ÉRTESÍTÕ MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZÁRTKÖRÛEN MÛKÖDÕ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Utasítások. 20. szám 123. évfolyam július 11. TARTALOM

20. szám

123. évfolyam

2008. július 11.

ÉRTESÍTÕ MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZÁRTKÖRÛEN MÛKÖDÕ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG TARTALOM Oldal

Utasítások 28/2008. (VII. 11. MÁV Ért. 20.) VIG. sz. vezérigazgató utasítás az idegen személyek MÁV Zrt. területén történő tartózkodásának és a külső vállalkozók MÁV Zrt. területén történő munkavégzésének munkavédelmi feltételeiről ..................... 1353 29/2008. (VII. 11. MÁV Ért. 20.) VIG. sz. vezérigazgatói utasítás a 2008 évi várható eredmény javításáról ......................... 1376 15/2008. (VII. 11. MÁV Ért. 20.) PÁVIGH. sz. portfolió-kezelési általános vezérigazgató-helyettesi utasítás a MÁV Zrt. pénzmosás elleni szabályzatáról ............................................ 1377

Utasítások 28/2008. (VII. 11. MÁV Ért. 20.) VIG. sz. vezérigazgató utasítás az idegen személyek MÁV Zrt. területén történő tartózkodásának és a külső vállalkozók MÁV Zrt. területén történő munkavégzésének munkavédelmi feltételeiről 1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA Meghatározni a MÁV Zrt. területén munkát végzők és/ vagy szolgáltatást nyújtók, a munkavégzés hatókörében tartózkodók, a MÁV Zrt. szolgáltatásait igénybevevők és az ügyfelek személyi biztonsága érdekében, valamint a MÁV Zrt. üzleti érdekeinek védelme céljából a MÁV Zrt. területén történő munkavégzés munkavédelmi feltételeit, valamint az idegen személyek MÁV Zrt. területére történő belépési rendjével, mozgásával kapcsolatos feladatokat.

Oldal 5/2008. (VII. 11. MÁV Ért. 20.) ÜÁVIGH. sz. üzletági általános vezérigazgató-helyettesi utasítás a helyszíni gyakorlati forgalmi oktatások megszervezéséről és lebonyolításáról…. 1387

Egyéb közlemények Közhasznúsági jelentés a MÁV Szimfónikusok Zenekari Alapítvány 2007 évi gazdálkodásáról ......................................... 1389 Elveszett vasútőr és felügyeleti igazolvány érvénytelenítése .... 1399 Felesleges tárgyi eszközök meghirdetése ................................... 1399

2.0 HATÁLY- ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1. Az utasítás személyi hatálya kiterjed: 2.1.1. a MÁV Zrt.-vel munkaviszonyban álló, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján munkát végzőkre (pl. egyszeri megbízás, megbízási szerződés alapján munkát végző személy, alkalmi munkavállaló, kölcsönzött munkaerő, nyugdíjas foglalkoztatott stb.), amelyek esetében a munkáltatót terhelő kötelezettségek a MÁV Zrt-t terhelik. 2.1.2. a MÁV Zrt. területén munkát végző külső vállalkozókra a vonatkozó szerződések szerint. Az utasítás szempontjából ide kell érteni az önmagát foglalkoztató egyéni vállalkozót, valamint azt a magánszemélyt, aki a MÁV Zrt. területére – a MÁV Zrt. közvetlen megbízása vagy közvetlen engedélye alapján – szerez munkavégzési jogosultságot valamint teljesíti munkavégzési kötelezettségét..

1354

A MÁV ZRt. Értesítője

2.1.3. A személyi hatály nem terjed ki: 2.1.3.1. a külön jogszabályban meghatározott jogkörének gyakorlása közben az államhatalmi és közigazgatási szervek, bíróságok, ügyészségek és egyéb hatóságok képviselőire, munkavállalóira. Az előzőekben felsoroltak képviselői mellé – igény esetén – kísérőt kell biztosítani. Az igényelt kísérő személyesen köteles gondoskodni a vasútüzemi szempontú biztonsági szabályok betartásáról. Ha az előzőekben említett szervek – bejelentett – tevékenységüket a MÁV Zrt. kísérője nélkül kívánják végezni, tevékenységük megkezdése előtt vezetőjüket – illetve egy személy esetén a tevékenységet végzőt – nyilatkoztatni kell a biztonsági szabályok ismeretéről (1. sz. melléklet). Ha a MÁV Zrt. az igényelt kísérőt nem tudja biztosítani, vagy az igényelt biztonsági intézkedéseket (pl.: az ellenőrzött terület feszültség-mentesítése) előírásokat nem tudja teljesíteni, ezt a tényt az előzőekben említett szervek képviselőjével írásban közölni kell. 2.1.3.2. a MÁV Zrt. területén vállalkozó vasúti tevékenységet végző vállalkozó vasúti társaságokra, akikkel a – jogszabályban nem szereplő – biztonsági feltételekről alkalmas módon írásban (pl.: szerződés, együttműködési megállapodás, nemzetközi szerződés, kölcsönösen elismert szakmai utasítás stb.) kell megállapodni. 2.1.3.3. a MÁV Zrt. területén őrző-védő feladatot ellátókra, akikkel a – jogszabályban nem szereplő – biztonsági feltételekről alkalmas módon írásban (pl.: szerződés, együttműködési megállapodás, nemzetközi szerződés stb.) kell megállapodni. 2.1.3.4. azokra a vállalkozókra (munkát végzőkre), akik a MÁV Zrt. területén nem bejelentett munkát végeznek (pl. parlagfű nem bejelentett „kényszerkaszálása”) 2.2 Az utasítás területi hatálya kiterjed: 2.2.1 Azokra a MÁV Zrt. tulajdonában és/vagy kezelésében lévő területekre, ahol az üzemeltetői és munkáltatói jogokat a MÁV Zrt. részben vagy egészben gyakorolja, és oda idegeneket léptetnek be, vagy ott külső vállalkozó munkát, szolgáltatást végez.

20. szám

2.2.4. A MÁV Zrt.-től bérelt területek, építmények bérleti szerződésében meghatározott területekre, ha a bérlemény megközelítési útvonala vasútüzemi területen van, vagy a bérelt területen történő tevékenység érinti, vagy kapcsolatban van a vasútüzemi tevékenységgel, kivéve, ha a bérleti szerződés a biztonsági követelményeket (feltételeket) is megfelelően tartalmazza. 2.3. Kivételek a területi hatály 2.2. pontban foglalt szabályai alól Az előző bekezdésekben rögzített területi hatály nem terjed ki azokra a munkaterületekre, ahol a munkaterület a MÁV Zrt. tulajdonában (kezelésében) van, de az üzemeltetői és munkáltatói jogokat (pl.: szerződés, alapító okirat vagy más dokumentáció alapján) kizárólagosan a területet használó külső vállalkozó vagy más jogi személy gyakorolja. 2.4. Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős A Jogi Igazgatóság és az Egészség-, Biztonság és Környezetvédelmi Osztály vezetője. 3.0 FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA Az utasításban előforduló valamint az utasítás alkalmazása során előforduló alábbi fogalmak értelmezése a következő meghatározások szerint történik. 3.1 A MÁV Zrt. területe: Az utazóközönség és a fuvaroztató felek részére meg nem nyitott területek (a továbbiakban: a vasút zárt területe), illetve egyéb (épületek, irodaházak), korlátozás nélkül vagy időszakosan utasforgalmi és/vagy fuvarozási célra megnyitott területek (továbbiakban: a vasút nyitott területe) valamint a vasúti tevékenység üzemszerű működéséhez kapcsolódó területek. 3.2 Külső vállalkozó:

2.2.2 A MÁV Zrt. területén a külső vállalkozó vagy munkavállalója által végzett mérések, próbák, kiállítások, kísérletek területeire, függetlenül attól, hogy a tevékenység tárgya (pl. jármű, próbaberendezés, kísérletre használt takarítógép, kiállítási terület stb.) a külső vállalkozó, vagy a MÁV Zrt. tulajdonában (kezelésében) van. 2.2.3. Azokra a MÁV Zrt. tulajdonában és a MÁV Zrt tulajdonában levő gazdálkodó szervezet. kezelésében, vagy a MÁV Zrt. kezelésében, de a MÁV Zrt. tulajdonában levő gazdálkodó szervezet tulajdonában lévő munkaterületekre, ahol a MÁV Zrt. munkavállalói, szerződéses partnerei esetenként végeznek munkát. (Pl. MÁV Zrt. tulajdonában lévő kft.-k vágányhálózata, ha azok műszaki felügyeletét a MÁV Zrt. látja el.)

Egyéni vállalkozók, társas vállalkozók, egyesületek, alapítványok, állami vagy magán tulajdonban levő gazdasági társaságok, egyéb gazdálkodó szervezetek, ezek munkavállalói, alvállalkozói vagy megbízottjai, függetlenül azok szervezeti, társasági formájától és alapítójától. Az utasítás szempontjából e fogalomkörbe tartoznak a 2.1.2. pontban említett egyéb jogosultság alapján a MÁV Zrt. területén munkát végző személyek is. 3.3 Munkaeszköz: Minden gép, készülék, szerszám vagy berendezés, amelyet a munkavégzés során alkalmaznak vagy azzal összefüggésben használnak (kivéve: az egyéni védőeszköz).

20. szám


3.4 Munkahely: Minden olyan szabad vagy zárt tér (ideértve a föld alatti létesítményt, a járművet is), ahol munkavégzés céljából vagy azzal összefüggésben munkavállalók tartózkodnak. 3.5 Elválasztott munkahely (munkaterület): 3.5.1 Az a külső vállalkozó részére átadott vasúti jármű vagy pályarész, amelyik a MÁV Zrt. szakmai utasításaiban foglaltak szerint van lezárva és fedezve, és a külső vállalkozó által alkalmazott gép, berendezés szerkezeti eleme – a technológiának megfelelő, rendeltetésszerű használatánál az engedélyezett munkavégzés közben – nem ér a szomszédos vágány elsodrási határán belül;

1355

3.6.2 Az a – külső vállalkozó részére átadott – lezárt és/vagy fedezett vágány, amelyen a külső vállalkozó által alkalmazott gép, berendezés szerkezeti eleme – a technológiának megfelelő, rendeltetésszerű használatánál az engedélyezett munkavégzés közben – a szomszédos vágány űrszelvényén belül ér, vagy a külső vállalkozó az engedélyezett tevékenységet átmenetileg – a lezárt, fedezett vágányt elhagyva – a munka jellegének megfelelően előre kiszámíthatóan a szomszédos vágányon közlekedő vonat elsodrási határán belül végzi. 3.6.3 Az a közlekedési útvonal, peron, tárolóterület stb., amelyen – a külső vállalkozó munkavégzésével egyidejűleg – a MÁV Zrt. munkavállalói egyidejűleg annak funkcióját vagy biztonsági állapotát lényegesen megváltoztató (pl. útfelbontás, az ott közlekedők biztonságát befolyásoló rakodás stb.) munkát végeznek;

3.5.2 Az a lezárt munkaterület (épület és az épülethez, illetve az ingatlanhoz tartozó külső terület, vasúti jármű stb.), amelynek határai jól láthatóan, mechanikus eszközökkel körül vannak kerítve, és amely területre történő bejutás lezárható nyílászárón keresztül történhet;

3.6.4 Az a munkaterület, amelyen a MÁV Zrt. és a külső vállalkozó munkavállalói azonos időpontban a személyi biztonságot befolyásoló munkát (pl. a vágányon álló járműveken a MÁV Zrt. dolgozói egyidejűleg karbantartást, fűtési próbát, javítást stb.) végeznek;

3.5.3 Az a munkaterület, amelyen a MÁV Zrt. és a külső vállalkozó munkavállalói nem végeznek egyidejűleg a személyi biztonságot befolyásoló munkát (pl. a vágányon álló járműveken a külső vállalkozó által végzett takarítás közben a MÁV Zrt. munkavállalói egyidejűleg nem végeznek karbantartást, fűtési próbát, javítást stb.);

3.6.5 Az a munkaterület, amelyet a külső vállalkozó és a MÁV Zrt. munkavállalói azonos időpontban technológiai célra veszik igénybe (pl. a mozdonyjavító csarnok tetőszerkezetén a külső vállalkozó karbantartást végez, s azzal egyidejűleg az alatta lévő vágányon járműjavítást végeznek).

3.5.4 Az a munkaterület, amelyet a külső vállalkozó és a MÁV Zrt. munkavállalói egyidejűleg nem vesznek igénybe technológiai célra, és a technológia – mechanikus szerkezetekkel történő elválasztás nélkül is – szervezési intézkedésekkel jól elválasztható;

3.6.6. Nem minősül nem elválasztott munkahelynek (munkaterületnek) a munkavégzési hely megközelítésére használt útvonal, ha azt a külső vállalkozó csak közlekedési célra veszi igénybe. 3.7 Nem egyidejűleg használt munkaterület:

3.5.5 Az a munkaterület, amelynek területi határai jól láthatóan meg vannak jelölve, és az elválasztást egyértelműen (kimutatható oktatáson vagy területhatárokon elhelyezett felirattal) az érdekeltek tudomására hozták. 3.5.6. Az a vasúti pályarész, amelynek területi határai – a vonatkozó szakmai utasítások szerint – jól láthatóan meg vannak jelölve, és az elválasztást egyértelműen (dokumentált oktatáson, vagy írásban történő kézbesített értesítéssel) az érdekeltek tudomására hozták. 3.6 Nem elválasztott munkahely (munkaterület): 3.6.1 Az a – külső vállalkozó részére átadott – vasúti jármű vagy vasúti vágány, amelyik a MÁV Zrt. szakmai utasításaiban foglaltaknak megfelelően nincs lezárva, illetve fedezve, és ott a külső vállalkozó tevékenysége közben a MÁV Zrt. is végezhet munkát, vagy egyéb vasútüzemi tevékenységet;

Az a kijelölt közlekedési útvonal, amelyet a külső vállalkozó csak a szerződésben foglaltak teljesítéséhez szükséges eszközök szállítására, illetve a munkaterület megközelítésére használ, függetlenül attól, hogy azzal egyidejűleg azonos területen a MÁV Zrt. munkavállalói is közlekednek, vagy más technológiai célból ott tartózkodnak (pl. kocsitisztításnál a tisztítóvágány lezártnak tekintendő, függetlenül attól, hogy a szomszédos vágányon egyidejűleg tolatást, vonatmozgást stb. végeznek). 3.8 Szerződés Meghatározott teljesítésre irányuló kölcsönös kötelezettségvállalás. Az utasítás szempontjából szerződésnek minősül arra a tevékenységre kötött megállapodás, engedély is, ami a MÁV Zrt. területén, vagy azt érintve, de nem a MÁV Zrt. részére végzendő teljesítésre irányul.

1356


3.9. Üzemeltetői és munkáltatói jogok kizárólagos gyakorlása Az utasítás szempontjából az üzemeltetői és munkáltatói jogokat a munkáltató kizárólagosan akkor gyakorolja, ha a munkavállalót szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatja, és a munkavállaló által használt (igénybe vett) munkahelyre, munkaeszközre vonatkozó munkavédelmi szabályok megtartatására (pl.: a munkaeszközök rendszeres vizsgálata, karbantartása, tisztítása, pótlása, elsősegélynyújtás tárgyi feltételeinek biztosítása, üzemeltetési dokumentációk meglétének biztosítása stb.) – mint munkáltató – kizárólagosan kötelezett. 3.10. A terület felett közvetlen üzemeltetői, munkáltatói felügyeletet gyakorló Az utasítás szempontjából a szervezeti egység közvetlen irányítása alatt működő – területileg és létszámilag egymástól különálló, kinevezett, vagy megbízott vezető által irányított – szolgálati egység vezetője, függetlenül attól, hogy ellátja-e a szolgálati egységre meghatározott térbeli határokon belül lévő létesítményekkel kapcsolatos üzemeltetői feladatokat (karbantartás, időszakos vizsgálat, javítás stb.), vagy azokat csak használja. (pl.: forgalmi csomópontoknál az állomásfőnök, területi központok végrehajtási egységeinek vezetői stb.). 3.11 A területet használó szervezeti egység vezetője Az utasítás szempontjából az a személy, aki a szolgálati helyre meghatározott térbeli határokon belüli létesítmények rendeltetésszerű használatát szervezi, irányítja (pl.: állomásfőnökség területén az állomásfőnök, függetlenül attól, a telepített vagy létesítmények karbantartását más végzi.). 3.12 Az érintett terület közvetlen vezetője: Az a személy, aki az érintett területen a munkavégzést közvetlenül szervezi és irányítja, vagy a területet használó szervezeti egység vezetője. 3.13 Adott területen az üzemeltetői jogok részbeni gyakorlása Az a tevékenység, amikor az adott területen lévő berendezések üzemeltetői feladatait (karbantartás, javítás, időszakos vizsgálat stb.) ügyrendileg más-más szervezeti egységek kötelesek elvégezni (pl. MÁV kft.-k területén ha a vágányhálózat karbantartását, vizsgálatait a MÁV Zrt. végzi, de ugyanazon a területen lévő kocsivonszoló berendezés karbantartását, javítását, vizsgálatait a kft. végzi).

20. szám

3.14 Idegen személy A MÁV Zrt.-vel munkaviszonyban nem álló természetes vagy jogi személy, aki vagy amelynek képviselője nem a MÁV Zrt. érdekében végzendő munka okán tartózkodik a MÁV Zrt. területén. 3.15. Szolgálati egység A szervezeti egység közvetlen irányítása alatt működő, területileg és létszámilag egymástól különálló, kinevezett, vagy megbízott vezető által irányított egység (pl: forgalmi csomópontoknál az állomások, területi központok végrehajtási egységei stb.). 4.0 AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.1 Idegenek a MÁV Zrt. területére történő belépési rendje 4.1.1 A belépés engedélyezése és feltételei 4.1.1.1. A MÁV Zrt. zárt és nyitott területére az idegen személyek munkavégzés céljából csak belépési engedély (2. sz. melléklet) birtokában léphetnek be. 4.1.1.2 A belépési engedély lehet csoportos is (3. sz. melléklet) abban az esetben, ha a munkavégzést egy helyen legalább öt személy végzi. A csoportos engedélyt a külső vállalkozó helyszínen tartózkodó vezetője köteles magánál tartani. 4.1.1.3 A MÁV Zrt. nem technológiai célú épületeibe, irodaházaiba, területi központok épületeibe a be- és kiléptetést, idegen, vagy külső vállalkozó által végzendő munkavégzés rendjét a területet (épületet, irodaházat) üzemeltető köteles – a tárggyal kapcsolatos egyéb utasítások (pl.. vezérigazgatói utasítás) figyelembevételével – szabályozni. Az ilyen épületekben történő munkavégzéshez belépési engedély nem kötelező, de az üzemeltető a belépési engedélyt kötelezővé teheti. 4.1.1.4 Külföldi vállalkozók MÁV Zrt. területén történő munkavégzésére az utasítás rendelkezéseit a nemzetközi szerződésekkel összhangban kell alkalmazni. 4.1.1.5 Vendégek, látogatók, újságírók a MÁV Zrt. zárt területére csak kísérővel léphetnek be. Kísérő csak az érintett területet ismerő, a MÁV Zrt. munkavállalója lehet. A kísérő személyesen köteles gondoskodni a biztonsági szabályok érvényesítéséről és a MÁV Zrt. üzleti érdekeinek védelméről. Újságírók részére a 4. sz. melléklet szerinti belépési és felvétel-készítési engedélyt kell kiadni. Vendégek, látogatók részére belépési engedélyt kiadni nem kell, de az érintett terület közvetlen vezetője részére a látogatást be kell jelenteni, aki azt – indokolt esetben – jogosult megtiltani, illetve feltételekhez kötni. 4.1.1.6 A MÁV Zrt. zárt területén a részükre biztosított jogkör alapján a 2. sz. melléklet szerinti belépési engedély nélkül tartózkodhatnak:

20. szám


– a 2.1.3. pontban meghatározott személyek hivatalos feladataik ellátása céljából, – azok a személyek, akik az elzárt területen laknak és a lakásuk megközelítésére más lehetőség nincs (az elzárt területen lévő lakás megközelítési útvonalát a területileg illetékes szolgálati egység vezetője határozza meg, amelyet alkalmas módon, bizonyíthatóan köteles a lakáshasználó tudomására hozni, és az útvonal használatát engedélyezni.) 4.1.1.7 A belépés engedélyezésére az alábbiak jogosultak, illetve kötelesek a MÁV Zrt. gazdasági érdekeinek és titokvédelem szabályainak figyelembevételével: a) a végrehajtó jellegű szolgálati egységek vezetői az adott szolgálati egység területe vonatkozásában, ha a belépés eseti jellegű, vagy nem hosszabb 5 naptári napnál; b) a Jogi Igazgatóság területi egysége az illetékességi területén működő egy vagy több szolgálati egység területét érintő belépés vonatkozásában; c) a MÁV Zrt. Kommunikációs Igazgatóság vezetője a hivatásos újságírók, fotoriporterek, televíziós és filmes forgatócsoportok részére a belépés és felvételkészítés egyidejű engedélyezése vonatkozásában a 4. sz. melléklet szerint; d) a MÁV Zrt. Vezérigazgatóság Jogi Igazgatóság vezetője minden egyéb esetben. 4.1.1.8 A belépési engedély tényleges kiadása és viszszavonása az adott munkát megrendelő (szerződéskötő) vagy a képviseletében eljáró – szerződésben meghatározott – MÁV Zrt. szervezeti egység feladata. 4.1.1.9 A belépési engedélyeket írásban kell kérni. Az engedélykérési kötelezettségről, az engedélykérés módjáról, helyéről, az engedély kiadására jogosult személyéről az idegen felet a szerződéskötéskor a MÁV Zrt. képviseletében eljáró, vagy az idegen féllel kapcsolattartásra szerződésben kijelölt MÁV Zrt. munkavállaló köteles írásban tájékoztatni. Az engedélykéréssel kapcsolatos ügyintézést a MÁV Zrt. – szerződésben meghatározott – munkavállalója átveheti. 4.1.1.10. A belépés engedélyezése indokolt esetben (pl.: nincs jogcím az ott tartózkodás megadására, a munkavégzés az adott helyen lehetetlen stb.) megtagadható. 4.1.1.11 A belépést engedélyező, vagy a szerződéskötéskor a MÁV Zrt. képviseletében eljáró indokolt esetben – személy-, vagyon-, és forgalombiztonsági szempontok figyelembevételével – a belépést kísérő jelenlétéhez kötheti. A kísérő biztosítására az engedélyező köteles intézkedni, vagy arra az engedélyen rendelkezni, ha erre a szerződés eltérő megállapodást nem tartalmaz. 4.1.1.12. A 2.; 3.; 4. sz. melléklet szerinti belépést engedélyező az engedély kiadása előtt köteles az engedélyt kérőtől a munkavédelmi feltételek teljesüléséről nyilatkozatot kérni és jogosult a nyilatkozatot igazoló dokumentumokat ellenőrizni. (pl.: van-e szerződés és munkavédelmi melléklete, megtörtént-e az oktatás, megfelelően van-e meghatározva a munkavégzés helye stb.)

1357

4.1.2 A belépési engedély érvényessége, kezelése 4.1.2.1. A belépési engedélyeket határozott időtartamra kell megadni 4.1.2.2. A belépési engedélyeket az engedély kiadására jogosultnak az 5. sz. melléklet szerint kell nyilvántartania. 4.1.2.5. A belépési engedély érvényessége szükség esetén módosítható, illetve indokolt esetben visszavonható. 4.1.2.6. A belépési engedélyt a munkavégzés időtartama alatt a munkát végzőnek, csoportos belépési engedély esetén a munkacsoport vezetőjének folyamatosan magánál kell tartania. 4.2 Munkavédelmi szabályok 4.2.1 A szerződés tartalma 4.2.1.1 A szerződéskötéskor a MÁV Zrt. képviseletében eljáró felelőssége, hogy minden a MÁV Zrt. területén külső vállalkozó által munkavégzésre irányuló szerződéshez készüljön munkavédelmi melléklet. 4.2.1.2. A szerződésben a tevékenység 3.5.; 3.6. vagy 3.7. pont szerinti besorolását meg kell határozni. 4.2.1.3 Az utasítás alapján a szerződő felekre vonatkozó kötelezettségeket a munkavédelmi mellékletben meg kell határozni, amelynek betartására a külső vállalkozót (a szerződésben) kötelezni kell. 4.2.1.4. Az utasításban foglaltaktól csak azonos, vagy nagyobb biztonságot nyújtó módon szabad eltérni. 4.2.1.5. A külső vállalkozót kötelezni kell arra, hogy a MÁV Zrt.-vel kötött szerződésben meghatározott munkavédelmi feltételeket érvényesítse a vele szerződéses jogviszonyban álló további vállalkozókkal, megbízottakkal (alvállalkozó, közúti fuvarozó stb.) szemben, ha azokkal a MÁV Zrt. területén végeztet munkát vagy nyújtat szolgáltatást. 4.2.1.6. A szerződések megkötésénél a 6. sz. mellékletben meghatározott szempontokat kiemelten kell vizsgálni és érvényesíteni. 4.2.1.7. A szerződés tárgyából a MÁV Zrt. területén végzendő munka, nyújtandó szolgáltatás jellege, tartalma, terjedelme, kezdetének és végének időpontja megállapítható kell, hogy legyen. 4.2.1.8. A szerződésnek nem kötelező tartalmaznia • azokat a – jogszabályban, kötelező szabványban, biztonsági szabályzatban előírt – munkavédelmi szabályokat, amelyek vonatkozó előírásait a külső vállalkozó – a szerződéstől függetlenül is – köteles ismerni, betartani és betartatni (pl. egészségügyi alkalmasság, emelőgép biztonsági szabályzat stb.), • azokat az információkat és kötelezettségeket, amelyek érvényesítéséről a teljesítés időtartama alatt a MÁV Zrt. jelen lévő képviselője folyamatos jelenlétével gondoskodik. 4.2.2 A szerződéskötéskor a MÁV Zrt. képviseletében eljáró egyéb feladatai 4.2.2.1 Ha a szerződéskötéskor a MÁV Zrt. képviseletében eljáró a MÁV Zrt. más szervezeti egységébe (szolgá-

1358


lati egységébe) tartozó munkavállalója által teljesítendő feltételekre, intézkedések végrehajtására vállal kötelezettséget, köteles az érintetteket – a szerződésből adódó – kötelezettségükről a szerződéses tevékenység megkezdése előtt – a kötelezettségek, intézkedések megtételéhez szükséges időt figyelembe véve – időben kimutatható módon (pl.: írásban, visszaigazolt e-mailben) tájékoztatni. 4.2.2.2 A szerződés munkavédelmi mellékletét az érdekelt szervezeti egység vezetője részére meg kell küldeni, kivéve ha a szerződéskötéskor a MÁV Zrt. képviseletében eljáró vagy megbízottja a szerződésben foglaltak teljesítése közben folyamatosan jelen van, és a biztonsági feltételek érvényesítéséről a helyszínen gondoskodik. A szerződés munkavédelmi mellékletének előkészítésébe be kell vonni az érintett terület közvetlen vezetőjét vagy megbízottját. 4.2.2.3 Hatósági engedélyhez kötött tevékenységre vonatkozó szerződés megkötése előtt a külső vállalkozó engedélyének meglétét (érvényességét és hatályosságát) a szerződéskötéskor a MÁV Zrt. képviseletében eljáró köteles ellenőrizni. 4.2.3 A munkaterület megközelítése 4.2.3.1. A MÁV Zrt. területén lévő munkaterületet és megközelítési útvonalat (útvonalait) – a 4.2.3.2. pontban meghatározottak kivételével – a szerződésben meg kell határozni. 4.2.3.2. Nem kell a munkaterület megközelítése céljából használt útvonalat a szerződésben meghatározni: – ha a megközelítési útvonal a közforgalom vagy az utazóközönség és a fuvaroztató felek részére megnyitott területen van, és azt a külső vállalkozó rendeltetésszerűen, az eredeti funkciónak és engedélyezett módnak megfelelően használja; – ha a munkaterület megközelítéséhez és elhagyásához a MÁV Zrt. kísérőt biztosít, melynek tényét a szerződésben (pl. a megrendelőn) rögzítik. 4.2.3.3. Az útvonal rendeltetésszerű, eredeti funkciótól és engedélyezett módtól eltérő használata esetén a szerződés megkötése előtt vizsgálni kell az eltérő használat műszaki, biztonsági lehetőségét (terhelhetőség, közlekedésbiztonság stb.). Az eltérő használat módját a szerződésben meg kell határozni (pl.: utasperonon gépkocsival történő közlekedés). 4.2.4 Munkaterület, munkaeszközök átadása-visszavétele, munkaterület fedezése 4.2.4.1 A MÁV Zrt. szerződő szervének vagy megbízottjának a munkaterületet – a 4.2.4.5. pontban foglaltak kivételével – írásban kell átadni, illetve – a munkaterület biztonsági állapotáról történő meggyőződés után – viszszavenni a munkálatok befejezését vagy felfüggesztését követően a MÁV Zrt.-vel közvetlen szerződéses jogviszonyban álló külső vállalkozótól. 4.2.4.2 Az átadott munkaterületen az ott munkát végzők munkairányítójának (vezetőjének) előzetes értesítése és hozzájárulása nélkül a MÁV Zrt. munkavállalója – a

20. szám

szerződésből adódó jogosultság (pl. ellenőrzés, előzetes minőségi átvétel, előzetes megállapodás egyidejűleg végzett munkára stb.) gyakorlása vagy veszélyelhárítás kivételével – a terület visszaadásáig nem végezhet munkát. 4.2.4.3 A munkaterületen a külső vállalkozó, és a vele munkavégzésre, szolgáltatásra irányuló jogviszonyban álló további vállalkozó vagy munkavállaló (továbbiakban: alvállalkozó) a terület átvétele előtt, illetve a terület visszaadása után munkát (szolgáltatást) nem végezhet és nem végeztethet. 4.2.4.4 A szerződő felek a biztonsági feltételekről a szerződésben előzetesen megállapodhatnak. Ilyen esetben a terület átadása-átvétele kizárólag az abban foglaltak teljesülésére vonatkozó írásbeli nyilatkozatra (7. sz. melléklet) korlátozódhat. Az így átadott munkaterületen a nyilatkozat átadása után a külső vállalkozó részére a munkavégzést engedélyezettnek kell tekinteni. A nyilatkozat egy példányát az átadott területen a munkavégzést irányító külső vállalkozó, egy példányát a MÁV Zrt. szerződésben meghatározott képviselője köteles a munkavégzés befejezését követően legalább 15 napig, a területet érintő baleset vagy egyéb rendkívüli esetben a vizsgálatot végző döntése szerinti időtartamig megőrizni. 4.2.4.5 Nem kötelező a munkaterületet – a szakmai utasításokban foglalt szigorítások kivételével – írásban átadni: • ha a MÁV Zrt. szerződő szervezeti egysége vagy a felügyelet ellátásával is megbízott munkavállalója a külső vállalkozó munkavégzésének időtartama alatt folyamatosan jelen van. A MÁV Zrt. felügyelettel megbízott képviselőjének felügyelete ebben az esetben kizárólag a vasútüzemi szempontokra terjed ki. (A vasútüzem, a vasúti berendezés ne veszélyeztesse a külső munkavállalót, illetve a külső munkavállaló ne veszélyeztesse a vasútüzem, a vasúti berendezések és a MÁV Zrt. munkavállalóinak, ügyfeleinek biztonságát.) • ha a munkavégzés helyszínén nincs a MÁV Zrt. tulajdonát képező olyan eszköz, berendezés stb., ami a külső vállalkozó, vagy – illetéktelen, véletlen beavatkozás esetén – a MÁV Zrt. munkavállalóinak és a munkavégzés hatókörében tartózkodók egészségét, testi épségét veszélyeztetné. 4.2.4.6 Vasúti vágányokon végzett munkánál a munkaterület közlekedésbiztonsági szempontból történő fedezéséért felelőst írásban kell meghatározni a forgalmi utasítások és egyéb rendelkezések szerint (pl. javító, tisztítóvágányok, járhatatlan pályarészek, vágányzárak, munkagödrök jelölése, fedezése stb.). 4.2.4.7 Munkavégzéshez a külső vállalkozó részére a MÁV Zrt. csak munkavédelmi szempontból megfelelő állapotban lévő helyiséget, technológiai csatlakozási berendezést (pl. hatásos érintésvédelemmel ellátott villany dugaszoló aljzatot, sűrített levegő, forró víz, gőz csatlakoztatási lehetőséget stb.), gépeket, berendezéseket, eszközöket (pl. előírás esetén érvényes vizsgálat, üzemeltetési dokumentációk megléte stb.) adhat át.

20. szám


Az átadott eszközökkel végzett munka személyi feltételeit, valamint a munkaeszköz használatának időtartama alatt a munkaeszközre vonatkozó vizsgálati, karbantartási kötelezettséget – eltérő megállapodás hiányában – a külső vállalkozó köteles biztosítani, illetve teljesíteni, amelyet a szerződésben rögzíteni kell. 4.2.5 Közlekedés, anyagmozgatás, szállítás a vasúti vágányok között 4.2.5.1 Vasúti vágányok közötti és a vasúti vágányokat keresztező közlekedésnél a külső vállalkozó a 8. sz. mellékletben meghatározott szabályokat köteles betartani. A 8. sz. mellékletben foglaltakból kimutathatóan kioktatott külső vállalkozók és munkavállalóik a munkaterületnek minősülő vágányok közötti területen vagy a kijelölt közlekedési útvonalon kísérő nélkül közlekedhetnek. 4.2.5.2 Ha a közlekedés – nem átadott, lezárt területen – a vasúti vágányok között, vagy azt keresztezve anyagmozgatás, szállítás céljából történik, be kell tartani a MÁV Zrt. Munkavédelmi Szabályzat e tevékenységre vonatkozó szabályait is. 4.2.6 Közlekedés saját járművel 4.2.6.1 A külső vállalkozó kötöttpályás és közúti járműveivel a MÁV Zrt. területén (vágányhálózatán, közforgalom elől elzárt úthálózatán, munkaterületein) csak a MÁV Zrt. engedélyével (9. sz. melléklet) közlekedhet. Az engedély kiadására jogosult MÁV Zrt. szervezetet (vagy munkavállalót) a szerződésben meg kell határozni. Az engedélyt kiadó – indokolt esetben – köteles az érdekelt szakszolgálatokat az engedély kiadásáról tájékoztatni, illetve véleményüket előzetesen kikérni. 4.2.6.2 A közlekedési jogosultságot igazoló bizonylatot (engedély, jogosítvány) a jármű vezetője köteles magánál tartani, azt ellenőrzés esetén felmutatni. Az engedélyezett jármű és közlekedési útvonala az okiratból egyértelműen megállapítható kell, hogy legyen. 4.2.6.3.Nem kell engedély azoknak a közúti járműveknek a közlekedéséhez, amelyek csak az átadott, vagy a közforgalom számára megnyitott – a MÁV Zrt. területén lévő – útvonalon (területen) közlekednek, és azt rendeltetésszerűen használják. 4.2.7. Munkavégzés 4.2.7.1. A MÁV Zrt. területén a külső vállalkozók munkát és/vagy szolgáltatást csak szerződés, vagy írásbeli megrendelés alapján végezhetnek illetve nyújthatnak. 4.2.7.2. A szerződésben foglaltak betartatásáról – saját munkavállalója vonatkozásában – a külső vállalkozó köteles kimutatható módon gondoskodni. 4.2.7.3. A munkavégzés – a belépési engedélyen kívül – csak külön írásbeli engedély birtokában kezdhető meg, ha egyéb biztonsági szabályok azt kötelezővé teszik (pl. villamos felsővezetékkel ellátott pályarészen végzett rakodásnál).

1359

4.2.7.4. A munkavégzésnél a MÁV Zrt. szakmai utasításaiban, biztonsági szabályzatokban, egyéb kötelező előírásokban meghatározott biztonsági követelményektől eltérő, a személyi biztonság szintjét csökkentő feltételeket nem szabad az idegenek (szerződő fél, hatósági személyek stb.) számára sem megengedni. 4.2.7.5. A külső vállalkozó az átadott, vagy a szerződés szerint közösen használt MÁV Zrt. munkaterületen kívül a MÁV Zrt. más területén munkát nem végezhet. 4.2.7.6. Ha a szerződésben foglaltak teljesítése közben olyan tevékenység végzésére van szükség, amelynek indokoltsága a szerződés megkötésének időpontjában előre nem volt látható, és az a MÁV Zrt. tevékenységét zavarhatja, területét érintheti, vagy a MÁV Zrt. munkavállalóinak és szolgáltatásait igénybe vevőinek személyi biztonságát csökkentheti, a külső vállalkozó a művelet végrehajtására a szerződéskötéskor a MÁV Zrt. képviseletében eljárótól, vagy a MÁV Zrt. szerződésben meghatározott képviselőjétől köteles engedélyt kérni és írásban adott utasítása szerint eljárni. 4.2.7.7. Vasúti, vagy egyéb szakképzettséget igénylő (pl. kiskocsivezető, vonali tolatásvezető, mozdonyvezető, pályamester, figyelőőr stb.) tevékenységet a külső vállalkozó csak akkor végezhet, ha a MÁV Zrt. hasonló tevékenységet végző alkalmazottjával megegyező szakképzettséggel, érvényes vizsgával/vizsgákkal és egyéb kötelező feltételekkel (pl. vonalismeret, helyismeret, orvosi alkalmasság stb.) rendelkezik. A szakképzettség meglétére a külső vállalkozó a szerződésben köteles nyilatkozni. Erről a szerződés megkötése előtt a MÁV Zrt. szerződéskötéskor a MÁV Zrt. képviseletében eljáró szervezeti egysége jogosult meggyőződni. 4.2.7.8. A vasúti szakképzettséget igénylő tevékenységet ellátó külső vállalkozó vagy munkavállalója a szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében a MÁV Zrt. munkavállalójával azonos intézkedési jogkörrel, kötelezettséggel és felelősséggel ruházható fel a MÁV Zrt. részéről. A jogosultságot, illetve kötelezettséget a szerződésben rögzíteni kell. 4.2.7.9. Ha a MÁV Zrt. munkavállalójával azonos tevékenységre saját munkavállalója számára nem ír elő vasúti szakképzettséget, akkor az a szerződésben a külső vállalkozó azonos tevékenységet ellátó munkavállalója számára sem írható elő (pl. nem igényel vasúti szakképzettséget a vasúti kocsik tisztítása, vágányok közötti közlekedés, nem vasútüzemi tevékenységet végző munkavállalók felügyelete, vasúti vágányok takarítása stb.). 4.2.7.10. Ha a MÁV Zrt. saját munkavállalói számára valamely művelet végrehajtását tiltja, vagy feltételekhez köti, azt a külső vállalkozó számára is meg kell tiltani, vagy azonos feltételekhez kell kötni. 4.2.7.11. Villamos vontatási berendezések közelében a 10. sz. mellékletben foglaltaknak megfelelően szabad csak munkát végezni.

1360


4.2.8. Felügyelet alatt végezhető munkák és feltételei 4.2.8.1. A 3.6. pont szerinti esetekben a munkavégzést munkavédelmi szempontból összehangoló felelős személyt kell kijelölni. A tevékenység munkavédelmi szempontból történő összehangolásáért – a 4.2.8.8 pontban foglaltak kivételével – a MÁV Zrt. felügyelettel is megbízott munkavállalója felel, amelynek tényét a szerződésben rögzíteni kell. 4.2.8.2 A munkavégzés munkavédelmi szempontból történő összehangolását (továbbiakban: felügyeletet) ellátó személy a munkavállalók felügyeletét köteles úgy ellátni, hogy a munkavégzés a MÁV Zrt., illetve a külső vállalkozó és a munkavégzés hatókörében tartózkodók személyi biztonságát, egészségét és a forgalom lebonyolítását ne veszélyeztesse. A felügyeletet ellátó személyt a munkáltatója más tevékenységgel is megbízhatja, ha a felügyelet ellátása nem igényel folyamatos jelenlétet vagy odafigyelést. 4.2.8.3. A felügyelet ellátásával megbízott munkavállaló – személy- és közlekedésbiztonságra vonatkozó – utasításait a külső vállalkozó köteles betartani és betartatni. 4.2.8.4. Ha a felügyeletet ellátó személy a MÁV Zrt. munkavállalója, a felügyelet kizárólag a vasútüzemi munkák jellegéből adódó biztonsági szabályok betartására irányul, de jogosult az általa aggályosnak vagy veszélyesnek ítélt esetekben is a 4.2.11.1. pontban meghatározottak szerint eljárni. A felügyelet nem terjed ki a külső vállalkozó – szerződésben foglaltak teljesítésére irányuló – szakirányú és egyéb tevékenységére vonatkozó biztonsági előírások és az elvárható ismeretekből következő magatartási szabályok betartásának ellenőrzésére vagy betartatására. 4.2.8.5. A felügyelet ellátásával csak a tevékenység jellegének megfelelő, a felügyelet ellátására szakmailag és orvosilag alkalmas személyt szabad megbízni. 4.2.8.6. A felügyeletet ellátó személynek folyamatosan a helyszínen, vagy a helyszín áttekintésére alkalmas helyen kell tartózkodnia, ha a munkavégzés jellege, a munkaterület áttekinthetősége, illetve a vasútüzem és szolgáltatásait igénybevevők biztonsága ezt szükségessé teszi. A folyamatos jelenlét szükségességét a szerződésben meg kell határozni. Ha a helyszín áttekintése nem oldható meg, a felügyeletet ellátó személy és a távolabb tartózkodók között rádióval vagy más alkalmas módon a kommunikációt biztosítani kell. 4.2.8.7. A 4.2.8.1. pontban meghatározott esetekben a munkát csak írásban szabad engedélyezni (11. sz. melléklet). A munkaengedély idő előtti visszavonásáról a külső vállalkozót írásban (kimutathatóan) kell értesíteni. 4.2.8.8. A 4.2.8.1. pontban meghatározott esetekben a munkavégzés munkavédelmi szempontból történő összehangolását végző felügyeletet a külső vállalkozó – vasúti szakképzettséget igénylő esetekben is – elláthatja, ha a 4.2.7.7 és a 4.2.7.8 pontban meghatározott feltételekkel rendelkezik.

20. szám

4.2.9. Pályalétesítményekre vonatkozó kiegészítő szabályok 4.2.9.1 Pályaépítési és fenntartási munkáknál, műtárgyak építésénél és fenntartásánál az előzőekben foglaltakon kívül be kell tartani a D.2.; D.3.; D.5. sz. Utasítás vonatkozó szabályait, valamint a szerződést kötő felek által a biztonság szempontjából fontosnak tartott – szerződésben vagy más megállapodásban rögzített – egyéb előírásokat. 4.2.9.2 Biztosítóberendezést, vagy azok szerkezeti elemeit érintő munkavégzésnél be kell tartani a TB 1. sz. Utasítás vonatkozó szabályait és a szerződést kötő felek által a biztonság szempontjából fontosnak tartott egyéb – szerződésben, vagy más megállapodásban rögzített – előírásokat. 4.2.9.3. A 4.2.9.1.; 4.2.9.2. pont szempontjából rögzített megállapodásnak minősül az elektronikusan rögzített megállapodás is, ha annak az érintett felek számára történő eljuttatása bizonyítható (pl.: hangrögzítő berendezés, visszaigazolt e-mail stb.). 4.2.10. Ellenőrzés 4.2.10.1. A belépési-, munkavégzési-, közlekedési, technológiai előírások betartását a MÁV Zrt. ellenőrzésre jogosult munkavállalói, megbízottjai a MÁV Zrt. területén – az átadott, elválasztott munkaterületen (3.5 pont) is – bármikor jogosultak ellenőrizni. 4.2.10.2. Az ellenőrzés megkezdése előtt a MÁV Zrt. munkavállalója, megbízottja ellenőrzési jogosultságát köteles igazolni. 4.2.10.3. Az előzőekben meghatározottakat a külső vállalkozó köteles saját munkavállalói, alvállalkozói tudomására hozni. 4.2.11. A munkavégzés felfüggesztése 4.2.11.1. A MÁV Zrt. felügyeletet ellátó, vagy ellenőrzésre jogosult, vagy szerződéskötéskor a MÁV Zrt. képviseletében eljáró munkavállalója a munkavégzést azonnal leállíthatja, illetve a szerződést – a szerződésben meghatározott kockázat esetén – a MÁV Zrt. egyoldalúan azonnali hatállyal indokolás nélkül bármikor felbonthatja: − ha a foglalkoztatás, vagy a munkaeszközök használata, vagy a biztonsági intézkedések betartásának hiánya a MÁV Zrt. munkavállalóit, ügyfeleit, vagy a vasúti közlekedés biztonságát, vagy a vagyonbiztonságot veszélyezteti, − ha a munkavégzés a szerződésben foglaltaktól és a kiadott engedélyektől eltér. 4.2.11.2. A munkavégzés leállítását írásban is a külső vállalkozó tudomására kell hozni. 4.2.11.3. A munkavégzés leállítására és a szerződés felbontására való jogosultságot a szerződésben rögzíteni kell. 4.2.11.4 A külső vállalkozó a MÁV Zrt. előzőekben meghatározott jogosultságát köteles saját munkavállalói (alvállalkozói) tudomására hozni.

20. szám


4.2.12. Oktatás 4.2.12.1. A külső vállalkozó(k) vezetőjét vagy megbízottját a MÁV Zrt. szerződést kötő (a szerződéskötéskor a MÁV Zrt. képviseletében eljáró) munkavállalója vagy a szerződésben meghatározott megbízottja köteles a tevékenységhez kapcsolódó munkabiztonsági, közlekedésbiztonsági és a helyi körülményekből adódó veszélyekről kioktatni és az oktatás megtartását írásban dokumentálni. 4.2.12.2. A külső vállalkozó által végzett munka technológiájából adódó munkavédelmi ismeretek, valamint a végzett munkára vonatkozó országos érvényű biztonsági szabályzatok, jogszabályok, szabványok nem képezik a MÁV Zrt. képviselője részéről megtartandó oktatás tárgyát. 4.2.12.3. A MÁV Zrt. oktatást végző munkavállalóját a szerződésben meg kell nevezni. A szerződéskötéskor a MÁV Zrt. képviseletében eljáró az oktatást végző személyre vonatkozóan az érintett – oktatás megtartására jogosult – szervezeti egységgel előzetesen köteles egyeztetni. Ha a megnevezett munkavállaló az oktatást bármely ok miatt nem tudja megtartani (pl. betegség, munkaviszony megszűnése stb.), a megfelelő ismeretekkel rendelkező másik munkavállaló kijelöléséről a MÁV Zrt. oktatást végző szervezeti egysége köteles gondoskodni. 4.2.12.4. A külső vállalkozó munkavállalóinak munkavédelmi oktatására a külső vállalkozónak kell kötelezettséget vállalnia. 4.2.12.5. A saját munkavállalói munkavédelmi oktatására a külső vállalkozó – térítés ellenében – a MÁV Zrt.től oktatót kérhet. Ebben az esetben az oktatás tartalmát és formáját külön – a külső vállalkozó és az oktatást tartó közötti – megállapodásban kell meghatározni. 4.2.12.6 A külső vállalkozót a szerződésben kötelezni kell, hogy a vele szerződéses jogviszonyban álló vállalkozók (alvállalkozók, fuvarozók stb.) munkavédelmi oktatását a MÁV Zrt.-vel közvetlen szerződéses jogviszonyban álló vállalkozó köteles – legalább a részére ismertetett azonos tartalommal – megtartani (megtartatni). 4.2.12.7 A külső vállalkozó – a MÁV Zrt. belső utasításaiból – az általa tartandó oktatásokhoz a MÁV Zrt.-től segédanyagokat (szabályzat, utasítás, Munkavédelmi Szabályzat stb.) kérhet, amelyeket a MÁV Zrt. – eltérő megállapodás hiányában – térítésmentesen köteles biztosítani. A külső vállalkozó az átadott segédanyagokat a szerződésben foglaltak teljesítése, illetve a munkavégzés befejezése után – eltérő megállapodás hiányában – köteles a szerződő fél részére visszaadni. 4.2.13. Rakodási munkákra vonatkozó kiegészítő szabályok 4.2.13.1. Vasúti kocsik rakodása előtt a vasúti közlekedésből eredő alapvető valamint egyéb szükséges biztonsági követelményeket – villamosított vonalon az E. 101. sz. utasítás vonatkozó előírásait is – kimutatható módon a

1361

rakodó fél tudomására kell hozni, ami eltérő megállapodás hiányában a kocsi átadójának a kötelezettsége. Kereskedelmi célú árufuvarozásnál a rakodást végző – biztonsági szabályokra vonatkozó – tájékoztatásáról a fuvaroztatóval szerződéses jogviszonyban álló vasútvállalat köteles alkalmas módon gondoskodni. A vasútvállalat ez irányú kötelezettségét szerződésben, vagy a 2.1.3.2. pont szerinti megállapodásban kell meghatározni. A rakodási munkák előtt a fuvaroztatóval vagy megbízottjával a biztonsági feltételeket – a fuvarokmányon, vagy – élőszóban, vagy – a rakodási területen megfelelő helyen elhelyezett időtálló hirdetményen kell közölni. A biztonsági feltételek tudomásul vételét kimutathatóan dokumentálni kell (pl. átadási naplóban, oktatási naplóban, nyilatkozatban stb. tett bejegyzés aláíratásával). 4.2.13.2. A rendszeresen rakodó felek, a bérelt rakterületeken, az iparvágányokon rakodást végző fuvaroztatók esetén a biztonsági követelményekből – a fuvaroztató vagy megbízottjának kimutatható kioktatása után – a ténylegesen rakodást végzők oktatását a továbbiakban a fuvaroztatónak vagy megbízottjának (pl. vasútüzem-vezető) kell kimutathatóan elvégeznie. 4.2.13.3. Mobil rakodógépekkel és berendezésekkel végzett munkáknál az előzőekben foglaltakon kívül be kell tartani a rakodógépekkel végzett munkákra vonatkozó egyéb (pl.: jelenleg a 29/2006.(MÁV Ért. 30) utasítások előírásait is. 4.2.14. Jogviszony a külső vállalkozók között 4.2.14.1. Olyan munkahelyen, ahol különböző külső vállalkozók (munkáltatók) alkalmazásában álló munkavállalókat egyidejűleg foglalkoztatnak, és a munkavégzés, illetve a munkaterület szervezési vagy egyéb intézkedésekkel nem határolható el, a munkavégzés munkavédelmi szempontból történő összehangolásáért a külső vállalkozók közötti szerződésben, vagy más, azonos biztonságot nyújtó módon kell írásban megállapodni. 4.2.14.2 A külső vállalkozók ez irányú kötelezettségét a külső vállalkozó és a MÁV Zrt. között kötött szerződésben rögzíteni kell. 4.2.15 Balesetek, rendkívüli események 4.2.15.1 A külső vállalkozó köteles a személyi sérüléssel járó és/vagy dologi kár következményű baleseteket és a kialakult veszélyhelyzeteket a MÁV Zrt. szerződő szerve vagy az általa megbízott MÁV Zrt. szerv részére azonnal bejelenteni, ha a bekövetkezett esemény a MÁV Zrt. eszközeivel vagy munkavállalóinak tevékenységével öszszefüggésbe hozható, vagy a MÁV Zrt. közlekedésbiztonságát, alkalmazottainak vagy ügyfeleinek személyi vagy vagyonbiztonságát veszélyezteti. 4.2.15.2. Baleset vagy veszélyeztetés esetén bármelyik szerződő fél közös vizsgálatot igényelhet, amelynek a másik szerződő fél köteles eleget tenni.

1362


4.2.15.3. A közlekedésbiztonságot veszélyeztető esetek és balesetek vizsgálata alkalmával a külső vállalkozás magára nézve is kötelezően tudomásul veszi a MÁV Zrt. Balesetvizsgálati Utasításban előírtakat, és biztosítja a vizsgálat lefolytatásához szükséges feltételeket. A külső vállalkozó ez irányú kötelezettségét a szerződésben rögzíteni kell. 4.2.15.4. A MÁV Zrt. részéről végzett vizsgálathoz szükséges okiratokat a külső vállalkozó – távolléte esetén is – köteles a vizsgálatot végzők rendelkezésére bocsátani. 5.0 HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK Ezen utasítás hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a 32/2004.(MÁV Ért.22.)VIG sz. utasítás az idegen személyek MÁV Zrt. területén történő tartózkodásáról és a külső vállalkozók MÁV Zrt. területén történő munkavégzésének munkavédelmi feltételeiről.

20. szám

7.0 MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet: Felelősségvállalási nyilatkozat 2. sz. melléklet: Belépési engedély a MÁV Zrt. területén történő munkavégzés helyére 3. sz. melléklet: Csoportos belépési engedély a MÁV Zrt. területén történő munkavégzés helyére 4. sz. melléklet: Belépési és felvételkészítési engedély 5. sz. melléklet: Belépési engedélyek nyilvántartása 6. sz. melléklet: A szerződéskötéseknél kiemelten vizsgálandó szempontok 7. sz. melléklet: Nyilatkozat munkavédelmi feltételek ismeretéről 8. sz. melléklet: Magatartási szabályok a vasúti vágányok közötti közlekedésnél 9. sz. melléklet: Engedély a MÁV Zrt. vágányhálózatán-úthálózatán történő közlekedésre 10. sz. melléklet (kivonat az E.101. sz. Utasításból): Általános előírások az üzemi személyzet részére 11. sz. melléklet Munkavégzési engedély

6.0 HATÁLYBA LÉPTETÉS Heinczinger István s. k. Ez az utasítás a közzététele napján lép hatályba.

vezérigazgató

20. szám


1.sz. melléklet

1363

17

FelelĘsségvállalási nyilatkozat

Alulírott ……………………………. kijelentem, hogy a tervezett tevékenységemhez kísérĘt nem kérek. A tervezett tevékenységre és az igénybe vett MÁV Zrt. területre vonatkozó biztonsági szabályokat ismerem, betartom, és – munkatársaimmal, felügyeletem, irányításom alatt foglalkoztatottakkal, munkavállalóimmal – betartatom. A tevékenység kezdetének, befejezésének, helyszínének változásáról a nyilatkozatot aláíró MÁV Zrt. képviselĘjét értesítem. A tevékenység területe: ………………………………………………………………………… A tevékenység kezdete: ………év .........................................hó ……-n ……… óra ……. perc A tevékenység befejezése: ……év ........................................hó ……-n ……… óra ……. perc A nyilatkozattételre kötelezett neve, szolgálati helye, eljárási jogosultságát igazoló bizonylat száma (jele): ………………………………………………………………………………….…

Kelt: ………………….., …… év …………… hó …..-n.

……………………………………….. MÁV Zrt. képviselĘ olvasható neve, aláírása

……………………………………….. a nyilatkozatot tevĘ olvasható neve, aláírása

1364


2. sz. melléklet

20. szám

18

Belépési engedély a MÁV Zrt. területén történĘ munkavégzés helyére

1.) A belépĘ személy neve: ………………………………………………………………….. 2.) A belépĘ személy személyi igazolvány száma: …………………………………………. (Személyi igazolvány helyett azonosításra alkalmas más, arcképpel ellátott igazolvány is elfogadható, pl.: jogosítvány, útlevél, rendĘri igazolvány, vasúti arcképes igazolvány, stb.)

3.) A belépés (munkavégzés) helye: ………………………………………………………….. 4.) A belépés (munkavégzés) idĘpontja: ................................................................................... 5.) A kilépés (munkavégzés befejezésének) idĘpontja: ……………………………………… 6.) Belépés célja (munkavégzés megnevezése): ……………………………………………… 7.) KísérĘ: szükséges - nem szükséges KísérĘ neve, szolgálati helye: …………………………………………………………….. 8.) EngedélyezĘ neve, szolgálati helye: ……………………………………………………… …………………………………………………………………………………………….. Az engedély az 5. pontban meghatározott idĘpontig vagy visszavonásig érvényes.

Kelt: ………………….., …… év …………… hó …..-n.

…………………………………………………………… engedélyezĘ aláírása, telefonszáma

20. szám


3. sz. melléklet

19

CSOPORTOS BELÉPÉSI ENGEDÉLY a MÁV Zrt. területén történĘ munkavégzés helyére 1.) A csoport vezetĘjének és a munkát végzĘk neve és személyigazolvány száma: (Személyi igazolvány helyett azonosításra alkalmas más, arcképpel ellátott igazolvány is elfogadható, pl.: jogosítvány, útlevél, rendĘri igazolvány, vasúti arcképes igazolvány, stb.)

Név: ………………………………………...… Szem.ig.sz.: ……………………………. Név: ………………………………………...… Szem.ig.sz.: ……………………………. Név: ………………………………………...… Szem.ig.sz.: ……………………………. Név: ………………………………………...… Szem.ig.sz.: ……………………………. Név: ………………………………………...… Szem.ig.sz.: ……………………………. Név: ………………………………………...… Szem.ig.sz.: ……………………………. Név: ………………………………………...… Szem.ig.sz.: ……………………………. Név: ………………………………………...… Szem.ig.sz.: ……………………………. Név: ………………………………………...… Szem.ig.sz.: ……………………………. Név: ………………………………………...… Szem.ig.sz.: ……………………………. Név: ………………………………………...… Szem.ig.sz.: ……………………………. 2.) A belépés (munkavégzés) helye: ………………………………………………………… 3.) Belépés célja (munkavégzés megnevezése): …………………………………………….. 4.) Érvényesség:

………. év …………………….. hó ……………..n-tól ………. év …………………….. hó ……………..n-ig

5.) KísérĘ: szükséges

-

nem szükséges

KísérĘ neve, szolgálati helye: …………………………………………………………….. …………………………………………………………………………………………….. 6.) EngedélyezĘ neve, szolgálati helye: …………………………………………………….... …………………………………………………………………………………………….. Az engedély a 4. pontban meghatározott idĘpontig vagy visszavonásig érvényes. Kelt: ………………….., …… év …………… hó …..-n. …………………………………… engedélyezĘ aláírása, telefonszáma

1365

1366


4.sz. melléklet

20. szám

20

Nyilvántartási szám: …………./ ……

Belépési és felvételkészítési engedély

1.) A belépĘ személy neve: ………………………………………………………………….. 2.) A belépĘ személy személyigazolvány száma: ……………………………………………. 3.) A belépĘvel együtt érkezĘk neve, személyigazolvány száma: …………………………… …………………………………………………………………………………………….. 4.) A belépés, és felvétel készítésének helye: ………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………... 5.) A belépés, és felvétel készítésének célja: …………………………………………………. ……………………………………………………………………………………………... 6.) Érvényesség:

………. év …………………….. hó ……………..n-tól ………. év …………………….. hó ……………..n-ig

7.) Az engedély a 6. pontban meghatározott idĘpontig vagy visszavonásig érvényes. A belépĘ a személy-, és vagyonbiztonság érdekében kötelezi magát arra, hogy együttmĦködik a MÁV Zrt. munkavállalóival, a balesetek elkerülése érdekében az utasításokat betartja. Az engedéllyel jelentkezni kell az adott MÁV szolgálati hely vezetĘjénél, illetve megbízottjánál, aki szükség szerint kísérĘt biztosít. Az engedély utazási jegyül nem szolgál, csak személyi igazolvány felmutatása mellett érvényes. Az engedéllyel távlati képet, magas pontról felvételt készíteni csak elĘzetes konzultáció után szabad. Az engedéllyel a MÁV Zrt.-nél bekövetkezett balesetrĘl vagy sérült jármĦrĘl felvételt készíteni tilos. ………………….., …… év …………… hó …..-n. P.H. …………………………………… aláírás

Sorszám

személyigazolvány vagy útlevélszáma

A belépĘ személy

neve

5. sz. melléklet

helye

idĘpontja

A belépés célja

Belépési engedélyek nyilvántartása Fényképezésre jogosult-e

KísérĘ neve, szolgálati BelépĘ/kísérĘ neve helye

20. szám A MÁV ZRt. Értesítője 1367

1368


20. szám

6. sz. melléklet A szerződéskötéseknél kiemelten vizsgálandó szempontok − a munkaterület átadása és visszavétele, az arra jogosult külső vállalkozó és MÁV Zrt. képviselője, − a munkavégzés engedélyezésének helyi rendje, − a munkaterület megközelítésének útvonala, − a vasúti vágányokat keresztező, vagy a vasúti vágányok közötti közlekedés és anyagmozgatás biztonsági szabályai, − villamos vontatási berendezések közelében, valamint a vasúti vágány elsodrási határán belüli munkavégzés biztonsági feltételei, − a külső vállalkozó részére munkavégzés, használat céljából átadott – a MÁV Zrt. tulajdonát képező – eszközökre vonatkozó biztonsági előírások, − a MÁV Zrt. vágányhálózatán a külső vállalkozó által üzemeltetett kötöttpályás jármű közlekedtetésének feltételei, − a szerződés megkötésekor előre nem látott, de a teljesítés közben végrehajtandó tevékenységek, körülmények esetén követendő eljárási szabályok, − különböző munkáltatók alkalmazásában álló munkavállalók azonos munkaterületen történő egyidejű foglalkoztatása esetén a tevékenységek munkavédelmi szempontból történő összehangolásáért felelős vállalkozó vagy szerződő fél megnevezése és/vagy kötelezettségei, − a tevékenységhez kapcsolódó biztonsági követelmények kimutatható oktatása, − a MÁV Zrt. ellenőrzési jogosultsága az átadott munkaterületen, − a külső vállalkozónak – a MÁV Zrt.-vel kötött szerződéséből adódó – további alvállalkozóval, megbízottjával szembeni kötelezettsége, − a MÁV Zrt. szempontjából csak felügyelet alatt végezhető munkák és feltételei (MÁV Zrt. által biztosított felügyelet esetén a szolgálati egység és a felügyelettel megbízott személy neve vagy beosztása, vagy szakképzettsége), − a külső vállalkozó veszélyes munkavégzése esetén a veszélyeztetés megelőzése érdekében szükséges intézkedési kötelezettsége, − a személyi sérüléssel és/vagy dologi kárral járó balesetek bejelentési és a vizsgálatában való részvétel szabályai, − a helyi körülményekből adódó egyéb, lényegesnek ítélt munka- és közlekedésbiztonságot befolyásoló követelmények, − a MÁV Zrt. szakmai utasításaiban (pl.: F. 1.; F. 2.) foglaltak érvényesülése, − a vagyonvédelem.

20. szám


7.sz. melléklet

23

Nyilatkozat Alulírottak (vállalkozó, vagy megbízottja, munkairányítója és a MÁV Zrt. képviselĘje) kijelentjük, hogy a ………………………. munkára (szolgáltatásra) megkötött szerzĘdés munkavédelmi feltételeit tartalmazó mellékletét ismerjük, az abban foglaltakat betartjuk és betartatjuk. A nyilatkozatban megjelölt vállalkozó és a MÁV Zrt. megbízottja a megjelölt idĘpontokon belül a munkavégzésre igénybevett területet lezártnak tekintjük, az arra vonatkozó biztonsági elĘírásokat betartjuk és betartatjuk. MÁV Zrt. képviselĘje kijelentem, hogy a munkaterület (vágány) fedezésére vonatkozó biztonsági intézkedéseket megtettem, a szerzĘdésben meghatározott biztonsági intézkedéseket betartom, és betartatom. Vállalkozó és MÁV Zrt. képviselĘje kijelentjük, hogy a nyilatkozattal átadott munkaterületen a munkavégzést engedélyezettnek tekintjük. Az átadott munkaterület megnevezése: …………………………………………………………………………………………………... A munkavégzés kezdete:

………. év …………. hó ………. n. …………. óra ………. perc.

A munkavégzés befejezése: ………. év ………... hó ………. n. …………. óra ………. perc. A munkavégzés célja: ………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………….. A terület átadó-átvevĘ MÁV Zrt. képviselĘ neve, beosztása: ………………………………… ………………………………………………………………………………………………….. A munkát végzĘ vállalkozó (munkairányító) neve, beosztása: ………………………………… …………………………………………………………………………………………………... …………………………….., ……… év ……………………… hó ……. –n.

……………………………………………. MÁV Zrt. képviselĘ olvasható neve, aláírása

……………………………………………. munkairányító olvasható neve, aláírása

(Megjegyzés: a nyilatkozat csak olyan munkavégzéseknél és szolgáltatásoknál alkalmazható, amelyekre írásban szerzĘdést kötöttek, és a szerzĘdés melléklete tartalmazza a munkavégzés munkavédelmi feltételeit!)

1369

1370


20. szám

8. sz. melléklet Magatartási szabályok a vasúti vágányok közötti közlekedésnél Kivonat a „Vasútüzemi munkák biztonsági szabályzata” előírásaiból: „6.4. Űrszelvényen belüli közlekedés, tartózkodás, munkavégzés 6.4.1. Közlekedés 6.4.1.1. Munkavégzés közben – kivéve, ha a tevékenység jellege ezt kifejezetten szükségessé teszi – tilos a vágányok sínszálai között gyalogolni, az űrszelvényen belül tartózkodni, vagy előzetes körültekintés nélkül a vágány űrszelvényébe lépni. 6.4.1.2. Gyalogos közlekedésre a kijelölt közlekedő-utakat – annak hiányában az elsodrási határon kívüli területeket, a vasútüzemi területeken való közlekedés szakmai utasításokban előírt szabályait figyelembe véve – kellő körültekintéssel kell igénybe venni. 6.4.1.3. Közlekedés közben tilos a sínszálra lépni, váltóknál a csúcssín és a tősín közé belépni. 6.4.1.4. Ha a kijelölt közlekedőút a vágányokon keresztül vezet, áthaladás előtt még az elsodrási határon kívül meg kell győződni arról, hogy az átjárást vonat vagy jármű mozgása nem veszélyezteti. 6.4.1.5. A vágányt keresztező gyalogos közlekedésnél az álló járművek között csak akkor szabad áthaladni, ha a járművek (járműcsoport) végei láthatók, és a járművek megfutamodás ellen biztosítva vannak. Ha a járműcsoport végei egyáltalán nem láthatók, a járművek között álló testhelyzetben csak akkor szabad átmenni, ha – az előző feltételeken túlmenően – a járművek között legalább tíz méter távolság van. 6.4.1.6. A tolatási, vonat-előkészítési, jármű-karbantartási munkák elvégzésére kötelezett munkavállalóknak is csak elkerülhetetlen esetben szabad a vágányon álló jármű alatt átbújni. Az erre vonatkozó részletes biztonsági előírásokat a munkáltató határozza meg. 6.4.1.7. Átkelésre elsősorban az erre a célra kiképzett átjáró-hidakat, a járműveken kiképzett fékállásokat kell igénybe venni. Fel- és leszállás előtt a lépcső, hágcsó, kapaszkodó használhatóságáról szemrevételezéssel meg kell győződni.

6.4.1.8. Vágányok mellett kerékpárral, motorkerékpárral szolgálati célból csak a helyi szabályozásokban kijelölt utakon szabad közlekedni. A vágány keresztezése előtt meg kell győződni az áthaladás veszélytelenségéről. 6.4.2. Tartózkodás, munkavégzés 6.4.2.1. A vágányok mellett, fölött, illetve a vágányok között munkát végzőknek ügyelniük kell arra, hogy testi épségüket tolatás, illetve vonatmozgás, továbbá behavazott, jeges, vagy fel nem töltött terep és le nem fedett mélyedés nem veszélyeztesse. Munkájuk befejezése után űrszelvényen kívül kell tartózkodni. 6.4.2.2. Állomáson belül a munkavállalóknak lehetőleg úgy kell a vágányok közé állniuk, hogy egyidőben két mozgásban lévő vonat közé ne kerüljenek. Az a munkavállaló, akit két vágány között egyszerre két irányból érkező vonat közrefogna, és a vonatok elsodrási határán belülre kerülne, köteles azonnal a két vágánnyal párhuzamosan földre feküdni és a vonatok elhaladását így bevárni. 6.4.2.3. Vágányokon az arra jogosultaknak a nem kijelölt helyeken csak akkor szabad átjárniuk, ha az átjárást vonat vagy más jármű mozgása nem veszélyezteti. 6.4.2.4. Közvetlenül a vonat, vagy a kocsisor mögül történő kilépés után a következő vágány űrszelvényébe lépés előtt meg kell győződni az áthaladás veszélytelenségétől. 6.4.2.5. Guruló kocsik előtt csak biztonságos távolságban szabad áthaladni. A sínszálak között megállni tilos. 6.4.2.6. A saruzást végző dolgozó kivételével a saruzás közvetlen közelében senki sem tartózkodhat. 6.4.2.7. A vágánynak azon a szakaszán, ahol félreállóhely van kialakítva, járműközlekedés ideje alatt a munkavállalók csak a félreálló-helyen tartózkodhatnak.” Kivonat a „Vasútépítési és pályafenntartási munkák biztonsági szabályzata” előírásaiból: „6.4.1.6. Pályaépítési és fenntartási tevékenységet folytató munkavállalóknak a vágányon álló jármű alatt átbújni tilos.” „6.4.1.8. Nyílt vonali munkahelyeket gyalogosan csak az elsodrási határon kívül közlekedve szabad megközelíteni.”

20. szám 9. sz. melléklet


1371

25

ENGEDÉLY a MÁV Zrt. vágányhálózatán-úthálózatán történĘ közlekedésre 1.) A jármĦ, munkagép azonosító jele (forgalmi rendszám, pályaszám, stb.): ………………... …………………………………………………..…………………………………………... 2.) A jármĦ tulajdonosa: ……………………………..………………………………………… 3.) A jármĦ üzemeltetĘje: ……………………………..……………………………………….. 4.) A jármĦ telephelye: ………………………………..……………………………………..… 5.) Engedélyezett közlekedési útvonal: ………………..………………………………………. ………………………………………………………………………………………………. 6.) Az engedély kiadásának alapbizonylata (pl. futási bizonylat, útvonalengedély, stb. Ha nem szükséges, a rovatot ki kell húzni): ……………………………………..………………….. ………………………………………………………...…………………………………….. 7.) Az engedély érvényessége: ……év ...................................hó ……-n …… óra ……. perc 8.) Az engedélyezĘ neve, szolgálati helye, munkaköre: ……………………………………….. ……………………………………………………………………………………………….. Kelt: ………………….., …… év …………… hó …..-n.

P.H. (az engedélyezĘ szolgálati hely bélyegzĘje)

…………………………………… engedélyezĘ aláírása, telefonszáma

1372


20. szám

10. sz. melléklet (kivonat az E.101. sz. Utasításból) „3. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK AZ ÜZEMI SZEMÉLYZET RÉSZÉRE 3.1. A szolgálat ellátás feltételei A villamosított vonalon szolgálatot csak olyan dolgozó láthat el – még ideiglenesen is –, aki munkába állítása előtt ezen utasítás vonatkozó részeiből érvényes vizsgát tett. 3.2. A szolgálat ellátása közben követendő magatartási szabályok Az üzemi személyzet minden tagjának kötelessége a rábízott teendőket szakképzettségének és kioktatottságának megfelelően, legjobb tudása szerint higgadtan és megfontoltan, késedelem nélkül ellátni. A villamos felsővezetéki berendezésen, illetve annak üzemvitelével kapcsolatban mindenkinek kizárólag csak azt a tevékenységet szabad végeznie, amivel megbízták, azon a munkahelyen dolgozhat, amelyet számára kijelöltek, és azokat a szerszámokat, munka- és védőeszközöket használhatja, amelyek a rábízott feladat ellátásához szükségesek és amelyek használatára kioktatták. 3.3. A felsővezetéki berendezés veszélyessége A felsővezetéki berendezések üzemszerűen 25 kV feszültség alatt állnak és ebből adódóan veszélyesek. Veszélyesek a felsővezeték esetleg leszakadt, valamint kikapcsolt, de nem földelt szakaszai is. 3.4. A felsővezetéki berendezés megközelítése A felsővezetéki berendezés közelében mindennemű munkálatot olyan módon kell végezni, hogy annak során a felsővezeték említett berendezéseinek üzemszerűen feszültség alatt álló részeit a dolgozó testével, vagy az általa használt eszközzel még véletlenül se közelítse meg a megközelítési távolságnál – 2 méternél – kisebb mértékben. Amennyiben ez a feltétel nem biztosítható, a munkálatok csak a felsővezetéki berendezés feszültségmentesítése után, munkaengedély birtokában kezdhetők el. 3.5. A sínhálózat megbontása A sínhálózat megbontása, a sínszálakhoz kapcsolódó üzemi és érintésvédelmi földelővezetékek szakszerűtlen megszakítása, eltávolítása vagy kivitelezése nemcsak az üzemi áram visszavezetésében okoz zavart hanem egyúttal életveszélyes állapotot is teremt. Sínszálak, illetve az üzemi és érintésvédelmi földelések folytonosságát megszakítani csak akkor szabad, ha a megszakítás helyét előzetesen megfelelően áthidalták.

3.6. A felsővezetéki tartóoszlopok és berendezések védelme A villamos felsővezetéki berendezések tartóoszlopainak környezetét minden esetben szabadon kell tartani. A szerkezeti részektől mért 1 méter távolságon belül homokot, kavicsot, földet vagy egyéb anyagot elhelyezni nem szabad. Az erre vonatkozó rendelkezés betartását az illetékes pályafenntartási, illetve forgalmi állomás vezetője és helyettese is köteles ellenőrizni. Gépi rakodás csak úgy engedélyezhető, ha a rakodógép közlekedése vagy a gém mozgatása a felsővezetéki berendezések épségét nem veszélyezteti. 3.7. Járművek tetején végzett munkák Felsővezetékkel ellátott pályaszakaszokon a vontató és vontatott járművek tetejére, továbbá a rakományokra, amennyiben ennek során az üzemszerűen feszültség alatt álló felsővezetéki berendezés a megközelítési távolságnál – 2 méternél – kisebb mértékben megközelítésre kerülne, felmenni szigorúan tilos. Amennyiben ez üzemszerű ténykedés folytatásához szükséges, csak a szabályos feszültségmentesítés után szabad felmenni. 3.8. Munkavégzés a felsővezetéki berendezés közelében

Magasépítményeken (épületeken, állványokon, tetőkön, ereszeken, jelzőárbocokon, jelzőhidakon, vasoszlopokon, felüljárókon, vasbeton létesítményeken stb.) tilos minden olyan munka végzése, amelyeknél különleges eszközök nélkül is, vagy a munkához szükséges szerszámokkal (rudak, lécek, szalagok stb.) az üzemszerűen feszültség alatt álló berendezések véletlenül a megközelítési távolságnál – 2 méternél – kisebb mértékben megközelíthetők vagy megérinthetők. Amennyiben ez nem tarható be, a munkálatokat csak az illetékes erősáramú osztálymérnökség által kirendelt felsővezetékes szakközeg (a továbbiakban: szakközeg) jelenlétében, a kérdéses felsővezetéki berendezés feszültségmentesítését követően szabad megkezdeni és végezni. A munka végzésére illetékes szolgálati egység a munka természetét, pontos helyét, megkezdésének idejét az illetékes erősáramú osztálymérnökségnek legalább 24 órával előbb írásban tartozik bejelenteni. A munkával kapcsolatban a munkavezető részére a szakközeg írásbeli munkaengedélyt köteles kiadni. A szakközeg megérkezése és az írásbeli engedély átvétele előtt a munkát megkezdeni tilos! A szakközeg utasításainak – amennyiben azok a felsővezetéki berendezésekre, illetve az azok közelében történő munkavégzésre vonatkoznak – feltétlenül eleget

20. szám


kell tenni. A munka befejezését a munkavezetőnek a munkaengedélyben írásban kell jelenteni a szakközeg részére. Ezáltal a munkavezető felelősséget vállal azért, hogy az illető szakaszt, illetve berendezést ismét feszültség alatt állónak tekinti, az előírt óvórendszabályokat betartja és tőle telhetően minden eszközzel beosztottjaival betartatja. Amennyiben a munka befejezése a munkát végző hibájából késedelmes, ennek mindennemű következménye a munkát végzőt terheli. A felsővezetéki oszlopokhoz támasztani, vagy azokra felakasztani semmit sem szabad. 3.9. Locsolás Az állomási és nyíltvonali feszültség alatt álló felsővezetéki berendezések közelében vízsugárral locsolni csak akkor szabad, ha megfelelő óvintézkedéssel biztosított az, hogy a kötött vízsugár 2 méternél jobban nem közelíti meg még véletlenszerűen sem az üzemszerűen feszültség alatt álló felsővezetéki berendezést. Ha ez bármely okból nem tartható be, akkor a felsővezetéki berendezést előzetesen feszültségmentesíteni kell. Mezőgazdasági öntözőberendezések vízsugarának földetérési területhatára (folt) a MÁV kisajátítási határán belülre, illetve feszültség alatt álló felsővezetéki berendezés üzemszerűen feszültség alatt álló pontjának függőleges síkjától mért 5 méteres sávon belülre nem kerülhet. 3.10. Berendezés, építmény létesítése a felsővezeték közelében Minden, a felsővezetéki berendezés közelében elhelyezkedő állvány, híd, építmény, gép stb. létesítése, illetve még ideiglenes jellegű használatuk esetén is biztosítani kell, hogy azok vagy az azokon munkát végző dolgozók és az általuk használt eszközök a felsővezetéki berendezés üzemszerűen feszültség alatt álló részét még véletlenül se közelítsék meg 2 méternél kisebb távolságra. Amennyiben ez nem biztosítható, megérintést akadályozó védőberendezést (háló, kerítés, korlát, védőlemez stb.) kell létesíteni és a megközelítés veszélyességére utaló feliratot kell alkalmazni. A védőberendezések karbantartásáról a védőberendezéseket hordozó létesítmény üzemeltetője tartozik gondoskodni.” „II. melléklet

7. A rakodás szabályozása A felsővezetékkel ellátott vonalakra rendelt, vagy azokon átmenő mindennemű küldemény rakodásakor, a rendkívüli veszélyre való tekintettel biztosítani kell a rakodási szelvényben előírt méreteket: a villamos berendezések épsége, üzembiztonságának védelme és a rakományok kigyulladásának megelőzése érdekében.

1373

A rakodási szelvény betartását a feladó állomáson, idegen vasutaktól átvett szállítmányoknál pedig a határállomáson, a vonatkozó rendeletek előírásainak megfelelően, rendszeresen ellenőrizni kell. A nyitott kocsikban szállított küldeményeket (szalma, deszka, nád stb.) külön ellenőrizni kell, hogy a feladó által végzett helytelen rakodás következtében a rakodási szelvény túllépése, vagy rakománycsuszamlás miatt a szállítmányt igazítás vagy átrakás végett útközben ne kelljen feltartóztatni. 8. A rakodási engedély kiadásának feltételei Minden olyan esetben, amikor a dolgozó testével, a rakodásra kerülő anyaggal, kötöző, rakodási segédeszközökkel, vagy rakodógéppel a felsővezetéki berendezés üzemszerűen feszültség alatt álló részeit közvetlenül vagy közvetve veszélyesen megközelítheti, az állomás a rakodásra csak abban az esetben adhat engedélyt, ha a rakodással érintett területen lévő felsővezetéki berendezéseket feszültségmentesítették. Az üzemszerűen feszültség alatt álló felsővezetéki berendezés veszélymentesen legfeljebb 2 méterre közelíthető meg. A veszélyesség megítélésénél azonban figyelembe kell venni a rakodóvágány melletti vágányon áthaladó villamos mozdonyok 2100 mm széles – feszültség alatt álló – áramszedőjét is. Ilyen esetben a 2 m távolságot 1,2 méterrel meg kell növelni. A feszültségmentesített felsővezetéki berendezés közelében végzett rakodási munkákat úgy kell szabályozni, hogy a rakodógép (pl. gémje) a vezetéket 1 méternél jobban ne közelítse meg, a felsővezetéki berendezésekben kárt ne okozzon. 9. Rakodási engedélyek kiadása Rakodási engedély kiadására az jogosult, akit a forgalmi állomás vezetője az „Állomási Végrehajtási Utasítás”ban erre kijelölt, felhatalmazott. Az engedélyek kiadására jogosult dolgozók névsorát az engedélyek kiadásának helyén (helyiségben) ki kell függeszteni. Az engedélyt kiadó dolgozó jogosult és egyben köteles az engedély kiadásával együtt a szükséges intézkedéseket megtenni. Rakodási engedélyt 2 példányban, indigó átnyomással kell kiállítani. Az eredeti példányt a rakodó félnek kell átadni (10. sz. függelék). Az előbbiekben foglalt esetekben a rakodási engedély akkor adható ki, ha a rakodó fél a „Nyilatkozat”-ot aláírta (11. sz. függelék). Rakodógép használata esetén az állomás akkor adhat ki rakodási engedélyt, ha a rakodó fél az illetékes területi központ által a rakodógépre kiadott és érvényben lévő üzemeltetési engedélyt bemutatta. A területi központ a villamosított vonalak állomásain végzendő rakodásokhoz csak akkor adhat üzemeltetési

1374


engedélyt, ha az engedélyt kérő a „Felelősségvállalási nyilatkozat”-ot aláírta (12. sz. függelék). A rendszeres gépi rakodást végző fuvaroztató felek visszavonásig érvényes nyilatkozatot adhatnak. A rakodás befejezésekor vagy a rakodás megszakításakor a rakodási engedélyt a rakodó fél köteles kiállítójának visszaszolgáltatni.” „12. Rakományok földelése Nem fedett kocsiba rakott, a vasúti kocsi rakfelülete mellett 2,5 m-nél magasabbra nyúló fémalkatrészt, valamint olyan járműveket vagy küldeményeket, amelynek személyi kísérője van, a vasúti kocsi vasvázával legalább két helyen 4 mm átmérőjűnél nem vékonyabb acélhuzallal (összesen 35 négyzetmilliméter keresztmetszettel) fémesen össze kell kötni. A fémes összeköttetést biztosító földeléseknek a rakományra eső csatlakozási helyét a feladó határozza meg. A vasúti kocsikon továbbított konténereket és az emeletes autószállító kocsikon szállított személygépkocsikat a kocsik vasvázával fémesen összekötni nem kell.

20. szám

13. Rakományok vizsgálata …Villamosított vonalon és villamos felsővezetékkel ellátott állomások rakodóvágányain a vasúti kocsik (fedett, tartály…) tetejére felmenni csak a villamos felsővezetéki berendezés feszültségmentesítése után szabad. 14. Lekötőhuzalok, ponyvák, kötelek használata Villamosított vonalakon és állomásokon a nyitott kocsik megrakásánál tilos huzalt, kötelet, ponyvát a rakomány fölött átdobni, továbbá olyan hosszú rudakat vagy egyéb segédeszközöket használni, amelyekkel a feszültség alatt álló felsővezetéki berendezés 2 méter távolságon belül megközelíthető. Az előbbiekben meghatározottak szerint kell eljárni a lekötések megbontásánál is.” „VI. melléklet Idegen személyzet munkavégzésére vonatkozó rendelkezések (Megjegyzés: az utasításban a készítéskor hatályos szakmai utasítások szövege került beemelésre. Módosításuk esetén az alkalmazáskor hatályos szöveg szerinti szabályokat kell alkalmazni!)

20. szám


11. sz. melléklet

29

MUNKAVÉGZÉSI ENGEDÉLY (azokon a munkaterületeken, ahol a külsĘ vállalkozó részére átadott munkaterület a vasút egyéb technológiai területeitĘl munka- és közlekedésbiztonsági szempontból nem választható le)

A munkát végzĘ(k) neve: ……………………………………………………..……………….. A munkát végzĘ(k) személyigazolvány száma: ………………………………..………………. (Személyi igazolvány helyett azonosításra alkalmas más, arcképpel ellátott igazolvány is elfogadható, pl.: jogosítvány, útlevél, rendĘri igazolvány, vasúti arcképes igazolvány, stb.)

A munkavégzés helye: ………...……………………………………………………………….. Munkavégzés kezdete: ………év ..........................................hó ……-n ……… óra ……. perc Munkavégzés befejezése: ……év .........................................hó ……-n ……… óra ……. perc A munkavégzés megnevezése: ……………………….....……………………………………… A munkát engedélyezĘ neve, szolgálati helye: …..………..…………………………………… ………………………………………………………………..…..…………………………….. A munkát végzĘk munkairányítója tudomásul veszi, hogy az átadott terület a vasút egyéb technológiai területeitĘl munka-, és közlekedésbiztonsági szempontból nincs leválasztva, azzal egyidejĦleg a MÁV Zrt. a következĘ munkákat végzi: …………………………………. …………………………………………………………………………………………………... A munkát végzĘk munkairányítója tudomásul veszi, hogy a nevezett munkára megkötött szerzĘdés munkavédelmi mellékletében felsorolt, a vállalkozóra vonatkozó kötelezettségeit betartja és betartatja. A munkavégzés felügyeletével és munkabiztonsági szempontból történĘ összehangolásáért felelĘs személy …………………………… (név), a …………………………………………... munkavállalója, aki az utasításait a szerzĘdésben foglaltak szerint kell végrehajtani. Kelt: ………………….., …… év …………… hó …..-n. ………………………………………..

…………...……………………………..

MÁV Zrt. engedélyt adó olvasható neve, aláírása

vállalkozó, vagy megbízottja, munkairányítója olvasható neve, aláírása

1375

1376

A MÁV ZRt. Értesítője 29/2008. (VII. 11. MÁV Ért. 20.) VIG. sz. vezérigazgatói utasítás a 2008 évi várható eredmény javításáról

A MÁV Zrt gazdálkodásának 2008. I. negyedéves zárása, és 2008. évi várható kalkulációja során kerültek megfogalmazásra az üzleti eredménycélok teljesíthetősége, valamint a pénzforgalmi hiány mérséklése érdekében végrehajtandó intézkedések, melyek három csoportra tagolódnak: • az egyes szervezeti egységek által vállalt, az üzleti tervbe már beépítésre került hatékonyságjavító projektek, • a BPR projekt keretében rögzített akciók, melyek hatását a 2009-2010. évi üzleti terv már tartalmazza, • valamint a felsővezetés által elvárt, további eredményjavító intézkedések megtétele, melyek elrendelését a 2008. év eddig lezárt időszakának tervezettől eltérően alakuló gazdálkodási adatai indokolják. Ez utóbbi feladat végrehajtása érdekében a MÁV Zrt. 2008. évi eredményének javítása céljából valamennyi szervezeti egység részére költségcsökkentést, illetve bevételnövelést írok elő, mely az alábbi összetevőkből áll: 1. A 2008. I-IV. havi kontrolling beszámolóban szereplő terv és korrigált tény közti megtakarítások azonnali hatállyal zárolásra kerülnek, felhasználásuk nem engedélyezett. Amennyiben valamely szervezet dokumentáltan bizonyítja, hogy a zárolt összeg egy részét 2008. június 15-éig már felhasználta, akkor a bemutatott teljesítésigazolás, számla alapján ez automatikusan korrekciót képez. Az egyes szervezeti egységek 2008. I-IV. havi – Központi Kontrolling Főosztály által egyeztetett tartalmú – beszámoló tábláinak kivonatát a főbb költségelemekről, valamint a zárolásra kerülő összegeket az 1. sz. mellékletek tartalmazzák. A mellékletben szereplő I-IV. havi korrigált tény adatok a felmerült, de le nem könyvelt tételeknek a szervezeti egységek által jelzett, becsült mértékét is tartalmazzák. A havi bontású tervek szervezeti egységek által történő elkészítése során megfogalmazott elvárás volt a szezonalitás hatásának figyelembe vétele, ennek megfelelően ezen hatásoknak az I-IV. havi időarányos tervekbe beépítésre kellett kerülniük. 2. Ezen felül 2008. II. félévére bizonyos tételek tekintetében meghatározott %-os mértékű bevételnövelési és költségmegtakarítási intézkedéseket írok elő. A szervezeti egységenkénti érintett bevétel, illetve költség tételek, az azokhoz rendelt intézkedések, valamint az elrendelt bevételnövelés, illetve költségcsökkentés %-os és számszerűsített II. féléves mértékének felsorolását a 2/a. – 2/g. sz. mellékletek tartalmazzák. A 2/h. számú melléklet szerint előírt költségcsökkentés a MÁV Zrt. valamennyi szervezeti egysége részére kötelező.

20. szám

3. Egyes költségelemek felhasználása az utasítás megjelenésének napjától nem engedélyezett (zárolásra kerül). Ezeken a költségsorokon csak kivételes esetben, az igény részletes és pontos megfogalmazásával, indoklásával, a szállító partner megnevezésével, a szerződéses feltételek szükség szerinti megadásával, a tervezett szerződéskötési/beszerzési határidő meghatározásával, és csakis a portfolió-kezelési általános vezérigazgató-helyettes előzetes, egyedi írásos engedélyével történhet költségnövekedés, könyvelés. Az egyedi engedélyek meglétét a könyvelést megelőzően a Számviteli Szolgáltatás köteles ellenőrizni. Ezen költségsorok felsorolását a 3. sz. melléklet tartalmazza. 4. Mindezeken felül a működés racionalizálására és a további költségcsökkentési potenciálok felkutatására néhány tevékenység esetében azonnali vizsgálat elrendelése szükséges. Ezen feladatok felsorolását, határidőit és felelőseit a 4. sz. melléklet tartalmazza. Az elvégzett feladatokról a Vezérigazgató részére történő jelentési kötelezettség határideje a feladat elvégzésére kiszabott határidőt követő egy hét. Nem tárgya az utasításnak: • a vasútüzem működéséhez szükséges közvetlen költségek halmaza (infrastruktúra-karbantartás, a vontatóés vontatott járműkarbantartás, üzemeltetés közvetlen költségelemei), • a szakképzési hozzájárulás terhére elszámolható költségfelhasználások. A rendelkezésre álló keretet maximálisan fel kell használni, a kereten felüli költségfelmerülés azonban nem engedélyezett, • az ún. átfutó tételek, melyeknek eredményhatása nincs (ideértve a MÁV csoporton belüli egymás közti tételeket és az ELABE tételeket is). Ezek jellemzően a közvetített-, illetve a csoporton belül áramló szolgáltatások, ezekre a költségcsökkentési előírások nem vonatkoznak. Azonban a feladatterv (4. számú melléklet) előírja vizsgálatukat, • a BPR projekt által igényelt, valamint a hatékonyságjavítási projektek teljesítése érdekében szükséges, korábban már dokumentálásra került ráfordítások. Az előírt feladatok, költségcsökkentések és bevételnövelések eredményei, a kiírt feladatok teljesítése havonta kerül ellenőrzésre, ezért a teljesítését a havi kontrolling beszámolás alkalmával külön fejezetben kérem visszaigazolni a Központi Kontrolling Főosztály számára. A zárolásra került I-IV. havi tételek, a II. félévi költségelvonások, valamint a 4. számú mellékletben foglalt feladatok határidőre kidolgozott hatása beépül az éves várható eredményszámításokba a II. félévtől kezdődően. Jelen utasítás 2008 június 25-től lép hatályba.

20. szám


Mellékletek felsorolása: 1. sz. melléklet: Kontrolling beszámolók 2008. I-IV. hónapokra szervezeti egység bontásban 2. sz. melléklet: MÁV Zrt. bevételnövelési és költségcsökkentési előírások 2008. II. félévére 3. sz. melléklet: Azoknak a tevékenységeknek a felsorolása, melyeket az egyes szervezeti egységek csak a portfolió-kezelési általános vezérigazgató-helyettes engedélyével vehetnek igénybe 4. sz. melléklet: Feladatterv a MÁV Zrt működési költségeinek csökkentése és a bevételek növelése érdekében Az utasítás mellékleteit az érintettek közvetlenül kapták meg. Heinczinger István s. k. vezérigazgató

15/2008. (VII. 11. MÁV Ért. 20.) PÁVIGH. sz. portfolió-kezelési általános vezérigazgató-helyettesi utasítás a MÁV Zrt. pénzmosás elleni szabályzatáról 1.0. AZ UTASÍTÁS CÉLJA A MÁV Zrt. vállalkozási jogviszony keretében a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (továbbiakban Pmt.) hatálya alá tartozó szolgáltató tevékenységet végez, melyek a következők: − könyvviteli tevékenység − adótanácsadási tevékenység. − egyéb pénzügyi tanácsadás Jelen utasítás szabályozza a MÁV Zrt-n mint szolgáltatón belüli munkafolyamatokat annak érdekében, hogy a Pmt. vonatkozó rendelkezési maradéktalanul betartásra kerüljenek, az ügyféllel kialakított üzleti jellegű, bizalmi viszony megőrzése mellett. 2.0. HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1. Az utasítás hatálya Az utasítás tárgyi hatálya kiterjed a Pmt. szerinti, jelen utasítás 1.0. fejezetében megnevezett, a MÁV Zrt. által végzett szolgáltatási tevékenységre. Az utasítás szervezeti hatálya kiterjed a MÁV Zrt. valamennyi, az 1.0. fejezetben megnevezett szolgáltatási tevékenység végzésében részt vevő szervezeti egységére, illetve a szolgáltatások teljesítésében részt vevő munkavállalókra. 2.2. Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős MÁV Zrt. Számviteli Főosztály vezetője

1377

3.0. AZ UTASÍTÁSBAN HASZNÁLT FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA Pénzmosás (az 1978. évi IV. törvény a Büntető törvénykönyvről alapján:, továbbiakban Btk.): Szabadságvesztéssel büntetendő cselekmény elkövetéséből származó dolog gazdasági tevékenység gyakorlása során való felhasználása vagy a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi vagy bankművelet végzése, annak eredete leplezése céljából, illetve más által elkövetett büntetendő cselekményből származó dolgot gazdasági tevékenység gyakorlása során felhasználja, vagy a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi és bankművelelet végez, és gondatlanságból nem tud a dolgok eredetéről. A „pénzmosás” kifejezés minden olyan eljárást magában foglal, amely arra irányul, hogy lehetetlenné tegye az illegálisan szerzett – bűncselekményből származó – pénz eredetének azonosíthatóságát és azt legális forrásból származónak tüntesse fel. A pénzmosás nem önálló, hanem járulékos bűncselekmény. Mindig meg kell hogy előzze valamilyen másik bűncselekmény, amelynek a jövedelmét legalizálni, tisztára mosni próbálják. Pmt.: a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény Pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség: A Pmt. értelmében az a szolgáltató, aki a törvény hatálya alá tartozó tevékenységet végez, és a pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény kerül a tudomására, köteles bejelenteni a következő felügyeleti szerveknek: − Az egyéb pénzügyi tanácsadási tevékenység során feltárt eseteket a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére; − a könyvviteli és adótanácsadási tevékenység során fellelt eseteket a pénzügyi információs egységként működő hatóságnak, Vám- és Pénzügyőrség Központi Bűnüldözési Parancsnokság Pénzügyi Információs Osztálynak. Cím: 1122 Budapest, Hajnóczy u. 7-9 Tel.: 06-1- 4568 -111 Fax.: 06-1- 4568 -154 E-mail: [email protected] Ügyfél: aki a szolgáltatóval a szolgáltató tevékenységi körébe tartozó szolgáltatás igénybevételére szerződést köt (rendszeres ügyfél), illetve a szolgáltató részére ügyleti megbízást ad (alkalmi ügyfél). A MÁV Zrt. alkalmi ügyfelek részére nem végez Pmt. hatálya alá tartozó szolgáltatást. Ügyfél-átvilágítás (azonosítás):.Az ügyfél, a rendelkezésre jogosult, a meghatalmazott, továbbá a képviselő személyazonosságáról való meggyőződés erre alkalmas igazoló okmányok bemutatásával, mint gazdálkodó szer-

1378


vezet esetében a cég aktuális helyzetének megfelelő cégkivonat, aláírási címpéldány vagy természetes személy esetében személyi igazolvány, útlevél, lakcímet igazoló hatósági igazolvány stb. 4.0. AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA A MÁV Zrt. szerződéses jogviszony keretében a Pmt. hatálya alá tartozó tevékenységéből adódóan a következő kötelezettségei vannak: 1. Átvilágítási (azonosítási) kötelezettség 2. Bejelentési kötelezettség 3. Iratmegőrzési kötelezettség 4. Képzés, folyamatos továbbképzés 5. Belső ellenőrzési és információs rendszer működtetése 6. Belső szabályzat készítése, folyamatos aktualizálása. 4.1. A MÁV Zrt-vel üzleti kapcsolatban álló ügyfél átvilágítása (azonosítása) A MÁV ZRt. Pmt. hatálya alá tartozó szolgáltatást csakis írásbeli szerződés alapján végezhet ügyfele(i) részére. A szerződés időbeli hatálya alatt a MÁV Zrt-t átvilágítási, azonosítási kötelezettség a következő esetekben terheli: a) Az ügyféllel történő első szerződéskötéskor: Az ügyféllel történt üzleti kapcsolat létesítésekor azonosítani kell a következő adatokat, illetve el kell végezni a személyazonosságának igazoló ellenőrzését: − Az ügyfél adatai, azon belül az ügyfél tényleges tulajdonosának adatai. A személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében az alábbi okiratok bemutatását kell megkövetelni: Természetes személy magyar állampolgár esetében a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványt és lakcímet igazoló hatósági igazolványt; Külföldi természetes személy esetében magyarországi tartózkodásra feljogosító útlevelet vagy személyi azonosító igazolványt; Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnél a bejegyzés vagy nyilvántartásba vételt igazoló hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vételt igazoló okiratot (pl. az ügyfél aktuális, 30 napnál nem régebbi cégkivonata és aláírási címpéldánya bemutatása.) Az okiratok egyszerű másolatát az azonosítási adatlap mellett meg kell őrizni. Amennyiben az ügyfél a MÁV-vállalatcsoport tagja, az adatok hitelességének alátámasztására cégkivonatot és az aláírási címpéldányt megkövetelni nem kötelező. − Az ügyfél képviselőjének adatai (természetes személyek): Azonos módon az előző bekezdésben foglaltakkal. ¾ A rendelkezésre jogosult adatai: a szerződéskötő nevében aláírásra jogosult természetes személyek megnevezése

20. szám

¾ Az ügyfél meghatalmazottjának adatai: a rendelkezésre jogosult jogkörét vagy annak egy részét átruházhatja külön meghatalmazott képviselője részére (pl. jogi képviselő, kijelölt kapcsolattartó). Az azonosítás a jelen utasítás 1. számú mellékletében szereplő ügyfél-azonosítási adatalap és nyilatkozat benyújtásával, az azt alátámasztó dokumentumok bemutatásával, valamint azok érvényességének ellenőrzésével történik. Az ügyfél-azonosítási adatlapot benyújtáskor az átvevő köteles tételesen leellenőrizni a következő szempontok szerint: − Az adatalap valamennyi, az azonosításhoz szükséges mezője ki legyen töltve, − Az adatlaphoz csatolt cégkivonat / cégbírósági bejegyzést igazoló okirat nem lehet 30 napnál régebbi. − Az ügyfél nevében eljáró természetes személyek képviselőit fel kell kérni, hogy személyazonosságukat az előzőekben meghatározott igazoló okirattal személyesen igazolják. − Ellenőrizni kell az igazoló okiratok érvényességét. Az ügyfél-azonosítási lap átvevője az adatlap tételes ellenőrzését és a természetes személyek igazoló okiratokkal történő személyes beazonosítását aláírásával köteles igazolni. Az aláírt adatlap egy másolati példányát az ügyfél részére át kell adni. Az azonosítási kötelezettség azt a személyt terheli a MÁV ZRt. részéről, aki a szerződéskötéskor a MÁV Zrt. képviseletében eljár, a későbbiek során pedig azt, aki az ügyféllel a közvetlen kapcsolatot tartja. A kitöltött azonosítási adatlapot mindig a megkötött szerződés mellékleteként kell kezelni. Gondoskodni kell arról, hogy az adatokban bekövetkezett változásokat az ügyfél 5 napon belül bejelentse és a szolgáltató azt a nyilvántartásaiban átvezesse. Az ügyfél a változások bejelentésére vonatkozó kötelezettségét az azonosítási adatlap aláírásával elismeri. Az azonosítási kötelezettség azt a személyt terheli a MÁV ZRt. részéről, aki a szerződéskötéskor a MÁV Zrt. képviseletében eljár, a későbbiek során pedig azt, aki az ügyféllel a közvetlen kapcsolatot tartja. Szerződéses kapcsolat csak olyan ügyféllel létesíthető, aki azonosságát az előírt módon igazolja. Az azonosításnak személyesen kell megtörténnie, a vonatkozó okiratok eredeti példányainak bemutatásával. A szolgáltatónak az ügyféllel kapcsolatba került harmadik fél azonosítását nem kell elvégezni. Amennyiben a MÁV Zrt. az ügyfél átvilágítást, azonosítást nem tudja elvégezni, köteles megtagadni az üzleti kapcsolat létesítését, vagy köteles az ügyféllel a fennálló üzleti kapcsolatot megszüntetni. Nem kell az ügyfelet azonosítani: − ha a szolgáltató az ügyfelet korábbi szerződései során már azonosította, és az ügyfél adataiban nem történt változás; − illetve ha az ügyfél a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által felügyelt szervezet (pénzügyi intéz-

20. szám


mény, befektetési vállalkozás, biztosító, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár stb.) (erről azonban hitelt érdemlően meg kell győződni). A szerződéses kapcsolatban álló, Pmt. hatálya alá tartozó ügyfelekről a MÁV Zrt. Pénzügyi Igazgatósága külön nyilvántartást vezet. A hatályban lévő szerződésekről készül egy összefoglaló táblázat, mely tartalmazza a szerződés típusát, tárgyát és időtartamát, valamint a nyilvántartás mellett meg kell őrizni a szerződés egy másolati példányát. (ld. 4.5. fejezet). b) Az ügyfél átvilágítása (azonosítása) pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló körülmény felmerülésekor Pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén a szolgáltató köteles az ügyfelet haladéktalanul azonosítani a végrehajtott ügyletek értékhatárától függetlenül. Az azonosítást az ügyfél képviselőjével személyesen, a vele kötött szerződés mellékletét képező azonosítási adatlap valamennyi adatának tételes felülvizsgálatával kell elvégezni. Az ügyfél ismételt azonosítása során kerülni kell annak felfedését, hogy az milyen konkrét célból történik, a bejelentést a szolgáltató köteles titokban tartani. c) ha a korábban rögzített ügyfél-azonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség merül fel. A MÁV Zrt. nem fogad el más szolgáltató által végzett ügyfélazonosítást. A társaságunk által végzett szolgáltatási tevékenység jellegére tekintettel egyszerűsített ügyfél-átvilágítási eljárás nem folytatható. 4.2. Pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló körülmények bejelentése A MÁV ZRt. munkavállalói szolgáltatói tevékenységük során a pénzmosás vagy terrorizmus finanszírozása gyanúját felvető körülményekről jellemzően utólag, a kapcsolódó bizonylatok könyvelése, ellenőrzése, adóbevallások készítése során találkozhatnak. A bejelentési kötelezettség teljesítésére vonatkozó döntés meghozatala előtt mindig kötelesek mérlegelni a vonatkozó információkat, a kérdéses tranzakciók körülményeit, más tranzakciókkal való összefüggéseit. Rendkívül fontos valamennyi körülmény alapos mérlegelése, mert egy esetleges téves bejelentés nemcsak az adott ügyféllel, hanem más ügyfelekkel fennálló vagy jövőbeni üzleti kapcsolatra is kedvezőtlen hatással lehet, ugyanakkor egy megalapozott bejelentés elmulasztása büntetőjogi következményekkel jár. (Jelen utasítás 3. számú melléklete egy ismertetőt tartalmaz azokról a körülményekről, amelyek pénzmosás gyanúját felkelthetik.)

1379

4.2.1. Pénzmosásra utaló tény, adat vagy körülmény felmerülése esetén teendő lépések Pénzmosásra utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén a MÁV ZRt. mint szolgáltató, köteles azt a Pmt. rendelkezései értelmében haladéktalanul bejelenteni jelen utasítás 3.0. fejezet, Pénzmosással vagy terrorizmus finanszírozásával kapcsolatos bejelentési kötelezettség c. bekezdése szerinti felügyeleti szervnek. Annak érdekében, hogy a bejelentés megalapozott legyen, az ügyféllel fenntartott bizalmi viszony és a MÁV ZRt. mint pénzügyi és könyvviteli szolgáltatást nyújtó szervezet hírneve ne sérüljön, az észlelést követően haladéktalanul kivizsgálást kell végrehajtani, melynek menete a következő: • A pénzmosásra utaló körülményt észlelő munkatársa haladéktalanul köteles tájékoztatni szolgálati vezetőjét, aki ellenőrzi és értékeli a rendelkezésre álló információkat. Szükség esetén a vizsgálatba bevonja az adott ügyfél részére szolgáltatást nyújtó más szervezetek munkatársait is. A vizsgálatot a munkatársak szigorú titoktartása mellett kell lefolytatni, amire a szolgálati vezető köteles felhívni a munkatársak figyelmét. Valamennyi keletkezett iratot (pl. bejelentés, emlékeztető stb.) a MÁV ZRt. üzleti titok védelmi szabályzatában foglaltak szerint kell kezelni. • Amennyiben az adott szervezet gyanúja a körülmények értékelése alapján megalapozottnak minősül, a szervezet vezetője írásbeli bejelentést készít a Pénzügyi Igazgatóság vezetője részére a következő tartalommal: 1. A pénzmosásra utaló körülmény t észlelő szervezeti egység adatai. 2. Az ügyfél azonosító adatlap szerinti adatai. 3. A pénzmosásra utaló adat, tény vagy körülmény ismertetése: az észlelés időpontja, az ügylet összege, időpontja, leírása, összefüggése más tranzakciókkal, a pénzmosásra utaló adat, tény vagy körülmény rövid bemutatása. A bejelentést a Pénzügyi Igazgató részére zárt borítékban, lehetőleg személyes kézbesítés útján kell eljuttatni, és soron kívül kell kezelni mind a küldő, mind pedig a fogadó félnél. A bejelentés tartalmát valamennyi érintett fél üzleti titokként kezeli, különös tekintettel a pénzmosás vagy terrorizmus finanszírozás-gyanús eset feltárásában részt vevő munkatársak személyes adatait. A bejelentést a Pénzügyi Igazgatóság titkos ügyiratkezeléssel megbízott munkatársa veszi át és továbbítja a címzett részére. • A szolgáltató az általa feltárt pénzmosás vagy terrorizmus finanszírozás gyanús eset tisztázásáig illetve annak felügyeleti szerv részére történő bejelentésig az ügyleti megbízást nem teljesíti. Az ügylet felfüggesztéséről az azt észlelő munkatárs javaslata alapján a szervezeti egység vezetője dönt. Döntését köteles írásban megerősíteni,

1380


és arról haladéktalanul tájékoztatni szervezeti felettesét valamint a Pénzügyi Igazgatóság vezetőjét. A döntést felülbírálni csak a Pénzügyi Igazgatóság vezetője jogosult, aki erre vonatkozó rendelkezését ugyancsak írásban köteles közölni az érintett szervezeti egység vezetőjével. A végrehajtás felfüggesztésétől csak abban az esetben lehet eltekinteni, ha a megbízás teljesítésének felfüggesztése nem végrehajtható, illetve ha annak nem teljesítése a pénzmosás gyanús ügylet feltárását akadályozná. A vonatkozó dokumentumokat a titkos ügyiratkezeléssel megbízott munkatárs köteles megőrizni, a jelen utasítás 4.5. pontja szerinti szerződésenkénti nyilvántartás keretében. • A pénzügyi igazgató a felügyeleti szerv részére történő bejelentés előtt, amennyiben indokoltnak tartja, kiegészítő konzultációt kezdeményez az esetet bejelentő szervezeti egység vezetőjével, majd dönt a bejelentés végrehajtásáról. A döntéséről kimutatható módon, írásban tájékoztatja a bejelentést végrehajtó szervezet vezetőjét. • Ha a pénzügyi igazgató megítélése szerint a késedelem veszélyeztetné a bejelentést, akkor dönthet a bejelentés telefonon történő előzetes teljesítéséről is, amit később írásban megerősít. 2008. december 15. napjától csak kizárólag védelemmel ellátott elektronikus üzenet útján lehet a bejelentést megtenni. • A MÁV Zrt-nél a felügyeleti szerv részére történő bejelentés továbbítására felhatalmazott személy a Pénzügyi Igazgatóság vezetője, akadályozatása esetén a következő vezetők az alábbi sorrend betartásával helyettesítik, a pénzmosásra utaló körülményt észlelő szervezet szervezeti besorolásától függően: − a Számviteli Szolgáltatás vezetője − a Számviteli Főosztály vezetője − a Treasury és Pénzgazdálkodási Főosztály vezetője. A MÁV Zrt. jelen utasítás hatályba lépését követően: – haladéktalanul hivatalos tájékoztatást küld a 3.0. fejezet szerinti felügyeleti szervnek a felhatalmazott személy nevéről és beosztásáról, elérhetőségéről, – valamint a fentiekben esetlegesen bekövetkezett változásokról 5 munkanapon belül. A Pénzügyi Igazgatóság vezetője a felügyeleti szerv részére történő bejelentést jelen utasítás 2. számú mellékletét képező Bejelentő lapon köteles teljesíteni, védelemmel ellátott elektronikus üzenet, telefax vagy tértivevényes levél útján. A bejelentés végrehajtásáról tájékoztatja a portfoliógazdálkodási vezérigazgató-helyettest és a Biztonsági Igazgatóság vezetőjét. 4.3. Iratmegőrzési kötelezettség Az ügyfél részére szolgáltatást nyújtó szervezetek a pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló dokumentumokat az eset teljes kivizsgálásáig kötelesek elkülönítetten kezelni. Minden dokumentumot, amely pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló körülmény bejelentésével kapcsolatos, legalább 10 évig

20. szám

meg kell őrizni. Az iratmegőrzési határidő kezdő napja az azonosítás során felvett iratok vonatkozásában az üzleti kapcsolat megszűnésének napja, a bejelentéssel kapcsolatos iratok esetében pedig a bejelentés napja. Amennyiben a hatályos ügyviteli utasítás és az ügyféllel kötött szerződés ennél rövidebb megőrzési időt ír elő, gondoskodni kell az adott dokumentum esetében ennek felemeléséről. A pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló körülmény bejelentésére vonatkozó dokumentumokat, mind a szolgáltató szervezet bejelentését, mind pedig a Pénzügyi Igazgató által a felügyeleti szerv részére küldött bejelentést elkülönítetten kell tárolni, a titkos ügykezelésre előírt szabályok szerint (39/2005. (XII.2. MÁV Ért. 48.) VIG sz.). 4.4. Képzés és folyamatos továbbképzés A szabályzat hatályba lépését követően – a Pmt 32. § alapján – minden munkáltatói jogkör vezető köteles gondoskodni arról, hogy a Pmt. hatálya alá tartozó szolgáltatások teljesítésében részt vevő valamennyi munkavállaló megismerje annak tartalmát, a pénzmosásra és terrorizmus finanszírozására vonatkozó jogszabályokat, a képes legyen felismerni a pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló körülményeket és tisztában legyen a szabályzat hatályba lépésével rá háruló feladatokkal és kötelezettségekkel. Ugyancsak gondoskodni kell az újonnan belépő vagy más munkakörből áthelyezésre került dolgozók azonnali kiképzéséről. Ennek felelőse ugyancsak a munkáltatói jogkört gyakorló vezető. Amennyiben jogszabály-változás vagy egyéb ok szükségessé teszi az ismeretek felelevenítését és karbantartását, a pénzügyi igazgató időközi képzést írhat elő. 4.5. Belső ellenőrzési és információs rendszer működtetése A Pmt. 31. § értelmében a MÁV Zrt. mint a törvény hatálya alá tartozó szolgáltatásokat végző szervezet, köteles a pénzmosást illetve terrorizmus finanszírozását lehetővé tevő, illetőleg megvalósító üzleti kapcsolatok, ügyleti megbízások megakadályozása érdekében az ügyfelek azonosítását elősegítő belső ellenőrző és információs rendszert működtetni. A belső ellenőrző és információs rendszer célja: • az ügyfél átvilágítás, azonosítás elősegítése, • a pénzmosást illetve terrorizmus finanszírozását lehetővé tevő, illetve megvalósító ügyletek felismerésének elősegítése; • a bejelentési kötelezettség teljesítésének elősegítése, ellenőrizhetőségének biztosítása; • a bejelentések nyilvántartása.

20. szám


1381

Az információs rendszer kiépítéséről és folyamatos vezetéséről a pénzügyi igazgató gondoskodik.

4.6. Belső szabályzat készítése, folyamatos aktualizálása

Az információs rendszer folyamatos vezetését a pénzügyi igazgató által megbízott munkavállaló látja el, aki egyben a Pénzügyi Igazgatóság titkos ügyiratkezeléssel megbízott dolgozója. Az információs rendszer vezetésével megbízott dolgozó szükség esetén részt vesz az ügyfél átvilágítás (azonosítás) végrehajtásában (pl. az ügyfél által megadott adatok egyeztetése).

A MÁV Zrt. a Pmt. 33. §-ából eredő kötelezettségét jelen szabályzat elkészítésével, hatályba léptetésével és folyamatos karbantartásával biztosítja.

Az általa vezetett adatbázis két különálló részből áll: I. Nyilvántartás a szerződéses ügyfelekről a) Összesített kimutatás a következő adatokkal: • A szerződő fél megnevezése • A szerződés típusa, tárgya, időtartama • A szerződésből adódó szolgáltatói feladatok rövid leírása • A feladatok teljesítésében részt vevő szervezeti egység b) Szerződésenkénti nyilvántartás (üzleti titokként kezelendő): • Szerződés másolata • Ügyfél-azonosítási adatlap • Cégkivonat-másolat • Az ügyleti megbízásokról időszakonként készített elemzés • A szerződés szerinti feladatok teljesítése során észlelt pénzmosás vagy terrorizmus finanszírozás-gyanús esetek leírása és a tett intézkedések Az ismételt azonosítás dokumentumai A belső kivizsgálás dokumentumai (másolatai) A pénzmosás vagy terrorizmus finanszírozás-gyanús eset bejelentésének dokumentumai (másolatai) II. A pénzmosást vagy terrorizmus finanszírozását lehetővé tevő illetve megvalósító ügyletek felismeréséhez elősegítő információk: Az információs rendszer vezetésével megbízott dolgozó által vezetett nyilvántartás, amelyről a MÁV ZRt. bármely munkavállalója számára adható információ.

5.0 HIVATKOZÁSOK a) 1978. évi IV. törvény a Büntető törvénykönyvről b) 2007. évi CXXXVI. törvény a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról c) 35/2007. (XII.29.) PM rendelet a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. Törvény alapján készítendő belső szabályzat kötelező tartalmi elemeiről d) 24/2003. sz. VIG utasítás – a MÁV Rt. Ügyviteli utasítása (A.3., A.4.) e) 39/2005. (XII.2. MÁV Ért. 48.) VIG sz. – a MÁV Zrt. üzleti titokvédelmi szabályzata 6.0. HATÁLYBA LÉPÉSEK ÉS MEGSZÜNTETÉSEK Jelen utasítás a MÁV Értesítőben történő megjelenése napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a 26/2007. (XI.23. MÁV Ért.35.) PÁVIGH sz. utasítás hatályát veszti. 7.0. MELLÉKLETEK 1. számú melléklet: Azonosítási adatlap és nyilatkozat minta 2. számú melléklet: Bejelentés pénzmosásra utaló adatról, tényről, körülményről 3. számú melléklet: Pénzmosás gyanúját felvethető körülmények Sipos Sándor s. k. Portfolió-kezelési általános vezérigazgató-helyetes

1382


20. szám

1. számú melléklet ÜGYFÉL-AZONOSÍTÁSI ADATLAP Az ügyfél jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet (a továbbiakban: „jogi személy”) 1. SZAKASZ – ÜGYFÉLADATOK A jogi személy neve, rövidített neve Székhelye, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepének címe Főtevékenysége A jogi személy kézbesítési megbízottjának azonosítására alkalmas adatok (ha nem jogszabályban előírt szerv) Azonosító okirat száma Kérjük, csatolják a jogi személy 30 napnál nem régebbi cégkivonatának/bejegyzését igazoló okiratának a másolatát és aláírási címpéldányát. 2. SZAKASZ – AZ ÜGYFÉL KÉPVISELŐI 1. sz. képviselő – A szerződést az Ügyfél nevében aláíró magánszemély Teljes név, beleértve a születési nevet is (ha alkalmazandó) Anyja születési neve Születési hely, idő Állampolgárság Lakcím, beleértve a magyarországi bejelentett lakcímet is (amennyiben van) Azonosító okirat típusa és száma Beosztás ez milyen célt szolgál? 2. sz. képviselő – Csak akkor alkalmazandó, ha a szerződést az Ügyfél részéről ketten írják alá; egyébként kérjük, hagyja üresen Teljes név, beleértve a születési nevet is (ha alkalmazandó) Anyja születési neve Születési hely, idő Állampolgárság Lakcím, beleértve a magyarországi bejelentett lakcímet is (amennyiben van)

20. szám


1383

Azonosító okirat típusa és száma Beosztás Azok a magányszemélyek, akik a Szerződés aláírásakor nincsenek személyesen jelen, útlevelük vagy személyi igazolványuk másolatát csatolják. Azok a magányszemélyek, akik a Szerződés aláírásakor jelen vannak, útlevelüket vagy személyi igazolványukat és a lakcímet igazoló igazolványukat mutatják be. 3. SZAKASZ – TANÚSÍTVÁNY Útmutató: A fent megadott képviselők írják alá.

Ezennel kijelentem/kijelentjük és megerősítem/megerősítjük, hogy az Ügyfél a jelen jogviszonyt a saját és nem valamely másik fél nevében eljárva létesíti Önökkel. Vállalom/vállaljuk, hogy az Szolgáltatót haladéktalanul írásban értesítem/értesítjük, amennyiben a fent megadott magánszemély/jogi személy a jelen szerződéssel kapcsolatban bármikor más magánszemély vagy jogi személy nevében járna el. Tanúsítom/tanúsítjuk, hogy a fenti információk megfelelnek a valóságnak és helytállóak a legjobb tudomásom/tudomásunk és meggyőződésem/meggyőződésünk szerint. Vállalom/vállaljuk, hogy a fenti adatokban bekövetkező esetleges változásokról öt munkanapon belül értesítem/értesítjük Önöket és az aktualizált információt a rendelkezésükre bocsátom/bocsátjuk.

Dátum

Cégszerű aláírás ………………………………

……………………………..

Az adatlapot ellenőriztem és a természetes személyek azonosítását személyazonosságot igazoló okmányok alapján elvégeztem. ………………………………

……………………………… Dátum aláírás

1384


20. szám

2. számú melléklet BEJELENTÉS Pénzmosásra utaló adatról, tényről, körülményről 1. A szolgáltató adatai: 1.1. A szolgáltató neve: MÁV Magyar Államvasutak Zrt. 1.2. A szolgáltató címe: Budapest, Andrássy út 73-75. 2. Természetes személy ügyfél azonosító adatai: (ameddig a MÁV ZRt. természetes személyekkel szolgáltatási szerződést nem köt, kihúzandó) 2.1. családi és utóneve (születési név), amennyiben van, házassági neve 2.2. lakcíme 2.3. születési helye, ideje 2.4. állampolgársága 2.5. anyja születési neve 2.6. az azonosító okmányának típusa és száma 2.7. külföldi természetes személy esetében magyarországi tartózkodási helye 3. Szervezeti ügyfél azonosító adatai 3.1. neve, rövidített neve 3.2. székhelyének, külföldi székhelyű vállalkozás esetén magyarországi fióktelepének címe 3.3. főtevékenysége 3.4. azonosító okiratának száma 3.5. képviseletére jogosultak neve és beosztása 3.6. a kézbesítési megbízott azonosítására alkalmas adatai 4. Az üzleti kapcsolatra vonatkozó és ahhoz kapcsolódó legfontosabb adatok 5. A tényleges tulajdonosra vonatkozó adatok 5.1. A tényleges tulajdonos neve (cégnév és rövidített név) 5.2. A tényleges tulajdonos címe 6. A pénzmosásra utaló adat, tény vagy körülmény rövid ismertetése 6.1. Az ügylet észlelésének időpontja 6.2. Az ügylet összege 6.3. Az ügylet időpontja 6.4. Az ügylet leírása, a pénzmosásra utaló adat, tény vagy körülmény rövid kifejtése. 7. A kijelölt személy adatai 7.1. A kijelölt személy neve 7.2. A kijelölt személy beosztása

20. szám


1385

3. számú melléklet Pénzmosás gyanúját felvethető körülmények 1. Fiktív bevételek: Pénzmosásra utalhat, ha olyan fiktív bevételi tétel kerül elszámolásra, ami mögött nem áll teljesítmény. Erre lehet következtetni például abból, hogy a z ügyfélnél nincs nyoma olyan gazdaságilag ésszerű ráfordításnak, amely bevételi tételt ésszerűvé tenné. Ilyennek lehet értékelni azt az esetet is, ha az ügyfél bizonyos ráfordítási tételek elszámolására utasítja szolgáltatóját. Például szolgáltatás nyújtása az alapvető eszközök, munkaerő megléte nélkül, áru eladás korábbi beszerzés nélkül, vagy irreálisan magas áron, esetleg költségek nélkül. A fiktív bevételek esetében vizsgálandó még az ügyfél cégkivonat szerinti alaptevékenysége és a ténylegesen végzett szolgáltatás közötti kapcsolat. 2. Túlszámlázások: Az ügyfél feltűnően értékaránytalan haszonnal közvetít bizonyos termékeket, szolgáltatásokat. El kell határolni azonban ezt az extraprofitot attól az esettől, amikor valami nagyon ritka termék vagy szolgáltatás különleges tulajdonságánál fogva éri a beszerzési érték sokszorosát a vevőnek, vagy valamely járulékos kiadások kapcsolódnak az ügyfélnél. Általában nem túlszámlázás a különleges szaktudást magában foglaló szolgáltatás sem. Ilyen esetben a kapcsolódó költségek vizsgálata általában nem ad információt a pénzmosásra. Azonban ha megállapítható, hogy az ügyfél az értékesített szolgáltatáshoz nem rendelkezik kellő felkészültséggel, vagy nem áll vele szemben igénybe vett alvállalkozó (közreműködő), akkor fiktív bevételi tételként felmerülhet a pénzmosás gyanúja. 3. Ésszerűtlen végleges pénzeszköz átvétel: a végleges pénzeszköz átadás-átvétel általában legális, a számviteli és adójogszabályokban rendezett művelet, mellyel szemben nem áll ellenszolgáltatás. Akkor keltheti fel az átvevőnél a pénzmosás gyanúját, ha az egyéb körülmények miatt nem található ennek ésszerű indoka (pl. az átadónak hosszú távon sem hoz semmilyen gazdasági vagy egyéb előnyt a pénzeszköz átadása, vagy az átvevő egyébként nyereséges, pénze is van, és nem tervez új, forrásait meghaladó tevékenységet). 4. Kötelezettségről a jogosult az ügyfél javára lemond: Ezeknél az eseteknél az ügyfél valamilyen (általában bevétellel kapcsolatban keletkezett) kötelezettségének megfizetésétől mentesül úgy, hogy annak nincs látható, ésszerű indoka. A lemondás a jogosult egyoldalú jognyilatkozata, mely ellenszolgáltatás nélküli. Nem összetévesztendő a kompenzációval, mert ott ellenszolgáltatásként a jogosult is lemond valamely követelésről. 5. Pénz átfolyatás: Ez olyan tevékenység, amikor az ügyfél nyilvánvalóan csak közvetít anélkül, hogy bármiféle hozzáadott értéket termelne. Ezzel a pénzmosási út nyújtása érhető el. Különösen akkor válik nehezen követhetővé az átutalt pénzeszközök útja, ha azt többszörös átutalással juttatják el. Vizsgálandó ebben az esetben az átutalásban részt vevő vállalkozások tulajdonosának személye, mert gyakran azonos tulajdonos több vállalkozásán keresztül történik a pénz átfolyatása. 6. Ésszerűen nem indokolható tőkeműveletek: E körbe azok a rövid határidőn belül lezajló tőkeműveletek tartoznak, amelyek az ügyfél gazdálkodásával és egyéb szempontok alapján (pl. adóoptimalizálás) nem indokolhatóak. Ilyen lehet pl. egy új tulajdonos nagy összegű tőkeemelése, majd ezen üzletrész rövid időn belül történő értékesítése, majd szintén rövid időn belüli tőkeleszállítással történő pénzkivonás úgy, hogy ezen műveletsornak nem lehet ésszerű indoka. Fokozza a gyanút, ha az egyes szereplőket a szolgáltató nem tudja azonosítani, illetve ha az ügyletsorozat indokát előre nem fedik fel. Általában azonban a tőkemozgások nem utalnak pénzmosásra. 7. Szokatlan és indokolatlan nagy összegű készpénzbevételek: Általában a készpénzműveletek teljesen legálisak. A gyanú akkor terelődhet pénzmosásra, ha e nagyobb összegű bevétele szokatlanok az adott tevékenységnél, illetve ha egyéb ésszerű indoka nincs. (A pénzmosásra leggyakrabban utaló körülmény.) 8. Leltári többletek: Ha egy gazdálkodónál anélkül tapasztalhatók rendszeresen nagy összegű leltári többletek, hogy annak okai meghatározásra kerültek volna, illetve ezen okok ésszerűek lennének, ezen körülmények utalhatnak pénzmosásra főleg akkor, ha ezen leltári többletek nincsenek összefüggésben a vállalkozási tevékenységgel, illetve anélkül jelennek meg, hogy azokat leltári hiány kísérné.

1386


20. szám

Egyéb járulékos figyelemfelkeltő körülmények A pénzmosással kapcsolatban felmerülhetnek olyan szokatlan körülmények, amelyek önmagukban nem merítik ki a pénzmosásra utaló körülmény fogalmát, de felhívják a figyelmet arra, hogy a pénzmosásra utaló körülmények felmerülésének veszélye fokozottan fennáll. a) A cégvezetés körülményei: nyilvánvalóan alkalmatlan személyek, mint pl. hajléktalanok, igénybevétele a cégvezetéshez. A szolgáltató azt tapasztalja, hogy a céget valójában nem az ügyvezetőként és tulajdonosként megjelölt személy vezeti, helyette mások adják az utasításokat. Ha az ügyfél képviselőjéről gyanítható, hogy csak névleges, mert láthatóan kívülálló, ha az ügyek menetéről még megközelítőleg sincs információja, ha a cégvezetőnek nincs lakcíme stb. b) Székhely nélküli tevékenység: Az ügyfél a szolgáltatót arra kéri meg, hogy székhelyként bocsássa rendelkezésre saját irodáját, vagy a szolgáltatónak tudomása van arról, hogy a társaság bejelentett székhelye nem létező. Ugyanígy alkalmas a figyelemfelhívásra az a körülmény, ha a szolgáltató székhelye indokolatlanul távoli a megbízó cégétől, és a kapcsolatnak nincsenek előzményei. c) Tulajdonosváltáshoz kapcsolódó hirtelen, indokolatlan forgalomnövekedés, amelyet nem előz meg sem befektetés sem más egyéb indok. d) Szokatlan tőkeműveletek: A megbízó társaság tevékenysége, illetve tőkeműveletei eltérnek a hasonló tevékenységi körrel dolgozó társaságoktól, indokolatlanul alkalmaz készpénzműveleteket vagy szokatlan üzleteket köt (indokolatlanul vesz igénybe ügynököt, tanulmányokért fizet ki jelentős pénzösszegeket stb.) e) FATF listán (Financial Action Task Force – az OECD pénzmosás megelőzésével foglalkozó szervezete) szereplő országok: Jelentősen fokozza a gyanút, ha olyan helyszínekről származik a bevétel, amely ország szerepel a FATF listáján: Cook szigetek, Dominika, Egyiptom, Fülöp-szigetek, Grenada, Guatemala, Indonézia, Izrael, Libanin, Marshall-szigetek, Mianmar, Nauru, Nigéria, Niue, Oroszország, St. Kitts és Nevis, St. Vincent és Grenadine-szigetek, Ukrajna. f) Off shore helyszínek: Jelentősen fokozza a gyanút, ha olyan helyszínekről származik a bevétel,ahol a tényleges tulajdonos azonosítása nem lehetséges. Legfontosabb off shore helyszínek a következők: Anguilla, Bahamas, Belize, Cayman -szigetek, Cook-szigetek, Marshall-szigetek, Mauritius, Montenegro, Vanuatu, Panama, Seychelles-szigetek, Holland Antillák, Niue, Samoa, Saint Vincent és Grenadine-szigetek, St. Kitts és Nevis, Turks and Caicos.

20. szám


5/2008. (VII. 11. MÁV Ért. 20.) ÜÁVIGH. sz. üzletági általános vezérigazgató-helyettesi utasítás a helyszíni gyakorlati forgalmi oktatások megszervezéséről és lebonyolításáról 1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA A vonatközlekedés, valamint az elegyrendezési feladatok hatályos utasítások által előírt biztonságos lebonyolítása érdekében: − A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók közül a vonatközlekedés és az elegyrendezés lebonyolításában résztvevők gyakorlati munkavégzésének helyszínen történő ellenőrzése és a közlekedés biztonságát veszélyeztető utasítás- és szabályzatellenes munkavégzésének feltárása, a rendkívüli események bekövetkezésének megelőzése. − A munkavállalók felkészítése az üzemszerű körülményektől eltérő – az adott munkakörre vonatkozó – rendkívüli helyzetekben követendő eljárásra és munkavégzésre. − A közlekedés biztonságát veszélyeztető utasítás- és szabályzatellenes munkavégzésnek a cselekvés pillanatában való megállapítása, – indokolt esetben annak azonnali kijavíttatása – az érintett munkavállaló előtt történő feltárása, majd a helyes eljárási és magatartási szabályok ismertetése és oktató-nevelő jelleggel történő tudatosítása. 2.0 HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1 Az utasítás hatálya A Helyszíni Gyakorlati Forgalmi Oktatási Utasítás (továbbiakban: Utasítás) hatálya kiterjed a MÁV Zrt. Pályavasúti Területi Központok Forgalmi Osztályainak felügyelete és irányítása alá tartozó Forgalmi Csomópontok, Állomásfőnökségek, valamint a Térségi Vasutak szervezeti egységeire és forgalmi tevékenységet ellátó operatív végrehajtó szolgálatának munkavállalóira. 2.2 Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a MÁV Zrt. Pályavasúti Üzletág Forgalmi Főosztály vezetője felelős. 3.0 FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA Az 5.1 pontban hivatkozott utasítások, szabályzatok vonatkozó fogalom-meghatározásai.

1387

4.0 AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.1 A helyszíni gyakorlati forgalmi oktatás módszertana: 4.1.1 A helyszíni gyakorlati forgalmi oktatást mindenkor a végzett munkafolyamat előzetes megfigyelésével a munkavégzés helyszínén kell megtartani. 4.1.2 A helyszíni gyakorlati forgalmi oktatást végző köteles a munkavállaló munkavégzését megfigyelni, ellenőrizni, az esetleges utasítás- és szabályzatellenes, balesetveszélyes munkavégzést megállapítani és annak tényét az érintett munkavállalóval közölni. 4.1.3 Abban az esetben, ha a munkavégzés során utasítás- és szabályzatellenes munkavégzést állapítanak meg, akkor ennek tényét az érintett munkavállalóval a helyes eljárási és magatartási szabály ismertetésével közölni kell. Ha a helyszíni gyakorlati forgalmi oktatást végző közvetlen balesetveszélyes munkavégzést állapít meg, (pl. váltó- és vágányútellenőrzés utasításellenes megtartása vagy annak elmulasztása stb.) akkor a közvetlen balesetveszély elhárítása érdekében azonnal be kell avatkoznia. Ha az utasítás- és szabályzatellenes, valamint balesetveszélyes munkavégzés feltárása után a helyes, eljárási- és magatartási szabályok ismertetése hosszabb időt vesz igénybe, akkor azt az adott munkafolyamatban keletkező, illetve rendelkezésre álló technológiai szünetben kell elvégezni. Ha a helyszíni gyakorlati forgalmi oktatást megelőző munkafolyamat megfigyelése során a gyakorlati oktatást végző nem állapít meg utasítás- és szabályzatellenes munkavégzést, akkor a napi munkavégzés során leggyakrabban végzett tevékenységhez kapcsolódó témaköröket kell az érintett munkavállalókkal ismertetni. (Pl. váltó- és vágányútellenőrzés megtartása, a váltók használhatóságának ellenőrzése, Írásbeli rendelkezések kiállítása, kézbesítése, engedélykérés-adás végrehajtása, rendkívüli küldemények továbbításával kapcsolatos előírások, útsorompó kezelés szabályai, járműkapcsolások végrehajtása, a tolatószolgálat ellátására vonatkozó előírások, vágányzárak, feszültségmentesítések, biztosítóberendezési kikapcsolások engedélyezése stb.). A üzemszerű körülményektől eltérő – az adott munkakörre vonatkozó – rendkívüli helyzetekben teendő intézkedésekre a munkavállalók figyelmét fel kell hívni és az adott rendkívüli helyzetben követendő eljárási– és magatartási szabályokat a munkavállalóval ismertetni kell (Pl. biztosítóberendezési, felsővezetéki meghibásodások, váltófelvágás, útsorompók használhatatlansága, értekezés lehetetlensége, pályaelzárás, közúti járművek, személyek elütése útátjárókban, síntörés, vonóvezeték szakadás, tolatási rádiókörzetek meghibásodása stb.). A munkavégzés megfigyelését, majd ezt követően a gyakorlati oktatást úgy kell végezni, hogy az a munkavállalót a munkájának folyamatos végzésében ne zavarja,

1388


ne akadályozza és figyelmét a teendőiről ne vonja el. A helyszíni gyakorlati forgalmi oktatás nem helyettesítheti a napi ellenőrzést. 4.1.4 A helyszíni gyakorlati forgalmi oktatásokra a napi munkavégzés során leggyakrabban végzett tevékenységekre, valamint az üzemszerű körülményektől eltérő, rendkívüli helyzetekben teendő intézkedésekre az állomásfőnök – a forgalmi koordinátor I. (állomásfőnök-helyettes) és a forgalmi oktatótiszt bevonásával – az adott szolgálati helyre vonatkozó, annak helyi sajátosságait figyelembe vevő tematikát kötelesek összeállítani kérdésfelelet formájában. A tematika összeállításába szükség esetén bevonható a forgalmi üzemmérnök és a forgalmi technológus előadó is. A tematikának a fentieken kívül tartalmaznia kell a rendkívüli eseményekkel kapcsolatos bejelentési és intézkedési kötelezettségeket is. Az állomásfőnök az összeállított tematikát felülvizsgálat és jóváhagyás céljából köteles felterjeszteni a Forgalmi Csomópont vezetője részére. A tematika felülvizsgálatát és jóváhagyását követően a Forgalmi Csomópont vezetője a köteles gondoskodni a helyszíni gyakorlati forgalmi oktatást végzők, valamint a helyszíni gyakorlati forgalmi oktatásra kötelezett munkavállalók szolgálati helyeinek tematikával történő ellátásáról. A tematikát a szolgálati helyeken az állomásfőnök által meghatározott hozzáférhető helyen kell tartani. 4.2 A helyszíni gyakorlati forgalmi oktatás tervezése 4.2.1 A helyszíni gyakorlati forgalmi oktatások gyakoriságát az adott szolgálati helyre az O.1. sz. Oktatási Utasítás 3.8.1. pontjában előírtak, valamint a helyi sajátosságok figyelembe vételével kell meghatározni. A helyszíni gyakorlati forgalmi oktatások megtervezéséért és megtartatásáért a Forgalmi Csomópont vezetője felelős. A helyszíni gyakorlati forgalmi oktatásokat a napi ellenőrzésektől függetlenül kell megtartani. 4.2.2 A helyszíni gyakorlati forgalmi oktatások megtartására a forgalmi oktatótisztek – a gyakorlati oktatások megtartásába bevonhatókkal történt előzetes egyeztetés alapján – kötelesek ütemtervet készíteni, melyet a Forgalmi Csomópont vezetője által történt jóváhagyást követően az érintett szolgálati helyek vezetői részére is meg kell küldeni. 4.2.3 A helyszíni gyakorlati forgalmi oktatásban résztvevők részére tartandó oktatási tartalmat és időszükségletet az adott szolgálati helyre vonatkozóan valamennyi körülmény (üzembiztonsági helyzet, időszakos vizsgák-, ellenőrzési tapasztalatok stb.) figyelembe vételével kell meghatározni. Vizsgálni kell a szakmai és a helyszíni gyakorlati forgalmi oktatást végzők oktatási tevékenységének hatékonyságát, melyet össze kell vetni a Forgalmi Csomópont negyedéves baleseti helyzetével. Az értékelések elvégzésére a területileg illeté-

20. szám

kes Forgalmi Osztályok vezetőit jelölöm ki. A területileg illetékes Forgalmi Osztály vezetésének a feladata a kedvezőtlen üzembiztonsági helyzet megszüntetésére vonatkozó intézkedések kidolgozása, ha szükséges a meghatározott helyszíni gyakorlati forgalmi oktatások szigorítása. 4.3 A helyszíni gyakorlati forgalmi oktatásra kötelezettek köre: A rendszeres szakmai oktatásra és időszakos forgalmi vizsgára kötelezett munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók részére helyszíni gyakorlati forgalmi oktatást kell tartani az alábbiak figyelembevételével: 0-3 év közötti szolgálati idővel rendelkezők részére havonta egy alkalommal, továbbá a 3 évnél nagyobb szolgálati idővel rendelkezők esetén a szolgálati helyen az állomásfőnök döntése alapján az általa meghatározott gyakorisággal, de legalább hat havonta egy alkalommal kötelező gyakorlati oktatást tartani. A bekövetkező rendkívüli események esetén az állomás vezetői felelősség fokozottan fennáll. A 0-3 év közötti szolgálati idővel rendelkezők részére havonta egy alkalommal tartandó helyszíni gyakorlati forgalmi oktatások közül a minden második hónapra eső oktatást a forgalmi oktatótisztek kötelesek megtartani az O.1. sz. Oktatási Utasítás 3.8.1. pontjában előírtak betartása mellett. 4.4 A helyszíni gyakorlati forgalmi oktatások megtartásába bevonhatók köre: A helyszíni gyakorlati forgalmi oktatások megtartásába az alábbi munkavállalók vonhatók be: • Forgalmi oktatótiszt, • Állomásfőnök I., II., • Forgalmi állomásfőnök III. • Forgalmi koordinátor I. (állomásfőnök-helyettes), 4.5 A helyszíni gyakorlati forgalmi oktatások bizonylatolása: A helyszíni gyakorlati forgalmi oktatások megkezdésének, befejezésének időpontját az oktatást végző munkavállaló az oktatott munkavállaló szolgálati helyén vezetett Fejrovatos előjegyzési naplóba, ennek hiányában a szolgálatátadás- átvétel dokumentálására rendszeresített naplóba (könyvbe) köteles előjegyezni. A helyszíni gyakorlati forgalmi oktatások témakörének, az oktatásban részesített munkavállalók nevének, munkakörének előjegyzésére a gyakorlati oktatást végzők részére különkülön gyakorlati oktatási naplót kell felfektetni és vezetni. A helyszíni gyakorlati forgalmi oktatás megtartásának tényét, az oktatott tudás- és ismeretanyag tudomásul vételét az oktatást végző és az oktatott személyzet aláírásával köteles dokumentálni.

20. szám


1389

4.6 Jelentés a helyszíni gyakorlati forgalmi oktatások megtartásáról:

Egyéb közlemények

A helyszíni gyakorlati forgalmi oktatások tényleges megtartásáról a forgalmi oktatótisztek a csomópontra vonatkozóan négyhavonta (harmadévenként) kötelesek öszszefoglaló jelentés készíteni, melyben az alábbi adatokat kell szerepeltetni: − a gyakorlati oktatás megtartásába bevont személyek, − a megtartott gyakorlati oktatások száma, − az oktatott munkavállalók száma, munkakörük, − a megállapított hiányosságok és az ezzel kapcsolatban kezdeményezett munkáltatói felelősségre vonások. A Forgalmi Csomópontok az összeállított jelentéseket kötelesek az illetékes Pályavasúti Területi Központ Forgalmi Osztályára harmadévet követő hónap 10. napjáig felterjeszteni. A Forgalmi Osztályok a Forgalmi Csomópontok által részükre megküldött jelentéseket kötelesek összesíteni és a harmadévet követő hónap 20. napjáig felterjeszteni a Pályavasúti Üzletág Forgalmi Főosztály részére.

Közhasznúsági jelentés a MÁV Szimfónikusok Zenekari Alapítvány 2007 évi gazdálkodásáról

5.0 HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK 5.1 Ezen utasítás előírásain kívül figyelembe kell venni, és be kell tartani az alábbi utasítások vonatkozó előírásait: • O.1. sz. Oktatási Utasítás, • F.1. sz. Jelzési Utasítás, • F.2. sz. Forgalmi Utasítás és Függelékei, • E.2. sz. Fékutasítás, • Munkavédelmi Szabályzat, • Balesetvizsgálati Utasítás, • Műszaki mentési és Segélynyújtási Utasítás, • A szolgálati helyek Állomási Végrehajtási Utasítása, • Vonatkozó Végrehajtási Utasítások, Kezelési Szabályzatok, leírások. 5.2 Ezen utasítás hatályba lépésével egyidejűleg hatályon kívül helyezzük az alábbi rendelkezéseket: • „101570/1995. sz. forgalmi igazgatói utasítás a helyszíni gyakorlati forgalmi oktatások bevezetéséről” című utasítás, • „Gy.424-689/2003. ÜFO sz. „Helyszíni gyakorlati oktatás egységes szabályozása” című rendelkezés. • „Gy.1654-26/2006 ÜFO sz. „Utasítás a forgalmi szakszolgálat ellenőrzési feladatainak ellátására 7. sz. melléklete”. 5.3 Jelen utasítással el kell látni valamennyi érintett szervezeti egységet, szolgálati helyet és annak munkavállalóját. 6.0 HATÁLYBA LÉPTETÉS Ezen utasítás 2008. szeptember 1.-től lép hatályba. Dr. Mosóczi László s. k.

üzletági általános vezérigazgató-helyettes

A MÁV Szimfonikusok Zenekari Alapítvány 1998. június 1-előtt írásban kérte a közhasznú jogállás bírósági nyilvántartásba való bejegyzését. A Fővárosi Bíróság a 4473. sorszám alatt vette nyilvántartásba a MÁV Szimfonikusok Zenekari Alapítvány-t, közhasznú szervezetté való minősítéssel. A végzés alapján az Alapítvány az 1997. évi CLVI. tv. (Khtv.) 26. § c) pontjának 4. alpontjában foglalt nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés; 5. alpontjában foglalt kulturális tevékenység; 6. alpontjában foglalt kulturális örökség megóvása közhasznú tevékenységet folytathat. A Nonprofit törvény előírása alapján közhasznú szervezetnek közhasznúsági jelentés elkészítésével kell számot adnia a végzett tevékenységéről. A közhasznúsági jelentés tartalma a következő: I. A számviteli beszámolót – egyszerűsített éves beszámolót, II. A költségvetési támogatás felhasználásáról készített kimutatást, III. A vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást, IV. A cél szerinti juttatások kimutatását, V. A kapott támogatások kimutatását, VI. Az Alapítvány vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatásokról készített kimutatást, VII. A közhasznú tevékenységről szóló szöveges beszámolót. I. A számviteli beszámoló egyszerűsített éves beszámoló formájában. A közhasznú tevékenység folytatása mellett az Alapítvány vállalkozási tevékenységet is végezhet, ha e tevékenység az Alapítvány célját nem veszélyezteti. Az Alapítvány közhasznú tevékenységének eredményét, valamint a vállalkozási tevékenység adózott eredményét tőkeváltozásként köteles kimutatni. Az Alapítványnál felmerülő költségek a tevékenységi köröket tekintve: a közhasznú tevékenység és a vállalkozási tevékenység közvetlen költségei, az Alapítványt kezelő egység költségei és az egyéb közvetett költségek. Az Alapítványt kezelő egység közvetlen költségeit és az egyéb közvetett költségeket a közhasznú tevékenység és a vállalkozási tevékenység közötti árbevétel (bevétel) arányában kell év végén felosztani.

1390


20. szám

Az Alapítvány költségelszámolása elsődlegesen az 5. számlaosztályban történik. Év végén a felmerült költségek átvezetésre kerülnek a 8-as számlaosztályba. A közhasznú tevékenység, valamint a vállalkozási tevékenység költségei a 6. számlaosztályban kerülnek elkülönítésre.

Az Alapítvány működése során 90.690 eFt értékben szereztünk be különféle eszközöket, melyek után 68.971 eFt értékcsökkenési leírást számoltunk el a költségek között.

A ráfordítások között szerepel többek között a jogszabályok alapján le nem vonható általános forgalmi adó.

A mérlegben kimutatott saját tőke a 3.000 eFt induló tőke, valamint az Alapítvány megalakulásától képződött tőkeváltozásként kimutatott eredmény.

A MÁV Szimfonikusok Zenekari Alapítvány a befektetett eszközök közé való besorolásnál a következő szempontokat veszi figyelembe: Az immateriális javak meghatározásánál a Számviteli Törvény 25.§, illetve a számviteli kézikönyvben előírtakat. Az immateriális javak nyilvántartásba vétele beszerzési áron történik. Beszerzéskor az élettartam a Számviteli Törvény keretei között egyedileg vizsgálandó. A tárgyi eszközök besorolása a Számviteli Törvény 26. paragrafusának megfelelően az elhasználódási idő alapján történik. A tárgyi eszközök csoportosítása a következő: – Közhasznú célt közvetlenül szolgáló gépek, berendezések, járművek – Egyéb gépek, berendezések, járművek – Beruházások A MÁV Szimfonikusok Zenekari Alapítvány a Számviteli törvény alapján elszámolásra kerülő értékcsökkenési leírást a bruttó érték figyelembevételével az elhasználódási időre arányosan számolja el. A Társasági Adótörvény rendelkezése szerinti értékcsökkenés a befektetett eszközöknél az e törvény mellékletében szereplő amortizációs kulcsok alapján kerül meghatározásra. Ez alól kivételt képez a 30 eFt beszerzési érték alatti tárgyi eszköz, melyet teljes összegben a használatba vételkor értékcsökkenésként számolunk el, abszolút összegű elszámolási mód szerint. Az értékcsökkenési leírás összege évente egyszer kerül elszámolásra a befektetett eszközök beszerzését követő hónaptól a selejtezés, illetve az értékesítés hónapjának végéig.

A forgóeszközök között szerepelnek a pénzeszközök, valamint a követelések.

A rövid lejáratú kötelezettségek között a december havi munkabér, az ehhez kapcsolódó adók és járulékok, valamint továbbutalási kötelezettségű általános forgalmi adó került elszámolásra. 2003. évben pályázati támogatásból megvalósult tárgyi eszközök beszerzése után a tárgyévben költségként elszámolásra még nem került értékcsökkenési leírás címén 14.990 eFt passzív időbeli elhatárolásként szerepel a mérlegben. A MÁV Szimfonikusok Zenekari Alapítvány közhasznú tevékenységet, valamint e tevékenységet nem veszélyeztető mértékű vállalkozási tevékenységet folytat. 2007. évben az összes bevétel 99,5%-a volt közhasznú és 0,5% bevétel képződött a vállalkozási tevékenységből. A közhasznú tevékenység 87.057 eFt veszteséget, a vállalkozási tevékenység 1.277 eFt eredményt hozott a vizsgált időszakban. Ezen vállalkozási tevékenység eredménye után társasági adó fizetési kötelezettség nem terheli az Alapítványt. A társasági adó törvény a közhasznú alapítványok részére külön kedvezményként 20 millió forint vállalkozási árbevételig társasági adó fizetési kötelezettséget nem ír elő, ha a vállalkozási tevékenység mértéke az összbevétel 10%-át nem haladja meg. A vállalkozási tevékenység során képződött 1.277 eFt visszaforgatásra került a közhasznú tevékenység jövőbeni folytatásához. 2007. évben a MÁV ZRt. és az Alapítvány között létrejött megállapodás alapján, az alapító a tárgyévben 165.750 eFt támogatást juttatott az Alapítványnak. A 2007. IV. negyedévre előirányzott 55.250 eFt támogatás 2008. január 03-án érkezett az Alapítvány bankszámlájára. II. Költségvetési támogatások felhasználása.

A MÁV Szimfonikusok Zenekari Alapítvány befektetett eszközei között a mérlegben nettó értéken mutatja ki a tárgyi eszközöket, illetve az immateriális javakat.

A MÁV Szimfonikusok Zenekari Alapítvány az államháztartás alrendszereitől 2007. évben is részesült támogatásba, a II. KIMUTATÁS ezen érték adatoltat tartalmazza.

20. szám


III. Vagyon felhasználása. Az Alapító, a MÁV ZRt. 3.000 eFt induló tőkével hozta létre a MÁV Szimfonikusok Zenekari Alapítványt.

1391

2007. év folyamán a ténylegesen elért bevételünk 272.581 eFt volt, mellyel szemben 358.361 eFt költség felmerült fel. Ezen időszak alatt 85.780 eFt veszteség képződött.

Gazdálkodásunk eredményességét – a tőkeváltozás évenkénti változását – befolyásolja a MÁV-tól kapott támogatás, a pályázatokon elnyert összegek, valamint az egyéb támogatóktól kapott juttatások nagysága is. IV. Cél szerinti juttatások. Az Alapítvány célja a MÁV Szimfonikus Zenekar rendeltetésszerű és színvonalas működésének elősegítése, melynek keretében hozzájárul az egyetemes magyar zenekultúra ápolásához, fejlesztéséhez, az ország területén történő terjesztéséhez és külföldön való bemutatásához. E tevékenység során a létrehozott hangversenyek látogatóinak értékesített bérletek díjainak megállapítása révén juttatja támogatáshoz a személyeket. Egyénenkénti támogatásban senki sem részesült. V. Kapott támogatások. Az Alapítvány 2007. évben pályázatok révén, hangversenyek illetve a műsorfüzet támogatására 10.587 eFt-ot kapott. A magánszemélyek közcélú adományaként – az u.n. 1% – 417 eFt-hoz jutottunk, mely összeget hangszer beszerzésre kívánjuk fordítani. Magánszemélyektől érkezett további 2.064 eFt. A központi költségvetésből a Főváros. IV. ker. Önkormányzaton keresztül további 36.000 eFt-ot utaltak ki számunkra. A Fővárosi IV. ker Ónkormányzat saját keretének terhére 3.000 eFt támogatást utalt át számunkra. MÁV támogatásként 165.750 eFt-ot kaptunk. Jogi személyektől 5.373 eFt támogatás érkezett. VI. Vezető tisztségviselőknek nyújtott juttatások. Vezető tisztségviselőink részére 2007. évben nem folyósítottunk költségtérítést. A Kuratórium és a Felügyelő Bizottság tagjai az Alapítvány megalakulása óta díjazás nélkül segítik tevékenységünket. VII. A közhasznú tevékenységről szóló szöveges beszámoló. 2007. évre 325.000 eFt bevételt terveztünk, a MÁV ZRt. által az évre felajánlott 221.000 eFt összeg ismeretében. Saját bevételként alapítványi hozzájárulás címén 11.500 eFt-ot, jegybevételként 21.000 eFt-ot, külső felkérésű hangversenyek bevételeiként.30.000 eFt-ot és egyéb bevételként 5.500 eFt-ot, minisztériumi, önkormányzati támogatásként 36.000 eFt-ot terveztünk.

2007. évben a tényleges bevételek a következők voltak: – alapítványi támogatások, hozzájárulások 18.024 eFt, – közcélú adományként 417 eFt-ot kaptunk magánszemélyektől, – jegybevételünk 20.641 eFt volt, – külső felkérésű hangversenyeink 26.859 eFt bevételt eredményeztek, – hangszerek bérbeadásából, eladásából 944 eFt árbevétel keletkezett, – hirdetési díjként 498 eFt folyt be, – kamatbevételünk 400 eFt, – MÁV támogatás 165.750 eFt. A központi költségvetés 36.000 eFt-ot biztosított az Alapítvány részére a Főváros IV. ker. Önkormányzat pénzügyi elszámolási rendszerén keresztül. Az előző években elnyert pályázatainkból a tárgyi eszköz beszerzésre fordított összegekből a tárgyévben 4.987 eFt került értékcsökkenési leírás címén elszámolásra, és ezzel egy időben támogatásként is el lett számolva. Pályázati formában a Nemzeti Kulturális Alaptól 2007. évben is részesült az Alapítvány támogatásban, 5.600 eFt értékben, mely szerepel a 18.024 eFt támogatási összegben. Passzív időbeli elhatárolásként kerül évente kimutatásra a pályázatok terhére megvalósult tárgyi eszköz beszerzések még költségként el nem számolt része. 2007. évben 358.361 eFt költség merült fel, amely 4,1%-os megtakarítást jelent a tervhez viszonyítva. Az anyagköltségek között számoljuk el az Alapítvány működésével kapcsolatosan felmerült különféle anyagok költségeit, nyomtatványok beszerzésével összefüggő kiadásokat, valamint a közüzemi díjakat – fűtés, világítás. A közüzemi díjak tárgyidőszakban való elszámolása függ attól, hogy a szolgáltatók számláit a MÁV ZRt. mikor tudja kiegyenlíteni, mert csak ezt követően számlázza tovább felénk a díjakat. A hangszerek szállítására, rakodására 3.774 eFt költség merült fel. E költség tényleges nagyságát befolyásolja, hogy az év folyamán a külső felkérésű koncertekkel kapcsolatban felmerülő szállítási, rakodási költség részét képezi-e a díjazásunknak, vagy a megrendelő közvetlenül fizeti ki a számlázott összegeket.

1392


Terembérleti díjként felmerült tényleges költség szintén a tervezett összeg alatt maradt 2007. évben. A megtakarítást kedvezően befolyásolta az, hogy a Művészetek Palotájában megrendezett koncertek esetén alkalmanként 200 eFtal kevesebb költség merült fel a tervezetthez képest. Ha saját kottatárunkban nem rendelkezünk az előadandó mű anyagával, akkor először a Nemzeti Filharmónia Kottatárából próbáljuk beszerezni a kottát, ezért művenként 8 eFt-ot kell fizetni. Ha a beszerzés a Zeneműkiadótól, vagy a Hartai Zenei Ügynökségen keresztül történik, akkor művenként 60 eFt-tól akár 180 eFt-ig terjedhet a díj. Az egyéb igénybe vett szolgáltatások tételen felhasználás sem volt, melynek oka az, hogy az épület üzemeltetésével kapcsolatos szolgáltatások díjai egy külön szerződés alapján kerültek szétosztásra addig amíg az épületben több vasúti szolgálati hely tevékenykedett. Az átszervezések után még nem készültek el az új megállapodások, így elmaradt a költségelv szétosztása is. A számlázott fellépési díjak és az állományon kívüli kifizetések tervszerinti együttes összege 28.000 eFt volt. Ténylegesen 22.617 eFt merült fel ilyen jogcímeken, amely átlagos 19,2%-os megtakarítást jelent. A két költség típus közötti arányt igen nehéz a tervezéskor meghatározni, mert számunkra sokszor ismeretlen az a tény, hogy a fellépő művész a díját milyen formá-

20. szám

ban, számlára vagy felhasználási szerződés alapján kívánja felvenni. Költségtérítésként számoljuk el a muzsikusok részére juttatott húr nád és egyéb kellékanyag térítést. Az ú. n. különféle máshová nem sorolt költségek között került elszámolásra többek között a koncerteken közreműködő kórusok 2.350 eFt díja. valamint a foglalkozásegészségügyi vizsgálatra űzetett 500 eFt. Értékcsökkenési leírás címén 7.697 eFt merült fel az év folyamán. Az összegből 210 eFt olyan költség volt, amely az eszköz használatba vételelkor az egyösszegű értékcsökkenési leírás alkalmazásának a következménye. Ráfordításként elszámolt költségek között 2007. évben 211 eFt vissza nem igényel hető ÁFA került elszámolásra. Kérem a Kuratórium Tisztelt Tagjait, hogy a beszámolómat a MÁV Szimfonikusok Zenekari Alapítvány 20(17. évi gazdálkodásáról elfogadni szíveskedjenek. Egyben kérem Önöket, hogy 2007. évben veszteségként mutatkozó 85.780 eFt-nak Tőkeváltozásként való elhelyezését is szíveskedjenek engedélyezni. Tamási Ágnes s. k. gazdasági vezető

Fenyő Gábor s. k. a kuratórium elnöke

Lendvai György s. k. ügyvezető igazgató

20. szám


1393

KIMUTATÁS A MÁV SZIMFONIKUSOK ZENEKARI ALAPÍTVÁNY adatok eFt-ban 2007.ÉVI GAZDÁLKODÁSÁRÓL Megnevezés

Terv 1,000

Tény 1,121

Eltérés 121

% 112.1%

Hangszerek szállítási költségei Terembérleti díjak Hangszerek, kották kölcsönzési díjai Eszközök karbantartása Hirdetési-, reklám-, propaganda költségek Oktatás, továbbképzés költsége Utazási költségek Postai és távközlési költségek Egyéb igénybe vett szolgáltatások, portaszolg.

3,000 17,000 2,300 2,000 5,000 300 1,000 2,000 2,000

3,774 16,111 4,088 1,277 4,902 41 1,059 1,480 0

774 -889 1,788 -723 -98 -259 59 -520 -2,000

125.8% 94.8% 177.7% 63.9% 98.0% 13.7% 105.9% 74.0% 0.0%

1,200 300 23,000 1,300 800 2,000 8,000 0 0 207,900 5,000 5,500 7,000 4,000 63,000

1,086 0 21,419 700 1,689 1,700 4,788

-114 -300 -1,581 -600 889 -300 -3,212

90.5% 0.0% 93.1% 53.8% 211.1% 85.0% 59.9%

206,057 1,198 5,621 6,718 3,670 61,844

-1,843 -3,802 121 -282 -330 -1,156

99.1% 24.0% 102.2% 96.0% 91.8% 98.2%

Értékcsökkenési leírás

8,000

7,697

-303

96.2%

Ráfordításként elszámolt költségek Társasági adó

1,000 0

321 0

-679 0

32.1%

KÖLTSÉGEK ÖSSZESEN

373,600

358,361

-15,239

95.9%

Alapítványi hozzájárulások, pályázatok Minisztériumi, önkormányzati támogatások Jegybevételek Hangversenyek bevételei Máshová nem sorolható bevételek MÁV hozzájárulás támogatásként MÁV hozzájárulás kiszámlázott szolgáltatáskén BEVÉTELEK ÖSSZESEN

11,500 36,000 21,000 30,000 5,500 221,000 0 325,000

18,024 39,000 20,641 26,859 2,307 165,750 0 272,581

6,524 3,000 -359 -3,141 -3,193 -55,250

156.7% 108.3% 98.3% 89.5% 41.9% 75.0%

-52,419

83.9%

EREDMÉNY

-48,600

-85,780

-37,180

Anyagköltség

Bankköltség Biztosítási díjak Vállalkozási szerzĘdés alapján fiz. összegek -es SzerzĘi jogdíjak Szálloda költségek Kottaírás, lemez készités Különféle máshová nem sorolható költségek (Kórusok,orvos) Teljes munkaidĘs dolgozók munkabére Állományon kívüli kifizetések Étkezési hozzájárulás Költségtérítések Egyéb személyi jellegĦ kifizetések Bérjárulékok

1394


1 8 0 5 6 7 2 1 9 2 3 1 5 6 1 0 1 Statisztikai számjel vagy adószám (csekkszámlaszám)

A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek közhasznú egyszerĦsített éves beszámolója 2 0 0 7 év

MÁV SZIMFONIKUSOK ZENEKARI ALAPÍTVÁNY

1088 BUDAPEST, MÚZEUM UTCA 11.

Keltezés: Budapest, 20 az egyéb szervezet vezetĘje

20. szám

20. szám


1395

1 8 0 5 6 7 2 1 9 2 3 1 5 6 1 0 1 Statisztikai számjel vagy adószám (csekkszámlaszám)

Az egyéb szervezet megnevezése: MÁV SZIMFONIKUSOK ZENEKARI ALAPÍTVÁNY Az egyéb szervezet címe: 1088 BUDAPEST, MÚZEUM UTCA 11.

KETTėS KÖNYVVITELT VEZETė EGYÉB SZERVEZETEK KÖZHASZNÚ EGYSZERĥSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK MÉRLEGE 2007. ÉV Sorszám

A tétel megnevezése

ElĘzĘ év

ElĘzĘ év(ek) helyesbítései

Tárgyév

b

c

d

e

a 1.

A. Befektetett eszközök (2-5. sorok)

2.

I. IMMATERÁLIS JAVAK

3.

II. TÁRGYI ESZKÖZÖK

4. 5. 6.

B. Forgóeszközök (7-10. sorok)

7. 8. 9.

27 976

21 719

179

70

27 797

21 649

III. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK

0

0

IV.BEFEKTETETT ESZKÖZÖK ÉRTÉKHELYESBÍTÉSE

0

0

68 136

15 423

I. KÉSZLETEK

0

0

II.KÖVETELÉSEK

0

2 524

III. ÉRTÉKPAPÍROK

0

0

68 136

12 899

0

0

12. ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK) ÖSSZESEN (1.+6.+11. sor)

96 112

37 142

13. D. Saját tĘke (14.-19. sorok)

59 888

-25 892

3 000

3 000

10. IV. PÉNZESZKÖZÖK 11. C. Aktív idĘbeli elhatárolások

14. I. INDULÓ TėKE/JEGYZETT TėKE 15. II. TėKEVÁLTOZÁS/EREDMÉNY

62 922

56 888

16. III. LEKÖTÖTT TARTALÉK

0

0

17. IV. ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK

0

0

18. V. TÁRGYÉVI EREDMÉNY KÖZHASZNÚ TEVÉKENYSÉGBėL

-8 540

-87 057

19. VI. TÁRGYÉVI EREDMÉNY VÁLLALKOZÁSI TEVÉKENYSÉGBėL

2 506

1 277

0

0

16 248

48 044

20. E. Céltartalékok 21. F. Kötelezettségek (22.-23. sorok) 22. I. HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK

0

23. II. RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK

16 248

48 044

24. G. Passzív idĘbeli elhatárolások FORRÁSOK (PASSZÍVÁK) ÖSSZESEN 25. 20.+21.+24. sor)

19 976

14 990

96 112

37 142

(13.-


1396


20. szám

1 8 0 5 6 7 2 1 9 2 3 1 5 6 1 0 1 Statisztikai számjel vagy adószám(csekkszámlaszám)

Az egyéb szervezet megnevezése: MÁV SZIMFONIKUSOK ZENEKARI ALAPÍTVÁNY 1088 BUDAPEST, MÚZEUM UTCA 11. Az egyéb szervezet címe:

KETTėS KÖNYVVITELT VEZETė EGYÉB SZERVEZETEK KÖZHASZNÚ EGYSZERĥSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK EREDMÉNYKIMUTATÁSA 2007. ÉV Sorszám a


ElĘzĘ év(ek) helyesbítései d

ElĘzĘ év

Tárgyév

b A. Összes közhasznú tevékenység bevétele (1.+2.+3.+4.+5.)

c 352 875

271 102

2.

1. Közhasznú célú mĦködésre kapott támogatás

296 170

212 604

3.

a.) alapítótól

221 100

165 750

4.

b.) központi költségvetéstĘl

72 000

36 000

5.

c.) helyi önkormányzattól

500

3 000

6.

d.) egyéb, ebbĘl 1% ……………….

2 570

7 854

7.

2. Pályázati úton elnyert támogatás

8 983

10 587

8.

3. Közhasznú tevékenységbĘl származó bevétel

47 214

47 513

9.

4. Tagdíjból származó bevétel

0

0

10.

5. Egyéb bevétel

508

398

11.

B. Vállalkozási tevékenység bevétele

2 849

1 479

12.

C.Összes bevétel (A.+B.) D. Közhasznú tevékenység ráfordításai (1.+2.+3.+4.+5.+6.)

355 724

272 581

361 415

358 159

79 143

65 213

274 070

284 928

7 728

7 697

474

321

1.

13.

e

14.

1. AnyagjellegĦ ráfordítások

15.

2. Személyi jellegĦ ráfordítások

16.

3. Értékcsökkenési leírás

17.

4. Egyéb ráfordítások

18.

5. Pénzügyi mĦveletek ráfordításai

0

0

19.

6. Rendkívüli ráfordítások E. Vállalkozási tevékenység ráfordításai (1.+2.+3.+4.+5.+6.)

0

0

343

202

55

22

283

180

20. 21.

1. AnyagjellegĦ ráfordítások

22.

2. Személyi jellegĦ ráfordítások

23.

3. Értékcsökkenési leírás

5

0

24.

4. Egyéb ráfordítások

0

0

25.

5. Pénzügyi mĦveletek ráfordításai

0

0

26.

6. Rendkívüli ráfordítások

0

0


20. szám


1397

1 8 0 5 6 7 2 1 9 2 3 1 5 6 1 0 1 Statisztikai számjel vagy adószám(csekkszámlaszám)

Az egyéb szervezet megnevezése: MÁV SZIMFONIKUSOK ZENEKARI ALAPÍTVÁNY 1088 BUDAPEST, MÚZEUM UTCA 11. Az egyéb szervezet címe:

KETTėS KÖNYVVITELT VEZETė EGYÉB SZERVEZETEK KÖZHASZNÚ EGYSZERĥSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK EREDMÉNYKIMUTATÁSA 2007. ÉV

Sorszám


ElĘzĘ év

ElĘzĘ év(ek) helyesbítései

Tárgyév

a

b

c

d

e

27.

F. Összes ráfordítás (D.+E.)

28.

G. Adózás elötti eredmény (B.-E.)

29.

H. Adófizetési kötelezettség

30. 31.

361 758

358 361

2 506

1 277

0

0

I. Tárgyévi vállalkozási eredmény (G.-H.)

2 506

1 277

J. Tárgyévi közhasznú eredmény (A.-D.)

-8 540

-87 057

TÁJÉKOZTATÓ ADATOK 32.

A. személyi jellegĦ ráfordítások

285108

33.

1. Bérköltség

206 256

34.

288

ebbĘl -megbízási díj

35.

-tisztelet díjak

36.

2. Személyi jellegĦ egyéb kifizetések

15 810

37.

3. Bérjárulékok

61 844

38.

B. A szervezet által nyújtott támogatások

0

39.

C. Tovább utalási céllal kapott támogatások

0

40.

D. Tovább utalt támogatások

0

910


Támogatást nyújtó megnevezése FĘv. IV:ker. Önkormányzat FĘv. IV:ker. Önkormányzat Állami költségvetés Nemzeti Kulturális Alap Nemzeti Kulturális Alap Nemzeti Kulturális Alap Nemzeti Kulturális Alap Nemzeti Kulturális Alap Nemzeti Kulturális Alap Nemzeti Kulturális Alap Nemzeti Kulturális Alap Nemzeti Kulturális Alap Nemzeti Kulturális Alap Összesen

Támogatás idĘpontja összege (eFt) 2007.04.11 1,000 2007.08.15 2,000 2007.06.25 36,000 15,000 44,000 2007.01.25 1,000 2007.10.17 1,000 2007.11.28 400 2007.11.28 300 2007.11.28 300 2007.11.28 1,000 2007.11.28 600 2007.12.18 1,000 103,600

Felhasználás összege (eFt) Felhasználás Elszámolás célja elĘzĘ évi tárgyévi tárgyévet követĘ határideje 0 1,000 0 hangversenyek támoga 0 2,000 0 hangversenyek támoga 0 36,000 0 mĦködési ktg.támogat szakmai program tám. 12,824 493 1,683 már elszámolt. elĘzĘ évi tám.vissz. 26,199 4,494 13,307 már elszámolt. 0 1,000 0 hangversenyek támoga 0 1,000 0 hangversenyek támoga 0 400 0 hangversenyek támoga 0 300 0 hangversenyek támoga 0 300 0 hangversenyek támoga 0 1,000 0 hangversenyek támoga 0 600 0 hangversenyek támoga 0 1,000 0 hangversenyek támoga 39,023 49,587 14,990

II. KIMUTATÁS KÖLTSÉGVETÉSI TÁMOGATÁS FELHASZNÁLÁSÁRÓL 2007.ÉV

1398 A MÁV ZRt. Értesítője 20. szám

20. szám


Elveszett vasútőr és felügyeleti igazolvány érvénytelenítése A MÁV Vasútőr Kft. Szombathelyi Területi Központ létszámába tartozó Kovács Miklós szállítmánykisérő a 009969. sz. vasútőr igazolványa, ismeretlen körülmények között elveszett. Fenti sorszámú vasútőr igazolvány érvénytelen, azt megtalálás, vagy felmutatás esetén be kell vonni, és a körülményeket tisztázó jegyzőkönyv kíséretében a Vasútőr Kft. Szombathelyi Területi Központja részére meg kell küldeni. ●

Megnevezés Utastájékoztató berendezés Váltóáramú gépcsoport Váltóáramú gépcsoport Villamos üz. targonca Klíma

l.sz: T4041135 T0324483 T0324482 T0545511 T4073350

1399

A MÁV-GÉPÉSZET Zrt. létszámába tartozó Murárik László 7561.sz. felügyeleti igazolványa ismeretlen körülmények között elveszett. Fenti sorszámú felügyeleti igazolvány érvénytelen, azt megtalálás, vagy felmutatás esetén be kell vonni és a körülményeket tisztázó jegyzőkönyv kíséretében a MÁV Zrt. Ügykezelési és Dokumentációs Szolgáltató Szervezet részére meg kell küldeni. Felesleged tárgyi eszközök meghírdetése A MÁV Zrt. Pályavasúti Üzletág TEB Távközlési és Biztosítóberendezési Alosztály Miskolc állagában lévő folyamatos leírású alábbiakban felsorolt tárgyi eszközök feleslegessé váltak, így azokat további hasznosításra felajánljuk: B. érték eFt 30.000 82 82 165 665

További felvilágosítás: Urbán Jánosné Miskolc (tel: 04/15-99)

N. érték eFt 13.860 37 37 34 521

tul. Csoport kincstári MÁV Rt. MÁV Rt. MÁV Rt. MÁV Rt.

1400


20. szám

Szerkeszti a MÁV ZRt. Vezérigazgatóság Jogi Igazgatósága Budapest VI., Andrássy út 73-75. Telefon: 511-3654 Szerkesztésért felelős a Szerkesztőbizottság. Kiadja a MÁV ZRt. Jogi Igazgatósága. Felelős kiadó: Dr. Németh Anikó. Terjeszti a MÁV ZRt. Ügykezelési és Dokumentációs Szolgáltató Szervezet (Budapest VI., Andrássy út 73-75.).

HU ISSN 1419–3973 Nyomdai előkészítés: COMP-Press Kft. Budapest. Felelős vezető: Ibos Ferenc, műszaki vezető: Szabó Károly Nyomtatás: Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. Lajosmizsei Nyomdája. Felelős vezető: Burján Norbert igazgató. www.hknyomda.hu

ÉRTESÍTÕ MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZÁRTKÖRÛEN MÛKÖDÕ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Utasítások. 20. szám 123. évfolyam július 11. TARTALOM

Recommend Documents