ÉRTESITŐJE. TANITÓKÉPZŐ-INTÉZETNEK GYAKORLÓ-ISKO LÁJÁNAK A CSÍKSOMLYÓI R. KATH. AZ TANÉVI KARÁCSONY JÓZSEF, IGAZGATÓ

A CSÍKSOMLYÓI R. KATH.

TANITÓKÉPZŐ-INTÉZETNEK ÉS

GYAKORLÓ-ISKO LÁJÁNAK AZ 1905—1906. TANÉVI

ÉRTESITŐJE. SZERKESZTETTE

KARÁCSONY JÓZSEF, IGAZGATÓ.

1906.

NYOMATOTTSZVOBODAJÓZSEFKÖNYVNYOMDÁJÁBAN, CSÍKSZEREDÁN.

TARTALOM. Tepsiim 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19.

Kántorképzésünk. Irta : Karácsony J. igazgató Igazgatói jelentés Az intézet állapota A tanári testület munkaköre Adatok az év történetéhez Püspöki látogatás, vallási és erk. élet Internátus, fegyelem, egészségügy Segélyezés, ösztöndíjak, költségvetés Az intézeti kert, gazdasági oktatás, méhészet Végzett tananyag Tankönyvek jegyzéke Órarend Önképzőkör Könyvtár Gyakorlóiskola Erdemsorozat Tanítóképesítés Statisztika Tudnivalók

3 9 9 10 11 12 15 16 10 19 52 55 57 61 62 65 69 76 79

Kántorképzésünk. A tanügyi kormány az egész társadalommal együtt az utóbbi években a tanítóképzést oly szigorú határok közé szorította, oly nagymérvű elméleti és gyakorlati kiképzést ír elő, hogy ennek megfelelni a középtehetségű ifjú már alig képes, a gyenge tehetségű meg éppen képtelen. Új szabályzatok, új tantervek lépnek életbe kevés időközök alatt. S ezekkel emelik a tanítóképzés színvonalát, AZ egész társadalom, a tanügyi körök, a minisztérium, a magy. püspöki kar, számtalan tanügyi lapunk és folyóiratunk foglalkozik szüntelenül a tanítóképzéssel. A kántorképzéssel — egy élő orgauumot kivéve — nem foglalkozik majdnem senki. S éppen ez az oka, hogy a társadalom a kántor, képzés iránt oly érzéketlen, oly tájékozatlan, oly közömbös annyira, hogy oly hamis fogalmakkal nem bir semmi iránt, oly kicsinyes ellenszenvvel nem is viseltetik egy intézmény iránt sem senki, mint a kántori intézmény iránt. Sőt maga a tanítóképző ifjúsága is a társadalom meg nem bizható, értéktelen tömegével érintkezve magába szívja azt a sajnálatosan beteg szellemet, hogy ő csak tanító akar lenni, mert a kántori állás személyéhez nem méltó. Úgy a társadalom, mint az ifjúság innen merített felfogása nagyon téves és szánalomra méltó. Hisz ha valakinek derogál a kántori állás, annál inkább derogálhat neki a tanítói állás. Mert a vizsgálati szabályok szerint lehet valaki kántori oklevél nélkül tanító, do tanítói oklevél nélkül a szabályzat értelmében kántor nem lehet. Tehát azon célból, hogy a m. t. nagyközönség előtt világosságot derítsek a kántorképzés néhány kérdésére, ezt választom értekezésem tárgyául. Nincs tájékozva sem a nagyközönség, sem a tanügyi férfiak nagy része, de még maguk a kántorjelöltek se arról, í*

4 hogy mi alkotja a kántori vizsgálat anyagát. Szeptemberben életbelépett a tanítóképzők új tanítástelvezete és életbelépett a nm. püspöki kar utasítása és tanterve a tanítóképzők vallástanítására vonatkozólag. Ezen tantervekből és utasításból összefoglalom a kántori képesítő tananyagát és előadom t. olvasóimnak. Az áll. el. népisk tanítók képesítő-vizsgálati szabályzata 27-ik pontja a következő ..Tanítóképző-intézeteknél a vizsgálatot tevő jelöltek vagy már képesített tanítók vizsgálatot tehetnek az egyházi énekből és orgonálásból." Az 1893-ban kiadott szabályzat pótlásában a c) pont alatt ez olvasható: „Aki a vizsgálaton a tanítói szakból megbukik, kántori oklevelet nem nyerhet." Tehát úgy az állami, mint az egyházi tanképesítő szabályzat világosan előírja, hogy előbb meg kell szerezni a tanítói oklevelet és csak azután jelentkezhetik a jelölt kántori vizsgálatra. E szabályzatok intenciója az, hogy a kántor kisebb képzettségű nem lehet a tanítónál; sőt mi a szabályzatból önként következik, a kántoi sághoz előképzettségül tekinti a tanítói oklevél megszerzését. Vegye tudomásál ezt a társadalom minden értelmes osztálya és a kántort képzettségre nézve ne tartsa a tanító alatt állónak és ferde, vissszamaradt gondolkozásával és ítélkezésével ne tántorítson el senkit az ifjúság közül a kántori állás szeretetétől. kz okleveles tanító ha kántori vizsgára jelentkezik, tartozik vizsgálatot tenni: a latin olvasásból, szertartástauból, orgonálásból és egyházi énekből. így írja ezt elő a nm. magy. püsp. kar elrendelt Tanításterve és Utasítása a 14. §-ban. Ezt részletezi a f. é. szeptemberben életbelépett tanítóképzői új tanterv XV. szakasza, melynek az énekre vonatkozó tanterve a következő: (I.) hangvétel, intonáció a zene elemei, hangismerés, metrika, zenei hangsúly, lélekzetvétel a rytmika és szövegalkalmazás szempontjából, ütemes ének solmizációval, szöveggel egy oktáv terjedelemben. 3—6 ütemre terjedő kéthangú polyphonikus gyakorlatok. Az ének dinámikája. (II.)A hangsorok képzése, ezekhangközei, gyakorlatok, alakítójegyek bevonása, a különféle jellegzetes ritmusok, magyar rithmus képletei. Három szó-

lamú gyakorlatok. Egyh. és világi énekek. A zene dinámikája. Dalok leíratása hallás és emlékezet után. (III.) Az egyh. hangnemek hangsorainak képzése, jellegzetes hangjai. — Az egyh. hivatalos éneke. Gregorián karének. Responsoriumok, himnuszok. Szértartásos énekek előadási módja és begyakorlása. Temetési szertatás hivatalos énekei, Pólifon énekgyakorlatok. A magy. egyh. népénekek jellegzetessége. Az egyh. törvényei az egyh. ének tekintetében. — (IV.) Az egyh. év ünnepei, az egyháznak szabványai az orgona használatára vonatkozólag. Liturgikus és nem liturgikus istentiszteletek. Az egyház szertartásainak autentikus énekei: gyertyaszentelő, hamvazószerda, virágvasárnap s a nagyhét összes szertartásai, búzaszentelés, keresztjáró napok, úrnap és a többi ünnepek szertartásai; rekviem és az egyh. szabályok, himnuszok, vesperások, litániák. Az énektanítás módszere és segédeszközei, tanmenete és irodalma. Az orgonából a tanterv előirja: az egy-, két- és három-szólamú polyphonikus tételek begyakorlását, az orgona szerkezetének ismerését, a zenedarabok ismétlését az orgonán pedál nélkül. Elő vannak írva a pedálgyakorlatok kézjátékkal és enélkül, manuálgyakorlatok pedállal. Egyh. énekek orgonakísérete. Thematikus elő-, köz- és utójátékok, praeludiumok, fughetták. Az orgona szerkezetének: szélládáinak, vezetékeinek ismerete, orgonadispoziciénak szerkesztése, felülbirálata, az orgonafentartás szabályai. — A tanterv előirja a zeneelmélet elemeit részletesen és a szertartás beható ismeretét. A szent helyek és szerek, az egyh. készletek, a szent jelek és cselekmények, a szent idők kimeritő tudását legalább azon terjedelemben, aminőben egy Gerely-féle szertartástan ezekkel foglalkozik. Végül előírja a folyékony, gyakorlott, hangsúlyos latin olvasást, mely nélkül gregorián ének nem is képzelhető. Miért soroltam elő részletesen a kántori vizsgálat anyagát ? Célom kettős volt. Részint azért foglalkozom ezen tétellel, hogy a szolgálatban levő kántor urak is haladjanak az új tantervvel és ha valamely különbséget ismernének fel az új kívánalmak és az ő tudásuk között, ezt egészítsék ki a leírt tanterv szellemében; részint azért írtam le az új tantervet, hogy azon oki.

6 tanító urak, akik kántori vizsgára készülnek, ebből tájékozzák magákat arra nézve, hogy miből, minő terjedelemben kell készülniök. Azt hiszem, ezzel teljesen indokoltam azt, hogy miért választottam mai értekezésem tárgyául a kántorképzést, mint a leggyakorlatibb és legszükségesebb kérdést. Intézetünkben, az egykori alma materben, — rég tudja az akkori és a mai tanuló nemzedék az 1903-ban kiadott szabályzat ama rendelkezését: „Ha valamelyik jelölt csak tanítói képesítést óhajt nyerni, az ilyen kántori vizsgálattételre ne köteleztessék." Ezen engedmény vonatkozik azokra, akiknek jó zenei hallása és kellő zenei hangja nincs, de sehogysem menti fel ezen idézett engedmény a kántori oklevél megszerzése alól lelkiismeretben azokat, kiknek zenei érzékük és jó hangjuk van. A lelkiismeret és az ész törvénye kötelezi a tanítót inkább, mint más polgári állású egyént, hogy a tanítói állással történelmileg összeforrott kántori álláson is segitse elő Isten dicsőítését, művelje az ifjúság és a felnőttek lelki boldogságát, szolgáljon ezáltal is a vallásosan művelt társadalomnak. Különben ha ezen döntő kötelező motivumoktól el is tekintünk, ha speculativ és anyagi sarkalló okokat vennénk fel, még ez esetben is a jó zenei hallású és jó hangú tanítónak nem volna észszerű mellőzni a kántori oklevél megszerzését. U. i. a tanítói tanképesítő vizsgálatra ép oly terjedelmű ének, orgona, szertartás van előírva — tehát az egész kántori vizsgálat anyaga — mint a kántori képesítőkre. Ezért mondja a szabályzat, hogy a tanítói vizsgálaton azok, akik kántori oklevelet is óhajtanak nyerni, a rendes ének- és zenevizsgálaton akként vizsgálandók meg, hogy kántori képességük is azonnal megítélhető legyen. Tehát a jó zenei hallású és jó zenei hanggal rendelkező jelölt tulajdonképpen a kántori vizsgát is leteszi a tanítói vizsgálattal, de félrevezetett, beteges szelleme elfogultsággal viseltetvén a kántorság iránt, az implicite megszerzett oklevelet nem kéri ki formailag. Később egy-két évvel, midőn az élet megalázza fenhéjázó fejét, elméjét több gyakorlati bölcseséggel tölti meg, újból visszajő és leteszi azt a kántori vizsgát

7 huszannyi költséggel és fáradsággal, melyet már egyszer jobb sikerrel letett. Erre sok példát hozhatnék fel. Aki a tanitói oklevél mellé még a kántori oklevelet is megszerzi, nyilvánvaló, hogv az ilyen két pályára van kvalifikálva. S ha bármely okból a tanítói pályán nem maradhatna vagy maradni nem akarna, a kántori életpálya is képes biztosítani megélhetését főképpen most, midőn a kántori nyugdij-szabályzat életbelépett Ha azonban e két állást összeköti, kettős jövedelmén kivül kettős nyugdíjra van jogosultsága. Tehát ha a kántori pálya ideális szeretete nem vonzaná az ifjúságot és tanítóságot magához, vannak igen fontos anyagi okok, amik kedveltté tehetik ezt az állást. Igen sok helven a tanítói állás össze van kötve kántori állással is. S megesik gyakran, hogy valaki a tanítói állást éppen azért nem nyerheti el, mert kántori oklevele nincs. Akárhányan így esnek el a jó tanítói állásoktól. Tehát nagyon téves és káros a jövőre nézve, ha a fiatal tanító vagv az intézeti növendék a korszellem veszélyes és tisztátalan áramlatával úszik s kicsinyli — önmaga sem tudja miért — a kántori oklevél megszerzését, idegenkedik ezen állástól s ezzel együtt a legszebb és legművészibb érzékre és a legmélyebb szellemre valló, hivatással járó templomi kötelmektől. Sokan a kántori állást nem ismerik, nem ismerik azt sem, hogv minő általános műveltség és minő szaktudás kell erre a pályára. Azért ha egy-két évig valaki vagy az oltárnál vagy az orgonánál végső szükségből segédkezett, magát a való értéknél többrebecsüli és kántori vizsga letevése után sóvárog IV. elemi osztállyal vagy egy-két tanítóképzői osztály elégtelen eredményű végzése után. Az ilyen egyének, ha engedélyt kapnak, egész életükön át lealacsonyítják a kántori állást. Mert a kántori álláshoz nem elég csak a naturálista klappenezés, nem elég csak a cikornyás, erős hang; ide általános műveltség és szakképzettség kell. Az általános műveltséget nem adja meg a IV. középiskolai osztály elvégzése sem, ha a tanuló csak akármilyen gyenge tanjegyekkel átúszik az évfolyamokon. Az ilyen a kikérdezés percében a megkívánt anyag egy negyed részét türhetőleg leórli, de a következő napon ebből mitsem tud. S ha

8 minden tárggyal és minden részlettel ily hadilábon áll, nem az általános műveltség felé halad, hanem az általános műveletlenség felé. Az ilyen mindenből akar valamit tudni, de az egészből semmit sem tud. Tehát ilyen általános műveletlenséggel nem bocsátható kántori vizsgára. A kántortól az élet értékes, általános tudást vár. Csak egy-két tudományágat emlitek fel szaktudásán kiviíl. Ismernie kell a kath. hittan igazságait egyenkint ós összesen azon terjedelemben, melyben azt a tanitóképzői tanterv előírja; ha nem ismeri, minden percben hivatalos állásában és egyéni, társadalmi viszonyaiban nevetségessé válik; ismernie kell a parancsokat, a szentségeket, szentelményeket, szertartásokat, az egyháztörténelmet nem dióhéjban csak úgy tapogatózva, hanem olyan terjedelemben, oly élénk tudásban, amint azt a középiskola felsőbb osztályaira, vagy a tanítóképző számára előírták. Ezenkívül ismernie kell a többi tárgyak anyagát oly fokban, mint egy jelesen végzett IV. éves ismeri. És ezen általános ismeretből fejlessze ki férfias gondolkozás, érzés és akaraterejét. Ehez járul szaktudása, melyet az elébb felolvasott tanterv követel meg. Ha ilyen általános műveltségű és ilyen «akműveltségű kántorok töltik be a kántori állásokat (legyenek ezek okleveles kántortanítók vagy csak kántorok tauitói állás nélkül) nem lesznek ezek tekintélyre nézve soha kisebbrangúak, mint azok a tanítók vagy bárkik, akik a minimális tudás hiányából kicsinylik ma az egyház ezen történelmi múltú intézményét: a kántorságot; az ifjúságot sem ejti delejes álomba a tudákos társadalom félvállú kritikája, mely széltében-hosszában illetéktelen ajkkal, visszariasztó módon merész tájékozatlansággal itéli meg ez állást. Az a reményem, hogy értekezésem a kántori képzettség megszerzésére, a kántori állás nagyfontosságára és szeretetére fényt derített az érdekeltek lelkében. Csiksomlyó, 1905. október 3. Karácsony József,

igaigató.

II.

Igazgatói j e l e n t é s a c s i k s o n ü y ó i r. k a t h . i n t e r n á t u s s n l e g y b e k a p c s o l t t a n í t ó k é p z ő r ő l a z lÖOf>—ÍOOB. t a n é v b e n .

Az elmúlt 1905—1906. tanévvel tanítóképzőnk fennállásának 48-ik évét töltötte be. Az intézet, miképen a múltban, úgy a jelen tanévben is öntudatosan szemelőtt tartotta Erdély egykori nagynevű püspökének dr. Haynald Lajosnak, tanítóképzőnk dicső alapítójának szándékát: a jó tanítóképzést s ezúton a népnevelést. Hivatkozva az előző év értesítőjére, folytatólagosan a következőkben teszem meg igazgatói jelentésemet:

1. Az intézet állapota. 1. A. t a n á r i s z e m é l y z e t é s

működése.

Tanítóképzőnk tanári személyzetében változás állott be; Páll Ferenc a math. és fizikából alapvizsgás tanárjelölt helyettes tanárnak 8 hónapig tartó betegsége miatt Zöld Ferenc gimn. oki. tanár alkalmaztatott kisegítő tanári minőségben. A sokáig betegeskedő Kóródi B. kiváló oki. hittanár helyébe Korbuly Ignác h. hittanárnak neveztetett ki szeptemberben, de évközben súlyos betegsége miatt felmentetvén, helyébe h. hittanári minőségben Kovács András áldozópap küldetett márc. 15-én. Ezen okok miatt a tanári karnak gyakran kellett helyettesítenie. Ladó János h. tanárt rendes tanárrá nevezte ki a főhatóság április hóban 4 évi h. tanári működése után.

10

a •4 N -o >> "o EH OS

Mukod»1

éve

inek 81 Tantárgy, osztály, «O a a óraszám 00 JD I Î00 a A) ®I g a s g a t ó :

a

Név

gs

©

Heti órastám ||

1. A tanári testület munkaköre.

1 Jegyzet

JO

®

Kartay József, 1 igazgató, oki. rendes tanár

2

3

4

5 6

Testtan I. 1. Lélektan 11 3. 14 9 9 Nev. oktatástan III. 8. 10 Nevelésért, és isk. sservesett IV. 3. B) T a n á r o k :

Domínyancz Péter, 30 5 5 ^ l í i - w . T oki. r. tanár

Ladó Jinos, oki. rendes tanár

Tört. IV. 8. Történelem IX. 2. jAVV főnöki» 10n0K Történelem I 2. e. 1Q 4 4 4 Alkotmányt IV. 2. lifl A ; P f y v „* h rf t Magyarnyelv I-H. 8. ' Szépírás I—11. 2

TÖK. in. 8. II II Magy. ni-iv. 6. L J in. 0 . főnöke, Báj • „ , » 3 3 3 Német 1-1V 0 Kajs i-n. 2 könytaros oki. h. tanár Pöldrajs I-m. 6. Mennyiséit, i-iv. ii. L U természettani Páll Ferenci, Z Terméssett. 2, 7 P r i i r Jtrfh 1 Ter. é8 kémia 8. || || űszertar öre alapvissg. tanárj. 2 2 h. tanár II II IA tan.-képsö exhortáés erkölcstan L J tora és a Márta tárKovács Andris, I 3 1 1 Hit-I-IV. Hm sulat veietője | ] Gyak. isk. B || || n . o. fönöke h. tanár

Zsőgön Zoltán,

7 Dr. Koloaics Dénes, | 22 oki. egésis. tanár

8

||22 I. 0. főnöke

iántns Elek,

gyak. isk. oki. N j rendes tanító, segédtanár

8

Franki Bódog, II 2 9 földmttv isk. igasg. oki, gaad, siaktanár ||

2 1 Kgésiségt. ív. i

111

int. orvos.

Kéiim. I-IV. 4. Torna I IV. 2 . Tanltóképsöben. A gya8 korló-lskola 4 osstályának Össies tárgyai 7 Gyak. ki kép. 1 Méhésset 1 OII Oaidaságtan 1 2

10 Kertész Istyán 1 1| 11 Hagyerek Antal || 1 1 12 Gállos Aladár | 1 1 |

II. II

Berendelést.

, 1

*

n

1 1

T nlt0

»

"f :

a gaadaaágtant. W

1—11. 08>t. Állattenyésztést. U1, | | Növényt. 111.

#

11

2. Adatok az év történetéhez. 1905. Az 1904/5. tanév végén a tanítójelöltek készületlenség miatt visszalépvén a főhatóság 3599- 1905. sz. leiratában engedélyezi szeptember hóra a tanítókép. vizsgálatot. E szerint aug. 26. 28. írásbeli, szept. 4., 5., 6. szóbeli képesítők tartattak. Az eredménv a statisztikai adatoknál közöltetik. Augusztus 25-én tanári értekezletünk kijelölte a tanárok tárgyait, határozatot hozott a beiratási idő, javitó vizsgák és a tanév megkezdézére vonatkozólag. Szeptember 7., 8., 9. A tanítóképző és gyakorló-iskola növendékeinek beírása és javítóvizsgája. 10. A tanév ünnepélyes megnyitása. „Veni Sancte". Fegyelmi és rendtartási szabályok felolvasása. 11. Az előadások megkezdése. 23. A növendékek gyónása d. e. 10 órától. 24. Az ifjúság közös áldozása. 29. Országos vásár. Szünnap. Október 3. Általános róm. kath. tanítóegyl. gyűlés, szünnap. Az ifjúság részt vett a tanítói gyűlésen. Zene- és énekdarabokat adott elő Dományánc zenetanár vezetése alatt. Karácsony József a római kath. általános tanító-egyesiilet gyűlését az értesítő elején közölt értekezéssel nyitotta meg. 4. Királyunk Ő Felségének névnapja. A tanárikar az ifjúsággal együtt szentmisét hallgatott. November 1. Mindenszentek ünnepe. Szünnap. 2. Halottak napja Szünnap. 3. Engedélyezett szünnap. 4. Püspök úr Őnagyméltósága nevennpja. Szünnap.

12 November

December

5. Szent Imre. 20. Erzsébet királynénk halálának emléknapja, mely napon az intézet tanári kara a növendékekkel együtt szentmisét hallgatott. 8. Mária szeplőtlen fogantatása. Ünnep. 16. Szent gyónás. 17. Áldozás. 23. Délelőtt 12 órától szünidő jan. 3-áig bezárólag.

1906. 6. Vízkereszt ünnepe, Szünnap. 25. Rendes tanári értekezlet I. félévi osztályozás. 31. Értesítők kiosztása. Február 2. Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe. „ 25., 26., 27., 28. hushagyati szünet. Március 19. Igazgatói szünnap. Április 3„ 4 , 5., 6,. P. Kerling János vezetése alatt lelkigyakorlatok tartattak. Április 7. déltől ápr. 20-Í£ húsvéti szünidő. Április 21. A 48-iki törvények szentesítése emlékére iskolai szúnnap Május 11. Igazgatói szünnap. „ 7. 8. A IV. évesek osztályvizsgája. 14. 15. 16. A tanképesítők írásbelije. Június 8. Koronázás évf. ünnepély és szünet. 7. 9. Szóbeli tanképesítő. 18., 19., 20., 21., 22. Osztályvizsgák az I., II., III. éven. 11. A gyakorlóiskola vizsgája. 23. Évzáró értekezlet. 29. Te Deum s az év ünnepélyes bezárása, bizonyítványok kiosztása. Január

3. Püspöki látogatás, vallási és erkölcsi élet. Az intézeti elöljáróság a leggondosabban ápolja a növendékek vallási érzületét; az ifjúság a rendes négyszeri

gyónáson és áldozáson kívül nyárban is 2-szer, sót többször járul a szentségekhez, részt vesz a 9 keddi búcsún, a keresztjáró és buzaszentelő ájtatosságokon és Szent Antal 9 keddi búcsún. Minden vasárnap és ünnepen meghallgatja anagyraisét és szent beszédet. A rózsafüzér társulat intézetünkben 1898. február 2-tól áll fenn. Vezetője a hittanár, van 7 rózsa s minden rózsa élén egy ifjú, mint vezető. Sorsolás minden hó I-só vasárnapján tartatik. A vallásosság ápolására és erősítésére nagyon jótékony befolyással van s az ifjúság lelkiismeretesen teljesíti ebbeli kötelmeit. Az erdélyi püspök úr, Ő nméltósósága kétszer látogatott meg: okt. 18-án és Pünkösd napjain. Az első alkalommal meghallgatta az előadásokat és a tanulók feleleteit. Minden osztályban kérdéseket intézett az ifjúsághoz úgy a szaktárgyakban, mint családi és anyagi ügyekben. A második alkalommal bérmált. E látogatásokat felhasználta főképen arra, hogy az ifjúság vallási és erkölcsi életére maradandóan befolyjon buzdító szavaival. A vallási élet megszilárdítása és az ifjúság kegyelmi életének biztosítására április 3., 5., 6. P. Kerling János atya vezetése mellett szent gyakorlatokat tartott, melyek a természetfeletti kegyelmi életre a lelket felemelni és ott állandóan megtartani a legbiztosabb eszközöknek bizonyultak mindenkire nézve. A szent gyakorlatok napirendje és intelme a következő volt:

A hnsvéti

lelkigyakorlatok remije a csiksomlyói rom. kath. tanítóképzőben :

Április 3., 4. Délelőtt fél 8 órakor: Veni Sancte. I. szent beszéd, utána szentmise hallgatás, szünet. Délelőtt fél 11 órakor II. szent beszéd. Délután 3 órakor III. szent beszéd, lorettói litánia, áldás. Április 5. Délelőtt úgy, mint előző napokon. Délután 2 órakor szent beszéd, előkészület a szent gyónásra, estig gyónás.

14 Április

6. Délelőtt 7 órakor szent beszéd, szentmise. közös szent áldozás, bücsuimák: Te Deum.

Jegyzet: Minden szent beszéd előtt egy negyed órán át olvasás: Szent Imre, Kempis T., Jézus Krisztus a tanítók eszményképe, az Erényesség zátonyai. Szent beszédek elótt és után ének: „Keresztények sirjatok." ít Álla a keserves an3'a." „Könyörülj Istenem." „A keresztjához megyek." „Kinek szivét a megígért fájdalomtőr."

Intelmek

a lelkigyakorlatok

idejére.

I. A lelkigyakorlatok számára kitűzött napok nem szünnapok, hanem a komoly elmélkedés és a bűnbánat ideje ; azért a tanulók fordítsák azokat lelkiüdvök komoly munkálására. II. Lelkiismeretesen tartsák meg a komoly csendet, mely kizárja e napokon az összejöveteleket, a társalgást és a beszélgetést. — Látogassák a legméltóságosabb Oltáriszentséget a templomban, mely egész nap nyitva áll; olvassanak vallásos könyveket, a fenmaradó időben foglalkozhatnak tanulmányaikkal is. III. A szent beszédeket hallgassák feszült figyelemmel és azután is gondolkozzanak azoknak főbb pontjai fölött, mélyedjenek be azoknak igazságaiba, hogy ekképen meghatva a jóban és erényben tartósan megmaradhassanak. IV. Minden elmélkedés után rövid ideig (4—5 percig) gondolják át újra a hallottakat; írjanak fel néhány jó gondolatot későbbi időre és jegyezzék fel jó-feltételeiket is. V. Készüljenek lassankint a szent gyónásra s nagyon ajánlatos, hogy 1 évről vagy hosszabb avagy rövidebb időről általános gyónást végezzenek.

15 VL Vizsgálják meg magukat főbb hibáik és rossz hajlamaik szerint; gondolkodjanak arról, hogyan küzdhetnek eredményesen azok ellen. VII. Igyekezzenek naponként elmondani a szent olvasót és gyakoroljanak ezen néhány nap alatt több hasonló áhítatot.

4. Internátus, fegyelem, egészségügy. A tanítóképző-intézetben lévő internátus berendezése, napirendje és szabályai ugyanazok, mint azok 1897—98-ik év értesítőjében foglaltatnak. Az 1376. sz. a. kelt rendelettel megnyílt a II. internátus is a Madarász-féle házban, hol az I. internátusban el nem férő növendékek szállásoltattak el. A két internátusban összesen 62 növendék nyert szállást. S így püspök úr Őnagyméltósága ezzel a régi megbízhatatlan szállásrendszert megszüntette. Intern, havi illeték 18 k., melyért szállás, teljes ellátás és világítás jár. A többi növendék a szülői háztól járt intézetünkbe. Az internátusi fűtésre és világításra 2233—1901. július 20. sz. a. az erdélyi püspök úr 350 koronát utalt ki az idén is. Az intézeti orvos naponkint a jelentkező betegeket megvizsgálta s a szükséges gyógykezelésben részesítette. Általában az egészségi állapot a következő volt: Hevenyfertőző bántalom nem fordult elő egy sem. Leggyakrabban a légző és emésztő-szervek bántalmai észleltettek, különösen mandula-lob, torokhurut, hörgőhurut, továbbá január és február hónapokban gyomor és bélhurut szokatlan számban az előző évekhez képest. Nagy figyelmet különösen azért igényelt, mivel ezen időtájt a hasihagymáz szórványosan megyeszerte uralkodott. Csiksomlyó, 1906. junius hó. Dr. Kolonios Dénes.

16

5. Segélyezés, ösztöndijak, költségvetés. Az erdélyi püspök úr őméltósága a tanári személyzetnek óraadó és fizetés címen 1886 kor. 66 fill.-t utalt ki. Tiz növendék ösztöndíjképen és pedig: Szabó Béla, Kacsó Gáspár, Opra Béla I., Afra Tamás, Baki Ferenc, Beke Gábor, Mihály Gergely, Bajkó Sándor II., Kelemen Albert, László Dénes Ili. évesek 80—80 koronát, Bodó L., Salló Balázs, Bors J., Paizs Andor 120—120 korona segélyt kaptak. Összesen 1280 korona. Az I. internátus részére kiutalt püspöki segély : 350 kor. A II. internátus beállítására 1906. ápril hóban 501 kor. Püspök ur őnméltósága ezek szerint kegyes volt kiutalni az emiitett címeken 3677 kor. 66 fill. Csikvármegye 600 koronával járul intézetünk felsegítéséhez, mely tanári pótlékra fordittatik. A Földes-alap 8 kor. kamatát elnyerte : Bodó Lajos IV. éves. A Simon-féle alap kamatait 30 kor. Bodó L. IV. éves. FöldeH Dávid-alap kamatait 3 koronát Salló Balázs 111. éves. Bálint és társai-alap kam. 2 kor.50 fill. Bodó Lajos.

Költségek. Személyi és dologi kiadások.

Az alapok megnevezése, honnan fedeztetnek a költségek

Földes Tandíj Vallás Püsp. Dávid Isk. pénz- Fogaés Csikm, rassi sajátjátanaBálint éri sealap alap lóktól gélyé alap alap

720305

2380

824

2100

3677*66

43 60

600

összesen K.

f.

16847

50

6. Az intézeti kert, gazdasági oktatás, méhészet. Az intézetnek 1V3 hold területü gazdasági kertje van. A gazd. és erdészeti oktatást a csíkszeredai földműves iskola tanári kara adta; a tananyag a következő :

17

A gazdaságtanból végzett tananyag. I. évfolyamon. Kertészet: Előadó: Kertész István, kertész tanító. Konyhakertészet. A növények életfeltételei. Talajnemek. Talajjavítás. Trágyázás. Öntözés. Melegágykészítés. Vetés. Palántanevelés, kiültetés, gondozás. Magtermelés. Termények kiszedése és eltartása. Vetésforgó beállítása. Káposzta^ saláta, laboda, kobakosok, hagyma, gyökér, fűszer és hüvelyesek termelése. Zöldségfélék és egyéb termények értékesítése.

II. évfolyamon. Kertészet. Előadó: Kertész István kertész-tanító. Fatenyésztés. A növények alkata ós életfeltételei. A faiskolában szaporítható fák és cserjék. A faiskola berendezése és kezelése. Földmunkák. Telkesítés. Szaporítási módok, ültetés, fák gondozása, törzsnevelés, koronaképzés, felújítás. Gyümölcs-leszedés és értékesítés. Aszalás. Az intézeti kert egyszersmind botanikus kert is. Méhészetünk virágzó állapotban van. 4 évvel ezelőtt épült íel az új méhes a gazdasági kert déli részében mintegy 300 korona költséggel. Van egy szalma kaptár. 10 Dzierzon-rendszerű kaptár. 5 darab Bodor-féle burkolt kaptár; összesen 19. Van 20 kiváló méhes család és teljes új felszerelés. A IV. évesek a csíkszeredai földműves iskolában hallgattak több órai gyakorlati előadást.

III. évfolyam. Általános és különleges állattenyésztés,

takar-

mányozástan. Előadó: Magyerek Antal gazd. gyakornok. Az állatok szerepe a mezőgazdaságban. Általános tenyésztési fogalmak és elnevezések. Az állati test ápolása. Istállózás, legeltetés. A takarmányok elkészítése. Takarmányozás és takarmányfélék. Száraz takarmányok. Szemes takarmányok. Hüvelyes magvak. Gyök és gumós takarmányok. 2

8 Gyári hulladékok. Malomipari hulladékok. Sör és szeszgyártási hulladékok. Lótenyésztés : A ló méretei, korának megállapítása. Színek. Jegyek. Kiilemtan. Fajták. Méutelepek. Tenyészállatok megválasztása. Sárlás, hágatás. Vemhesség. Ellés. Csikó-nevelés. Takarmányozás. Patkolás elemei. Lóidomítás. — Szarvasmarha-tenyésztés. Fontossága, küleme, szín, fajták, tenyeszterületek. tenyészállat-kiválasztás, hágatás, vemhesség, ellés, borju-nevelés, takarmányozás, igázás, hizlalás. — Juhtenyésztés. Tenyésztési szabályok, termények értékesítése. Sertéstenyésztés. Hazai sertésfajták, jorksiri fajta, tenyésztési eljárások. Hizlalás. Tejgazdaság: Föfözés, vaj- és turókészítés, fajsúly, tejszinmérés, hamisítások kiderítése.

IV. évfolyamon. Általános és különleges növénytermelésből.

—

Előadó: Gállos Aladár m. kir. gazdasági gyakornok. A talaj és annak eredete, a talajok osztályozása. A talajmívelés feladata és hatása. Az ásás. A szántás. A közönségei szántóeke beállítása. Az ekék fogatás szerinti felosztása. Az ekéknek teljesített munka szerinti felosztása. A szántás kiviteléről gyakorlatilag. A szántásnál szem előtt tartandó szabályok. A szántások minősége, ideje és száma, a különböző szántások elnevezése. A porhanyítás, boronálás, hengerezés. Kapálás, töltögetés. Tápanyag visszapótlás. Az istálló trágyakezelése a telepén és szántón. Kosarazás. Emberi ürülék, keverék-trágya. Műtrágyákról, nitrogén, phosphor és kálium tartalmúakról, azok helyes és okszerű alkalmazásáról. Telkesítés. A vetés, vetőmag és annak előkészítése. Magváltoztatás. A vetés ideje, módja, a vetendő mag menynyisége és azt befolyásoló körülmények. A vetésmódokról. A növények ápolása a vetés v. ültetés után. Aratás, cséplés. A termények eltartása és gondozása. Buza, rozs, árpa, zab, kétszeres, köles és pohánka termelésének leírása. A kapásnövények szerepe a gazdaságban és haszna. Tengeri, répa, takarmány, cukor és tarlórépa, burgonya termeléséről. Olajos növények, repce, mák és napraforgó termelése. Hüvelyesek, bükköny, borsó, bab és lencséről. Fonalas növények termeléséről általában, lentermelésre való buzdítás Csíkmegyében.

19 Lóher, lucerna, baltacím, csalamádé termelése, letali arítása, szénakészítés, zsombolyázás. Takarmánykeverékekről, zabosbükköny, zabosborsó, őszi keverék. Berendezéstan. — Előadó Franki Bódog igazgató. A mezőgazdasági termelés alapkellékei. A gazdasági tőkék. A gazdasági rendszerek. Kül- é3 belterjes gazdaság. — A vetésforgók fontossága és berendezése. A birtok felszerelése. Igás és haszonállatok létszámának megállapítása. A gazdálkozás különböző nemei termelés szerint. Nyomásos gazdálkodás előnyei és hátrányai. Váltógazdaságok. Kettős termelés. Bérleti gazdálkodás.

7. Oktatás. Végzett tananyag. Tanítóképzőnk tanulmányi életét illetőleg szigorúan ragaszkodtunk a tanítóképzők új tantervéhez. Főtörekvésünk volt az egyes tárgyakból a tanterv kereteit szemelőtt tartva szerves tudomáuyegységet nyújtani növendékeinknek, hogy a részletek a nagy egészbe beillesztődvén, a tudás és methódikai haszna, gyakorlati értékesítése kövesse tanítványainkat az életbe. Az előadott tananyagot, az órarendet, a tanulmányi előmenetelt és használatban lévő tankönyvek jegyzékét a következőkben adjuk.

1. Hittan. I. oszt. heti 3 óra, a többi osztályokban 2—2 óra.

Tanította : Kovács András.

I. osztály. Katliekizmus. A vallás és vallástan fogalma, felosztása, a hit és hitvallás. Az egyedül igaz hit, ennek őre és forrásai. A szentírás és hagyomány. Az apostoli hitvallás 12 ágazata. Az Isten fogalma és létezése. A Szentháromság. Az első ember teremtése, büntetése és a megváltás. Jézus Krisztusnak a megígért Megváltónak születése, kereszthalála, dicsőséges feltámadása és mennybemenetele, eljövetele, mint itélő-bírónak. A Szentlélek működése az egyházban és a lelkekben. Az egyház fogalma, feladata, ismertetőjelei. A szentek egyezsége. 2*

20 A megszentelés művének részletezése. A segítő és megszentelő kegyelem. A szentségek fogalma és felosztása. Egyenkint minden szentség fogalma, jellege, kiszolgáltatója, külső jelei és hatásai. A szentelmények. A halál, Ítélet és a feltámadás. Az ember végső célja és az örök üdvösség. Biblia. O-szövetség. A világ teremtésétől fogva Ábrahámig. Ábrahám, Izsák és Jákob pátriárkák. József és Mózes. A bírák, A királyok és próféták. Az assyriai és babyloni fogság. Izrael népének kiszabadulása a fogságból és további állapota az igért Megváltóig. II. osztály. Kathelázmus.- A parancsokról. Az Isten, felebarát és az ellenség szeretetéről. Az irgalmasság cselekedetei. Isten tíz és anyaszentegyház öt parancsa részletezve. A bűnről általában. Az erényről és a keresztény tökéletességről. Biblia. Új-szövetség. Közelebbi előkészületek a Megváltó eljöveteléhez. Jézus nyilvános életének első, második és harmadik esztendeje. Jézus kínszenvedése előtti végnapok. Jézus kínszenvedése, halála és megdicsőítése. Az apostolok cselekedetei. A Szentföld leírása. III. osztály. Kathelázmus. A malasztról általában s ennek megszerzési és megőrzési eszközei; a szentségek és imádság. Szertartástan. A szertartások fogalma, eredete, célja és felosztása. A szertartást végző személyek : különös tekintettel a kántor teendőire. A szent cselekmények. A szentmise részei csoportosítva, a főrészek közül külön tárgyalva a kántor teendőit olvasó, énekes és ünnepies miséknél. A szentmiséhez szükséges készletek. A templomi ruha, a színek jelentősége, használati ideje, a ruhák gondozása, az ostyasütés módja. A litániák szertartása, ántifonák időszerinti meghatározása. A szentségek és az azok kiszolgáltatása körüli kántori teendők. Szentelmények s az ezek végzésénél használandó ruhák és eszközök ismertetése s a segédkező teendői. A három sarkalatos ünnep: Karácsony, Húsvét és Pünkösd. A szenthelyek : a templom és a temető. IV. osztály. Hitelemzéstan. A hitelemzéstan és felosztása. A hitelemzés kezelője. A tanerők szakavatottsága. A tanító munkaköre a hitelemzésnél. A hitelemzés alanya.

21 Gyermekismeret. A gyermek vallásoktatásának főcélja. Az értelem meggyőzésének feltételei. A bizonyítékok forrásai, és nemei. Az emlékezet és szívművelésnek jelentősége. A vallásos és erkölcsi érzelmek gondozása. Az akarat megindítására vonatkozó okok és ezek alkalmazása. A hitelemzés anyaga és kezelése. A bibliai történetek, a kathekizmus, a szertartások és az egyháztörténet tanításának módszere. A hitélet gyakorlásának jelentősége és gondozása. Módszertanilag kidolgozott hitelemzések ismertetése. Egylmztörtéiielem. Fogalma, célja, haszna, felosztása. A Szentlélek eljövetelétől Nagy Konstantin megtéréséig. Második korszak: Nagy Konstantin intézkedései. Julián. A remete és zárdaélet. Az egyház befolyása a vadnépekre. A világi és az egyházi hatalom közreműködése. A görög szakadás, mohamedánizmus. A keresztes hadjáratok, azok eredményei és a lovagrendek. Az újabb eretnekségek, schizma, istenbéke és az invesztituraharcz. Harmadik korszak : Luther és a reformáció. A tévely terjedése hazánkban. A missziók és áldásai. A 16 — 17-ik százak szentjei, A francia forradalom. Napoleon, VII. Pius, a hitetlenség Közép-Európában, IX. Pius. Az ó-katholikusok, szabadkőművesek és internációnálisták.

2. Neveléstudomány. Tanította; Karácsony József.

a)Testtan. Az I. osztályban heti 1 óra. Az emberi test alkotóelemei, sejtképződés és szövetek az emberi csontváz izmok. A bór testtani és egészségtani ismertetése; a mozgás. A táplálkozás és szervei, a vér és vérkeringés, lélegzés, beszélőszerv, idegrendszer. A kiválasztás, érzékek, életkorok. A IV-ed éven 1905/6. tanévben előadott tananyag az egészségtanból heti 1 órában : Az egészségtan feladata, a lakás, táplálkozás, testi ápolás, munka és foglalkozás, a fertőző betegségeket előidéző mikroorgánízmusok és az iskolában gyakrabban előforduló fertőző betegségekről s azok elleni védekezésről, segélynyújtás baleseteknél és életmentés. Az egészségtant előadta dr. Kolonics Dénes int. orvos.

22 b) Lélektan. A II. osztályban heti 3 óra. Az emberi lélek fogalma, működése. A megismerés alakjai; érzés, észrevevés, szemlélés, figyelem, képzetalkotás, emlékezés, képzelödés. Gondolkodástan. Az értelem működése ; a fogalomalkotás, ítélet, következtetés törvényeinek megismerése. Az ész és eszmék. Az érzelmek tana. Egyéni, társadalmi és vallási érzelmek. Az ösztön és akarat. Az ismerő, érző és akaró tehetségek fejlesztéstana részletesen. b) Nevelés- és oktatástan. A III. osztályban heti 3 óra. Az ember rendeltetése, a nevelés fogalma, célja, eszközei általában. A nevelés egyes eszközei kü'önösen. A fegyelmezés fogalma és eszközei. A szoktatás általában és különösen. A jutalmazás és büntetés nemei. A példa, az iskolai fegyelem ágai, közreható közegek. A nevelés főéivé és a nevelés elvei általában. Az ember természetéből, rendeltetéséből folyó elvek. A tanitás anyaga. A tanterv, a módszer: általános és részletes tanmenet, a tanulás és tanítás alakjai, szemléltetés, közlés, kifejtés, könyvnélkül való tanulás, ismétlés, begyakorlás. Tanszerek. Általános elvek. Minden népiskolai tantárgynak külön-külön oktatástana. d) Neveléstörténelem, szervezettan. A IV. osztályban heti 3 óra. Görög, római nevelés. Zsidó és keresztény nevelés. A középkor nevelése. Reformáció kora. A különböző neveléstani irányok küzdelme a XVII—XVIII. században. A nevelés új korona. Magyar tanügy Szent Istvántól napjainkig. Iskolaügy és az állam; a nevelésügy és bölcselet, a magyar népoktatás részletesen a XIX. és a XX. században. A népoktatás alaptörvényei, rendeletek és utasítások, a népiskolai hatóságok részletesen. A tanítók nyugdíjazása. A népiskolai tanév kihirdetése, a tanulók felvétele. Mulasztások, büntetések, statisztikai adatok. Az iskolaszékek szervezése, tagjai és teendői. A tanitók illetményei, 30 filléres járulékokról, beiratási díj, tandij, ötödéves korpótlék, hivatalos iskolai ügyvitel, bizonyítványok. Az iskola, udvara, felszerelése.

23

3. Gyakorlati

kiképzés.

Vezette: Xántus Elek.

A II. éves növendékek, mint olyanok, a kik már némi módszertani ismeretekkel bírnak, naponkint felváltva hospitálnak a gyakorlóiskolában. A gyakorlóiskolai tanító folytonos jelenlétében fogadják és elbocsájtják a növendékeket. A feladványokat átnézik és azokra észrevételeiket megteszik. Leírják a heti lecketervet. A gyakorlóiskolában végzett tanításról jegyzetet vezetnek, azt tisztázva, csinosan kidolgozva átadják a gyakorlóiskola tanítójának az észrevételek megtétele céljából. Szünet alatt behatolni törekszenek a gyermek kedólyvilágába, vezetik és részt vesznek a játékokban s tapasztalataikat közlik a gyakorló tanítóval. A III. éves növendékek szintén hospitálnak. Éber figyelemmel tartoznak kisérni a gyakorlóiskolában történteket s azokról kimerítő jegyzeteket vezetnek. Jegyzeteiket beadják a gyakorlóiskola tanítójának felülvizsgálatra. A magánfoglalkozások pontos végzését ellenőrzik s az átvizsgálásnál segítségére vannak a II. éves növendékeknek. Figyelemmel kisérik az iskolai naplók és nyomtatványok vezetését. A tanórarendet leírják, mindennel és mindenkép törekednek behatolni az iskola beléletébe s ott magukat, mint leendő tanítók otthoniassá tenni. Ezen osztály növendékei heti 1 órában gyakorlati tanítást tartanak sorrendben. Tanítottak: a beszéd-értelemgyakorlat, írás-olvasás, számtan és földrajzból. Volt összesen 50 tanítás 50 órában A tanítónővendék a tanításra kijelölt nap előtt 8 nappal kikapja tárgyát és azt 3 nap alatt a módszeres kívánalmaknak megfelelően elkészítve beadja a gyakorlóiskolai tanítónak, aki azt mind nyelvtani, mind pedig módszeresség szempontjából felülbírálja, észrevételeit megteszi s a szükséges útasítással ellátva visszaadja a növendéknek. Majd a módszertan tanárától kér útasitásokat a növendék. A gyakorlati tanítást tartó növendék osztálytársai előtt

24 10 perccel mégjelenik a gyakorlóiskolában, a magánfoglalkozások kiadására előkészül, a gyakorlóiskolai növendékeket, mihelyt a szünet vége jeleztetett, bevezeti a tanterembe, ahol már osztálytársai is megjelentek. A tanítást tartó növendék átveszi az iskola vezetését. A magánfoglalkozásokat kiadja, a magánfoglalkozást végző osztályokat folytonosan ellenőrzi tanítás közben is. Osztálytársai helyeiken jegyeznek bírálati füzeteikbe a következő bírálati szempontok szerint: A fellépő növendék: 1. állása, 2. hangulata, 3. hangja, 4- kiejtése, 5. nyelvezete, 6. fegyelmezése. Tárgyának kezelése: 1. Meg volt e az előkészítés ? 2. Helyes volt-e az új anyagra az átmenet? 3. Meg volt-e az új anyag kellő tárgyalása, a kivánt módszer alkalmazásával történt? 4. Fordított-e kellő időt a részlesen kihozott tantételek begyakorlására és helyes összefoglalására? 5. Felölelte-e a tanítás anyagának minden szükséges részét ? 6. A lényeges részeket a kevésbbé lényegesektől megtudta-e különböztetni, ez utóbbiakra nem fordított-e igen sok időt az előbbiek rovására? 7. A tanításból nem hiányzott-e a logikai egymásután s az anyag elrendezése könnyen áttekinthető volt-e ? 8. Helyesen volt-e kijelölve a tanítás célja? 9. Az új anyag átadásánál volt-e tekintettel a tanítást végző növendék a gyermekeknek a tárgyból szerzett biztos ismeret alapjára, vagy nem épített-e sokat ez ismeretalapra ? 10. Meg volt-e a kivánt szemtéltetés, helyesen és kellő időben használta-e a taneszközöket? 11. Nem beszél-e igen sokat, vagy nem volt-e fukar beszédjében ?

25 12. Jól használta-e a kérdő és önkifejtő tanalakot s annak előnyeit? 13. Volt-e kellő rendszer a tananyag feldolgozásában? 14. Helyesek voltak-e kérdései, a kisegítő kérdéseket tudta-e alkalmazni ? 15- Nem mellőzte-e a gyengébb tanulókat, a kérdéseket általánosságban adta-e fel? 16. A gyermek feleletét nem ismételte-e? 17 Az érzelmek felkeltésére és a sziv nemesítésére törekedett-e ? 18. Figyelt-e a mellékosztályokra, helyes volt-e a fegyelmezés ? 19. Megtanulta-e a tanítást, minő volt az eredmény? 20. Közben-közben volt-e erkölcsi tanulság? 21. Nem ment-e tul a rendelkezésére álló időn, azaz be tudta-e osztani az időt ? A heti gyakorlati tanítások voltak hétfőn délután 2-től 4 óráig, kedden 10-től 11-ig, pénteken 11-től 12-ig volt a birálat. A tanításokat a növendékek felváltva négyenkint bírálták és, azok bírálata után a tanitónövendék védte magát, végUl a gyakorlóiskolai tanító, mint bíráló elnök mondta el véleményét. Minden birálatról a növendékek felváltva jegyzőkönyvet vezettek. A negyedéves növendékek nemcsak hetenkint 3 órában, de október hó 1-től május hó l-ig 1 — 1 hétig úgy a hetes, mint a 3 órai tanításnál minden tárgyból tanítottak. A 3 órára kiadott tananyagot írásban adták be s annyi időre kellett azt kidolgozni, mint a III. éveseknek, t. i. kikapták az anyagot a tanítás előtt 8 nappal, beadták 4 nap múlva, a felülbirálat még azon a napon megejtetett és a tanítási dolgozat visszaadatott a növendéknek, hogy abból kellőkép elkészülhessen. A heti 1 órai tanítás tartatott minden pénteken délelőtt 10- 10-ig és biráltatott szerdán 11—12-ig. A bírálatok ugyanazon szempontok szerint történtek, mint a III. éves növendékeknél. A hetes tanításokra maguk írták elé a heti tananyag mennyiségét, mindenben ők intézkedtek a gyakorlóiskolai tanító folytonos utasításai és vezetése mellett.

26 A gyakorlóiskolai tanító mind a III., mind pedig a IV. éves növendékeknek időnkint mintatanításokat tartott. A II. évesek hetenkint 1 órában tanítást hallgattak.

4. Magyar

nyelv.

Tanította: Ladó Jánou.

Az I és II. osztályban heti 4—4 óra. I. osztály. Végzett tananyag. 1. Hangtan. A magyar nyelv hangjai A hangok leírása. 2. Szótan. A szavak változásai. Névszók. Főnév. Melléknév. Számnév. Névmás. Névelő. Határozószó. Kötőszó. Igék. 3. Mondattan. Az egyszerű mondat nemei. A mondatrészek. Alany. Állítmány. Kiegészítő. Tárgy. Határozó. Jelző. A szórend. Az összetett mondat. Mellérendelt mondatok. Alárendelt mondatok. A körmondat. II. A stílus. A fogalmazás. A stilisztika. A stílus álta lános tulajdonságai. A stílus helyessége, szépsége. A stilus fajai. Ügyiratok. II. osztály. Végzett tananyag: A stilisztika. A stilus. A fogalmazás. írott nyelv és beszéd. A stilus általános tulajdonságai. A stilus helyessége. A kifejezés helyessége. A magyarosság. A szavak magyarossága. A mondatok magyarossága. A helyes szóviszonyítás. A szórend. Az idegenszerűségek. A világosság. A tanító stilusa. A szabatosság. Vétségek a szabatosság ellen. A stilus szépsége. A stilus első föltétele. A választékosság. Az esztetikai hatás elemi föltétele. A jó hangzás. Az arányosság. Az inverzió. A változatosság. A szemléletesség. A szóképek. A hasonlat. A metatora. A metonymia. A synechdoche. A személyesítés. As allegória. A jelzők. A körülírás. Az élénkség. A szó- és gondolat alakzatok. A stilus fajai. Az ügyiratok. Az olvasókönyvben lévő prózai és költői olvasmányok. Mindkét osztály növendékei a tantervben megkivánt számú Írásbeli dolgozatot írtak. III—IV oszt. heti 3—3 óray tanította: Zsögön Zoltán.

III. Osztály. A költészet és a művészetek. A költészettan és a széptan. A tartalom szépség elemei és ezeknek vegyületei. A rút. A tárgyalás szépségének elemei. A költés

27 anyaga. A költői nyelv. A nemzeti versformák. Az idegen verselés. A költői előadás formái. A dal, óda, elégia. Tanköltemény, gnóma, szatira, paródia, épigramm. Festői költemény, életkép, idill. Monda, rege, legenda. Az eposz. A regény és a novella. Költői elbeszélés. Oktató elbeszélés. Allegória. Ballada, románc. A dráma fogalma, kellékei, fajaiIskolai- és luizi olvasmányok. Vadrózsák. (Kriza János)" Tompa, Petőfi, Arany válogatott népdalai. Berzsenyi és Arany ódái. Ősszel. (Arany.) Kis gyermek halálára. ^Vörösmarty.) Mohács. (Kisfaludy K.) A költészetről. (Horatius.) A drámai nyelvről. (Tóth K.) Szatírák és epigrammák. Leiró költemények. Hun, magyar mondák. János vitéz. (Petőfi.) Szigeti veszedelem. Buda halála. Katalin. Keveháza. Az új földesúr. Fáy meséi. Allagoriák. Balladák. Bánk Bán. Coriolán. Kérők. A falu rossza. A gyimesi vadvirág. Az ember tragédiája. Fauszt. Csongor és Tünde. írásbeli tételek: A művészetek fejlődése és osztályozása. A hazaszeretetről. Az elemi népiskola. Lelkünk isteni eredetéről. A tél. Szilveszter estéjén. Petőfi dalai. Miért és hogyan kell imádkoznunk ? A legujabbkori találmányok. Csiksomlyó és környéke. Az éposz és a dráma. (Párhuzam.) Ünnepi beszéd Szent István szobránál. Havonként egy házi és kéthanként egy iskolai dolgozatot írtak. IV. osztály. Irodalomtörténet: Kiválóbb Íróink és költőink prózái és verses müveinek ismertetése. Iskolai és házi olvasmányok. Mondák. Legendák. Murányi Venus. Szigeti veszedelem. Pázmány egyházi beszédei. Mikes levelei. Peleskei nótárius. Dorottya. Csobánc. Himfy dalai. Fanni hagyományai. Birálat Berzsenyiről. Iréné. Pártütők. Zalán futása. Bánk bán. Czuczor Riadója és Botondja. Abafi. A falu jegyzője. Zord Idők. Virágregék. (Tompa.) Petőfi dalai. Toldi. Buda halála. Arany balladái. Vörösmarty életzajza. (Gyulai P.) Az ember tragédiája. Az uj földes úr. Fekete gyémántok. Hitel. (Széchenyi.) Kossuth beszédei. Deák felirati beszédei. — Szemelvények a katholikus költők müveiből írásbeli tételek : A magyarok ősműveltsége. Párhuzam a pogány és keresztény nevelési elvek közt. Berzsenyi mél-

28 tatása. Az első gyónók és áldozók előkészítése. Két zárt helyi és két házi dolgozat.

5. Német nyelv. I. II. oszt. heti 2—2 óra, III. IV. osztályban 1—1 óra.

Tanította: Zsögön Zoltán

Első osztály. A szótannak főbb vonásaiban való tárgyalása mellett egyszerűbb mondatok fordítása németből magyarra. Második osztály. Píz első osztály tananyagának teljes kibővítésével egyes olvasmányok fordítása és tárgyalása. Harmadik osztály. Beszélgetési gyakorlatok és nagyobb olvasmányok, költemények tárgyalása. Negyedik osztály. Költemények és nagyobb olvasmányok tárgyalása. Minden osztályban havonkint 1—1 Írásbeli dolgozat, részint némétből magyarra, részint magyarból németre.

6. Mennyiségtan. Tanította: Pál Ferenc.

Az első osztályban. Egyetemes mennyiségtani tételek. Az oszthatóságról szóló főbb tételek. Legkisebb közös többszörös. Törtszámolás. A közönséges és tizedes törtek tulajdonságai, átváltoztatása, öregbítése és kisebbítése. A négy alapművelet szamokkal, majd közönséges és tizedes törtekkel. Viszonyok, arányok és ezek törvényei. Következtetések különböző esetei. Egyszerű és összetett hármasszabály megfejtésének módjai. Egyszerű és összetett arányos osztás. Vegyítésszabály. Lánc-szabály, Leróvat. Kamat, tőke, százalék és időszámítás. Havonként egy írásbeli dolgozat Heti órák száma 3. A második osztályban. Különbség és a negatív számok értelmezése Az algebra jelei. A négy alapművelet algebrai egész, majd tört kifejezésekkel és számokkal. Az egyenletek ismertetése. Elsőfokú egyenlet egy, két és több ismeretlennel. A hatvány és gyök fogalma. Algebrai két és több taguaknak és tizes számrendszerbeli számoknak második és harmadik hatványa és gyöke.'

29 A geometria köréből: Geometriai alapfogalmak. Pont, egyenes, sík, tér. Vonalak és szögek. Sík idomok., Háromszög és az összeíllőségi estek. Négyszögek. Sokszögek. Egyszerűbb terület számítások. Havonként egy írásbeli dolgozat. Heti órák száma 3. A harmadik osztályban. A másodfokú egyenletek értelmezése. Tiszta és vegyes egy ismeretlennel biró másodfokú egyenletek megoldása. A kéttagú mennyiségek magasabb hatványai. Számtani és mértani haladványok. A képzetes számok ismertetésn. A geometria köréből: Pythagoras tantétele. Ezen a tételen alapuló gyakorlati föladatok megoldása A hasonlóság esetei. Egyenes vonalú sík idomok területének mérése és területegyenlősége. Az idomok átalakítása. A körbe és kör közé írt szabályos sokszögek területének meghatározása. Havonkint egy írásbeli dolgozat. Heti órák száma 3. A negyedik osztályban. Az összes számtani tananyag átismétlése és népiskolai földolgozása. Kamatoskamat számítás. Általános százalék számítás. A geometria köréből: Térmértani alapfogalmak. Egyenesek és sikok kölcsönös helyzete a térben. Hasáb, henger, gula, kup, gömb keletkezése, hálózata, felszínének és köbtartalmának kiszámítása. Sík metszetekkel kapcsolatban a csonka gula és kúp felülete és térfogata, különös tekintettel a gyakorlati élet szükségleteire. Havonkint egy írásbeli dolgozat. Heti órák száma 2.

7. Földrajz. Az I—III. ossztályban heti 2—2 óra.

Tanította: Zsögön Zoltán.

Az első osztályban. Csillagászati és fizikai földrajz. Tájékozódás a horizonton, világtájak, délkörök. Tájékozódás a csillagos égen. Az ég napi tüneményei. Világtengely, égi egyenlitő. A Föld alakja és napi forgása. A Nap évi útja az égen. A Nap látóképe és tengelye körüli forgása. A Föld keringése a Nap köröL Évszakok, földővek. A naprendszer Hold- és Napfogyatkozás. A szárazföld és a viz megoszlása a Földön. Az Oczeán. A szárazföld és a légkör.

80 Második osztály. Ausztrália, Ázsia, Afrika, Araerika és Európa vízszintes és függőleges tagoltságának és politikai földrajzának ismertetése iskolai és hóni térképrajzolással kapcsolatosan. Harmadik osztály. A magyar állam földrajza. Általános leírás. Helyzete, határai, függőleges tagozottsága, vízrendszere, lakossága anyanyelv és vallás szerint. A műveltség állapota. Részletes leírás. Az Alföldek. A dunántuli-dombvidék. A Magyar Felvidék. A Száva-Dráva köze, Fiume. Magyar-Horvát tengerpart és a Karszt. Az elemi iskolai földrajz tanításának módszere. Táblai rajzolás.

8. Történelem. I. II. oszt. heti 2—2 órán.

O-kor. Bevezetés. Az egyetemes történet, az emberiség története. Az őskor emlékei, műveltsége, felosztása. Emberfajok és népcsaládok. Az egyetemes történet felosztása. Első rósz.

A keleti népek története. I. E g y i p t o m . A Nilus völgye. Egyiptom története. Egyiptom műveltsége. II. B a b i 1 o n i a és

Asszíria.

Sémi népek. Ó-Babilonia v. Khaldea. Az asszír birodalom. Új-Babílonia. Műveltség. III.

Izrael.

Kanaán és népei. A zsidó nép története. A zsidó nép műveltsége; egyistenhite. IV. F ö n í c i a . A föníciai városok története és műveltsége.

31 V. A p e r z s a

birodalom.

Az Iráni-felföld és lakossága. Baktria. Zarathuzdra és a Zendavesta. Média. A perzsa birodalom megalapítása. Kirósz, Kambizesz, Dárius. A perzsa nép műveltsége és művészetének emlékei. Második réBB.

A görög nép története. Görögország földje, éghajlata, természeti viszonyai. Őskor. A görög nép eredete, vándorlásai és letelepedése. A honfoglaló görögök műveltsége. Görögország első érintkezése a keleti népekkel. Az osztályuralom és a törvényhozások kora. A dór vándorlás és a nyomában járó változások. Spárta Lykurgus törvényhozása. Athén. Solon törvényhozása. Peisisratos és fiai. A görög gyarmatvilág megalakulása és hatása az anyaországra. Műveltség. A görög nemzet egysége. A perzsa háborúk és Görögország virágzásának kora. Dárius támadásai Görögország ellen. Xerxes támadásai Görögország ellen. A görögök támadásai a perzsa birodalom ellen. A delosi szövetség. Athén hegemóniája a tengeren. Perikies kora. A peloponézusi háború és Görögország alahanyatlása. A peloponesosi háború. Spárta hegemóniája. Thébe hegemóniája. Makedónia hegemóniája. A makedón korszcűc. Nagy Sándor háborúja a perzsák ellen. Birodalma. Sándor birodalmának felbomlása. A diadochok. A hellenisztikus kor műveltsége.

62

Harmadik réss.

A római birodalom története. Az Itáliai- v. Appennini-félsziget földje és lakossága. A királyság kora. Róma alapítása és a királyok. A köztársaság kora. A köztársaság megállapítása. Külső veszedelem, belső elégedetlenség. Róma hódításai. Róma egész Itáliára kiterjeszti hatalmát. Róma háborúi Karthagóval. A hódítások szervezése. A provinciák. Polgárháborúk és a köztársaság bukása. Róma belső állapota a hódítások után. A társadalmi harc kezdetei. A Gracchusok. Az első polgárháború. Márius és Sulla. Pompejus és Caesar. A triumvirátus. A második polgárháború. Oaesar a birodalom egyedüli ura; a köztársaság helyén megveti a monarchia alapját. Antonius és Octavianus. A második triumvirátus. A köztársaság bukása. A római műveltség és erkölcsök a köztársaság utolsó századában. A császárság kora. A c s á s z á r s á g k i f e j l ő d é s e és v i r á g z á s a . Augustus uralkodása. A Claudiusok kora. A Flaviusok. A császárság virágzásának kora. A római birodalom a császárság első két századában. A császáság

kifejlődése

és

virágzása.

A katonacsászárok. Az illir császárok. A birodalom újjászervezése. Diocletián. Nagy Constantinus. A niceai zsinat. A birodalom újjászervezésének betetőzése. A császárság új székhelye Bizánc. A barbárok betörései. A birodalom kettészakadása. A nyugatrómaí czászárság bukása.

3Ş Középkor. Bevezetés. A germán

népek

és a

kereszténység.

A középkor. Az egyet történet szinterének bővülése világrészünkön. Germania. A germán népek állapota. A germánok és rómaiak; az első germán királyságok a római birodalom területén. A kereszténység terjedése a római birodalombau és eljutása a germán népekhez. Első rósz.

középkori államok és intézmények megalakulása. Itália

és a k e l e t - r ó m a i

császárság.

Germán népek betelepülés és uralkodása Itáliában. A kelet-római császárság. I. Justinianus; kísérlete a római birodalom egységének helyreállítására. A keletrómai császárság I. Justinianus utódai alatt. A kelet-római császárság és északi szomszédai. A szláv népvándorlás. Avarok. Bolgárok. Az i s z l á m

és az a r a b

birodalom.

Arábia földje és népe. Mohamed és az izlám. A kalifák világbirodalma, ennek gyors felvirágzása és aláhanyatlása. Az arabok műveltsége. Művészetének emlékei. A frank

b i r o d a l o m és a r ó m a i megújítása.

császárság

A frank királyság megalapítása. Az Egyházi állam. Nagy Károly uralkodása. A frank birodalom szervezete. A hűbériség. A király és udvara. A rendek részvétele az állami hatalomban. A grófságok. A hadsereg. Műveltség. Az egyház, iskola és irodalom. Művészet. A frank

b i r o d a l o m f e l b o m l á s a és a mai államok megalakulása.

Nagy Károly unokái és a verduni szerződés. A utolsó Karolingek Német- és Franciaországban. Az angol királyságok és a skandináv országok. Szláv államok alakulása. A magyar nép honfoglalása. 3

84 Második réss.

A pápaság és a császárság küzdelme és a keresztes háborúk. A német

királyság fölemelkedése ésaz i n v e s t i t u r a-h a r c . A német királyság megerősödése I. Henrik és I. Ottó alatt. Ottó utódai. Az clunyi kolostor. A magyar királyság megalapítása. Szent István. A német királyság és császárság hatalma tetőpontján. III. Henrik. IV. Henrik összeütközése VII. Gergellyel. Az investitura-harc. A magyar királyság megerősödése az investitura-harc idejében. A keresztes liáhoruk. A hűbériség és lovagkor. A ker. háborúk előzményei. Az első ker. háború. A jeruzsálemi királyság. Az egyházi lovagrendek. A második, harmadik és negyedik ker. háború s a latin császárság. Az utolsó ker. háborúk. Hatásuk. Ker. háborúk a Nyugaton. Az arab uralom megtörése Spanyolországban. A pápaság és császárság utolsó küzdelmei az elsőségért. A Hohenstaufok Németországban. Az olasz városok. Barbarossa Frigyes császár és III. Sándor pápa. A velencei béke. III. Ince pápa. II. Frigyes. A pápaság és császárság utolsó megmérközöse. A gvelfek és gibellinek harca Olaszországban. Magyarország a ker. háborúknak meg a pápák és császárok küzdelmének korában. Műveltség a XI—XII. században. Tudomány, iskolák, egyetemek. Irodalom, a nemzeti szellem első megnyilatkozásai a lovagvilág népies költésében. E kor művészete, különösen az építés. Harmadik rész.

A középkori intézmények és műveltség átalakulása. Tájékozódás. A n y u g a t i o r s z á g o k , k ü l ö n ö s e n F r a n c i a - és Angolország. A nyugati országok. Francia és Angolország százéves háborúja. Francia- és Angolország a százéves háború után. A spanyol és portugál királyság.

35 A német birodalom. Az interregnum és Habsburgi Rudolf. A Luxenburgház hatalomra jutása. A reimsi gyűlés. Az arany-bulla. Az egyházszakadás és a konstanzi zsinat. A Habsburgok a német birodalom élén. Svájc függetlensége. III. Frigyes és I. Miksa családi szerződései. Hazánk és a török-veszedelem. A magyar királyság e korszakban. Az Anjouk a magyar trónon. A török birodalom. Zsigmond idejében törökhódítás átcsap a magyar királyság területére.. A Hunyadiak. Hunyadi János. Konstantinápoly elfoglalása. A nándorfehérvári diadal. Mátyás király. Olaszország és a renaissance kezdetei. Olaszország szétdaraboltsága. Az olasz tősége. Az olasz városok és a renaissance, netük. A renaissance politikai történetek. kezdete Humanizmus. A korai renaissance

városok jelenpolitikai törtéA renaissance művészete.

A III. osztályban heti 3 óra.

Tanította: Zsögön Zoltán.

III, osztály. Világtörténet. A világtörténet fogalma és felosztása. Az egyiptomi, phöniciai, babiloni és assyriai, méd és perzsa, görög és római népek államainak földrajzi és történelmi ismertetése és társadalmi műveltsége az ókorból. A nyugat-római birodalom bukása után alakult európai államok földrajzi és történeti ismertetése és társadalmi műveltsége a középkorból. A felfedezések, hitújítás, Német-, Francia-. Angol-. Magyar-, Porosz-, Orosz-. Svéd- és Lengyelország földrajzi és történelmi ismertetése, az új világrész szabadságharca az újkorból és ezen kor társadalmi műveltsége. A francia forradalom, keleti kérdés, 1830. és 1848-iki forradalmak története, ismertetése és következményei a legújabb korból; ezen kornak társadalmi műveltsége. 3*

86

Hazai történet. ÍV. osztály, heti 3 óra.

Bevezetés.

Magyarország lakosai a honfoglalás előtt. Hazánk régi lakosai. A római uralom kora. A jazygok és quadok. A hunok jellemzése és föllépésük. Attilla a hunok királya. Attila hadjáratai. A hun birodalom feloszlása. A germánok uralmának kora. Az avarok uralmának kora. A magyarok őstörténelme a honfoglalásig. A magyarok eredete és őshazája krónikáink szerint. Őseink eredete és őshazája a tudomány világánál. Bevándorlás Lebediába és Etelközbe. Az első hadi vállalatok. A magyarok műveltsége a honfoglalás előtt. A régi magyarok hadviselése. A magyar történelem korszakai. I. Az Árpád-ház kora a honfoglalcistól az Árpád-ház kihalásáig. A honfoglalás és a kalandozások kora. A honfoglalás történelme krónikáink nyomán. A magyarok Kiew és Halics előtt. Megérkezés az új haza földjére. Nagy-Morvaország megdöntése. Az alpári ütközet. Pannónia megvétele. A pusztaszeri nemzetgyűlés. A honfoglalás és a történelmi kritika. Árpád halála. Kalandozások a külföldön. Kalandozások Németországban. A német krónikások és a szent-galleni kaland. A Riade és Augsburg mellett vivott csaták. Kalandozások a görög birodalomban. A kereszténység befogadása és a királyság megalapítása. Géza fejedelemsége. (972—997.) Barátkozás Németországgal. A térítés kezdete. Családi összeköttetés a német császári házzal. Szent István. (997—1038.) A kereszténység meghonosítása és a királyság megállapítása. Az egyház szervezése. Szent István törvényei. A pogányok lázadása, A trónörökösödés kérdése és Szent István halála. A német befolyás kora. Péter és Aba Sámuel. (1038—1046.) Magyarország mint német hűbér. I. Endre. )1047—1060.) Vatha lázadása. Szent Gellért vértanusága. Endre helyreállítja a rendet. Küzdelem az ország függetlenségéért. A trónviszály. I. Béla.

37 (1060—1063) A pogányság utolsó lázadása. Salamon. (1063 — 1074.) Ujabb trónviszályok. I. Géza. (1074—1077.) IV. Henrik és VII. Gergely követelései. A kereszténység és a királyság végleges megerősödése. Szent László. (1077—1095.) Viszonya Salamonhoz és VII. Gergely pápához. Horvátország meghódítása. A kunok beütése. Szent László törvényei. A szabolcsi zsinat. Szent László halála és érdemei. Könyves Kálmán. (1091—1116.) Az első keresztes hadjárat. Horvát és Dalmátország meghódítása. Kálmán belpolitikája és törvényei. Kálmán viszonya az egyházhoz. Almossal való viszálya és halála. A görög befolyás kora. II. István (1116—1131) Háborúi. Vak Béla trónörökös. Bessenyő telepítés. II. Béla. (1131—1141.) Borisz követelései és az aradi vérfürdő. Ujabb hóditások (Bosznia, Ráma). II. Géza. (1141-1161.) Telepítés nyugatról (szászok és flamandok). Borisz ujabb kísérletei. A II. keresztes hadjárat. Komnen Mánuel tervei és támadásai. III. István. (1161— 1173.) Mánuel czélt ér. II. László és II. István uralkodása. Mánuel terveinek meghiúsulása. Olasz telepítés. III. Béla. (1173—1196.) Béla belkormányzata. Az ország területi épségének helyreállítása. Összeköttetés a külfölddel. Kulturális mozgalmak. A III. ker. hadjárat. Béla halála és érdemei. Az alkotmány fejlődése. Az aranybulla. Imre. (1196—1204.) Viszálya Endrével. Terjeszkedés délkelet felé. II. Endre. (1205—1235.) Halicsi hadjárat. Gertrúd megöletése. A keresztes hadjárat és az ország belállapota. Az aranybulla. Endre további uralma. A tatárjárás. IV. Béla. (1235—1270.) A királyi hatalom és tekintély helyreállítása. A tatárjárás előzményei. A kunok befogadása. A tatárok beütése. A sajói vérnap. Az ország pusztulása. Az ország helyreállítása. Háború Frigyes és Ottokár ellen. Béla viszálya az „ifjú királlyal". Az Árpád-ház kihalása. V. István. (1270—1272.) Ottokár terveinek meghiúsítása. A megyei önkormányzat kezdetei. Különálló területek ala-

38 kulása (szászok, székelyek.) IV. vagy Kun László. (1272— 1290.) A morvaroezei csata. Kun László uralkodása. A tatárok betörése. László halála. III. Endre. (1290 -1301.) A Habsburgok és az Anjouk követelései. Az Árpád-ház érdemei. A kath. egyház érdemei. IL korszak.

A különböző házakból származott királyok kora. Hazánk mint választó ország. Vencel és Ottó. (1301—1308.) I. Károly. (1308-1342.) Küzdelme az oligarchiával. Károly belintézkedései. Károly külpolitikája és háborúi. Hazánk keleti EurójKi naz/yhatalmassága. Nagy Lajos (1342—1382.) Endre és Johanna. Nápolyi hadjáratok. Dalmátország visszafoglalása. Hódítás és térítés a Balkán félszigeten. Lajos Lengyelország királya. Lajos mint törvényhozú. Nagy Lajos korabeli Magyarország képe. Belső zavarok és harcok Nagy Lajos utódai alatt. Mária. (1382—1387.) A lengyel—magyar egység fölbomlása. Horvát zavarok. Durazzói Kis Károly föllépése. Horvát lázadás. Zsigmond (1387—1437.) Kettős királyság. Az első török háborúk. A belzavarok megujulása és Zsigmond elfogatása. Nápolyi László föllépése és pártjának teljes kiirtása. Zsigmond német császárrá lesz és megszünteti az egyházszakadást. Küzdelem Dalmátország birtokáért. Harc a déli hübértartományokért. Zsigmond beluralma. Az alkotmány és luulügy fejlődése. Uralkodásának eredményei. Zsigmond viszonya az egyházhoz. A szabad királyi városok országrendisége. Országgyűlések. A megye és honvédelem fejlődése. Zsigmond uralkodásának összefoglalása. Zsigmond halála. A főnemesség

a kormány birtokéban.

Albert. (1437—1439.) A királyi hatalom korlátozása. Szendrő. I. Ulászló. (1440—1444.) Belháború a trón birtokáért. Hunyadi János föllépése és első diadala. A szebeni és vaskapui diadal. A hosszú hadjárat. A szegedi béke.

39 A szegedi béke megszegése. A várnai csata. Ideiglenes kormány. A főkapitányok. Hunyadi János mint kormányzó. (1446—1452.) A rigómezei ütközet. A Giskra ellen intézett hadjárat. V László. (1452—1457.) Konstantinápoly eleste. Nándorfehérvár fölszabadítása. Hunyadi László kivégeztetése. V. László halála. Mátyás király kora. A nemzeti királyság eszméje. Hunyadi Mátyás királlyá választása. Mátyás küzdelmei a pártütőkkel, a cseh rablókkal és Frigyes császárral. Mátyás török háborúi. Állandó hadsereg szervezése. A pénzügy rendezése. Az erdélyi lázadás. A cseh háború. Az 1471. évi összeesküvés A cseh-lengyel háború. Ujabb hadakozás a törökökkel. Az osztrák háborúk. Mátyás mint törvényhozó. Corvin János. Mátyás halála. Kulturális mozgalmak. A Jagellók kora. Az ország hanyatlása. Versengés a trón birtokáért. II Ulászló. (1490—1511) Megválasztása. Egyezkedés a trónkövetelőkkel. A pozsonyi béke. Az 1492. évi országgyűlés. A királyi hatalom és az ország sülyedése. A főnemesség és a köznemesség versengése. Az 1505-iki rákosi végzemény. A pórlázadás. A nemesi jogok összefoglalása. A Hármaskönyv. Ülászló halála. II. Lajos. (1516—1526 ) A közélet sülyedése. Szabács és Nándorfehérvár eleste. A fölocsudás. A vallási egység fölbomlása. A rákosi és hatvani országgyűlések. A „kalandosok" társulata. Szulejmán II. hadjárata. A mohácsi vésznap. A műveltség állapota a Jagellók alatt. III. korszak.

A Habsburg-házból származott királyok korának első fele. Az o r s z á g

megoszlása.

A kettős királyválasztás. János 1526—1540. I. Ferdinánd 1526—1564. Az ellenkirályok mérkőzése. Szövetkezés a törökkel. Török és német párt. Szulejmán III. hadjárata. Egyezkedési kísérletek. Gritti fondorlatai. A váradi béke,

40 1538. A váradi béke fölbomlása. János király halála. Fráter György. Szulejmán V. hadjárata. Buda elfoglalása. Küzdelem Buda birtokáért. Szulejmán VI. hadjárata. Magyarország három részre osztása. Erdély Fráter György kormányzása idejében. Kísérletek az egyesítésre. Erdély átadása. Fráter György halála. A török hódítás terjeszkedése 1552-ben. Erdély végleges különválása. Ferdinánd halála. Miksa. 1564—1576. Nemzetellenes politika. Miksa viszálya János Zsigmonddal. A szigeti veszedelem. 1566. Miksa békekötései és halála. Bélállapotok az ország megoszlásának idejében. Az ország területi fölosztása. A török uralom szervezete. A „hódoltság". A török-magyar érintkezés. Háború és béke. A kormányzás módja magyar területen. Az országgyűlés képviseletivé válik. A hadügy szervezete. Társadalmi állapotok. A vallás állapota. A hit újítás terjedése. A szellemi élet és annak tényezői. A nemzet és király egymástól való elidegmedése. Rudolf. 1576—1608. A nemzet elégedetlensége. Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem. 1681—1598 A hosszú török háború. Erdélyi viszonyok. 1598—1604. Politikai és vallási üldözés Magyarországon. Bocskay István fölkelése 1604. Bocskay Magyarország fejedelme. A bécsi és zsitvatorokí békék. 1606. Rudolf letétele. Mátyás térfoglalása. Az 1608. évi országgyűlés. Az ellenr efor mát ió. A magyar hitfelekezetek állapota a bécsi béke után. Az ellenreformáció és a jezsuiták. Pázmány Péter. Az ellenreformáció és Erdély. II. Mátyás uralkodása. Erdély részvétele a 30 éves])iáborúban. II. Ferdinánd 1617—1636. A cseh fölkelés. Bethlen Gábor 1613—1629. Bethlen első támadása 1619-1622. A besztercebányai országgyűlés. Bethlen királlyá választása 1620. — A nikol8burgi béke, Bethlen második támadása 162g—1624. Bethlen harmadik támadása 1626. Bethlen utolsó évei és halála. Bethlen Gábor jellemzése. Eszterházy

41 Miklós. - I. Rákóczy György 1630—1648. III. Ferdinánd 1637 — 1657. I. Rákóczy György támadása. A linci békekötés 1645. A s/ellemi élet tudomány és irodalom állapota az (.'llenreformáció és a vallási háborúk korában. A török hódítás terjeszkedése

Erdélyben és Magyarországon.

I Lipót. 1657—1705. Az örökös királyság eszméje. II. Rákóczy György 1648 — 1660. Lengyel háború. Erdélyi zavarok. Török hódítás. Kemény János 1661—1662. Zrínyi és Montecuccoli. Új török háború. 1663—1664. A vasvári béke. A kormányzás alkotmány- és nemzetellenes iránya. A nemzet növekvő elégedetlensége s annak okai. Wesselényi és társainak öszeeskiivése. A megtorlás. A A bújdosók támadása 1672. Az alkotmány fölfüggesztése 1673. Kuruc-labanc világ 1672—1678. Thököly Imre fölkelése 1678. A soproni országgyűlés 1681. Thököly szövetkezése a törökkel 1682. Az ország fölszaJwlulása

a török iga alól.

Bécs ostroma 1683. \ fölszabadító háború kezdete. Thököly elfogatása. Buda visszafoglalása 1686. Az ország belállapota Buda visszavétele után. Az eperjesi vértörvényszék 1637. Az 1687-ik évi pozsonyi országgyűlés. Erdély sorsa. Hódítások keleten. Thököly Erdély fejedelme. A Lipót-féle hitlevél 1691. A felszabadító háború befejezése és a karlovici béke. Az irodalom állapota a XVII. század második felében. II. Rákóczy Ferenc kora. A Kollonics-féle reformjavaslat.. Német és szerb telepítés. A bécsi kormány magyar politikája r:II. Rákóczi Ferenc. A fölkelés kitörése 1703 Az udvar békekísérletei. I. József 1795—1711. A szécsényi gyűlés és a nagyszombati békealku. Az ónodi gyűlés 1707 AzJ ónodi végzés következései. A trencséni és romhányi vereség. Békealkudozások. A szatmári béke 1711. Rákóczy sorsa és jellemzése.

42 IV. korszak.

A Hcűjsburg-liázlfól

származott királyok korának második fele.

Az á l l a r a i n t é z m é n y e k k o r s z e r ű á t a l a k í t á s a III. Károly 1711—1740. A nemzet kibékülése az uralkodó családdal. Az 1712—1715-ik országgyűlés. Az állandó hadsereg és a vele járó hadi adó. Az első török háború. 1716-1718 Az 1722—1723-iki országgyűlés. A közigazgatás reformja.Az igazságszolgás újjászervezése. A pragmatica sauctio. A második török háború. Egyhá'/i állapotok. A „Regnum Marianum" és a Carolina Resolutio. A nemesség mint az alkotmány fönntartója. Közgazdasági állapotok. Az újítások folytatása

Mária Terézia alatt.

Mária Terézia 1740—1780. A pragmatica sanctió válsága. Az 1741. évi országgyűlés. A magyarok megvédik a pragmatica sanctiót. A magyarok részvétele a hétéves háborúban. Lengyelország első felosztása 1772. Az ország területi épségének helyreállítása. A katonai határőrvidék. Alkotmányos viszonyok. Az „Urbárium." Mária Terézia, mint apostoli király. Javítások az oktatásügy terén. A tudomány, irodalom és művészet állapota. A fóldmívelés, ipar és kereskedelem állapota. Mária Terézia uralkodásának méltatása. Kísérlet eyyséyes monarchia alakítására. II. József 1780—1790. Egyházi és vallási reformok. Az iskolázás reformja. A közigazgatás és az igazságszolgáltatás reformja. A Hóralázadás é3 II. József úrbéri szabályzata. — A közteherviselés eszméje. — A török háború. 1788—89. II. József utolsó tettei és halála. Az alkotmány helyreállítása. A nemzeti visszahatás. — II. Lipót 1790—1792. Az 1790—91-iki országgyűlés. Az 1790—1791-iki alaptörvényekA franczia forradalom kitörése és hatása. A re , rmbizottság A francia háborúk kora. A franczia hadüzenet. I. Ferencz 1792—1835. Martinovics összeesküvése. 1794—95. Hazánk részvétele a francia

43 háborúban 1792—1815. Az ország gazdasági kimerülése A devalvatió. Politikai élet a francia háborúk korában. nemzet ébredése. A szent szövetség. A Metternich-rendszer Magyarországban. A nemzeti irodalom és közművelődés lendülete. A politikai élet ébredése. Az 1825—27. évi országgyűlés. Az 1830. évi országgyűlés. Széchenyi István gróf föllépése és érdemei. Széchenyi, mint író. A „Hitel" hatása és a „Világ4 a „Stádium 0 . Széchenyi a gyakorlati alkotás terén. Az állam megújhodásának kora. Az 1832—36-iki országgyűlés. V. Ferdinánd 1835—48 Az országgyűlés folytatása. A kormány a reakció utján. Az 1839—40-iki országgyűlés. A pártok alakulása. A diéta eredményei. Kossuth és Széchenyi. A társadalom az alkotás terén. Nemzetiségi mozgalmak. Az 1843—44-iki országgyűlés. Az 1843—44-iki törvények. — Az administratori rendszer. Az átalakulás. A liberális párt megosztása. József nádor halála. — A liberális párt egyesülése Deák programmja alapján. Az 1847—48. országgyűlés. Az előkészület. A diéta megnyitása és első alkotásai. A márciusi napok. Az 1848-iki törvények. A szabadságharc. A magyar kormány és a reakció. A nemzetiségek a kamarilla szolgálatában. „A haza veszélyben van." A honvédelmi bizottmány. A szabadságharc irodalma. A nemzeti önvédelem harca. V. Ferdinánd lemondása Ferencz József császár. A téli hadjárat. Az alkotmány elkobzása és a függetlenségi nyilatkozat. Honvédeink diadalútja. Az oroszok beavatkozása. A végnek kezdete. A világosi fegyverletétel. 1849. aug. 13. A szabadságharc vértanúi. Az önkényuralom kora. A Bach-rendszer. A passziv ellentállás. A Bachrendszer bukása. Az októberi diploma. A provizorium. A kiegyezés. Erzsébet császárné. A kiegyezés műve. A koronázás, 1867. június 8.

44

A Ikotmán ytan. IV. osztály, heti 2 óra.

Bevezető tanok. Az állam és a nemzet. Államhatalom, államforma, alkotmány. A magyar alkotmánytan föladata. Alkotmány jog. Közjogi és közigazgatási ismeretek. A magyar alkotmány történeti fejlődése. Az ősi törzsszerkezet megszűnése, néposztályok és rendek alakulása. A királyság és az országgyűlés. A kormányzat és az igazságszolgáltatás szervezete Magyarországon 1848 előtt. A magyar állam alaptörvényei. A magyar alkotmány mai rendszere. A magyar állam és nemzet. A magyar állam és alkatrészei. A magyar állam cimere, szine és lobogója. A magyar állampolgárság. A magyar nemzet és a nemzetiségek. A királyi hatalom alkotmányos gyakorlásának kellékei. A király méltósága és jogai. A törvényhozó hatalom. Az országgyűlés két háza Választói jog és szenvedő választó-képesség. A választók állandó névjegyzéke. A választási eljárás. Az országgyűlés megalakulása. Mentelmi jog. Az országgyűlés működése. A végrehajtó hatalom föladata, gyakorlása és műszervei. Az országos kormányzat. A magyar független felelős minisztérium. A magyar minisztérium szervezete és osztályai. A horvát-szlavon tartományi kormány. Az állami számvevőszék. A közigazgatási biróság. Az osztrák-magyar közös kormány. Ausztria és Magyarország közös kormánya. A közös ügyek intézési módja. Delegációk. A törvényhatósági önkormányzat. A törvényhatóságok feladata és fölosztása. A törvényhatósági bizottság közgyűlésének jogköre. A törvényhatóság tisztviselői s a tisztviselői állások betöltésének módja. A közigazgatási bizottság. A községek osztályozása. Községi illetőség. A község önkormányzati jogai, a községi képviselő-testület és elöljáróság. Fontosabb közigazgatási ügyek az egyes közigazgatási ágak körén belül. Közigazgatási ágak és ügyek. Belügyi közigazgatás tárgyai. Az anyakönyvek intézménye, népszámlálás. Gyámság, gondnokság, gyermekmenhelyek. Cselédrendtartás. Pénzügyi közigazgatás Pénzügyminisztérium hatásköre. Közteherviselés, adók és más államjövedelmek. Egyenjogúság és viszonosság a vallásfelekeze-

45 tek közt. Igazságügyi közigazgatás. Az igazságügy intézése, az igazságszolgáltatás fogalma és nemei. A birák és bíróságok. Az ügyvédek és körjegyzők. Katonai közigazgatás, tárgyai. Védkötelezettség, a véderő kiegészítése. Magán és büntetőjogi ismeretek. Magán- és büntetőjog fogalma. A magánjog alapvonalai. A szerződésről. Pénzkölcsön, kamat, uzsora. Váltólevél, váltó nemei, eljárás. Végrendelet, végrendeleti öröklés. Szerződési és törvényi öröködés. A telekkönyv. A polgári törvénykezés nemei és főbb vonalai. Csőd. A büntetőjog alapvonalai. Büntettek és vétségek. A kihágások. Bentető törvénykezési eljárás.

Természetrajz

és ltémia.

Tanította; Páll Ferenc.

Az első osztályban. Növénytan. A környék flórájában található ősszel virágzó egyes növények leírása a virágzó növények külső tagjainak és élettani működésűknek ismertetésével kapcsolatban. A növények külső tagoltsága: gyökér, szár, levél, virág, termő, termés és mag. A növények belső szerkezete: sejtek, szövetek, edények. A növények élete: táplálkozás, növekedés, szaporodás. Virágtalan növények : mosszatok, gombák, zuzmók, mohok és edényes virágtalanok. Virágos növények: nyitva és zárvatermők. Egy és két sziklevelüek s ezek körében a legfontosabb hazai növénycsaládok ismertetése. Mezei gazdasági, ipari és kereskedelmi, mérges és gyógyító növények. Kirándulások a szabadban előforduló példányok tanulmányozása végett. Heti órák száma 2. A második osztályban. Növénytan. A végzett tananyag ugyanaz, mint az első osztályban. Heti órák száma 2.* A harmad'űc osztályban. Kémia és ásványtan. Kísérletezések alapján. Általános kémiai fogalmak. Egyszerű és összetett testek. Elemek. Vegyület. Keverék. Könnyű és *) A régi tanterv szerint a növénytan a második, az álattan az első osztály tantárgyai közé volt sorozva. A jelen év folyamán életbelépett új tanterv pedig az állattant a második, a növénytant az első osztály részére tűzi ki. Ez okból történt, hogy a jelen év alatt mind az első, mind a második osztály növénytant tanult.

46 nehéz fémek. Szervetlen savak, bázisok, sók s az ezek közt végbemenő cserebomlások és azok szabályai. Szénhydratok, erjedés. Szeszes italok. Szerves savak. Zsírok. Illó olajok és gyanták. A táplálkozás. Sónemii vizben oldható ásványok. Haloidsók. Oxisók. Mészféle ásványok. Kovaféle ásványok. Oxidok. Fémek és ércek. Éghető ásványok. Szénhydrogén vegyületek. Egyszerű és összetett kőzetek. A geologia elemei. A földtani korszakok vázlatos ismertetése. Heti órák száma 3.

Természettan. A harmadik osztályban. Kísérletezések alapján. Mozgástan. Erők ismertetése, azok összetétele és szétbontása. Súlypont és annak meghatározása. Tömeg. Sűrűség, suly és fajsúly. Rugalmasság és annak nemei. A cseppfolyós és légnemű testek mechanikája, nyugvási és mozgási állapotuk. Hangtan, hőtan, fénytan. Heti órák száma 2. A negyedik osztályban. Kísérletezések alapján. Mágnesség. Statikai és galván elektromosság. Elektromos inductio. Munka, energia. A merev testek statikája. Heti órák száma 2.

10. Zenei

tantárgyak.

Minden osztályban heti 4 óra.

Tanította: Doményáncz Péter.

I. osztály, a) Zeneelmélet: a vonalrendszer, a hangok jelzése, a „g" és az „fu kulcs, a hangközök és fordítások, az alakítójegyek, a szűnjelek, a tempó és szokottabb jelzései, a kemény- és a lágy hangnemek jelzéseikkel együtt az üteny és nemei. A hangerősségre vonatkozó jelzések az ismétlőjelek és rövidítések, a hosszabbítások, a hármasösszhangzat keletkezése és fekvései, a főhármasok szétszórt harmóniában való kapcsolása könnyebb hangnemekben. b) Enek: hangtalálási gyakorlatok különféle hangnemekben, ütenyekben különös gondot fordítva a tiszta intonálásra és hangképzésre. Könnyebb ritmikai gyakorlatok az ütenyérzék fejlesytása céljából, alkalmas egyházi és világi énekek gyakorlati felhasználása. r) Hegedű a hangszer ismertetése, tartása és kezelése, ujjgyakorlatok mind a négy húron kiváló gondot for-

47 ditva a tiszta internálásra ; az ütenyérzék fejlesztése és a könnyebb ritraitikai alakok könnyű kezelése. d) Orgona fokozatos ujjgyakorlatok teknikai ügyesség megszerzésére, a főhármasok kapcsolása könnyebb hangnemekben, különféle fekvésekben, szétszórt harmóniában, a kis vecsernyének orgonálása pedál nélkül. II osztály, a) Összhangzattan: a fö- és mellékhármasok, fekvésük és fordításuk, egyszerűen összhangosított egyházi énekek elemezése, kisebb kapcsolási feladványok szerkesztése és játszása könnyebb hangnemekben különös tekintettel a helyes szólamvezetésre; a tiltott menetek kikerülése. h) Ének: a hangtalálási gyakorlatok folytatása kompikáltabb alakzatokkal; a kis „Sursum Corda u összes népénekeinek szabatos éneklése, temetkezési szertartások latin énekei. r) Hegedű Hohmann hegedüiskolája Il-ik füzete gyakorlatai, — kiváló gondot fordítva a vonónak könnyű kezelésére, a csuklógyakorlatokra és az összes hangnemektiszta játszására. d) Orgona: Egyszerűbb előjátékok és a .Sursum Cordafl egyes egyszerűbb népénekeinek orgonálása, a kis vecsernye és csendes szentmise önálló orgonálása. III. osztály, a) Összhangzattan: a négyes-összhangzat, szabályszerű feloldása és fordítása, gyakorlati alkalmazása, a szűkített négyes összhangzat és felhasználása, kisebb tételeknek négyszólamó összhangosítása különféle szólamcsoportosítással, az egyh. hangnemeik, kulcsok és hangjelzések. h) Enelc a népénekek további gyakorlása mellett a „Tantum ergo tt , a w Te Deum", a requiem, az ünnepi korál mise, a vesperás psahnusainak szabatos éneklése. c) Hegedű : a III-ik fekvés ismertetése és gyakorlása különféle vonógyakorlatokkal különös tekintettel az erőteles hangképzésre. d) Orgona: „Sursum Corda" nyomán egyh. népénekek, a requiem, a korális szentmise és a vesperás psalmusainak orgonakisérete, nagyobb előjátékok, pedálgyakorlatok.

48 IV. osztály, a) Összhangzattan: a mellékhetesek, a modulációk, az orgonapont, az egyházi népénekek össz hangosítása. h) Enek: az összes szertartásos énekek begyakorlása és a szükséghez képest orgonával való kisérése. c) Hegedű különféle gyakorlatok különös tekintettel a népiskolai énektanítás céljára. d) Orgona: az összes orgonakiséretet igénylő szertartásos énekek kísérete. A zeneelmélet és összhangzattanból a négy évfolyamokon megfelelő iskolai és házi írásbeli dolgozatok.

11. Zenegyakorlatok,

műének és kántorképzés.

Tanította: Dományéncz Péter.

A növendékek jobb zenészei külön zenekarba osztattak s heti külön egy órában gyakorolták az összjátszást; a fótörekvése odirányult, hogy a növéndékek a könnyebb klasszikus zenemüvekkel megismerkedhes3ék s igy az iskolai ünnepélyeket a szükséges zenével ellássák. A 11-od, III-ad és a IV-ed évesek a feltüntetett órákon kivül heti egy órában gyakorolták a műéneklést, különös gondot fordítva az egyházi műénekekre. Az énekkar ellátta az összes iskolai ünnepélyeket és végezte a tanév alatt előforduló összes egyházi szertartásokat. A közös éneklésnél kiváló gond fordíttatott a helyes korális-éneklésre olyformán, hogy az énnekkér mindig elősegítette a kántorképzést, melynek tananyaga és tanmenete a következő: Az I-ső évf. növendékei a zeneelméletből szerzett fokozatos ismeretek kapcsán elemezték a népénekeket s hangterjedelmükhöz alkalmazkodva, azokat énekelték is. A Il-ik évfolyam a népének fokozatos további fejlesztése mellett résztvett az egyh. műénekek gyakorlásában, tanulta a temetési szertartást tüzetesen, a „Veni Sancte'-t a .Tantum ergoM-t és a vesperás psalmusait. A tanult énekek egyszerűbb alakjait az orgonán is gyakorolta úgy hogy a jobb növendékek képesek voltak a csendes szent misén a kántori teendőket elvégezni.

49 A III-ik évf. növendékei közül kiválasztattak azok, kiknek a kántorságra elegendő hangjuk és hajlamuk volt s ezek tanulták részint a IV-ed éves kántorjelöltekkel együtt, részint pedig külön a gyertyaszenteléshez szükségelt: „Lumen ad revelntionem" — 0 Exurge a ; a hamvazáshoz : „Exaudi nos u — „Imrautemur" ; virágvasárnapra: „Hosanna" — Coliegerunt" — „Sanctus" — „Pueri" — „Gloria, laus a ; nagyesütörtökre: „Pange linqua a ; nagypéntekre: „Domine, audiviM — „Eripe me" ; nagyszombatra: a próféciák éneklósmódját; „Cantemus Domino" — „Vinea facta est" — „Attende coelum" — „Sicut cervus"— mindenszentek litániáját latinul; az ünnepélyes korális szentmisét, a requiemet, a „Te Deumw-ot, az „Asperges metf-t, a .Vidi aquam tt -ot és a vesperás antifonáit s himnuszait. Ezzel kapcsolatosan gyakorolták az orgonán az összes responsoriumokat, a requiemet, a korális szentmisét és a vesperás psalmusait. A IV-ik évf. kántorjelöltjei a tauultak kibővítésére énekelték: a nagyheti délutáni officiumokhoz szükséges segédkezést, a nagyszombati szentmisét, a feltámadás énekeit : „Exurge44 — „Domine probasti me" — „Resurrexi a vetések megáldásának responsoriumait: „Verbum caro* — „Ite in orbem44 — „Félix namque u — „Inter natos a ; a keresztjáró körmenetek könyörgéseiből 14-et; a bérmálás szertartását és az úrnapi himnuszokat. Egyidejűleg tanulták az összes szükségelt orgonakíséreteket, a szorgalmi időbé esett ünnepek szertartásait önállóan végezték; útbaigazítást nyertek az el. iskolai énektanítás kezelésére kölönös tekintettel az egyh. énektanításra, gyakoroltak több hírneves egyh. zeneíró kiválóbb műveit s ezeket alkalomszerűleg a szentmise váltakozó részein be is mutatták.

12. Rajz és szépírás. Minden osztályban heti 1—1 óra.

a) R a j z . Tanította : Zaögön Zoltán.

1. osztály. Mértani rajzból: az egyenes osztása, arányos osztás; a merőleges, a szög mérése é3 szerkesztése; 4

50 a három- és négyszögek szerkesztése, a kor. Szabadkézi rajzból: Egyszerű famodellek ábrázolása II osztály. Mértani rajzból: a szabályos sokszög szerkesztése ; mértani testek projekciói. Szabadkézi rajzból: természeti tárgyak ábrázolása. Asztal, szék, kereszt, talicska, gémes kút, stb. III osztály. Természetutáni rajzolás gyakorlása mellett síkdíszitmények rajzolása festészeti gyakorlatokkal. Tanította : Dományáncz Péter heti 1 órában. IV. Természet utáni rajzolás mellett az el. isk. rajzanyag kezelése. Tanitotta: Dományáncz P. heti 1 órában. b)

Szépírás.

Tanította: Ladó János.

I. osztály. A magyal és német folyóirás gyakorlása, kiilünös tekintettel a betűk alkotó részeire és szabályosságára. II. osztály. A rond-írás.

13.

Testgyakorlat.

Minden osztályban heti 1—1 óra.

Tanította: Xántus Elek.

I— II osztály. Katonai és tornászó rendgyakorlatok. Szabad gyakorlatok. Szergyakorlatok a növendékek erejéhez és fejlettségéhez mérten. Kirándulások, játékok. III—IV. osztály. Az előbbi osztályok tananyaga kibővítve, különös súlyt helyezve a szabatos tornázásra. Elméleti oktatás a tornatanitásról s a tornaterek berendezéséről. Gyakorlás a vezénylésben. Tűzrendészet a III. VI. éves növendékekkel összesen 20 órában.

61

14.

Kézimunka.

Minden osztálybaa heti 1—1 óra.

Tanította: Xántufl Elek.

I. oszt. Agyagmintázásból: dróttal összefűzött különböző golyó-alakzatok; hengeralakú egyszerű ismert formák alakítása; gyümölcsformák és mértani testek készítése. II. oszt. Agyagmintázásból: siklevél idomok, siklapu plasztikus idomok, plasztikus természeti motívumok. III. oszt. Famunkák: Lábtisztitó, szeges láda, madárétetö, kalitka, viráglétra, kalapácsnyél, papirvágókés, fogas, pennanyél, 12 drb. beszéd és értelemgyakortati szemléltető eszköz. IV. oszt. Famunkák: Könyvtartó, fejszenyél, cukortartó, eleségtartó, ruhafogas, paizsfogas, kabátakasztó, vonalzó, méhkaptár, méhészeti eszközök, 12 darab beszéd és értelemgyakorlati szemléltető erzköz. A cél, hogy ifjaink meglehetős kézügyességre tegyenek szert, mindig szem előtt volt tartva s a munkálatoknál a fősuly a tisztaságra s külső csinyra volt fektetve. A tanítóképző szertára ez évben a legszükségesebb embertani és fizikai szemléltetési eszközökkel gyarapodott. Beszerzési ára közel 900 korona. A beszerzés most is folyamatban van.

A használatban lévő tankönyvek jegyzéke. I. évfolyamon: 1. Hittan. Matuszka M. 2. Test- és egészségtan. Erdődi János. 3. Magyar nyelv. Szinnyei József és Tomor—Várady. Olvasókönyv- Stilisztika. Bánóczi-Yeszely. 4. Endrei Á. Német nyelvkönyv. Egyetemes történelem. Sebestyén Gy. 5. Számtan. Mochnik. 6. Földrajz. Némethy K. dr. 7. Természetrajz. Szterényi H. Növénytan. 8. Orgona. Köppl. orgonaiskola. 9. Hegedű. Hohmann. 10. Rajz. Várdai Szilárd. 11. Szépírás. Vajda Pál. 12. Torna. Markó Lajos. 13. „Sursum Corda" Kersch F.

II. évfolyamon: 1. Hittan. Deharbe-Káté. „ Roder-Biblia. 2. Lélektan, logika. Erdődi János. 3. Módszertan. Dittes—Gyertyánfy. 4. Stilisztika. Bánóczi—Weszely. 5. Német. Endrei Ákos. 6. Egyetemes történelem. Sebestyén Gy. 7. Természetrajz. Mochnik—Wagner—Ellamarik. 8. Földrajz. Némethy Károly dr. 9. Hegedű. Hohmann. 10. Összhangzattan. Menich. 11. Rajz. Várdai Szilárd.

53 12. 18. 14. 14.

Szépírás. Nagy Sándor. Torna. Markó Lajos. Báthori L. Orgonaiskola. Segédkönyv. „Sursum Corda" Kersch F.

III. évfolyamon: 1. Hittan. Deharbe-Káté. Szertartás. 2. Neveléstan. Erdődi János. 3. Módszertan. Dittes-Gyertyánfy és Dreisziger F. 4. Magyar. Szántó K. Költészettan. 5. Német. Endrei Á. 6. Mennyiségtan. Mocnik—Wagner—Klamarik. 7. Történelem. Szülik J. Világtörténet. 8. Földrajz. Némethy K. dr. 9. Természetrajz. Dr. Roth S. Kémia és Ásványtan. 10. Természettan. Bóbita E. és Kiss Á. J. 11. Báthori. Org. gyak. 12. Orgonaiskola. Schildnecht. (sk.) 13. Hegedű. Zoltai „Magyar népdalok". 14. Összhangzattan. Schultz Imre. 15. Rajz. Várdai Szilárd. 16. Torna. Oheroly János. 17. Kántorkönyv. Kersch F. 18. „Sursum Corda" Kersch F. 19. Temetési szertartások.

IV. évfolyamon : 1. Hittan. Egyháztörténet D. Varga Dezső. Hitelemzéstan. Fonyó P. 2. Nevéléstörténet. Erdődi János. Szervezettan. Dr. Baló József. 3. Módszertan. Dittes—Gyertyánfy. Gyakorló tanitás. 4. Magyar. Bartha J. dr. Irodalomtörténet. 5. Történet. Magyarok története. Ujházy. 6. Német. Ahn-Erényi. 8. Mennyiségtan. Mocknik—Wagner—Ellamurik.

54 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21.

Természettan. Bóbita E. és Kis E. József. Alkotmánytan. Dr. Csiky Kálmán. Gazdaságtan. Kiss Kálmán Mezei Gazd. és Kert. Egyh* Szertartások. Cecilia egyesület kiadása. Orgona. Báthori L. „Preludiomok.M Hegedű. Zoltai „Népdalok." Összhangzattan. Schultz Imre. Torna. Oheroly János. „Sursum Corda14 Kersch F. Kántorkönyv. Kersch F. „Ájtatossági gyak.a Pokorny (sk.) Prdinarium Méssae. Editio Vatikano.Styria (sk.^ Officium Nativitatis D. N. I, C. (sk.) Officium Majoris Hebdomadae. (sk.)

RB—B6

Ó

r

a

r

e

n

d

.

1!

Földrajz—Zsögön Magyar—Lado Zene—Dományánc Történelem—Ladó Gazdaságtan— Mennyiségtan—Páll

Magyar—Ladó Nevelés—Karácsony Természetrajz—Páll Földrajz—Zsögön Zene—Dományáncz Gazdaságtan

|

Hétfő

8—9 9—10 10—11 11—12 2—3 3—4

Kedd

8—9 9—10 10—11 11—12 2—3 3—4

Zene—Dományáncz Hittan—Kovács Zene—Dományáncz Természetrajz—Páll

Szerda

8—9 9—10 10—11 11—12 2—3 3—4

Magyar—Ladó Német—Zsögön Kézimunka—Xántus Földrajz—Zsögön

Csütörtök

8—9 9—10 10—11 11—12 2—3 3—4

Nevelés—Karácson}' Hittan—Kovács Zene—Dományáncz Torna—Xántus

Péntek

8—9 9—10 10—11 11—12 2—3 3—4

Mennyiségtan—Páll Történelem—Ladó Magyar—Ladó Természetrajz—PA 11 Rajz—Zsögön írás—Ladó

Nevelés—Karácsony Földrajz—Zsögön Hittan—Kovács Zene—Dományáncz írás—Ladó Rajz—Zsögön

Földrajz—Zsögön Nevelés—Karácsony Gyak. tanítás—Xántus Magyar—Zsögön Raj z—D omány áncz

Alkotmányt.—Ladó Rajz—Dományáncz Magyar—Zsögön Gyak. tanítás—Xántus

Szombat

8—9 9—10 10—11 11—12 2—3 1—2

Magyar—Ladó Német—Zsögön Zene—Dományáncz Mennyiségtan—Páll Szertartástan—Kovács x: Ö

Német—Zsögön Történelem—Ladó Mennyiségtan—Páll Magyar—Ladó

Zene—Dományáncz Mennyiségtan—Páll Történelem—Zsögön Zene—Dományáncz Természetrajz—Páll

Fizika—Páll Zene—Dományáncz Történelem—Ladó Magyar—Zsögön Szertartás—Kovács Mennyiségtan—Páll

|j

1

|

IV. osztály

1

Óra

I. osztály

III. osztály

II. osztály

Nap

1

I

ss

Hittan—Kovács Történelem—Zsögön Magyar—Zsögön Fizika—Páll Természetrajz—Páll

Nevelés—Karácsony Zene—Dományáncz Történelem—Ladó Zene—Dományáncz Gyakori, tanitás—Xántus n n n

Nevelés—Karácsony Zene—Dományáncz Magyar—Ladó Kézimunka—Xántus

Történelem—Zsögön Nevelés—Karácsony Földrajz—Zsögön Német—Zsögön Mennyiségtan—Páll Gyak. tauitás—Xántus

Hittan—Kovács Magyar—Zsögön Gyak. tsnítás—Xántus Zene—Dományáncz Német—Zsögön

Német—Zsögön Történelem—Ladó Mennyiségtan—Páll Természetrajz—Páll

Nevelés—Karácsony Mennyiségtan—Páll Magyar—Zsögön Torna—Xántus Gazdaságtan

Hittan—Kovács Nevelés—Karácsony Történelem—Ladó Torna—Xántus Alkotmányt.—Ladó

Zene—Dományáncz Kémia—Páll Hittan—Kovács Zene—Dományáncz Kézimunka—Xántns

Mennyi ségtan—Páll Nevelés—Karácsony Kézimunka—Xántus Chémia—Páll Egészségtan—DL KOlOülCS

| |

Hittan—Kovács Zene—Dományáncz Mennyiségtan—Páll Torna—Xántus Zene—Dományáncz Ö SS Ö

ö

e

|

|| S

sz

€>

é

n

n

e

e

|

1s:

Gazdaságtan

Ifjúsági önképzőkör. Az önképzőkör a jelen tanévben első gyűlését 1905. okt. 14-én tartotta. A tagok száma 92 volt. A kör az idén 13 gyűlést tartott, melyek közül 10 rendes, 3 rendkívüli gyűlés volt. Díszgyülést tartott március 15-én a nemzet ujraébredése 58-ik évfordulóján. Közreműködött a Szent Cecilia ünnepélyen. A kör ügyeit a tisztviselői kar vezette, mely a következőleg alakult meg. (1905. április 2-án.) Elnök : Ambrus István IV. éves növendék. Titkár: (alelnök) Kovács Béni IV. éves növendék. Főjegyző: Biró Elek IV. éves növendék. Zenevezető: Sárosy Albert IV. éves növendék. Enekvezető: László Dénes IV. éves növendék. Könyvtáros : Bocskor Ferenc IV. éves növendék. Pénztáros Bocskor István IV. éves növendék. Aljegyzők: Albert Vince és Kelemen P. Albert III. éves növendékek. Segédkönyvtáros : Szabó Elek HE. éves növendék. Másodaljegyzők: Afra Tamás és Krassowsky Béla II. éves növendékek. A tisztviselői kar 13-szor gyűlésezett, hol rendes, hol rendkívüli gyűlés keretében. A biráló-bizottság elnöke : Bodó Lajos IV. éves növendék, bizottsági tagok : Bors Ignác, Petres Gyula és Kovács Tamás IV. é. növ., Gál Imre ü l éves növ. A biráló-bizottság tíz gyűlést tartott, mely alkalommal a beérkezett munkákat tették kritika tárgyává. Az ifjúsági önképzőkör a jelen tanévben is széleskörű és jelentékeny munkásságot lejtett ki, úgy szóbelileg, mint Írásbeli^ leg. Szóbelileg: szavalatok, szónoki beszédek, szabad előadások^ felolvasások és szépolvasások, valamint monológok és dialogok (magán és párosjelenetek) előadása, irásbelileg : rendes önképzőköri dolgozatok elkészítése áltaL Az önképzőköri zene és énekkar tagjai a zene és éneklés,

8 valamint az egyes növendékek ének- és zeneszólók, duettek, triók, quartettek és harmónium darabok szabatos lejátszása által tették élvezetesekké az egyesület gyűléseit. Szavalásban kitűntek : Bodó Lajos IV. éves növendék, Szabó Elek Hl. éves növ., Tuzson István IV. é. növ., Ambrus István IV. éves növ. Szabad előadásokban kitűntek: László Dénes és Kovács Béni IV. éves növendék, Sárossy József ü l . éves növendék, Páros és magánjelenetek előadásában kiválók voltak : Kovács Tamás, Nagygalaczi János, Biró Elek és Kovács Béni IV. éves »

növendékek, Albert Vince és Gál Imre III. éves növ. Enek és zeneszereplésben: Sárosy Albert, Bodó Lajos, Fodor Gáspár. László Dénes IV. éves növ., Kovács József, Albert Vince és Székely András III. éves növ. A jelen évben előadott szavalatok száma 22. Elnöki megnyitók 13. Szabad előadások 12. Szépolvasások 35. Páros és magánjelenetek 10. Zene és énekszereplések 26. Felolvasások 3. Beérkezett összesen 102 dolgozat. Ezek közül próza 76 ? kötött 26. Zenésített 3. 1. Kiválóbb munkák : Ambrus István IV. éves növ. 1905. okt. 15-én tartott elnöki megnyitója, nov. 22-én tartott beszéde. a c. költeménye. 9 Az erdő titka" és „Szomorú fűz 2. Bodó Lajos IV. éves növ. márc. 15-iki beszéde. 3. László Dénes IV. éves növ. március 15-iki felolvasása. 4. „Szomorú fűz" c. műdal. Szövegét írta: Ambrus István, zenésítette: Bocskor Ferenc, IV. éves növendékek, 5. ^Lehullott az őszi rózsa levele" jeligéjű műdal, szövegét irta: Kovács Tamás IV. éves növ., zenéjét írta: Albert Vince HL éves növ. A kör vagyona: Az iíjusági könyvtár, az önképzőköri ének és zeneszertár (hangszerek). A kör pénzbeli vagyona jelenleg 38 kor. 46 fillér. Az egyesület az idén a következő lapokat járatta: Magyar Szemle, Uj Idők, Csiki Lapok, Csíkszereda, Herkó

89 Páter, Kakas Márton, ingyen küldötték a Néptanítók Lapját. Olvasta még a kör az Alkotmányt és a Közművelődést. Tájékozásul közöljük az I. rendes gyűlés tárgysorozatát. 1. Elnöki megnyitó. 2. Jegyzőkönyv felolvasása és hitelesítése. 3. Hegedű duettet adnmk elő: Gál Imre és Kovács József III. éves növ. 4. Szépolvasást tartanak : Szabó Elek I. éves növ., Baky Ferenc II. éves növ., Székely András Hl. éves növendék és Bors Ignác IV. éves növ. 5. Enekszóló. Előadja: Székely Károly II. éves növ., hár móniumon kiséri: Kovács Tamás IV. éves növ. 6. Szaval: Áfra Tamás II. éves növendék, Petőfinek „A hazáról® cimü költeményét. Ismerteti és bírálja: Kovács Béni IV. éves növ. 7. Dialog, előadják: Nagygalaczi János és Kovács Tamás IV. éves növendékek. 8. A kör ügyeinek elintézése. 9. Hegedűszóló. Előadja: Albert A. Vince III. éves növendék. 10. Szabadelőadást tart: László Dénes IV. éves növ. 11. Szaval: Büchler Sándor IV. éves növ., Vörösmarty „Szép Ilonka" c. költeményét. Ismerteti és birálja: László Dénes IV. éves növ. 12. Szónoki beszédet mond: Gál Áron IV. éves növ. 13. Hegedűduett, előadják : Sárossy Albert és László Dénes IV. éves növ. 14. Szaval: Szabó Elek III. éves növendék, Csengei G. „A fogoly lengyel" c. költeményét, Ismerteti és birálja: Gál Imre III. éves növ. 15. Monológ, előadja : Albert Vince III. éves növ.

Szent Cecília, az intézet védőszentjének ünnepét nyilvános diszgyüléssel ünnepelte meg az intézet. Az ünnep műsora a következő: Délelelőtt 9 órakor szent misehallgatás. Délelőtt 10 órakor az ünnep kezdete.

60 1. Ünnepi beszéd, tartja: Ambrus István IV. éves növ. 1. ,Traviataa-bóL Donizettitől, előadja a zenekar. 8. „Karácsony éj a c. népregét Kisfaludy Károlytól, szavalja Bodó Lajos IV. éves növ. 4. 9 Szent Cecília4* Dománffytól, előadja az énekkar. 5. ,A celli búcsú" c. melodráma, szövegét előadja Ambrus István IV. éves növendék, zenéjét Sárossy Albert IV. éves növendék. 6. Ünnepi indulót játszik az ifjúsági zenekar.

A könyvtár szaporodása. 1. A tanári könyvtár a következő munkákkal gynrapodott : A magyar nép múltja és jelene. Benedek Elek. Tanításterv és utasítások. A magyar püspöki kar. Gyengetehetségfi és gyengeelméjü iskolásgyermekek. Dr. Banschburg Pál. A házinyúl tenyésztése. Vajda Viktor E. A keresztény sociálizmusról. Benyács István. A könyvtárban összesen 474 kötet könyv van, melyek közül 11 kötet neveléstudományi, 121 történet- és földrajzi, 71 irodalmi, 42 természettudományi és 129 más irányú munka. 2. Az ifjúsági könyvtár ajándékozás és vétel utján a következő művekkel gazdagodott : A kongregáció virága. Puntigán Antal. (A püspök úr ő méltósága adománya.) Magyarország egyházi és politikai összeköttetései a római szentszékkel. Fraknói Vilmos. (Korbuly Ignác tanár ajándéka.) Az ifjúsági könyvtárban összesen 353 könyv van. Könyvtáros egy IV. éves növendék, aki meghatározott időben minden héten ad ki könyveket. A tanári és ifjúsági könyvtár őre: Zsögön Zoltán.

Gyakorlóiskola. Elemi gyakorlóiskolánknak 5 osztálya van; osztatlan iskola egy tanító vezetése alatt. A tanítás a népiskolai törvény, püspöki tanterv, részletes tanmenet és órarend szerint folyt. Az iskolai rendtartásban a vallás- és közoktatásügyi magy. kir. miniszter úr által 1898-ban kiadott népiskolai felvételi és mulasztási naplók, a tanítás anyagát feltüntető osztálynaplók használtatnak. A Csíksomlyóról bejáró növendékek után a közégi pénztárból személyenkint 5 — 5 korona tandíj fizettetett be, az idegen községekből beadott növendékek után a szülők 10—10 koronát tartoznak fizetni, amely összeg iskolai taneszközök és tüzelőfa beszerzésére használtatott fel. A gyakorlóiskolai növendékek szépen sikerült iskolai ünnepélyt tartottak március hó 15-én és ápril 11-én. Igen megható ünnepélyt képezett 16 növendéknek a május 18-án végzett első gyónása és szent áldozása. Az iskolaépület külön a tanítóképző-intézettől mintegy két percnyi útat tevő távolságra van. A tanterem elég tágas és kellőleg fel van szerelve.

A) Az elemi gyakorlóiskolai tanulók általános osztályzata. I. 1. Bodó Lajos jeles. Bakó Béla jeles. Bálint János jó. Csiszér Lajos elégtelen. Domokos Imre kitűnő. Gál József jó.

névsora és

OSZTÁLY. Koncz Béla Árpád jeles. Nagy János elégtelen. Orbán Béla jeles. Petres Donát elégtelen. Péter Ignác jeles. Tompos Sándor jeles.

63 Rancz Dénes elégtelen. 15. Salamon Gyula elégséges. Salamon József jó. Évközben kimaradt: Buttyán Gergely.

n.

OSZTÁLY.

1. Bartalis Lajos elégséges. Bakai András elégséges. Csiszér Péter jó. Kovács Lajos'1 kitűnő. Kovács Károly jó. Kovács Sándor elégséges. Kósa Ferenc kitűnő.

Kristó Imre elégtelen. Ladó Domokos jó. Péter János elégséges. Petres Elekjeles. Péter István jó. 18. Petres Dénes elégséges.

Évközben kimaradt: Kedves József.

m. OSZTÁLY. Péter István jeles. 1. Bálint József elégtelen. Salamon Sándor elégtelen. Bartalis János kitűnő. Salamon József elégséges. Balázs István jó. Salamon Antal elégtelen. Gál Árpád elégséges. Váta István elégtelen. Imre Józsel László jó. Kedves András elégséges. 12. Rancz Lajos jeles. Évközben kimaradt : Kassai Sándor. IV. O S Z T Á L Y. Petres József jeles. 1. Burján Sándor kitűnő. Petres. Imre kitűnő. Bálint Béla elégséges. Orbán Domokos elégséges. Fazakas Lajos elégséges. Ferencz János elégséges. Petres Géza elégséges. Évközben kimaradt: Benő Gyula.

Y. O S Z T Á L Y . 1. Domokos László jó. Domokos Fiánp Jakab jó. Csiszér József jó.

64

B) Általános osztályzat I. oszt.

Kitűnő Jeles Jó . . Elégséges Elégtelen . összesen: 1

III. II. oszt. oszt.

1 6 3 1 4 is 1

2 1 4 5 1 13

1 2 2 3 4 12

szerint:

IV. oszt.

2 1

V. oszt.

—

3

—

5 —

—

8

C) A tanulók által használt

—

3

Összesen 6 10 12 14 9 51

tankönyvek.

ABC-és könyv: Mócsy-, Petrovácz-, Steinberger-féle. II, III, IV. és V-ik olvasó : Mócsy-, Petrovácz- és Waltertöl. Elemiés Kiskathekizmus : Egri Biblia kisebb gyermekek számára. Biblia. Középkorú gyermekek számára kiadja a Szent-István-Társulat. Nyelvtan : a III. IV. V. osztály részére, Nagy Lászlótól. Földrajz : IV. V-ik osztály részére Győiffy-féle. Természetrajz : Győrffytől. Alkotmánytan, természettan és gazdaságtan Győrffytől. Egészségtan: Dr. Szél Lajostól.

D) A taneszközök

kimutatása.

1 darab Magyaroiszág fali térképe. 1 drb. Európa tali térképe. 1 drb. Ázsiai fali térképe. 1 drb. Afrikai fali térképe. 1 drb. Palesztina fali térképe. 1 drb. Csikmegye fali térképe. Fali olvasó táblák: Mócsy-, Petrovácztól. Mozgatható betűk gyűjteménye 2 drb. Számológép. 1 drb. Orosz és 1 darab dr. Ebenféle. Bibliai szemléltető kép 60 Természetrajzi ábrák 27. drb. Természettani szemléltető eszközök. Mérték-szemléltető. Ásvány-gyűjtemény 100 drb. Történelmi szemléltető képek. 2 drb. nagy táb. Beszéd- és értgy. szemléltető eszközök 24 drb.

E) A gyakorlóiskolában a tanítás az uj tanterv szerint folyt.

65

10

15

20

25

2 2 2 2 2

3 3 3 5 3 4 5 4 5 3 5

3 3 2 4 2 3 2 3 3 3 3 4 2 4 4 4

4 4 3 3 4 5 4 4

3 3 4 3 4 5 4 5

2 2 1 1 2 1 2 5 2 4 4 4

3 3 3 3 3

5 5 5 5 4

3 4 3 3 3

4 4 3 4 3

5 5 5 5 4

5 5 4 4 4

2 2 2 1 2 1

3 4 3 4 4 4 3 5 3 4 4 4 1 2 1 2 2 2 2 2 2 1 2 2

4 5 3 3 5 4 3 3 2 2 4 4 3 5 3 4 5 5

kimaradt 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 3 2 3 2 3 3 4 4 4 3 5 4 4 4 4 4 4 5 4 5 5 5 1 1 3 1 4 3 1 3 5 4 4 4 5 5 4 4 5 4 5 4 5 4 5 4 4 4 4 4 2 1 3 1 4 4 3 4 5 4 5 4 2 1 3 1 1 1 4 1 fimaradt 5 4 5 4 2 3 2 3 5 5 5 4 íimaradt

4 3 3 3 4 3 4 3 2

3 3 3 4 4 3 2

3 3 1 1

N M

•5»

Szépírás Kézimunka 1 Torna

|| ||

|| 1 || || || | II ||

1 || I || 5

Bakó Benedek Bara Ignác Bardócz Pál Bece Elek Dávid Tamás Dobos Mihály Ferenczi Endre Győrfi Ignác Jakab Imre Kacsó Gáspár Keresztes Antal Keresztes Elek Koncsag János Kováts Lajos Nagy Ilyés Nagy Sándor Opra Béla Orbán István Salló Béni Sárpátki János Szabó Béla Szabó Dénes Szabó Elek Varga János Vaszi Ernő Xántus János

| Viselet Szorgalom 1 Hittan Testtan 1 Magyar Német Történelem Földrajz | Mennyiségtan Természetrajz | Gazdaságtan Ének Zene

Név

||

|

I. évfolyam.

3 3 3 4 3 3 4 4 4 4 5 5 4 3 2 3 4 3 2 2 4 4 2 5 4 3 4 4 4 4 3 3 3 2 4 5 4 3 4 4 4 4 3 5 4 4 3 3 4 4 5 5 4 4 2 3 4 4 3 3 4 3 2 2 4 4 3 2 3 4 3 2 2 2 2 2 2 3 2 2

3 3 3 3 3 1

2

3 4 3 1

3

3 2 3 3 2 3 2 3 3 3 2 3 2 3 3 3 3 4 1 1 1 2

3 4 3 3 3 2

3 2 2 4 3 1 2 2 2 3 3 3 4 4 2 2 4 4 3 3 4

66

IL évfolyam

Név

J! N 43 § t, S O » c e "6 «S 00 £ e « c N N sB S-> £ + o 0 0 5 3 0 cd 0) n 13 »cű 6 o> * •S? * i ® é Î N 27 V N *N â •pH S :o Ö > No a CB "OEH Pn ÉH O 4)a sV 'fiN NU cve £ e N W E55 xn

9

GO

5

10

15

20

Anda József Antal Domokos Antal Kálmán ism, Ábrahám Árpud Áfra Tamás Bajkó Sándor Baky Ferenc Balázs Ferenc Beke Gábor Ferenczi István Gegő Imre Gergely József György András Incze Antal Koncsag Dénes Kra8s0wszky Béla Mihály Gergely Péterffy Jenő Szabó Lajos Széknly Károly Vass János

3 4 8 4 3 5 3 3 2 3 1 3 1 2 3 5 1 2 4 5 3 4 4 5

4 3 4 3 2 1 2 4 1 4 3 4

4 4 2 3 2 2 2 3 1 3 3 5

4 4 5 4 3 3 3 5 3 5 4 5

2 1 3 3 3 2 3 2

3 1 4 2 4 3 3 3

4 3 4 4 4 2 4 2

4 2 4 4 4 3 4 3

4 4 4 3 4 4 3 4 3 4 4 3

4 4 5 4 3 2 2 5 •2 5 4 5

4 4 4 4 1 2 3 4 1 4 3 4

4 4 4 3 2 2 1 3 3 4 4 4

4 4 4 3 1 1 2 2 2

4 4 4 3 4 4 4 4 2 3 3 3 3 4 4

2 3 4 4 3 3 3 3 3 4 3 2 2 2 4 3 3 2 2 2 3 1 2 2 4 4 2

3 2 4 1 3 3 4 4 3

3 3 3 2 3 1 4 3 4

4 3 2 2 4 3 3 4 4

3 3 2 2 3 1 3 3 3

3 1 1 1 4 2 2 4 1

3 2 2 2 3 2 2 3

4 2 2 4 3 4 4 4

4 3 3 4 4 3 4 4

3 3 1 3 3 3 4 3

3 4 1 2 1 3 2 3

vizsgázatlan maradt. 5 2 4 3 4 3 5 3

4 2 4 2 4 4 4 3

5 2 4 4 4 1 4 4

5 1 4 2 3 3 4 4

5 2 2 3 4 4 5 4

4 2 3 1 4 1 4 3

3 1 3 3 4 2 4 3

3 3 2 2 3 3 2 3

67

10

15

20

8 2 3 4 3 1 4 3 2 2 3 3 3 2 3 3 3 1 2 3 3 2 2 2

5 4 5 2 5 2 5 2 3 4 4 5 3 2 5 4 4 2 3 5 4 5 5 4

3 2 3 2 4 1 4 1 3 4 3 4 2 2 3 3 3 1 1 4 2 4 3 2

5 3 4 2 4 1 5 1 3 4 3 4 3 2 4 4 4 1 2 5 4 5 4 3

3 4 3 3 4 3 3 3 4 3 3 4 3 3 3 4 3 2 3 4 3 3 4 4

3 4 5 2 5 2 4 2 3 4 4 5 4 2 5 4 4 2 3 4 3 5 5 4

4 4 3 2 5 2 4 2 3 4 4 5 3 2 4 4 4 3 3 4 4 5 5 4

Kimaradt: Bodor János és Bodó István.

*) ismétlő.

5 4 4 1 4 1 3 3 4 3 4 4 3 2 5 4 3 B 2 4 4 4 5 4

4 3 4 2 4 2 4 3 3 4 3 4 4 1 4 4 4 2 4 4 4 4 4 3

4 4 4 3 4 2 4 2 4 4 4 5 3 2 5 4 4 4 4 4 4 4 5 4

2 3 4 2 4 1 4 2 4 3 3 4 3 1 4 4 4 1 2 4 3 4 4 2

4 4 4 3 4 3 4 2 4 4 4 5 4 3 4 4 4 1 4 5 4 4 4 3

N •«? P5

2 4 4 2 4 3 4 2 2 2 4 4 3 3 3 4 2 1 4 3 2 3 2 4

2 3 3 3 3 2 3 1 3 3 4 3 2 3 3 3 3 2 3 3 4 3 3 3

3 3 1 2 3 3 3 1 3 3 3 3 3 3 3 3 2 1 3 3 3 3 3 3

J 1 Torna

|

|

« a •w 2 2 1 4 3 4 2 2 4 4 1 3 1 3 1 2 2 2 1 3 1 4 2 3 2 2 1 3 2 3 2 3 3 3 1 2 1 3 3 3 2 2 1 3 2 1 3 3

Kézimunka

5

Albert Vince Barabás József Bartalis Antal Gál Imre Györkovács Béla Kelemen Albert Koncsag Károly* Kovács József Kóka József Lajos István* László Sándor Markos Domokos Markos Gyula Paizs András Petres Antal Rettegi Ferenc* Róth Márton* Salló Balázs Sárosi József Sáska Kristóf Szabó Elek Szabó Imre* Székely András Szopos Márton

M

Zene

N é v

Viselet Szorgalom Hittan Neveléstan I Tanit. gyak. Magyar nyelv Német nyelv Történet Földrajz Mennyiségtan Természetrajz Természettan Gazdaságtan

1 || | |

| I | | § | | |

|

III. évfolyam.

2 1 2 2 2 4 1 1 2 3 3 3 3 3 1 2 3 3 3 3 1 2 4 3

8

* Ismétlő

3 3 4 3 3 2 1 3 2 3 3 2 4 4 4 4 3 3 3

4 3 3 4 3 2 2 3 3 3 3 3 3 3 3 3 4 4 5

3 2 3 3 2 1 1 3 3 2 3 2 3 3 2 3 2 3 4

4 4 4 4 4 2 1 4 3 4 3 3 4 3 3 3 4 4 4

2 3 3 2 2 2 3 3 2 2 3 3 3 3 3 3 3 3 3

2 3 3 3 3 3 2 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 2 4

4 4 4 4 4 3 2 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 5 4

3 4 3 3 4 3 4 2 4 4 3 2 4 4 4 4 4 4 4

4 3 4 5 4 2 3 4 4 3 3 4 4 3 4 4 5 4 5

5 3 4 4 4 3 3 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4

3 4 4 3 4 3 2 1 4 4 3 3 4 4 3 4 4 3 4

3 3 4 3 3 2 2 2 2 2 2 3 3 2 2 2 3 2 4

a •W 2 2 2 3 2 3 2 3 2 3 3 1 3 3 2 3 3 3 3

N 'sr «

4 2 3 1 3 3 1 4 2 3 3 2 4 4 1 3 4 3 4

3 2 3 3 3 3 3 1 3 3 3 2 4 4 2 3 3 3 3i

Kézimunka Torna

©

|| j|

||

II 4 4 4 4 4 4 2 3 4 3 4 4 4 4 3 4 4 3 5

Jd

Zene

Ambrus István Berecz Balázs Bíró Elek Bocskor Ferenc 5 Bocskor István Bors Ignác Bodó Lajos Büchler Sándor Fodor Gáspár 10 Kovács Béni Kovács Tamás László Dénes Nagygalaci János* Petres Gyula 15 Sárosi Albert Szabó Dénes Szálló Béla* Tuzson István Tuzson János

cí riS N £

Gazdaságtan

N é v

Viselet I Szorgalom l| Hittan II Nevelés || Egészségtan || Gyakori, tanitás || Magyar nyelv II Német nyelv II Történelem || Alkotmánytan II Mennyiségtan ||

IV/évfolyam

3 l 3 2 3 4 1 1 2 3 3 2 3 1 2 3 1 3 3

2 3 2 3 2 3 2 1 3 3 3 1 1 2 2 2 3 3 2

Tanítóképesités. Az 1906. június havában 20 negyedévet végzett növendék bocsáttatott tanítóképesítö vizsgálatra. Ezek közül Györké Árpád szabálytalanság miatt az írásbeliek folytatásától eltíltatott. 19 az alábbi eredménnyel végezte a vizsgálatokat.

írásbeli tételek. 1. Neveléstanból. A korszerű nevelés irányelvei.

II. Németből. Antigoné.

III.

Geometriából.

1. Ha valamely négyzet oldalát 53 cm.-rel meghosszabbítjuk, akkor oly parrlellogramma területe, melynek hoszszusága a négyzet meghosszabbított oldala, szélessége a a négyzet eredeti oldala 290 cm*; mily nagy a négyzet oldala? 2. Valamely henger magassága 18 dm., alapjának átmérője 2'5 dm.; mekkoia a felülete és mekkora a köbtartalma? 3. Valamely trapéz kerülete 122 cm., nem egyenlőközű oldalai 32 és 36 cm. hosszúak, magassága 30*4 cm.; mily nagy a területe ? 4. Valamely csonka-kúp alakú vizesedény felső kerülete 155*43, alsó kerülete 83*21 cm., mélysége 174 cm.; hány liter víz fér bele az edénybe?

IV. Rajzból. Mértani testcsoport (kocka, talapzatos henger, gúla és fekvő hasáb) természetutáni rajzolása.

70

V. Szépírás. Természetszerinti magyar és német szövegmásolás 4 - 4 sor. Az írásbelieket a szaktanárok megbírálván a folyó év május hó 19-én tartott értekezleten kölcsönösen tudomást szereztek maguknak azokról, Igazgató az összes írásbelieket megküldötte a fötanfelügyelőnek, a kir. tanfelügyelőnek és Mikó Bálint v. b. t. t. őexcellenciájánál Június 7., 8. és 9* tartotta nagys. Kovács kanonok, főtanfelügyeló az értekezletet, melyen megjelent az erd. róm. kath. Státus mélt. igazgatótanács hépviselője: Mikó Bálint őexcellenciája; Szabó Oéza kir. tanfelügyelő és az egész tanári kar. Az írásbeliek eredménye a következőleg állapíttatott meg: A neveléstani dolgozatot kitűnően oldotta meg 1: László Dénes. Jelesen 2: Bodó Lajos, Büchler Sándor. Jól 4 : Bors Ignác, Imre Jenő. Kovács Béni, Szabó Dénes. Elégségesen 11: Bereczk Balázs, Bocskor István, Bors Ábrahám, Imecs Aladár, Fodor Gáspár, Kovács Tamás, Nagy Galaczi János, Petres Elek, Petres Gyula, Sárossi Albert, Szőke Ágoston. Elégtelen 1: Biró Elek ós Fodor Gáspár nyelvi szempontból. A német dolgozatot kitűnően oldotta meg : — Jelesen: — Jól 4 : Bodó Lajos, Bors Ignác, Büchler Sándor, László Dénes. Elégségesen 8 : Bereczk Balázs, Biró Elek, Imre Jenő, Kovács Béni, Kovács Tamás, Nagy Galaczi János Petres Gyula, Szabó Dénes. Elégtelen 7 Bocskor István, Bors Ábrahám, Fodor Gáspár, Imers Aladár, Petres Elek, Sárossi Albert, Szőke Ágoston. A mértani dolgozatot kitűnően oldotta meg 2 : Bocskor István, Büchler Sándor. Jelesen 2: Bodó Lajos, Petres Gyula. Jól 4 : Imecs Aladár, Kovács Béni, Kovács Tamás, Nagygalaczi János. Elégséges 5 : Bereczk Balázs, Biró Elek, Bors Ignác, Imre Jenő, Petres Elek. Elégtelen 6 : Bors Ábrahám, Fodor Gáspár. László Dénes, Sárosi Albert, Szabó Dénes, Szőke Ágoston. A rajzolásból kitűnő 1: Büchler Sándor. Jeles 5: Bereczk Balázs, Bodó Lajos, Kovács Tamás, Sárossi Albert, Szabó Déni s. Jó 9 : Biró Elek, Bocskor István, Bors Ábrahám,

71 Fodor Gáspár, Imre Jenő, Imecs Aladár, László Dénes, Petres Elek, Petres Gyula. Elégséges 4 : Bors Ignác, Kovács Béni, Nagygalaczi János, Szőke Ágoston. Elégtelen : — Szépírásból kitűnő 1: Berenczk Balázs, Jeles 4 : Bocskor István, Büchler Sándor, Imecs Aladár, Szőke Ágoston. Jó 13: Biró Elek, Bodó Lajos, Bors Ignác, Bors Ábrahám, Fodor Gáspár, Imre Jenő, Kovács Béni, Kovács Tamás, Nagygalaczi János, Petres Elek, Petres Gyula, Sárossi Albert, László Dénes. Elégséges 1: Szabó Dénes. Elégtelen: — Ezek alapján a vizsgáló bízottság a jelentkező és az írásbeli vizsgákat kiállott 17 tanítójelöltet szóbeli tanképesítőre bocsátotta. A szóbeli tanképesítő a főtanfel ügyelő elnöklete alatt s a státus képviselője, a kir. tanfelügyelő, a tanári kar jelenlétében június 7., 8. 9-ik napján folyt le. Június 9-én az esti órákban a vizsgák véget értek. A tanári kar osztályozó értekezletre gyűlt össze és tárgyilagos szigorral állapította meg a végleges osztályzatokat, bevezette az anyakönybe és ennek alapján állította ki a 13 jelölt számára a tanítói oklevelet. Bereczk Balázs, Kovács Béni, Bocskor István, Kovács Tamás, Bodó Lajos, Nagygalaczi János, Bors Ignác, László Dénes. Büchler Sándor, Petres Gyula, Imecs Aladár, Sárossi Albertnek. A többieket: Szőke Ágostont, Petres Eleket, Imre Jenőt, Bors Ábrahámot, Szabó Dénest 3 h. javítóra utasította.

Tanképesítöi

gyakorlati

tanítás tétélei.

1. „Az angyalok." Káté tanítás az I. osztályban. 2. „Jákob és fiai." Bibliai oktatás a II. osztályban. 3. „Negyedik ágazat." Káté tanítás a III. osztályban. 4. „Az oltáriszentségről." Káté tanítás az V. osztályban. 5. A „k" hangjának ós betűjének ismertetése. 6. „A hálás fiú." Olvasmány tárgyalás a II. osztályban.

72 7. „Zrínyi Miklós/ Olvasmány tárgyalás a IV. osztályban. 8. „Eger ostroma." Történelmi olvasmány tárgyalás az V. osztályban. 9. A cselekvésszó. II. osztály. 10. A helyhatározó ismertetése III. osztály. 11. Az eredményhatározó IV. osztály. 12. A számla ismertetése. V. osztály. 13. A 7. szám egyedül való tanítása. I. osztály. 14. Számolás a 30—40 körében. II. osztály. 15. Összeadás közönséges törtekkel. V. osztály. 16. Ismertesse a könyvet beszéd- és értelemgyakorlat alapján. I. osztály. 17. Természetrajzilag ismertesse tanítványaival a cserebogarat. V. osztály. 18. „Az oszthatóság. Természettani tanítás az V. osztályban. 19. A délkeleti felföld hegyei és vizei. IV. osztály. 20. Tornatanítás kargyakorlatokkal. IV., V. osztály.

1905. szeptemberben főtanhatósági

engéllyel

írásbeli tanítóképesítőre bocsáttatott 31 jelölt. Nagy Lajos szabálytalanság miatt eltíltatott, maradt 30 jelölt: 1. Bakai Alajos, 2. Balog Zoltán, 3. Beke József, 4. Bors Ábrahám, 5. Csiszér Gábor, 6. Ferencz József, 7. Füleki Lajos, 8. Györgypál Károly, 9. Györké Árpád, 10. Hajnód Pál, 11. Illyés András, 12. Imecs Aladar. 13. Imre Jenő, 14. Király Ferenc, 15. Krasznai József, 16. Luka Jenő, 17. Molnár Ágoston, 18. Petres Elek, 19. Rácz Lajos, 20. Réner Lajos, 21. Rusz János, 22. Sántha Károly, 23. Sinka Károly, 24. Szabó Lajos, 25. Szász Simon, 26. Szőke Ágoston, 27. Varga Sándor, 28. Kálivoda Dezső, 29. Ciriák Jenő, 30. Páll Elek. Szóbelire nem bocsáttatott: Bors Ábrahám, Györké Árpád, Imecs Aladár, Imre Jenő, Molnár Ágoston, Petres Elek, Szőke Ágoston Czirják Jenő.

73

Az 1905. szeptember hóban képesített tanítók érdemjegyei.

A tanítójelölt neve

i-i Meny- -ti 4»i >> Q N>T3 o ö C nyls.s ü in > d 43* o "3 0 N o 2 -O >> s O aSD3 0011 •oj a 4> M N a 1 w> L* m c «9 8] ú K -fi "3 "3 •5? Já *3'Ö 3 >> - * 491 s é s £ 3•3 13 u "O N O- ©£ — aí fec '3 > 0) s 0 hl 'Ó? 81 1

43 ats « 03

«

O

60 a«j d 3 0 V .a N C>0 0 © SC 60 m43 43 cg 5 á o S îl 1O ti pH N a HO N tó N W 0 M Ő £H 09 £ w jQ E •O H 00 Bakai Alajos 4 5 4 4 4 1 4 4 3 4 3 3 2 1 19 2 2 3 u 3 3 4 Balog Zoltán 4 4 514 4 4 3 3 3 3 4 4 4 5 4 4 4 43 4! Beke József 4 4 4 3 4 3 4 4! 4 4 4 4 3 2 3 3 4 3 3 3 Csiszér Gábor 3 4 3 3 4 2 3! 4: 4! 4 4 4 4 3 3 2 3 3 3 3 3 4 4 3 3 3 3 3 2 4 2 4 5 Ferenc József 3 4 4 4 4 2 3 4!3 Füleki Lajos 3 4 3 4 4 2 2 42 3 4 3 2 3 4 3 3 2 2 3 Györgypál Károly 3 5 3 3 4 4 3 4i 51 3 4 2 3 3 4 4 4 4 3 4 Hajnód Pál 4 4 3 2 2 2 3 2 3 3 4 4 4 3 4! 4 13 Illyés András 3 4 3 3 3 3 4 4 0 3 4 3 3 2 2 3 2 3 2 3 2': 2 2! 4 4 4 4 4 3 3 4 3 4 2 3 3 4 3 2 10 Király Ferenc Krasznai József j —2 2 4 2 2 2 2! 4 3 1 112 2 3 3 2 2 2 2 Luka Jenő 3 4 4 4 4 2| 4 4j 4| — 4 4 2 2 2 3 4 3 3 2 3 Rác Lajos 3 4 4 3 3 2! 2 3 2[ —3 4 2 2 2 1 2 3 2 2 3 Réner Lajos 3 4 4 3 4 2! 1| 3 3j— 4 4 2 1 2 4 3 3 2 2 3 3 4 4 4 4 3; 3 5 4i 4 4 3 3 2 2 3 2 3 3 4 15 Rusz János Sántha Károly 2 4 3 3 4 2 2 3; 41 3 4 3 3 3 2 1 1 1 2 3 Sinka Károly 3 4 4 3 2 2; 2 4 4 3 4 3 2 2 2 2 3 3 2 4 Szabó Lajos 2 3 3 1 3 2: 3 3' 4 2 4 1 3 2 2 3 3 2 12 Szász Simon 3 2 3 _ 1 1 1 14! 1 43 44 42 23 23 21 21 21 21 22 23 3 4 4 4 4 4• 4 4 4 20 Varga Sándor Kalivoda Dezső 3 4 4 4 4 4 4í 5 4 _ 4 4 4 2 3 1 2 3 2 3 4 Pál Elek 2 4 4 3 4 4] 3; 2 4| 3 4 3 3 3 2 2 4 3 3 3 3

S-l

—

—

—

74

Berecz Balázs Bocskor István Bodó Lajos Bors Ignácz Béla 5 Büchler Sándor Bors Ábrahám Imre Jenő Imecs Aladár Kovács Béni 10 Kovács Tamás Nagygalaczi János László Béla Dénes Petres Elek Petres Gyula 15 Sárosi Albert Szabó Dénes Szőke Ágoston

X

cö

a

3 4 4 4 4 3 3 3 3 4 1 1 1 2 3 2 3 3 2 3 3 3 2 4 3 3 4 3 5 4 4 4 4 4 4 3 4 4 4 4 3 4 3 4 4 2 4 3 3 4 3 4 4 4 4 2 3 3 3 3 3 4 4 4 4 3 4 3 3 4 2 4 3 4 4 3 4 4 4 4 3 4 4 5 4

3 3 2 2 4 4 5 4 3 2 4 4 5 2 4 ő 5

3 4 2 2 4 4 4 4 3 3 3 3 4 3 3 4 4

4 4 2 2 4 4 4 4 3 9 3 3 4 4 3 4 4

I 1 || || f

|| || 09 ®

H

N •c? PS

4 3 3 3 2 4 4 4 4 3 3 1 1 2 2 2 2 2 2 4 1 3 2 4 1 5 3 4 4 3 4 4 4 4 3 2 2 4 4 3 2 3 3 2 4 3 3 2 3 2 2 4 3 3 4 3 3 4 3 3 4 4 5 4 3 2 3 4 3 3 3 2 4 3 2 4 4 3 3 2 4 4 4 3 4

Szépírás Ének Zene Testgyakorlat Próbatanítás

00

& >

Természettan Gazdaságtan


13 O u CD £

Német nyelv || Történelem || Hazai alkotmánytjl Földrajz || Mennyiségtan ||

A tanítójelölt neve

02 O To -fi

Neveléstan Okt. módszert.

|| ||

1906. junlus havában képesített tanítók érdemjegyei.

1 2 2 2 3 l 2 2 3 1 1 1 1

2 3 3 2 3 3 2 3 3 3 3 3 3 3 4 2

2 3 3 o 3 2 3 3

2 4 2 3 4 2 3 4 1 2 3 4 3 3

3 3

1 1 3 3 2 3 2

1

9

3 2 1 1 2 3 3 2 3 3 3

3 4 4 4 4 4 3 4 3 4 4 3

75 Kitűnő kántori oklevelet kaptak : Bodó Lajos, László Dénes. Sárosi Albert Jeles $erecz Balázs, Bocskor Jó Ferenc, Pál Vencel, Hajnód Pál. Fodor Gáspár, Kovács Elégséges Dragomér András, Kovács Tamás, Szabó Dénes.

A használt érdemjegyek magyarázata: A magaviselet jelzésére: 1 «= példás, 2 = dicséretes, 3 = jó, 4 = szabályszerű, 5 =•= rossz. A szorgalom jelzésére: 1 = ernyedetlen, 2 = kitartó, 3 = kellő, 4 =•= változó, 5 = semmi. Az előmenetel jelzésére : 1 = kitűnő, 2 = jeles, 3 = jó, 4 = elégséges, 5 elégtelen. Az irásaeli dolgozatok külső alakjának jelzésére : 1 «= szép, 2 = csinos, 3 = rendes, 4 rendetlen.

Szükséges tudnivaló az 1906—1907-ik tanévre. A csíksomlyói tanítóképző növendékeit az illem és fegyelmi ssaoályok a szünidő alatt is kötelezvén : bárhol töltsék a szünidőt, köteleztetnek a helybeli plébános uraknak magukat bemutatni, a szentmise-áldozaton és vecsernyén megjelenni, július 21-én és augusztus 15-én szent gyónást végezni szabadon választott gyóntatónak és az Oltáriszentséghez járulni. A jövő tanévre való beiratások szeptember 1-én lesznek az intézet igazgatóságánál. Iskolapénzt minden növendék a beiratás napján előre köteles fizetni; 19 koronát tandíj, értesítő és a tanárok nyugdíj ali^jAnak javára, 2 koronát előre a kézimunkára. A tanítóképző I. osztályára jelentkező növendékek szept. 1-én a felvétel idejére a következő okmányokkal kötelesek magnkat ellátni : 1. Keresztlevéllel, mely szerint 14-ik életévüket betöltötték. 2. Iskolai bizonyítvánnyal, mely szerint a gimnázium IV., reál- vagy polgári iskola IV. osztályát, vagy a felsőnépiskolát sikerrel elvégezték. 3. Orvosi bizonyítvánnyal, hogy a tanitói pályára alkalmasak. 4. Községi elöljárói bizonyítvánnyal, hogy a szülők képesek a taníttatás költségeit fizetni. Magántanulóknál az említett 4 okmányon kivül gróf Majláth Gusztáv Károly erdélyi püspök ur Őexcellenciájához címzett kérelem az igazgatósághoz terjesztendő be. Aug. 31-én d. e. fognak a javító vizsgák megtartatni.

7*—7*

Statisztikai kimutatás. I

II

||

A tanítójelölt létszáma, vallása; anyanyelve előképzettsége, származása és a szülők polgári állása.

i t t a Sg

kath. Rám.

a

Százalékokban

végén

viseletre

viseletre

42

aB

• 1

JS o

00

5

"o o.

3 M 00 o

=2 o N 00

OS

a

• •o

•o

II.

21 1 20 20 —

—

III.

26 2 24 26

-

IV.

20 1 19 20 —

—

—

93 6 86 93 26 —

—

48

a tanév

A

végén

növendékek megyék

előmenetelre

nézve

•s

-o

N 00 > ®

•3 N

1 9 10 3 —

(S h o N 39 >»

OJ 0)

-3 T3

2 co o

•s

N 00 00

CO £

3

N

4-34 3909

a ~x> & 9 W l -V

•o

1 2

X 13

43*44

13-03

—

—

50

10

—

—

833

—

—

20-82

17-38 21-72

8*33 33-32 49-98

—

20

5-26

15-78 52 60 2630

—

—

10-52 6312

2104

—

67 8 24 42 12 -

930

27-90 4884

—

—

16-28 3023

2093

3 10

5

—

13 95

a o a Ja N 00

a

X O

0) -a

SS

CC

•E 1

1 g

12-49 29-15

30

13 4 —

—

37-48 15 7 3 -

5-26 13

r

1—

gári

pol-

A

állása

növendékek

születési é v e

© Si

9 SJ

i o o N 10 CQ

© ţ© IC

Ö a

»3 2 s

£

—

—

—

—

—

—

—

—

32-56 61 18 5 1 1 -

CD

a

25

26 2 8 12 2 —

30

o fl £

AszQlAk

szerint

—

—

15

i

í)

születési

W 8-69 52 13 20 2 l 1 1 —

20

20

o

X &

21 4 4 10 2 —

1

« & 1 a o>

í

á -

J

a o

—

nézve

N 00

s

26 3 23 26 26 —

volt

•e «

M JX) X) s & > £ 1 3 0

kifejezve

helye

nézve

•o

I.

Pöösszeg:

Tanév

a

|

1

I Maradt

és magyar

elején beíratott I

A

tanév

Osztály

Z(

Sseoluokdoboka, Kolozs. |

*

E 16k4

O

•o

©

* "9 JA N

e

<

09

o f

2

9 09

5

Xa JA 6 S

J1 £ 4)

00

oá X QC

W

í 6

—

1-

-

20 —

2 3 3 14

-

-

1 8 3 10 5 —

i

oc X

íO X X

—

-

-

—

—

» X X

C» X X

X X X

<35 X X

cr. X

Oi X

C.

-

i

« x x

—

-

1

—

-

1 1

1—

1 8 9 7 1

3

5 8 2—

2 8 6 6 2 1—

4 1 14 1 1 2 2 2 7 4 2 -

421

7 58 6 1 3

2

—

—

5 16 14 21 19 10 1

80 Aug. 29. 30-án a magántanulók Írásbeli, aug. 31-én szóbeli vizsgálata. A magánvizsgákért fizetendő díj: az I. osztályban 30 kor., a II. osztályban 32 kor., a III. osztálybau 34 korona. A tanképesítésnél fizetendő dij: magántanulók és más intézeteknél végzett tanítójelöltek fizetnek 40 koronát; rendes tanulók és intézetünknél végzettek20 koronát; oklevél és bizonyítványért 2 koronát. Szeptember 4-én reggel 8 órakor ünnepélyes „Veni Sankte", törvény olvasás, az előadások megkezdése.