ÉRTESÍTÕ MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZÁRTKÖRÛEN MÛKÖDÕ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Utasítások. 2. szám 125. évfolyam január 29. TARTALOM

2. szám

125. évfolyam

2010. január 29.

ÉRTESÍTÕ MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZÁRTKÖRÛEN MÛKÖDÕ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG TARTALOM Oldal

Utasítások 4/2010. (I. 29. MÁV Ért. 2.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a szerződések számviteli, pénzügyi és kontrolling felülvizsgálatának, valamint a szerződést biztosító jogintézmények, biztosítékok elfogadásának szabályairól ................ 5/2010. (I. 29. MÁV Ért. 2.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. külső kommunikációs tevékenységéről és a csoportszintű külső kommunikáció elveiről .................. 6/2010. (I. 29. MÁV Ért. 2.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. munkavállalói ideiglenes külföldi ki-

41 66

Utasítások 4/2010. (I. 29. MÁV Ért. 2.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a szerződések számviteli, pénzügyi és kontrolling felülvizsgálatának, valamint a szerződést biztosító jogintézmények, biztosítékok elfogadásának szabályairól

Oldal küldetésének rendjéről szóló 54/2009. (VIII. 14. MÁV Ért. 24.) vezérigazgatói utasítás 1. sz. módosításáról ................... 1/2010 (I. 29. MÁV Ért. 2.) PÁVIGH számú portfolió-kezelési általános vezérigazgató-helyettesi utasítás a 7/2008. (MÁV. Ért. 8.) pénzügyi irányítás – portfólió kezelési általános vezérigazgató-helyettesi utasítás hatályon kívül helyezéséről ............................................................................ Helyesbítés A 15/2009. (X. 09. MÁV Ért. 30.) PÁVIGH Utasítás 5. pontjának helyesbítése ......................................................................

71

75 76

2.0 HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1 Az utasítás szervezeti hatálya Az utasítás hatálya kiterjed a MÁV Zrt. minden szerződéskötésre jogosult szervezeti egységére, valamint a szerződéskötésre jogosult szervezetek részére pénzügyiszámviteli szolgáltatást nyújtó egységekre és a Kontrolling Igazgatóságra.

1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA A MÁV Zrt. által kötött szerződések kontrolling, számviteli és pénzügyi feltételeinek biztosítása, továbbá a pénzügyi, számviteli, adó- és illetékjogszabályok betartásának biztosítása és a számviteli-pénzügyi-kontrolling szempontok érvényesítése a szerződéskötések folyamán.

A szerződések előterjesztője felelős a szerződések megfelelő előkészítéséért, a szignót adók kötelesek az engedélyezés során a leírt módon, felelősséggel eljárni. 2.2 Az utasítás tárgyi hatálya Az utasítás tárgyi hatálya kiterjed: a szerződéskötések rendjéről szóló 22/2007. (MÁV Ért. 29.) VIG. számú utasítás alapján történő minden szerződéskötésre, vagy kötelezettségvállalásra.

42

A MÁV Zrt. Értesítője

Az utasítás tárgyi hatálya nem terjed ki: – a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó szerződésekre és munka végzésére irányuló egyéb jogviszonyok szerződéseire; – a követelések behajtására, melyre külön belső szabályzat vonatkozik (MÁV Rt. követelések behajtásáról szóló 87/2002. (MÁV Ért. 52.) Pg. Sz. F. számú utasítás). Nem kell az engedélyeztetési eljárást lefolytatni: – hitelszerződésekre, kivéve az eszközbeszerzéshez kapcsolódó hitelszerződése-ket, amelyeknél a számviteli jóváhagyás megszerzése kötelező; – betéti szerződésekre; – pénzügyi szignó tekintetében minden olyan szerződésre, amelyre a TPF a konkrét esetet figyelembe véve az érintettekkel történő konzultációt követően indokolt írásbeli felmentést ad. A számviteli és pénzügyi jóváhagyási eljárást nem kell lefolytatni a MÁV Zrt. pénzügyi-számviteli szervezeti egységei által kötött szerződésekre, azonban a kontrolling jóváhagyási eljárást le kell folytatni. Az engedélyezési eljárást le kell folytatni, ha a fizetési feltételek meghatározása az UIC 300-as döntvényei, illetve az OSzZsD „Nemzetközi vasúti árufuvarozási és személyszállítási Leszámolási Szabályzata” alapján történik. Ezekben az esetekben az utasítás fizetési feltételekre vonatkozó elvei nyilvánvalóan nem alkalmazandók. A közbeszerzéssel kapcsolatos szabályokat a 2003. évi CXXIX. törvény (a közbeszerzésekről) és a vonatkozó belső MÁV Zrt. külön utasítás alapján kell betartani a 2003. évi XXIV. törvény (a közpénzek felhasználásával, a köztulajdon használatának nyilvánosságával, átláthatóbbá tételével és ellenőrzésének bővítésével összefüggő egyes törvények módosításáról – „üvegzseb törvény”), az 1132/2009. (VIII. 7.) Kormányhatározat (a jelentős értékű közbeszerzések megindításának egyes kérdéseiről) és az ehhez kapcsolódóan kiadott K-9092/2009. számú elnökvezérigazgatói rendelkezés figyelembevételével. A szerződéskötő szervezet felelős azért, hogy ezt figyelemmel kísérje. A szerződések lényeges elemeiben történő kedvezőtlen változás, szerződésmódosítás (különösen az ár, mennyiség, szállítási és/vagy fizetési ütemezés tekintetében) esetén a módosítás tárgyévi hatásait mérlegelni kell. Amenynyiben a szerződésmódosítás a teljesítmény egység tárgyévi költségfelhasználására várhatóan az engedélyezettől eltérő hatással lesz – az ár változásakor, illetve az opció lehívásakor, beruházási szerződéseknél minden esetben – a jóváhagyási eljárást le kell folytatni, az alábbiak szerint: – az árat és a szállítási és/vagy naptári fizetési ütemezést érintő változások esetében a kontrolling jóváhagyási eljárást le kell folytatni, de a számviteli és pénzügyi jóváhagyási eljárást nem kell lefolytatni;

2. szám

– a szerződés jellegét, ill. a szerződés tárgyát, a fizetés, elszámolás módját vagy a kapcsolódó jogokat és kötelezettségeket érintő módosítás esetén, a számviteli jóváhagyási eljárást le kell folytatni, de a kontrolling és a pénzügyi jóváhagyási eljárást nem kell lefolytatni; – a fizetési határidőket (a számla kézhezvételétől számítva hány banki napra történik a fizetés) érintő, a MÁV Zrt. számára kedvezőtlen változások esetében a pénzügyi jóváhagyási eljárást le kell folytatni, de a kontrolling és számviteli jóváhagyási eljárást nem kell lefolytatni. 2.3 Az utasítás időbeli hatálya Az utasítás a közzététel napján lép hatályba. Az utasítás hatálybalépése előtt megkötött szerződésekre, illetve azokra a szerződésekre, amelyek jóváhagyási eljárása már a hatálybalépés előtt megkezdődött, az utasítás nem vonatkozik (nem kell a megváltozott követelmények szerint újraszerződni vagy szerződést módosítani, sem a felülvizsgálatot újra lefolytatni). 2.4 Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a Portfolió-kezelési általános vezérigazgató-helyettes a felelős. 3.0 FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA 3.1 Szállítói szerződés: Jelen utasításban szállítói szerződésnek tekintendőek azok a szerződések, amelyekben a MÁV Zrt. a lebonyolítandó áru- és/vagy szolgáltatásforgalom érdekében kötelezettséget vállal arra, hogy a megrendelt árut/szolgáltatást átveszi/igénybe veszi, azok ellenértékét megfizeti. Az árut/szolgáltatást átadó/nyújtó szerződéses fél pedig kötelezettséget vállal arra, hogy a szerződésben meghatározott megrendelés tárgyát a kikötött időpontban vagy időszakban és a szerződésben meghatározott módon/formában a MÁV Zrt.-nek átadja/elvégezze. 3.2 Vevőszerződés: Jelen utasításban vevőszerződésnek tekintendőek azok a szerződések, amelyekben a MÁV Zrt. a lebonyolítandó áru- és/vagy szolgáltatásforgalom érdekében kötelezettséget vállal arra, hogy a szerződésben meghatározott megrendelés tárgyát a kikötött időpontban vagy időszakban és a szerződésben meghatározott módon/formában átadja/elvégzi. Az árut/szolgáltatást átvevő/igénybevevő szerződéses fél pedig kötelezettséget vállal arra, hogy a MÁV Zrt.-től megrendelt árut/ szolgáltatást átveszi/igénybeveszi, azok ellenértékét a MÁV Zrt.-nek megfizeti. 3.3 Alkalmazott rövidítések Döntési és Hatásköri Lista: DHL Főkönyvelőség: Fők. Funkcionális Kontrolling: FK

2. szám


Jogi Igazgatóság: JI Kontrolling Igazgatóság: KI Kontrolling szervezet: KSz Költségviselő szervezet: KVSz Működési és Szervezeti Szabályzat: MSzSz Portfolió-kezelési általános vezérigazgató helyettes: PÁVIGH Számviteli Főosztály: SzF Számviteli-pénzügyi szervezet: SzPSz Szerződéskötő szervezet: SzSz Treasury és Pénzgazdálkodási Főosztály: TPF 4.0 AZ UTASĺTÁS LEĺRÁSA 4.1 Főbb szereplők, azok feladatai és felelősségük

43

4.1.2 Költségviselő szervezet (KVSz) KVSz-nek minősül a MÁV Zrt.-n belül az a szervezet, akinél a szerződésből eredően kötelezettség keletkezik, és erre a kötelezettségre jóváhagyott üzleti terve fedezetet nyújt. Feladata a szerződéskötés folyamatában az SzSz felkérése alapján: – az igény pontos meghatározása az SzSz felé; – közreműködik a szerződő fél kiválasztásában; – részt vesz az egyeztetési folyamatban – a szerződés jellegétől függően a tárgyalásokon, illetve írásbeli véleménynyilvánítás formájában; – részt vesz a szerződéstervezet elkészítésében, vagy a szerződő fél szerződéstervezetének értékelésében.

4.1.1 Szerződéskötő szervezet (SzSz) SzSz-nek minősülnek a következők: A MÁV Zrt.-n belül mindazon szervezet, amelynek szerződéskötésre a DHL szerint jogosultsága van, és amely tevékenységéből adódóan a vevőkkel és a szállítókkal (szolgáltatások, termékek, ingatlanok eladására, vételére, használati jogának megszerzésére vagy átengedésére) olyan szerződéses kapcsolatot létesíthet, amelyből a MÁV Zrt.-nek követelése, illetve tartozása keletkezik. Feladata a szerződéskötés folyamatában: – az igény pontos meghatározása; – a szerződő fél kiválasztása; – egyeztetés; – a szerződéstervezet elkészítése, vagy a szerződő fél szerződéstervezetének véleményezése; – a szerződés értékhatárokba sorolása, a jóváhagyási eljárás eldöntése; – a szerződéstervezet üzleti szempontból történő felülvizsgálata; – a szerződéstervezet MÁV Zrt.-n belüli véleményeztetése, és a szignók beszerzése; – a szerződés megkötése; – a szerződő felek által eredeti aláírt szerződés megküldése a JI-ra nyilvántartásbavétel céljából; – azon szerződések esetében, melyeknél a GIR rendszerben történő rögzítés kötelező, az illetékes szervezet részére történő megküldés. Felelőssége: A szerződés megkötése a MÁV üzleti érdekei érvényesítésének szem előtt tartásával, a szerződés menedzselése, a teljesítés szerződés szerinti megvalósulásának figyelemmel kísérése, beleértve a teljesítésigazolás kiadását is. Mindemellett az SzSz a szerződéskötések rendjéről szóló 22/2007. (MÁV Ért. 29.) VIG. számú utasítás 4.7.1 pontjában foglaltak alapján köteles a szerződés egy példányát (mellékleteit is), illetve annak módosításait megküldeni a JI részére, amely felelős az érvényben lévő szerződések központi nyilvántartásáért.

Felelőssége: A „Szállítói szerződést (beszerzési szerződés) kísérő adatlapon” (1. számú melléklet) aláírásával igazolja, hogy üzleti tervében a szerződésből származó kötelezettségvállalás szerepel. A Közbeszerzési Törvényben, illetve a DHL-ben meghatározott értékhatárok betarthatósága miatt előfordulhat, hogy az SzSz és a KVSz különválik egymástól. 4.1.3 Kontrolling szervezet (KSz) A MÁV Zrt. szignózásra jogosult kontrolling szervezetei: Kontrolling Igazgatóság – Funkcionális Kontrolling – a funkcionális szervezetek által megkötni tervezett szerződések tekintetében o Belső Ellenőrzési Főosztály o Stratégiai Igazgatóság o Kommunikációs Igazgatóság o Jogi Igazgatóság o Pénzügyi Igazgatóság o Portfólió-gazdálkodási Igazgatóság o EBK Osztály o Biztonsági Igazgatóság o Infokommunikációs Igazgatóság o Társasági Szolgáltatás Igazgatóság o Ingatlangazdálkodási Igazgatóság – Humánerőforrás Kontrolling – a Humánerőforrás Igazgatóság által megkötni tervezett szerződések tekintetében – Pályavasúti Operatív Kontrolling – a Pályavasúti Üzletág által megkötni tervezett szerződések tekintetében – Beruházás és Projekt Kontrolling – a beruházásokhoz kapcsolódó tervezett beszerzési szerződések tekintetében (a forrásgazda ellenjegyzésével együtt) Feladata: a szerződéstervezetek felülvizsgálata abból a szempontból, hogy a szerződésből eredő kötelezettségvállalásra a szerződéskötő, illetve költségviselő szervezet

44


jóváhagyott üzleti terve fedezetet nyújt-e. A vevő szerződéseknél annak vizsgálata, hogy a ráfordítás és a teljesítésből származó bevétel összhangja biztosított-e. Felelőssége: A kontrolling jóváhagyó aláírásával igazolja a szerződés jóváhagyott üzleti tervvel való összhangját, tervszerűségét. A kontrolling szignó megadásának részletes feltételeit jelen utasítás 4.2.5 pontja, a jóváhagyás értékhatárait az 5. számú melléklet tartalmazza. 4.1.4. Számviteli-pénzügyi szervezet (SzPSz) Számviteli-pénzügyi szervezetnek minősülnek a következők: Főkönyvelőségek Számviteli Főosztály Treasury és Pénzgazdálkodási Főosztály Feladata: A számviteli és pénzügyi szempontból történő felülvizsgálat. A felülvizsgálat rendje 50 000 000,Ft értékhatárt meghaladó szerződések esetében kettéválik, a jóváhagyást számviteli szempontból az SzF, pénzügyi szempontból a TPF szolgáltatja. A felülvizsgálatra 200 001,- és 50 000 000,- Ft értékhatár között a Főkönyvelőség jogosult, 200 000,- Ft értékhatárig pedig az SzSz saját hatáskörben járhat el. Kivételt képeznek a keretátadási szerződések, melyek számviteli szempontú felülvizsgálatát összeghatárra tekintet nélkül a Számviteli Főosztály látja el. A Főkönyvelőség illetékességét az 5/2006. (MÁV Ért. 4.) PVH számú utasítás alapján kell meghatározni, amely a számviteli szolgáltatás átszervezése miatt bekövetkező pénzügyi és számviteli folyamatváltozásokról rendelkezik. Felelőssége: A pénzügyi-számviteli szervezet aláírásával igazolja, hogy a szerződés a pénzügyi feltételeknek megfelel, a szerződés számviteli-adózási szempontból a szerződéskötéskor hatályos jogszabályoknak és a MÁV Zrt. belső szabályozásának megfelel 4.1.5 Jogi szervezet (JSz) A mindenkor hatályos MSzSz szerinti jogi szervezet, az abban meghatározott feladat-, felelősség- és hatáskörrel. A jogi szignó kiadásának feltételrendszerét a szerződéskötések rendjéről szóló 22/2007. (MÁV Ért. 29.) VIG. számú utasítás 4.5.2.2 pontja szabályozza.

2. szám

4.2 A kontrolling, a számviteli és a pénzügyi szignó megadása 4.2.1 A kontrolling, a számviteli és a pénzügyi szignó megadására jogosultak A kontrolling, a számviteli és pénzügyi szignó megadására a 4.1.3 – 4.1.4 pontban meghatározott szervezetek vezetői jogosultak. A kontrolling, számviteli és pénzügyi szignó megadására jogosult felelősséget vállal a szerződés kontrolling, számviteli és pénzügyi szempontból történő szakmai felülvizsgálatáért, de az üzleti szempontból történő felülvizsgálatért nem. Az üzleti szempontból történő felülvizsgálat az SzSz kizárólagos hatásköre. A kontrolling, számviteli és pénzügyi szignó megadása azt jelenti, hogy a szerződés kontrolling, számviteli, ill. pénzügyi szempontból megfelelő. Nem jelenti azt, hogy az egyéb (pl.: üzleti) feltételekkel a KSz vagy az SzPSz egyetért. 4.2.2 A szignók érvényességi kellékei A kontrolling szignó akkor érvényes, ha a szignó megadására jogosult személy a szerződést ügyiratban kísérő „Szállítói szerződést (beszerzési szerződés) kísérő adatlapot” (1. számú melléklet), illetve a „Vevőszerződést (értékesítési szerződést) kísérő adatlapot” (2. számú melléklet) ellátta aláírásával. Amennyiben az aláírás nem olvasható, úgy az aláíró személy nevét olvashatóan is fel kell tüntetni a szerződéseket kísérő adatlapokon. A számviteli és a pénzügyi szignó akkor érvényes, ha a szignó megadására jogosult személy: – a szerződés minden oldalának bal alsó sarkában elhelyezi aláírását (szerződésenként elegendő egy példányt szignózni), vagy – a szerződést ügyiratban kísérő „Szállítói szerződést (beszerzési szerződés) kísérő adatlapot” (1. számú melléklet), illetve „Vevőszerződést (értékesítési szerződés) kísérő adatlapot” (2. számú melléklet) ellátta aláírásával. 4.2.3 Időrendi sorrend A szerződéssel kapcsolatos valamennyi ügydarabot ügyiratba kell helyezni. Az ügyiratot a szerződéskötő szervezet fekteti fel. Az ügyirat kezelésére a MÁV Zrt. Ügyviteli utasítás szabályait kell alkalmazni. A jóváhagyások sorrendjét az ügyiratban lévő „Szállítói szerződést (beszerzési szerződés) kísérő adatlap” (1. számú melléklet), illetve „Vevőszerződést (értékesítési szerződés) kísérő adatlap” (2. számú melléklet) tartalmazza. A kontrolling szignót adó kontrolling szervezet valamennyi szerződéstervezetet felveszi nyilvántartásába, az

2. szám


SzSz, illetve a KVSz várható ráfordításainak és bevételeinek számbavétele céljából. Ez a nyilvántartás ad alapot a további kontrolling szignó megadásához, valamint a teljesítés után beérkező kötelezettség számlák felülvizsgálatához, illetve a számlázáshoz készített adatlapok felülvizsgálatára is. Az SzSz a folyamatot a szerződés tervezett aláírása előtt legalább annyi idővel köteles elindítani, hogy a szignót adó szervezetek a szerződést felül tudják vizsgálni. Erre vonatkozóan a szerződéskötések rendjéről szóló 22/2007. (MÁV Ért. 29.) VIG. számú utasítás tartalmazza a részletes szabályozást. A kontrolling szervezet és a SzPSz szignót utólagosan nem ad. A kontrolling, számviteli és pénzügyi felülvizsgálatra szervezetenként 1-1-1 munkanap áll rendelkezésre postázási idő nélkül, amennyiben a szervezeti egységek előzetesen e-mailben továbbítják a szignózandó szerződéstervezetet. Sürgősség esetén a szerződéstervezetet az SzSz a szignót adó szervezetek részére az álláspontjának kialakítása érdekében elektronikus úton is megküldheti és/ vagy személyes egyeztetést kezdeményezhet az érintett szervezetek részvételével. Az ilyen gyorsítás azonban nem mentesíti az SzSz-t az alól, hogy a szignót ügyirati formában is megszerezze. Amennyiben az SzSz az ügyiratban jelölt meg elektronikus postai címet (e-mail címet), akkor az ügymenet gyorsítása érdekében a szignót adó szervezet az ügyiratba helyezett betétlap szkennelt változatát elektronikus úton megküldi az SzSz részére. A szignót adó szervezet köteles az anyagot továbbküldeni a következő szignót adó szervezetnek (és nem vissza az előterjesztőhöz). 4.2.4 Értékhatárok meghatározásának részletes szabályai A jóváhagyási limiteknél, illetve a jelen utasításban szereplő bármely értékhatár tekintetében az adott szerződés egy évre számított ellenszolgáltatásának összegét kell figyelembe venni, szignó előzetes kérése vagy típusszerződés esetén az egy évre számított ellenszolgáltatás várható összegét kell figyelembe venni. Az összegek levonható ÁFA nélkül értendők, a devizaösszegek a jóváhagyási eljárás indításának napján érvényes MNB devizaárfolyamon számítandók forintra. Amennyiben a szerződéskötések rendjéről szóló 22/2007. (MÁV Ért. 29.) VIG. számú utasítás szerinti típusszerződés esetén a várható ellenszolgáltatás összege nem határozható meg pontosan, a szerződéskötő szervezet becslése alapján meghatározott összeg szerinti, az 5. és 6. számú mellékletben szereplő jóváhagyási kategóriába kell besorolni a szerződést. Amennyiben az így kötendő szerződések összege a jóváhagyott kategória maximális értékhatárát meghaladná, úgy új jóváhagyási eljárást

45

kell lefolytatni a szignót a magasabb kategóriában megadni jogosult szervezeteknél. A MÁV Értesítőben a szerződéskötések rendjéről szóló utasítás rendelkezéseinek megfelelően közzétett típusszerződések esetében csak olyan típusszerződés jelenhet meg, melyre előzetesen a számviteli-pénzügyi szignó kiadásra került. 4.2.5 A kontrolling szignó megadásának feltételei 4.2.5.1 Szállítói (beszerzési) szerződés esetén A szerződés a KVSz jóváhagyott költségkeretén belül, anyagbeszerzés esetén a készlet terv beszerzési tervkeretén, illetve beruházás esetén a tervezett beruházási kereten és rendelkezésre álló beruházási forráson belül megvalósítható. Több évre szóló szerződések esetén a szerződés értéke az előre láthatóan tervezhető keretek mértékét nem haladja meg, beruházások esetében pedig az adott projektre engedélyezett keretet, illetve a rendelkezésre álló beruházási forrást nem haladhatja meg a szerződéses kötelezettség. Beruházási szerződések esetében a kontrolling szignó megadásának feltételei: 1. A szerződéstervezet szerinti munka a beruházási tervben szerepel, beruházási jelzőszámmal és jóváhagyott okmánnyal rendelkezik (a jóváhagyott okmány feltételtől a KI vezetőjének egyedi engedélyére el lehet tekinteni). 2. A projekt beruházási forrása rendelkezésre áll. 3. A beruházási projekt szerződéskötést követő szerződésessel lekötött állománya a rendelkezésre álló beruházási forrást nem haladja meg. (Szerződéses állománynak kell tekinteni valamennyi, a projektre elszámolandó tételt, ideértve pl. a BKSzE által a projekt érdekében megrendelt, beszerzett eszközöket és a saját kivitelezéshez beszerzett készleteket is). 4.2.5.2 Vevőszerződés (értékesítési szerződés) esetén A kontrolling szervezethez nyilvántartásbavétel céljából kell megküldeni a vevőszerződéseket, a várható bevételek előzetes kontrollja céljából. A megkötött, aláírt vevőszerződést a KI nyilvántartásba veszi. A nyilvántartásbavételt a „Vevőszerződést (értékesítési szerződés) kísérő adatlapon” (2. számú melléklet) szignójával jelzi. Az SzSz felelőssége, hogy a tervezett bevétellel a tervezett ráfordítás megtérüljön. 4.2.5.3 Jogosultsági szintek A KI vezetője az 50 000 001 Ft alatti szerződések kontrolling szignóval való ellátásának jogát az alábbiak szerint határozza meg:

46


– A pályavasutat érintő szerződések esetében a KI Pályavasút Operatív Kontrolling vezetője. – A humánerőforrás szervezetet érintő szerződések esetében a KI Humánerőforrás Kontrolling szervezet vezetője. – A funkcionális szervezeteket érintő szerződések esetében a KI Funkcionális Kontrolling szervezet vezetője. – Beruházási szerződések esetében a KI Beruházás és Projekt Kontrolling vezetője. A KI Pályavasút Operatív Kontrolling szervezet vezetője 50 000 001 Ft-os nettó szerződési érték alatt – felelőssége megtartásával – delegálhatja a területi kontrolling egységek vezetőinek – a hatáskörükbe utalt területre vonatkozóan – a szerződéstervezet kontrolling szempontból történő jóváhagyását, külön megbízás alapján. Amennyiben a szerződés megkötésével az adott tervsoron túllépés keletkezne a jogosult kontrolling vezetők az elemi sorok között átcsoportosításra engedélyt adhatnak a szerződést kötő szervezet részére. A főcsoportok közötti, illetve szervezetek közötti átcsoportosítás engedélyezésére kizárólag a KI vezetője jogosult. 4.2.6 A számviteli szignó megadásának feltételei Feltételek: – A szerződéses partner azonosító adatainak.feltüntetése. – Szállítói szerződések esetében rögzíteni kell a MÁV Zrt. központi számlázási címét. Számlát csak a Számviteli szervezet Könyvelési részleg Bejövő számla osztály fogadhat be. Székhelye: 1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 54-60., levelezési címe: 1426 Budapest, Pf. 24. – A szerződés tárgyának egyértelmű meghatározása számviteli szempontból (pl.: el kell különíteni a karbantartási és a beruházási tevékenységet, a szolgáltatásnyújtást, ill. a termékértékesítést vagy meg kell különböztetni a pénzügyi lízinget a bérleti jogviszonytól). Tárgyi eszköz értékesítése tárgyú szerződéseket tartalmazó ügyiratban az SzSz köteles elhelyezni az értékesítendő eszközök tételes, leltári számot tartalmazó listáját. Amenynyiben az értékesítendő eszköz területi kiterjedésével több helyrajzi számot érint, egyértelműen meg kell határozni az érintett helyrajzi számokat, valamint az értékesítést követően kialakuló tulajdoni helyzetet (marad-e osztatlan közös tulajdon). – A szerződésben egyértelműen rögzíteni kell, hogy előleg fizetése történik-e, ha igen, akkor mikor (a még nem teljesített termékértékesítést, ill. szolgáltatásnyújtást megelőzően fizetett összegek). – Részteljesítés esetén egyértelműen meg kell határozni a részteljesítések feltételeit, valamint számszaki összegét, mivel ez szolgál a részszámlák kiállításának alapjául.

2. szám

– A szerződésszerű teljesítés feltételeinek (teljesítésigazolás), valamint a számlázási és fizetési feltételek egyértelmű rögzítése. A szerződésekben rögzíteni kell, hogy a MÁV Zrt. szállítói számlát csak a vevő MÁV-szervezet által aláírt teljesítésigazolással együtt fogad be. – Az időszakosan elszámolandó szolgáltatások esetén a Felek közötti elszámolási időszak rögzítése. – A gazdaságilag nem független szerződéses partner esetén az ellenérték és a szokásos piaci ár viszonyáról szóló kijelentő nyilatkozat megléte a szerződésben. A nyilatkozatot az ellenértékre vonatkoztatva az alábbi két opcióból kiválasztva kell megtenni. a) A szerződésben meghatározott ellenérték nem tér el aránytalan mértékben a szokásos piaci ártól b) A szerződésben meghatározott ellenérték eltér aránytalan mértékben a szokásos piaci ártól. Az ellenérték aránytalanul magas / alacsony a szokásos piaci árhoz képest. A szállítót az adólevonási jog nem egészben / egészben illeti meg. A megrendelőt az adólevonási jog nem egészben / egészben illeti meg. A szerződés mellé csatolandó a 4/2009. (MÁV Ért. 5.) PÁVIGH. számú utasítás a kapcsolt vállalkozások és nem független felek között alkalmazott árak nyilvántartási és adózási követelményeiről szóló utasítás szerinti 3. és 4. számú mellékletei. – Építési-szerelési és egyéb szerelési tárgyú szerződésben nyilatkozat szükséges, hogy a szerződés tárgya építési hatósági engedély köteles-e. – Építési szerződéseknél a külső kivitelezővel kötött szerződésben rögzíteni kell a 15/2009. (MÁV Ért. 30.) PÁVIGH. számú utasítás a MÁV Zrt. adószabályzatáról alapján – hogy a beruházás után terheli-e nemzeti kulturális járulékfizetési kötelezettség a MÁV Zrt.-t, illetve a külső kivitelezőt. 4.2.7 A pénzügyi szignó megadásának kötelező feltételei 4.2.7.1 Szállítói (beszerzési) szerződés esetén Feltételek: – Fizetési esedékesség: – amennyiben a szállító a teljesítéssel egyidejűleg kiállítja és átadja a MÁV Zrt. részére a számlát, akkor a teljesítés napjától számított legalább 30 naptári nap; – amennyiben a számla kiállítására a teljesítést követően kerül sor, a számla kézhezvételétől számított legalább 30 naptári nap. Minden körülmények között törekedni kell a MÁV Zrt. számára kedvezőbb fizetési határidők kikötésére, ez alól kivételt képeznek azon esetek, amikor jogszabály más, kötelező fizetési határidőt állapít meg. – Nincs előlegfizetés a MÁV Zrt. részéről;

2. szám


– A MÁV Zrt. által fizetett késedelmi kamat: o forint esetében a jegybanki alapkamathoz kötött és maximum a jegybanki alapkamattal megegyező mértékű; o deviza esetében az 1 havi EURIBOR-hoz kötött, és mértéke maximum 1 havi EURIBOR + 2% p.a. – Engedményezésre vonatkozóan a szerződésbe be kell kerülnie a következő kitételnek: „A MÁV Zrt.-vel szembeni bármilyen követelés engedményezése (ide értve annak faktorálását is), illetve bármilyen MÁV Zrt.-vel szembeni követelésen zálogjog alapítása csak a MÁV Zrt. előzetes írásos jóváhagyásával lehetséges.”. A MÁV Zrt.vel szerződő fél által az SzSz-hez benyújtott – engedményezéshez, faktoráláshoz vagy zálogjoggal történő megterheléshez történő – hozzájárulás iránti kérelmet az SzSz szakmai állásfoglalásával együtt továbbítja a TPF részére. Az írásos jóváhagyásról a TPF értesíti az illetékes Főkönyvelőséget a szükséges könyvelés elvégzése érdekében. A hitelbiztosítékként történő engedményezés tényéről úgyszintén a TPF értesíti az illetékes Főkönyvelőséget a szükséges könyvelés elvégzése érdekében. – A szállítói szerződéshez a megfelelő aláírásokkal ellátott, kitöltött kísérő adatlap csatolása megtörtént (1. számú melléklet). – Fizetési mód: átutalás vagy kompenzáció. – A fizetési kötelezettségek összegszerűen és a fizetési határidőt illetően egyértelműen meghatározottak. – A MÁV Zrt. nem ad fizetési biztosítékot. – Egyéb szerződést biztosító mellékkötelezettségek nem terhelhetik a MÁV Zrt.-t. – KI szignó megléte (értékhatártól függően). – A számviteli szignó megléte (értékhatártól függően). Amennyiben a fenti feltételek bármelyike nem áll fenn, az értékhatártól függően hatáskörileg illetékes szignót adó szervezet dönt az elfogadhatóságról. Kivétel ez alól a kontrolling és a számviteli szignó megléte, melyek nélkül pénzügyi szignó semmilyen esetben sem adható. Az SzSz-nek minden esetben tételesen indokolnia kell, hogy az adott feltétel a partnerrel szemben miért nem érvényesíthető. 200 000 Ft értékhatárig az eltérések okait elegendő az ügyiratban rögzíteni. 200 001 Ft értékhatártól pénzügyi szignóra bocsátással egyidejűleg kell az SzSz-nek az értékhatár szerint illetékes pénzügyi szignót adó szervezet részére az ügyiratban részletesen indokolnia, hogy miért nem tudta érvényesíteni az adott feltételt a partnerrel szemben. 200 001 Ft és 50 millió Ft közötti szerződéses összeg esetén, amennyiben az adott kötelező feltételtől történő eltérést az illetékes Fők. méltánylandónak tartja, azt az ügyiratban jelzi a TPF osztályvezető felé, aki az indokok alapján kizárólag az adott feltétel tekintetében egyedi felmentést adhat a Fők. részére, hogy ezt követően a Fők. a pénzügyi szignót megadhassa. Amennyiben a TPF osztályvezető az ilyen jóváhagyást megtagadja, a Fők. a pénzügyi szignót nem adhatja meg. Amennyiben az utasítástól eltérő feltételt jogszabály írja elő, annak tényét az ügyiratban rögzíteni kell, de egyedi felmentést nem kell kérni.

47

4.2.7.2 Vevőszerződés (értékesítési szerződés) esetén Feltételek: – Fizetési esedékesség: maximum a számla kézhezvételétől számított 8 banki nap, kivéve, ha jogszabály más határidőt ír elő. (Ha a vevő egyben szállítói kapcsolatban is áll, akkor ugyanaz a fizetési esedékesség kiköthető.) – A partnernek nincs a MÁV Zrt.-vel szemben 30 napon túli lejárt tartozása. – Fizetési mód: átutalás vagy kompenzáció. – A fizetési kötelezettségek összegszerűen és a fizetési határidőt illetően egyértelműen meghatározottak. – 10 millió Ft értékhatár feletti szerződés esetében az SzSz-nek vevőminősítést kell végeznie. A vevőminősítést a típusszerződések esetében is szerződésenként el kell végezni. A vevőminősítés kötelező elemeit a 3.a. számú melléklet írja le, a vevőminősítést (3.b. vagy 3.c. számú melléklet) csatolni kell az ügyiratban. A vevőminősítés nem vonatkozik a MÁV Zrt. többségi tulajdonában álló gazdasági társaságokra és az állami szervezetekre. Amennyiben a vevői követelés befolyása biztosított, akkor a vevőminősítést az SzSz-nek nem kell elvégeznie. Ilyen esetek lehetnek például ha a szállítói kapcsolatból eredő kötelezettségeink nyújtanak fedezetet, vagy ha a MÁV Zrt. bankgaranciát, egyéb biztosítékot kap, vagy a MÁV Zrt. a tulajdonjogát a vételár teljes kiegyenlítéséig fenntartja. A vevőminősítés elhagyását azonban minden esetben az ügyiratban indokolni kell. – Az SzSz vezetője aláírta a „Vevőszerződést (értékesítési szerződés) kísérő adatlapot” (2. sz. melléklet), amely ügyiratban kíséri a szerződést. – A MÁV Zrt. által kapott késedelmi kamat: – forint esetében minimum a Ptk. 301/A. § szerinti, amennyiben ennél magasabb, akkor a jegybanki alapkamathoz kötött mértékű; – deviza esetében az 1 havi EURIBOR-hoz kötött és mértéke minimum 1 havi EURIBOR + 2% p.a. – Egyéb szerződést biztosító mellékkötelezettségek nem terhelhetik a MÁV Zrt.-t. – A számviteli szignó megléte (értékhatártól függően). Amennyiben a fenti feltételek bármelyike nem áll fenn, az értékhatártól függően hatáskörileg illetékes szignót adó szervezet dönt az elfogadhatóságról. Kivétel ez alól a kontrolling és számviteli szignó megléte, mely nélkül pénzügyi szignó semmilyen esetben sem adható. Az SzSz-nek minden esetben tételesen indokolnia kell, hogy az adott feltétel a partnerrel szemben miért nem érvényesíthető. 200 000 Ft értékhatárig az eltérések okait elegendő az ügyiratban rögzíteni. 200 001 Ft értékhatártól pénzügyi szignóra bocsátással egyidejűleg kell az SzSz-nek az értékhatár szerint illetékes pénzügyi szignót adó szervezet részére az ügyiratban részletesen indokolnia, hogy miért nem tudta érvényesíteni az adott feltételt a partnerrel szemben. 200 001 Ft és 50 millió Ft közötti szerződéses összeg esetén, amennyiben az adott kötelező feltételtől történő eltérést az illetékes Fők. méltánylandó-

48


nak tartja, azt az ügyiratban jelzi a TPF osztályvezető felé, aki az indokok alapján kizárólag az adott feltétel tekintetében egyedi felmentést ad a Fők. részére, hogy ezt követően a Fők. a pénzügyi szignót megadhassa. Amenynyiben a TPF osztályvezető az ilyen jóváhagyást megtagadja, a Fők. a pénzügyi szignót nem adhatja meg. Amennyiben az utasítástól eltérő feltételt jogszabály írja elő, annak tényét az ügyiratban rögzíteni kell, de egyedi felmentést nem kell kérni. A jelen bekezdés rendelkezései ingatlanbérlet esetén – ha a MÁV Zrt. a bérbeadó – a 6. számú mellékletben meghatározott 5-50 millió Ft-os értékhatárok között alkalmazandók. 4.2.7.3 Közbeszerzési eljárás alapján megkötendő szerződések késedelmi kamatra vonatkozó rendelkezései A fenti 4.2.7.1 és 4.2.7.2 pontok késedelmi kamatra vonatkozó rendelkezései a közbeszerzési eljárás alapján megkötendő szerződésekben az alábbi eltérésekkel alkalmazandók a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 306/A.§ (1) bekezdésének b) pontjában foglaltak alapján: Szállítói szerződések (beszerzési szerződések) esetén – mind a forintban, mind a devizában történő fizetés esetén – a szerződésbe a következő kitételnek kell bekerülnie: „Felek megállapodnak, hogy késedelmes fizetés esetén a Ptk. 301/A. § (2) bekezdésében meghatározott mértékű késedelmi kamat fizetendő a Ptk. 301/A. § (3) bekezdése szerinti feltételekkel.” 4.2.7.4 MÁV csoporttagok között kötött szerződések A versenysemlegesség fenntartása mellett, ugyanakkor az átlátható és hatékony csoportszintű szerződéses kapcsolati rendszer kialakítása érdekében a MÁV csoporttagok (a MÁV Zrt. azon leányvállalatai, amelyekben a MÁV Zrt. a Gt. szerint befolyásoló részesedéssel rendelkezik) között megkötött szerződések esetében a fenti 4.2.7.1 és 4.2.7.2 pontok rendelkezéseit az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni: – fizetési esedékesség: mind vevői, mind szállítói szerződések esetében a számla kézhezvételétől számított 30 naptári nap; – a MÁV csoporttagok által másik MÁV csoporttagnak fizetett késedelmi kamat: – forint esetében a Ptk. 301/A. § (2) bekezdésében meghatározott mértékű késedelmi kamat fizetendő a Ptk. 301/A. § (3) bekezdése szerinti feltételekkel. Azon szerződések esetében, ahol a versenysemlegesség fenntartása érdekében a MÁV csoporttagokkal és a MÁV csoporton kívüli partnerekkel azonos feltételek mellett szükséges a szerződést megkötni (pl. hálózat-hoz-

2. szám

záférési szerződések), ott az SzSz-nek a TPF közreműködésével egyedileg kell kialakítani a valamennyi partner felé egységesen alkalmazandó fizetési és vevőminősítési feltételeket. 4.2.8 Speciális esetek 4.2.8.1 Az írásbeli megrendeléssel és visszaigazolással létrejött szerződések Ezt az eljárást csak nettó 200 ezer Ft-ig terjedő szerződéseknél lehet alkalmazni. Amennyiben nem készpénzes ügyletről van szó, ezeknél a szerződéseknél is értelemszerűen alkalmazandók a 4.2.6, 4.2.7.1 és 4.2.7.2 pontban leírt szempontok. A számviteli és pénzügyi szempontok betartásáért ebben az esetben az SzSz a felelős. 200 000,- Ft alatti kontrolling szignó megadására vonatkozó kötelezettséget a jogosult kontrolling szervezet vezetője szabályozza (lásd 6. számú melléklet). Amennyiben a szerződések kontrolling szignózási eljárás alá kerülnek, ezeket a szerződéseket is fel kell vezetni a saját szerződésnyilvántartásba. Az SzSz-nek törekednie kell arra, hogy a készpénzes ügyleteket elkerülje, ilyen szerződéseket az értékhatár szerinti jóváhagyó szervezet csak a B 3-as Kézipénztári Utasítás és a 62/2009 (MÁV Ért. 26.) VIG. számú vezérigazgató utasítás (a vállalati üzleti bankkártya igényléséről és használatáról) szerinti jogcímeken engedélyezhet. 4.2.8.2 Közbeszerzési eljárás eredményeként létrejött szerződések A közbeszerzési eljárási folyamatban a kontrolling, a számviteli és a pénzügyi szignó beszerzésének kötelezettsége az ajánlati kiírás, dokumentáció részeként megjelenő szerződéstervezetre vonatkozik. A közbeszerzési eljárást bonyolító SzSz köteles a KVSz-től a költségek fedezetére vonatkozó nyilatkozatot beszerezni a szerződést kísérő adatlapon. Nem szükséges a kontrolling, a számviteli és a pénzügyi szignó újbóli megszerzése a szerződéskötő felelőssége mellett, amennyiben a szerződés az ajánlati kiírás mellékletét képező szerződéstervezet szerint kerül megkötésre. Módosítási igény esetén az ajánlati kötöttség beállta előtt egyeztetés lehetséges az SzPSz-szel abban az esetben is, ha nem vesz részt az Értékelő Bizottságban az SzPSz képviselője. 4.2.8.3 Vis maior esetek Azonnali intézkedést igénylő, indokolt esetekben (vis maior), amikor a kontrolling jóváhagyási eljárás lefolytatására nincs idő, a szerződés megkötésére, szolgáltatás igénybevételére az eljárás lefolytatása nélkül is van lehetőség. Ekkor a szerződéskötő, a megrendelő felelős azért, hogy a szerződés a jelen utasításban meghatározott kontrolling követelményeknek megfeleljen. Ekkor az eljárás-

2. szám


rend szerinti jóváhagyó haladéktalanul (a lehető legrövidebb időn belül) köteles tájékoztatást adni a KI illetékes kontrolling szervezetének, és az így megvalósult kötelezettségvállalást a következő, rendes eljárás során már be kell építeni a tény, ill. várható adatok közé. 4.2.9 A szerződést biztosító jogintézmények és az egyéb pénzügyi biztosítékok esetén követendő eljárás A szerződést biztosító jogintézmények, pénzügyi biztosítékok alkalmazásánál döntő szempontként kell figyelembe venni, hogy azok erősítsék, és ne gátolják a MÁV Zrt. üzleti érdekeinek érvényesítését. A választás fő elve, hogy a pénzügyi biztosíték a fogadó és a nyújtó fél számára is az adott lehetőségen belül olyan legyen, amely a legkisebb költségráfordítás mellett a legbiztonságosabb fedezetet nyújtja. A szerződést biztosító jogintézmények és egyéb pénzügyi biztosítékok a 4. számú mellékletben vannak felsorolva. 5.0 HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KĺVÜL HELYEZÉSEK

49

– 9/2009. (MÁV Ért. 4.) VIG. számú utasítás az ingatlanok bérbeadásának rendjéről – 1/2005. (MÁV Ért. 1.) VIG. számú utasítás a közbeszerzések végrehajtásáról a MÁV Rt. területén és az azt módosító utasítások – 62/2009. (MÁV Ért. 26.) VIG. számú utasítás a vállalati üzleti bankkártya igényléséről és használatáról − 15/2009. (MÁV Ért. 30.) PÁVIGH. számú utasítás a MÁV Zrt. adószabályzatáról − 5/2006. (MÁV Ért. 4.) PVH. számú utasítás a számviteli szolgáltatás átszervezése miatt bekövetkező pénzügyi és számviteli folyamatváltozásokról 5.2 Megszüntetések Jelen utasítás hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a szerződések számviteli, pénzügyi és kontrolling felülvizsgálatának, valamint a szerződést biztosító jogintézmények, biztosítékok elfogadásának szabályairól szóló 26/2006. (MÁV Ért. 25.) ÁVIGH. számú utasítás, valamint az azt módosító 24/2007. (MÁV Ért. 31.) VIG. számú utasítást. 6.0 HATÁLYBA LÉPTETÉS

5.1 Hivatkozások – 22/2007. (MÁV Ért. 29.) VIG. számú vezérigazgatói utasítás a szerződéskötések rendjéről – 64/2009. (MÁV Ért. 27.) VIG. számú utasítás a MÁV Zrt. kinnlévőségének kezeléséről – 2000. évi C. törvény a számvitelről – 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról – 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról – 2003. évi CXXIX. törvény a közbeszerzésekről – MÁV Zrt. hatályos Működési és Szervezeti Szabályzata, valamint Döntési és Hatásköri Listája – 17/2008. (MÁV Ért. 12.) VIG. számú utasítás a MÁV Zrt. Értékelési Szabályzatáról – 4/2009. (MÁV Ért. 5.) PÁVIGH. számú általános vezérigazgató-helyettesi utasítás a kapcsolt vállalkozások és a nem független felek között alkalmazott árak nyilvántartási és adózási követelményeiről – 4/2009. (MÁV Ért. 34.) EVIG. számú utasítás a beruházás, felújítás, karbantartás elhatárolásáról

Az utasítás 2.3 pontja szabályozza jelen utasítás hatályba léptetését. 7.0 MELLÉKLETEK 1. számú melléklet: Szállítói szerződést (beszerzési szerződést) kísérő adatlap 2. számú melléklet: Vevőszerződést (értékesítési szerződést) kísérő adatlap 3. számú melléklet: Vevőminősítés 4. számú melléklet: Szerződést biztosító jogintézmények, és egyéb pénzügyi biztosítékok 5. számú melléklet: Kontrolling szignó jóváhagyási szintjei 6. számú melléklet: A számviteli és pénzügyi szignó jóváhagyási szintjei Andrási Miklós s. k.

elnök-vezérigazgató

50


1. számú melléklet Szállítói szerződést (beszerzési szerződés) kísérő adatlap Szerződéskötő szervezet tölti ki (DHL szerint): Ügyirat száma: Szerződéskötő szervezet szolgálati hely kódja: Szerződéskötő szervezet neve: Partner neve: Szerződés tárgya (röviden): Szerződés összege évenkénti bontásban (X+ÁFA% formátumban): A Közbeszerzési törvény hatálya alá tartozik: igen nem Költségviselő szervezet szolgálati hely kódja: UTK szám: Jogosult kontrolling szervezet megjelölése: Jogosult számviteli szervezet megjelölése: Jogosult pénzügyi szervezet megjelölése: Egyéb várható tételek: Szerződéskötő szervezet jogosultjának aláírása (nyomtatott és szignó): Dátum: Beruházási szerződés esetében: Forrásgazda aláírása (nyomtatott és szignó): Dátum: Ha a szerződéskötő szervezet és a költségviselő szervezet nem azonos: Költségviselő szervezet jogosultjának aláírása (nyomtatott és szignó) Dátum:

2. szám

2. szám

A MÁV Zrt. Értesítője Kontrolling szervezet tölti ki évenkénti és tervsor szerinti bontásban (6. sz. melléklet szerint): 1. Teljesítmény egység neve/kódja: 2. Tervsor megnevezése: 3. Az érintett tervsor eredeti terve: 4. Korrigált terv: 5. Elszámolt tényfelhasználás: 6. Számlázott, de nem feladott tételek: 7. A tranzakció hatása (ütemezés részletezése az 1. sz. melléklet függelékében): 7/a. Már megkötött szerződések értéke: 8. További rögzített kötelezettségvállalás: 9. További, nem rögzített kötelezettségvállalás: 10. Maradványösszeg: 11. Egyéb várható tételek: 12. Becsült éves maradványösszeg: (Maradványösszeg (+) / Túllépés (-)) A szerződés keretfelhasználás szempontjából rendben? (Igen/Nem*): Kontrolling szignót adó szervezet vezetőjének aláírása (nyomtatott és szignó): Dátum: *Ha nem, külön betétlapon indoklást ír a KI Számviteli szignót adó szervezet tölti ki: A szerződés számviteli-adózási szempontból rendben? (Igen / Nem*): A számviteli szignót adó szervezet jogosultjának aláírása (nyomtatott és szignó)**: Dátum: *Ha nem, külön betétlapon indoklást ír a számviteli szignót adó szervezet. ** Ha a Fők. a jogosult, ezen a helyen igazolja megfelelőséget számviteli szempontból. Pénzügyi szignót adó szervezet tölti ki (7. sz. melléklet szerint): A szerződés pénzügyileg rendben? (Igen / Nem*): A pénzügyi szignót adó szervezet jogosultjának aláírása (nyomtatott és szignó)**: Dátum: *Ha nem, külön betétlapon indoklást ír a pénzügyi szignót adó szervezet. ** Ha a Fők. a jogosult, ezen a helyen igazolja megfelelőséget pénzügyi szempontból. Jogi szignót adó szervezet tölti ki: A szerződés jogi szempontból rendben van? (Igen / Nem*): A jogi szervezet jogosultjának aláírása (nyomtatott és szignó): Dátum: *Ha nem, a jogi igazgatóság külön betétlapot ír az indoklásról.

51

52


2. szám

Kitöltési útmutató (az 1. számú melléklet kontrolling részéhez)

1. Teljesítmény egység neve/kódja 2. Tervsor megnevezése

3. Az érintett tervsor eredeti terve 4. Korrigált terv

5. Elszámolt tényfelhasználás

6. Számlázott, de nem feladott tételek

7. Tranzakció hatása (az ütemezés részletezése a jelen melléklet függelékében) 7/a. Már megkötött szerződések értéke 8 További rögzített köt. váll.

9. További nem rögzített köt. váll.

10. Maradványösszeg (a tényfelhasználással és az ismert kötelezettség-vállalásokkal)

Szolgáltatási szerződés esetén Költségviselő szervezet (KVSz) Lásd.4.1. Az érintett költséghelyi beszámoló érintett tervsorának megnevezése, az COGNOS költséghelyi beszámoló struktúrája szerint * Az érintett tervsor * eredeti, jóváhagyott, éves terve Az érintett tervsor eredeti, jóváhagyott, éves terve + engedélyezett többlet adott tervsort érintő értéke + más tervsoron kigazdálkodni tervezett összeg (tervsor megjelöléssel) Adott költségsor tényidőszaki felhasználásának aktuális értéke (GIR Főkönyvi modul) A Főkönyvben még nem szereplő, de számlázott tételek (GIR SKK alapján**) A szerződéskötés becsült tárgyévi hatása az adott költségsor felhasználására A rögzített szerződések tárgyévet terhelő, még fel nem használt értéke (GIR SKK alapján**) A korában kötött, nem rögzített szerződések tárgyévben még várható értéke 4-(5+6+7+8+9)

Anyagbeszerzés

Beruházás

BKSzE 61200

Forrásgazda

Az érintett készlet tervsor száma, megnevezése

Projekt megnevezése, az érintett beruházási tervsor száma (beruházási jelzőszám)

Az érintett készlet tervsor éves tervértéke

Projekt utolsó módosított okmány szerinti összes terv ráfordítása Projekt utolsó módosított okmány szerinti összes terv ráfordításából forrással rendelkező érték

Az érintett készlet, ill. beruházási tervsor korrigált éves tervértéke

-

A projektre elszámolt tényfelhasználás (összes számlázott érték)

-

-

Szerződés tervezet értékének hatása

Tranzakció hatása a projektre

Már megkötött szerződések értéke -

A projektre megkötött összes szerződés értéke A projektre megkötött szerződések évre jutó öszszes értéke (a tranzakció éves hatásával)

4-7-7/a

4-7-7/a

2. szám 11. Egyéb várható tételek

12. Becsült éves maradványösszeg

A MÁV Zrt. Értesítője pl. év végéig várható (az előző sorokon nem szereplő) szerződéskötések, készpénzes vásárlások hatásai, havaria jellegű tételek becsült értéke 10-11.

* A mindenkor hatályos kontrolling utasítás szerint ** „Szolgáltatás beszerzések ellenőrzése” SKK alapján

53

-

-

-

11-8.

54


2. szám

Függelék az 1.sz. melléklethez 2005. dec. 31-ig

I. Projekt beruházásoknál a tervezett szerződéskötést megelőző szerződéses állományának pénzügyi ütemezése (5+6+8+9) II. Szerződés szerinti pénzügyi ütem (7) I+II. Cash-flow összesen

2006. január

2007. …

2008.

2009.

december

I. név IV. név

2. szám


2. számú melléklet Vevő szerződést (értékesítési szerződés) kísérő adatlap Szerződéskötő szervezet tölti ki (DHL szerint): Ügyirat száma: Szerződéskötő szervezet szolgálati hely kódja: Szerződéskötő szervezet neve: Partner neve: Szerződés tárgya (röviden): Szerződés összege évenkénti bontásban (X+ÁFA% formátumban): Vevő MÁV Zrt.-vel szembeni lejárt tartozása: van, …………….. Ft nincs Jogosult kontrolling szervezet megjelölése: Jogosult számviteli szervezet megjelölése: Jogosult pénzügyi szervezet megjelölése: Szerződéskötő szervezet jogosultjának aláírása (nyomtatott és szignó): Dátum: Kontrolling szignót adó szervezet tölti ki: A szerződést a kontrolling szervezet nyilvántartásba vette. A kontrolling szervezet jogosultjának aláírása (nyomtatott és szignó): Dátum: Számviteli szignót adó szervezet tölti ki: A szerződés számviteli-adózási szempontból rendben? (Igen / Nem*): A számviteli szignót adó szervezet jogosultjának aláírása (nyomtatott és szignó)**: Dátum: *Ha nem, külön betétlapon indoklást ír a számviteli szignót adó szervezet. ** Ha a Fők. a jogosult, ezen a helyen igazolja megfelelőséget számviteli szempontból. Pénzügyi szignót adó szervezet tölti ki (7. Sz. melléklet szerint): A szerződés pénzügyileg rendben? (Igen / Nem*): A pénzügyi szignót adó szervezet jogosultjának aláírása (nyomtatott és szignó)**: Dátum: *Ha nem, külön betétlapon indoklást ír a pénzügyi szignót adó szervezet. ** Ha a Fők. a jogosult, ezen a helyen igazolja megfelelőséget pénzügyi szempontból. Jogi szignót adó szervezet tölti ki: A szerződés jogi szempontból rendben van? (Igen / Nem*): A jogi szervezet jogosultjának aláírása (nyomtatott és szignó): Dátum: *Ha nem, a jogi igazgatóság külön betétlapot ír az indoklásról.

55

56


2. szám

3.a. melléklet: Vevőminősítés: A szabályok szöveges leírása A vevőminősítést 10 millió Ft feletti szerződések esetén kell az alábbiak alapján elvégezni. A vevőminősítést a szerződéskötő szervezet végzi el. A 12 hónapnál hosszabb szerződések esetében a vevőminősítést 12 havonta meg kell ismételni, amely a szerződéskötő szervezet feladata. A vevő elfogadhatóságának felelőssége a szerződéskötő szervezetet terheli, így kellő körültekintéssel kell eljárnia, amikor szerződést köt, és a SzSz felelőssége, hogy a vevőminősítéshez minden adatot beszerezzen, ami a minősítéshez szükséges. A vevő megfelelő azonosítása is a szerződéskötő szervezet feladata. A vevő minősítésekor minden esetben ki kell tölteni a 3.b. mellékletben lévő „Vevőminősítő adatlap”-ot. Ha a vevő a „IV. Egyéb esetek” pontban leírt típusba sorolható, akkor a 3.c. mellékletben lévő „Egyéb vevők minősítése” című adatlap kitöltése után lehet a minősítést elvégezni, és a döntést (elfogadható vevő, vagy nem) meghozni. A mérlegek bekérésekor alapvető szabály: Elsősorban az utolsó 3 auditált mérleget kell bekérni. Ha a társaság nem auditál, de megfelelő bizalmi kapcsolat van a SzSz és a partner között, akkor az utolsó 3 főkönyvelő által és/ vagy első számú vezető által aláírt mérleget kell bekérni. Ha nincs auditált mérleg, vagy bizalmi kapcsolat, akkor a cégbírósági adatokat, céginformációt (pl. cégkivonatot, illetve szükség esetén egyéb adatokat) kell beszereznie a szerződéskötő szervezetnek. I. A vevőket 4 kategóriába soroljuk: 1. Automatikusan elfogadott vevő (biztosítékok nélkül) 2. Minősített vevő, ahol a fedezet elégséges 3. Egyéb vevők 4. Elutasított vevő II. Automatikusan elfogadott vevők (biztosíték nélkül) esetei 1. Multinacionális nagyvállalat, vagy annak magyarországi leánya, amennyiben: – saját tőkéje nagyobb, mint 2 milliárd Ft, és – nyereséges az elmúlt évben, és – saját tőkéje nem kisebb, mint jegyzett tőkéje, és – legalább 3 éve üzleti évet lezárt, és – a szerződéses érték nem nagyobb, mint az előző éves árbevételének egy tizede, és – a fizetési szokásai ismertek a MÁV számára, és a fizetés tekintetében fegyelmezettnek tűnik, vagy:

2. Más vállalat, amennyiben: – saját tőkéje nagyobb, mint a jegyzett tőkéje, és – saját tőkéje nagyobb, mint 200 millió Ft, és – az elmúlt 3 évben létezett, és nyereséges volt, és – az elmúlt 3 évben nem romlott fokozatosan a profit tendenciája, és – a szerződés összege nem haladja meg előző éves árbevételének egy tizedét, és – az elmúlt 3 éves mérlegbeszámolóját elküldte, és – eladósodottsága (hosszú lejáratú kötelezettségek / hosszú lejáratú kötelezettségek + saját tőke) 40% alatt van, és – likviditási mutatója (forgóeszközállomány / rövid lejáratú kötelezettségek) eléri legalább a 100%-t – – a fizetési szokásai ismertek a MÁV számára, és a fizetés tekintetében fegyelmezettnek megbízhatónak tűnik, vagy: 2. A magyar tőzsdére bevezetett cégek III. Minősített vevő, ahol a fedezet elégséges Elfogadható a vevő, amennyiben: – 3 éves mérlegbeszámolóját megküldte, és – saját tőkéje nem csökkent a jegyzet tőkéje alá, és – a fizetési szokásai ismertek a MÁV számára, és a fizetés tekintetében fegyelmezettnek megbízhatónak tűnik, és – megfelelő biztosítékot kínál fel Biztosítékként elfogadható: – készpénz, – bankgarancia, – a II. pontban felsorolt vevők inkasszós kezességvállalása, – értékbecslő által 12 hónapon belül beértékelt ingatlan közokiratba foglalt jelzálogszerződéssel, az értékbecslésben lévő piaci érték 80%-án, – állampapír, – magyar tőzsdére bevezetett részvény elfogadás kori piaci értéke 60%-án. IV. Egyéb esetek Minden más esetben a vevőt a 3.c. mellékletben kitöltött minősítő lap alapján kell jóváhagyni.

2. szám


3. b. melléklet Vevőminősítő adatlap (10 millió Ft-os szerződéses érték felett) Az elvégzett feladatokat pipával kell jelölni SzSz tölti ki! Melyik kategóriába tartozik a vevő az elvégzett minősítések alapján? (szerződő szervezet tölti ki, x-szel jelölve): ____ Multinacionális nagyvállalat, vagy annak magyarországi leánya, a II.1. pontban* leírt feltételek teljesülésével ____ Magyar tőzsdére bevezetett cég ____ Más vállalat, amelyre igaz a II.2. pontban* leírt feltételek mindegyike ____ Minősített vevő, amelyre igaz a III. pontban* leírt feltételek mindegyike ____ Egyéb* (ekkor a 3.c. melléklet** is kitöltendő). A vevő elfogadásáról szóló döntés: (bekarikázni) Elfogadható vevőként a fenti vevő?: NEM

IGEN

Szerződéskötő szervezet aláírója (nyomtatott, szignó):………. Dátum: * a szerződések számviteli, pénzügyi és kontrolling felülvizsgálatának, valamint a szerződést biztosító jogintézmények, biztosítékok elfogadásának szabályairól szóló ----/2009. (……… MÁV Ért. ……) VIGH számú utasítás 3.a. számú melléklete szerint vizsgálandó ** a szerződések számviteli, pénzügyi és kontrolling felülvizsgálatának, valamint a szerződést biztosító jogintézmények, biztosítékok elfogadásának szabályairól szóló …../2009. (……. MÁV Ért. …..) VIGH számú utasítás 3.c. számú melléklete szerinti, „Egyéb vevők minősítése” megnevezésű adatlap

57

58


2. szám

3.c. melléklet Egyéb vevők minősítése SzSz tölti ki! Mérlegbeszámoló főbb adatai: Az elkért utolsó három éves hiteles mérlegbeszámoló alapján kell kitölteni. A mérlegek bekérésekor alapvető szabály: Elsősorban az utolsó 3 auditált mérleget kell bekérni. Ha a társaság nem auditál, de megfelelő bizalmi kapcsolat van a SzSz és a partner között, akkor az utolsó 3 főkönyvelő által és/vagy első számú vezető által aláírt mérleget kell bekérni. Ha nincs auditált mérleg, vagy bizalmi kapcsolat, akkor a cégbírósági adatokat kell bekérnie a szerződéskötő szervezetnek. T-3. év

T-2. év

Összes pénzeszköz Összes eszköz Jegyzett tőke Saját tőke Összes kötelezettség Mérleg-főösszeg Árbevétel Üzemi eredmény Adózás előtti eredmény Mérleg szerinti eredmény Cégbírósági adatok Cégalapítás éve: Jegyzett tőke: Legfrissebb módosított jegyzett tőke: A társaság tulajdonosai tulajdonarányokkal: A társaság fő tevékenysége: Cégjegyzésre jogosult: Cégtörténet a MÁV-val: A MÁV-val hány éve áll kapcsolatban a cég?: Volt-e 3 éven belül valamilyen komoly fizetési probléma a céggel? (szöveges rövid leírás):

T-1. év

2. szám


Referenciák: Banki referenciák leírása: A partner menedzsmentje és tulajdonosai (magánszemély esetén a partner): Tulajdonosok (partner) nevei, illetve a vezetők nevei: Ki a kontakt személy velük a MÁV Zrt. részéről? A fedezet / biztosíték leírása, amit a MÁV kap: A vevő elfogadásáról szóló döntés: (bekarikázni) Elfogadható vevőként a fenti vevő?: NEM

IGEN

Jogkör szerinti szerződéskötő szervezet aláírója (nyomtatott, szignó):………. Dátum:

59

60


2. szám

4. számú melléklet A szerződést biztosító jogintézmények, és egyéb pénzügyi biztosítékok fajtái, fogalma: 1. A foglaló A szerződés megkötésekor a kötelezettségvállalás jeléül foglalót lehet adni. A szerződés megkötésekor átadott pénzösszeget, – vagy más dolgot – csak akkor lehet foglalónak tekinteni, ha ez a rendeltetése a szerződésből kétségtelenül kitűnik A teljesítés meghiúsulásáért felelős fél az adott foglalót elveszti, illetve a kapott foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni. A túlzott mértékű foglalót a bíróság mérsékelheti. A foglaló Áfa tv. szempontjából – ellenértékbe beszámító összeg – előlegnek minősül, számla kiállítási kötelezettséggel jár, az átvétel ill. a banki jóváírás napjával. Egyebekben a foglalóra a Ptk. 243-245 §-ai az irányadók.

– Jóteljesítési garancia (jótállási kötelezettségek megfelelő, időbeni elvégzésének biztosítéka) Exportőrért vállalt garancia: – Bánatpénzpótló garancia (tender-garancia) – Előleg-visszafizetési garancia (nagyobb értékű gépexport, beruházási javak exportjánál) – Üzleti biztosíték/teljesítési garancia (a nem szerződésszerű teljesítésből eredő kár fedezetére) – Késedelmi kötbér fizetését ígérő garancia (késedelmes szállítás esetére). Belföldi partnerért vállalt bankgarancia: – Vételár-garancia – Előleg-visszafizetési garancia – Jóteljesítési garancia – Kötbérgarancia – Bánatpénzpótló garancia (tender-garancia) – Keretgarancia

2. A bankgarancia 3. A jogvesztés kikötése A bank arra vonatkozó kötelezettségvállalása, hogy meghatározott feltételek, így különösen bizonyos események beállta, vagy elmaradása, illetőleg okmányok benyújtása esetében és határidőn belül a kedvezményezettnek a megállapított összeghatárig fizetést fog teljesíteni. Lényeges tartalmi követelménye, hogy első felszólításra jogviszony vizsgálata nélkül ígér fizetést. Általánosan érvényesülő elv, hogy a bank csak hitelképes személyekért, vagy szervezetekért vállal garanciát. A garanciavállalást a bank viszont-biztosítékhoz kötheti. (Pl. pénzeszközök elkülönítése, óvadék, más által vállalt kezesség.) Az alábbi bankgarancia fajták alkalmazására kerülhet sor import, export, valamint belföldi ügyletek biztosítása esetén.: Importőrért vállalt garanciák/kezesség: – Vételár-garancia/kezesség – Keretgarancia (folyamatos vételár átutalás teljesítést biztosít) – Váltóbeváltást ígérő garancia (nagyobb gépek, beruházási javak hitelre történő vásárlásakor) – Akkreditív nyitását ígérő garancia (gépek, berendezések elkészültéig az akkreditív nyitást elhalasztják) – Import bizományi raktár garancia (külföldi exportőr bizományi raktárt létesít belföldi vállalat közreműködésével) – Aktív bérmunkaügyletek miatti garancia (a bérmunkára behozott áruk ellenértékére, hogy az árut visszakapja)

A szerződő felek írásbeli megállapodása arról, hogy a szerződésszegésért felelős fél elveszít valamely jogot, vagy kedvezményt, amely egyébként őt a szerződés alapján megilletné. Leggyakoribb formája a részletfizetési lehetőség, vagy az adott árengedmény elvesztése, illetve az adott árengedmény kamattal növelt visszafizetési kötelezettsége. 4. A zálogjog Zálogjog szerződéssel alapítható, de jogszabály, vagy hatósági határozat alapján is keletkezhet. Zálogjog alapján a jogosult a pénzben meghatározott, vagy meghatározható követelésének biztosítására szolgáló zálogtárgyból – törvény eltérő rendelkezése hiányában – más követeléseket megelőző sorrendben kielégítést kereshet, ha a kötelezett nem teljesít. Bírósági úton nem érvényesíthető követelés zálogjoggal biztosítása semmis. A zálogtárggyal való felelősség terjedelme ahhoz a követeléshez igazodik, amelynek biztosítására a zálogtárgy szolgál. Kiterjed a kamatokra, a követelés és a zálogjog érvényesítésének költségeire, továbbá a zálogtárgyra fordított szükséges költségekre is Zálogjog tárgya lehet minden birtokba vehető dolog, átruházható jog, vagy követelés, vagyon, vagyonrész.

2. szám


61

Nem lehet zálogjogot alapítani dolog egy részén. Ingatlan esetében a jelzálogjog csak önálló egységként nyilvántartott egész ingatlanra, illetőleg az egész tulajdoni illetőségre létesíthető. A jelzálogjog nyilvántartásba történő bejegyzéséről a jelzálogszerződést közjegyzői okiratba foglaló közjegyző gondoskodik Ingatlant terhelő jelzálogjog alapításához a jelzálogjognak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése is szükséges a SzSz kezdeményezése alapján. A zálogjog megszűnését követően az adatokat a közjegyző által a nyilvántartásból haladéktalanul töröltetni kell.

Bírósági úton nem érvényesíthető követelés óvadékkal történő biztosítása semmis, kivétel az elévült követelés. Az óvadék visszajár, ha az alapul szolgáló szerződés megszűnt, illetőleg a szavatossági, vagy jótállási idő eltelt anélkül, hogy az óvadékból való kielégítésre jogalap volna. Az óvadék ellenértékbe nem számítható be, elkülönítetten kell nyilvántartani, nem áfa köteles ezen feltételek mellett. Az óvadékra egyebekben a Ptk. 270-271. §-ai irányadók

A zálogjog fajtái: – Jelzálog: a birtoklás joga a zálogjog jogosultját nem illeti meg, de a zálogjog kötelezettje köteles a zálogtárgy épségét megőrizni. – Keretbiztosítéki jelzálogjog: Nem egy egyedileg meghatározott követelést biztosít, hanem olyan követeléseket, melyek a zálogszerződésben meghatározott jogviszonyból vagy jogcímen keletkeznek vagy keletkezhetnek – Kézizálogjog: a zálogjog jogosultját megilleti a zálogtárgy birtoklásának joga és köteles a zálogtárgyat épségben megőrizni, a zálogjog megszűnésekor visszaadni. – Vagyont terhelő zálogjog: Jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagyonának egészén vagy annak önálló gazdasági egységként működtethető részén (vagyon) az ezt alkotó dolgok, jogok és követelések (vagyontárgy) meghatározása nélkül alapítható. – Követelést, vagy jogot terhelő zálogjog: a zálogjog kötelezettje a zálogjogra kiterjedő hatállyal csak a jogosult hozzájárulásával tehet olyan jognyilatkozatot, amely a jogosult kielégítési alapját megszünteti, vagy hátrányosan változtatja meg. – Önálló zálogjog: a zálogjog a zálogtárgyat személyes követelés nélkül terheli. A zálogjogosult ebben az esetben – a zálogszerződésben meghatározott összeg erejéig – kizárólag a zálogjoggal terhelt zálogtárgyból kereshet kielégítést, a zálogkötelezettség itt nem mellék-, hanem főkötelezettség.

A kezesség csak írásbeli szerződéssel keletkezik. A kezes arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni.

Zálogjog érvényesítése: A zálogjog érvényesítésére és a zálogjogra egyebekben a Ptk. 251-269. §-ának rendelkezései irányadók. 4. Az óvadék (kaució) Ha valamely kötelezettség biztosítására óvadékot nyújtanak, a jogosult, a szerződés nem, – vagy nem szerződésszerű – teljesítése esetén követelését az óvadékösszegből közvetlenül elégítheti ki. Óvadékul pénz, takarékbetétkönyv, vagy értékpapír szolgálhat. Ha az óvadék tárgya más dolog, a zálogjog szabályait kell alkalmazni.

6. A kezesség

A kezes kötelezettsége ahhoz a kötelezettséghez igazodik, amelyért kezességet vállalt, érvényesítheti azokat a kifogásokat, amelyeket a kötelezett érvényesíthet a jogosulttal szemben Két fő formája van: – az egyszerű és – a készfizető kezesség. – Az ún. egyszerű kezes mindaddig megtagadhatja a teljesítést, amíg a követelés a kötelezettől, vagy olyan kezesektől behajtható, akik őt megelőzően reá tekintet nélkül vállaltak kezességet. – A készfizető kezes nem követelheti, hogy a jogosult a követelést először a kötelezettől hajtsa be, ha – a felek így állapodtak meg, – a kezességet kár megtérítéséért vállalták, – a kezességet bank vállalta. A fentiekből következően a készfizető kezességvállalás jelent nagyobb biztosítékot. Egyebekben a kezességre a Ptk. 272-276. §-ai irányadók. 7. Az engedményezés A jogosult követelését szerződéssel másra átruházhatja. Nem lehet engedményezni a jogosult személyéhez kötött, valamint azokat a követeléseket, amelyek engedményezését jogszabály kizárja. Az engedményezésről a kötelezettet értesíteni kell, a kötelezett az értesítésig az engedményezőnek jogosult teljesíteni. Ha kötelezett az engedményezőt értesíti, a kötelezett az értesítés után csak az engedményesnek teljesíthet. Az engedményestől származó értesítés esetén a kötelezett követelheti az engedményezés megtörténtének igazolását. Ennek hiányában csak a saját veszélyére teljesíthet annak, aki engedményesként fellépett. Egyebekben a Ptk. 328-331. § előírásai irányadók.

62


Faktorálás: A faktorálás a szállító és vevő közötti kereskedelmi megállapodásban meghatározott, fizetési haladékkal rendelkező számlaköveteléseinek ellenérték fejében harmadik félre – a faktorra – történő engedményezése. A faktoring a Polgári Törvénykönyv szerint nem nevesített szerződésfajta, így ezeknél az ügyleteknél a Ptk-nak az engedményezésre és a tartozásátvállalásra vonatkozó rendelkezéseit (Ptk. 328-333 §.) kell alkalmazni. 8. A tartozásátvállalás A kötelezettől tartozást átvállalni a jogosult hozzájárulásával lehet. Ha a jogosult a tartozásátvállaláshoz hozzájárul, a tartozásátvállaló a kötelezett helyébe lép és megilletik mindazok a jogok, amelyek a kötelezettet a jogosulttal szemben megillették, azonban a korábbi kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló követelését nem számíthatja be.

2. szám

A záradékban a következő főbb kitételeknek szerepelniük kell: a.) A letét felmondása (megszüntetése), csak a jogosult engedélyével lehetséges. b.) A vevő a jogosultat feljogosítja, hogy fizetési késedelem esetén az ellenértéket azonnali beszedési megbízással a letéti számláról leemelhesse. c.) Amennyiben a szerződés időtartama alatt a letét összeg részben, vagy egészben felhasználásra kerül, a vevő vállalja a szerződés szerinti összegre történő feltöltést, vagy új letéti szerződést köt. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell: – a szerződés számát, – – a szerződés érvényességi idejét, – – a záradékolás teljes szövegét, – – az elkülönített bankszámla számát. 12. Értékpapírok (óvadékolt, letétbe helyezett, elzálogosított)

9. A váltó A váltó törvénynél fogva, váltóátruházás útján átruházható értékpapír, amely egyoldalú és jogcímmentes pénztartozást testesít meg, és különleges váltójogi szabályok alá esik. A váltó fajtái: saját és idegen A váltón alapuló fizetési kötelezettség teljesítésének elmulasztása esetén a követelés érvényesítése végső soron bírósági úton történik. Egyebekben az 1/1965.(I.24.) IM rendelet rendelkezései irányadóak. 10. Az okmányos meghitelezés (Akkreditív) Az okmányos meghitelezés keretében a bank vállalja, hogy az okmányos meghitelezésben előírt feltételeknek mindenben megfelelő okmányok ellenében fizetést fog teljesíteni. Az exportőr az importőr fizetési ígéretével rendelkezik, másrészt az importőr is biztonságban érezheti magát, mivel a bank az eladónak, szolgáltatónak csak akkor fizet, ha a rendelt árut előírásszerűen feladta, a megrendelt szolgáltatást elvégezte. 11. A letéti szerződés A pénzintézet és a jogosult által megfogalmazott formai és tartalmi szempontokat magában foglaló szerződés, amely alapján meghatározott összeget a pénzintézet elkülönített számlán tart, hogy fedezetet nyújtson a jogosult követeléseire.

Értékpapírnak csak olyan okirat – jogszabályban megjelölt – más módon rögzített, nyilvántartott és továbbított adat tekinthető, amely jogszabályban meghatározott kellékekkel rendelkezik és kiállítását (kibocsátását) illetve ebben a formában történő megjelenítését jogszabály lehetővé teszi. Az értékpapír a forgalomba hozatal helyének joga szerint értékpapírnak minősülő befektetési eszköz. Az értékpapírban foglalt jog szerint megkülönböztetünk: a.) Tulajdonosi jogot (részesedési viszonyt) megtestesítő értékpapírok (pl. részvény, törzsbetét, üzletrész, vagyonjegy, részjegy). A kibocsátó a meghatározott pénzösszeg, vagy nem pénzbeni betét ellenében kötelezi magát arra, hogy az értékpapír birtokosának a vagyoni jogokon túl, meghatározott tulajdonosi jogokat is biztosít. b.) Követelést (hitelviszonyt) megtestesítő értékpapírok (pl. kötvény, váltó, letéti jegy, kincstárjegy, pénztárjegy, hozamjegy). A kibocsátó meghatározott pénzösszeg rendelkezésre bocsátása ellenében kötelezi magát arra, hogy a rendelkezésre bocsátott pénzösszeget, valamint annak hozamát, ill. egyéb szolgáltatásokat az értékpapír birtokosának a szerződés szerinti időben és módon teljesíti.

2. szám


63

5. számú mellélet A szállítói szerződések tervezetének kontrolling-jóváhagyási szintjei Rövidítések: Kontrolling Igazgatóság Funkcionális Kontrolling Humánerőforrás Kontrolling Pályavasúti Operatív Kontrolling Beruházás Projekt Kontrolling

KI FK HK PVOK BPK

Értékhatárok és jóváhagyók: Anyagbeszerzés esetében Értékhatár (Ft) 200 001 – 50 000 000 50 000 001

Anyagbeszerzési szerződés FK KI

Az anyagbeszerzési szerződések kontrolling felülvizsgálata és jóváhagyása a Funkcionális Kontrolling szervezet feladata. 200 000,- Ft alatti kontrolling szignó megadására vonatkozó kötelezettséget a jogosult kontrolling szervezet vezetője szabályozza. Beruházás beszerzés: Értékhatár (Ft) 200 001– 50 000 000 50 000 001-tól

Beruházás Forrásgazda BPK Forrásgazda BPK és KI

Valamennyi beruházás beszerzés kontrolling jóváhagyás első jóváhagyója a forrásgazda. . 50 000 001 Ft értékhatár felett a FK, valamint BPK vezetőjén kívül a kontrolling szignó csak a KI vezetőjének szignójával együtt tekinthető jóváhagyottnak. Szállítói szolgáltatási szerződés: Értékhatár (Ft) 200 001– 50 000 000 50 000 001 -

Szolgáltatási szerződés Terven belüli tétel FK, HK, PVOK KI

200 000,- Ft alatti kontrolling szignó megadására vonatkozó kötelezettséget a jogosult kontrolling szervezet vezetője szabályozza. Valamennyi szerződés kontrolling jóváhagyása az 5.1 pontban leírtak szerint történik. A kontrolling jóváhagyás céljából benyújtott szerződések nyilvántartása:

64


2. szám

A kontrolling szervezethez benyújtott szerződésekről (szállítói és vevő) nyilvántartást vezetni az alábbi tartalommal: Benyújtás időpontja Ügyirat száma Ügyiratot felfektető dolgozó neve, telefonszáma MÁV Zrt. részéről szerződő szervezet Szállító neve A szerződés tárgya A szerződés jellege (folyamatos – üzemeléshez, karbantartáshoz folyamatosan szükséges –, illetve egyszeri) A szerződéses kapcsolat kiválasztásának módja (közbeszerzés, versenyeztetés, megkeresés, egyéb) Szerződéskötés időpontja (tervezett időpontja) Szerződés lejárta Szerződés várható költség hatása – éves ütemezéssel, illetve beruházási forrás kihatása Elszámolás várható számlaszáma/tervsora, illetve beruházási jelzőszáma A szerződés tárgyának naturális mennyisége, opció mérete Egységár, illetve a szerződésben (szerződés tervezetben) szereplő ármegállapodás Vevőszerződés esetén a szerződésből származó bevétel Szállítói szerződés esetén az 1.sz. melléklet megőrzése másolatban

2. szám


65

6. számú melléklet A SZERZŐDÉS SZÁMVITELI ÉS PÉNZÜGYI ELFOGADÁSÁNAK JÓVÁHAGYÁSI SZINTJEI Rövidítések értelmezése a 6. fejezetben és a 6. mellékletben: SzSz: SzSz vezetője Fők.: Fők. vezetője Az olyan vevői és szállítói szerződések esetében, amelyeket a MÁV Zrt. a társasági törvény szerinti valamely kapcsolt vállalkozásával köt meg, minden esetben kötelező a Fők. szignója abban az esetben is, ha a 200.001 Ft értékhatárt nem éri el a szerződéses összeg. A 6/2006. (II. 17. MÁV Ért. 7.) VIGH sz. általános vezérigazgató-helyettesi utasítás szerinti teljes ár nyilvántartások vezetése a Fők. feladata, aki a szerződéseket később köteles egyeztetni a tényleges kiszámlázással, ilyen esetben tehát a Fők. részére akkor is meg kell küldeni az ügyiratot még a számviteli szignót megelőzően, ha az értékhatár miatt a szignót végül a Számviteli Főosztály adja. Szállítói szerződések Értékhatár (Ft)

200 000-ig 200 001-50 000 000 50 000 001-500 000 000 500 000 000 felett

Jóváhagyó Pénzügyi szempontból Számviteli szempontból SzSz SzSz Fők. Fők. TPF osztályvezető SzF főosztályvezető TPF főosztályvezető SzF főosztályvezető

Vevőszerződések Értékhatár (Ft)

0-200 000 200 001-50 000 000 50 000 001-500 000 000 500 000 000 felett

Jóváhagyó Pénzügyi szempontból Számviteli szempontból SzSz SzSz Fők. Fők. TPF osztályvezető SzF főosztályvezető TPF főosztályvezető SzF főosztályvezető

66


5/2010. (I. 29. MÁV Ért. 2.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. külső kommunikációs tevékenységéről és a csoportszintű külső kommunikáció elveiről 1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA A MÁV Zrt. üzletszabályzatában, valamint jogszabályokban rögzített tevékenységéből adódó tájékoztatási kötelezettségét a MÁV Zrt. Kommunikációs Igazgatósága révén teljesíti. A hatékony csoportszintű kommunikáció érdekében a MÁV Csoport tagjainak külső kommunikációs tevékenységét a MÁV Zrt. Kommunikációs Igazgatósága (KIG) végzi. Jelen utasítás a sajtóval való kapcsolattartást, annak módját és felelősségi körét szabályozza a MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen működő Részvénytársaság (továbbiakban MÁV Zrt.) valamennyi szervezeti egységét és leányvállalatát érintően, annak érdekében, hogy a MÁV Zrt.-ről és a többségi tulajdonában lévő cégekről (MÁV Csoport) a médiában megjelenő információk öszszehangoltan és ellenőrizhetően szolgálják a hatékony kommunikációt, a tájékoztatási kötelezettség folyamatos és színvonalas ellátását. A közérdekű adatok megismerésére irányuló megkeresések, illetve az azokra adandó válaszok nem tartoznak jelen utasítás hatálya alá. Azokat a 10/2009. (I. 30. MÁV Ért. 4.) VIG számú vezérigazgatói utasítás szabályozza. 1.1. A külső kommunikációs tevékenység céljai: – a MÁV Zrt. közszolgáltatói feladatköréből eredő tájékoztatási kötelezettség teljesítése; – a sajtón keresztül történő gyors, hatékony és pontos vasúti utas-tájékoztatás; – vészhelyzeti kommunikáció; – a MÁV Zrt. és a MÁV Csoport működésének megismertetése a közvéleménnyel; – a vasúti közlekedés előnyeinek, társadalmi hasznosságának bemutatása. 2.0 HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1. Az utasítás hatálya Kiterjed a MÁV Zrt. valamennyi szervezeti egységére és munkavállalójára, valamint a MÁV Zrt. többségi tulajdonában lévő azon leányvállalatokra – és munkavállalóikra –, amelyek az utasítás átvételét a MÁV Zrt. alapítói határozata alapján saját szabályozási rendjükbe bejegyzik. A továbbiakban a MÁV Csoport tagjai, a MÁV Zrt. leányvállalatai megjelölés alatt azok a cégek értendők, amelyekre az utasítás hatálya kiterjed.

2. szám

2.2. Felelősség Az utasítás kidolgozásáért és annak érvényesítéséért a MÁV Zrt. kommunikációs igazgatója felel. 3.0 FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA Az utasítás alkalmazza a sajtóról szóló 1986. évi II. törvény, valamint a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény, illetve e jogszabályokban rögzített fogalmakat. 3.1. MÁV Csoport MÁV Csoport alatt a MÁV Zrt.-t és a bázis portfolióba sorolt gazdasági társaságokat együttesen kell érteni. (13/2008. (IV. 11. MÁV Ért. 10.) VIG sz. utasítás) 3.2. Sajtó (média) Az időszaki lap, a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény szerinti műsorszolgáltató és hírügynökség. 3.3. Médiakapcsolat A média intézményeivel, szerkesztőségekkel, kiadókkal, és azok munkatársaival, az újságírókkal fenntartott folyamatos kapcsolat, információcsere. 3.4. Sajtóközlemény (kommüniké) A MÁV Zrt. és a MÁV Csoport működését érintő, tevékenységükkel kapcsolatos, aktuális, hírértéket képviselő írásbeli állásfoglalás vagy információ, rövid tájékoztató a média felé. 3.5. Sajtónyilatkozat A MÁV Zrt.-t és/vagy a MÁV Csoportot érintő témában szóbeli információszolgáltatás a média részére. 3.5. Sajtónyilatkozat-tételre jogosultak Jelen utasításban meghatározott feltételek alapján a sajtó munkatársainak a MÁV Zrt.-vel és a MÁV Csoporttal kapcsolatosan információ adására jogosult személy, személyek (lásd: 5.2. pont). 3.7. Sajtómegkeresés A sajtóból közvetlenül vagy közvetve akár a Kommunikációs Igazgatósághoz, akár a MÁV Zrt. egyéb szervezeti egységéhez, vagy jelen utasítás hatálya alá tartozó leányvállalatokhoz érkező információkérés. Nem minősül sajtómegkeresésnek a médiumtól érkező adatkérés, ha az közérdekű adat megismerésére irányul, s az adatkérés a megkeresésben kifejezetten feltüntetésre kerül. Ebben

2. szám


az esetben a válaszadásra a 10/2009. (I. 30. MÁV Ért. 4.) VIG számú vezérigazgatói utasításban foglaltak irányadóak. Ugyancsak nem minősül sajtómegkeresésének a médiumtól érkező, egyértelműen azonosítható utaspanasz, amely fogalmat az Ü 1. számú Ügyfélszolgálati Utasítás (3.2.) pontja definiál, és annak alapján a MÁVSTART Zrt. Ügyfélszolgálati Szervezete jogosult kezelni. 3.8. Sajtóválasz A Kommunikációs Igazgatóság Médiakapcsolati Osztálya által írásban kiadott, a MÁV Zrt. hivatalos álláspontját tükröző tájékoztatás a sajtó kérdésére, megkeresésére válaszul. 3.9. Sajtótájékoztató, háttérbeszélgetés A MÁV Zrt. és/vagy a MÁV Csoport működésével, tevékenységével kapcsolatos, aktuális hírértéket képviselő információk, üzenetek továbbítása a média felé előre megszervezett esemény keretében. 3.10. Az utasok tájékoztatása a médián keresztül Az utasforgalmat érintő információk, események közlése a média útján. A médián keresztül történő tájékoztatást a MÁVINFORM munkatársai látják el, a MÁV-START Zrt. és a MÁV Zrt. Pályavasúti Üzletág menetirányítóinak szakmai tájékoztatása és háttér-információi alapján. 3.11. Sajtószóvivő A MÁV Zrt. kommunikációs igazgatója által kinevezett a MÁV Zrt. és/vagy a MÁV Csoport vállalatának munkavállalója, aki, vagy akik általánosan képviseli(k) a MÁV Zrt.-t és a MÁV Csoportot a sajtó, a közvélemény tájékoztatása során. 3.12. MÁVINFORM A Kommunikációs Igazgatóság szervezeti egysége, amelynek feladata a sajtón keresztül történő, a működési előírásoknak megfelelő utasforgalmi információszolgáltatás, a MÁV Zrt. és a MÁV-START Zrt. honlapján az utazással kapcsolatos forgalmi információk, havaria események megjelenítése, valamint a vezetői hírösszefoglaló eljuttatása a MÁV Zrt. és/vagy a MÁV Csoport érintett személyei, szervezeti egységei részére. 4.0 AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA A MÁV Csoport tájékoztatási kötelezettsége A MÁV Zrt. az üzletszabályzatában, illetve a törvényi előírásokban megfogalmazott tevékenységéből eredő tájékoztatási kötelezettségének a Kommunikációs Igazgatóság révén tesz eleget.

67

4.1. A külső kommunikációs tevékenység szabályozása 4.1.1. Külső kommunikáció Külső kommunikációnak minősül minden, a sajtónak adott írásos vagy szóbeli tájékoztatás, nyilatkozat. A MÁV Zrt. és a MÁV Csoport külső kommunikációs tevékenységét a MÁV Zrt. Kommunikációs Igazgatósága (KIG) végzi, melynek keretében: – Támogatja a MÁV Zrt. és a MÁV Csoport stratégiájának és üzleti céljainak megvalósítását, – Kialakítja és megvalósítja a MÁV Zrt. kommunikációs stratégiáját, – Kidolgozza a MÁV Csoport kommunikációs stratégiáját, – Megfogalmazza a csoportszintű kommunikáció követelményeit és alapelveit, – Meghatározza és kommunikálja a MÁV Csoport üzeneteit, – Összehangolja a MÁV Csoport kommunikációs igényeit és meghatározza a csoportszintű kommunikáció formáját, – Folyamatosan tájékoztatja a nyilvánosságot a MÁV Zrt. és MÁV Csoport tevékenységéről és eseményeiről, – A MÁVINFORM révén 24 órás vasút-közlekedési utas-tájékoztatást biztosít a www.mav.hu és a www.mavstart.hu megfelelő felületei, valamint a sajtó segítségével, – Szervezi és lebonyolítja a MÁV Zrt. és a MÁV Csoport rendszeres és egyedi sajtóeseményeit: – sajtótájékoztatókat – háttérbeszélgetéseket – interjúkat – és más találkozókat a sajtó képviselőivel – Folyamatosan tartja a kapcsolatot a vasúttal foglalkozó szakújságírókkal, – Kidolgozza a nyilatkozási rendet és ellenőrzi végrehajtását, – Válsághelyzet esetén irányítja a kommunikációt, – Tervezi és megvalósítja a napi külső tájékoztatási tevékenységet, – Gondozza, és tartalmilag felügyeli a MÁV Zrt. és a MÁV-START Zrt. kapcsolódó internetes felületeit, – Végzi a kommunikációval kapcsolatos külső egyeztetéseket. 4.1.2. Nyilatkozattételre jogosultak: • A MÁV Zrt. és a MÁV Csoport képviseletében – bármely kérdés kapcsán – önálló nyilatkozattételre jogosult a MÁV Zrt Igazgatóságának elnöke, a Felügyelő Bizottság elnöke, a társaság vezérigazgatója és a kommunikációs igazgató. • A MÁV Csoport tagvállalatait érintő kérdésekben az adott vállalat vezérigazgatója, illetve az ő megbízása

68


alapján a vezérigazgató-helyettesek a MÁV Zrt. kommunikációs igazgatóságának előzetes tájékoztatásával. • A társaságot és a MÁV Csoportot érintő általános kérdésekben – a kommunikációs igazgatóval és a szakterületek képviselőivel folytatott – előzetes egyeztetés alapján önállóan nyilatkozhat a MÁV Zrt. szóvivője – távollétében a MÁV-START Zrt. szóvivője –, illetve a vasúti forgalmat érintő operatív ügyekben a MÁVINFORM ügyeletes munkatársa. • A MÁV Zrt. szervezeti egységeinek vezetői a területüket érintő kérdésekben a Kommunikációs Igazgató vagy helyettese felkérésére. • A MÁV Csoport vállalatai szervezeti egységeinek vezetői a területüket érintő kérdésben a MÁV Zrt. Kommunikációs Igazgatójának vagy helyettese felkérésére, a leányvállalat vezetőjének egyetértésével. • A MÁV Zrt. területi képviselői, illetve a területi kommunikációs munkatársai aktuális, helyi forgalmi ügyekben önállóan nyilatkozhatnak a szakterületek képviselőivel folytatott előzetes egyeztetés alapján, egyéb esetben a kommunikációs igazgató vagy helyettese előzetes engedélyével. 4.1.3. Sajtóesemények szervezése Sajtótájékoztató, háttérbeszélgetés vagy más esemény megszervezését, közlemény kiadását a MÁV Zrt. és a leányvállalatok felső vezetésének tagjai, a szervezeti egységek vezetői, a területi képviselők és a Kommunikáció Igazgatóság munkatársai kezdeményezhetik a Kommunikációs Igazgatónál vagy helyettesénél. A kommunikációs célú rendezvények megszervezése, a sajtóanyagok, sajtóközlemények elkészítése a Kommunikációs Igazgatóság feladata. 4.1.4. Csoport szintű kommunikáció A MÁV Zrt. szervezeti egységei és a MÁV Csoport tagjai kötelesek gyors és pontos információt adni a MÁV Zrt. Kommunikációs Igazgatóságának a sajtó kérdéseinek megválaszolásához, háttéranyagok készítéséhez, illetve a sajtóesemények előkészítéséhez, valamint előzetesen jelezni a tervbe vett sajtóeseményeiket. Ennek keretében a MÁV Zrt. Kommunikációs Igazgatóságának munkatársai bármikor szakmai információkért fordulhatnak a MÁV Zrt. és a leányvállalatok illetékes szervezeti egységeihez. 4.1.4.1. A MÁV Csoport leányvállalatai számára a kommunikációs tevékenységet a MÁV Kommunikációs Igazgatósága végzi. A leányvállalatok kommunikációs területen dolgozó munkatársai folyamatosan egyeztetnek a MÁV Zrt. Kommunikációs Igazgatóságával valamenynyi külső kommunikációs kérdésben. Főszabályként a MÁV Csoport vállalatainak kommunikációs területen dolgozó munkavállalói önállóan nem kommunikálnak. Az ettől való eltérést a MÁV Kommunikációs Igazgató-

2. szám

sága az adott leányvállalat vezetőjével egyeztetve hagyja jóvá. (Kommunikációs szervezet – kijelölt munkatárs – hiányában a MÁV Zrt. Kommunikációs Igazgatósága végzi e feladatot.) 4.1.4.2. A MÁV Zrt. Kommunikációs Igazgatósága és a leányvállalatok kommunikációs egységei, munkatársai egymás munkáját kölcsönösen segítik, egymás tudomására hozzák azokat a tényeket, információkat, amelyek kihatással lehetnek a kommunikációs tevékenységükre. 4.1.4.3. Szakmai válaszokat igénylő, leányvállalatok szakmai tevékenységével összefüggő sajtómegkeresések esetén a leányvállalatok a kért információk megadásával segítik a MÁV Zrt. Kommunikációs Igazgatóság munkáját. 4.1.5. Tájékoztatási kötelezettség A MÁV Csoport vállalatainak valamennyi szervezeti egysége köteles a tudomására jutott – akár külső, akár belső –, a MÁV Zrt. tájékoztatási körébe tartozó adatot, információt a Kommunikációs Igazgatóság részére mielőbb megküldeni. • A MÁV Zrt. Kommunikációs Igazgatósága a média részéről érkező megkeresések esetén, vagy saját kezdeményezésére készülő külső megjelenésekhez aktuális szakmai információkat, háttéranyagokat kér be az adott témában érintett szervezeti egységektől, amelyeket a szervezetek kötelesek a hiteles és naprakész tájékoztatás érdekében biztosítani. • A MÁV Zrt. Kommunikációs Igazgatóságának munkatársai bármikor szakmai információkért fordulhatnak a MÁV Zrt. és a MÁV Csoport illetékes szervezeti egységeihez személyesen, telefonon vagy e-mailben. Az illetékes szervezeti egység az írásos kérdés kézhezvételét követően a kért nyilatkozatot, információkat, háttéranyagokat köteles mielőbb megadni. • A Kommunikációs Igazgatóság munkatársai a sajtónyilatkozat, illetve a sajtókérdésre adandó válasz sürgősségét külön jelzik. Az „Azonnal” minősítésű megkeresésre legfeljebb két órán belül, a „Sürgős” jelzésű megkeresésre még a megkeresés napján, de legkésőbb a következő munkanap reggel 9.00 óráig, míg a „Normál ügymenet” jelzésű megkeresésre legkésőbb a megkeresést követő második munkanap délután 16.00-óráig választ kell adni. Amennyiben a megkeresés terjedelme, vagy az arra adandó válasz az előírt határidőn belül nem adható meg, erről a sajtóosztály megkeresést küldő munkatársát, a kézhezvételt követően haladéktalanul, de legkésőbb két órán belül értesíteni kell. Amennyiben a válaszadáshoz a kértnél hosszabb időre van szükség, úgy ezt is jelezni kell. 4.1.6. Belépési és felvétel-készítési engedélyek • A MÁV Zrt. és/vagy a MÁV Csoport területére a sajtó által igényelt, a MÁV Zrt. és (vagy a MÁV Csoport tájékoztatási körébe eső, kifejezetten a hírszolgáltatáshoz

2. szám


kapcsolódó belépési, forgatási, fotózási engedély-kérelmet a Kommunikációs Igazgatóság bírálja el, összhangban a 28/2008. (VII. 11. MÁV Ért. 20.) VIG. sz. vezérigazgatói utasítással. • A MÁV Zrt. területeire irányuló magáncélú fotózási engedély-kérelmeket a MÁV Zrt. Jogi Igazgatósága adja ki. • A MÁV Zrt. területileg illetékes vezetője (csomóponti főnök, állomásfőnök, szolgálati-hely vezető) köteles a tájékoztatási célú forgatás, felvételkészítés előtt az ehhez szükséges engedély meglétéről meggyőződni. Ennek hiányában a forgatás, felvétel nem kezdhető meg. Kivételes esetekben az engedély a Kommunikációs Igazgató – illetve a médiakapcsolati osztályvezető, valamint a szóvivő által – a helyi szolgálati vezetőnek telefonon is megadható. Az engedéllyel rendelkezők esetében a felvételkészítés helyszínén az érintett szervezeti egység vezetőjének gondoskodnia kell kísérőről, illetve az adott területen érvényes balesetvédelmi előírások betartásáról. (Az engedély mintáját a melléklet tartalmazza.) • A MÁV Csoport tagvállalatai a sajtó által igényelt, tájékoztatási célú belépési és felvétel-készítési engedélyekről önállóan, saját hatáskörben döntenek a tulajdonukban lévő vagy bérelt területek vonatkozásában a MÁV Zrt. Kommunikációs Igazgatóságának előzetes értesítésével. A MÁV Csoport tagvállalatai által közösen használt, vagy egyidejűleg külső vállalkozó által is használt területre vonatkozó engedély kiadása előtt az érintett Társaság szervezeti egységeinek vezetőjével egyeztetni kell. 4.1.7. Helyesbítés és helyreigazítás Hivatkozással a Ptk. 79. § (1) bek., valamint a Pp. 342346. § megfelelő bekezdéseire, sajtó helyreigazítást vagy sajtóhelyesbítést a Kommunikációs Igazgatóság jogosult kezdeményezni. A kezdeményezés akár önállóan, akár a MÁV Zrt. és/vagy a MÁV Csoport más szervezeti egység vezetőjének megkeresésére megindítható. 4.1.8. Üzleti titkot tartalmazó információk közlésének tilalma A MÁV Zrt. üzleti titkok kezelésének eljárási rendjét a 10/2008. VIG. sz. vezérigazgatói utasítás szabályozza. Kommunikációs korlátozás alá tartoznak az úgynevezett döntés-előkészítő adatok is, melyek nyilvánosságát az adatvédelmi törvény (1992. évi LXIII. tv. a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról 19/A §-a) keletkezésüktől számított tíz évig korlátozza, és megismerésüket az azt kezelő szerv vezetője mérlegelés alapján engedélyezi. 12/2009.(II. 6. MÁV Ért. 5.) VIG számú vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. Titokvédelmi Szabályzatáról. Jelen pont vonatkozik valamennyi leányvállalatra is, mely saját Üzleti titkot tartalmazó információk közlésére vonatkozó utasítással nem rendelkezik. Ettől eltérő esetben az adott leányvállalatnak saját vonatkozó utasításait kell megfelelő módon alkalmaznia.

69

4.2. Válságkommunikáció, a kommunikáció rendje havaria események esetén A havaria eseményeket és az ehhez kapcsolódó válságkommunikációt a 20/2008. (MÁV Ért. 13.) VIG. sz. utasítás, „A MÁV Zrt. területén bekövetkező biztonsági események során teljesítendő ügyeleti szolgálati és vezetői feladatokról szóló vezérigazgatói utasítás” 4.6. pontja szabályozza. A Válságkommunikációs Kézikönyv elkészítése és betartatása MÁV Zrt. Kommunikációs Igazgatóságának feladata. 4.3. Kiadványok regisztrálásának kötelezettsége 4.3.1. A MÁV Zrt. szervezetei és a MÁV Csoport tagjai által kiadott, szakmai tevékenységükről készülő kiadványokat, hírleveleket a Kommunikációs Igazgatóságon be kell jelenteni, és minden megjelenéskor 3-3 mintapéldányt az igazgatóságra el kell juttatni. 4.3.2. A MÁV Zrt. külső megítélését jelentősen befolyásoló, külső felhasználásra is készülő kiadványok gondozása a Kommunikációs Igazgatóság feladata, ilyen kiadvány csak a kommunikációs igazgató által vagy az ő jóváhagyásával adható ki. 4.3.3. A MÁV Zrt. rendezvény-naptárának naprakészen tartása érdekében az egyes szervezeti egységek illetékes munkatársai, illetve a területi kommunikációs munkatársak kötelesek folyamatosan és előzetesen, (az esemény előtt legalább 24 órával) írásban tájékoztatni a MÁV Zrt. Kommunikációs Igazgatóságát a tervezett nyilvános eseményekről – kiállításokról, előadásokról, beruházások átadásáról, konferenciákról – és egyéb rendezvényekről. Kommunikációs szempontból fontos minden olyan külső vagy belső rendezvény, amely sajtónyilvános vagy sajtóérdeklődésre, illetve közérdeklődésre tarthat számot. 5.0 HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, MEGSZÜNTETÉSEK Jelen utasítás hatályba lépésével a 2/2005. sz. utasítás hatályát veszti. 6. HATÁLYBA LÉPÉS Jelen utasítás a közzététel napján lép hatályba. 7. MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet: Belépési- és felvételkészítési engedély Andrási Miklós s. k. elnök-vezérigazgató

70


2. szám

1. sz. melléklet MÁV Zrt. Kommunikációs Igazgatóság Iktatószám: Gy.6-…..…./2010. BELÉPÉSI- ÉS FELVÉTELKÉSZÍTÉSI ENGEDÉLY Név: .................................................................................................................................................................................... Állampolgárság: ................................................................................................................................................................. Személyi igazolvány száma: .............................................................................................................................................. + stáb: fő………………………………………………………………………………………… Az alább felsorolt MÁV szolgálati helyre (helyekre): ............................................................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................................................. Érvényes: év .…….…………..… hó ………….. -tól év ………….………… hó ………….. -ig A felvétel készítésének célja: ........................................................................................................................................... A kísérő neve, szolgálati helye: ....................................................................................................................................... Az engedély csak a megadott helyszínen történő, sajtó célú felvételkészítésre érvényes. A felvételkészítés során a MÁV Zrt. munkabiztonsági és vagyonvédelmi előírásait köteles betartani és betartatni, az esetleg előforduló balesetekért a MÁV Zrt. felelősséget nem vállal. Az engedéllyel jelentkezni kell a helyszínen a vezetőnél. Az engedély utazási jegyül nem szolgál, csak személyi igazolvány felmutatása mellett érvényes. A felvételek nem sérthetik a MÁV Zrt. jó hírét. Budapest, …………………. hó ….. nap

…………………………….…….. engedélyező aláírása

………………………………………. engedély tulajdonos aláírása PH

2. szám


6/2010. (I. 29. MÁV Ért. 2.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. munkavállalói ideiglenes külföldi kiküldetésének rendjéről szóló 54/2009. (VIII. 14. MÁV Ért. 24.) vezérigazgatói utasítás 1. sz. módosításáról Ezen utasítás közzététele napjával az 54/2009.(VIII.14. MÁV Ért.24.) Vezérigazgatói utasítás egyes rendelkezéseinek alábbi módosítását rendelem el: 1.0. UTASÍTÁS CÉLJA A devizaellátmány (napidíjak és szállásdíjak) mértékének normatív szabályozása jelen utasítás keretében. 2.0. HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1. Az utasítás hatálya Jelen utasítás hatálya kiterjed a MÁV Zrt. valamennyi érintett munkavállalójára, akinek a kiküldetését az elnökvezérigazgató és az általános vezérigazgató-helyettesek engedélyezték. 2.2. Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős A Nemzetközi Kapcsolatok Osztályának vezetője. 3.0. FOGALMAK Külön meghatározás nem szükséges.

71

A keretet az adott naptári évre az éves üzleti tervben foglaltak alapján az elnök-vezérigazgató engedélyezi, a Stratégiai Igazgatóság előterjesztésére. A keret felhasználását és az üzletágak kiküldetési költségfelhasználását az NKO folyamatosan figyeli. A felhasználásról negyedévenként göngyölített kimutatást terjeszt az elnök-vezérigazgató és az általános vezérigazgató-helyettesek elé. Az ideiglenes külföldi kiküldetést teljesítő személyek napidíja 44 euró, szállásköltségének naponta elszámolható összege legfeljebb 120 euró lehet. Az adott utazásra vonatkozó konkrét összeg kiszámítása az ideiglenes külföldi kiküldetést teljesítők devizaellátmányának elszámolásáról szóló hatályos utasítás előírásai szerint történik.2 Ha a külföldre utazás repülőgéppel történik, Európán belüli utazásnál „turista” osztálynak megfelelő repülőjegy vásárolható. Kivételt ez alól csak az elnök-vezérigazgató engedélyezhet. A négy óra repülési időt meghaladó Európán kívüli utazásnál, illetőleg más hosszú távú járatoknál az osztály meghatározása az elnök-vezérigazgató egyedi elbírálása alá esik. A repülőjegyek beszerzését az NKO végzi, figyelemmel a költségtakarékosság szempontjaira. A kiküldöttek kötelesek a devizatakarékosságot, költségmegtakarítást célzó hivatali rendelkezéseket, útmutatásokat figyelembe venni, és lehetőség szerint érvényesíteni. 5.0. HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK

4.0. UTASÍTÁS LEÍRÁSA a) Az utasítás szövegében a vezérigazgatót elnök-vezérigazgatóra kell módosítani (2.1., 4.2., 4.3. 4.4., 4.5., 4.7., 6. pontok), az elnök megnevezést pedig módosítás nélkül törölni kell (4.5, 6. pontok). b) Az utasítás 4.4. pontjának szövege az alábbiak szerint módosul: Az elnök-vezérigazgató és általános vezérigazgató-helyettesek az éves költségkeret mértékéig engedélyezik a külföldi kiküldetéseket. A keretre az NKO tesz javaslatot az alábbi szempontok alapján: – a MÁV Zrt. nemzetközi stratégiája1, – a 4.1. pontban szereplő prioritások, – a szakterületek javaslatai, – az előző időszak felhasználási tapasztalatai. 1 A Társaság nemzetközi stratégiáját a 101/2005.(10.28.) sz. Igazgatósági határozattal elfogadott előterjesztés tartalmazza (A MÁV Zrt. nemzetközi kapcsolati és képviseleti rendszerének továbbfejlesztése, Gy.19-265/2005.sz. ).

Jelen utasítás hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a devizaellátmányok mértékének tárgyában kiadott valamennyi korábbi rendelkezés, így különösen a Gy. 22-62/2000., valamint a Gy.19-325/2006.sz. pénzügyi vezérigazgató-helyettesi rendelkezés. 6.0. HATÁLYBALÉPÉS Jelen utasítás a közzététel napján lép hatályba. 7.0. MELLÉKLET Jelen utasításhoz nem tartozik melléklet. Andrási Miklós s. k. elnök-vezérigazgató

Jelenleg a 37/2004.(VI.4.MÁV Ért.23.) VIG.sz. utasítás az ideiglenes külföldi kiküldetést teljesítők devizaellátmányának elszámolásáról 2

72

A MÁV Zrt. Értesítője 54/2007. VIG. sz. utasítás a MÁV Zrt. munkavállalói ideiglenes külföldi kiküldetésének rendjéről (egységes szerkezetben, lezárva 2009.) 1.0. AZ UTASÍTÁS CÉLJA

Az ideiglenes külföldi kiküldetést teljesítő MÁV Zrt. munkavállalók kiutazásának szakmai, pénzügyi és adminisztrációs előkészítésének, valamint a kiutazások eredményei hasznosításának (úti-jelentések) szabályozása. 2.0. HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1. Az utasítás hatálya Az utasítás hatálya kiterjed a MÁV Zrt. valamennyi érintett munkavállalójára, akiknek a kiküldetését az elnök-vezérigazgató és az általános vezérigazgató-helyettesek engedélyezték, kivéve az utasítás 4.8. pontját, amelynek személyi hatálya a MÁV Zrt. azon munkavállalójára terjed ki, aki a Magyar Köztársaság határát munkavégzés céljából határátlépési igazolvánnyal lépi át. 2.2. Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős A Nemzetközi Kapcsolatok Osztályának (a továbbiakban: NKO) vezetője.

2. szám

– beruházásokkal, illetve beszerzésekkel, tenderekkel kapcsolatosan a külföldi partnerrel folytatott tárgyalásoknak, típusvizsgálatoknak és átvételeknek, – a MÁV Zrt. érdekeltségeknél előállított termékek értékesítését elősegítő utazásoknak, – a MÁV Zrt. különböző szervezetei, egységei által valamely nemzetközi szervezet vagy külföldi fél megbízása alapján végzett tervezési, kutatási, kísérleti munkáknak, – a műszaki fejlődést, a szakmai színvonal növelését elősegítő szakértői utazásoknak, – a nemzetközi szervezetekben vállalt, a Társaság érdekeit is szolgáló kölcsönös kötelezettségek teljesítésére vonatkozó utazásoknak. 4.2. A kiküldetések engedélyezése A külföldi utakat az utazás tárgya és azzal összefüggésben a kiküldendő munkavállaló munkáltatói jogkört gyakorlójának szervezeti hovatartozása szerint az NKO előterjesztésére az elnök- vezérigazgató és az általános vezérigazgató-helyettesek engedélyezik. Részvételi díjas tanulmányutakra és konferenciákra történő kiküldetések engedélyezése az elnök-vezérigazgató hatáskörébe tartozik. A kiküldetések utólagos engedélyezésére kivételes esetben, elnök-vezérigazgatói hozzájárulás alapján kerülhet sor. Az engedélyeztetést az NKO intézi a 4.5. pontban meghatározott rend szerint.

3.0. FOGALMAK 4.3. A kiküldetések szakmai előkészítése Ideiglenes külföldi kiküldetés (a továbbiakban: kiküldetés): a MÁV Zrt. által elrendelt, a társaság tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében a Magyar Köztársaság területén kívüli tartózkodás, ha annak időtartama nem haladja meg a 90 napot, továbbá az előzőekkel kapcsolatos külföldre történő utazás.3 Kiküldött: a MÁV Zrt.-vel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében foglalkoztatott személy. 4.0. AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.1. A kiküldetések prioritásai A kiutazásoknál prioritást kell biztosítani: – az EU intézményeinél befolyással rendelkező fórumokra, a közösségi előírások adaptálását elősegítő nemzetközi szervezetekbe történő kiutazásoknak, – a MÁV Zrt. jogainak érvényesítését elősegítő, eredményeinek bemutatását célzó utazásoknak, 3 A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. Törvény 3.§ 12. pontja figyelembevételével.

A kiküldő munkáltatók a kiküldötteket kötelesek érdemben eligazítani, megadni a tárgyaláson elérendő célokat és meghatározni a kiutazó személyek állásfoglalásait. Ha több MÁV Zrt. szervezeti egység, vagy ha MÁV Zrt.-n kívüli szerv/leányvállalat is érintett a külföldi tárgyaláson, akkor a kiküldetés megkezdése előtt álláspontegyeztetést kell végezni a képviselendő „MÁV”, vagy „magyar” álláspont kialakítására. Szükség esetén az álláspont egyeztetés eredményét emlékeztetőben, jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A kiküldött kijelölése során az alábbi szempontokat kell figyelembe venni: – a Társaság nemzetközi kötelezettség-vállalásának teljesítését, – a MÁV Zrt. érdekképviseletének, jogai érvényesítésének szükségességét, – a delegálandó személy megfelelését a szakmai és nyelvi követelményeknek, – az éves ideiglenes külföldi kiküldetési keret felhasználását.

2. szám


Amennyiben az adott témában több szervezeti egység illetékes, vezetői szinten kell egyeztetni. Vita esetén az NKO előterjesztésére az elnök-vezérigazgató vagy általános vezérigazgató-helyettesek döntenek. 4.4. A kiküldetések pénzügyi előkészítése Az elnök-vezérigazgató és általános vezérigazgató-helyettesek az éves költségkeret mértékéig engedélyezik a külföldi kiküldetéseket. A keretre az NKO tesz javaslatot az alábbi szempontok alapján: – a MÁV Zrt. nemzetközi stratégiája4, – a 4.1. pontban szereplő prioritások, – a szakterületek javaslatai, – az előző időszak felhasználási tapasztalatai. A keretet az adott naptári évre az éves üzleti tervben foglaltak alapján az elnök-vezérigazgató engedélyezi, a Stratégiai Igazgatóság előterjesztésére. A keret felhasználását és az üzletágak kiküldetési költségfelhasználását az NKO folyamatosan figyeli. A felhasználásról negyedévenként göngyölített kimutatást terjeszt az elnök-vezérigazgató és az általános vezérigazgató-helyettesek elé. Az ideiglenes külföldi kiküldetést teljesítő személyek napidíja 44 euró, szállásköltségének naponta elszámolható összege legfeljebb 120 euró lehet Az adott utazásra vonatkozó konkrét összeg kiszámítása az ideiglenes külföldi kiküldetést teljesítők devizaellátmányának elszámolásáról szóló hatályos utasítás előírásai szerint történik.5 Ha a külföldre utazás repülőgéppel történik, Európán belüli utazásnál „turista” osztálynak megfelelő repülőjegy vásárolható. Kivételt ez alól csak az elnök-vezérigazgató engedélyezhet. A négy óra repülési időt meghaladó Európán kívüli utazásnál, illetőleg más hosszú távú járatoknál az osztály meghatározása az elnök-vezérigazgató egyedi elbírálása alá esik. A repülőjegyek beszerzését az NKO végzi, figyelemmel a költségtakarékosság szempontjaira. A kiküldöttek kötelesek a devizatakarékosságot, költségmegtakarítást célzó hivatali rendelkezéseket, útmutatásokat figyelembe venni, és lehetőség szerint érvényesíteni.

73

4.5. A kiküldetések adminisztrációs előkészítése A külföldi kiküldetések engedélyezési előterjesztésének (ügyiratnak) tartalmaznia kell: – a meghívót (a rendezvény részletes programját, napirendjét), – a kiküldetés időpontját, – a tárgyalási és az utazási napok számát, – a kiutazás célját, – a kiutazás helyét (országot, várost is), – a kiutazó(k) nevét, beosztását, nyelvtudását, úti-okmány számát, – repülővel történő kiutazás esetén a szolgálati hely kódját, – a kiutazó(k) szolgálati helyét, – a devizafedezetet (költségkeretet) biztosító szerv megnevezését, – az indoklást, az értekezleten történő részvétel szükségességét, – a tárgyaláson képviselendő álláspontot, – az utazás várható költségeit (keretgazdálkodás). A kiküldetések előkészítését úgy kell megszervezni, hogy a munkáltatói jogkört gyakorló vezető által aláírt előterjesztés – a rendkívüli méltánylást igénylő eseteket kivéve (pl. baleset) – az utazás megkezdése előtt öt munkanappal érkezzen az NKO-ra az engedélyeztetéshez, a gyakorlati előkészítéshez és a valutaellátmány beszerzéséhez. A diszkont („fapados”) légitársaságok járatainak igénybevételi szándéka esetén az ügyiratot a mielőbbi engedélyeztetés és megrendelés érdekében – a kiutazás tényének ismertté válását követően – haladéktalanul el kell juttatni az NKO-ra. Ha MÁV munkavállaló mellett MÁV-on kívüli szerv munkavállalója is részt vesz a kiutazáson, akkor a MÁV szervezeti egység által az NKO-ra benyújtandó kiutazási javaslatnak a költségviselés feltételeire is ki kell terjednie. A szállodafoglalást és a vasúti menetjegyek beszerzését a kiküldöttek intézik, kivéve az elnök- vezérigazgatót és általános vezérigazgató-helyetteseket. A betegség-, baleset- és poggyászbiztosítási kártyát a kiküldöttek az utazást megelőző munkanapon az NKO-n vehetik át. 4.6. Útijelentés készítése A külföldi utazásról történő visszatérést követően tíz munkanapon belül egy nyomtatott példányban útijelentést kell leadni az NKO részére.

A Társaság nemzetközi stratégiáját a 101/2005.(10.28.) sz. Igazgatósági határozattal elfogadott előterjesztés tartalmazza (A MÁV Zrt. nemzetközi kapcsolati és képviseleti rendszerének továbbfejlesztése, Gy.19-265/2005.sz. ). 5 Jelenleg a 37/2004.(VI.4.MÁV Ért.23.) VIG.sz. utasítás az ideiglenes külföldi kiküldetést teljesítők devizaellátmányának elszámolásáról 4

A kiutazások eredményességének javítása érdekében az útijelentéseket elektronikus formában is el kell juttatni az NKO részére, amely gondoskodik azok széles körben történő megismertetéséről (külön informatikai adatbázis létrehozása). Az útijelentés elkészítéséért a kiküldött személy(ek) felelős(ek).

74


Az útijelentésnek tartalmaznia kell: – a tárgyalás helyét (ország, város, intézmény) és idejét, – a tárgyalás célját, – a tárgyaláson résztvevők nevét, beosztását, tárgyaló szervek megnevezését, – a tárgyalás napirendjét és lényeges elemeit, – a tárgyalás előtt jóváhagyott MÁV-álláspontok érvényesítését, a tárgyalás eredményét, – az átadott és átvett dokumentációkat, – a kiküldetés közvetlen céljától eltérő egyéb tevékenységet (pl. előadás tartását, funkcióvállalást), – a rendkívüli eseményeket és a kiutazással kapcsolatos egyéb észrevételeket. 4.7. Az útijelentés hasznosítása Az NKO-nak megküldött példányokon az útijelentés ellenőrzését a kiküldő munkáltató aláírásával igazolni köteles. A kiküldött útijelentésében foglaltakat a kiküldő munkáltatók értékelik. Szükség esetén kötelesek az útijelentésben foglaltak alapján felügyeleti területükön megtenni a nemzetközi vonatkozású és belső intézkedéseket, annak érdekében, hogy a külföldi kiutazás eredményei, az ott meghatározott feladatok megvalósításra, a tapasztalatok hasznosításra kerüljenek. A munkáltatói jogkör gyakorlója az útijelentéseket indokolt esetben bemutatja az elnök- vezérigazgatónak, ill. a tárgy szerint illetékes általános vezérigazgató-helyettesnek. Amennyiben az útijelentésben érintett nemzetközi vonatkozású és belső intézkedések végrehajtása több MÁV szervet érint, gondoskodik az érintett MÁV szervek megfelelő tájékoztatásáról; amennyiben a feladatok végrehajtása MÁV-on kívüli szerveket is érint, gondoskodik az érdekeltek tájékoztatásáról; szükség esetén figyelemmel kíséri a végrehajtás helyzetét, és koordinálja a tervezett intézkedéseket. 4.8. Útiokmányok beszerzése és kezelése 4.8.1. Határátlépési igazolvány kiadásának elvi előfeltételei és viszonylatai Határátlépési igazolvány a MÁV Zrt. olyan munkavállalójának adható, akinek nemzetközi szerződésből eredő feladata vagy szolgálata ellátása érdekében az államhatár rendszeres átlépése szükséges, amit a munkáltatói jogkörrel rendelkező vezető aláírásával igazol. Határátlépési igazolványok a szomszéd országok viszonylatában kerülnek kiadásra és csak a bejegyzett viszonylatban érvényesek.

2. szám

4.8.2. Határátlépési igazolványok kiadásának adminisztratív előfeltételei Határátlépési igazolvány kiállítását az érintett szervezeti egységek a Jogi Igazgatóság igazgatási feladatokat ellátó egységén keresztül kezdeményezhetik az NKOnál. A kiállítást a MÁV-munkavállalók számára az NKO igényli a hatóságnál. A határátlépési igazolvány kiállításához, érvényesítéséhez szükséges: – 2 db, egy évnél nem régebbi fénykép (igazolványkép), 1 db útlevélkérő lap (írógéppel, vagy nyomtatott betűvel kitöltve, az adatok valódiságát a személyi igazolvánnyal egyeztetni kell), – érvényesítéshez ezen kívül a lejárt (régi) igazolványt is csatolni kell. – A határátlépési igazolványokat 5 évi érvényességgel az útlevélhatóság állítja ki. A kiállított okmányokat a kiadó szervnél kizárólag az NKO megbízottai vehetik át, és ők adják tovább kimutathatóan a Jogi Igazgatóság igazgatási feladatokat ellátó egységének, amely nyilvántartásba vétel után kimutathatóan továbbítja az érintett szervezeti egységek részére. 4.8.3. A határátlépési igazolványok tárolása A határátlépési igazolvány tárolásáról az érintett szervezeti egységek kötelesek gondoskodni. A határátlépési igazolványok tárolási helyét a szolgálati főnök jelöli ki. 4.8.4. A határátlépési igazolványok eseti kiadása A határátlépési igazolvány kiadását és visszavételét a munkáltatói jogkört gyakorló, illetve az általa megbízott felelős beosztott átadási könyvben köteles vezetni, amelyben a kiküldött munkavállaló az átvételt, az átvevő a viszszavételt aláírásával igazolja. Az átadási könyvnek tartalmaznia kell: – a határátlépési igazolvány tulajdonosának nevét, – a kiutazás helyét, – a határátlépési igazolvány számát, – a kiadás és visszaszolgáltatás idejét, – a kiutazó munkavállaló és a visszavevő aláírását. 4.8.5. A határátlépési igazolványok kiadása tartós használatra A határforgalmat ellátó munkavállalók (forduló szolgálatosok), valamint a vonatforgalom lebonyolításában résztvevők (vonatkísérők, mozdonyszemélyzet, stb.), ha a szolgálati helyüktől rendszeresen távol váltanak, vagy egyéb indokolt körülmény miatt a határátlépési igazolvá-

2. szám


nyuk szolgálatonkénti átvétele és leadása szolgálatuk akadálymentes ellátása nélkül nem lehetséges, igazolványaikat maguknál tarthatják. Ennek engedélyezése az időtartam meghatározásával együtt – a munkavállaló körülményeit és szakmai munkáját mérlegelve – a munkáltatói jogkört gyakorló vezető feladata. 4.8.6. A határátlépési igazolványok használata A határátlépési igazolvány megőrzéséért és szabályszerű felhasználásáért az érintett munkavállalót fegyelmi és büntetőjogi felelősség terheli. Ezt a munkavállalóval a határátlépési igazolvány első átadásakor közölni kell.

75

5.0. HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK Egyidejűleg hatályát veszti a devizaellátmányok mértékének tárgyában kiadott valamennyi korábbi rendelkezés, így különösen a Gy.22-62/2000.sz, valamint a Gy.19325/2006.sz. pénzügyi vezérigazgató-helyettesi rendelkezés. 6.0.HATÁLYBALÉPÉS Jelen utasítás a MÁV Zrt. Értesítőjében történő közzététel napján lép hatályba. 7.0.MELLÉKLET

A tartósan kiadott határátlépési igazolványt a munkavállaló köteles szolgálatában állandóan magánál tartani, havonként ellenőrzésre bemutatni az érintett szervezeti egység vezetőjének. A határátlépési igazolványt tartósan magánál tartó munkavállaló, ha betegállományba kerül, hat napnál hosszabb szabadságra megy, vagy magánútlevéllel külföldre utazik, köteles az igazolványát a munkáltatói jogkört gyakorló vezetőnek leadni. 4.8.7. A határátlépési igazolvány cseréje és pótlása A határátlépési igazolvány kicserélése az új határátlépési igazolvány beszerzésével azonos eljárás szerint történik. A határátlépési igazolványok elvesztését az érintett szervezeti egység vezetője a Jogi Igazgatóság igazgatási feladatokat ellátó egységén keresztül írásban köteles az NKO tudomására hozni. Egyidejűleg az eseményről jegyzőkönyvet kell felvenni, melyet a Jogi Igazgatóság igazgatási feladatokat ellátó egysége útján az NKO részére haladéktalanul fel kell terjeszteni. 4.8.8. Határátlépési igazolvány selejtezése Amennyiben a munkavállaló határátlépési igazolványra nem jogosító munkakörbe kerül, vagy munkaviszonya megszűnik, a határátlépési igazolványt selejtezés céljából a Jogi Igazgatóság igazgatási feladatokat ellátó egységén keresztül az NKO részére meg kell küldeni. 4.9. Vízum beszerzése Vízumköteles országba történő utazás esetén az elnökvezérigazgatót és az általános vezérigazgató-helyettesek kivételével a kiküldöttek gondoskodnak a vízum beszerzéséről. A vízum a MÁV Zrt.-vel szerződött utazási irodán keresztül is beszerezhető.

Jelen utasításhoz nem tartozik melléklet. Andrási Miklós s. k.

Elnök-vezérigazgató

1/2010 (I. 29. MÁV Ért. 2.) PÁVIGH számú portfolió-kezelési általános vezérigazgató-helyettesi utasítás a 7/2008. (MÁV. Ért. 8.) pénzügyi irányítás – portfólió kezelési általános vezérigazgató-helyettesi utasítás hatályon kívül helyezéséről 1.0 AZ UTASITÁS CÉLJA A folyamatos feltöltésű elszámolási előleg alkalmazásáról szóló 7/2008. (MÁV Ért. 8.) Portfólió kezelési általános vezérigazgató-helyettesi utasítás hatályon kívül helyezése. 2.0 HATÁLY- ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1 Az utasítás hatálya Az utasítás hatálya kiterjed a MÁV Zrt. valamennyi munkavállalójára. 2.2. Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a Számviteli Szolgáltatásvezető felelős. 3.0 FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA Az utasítás értelmezésre szoruló fogalmat nem tartalmaz.

76

A MÁV Zrt. Értesítője 4.0 AZ UTASITÁS LEIRÁSA

A 7/2008. (MÁV Ért. 8.) Portfólió kezelési általános vezérigazgató-helyettesi utasítás hatályon kívül helyezése. 5.0 HIVATKOZÁSOK, MÓDOSITÁSOK HATÁLYON KÍVŰL HELYEZÉSEK Jelen utasítás kiadásával hatályát veszti a 7/2008. (MÁV. Ért. 8.) Portfólió kezelési általános vezérigazgatóhelyettesi utasítás. 6.0 HATÁLYBA LÉPTETÉS Jelen utasítás a közzététele napján lép hatályba. 7.0 MELLÉKLETEK Az utasításhoz melléklet nem tartozik. Dr. Átal László s. k.

Portfóliókezelési általános vezérigazgató-helyettes

Helyesbítés A 15/2009. (X. 09. MÁV Ért. 30.) PÁVIGH Utasítás 5. pontjának helyesbítése A 15/2009. (X.09. MÁV Ért.30.)PÁVIGH. Utasítás 5. pontja helyesen 5.0 HIVATKOZÁSOK, MÓDOSITÁSOK HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK Az adózással összefüggő további belső utasítások jegyzéke a) A MÁV Számviteli politikája 18/2008. (MÁV. Ért. 12.) PVH utasítás b) a kapcsolt vállalkozások és nem független felek között alkalmazott árak nyilvántartási és adózási követelményeiről szóló 4/2009. (II. 6. MÁV Ért. 5.) PÁVIGH. utasítás c) A MÁV választható béren kívüli javadalmazási rendszer működtetésének szabályozásáról szóló 7/2008. (MÁV. Ért. 4.) Humánpolitika – Vezérigazgatói utasítás d) Az adózással összefüggő kapcsolódó jogszabályok a) 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.) b) 1996.évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról (Tao. tv.), c) 2000. évi C törvény a számvitelről (Sz. tv.), d) 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről (Art),

2. szám

e) 2007. évi CXXVI. törvény az egyes adótörvények módosításáról, f) 2007. évi CXXVII. törvény általános forgalmi adóról (ÁFA tv.). g) 13/2006. (IV.28.) PM-IHM-MeHVM együttes rendelete a bevallási és adatszolgáltatási kötelezettségek elektronikus úton történő teljesítésének szabályairól h) 1995. évi CXVII. sz. a személyi jövedelemadóról szóló törvény i) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény, j) a 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet k) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény l) 1998. évi LXVI. sz. az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény m) 2005. évi CXX. sz. az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény n) 2003. évi CXXVII. törvény (továbbiakban Jöt), o) 2003. évi CXXVII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 8/2004. PM rendelet. p) 1997. évi LXXX. tv. (Tbj) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről q) 1997. évi LXXXI. tv. (Tny) a társadalombiztosítási nyugellátásról r) 168/1997 (X.6) Korm. rendelet a Tny végrehajtásáról s) 1997. évi LXXXIV. tv. (Rjtv.) a rehabilitációs járadékról t) 1997. évi LXXXII. tv. (Mpt) a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról u) 169-174/1997 (X.6) Korm. rendeletek a Mpt végrehajtásáról v) 1997. évi XXXIII. tv. (Ebt) a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól w) 217/1997 (XII.1) Korm. rendelet az Ebt végrehajtásáról x) 2004. évi CXXIII. tv. y) A szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény (Szhj. tv.) z) a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény aa) a szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról szóló 13/2004. (IV.27.) OM rendelet bb) 2003. évi LXXXVI. törvény végrehajtásáról cc) 3/2004. (II.17.) OM-FMM rendelet a szakképzési hozzájárulást a saját munkavállalók részére szervezett szakképzéssel teljesíthető hozzájárulásra kötelezettek költségei elszámolásának feltételeiről és az elszámolás szabályairól dd) a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény ee) 45/1999. (XII.13.) OM rendelet a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről

2. szám


ff) 48/2001. (XII.29.) OM rendelet a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásába vételének részletes szabályairól gg) 13/2006 (XII.27) SZMM rendelet a szakképzési hozzájárulást a saját munkavállalói részére szervezett képzéssel teljesítő hozzájárulásra kötelezett költségei elszámolásának feltételeiről és elszámolásáról hh) 12/2008 (VII.18) SZMM rendelet 13/2006 (XII.27) SZMM rendelet módosításáról ii) 13/2008 (VII.22) SZMM rendelet 13/2004. (IV.27.) OM rendelet módosításáról jj) 2002/52. APEH iránymutatás Bérköltség fogalma a szakképzési hozzájárulás alapjának meghatározásához kk) 2003. évi LXXXIX. törvény ll) 387/2007 (XII.23.) Kormányrendelet. mm) 1993. évi XXIII. törvény a Nemzeti Kulturális Alapról (NKJ tv.) nn) 10/2001.(IV. 24.) NKÖM-PM együttes rendelet a kivitelezőt terhelő kulturális járulék alapjának megállapításáról és megfizetésének módjáról oo) 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről pp) 2001. évi L. törvény 55.§ az építmények kivitelezése után megállapított kulturális járulék qq) 13/1999 (VIII.27) NKÖM rendelet Nemzeti Kulturális Alapprogramról szóló rendelet végrehajtásáról rr) A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény (továbbiakban Kata tv.) előírásainak megfelelően az innovációs járulék és járulék-előleg befizetési és bevallási kötelezettség teljesítésének szabályozása a MÁV területén. ss) 2003. évi XC. törvény a Kutatási és Technológiai innovációs alapról. tt) 1995. évi LVI. törvény a környezetvédelmi termékdíjról (módosítva: 2004. évi XXIX. törvény) Ktv. uu) 1995. évi LVI. törvény végrehajtásáról szóló (IX.28.) 10/1995. KTM rendelet vv) 2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról ww) 94/2002 (V.5.) Kormányrendelet a csomagolásról és csomagolási hulladékkezelésről xx) 53/2003. (IV.11.) Kormányrendelet a környezetvédelmi termékdíj mentességről

77

Jelen utasítás hatálybalépésével hatályukat vesztik utasítások a) Kg.F. 33. Gy. 39-646/1993. ÁFA törvény értelmezésével kapcsolatos rendelkezés b) az általános forgalmi adó elszámolása 57/2004. (XII.10. MÁV Ért. 50.) PVH utasítás c) a havi adóbevallási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének eljárási ügyrendjéről szóló 13/2008. (MÁV. Ért. 18.) PÁVIGH utasítás d) a helyi adók elszámolásáról 11/2008. (MÁV. Ért. 15.) PVH utasítás e) az innovációs járulék és járulékelőleg kötelezettsége 16/2006. (VII.7. MÁV Ért. 27.) PVH utasítás f) a nemzeti kulturális járulék elszámolása, bevallása és befizetése 14/2007. (V.18. MÁV Ért. 18.) PÁVIGH utasítás g) 5/2009. (II. 13. MÁV Ért. 6.) PÁVIGH. sz. portfóliókezelési általános vezérigazgató-helyettesi utasítás az önrevízióról a MÁV területén h) A MÁV által beszerzett, a vasúti szállítási tevékenységhez kapcsolódó gázolaj felhasználás alapján történő jövedéki adó visszaigénylés számviteli elszámolásának és a jövedéki adó bevallás elkészítésének szabályozása 29/2005. (MÁV. Ért. 38.) PVH utasítás i) A reprezentáció és üzleti ajándék elszámolásáról szóló 12/2007. (MÁV. Ért. 18.) PÁVIGH utasítás. j) A gépjárműadó megállapításáról és elszámolásáról szóló 6/2008. (MÁV. Ért. 7.) PÁVIGH utasítás k) A MÁV számlarendje 4. számlaosztály magyarázata 30/2006. (MÁV. Ért. 37.) PVH utasítás l) A számviteli szolgáltatás átszervezése miatt bekövetkező pénzügyi és számviteli folyamatváltozások 5/2006. (MÁV. Ért. 4.) PVH utasítás m) 13/2007 (MÁV Ért. 19.) A MÁV tulajdonát képező, vagy használatában lévő közúti járművek üzemeltetéséről és a közúti járműgazdálkodásról szóló utasítás 4.32. pontja Dr. Átal László s.k.

Portfóliókezelési általános vezérigazgató-helyettes

78


2. szám

2. szám


79

80


2. szám

Szerkeszti a MÁV Zrt. Vezérigazgatóság Jogi Igazgatósága 1087 Budapest Könyves Kálmán körút 54-60. Telefon: 511-3105. Szerkesztésért felelős a Szerkesztőbizottság. Kiadja a MÁV ZRt. Jogi Igazgatósága. Felelős kiadó: Dr. Siska Judit. Terjeszti a MÁV Zrt. Ügykezelési és Dokumentációs Szolgáltató Szervezet (1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 54-60.)

HU ISSN 1419–3973 Nyomdai előkészítés: COMP-Press Kft. Budapest. Felelős vezető: Ibos Ferenc, műszaki vezető: Szabó Károly Nyomtatás: Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. Lajosmizsei Nyomdája. Felelős vezető: Burján Norbert igazgató. www.hknyomda.hu

ÉRTESÍTÕ MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZÁRTKÖRÛEN MÛKÖDÕ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Utasítások. 2. szám 125. évfolyam január 29. TARTALOM

Recommend Documents