ÉRKEZETT 2012 OK112
'"»ti íÍ?j’
ORSZÁGOS KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMESZETVEDELMI ÉS VÍZÜGYI FŐFELÜGYELŐSÉG r
> * '
'
^ /* "KTVF KOZpOfttí Jfaato
Iktatószám: Üevintézőügyintéző.
14/1177-5/2012. ár, Jénev Ajadrea
Fárgy:.
Mezőker Kft. vízjogi köti .... ^ — ... ■•‘»..«.«n.,,.™ öes.:santa Ősszf-FVO . “ ¡•■WJ
„ ,..-w „• . ... Kn& SxwByi ■ Petercsák Béatrjx
Az AJsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 19322-9-, 2/2012. számú határozatát a Mezőker Kft. (6710 Szeged-Szentmihály, Központi major III. kerület 2090/27.) fellebbezése alapján felülvizsgáltam. Határozat Az elsőfokú határozatot helybenhagyom. Határozatom ellen államigazgatási úton további jogorvoslatnak helye nincs, annak felülvizsgálatát ^ jogszabálysértésre hivatkozással - a közléstől számított 30 napon belül a Szegedi Törvényszékhez címzett, de az elsőfokú hatósághoz 3 példányban benyújtott keresettel lehet kérni. A bíróság a pert tárgyaláson kívül bírálja el, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart Az ügyfél a tárgyalás tartását a keresetlevélben, illetve az alperesi ellenkérelem kézhezvételétől számított nyolc napon belül írásban kérheti. Indokolás Az Aisó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (a továbbiakban: Felügyelőség) 19322-9-2/2012. számú határozatával a Mezőker Kft-t (a továbbiakban: Kit.) kötelezte a szennyvíz-kibocsátási tevékenységének felfüggesztésére a szennyvízkezelés engedélyezett módon történő megoldásáig a határozat jogerőre emelkedésétől számított azonnali határidővel. A határozat ellen a Kft. törvényes határidőn belül, a jogorvoslati eljárás illetékét leróva fellebbezést terjesztett elő, melynek indokai a következők. Előadta, hogy 2002-ben kezdett el zöldségek tisztításával és csomagolásával foglalkozni a Szentmihályi Új Élet Kft-től (a továbbiakban: Új élet Kft.) bérelt munkacsarnokban. A Felügyelőség 2009. október 9-én szakhatósági állásfoglalásában hozzájárult az Új Élet Kft. tevékenységének bővítésére kért működési engedélyéhez. (L sz. melléklet) A szennyvíztisztítás úgy történt, hogy a szárító üzem által működtetett ülepítő- és szűrőberendezés igénybe vételével bocsátották a szennyvizet a baromfifeldolgozó üzem által működtetett szennyvízcsatornába, amely ellenőrzötten a mögötte lévő szikkasztó tóba bocsátotta a szennyvizet, a baromfivágó
u / a r \ u A r c T Q f tA O T n l r l h Q t A í íí f v ( i n \ ; h n
f /
szennyvizével együtt. Előadta továbbá, hogy a Felügyelőség a Szeged-Szentmihály Központi Major zöldségfeldolgozó üzemben védőgázos csomagolású tisztított zöldségek előállítására vonatkozó működési engedélyéhez szakhatóságként hozzájárult. (3. sz. melléklet.) Szakhatósági állásfoglalásában a Felügyelőség kikötésként - többek között - előírta, hogy a kiépülő közcsatorna hálózatra rá kell kötni a szociális és technológiai szennyvizet. A közcsatorna megépítésére 2006-2007-ben került sor, ekkor az üzem a telép szennyvízkibocsátásának lA részét adta. A rossz gazdasági helyzet miatt sem az Új Élet Kft, sem a telepen működő többi szennyvízkibocsátó részéről nem jelentkezett igény a szennyvízprobléma közös megoldására. Az Új Élet Kit. felszámolása 2008-ban kezdődött meg. Elsőként a baromfifeldolgozó került értékesítésre, amit a Napsugár-Trade Kft. vásárolt meg, aki vállalta a szennyvízbefogadó tó kezelésének továbbvitelét. A Kft. 2009, augusztus 13-án megvásárolta az Új Élet Kft-től az addig bérelt zöldségfeldolgozó üzemet. (4. sz. melléklet) Az adásvételi szerződésben az szerepel, hogy „a technológiai szennyvíz á Szentmihályi Új Élet Szövetkezet tulajdonában, a Napsugár-Trade Kft. kezelésében lévő oxidációs tóban kerül átvételre a szennyvíz-kibocsátási határértékek megfetet&sege esetén. ” A Napsugár-Trade Kft. nem jelzett problémát az átvett szennyvíz minőségével kapcsolatban. Előadta, hogy nem volt tudomása arról, hogy az oxidációs tó nem rendelkezik vízjogi üzemeltetési engedéllyel és a rendelkezésére álló iratok alapján j oggal feltételezte, hogy a keletkező szennyvíz elhelyezési jogszerű. A fennálló probléma megoldásával kapcsolatban szükségesnek tartja a közcsatornára történő rákötést A Napsugár-Trade Kft~vel együttműködve törekednek a probléma megoldására, erről jegyzőkönyv is készült. (5. sz. melléklet) A beruházáshoz szükséges pénzt pályázat útján kívánják megszerezni, a kivitelezés 3 évet venne igénybe. Előadja továbbá, hogy 40 embert foglalkoztat zöldségfeldolgozó üzemében, hosszú távú szerződései vannak és 5 éves lejáratú támogatást vett igénybe 2008-ban az MVH-tőL Fentiek alapján kérik, hogy 3 évig biztosítsa neki a környezetvédelmi hátóság a szennyvíz jelenlegi módon történő elhelyezését az engedélyezett módon történő elhelyezés 3 éven belüli megoldására való kötelezés mellett. A másodfokú eljárás során a rendelkezésemre álló iratok alapján a következőket állapítottam meg. Az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság 72.191/1993. számú határozatában vízjogi üzemeltetési engedélyt adott az Új Élet Mgtsz-nek arra, hogy a központi major termálkút}ait és a 6,5 ha-os növényháztelepet fenntartsa és üzemeltesse. A Felügyelőség 11.233-1-13/2006. számú határozatában az Új Élet Kft. részére a Központi Major telepre vonatkozó részleges környezetvédelmi felülvizsgálat alapján működési engedélyt adott. Az engedélyben megállapításra került, hogy a zöldségszárításból, a baromfifeldolgozásból és a hobbiállat eledel gyártásából keletkező technológia szennyvíz az oxidációs tóba kerül bevezetésre. Megállapította továbbá, hogy az oxidációs tó a létesítési engedélytől eltérően került megvalósításra és nem rendelkezik üzemeltetési engedéllyel, emiatt az arra vonatkozó kérelem benyújtására kötelezte a Felügyelőség az Új Élet Kft-t. Az engedélyben környezetvédelmi
intézkedések megtételének szükségességét rögzítették, melyek jelentős része azóta sem valósult meg, a módosított teljesítési határidők lejártak. Az Új Elet Kft felszámolásának megkezdését követően az oxidációs tó használati joga átadásra került a Szentmihályi Új Élet Szövetkezettől a Napsugár-Trade Kft. részére, írásbeli megállapodás alapja^ azonban megállapítható, hogy a megállapodást a felek aláírták, de nem dátnmozták. A megállapodásban rögzítésre került hogy „a használatijo g átadásától kezdődően a használatba vem felelős az oxidációs té -elffíréSök szW i^M Űk^idéséért.,/'; valamint „a használati jog átadó átadja, míg használatba vevő átveszi a 1/1. pontban meghatározott oxidációs tó használati és kezelési jogát a jelen szerződés aláírásával egyidejűleg. ” A szerződés dátumozásának hiánya miatt azonban nem állapítható meg egyértelműen, hogy jelenleg ki az oxidációs tó használója/kezelője. A Felügyelőség 19322-3-1/2Ű0ÍL számilhatározaMval vízjögi üzemeltetési engedélyt adott az Új Élet Kft-nek arra, högy a Triász’ 96 Kft. (6600 Szentes, Somogyi B. u. 3/a) által készített V38/2007. sz. tervek valamint az engedély előírási alapján a Szeged 02092 hrsz. és 02088/26 hrsz. alatti területen megvalósult monitoring rendszer vízilétesítoényeit fenntartsa és üzemeltesse. A Felügyelőség 19.322-4-4/2009. számú határozatával a 19322-3-1/2008. számú vízjogi üzemeltetési engedélyt a Napsugár-Trade Kft. (6311 Öregcsertő, Kültelek 18.) nevére átírta. A Napsugár-Trade Kit. vízjogi üzemeltetési engedély kiadása iránti kérelmet nyújtott be a Felügyelőségre 2011. március 2-án. A Felügyelőség 2011. augusztus 30-án helyszíni ellenőrzést tartott a Napsugár-Trade K ft Szeged-Szentmihály Központi Majorban lévő telephelyén, a Szentmihályi Új Élet Szövetkezet tulajdonában lévő oxidációs tónál és az Új Élet Kft. korábban tulajdonában lévő telephelyén valamint az oxidációs tónál. A helyszíni ellenőrzésekről 19322-6-4/2011.; 19322-6-5/2011.; és 19322-6-6/2011. számon jegyzőkönyv készült. A Felügyelőség 19322-5-9/20! 1. számú határozatával a Napsugár-Trade Kft. SzegedSzentmihály Központi Major baromfifeldolgozó üzem szennyvízelhelyezésére vonatkozó vízjogi üzemeltetési engedély kiadására irányuló kérelmét -figyelemmel a helyszíni ellenőrzésén tett megállapításokra is- elutasította. Az elutasítás indokai között szerepel, hogy a tó műszaki és környezeti állapota nem ismert és sem a tulajdonviszonyai, sem a tó jelenlegi földhivatali ingatlan-nyilvántartás szerinti művelési ága nem teszi lehetővé a vízjogi üzemeltetési engedély kiadását. A tó nem oxidációs tóként üzemel, a tóban ténylegesenszennyvízszikkasztás történik, mivel a befogadó Gyálai Holt-Tiszába 1993 óta nem történt átemelés. 2011. október 4-én helyszíni ellenőrzést tartott a Felügyelőség a Kft. Szeged-Szentmihály Központi Majorban lévő telephelyén, amelyről 19322-6-11/2011. számon jegyzőkönyv készült A jegyzőkönyv megállapításai szerint a technológiai szennyvizet egy rácshengeres szennyvízelőtisztító műtárgyon és szűrőberendezésen átvezetve előtisztítják, ezután a központi
major szennyvíz- és csapadékvíz elvezető rendszerére csatlakozik és az oxidációs tóba kerül bevezetésre. A Felügyelőség 2011. december 12-én kelt, 19322-9-1/2011. számú iratában értesítetté a Kfi-t arról, hogy kötelezési eljárást indított, mivel a 2011. október 4-én tartott helyszíni ellenőrzés során megállapították, hogy az oxidációs tó nem rendelkezik vízjogi üzemeltetési engedéllyel. A Napsugár-Trade Kit. 2011. december 20-án kelt nyilatkozatában tájékoztatta a Felügyelőséget arról, hogy 2012. március 1-től az oxidációs tavat nem kívánják üzemeltetni, a technológiai A Felügyelőség 19322-7-2/2012. számú határozatában kötelezte a Napsugár-Trade Kft-t a Szeged, 02088/26 hrsz,-ú és...02092 hrsz.^ú ingatlanokon lévő oxidációs, tóba történő szennyvízelvezetés megszüntetésére 2012. március 1-tőL A Felügyelőség 19322-9-2/2011. számú - jelen másodfokú eljárás során felülvizsgált határozatával kötelezte a K ít-t a szerniyvíz-kibocsátási tevékenységének felfüggesztésére a szennyvízkezelés engedélyezett módon történő megoldásáig a határozat jogerőre emelkedésétől számított azonnali határidővel. Felszíni vízvédelmi szem ponttól a következései állapítottam meg,, A felszíni vizek minősége védelménekszabályairól szálé 220/2004. /V II 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Fvr.) vonatkozó rendelkezései: 5, § (1) Tilos a felszíni vizekbe, illetve azok medrébe bármilyen halmazállapotú, vízszennyezést okozó anyagotjuttatni, az engedélyezett vízilétesítményen bevezetett a) határértéknek megfelelő, . y b) határérték alatti e rendelet alapján engedélyezett kibocsátások kivételévelí(2) Használt, illetve szennyvizet közvetlenül vagy közvetve felszíni vízbe kibocsátó létesítmény létesítéséhez, bővítéséhez, illetve a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvényben meghatározott jelentős változással járó fejlesztéséhez, valamint a működésének megkezdéséhez és működtetéséhez»a létesítményt engedélyező hatóságok engedélye szükséges. Az oxidációs tóból történő Gyálai Holt-Tiszába történő bevezetés a fenti engedélyköteles tevékenységek közé tartozik. A Gyálai Holt-Tiszába történő bevezetésre vonatkozóan a Floratom Kit. rendelkezik vízjogi üzemeltetési engedéllyel (72.191/1993., 19830-2-1/2005., 19830-2-3/2006.), melyekben azonban nem szerepel az oxidációs tóból való időszakos átemelésből származó bevezetés engedélyezése. A rendelkezésemre álló helyszínrajzokból nem állapítható meg, hogy az oxidációs tóból történő átemelt szennyvíz vezetéke hol kapcsolódik a Floratom Kit. nyomóvezetékéhez.
/ A 2004-ben készült, az oxidációs tó részleges környezetvédelmi felülvizsgálatára vonatkozó dokumentum az oxidációs tó fölösleges vízmennyiségének a Gyáiai Holt-Tiszába történő bevezetését tartalmazza, és a felülvizsgálat alapján kiadásra került 11.233-1-13/2006. sz. Új Elet K ft működési engedélyében is ez került rögzítésre. A határozatban előirt környezetvédelmi intézkedések között szerepel, hogy ^ tisztított szennyvíz felszíni vízbe történő közvetlen bevezetésére engedélykérelmet és dokumentációt kell benyújtani a felügyelőségre, melynek előírt határideje a határozat jogerőre emelkedésétől számított 60 nap volt Az önellenőrzési terv benyújtására ugyanaz a határidő keralt rögzítésre, melyek egyike sem került megvalósításra. Az Fvr, fent hivatkozott, az engedélyezésre vonatkozó előírásai nem teljesülnek. A vízgazdálkodási hatósági jogkor gyakorlásáról szóló 72/1996, (V. 22.) Korín, rendelet (a továbbiakban: 72/1996. K r) vonatkozó rendelkezései: 3. § (6) Á vízjogi letesítesvMgédély azabbanmegkaíámzoítj&gokgyakQŰása és kötelezettségek teljesítése mellett feljogosít az engedélyben meghatározott vízimünka elvégzésére, vízilétesítmény megépítésére, dé a vízhasználat gyakorlásához, illetve a vízilétesítmény használatbavételéhez, üzemeltetéséhez szükséges vízjogi üzemeltetési engedély, vagy a jogszabály szerint szükséges egyéb hatósági engedély megszerzésének kötelezettsége alól nem mentesít. Az oxidációs tó rendelkezik ugyan, vízjogi létesítési engedéllyel, azonban annak megléte a 72/1996. Kr. fent idézett rendelkezése szerint nem jogosít fel az üzemeltetésre. Az Fvr. szerint: 25. § (1) A szennyvízkibocsátással, közcsatornába vezetéssel kapcsolatos környezetvédelmi követelményeket a kibocsátó számára a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény és a vízgazdálkodásról szóló törvény szerinti engedélybens illetve azok hatálya alá nem tartozó tevékenység esetén a felügyelőség által kiadott külön engedélyben kell meghatározni. A Kft. csomagolt leveszöldséget és salátaféléket gyárt!. A vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII: 25.). KvVM rendelet 6. fej ezete tartalmazza »a gyümölcs- és zöldségtermékek előállítása során kibocsátásra kerülő szennyvíz minőségére vonatkozó technológiai határértékeket felszíni vízbe történő bevezetés előtti helyre megállapítva. Az Fvr; 25. §~a alapján a Kft-nek engedély kiadását kellett volna kérnie a szennyvíz kibocsátására vonatkozó környezetvédelmi követelmények megállapítása érdekében. A 72/1996. Kr. szerint: 3. § (12) A felügyelőség engedélye szükséges - a külön jogszabály szerinti építőipari műszaki engedéllyel, vagy CE megfelelőségi jelöléssel rendelkező szennyvízkezelő berendezések kivételével - a szennyvíz és a csapadékvíz tisztításához, előtisztításához és elhelyezéséhez szükséges berendezés létesítéséhez, a használatbavételéhez, üzemeltetéséhez- A felügyelőségtől elvi vízjogi engedély kérhető a létesítmény tervezését megelőzően.
A 72/1996. Kr, 3. § (12) bekezdése szerint a kibocsátásra kerülő szennyvíz tisztítása, előtisztítása a Felügyelőség engedélye alapján létesíthető, üzemeltethető. A 2011. október 4-én készült jegyzőkönyv szerint a K ft a szociális szennyvizeket 1 db. zárt és 1 db. szikkasztó tárolóban gyűjti, és szükség szerint elszállítja. Azonban a szociális szennyvíz elszikkasztása nem tekinthető megfelelőnek, mivel az tisztítás nélkül szennyező anyagokkal terheli a felszín alatti vizeketTekintettel arra,; hogy nem magánszemély által keletkező háztartási jellegű szennyvíz elszikkasztása történik, a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII■21.)' Korm. rendelet 13. §-a szerinti engedélyezés hatálya alá tartozik. A Kft. azonban erre sem rendelkezik engedéllyel . Fentiek szerint a Kft. elmulasztotta a szennyvíz kibocsátásával kapcsolatosan á jogszabályok áljai meghatározott engedélyek beszerzését. A 2011. augusztus 30-i, Szentmihályi Űj Élet Szövetkezetnél történt felügyeiőségi ellenőrzés jegyzőkönyve szerint a Floratom Kft. nyomóvezetékére utoljára 1993-ban csatlakoztatták az oxidációs tóból történő szennyvízelvezetést Erre alapozottan azonban megállapítható, hogy az oxidációs tóba kerülő szennyvizek elszikkasztásra kerülnek A fellebbezésben foglaltak szerint a Napsugár-Trade Kft-vel közösén kívánják megvalósítani a szennyvíz közcsatornába vezetését, azonban a Napsugár-Trade Kft. 2011. december 20-án kelt nyBatkozata szerint a szennyvizet a jövőben elszállíttatja, A Napsugár-Trade Kft. ellentmondásos, nyilatkozatai alapján nem állapítható meg egyértelműen annak szándéka a szennyvíz vonatkozásában* 1 A Napsugár-Trade Kft-t a felügyelőség a 19322-7-2/2012. sz. határozattal kötelezte az oxidációs tóba történő szennyvízelvezetésének megszüntetésére. A telephely belső csatornahálózatába tehát szennyvíz nem vezethető. A K ft kérése a szennyvízelvezetés jelenlegi módon történő elhelyezésének további 3 évre történő engedélyezésére nem megalapozott tekintettel arra, hogy a Felügyelőség a 2004 november 29-én kelt, 20077-1-1/2004. számú szakhatósági állásfoglalásában kikötésként előírta, hogy „a kiépülő közcsatorna hálózatra rá kell kötni a szociális és technológiai szennyvizeket ”, a fellebbezésben foglaltak alapján a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése 2006-2007-ben indult. Mindezek alapján megállapítható, hogy a kötelezettség keletkezése óta eltelt 8 év elegendő kellett legyen a Kft. részére arra, hogy a technológiai szennyvíz engedélyezett módon történő elhelyezéséről gondoskodjon. Fentiek alapján a Kit. tevékenységét csak abban az esetben folytathatja, amennyiben a hatályos jogszabályok előírása szerint oldotta meg szennyvíz elhelyezését, és a Felügyelőség azt engedélyezte.
Felszín alatti vízvédelmi szempontból a következőket állapítottam meg. A központi major területe a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: favR.) 7. § -a és 2. számú melléklete alapján, valamint a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvYM rendelet szerint a felszín alatti víz szempontjából kevésbé érzékeny terület, az oxidációs tó területe (Matv-Subasai csatorna eredeti medre) érzékeny terület. Az oxidációs tó a Maty-Subasai csatorna eredeti medrének, 907 fin hosszon, gátakkal körülhatárolt, 02088/26 és 02092 hrsz. alatti szelvénye. A csatorna 1+873 - 2+780 km szelvények közötti szakasza - vízjogi létesítési engedély birtokában - új nyomvonalra került áthelyezésre. * . Az oxidációs tóba vezetett, előtisztított szennyvíz a rendelkezésre a ló laboratóriumi vizsgálati jegyzőkönyvek alapján a favR. í. számú melléklete szerinti szennyező anyagokat (veszélyességük alapján-^ K2 mmősMsíI anyagokat) tartalmaz (ammónia, foszfor, az oxigénháztartásra kedvezőtlen hatással lévő anyagok, melyek olyan paraméterekkel mérhetők, mint a BŐI és KOI). A rendelkezésre álló dokimientumokból megállapítható, hogy a tárgyi telephely területén keletkező, előtisztított technológiai szennyvizek oxidációs tóba való bevezetésével szennyvíz szikkasztás, ezáltal pedig favR. szerinti szennyező anyagok felszín alatti vízbe történő közvetett bevezetése valósul meg. A favR. szerint: 13. § (1} Szennyező anyag a) elhelyezése, b) a földtani közegbe történő közvetlen bevezetése, • c) a felszín alatti vízbe történő közvetett bevezetése, beleértve az időszakos vízfolyásokba történő bevezetést is, d) a felszín alatti vízbe történő közvetlen'bevezetése engedélyköteles tevékenység. (5) A z engedélyköteles tevékenység folytatójának az (1) bekezdésben szereplő engedély megszerzése céljából elővizsgálatot kell végeznie. Ennek keretében vízfolyásba történő bevezetés esetén vizsgálni kell a vízfolyás időszakosságát is. (6) A hatóság az elővizsgálat eredményeire támaszkodó, e rendelet 4. számú melléklete szerinti kérelem alapján dönt az /engedély kiadása felőL 14. § (1) A z engedélyező hatóság a 13. § (1) bekezdés szerinti engedélyben, - ha a felügyelőség a 13. § (1) bekezdése szerinti engedélyezési eljárásban szakhatóságként vesz részt a felügyelőség szakhatósági állásfoglalásában előírja a tevékenység folytatásának az 5. számú melléklet szerintifeltételeit, így különösen:
a) a bevezetés módjára, a környezetvédelmi megelőző intézkedésekre, a műszaki védelemre, a tevékenység nagyságára, folytatására, továbbá az ellenőrzésre, a dokumentálásra, az adatszolgáltatásra, a monitoringra vonatkozó előírásokat; b) a kibocsátási határértékeket, egyéb kibocsátási paramétereket, a (B) szennyezettségi határértékeket, (D) kármentesítési céMllapot határértékeket, adott telephelyre vonatkozóan az (E) egyedi szennyezettségi határértékeket meghatározva azt is, hogy az előírt értékeket a földtani közeg, illetve a felszín alatti víz mely részén kell betartani figyelembe véve a szennyezőanyag felszín alatti környezetben váló lehetséges mozgását is. 15. § (1) Á felügyelőség a környezetvédelmi engedélyt, valamint az egységes környezethasználati engedélyt illetve az engedélyező hatóság a 12. § (1) bekezdésében és a 13. § (1)bekezdésében foglalt engedélyt (a továbbiakban: engedély), - ha a felügyelőség a 13. § (1) bekezdése szerinti engedélyezési eljárásban szakhatóságként vesz részt - a felügyelőség Szakhatósági állásfoglalását, továbbá a környezetvédelmi működési engedélyt akkor adja meg, ha a kömyezeü- -adoUságoky-tméke}iység- eÜen&rzöttsége, továbbá a fennálló Összes többi körülmény együttes vizsgálata azt mutatja, hogy az e rendeletben foglalt kötelezettségeik betartása biztosított. A tárgyi telephely szennyvíz előtisztítására, elvezetésére szolgáló műtárgyai, csapadékvíz elvezető rendszere, valamint az azokat befogadó oxidációs tó vízjogi létesítési engedély birtokában valósultak meg, vízjogi üzemeltetési engedéllyel azonban nem rendelkeznek. Az oxidációs tóba kibocsátott' szennyvizek felszín alatti vizekre gyakorolt hatásának nyomon követése céljából 3 db figyelőkút létesült. A kutak vízjogi üzemeltetési engedélye a Új Élet Kft. részére, 19322-3-1/2008. számon került kiadásra. A z engedély 19322-4-4/2009. számon a Napsugár-Trade Kft. részére átírásra került A Felügyelőség tájékoztatása szerint az üzemeltető részéről 2008 óta nem történt a kutak vízminőségére vonatkozó adatszolgáltatás. Ugyanakkor az oxidációs tó felülvizsgálata során mélyült fúrásokban 2004-2005. évek között a talajvíz ammónium-tartalma 0,54 - 14 mg/l közötti, foszfát-tartalma 1,4 - 21,6 mg/l volt. Tekintve, hogy az ammónium jelenléte a talajvízben friss szerves szennyeződésre utal, megállapítható, hogy az oxidációs tóba kibocsátott szennyvíz vízminőségre gyakorolt hatása a talajvízben kimutatható. A szennyvizek szikkasztására - szennyező anyagok felszín alatti vízbe történő közvetett bevezetésére - vonatkozó engedély és engedélyezett befogadó hiányában a Kft. oxidációs tóba történő szennyvíz-kibocsátása (a szennyvízkezelés engedélyezett módon történő megoldásáig) nem engedélyezhető.
Természetvédelmi szempontból a következőket állapítottam meg. Az oxidációs tó a Maty-Subasai-csatoma eredeti medre, az országos ökológiai hálózat része, temiészeti terület, valamint a Gyálai-Holt-Tiszával, mint befogadóval együtt helyi védelemre tervezett terület. Ezek a területek Tekintettel arra, hogy az oxidációs tó vízjogi létesítési engedéllyel rendelkezik ugyan, viszont vízjogi üzemeltetési engedéllyel nem, és a tó kialakítása sem a vízjogi létesítési engedélyben foglaltaknak megfelelően történt, így a tó jelenlegi környezetvédelmi, természetvédelmi állapota, kihatása nem ismeri. ; ' Fentiekre tekintettel az elsőfokú határozatot, mint jogszerűt és megalapozottat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Két.) 105.§ (4} bekezdése alapjánkelybemhagytam. Határozatom; bírósági felülvizsgálatának lehetőségét a Két 109.§ (1) bekezdése biztosítja, a Szegedi Törvényszék illetékességét a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 326.§ (4) bekezdése alapján állapítottam meg. A keresetlevél benyújtásának helyét és idejét a Pp. 330. § (2) bekezdése határozza meg. A tárgyalás tartása iránti kérelem lehetőségéről való tájékoztatás a Pp. 338.§~án alapúi. Budapest, 2012. október 4.
Tolnai Jánosné Dr. főigazgató megbízásából
Dr. Szabó Csilla s.k. mb. főosztályvezető Kapják: 1.Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 2.HNYR 3. Irattár Az elsőfokú hatóságon keresztül értesül: 1. Mezöker Kft. (6710 Szeged-Szentmihály, Központi Máj or Pf. 1.)
