem lehetséges, akkor a munkavállalót az előzetesen közölt munkaidőbeosztás szerinti rendes munkaidejéhez közvetlenül kapcsolódóan (azt megelőzően vagy azt követően) kell meghallgatni, amelynek időtartama rendkívüli munkavégzésnek minősül. c) Amennyiben a b) pont szerinti meghallgatás – figyelemmel az Mt. 119.§ (3) bekezdésében foglaltakra – azért sem lehetséges, mert a munkavállaló hosszabb időtartamú meghallgatása indokolt, akkor arra kivételesen olyan napon is sor kerülhet, amelyen a munkavállalónak munkavégzési kötelezettsége nincs. Ez esetben meghallgatások tényleges időtartamát – de legalább négy óra időtartamot – rendkívüli munkaidőként kell figyelembe venni.

276


Hasonlóképpen a munkáltató érdekkörében felmerült tanúkénti meghallgatás idejét is munkaidőként kell figyelembe venni és elszámolni.”

3. szám 3. FEJEZET A RENDKÍVÜLI MUNKAIDŐK A rendkívüli munkavégzés

Fogalom meghatározások és értelmezések 35. § 1. A Kollektív Szerződés, illetőleg más munkaviszonyra vonatkozó szabályok alkalmazásában a) Teljes munkaidő: a munkavégzésre előírt idő, amely az előírt munkakezdéstől a munkavégzés befejezéséig terjed a megszakítások és a munkaidőbe be nem számítható szünetek nélkül, b) Munkaidőkeret: a munkavállalóra irányadó kötelezően teljesítendő heti, havi, legfeljebb éves munkaidő mennyiség, c) Munkaidő-beosztás: a munkaidőkeret felosztása munkanapokra, valamint az egyes munkanapokon a munkakezdési, a munkavégzési időpontok, valamint a munkavégzés időtartamának meghatározása. A munkaidő-beosztás körébe tartozik az általánostól eltérő munkarendben foglalkoztatottak pihenőnapjának (pihenőidejének) meghatározása is. d) többműszakos munkaidő-beosztású az a munkahely, illetőleg munkakör, ahol a napi üzemeltetési (szolgálati) idő meghaladja a munkavállaló napi teljes munkaidejét, és ezért a munkavállalók egy-egy napon belül rendszeresen egymást váltva végzik azonos tevékenységüket, e) Megszakítás nélküli munkarendben végzett munka a megszakítás nélkül (éjjel-nappal, szünnap nélkül) üzemelő munkahelyen munkában töltött idő, ha a munkavállaló műszakbeosztása rendszeresen változik, vagy a hétköznapokon, illetve az üzemelési napokon megszakítás nélküli munkát előíró munkarend, f) nyújtott állandó nappalos munkarend a túlnyomórészt a délelőtti és a délutáni órákra eső olyan munkaidő-beosztás, amelynél a munkakezdési és munka befejezési időpontok eltérnek az általános munkarendűekétől. E munkarend további jellemzője, hogy a pihenőnapok kiadási rendje is eltér az általános munkarendűekétől. 2. Ha a Kollektív Szerződés pótlékként vagy külön díjazásként a személyi alapbér bizonyos százalékának a kifizetését rendeli el, azon időarányos kifizetést kell érteni (pl. a személyi alapbér 50%-a egyenlő az egy órára eső személyi alapbér 50%-a, szorozva a figyelembe veendő időtartalommal).

36. § 1. Az Mt. 126.§ (1) bekezdése alkalmazásában rendkívüli munkavégzésnek minősül: a) a munkaidő-beosztástól eltérő munkavégzés, b) a munkaidőkereten felül végzett munka, c) a pihenőnapon végzett munka, d) a rendkívüli munkavégzésként elrendelt munkaszüneti napi munkavégzés, valamint e) a készenlét, illetve az ügyelet alatt elrendelt munkavégzés A b) pont szerinti rendkívüli munkavégzés elrendelése esetén a munkaidő-beosztás közlésekor meg kell konkrétan határozni a rendkívüli munkavégzésként elrendelt időtartam (szolgálat) kezdő és befejező időpontját. 2. A munkáltató a munkavállalót különösen indokolt esetben kötelezheti rendkívüli munkavégzésére, amelyet az indok megjelölésével írásban kell elrendelni. Szóban is elrendelhető a rendkívüli munkavégzés, ha arra az Mt. 128. § (1) bekezdésében meghatározott esetek miatt kerül sor. 3. Az Mt. 128. § (1) bekezdésben meghatározott esetek körébe tartozik, – és így nem esik korlátozás alá – rendkívüli időjárás esetén, a forgalom fenntartása céljából elrendelt munkavégzés. 4. A rendkívüli munkavégzés elszámolására szolgáló bizonylat kiállításának rendjéről az üzletági (igazgatósági) függelékben kell rendelkezni. A rendkívüli munkavégzés díjazása 37. § 1. Rendkívüli munkavégzés esetén a munkavállalót a rendes munkabérén felül az alábbi mértékű pótlékok illetik meg: 20 óráig 50% 21 – 144 óráig 75% 145 – 200 óráig 100% A 200 órás rendkívüli munkaidő mennyiségbe valamennyi rendkívüli munkaidő (KSZ 36.§ 1. pont) tartama beszámít. 2. A 36.§ 1. pontjának c) és d) alpontjában felsorolt rendkívüli munkavégzések díjazására az Mt. vonatkozó rendelkezései az irányadók. 3. A rendkívüli munkavégzésként felmerült időket az elszámolás szempontjából külön kell nyilvántartani és felmerülésük jogcímén egyszeresen díjazni.

3. szám


277

4. A rendkívüli munkavégzést elsősorban pénzben kell megváltani. Ettől az üzletági (igazgatósági) függelékben lehet eltérően rendelkezni.

6. A munkavállalót a készenlétet követően – amennyiben készenlét alatt munkavégzés elrendelésére nem került sor – nem illeti meg pihenőidő.

5. Többhavi munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkaidőkereten felüli rendkívüli munkavégzést az alkalmazott munkaidőkeret végén kell megállapítani és elszámolni. Valamennyi egyéb rendkívüli munkavégzést a felmerülésük hónapjában kell elszámolni.

7. A készenlét időtartamára évi 300 óráig a munkavállalót a személyi alapbér 25%-a, 301-800 óra közötti időmennyiségre 30%-a illeti meg. A 800 órát meghaladó időmennyiségre kötött megállapodás esetén üzletági (igazgatósági) függelékben magasabb összegű díjazást kell megállapítani. Ha a munkavállaló a munkáltató előzetes hozzájárulásával vagy külön írásbeli megállapodás alapján a készenlétet a munkáltató telephelyén töltötte el, díjazására a 39.§ 3. pontjában foglaltakat kell alkalmazni.

6. Nem jár a rendkívüli munkavégzésért sem szabadidő, sem pénzbeli díjazás a kötetlen munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére. A készenlét 38. § 1. Készenlétnek minősül a munkavállaló által megjelölt – a munkavégzés helyére tekintettel elérhető – helyen töltendő szolgálat, amely alatt a munkavállaló a rendes munkaidején kívül köteles meghatározott ideig munkavégzésre készen állni. A munkáltató a munkavállaló lakó-, illetve tartózkodási helyét – amennyiben az a munkavégzés helyére tekintettel elérhető –, valamint a helyi függelékben pontosan meghatározott a pihenés valamennyi – a szakszervezetekkel közösen megállapított – feltételét kielégítő e célra kialakított helyet a készenlét eltöltésének helyéül köteles elfogadni. A munkavállalót az elérhetőség helyének és módjának közlésén túlmenően további közlési kötelezettség nem terheli. Az elérhetőség egyéb feltételeit üzletági (igazgatósági) függelék meghatározhatja. 2. A készenlét elrendelésének esetköreit – az Mt. 129. § (1) bek. a.)-c.) pontjainak figyelembevételével – az üzletági (igazgatósági) függelék meghatározhatja. A munkáltató az Mt. 127.§ (2) bek.-ben foglaltakat köteles figyelembe venni 3. A készenlétet a munkáltatói jogkörgyakorló köteles – írásban – annak megkezdése előtt legalább 1 héttel korábban és legalább 1 hónapra előre – az 1. és 2. pontban foglaltak figyelembevételével – elrendelni. Írásbeli elrendelésnek minősül a készenléti beosztás elkészítése és annak a munkavállaló által kimutatható tudomásulvétele is. 4. Vontatási utazók és vonatkísérők részére készenlét csak az Mt. 128.§ (1) bek. alapján rendelhető el. 5. A munkavállaló számára naptári évenként 800 óra készenlét rendelhető el. Üzletági (igazgatósági) függelék, vagy a munkavállalóval kötött írásbeli megállapodás ennél magasabb mértéket is meghatározhat az Mt. 129.§ (4) bek. rendelkezéseinek figyelembevételével.

8. A készenlét alatt elrendelt munkavégzés (KSz 36.§ 1/e.) esetén a KSz 37.§ szerinti díjazás a munkavállalót a riasztástól a készenlét helyére történő visszaérkezésig illeti meg. Az ilyen módon felmerült rendkívüli munkavégzések elszámolására az üzletági függelék átalánydíjazást állapíthat meg. Eltérő írásbeli megállapodás hiányában a munkáltató kötelezettsége a munkavállalónak a munkavégzés helyére, valamint a munkavégzés befejeztével a készenlét helyére történő eljuttatása. 9. A készenlét elrendelésére az Mt. 129.§ (5) bekezdésében meghatározott rendelkezést alkalmazni kell. Az ügyelet 39. § 1. Ügyeletnek minősül a munkáltató által meghatározott helyen és ideig történő – a munkavállaló rendes munkaidején kívül eső – rendelkezésre állás. 2. A munkavállaló részére naptári évenként legfeljebb 300 óra ügyelet rendelhető el. 3. Az ügyelet díjazása: – a munkanapra elrendelt ügyelet esetében a személyi alapbér 50%-a, – a pihenőnapra, munkaszüneti napra elrendelt ügyelet esetében a személyi alapbér 65%-a illeti meg a munkavállalót. 4. Egyebekben az ügyeletre a a 38.§ szabályait kell – megfelelően – alkalmazni.4. FEJEZET

278

A MÁV ZRt. Értesítője A PIHENŐIDŐK

3. szám

Helyi függelék a 12 órás mértéktől eltérhet, de legalább 8 órai pihenőidő lakáson történő biztosítása kötelező.

A munkaközi szünet 40. § 1. A munkaközi szünet tartama – helyi függelék hoszszabb időt megállapító rendelkezése hiányában – 20 perc, melynek kiadásánál figyelemmel kell lenni az Mt. 122.§ában foglalt követelményre is. Helyi függelékben kell meghatározni a munkaközi szünet letöltésének helyét és kiadásának időpontját. 2. A munkaközi szünet valamennyi munkavállaló esetén a munkaidőn belül kerül kiadásra, kivéve a 12 órás váltásos (fordulós) munkarendű, személyes szolgálatátadásra kötelezett, nem készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállalók második munkaközi szünetét, amely nem képezi a munkaidő részét. A második munkaközi szünet időtartamát a személyi alapbér 175%-ával kell díjazni. Az érintett munkaköröket helyi függelékben kell meghatározni. Az utazószolgálatot ellátó munkavállalók munkaközi szünetének kiadása 40/A. § A 40.§ rendelkezéseit az utazószolgálatot ellátó munkavállalók vonatkozásában az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni. Az utazószolgálatot ellátó munkavállalók részére a munkaközi szünet(ek) kiadása céljából a helyi függelékek részét képező személyzeti fordulókban olyan megfelelő időszak(ok)at kell kijelölni, amelyen belül a munkaközi szünet(ek) kiadásra kerül(nek). Amennyiben rendkívüli technológiai ok vagy az Mt. 128.§ (1) bekezdésben meghatározott esemény miatt bármelyik munkaközi szünet a lejelentkezési idő kezdetéig nem adható ki, úgy azt a menetigazolványba (szolgálati lapra) történő bejegyzés mellett a személyi alapbér 175%-ával kell díjazni. E rendelkezés önmagában történő alkalmazása nem eredményezhet rendkívüli munkaidőt. Az utazószolgálatot ellátók, a fordulós (váltásos) munkarendűek napi pihenőideje 41. § 1. Az utazószolgálatot ellátók napi pihenőideje 12 óra, amelyet a lakásra (állandó vagy ideiglenes tartózkodási helyre) való érkezéstől az onnan való munkába indulásig (utazási idő) kell figyelembe venni. Az utazási időt, legfeljebb 6 óra időtartamig, a helyi függelékben kell az érintett helységek távolságának arányában meghatározni.

2. A fordulós (váltásos) munkarendűek napi pihenőideje 12 óra, amelyet a lakásra (állandó, vagy ideiglenes tartózkodási helyre) való érkezéstől az onnan való munkába indulásig kell figyelembe venni. Helyi függelék ettől a mértéktől – az Mt. 123.§ (2) bekezdésében foglalt esetekben – eltérhet, de a napi pihenőidő 8 óránál kevesebb nem lehet. Az utazószolgálatot ellátók, valamint a fordulós (váltásos) munkarendűek pihenőnapjaira vonatkozó eltérő rendelkezések 42. § 1. A forduló-, illetőleg az utazószolgálatot ellátók heti kettő pihenőnapját oly módon kell kijelölni és kiadni, hogy két szolgálat között legalább 48 óra, megszakítás nélküli pihenőidő legyen. Havonta legalább egy alkalommal a 48 órai pihenőidőt úgy kell biztosítani, hogy abba egy teljes vasárnap is beleessen. – Utazószolgálatot ellátók esetében csak a munkavállaló előzetes hozzájárulásával jelölhető ki ez a pihenőidő arra a hétvégére, amikor a vasárnapi napot megelőző szombati napot az Mt. 125.§ (5) bekezdése szerint munkanappá nyilvánították. – Fordulószolgálatot ellátó, nem utazó munkavállalók esetében – ide nem értve a vonali és állomási tartalékosokat – havonta legalább egy alkalommal a 48 órás pihenőidőt szombat 0 óra és vasárnap 24 óra közötti időszakban kell biztosítani. Ezen rendelkezéstől helyi függelék eltérően rendelkezhet. A vonali és állomási tartalékosok esetében havonta legalább egy alkalommal a 48 órai pihenőidőt úgy kell biztosítani, hogy abba a szombat reggel 8 órától hétfő reggel 5 óráig tartó időszak is beleessen. 2. A pihenőnapokat (a pihenőidőket) a KSz 25.§ 1. pontjában foglaltak szerint közölt munkaidő-beosztásban kell kijelölni és arról a munkavállalót kimutathatóan értesíteni kell. A pihenőnapot (pihenőidőt) annak kezdő és befejező időpontjai feltüntetésével kell kijelölni. 3. Helyi függelék rendelkezései alapján készenléti jellegű munkakörben, megszakítás nélküli, illetve három vagy ennél több műszakos munkarendben foglalkoztatott munkavállaló esetében az alkalmazott munkaidőkereten belül kettőnél több pihenőnap összevontan is kiadható. Ez azonban nem jelenti az Mt. 124.§ (7) bek.-ben meghatározott kivételt. 4. A munkavállaló részére a jelen §. 1.-2. pontjában meghatározott pihenőnapok helyett hetenként legalább 42 órát kitevő megszakítás nélküli pihenőidő is biztosítható az Mt. 124.§-ban foglaltak alapulvételével. Ez eset-

3. szám


ben azonban a munkavállalónak a munkaidőkeret átlagában legalább 48 óra heti pihenőidőben részesülnie kell. 5. A nyújtott munkaidejű állandó nappalosokra, valamint a fordulós (váltásos) munkarendűekre vonatkozó eltérő szabályok: a) A nyújtott munkaidejű állandó nappalosok heti kettő pihenőnapját két egymást követő szolgálat között kell biztosítani úgy, hogy hetente két naptári nap legyen pihenőként kijelölve. Havonta legalább egy alkalommal a heti kettő pihenőnapot szombaton és az azt követő vasárnap kell kiadni. b) Négybrigádos munkarend esetén a heti pihenőidőt a két szolgálat közötti hosszú (46–50 órás) szabadidőben kell biztosítani. c) 12/24-es munkarend esetén a heti pihenőidőt közbeváltással kell biztosítani. d) Ha a munkavállaló munkarendje megváltozik (pl. négybrigádos fordulóról 12/24-es fordulóra térnek át), a pihenőidőt a megváltozott munkarend szerint kell kiadni, amelyről a munkavállalót előzetesen értesíteni kell. 6. Az utazószolgálatosokra vonatkozó eltérő szabályok: a) Havonta legalább egy alkalommal a pihenőidőt úgy kell biztosítani, hogy annak tartama szombat 0 órától hétfő reggel 6 óráig terjedjen. b) Ha az utazószolgálatos a 5. pont szerinti munkarendben végzi munkáját, pihenőidejét a 5. pont szerint is meg lehet határozni. Pótszabadság 43. § Az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát töltő munkavállalót évenként öt munkanap pótszabadság illeti meg. Ha a munkavállaló ilyen munkahelyen legalább öt évet eltöltött, a pótszabadság mértéke tíz munkanap.

279

c) felsőfokú képesítés megszerzéséhez vizsgatárgyanként 3 munkanap szabadidő. A képesítés megszerzéséhez adható összes munkaidő-kedvezmény a 12 munkanapot nem haladhatja meg. A vizsganap a munkaidő-kedvezménybe nem számít be. Ha a képesítés megszerzéséhez diplomamunka (szakdolgozat) elkészítése is szükséges, a munkavállalót további 5 munkanap szabadidő illeti meg. A tanulmányi munkaidő-kedvezmény tartamára a munkavállalót átlagkeresete illeti meg. A munkavállaló e § szerinti tanulmányokon való részvételének idejét munkaidőként kell figyelembe venni és elszámolni, arra a munkavállalót – munkaidő-beosztása részeként – előre vezényelni kell. Rendkívüli szabadság 45. § 1. Az alábbi munkakört betöltő munkavállalókat – kérelmükre – naptári évenként ¾ a mozdonyvezető, mozdony-segédkezelő munkakörben foglalkoztatott munkavállalót három munkanap, ¾ a vontatási vonatkísérő, a vezető jegyvizsgáló, jegyvizsgáló, szolgáltatás-felügyelő, vonatkezelő-levelező, kirakó, kocsivizsgáló, főrendelkező munkakörben foglalkoztatott munkavállalót kettő munkanap rendkívüli szabadságban kell részesíteni. 2. A rendkívüli szabadságot – feltéve, hogy a munkáltató a 4. pontban foglaltakat nem alkalmazza – a munkavállaló által megjelölt időpontban kell kiadni. A munkavállaló az erre vonatkozó igényét legalább 15 nappal köteles bejelenteni a munkáltatónak. A rendkívüli szabadság igénybevétele az igénybe vevő munkavállalónál rendkívüli munkavégzést (– díjazást) nem eredményezhet, és összhangban kell állnia az adott szolgálati hely szabadságolási ütemtervével. A tárgyévben igénybe nem vett rendkívüli szabadság a tárgyévet követően nem vehető igénybe.

Tanulmányi munkaidő-kedvezmények 44. § Munkáltatói kijelölés (kötelezés) alapján a nem iskolarendszerű képzésben részt vevő munkavállalót – az ún. „bentlakásos” (nappali tagozatos) tanfolyamok kivételével – az alábbi munkaidő-kedvezmény illeti meg: a) alapfokú képesítés megszerzéséhez vizsgatárgyanként 1 munkanap szabadidő. A képesítés megszerzéséhez adható összes munkaidő-kedvezmény a 4 munkanapot nem haladhatja meg, b) középfokú képesítés megszerzéséhez vizsgatárgyanként 2 munkanap szabadidő. A képesítés megszerzéséhez adható összes munkaidő-kedvezmény a 8 munkanapot nem haladhatja meg.

3. A rendkívüli szabadság időtartamára a munkavállalót az Mt. 137.§ (3) bekezdésében meghatározott mértékű díjazás illeti meg. 4. Munkáltató az ebben a §-ban meghatározott rendkívüli szabadságot jogosult a kéthavi munkaidőkeret teljesülése érdekében kiadni. Ilyen esetben a rendes szabadság elszámolásának szabályait kell alkalmazni.

280


3. szám

Az utazószolgálatot ellátó munkavállalók szabadságot követő vezénylése

b) az előírtnál nagyobb teljesítménykövetelményt a munkavállaló különleges adottságai révén éri el.

45/A. §

5. Becsült vagy statisztikai normákat csak ott szabad alkalmazni, ahol a műszaki norma készítésére nincs lehetőség, vagy nem gazdaságos.

Amennyiben az utazószolgálatot ellátó munkavállaló legalább egybefüggő hét naptári napot kitevő időtartamú szabadságot vesz igénybe, akkor az ezt követő munkavégzési napon a munkavállaló legkorábban 05 óra 30 percre vezényelhető munkavégzésre. 5. FEJEZET A MUNKA DÍJAZÁSÁNAK SZABÁLYAI A személyi alapbér megállapítása 46. § A MÁV ZRt valamennyi munkavállalójának személyi alapbérét havibérben kell megállapítani.

6. Az ideiglenes normák érvényességi ideje hat hónap, amit indokolt esetben további három hónapra meg lehet hosszabbítani. 7. Bérezés alapjául szolgáló állandó normák, teljesítménykövetelmények alkalmazásáról, bevezetéséről a munkavállalókat – kifüggesztés útján – tájékoztatni kell. A helyi normákról a munka megkezdése előtt munkalapon, munkautalványon, munkanaplóban, stb. is lehet a munkavállalókat tájékoztatni. A tájékoztatóban, munkavégzési bizonylatokon a norma megváltoztatásának indokát is közölni kell. Teljesítménybérezés

ALAPBÉREN KÍVÜLI BÉRFORMÁK 48. § Teljesítménykövetelmények megállapítása 47. § 1. Teljesítménykövetelmény megállapítható fizikai és nem fizikai foglalkozású csoportba tartozó munkavállalókra, függetlenül az alapbérrendszertől. Hálózati szintre, illetve minden üzemre érvényes teljesítménykövetelményeket a Vezérigazgatóság, egy-egy speciális területre érvényes teljesítmény-követelményeket az üzletági (igazgatósági) irányítást ellátó szervek állapíthatnak meg. 2. Az önálló elszámolási egységeknek a pótidők utalványozásának eseteit és módját helyi függelékben kell szabályozni. 3. A normákat és a teljesítménykövetelményeket felül kell vizsgálni és meg kell változtatni, ha műszaki technológiai, szervezési intézkedés azt indokolja, vagy ha a norma egyéb okból lazává vált. A norma megváltoztatható akkor is, ha a munkavégzés feltételei romlanak és emiatt vagy nem teljesíthető, vagy csak rendkívüli erőfeszítéssel lehet teljesíteni. 4. Nem szabad a normákat, teljesítménykövetelményeket megváltoztatni ha: a) az előírtaknál nagyobb teljesítménykövetelmény csak technológiai fegyelem megsértésével érhető el, vagy a munka intenzitásának fokozása a munkavállaló egészségét, biztonságát, a gyártmány minőségét, gazdaságosságát károsan befolyásolja.

Amennyiben az üzletági (igazgatósági) függelék a KSz 47.§-a alapján a teljesítménykövetelményeket állapít meg, akkor a teljesítménybérezés szabályait is az üzletági (igazgatósági) függelékben kell egyidejűleg meghatározni. A vasúti alaptevékenységgel kapcsolatos egyes munkakörökre egészségileg alkalmatlanná vált munkavállalók munkabérének megállapítása 49. § 1. A 6. sz. mellékletben meghatározott munkakört betöltött munkavállaló munkabérét ezen § szerint kell megállapítani feltéve, hogy a) munkakörének ellátására az egészségi állapotának szolgálatból származó megromlása miatt véglegesen alkalmatlanná vált, s emiatt más munkakörbe kellett áthelyezni, ha b) a munkavállalónak a 6. sz. mellékletben meghatározott munkakörökben eltöltött szolgálati ideje a 15 évet eléri. (A 6. sz. mellékletben feltüntetett munkaköröket kiterjesztően értelmezni nem lehet, illetőleg más tevékenység ellátásnak ideje figyelembe nem vehető. Ha a munkavállaló a 6. sz. mellékletben feltüntetett munkakörök közül többen is dolgozott, ezeket az időket össze kell számítani) 2. A munkakör betöltésére vonatkozó végleges egészségi alkalmatlanságot kizárólag foglalkozás-egészségügyi szakorvos állapíthatja meg.

3. szám


281

3. A munkavállaló részére a munkakörére vonatkozó végleges egészségi alkalmatlanságának megállapítását követően olyan munkakört kell felajánlani, amelyhez a szükséges szakképzettséggel és egészségi alkalmassággal rendelkezik és amely munkakör betöltése esetén a korábbi átlagkeresetéhez képest keresetveszteség nem éri.

13. Ezen § rendelkezései nem terjednek ki a 8/1983. EÜM.–PM. együttes rendelet hatálya alá tartozó, megváltozott munkaképességű munkavállalókra.

4. Amennyiben a munkáltató a 3. pont szerinti munkakört nem tud felajánlani, akkor a munkavállalónak fel kell ajánlani olyan szak-, illetve átképzés lehetőségét, amely olyan munkakör betöltésére jogosítja fel, ahol a korábbi átlagkeresetéhez képest keresetveszteség nem éri.

1. A munkáltató személyi alapbér kiegészítést biztosít, melynek mértéke az érvényes havi személyi alapbér 4%-a.

5. A 4. pont szerint szak-, illetve átképzés el nem fogadása esetén sem veszítheti el a munkavállaló a 7. pontban meghatározott mértékű személyi pótlékra való jogosultságát. 6. Ha a munkáltató a végleges egészségi alkalmatlanság miatt az eredeti munkakörében nem foglalkoztatható munkavállalónak az alkalmatlanság megállapítását követő 1 éven belül átszervezés, vagy létszámleépítés címén felmond, az Mt. és KSZ szerint járó végkielégítésen felül további 5 havi szociális juttatást biztosít. 7. Ha a munkavállaló további foglalkoztatására olyan munkakörben kerül sor, amelyben átlagkeresete nem éri el a korábbi munkakörében elérhető átlagkereset 85%-át a munkavállaló munkabérét eddig a mértékig ki kell egészíteni (bérkiegészítés). Az elérhető átlagkeresetet a munkavállalóval azonos munkakörben, azonos szolgálati helyen – ennek hiányában azonos üzletágnál – foglalkoztatott azonos korú, szakképzettségű és gyakorlati idővel rendelkező legalább három munkavállaló átlagkeresete átlaga alapján kell megállapítani. 8. A bérkiegészítést személyi pótlék címén a bérköltség terhére kell folyósítani. 9. A személyi pótlék összegét félévenként, legkésőbb január 31. napjáig és július 31. napjáig, illetőleg a munkavállaló személyi alapbérének megváltozásakor felülvizsgálni, és szükség esetén módosítani kell. 10. Az átlagkereset számítására az Mt. 152. § rendelkezéseit kell alkalmazni. A munkavállalót megillető személyi pótlék összegének megállapítása során figyelembe kell venni a baleseti járadék, a rendszeresen folyósított kártérítés vagy más járadék együttes összegét is. 11. A személyi pótlékot a regionális humánszolgáltató szervezet állapítja meg, és intézkedik a folyósítás iránt. 12. A személyi pótlék megállapítását és folyósítását hivatalból kell intézni.

Személyi alapbér kiegészítés rendszeresítése 50. §

2. A személyi alapbér kiegészítés kifizetésére havonta, a munkabér-kifizetéssel együtt kerül sor, s az nem képezi az alapbértől függő pótlékok számításának alapját. BÉRPÓTLÉKOK A műszakpótlék 51. § 1. A többműszakos munkaidő-beosztásban foglalkoztatott munkavállalók műszakpótlékának mértéke: a) a délutáni műszakban végzett munka után járó törzsbér 20%-a; b) az éjszakai műszakban végzett munka után járó törzsbér 40%-a. 2. A ténylegesen teljesített munkaidőre járó törzsbér 30%-ának megfelelő összegű műszakpótlék illeti meg a megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott munkavállalókat. 3. A havi törzsbér 10%-ának megfelelő összegű műszakpótlék illeti meg a 12/36-os munkarendben foglalkoztatott munkavállalókat – amennyiben a munkaidő a délelőtti, illetve a délutáni műszakra esik – ha a munkaközi szünetet is figyelembe véve az átlagos napi munkaidő eléri a 11 óra 30 percet. 4. E paragrafus alkalmazásánál a törzsbér körébe tartozik a személyi alapbér, a rendkívüli munkavégzés pótlék nélküli díja, valamint a teljesítménybér. 5. A 24. § 1.2. pont d) alpontja szerint meghatározott munkarend esetén, a helyi függelékben a műszakpótlék mértékét is rögzíteni kell. 6. Műszakpótlék csak a ténylegesen teljesített munkaidőre, illetve a KSz valamely rendelkezése által ilyennek elismert időtartamra számolható el.

282

A MÁV ZRt. Értesítője Éjszakai pótlék 52. §

Azokat a munkavállalókat, akik műszakpótlékra nem jogosultak, és éjszakai munkát végeznek (22–06 óra között), az éjszakai munkavégzés tartamára a személyi alapbérük 40%-ának megfelelő összegű éjszakai pótlék illeti meg. Nyelvi képzés támogatása Nyelvtudási pótlék 53. § 1. A munkavállalókat az idegen nyelvhasználati igény alapján négy csoportba kell besorolni. 2. A munkáltató megszervezi és támogatja a munkavállalók – hasznos („H”), ajánlott („A”), nagyon ajánlott („NA”), valamint kötelező („K”) kategóriákban – szükséges nyelvtudási szint elérését.

3. szám

a) A nyelvtudási pótlékot a havi személyi alapbér százalékában kell megállapítani, és azt a munkavállalóval írásban közölni kell. b) A nyelvtudási pótlék mértéke több idegen nyelv ismerete és használata esetén sem haladhatja meg a munkavállaló alapbérének 30%-át. c) A fordító, tolmács, kutató a második és a további nyelvek után részesülhet nyelvtudási pótlékban. d) A pótlék megállapításának feltétele, hogy a munkavállaló a kérdéses nyelvet munkakörében használja. e) A pótlék mértékét az idegen nyelv használatának gyakoriságát figyelembe véve az alábbi határok között kell, illetőleg lehet megállapítani; ¾ felsőfokú „C” típusú állami nyelvvizsga esetén 15%, ¾ középfokú „C” típusú állami nyelvvizsga esetén pedig 8%,

¾ vasútszakmai anyaggal bővített alapfokú „C” típusú állami nyelvvizsga esetén 4% Jegyeladási- és utánfizetési jutalék 54. §

3. A besorolás további feltételeit a munkáltató a szakszervezetekkel egyeztetett utasításban állapítja meg. 4. Az idegen nyelvhasználati igény alapján a megállapított kötelező („K”) kategóriában az üzletági (igazgatósági) függelékben meghatározott munkakört betöltő munkakört betöltő munkavállaló részére nyelvpótlékot kell megállapítani. 5. Az idegen nyelvhasználati igény alapján a megállapított nagyon ajánlott („NA”) kategóriában az üzletági (igazgatósági) függelékben meghatározott munkakört betöltő munkakört betöltő munkavállaló részére nyelvpótlékot lehet megállapítani

A vasúti fuvarozásból eredő bevételek után meghatározott mértékű jegyeladási és szolgáltatói, illetőleg utánfizetési és szolgáltatói jutalékot, a nemzetközi fuvarozásból eredő bevételek után pedig nemzetközi személyforgalmi jutalékot kell elszámolni. A jutalék elszámolási rendjét az 5. sz. melléklet tartalmazza azzal, hogy az ott megjelölt mértékektől az üzletági (igazgatósági) függelékben felfelé el lehet térni, illetőleg a jogosultság egyéb munkakörökre is kiterjeszthető. Felügyeleti pótlék 55. §

6. A nyelvpótlék üzletági (igazgatósági) függelékben történő megállapításánál az idegen nyelv használatától függően a kötelező („K”) és a nagyon ajánlott („NA”) kategóriákba való besorolásnál az alábbi tevékenységi köröket kell figyelembe venni: • személyszállítási és árufuvarozási területen a MÁV ZRt nemzetközi és idegenforgalmi tevékenységével öszszefüggő feladatok ellátásában résztvevők, • határállomásokon idegen nyelvismeretet igénylő munkakört ellátók, • vezérigazgatóság, üzletágak, főosztályok, irodák, központi szervezetek meghatározott vezetői, felsőfokú végzettséget követelő munkaköreiben foglalkoztatottak, akiknek munkájához az idegen nyelvismeret szükséges. 7. A nyelvpótlék megállapítására a munkáltatói jogkört gyakorló vezető jogosult az üzletági (igazgatósági) függelékben meghatározott munkakört ellátók részére, az alábbiak figyelembevételével

Azokban a munkakörökben, amelyekben az „O.1.” sz. utasítás (mozdonyvezetőknél a mozdonyvezetőgyakornokok kiképzését szabályozó utasítás) felügyelet alatti munkavégzést ír elő – ideértve a típusismeret megszerzését szolgáló felügyelet alatti munkavégzést is –, a betanítást (felügyeletet) külön megbízás alapján ellátó munkavállalót a betanítás (felügyelet) idejére személyi alapbére 20%-ának megfelelő összegű pótlék illeti meg. A felügyeleti pótlék megilleti a munkabiztonsági szempontú felügyeletet külön megbízás alapján ellátó munkavállalót is. A munkavállaló más munkavállaló betanítását, felügyelete ellátását csak külön, erre irányuló, írásbeli megbízás alapján köteles ellátni. Az írásos megbízás alapján a munkavállaló felelősséggel tartozik a betanítás alatt lévő személyért, illetőleg annak munkavégzéséért.

3. szám


283

Elhárító szolgálati pótlék

Átirányítás, kirendelés, kiküldetés

56. §

58/A §

1. Kár-elhárítási- és mentési munkálatokat külön megbízás alapján ellátó munkavállalót pótlék illeti meg a riasztástól a telephelyre történő visszaérkezésig terjedő időtartamra.

1. Az átirányítás (Mt. 83/A. §) alapján történő munkavégzés időtartama naptári évenként – figyelemmel a 3. pontban foglaltakra – legfeljebb 66 munkanap lehet.

2. A pótlék mértéke a munkavállaló személyi alapbérének 10%-a. 3. Nem illeti meg az e §-ban foglalt pótlék a munkavállalót, ha kár-elhárítási, illetőleg mentési feladatát készenlét (ügyelet) keretében látja el. Bérpótlékok fizetése 57. § Bérpótlék fizetését csak a Kollektív Szerződés rendelkezése írhatja elő.

2. Az átirányítás időtartamára a munkavállalót az Mt.83/A.§ (5)-(6) bekezdésében meghatározott díjazáson felül személyi alapbére további 10%-ának megfelelő külön díjazás illeti meg. 3. Az átirányítás 1. pontban meghatározott időtartama a KSZ helyi függelékének rendelkezése, vagy a munkavállaló és a munkáltató megállapodása alapján a 66 munkanapot meghaladhatja. Ebben az esetben az átirányítás 66 munkanapot meghaladó részének a díjazásáról is meg kell állapodni. A díjazás emelésének mértékét legalább a munkanapok növekedésének arányában kell meghatározni. (67-88 munkanapig 20%, 89-110 munkanapig 30%) Az átirányítás időtartama a 110 munkanapot ebben az esetben sem haladhatja meg.

A helyettesítési díj 58. § 1. Helyettesítésnek minősül az átirányítás abban az esetben, ha a munkavállaló a munkaköri feladatai ellátása mellett oly módon végez más munkakörbe tartozó feladatokat, hogy a két munkakörbe tartozó munkavégzés időtartama nem különíthető el. 2. A helyettesítést minden esetben előzetesen, írásban kell elrendelni, egyidejűleg meghatározva annak várható időtartamát, az elvégzendő feladatot és az azért járó helyettesítési díjat. 3. A helyettesítést végző munkavállalót megillető helyettesítési díjat a többletfeladat mennyiségének és jellegének figyelembevételével oly módon kell megállapítani, hogy annak mértéke legalább a helyettesített munkavállaló személyi alapbérének 15-%-a legyen, de amennyiben a helyettesítést több munkavállaló egyidejűleg végzi a helyettesítési díjak összege ez esetben sem haladhatja meg a helyettesített munkavállaló személyi alapbérének 50-%át. 4. Abban az esetben, ha a helyettesített munkavállaló személyi alapbére nem állapítható meg, akkor a helyettesítési díj számítási alapja az adott szervezeti egységben hasonló munkakört betöltő munkavállalók személyi alapbérének átlaga.

4. Az átirányítás, illetve a munkáltató Mt. 105-106. §-okon, valamint az Mt. 150.§ (1) bekezdésén alapuló intézkedéseinek időtartamát össze kell számítani. Ezek együttes időtartama naptári évente a 132 munkanapot nem haladhatja meg. A 3. pontban foglalt megállapodás létrejötte esetén a 132 munkanap az átirányítás 66 munkanapon felüli munkanapjaival azonosan növelhető. 5. Abban az esetben, ha az átirányítás az Mt. 83/A. § (7) bekezdésében foglaltak szerint történik (helyettesítés), akkor ezen § díjazási szabályai helyett a helyettesítési díjra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 6. A kiküldetés mértéke nem haladhatja meg naptári évente a 44 munkanapot. E rendelkezéstől eltérően az előadói (ügyintézői) vagy ennél magasabb beosztású munkakörökben az üzletági, illetve helyi függelék 66 munkanap elrendelését engedélyezheti az érintett konkrét munkakörök meghatározásával. 7. Ezen § alkalmazása során egy munkanapként kell figyelembe venni az elrendelt munkavégzést, ha annak mértéke egy naptári napon belül a négy óra időtartamot meghaladja. Szakmunkás külön díjazása szakmunkás-tanuló oktatásáért 59. § Ha a középfokú nappali tagozatos szakképzésben részt vevő tanuló az évközi és nyári gyakorlatát a szakirányának megfelelő végzettséggel és legalább két éves

284


gyakorlattal rendelkező személy mellett tölti el, a tanuló felügyeletét – külön megbízás alapján – ellátó szakembert (patronáló munkavállalót) nevelő, oktató tevékenységéért, az ilyen tevékenységre fordított idő arányában, ¾ egy tanuló felügyelete esetén alapbérének 12,5%-át, ¾ két tanuló felügyelete esetén alapbérének 25,0%-át kitevő oktatási pótlék illeti meg, melyet a szakképzési hozzájárulás terhére a havi munkabérével együtt kell a munkavállaló részére kifizetni. Vállalati gépjárművek rendszeres vezetésének pótléka 60. § 1. Az üzemi gépjárművet üzemben tartó szervezeti egység vezetője, ha az adott gépjármű vezetésére főfoglalkozású gépjárművezetőt nem foglalkoztat, munkavállalójával megállapodhat, hogy munkakörének ellátása mellett gépjármű-vezetési feladatot is rendszeresen ellát. Ennek feltételei a következők: a) a munkakör vagy feladat ellátása ezáltal gazdaságosabb, és b) a munkavállalónak az adott járműkategóriára érvényes vezetői engedélye van. 2. A munkavállalót az igazoltan teljesített km után – függetlenül a vezetett gépjármű típusától – 4 Ft/km vezetési pótlék illeti meg. 3. A jogszabály által kizárólag főfoglalkozású gépjárművezető részére biztosított pótlék, illetve díjazás a saját munkaköre ellátása mellett gépjárművezetéssel megbízott gépjárművezetőt nem illeti meg. 4. E paragrafus rendelkezéseit kell alkalmazni abban az esetben is, ha a munkavállaló által vezetett gépjárművet a MÁV bérli.

3. szám

b) „A Vasút Szolgálatáért” ezüst fokozat kitüntetésnél azon munkavállaló vehető figyelembe, aki legalább 10 évi, folyamatos MÁV munkaviszonnyal rendelkezik. A kitüntetés fokozata évente legfeljebb 20 főnek adományozható. A kitüntetéshez 215.000,- Ft jutalom jár. c) „A Vasút Szolgálatáért” bronz fokozat kitüntetésnél azon munkavállaló vehető figyelembe, aki legalább 5 évi, folyamatos MÁV munkaviszonnyal rendelkezik. A kitüntetés fokozata évente legfeljebb 30 főnek adományozható. A kitüntetéshez 160.000,- Ft jutalom jár. A MÁV ZRt. munkavállalója vasúti szolgálata során a kitüntetés ugyanazon fokozatát csak egyszer kaphatja meg. A kitüntetés fokozataival együtt járó jutalom összegét jelen megállapodást aláíró felek évenként módosítják az érték megőrzésének céljából. Az a)−c) pontokban meghatározott munkaviszonyban töltött idő megléte nélkül is adományozható a kitüntetés, ha a munkavállaló a MÁV ZRt. érdekében jelentős előnyt eredményező tevékenységet végzett. Rendkívüli esemény bekövetkezése során a MÁV ZRt. érdekében kifejtett tevékenysége következtében elhunyt munkavállalót legalább a c) pont szerinti kitüntetésben kell részesíteni (posztumusz elismerés). A posztumusz kitüntetések az a., b), c) pontokban foglalt korlátozás feletti mennyiséget jelentik. Munkáltató kötelezettséget vállal a kitüntetettek névsorának a MÁV Értesítőben történő megjelentetésére. 2. Vezérigazgatói, igazgatói dicséret Az eredményes munkavégzés elismeréseként – a pénzügyi keret függvényében – a munkavállalók pénzjutalommal járó vezérigazgatói, illetőleg igazgatói dicséretben részesíthetők.

A munkavállalók elismerése 61. § 1. „A Vasút Szolgálatáért” kitüntetés A vasútügy szolgálatában, a Magyar Államvasutak ZRt. fejlődésének elősegítésében, érdekeinek előmozdításában kimagasló tevékenységet kifejtő munkavállalók részére „A Vasút Szolgálatáért” több fokozatú kitüntetés adományozható. a) „A Vasút Szolgálatáért” arany fokozat kitüntetésnél azon munkavállaló vehető figyelembe, aki legalább 20 évi, folyamatos MÁV munkaviszonnyal rendelkezik. A kitüntetés fokozata évente legfeljebb 20 főnek adományozható. A kitüntetéshez 270.000,- Ft jutalom jár.

3. Gépjárművezetők elismerése A közúti gépjárművezetők részére a balesetmentes közlekedésért az alábbi jutalmakat kell kifizetni: 250.000 km 4.000,- Ft 500.000 km 7.800,- Ft 750.000 km 11.500,- Ft 1.000.000 km 15.300,- Ft 1.200.000 km 19.600,- Ft 1.500.000 km 23.000,- Ft

3. szám

A MÁV ZRt. Értesítője KÖLTSÉGTÉRÍTÉSEK

A belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállaló költségtérítése 62. § 1. A kiküldetésben lévő munkavállalónak az élelmezéssel kapcsolatos többletköltségeinek fedezetére napidíjat kell elszámolni, melynek összege 500,- Ft. 2. Az 1. pont szerinti napidíjat a munkaidő-beosztás alapján munkanapok vagy szolgálatok szerint kell elszámolni. 3. A napidíjat akkor is el kell számolni, ha az egy munkanapon (szolgálaton) belüli kiküldetések időtartamai összeszámítva érik el a 6 órát. 4. A Pályavasúti Üzletág és a Személyszállítási Üzletág munkavállalója a honos csomóponton kívüli tartós (megszakítás nélküli), legalább öt munkanapos kiküldetése esetén az 1. pontban meghatározott összegen felül az alábbi költségtérítésre is jogosult: ¾ 44 munkanapig 110,- Ft/szolgálat ¾ 44 munkanap felett 210,- Ft/szolgálat. Nem illeti meg a munkavállalót az ezen pont szerinti összeg, ha bentlakásos (nappali tagozatos) tanfolyamon vesz részt, vagy a 63. § szerinti napidíjban részesül. 5. Ha az Mt. 105.§ (7) bek. szerint számított utazási idő a munkavállaló munkaidő-beosztása szerinti munkaidőn kívül esik, az utazási időre a munkavállalót személyi alapbére illeti meg. Az utazási időt naptári naponként külön kell kiszámítani. 62/A § hatályon kívül helyezve Az ideiglenes külföldi kiküldetést teljesítő munkavállaló költségtérítése 63. § 1. A Kollektív Szerződést kötő felek az ideiglenes külföldi kiküldetést teljesítő munkavállalók költségtérítésének meghatározásánál továbbra is a hatályon kívül helyezett 30/1992. (II. 13.) Korm. rendeletben foglaltakat tekintik irányadónak, és a költségtérítést a 2–5. pontok szerint határozzák meg. 2. A kiküldött részére külföldi tartózkodása idejére megállapított elszámolásos devizaellátmány a napidíj és a szállásköltség összegét foglalja magában.

285

a) Napidíj A kiküldött részére fizetett napidíj a 30/1992. (II. 13.) Korm. rendelet mellékletében az egyes országokra megállapított alapösszegnél 25%-kal magasabb. b) Ennél magasabb összegű napidíjat (első osztályú napidíj) munkaszerződésben lehet meghatározni az alapöszszeg 150%-át meg nem haladó mértékben. c) A kiküldöttet arra a naptári napra, amelyiken a külföldön töltött idő tartama eléri a négy órát, de kevesebb, mint nyolc óra, a napidíj ötven százaléka illeti meg. Ha a külföldi tartózkodás négy óránál rövidebb, a kiküldöttet nem illeti meg a napidíj. d) Szállásköltség Az elszámolásos devizaellátmányként megállapított szállásköltség csak számla alapján számolható el. Napi kerete a Pénzügyminisztérium hivatalos megállapításában (1/1989. sz. módosítás) szereplő I. osztályú szálláskeret összege, kivéve a volt szocialista országokat, amelyekben 60 USD az összege. 3. Devizaellátmány átalány A napidíjat és a szállásköltséget foglalja magában, öszszege a 30/1992. (II. 13.) Korm. rendelet mellékletében megállapított napidíj alapösszeg két és félszerese. Felhasználását nem kell igazolni. Ezt a térítési formát – a 3. pont hatálya alá tartozó munkavállalók kivételével – abban az esetben választhatja a kiutazó, ha a külföldi tartózkodás a 24 órát meghaladja. Az átalány a ki- és beutazás napjára csak akkor adható, ha ezeken a napokon a külföldi tartózkodás a 4 órát meghaladja. A munkaszerződésben meghatározott emelt összegű napidíj mellett a devizaellátmány átalány nem választható. 5. A gépjárműveken szolgálatot teljesítők (idegenvezető, gépjárművezető) napidíja a 30/1992. (II. 13.) Korm. rendelet mellékletében meghatározott alapösszeg, ha a kiküldetés időtartama a 8 órát eléri. A 4 és 8 óra közötti időtartamot elérő kiküldetés esetén az alapösszeg 50%-át kell kifizetni. 6. A külföldi közös határállomáson, illetőleg az országhatár és a közös határállomás közti vonalszakaszon kiküldetést teljesítők részére a 30/1992. (II. 13.) Korm. rendeletben meghatározott összegek 50%-át kell fizetni napidíj címén, ha a kiküldetés időtartama eléri vagy meghaladja a 8 órát. A 8 órát el nem érő, de legalább 4 órai kiküldetés esetén az előzőek szerint megállapított összeg 50%-át kell fizetni. A munkavállalót az ezen pont szerint megillető napidíjat a tárgyhót követően, a kiküldetéskor érvényes árfolyamon számított belföldi fizetőeszközzel kell kifizetni.

286


A munkába járással kapcsolatos utazási költségek megtérítése 64. § A munkavállaló részére a munkába járáshoz a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényben foglalt, a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítése címén elszámolható összeggel azonos költségtérítés jár, ha a) a munkavállaló állandó vagy ideiglenes lakóhelye és munkahelye között nem közlekedik tömegközlekedési eszköz, b) a munkavállaló munkaidő-beosztása miatt tömegközlekedési eszközt nem vagy csak két órát meghaladó várakozással tudna igénybe venni, c) a munkavállaló mozgáskorlátozottsága miatt nem képes tömegközlekedési eszközzel közlekedni. A mozgáskorlátozott munkavállalót a közigazgatási határon belüli munkába járás esetén is megilleti a költségtérítés, ha tömegközlekedési eszközzel nem képes munkába járni. Egyebekben a 78/1993. (V. 12.) Korm. rendelet vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

3. szám

munkabér kifizetési naptól eltérő időben történő bérkifizetést – figyelemmel az Mt. 157.§ (2) bekezdésében foglaltakra is – kizárólag a munkabérelőleg fizetése és a munkaviszony megszűnése esetén lehet teljesíteni. A műszakpótlék figyelembevétele a távolléti díj megállapítása során 67. § A rendes szabadság idején járó távolléti díj megállapításánál a) az Mt. 151/A § (3) bek. c) pontjában feltüntetett 20% helyett 30% mértéket b) egyéb munkarendhez kapcsolódó műszakpótlékot pedig 10%-os mértékkel kell figyelembe venni. A távolléti díj számítása 67/A. §

A MUNKABÉR VÉDELME

Az Mt. 62.§ (2) bekezdése szerinti munkaidő-kedvezmény időtartamára járó távolléti díj kiszámítása során a műszakpótlék tényleges (KSZ szerinti) mértékét kell figyelembe venni.

Munkabér előleg

6. FEJEZET

65. §

A MÁV ZRt BÉREN KÍVÜLI JAVADALMAZÁSI RENDSZERE

Munkabér előleg a legalább 6 hónapi, főállású munkaviszonnyal rendelkező munkavállaló kérésére adható. A munkáltatótól tanulmányi ösztöndíjban részesült, első munkaviszonyt létesített munkavállaló munkába lépése után – kérelmére – munkabér előlegben részesíthető. A munkabér előleg felső határa – figyelembe véve a munkavállaló nettó munkabérét, valamint a munkabérét terhelő levonásokat is – 150.000,- Ft, visszafizetési ideje legfeljebb hat hónap. A munkabér előleg csak akkor, és olyan összegben adható, hogy az egy hónapra megállapított visszatérítési, valamint a munkavállaló munkabérét terhelő egyéb kötelezettségek együttes összege a jogszabályban megállapított levonási mértéket nem haladhatja meg. A munkabér előleg odaítéléséről a munkáltató és az üzemi tanács (üzemi megbízott) közösen dönt. A munkabér kifizetésével kapcsolatos rendelkezések 66. § A munkavállaló részére járó munkabért havonta utólag egy ízben, a tárgyhót követő 10. napig kell átutalni a munkavállaló által előzetesen megadott pénzintézeti számlájára oly módon, hogy a munkavállaló a munkabérével legkésőbb a megjelölt napon rendelkezhessen. A

68.- 72.§ hatályon kívül helyezve I. ALANYI JOGON JÁRÓ JUTTATÁSOK Biztosítási szolgáltatások 73.§ 1. A munkáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a munkavállalót ért munkabaleset esetére a KSz 82.§-a szerinti szolgáltatásokat nyújtja. 2. A munkáltató munkavállalói javára nem munkabaleseti halál esetén is szolgáltatást nyújt, melynek összege 2008-ban 680.000 Ft. Ez az összeg az örökös (kedvezményezett) részére kerül kifizetésre. 3. A szolgáltatások jegyzékét a kapcsolódó eljárási renddel évente a munkáltató köteles a szakszervezetek rendelkezésére bocsátani, továbbá a MÁV Értesítőben évente közzétenni, illetőleg, ha biztosítást kötne, a szerződés tervezetét köteles előzetesen véleményeztetni a szakszervezetekkel.

3. szám


4. Az 1. és 2. pontban foglalt kifizetési kötelezettségét a munkáltató, illetve a megbízásából eljáró biztosító az esemény tudomásra jutásától és a szükséges dokumentumok benyújtásától számított 30 napon belül teljesíti.” Ruhaellátás 74.§ A munkavállaló ruhával történő ellátásának szabályait a Kollektív Szerződés 4. sz. melléklet (A MÁV ZRt. Ruházati Szabályzata) tartalmazza.

287

3. Az a munkavállaló, aki közeli hozzátartozóját temetteti el, 36.000 Ft-ot meg nem haladó mértékű segélyben részesíthető. A temetési segély Halotti anyakönyvi kivonat és a kérelmező nevére kiállított temetési számla másolatok egyidejű csatolásával fizethető ki. 4. A szociális, illetőleg a temetési segélyek személyre szóló odaítéléséről a munkáltató és az üzemi tanács (üzemi megbízott) közösen dönt. III. VÁLASZTHATÓ BÉREN KÍVÜLI JAVADALMAZÁSOK

II. RENDKÍVÜLI ÉLETHELYZETEKHEZ KAPCSOLÓDÓ JUTTATÁSOK

Választható béren kívüli javadalmazások

Rendkívüli élethelyzethez kapcsolódó juttatások

76.§

75.§

1. A felhasználható keret: A felhasználható keret összege a 2008. évre vonatkozóan 250.000 Ft/fő. A keretösszeg mértéke a 2005. évet követően évente legalább a fogyasztói árindex mértékével növekszik.

1. A munkáltató a rendkívüli élethelyzethez kapcsolódó juttatásokra a 2008. évre 2.200 Ft/munkavállaló keretösszeget biztosít. 2. Rendkívüli élethelyzetbe kerülő vagy szociális helyzetük miatt rászoruló munkavállalók részére különös méltánylást érdemlő esetekben szociális segély adható.

2. A VBKJ rendszer elemei és a jogosulttá válás gyakorisága

Rendszer elemei 1. Önkéntes Kölcsönös Kiegészítő Nyugdíjpénztár tagdíj hozzájárulás 2. Önkéntes Kölcsönös Kiegészítő Egészségpénztár tagdíj hozzájárulás 3. Önkéntes Kölcsönös Kiegészítő Önsegélyező Pénztárak tagdíj hozzájárulása 4. Étkezési hozzájárulás 5. Üdülési támogatás 6. Egyösszegű lakástámogatás 7. Továbbképzés, tanfolyami hozzájárulás 8. Gyermekek utáni támogatás (beiskolázási támogatás) 9. Közlekedési hozzájárulás 10. Ruhapénz (magáncélú) 11. Otthoni Internet 12. Albérleti támogatás 13. Kultúra utalvány 14. Ajándék utalvány A rendszer részletes szabályait a munkáltató évente, a szakszervezetek egyetértésével kiadott, utasításban szabályozza. 3. A vasutas nyugdíjasok részére biztosított juttatásokról a MÁV ZRt. és a nyugdíjasok képviselői évente külön megállapodást kötnek.

Gyakoriság Havonta Havonta Havonta Negyedévente Évente kétszer Igény szerinti támogatás Igény szerint számla alapján Évente egyszer, júliusban Igény szerint számla alapján Igény szerint számla alapján Igény szerint számla alapján Havonta Év elején egyszer Évente egyszer

4. A GYED, GYES időtartamára fizetés nélküli szabadságot igénybe vevő és így a VBKJ rendszerből a tárgyévben egyáltalán nem részesülő munkavállalóknak, a 2008. évben a GYED, GYES időtartama alatt, a munkáltató három alkalommal 6.900 Ft/fő támogatást biztosít utalvány formájában. Az utalvány időarányosan is megilleti a munkavállalót, ha a GYED, GYES igénybevétele céljából engedélyezett fizetés nélküli szabadságot nem a teljes naptári évben veszi igénybe.

288


IV. AZ ÜZEMSZERŰ MŰKÖDÉST ELŐSEGÍTŐ JUTTATÁSOK Munkásszállás

3. szám

A kategóriába nem sorolható állandó munkásszállás, valamint az ideiglenes munkásszállások férőhelyeinek térítési díja egységesen 1.100 Ft/fő/hó. A mobilszálláson biztosított szállás férőhelyéért térítési díjat fizetni nem kell.

Átmeneti pihenő, vendégszoba 5. Öt napnál hosszabb ideig tartó igazolt távollét (szabadság, betegség) esetén a távoltöltött összes napok arányában a havi térítési díj csökkenthető.

77.§ MÁV munkásszálláson tényleges államvasúti munkavállalók, a MÁV ZRt-vel szerződéses viszonyban állók, továbbá a MÁV-nál gyakorlati oktatásban részesülő szakmunkástanulók, termelési gyakorlatot folytató egyetemi, főiskolai hallgatók, szakközépiskolai tanulók helyezhetők el, az üzemi érdekek figyelembevételével. 1. MÁV munkásszálláson nem helyezhető el, aki: – nem rendelkezik állandó bejelentett lakással, kivételt képeznek az állami gondozásból munkásszállásra költözők, valamint a külföldi állampolgárok a tényleges vasúti foglalkoztatásuk idejére, – a munkahellyel azonos közigazgatási helységben lakástulajdonnal, vagy lakásbérlettel rendelkezik. 2. A munkásszállást el kell hagyni annak a munkavállalónak: – akinek a MÁV-nál munkaviszonya megszűnt (beleértve a nyugdíjazást is), kivéve azt, aki az elhelyezésre a KSz 19.§ 3. pontja alapján továbbra is jogosult, ezen jogosultság fennállása alatt – aki a szállás rendjét, fegyelmét, a társadalmi együttélés szabályait bizonyíthatóan súlyosan, vagy rendszeresen, szándékosan megsérti és emiatt a szállást fenntartó szervezet vezetője tőle a szállásjuttatást megvonta.

6. Elhelyezésre nem jogosult szálláshelyet elfoglaló személy térítési díjként az e férőhelyre eső teljes költséget (üzemeltetési és fenntartási) tartozik megfizetni. 7. A MÁV ZRt. elsősorban a hivatalos kiküldetésben lévő munkavállalók részére vendégszobákat tart fenn. Hivatalos kiküldetésben lévőnek kell tekinteni az érdekképviseleti szervezetek tisztségviselőjét is, aki igazoltan érdekképviseleti ügyben jár el. 8. A vendégszoba szállásért fizetendő térítés mértékét külön utasítás (22/1997. (MÁV Ért. 16. SzeF.) határozza meg. 9. A hivatalos célra igénybe nem vett szobák kedvezményes térítéssel kiadhatók a MÁV munkavállalók és vasutas nyugdíjasok, a vasúti érdekvédelmi szervezetek, valamint azok arcképes igazolvánnyal rendelkező – ideértve a 4 éven aluli gyermeket is – családtagjai részére. A szállásért fizetendő térítés mértékét külön utasítás határozza meg. A béren kívüli egyes juttatásokban a munkáltatóval együttdöntési jogot gyakorló szervek 78.§

3. Az állandó munkásszállásokat – műszaki és szolgáltatási színvonaluk alapján – az üzemeltetőnek kategóriába kell sorolni. 4. Az állandó munkásszálláson elhelyezetteknek térítési díjat (Ft/fő/hó) kell fizetni, amelynek mértéke a kategória besorolástól függően az alábbiak szerint kerül meghatározásra: Munkásszálló kategóriája Garzonház (Bp.Soroksári út) I. kategória II. kategória III. kategória IV. kategória V. kategória

Térítési díj Ft/fő/hó 16.700 6.700 4.500 3.900 3.400 2.800

Az Mt. 65.§ (1) bek. hatálya alá tartozó juttatások odaítélésében a munkáltatóval az üzemi tanács (üzemi megbízott) gyakorolja az együttdöntési jogot. 7. FEJEZET A HÁTRÁNYOS JOGKÖVETKEZMÉNYEK, VALAMINT A MUNKAVÁLLALÓI KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG SZABÁLYA A rendkívüli felmondáson kívül alkalmazható hátrányos jogkövetkezmények 79. § 1. A munkaviszonyával kapcsolatos kötelezettségeit vétkesen megszegő munkavállalóval szemben – az elkövetett cselekmény súlyára és a fokozatosság elvére tekintettel – alkalmazható munkáltatói intézkedések a következők:

3. szám


a) szolgálati megrovás, b) személyi alapbér csökkentése, c) más munkakörbe helyezés. 2. A munkavállaló személyi alapbérét legfeljebb 20%kal lehet csökkenteni. A személyi alapbér csökkentés időtartama egy hónapnál kevesebb és kilenc hónapnál több nem lehet. 3. A munkavállaló csak olyan munkakörbe helyezhető, amellyel kapcsolatos egészségügyi alkalmasságát előzetesen megállapították. A más munkakörbe helyezés időtartama egy hónapnál kevesebb és kilenc hónapnál több nem lehet. A munkavállaló személyi alapbérét az új munkakörre vonatkozó bérbesorolási szabályok szerint kell megállapítani azzal, hogy a személyi alapbér csökkenés mértéke a 20%-ot nem haladhatja meg. 4. Az 1. c) pontban foglaltak kivételével anyagi hátránnyal járó hátrányos jogkövetkezmények közül egy intézkedés keretén belül csak egy alkalmazható. A kártérítési felelősség megállapítása és az anyagi hátránnyal járó hátrányos jogkövetkezmény kiszabása egymást nem zárja ki. A személyi alapbércsökkentés nem sértheti a munkavállaló jogszabályban meghatározott kötelező legkisebb munkabérhez (minimálbérhez) való jogát. 5. Az e §-ban meghatározott hátrányos jogkövetkezmények kiszabására irányuló eljárás szabályait a 3. sz. melléklet tartalmazza. A hátrányos jogkövetkezménnyel szembeni jogorvoslati kérelemnek a végrehajtásra halasztó hatálya van. 5. A hátrányos jogkövetkezmény kiszabását gyakorló – figyelemmel a cselekmény súlyára, illetőleg az intézkedéssel érintett munkavállaló egyéni és családi körülményeire is – a hátrányos jogkövetkezmény végrehajtását legfeljebb egy évi próbaidőre felfüggesztheti. Ha a próbaidő alatt a munkavállaló nem követ el olyan újabb vétkes kötelezettségszegést, amelyért ismételten hátrányos jogkövetkezményt alkalmaznak vele szemben, a hátrányos jogkövetkezményt végrehajtani nem kell. Ha viszont a próbaidő alatt újabb hátrányos jogkövetkezményt szabnak ki vele szemben, a felfüggesztett hátrányos jogkövetkezményt is végre kell hajtani. 7. A munkáltatói jogkörgyakorló az 1. pont b) és c) alpontjában meghatározott hátrányos jogkövetkezmény további végrehajtása alól a munkavállalót mentesítésben részesítheti, amennyiben megítélése szerint a munkavállaló munkája alapján erre érdemes és az intézkedés célját már elérte, feltéve, hogy a kiszabott intézkedés végrehajtásának legalább a fele eltelt.

289

A munkavállaló kártérítési felelőssége 80. § 1. Háromhavi átlagkeresetének megfelelő mértékig marasztalható: a) aki munkáltatói jogkört gyakorol (Mt. 46. § (4) bek.), b) az üzletági (igazgatósági) függelékben meghatározott más munkakört betöltő munkavállaló ha a kárt termelési, gazdálkodási vagy ellenőrzési kötelezettsége elmulasztásával okozta. 2. Háromhavi átlagkeresetének megfelelő mértékig marasztalható a munkavállaló, ha a kárt: a) gondatlan bűncselekménnyel, b) szabálysértéssel, c) kirívóan súlyos gondatlansággal, d) egy éven belül ugyanolyan magatartással okozta. 3. A munkáltatói kárigény közvetlenül érvényesíthető a munkavállalóval szemben: a) gondatlanság alapesetében egyhavi átlagkereset ötven százaléka erejéig, b) a gondatlanság minősített eseteiben egyhavi átlagkereset erejéig, c) szándékos károkozás és megőrzési felelősség esetén kéthavi átlagkereset erejéig. d) Az Mt. 188/A.§ hatálya alá tartozó munkavállalók esetében hathavi átlagkereset erejéig. Az értékhatárt a c) pont esetében személyenként és ügyenként kell érteni. 4. A munkavállalót terhelő kártérítés kiszabására irányuló eljárási szabályokat a 3. sz. melléklet tartalmazza. A jogorvoslati kérelemnek a végrehajtásra halasztó hatálya van. A leltárhiányért fennálló felelősség (Mt. 170. §) 81. § 1. A leltárhiányért fennálló anyagi felelősség vétkességre tekintet nélkül, a leltárfelelősségi megállapodást kötött munkavállalót terheli, a részére értékesítésre forgalmazásra vagy kezelésre átadott és átvett anyagban, áruban (leltári készlet) ismeretlen okból keletkezett, a természetes mennyiségi csökkenés és a kezeléssel járó veszteség (a továbbiakban együtt: forgalmazási veszteség) mértékét meghaladó hiányokért. 2. A leltárhiányért fennálló felelősség csak azt a munkavállalót terheli, akivel a munkáltató erre nézve a munkaszerződés részeként megállapodást kötött. Amennyiben a megállapodás nem a munkaszerződés része, azt

290


írásba kell foglalni. A megállapodásban rögzíteni kell a leltári készletnek azt a körét, amelyért a munkavállaló felelősséggel tartozik. 3. Ha a leltári készletet több munkavállaló kezeli, velük csoportos leltárfelelősségi megállapodást kell kötni. Ebben a 2. pontban foglaltakon túl meg kell határozni azokat a munkaköröket is, amelyek betöltésének megváltozásakor leltározást kell tartani. A csoportos leltárfelelősségi megállapodásban meg kell határozni a felelősség munkavállalók közötti megosztását is, de egyetemleges felelősség megállapításának nincs helye. 4. Ha a leltári készletet a leltárhiányért nem felelős munkavállaló is kezeli, a felelősség megállapításához szükséges az is, hogy a leltárhiányért nem felelős, de a leltári készletet kezelő munkavállalót a munkáltató a leltárhiányért felelős munkavállaló előzetes hozzájárulásával foglalkoztassa az adott munkakörben, illetve munkahelyen. 5. Leltárfelelősségi megállapodást a MÁV ZRt. területén ún. raktári munkavállalók esetén kell kötni. Raktárnak minősül minden olyan önállóan zárható létesítmény, épületrész, helyiség, ahol készleteket, anyagokat, illetve tárgyi eszközöket rendeltetésszerűen tárolnak, függetlenül attól, hogy milyen szervezeti egységhez (szertárfőnökség, üzem stb.) tartozik, és hogy állandó vagy ideiglenes tárolási célt szolgál. 6. A leltárhiányért fennálló felelősség feltétele az előző pontokban foglaltakon túl az is, hogy a) a munkavállaló részére az anyagok (raktári készletek) szabályszerűen átadásra kerüljenek, b) a felelőssé tett munkavállaló a két, egymást követő leltározás közötti időszak legalább felében a munkáltatónál illetve az adott munkahelyen dolgozzon. 7. A 6. pont a) alpontjának alkalmazása során anyagok, raktári készletek szabályszerű átadásán és átvételén leltári átadást, illetve a leltári időszak alatt történő különféle mozgásokból (beszerzés, átszámítás, vissznyereményezés) eredő terheléseket kell érteni. A leltári átadás szabályait a B. 24. sz. utasítás tartalmazza. A leltári időszak alatti átadásokat készletváltozási bizonylatokon kell kimutatni. 8. A 6. pont b) alpontja alkalmazása során a meghatározott beosztásnak a leltáridőszak alatt történő ideiglenes megszakadása (pl. betegség, szabadság), amennyiben az a leltáridőszak felét nem éri el, a felelősséget nem érinti, a távollét időtartama mérséklő tényezőként vehető figyelembe. 9. A leltárhiányért fennálló felelősség a B. 24. sz. utasításban szabályozott, a teljes leltári készletet érintő elszámoltató leltár alapján állapítható meg. Elszámoltató leltár-

3. szám

nak az a leltárfelvétel tekinthető, amelyet a munkáltató ezzel a feladattal megbízott képviselője (leltározási csoportvezető, leltárellenőr, rovancsoló) jelenlétében vettek fel. Leltározásnál a munkavállaló, illetve akadályoztatása esetén képviselője, csoportos leltárfelelősségnél az eljárási szabályokban meghatározott munkavállalók jelenlétét lehetővé kell tenni. Ha a munkavállaló képviseletéről nem gondoskodik, a munkáltató az adott szakmában jártas érdektelen képviselőt jelölhet ki. A leltárfelelősséggel tartozó munkavállalóval a leltárelszámolást és annak eredményét ismertetni kell. A munkavállaló az eljárás során észrevételt tehet és észrevételeit – kivéve, ha szabályszerű értesítés ellenére nem jelent meg – meg kell hallgatni. 10. Ha a munkavállaló az átvett anyagokat, raktári készleteket állandóan egyedül kezeli, a leltárhiány teljes összegéért felel. Ha a leltári készletet a leltárhiányért nem felelős munkavállaló is kezeli, a leltárhiányért felelős munkavállaló legfeljebb hat havi átlagkeresete mértékéig felel. 11. Csoportos leltárfelelősségi megállapodás esetén a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a megállapodást kötött munkavállalók átlagkeresetének 6 havi együttes összegét, és a munkavállalók átlagkeresetük arányában felelnek. 12. A munkavállalók leltárfelelősségével kapcsolatosan azon anyagok körét, amelyeknél forgalmazási veszteség számolható el, továbbá a káló mértékét a 2. sz. melléklet tartalmazza. A káló mértékét az érintett munkavállalóval az anyagkezelési munkakörbe kerülésekor írásban közölni kell. 13. A leltárfelelősség megállapításával kapcsolatos eljárási szabályokat a 3. sz. melléklet tartalmazza. A jogorvoslati kérelemnek a végrehajtásra halasztó hatálya van. A munkáltató kártérítési kötelezettsége a munkavállalót ért munkahelyi baleset esetén 82. § 1. Ha a munkavállaló a munkabaleset (a továbbiakban: baleset) következtében meghal, megrokkan, részleges egészségkárosodást szenved, illetőleg keresőképtelen beteggé válik, részére vagy örököse(i) részére a munkáltató – az Mt. 174–187. §-okban foglaltakon túlmenően – az alábbi kártérítési összegeket fizeti ki: a) baleseti eredetű halál esetén 1.300.000,- Ft b) baleseti eredetű teljes (100%-os) rokkantság esetén 1.700.000,- Ft c) balesetből eredő keresőképtelen betegséggel járó, folyamatos (megszakítás nélküli) keresőképtelen betegség esetén ¾ legalább húsz munkanap esetén 25.000,- Ft ¾ legalább harminc munkanap esetén (további) 40.000,- Ft

3. szám ¾ legalább negyven munkanap esetén (további) kártérítés illeti meg a munkavállalót.


40.000,- Ft

Baleseti eredetű halál esetén az örökös részére az a) pont szerinti összeg jár, amelyet az elhunyt munkavállaló által saját háztartásában eltartott, legfeljebb 15 éves, iskolai tanulmányok folytatása esetén legfeljebb 24 éves gyermekei száma szerint – gyermekenként az a) pontban rögzített összeggel – kell növelni. 2. A munkabaleset meghatározására a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 87.§ 3. pontjában foglaltak az irányadók. 3. Baleseti eredetű teljes (100%-os) egészségkárosodás [(megrokkanás) esetén az 1. b)] szerinti összeg jár. Balesetből eredő állandó részleges egészségkárosodás esetén a 100%-os egészségromlásra (megrokkanásra) megállapított összegnek az egészségkárosodás szerinti hányada illeti meg a munkavállalót az alábbiak szerint: Egészségkárosodás: % ¾ mindkét szem látóképességének az elvesztése 100 ¾ mindkét felkar-, alkar vagy kéz elvesztése 100 ¾ egyik kar vagy kéz és comb vagy lábszár együttes elvesztése (felső végtag-, alsó végtag csonkolása), mindkét comb elvesztése 100 ¾ mindkét lábszár elvesztése 90 ¾ egyik comb elvesztése, egyik felkar elvesztése 80 ¾ egyik lábszár elvesztése, egyik alkar elvesztése, beszélőképesség teljes elvesztése, mindkét fül hallóképességének a teljes elvesztése 70 ¾ valamelyik kéz elvesztése (csuklón alul) 65 ¾ egyik láb teljes elvesztése (boka alatt) 40 ¾ egyik szem látóképességének a teljes elvesztése 35 ¾ egyik fül hallóképességének a teljes elvesztése 25 4. A baleseti eredetű állandó egészségkárosodás fokát a vasút illetékes foglalkozás-egészségügyi szakorvosa állapítja meg. A foglalkozás-egészségügyi szakorvos megállapításával szemben 30 napon belül az Egészség-, Biztonság-, és Környezetvédelmi Főosztály vezetőjéhez lehet fordulni. 5. A beleseti eredetű állandó egészségkárosodás fokát azonnal meg kell állapítani. Ha annak megállapítása hat hónapon belül nem lehetséges – a foglalkozás-egészségügyi szakorvos véleménye alapján –, a munkavállaló részére, legalább 50%-os mértékig előleget kell folyósítani. Az egészségkárosodás fokát az ok bekövetkeztétől számított kettő éven belül véglegesen meg kell állapítani, és az előleget a teljes összegre kell kiegészíteni. 6. Nem jogosult a munkavállaló az ezen § szerinti kártérítésre, ha a baleset a munkavállaló ¾ szándékosan elkövetett bűncselekménye, illetőleg szabálysértése folytán vagy azzal összefüggésben,

291

¾ ittas vagy kábítószertől bódult állapotával okozati összefüggésben, ¾ engedély nélküli, vagy ittas (kábítószertől bódult) vasúti, közúti járművezetése közben következett be. Nem jogosult továbbá a munkavállaló a kártérítésre akkor sem, ha a munkáltató az Mt. alapján mentesül a kártérítési felelősség alól. A munkáltató anyagi felelőségének feltételei a munkahelyre bevitt tárgyak esetén 83. § 1. A munkavállaló köteles a munkahelyére bevitt dolgait – a munkaközben is magánál tartott szokásos ruházati és személyi felszerelési tárgyak kivételével – a megőrzőben vagy öltözőben elhelyezni. Ha a munkahelyre bevitt dolog a szokásosnál nagyobb értéket képvisel, a munkavállaló még az elhelyezés előtt köteles azt a szolgálati hely vezetője által kijelölt személynek bejelenteni, akinek az elhelyezés módjára vonatkozó rendelkezését be kell tartania. 2. Megőrző vagy öltöző hiányában – a munkába járáshoz szükséges szokásos ruházati és személyes felszerelési tárgyakon felül – más dolgot a munkahelyre bevinni nem szabad. Egyeztetés- és békéltetés a munkaügyi jogvitában 84. § 1. A munkavállaló, a szakszervezet, az üzemi tanács (üzemi megbízott) a munkavédelmi bizottság (munkavédelmi képviselő) valamint a munkáltató a munkajogi igények érvényesítése érdekében [Mt. 199. § (1)–(2) bek.] munkaügyi jogvitát (a továbbiakban: jogvita) kezdeményezhet. 2. A jogvitát kezdeményező fél írásbeli kérelmére a jogvitában álló felek egyeztetni kötelesek. Az egyeztetés iránti írásbeli kérelmet a munkáltató sérelmes intézkedésének kézbesítését, vagy az intézkedés megtételét, illetőleg más jogvitára alapot adó tényről való tudomásszerzést követő 15 napon belül lehet előterjeszteni. A munkáltató az intézkedésben köteles felhívni a figyelmet arra, hogy az intézkedéssel szemben a peres eljárást megelőzően egyeztetésnek lehet helye, amely a kereset előterjesztésére előírt határidőt nem érinti (nem hoszszabbítja meg). Egyeztetési kérelmet a jogvitára alapot adó ok keletkezésétől számított 30 napon túl nem lehet benyújtani. (Jogvesztő határidő.) A jogvitával kapcsolatos egyeztető tárgyalást az egyeztetési kérelem benyújtásától számított 5 munkanapon belül meg kell kezdeni, s annak időtartama a 8 munkanapot nem haladhatja meg.

292


3. Az egyeztetés során a felek között létrejött megállapodás egyezségnek minősül, amelyet írásba kell foglalni. Az egyeztetésen – a munkáltató vezetője kivételével – a munkáltatót nem képviselheti az, aki a sérelmezett döntést hozta. A munkáltató vezetője alatt a MÁV ZRt. Működési-, és Szervezeti Szabályzatában, illetve az annak végrehajtására kiadott külön utasításban megjelölt önálló munkaügyi hatáskörrel rendelkező szerv vezetőjét kell érteni. Békéltetés 84/A. § 1. Munkaügyi jogvita esetén – az egyeztetési lehetőségen túlmenően – békéltetés kezdeményezhető a munkáltatói jogkör gyakorlójánál. 2. Minden olyan munkáltatói intézkedésben, amely ellen munkavállaló jogorvoslattal élhet, határozottan fel kell hívni a munkavállaló figyelmét a békéltetés lehetőségére is, valamint arra, hogy a békéltetés kezdeményezése a kereset benyújtására nyitva álló határidőt nem érinti. 3. Békéltető csak az üzletági függelék mellékletében közzétett listán szereplő olyan – a MÁV ZRt-vel munkaviszonyban álló – személy lehet, akinek a személyében a felek előzetesen megállapodtak. 4. Békéltetés kezdeményezése esetén a békéltető személyét meg kell jelölni. 5. A békéltető feladata a felek közötti egyezség létrehozása. Ennek érdekében – a vizsgálói jelentés kivételével – az üggyel kapcsolatos teljes iratanyag tanulmányozására, a felek meghallgatására és más, az egyezség létrehozását elősegítő eljárási cselekmények foganatosítása jogosult. Az eljárás részletes szabályait az üzletági függelék szabályozhatja. 6. Ha a felek között az egyezség létrejött, azt a békéltető köteles írásba foglalni. Az egyezségben a felek az adott ügyben a további jogvita folytatását kizárják. Az egyezségben foglaltak megfelelő végrehajtásáról a munkáltató köteles gondoskodni. 7. A békéltetéssel kapcsolatos cselekmények végzésére fordított időt a békéltető munkaideje részének kell tekinteni.

3. szám

feldolgozása érdekében Munkaügyi Vitás Bizottságot hoznak létre és működtetnek. 2. A bizottságba a reprezentatív szakszervezetek 5-5, valamennyi más szakszervezet 1-1, a MÁV ZRt-vel munkaviszonyban álló személyt delegálhat. A munkáltató az összes szakszervezeti delegálttal azonos számú bizottsági tagot jelöl ki. A bizottsági tagok névjegyzékét ABC sorrendben, a delegáló szervezet megjelölése nélkül kell közzétenni. 3. Egyéni munkaügyi jogvitában a munkavállaló jogosult a Bizottság összehívását kezdeményezni oly módon, hogy kérelmében – a sérelmezett munkáltatói intézkedés, a tényállás és álláspontja kifejtése mellett – megjelöli az általa választott bizottsági tagot. A kérelem benyújtása a kereset előterjesztésére nyitvaálló határidőt nem érinti. E tag a kérelmet az intézkedést hozó munkáltatói jogkörgyakorlónak azzal küldi meg, hogy fejtse ki írásban álláspontját és jelöljön meg egy eljáró bizottsági tagot. Az ily módon megválasztott két bizottsági tag közösen választja meg a harmadik tagot. A Bizottság 3 fős testületként jár el. 4. A Bizottság határnap tűzésével az ülésére értesíti a feleket. Meghallgatásukat követően az előadottak és a beszerzett iratok alapján az ügyre vonatkozóan ajánlást fogalmaz meg. Ha a felek az ajánlásban foglaltakat elfogadják, az egyezségnek minősül. Az ajánlás el nem fogadása esetén a felek a munkaügyi jogvitára vonatkozó általános szabályok szerint járhatnak el. 5. A Bizottság működésére vonatkozó további szabályokat az ügyrendjében kell rögzíteni. Esélyegyenlőségi Bizottság 84/C. § A MÁV ZRt Esélyegyenlőségi Bizottságot működtet.A Bizottság hatáskörét, összetételét, eljárásának módját és egyéb szabályait a Felek kollektív megállapodásban rögzítik. Hatályba léptető és vegyes rendelkezések 85. §

Munkaügyi Vitás Bizottság 84/B. §

1. A Kollektív Szerződés – egységes szerkezetbe foglalt – módosítása 2008. január hó 1. napján lép hatályba.

1. A Felek megállapodnak abban, hogy az egyéni jogviták csökkentése, azoknak peren kívüli rendezése, továbbá a munkáltatói és munkavállalói érdekellentétek

2. A Kollektív Szerződést aláíró felek, a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Kollektív Szerződést az 1. pontban megjelölt időpontban kihirdetettnek tekintik.

3. szám

A MÁV ZRt. Értesítője 3. A szerződést kötő felek megállapodnak abban, hogy bármely fél jogosult a Kollektív Szerződés bármely rendelkezésének közös értelmezését írásban, álláspontjának közlésével kezdeményezni. A közös értelmezésre irányuló tárgyalási ajánlatot egyik fél sem utasíthatja vissza. A közzétett közös értelmezések a Kollektív Szerződés részét képezik. Kiss László s.k.


Simon Dezső s.k.


Gaskó István s.k.

VDSZSZ Szolidaritás



A Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Kollektív Szerződéssel egyetért. Járási Ferenc s. k. Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete

A Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezete a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Kollektív Szerződéssel egyetért. Buzásné Putz Erzsébet s. k. Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezete

293

294

A MÁV ZRt. Értesítője 1. sz. melléklet a MÁV ZRt. Kollektív Szerződéséhez

Az egyes egészségre ártalmas munkakörben foglalkoztatottakra vonatkozó külön szabályok Meghatározott, egészségre ártalmas munkakörökben a munkavállaló a napi munkaidőn belül 6 óránál hosszabb időt nem tölthet. A munkavállaló a napi 8 órás munkaidő meghosszabbodásával járó túlmunkát nem végezhet. Amennyiben a munkavállalónak több munkaviszonya van, a munkavállalónak az egészségre ártalmas munkakörülmények között töltött – egybeszámított – napi munkaideje az e rendeletben meghatározott időtartamot – azaz 6 órát – nem haladhatja meg. Például: a napi 8 órás munkaidőben, egészségre ártalmas munkakörben foglalkoztatott: 6 órán át végez egészségre ártalmas munkát és 2 órán át egészségre ártalmatlan munkát. Amennyiben 8 órán túli munkavégzés elkerülhetetlen, a MÁV Közegészségügyi Intézet véleményét be kell szerezni. A munkáltatónak az egészségre ártalmas munkakörülmények között munkát végzőkről és az alkalmazott munkaszervezés rendjéről nyilvántartást kell vezetnie. Az egészségre ártalmas munkakörülmények fokozottan veszélyesnek minősülnek az alábbi tényezők valamelyikének fennállása esetén, ha ezek megfelelő intézkedéssel vagy egyéni védőfelszerelés alkalmazásával sem csökkenthetők. 1. Vegyi anyagok okozta levegőszennyeződésnél az MSZ 21461 számú szabványban foglaltak alapján a) azoknál az anyagoknál, amelyeknél a MAK (a légszennyező anyagoknak a munkahely levegőjében megengedett legnagyobb koncentrációja) és a CK (a légszennyező anyagoknak a munkahely levegőjében legfeljebb 30 percig megengedett legnagyobb koncentrációja) értékek azonosak, ezen értékeket túllépik

3. szám

b) minden további anyagnál, ha a MAK értéket kétszeresen vagy ennél többszörösen, de a CK értéket nem meghaladóan túllépik, c) több légszennyező anyag egyidejű előfordulásánál a hivatkozott szabvány 3,5 pontja szerint számított MAK értéket túllépik és a munkavállalóknál a klinikai (időszakos alkalmassági) vizsgálatok során a foglalkozással öszszefüggésbe hozható elváltozásokat, valamint egészségi ártalomra utaló biológiai vizsgálati eredményeket észlelnek. 2. Az adott munkakörökben – az MSZ 21875 sz. szabvány előírásai alapján – az effektív, illetőleg a sugárzó hő esetén a korrigált effektív hőmérséklet ¾ közepesen nehéz fizikai munka esetén 29 C/K/EH, ¾ nehéz fizikai munka esetén a 27 C/K/EH maximálisan megengedhető hőmérsékleti értéket túllépi, és megfelelő pihenési szakaszok közbeiktatásával nem biztosítható a megengedett felső határértékek betartása. 3. Impulzusos zaj esetében (a hirtelen kiemelkedő energiaváltozások miatt a megengedett normát sokszorosan meghaladja) illetőleg az egyenértékű A-hangnyomásszint a 100 dB-t meghaladja (MSZ 18 151/2). 4. Olyan különleges, fokozott figyelemmel járó munkaterületeken, ahol a napi munkaidő emelkedésének következtében a munkavállalók életét és testi épségét jelentős mértékben veszélyeztető, nemkívánatos pszichikai igénybevétel fokozódás lehetősége fennáll. 5. A helyileg ható vibrációval járó munkakörben a káros rezgés hatása alatt folyamatosan eltölthető napi munkaórák számát korlátozni kell, és rezgésmentes munkák közbeiktatásával szakaszossá kell tenni. A fenti tényezők elbírálása a MÁV Közegészségügyi Intézet hatáskörébe tartozik.

3. szám


295

1/A sz. melléklet a MÁV ZRt. Kollektív Szerződéséhez

4. A 3.pont szerinti pihenőidőt valamennyi érintett munkavállaló esetében a munkaidőn belül kell kiadni.

A hideg környezetben végzett munka munkaszervezési intézkedései

5. A pihenőidőket óránként kell biztosítani. Kivételesen indokolt, rendkívüli esetben – mentés, balesetelhárítás – a pihenőidők összevonhatók.

Magyar Államvasutak Rt. munkáltató és alulírott reprezentatív szakszervezetek a 26/1996. (VII. 28.) NM rendelet Melléklet 4. pontjában foglaltak végrehajtása érdekében a hideg környezetben végzett munka munkaszervezési intézkedéseiről – a KSz 1/A. mellékleteként kezelve – az alábbiakban állapodnak meg: 1. Hidegnek minősülő környezetben végzett tartós munka, ha a szabadtéri munkahelyeken a napi középhőmérséklet a +4 C°-ot, illetve zárt téri munkahelyen a +10 C°-ot a munkaidő 50%-ánál, legalább 4 óránál hosszabb időtartamban nem éri el. Hidegnek minősülő környezetben végzett tartós munka esetén 5-10 perc pihenőidőt kell biztosítani. 2. A napi kőzéphőmérsékletnél a 24 órára vonatkoztatott átlagos hőmérsékleti értéket kell figyelembe venni a meteorológiai előrejelzések alapján. 3 Az 1. pont szerinti hidegnek minősülő környezetben végzett tartós munkánál 0 C° feletti napi középhőmérséklet esetén legalább 5 perc, 0 C° alatti napi középhőmérséklet esetén legalább 10 perc pihenőidőt óránként kell biztosítani. A pihenőidőbe nem tartozik bele a melegedő helyiség rnegközelítésének, illetve onnan a munkahelyre való visszatérésnek az időtartama.

6. Lehetőséget kell biztosítani, hogy a pihenőidőt a munkavállaló kedvező klimatikus körülmények között tudja eltölteni. Kedvező klimatikus körülménynek minősül a zárt téri, legalább 20 C° hőmérsékletű helyiség, vagy a fűtött közúti-, vasúti jármű. 7. Az egyszemélyes munkát végzők esetében, ahol semmilyen körülmények között nem biztosítható a meleg munkakörnyezetben a pihenőidő eltöltése (pl. vonalbejáró), a munkavállaló részére a védőital melegen tartására hőpalackot (termoszt) kell biztosítani. 8. Pihenőidőnek minősül a szabadtéri munkavégzés megszakítása abban az esetben, ha a megszakítás alatt a munkavállaló kedvező klimatikus körülmények között tud tartózkodni. 9. Hidegnek minősülő környezetben végzett munka időtartamára a munkavállalóknak az MVSz Helyi Függelékek szerinti védőruházatot, védőitalt biztosítani kell. 10. Hideg munkakörnyezetben túlóra nem rendelhető el, kivéve baleset, elemi csapás, súlyos kár megelőzése, elhárítása esetén. 11. A pihenőidő kiadásának helyi rendjét a KSz Helyi Függelékében kell szabályozni.

296

A MÁV ZRt. Értesítője 1/B sz. melléklet a MÁV ZRt. Kollektív Szerződéséhez

3. szám

dó, nehéz fizikai munka esetén 29 °C-ot meghaladó 11–16 óra közötti átlagos hőmérséklet esetén ez időszakra vonatkozóan óránként kell pihenőidőt biztosítani.

A hideg környezetben végzett munka munkaszervezési intézkedései

2. Az átlagos hőmérsékletként a meteorológiai szolgálat előrejelzését kell figyelembe venni.

A Magyar Államvasutak Rt. munkáltató és alulírott reprezentatív szakszervezetek a szabadtéren meleg környezetben végzett munka munkaszervezési intézkedéseiről – a KSz 1/B mellékleteként kezelve – az alábbiakban állapodnak meg:

3. A lehetőségek szerint olyan munkaszervezési intézkedéseket kell alkalmazni, amelyek lehetővé teszik a korábbi munkaidőkezdést, vagy a 11 óra utáni szabadtéren történő munkavégzést csökkentik.

1. Szabadtéren tartós munkát végző munkavállalóknak közepesen nehéz fizikai munka esetén 30 °C-ot meghala-

4. Amennyiben az átlagos hőmérséklet az 1. pont szerinti határértéket meghaladja, a pihenőidő mértéke:

Fizikai munka Közepesen nehéz Nehéz

C°-ig 33 32

Határérték Perc C° felett 10 33 10 32

Perc 20 20

5. A pihenőidőket óránként kell biztosítani. Amennyiben technológiai okokból ez nem biztosítható, legfeljebb két óra pihenőidői összevonhatók. Kivételesen indokolt, rendkívüli esetben – mentés, balesetelhárítás – a pihenőidők a következmény és a lehetőségek mérlegelésének figyelembevételével az előbbieken túlmenően is összevonhatók.

9. A melegnek minősülő környezetben végzett munka időtartamára a munkavállalók részére igény szerinti mennyiségben, megfelelő hőmérsékletű ivóvizet kell biztosítani.

6. Biztosítani kell, hogy a pihenési időt a munkavállalók a tűző naptól védett helyen, árnyékban tudják eltölteni.

Jelen megállapodás e tárgyban az új jogi szabályozás megjelenéséig, illetve a KSz hatályáig érvényes. A megállapodást aláíró felek kötelezettséget vállalnak, hogy a jogszabály hatályba lépésétől számított 60 napon belül – amennyiben a jogszabály a KSz szabályozási körébe utalja – a végrehajtás eljárási rendjében megállapodást kötnek. Az érdekelt szakszervezetek és a MÁV ZRt. képviselőiből álló munkabizottság 10 nap alatt elkészíti a szabadtéren meleg környezetben tartós munkát végzők munkaköri jegyzékét, amely a megállapodás részét képezi. A vontatási utazókra vonatkozó e tárgyú szabályozást a felek szakági megállapodásban rögzítik.

7. 11–16 óra közötti időszakra – amennyiben az átlaghőmérséklet a 4. pont szerinti kedvezőtlenebb határértéket meghaladja – túlóra nem rendelhető el, kivéve baleset, elemi csapás, súlyos kár megelőzése, elhárítása esetén. 8. Szabadtéren tárolt, illetve a szabadból a zárt térbe vitt (felmelegedett) vasúti járművek belső terében végzett munkák, illetve zárt tehervagonok kirakása, átrakása esetén is a 4. pont szerinti pihenőidőket kell biztosítani.

10. A pihenőidők kiadásának helyi rendjét a KSz Helyi Függelékében kell szabályozni.

3. szám


297

2. sz. melléklet a MÁV ZRt. Kollektív Szerződéséhez A forgalmazási veszteség normái Csoport

Tételszám tól–ig

105 106

-… -…

105

-556 -771 -772 -773 -777 -926 -971 -981 -801 -901

106

107

- 006 -061 - 086 -101 -120 -121 -140 -151 -171 -201 -301 - 451

-776 -930 -978 -993 -806 -904

- 051 - 078 - 093 -103 -135 -141 -153 -177 -213 -317 - 454

Megnevezés Szenek Üzemi és háztartási (üzemi brikett és az alábbi egyedi tételszámok kivételével, amelyeknél) Pécsi iszapszén Várpalotai brikett Dorogi brikett Tatai brikett Mecseki brikett Koksz Tűzifa Hulladék fa Háztartási koksz Háztartási tűzifa január február március április május június július augusztus szeptember október november december Motorbenzin Speciális benzin Lakkbenzin Petróleum Szuperbenzin Gázolaj Gázolaj Tüzelőolaj Fűtőolaj Bitumen Motorolajok Hajtóműolaj

Forgalmazási veszteség % egy X. 1. – IV. 1. – hónapra III. 31. IX. 30. 0,042

0,083

0,042 2,3 3,4,5,5,3 4,9 4,3,1,4 1,0,6 0,4 0,042 0,042 0,033 0,025 0,042 0,017 0,017 0,017

0,050 0,050 0,050 0,035 0,050 0,025 0,025 0,025

0,008

0,017

0,017 0,017 0,008

298 Csoport

108

108

109

306

925


Tételszám tól–ig - 641 - 661 -851 - 001 -261 - 401 - 437 - 471 -501 -523 -541 -542 -576 - 621 - 651 - 671 -727 -729 -821 - 001 - 018 - 020 - 031 - 061 - 081 - 085 - 008 -203 -208 -210 -301 - 401 -501 -502 -521 -522 - 011 - 012 - 016 -102 -124

- 647 - 665 -999 -260 -340 - 413 - 447 - 484 -521

Megnevezés

3. szám Forgalmazási veszteség % egy X. 1. – IV. 1. – hónapra III. 31. IX. 30. 0,008 0,008 0,033 0,042 0,008 0,008 0,017 0,017 0,008 0,017 0,008 0,017 0,008 0,008 0,008 0,008 0,017 0,008 0,017 0,008 0,017 0,008 0,017 0,042 0,017 0,083 0,008

- 016

Órás olajok Tengelyolajok Zsírok és vazelinek Motorolajok Hajtóműolajok Orsóolaj Gépolaj Gépolaj Kenőolajok Motorolaj Kenőolaj Gépolaj Hidraulika olaj Kompresszor olaj Hengerolajok Transzformátor olaj Égőolaj Fáradt olaj Benzol Motorolaj

- 028

Motorolaj

0,008

- 086 -118

Motorolaj Motorolaj

0,008 0,008

-300

Hajtóműolaj Hidraulika olaj Gépolaj Speciális műgyanta Bp. paszta Araldit AW 134 Marter HV 994 Bentomit előkészített (őrölt) Bentomit előkészített (szódázott) Kőpor (osztályozott) Kavics Nyers homok

-547 - 603 - 635 - 655 - 675 -730

- 420

-123 -125

0,008 0,008 0,008

0,017 0,017 0,017

0,008 0,017 0,083 0,083 0,042 0,010 0,042 0,108 0,083

3. szám Csoport

936

944 945

945

946

947


Tételszám tól–ig -126 -129 -133 -180 -200 -205 -207 - 090 - 091 -110 -240 - 430 - 611 - 612 -731 - 001 - 026 -145 -147 -150 -156 -312 -320 - 400 - 445 - 450 - 480 - 496 -512 -570 -131 -205 -206 -241 -243 -312 -322 -537 - 602 - 086 - 087

-131 -153 -199 -202 -206 -209 - 093 -112 -258 - 438

-732

-318 - 401 - 451

-574 -132

-242 -314

Megnevezés Osztályozott homok Homok, durva kvarcos (mozdony) Homok, szintetikus Cement Darabos mész Oltott mész Gipsz Fényezőrongy, műszerrongy Tisztogató rongy Géptisztító gyapot Vágott kenderkötél Kötöző zsineg Kenderkóc Kender (gerebenezett, fésült) Bonobit „H” Aceton Ammónium hydrofoszfát Naftalin Bórax Bórsav Nátriumbitrit Kénsav Salétromsav Karbid Hó- és jégmentesítő Fagyálló folyadék Glicerin Nikkelszulfát Prevent tisztító Vízüveg oldat Finomszesz (96% kimért) Keményítő (tengeri) Keményítő (burgonya) Ét-repceolaj Lenolaj Rézszulfát Vasgálic Fakátrány Tőzegkorpa Grafit (őrölt) Grafit (pehely)

299 Forgalmazási veszteség % egy X. 1. – IV. 1. – hónapra III. 31. IX. 30. 0,083 0,083 0,083 0,017 0,033 0,033 0,017 0,166 0,166 0,166 0,166 0,020 0,083 0,166 0,042 0,125 0,017 0,083 0,067 0,025 0,042 0,042 0,025 0,083 0,083 0,045 0,042 0,017 0,020 0,085 0,083 0,042 0,042 0,042 0,042 0,033 0,042 0,042 0,581 0,083 0,083

300 Csoport

948

949

949


Tételszám tól–ig -122 -128 -146 -155 -158 -186 -200 -210 -240 -243 -244 -250 -251 - 008 - 011 -351 -370 -867 -868 - 004 - 005 - 031 - 032 - 036 -106 -201 -293 -357 -510 -837 -856 -878 -901 -943 -968 -937

-156 -171

-242

- 075 - 427 -296 -836 -886

-935 -965 -969

Megnevezés Diófapác Denaturált szesz Selakk Fenyőgyanta Műgyanta Faggyú Parafin Hidegenyv Csontenyv Bőrenyv Méhviasz Montán viasz Folyékony szappan Kenőszappan Szalmiákszesz Klórmész Ferrolux mosószer Evilux mosószer Bécsi fehérpor Hegyikréta Lyptophon Titánoxid Porfestékek (kivéve: 044, 058) Vliesin Olajfestékek (kivéve: 293-296, 357) Mínium Rozsda gátló (kannában) Szintetikus lakkok és zománcok (kivéve: 537) Hígítók (olaj- és lakkfesték) (kivéve: 856, 878) Neolux hígító Terpentin Szeszlakkok (kivéve: 908) Tapaszok (kivéve: 948, 949, 960) Szuper kromofág Lenolajkence

3. szám Forgalmazási veszteség % egy X. 1. – IV. 1. – hónapra III. 31. IX. 30. 0,042 0,025 0,008 0,083 0,008 0,042 0,017 0,083 0,042 0,017 0,017 0,017 0,042 0,083 0,025 0,020 0,095 0,090 0,017 0,025 0,017 0,017 0,017 0,017 0,042 0,025 0,100 0,042 0,125 0,042 0,025 0,042 0,017 0,010 0,042

3. szám


A rendkívüli felmondáson kívüli munkáltatói intézkedések és a munkavállalói kártérítési felelősség érvényesítésének rendje I. Az eljárás résztvevői 1. Az e mellékletben meghatározott munkáltatói intézkedések, valamint a munkáltatói kárigény érvényesítése az itt szabályozott módon a munkáltató hatáskörébe tartozik. 2. Ennek végrehajtása során az eljárást a munkáltatói jogkör gyakorlója (kijelölt vagy megbízott gyakorlója), vagy az általa megbízott vizsgálóbiztos (bizottság) folytatja le. 3. Az intézkedés megalapozottságáért a jogkörgyakorló, a tényállás megalapozottságáért a vizsgálóbiztos, az eljárás jogszerűségéért pedig a jogkörgyakorló és a vizsgálóbiztos együttesen felelős. 4. A kártérítési jogkör helytelen gyakorlásával vétkesen okozott kárért a jogkör gyakorlója a Kollektív Szerződés szerint anyagilag is felelős. II. A jogkör gyakorlója 1. A munkáltatói jogkört egy személy által elkövetett kötelezettségszegés esetén az gyakorolja, aki a munkavállaló vonatkozásában, az MSZSZ és a munkáltatói jogkör gyakorlására vonatkozó utasítás szerint a munkáltatói jogkör gyakorlására jogosult, illetve köteles [Mt. 74. § (1). bek.] 2. Együttes elkövetés esetén, ha a kötelezettségszegést elkövető munkavállalók munkáltatói jogkörgyakorlója nem azonos a) ha a munkavállalók a területi központok működési területén található különböző irányítás alá tartozó végrehajtási egységek, több csomópont és/vagy különböző üzletágak területi irányító szervei létszámába tartoznak, függetlenül a létszámban tartó szervezeti egység szervezeti hovatartozásától, a jogkörgyakorlót a Vezérigazgatóság Jogi Igazgatóságnak (továbbiakban: Jogi Igazgatóság) az elkövetés helye szerint illetékes területi központban működő igazgatási szervezeti egysége jelöli ki, b) ha az ügyben a Vezérigazgatóság vagy annak közvetlen felügyelete alá rendelt szolgáltató szervezeti egységek valamint az üzletágak központi irányító szervezetében foglalkoztatott munkavállalók érintettek, vagy a jogkörgyakorló megállapítása bármely okból vitás, a jogkör gyakorlóját a Jogi Igazgatóság jelöli ki. 3. A jogkör gyakorlójának kijelölését az a szervezeti egység köteles kezdeményezni, amely az ügyet előzete-

301

sen vizsgálta, ennek hiányában, amelynek területén, illetve működési körében a kötelezettségszegést elkövették. Az eljáró jogkörgyakorló személyét az alapvizsgálat lezárását követő 15 napon belül ki kell jelölni. 4. A korábbi szolgálati helyen elkövetett kötelezettségszegés miatt az időközben áthelyezett munkavállalóval szemben az új szolgálati hely szerint illetékes jogkörgyakorló jogosult eljárni. 5. A jogkör kijelölt gyakorlójának személyéről a kijelöléssel egyidejűleg valamennyi érintett munkavállaló szervezeti egységét értesíteni kell. A kijelölés tárgyában hozott intézkedés ellen jogorvoslatnak helye nincs. Ez azonban nem zárja ki az elfogultság szabályainak alkalmazását. 6. A vezérigazgató az egész MÁV ZRt, a főigazgatók az üzletágak, az igazgatók a vezetésük alatt álló igazgatóság területén a jogkört egyes ügyekben magukhoz vonhatják, vagy az egyébként illetékes jogkörgyakorló helyett más jogkörrel rendelkezőre ruházhatják át a munkáltatói jogkör gyakorlását. 7. A munkáltatói jogkör gyakorlójának kinevezett vagy megbízott helyettese a) egyes ügyekben a jogkörgyakorló írásbeli megbízása alapján jogkörgyakorlóként eljárhat, b) írásbeli megbízás nélkül is jogosult (köteles) eljárni a munkáltatói jogkör gyakorlójának előreláthatólag vagy valószínűsíthetően tartós – legalább öt munkanapot meghaladó – távolléte esetén. 8. Nem gyakorolhatja a jogkört: a) aki a mulasztást az eljárás alá vont munkavállalóval együtt követte el, b) aki az eljárás alá vont munkavállalónak hozzátartozója (egyeneságbeli rokon, és annak házastársa, az örökbefogadó, a mostoha- és nevelőszülő, az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, a testvér, a házastárs, az élettárs és jegyes, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa). c) vagy akitől az ügy tárgyilagos megítélése egyébként nem várható el. 9. A kizárási okra mind az eljárás alá vont, mind pedig a jogkörgyakorló hivatkozhat. 10. A kizárási okot a jogkörgyakorlója mindig a saját jogkörgyakorlójának köteles bejelenteni. 11. A kizárási okot a munkavállaló írásban vagy szóban jelentheti be. A szóbeli bejelentést írásba kell foglalni. A munkavállaló bejelentését a jogkör gyakorlója a bejelentéssel kapcsolatos nyilatkozatával együtt három napon belül saját jogkörgyakorlójához köteles felterjeszteni döntés céljából.

302


12. A 9. és 10. pontban foglaltak alapján a kizárási okra vonatkozó bejelentést annak kézhezvételétől számított 8 napon belül el kell bírálni és a bejelentésről a bejelentőt, illetve a jogkör gyakorlóját írásban értesíteni kell. 13. Ha a bejelentéssel kapcsolatban a döntésre jogosult úgy találja, hogy a kizárási ok fennáll, a jogkör gyakorlására más jogkörrel rendelkező vezetőt kell kijelölnie 8 napon belül, és az ügy iratait az eljárás lefolytatása végett részére megküldeni. Ellenkező esetben az ügy iratait az eljárás lefolytatása végett a jogkör eredeti gyakorlójának kell visszaküldeni. 14. Amennyiben a munkáltatói jogkör gyakorlója jelent be önmaga ellen elfogultsági kifogást, vagy kizárási indítványt, valamint ha a munkavállaló által előterjesztett indítvánnyal egyetért, annak helyt kell adni. 15. A kizárási okra vonatkozó bejelentéssel kapcsolatban hozott intézkedés ellen jogorvoslatnak helye nincs. III. A vizsgálóbiztos 1. A munkáltatói jogkör gyakorlója a tényállás megállapítása céljából jogosult írásban vizsgálóbiztost megbízni. Erről az eljárás alá vontat illetve jogi képviselőjét tájékoztatni kell. 2. A vizsgálóbiztosra vonatkozó kizárási okok és az ezzel kapcsolatos eljárás azonos a munkáltatói jogkör gyakorlójára vonatkozó előírásokkal. IV. Elévülés 1. A munkáltatói intézkedést célzó eljárást a vétkes kötelezettségszegésnek az eljárás lefolytatására jogosult munkáltatói jogkörgyakorló tudomásszerzésétől számított 15 napon belül meg kell indítani. Nem lehet a munkavállalóval szemben hátrányos jogkövetkezményt tartalmazó intézkedést hozni, ha a vétkes kötelezettségszegés elkövetése óta egy év már eltelt. Külföldön elkövetett kötelezettségszegés esetén a határidőket a munkavállaló belföldre történő visszatérésétől kell számolni. A feltételeknek együttesen kell fennállniuk, bármelyik hiányában eljárás nem indítható, illetve a már megindított eljárást meg kell szüntetni. 2. A kártérítési igény 3 év alatt évül el. A bűncselekménnyel okozott kárért 5 év, ha pedig a büntethetőség elévülési ideje hosszabb, ennek megfelelő idő alatt évül el. 3. A kártérítési igény elévülése a kár bekövetkezésének napjával veszi kezdetét.

3. szám V. Az eljárás megindítása

1. Az eljárást a jogkörgyakorló indítja meg és erről, valamint az eljárás megindításának okáról a munkavállalót írásban értesíti. Az értesítés átvétele a kézbesítési vevénynyel történik. Az értesítésnek tartalmaznia kell az eljárás megindításának okát, azt, hogy a munkavállaló képviselőt vehet igénybe, megtagadhatja a nyilatkozattételt és iratismertetést követően az ügy valamennyi iratába betekinthet. (E jog a reá vonatkozó iratok tekintetében az eljárás teljes tartama alatt fennáll.) Egyszerűsített eljárás alkalmazása esetén az értesítés jegyzőkönyvileg is történhet. 2. Nem lehet eljárást indítani, ha a) nincs elegendő adat az alapos gyanú kialakításához, b) bekövetkezett az elévülés, c) a munkavállaló ugyanezen vétségét (leltárhiányát) munkajogi úton már elbírálták, kivéve a munkáltatói intézkedés és a kártérítésre kötelezés esetleg elkülönülő alkalmazását, d) a munkavállaló munkaviszonya időközben megszűnt, vagy megszüntették, kivéve a kártérítésre kötelezést. 3. Ha az eljárás alapjául szolgáló kötelezettségszegés miatt büntető (szabálysértési) eljárás is indult, annak jogerős befejezéséig a jogkörgyakorló – figyelemmel az elévülési időkre is – az eljárást felfüggesztheti. Erről a munkavállalót értesíteni kell. A felfüggesztésről szóló intézkedés ellen jogorvoslatnak nincs helye. 4. Ha az eljárás alá vont munkavállalóval szemben ugyanazon jogkörgyakorlónál egy időben több eljárás is folyamatban van, azokat lehetőség szerint egyesíteni kell. 5. A szolgálati vétséget együttesen elkövető munkavállalók ügyét egy eljárásban kell elbírálni. 6. Az eljárás megindítása csak a gyorsított eljárás esetén, az ott meghatározott feltételek fennállásakor mellőzhető. VI. A vizsgálat 1. A vizsgálat célja a tényállás megállapítása, az eljárás alá vont munkavállaló védekezési lehetőségének biztosítása, az eljárás alá vont munkavállaló terhére, illetve javára szolgáló körülmények felderítése, továbbá annak bizonyítása, hogy a munkavállalónak az eljárás megindítása alapjául szolgáló magatartása jogellenes és vétkes volt-e. A tényállás megállapítása érdekében a büntetőeljárási jogszabályok által tiltott bizonyítási eszköz nem vehető igénybe.

3. szám


2. A vizsgálat lefolytatása csak a gyorsított eljárás esetén – az ott meghatározott feltételek fennállásakor – mellőzhető. 3. A munkáltatót terheli annak bizonyítása, hogy az eljárás alá vont munkavállaló munkaviszonyából származó kötelezettségét vétkesen megszegte, illetve, hogy a kártérítési felelősség érvényesítésének feltételei fennállnak. A megőrzési felelősséggel átadott dolgokban bekövetkezett rongálódás esetén azonban a munkavállalónak kell bizonyítania vétlenségét. 4. A bizonyítás eszközei különösen a tanúvallomás, a szakvélemény, a tárgyi bizonyítási eszköz, az okirat, a szemle, a helyszínelés, a bizonyítási kísérlet, a felismerésre bemutatás és az eljárás alá vont munkavállaló vallomása. Ezen bizonyítási eszközöket a jogkör gyakorlója szabadon értékeli. 5. A vizsgálat során meghallgatás céljából bármely vasutas munkavállalót szolgálati helye útján kell berendelni. 6. Minden munkavállaló köteles a vizsgálat érdekében a tőle elvárható adatokat, felvilágosításokat megadni és a kijelölt hivatalos iratokat elismervény ellenében átadni. 7. Az ügyre vonatkozó iratokat, jegyzeteket és egyéb tárgyakat szükség esetén akkor is meg kell tekinteni, ha azok a MÁV kötelékén kívülálló szerv birtokában vannak. A tényállás tisztázása érdekében a nyilatkozatokat ilyen esetben is be kell szerezni. 8. Azokat, akiknek vallomása lényeges körülmény tekintetében eltérő, szembesíteni kell. 9. A vizsgálat során az eljárás alá vont munkavállaló védekezési lehetőségét minden esetben biztosítani kell. Ennek során az eljárás alá vont munkavállaló jogosult: a) képviselőt igénybe venni, b) a vizsgálati iratokba a vizsgálat bármely szakaszában betekinteni, c) saját jegyzőkönyvi nyilatkozatából másolatot kérni, d) bizonyítási indítványt előterjeszteni, illetve észrevételeket tenni, e) védekezését írásban előterjeszteni f) a bizonyítási cselekménynél jelen lenni. A b), d), f) pontokban meghatározott jogosultságok a képviselőt is megilletik. A munkáltató a vizsgálat során a rendelkezésre álló iratok közül köteles mindazon iratok másolatát az eljárás alá vont munkavállalónak elismervény ellenében átadni, amelyet a vétkesség megállapítása, illetve az intézkedés alkalmazása során bizonyítékként figyelembe kíván venni. A munkavállaló ezt meghaladóan jogosult bármely más rendelkezésre álló iratról – írásban – másolatot kérni, a másolási költségek utólagos megfizetése esetén.

303

A munkáltató a másolat készítési és kiadási kötelezettségének a szükséges példányszámú iratmásolat rendelkezésre állása, illetve a szükséges technikai feltételek (fénymásoló) megléte esetén köteles eleget tenni. Az eljárás során felmerült és igazolt iratmásolási költségeket 15 napon belül vissza kell téríteni a munkavállaló részére, abban az esetben, ha nem hátrányos jogkövetkezményt vagy kártérítésre kötelezést tartalmazó határozat válik jogerőssé. Az eljárás alá vont munkavállalót a vizsgálat alkalmával jegyzőkönyvileg kell meghallgatni. A munkavállaló betegállományban léte vagy a személyes megjelenésben való egyéb tartós akadályoztatása esetén fel kell hívni a vele írásban közölt megállapításokra és bizonyítékokra való írásbeli védekezésre. Amennyiben a munkavállaló azért nem terjeszt elő írásbeli védekezést, mert azt személyesen, jegyzőkönyvileg kívánja előadni, kifejezett kérésére az elévülési időn belül az eljárás függőben tartható. Ha a munkavállaló a szabályszerű értesítés ellenére alapos ok nélkül a szóbeli meghallgatáson nem jelenik meg és írásbeli védekezést sem terjeszt elő, ez a döntés meghozatalát nem akadályozza. 10. Ha az eljárás alá vont munkavállalónak képviselője van, az eljárás alá vont munkavállaló nevében jognyilatkozatokat tehet és az eljárás során keletkezett kiadmányokat részére meg kell küldeni. 11. Az eljárás során foganatosított meghallgatásokról folytatólagos vizsgálati jegyzőkönyvet kell készíteni. 12. Minden vizsgálati jegyzőkönyv fejrovatának tartalmaznia kell: a) a jegyzőkönyv felvételének idejét, b) a jegyzőkönyv felvételének helyét, c) a vizsgálatnál jelenlévő személyek teljes nevét annak feltüntetésével, hogy az eljárásban milyen minőségben vesznek részt (változás esetén annak tényére utalni kell), d) a meghallgatott személyi adatait (az eljárás alá vont munkavállaló teljes nevét, születési idejét, anyja nevét, szolgálatba lépése idejét, szolgálati címét, beosztását, szolgálati helyét). 13. A nyilatkozatot mindig egyes szám első személyben kell felvenni, azokkal a szavakkal, ahogy a nyilatkozattevő azt előadta. A nyilatkozatot összefüggően kell rögzíteni, s a kérdésekre annak elhangzásánál a jegyzőkönyvben ki kell térni. 14. A meghallgatás kezdetekor meg kell állapítani, és a jegyzőkönyvben rögzíteni kell, hogy az eljárás alá vont a) tudomásul vette-e az eljárás megindítását, b) megértette-e, hogy miben hibáztatják, c) van-e kizárási indítványa vagy elfogultsági kifogása a jogkörgyakorló, vizsgálóbiztos vagy jegyzőkönyvvezető ellen,

304


d) iratbetekintési jogát gyakorolta-e, e) kíván-e képviseletet igénybe venni, f) van-e munkajogi védelmet jelentő választott tisztsége? (üzemi tanács, szakszervezet, munkavédelmi képviselő) 15. A meghallgatás befejezésekor a jegyzőkönyvben rögzíteni kell, hogy az eljárás alá vontnak van-e további bizonyítási indítványa, illetve egyéb előadnivalója, valamint azt a tényt, hogy a jegyzőkönyvet aláírás előtt tanulmányozta, kiegészítési-módosítási igénye nincs. Abban az esetben, ha a vizsgálatot vizsgálóbiztos folytatja le, nyilatkoztatni kell az eljárás alá vontat, kéri-e, hogy a jogkörgyakorló személyesen is meghallgassa. 16. A nyilatkozatot a meghallgatottal alá kell íratni, ha az több oldalra terjed ki, az utolsó sor után minden oldalon, az aláírás megtagadása esetén e tényt az ok megjelölésével és két tanú aláírásával szintén rögzíteni kell. 17. Ha az eljárás alá vont munkavállaló előadásának a jegyzőkönyvbe fel nem vett részét fontosnak ítéli meg, a vizsgálat befejezéséig kérheti annak jegyzőkönyvbe foglalását. Az ilyen irányú kérelmet teljesíteni kell. 18. A vizsgálat lezárását követően a jegyzőkönyvet a vizsgálat vezetőjének és a jegyzőkönyvvezetőnek aláírásával le kell zárni. 19. A jegyzőkönyv fejrovatát, a meghallgatottak személyi adatait, a szembesítéseket és a vizsgálat során tett megállapításokat a jegyzőkönyvben egész hasábosan, míg a nyilatkozatokat a jobboldali részben háromnegyed hasábosan kell rögzíteni. 20. A jegyzőkönyvben a törlést áthúzással úgy kell végezni, hogy az eredeti szöveg olvasható maradjon. A törlés megtörténtét, az esetleges közbeszúrást a jegyzőkönyv bal hasáb részén kell feltüntetni. Ezt a meghallgatottal külön alá kell íratni. 21. Ha a vizsgálatot nem személyesen a jogkör gyakorlója folytatja le, részére – ez irányú utasítása alapján – írásbeli összefoglaló jelentést kell készíteni. A jelentésnek tartalmaznia kell a) az eljárás alá vont munkavállaló nevét és személyi adatait, b) mikor és milyen szám alatt, milyen alapos gyanú alapján indították meg az eljárást, c) a vizsgálóbiztos által megállapított tényállást, d) az eljárás alá vont munkavállaló védekezését, e) a védekezéssel kapcsolatos állásfoglalás részletes kifejtését, f) a döntés meghozatalához figyelembe vehető körülményeket.

3. szám

22. Ha a vizsgálatot vizsgálóbiztos folytatta le, a jogkör gyakorlója az eljárás alá vont munkavállalót személyesen is meghallgathatja. Kötelező a személyes meghallgatás, ha azt az eljárás alá vont munkavállaló kifejezetten írásban kéri. A személyes meghallgatásról jegyzőkönyvet kell felvenni. 23. Az eljárás során a meghallgatás, egyéb bizonyítási cselekmény, illetve személyes meghallgatás időtartamát a munkavállaló munkaideje részének kell tekinteni. 24. A vizsgálat során a tanút és a szakértőt a hamis tanúzás (hamis szakvélemény adása) büntetőjogi következményeire előzetesen figyelmeztetni kell, valamint a tanút ki kell oktatni a jogaira, ezen belül arra is, hogy személyi adatainak zártan történő kezelését kérheti. Meghallgatásukat lehetőleg az eljárás alá vontat megelőzően kell foganatosítani, illetve meghallgatási jegyzőkönyvüket a vizsgálat lezárása előtt az eljárás alá vont munkavállalóval ismertetni kell, hogy azokra az eljárás alá vont nyilatkozatot, észrevételt tehessen. 25. Ha az eljárás alá vont jelenléte a tényállás tisztázását gátolná, vagy a vétség súlyára, jellegére tekintettel a munkafegyelem fenntartása a munkahelyről való távoltartását indokolja, a munkáltatói jogkör gyakorlója a határozat meghozataláig, de legfeljebb 15 munkanapra a munkavégzéstől ideiglenesen felfüggesztheti, átlagkeresetének folyósítása mellett. VII. A kártérítési eljárásra vonatkozó eltérő szabályok 1. Az okozott kár mértékét pontosan, forintban kifejezett összegben kell megállapítani és a munkavállalóval közölni. 2. Ha a károkozás által érintett dolog nem pótolható egyedi darab, akkor a beszerzési árat kalkuláció alapján kell megállapítani. A baleseti károk és a pályában keletkezett károk összegének megállapításánál és bizonylatolásnál az árképzési szabályzat rendelkezései irányadók. Az elhasználódás mértékét ilyen esetekben is figyelembe kell venni. 3. Ha a munkáltatói jogkörgyakorlója munkáltatói közrehatást vesz figyelembe, annak elbírálásánál mérlegelnie kell a munkavállaló és a munkáltató közrehatásának arányát, és a kár összegét ennek megfelelően kell meghatároznia. 4. A kártérítési eljárásra vonatkozóan e melléklet rendelkezéseit az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni: a) a kártérítési igény érvényesítésekor a munkavállalóval közölni kell a kárigényt megalapozó tényeket, ismertetni az ügyre vonatkozó bizonyítékokat, a kár pontos összegét, a kiszámított kiszabható (érvényesíthető), illet-

3. szám


305

5. Nem szabad olyan határozatot hozni, amelyben foglalt munkáltatói intézkedés az adott munkavállalóval szemben nem hajtható végre.

ve érvényesíteni kívánt kártérítési összeget. Ezt követően fel kell hívni a munkavállalót az önkéntes teljesítésre. Amennyiben a munkavállaló az önkéntes teljesítésre – ideértve az esetleges egyezséget is – hajlandó, a fizetés módjában, az esetleges részletfizetések mértékében is meg kell állapodni és a megállapodást írásba kell foglalni. b) ha a munkavállaló a kártérítés jogalapját nem vitatja, azonban annak összegszerűségével nem ért egyet, az Mt., a KSZ és e melléklet szabályainak figyelembevételével megfelelő egyezség köthető. Az egyezségben az előzőekben meghatározott adatokat rögzíteni kell. c) ha az egyezség bármely oknál fogva nem jön létre, a munkáltatói jogkörgyakorlója a kártérítést a közvetlen kötelezésre vonatkozó értékhatáron belül határozatban szabhatja ki, ennél magasabb összegű munkáltatói kárigény esetén azt bíróság előtt kell érvényesíteni. Ez utóbbi esetben az ügy összes iratát a kárigény érvényesítése céljából – erre történő határozott utalással – az illetékes igazgatási feladatokat ellátó szervezeti egység útján a jogi képviseleti szerv részére kell megküldeni. d) a kártérítés mérséklésének nincs helye, ha a károkozás: – bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésével, – ittas vagy önhibájából bódult állapotban, illetőleg kábító vagy bódító szerek hatása alatt történt e) a kártérítés részletfizetési kedvezménye legfeljebb 12 hónap és legalább havi 1000 Ft lehet. Ettől eltérni csak rendkívüli méltánylást igénylő esetben, a Vezérigazgatóság Jogi Igazgatóság egyetértésével lehet. A méltányossági kérelmet a területileg illetékes igazgatási szervezet útján kell felterjeszteni.

a) az eljárás alá vont munkavállaló meghalt, b) megállapítást nyert, hogy az eljárás alá vont munkavállaló nem követte el a terhére rótt cselekményt, illetve azt más követte el, c) nem bizonyítható, hogy a mulasztásért, cselekményért, kárért, leltárhiányért az eljárás alá vont munkavállaló tartozik felelősséggel, d) a szolgálati vétség (kárigény) elévült, e) megállapítást nyert, hogy az eljárás alá vont munkavállaló ugyanezen cselekményét már munkajogi úton elbírálták, f) munkáltatói intézkedés foganatosítása esetén a határozat meghozatala előtt az eljárás alá vont munkavállaló munkaviszonya megszűnt, vagy azt megszüntették, g) munkáltatói intézkedés foganatosítása esetén az eljárás alá vont munkavállalót a határozat meghozatala előtt sorkatonai szolgálatra hívták be, h) a kártérítésre kötelezéstől vagy a munkáltatói intézkedés foganatosításától a jogkörgyakorlója teljes mértékben eltekintett.

VIII. A határozat

8. A 6. pont f) és g) alpontja alkalmazásánál kártérítésre kötelezésnek, míg a 6. pont h) alpontja alkalmazásánál más munkajogi felelősségi forma alkalmazásának helye lehet.

1. A munkáltatói jogkörgyakorló döntését a lezárt vizsgálati jegyzőkönyvre vezeti rá. 2. A döntés során a munkáltatói intézkedést az összes körülmények – így különösen az okozott kár, az előidézett veszély, az eljárás alá vont munkavállaló korábbi munkavégzése és szociális körülményei – figyelembevételével, szabad mérlegelés alapján, úgy kell megállapítani, hogy annak a hátrány mellett egyéni és általános viszszatartó hatása is legyen. 3. A határozat meghozatalánál nem szabad olyan körülményeket figyelembe venni, amelyre vonatkozóan az eljárás alá vont részére a védekezés lehetőségét nem biztosították. 4. Nincs akadálya annak, hogy a jogkörgyakorló ugyanazzal az eljárás alá vont munkavállalóval szemben egymástól különálló ügyekben ugyanazt a munkáltatói intézkedést alkalmazza.

6. Indokolt határozattal meg kell szüntetni az eljárást, ha

7. A 6. pont e) alpontjának alkalmazásánál a munkáltatói intézkedés, illetve a munkajogi kártérítési felelősség elkülönített érvényesítése, illetve foganatosítása nem jelent jogerős elbírálást.

9. A 6. pontban fel nem sorolt esetekben marasztaló – kártérítésre, megtérítésre kötelező, vagy munkáltatói intézkedést kimondó, illetve munkáltatói intézkedést és kártérítésre kötelezést egyaránt tartalmazó – határozatot kell hozni. 10. Ha a munkáltatói intézkedés és kártérítésre kötelezés együttes alkalmazása esetén az ügy egy határozattal, – a kárszámlák hiánya miatt –egy hónapon belül nem zárható le, külön munkáltatói intézkedést kimondó határozatot lehet hozni, de ebben utalni kell az anyagi felelősség későbbi érvényesítésére. 11. A jogkörgyakorló döntését követően 8 napon belül köteles gondoskodni – személyesen vagy vizsgálóbiztos útján – a határozat írásba foglalásáról. 12. A munkáltatót terheli az eljárás során felmerülő valamennyi költség viselése, kivéve a munkavállaló kérelmére elvégeztetett és pozitív eredményt rögzítő véralko-

306


hol-vizsgálat költségeit, és a VI/9 sz. pontban rögzített, a munkavállaló külön kérelmére kiadott iratok másolati költségeit. 13. A határozat rendelkező és indokolási részből áll. 14. A rendelkező részben a szolgálati vétség minősítésére, a munkáltatói intézkedésre – ezen belül „személyi alapbércsökkentés” esetén az új személyi alapbérre és az alkalmazási időtartamra; más munkakörbe beosztás esetén a munkakörre (FEOR szám megjelöléssel), az új személyi alapbérre és az alkalmazás időtartamára is kiterjedően –, a kártérítésre kötelezésre vonatkozó rendelkezéseket és a jogorvoslati lehetőségekről való tájékoztatást kell rögzíteni. 15. Az indokolásnak tartalmaznia kell a rendelkező rész alapjául szolgáló tényállást, a bizonyítékokat, az eljárás alá vont munkavállaló védekezését, az azzal kapcsolatos megállapításokat és a megsértett rendelkezések felsorolását, valamint a figyelembe vett körülményeket. 16. A határozatot azonnal kézbesíteni kell. A kézbesítés az érdekeltek részére szolgálati úton kézbesítési vevénnyel, vagy tértivevényes levélben postán történik. A postai kézbesítést csak akkor szabad igénybe venni, ha az eljárás alá vont munkavállaló valamely oknál fogva nem teljesít szolgálatot vagy a szolgálati úton történő kézbesítés nem lehetséges. 17. Szolgálati úton történő kézbesítés esetén, amennyiben az eljárás alá vont munkavállaló a határozat átvételét megtagadja, a határozatot az átvétel elismerése nélkül is nála kell hagyni, az átvétel megtagadásáról jegyzőkönyvet kell felvenni, az időpont feltüntetésével és két érdektelen tanú közreműködésével. Ebben az esetben az átvétel megtagadásának időpontját kell a kézbesítés időpontjának tekinteni. 18. A jogkörgyakorló a határozat kézbesítésétől számított 8 napon belül hivatalból vagy az eljárás alá vont munkavállaló kérelmére határozatot hozhat, ha a 13., 14., 15. pontokban körülírt valamely kérdésben nem határozott. 19. A kézbesítést követően 8 napon belül a határozat kijavításának van helye, ha az eredeti határozatban névcsere, hibás névírás, szám vagy számítási hiba, illetve más hasonló elírás történt. 20. A kijavító vagy kiegészítő határozat ellen külön is jogorvoslatnak van helye. A kijavításra, kiegészítésre irányuló kérelem azonban a jogorvoslati és végrehajtási határidőket nem érinti.

3. szám IX. Különleges eljárási szabályok

1. A szolgálati vétség elkövetésének alapos gyanúját bizonyító iratok (így különösen szakvizsgálati jelentés, alkoholszondás ittasság vizsgálati, illetve véralkohol vizsgálati jegyzőkönyv, eseménykönyvi jelentés, megállapítási jegyzőkönyv) alapján a további eljárás mellőzésével határozat hozható, ha azt a hibáztatott munkavállaló két tanú aláírásukkal igazolt jelenlétében, vagy saját kezűleg olyan záradékkal látja el, hogy a megállapításokat elfogadja, azokra nézve érdemi észrevételt nem tesz. A munkavállaló a záradékolást 48 órás gondolkodási időhöz kötheti. Amennyiben a munkavállaló ezen időtartam után a záradékolást megtagadja, vagy nem nyilatkozik, az általános eljárási szabályok az irányadóak. A záradék szövegének tartalmaznia kell az arra történő határozott utalást, hogy a munkavállaló e nyilatkozatát annak tudatában teszi meg, miszerint a záradékolt iratok alapján a munkáltató vele szemben hátrányos jogkövetkezményt és/vagy kártérítésre kötelezést fog alkalmazni. 2. Az eljárás mellőzésével hozott határozatot a jegyzőkönyv felvételét követő 15 napon belül kézbesíteni kell, illetve ennek akadálya esetén ajánlott küldeményként postára kell adni. 3. Az előző pontban foglaltak az irányadók akkor is, ha a munkavállaló csak mérlegelési jogkörbe tartozó személyi körülményekre kiterjedő észrevételeket vezet az iratokra. 4. Büntető (szabálysértési) eljárást követően a további eljárás mellőzésével határozat hozható akkor, ha az elkövetett vétséggel kapcsolatos tényeket, az eljárás alá vont munkavállaló javára és terhére szolgáló körülményeket jogerősen befejezett eljárás során az eljárás alá vont munkavállaló védekezésére is kiterjedően már tisztázták. X. Jogorvoslat, végrehajtás 1. A munkáltatói jogkör gyakorlója a határozat kézbesítését követő 30 nap elteltével – az eredménytelen vagy meghiúsult egyeztetés idejét is beleértve – köteles az eljárás alá vont munkavállalót nyilatkoztatni arra nézve, hogy nyújtott-e be keresetet. A munkavállaló köteles nyilatkozatot tenni. Keresetbenyújtás esetén az iratokat az illetékes igazgatási feladatokat ellátó szervezeti egység útján a jogi képviseleti szervhez kell megküldeni. 2. A határozat azon a napon válik végrehajthatóvá, amelyen a) az egyezséget írásba foglalták, b) a kereset benyújtására nyitva álló határidő úgy telt el, hogy a munkavállaló írásbeli nyilatkozata alapján a kereset benyújtására nem került sor, d) a bírósági határozat jogerőssé vált.

3. szám


307

3. A jogerőre emelkedés időpontját a végrehajtásra szolgáló iraton fel kell tüntetni.

4. A külön nyilvántartásba vételt követően gondoskodni kell a korábbi nyilvántartásból történő kivezetésről.

4. A jogerős határozat végrehajtásáról az eljárás alá vont munkavállalót létszámban tartó szervezeti egység vezetője köteles gondoskodni.

5. Ahol állandó vizsgálóbiztos működik, ott a vizsgálóbiztos, ahol ilyen nincs, ott a jogkörgyakorlója köteles gondoskodni a nyilvántartás vezetéséről.

5. A végrehajtás során biztosítani kell, hogy az eljárás alá vont munkavállalót a határozatban, illetve ezzel öszszefüggésben a jogszabályban és a Kollektív Szerződésben foglaltakon túl egyéb hátrányos következmények ne érjék.

6. A munkáltatói intézkedések nyilvántartó lapjára, valamint munkabér nyilvántartó lapra történő előjegyzések az általános szabályok figyelembevételével a humánszolgáltató egységek feladata a végrehajtásra előírt szabályok alapján.

6. A MÁV ZRt-t megillető kártérítést – az erre irányuló szabályok figyelembevételével – elsősorban a munkabérből kell levonni. Ha a tartozásnak a munkabérből való közvetlen levonására nincs lehetőség, illetőleg az nem vezetett vagy aránytalanul hosszú idő múlva vezetne eredményre, a határozatot a munkaügyi bírósággal végrehajtási záradékkal kell elláttatni. Ez esetben a záradékolásról és a végrehajtásról a jogi képviseleti szerv gondoskodik.

7. A jogerős határozatot (egyezséget) a munkáltatói intézkedések nyilvántartó lapján, a munkabért is érintő rendelkezéseket a munkabér nyilvántartáson elő kell jegyezni. A munkáltatói intézkedések nyilvántartása a szolgálati táblázat mellékletét képezi.

XI. Ügyviteli rendelkezések 1. A munkáltatói intézkedéseket, kártérítési ügyeket és kizárólag nyilvántartás céljából a rendkívüli felmondásokat a munkáltatói jogkör gyakorlója ugyanazon elkülönített nyilvántartásba köteles bevezetni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a) az ügy számát és típusát, b) a kapcsolódó ügyiratok nyilvántartó számát, c) az eljárás alá vont munkavállaló nevét, szolgálati címét, beosztását, szolgálati helyét, d) a tényállás rövid leírását és az okozott kárt, e) az eljárás alapjául szolgáló cselekmény elkövetésének és felfedezésének, valamint az eljárás elrendelésének az időpontját, f) a kártérítés kiszabható mértékét, g) a határozat keltét, a cselekmény minősítését, az alkalmazott munkáltatói intézkedést és kártérítést, h) a kézbesítés módját és idejét, i) a jogorvoslati határozatok számát, keltét és rendelkezését, j) a jogerőre emelkedés időpontját, k) a végrehajtásra vonatkozó adatokat, l) a megjegyzéseket. 2. Az ügyek iktatását évenként 1. sorszámmal kell kezdeni és azt folyamatosan végezni. Ha több jogkörgyakorló működik az adott MÁV szervnél, megkülönböztető jelzést is alkalmazni kell. 3. Az ügy a 2. pontban meghatározott nyilvántartószámot a jogkör gyakorlójának az eljárás megindítására vonatkozó rendelkezését követően kapja.

8. A nyilvántartásba vételt követően az eljárás megindításának alapjául szolgáló iratokat az erre a célra rendszeresített ügyiratba kell helyezni, s további intézkedések csak az ügy száma alatt foganatosíthatók. 9. Ha az eljárás megindításának alapjául szolgáló iratokat ügyirat tartalmazza, azokat abból ki kell emelni a kiemelés egyidejű bejegyzésével és a két ügyiratot a továbbiakban kapcsolatos ügyiratként kell kezelni. 10. Az eljárás során keletkezett iratokat a vizsgálói jelentés kivételével 2 példányban kell készíteni. 11. Az előkészítő iratok eredeti példánya a vizsgálati anyagot képezi, míg esetleges jogorvoslati eljárás esetén a bíróság részére a másolati példányokat kell megküldeni. 12. A vizsgálati jelentés a jogkörgyakorló és az általa megbízott vizsgálóbiztos közötti belső irat, ezért az a munkaügyi jogvitában eljáró szervek részére nem küldhető meg. 13. A kiadmányokat időrendi sorrendben, az ügyszámot követő alszámmal is el kell látni. 14. A határozatot annyi példányban kell elkészíteni, hogy a későbbi felhasználás is biztosítható legyen. 15. A címzett részére mindig a kiadmányok eredeti példányát kell kézbesíteni. A határozat eredeti példányát azonban kiadni nem lehet. 16. Munkáltatói intézkedést, illetve kártérítésre kötelezést tartalmazó ügyirat egyéb ügyirathoz nem csatolható, ilyen ügyekben a peres iktatásra vonatkozó általános szabályok sem alkalmazhatók. Újabb kötelezettségszegés esetén azonban a határozatok egy példányát csatolni kell.

308


3. szám

17. A határozat jogerőre emelkedését követően a végrehajtás előjegyzése az ügyirat külzetén történő szignálással történik. Ha a határozatot nem a létszámban tartó szolgálati főnökség hozta, azt végrehajtás céljából részére meg kell küldeni.

19. Az ügy végleges lezárását követően az ügyiratot külön irattárban kell elhelyezni.

18. Amennyiben az ügy jellege vagy más körülmény azt indokolttá teszi, kivételesen végrehajtási ügyirat is felfektethető. Ennek kezelésére az általános szabályok az irányadók, de a kapcsolatos jelleget fel kell tüntetni.

21. A 20. pontban meghatározott idő elteltével az iratokat meg kell semmisíteni.

20. Az ügyiratokat a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 évig kell megőrizni.

A nyilvántartókönyv nem selejtezhető.

3. szám

A MÁV ZRt. Értesítője 4.sz. melléklet a MÁV ZRt. Kollektív Szerződéséhez A. A MÁV ZRt. munkavállalóinak egyen-, formaruházati ellátása I. Jogosultság

1. A szabályzat hatálya kiterjed a MÁV ZRt. valamenynyi szervezeti egységére, illetve az ezen utasítás mellékletében felsorolt, egyen- (forma) ruházat viselésére kötelezett munkakörben foglalkoztatott munkavállalóra. 2. A Ruházati Arculati Kézikönyv határozza meg azon ruházatot, melyet a munkavállalók egyen-, (forma) ruházatként kötelesek szolgálatban viselni. 3. Jelen utasítás A/1.sz. melléklete sorolja fel az Arculati Kézikönyvben szereplő ruhadarabokat pontértékük megadásával. A mellékletben felsorolt azonos típusú ruhadarabok közül a munkavállaló választásra jogosult. 4. A munkáltató a ruházati ellátást éves keret meghatározásával biztosítja, amely tárgyév január 1.-től december 31.-ig terjedő időszakra vonatkozik. 5. A munkáltató jelen utasítás A/2. sz. mellékletében sorolja fel azokat a munkaköröket és az egyen- (forma) ruházati ruhadarabokat az éves keret meghatározásával, amelyeket a munkavállaló az éves keret terhére megigényelhet. 6. A munkavállaló a munkakörére kötelezően előírt ruhadarabokon túl egyéb –a Ruházati Arculati Kézikönyvben szereplő– kiegészítőt is igényelhet fel nem használt pontjaiból vagy készpénzfizetéssel. E pont vonatkozásában kiegészítőnek minősülnek az alábbiak: Kódszám 98300 98301 98302 98303 98304 98310 98330

Megnevezés Férfi nyakkendő Női sál Női kendő Téli sál Téli kötött kesztyű Kombinált táska Kék szövet kalap

7. A munkavállaló abban a negyedévben válik ruházatra (keretre) jogosulttá, amikor ezen utasítás mellékletében felsorolt munkakörbe beosztást nyer. 8. Két vagy több munkakör ellátása esetén a munkavállaló részére a nagyobb mértékű keretet kell biztosíta-

309

ni, ha az abban a munkakörben ellátott ideje több, mint ¼-e a teljes havi munkaidőnek. A munkaköröket a Helyi Függelékben szükséges rögzíteni. 9. Új munkakörbe áthelyezés esetén, ha a munkavállaló az új munkakörben más keret felhasználására jogosult, részére azt kell megállapítani, ezzel együtt a munkavállaló régi pontjait elveszti. A munkavállaló ruházati ellátásában bekövetkező változásról a munkáltató írásban köteles értesítést adni. A régi pontok elvesztése esetén az ezekre igényelt ruhaféleségeket –melyek az új munkakörben nem használhatók– a szervezeti egységek kötelesek lemondani a Területi Logisztikai Központ területileg illetékes ruharaktáránál, és ezzel párhuzamosan az új ruhadarabokat kell megrendelni. A megtakarított pontok nem kerülnek elvonásra, azok tovább vihetők. 10. A három hónapot meghaladó folyamatos, megszakítás nélküli távollét (pl. betegség (a munkabaleset kivételével), GYES, GYED, szülési szabadság, fizetés nélküli szabadság, stb.) időtartamával az éves keretet arányosan csökkenteni kell. 11. Az újonnan belépő vagy a 9. pontba tartozó munkavállaló részére az évszaknak megfelelő, komplett egyszeri ellátást kell biztosítani, mely évszakváltáskor kiegészül az évszaknak megfelelő ruhadarabokkal. A téli ruházatot legkésőbb szeptember 30-ig, a nyári ruhadarabokat április 30-ig kell a munkavállaló részére biztosítani. A belépést követő évben a munkavállaló attól függően részesül pontszámban, hogy belépése melyik negyedévre esik. Ennek megfelelően, ha a belépés az I. negyedévben történt, úgy a munkavállalót megilleti az éves keret 100%-a, II. negyedévben történt, úgy a munkavállalót megilleti az éves keret 75%-a, III. negyedévben történt, úgy a munkavállalót megilleti az éves keret 50%-a, IV. negyedévben történt, úgy a munkavállalót megilleti az éves keret 25%-a. 12. A jelen szabályzat hatályba lépésével ruházati ellátásra jogosító munkakörbe kerülés esetén a munkavállalót teljes körű ellátás illeti meg. Az ezt követő évtől jogosult az éves pontszámra. II. A ruházat igénylése, viselése 1. A munkavállaló jogosult eldönteni, hogy az adott évben részére járó keretet milyen, a munkakörére meghatározott ruhadarabok igénylésére fordítja, azonban felelős azért, hogy szolgálatban megjelenése mindenkor kultúrált legyen. Egy típusú ruhadarabból (beleértve a lábbelit is) legfeljebb az alapellátás szerinti járandóság kétszerese igényelhető évente.

310


2. A kocsivizsgáló munkakörben foglalkoztatottak éves keretük terhére munkásöltönyt igényelhetnek. Személyvonatok vizsgálata csak a Ruházati Arculati Kézikönyvben szereplő ruházatban történhet. 3. A munkavállaló éves kerete terhére a következő évi megrendelését a tárgyévet megelőző év április 30.-ig köteles a területileg illetékes Logisztikai Központ ruhaügyintézői tevékenységet ellátó munkavállalójánál leadni. A munkavállaló a kiszolgálás negyedévét megelőzően 90 nappal a méretre vonatkozó módosítással élhet, illetve új munkakörbe kerülése esetén kiegészítheti megrendelését a területileg illetékes Logisztikai Központ ruhaügyintézői tevékenységet ellátó munkavállalójánál. 4. A munkavállaló éves kerete terhére választott igénye abban a negyedévben kerül kiszolgálásra, melyben ruházati ellátásra jogosulttá vált. 5. A megrendelésen az igényelt ruhadarabok megnevezése és kódszáma mellett a szükséges méretet is meg kell adni. A munkavállaló csak saját méretének megfelelő ruhadarab rendelésére jogosult. 6. Az éves keret a következő évi keret terhére legfeljebb 10%-kal túlléphető. 7. A munkavállaló jogosult a keretén felül előzetes igénylés alapján a részére rendszeresített ruhadarabokból készpénzzel vásárolni. A megvásárolni kívánt ruhadarab teljes értékét (beszerzési ár + kezelési költség + ÁFA) meg kell téríteni. 8. A munkáltató a ruhadarabok beszerzési árváltozásának függvényében évente közzéteszi az adott ruhadarabok pontértékének forint értékét. Kártérítés esetén ennek alapján történik az elszámolás 9. Az éves keret legfeljebb 50%-a a következő évre átvihető. 10. A ruházatot a területileg illetékes Logisztikai Központnak kell igényelni. A felülvizsgálatot és az összesítést követően a tárgyévet megelőző év május 31. napjáig köteles az igényt a területileg illetékes Területi Logisztikai Központ negyedéves bontásban leadni. A munkavállaló által a 5. pontban méretváltozás miatt kezdeményezett módosítást a kiszolgálást megelőzően 75 nappal köteles a területileg illetékes Területi Logisztikai Központ részére leadni. Az egyen- és formaruházati ellátásra jogosult azon újfelvételes, valamint az adott munkakörbe újonnan bekerülő munkavállalók, akik elméleti- és gyakorlati kiképzésben részesülnek, csak a sikeres elméleti vizsga megszerzése után kaphatják meg a ruhát.

3. szám

11. A munkavállaló köteles a jelen utasításban előírt, és részére szabályszerűen átadott ruházatban munkát végezni. Ezen kötelezettség ismételt megszegése esetén, a munkavállalóval szemben a Kollektív Szerződés 79.§-a szerinti hátrányos jogkövetkezmény alkalmazásának lehet helye. 12. A ruházaton a Ruházati Arculati Kézikönyvben (83/1999. (MÁV Ért. 39.) sz. utasítás és a forgalmi utasításban meghatározott jelzések viselhetők. 13. A munkavállaló által átvett ruházatnak a tisztítása és karbantartása a munkavállaló kötelessége. 14. A ruházat szabálytalan juttatásáért az utalványozásban részt vett munkavállalókkal szemben vétkesség szerinti felelősséget kell megállapítani. 15. Amennyiben a ruházat a kiosztástól számított egy hónapon, cipő esetében 8 hónapon belül rejtett gyártáshiba miatt használhatatlanná válik, a ruhaügyintézői tevékenységet ellátó munkavállalónál reklamációval kell élni. A hibás termék bevonásáról jegyzőkönyvet kell készíteni, és intézkedni kell az új ruhadarab igényléséről. 16. A munkavállalót a ruházatában keletkezett kár, vagy elvesztés esetén a munkaviszonyra vonatkozó szabályok és a mindenkor hatályos pénzügyi utasítás szerinti anyagi felelősség terheli. A szükség esetén biztosított új ruházat pontszámával a munkavállaló keretét csökkenteni kell. 17. A munkavállaló köteles azonnal jelenteni, ha ruházata eltűnt, vagy megrongálódott, és ezt a körülményt jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A munkavállaló részére az eltűnt, illetve megrongálódott ruházat helyett – soron kívül – újat kell kiszolgáltatni. Ha a munkavállalót az eltűnésért illetve használhatatlanná válásért felelősség nem terheli, az új ruházat pontszámával keretét nem kell csökkenteni. A vétlenség bizonyítása a munkavállalót terheli (Mt. 169.§ (5)). III. Kiszolgálás A Területi Logisztikai Központ területileg illetékes ruharaktára a ruha átvételére a munkavállalónak értesítést küld, melyet a munkavállaló aláírásával visszaigazol. Az értesítésen tételesen fel kell sorolni a megrendelt és átvehető ruhadarabokat. A ruha átvétele a munkáltatói jogkör gyakorlójával egyeztetett időpontban történhet. A ruha átvételére fordított időt munkaidőként kell elszámolni. Ez idő alatt a munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettség teljesítése alól, idejét távolléti díjjal kell elszámolni. Az elszámolható időt a lakóhely, a szolgálati hely és a ruhavételezési hely függvényében a Helyi Függelékben kell szabályozni. Az éves járandóság kiadása évenként 2 alkalommal történhet.

3. szám


Az értesítésben meg kell jelölni azt az időszakot, amelyen belül a munkavállaló köteles megjelenni az értesítésben felsorolt ruhadarabok átvételéért (30 naptári nap). A ruharaktár az értesítésre történt megjelenésről – amennyiben az esedékes járandóságot hiánytalanul kiszolgáltatni nem tudja – a munkavállaló részére igazolást ad ki, a hiányzó járandóság rendelkezésre állásakor soron kívül ismételt értesítést küld. Az ismételt megjelenést is el kell számolni munkaidőként (távolléti díjjal), amennyiben erre a MÁV ZRt. (ruházati raktár) hibájából kerül sor. Amennyiben a kiértesített munkavállaló saját hibájából nem jelentkezik járandóságáért, úgy ruházata más igényjogosult részére kiadható. Az érintett munkavállaló részére a ruhadarab rendelkezésre állásakor a ruharaktár ismételt értesítést küld. Ebben az esetben az utazással és vételezéssel töltött idő nem számolható el munkaidőnek. Az igényléstől eltérő méretű ruhadarabok csak a raktári készlet figyelembevételével adhatók ki. Raktári készlet hiányában a raktár a munkavállaló megváltozott mérete alapján előjegyzésbe veszi a részére szükséges új méretű ruhadarabokat, s azok biztosíthatóságával egy időben az átvétel időpontjáról értesítést küld a munkavállalónak. A munkavállalónak az éves keretén felül készpénzzel megvásárolni kívánt ruhadarabjait igénylő lapján külön meg kell jelölni. Ezen felüli vásárlás csak a raktári készlet figyelembe vételével történhet. Egyebekben az egyen-, formaruházat igénylésének rendjét a 32/2004. (MÁV Ért. 35.) PVH. számú utasítás tartalmazza. Ezen utasítás módosításáig az abban foglaltakat a jelen utasítás értelemszerű figyelembe vételével kell alkalmazni. IV. Jogosultság megszűnése 1. Munkakör-változás esetén a munkavállaló a használatában lévő ruházatot térítésmentesen megtarthatja, ha az új munkakörben más típusú ruházatra jogosult, vagy nem jogosult ruhaellátásra.

311

2. A munkavállaló köteles az éves keret időarányos részét készpénzben visszatéríteni, ha munkaviszonyának megszüntetésére – a munkavállaló rendes felmondásával, – a munkavállaló részéről jogellenes módon (Mt. 101.§ (1) bek.),

– a munkáltató rendkívüli felmondásával (Mt. 96.§)

kerül sor. Közös megegyezéssel történő munkaviszony megszüntetés esetén a felek külön okiratban megállapodhatnak a ruházat térítéséről.

3. A bíróság által jogellenesnek minősített munkaviszony- megszüntetés esetén a munkából kiesett időt jogfolytonosnak kell tekinteni a Ruházati Szabályzatban meghatározott jogok és kötelezettségek vonatkozásában. 4. Munkáltató rendes felmondása esetén (a nyugdíjazás miatti munkaviszony megszüntetés esetét is beleértve), valamint a jogutódlással történő tevékenység kihelyezés esetén a fel nem használt pontszámok elvesznek, a munkavállaló megtarthatja a már átvett ruházatot. 5. A jogosultság megszűnését követően időarányos térítés illeti meg a munkavállalót, ha jogosultságának fennállása alatt ruházatát a MÁV ZRt. hibájából nem kapta meg. A térítés összegét korrigálni kell a munkavállaló használatában lévő, pontkerettel terhelt ruhadarabok hátralévő arányára jutó értékével. A munkavállalót csak a 2. pontban foglaltak fennállása esetén terheli befizetési kötelezettség. 6. Méret után készült ún. méretbárcás ruhadarabokat természetben kell kiadni, helyette térítés nem fizethető. 7. A MÁV ZRt. munkaviszony megszűnésével egy időben a ruhadarabokat meg kell fosztani a MÁV jelzésektől. 8. A fizetés nélküli szabadság engedélyében a”kedvezmények meghagyása mellett” kitétel a ruhajuttatásra nem vonatkozik.

312


3. szám

A/1. sz. melléklet

A ruhadarabok pontértéke szám 979

csoport megnevezés Férfi téli ruházat

980

Férfi nyári ruházat

981

Női téli ruházat

982

Női nyári ruházat

ruhadarab megnevezés Férfi hosszú kabát Férfi rövid kabát Férfi 3/4 sportos kabát Férfi téli zakó Férfi téli dzseki Férfi téli nadrág Férfi hosszú ujjú ing, sárga Férfi hosszú ujjú ing, fehér Férfi száras cipő, téli Férfi nyári zakó Férfi nyári dzseki Férfi nyári nadrág Férfi nyári mellény Férfi rövid ujjú ing, sárga Férfi rövid ujjú ing, fehér Férfi félcipő, nyári Férfi félcipő, átmeneti Női hosszú kabát Női rövid kabát Női 3/4 sportos kabát Női téli blézer Női téli szoknya Női téli hosszú szoknya Női téli mellény Női téli nadrág Női hosszú ujjú blúz, sárga Női hosszú ujjú blúz, fehér mintás Női száras cipő, téli Női nyári blézer Női nyári szoknya Női nyári hosszú szoknya Női nyári mellény Női nyári nadrág Női rövid ujjú blúz, sárga Női rövid ujjú blúz, fehér mintás Női félcipő, nyári, emelt sarok Női félcipő, nyári, lapos sarok Női félcipő, átmeneti, emelt sarok Női félcipő, átmeneti, lapos sarok

kódszám

pontszám

97900 97905 97910 97920 97935 97940 97980 97985 97993 98020 98035 98040 98055 98080 98085 98093 98098 98100 98105 98110 98115 98140 98145 98155 98165 98180 98185 98193 98215 98240 98245 98255 98265 98280 98285 98290 98293 98295 98298

131 110 104 99 94 58 30 19 39 75 76 41 36 28 16 29 28 145 110 100 96 39 42 44 58 28 34 37 72 30 32 49 41 27 29 30 30 30 30

3. szám


szám 983

csoport megnevezés Kiegészítők

934

Egyenruha jellegű

ruhadarab megnevezés Férfi nyakkendő Női sál Női kendő Téli sál Téli kötött kesztyű Kombinált táska Téli nyúlszőr sapka Nyári szövet sapka Kék szövet kalap Vörös szövet kalap Férfi esőkabát, hosszú Férfi esőkabát, 3/4 Női esőkabát, hosszú Női esőkabát, 3/4 Férfi kötött pulóver Férfi kötött kardigán Férfi kötött mellény Férfi hosszú ujjú póló (sötétkék) Férfi hosszú ujjú póló Férfi póló gallérral (sárga) Férfi póló gallérral (kék) Férfi rövid ujjú póló (kék) Női kötött pulóver Női kötött kardigán Női kötött gombos mellény Női hosszú ujjú póló (sötétkék) Női hosszú ujjú póló Női póló gallérral (sárga) Női póló gallérral (kék) Férfi téli dzseki Férfi dzseki, vászon Férfi nadrág, vászon Férfi mellény, vászon Férfi melles nadrág Férfi esőkabát (munka) Hosszú pamut alsónadrág Női téli dzseki Női dzseki, vászon Női nadrág, vászon Női mellény, vászon Női melles nadrág Női esőkabát (munka) Kék téliesített sapka Kék vászon sapka Férfi vászon nadrág(lecippzárazható szár)

313 kódszám

pontszám

98300 98301 98302 98303 98304 98310 98320 98325 98330 98335 98340 98345 98350 98355 98360 98362 98364 98366 98368 98370 98372 98376 98380 98382 98384 98386 98388 98390 98392 93400 93405 93410 93415 93420 93425 93430 93440 93445 93450 93455 93460 93465 93480 93485 93490

6 7 11 12 6 33 25 14 32 32 69 82 67 79 19 30 19 30 21 15 15 10 18 29 21 30 21 14 14 102 49 27 24 45 56 15 100 52 22 21 46 56 16 12 41

314


3. szám

A / 2. sz. melléklet Munkaköri csoportok, kódszám, éves keret Rövidítések: G=Gépészeti üág., P=Pályavasúti üág., Sz=Személyszállítási üág. Jellemző munkakör megnevezése: ÁLLOMÁSFŐNÖK Munkakör Állomásfőnök (P) Állomásfőnöki tartalékos (P) Forgalmi koordinátor II. (P) Forgalmi koordinátor I. (P) (forg.) Csomópont vezető (P) Vezénylő tiszt (P), (Sz) Oktatótiszt (P), (Sz) Kirendeltség koord. (Sz) Ter. men.jegyir.koord.W (Sz)

ruhadarab (kódszám) télikabát esőkabát zakó/blézer mellény kötött / szövet, kötött pulóver nadrág/ szoknya

FEOR szám 1355..91 1355..49 2910..95 2910..94 1326..15 1355..74 2499..04 1355..43 1359..19

férfi téli 97900, 97905 98340 97920

98020 98055 98364

98360 97940

nyakkendő/ sál/kendő sapka cipő átmeneti cipő

98040

téli 98100, 98105 98350 98115 98155

nyári

98215 98255 98384

98380 98140 98145 98165

98240 98245 98265 98280 98285

98080 98085 97980 97985

98180 98185 98300

98301 98302

98330

98335 * 98098

98330

97993

98093

98193

98335 * 98295 98298 98290 98293

*csak vonatmenesztéssel megbízottak részére **kivéve a Személyszállítási Üzletág TSZK-in T kivéve, akik kizárólag telefonon adnak felvilágosítást az utazóközönségnek w az esőkabát és a sapka nem képezi sem az alapellátás sem a választható ruhadarabok körét Az egy ruhadarabhoz tartozó több kódszám választási lehetőséget jelent. Éves keret:

FEOR szám 3629..25 3629..21 2910..78 4291..04 1324..09 2517..23 2910..25 1355..76 2910..14 2910..40

női nyári

3 db rövid ujjú ing/blúz 3 db hosszú ujjú ing/blúz

Munkakör Szolgált. értékesítő ea.W (Sz) Ügyfélszolg.. ea. T,W (Sz) Ügyfélszolg. szakelőadó W (Sz) Ügyfélszolg. ügyintézőw (Sz) (szem.)Csomóp.vezető (Sz) Értékesítési koord. (Sz) Üzemeltetési koord.II. (Sz) Szem. ügyeletes (Sz) Szem.techn.szakea.I.** (Sz) Utazószem.szakea. (Sz)

274 280 * 183w

279 285 * 214w

3. szám


315

Jellemző munkakör megnevezése: FORGALMI SZOLGÁLATTEVŐ Munkakör Forgalmi szolgálattevő (P) Rendelk.forg. szolg. tevő (P) Külsős forgalmi szolg. tevő (P) Váltóállító táblakezelő (P) Főrendelkező (P) Térfőnök (P) Ügyeletes tiszt (P) Forgalmi üzemmérnök (P) ruhadarab (kódszám) télikabát esőkabát zakó/blézer mellény kötött/szövet; kötött pulóver nadrág/ szoknya

FEOR szám 1355..20 1355..17 1355..18 5223..02 és 5223..06 1355..42 1355..13 1355..14 1355..55 férfi téli 97910 98340 97920

98020 98055 98364

98360 97940

nyakkendő/ sál/kendő sapka

98040

téli 98110 98350 98115

nyári

98215 98255 98384

98380 98140 98145 98165

98240 98245 98265 98280 98285

98080 98085 97980 97985

98180 98185 98300

98330

cipő átmeneti cipő

FEOR szám 3621..17 2910..99 8357..01 8355..01 9121..02 3165..02

női nyári


Munkakör Naplózó forg. szolg. tevő (P) Forg. technológiai szakea. (P) Autóbuszvezető (P) Személygépk.vezető (P), (Sz) Állomási kapus (Sz) Állomáskezelő (Sz)

97993

98301 98302 98335 ∗ 98098

98330

98093

98193

98335 * 98295 98298 98290 98293

∗csak vonatmenesztéssel megbízottak részére Az egy ruhadarabhoz tartozó több kódszám választási lehetőséget jelent. Éves keret:

267 273*

274 280*

316


3. szám

Jellemző munkakör megnevezése: PÉNZTÁROS Munkakör Belföldi személypénztáros (Sz) Számadópénztáros (Sz) PénztárfőnökC (Sz)

FEOR szám 4219..03 4219..04 1359..31

Helyjegy ügyintéző (Sz) Menetkedvezm. szakea. I. (Sz) Menetkedvezm. szakea. II. (Sz) Menetkedvezményi előadó* (Sz) PénztárellenőrC (Sz)

4299..03 2910..47 2910..02 3619..03 2529..14

ruhadarab (kódszám) mellény kötött mellény szövet nadrág/ szoknya kardigán/pulóverK

téli 98364

nyakkendőK 2 sál/kendő

4219..01 4219..10 4219..11 4219..19 4219..20 4219..05

női nyári 98055 98040

97940

FEOR szám

Poggyászpénztáros (Sz) Számadó- és jegypénzt. (Sz) Megállóhelyi jegykiadó (Sz) Valuta pénztáros (Sz)

férfi

98362 98360

3 db rövid ujjúM ing/blúz 3 db hosszú ujjúM ing/blúz

Munkakör Üzemi pénztáros, fizetőés valutapénztáros (Sz) Nemz. személypénzt. (Sz)

téli 98384

nyári 98255 98240 98245 98265

98140 98145 98165 98382 98380

98080 98085 97980 97985

98280 98285 98180 98185

98300

98301 98302

*kivéve, a Humánpolitikai előadó I., valamint azon menetkedvezményi előadók,akik kizárólag telefonon adnak felvilágosítást az utazóközönségnek K kivéve a Személyszállítási Üzletágnál a 4219…05-ös FEOR számon foglalkoztatottak. M kivéve a Személyszállítási Üzletágnál a 4219…05-ös FEOR számon foglalkoztatottak, mert a járandóságuk összesen 3 db ing/blúz (2db rövid ujjú és 1 db hosszú ujjú). C cipőt igényelhet (férfi esetén:97993,98093; nő esetén:98193,98290,98293) Az egy ruhadarabhoz tartozó több kódszám választási lehetőséget jelent. Éves keret:

161

181

A 4219…05-ös FEOR számon foglalkoztatottak éves kerete: 106

120

3. szám


317

Jellemző munkakör megnevezése: VONATKÍSÉRŐ Munkakör Szolgáltatásfelügyelő (Sz) Minőségügyi ellenőr (Sz)

FEOR szám 5212..01 5212..02

Munkakör Vezető jegyvizsgáló (Sz)

FEOR szám 5211..01 és 5211..06 5211..02 és 5211..05

Jegyvizsgáló (Sz)

ruhadarab (kódszám) télikabát esőkabát zakó/blézer mellény kötött/szövet, kötött pulóver nadrág/ szoknya

férfi téli 97910 98345 97920 98364

nyári

98020 98055

98360 97940

98040


téli 98110 98355 98115 98155

nyári

98215 98255 98384

98380 98140 98145 98165

98240 98245 98265 98280 98285

98080 98085 97980 97985

nyakkendő sál/kendő sapka cipő átmeneti cipő

női

98180 98185 98300

98302 98301 98330

98330 98098 97993

98093

98295 98298 98290 98293

98193

Az egy ruhadarabhoz tartozó több kódszám választási lehetőséget jelent. Éves keret:

270

277

318


3. szám

Jellemző munkakör megnevezése: MOZDONYVEZETŐ Munkakör Mozdonyvezető (G) Mozdonyvezető gyakornok(G) Vontatási vonatkísérő (G) ruhadarab (kódszám) télikabát esőkabát kötött mellény; kötött pulóver szövet nadrág / vászon nadrág (lecippzárazható szárral) dzseki 2 db rövid ujjú póló

2 db hosszú ujjú póló hosszú ujjú ing rövid ujjú ing nyakkendő sapka cipő átmeneti cipő

FEOR szám 8351..01 8351..04 5221..03

Munkakör Mozdony segédkezelő (G) Gépészeti vonalellenőr (G)

férfi téli 97910 98340 98364 98360 97940

nyári

98040 93490

97935

98035 98370 98372 98376

98366 98368 97985 98085 98300 98320

98325 98098 98093

97993

Téli cipő helyett surranó igényelhető. Az egy ruhadarabhoz tartozó több kódszám választási lehetőséget jelent. 1. Éves keret:

293

Az éves keret terhére 1 db munkásöltöny igényelhető, melynek pontértéke 33.

FEOR szám 8351..05 1353..16

3. szám


319

Jellemző munkakör megnevezése: PÁLYAMESTER Munkakör Főpályamester (P) Felügyeleti pályamester (P)

ruhadarab (kódszám) télikabát esőkabát mellény; kötött pulóver 2 db nadrág/ szoknya

2 db hosszú pamut alsónadrág dzseki 3 db póló rövid ujjú

3 db hosszú ujjú póló sapka cipő átmeneti cipő

FEOR szám 1353..02 1353..03

Munkakör Mester (P) Beosztott mester (P) TEB vonalellenőr (P)

férfi téli 93400 93425 98364 98360 97940

FEOR szám 1355..30 1355..40 1353..20 női

nyári

93415 98040 93410

93430

téli 98110 93465 98384 98380 98140 98145 98165

nyári

93455 98240 98245 98265 93450

93430 93405 98370 98372 98376

98366 98368 93480

93485 98098

97993

98093

93445 98390 98392 98386 98388 93480

93485 98295 98298 98290 98293

98193


219

216

320


3. szám

Jellemző munkakör megnevezése: VONATKEZELŐ-LEVELEZŐ Munkakör Vonatkezelő-levelező (ÜDSzSz) ruhadarab (kódszám) télikabát esőkabát mellény; kötött pulóver 2 db nadrág 2 db hosszú alsó nadrág dzseki 3 db póló rövid ujjú

3 db hosszú ujjú póló sapka cipő átmeneti cipő

FEOR szám 5221..05 férfi téli 93400 93425

női nyári

téli 93440 93465

nyári

93415 98360

93455 98380

93410 93430

93450 93430

93405 98370 98372 98376 98366 98368 93480

93485 98098

97993

98093

93445 98390 98392 98386 98388 93480

93485 98295 98298 98290 98293

98193


182

182

3. szám


321

Jellemző munkakör megnevezése: KOCSIVIZSGÁLÓ Munkakör Műszaki kocsiirányító ea* (Sz) Kocsivizsgáló((G), (Sz) Műszaki koordinátor (Sz) Kocsitisztítási átvevő üi. (Sz) Kocsitisztítási átvevő ea. (Sz)

FEOR 7439..16 7439..05 1355..78 4193..07 3910..10

Munkakör Sorompókezelő (P) Térközőr, vonatjelentő őr (P) Vezető váltókezelő (P) Váltókezelő (P)

FEOR 5229..02 5229..03 5223..01 5223..03 és 5223..04 és 5223..05 5223..12

Kiemelt váltókezelő (P) ruhadarab (kódszám) télikabát esőkabát 2db nadrág

férfi téli 93400 93425

93430

3 db póló hosszú ujjú

98366 98368 93480

cipő

nyári

téli 93440 93465

nyári

93410 93420

2 db hosszú alsó nadrág dzseki 3db póló rövid ujjú

sapka cipő átmeneti

női

93450 93460 93430

93405 98370 98372 98376

93485 98098

97993

98093

93445 98390 98392 98386 98388 93480

93485 98295 98298 98290 98293

98193

Téli cipő helyett surranó igényelhető Az egy ruhadarabhoz tartozó több kódszám választási lehetőséget jelent. Éves keret:

219

*A kocsivizsgálók és műszaki kocsiirányító előadó éves kerete : 287, ennek terhére 1 db munkásöltöny igényelhető, melynek pontértéke 33.

205

322


3. szám

Jellemző munkakör megnevezése: FELSZOLGÁLÓ Munkakör Felszolgáló (Sz) ruhadarab (kódszám) mellény kötött/szövet nadrág/szoknya

FEOR szám 5123..02 férfi

női

téli

nyári

98364

98055

97940

2 db nadrág/szoknya

98040

2 db rövid ujjú ing/blúz

98080 98085

2 db hosszú ujjú ing / blúz nyakkendő/ sál

97980 97985

téli

nyári

98155 98384 98140 98145 98165

98255

98240 98245 98265 98280 98180

98300

98301


126

136

3. szám


323

Jellemző munkakör megnevezése: UTASKÍSÉRŐ Munkakör Utaskísérő (Sz)

ruhadarab (kódszám)

FEOR szám 5211…03

férfi

női

télikabát zakó / blézer mellény kötött/szövet

téli 97905 97920 98364

nyári 98020 98055

kötött pulóver nadrág/szoknya

98360 97940

98040

2 db rövid ujjú ing/blúz 2 db hosszú ujjú ing / blúz nyakkendő/ sál 4 db póló

téli 98105 98115 98155 98384 98380 98140 98145 98165

nyári 98215 98255

98240 98245 98265 98280

98080 98085 97980 97985

98180 98300

98301 98370 98372

98390 98392


253

260

–––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– A kormányzati vonatkísérők (Sz), (G) a korábbi munkaruha járandóságuk meghagyása mellett egyszeri ellátmányként részesülnek ruhajuttatásban. Viselési idő meghatározása nélkül a forgalmi szolgálattevő munkaköri csoportnak megfelelő ruhadarabokat kapják.

324

A MÁV ZRt. Értesítője B. A MÁV ZRt. Munkaruházati Szabályzata I. 2. Jogosultság

1. A szabályzat hatálya kiterjed a MÁV ZRt. valamenynyi szervezeti egységére, a KSz Helyi Függelékében felsorolt, munkaruházat viselésre kötelezett munkakörben foglalkoztatott munkavállalóra. 2. Munkaruházatnak minősül a nagymértékű szennyeződésre, vagy nagyfokú elhasználódásra tekintettel adott ruha és lábbeli. 3. A munkavállaló akkor válik munkaruházatra jogosulttá, amikor a KSz Helyi Függelékében rögzített munkakörbe beosztást nyer. 4. A szervezeti egységek a KSz Helyi Függelékében kötelesek meghatározni –a munkakörülményeket és a munka szennyezettségi fokát figyelembe véve– a szolgálati helyeken foglalkoztatottak részére biztosítandó, munkaruházatként rendszeresített ruhadarabokat és azok viselési idejét. A viselési idő a garanciális időnél rövidebb nem lehet. (Lábbelik esetén 8 hónap.) 5. Az egyen- vagy formaruha ellátásban részesülő munkavállalók részére csak a Helyi Függelékben meghatározott esetekben rendszeresíthető munkaruha ellátás. 6. A ruházat viselési idejét negyedévekben kell számítani. 7. A ruházat viselési idejének kezdete, ha a munkavállaló a negyedév első felében válik ellátásra jogosulttá, a tárgy negyedév első napja, ha a második felében, a következő negyedév első napja. 8. Amennyiben a munkavállaló jogosultsága a negyedév első felében szűnik meg, a hátralévő viselési időt a tárgy negyedév első napjától, ha a jogosultság a negyedév második felében szűnik meg, a következő negyedév első napjától kell számítani. 9. A nagyfokú szennyezettséggel járó munkakörökben egyidejűleg két munkaruha is kiadható a viselési idő kétszeresére emelésével. 10. A három hónapot meghaladó folyamatos, megszakítás nélküli távollét (pl.:betegség (munkabaleset kivételével), GYES- GYED, szülési szabadság, fizetés nélküli szabadság, stb.) időtartamával a viselési időt meg kell hosszabbítani, a 8. pont szerintiek figyelembevételével.

3. szám

11. Azon munkavállalók estében, akik két vagy több munkakört látnak el és valamennyi munkakör azonos ruhaellátásra jogosít, a munkavállalók részére kedvezőbb viselési időt kell alkalmazni. II. A ruházat igénylése, viselése 1. A ruházatot a területileg illetékes Logisztikai Központnak kell igényelni negyedéves bontásban a tárgyévet megelőző év május 31-ig. A szervezeti egységnek a területileg illetékes Logisztikai Központ részére meg kell küldeni a Kollektív Szerződés Helyi Függelékének a munkaruházati mellékletét. 2. A szolgálati vezető felelős azért, hogy a ruha-nyilvántartási jegyzékre a változások felvezetésre kerüljenek (pl. viselési idő módosítása, munkakör-változás, stb.) 3. A munkavállaló a kiszolgálás negyedévét megelőzően 90 nappal a méretre vonatkozó módosítással élhet. A munkavállaló által kezdeményezett módosítást a kiszolgálást megelőzően 75 nappal köteles a területileg illetékes Területi Logisztikai Központ részére leadni. 4. Abban az esetben, ha a munkavállaló több munkakört lát el és az egyes munkakörök ellátásához más típusú ruházat szükséges, valamennyi ruhaféleséget ki kell szolgáltatni felemelt viselési időre. Ha mindkét típusú ellátás tartalmaz azonos ruhadarabokat, csak egyszer szabad kiszolgáltatni és a kedvezőbb viselési időt kell alkalmazni. 5. Ha a munkavállaló ideiglenesen –meghatározott időre– más típusú ruhaellátásra jogosító munkakörbe kerül, arra az időre a munkakörnek megfelelő mennyiségi nyilvántartásra kötelezett (szerszámkönyvre kiadott) ruhával kell ellátni. Az eredeti ruha a munkavállalónál maradhat, de ez az idő a viselési időbe nem számítható be. A viselési időt a meghatározott idővel meg kell hosszabbítani a I/8. pont szerint. 6. A munkavállaló köteles az ezen utasításban előírt, és részére szabályszerűen átadott ruházatban munkát végezni. Ezen kötelezettség ismételt megszegése esetén, a munkavállalóval szemben az Mt. 109.§-a és a Kollektív Szerződés 79.§-a szerinti hátrányos jogkövetkezmény alkalmazásának lehet helye. 7. A ruházaton a Ruházati Arculati Kézikönyvben (83/1999. MÁV Ért. 39. sz. utasítás) meghatározott jelzések viselhetők. 8. A munkavállaló által átvett ruházat a viselési idő lejártáig a MÁV ZRt. tulajdonát képezi, tisztítása és karbantartása a munkavállaló kötelessége.

3. szám


9. A ruházat szabálytalan juttatásáért az utalványozásban részt vett munkavállalókkal szemben vétkesség szerinti felelősséget kell megállapítani. 10. Amennyiben a ruházat a kiosztástól számított egy hónapon-, cipő esetében 8 hónapon belül rejtett gyártáshiba miatt használhatatlanná válik, a ruhaügyi ügyintézői tevékenységet ellátó munkavállalónál reklamációval kell élni. A hibás termék bevonásáról jegyzőkönyvet kell készíteni, és intézkedni kell az új ruhadarab igényléséről. 11. A munkavállalót a ruházatában keletkezett kár, vagy elvesztés esetén a munkaviszonyra vonatkozó szabályok és a mindenkor hatályos pénzügyi utasítás szerinti anyagi felelősség terheli. 12. A munkavállaló köteles azonnal jelenteni, ha ruházata eltűnt, és ezt a körülményt jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A munkavállaló részére az eltűnt ruházat helyett – soron kívül – újat kell kiszolgáltatni. Ha a munkavállalót az eltűnésért felelősség nem terheli, az új ruházat viselési idejét a kiszolgáltatás időpontjától kell számítani. 13. A szakmunkástanulókat a gyakorlati képzés idejére munkaruházattal kell ellátni. Ellátásukról a gyakorlati oktatást nyújtó szervezeti egység köteles gondoskodni. A munkaruha kihordási ideje 1 tanév. A kihordási idő letelte után a munkaruha a tanuló tulajdonába kerül, kivéve, amikor a tanuló hibájából szűnik meg a jogviszony. Ebben az esetben a tanuló köteles a munkaruha értékének arányos részét megtéríteni. Ha a tanulói jogviszony a szakmai tanulmányok befejezése miatt szűnik meg a kihordási idő lejárta előtt, a munkaruha a tanuló tulajdonában marad. A munkaruha tisztítása a tanuló kötelezettsége. III. Kiszolgálás 1. A Területi Logisztikai Központ területileg illetékes ruharaktára a ruha átvételére a munkavállalónak értesítést küld, melyet a munkavállaló aláírásával visszaigazol. 2. Az értesítésen tételesen fel kell sorolni a megrendelt és átvehető ruhadarabokat. A ruha átvétele a munkáltatói jogkör gyakorlójával egyeztetett időpontban történhet. A ruha átvételére fordított időt munkaidőként kell elszámolni. Ez idő alatt a munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettség teljesítése alól, idejét távolléti díjjal kell elszámolni. Az elszámolható időt a lakóhely, a szolgálati hely és a ruhavételezési hely függvényében a Helyi Függelékben kell szabályozni.

325

3. Az értesítésben meg kell jelölni azt az időszakot, amelyen belül a munkavállaló köteles megjelenni a ruha átvételéért (30 naptári nap). A ruharaktár az értesítésre történt megjelenésről –amennyiben az esedékes járandóságot hiánytalanul kiszolgáltatni nem tudja– a munkavállaló részére igazolást ad ki, a hiányzó járandóság rendelkezésre állásakor soron kívül ismételt értesítést küld. Amennyiben a kiértesített munkavállaló saját hibájából nem jelentkezik járandóságáért, úgy ruházata más igényjogosult részére kiadható. Az érintett munkavállaló részére a ruhadarab rendelkezésre állásakor a ruharaktár ismételt értesítést küld. Ebben az esetben az utazással és vételezéssel töltött idő nem számolható el munkaidőnek. 4. Amennyiben a kiértesített munkavállaló saját hibájából nem jelentkezik járandóságáért, úgy a viselési idő kezdetét az átvételt követő negyedév első napjától kell számítani. 5. Az igényléstől eltérő méretű ruhadarabok csak a raktári készlet figyelembevételével adhatók ki. Raktári készlet hiányában a raktár a munkavállaló megváltozott mérete alapján előjegyzésbe veszi a részére szükséges új méretű ruhadarabokat, s azok biztosíthatóságával egy időben az átvétel időpontjáról értesítést küld a munkavállalónak. 6. Ha a munkavállaló a ruházatát önhibáján kívül nem kapta meg, igényjogosultságának fennállása esetén részére azt utólag ki kell szolgáltatni, és a viselési időt folyamatosan kell számolni. 7. A ruházati ellátásban részesülő munkavállalókat ruhakönyvvel kell ellátni. 8. Egyebekben a munkaruházat igénylésének rendjét a 32/2004. (MÁV Ért. 35.) PVH. számú utasítás tartalmazza. Ezen utasítás módosításáig az abban foglaltakat a jelen utasítás értelemszerű figyelembe vételével kell alkalmazni. IV. Mennyiségi nyilvántartásra kötelezett (szerszámkönyvre kiadott) ruházat. 1. Mennyiségi nyilvántartásra kötelezett (szerszámkönyvre kiadott) ruházattal kell ellátni a munkavállalót, ha: – a ruházati ellátásra jogosító munkakört részmunkaidőben vagy esetenként látja el, – a ruházati ellátás elkerülése érdekében egyéb más ruházati ellátást kap, – a ruházati ellátásra jogosító munkakörben helyettesít, – a munkavállalót próbaidőre vagy meghatározott időre alkalmazzák,

326


– a munkavállaló felsőfokú vasúti szakvizsgára készülő egyetemi vagy főiskolai végzettségű újfelvételes és a munkakörülmények miatt ez elvárható 2. A próbaidőre alkalmazott munkavállalónak véglegesítése esetén a használatában lévő ruházatát illetmény ruhává kell átminősíteni, és a viselési időt a ruha kiadás idejétől a I./7. pont szerint kell számítani. 3. Mennyiségi nyilvántartásra kötelezett ruhaként elsősorban használt, (tiszta, kijavított állapotú) ruhát kell biztosítani. Új mennyiségi nyilvántartásra kötelezett ruhát csak használt ruha hiányában szabad kiszolgáltatni. 4. A mennyiségi nyilvántartásra kötelezett ruhát a szervezeti egység a munkahelyi kézi raktárban köteles tartani, és a munkavállalók részére esetenként szerszámkönyvre biztosítani. 5. A mennyiségi nyilvántartásra kötelezett ruhát (a próbaidő lejárta utáni véglegesítés esetét kivéve (2.pont)) a kiadás alapjául szolgáló ok megszűnése esetén haladéktalanul be kell vonni. 6. A munkavállaló használatában lévő, viselési időre kiadott ruhadarabokkal azonos ruhadarabok védőeszközként nem adhatók ki. V. Jogosultság megszűnése Munkakör változás esetén a munkavállaló a használatában lévő ruházatot térítésmentesen megtarthatja, ha az új munkakörben más ellátásra jogosult, vagy nem jogosult ruhaellátásra.

3. szám

A ruházat a viselési idő leteltével a munkavállaló tulajdonába megy át. Ha a munkavállaló munkaviszonya – a munkavállaló rendes felmondásával, – a munkavállaló részéről jogellenes módon (Mt. 101.§ (1) bek.), – a munkáltató rendkívüli felmondásával (Mt. 96.§) szűnik meg, köteles a használatában lévő, még viselési idővel terhelt ruhadarabjait a hátralévő viselési idő arányában megváltani. Ezt az összeget a MÁV ZRt. hibájából ki nem szolgáltatott ruhadarabok időarányos értékével csökkenteni kell. 4. Munkáltató rendes felmondása esetén, valamint a jogutódlással történő tevékenység kihelyezés esetén a munkavállaló a használatában lévő, viselési idővel terhelt ruházatát térítésmentesen megtarthatja. 5. A jogosultság megszűnését követően természetben kell kiadni azokat a ki nem szolgáltatott ruhadarabokat, amelyeknek a viselési ideje már letelt, valamint a méretbárcás ruhadarabokat. 6. A jogosultság megszűnését követően időarányos térítés illeti meg a munkavállalót, ha jogosultságának fennállása alatt ruházatát a MÁV ZRt. hibájából nem kapta meg. A térítés összegét korrigálni kell a munkavállaló használatában lévő, viselési idővel terhelt ruhadarabok hátralévő viselési időre jutó értékével. A munkavállalót csak a 3. pontban foglaltak fennállása esetén terheli befizetési kötelezettség. 7. Méret után készült ún. méretbárcás ruhadarabokat természetben kell kiadni, helyette térítés nem fizethető. 8. A fizetés nélküli szabadság engedélyben a „kedvezmények meghagyása mellett” kitétel a ruhajuttatásra nem vonatkozik.

3. szám

A MÁV ZRt. Értesítője B/1.sz. melléklet

1. Munkaruhaként az alábbi ruhadarabok rendszeresíthetők: – melles nadrág, – dzsekis felsőrész, – munkásnadrág, – munkáskabát, – munkaköpeny, – póló (az egyen- és formaruha ellátásban rendszeresített ruhadarabok közül az alábbi kódszámú termékek: – férfiak részére: 98368, 98370, 98372, 98376; – nők részére: 98388, 98390, 98392 – munkássapka, – téliesített munkássapka, – téliesített munkásnadrág, – hosszú pamut alsónadrág (kódszám: 93430) – „zimankó” téliesített munkáskabát, – munkacipő (fél), (férfi és női is), – női száras cipő, téli (98193), – bakancs, – magas szárú bakancs (surranó), női száras cipő

327

– a munkacipőnek és bakancsoknak acél-orrmerevítős változatai. – *esőkabát (98340, 98350) – *dzseki (93400, 93440) – *nadrág (93410,93420, 93450, 93460) – *cipő (97993,98098,98295,98298) 2. A *-gal megjelölt ruhadarabok csak a Biztonsági Igazgatóság rendkívüli eseményt vizsgáló munkavállalóinak és a Pályavasúti Üzletág Területi Központjai munkavállalóinak a munkaruházati ellátására rendszeresíthetők. 3. Az itt felsorolt és kódszámmal megjelölt egyen- és formaruha ellátásban rendszeresített terméken kívül más ruhadarabokat és lábbeliket munkaruhaként utalványozni nem szabad. 4. A Helyi Függelék, illetve módosításainak életbeléptetése nem változtathatja a már megrendelt ruházatot, hatálya csak az életbeléptetést követő megrendelésekre vonatkozik.

328


A kereskedelmi szolgálatot ellátók jutalékrendszere A. Belföldi jegyeladási és szolgáltatói jutalék 1. Jegyeladási és szolgáltatói jutalék az alábbi jogcímeken fizethető: a) helyi forgalmú bárca- és kéregjegy bevétel (gépi jegykiadásnál is), b) helyi forgalmú űrjegy és reformjegy bevétel, c) belföldi közvetlen forgalmú űrjegy- és kéregjegy bevétel, d) MÁV pénztárak GYSEV forgalmú menetdíj bevételei, e) utánfizetési jegy, utánfizetési bárcajegy bevétel, f) poggyászviteldíj bevétel (beleértve a GySEV vonalára elszámolt és beszedett poggyászviteldíjakat is), g) menetrend eladási bevétel, h) ruhatári bevétel (beleértve a poggyászmegőrző automaták bevételeit is). 2. Jegyeladási és szolgáltatói jutalékra jogosultak: ¾ jegypénztárkezelő, ¾ vállalati pénztárkezelő, ¾ utánfizetési pénztárkezelő, ¾ poggyászpénztár kezelő, ¾ ruhatári pénztárkezelő (ruhatárkezelő), ¾ önálló elszámolásra be nem rendezett KM-es megállóhelyek pénztárkezelője (kivéve a szerződéses jegykiadókat), ¾ pénztárátadó (személyenként), ¾ pénztárfőnök, ¾ jegyeladást rendszeresen végző forgalmi szolgálattevő. 3. A jutalék összegét az 5/1. sz. melléklet szerint kell megállapítani. A munkavállalót menetrend eladási jutalék címén a menetrend fogyasztói árának 5%-a illeti meg. B. Nemzetközi személyforgalmi jutalék 1. Nemzetközi jegyeladási és szolgáltatói jutalék az alábbi jogcímen fizethető ki: CIV forgalomban valamennyi jegyfajtán elszámolt bevétel (ÁFA „0” kulcsos) után, beleértve a magyar útszakaszra eső bevételt is. A jutalék megállapításánál az érdekelt pénztárak által ténylegesen elért bevételeket kell figyelembe venni. 2. Egyénileg jegyeladási és szolgáltatói jutalékra jogosultak: ¾ nemzetközi jegypénztárkezelő, ¾ nemzetközi és belföldi jegypénztárkezelő a nemzetközi forgalomban elért bevétel után,

3. szám

¾ pénztárfőnök és helyettese (ahol nincs, ott a feladatát ellátó kereskedelmi állomásfőnök-helyettes, illetve kereskedelmi hivatalnok), ¾ MÁV Menetjegyiroda vezetője és kereskedelmi helyettese, ha egyébként pénztárt nem kezel, ¾ számadópénztáros, ¾ pénztárátadó. 3. Nemzetközi személyszállítási (mind az utazási irodák, mind a MÁV által megtermelt) bevételek ellenőrzése után kollektív jutalékra jogosultak a BEIG nemzetközi személyszállítási bevételekkel foglalkozó munkavállalói. 4. A jutalék összegét az 5/2. sz. melléklet szerint kell megállapítani. C. Utánfizetési és szolgáltatói jutalék 1. A vasutat jogosan megillető személyfuvarozási bevételek bekövetelésében ténylegesen közreműködő munkavállalókat utánfizetési és szolgáltatói jutalék illeti meg. Jutalékra jogosultak: ¾ jegyvizsgáló, ¾ vizsgáló főkalauz, ¾ vonatvezető, ¾ hálókocsi-kalauz. 2. A jutalék alapja a ténylegesen befolyt követelés mértéke munkakörönként és utánfizetési jogcímenként az alábbiak szerint differenciáltan meghatározott. 2.1. A jegyvizsgálók, vezető jegyvizsgálók, vizsgáló főkalauzok és hálókocsi-kalauzok (a továbbiakban: jegyvizsgálók) által megállapított és készpénzben vagy hitelezetten beszedett összegek után: a) a jegyvizsgálókat 20 + 5 = 25,00% b) a vonatvezetőket 3 + 2 = 5% jutalék illeti meg. 3. Az utas-leadási lap alapján befolyt teljes összeg, illetve a követelés mérséklése vagy elengedése esetén a jegyvizsgálót az utasleadási lapon díjszabás szerint helyesen megállapított, a többi jutalékra jogosult munkavállalót a ténylegesen befolyt összeg után a) a jegyvizsgálókat 12 + 3 = 15,0% b) vonatvezetőket és a díjszabási felülvizsgálatot végző munkavállalókat 2 + 0,5 = 2,5% jutalék illeti meg. c) az EC és IC vonaton szolgálatot teljesítő jegyvizsgálót szolgálatonként 280 Ft, havonta legfeljebb 2800 Ft jutalék illeti meg, ha havonként legalább hat szolgálatot EC, illetőleg IC vonaton teljesített. 4. Ha a mozdonyvezető jegyeladási tevékenységet is végez, jegyeladási jutalékra (utánfizetési és szolgáltatói jutalékra) az ezen mellékletben foglaltak szerint jogosult.

3. szám


329

5/1. sz. melléklet a MÁV ZRt. Kollektív Szerződéséhez Munkakör és jogcím Jegypénztárkezelő az 1/a., 1/b., 1/d, 1/f, 1/g. pontokban felsorolt saját bevételek után (amely pénztárhoz KM-es pénztár is tartozik, bevételét a KM-es pénztár bevételének összegével csökkenteni kell) Forgalmi szolgálattevő által rendszeresen végzett jegyeladási tevékenység esetén az elért bevételek után

Vállalati pénztárkezelő az 1/a.-1/d. pontban felsorolt saját bevételek után Utánfizetési pénztárkezelő az 1/e. pontban megjelölt bevétel után Poggyászpénztár, poggyász (expresszáru) pénztár, poggyász (expresszáru/ruhatári/pénztár) kezelő az 1/f. pontban megjelölt, valamint a belföldi expresszáru fuvarozásából eredő, a feladásnál készpénzben beszedett bevétele után Ruhatári pénztárkezelők, ruhatári raktárkezelők 1/g. pontban megjelölt bevételek után Önálló elszámolásra be nem rendezett pénztárak (KM-es) kezelői által elért bevételek után Pénztárátadók személyenként a szolgálati helyhez tartozó pénztárak 1/a.-1/g. pontig felsorolt bevétele után Pénztárfőnök az 1/a.-1/g. pontig az ellenőrzés mellett működő pénztárak bevétele után

100.000 Ft után 160

jegyeladási 0,12

szolgáltatói 0,04

2,0

-

2,0

0,02

0,01

0,03

2000.- Ft, de min. 500.- Ft/ hó 30

0,04

0,02

0,06

60

1,4

0,6

2,00

2000

2,7

1,3

4,0

4000

0,12

0,04

0,16

160

0,003

-

0,003

3

0,004

-

0,004

4

együtt 0,160

330


3. szám

5/2. sz. melléklet a MÁV ZRt. Kollektív Szerződéséhez

Jogosultak köre EGYÉNI JUTALÉK Nemzetközi jegypénztárkezelő az 1. pontban felsorolt saját bevételek után Nemzetközi és belföldi jegypénztárkezelő az 1. pontban felsorolt saját bevételek után Pénztárfőnök az ellenőrzése alatt működő pénztárak az 1. pontban felsorolt bevételei után MÁV Menetjegyiroda vezetője és kereskedelmi helyettese, ha egyébként pénztárt nem kezel, az ellenőrzésük alatt működő pénztárak az 1. pontban felsorolt bevételei után Pénztárátadó személyenként a szolgálati helyhez tartozó pénztárak 1. pont szerinti bevételei után KOLLEKTÍV JUTALÉK BEIG nemzetközi személyszállítási bevételekkel foglalkozó munkavállalói (a MÁV és az utazási irodák nemzetközi menetdíj bevételeinek ellenőrzése után) Az A. és B. pontra vonatkozóan: Számadópénztáros személyenként a főszámadás 301. kódszáma alatt 71. tétele alatt beállított havi készpénzbeszállítás + ellátmányként kiadott összege után (belföldi + nemzetközi)

Jegyeladási jutalék %

Szolgáltatói jutalék %

%

100.000 Ft utáni jutalék %

0,25

0,15

0,40

400

0,25

0,15

0,40

400

0,02

-

0,02

20

0,02

-

0,02

20

0,01

-

0,01

10

0,08

-

0,08

80

0,01

-

0,01

10

Együtt

A kollektív jutalék elosztása az érintett munkavállalók között a szolgálati vezető hatásköre.

3. szám


331

6. sz. melléklet a MÁV ZRt. Kollektív Szerződéséhez

7. sz. melléklet a MÁV ZRt. Kollektív Szerződéséhez

Az 49. § hatálya alá tartozó munkakörök

Az üzletági illetve igazgatósági függelék megkötésére jogosult munkáltatói szervezeti egységek

Állomásfőnök (rendszeres forgalmi szolgálattevői kötelezettséggel) állomáskezelő (rendszeres forgalmi szolgálattevői kötelezettséggel) térfőnök forgalmi szolgálattevő vonatfel-, és átvevő kocsimester tolatásvezető kiemelt tolatásvezető kocsirendező sarus csapatvezető sarus vezető váltókezelő kiemelt váltókezelő elektrodinamikus váltókezelő helyszíni állítású váltókezelő vonóvezetékes váltókezelő vágányfék kezelő térközőr, vonatjelentő őr sorompókezelő targoncavezető vonali tolatásvezető vonatkezelő, -levelező jegyvizsgáló vezető jegyvizsgáló vonali kocsirendező kirakó sorompókezelő vonalgondozó mozdonyvezető (bármely szolgálati ágnál) egyéb vasúti járművezető mozdony segédkezelő (bármely szolgálati ágnál) vontatási vonatkísérő kocsivizsgáló féklakatos szállító-rakodómunkás (Záhony) darukezelő (Záhony) darukötöző (Záhony) kisgép-, berendezéskezelő (Záhony) könnyűgépkezelő (Záhony) nehézgépkezelő (Záhony) darukezelő (Záhony) darukötöző (Záhony) kisgép-, berendezéskezelő (Záhony) könnyűgépkezelő (Záhony) nehézgépkezelő (Záhony)

1.) Az üzletági függelék megkötésre jogosult munkáltatói szervezeti egységek: ¾ Személyszállítási Üzletág ¾ Gépészeti Üzletág ¾ Pályavasúti Üzletág 2.) Az üzletági szervezetbe nem vont szervezeti egységek, melyek jogosultak igazgatósági függelék megkötésre: ¾ Társasági szolgáltatások ¾ Biztonsági Igazgatóság ¾ Jogi Igazgatóság ¾ Belső Ellenőrzési Igazgatóság ¾ Ingatlangazdálkodási Igazgatóság ¾ Humánerőforrás Igazgatóság

332

A MÁV ZRt. Értesítője 3/2008. (II. 8. MÁV Ért. 3.) VIG. sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. 2008 évi bérintézkedéseiről és a béren kívüli juttatások feltételeiről

A MÁV Zrt. és az aláíró szakszervezetek megállapodnak, hogy a Társaság 2008. évi bérintézkedéseit és a béren kívüli juttatások feltételrendszerét a 6-17 MÁV Zrt. Munkaköri Kategóriába (a továbbiakban MMK) sorolt munkavállalók vonatkozásában az alábbi szabályok mentén határozzák meg; és a humánerőforrás igazgató a bérintézkedések végrehajtásáról a megállapodás aláírását követő 15 napon belül végrehajtási utasítást ad ki. A 2008. évi intézkedések Kötelező heti munkaidő megállapítása és a 2007. december 31-i személyi alapbérek rögzítése Személyi alapbérfejlesztés Intézkedések bérpiaci felzárkóztatáshoz Munkavállalói csoportok béremelése Béren kívüli juttatások rendszere I. Kötelező heti munkaidő megállapítása és a 2007. december 31-i személyi alapbérek rögzítése a) Az aláíró felek rögzítik, hogy 2008. január 1-től a kötelező heti munkaidőt változatlanul a MÁV Zrt. 2007. évi bérintézkedéseiről és a béren kívüli juttatások feltételeiről szóló, Gy.177-498/2006. számú megállapodásnak a Gy. 177-70/2007. számú megállapodással módosított IV. pontjában meghatározott mértékben állapítják meg az alábbiak szerint: − Állomási levelező és vonatkezelő levelező munkakörökben 37,5 óra − Mozdonyvezető-gyakornok és a többi munkakörben 38 óra b) Figyelemmel az a) pontban foglaltakra felek megállapodnak, hogy a 2008. évi személyi alapbér fejlesztés vetítési alapjának a munkavállaló Gy. 177-70/2007. számú megállapodásban foglaltak alapján megállapított, 2007. december 31. napján hatályos személyi alapbérét tekintik. Végrehajtása: egyidejűleg a Kollektív Szerződés 50/ A.§-át (Munkaidő-növelési pótlék) és 85.§ 1. pontjának 2-5. bekezdéseit pótlás nélkül törölni kell.

3. szám

II. A 2008. évi személyi alapbérfejlesztés Mértéke: 6-17 MMK-ban 6,9% Végrehajtása: − A 6-13 MMK-ba tartozó munkavállalóknál 6,9%-os (minimum 6000 Ft összegű) alanyi jogú bérfejlesztést kell végrehajtani. − A 14-16 MMK-ba tartozó munkavállalóknál a munkáltatói jogkört gyakorlók differenciálási lehetőségének biztosításával átlagosan 6,9% mértékű, de alanyi jogon minimum 6000 Ft összegű bérfejlesztését kell végrehajtani. − A 17 MMK-ba tartozó munkavállalóknál az átlagosan 6,9% mértékű bérfejlesztést a munkáltatói jogkört gyakorlók differenciálási lehetőségének biztosításával kell végrehajtani. A szervezeti egységek közötti, a munkáltatói jogkörgyakorlók által kezdeményezett bértömeg átcsoportosítási lehetőségről a főtevékenységi kör vezetők saját hatáskörben dönthetnek. Az alapbéremelés vetítési alapja a 2007. december 31én és 2008. január 1-jén egyaránt statisztikai állományban foglalkoztatott munkavállalóknak a jelen megállapodás I. pontjában rögzített 2007. december 31-i személyi alapbére. A bérfejlesztés a MÁV Zrt. 2007. december 31-én és 2008. január 1-jén egyaránt statisztikai állományban foglalkoztatott teljes- és részmunkaidős munkavállalói részére jár. A jogi állományban lévő munkavállalók személyi alapbérét a státuszukban bekövetkező változás időpontjában kell rendezni. A MÁV Zrt-nél a megjelölt időpontokban statisztikai állományban foglalkoztatott munkavállalókkal azonos módon kell eljárni azon munkavállalók esetében, akik 2007. december 31. napján a MÁV Zrt., míg 2008. január 1. napján már a MÁV-TRAKCIÓ Zrt-nél, illetve MÁVGÉPÉSZET Zrt-nél vannak statisztikai állományban. A végrehajtás időpontja: 2008. január 1-jei hatállyal, a 2008. januári bérek kifizetésével együtt, a 2008. februári bérfizetési napon III. Intézkedések bérpiaci felzárkóztatáshoz A 2007-2010. évekre szóló középtávú együttműködési megállapodásnak megfelelően a munkaerőpiaci pozíció erősítése, az egyszerűbb, átláthatóbb működés hatékonyságának növelése érdekében az aláíró felek egyaránt kívánatosnak tartják − a MÁV Zrt. Munkaköri Kategóriákhoz tartozó személyi alapbérsávok szűkítését, − a vasutas jövedelmeknek a nemzetgazdasági bérpiaci szinthez történő azonos vagy hasonló mértékű közelítését valamennyi munkaköri kategóriában,

3. szám


− a munkaköri hierarchia tisztaságának megteremtését, − a munkaköri konzisztencia alapú bérezési, juttatási rendszer kialakítását, − a besorolási és bérmegállapítási nehézségek mérséklését, − az esetlegesen fennálló bérfeszültségek objektív feloldását. A felek megállapodnak, hogy a MÁV Zrt. a bérpiaci pozíció javítása érdekében jelen megállapodás II. pontjában foglalt személyi alapbérfejlesztés mellett 1,5%-os bérfejlesztésnek megfelelő bértömeg mértékéig további intézkedések végrehajtásának lehetőségét teremti meg. A munkáltató az intézkedéseket az alábbi szempontok és elvek mentén hajtja végre: 1. A munkaköri kategóriákhoz rendelt személyi alapbér sávok minimum és maximum értékeit a bérpiaci mediánra figyelemmel határozza meg. 2. A 6-13 MMK-ban differenciált szempontok szerint kiemelt munkaköröket határozott meg a MÁV Zrt. szakmai tevékenység alapú munkaköri rendszerében foglaltak (3. számú melléklet) szerint. Az állomási kategória besorolás szerinti I-II kategóriába tartozó állomásokat a 2. számú melléklet tartalmazza (I. kategória: 25db állomás; II. kategória: 38db állomás). 3. Figyelemmel a kiemelt munkakörökre, valamint a MÁV-nál eltöltött munkaviszony időtartamára (5 év alatt, 5-15 év között, 15 év felett) a munkaköri kategóriákban 2008. évi ajánlott munkaköri bérrendszeri személyi alapbér minimumokat állapít meg. MÁV-nál eltöltött munkaviszonynak számít a munkavállaló személyi adatai között 2008. január 1-jén nyilvántartott MÁV munkaviszony, amely kizárólag a MÁV Zrtnél vagy többségi tulajdonú társaságainál eltöltött, a MÁV Zrt. által egyéni vagy kollektív megállapodással folyamatosnak elismert munkaviszonyt jelenti. 4. A MÁV Zrt-nél kialakított feltételhiányos munkaköri rendszert megszűnteti, és − a munkavállalók személyi alapbérét 6-13 MMK-ban a munkavállalók által betöltött munkakör 2008. január 1-jétől érvényes sávminimumán állapítja meg, amennyiben a II. pontban meghatározott bérfejlesztést követően a 2008. január 1-i személyi alapbér nem éri el a 2008. évi sávminimum értéket. − a jelenleg 14 MMK-ba sorolt feltételhiányos munkakörökben foglalkoztatott munkavállalókat átsorolja abba a munkakörbe (MMK-ba), amelyet a munkakör betöltéséhez szükséges feltételek teljesülését követően betölthetnének, és személyi alapbérüket az új munkakör 2008. január 1-jétől érvényes sávminimumán állapítja meg,

333

amennyiben a II. pontban meghatározott bérfejlesztést követően a 2008. január 1-i személyi alapbér nem éri el a 2008. évi sávminimum értéket. Az I. pontban rögzített 37,5 és 38 órás heti kötelező munkaidő mellett 2008. január 1-jétől hatályos személyi alapbér sávminimumokat és sávmaximumokat, illetve az ajánlott munkaköri bérrendszeri személyi alapbér minimumokat az 1. számú melléklet szerint kell alkalmazni. A meghatározott személyi alapbér minimumok figyelembe veszik a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 316/2005. (XII. 25.) Korm. rendeletben foglaltakat. A sávminimumra való ráállás (alulról felzárkóztatás) kötelező és a személyi alapbér megállapítás − azon munkavállalók esetében, akik a munkakör betöltéséhez szükséges követelményeknek nem felelnek meg a piaci mediánhoz igazított sávminimumon történik; − az új felvételes munkavállalók tekintetében a piaci mediánhoz igazított sávminimumon, vagy a besorolási és bérmegállapítási szabályokat tartalmazó hatályos utasítás alapján a humánerőforrás igazgató, illetve a főtevékenységi kör vezető jóváhagyásával történik a bérgazdálkodási kereteken belül; − azon nem új felvételes munkavállalók esetében, akik a munkakör betöltéséhez szükséges követelményeknek megfelelnek, legalább az ajánlott munkaköri bérrendszeri személyi alapbér minimumon történik a MÁV-nál eltöltött munkaviszony időtartamának megfelelően. A MÁV Zrt-hez újonnan belépő, felsőfokú állami iskolai végzettséggel (oklevéllel ill. diplomával) rendelkező pályakezdők minimális személyi alapbére − főiskolai végzettség esetén 191.000 Ft/hó, − egyetemi végzettség esetén 210.000 Ft/hó; IV. Munkavállalói csoportok béremelése A keresetemelésben részesülő munkavállalók vonatkozásában a reprezentatív szakszervezetek munkavállalói csoportok kialakítására tehetnek javaslatot, akik között – de a csoporton belül maradva – az átlagostól eltérő béremelési módszert indítványozhatnak. A javaslatot tevő reprezentatív szakszervezetek és a munkáltató között létrejött megállapodásokat az aláíró felek elfogadják. V. Választható béren kívüli juttatások A VBKJ keretösszege 250.000 Ft/fő/év. Végrehajtása: A munkavállaló részére járó VBKJ keretből – 2008. február 12-ig megtett nyilatkozata alapján – választott elemek értékének átutalását havonta utólag egy ízben, a tárgyhót követő 10. napig kell teljesíteni. A VBKJ keretből járó részösszeg első utalására 2008. már-

334


cius 10-ig kerül sor, azaz a munkavállalók a februári fizetéssel kapják meg az első kéthavi, részarányos VBKJ öszszeget. Bérfejlesztés a 2008. január 1-jétől önállóan működő társaságoknál A 2008. január 1-jétől létrejövő önálló MÁV-TRAKCIÓ Zrt-nél, illetve MÁV-GÉPÉSZET Zrt-nél a 2008. évi bérfejlesztés mértéke és végrehajtása a jelen megállapodásban és a MÁV Zrt. humánerőforrás igazgatója által kiadott végrehajtási utasításban foglaltak szerint történik. Egyéb megállapítások A bérfejlesztés végrehajtásáról a munkáltató a Vasúti Érdekegyeztető Tanácson a végrehajtást követő két hónapon belül tájékoztatást ad.

3. szám

Szakszervezetek:

Munkáltató:

Buzásné Putz Erzsébet s.k.


MTSZSZ Vasúti Tagozat

MÁV Zrt.

Németh László s.k.


Járási Ferenc s.k.

Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete

Simon Dezső s.k.


A VDSZSZ Szolidaritás a megállapodást nem írta alá

3. szám


335

1. számú melléklet A MÁV Zrt. Munkaköri Kategóriákhoz tartozó* 2008. évi személyi alapbérsávok és a 2008. január 1-től érvényes munkaköri bérrendszeri személyi alapbér minimumok

MMK 6 7 8 8 kiemelt 9 9 kiemelt 10 10 kiemelt 11 11 kiemelt 12 12 kiemelt 13 13 kiemelt 14 15 16 17

Sávminimum 75 000 78 000 80 000 87 000 100 000 113 000 127 000 170 000 204 000 234 000 300 000 387 000

Ajánlott munkaköri bérrendszeri minimumok a MÁV-nál eltöltött munkaviszony alapján 5 év alatt

5-15 év

15 év felett

78 000 82 000 86 000 90 000 94 000 100 000 104 000 113 000 117 000 127 000 131 000 152 000 170 000 195 000 204 000 234 000 300 000 387 000

80 000 84 000 88 000 92 000 96 000 102 000 106 000 115 000 119 000 129 000 133 000 154 000 172 000 197 000 206 000 236 000 302 000 389 000

82 000 86 000 90 000 94 000 98 000 104 000 108 000 117 000 121 000 131 000 135 000 156 000 174 000 199 000 208 000 238 000 304 000 391 000

Sávmaximum 95 000 99 000 114 000 128 000 145 000 177 000 202 000 246 000 300 000 372 000 476 000 614 000

* Állomási levelező és vonatkezelő levelező munkakörökben 37,5 óra, mozdonyvezető-gyakornok és a többi munkakörben 38 óra heti kötelező munkaidő mellett

336

A MÁV ZRt. Értesítője II. kategóra

2. számú melléklet Állomások kategóriába sorolás szerint I. kategóra Statisztikai szám 10025 10033 11387 és 12641 13748 és 40485 10017 01016 02246 és 43778 01289 és 01271 13912 01024 02170 és 43646 06502 01362 14175 és 42077 14134 és 42127 18036 01222 és 01214 03269 11205 és 40667 06437 06189 és 06197 14019 13862 14191 és 42358 10082

Állomás neve BP−FERENCVÁROS BP−NYUGATI MIS−TISZAI és RENDEZŐ SZOLNOK és RENDEZŐ BP−KELETI PU BP−DÉLI PU SZOMBATHELY és RENDEZŐ GYŐR és RENDEZŐ DEBRECEN BP−KELENFÖLD CELLDÖMÖLK és RENDEZŐ DUNAÚJVÁROS és KIKÖTŐ HEGYESHALOM ZÁHONY és RENDEZŐ FÉNYESLITKE és DÉLI RENDEZŐ BÉKÉSCSABA KOMÁROM és RENDEZŐ SZÉKESFEHÉRVÁR és REPÜLŐTÉR HATVAN és RENDEZŐ GYÉKÉNYES DOMBÓVÁR és DOMBÓVÁRALSÓ NYÍREGYHÁZA PÜSPÖKLADÁNY EPERJESKE−ÁTRAKÓ és RENDEZŐ RÁKOSRENDEZŐ

3. szám

Statisztikai szám 11064 és 10280 05843 10116 01172 12567 és 12575 11445 12740 10447 10074 11296 01974 17194 16352 04895 16311 03624 17228 és 17210 17137 06288 13722 03640 03996 07294 05371 01131 10173 05876 01032 15495 03947 10066 18614 04598 05926 11239 01511 17111 11361

Állomás neve SOROKSÁR−TERMINÁL és BILK DUNAI FINOMÍTÓ BP−SOROKSÁRIÚT ALMÁSFÜZITŐ TISZAÚJVÁROS és TPALKONYAERŐMŰ SZERENCS SAJÓSZENTPÉTER VÁC RÁKOS FÜZESABONY RAJKA KISKUNDOROZSMA KELEBIA ZALAEGERSZEG KISKUNHALAS NAGYKANIZSA SZEGED és RENDEZŐ KISKUNFÉLEGYHÁZA KAPOSVÁR CEGLÉD MURAKERESZTÚR AJKA PÉCS ZALASZENTIVÁN TATABÁNYA KŐBÁNYA−KISPEST PUSZTASZABOLCS BUDAÖRS MÁTÉSZALKA VESZPRÉM KŐBÁNYA- FELSŐ OROSHÁZA TAPOLCA SÁRBOGÁRD VÁMOSGYÖRK ESZTERGOM KECSKEMÉT NYÉKLÁDHÁZA

Általános adattovábbító ügyintézĘ

Utazó levelezĘ

7

7

Fotóriporter

VáltókezelĘ, vonóvezetékes nem I.kat.állomáson Vonali kocsirendezĘ nem I.kat.állomáson Vonat fel- és átvevĘ

8

8

8

8 kiemelt

8 kiemelt levelezĘ

VonatkezelĘ-

8 kiemelt gépkocsivezetĘ

LevelezĘ

8 kiemelt Állomási levelezĘ VáltókezelĘ elektrodinamikus I.kat.állomáson VáltókezelĘ helyszíni állítású I.kat.állomáson VáltókezelĘ vonóvezetékes I.kat.állomáson

Vonali kocsirendezĘ I.kat.állomáson

KocsirendezĘ I.kat.állomáson

VáltókezelĘ, helyszíni állítású nem I.kat.állomáson

8

Leltározó 8 kiemelt ügyintézĘ

VáltókezelĘ, elektrodinamikus nem I.kat.állomáson

Váltóállító táblakezelĘ Váltóállító táblakezelĘ (helyi kapcsoló)

8

8

8

Vágányfék kezelĘ

8

KocsirendezĘ nem I.kat.állomáson

Gurítóberendezés kezelĘ

SorompókezelĘ TérközĘr, vonatjelentĘ Ęr

Sarus

Nyomdai betanított munkás

8

Fordítókorong kezelĘ

Akkumulátor kihordó, telepkezelĘ

Gépészfenntartás Ingatlan

Jog

RaktárkezelĘ

Segédraktárnok

Olajkút kezelĘ

Szállítórakodómunkás

Logisztika/ anyagellátás

Vasúti jármĦ szerelĘ betanított munkás

Tehergépkocsi vezetĘ

Informatika

JármĦ villamossági szerelĘ betan. munkás

Humán erĘforrás

Személygépkocsi vezetĘ

Telepi rendezĘ, váltókezelĘ

Gépész-vontatás

HegesztĘ-lángvágó betanított munkás

Balesetelhárító jármĦszerelĘ I.

Poggyász pénztáros TargoncavezetĘ

Hangosbemondó

8

Állomási betanított munkás

8

7

Kommunikációs ügyintézĘ

Szobaasszony, gazdaasszony

AdatrögzítĘ

7

Általános betanított munkás

ÁtmenesztĘ

Gondnok, laktanya ügyeletes

7

Váltótisztító

Konyhalány

6

CsomagmegĘrzĘ

Állomási kapus

Forgalom

ÉjjeliĘr, telepĘr

Egyéb szellemi

6

Egyéb fizikai

Általános segédmunkás

Adminisztráció/ü Egészség- és gyviteli/iroda környezetvédelem

A MÁV Zrt. szakmai tevékenység alapú munkaköri rendszere

6

Család/ MMK

3. számú melléklet

Pénzügy, számvitel

Vonalgondozó betanított munkás

Pályamunkás betanított munkás

KönnyĦgépkezelĘ

Mosóberendezés kezelĘ

Kisgép-, berendezéskezelĘ

DarukötözĘ

PML

VillanyszerelĘ betanított munkás

Kábel és hálózatszer. betanított munkás

Biztosítóberendez ési betanított munkás

TEB

3. szám A MÁV ZRt. Értesítője 337

Fényképész

Könyvtároslevéltáros

Levéltáros

9

9

KönyvkötĘ, -vágó

Nyomdász

10

10

JármĦ villamossági szerelĘ Vegyi elhárító jármĦszerelĘ

SZIR elĘadó SZIR-ZAIR elĘadó

LevelezĘ koordinátor

Menedzser asszisztens I.

11

11

11. kiemelt 11. kiemelt

11. kiemelt

KülsĘs forgalmi szolgálattevĘ I.kat.állomáson

JármĦszerelĘ

KülsĘs forgalmi szolgálattevĘ nem I.kat.állomáson

11

Forgácsoló, esztergályos

Forgalmi elĘadó

Balesetelhárító jármĦszerelĘ II.

Padló alatti kerék esztergályos

MinĘsített hegesztĘ

JármĦasztalos

Általános ügyviteli elĘadó II.

ÁllomáskezelĘ

Gépész-vontatás

Humán erĘforrás

KülsĘs mozdonyfelvigyázó

MozdonyvezetĘgyakornok

Oktatási elĘadó

Humánszolgáltató elĘadó II.

Humánpartner elĘadó

Laboráns, vegyész Humánszolgáltató Mozdony segédkezelĘ I. elĘadó I.

HegesztĘ-lángvágó

Vonali tolatásvezetĘ Akkumulátor javító, I.kat.állomáson szerelĘ

GurításvezetĘ

Vonali tolatásvezetĘ nem I.kat.állomáson

Naplózó forgalmi szolgálattevĘ Vágányféklakatos

Kocsimester

TolatásvezetĘ I.kat.állomáson

Árupénztáros

VezetĘ váltókezelĘ I. kat.állomáson

TolatásvezetĘ nem I. kat. állomáson

Sarus csapatvezetĘ

11

MĦszaki elĘadó

Gépészfenntartás

VezetĘ váltókezelĘ Különleges nem I.kat.állomáson gépjármĦvezetĘ

Forgalom

Általános pályavasúti elĘadó

FĘszakács

Általános karbantartó

Egyéb szellemi

11

10. kiemelt

10. kiemelt 10. kiemelt

10. kiemelt

10

10

10

10

Általános ügyviteli elĘadó I.

10

9. Távirda kiemelt koordinátor

TitkárnĘ 9 Vontatási 9. számadó kiemelt ügyintézĘ

FejlesztĘ asszisztens

Fuvardíj számfejtĘ ügyintézĘ

9

KazánfĦtĘ, hĘközpont kezelĘ

AutóbuszvezetĘ

Egyéb fizikai

Adminisztrátor


9

Család/ MMK

Program alkalmazási elĘadó

Informatikai elĘadó

Informatika

Helyiség gazdálkodási szakelĘadó I.

Ingatlan

Jog


LeltárellenĘrzési elĘadó

GépjármĦ elĘadó

Anyag- és eszközkezelési elĘadó II. Beszerzési- és készletgazd. elĘadó II.

Anyag- és eszközkezelési elĘadó I.

Beszerzési- és készletgazd. elĘadó I. Külkereskedelmi bonyolító elĘadó

Raktárnok

Fuvarlevél fordító ügyintézĘ

Beszerzési- és készletgazd. ügyintézĘ

Vámügyi elĘadó

Tengely átszerelĘ

IdĘ és munkaelemzĘ elĘadó

Hídvizsgáló lakatos

Hídszerkezeti lakatos

Értékesítési elĘadó Számviteli elĘadó

ElĘmunkás

KitérĘ lakatos

KülsĘtéri szerkezet mázoló VasútépítĘ, karbantartó

Egyéb vasúti jármĦvezetĘ

NehézgépkezelĘ

Vonalgondozó

Pályamunkás

DarukezelĘ

PML

ElemzĘ-, gazdálkodó elĘadó II.

ElemzĘ-, gazdálkodó elĘadó I. Pénzügyi elĘadó


TávközlĘ mĦszerész

Alállomási mĦszerész

Biztosítóberendez ési mĦszerész

Villamossági szerelĘ

Villamoshálózat felmérĘ elĘadó

Áramellátó mĦszerész

Kábel és hálózatszerelĘ

Biztosítóberendez ési lakatos

VillanyszerelĘ

MĦszaki rajzoló

FelsĘvezeték szerelĘ I.

Elektrikus I.

Alállomás karbantartó

TávközlĘ betanított munkás

TEB

338 A MÁV ZRt. Értesítője 3. szám

NyomdavezetĘ

VezénylĘ

12

12

Területi forgalmi szakelĘadó Ügyeletes tiszt

13

13

Gépészeti diszpécser

TérfĘnök

13

13

13. kiemelt

13. kiemelt ÁllomásfĘnök III-IV. kat. állomáson

FĘrendelkezĘ

Területi árúirányító

Távkezelt állomások forgalomirányítója

13

13

Gépészeti technológus (pk.)

Területi gépészeti fĘirányító

MĦszaki szakelĘadó I.

Munkabiztonsági szakelĘadó I.

Forgalmi koordinátor I.

Gépészeti mérnök- Gépészeti reszortos diagnosztikus pk. (pk.)

Hálózati rk. küld.és kat. szállítmányir.

MĦszaki szakelĘadó (pk.)

Környezetvédelmi szakelĘadó I.

Árufuvarozási szakelĘadó II.

13

13

Gyakornok

Gépészeti vonalellenĘr

VezénylĘtiszt

13

Forgalmi vonalirányító

Ügykezelési és dokum. koordinátor I.

Környezetvédelmi szakelĘadó (pk.)

Forgalmi szolgálattevĘ III.kat.állomáson

Vonali oktató

Oktatótiszt

Humánpolitikai szakelĘadó (pk.)

Oktatási szakelĘadó I.

Humánszolgáltató szakelĘadó I.

Program alkalmazási szakelĘadó II.

Ingatlanért. és haszn. szakelĘadó I.

Pénztárvizsgáló

ElemzĘ-, gazdálkodó szakelĘadó II. Gazdálkodási koordinátor Kontrolling szakelĘadó (pk.) Marketing szakelĘadó (pk.)

Számviteli szakelĘadó I.

Pénzügyi szakelĘadó I.

Területi értékesítési szakelĘadó I.

Pénzügyi Eszközgazdálkodá szakelĘadó si koordinátor (pk.) Külkereskedelmi Számviteli szakelĘadó bonyolító (pk.) koordinátor Külkereskedelmi levelezĘ szakelĘadó Üzemeltetési koordinátor I.

Beszerzési szakértĘ (pk.)

Beszerzési koordinátor I.

Beruházási szakelĘadó I.

Beruházási Jogi szakértĘ monitoring (pk.) szakelĘadó (pk.) Beruházási szakelĘadó (pk.)

SZIR szakelĘadó I. (ter.op.koord.) SZIR-ZAIR szakelĘadó

Leltározási és selejtezési koordinátor

Energiagazdálkod PénztárellenĘr ási szakelĘadó

Védelmi koordinátor Védelmi szakelĘadó

12. kiemelt

Árkalkulátor szakelĘadó


ElemzĘ-, Anyaggazdálkodá gazdálkodó si koordinátor szakelĘadó I. Beszerzési- és Kontrolling készletgazd. szakelĘadó I. szakelĘadó

Anyag- és eszközkezelési szakelĘadó I.


Térmester

Jog

RendelkezĘ forgalmi szolgálattevĘ nem III.kat.állomáson

RendelkezĘ forgalmi szolgálattevĘ IMĦvezetĘ II.kat.állomáson

12. kiemelt

Ingatlankezelési szakelĘadó I.

Építészeti eszközkezelési szakelĘadó

Ingatlan

Üzembiztonsági szakelĘadó

Program alkalmazási szakelĘadó I.

Informatikai rendszergazda I.

Informatika

RaktárvezetĘ

Humánpartner szakelĘadó I.

Humán erĘforrás

Iparvágány szakelĘadó I.

Mozdonyfelvigyázó

MozdonyvezetĘ

Gépész-vontatás

Rakodásirányító szakelĘadó

Mozdony diagnosztikus

Gépészfenntartás

ForgalomminĘség elemzĘ szakelĘadó

MĦszaki szerkesztĘ szakelĘadó Nemzetközi szakelĘadó

MinĘségügyi szakelĘadó I.

Forgalmi szolgálattevĘ nem III.kat.állomáson Forgalmi technológiai szakelĘadó Forgalmi technológiai szakelĘadó I.

Forgalmi szakelĘadó

Árufuvarozási szakelĘadó I.

Forgalom

12. kiemelt

12

12

12

12

12

Kommunikációs szakelĘadó I.

Nyilvántartási rendszerkezelĘ szakelĘadó

12 Laboráns, vegyész II.

EllenĘrzési szakelĘadó I.

Igazgatási szakelĘadó I.

12

Egyéb szellemi Biztonsági szakelĘadó

Egyéb fizikai

Általános ügyviteli szakelĘadó


12

Család/ MMK

VonalkezelĘ

FĘpályamester

FejlesztĘmérnök (pk.)

TEB vonalellenĘr

Mester

TEB üzemirányító diszpécser II.

Elektrikus III. Szakaszmérnök (pk.)

Digitális- és hibaelhárító mérnök (pk.)

Beosztott mester

TávközlĘ technikus

MérĘkocsi üzemeltetĘ

FejlesztĘ technikus

ErĘsáramú technikus

Elektrikus II.

Digitális gyengeáramú mĦszerész

Biztosítóberendez ési technikus

TEB

Pályavasúti diszpécser

Pályadiagnosztikai szakértĘ (pk.)

Felügyeleti pályamester

PFT diszpécser

Pályafenntartási technikus

Hídvizsgáló technikus

Gépész technikus

PML


Fejlesztési koordinátor Kommunikációs szakelĘadó II.

Menedzser asszisztens II.

Ügykezelési és dokum. koordinátor II.

14

14

SZIR szakelĘadó II. (közp.op.koord.)

MĦszaki szakelĘadó II.

14

ÁllomásfĘnök I. kat. Védelmi szakértĘ állomáson (Forgalmi I. koordinátor II.)

15

Hálózati forgalmi szakértĘ

MinĘségügyi szakértĘ II. MĦszaki szakértĘ Nemzetközi szakértĘ II.

16

16

16

16

16

Oktatási szakértĘ

Forgalmi technológiai szakértĘ II.

Kommunikációs szakértĘ II.

16

Regionális oktatási központ vezetĘ TanmĦhelyi egység vezetĘ

Képzés-fejlesztési szakértĘ

Forgalmi szakértĘ II.

EU program szakértĘ I.

Munkabiztonsági szakértĘ II.

16

Hálózati fĘüzemirányító Menetrend tervezĘ Projekt szakértĘ szakértĘ Nemzetközi ProjektelĘkészítés rendk.küld. és kat. i szakértĘ szakértĘ

Humánpolitikai szakértĘ I.

Forgalmi szabályozási szakértĘ

Humán erĘforrás kontrolling szakértĘ II. Humánpartner koord. II. (szakterületi)

TanmĦhelyfĘnök

TanmĦhely vezetĘ

Humánszolgáltató szakértĘ I.

EllenĘrzési szakértĘ

Gépészeti vezetĘmérnök

Humánpartner koordinátor I. (területi)

DöntéselĘkészítĘ Környezetvédelmi szakértĘ szakértĘ II.

Vontatási tervezĘ szakértĘ

Informatika

Ingatlan

Informatikai szakértĘ II.

Ingatlanért. és hasznosítási szakértĘ Informatikai Ingatlankezelési biztonsági szakértĘ területi koordinátor II. IHIR üzemeltetési koordinátor

Jogtanácsos I.

GIR szakértĘ II.

Központi közbeszerzési szakértĘ Külkereskedelmi üzletkötĘ koordinátor

Vagyonhasznos ítási szakértĘ

Számviteli szakértĘ I. Területi vezetĘ kontroller

Portfólióhaszno sítási szakértĘ

Pénzügyi szakértĘ I.

Marketing szakértĘ I.

Beruházási Kontrolling projektkoordinátor szakértĘ II.

Beruházási monitoring szakértĘ

Területi fĘenergetikus

TEB

Területi TEB mérnök

Technológiai rendszerszakértĘ

TEB üzemeltetési mérnök

TEB mĦszaki szakértĘ

FejlesztĘmérnök I.

Digitális- és hibaelhárító mérnök

Pályavasúti szakértĘ ÜzemvezetĘ

Fejlesztési és TEB forrásall. szakértĘ I. rendszerszakértĘ

Területi PML szakértĘ VezetĘmérnök

Területi PML mérnök

Szakaszmérnök

PML üzemeltetési mérnök

Számviteli Készletgazdálkod szakértĘ ási szakértĘ (szolgáltatás) Külkereskedelmi üzletkötĘ szakértĘ

PML mĦszaki szakértĘ

Pályadiagnosztikai szakértĘ

Híddiagnosztikai szakértĘ

GépjármĦ mĦszaki Kontrolling szakértĘ szakértĘ I.

GIR szakértĘ I.

Gépészeti területi kontrolling szakértĘ Beszerzési szakértĘ

Beruházási szakértĘ

Pályadiagnosztikai mérnök

PML

Program alkalmazási szakértĘ

Ingatlankezelési szakértĘ

Területi értékesítési szakelĘadó II.

Számviteli szakelĘadó II.

AnyagPénzügyi éseszközkezelési szakelĘadó II. szakelĘadó II.

Marketing szakelĘadó

Kontrolling szakelĘadó II.

Közbeszerzési szakelĘadó

Beszerzési koordinátor II.

Értékesítési szakelĘadó

Beruházási szakelĘadó II.

Pénzügy, számvitel ElemzĘ-, gazdálkodó szakelĘadó III.

Logisztika/ anyagellátás Beruházási monitoring szakelĘadó

Területi épületgépész szakelĘadó Területi koordinációs szakelĘadó

Jogi szakértĘ

Jog

Területi építész szakelĘadó

Ingatlankezelési szakelĘadó II.

Helyiséggazdálko dási szakelĘadó II. Ingatlanért. és haszn. szakelĘadó II.

Informatikai szakértĘ I.

Humán erĘforrás IHIR üzemeltetési kontrolling szakértĘ szakértĘ I.

TanfolyamszervezĘ

Szakoktató

Oktatási szakelĘadó

Humánszolgáltató szakelĘadó II.

Humánpolitikai szakelĘadó II.

Humánpolitikai szakelĘadó

Humánpartner szakelĘadó II.

16

15 Elegytovábbító szakértĘ II.

Területi fĘüzemirányító

Üzembiztonsági szakértĘ I.

15

15

Területi forgalmi szakértĘ

Nemzetközi szakértĘ I.

Humán erĘforrás Humán erĘforr. Informatikai kontroll. szakelĘadó szakelĘadó II.

Vontatási technológus Humánpartner szakértĘ szakértĘ

Gépészeti mérnök - Hálózati gépészeti diagnosztikus fĘirányító

Forgalmi technológiai szakértĘ I.

15

Szabványügyi szakértĘ

15

Kommunikációs szakértĘ I. MĦszaki tervezĘ szakértĘ I.

Munkabiztonsági szakértĘ I.

Könyvtáros, levéltáros szakértĘ

15

Gépészeti mĦszaki Gépészeti reszortos szakértĘ

Gépész-vontatás

Forgalmi szakértĘ I.

MinĘségügyi szakértĘ I.

Környezetvédelmi szakértĘ I.

Könyvtáros szakértĘ

15

14

14

Biztonsági szakértĘ

Iparvágány szakelĘadó II.

MinĘségügyi szakelĘadó II.

14

SZIR szakelĘadó II. (ter.fel.koord.) Területi vezetĘ kocsiirányító Vizsgabiztos I.

Forgalmi üzemmérnök

14

Gépészfenntartás II. Gépészeti technológus

MinĘségügyi koordinátor

Forgalmi szabályozási szakelĘadó Forgalmi technológiai szakelĘadó II.

ÁllomásfĘnöki tartalékos

ÁllomásfĘnök kat. állomáson

Forgalom

14

EU program szakelĘadó

Munkabiztonsági szakelĘadó II.

Igazgatási szakelĘadó II.

14

EllenĘrzési szakelĘadó II.

Egyéb szellemi

Környezetvédelmi szakelĘadó II.

Egyéb fizikai

Dokumentációs szakelĘadó


14

Család/ MMK

340 A MÁV ZRt. Értesítője 3. szám

Admin

EU program szakértĘ II.

17

17

Hay adatok

Szakképzett munkás Egyéb HR IT Ingatlan Logisztika MĦszaki, mérnöki Pénzügy számvitel

Egészség, biztonság

Stratégiai szakértĘ II. Védelmi szakértĘ III.

Projekt menedzser II.

17

Forgalom

Gépészfenntartás

Laboratóriumi részlegvezetĘ

SZIR szakértĘ Átvételi (SZIR fĘkoordinátor) részlegvezetĘ

Stratégiai fejlesztési Vizsgabiztos II. szakértĘ Stratégiai szakértĘ Stratégiai szakértĘ I. SzakértĘtanácsadó Üzembiztonsági szakértĘ II. Védelmi szakértĘ II.

Egyéb szellemi

17

Egyéb fizikai

Kommunikációs szakértĘ III.

Szakmai titkár


17

17

16

16

16

16

16

16

Család/ MMK

Vasúti rendszervizsgáló részlegvezetĘ

Gépész-vontatás

Informatika

Ingatlan

Iskolai rendszerĦ képzési koordinátor

Humánpartner koord. III. (szakterületi) Humánpolitikai szakértĘ II. Humánszolgáltatási szakértĘ II. Informatikai szakértĘ III. Informatikai szolg.menedzsment szé.

Informatikai fejl.koordinációs szé.

Ingatlankezelési koordinátor

Humán szolgáltatási Infokommunikációs Ingatlanhasznosít szakértĘ biztonsági szé. ási koordinátor

Ingatlan Humán erĘforr. Infokomm. stratégiai nyilvántartási kontroll. szakértĘ III. (informatikai) szé. koordinátor

Humán erĘforrás

Jogtanácsos II.

Jog

TÁSZ szakértĘ


Számviteli szakértĘ II.

Portfóliófejleszt ési szakértĘ II.

Marketing szakértĘ II.

Kontrolling szakértĘ III.

Pénzügy, számvitel TEB

PML szakértĘ

Távközlési szolg.menedzsment szé.

Távközlési fejl.koordinációs szé.

Fejlesztési és FejlesztĘmérnök forrásall. szakértĘ II. II.

PML


342

A MÁV ZRt. Értesítője 4/2008. (II. 8. MÁV Ért. 3.) VIG. sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. 2008-2010. évi foglalkoztatáspolitikájához kapcsolódó eljárási szabályokról, valamint a gondoskodó eszközrendszer juttatásairól

I. A Megállapodás hatálya A megállapodás időbeni hatálya 2008. január 1-jétől 2010. december 31-ig szól. II. Együttműködés a foglalkoztatási tervek és intézkedések vonatkozásában 1. A MÁV Zrt. a VÉT ülésein minden negyedévet követő hónap 26-áig előterjeszti a foglalkoztatási célok időarányos megvalósulásának értékelését társasági és fő tevékenységi kör szinten, bemutatva a bázis, terv, tény adatokat. A foglalkoztatási célok időarányos, szolgálati helyenként és munkakörönként részletezett megvalósulását ugyanezen időpontig üzletági, igazgatósági szintű érdekegyeztetés keretében kell megtárgyalni. 2. Az üzletágak, igazgatóságok munkaerő terveinek egyeztetése középszintű üzletági (igazgatósági) érdekegyeztetés keretében valósul meg, minden negyedévet megelőző hónap 20-ig, évente első alkalommal március 20-ig. 3. A munkavállalók foglalkoztatására ható munkáltatói intézkedések tervezetének véleményeztetése – jogilag szabályozott módon – elsősorban a MÁV Zrt. döntési hatásköri listájának (DHL) figyelembe vételével MÁV Zrt., illetve üzletági, igazgatósági szinten történik. 4. A reprezentatív szakszervezetek a jelen megállapodással összhangban, üzletági szinten – az adott szinten működő érdekegyeztetés rendszerében – két vagy többoldalú megállapodásokat köthetnek. Ezekről a munkáltató 8 napon belül köteles tájékoztatni a megállapodásokban nem részes szakszervezeteket. III. A foglalkoztatottak védelmét célzó létszámhatékonyság növelő eszközök alkalmazása 1. A munkáltató a munkaviszony létesítéseket utasításokban korlátozza. A korlátozások és tilalmak alól szellemi munkakörökben kizárólag a humánerőforrás igazgató, fizikai munkakörökben az üzletágvezető és a fő tevékenységi körök vezetői adhatnak felmentést. A létszámhelyzet alakulásától függően a fizikai munkavállalók felvételének engedélyezése megfelelő szabályrendszer kialakítása mellett a munkáltatói jogkör gyakorlók hatáskörébe utalható.

3. szám

2. Munkáltató az év során – ahol az szándékaival megegyezik, és a feltételek rendelkezésre állnak – az ösztönzött előrehozott és a korengedményes nyugdíjazás eszközét is alkalmazza. E cél megvalósítása érdekében a munkavállalók részére kedvező, választható nyugdíjazási lehetőséget biztosít a 2008. január 1-jétől 2010. december 31-ig terjedő időszakban. A létszámcsökkenést eredményező előrehozott nyugdíjazást 4 havi átlagkeresetnek megfelelő szociális támogatással biztosítja. A munkáltató a létszámcsökkenést eredményező korengedményes nyugdíjazást maximum 2 év nyugdíj átvállalással a jogszabályi feltételek fennállása esetén, a korengedményes nyugdíjazást 2-3 év közötti nyugdíj átvállalásával a jogszabályi feltételeken túl legalább 15 éves folyamatos MÁV munkaviszony fennállása esetén biztosítja. Az erre vonatkozó humánerőforrás igazgatói utasítást és módosítását (időbeni hatály meghosszabbítása stb.) a reprezentatív szakszervezetekkel folytatott egyeztetést követően adja ki. 3. A munkáltató a létszámcsökkenési célú korengedményes nyugdíjazás előző pontban rögzített feltételei mellett, kérelmükre egyedi elbírálás alapján lehetővé teszi a korengedményes nyugdíjazást azon munkavállalók részére is, akik a munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálat alapján munkakörükben tovább nem foglalkoztathatók. 4. A munkáltató évente felméri, hogy mely munkakörökben van lehetőség a gazdaságos működés, valamint az ellátandó munkafeladat figyelembe vételével atipikus (rugalmas, részmunkaidős, stb.) foglalkoztatási formára áttérni. A felmérés eredményét minden év március 31-ig átadja az aláíró szakszervezeteknek, és kezdeményezi ezen foglalkoztatási formák bevezetésének a Kollektív Szerződésben történő szabályozását. A munkavállalók munkaviszonyának fenntartását támogató eszközök 1. A munkáltató vállalja, hogy az üzletágaknál az operatív végrehajtó vasútüzemi tevékenységet ellátó munkavállaló munkaviszonyának megszüntetését létszámcsökkentésre és átszervezésre való hivatkozással nem kezdeményezi, kivéve az ügyviteli folyamatok átszervezését. Amennyiben előre nem tervezhető események, vagy folyamatok bekövetkezése miatt, illetve műszaki fejlesztés, technológiaváltás, továbbá az ügyviteli folyamatok átszervezése következtében foglalkoztatási gondok keletkeznének, Felek az alábbi intézkedésekben állapodnak meg: • A körülmények ismertté (eldöntötté) válása esetén a folyamatban lévő utánpótlási és képzési terveket közösen felülvizsgálják, és megállapodnak a teendőkben. • A teljes foglalkoztatás érdekében az érintett területeken a munkáltató vagy a munkavállaló részmunkaidős foglalkoztatást kezdeményezhet. A munkarendekre, a dí-

3. szám


jazásra és a foglalkoztatási mód fenntartásának időtartamára vonatkozóan megállapodás kötendő a felek egyetértése esetén. • A munkáltató működésével összefüggő okra alapozott munkáltatói rendes felmondásra az esetben kerül sor, ha az esetlegesen feleslegessé váló – munkatárs, a számára felkínált másik, megfelelő munkakör betöltését munkaszerződés módosítással nem vállalja el. Amennyiben a munkáltató azért nem tud más munkakört felajánlani, mert nincs az adott munkavállaló egészségi alkalmasságának megfelelő üres munkahely, a munkáltató a munkavállalónak rendes felmondással ezen a jogcímen felmondhat. • Megfelelő üres munkakör hiányában a lakóhelytől a megfelelőnél távolabb fekvő üres munkakör felajánlására is törekedni kell, esetleges belső tanfolyami képzéssel kombinálva. A felkínált munkakör akkor minősül megfelelőnek, ha – a munkakörre előírt képzettségi szint megfelel a munkavállaló által betöltött munkakör képzettségi szintjének, – a munkavállaló a munka elvégzésére egészségileg alkalmas, – a munkahely és lakóhely közötti napi közlekedési idő oda-vissza a 3 órát – a 10 éven aluli gyermeket nevelő szülő esetében a 2 órát – nem haladja meg, figyelembe véve a településen belüli közlekedési időt is, – a várható átlagkeresete eléri az utoljára betöltött munkakörben elért átlagkereset 90%-át. A MÁV Zrt. Központi Szolgáltató egységeinél a fizikai állomány vonatkozásában, amennyiben műszaki fejlesztés, technológiai váltás, illetve ügyviteli folyamatok átszervezése történik, a munkavállalók munkaviszonyának munkáltatói rendes felmondással történő megszüntetése esetén a munkáltató kiemelt figyelmet fordít ezen munkavállalók újra elhelyezkedésének elősegítésére. A munkáltató a munkaerő átcsoportosítását támogató mobilitási programot dolgoz ki 2008. év I. negyedévében. 2. A munkaerő állomány képzettségi szintjének emelése céljából a MÁV Zrt. a szakszervezetek véleményének figyelembe vételével évente március 31-ig felülvizsgálja, és szükség esetén módosítja a képzési koncepciót és a képzési rendszer szabályait. A MÁV Zrt. az éves üzleti tervében a képzéshez és átképzéshez szükséges forrást – beleértve a külső forrásokat is – a tárgyévi bérköltség 3%-ának megfelelő mértékben biztosítja. 3. A munkáltató belső munkaerő-piaci szolgálatot működtet. A MÁV Zrt. honlapján, Karrier Portálon jeleníti meg a megüresedő munkaköröket (kereslet) és hozzájárulásuk esetén itt rögzíti a létszám racionalizálásban érintett munkavállalók adatait. A regionális humán szolgálta-

343

tók és a humán partnerek közreműködésével valósul meg a kereslet-kínálat megfeleltetése, az érintettek MÁV Zrt-n belüli új munkakörben történő elhelyezkedésének elősegítése. A regionális humán szolgáltatók gondoskodnak az üres álláshelyek közzétételéről (szórólap, hirdetmény) a területükhöz tartozó szervezeti egységeknél, szolgálati helyeken. Ezen túl az üres álláshelyek feltárására, a belső munkaerőpiac élénkítésére a munkáltató további intézkedéseket tesz. 4. A társaság a munkaerő szükségletéhez igazodó átképzéssel segíti elő a létszám-racionalizálásban érintettek MÁV Zrt-n belüli más munkakörben való alkalmazását. Az átképzés szabályozását a munkáltató a szakszervezetek véleményének figyelembe vételével minden év március 31-ig a Képzési Tervben kialakítja és utasításként közzé teszi. Ugyancsak a MÁV Értesítőben, valamint az említett elektronikus rendszereken megjelenteti a célmunkaköröket és az átképző tanfolyamokat. 5. A MÁV Zrt. az adatbázisában a munkaviszony megszűnése után is nyilvántartja a leépítésben érintett volt munkavállalókat. Akik erre igényt formálnak, azokat a végkielégítésként kifizetett idő eltelte után, képzettségüknek megfelelő munkakörök megüresedése esetén, írásban kiértesíti a felvételi lehetőségről s a felvételnél a MÁV Zrt. KSZ szerinti előnyben részesítést alkalmazza. IV. Létszám-leépítés (a munkáltató működésével összefüggő okból bekövetkező munkáltatói rendes felmondás) következményeinek enyhítését célzó eszközök 1. A foglalkoztatás hatékonyságának növelését célzó munkaszervezési intézkedések valamint létszám-megtakarítással is járó műszaki fejlesztések, beruházások következtében munkakörök szűnhetnek meg, amelyekben foglalkoztatottak munkaviszonyát a társaság munkáltatói rendes felmondással szünteti meg, amennyiben nem jár eredménnyel a MÁV Zrt-n belüli továbbfoglalkoztatás, más munkakörben való elhelyezés, illetve átképzés a vállalaton belüli hiányszakmákra. 2. A munkáltató a létszámcsökkentésben érintett szervezeti egységeknél, szolgálati helyeken a munkavállalókat a szakszervezetek képviselőinek jelenlétében tájékoztatja a döntés okáról és a tervezett intézkedésekről. A konzultáció folyamatában a létszámleépítésre vonatkozó írásos szakszervezeti véleményeket a munkáltató mérlegeli. 3. A munkáltató minden szervezeti egységnél, szolgálati helyen, az érintett létszámtól függetlenül biztosítja az Mt. 94/A-G § (csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó szabályok) betartását. Ennek érdekében a szakszervezetek előzetes véleményezési jogát biztosítva utasítást ad ki a jogszabályhely MÁV Zrt-nél történő alkalmazásáról.

344


4. Abban az esetben, ha a létszámcsökkentéssel érintett munkavállaló valamely szakszervezettel tagsági viszonyban áll, a munkavállaló a létszámleépítés folyamatára is jogosult a szakszervezetnek – az Mt. 19. §-a alapján – kizárólagos képviseletére írásban meghatalmazást adni. Meghatalmazás esetén, a munkavállalóval a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos tárgyalásokon a meghatalmazott képviselő részvételének lehetőségét biztosítani kell. A tárgyalást kezdeményező köteles a tárgyalás előtt legalább nyolc nappal korábban értesíteni a munkavállalót. Ha a munkavállaló képviselője a kimutathatóan elküldött értesítés ellenére nem jelenik meg, ez az eljárás folyamatát nem hátráltatja. 5. A 45. életévét betöltött nők és az 50. életévét betöltött férfiak munkaviszonyát a MÁV Zrt. csak különösen indokolt esetben, egyedi elbírálás alapján szüntetheti meg. Az itt megjelölt életkort betöltött munkavállalók részére a munkáltató a felmentési idő alatt és a munkaviszony megszűnését követően maximum 9 hónapig biztosítja az Új Esély program szolgáltatásait. 6. A létszámcsökkentésbe bevont személyek kiválasztásakor ugyancsak egyedi elbírálásban részesül mindazon munkavállaló, aki házastársának MÁV Zrt. munkaviszonya a létszámcsökkentés időpontját megelőző 12 hónapon belül, a munkáltató működésével összefüggő okra alapított munkáltatói rendes felmondással szűnt meg. 7. Munkáltató a létszámleépítésben érintett 35. életévét betöltött nők és a 40. életévét betöltött férfiak részére biztosítja a MÁV ESÉLY programban való részvételt, 35-44 év között 2 havi, 45-54 év között 3 havi, 55-61 év között 4 havi átlagkeresetnek megfelelő szociális csomag figyelembe vételével. 8. Munkáltató a létszámleépítésben érintett, legalább 15 évi folyamatos MÁV munkaviszonnyal rendelkező munkavállalók részére biztosítja a MÁV-ÉVEK programban való részvétel lehetőségét, 3 havi átlagkeresetnek megfelelő szociális csomag figyelembe vételével, amenynyiben maximum 3 évük hiányzik életkorban és/vagy szolgálati időben a nyugdíjjogosultságig. V. A leépítésben érintettek segítésének módjai, eszközei 1. A MÁV Zrt. a Munka Törvénykönyvében és a Kollektív Szerződésben rögzített juttatások biztosításán felül szociális csomagot képez, amelyet segély formájában az elszámolással egy időben, a többi járandósággal együtt kapnak meg a munkáltató működésével összefüggő okra alapított munkáltatói rendes felmondásban érintettek. A juttatás kifizetéséhez legalább 5 év folyamatos MÁV munkaviszony szükséges, mértéke az életkor és a munkahelykeresés, foglalkoztatás érdekében tanúsított magatartás függvényében a következők szerint:

Belépett 34 évig 35-44 év 45-54 év 55-61 év

3. szám Új Esély programba Nem lépett be 1 havi átlagkereset 2 havi átlagkereset 3 havi átlagkereset 4 havi átlagkereset

0 0 0 0

2. A létszám leépítési program részeként a MÁV Zrt 2008.-tól tovább működteti a Munkába helyezést Elősegítő Bizottságokat (MEB –eket). A MEB -ekben a reprezentatív szakszervezetek egy-egy fővel képviseltetik magukat. A MEB-ek tevékenységének vállalati szintű koordinációja céljából a Központi MEB-et tovább működteti a munkáltató, ahol szintén egy-egy fő képviseli a reprezentatív szakszervezeteket. 3. Az Új Esély program működtetése, juttatások, szolgáltatások – A létszámleépítésben érintett munkavállalók a rendes felmondás közlése előtt legalább 30 nappal tájékoztatást kapnak az Új Esély programról. Ezt követően 15 napon belül nyilatkozniuk kell belépésükről. A döntés megkönnyítése érdekében a munkáltató tájékoztató füzetet és egyéni elbeszélgetési, tájékozódási lehetőséget biztosít a munkavállalóknak – Az Új Esély programba belépő munkavállalók részére a MÁV Új Esély Alapítvány a következő szolgáltatásokat, juttatásokat nyújtja a felmentési idő alatt és a munkaviszony megszűnését követően maximum 6 hónapig: • célcsoportonként eltérő tartalmú tréning és személyes tanácsadás, • élethelyzet-kezelési, mentálhigiénés tanácsadás, • életpálya- és képzési terv készítés, • irodai infrastruktúrához való hozzáférés, • jogi, adó- és TB tanácsadás, • befektetési tanácsadás, • át/képzési támogatás, • tömegközlekedési eszközök igénybevételének támogatása • egészségügyi szűrés, ellátás, • aktív munkaerő-piaci munkaerő-közvetítés. A programot működteti és finanszírozza a MÁV Új Esély Alapítvány. 4. A MÁV Új Esély Alapítvány felméri a létszámleépítésben érintett munkavállalók munkavállalási lehetőségeit. Az érintett munkavállalók életének további gondozása során az Alapítvány az egyének által kitöltött igényfelmérő kérdőívek, értékelő adatlapok segítségével képzési, átképzési tervet készít az elhelyezkedési lehetőségekhez igazodva. 5. A létszám- és álláshely-csökkenés kedvezőtlen következményeinek mérséklésére a MÁV Zrt. együttműködési megállapodás megkötését szorgalmazza a Gazdasági és Közlekedési Minisztériummal és a Munkaügyi és Szociális Minisztériummal az aktív foglalkoztatáspolitikai

3. szám


eszközök igénybevételére, az újra foglalkoztatás lehető legnagyobb mértékű biztosítása érdekében. VI. Záró rendelkezések A felek e megállapodást „kollektív erejű megállapodásnak” tekintik, amelyet az aláíró felek csak egyezően kinyilvánított közös akarattal módosíthatnak. Szakszervezetek

Munkáltató

Buzásné Putz Erzsébet s.k.


Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezete


Kiss László s.k.


Járási Ferenc s.k.

Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete

Simon Dezső s.k.


Gaskó István s.k.

VDSZSZ Szolidaritás

5/2008. (II. 8. MÁV Ért. 3.) VIG. sz. vezérigazgatói utasítás a 2008. évi személyi alapbérek meghatározásáról és a bérfejlesztés végrehajtásáról 6-17 MMK-ban AZ UTASÍTÁS CÉLJA A 2008. évi személyi alapbér megállapítás és az éves bérfejlesztés végrehajtási szabályainak meghatározása, a MÁV Zrt. és az aláíró szakszervezetek között 2007. december 29-én megkötött, A MÁV Zrt. 2008. évi bérintézkedéseiről és a béren kívüli juttatások feltételeiről szóló megállapodásban foglaltaknak megfelelően. I. HATÁLYOSSÁG ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1 Az utasítás hatálya Az utasítás szervezeti és személyi hatálya kiterjed a MÁV Zrt., a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. és a MÁV-GÉPÉSZET Zrt. valamennyi szervezeti egységére és 6-17 MÁV Zrt. Munkaköri Kategóriába (a továbbiakban: MMK) sorolt munkavállalójára. 2.2 Felelősség Jelen utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a kompenzáció vezető, működtetéséért a humán szolgáltatási szervezet vezető, a humánpartner szervezet vezető, a főtevékenységi kör vezetők és a munkáltatói jogkörgyakorlók, valamint a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. és a MÁVGÉPÉSZET Zrt. humán igazgatója a felelősek.

345

II. AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA Jelen utasítás a 2008. évi bérintézkedések közül a 2008. évi bérsávok és a személyi alapbérek meghatározását, az éves bérfejlesztés végrehajtási szabályainak leírását tartalmazza. A 2008. évi bérintézkedések további elemeiről külön utasítások rendelkeznek. 3.1 A kötelező heti munkaidő és a 2008. évi bérfejlesztés alapját képező személyi alapbérek 3.1.1 2008. január 1-től a kötelező heti munkaidő a Kollektív Szerződés 22. §-ának 1-2. pontjában meghatározott mérték szerint a vonatkísérő munkakörökben 37,5 óra, a többi munkakörben 38 óra. 3.1.2 A 2008. évi személyi alapbér fejlesztés alapja a munkavállalók 2007. december 31. napján hatályos személyi alapbére. Tekintettel a szervezeti átalakulásokra, a jogutódlásokra, a bérfejlesztés végrehajtása technikailag a 2008. január 1-jén nyilvántartott személyi alapbérekre történik. 3.2 A 2008. évi bérmegállapítás tekintetében kiemelt munkakörök A 2008. évi bérmegállapítás szempontjából 6-13 MMK-ban meghatározott kiemelt munkaköröket a 1. számú melléklet tartalmazza. A kiemelt munkakörökhöz kapcsolódóan az állomási kategória besorolás szerinti I-II kategóriába tartozó állomásokat a 2. számú melléklet sorolja fel. 3.3 A 2008. évi bérsávok, ajánlott munkaköri bérrendszeri minimumok és személyi alapbérek 3.3.1 A 2008. január 1-jétől hatályos, a MMK-khoz rendelt személyi alapbérsávok minimum és maximum értékeit a 3. számú melléklet tartalmazza. 3.3.2 Figyelemmel a kiemelt munkakörökre, valamint a MÁV-nál eltöltött munkaviszony időtartamára (5 év alatt, 5-15 év között, 15 év felett) a munkaköri kategóriákban a 2008. évi ajánlott munkaköri bérrendszeri személyi alapbérek meghatározása a 3. számú melléklet szerint történik. MÁV-nál eltöltött munkaviszonynak számít a munkavállaló személyi adatai között 2008. január 1-jén nyilvántartott MÁV munkaviszony, amely kizárólag a MÁV Zrtnél vagy többségi tulajdonú társaságainál eltöltött, a MÁV Zrt. által egyéni vagy kollektív megállapodással folyamatosnak elismert munkaviszonyt jelenti. 3.3.3 A 2008. évi bérfejlesztést követően adott MMKhoz tartozó sávminimum vagy ajánlott munkaköri bérrendszeri minimum alatt az adott MMK-ba tartozó mun-

346


3. szám

kavállalók körében személyi alapbér nem állapítható meg Ez alól kivételt képeznek a részmunkaidőben foglalkoztatott és a munkáltatói intézkedés miatt hátrányos jogkövetkezménnyel érintett munkavállalók. 3.3.3.1 Azon munkavállaló esetében, aki a munkakör betöltéséhez szükséges követelményeknek nem felel meg a 6-13 MMK-ban, a személyi alapbér megállapítása legalább a sávminimumon történik mindaddig, amíg a munkavállaló a munkaköri követelményeknek eleget nem tesz. 3.3.3.2 Azon munkavállaló, aki adott munkakör betöltéséhez szükséges követelményeknek nem felel meg és 2007. december 31-én 14 MMK-ba tartozó feltételhiányos munkakörbe volt besorolva, át kell sorolni abba munkakörbe, amelyet a munkakör betöltéséhez szükséges feltételek teljesülését követően betölthetne, és személyi alapbérét legalább a sávminimumon kell megállapítani mindaddig, amíg a munkaköri követelményeket nem teljesíti. 3.3.3.3 Azon nem új felvételes munkavállalók esetében, akik a munkakör betöltéséhez szükséges követelményeknek megfelelnek a bérmegállapítás legalább az ajánlott munkaköri bérrendszeri személyi alapbér minimumon történik a MÁV-nál eltöltött munkaviszony időtartamának megfelelően.

ti idő a bármely munkáltatónál mozdonyvezetői, vasúti járműves daruvezetői, mozdonyfűtői, mozdony segédkezelői, vontatási vonatkísérői munkakörben teljesített idő, valamint a mozdonyszolgálatra történt kiképzés időtartamából legfeljebb két év. 3.3.7.3 A nem mozdonyszolgálati időbe számító más MÁV munkaviszonyban töltött időket a gyakorlati idő számításánál fele részben kell figyelembe venni. Több MÁV munkaviszony esetén a munkaviszonyban töltött időket össze kell számítani. 3.3.7.4 A mozdonyvezetői gyakorlati idő számításánál a katonai szolgálat idejét abban a munkakörben kell figyelembe venni, ahol a katonai szolgálatot a munkavállaló teljesítette. (Ha pl. mozdonyvezetőként vonult be, akkor mozdonyvezetői időként, ha gyakornokként vonult be, akkor gyakornoki időként, ha egyéb munkakörből vonult be, akkor az egyéb MÁV időre vonatkozó szabályok szerint.) 3.3.7.5 Amennyiben a mozdonyvezető-gyakornoki besorolást műhelyszolgálatnak minősülő idő előzte meg (pl. járműszerelőből sorolták át gyakornokká, amikor tanfolyamra ment), a gyakornoki időbe (és ezzel mozdonyszolgálati időbe) legalább a kiképzési terv szerinti műhelyidőt számításba kell venni.

3.3.4 Részmunkaidős foglalkoztatás esetén a MMKhoz rendelt személyi alapbérsávok minimum értékét a foglalkoztatás időarányában kell meghatározni.

3.3.8 A mozdony segédkezelők alapbérét a 4. számú melléklet szerint kell meghatározni. 3.4 Éves bérfejlesztés

3.3.5 A felsőfokú végzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott, 13 MMK-ba sorolt pályakezdő, felsőfokú állami iskolai végzettséggel (oklevéllel, illetve diplomával) rendelkező munkavállalók személyi alapbére nem lehet alacsonyabb, mint a végzettségüknek megfelelő pályakezdő diplomás minimális személyi alapbér (3. sz. melléklet). A pályakezdő diplomás minimális személyi alapbérekre történő ráállás, azaz az alulról történő felzárkóztatás a pályakezdők körében kötelező. 3.3.6 2008. évben a személyi alapbéreket 100 Ft-ra kerekítve kell megállapítani. 3.3.7 A nyugdíjasnak nem minősülő mozdonyvezetőkre vonatkozó kiegészítő szabályok: 3.3.7.1 A Mt. 87/A. § (1)-(2) szerint nyugdíjasnak nem minősülő, a MÁV Zrt-nél, illetve a MÁV-TRAKCIÓ Zrtnél foglalkoztatott mozdonyvezetők személyi alapbérének megállapítását a szakmai gyakorlati idő alapján kell elvégezni (4. számú melléklet). A gyakorlati idő alapján az alapbér előresorolást év közben, az egyes alapbér értékekhez tartozó gyakorlati idő elérése hónapjának első napján kell végrehajtani. A szakmai gyakorlati időhöz rendelt mozdonyvezetői új személyi alapbérekre – alulról – történő ráállás kötelező. 3.3.7.2 Teljes egészében gyakorlati időként kell figyelembe venni a mozdonyszolgálati időt. Mozdonyszolgála-

3.4.1. A bérfejlesztést 2008. január 1-jei hatállyal a 2008. januári bérek kifizetésével együtt, a 2008. februári bérfizetési napon kell végrehajtani. 3.4.2. Valamennyi 2007. december 31-én és 2008. január 1-jén egyaránt statisztikai állományi létszámba tartozó teljes- és részmunkaidőben – a MÁV ZRt-nél, a MÁV-TRAKCIÓ Zrt-nél és a MÁV-GÉPÉSZET Zrt-nél – foglalkoztatott 6-17 MMK-ba besorolt munkavállaló jogosult az éves bérfejlesztésre kivéve azon munkavállalókat, akik számára a 2008. január 1-jétől érvényes személyi alapbér meghatározása – a szervezeti átalakulásokra is figyelemmel – egyedi bérmegállapítással, külön engedéllyel történt. 3.4.3. A bérfejlesztés mértéke 6-17 MMK-ban: 6,9%, 3.4.4. A bérfejlesztés módja munkaköri csoportonként eltérő: − A 6-13 MMK-ba tartozó munkavállalóknál 6,9%-os (minimum 6000 Ft összegű) alanyi jogú bérfejlesztést kell végrehajtani. − A 14-16 MMK-ba tartozó munkavállalóknál a munkáltatói jogkört gyakorlók differenciálási lehetőségének biztosításával átlagosan 6,9% mértékű, de alanyi jogon minimum 6000 Ft összegű bérfejlesztést kell végrehajtani.

3. szám


− A 17 MMK-ba tartozó munkavállalóknál az átlagosan 6,9% mértékű bérfejlesztést a munkáltatói jogkört gyakorlók differenciálási lehetőségének biztosításával kell végrehajtani. A 14-17 MMK-ba sorolt munkavállalók 2008. január 1-jétől betöltött munkakörének megfelelő- az érvényes sávminimum vagy ajánlott munkaköri bérrendszeri minimum szerint meghatározott – személyi alapbérekre történő felzárkóztatást a munkáltatói jogkörgyakorló gazdálkodási körébe tartozó differenciálási keretből kell megvalósítani legfeljebb az átlagos differenciálási mértékig (6,9%); az ettől nagyobb volumenű bérrendezés (minimumra-hozás) a központi bérfejlesztési keretből történik. − Ha az új sávminimum vagy ajánlott munkaköri minimum eléréshez legalább 6,9%-os bérfejlesztésre van szükség, akkor a 6,9%-ot a munkáltatónak kell biztosítani a differenciálási keretből, és ezt követően a minimumra felzárkóztatás központilag megtörténik. − Ha az új sávminimum vagy ajánlott munkaköri minimum eléréshez kevesebb mint 6,9%-os bérfejlesztésre van szükség, akkor a felzárkóztatást a munkáltatónak kell megvalósítani, és a differenciálási keret fennmaradó részével saját hatáskörben gazdálkodhat.

347

a differenciálási keretük 6000 Ft-ot meghaladó részérével a főtevékenységi kör vezető saját hatáskörben gazdálkodik. Ugyanilyen esetben a 17 MMK-ba sorolt munkavállalók teljes differenciálható keretével a főtevékenységi kör vezető gazdálkodik. Nem képezhető differenciálási keret azon munkavállalók esetében, akik számára a 2008. január 1-jétől érvényes személyi alapbér meghatározása egyedi bérmegállapítással, külön engedéllyel történt. 3.4.6. A nyugdíjasnak nem minősülő mozdonyvezetők 2008. évi béremelését a MÁV Zrt. és a Mozdonyvezetők Szakszervezete által 2007. december 29-én megkötött, a mozdonyvezetők 2008. évi béremelésének végrehajtásáról szóló megállapodásban foglaltak szerint az alábbiaknak megfelelően kell végrehajtani. A Mt. 87/A. § (1)-(2) szerint nyugdíjasnak nem minősülő azon mozdonyvezetőknek a személyi alapbérét, akiknek 2007. december 31-i alapbére – a betöltött szakmai gyakorlati időt is figyelembe véve – nem éri el a 4. sz. mellékletben meghatározott értékeket, 2008. január 1-jétől azokra az értékekre kell megemelni.

A részmunkaidőben, vagy az átlagosnál hosszabb munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók személyi alapbér megállapítása a munkaidő-hányad figyelembe vételével, arányosítással történik.

3.4.7. A mozdony segédkezelők 2008. évi béremelését a MÁV Zrt. és a Mozdonyvezetők Szakszervezete által 2007. december 29-én megkötött, a mozdonyvezetők 2008. évi béremelésének végrehajtásáról szóló megállapodásban foglaltak szerint kell végrehajtani a 4. sz. melléklet alapján.

A munkáltatói jogkörgyakorlók a felelősségi körükbe tartozó munkavállalók tekintetében a differenciálási keretből szabadon hajthatnak végre átcsoportosítást az egyes munkaköri kategóriák (14-17 MMK-k) között.

3.4.8. A Mt. 87/A. § (1)-(2) szerint nyugdíjasnak minősülő mozdonyvezetők, valamint a GYES melletti foglalkoztatottak 2008. évi béremelését az általános szabályok (3.4.1-3.4.5) alapján kell végrehajtani.

A szervezeti egységek közötti, a munkáltatói jogkörgyakorlók által kezdeményezett bértömeg átcsoportosítási lehetőségről a főtevékenységi kör vezetők saját hatáskörben dönthetnek.

3.4.9. A statisztikai állományba nem tartozó, jogi állományban lévő munkavállalók esetében a bérintézkedéseket a státuszukban bekövetkező változás időpontjától kell végrehajtani a hatályos Munka törvénykönyve 84. §-ban foglaltak szerint.

A differenciált személyi alapbéremelés során a hatályos Munka törvénykönyve 142/A. § (1) és (4) bekezdésének, az egyenlő bánásmód követelményének megfelelően kell eljárni a bérrendszerben meghatározott személyi alapbérsávok figyelembe vételével. 3.4.5. Azon munkavállalók esetében, akikhez tartozó munkáltatói jogkörgyakorló személye 2008. január 1-jétől megváltozik, a differenciált bérfejlesztési kerettel az új munkáltatói jogkörgyakorló gazdálkodik. Azon 14-16 MMK-ba sorolt munkavállalók, akik a differenciált bérfejlesztési keretképződésbe beletartoznak, de a végrehajtási folyamat során az egyénenkénti differenciálható béremelési javaslatok meghatározásának lezárásáig (január 23.) munkaviszonyuk megszűnik, jogosultak az alanyi jogon járó 6000 Ft béremelésre, azonban

3.5 A 2008. évi bérfejlesztés technikai végrehajtása 3.5.1. Az egyes bérintézkedéseket az alábbiak szerint kell végrehajtani: o 6-13 MMK-ban: 6,9%-os alanyi béremelés (legalább 6000 Ft) és a MMK szerinti személyi alapbér sávminimumra ráállás abban az esetben, ha a munkavállaló a munkaköre betöltéséhez szükséges feltételekkel nem rendelkezik, és ezért személyi alapbére 2007. december 31-én az adott MMK-nál kettővel alacsonyabb kategória szerint volt meghatározva; a MÁV-nál eltöltött munkaviszony időtartamára figyelemmel meghatározott ajánlott munkaköri bérrendszeri minimumra ráállás abban az esetben, ha a munkavállaló a munkakör betöltéséhez szükséges követelményeknek megfelel.

348


o 14-16 MMK-ban munkáltatói jogkörgyakorló általi differenciált béremelés legalább az alanyi jogon biztosítandó mértékben (6000 Ft) és a MMK szerinti személyi alapbér sávminimumra ráállás abban az esetben, ha a munkavállaló 2007. december 31-én az adott munkakörhöz tartozó 14MMK feltételhiányos munkakörbe volt besorolva, és 2008. január 1-jétől átsorolták abba a 14-16 MMK-ba tartozó munkakörbe, amit betölthetne a munkaköri feltételek teljesülése esetén; a MÁV-nál eltöltött munkaviszony időtartamára figyelemmel meghatározott ajánlott munkaköri bérrendszeri minimumra ráállás abban az esetben, ha a munkavállaló a munkakör betöltéséhez szükséges követelményeknek megfelel. o 17 MMK-ban munkáltatói jogkörgyakorló általi differenciált béremelés és a MMK szerinti személyi alapbér sávminimumra ráállás abban az esetben, ha a munkavállaló 2007. december 31-én az adott munkakörhöz tartozó 14MMK feltételhiányos munkakörbe volt besorolva, és 2008. január 1-jétől átsorolták abba a 17 MMK-ba tartozó munkakörbe, amit betölthetne a munkaköri feltételek teljesülése esetén; a MÁV-nál eltöltött munkaviszony időtartamára figyelemmel meghatározott ajánlott munkaköri bérrendszeri minimumra ráállás abban az esetben, ha a munkavállaló a munkakör betöltéséhez szükséges követelményeknek megfelel. 3.5.2. A bérfejlesztési folyamat során az új személyi alapbéreket a kerekítés általános szabályai szerint (51 Ft alatt lefelé, 51 Ft-tól felfelé) 100 Ft-ra kerekítve kell megállapítani úgy, hogy a kerekítést egyszer, a bérfejlesztési folyamat utolsó lépéseként, a 2008. január 1-jétől hatályba lépő új személyi alapbérekre kell végrehajtani. 3.5.3. A bérfejlesztés végrehajtásának eljárási rendje A bérfejlesztés lebonyolításának szakmai irányítása a Kompenzáció felelőssége.

3. szám

A Kompenzáció által a MÁV Zrt., a MÁV-TARKCIÓ Zrt. és a MÁV-GÉPÉSZET Zrt. humánpartnereinek (a továbbiakban Humánpartnereknek) és/vagy a felelős vezetőknek megküldött, 14MMK feltételhiányos munkakörbe sorolt munkavállalók adatainak a főtevékenységi kör vezetők általi ellenőrzését, jóváhagyását követően az illetékes humánpartnerek létrehozzák az új munkakörnek megfelelő pozíciókat az SAP-ban, az érintett munkavállalókat áthelyezik, és részükre MMK értesítőt adnak ki. Felelős: MÁV Zrt. Humánpartner szervezet, MÁV-TRAKCIÓ Zrt. és a MÁV-GÉPÉSZET Zrt. humán igazgatója Határidő: 2008. január 16. Munkáltatói intézkedés miatt hátrányos jogkövetkezménnyel érintett munkavállalók adatainak megküldése a Kompenzáció részére. Felelős: MÁV Zrt. Humánpartner szervezet, MÁV-TRAKCIÓ Zrt. és a MÁV-GÉPÉSZET Zrt. humán igazgatója Határidő: 2008. január 16. Egyedi bérmegállapítással, külön engedéllyel 2008. január 1-jétől már érvényes személyi alapbérrel rendelkező munkavállalók adatainak megküldése a Kompenzáció részére. Felelős: MÁV Zrt. Humánpartner szervezet, MÁV-TRAKCIÓ Zrt. és a MÁV-GÉPÉSZET Zrt. humán igazgatója Határidő: 2008. január 16. A mozdonyvezetők szakmai gyakorlati idejének aktualizálása a 2008. január 1-jei állapotnak megfelelően, és a megadott struktúrában a Kompenzáció részére történő megküldése. Felelős: MÁV-TRAKCIÓ Zrt. humán igazgatója; felelős pályavasúti humánpartner Határidő: 2008. január 16. 3.5.3.2 A munkáltatói jogkörgyakorlók azonosítása

3.5.3.1 Az adattartalmak ellenőrzése, adattisztítás A SAP-adattartalmak áttekintése, ellenőrzése és szükség esetén az adatok korrekciója. Felelős: MÁV Zrt. Humánpartner szervezet, MÁV-TRAKCIÓ Zrt. és a MÁV-GÉPÉSZET Zrt. humán igazgatója Határidő: 2008. január 16. A 6-13MMK-ban foglalkoztatott azon munkavállalók adatainak megküldése a Kompenzáció részére, akik a munkakörük betöltéséhez szükséges valamennyi feltétellel nem rendelkeznek. Felelős: MÁV Zrt. Humánpartner szervezet, MÁV-TRAKCIÓ Zrt. és a MÁV-GÉPÉSZET Zrt. humán igazgatója Határidő: 2008. január 16.

A munkáltatói jogkörgyakorlók személyének meghatározása és beállítása az SAP rendszerben. Felelős: MÁV Zrt. Humánpartner szervezet, Személyügy vezető, Szervezetmenedzsment vezető, MÁV-TRAKCIÓ Zrt. és a MÁV-GÉPÉSZET Zrt. humán igazgatója Határidő: 2008. január 16. Paraméterek aktualizálása az SAP rendszerben Az alapbérfejlesztés folyamatához tartozó, a beállítórendszerben leképezésre kerülő aktuális paraméterek megadása a HSZ Információs egység részére. Felelős: Kompenzáció vezető Határidő: 2008.január 16.

3. szám


A paraméterek aktualizálása a beállítórendszerben, áttöltése a produktív rendszerbe. Felelős: HSZ Információs egység vezető Határidő: 2008. január 16. 3.5.3.3 Adat befagyasztás, generálás Az alapbérfejlesztés végrehajtásának kezdetekor megtörténik a bérfejlesztéskor felhasznált adatok befagyasztása, majd erre megkezdődik a bérfejlesztés generálása. Az adatok az SAP-Üzemvitelnél letárolásra kerülnek, ezt követően a bérfejlesztés alapadataiban (alapbér, munkakör, munkarend) történő bármilyen változtatás csak a Kompenzáció vezető engedélyével történhet január 31-ig. Felelős: HSZ Információs egység vezető Közreműködik: Kompenzáció vezető Határidő: 2008. január 17.

349

eltérés esetén a munkáltatói jogkörgyakorló vezetővel egyeztetés, a szükséges javítások elvégzése. Felelős: MÁV Zrt. Humánpartner szervezet, MÁVTRAKCIÓ Zrt. és a MÁV-GÉPÉSZET Zrt. humán igazgatója Határidő:2008.január 25. 3.5.3.7 A teljesen kitöltött és leellenőrzött bérfejlesztési adattábla megküldése A teljesen kitöltött és leellenőrzött differenciált bérfejlesztési adatokat tartalmazó adattábla megküldése a Kompenzáció részére SAP betöltés érdekében. Felelős: MÁV Zrt. Humánpartner szervezet, MÁVTRAKCIÓ Zrt. és a MÁV-GÉPÉSZET Zrt. humán igazgatója Határidő:2008.január 25. 3.5.3.8 Alanyi béremelés

3.5.3.4 Tájékoztatás az alanyi bérfejlesztés adatairól Humánpartnerek tájékoztatása az alanyi jogú bérfejlesztésben érintett (6-13 MMK) munkavállalók bérfejlesztési alapadatairól. Felelős: Kompenzáció vezető Határidő: 2008. január 18.

A csak alanyi bérfejlesztésben érintett 6-13 MMK-ba sorolt munkavállalók bérfejlesztésének központi végrehajtása. Felelős: Kompenzáció vezető Határidő:2008.január 28. 3.5.3.9 Minimumra állítás

3.5.3.5 Differenciálható keretösszeg meghatározása A Kompenzáció a 14-17MMK-ba tartozó munkavállalók vonatkozásában a személyenkénti differenciálható keretösszegeket szimulációval meghatározza, és a munkáltatói jogkörgyakorlók szerint rendezve az illetékes Humánpartnerek részére megküldi. Felelős: Kompenzáció vezető Határidő: 2008. január 18. (de.10óra) 3.5.3.6 Egyénenkénti differenciálható béremelés meghatározása 14-17 MMK-ban A vezetők/munkáltatói jogkörgyakorlók részére a bérfejlesztési tábla összeállítása és átadása. Felelős: MÁV Zrt. Humánpartner szervezet, MÁVTRAKCIÓ Zrt. és a MÁV-GÉPÉSZET Zrt. humán igazgatója Határidő: 2008. január 18. Az egyénenkénti differenciálható béremelési javaslatok megadása és visszaküldése a Humánpartnerek részére. Felelős: Főtevékenységi kör vezetők (munkáltatói jogkört gyakorlók) Határidő: 2008. január 23. A bérfejlesztési javaslatok ellenőrzése A vezetői bérjavaslatok visszaérkezését követően a differenciálható keretösszegek betartásának ellenőrzése,

A személyi alapbéreknek a sávminimumokra, illetve a munkaköri bérrendszeri minimumokra történő felzárkóztatása a bérfejlesztést követően. Felelős: Kompenzáció vezető Határidő:2008.január 28. 3.5.3.10 Nyugdíjasnak nem minősülő mozdonyvezetők béremelése A nyugdíjasnak nem minősülő, mozdonyvezető munkakörben foglalkoztatottak új alapbérének meghatározása a gyakorlati idő függvényében a 4. sz. melléklet alapján. Felelős: Kompenzáció vezető Közreműködik: MÁV-TRAKCIÓ Zrt. humán igazgatója, felelős pályavasúti humánpartner, HSZ Információs egység Határidő: 2008. január 28. 3.5.3.11 A mozdony segédkezelők béremelése A mozdony segédkezelői munkakörben foglalkoztatottak új alapbérének meghatározása a 4. sz. melléklet alapján. Felelős: Kompenzáció vezető Közreműködik: MÁV-TRAKCIÓ Zrt. humán igazgatója, HSZ Információs egység Határidő: 2008. január 28.

350


3.5.3.12 A bérfejlesztés adatainak betöltése A megküldött listák alapján a 380-as infotípuson a bérfejlesztési jogcímenkénti (kiigazításfajtánkénti) bérfejlesztési mértékek létrehozása, betöltése. Felelős: HSZ Információs egység vezető Közreműködik: Kompenzáció vezető Határidő: 2008. január 29. 3.5.3.13 A bérfejlesztés ellenőrzése A Kompenzáció koordinálása mellett a bérfejlesztés ellenőrzése a Humánpartnerekkel közösen. Felelős: Kompenzáció vezető Közreműködik: HSZ Információs egység, MÁV Zrt. Humánpartner szervezet, MÁV-TRAKCIÓ Zrt. és a MÁV-GÉPÉSZET Zrt. humán igazgatója Határidő: 2008. január 30. 3.5.3.14 2008. évi új személyi alapbérek betöltése, aktiválás A 380-as infotípus aktiválásával a 2008.01.01-től érvényes új alapbérek létrehozatala a 0008 infotípuson. Az összevont, kerekített jogcím létrehozása (infotípus generálás). A 380-as infotípus aktiválása. Felelős: HSZ Információs egység Határidő: 2008. január 31. Felelős: HSZ Információs egység vezetőF

3. szám

A bérértesítők aláíratása a munkáltatói jogkörgyakorlókkal. Felelős: MÁV Zrt. Humánpartner szervezet, MÁVTRAKCIÓ Zrt. és a MÁV-GÉPÉSZET Zrt. humán igazgatója Határidő: 2008. február 11. A bérértesítők aláíratása a munkavállalóval. Felelős: Munkáltatói jogkörgyakorlók Közreműködik: MÁV Zrt. Humánpartner szervezet, MÁV-TRAKCIÓ Zrt. és a MÁV-GÉPÉSZET Zrt. humán igazgatója Határidő: 2008. február 15. A munkavállalók által átvett bérértesítők 1 eredeti példányának visszaküldése az illetékes Humánpartner részére. Felelős: Munkáltatói jogkörgyakorlók Határidő: 2008. február 29. A visszaérkezett aláírt bérértesítők átadása a humánszolgáltató szervezet részére. Felelős: MÁV Zrt. Humánpartner szervezet, MÁVTRAKCIÓ Zrt. és a MÁV-GÉPÉSZET Zrt. humán igazgatója Határidő: 2008. március 5. Az aláírt bérértesítők szkennelése a SAP-ba. Felelős: Humánszolgáltató szervezet vezetője Határidő: 2008. április 30.

3.5.3.15 Betöltött alapbérek ellenőrzése, korrekciója 3.5.3.17 Vasúti Érdekegyeztető Tanács tájékoztatása A Humánpartnerek ellenőrzik a betöltött 2008. 01.01től érvényes személyi alapbért, és korrigálják − azon munkavállalóknál, akik jogerős határozatnak megfelelően érvényben lévő személyi alapbércsökkentésben érintettek munkáltatói eljárással, − azon munkavállalóknál, akiknél egyedileg, külön engedéllyel 2008. január 1-jétől érvényes személyi alapbér már megállapításra került, valamint − indokolt esetben más munkavállalóknál a Kompenzáció vezető engedélye alapján. Felelős: MÁV Zrt. Humánpartner szervezet, MÁVTRAKCIÓ Zrt. és a MÁV-GÉPÉSZET Zrt. humán igazgatója Határidő: 2008. február 4. Felelős: Humánpartner vezet 3.5.3.16 A bérértesítők elkészítése, aláírása, archiválása A munkavállalói bérfejlesztési értesítések elkészítése az SAP-ból történik. A bérértesítők 2 példányos nyomtatása a munkáltatói jogkör gyakorlók telephelye szerint valósul meg. Felelős: HSZ Információs egység vezetője Határidő: legkésőbb 2008. február 7.

A bérfejlesztés végrehajtásáról tájékoztató átadása a VÉT számára. Felelős: Humánerőforrás igazgató Közreműködik: Kompenzáció vezető Határidő: 2008. április 15. III. HATÁLYBA LÉPÉS Jelen utasítás 2008. január 1-jétől lép hatályba és viszszavonásig érvényes, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a 2007. évi személyi alapbérek meghatározásáról és a bérfejlesztés végrehajtásáról szóló 2/2007. (MÁV. Ért. 5.) HVH utasítás.

3. szám


IV. MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet: Kiemelt munkakörök 6-13 MMK-ban 2. sz. melléklet: Állomások kategóriába történő sorolás szerint 3. sz. melléklet: A MÁV Zrt. Munkaköri Kategóriákhoz tartozó személyi alapbérsávok 4. sz. melléklet: A 2008. január 1-jétől hatályos szakmai gyakorlati időhöz rendelt mozdonyvezetői személyi alapbérek

351

A mozdony segédkezelők személyi alapbére 2008. január 1-jétől 5.a. sz. melléklet: Értesítés a személyi alapbér megállapításáról 5.b. sz. melléklet: Értesítés a nyugdíjasnak nem minősülő mozdonyvezetők személyi alapbér megállapításáról Heinczinger István s. k. vezérigazgató

Fotóriporter 30000773 Leltározó ügyintéző 30000784 Állomási levelező 30000827 Vonatkezelő-levelező 30000829 Kocsirendező az I. kategóriába sorolt állomásokon 30000836 Vonali kocsirendező az I. kategóriába sorolt állomásokon 30000841 Váltókezelő, vonóvezetékes az I. kategóriába sorolt állomásokon 30000842 Váltókezelő, helyszíni állítású az I. kategóriába sorolt állomásokon 30000843 Váltókezelő, elektrodinamikus az I. kategóriába sorolt állomásokon 30000908 Vonalgondozó betanított munkás 30002139 Levelező gépkocsivezető 9 MMK kiemelt munkakörök 30000738 Távirda koordinátor 30000796 Vontatási számadó ügyintéző 30000916 Nehézgépkezelő 30000839 Vezető váltókezelő az I. kategóriába sorolt állomásokon 30000866 Hegesztő-lángvágó 10 MMK kiemelt munkakörök 30000749 Anyag- és eszközkezelési előadó I.

30000768

Munkakör kulcs (Obj. Munkakör (Objektum neve) ID) 8 MMK kiemelt munkakörök 30000748 Kommunikációs ügyintéző

13530002 13530021

13550061 21390008 25230015 25230022 25290001 25290002 25230068

13550040

13550020

13550017

13530014

13530003

74430009 74430011 74430015

13550018

FEOR (Obj. Rövid neve)

Mozdonyfelvigyázó Programalkalmazási szakelőadó I. Humánpartner szakelőadó I. Humánszolgáltató szakelődó I. Pénzügyi szakelőadó I. Számviteli szakelőadó I. Oktatási szakelőadó I.

Rendelkező forgalmi szolgálattevő I-II. kategóriába sorolt állomásokon Forgalmi szolgálattevő I-II. kategóriába sorolt állomásokon Beosztott mester

Művezető

13 MMK kiemelt munkakörök 30000260 Főpályamester 30000268 Vonalkezelő

30001776

30000520

30000519

30000494 30000498

30000391

30000299

30000287

30000281

30000279

30000263

Munkakör Munkakör (Objektum neve) kulcs (Obj. ID) 11 MMK kiemelt munkakörök 30000280 Külsős forgalmi szolgálattevő az I. kategóriába sorolt állomásokon 30000876 Alállomási műszerész 30000878 Biztosítóberendezési műszerész 30000882 Távközlő műszerész 12 MMK kiemelt munkakörök 30000261 Felügyeleti pályamester

Kiemelt munkakörök 6-13 MMK-ban


36230002

74250007

36120002 42190013 83230001 52230001

76420010 41930009

52230005

52230004

52230003

52220012

37190004 39100012 41930002 52210005 52220002

36220001


1. sz. melléklet

352 3. szám

74250001 74430012 74490007 76290001 52220013

73420002 74210004 74210011 74230005


30000893 30000900 30000837

30000879

30000864

30000856 30000858 30000863

30000854

Munkakör kulcs (Obj. ID)

Minősített hegesztő Kábel és hálózatszerelő Akkumulátor javító, szerelő Általános karbantartó Vonali tolatásvezető az I. kategóriába sorolt állomásokon

Járműasztalos Kitérő lakatos Biztosítóberendezési lakatos Padló alatti kerékesztergályos

Munkakör (Objektum neve)

13550042

13530014 13550056 13530020 13550130


30000289

30002331

30000267

Munkakör kulcs (Obj. ID) 30000283 30000297 Mester Gépészeti diszpécser TEB vonalellenőr Állomásfőnök I. a III-IV. kategóriába sorolt állomásokon Főrendelkező

Munkakör (Objektum neve)


354


3. szám

2. sz. melléklet Állomások kategóriába történő sorolás szerint I.kategória Statisztikai szám 10025 10033 11387 és 12641 13748 és 40485 10017 01016 02246 és 43778 01289 és 01271 13912 01024 02170 és 43646 06502 01362 14175 és 42077 14134 és 42127 18036 01222 és 01214 03269 11205 és 40667 06437 06189 és 06197 14019 13862 14191 és 42358 10082

Állomás neve BP−FERENCVÁROS BP−NYUGATI MIS−TISZAI és RENDEZŐ SZOLNOK és RENDEZŐ BP−KELETI PU BP−DÉLI PU SZOMBATHELY és RENDEZŐ GYŐR és RENDEZŐ DEBRECEN BP−KELENFÖLD CELLDÖMÖLK és RENDEZŐ DUNAÚJVÁROS és KIKÖTŐ HEGYESHALOM ZÁHONY és RENDEZŐ FÉNYESLITKE és DÉLI RENDEZŐ BÉKÉSCSABA KOMÁROM és RENDEZŐ SZÉKESFEHÉRVÁR és REPÜLŐTÉR HATVAN és RENDEZŐ GYÉKÉNYES DOMBÓVÁR és DOMBÓVÁRALSÓ NYÍREGYHÁZA PÜSPÖKLADÁNY EPERJESKE−ÁTRAKÓ és RENDEZŐ RÁKOSRENDEZŐ

II. kategória Statisztikai szám 11064 és 10280 05843 10116 01172 12567 és 12575 11445 12740 10447 10074 11296 01974 17194 16352 04895 16311 03624 17228 és 17210 17137

Állomás neve SOROKSÁR−TERMINÁL és BILK DUNAI FINOMÍTÓ BP−SOROKSÁRIÚT ALMÁSFÜZITŐ TISZAÚJVÁROS és TPALKONYAERŐMŰ SZERENCS SAJÓSZENTPÉTER VÁC RÁKOS FÜZESABONY RAJKA KISKUNDOROZSMA KELEBIA ZALAEGERSZEG KISKUNHALAS NAGYKANIZSA SZEGED és RENDEZŐ KISKUNFÉLEGYHÁZA

06288 13722 03640

KAPOSVÁR CEGLÉD MURAKERESZTÚR

03996 07294 05371

AJKA PÉCS ZALASZENTIVÁN

01131 10173 05876 01032 15495 03947 10066 18614 04598 05926 11239 01511 17111 11361

TATABÁNYA KŐBÁNYA−KISPEST PUSZTASZABOLCS BUDAÖRS MÁTÉSZALKA VESZPRÉM KŐBÁNYA- FELSŐ OROSHÁZA TAPOLCA SÁRBOGÁRD VÁMOSGYÖRK ESZTERGOM KECSKEMÉT NYÉKLÁDHÁZA

3. szám


355

3. sz. melléklet A MÁV Zrt. Munkaköri Kategóriákhoz tartozó személyi alapbérsávok A MÁV Zrt. Munkaköri Kategóriákhoz tartozó* 2008. évi személyi alapbérsávok és a 2008. január 1-jétől érvényes munkaköri bérrendszeri személyi alapbér minimumok

MMK 6 7 8 8 kiemelt 9 9 kiemelt 10 10 kiemelt 11 11 kiemelt 12 12 kiemelt 13** 13 kiemelt 14 15 16 17

Sávminimum 75 000 78 000 80 000 87 000 100 000 113 000 127 000 170 000 204 000 234 000 300 000 387 000

Ajánlott munkaköri bérrendszeri minimumok a MÁV-nál eltöltött munkaviszony alapján 5 év alatt

5-15 év

15 év felett

78 000 82 000 86 000 90 000 94 000 100 000 104 000 113 000 117 000 127 000 131 000 152 000 170 000 195 000 204 000 234 000 300 000 387 000

80 000 84 000 88 000 92 000 96 000 102 000 106 000 115 000 119 000 129 000 133 000 154 000 172 000 197 000 206 000 236 000 302 000 389 000

82 000 86 000 90 000 94 000 98 000 104 000 108 000 117 000 121 000 131 000 135 000 156 000 174 000 199 000 208 000 238 000 304 000 391 000

Sávmaximum 95 000 99 000 114 000 128 000 145 000 177 000 202 000 246 000 300 000 372 000 476 000 614 000

* Vonatkísérő munkakörökben 37,5 óra, a többi munkakörben 38 óra kötelező heti munkaidő mellett ** „Pályakezdő diplomás minimális személyi alapbér”: 2008. január 1-jétől a MÁV Zrt-hez újonnan belépő, felsőfokú állami iskolai végzettséggel (oklevéllel, illetve diplomával) rendelkező, 13 MMK-ba sorolt pályakezdők minimális személyi alapbére: o főiskolai végzettség esetén 191 000 Ft/hó, o egyetemi végzettség esetén 210 000 Ft/hó.

356


3. szám

4. sz. melléklet A 2008. január 1-jétől hatályos szakmai gyakorlati időhöz rendelt mozdonyvezetői személyi alapbérek Gyakorlati idő (év) 0 – 4 év 5 – 9 év 10 -14 év 15 -19 év 20 -24 év 25 -29 év 30 évtől kezdődően

Személyi alapbér (Ft/hó) 161 600 173 000 184 300 195 600 206 600 217 300 228 400

A mozdony segédkezelők személyi alapbére 2008. január 1-jétől Életkor (év) 45 – 50 évig 51 – 55 év között 55 év felett

Személyi alapbér (Ft/hó) 155 000 163 000 171 300

3. szám


357

5.a. sz. melléklet Értesítés a személyi alapbér megállapításáról

………………./2008.

ÉRTESÍTÉS a személyi alapbér megállapításáról Név: ………………………………………………………… Törzsszám: ………………………… Szervezet:………………………………………………………………………………………………… Értesítem, hogy a 2007. december 29-én a MÁV Zrt. és az aláíró szakszervezetek között megkötött, a 2008. évi bérintézkedések végrehajtásáról szóló megállapodás (Gy. 81096/2007.) alapján személyi alapbére 2008. január 1-tĘl ………….....Ft/hó. A jelen intézkedéssel szemben annak kézhezvételétĘl (kézbesítésétĘl) számított 15 napon belül a munkáltatónál egyeztetést kezdeményezhet (Kollektív SzerzĘdés 84.§ 2.). Egyeztetés kezdeményezése esetén - megállapodás alapján - békéltetĘ igénybevételére van lehetĘség (Munka Törvénykönyve 199/A. § és Kollektív SzerzĘdés 84/A. §). Az egyeztetés kezdeményezése, illetve a békéltetĘ igénybevétele a bírósági eljárás megindítására vonatkozó jogosultságot, valamint a kereset elĘterjesztésére a Munka Törvénykönyve 201. §-ában meghatározott határidĘt nem érinti. Bírósági eljárás kezdeményezése esetén a keresetet az általános elévülési idĘn belül lehet elĘterjeszteni az illetékes Munkaügyi Bíróságnál. A kereset benyújtásának az intézkedés végrehajtására halasztó hatálya nincs. …………………… 2008. ……………… hó …. nap ............................................... Munkáltatói jogkört gyakorló 1 példányt átvettem: 2008. ……………… hó …. nap .............................................. Munkavállaló

358


3. szám

5.b. sz. melléklet Értesítés a nyugdíjasnak nem minősülő mozdonyvezetők személyi alapbér megállapításáról

………………./2008.

ÉRTESÍTÉS a nyugdíjasnak nem minĘsülĘ mozdonyvezetĘk személyi alapbér megállapításáról Név: ………………………………………………………… Törzsszám: ………………………… Szervezet:………………………………………………………………………………………………… Értesítem, hogy a 2007. december 29-én a MÁV Zrt. és az aláíró szakszervezetek között megkötött, a 2008. évi bérintézkedések végrehajtásáról szóló megállapodás (Gy. 81096/2007.) alapján személyi alapbére 2008. január 1-tĘl ………….....Ft/hó. Számított szakmai gyakorlati ideje: ………… év. A jelen intézkedéssel szemben annak kézhezvételétĘl (kézbesítésétĘl) számított 15 napon belül a munkáltatónál egyeztetést kezdeményezhet (Kollektív SzerzĘdés 84.§ 2.). Egyeztetés kezdeményezése esetén - megállapodás alapján - békéltetĘ igénybevételére van lehetĘség (Munka Törvénykönyve 199/A. § és Kollektív SzerzĘdés 84/A. §). Az egyeztetés kezdeményezése, illetve a békéltetĘ igénybevétele a bírósági eljárás megindítására vonatkozó jogosultságot, valamint a kereset elĘterjesztésére a Munka Törvénykönyve 201. §-ában meghatározott határidĘt nem érinti. Bírósági eljárás kezdeményezése esetén a keresetet az általános elévülési idĘn belül lehet elĘterjeszteni az illetékes Munkaügyi Bíróságnál. A kereset benyújtásának az intézkedés végrehajtására halasztó hatálya nincs. …………………… 2008. ……………… hó … nap ............................................... Munkáltatói jogkört gyakorló 1 példányt átvettem: 2008. ……………… hó …. nap .............................................. Munkavállaló

3. szám


Egyéb közlemények Elveszett szolgálati megbízólevél érvénytelenítése A MÁV ZRt. Forgalmi csomópont Nagykanizsa Állomásfőnökség Fonyód létszámába tartozó Both István állomásfőnök részére kiállított 007538 sz. szolgálati megbízólevél ismeretlen körülmények között elveszett. Fenti sorszámú szolgálati megbízólevél érvénytelen,azt megtalálás vagy felmutatás esetén be kell vonni és a körülményeket tisztázó jegyzőkönyv kíséretében a Jogi Igazgatóság Ügykezelési és Dokumentációs Szolgáltató Egysége részére meg kell küldeni.

359

360


3. szám

3. szám


361

362


3. szám

3. szám


363

364


3. szám

Szerkeszti a MÁV ZRt. Vezérigazgatóság Jogi Igazgatósága Budapest VI., Andrássy út 73-75. Telefon: 511-3654 Szerkesztésért felelős a Szerkesztőbizottság. Kiadja a MÁV ZRt. Jogi Igazgatósága. Felelős kiadó: Dr. Németh Anikó. Terjeszti a MÁV ZRt. Ügykezelési és Dokumentációs Szolgáltató Szervezet (Budapest VI., Andrássy út 73-75.).

HU ISSN 1419–3973 Nyomdai előkészítés: COMP-Press Kft. Budapest. Felelős vezető: Ibos Ferenc, műszaki vezető: Szabó Károly Nyomtatás: Magyar Hivatalos Közlönykiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelős vezető: Burján Norbert igazgató. Tsz.: 08-0344. www.hknyomda.hu

ÉRTESÍTÕ MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZÁRTKÖRÛEN MÛKÖDÕ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Utasítások. 3. szám 123. évfolyam február 8. TARTALOM

Recommend Documents