ERDÉRT Sillabusz – Információs segédanyag a fával dolgozóknak
7. fejezet Tartók, nyílászárók, tetőszerkezetek, fólia
7.1.TARTÓK 7.1.1. Egyszerű hagyományos tartók 7.1.1. 1.Tömörfa tartók A természetes faanyag méreteit általában nem meghaladó – vagy esetleg a hossztoldott anyagból előállított – tömörfa elemek. Önálló szerkezetként való alkalmazásuk a kitermelt faanyag méreteinek folyamatos és egyértelmű csökkenésével, a minőség romlásával, az árak emelkedésével összefüggésben mindinkább csökken. Ennek ellenére, mai napig jelentős szerepük van az egyszerűbb épületek és építmények, illetve a kisebb fesztávolságú szerkezetek (pl.: fedélszékek) esetében, valamint az egyes összetett szerkezeti megoldások (pl.: rácsos tartók) kialakításánál. Az elemméretek rendszerint szabványosak, illetve a szükséges megmunkálással a szabványméretekből kialakíthatók (pl.: gyalulási túlméret). Hosszméretük eléri a 13m-t.
Gyalult gerenda
KVH-Konstuktionvollholz (hossztoldott épületfa)
Hengeres formában – kérgezett állapotban, esetleg körmarón történt megmunkálás után: tetőszéki elemek (főként szarufa), oszlopok, állvány tartozékok (ún. provizóriumok), falelemek (pl.: boronafal), stb. céljára alkalmas. Bárdolt elemek (gerenda) alkalmazása ma már eléggé ritka. Esetenként tetőszéki elemek, födém tartók vagy falelemek céljára – esetenként régi épületek felújításakor – előfordul. A fűrészelt választékok (gerenda, palló, deszka, heveder, léc) alkalmazása a leggyakoribb. Egyszerűbb szerkezetek és alacsonyabb esztétikai igény esetén szőrös (fűrészelt) felülettel is alkalmazásra kerülnek. Magasabb műszaki és esztétikai követelmények mellett gyalult, esetleg profilra munkált és felületkezelt kivitelben használatosak.
A természetes tömör faanyagú szerkezeti elemek beépítésekor esetenként különféle kapcsolóelemek is alkalmazásra kerülhetnek. Ez főként oldható kapcsolatot jelent és nem azonos a dimenziónöveléssel.
www.faaruhaz.hu
ERDÉRT Sillabusz – Információs segédanyag a fával dolgozóknak
7.1.1.2. Alacsony gerincű tartók Több szelvényelemből épülnek fel. Kivitelük lehet T vagy I szelvényű, illetve összetett illetve kazettás vagy szekrényes felépítésű. A kész tartó alkotóelemei közötti kapcsolat lehet: szögezett, szögezett-ragasztott, vagy ragasztott kivitelű. Általában fűrészelt felületű elemekből készülnek, bar magasabb esztétikai követelmények esetenként a gyalult anyag alkalmazását is indokolhatják. Külföldi szabványokban vagy a gyakorlati alkalmazásban számos további változat előfordulhat.
I-tartó
I-tartók
I-tartó
7.1.1.3. Magas gerincű tartók Készülhetnek I –tartóként és kazettás vagy szekrényes kivitelben. Az övelemek alapanyaga I.- II. szilárdsági kategóriájú fűrészáru. A gerinclemez anyaga lehet egymást keresztező kétrétegű szögezett kapcsolatú palló vagy deszkázat, illetve rétegelt falemez. A gerinclemez elemeit csak a tartó tengelyére merőleges irányú csatlakozással – rétegelt falemez illetve heveder rálapolással ragasztva – szabad toldani. A toldás helyét a maximális igénybevételi zónán kívül kell megválasztani. A kazettás (szekrényes) változat csak rétegelt falemez gerinccel készülhet.
7.1.2. Ragasztott tartók Ragasztott tartók sokféle változatban készülnek. A gyakoribb megoldások: - Rétegelt-ragasztott tartók - Üreges, beforgatott szelvényű tartók illetve elemek - Gerinclemezes ragasztott tartók - Rácsos ragasztott tartók - Szögezett-ragasztott kivitelű tartók.
www.faaruhaz.hu
ERDÉRT Sillabusz – Információs segédanyag a fával dolgozóknak
7.1.2.1. Ragasztott tartók A ragasztott tartók készülhetnek:
tömör négyszög-szelvénnyel I- szelvénnyel, ahol vízszintes rétegelés esetén a tartógerinc szélességi mérete (vastagsága) > 60mm kazettás (szekrényes) vagy összetett szelvényű kivitelben (alkalmazását indokolhatják tűzrendészeti követelmények) esetleg körszelvényű kialakítással. A vízszintes rétegfelépítés tekinthető dominánsnak, de esetenként függőleges réteg-felépítésű elemek is készülnek. A rétegelt ragasztott tartó vagy tartóelem legalább három párhuzamos rostirányú rétegből (lamellából) épül fel. A beépítés helyén uralkodó klímaviszonyok függvényében három alkalmazási vagy igénybevételi osztályt különböztetünk meg (1., 2., 3.).
Íves kialakítású tartók esetén a különböző szabványok a hajlítás megengedett legkisebb sugara és az alkalmazható lamella vastagság maximális értéke közötti összefüggésekre vonatkozóan is előírásokat tartalmaznak.
Minőségét tekintve 2 csoportba soroljuk: látható és ipari minőség.
rétegelt ragasztott tartók (RRT)
ragasztott tartó hossztoldás (lapolás)
íves ragasztott tartók
7.1.2.2. Szöglemezes rácsos tartók A szöglemezes rácsos tartók esetében a hagyományos rácsos tartókhoz viszonyítva eltérést jelent, hogy
a felhasználható alapanyag (fűrészáru) mérete és minősége pontosan meghatározott illetve behatárolt a kapcsolatok kialakítását és erőátadását szöglemez biztosítja a gyártás meghatározott technológiai előírások alapján történik rendszeres ellenőrzés, illetve felülvizsgálat mellett.
www.faaruhaz.hu
ERDÉRT Sillabusz – Információs segédanyag a fával dolgozóknak
A szöglemez általában speciális horganyzott acél felhasználásával készül úgy, hogy a „szögeket” három oldalról körbe vágják és a negyedik oldal mentén a lemez síkjából, arra merőlegesen „kihajtogatják”. Kivételesen készülhet a szöglemez korrózióálló acélból a lemezen áthatoló szögkialakítással, esetenként pedig műgyantába ágazott kétoldali szöglemez alkalmazására is sor kerülhet (pl.: MENIG-lemez).
Sokféle szöglemezes rendszer használatos, nálunk leginkább a GANG NAIL-t és annak utánzatait használják. A szögelemez alkalmas húzó-, nyomó-, és nyíró igénybevételek felvételére illetve átvitelére. Szöglemezzel csak azonos vastagságú elemek csatlakoztathatók. A csatlakoztatás egyoldali szöglemezek esetén tompa illesztéssel, kétoldali lemezek esetében átfedéssel történik. Csak ellenőrzött illetve minősített szöglemezt szabad alkalmazni! A szöglemezes rácsos tartóknál szokásos fesztávolságok: 6-30 m. A szöglemezes tartók „alakgazdagsága” elmarad a hagyományos tartók mögött. Általában a párhuzamos övű, a háromszög és trapéz alakú változatok kerülnek alkalmazásra. A faházak fedélszerkezeteihez kifejlesztettek egy speciális szerkezeti megoldást, mely lehetővé teszi a tetőtér beépítését. Ezeket a tartókat gyakran két fél darab formájában gyártják le (az egyszerűbb szállítás miatt) és a fél-darabok összekötését biztosító kapcsolatokat csak az építés helyszínén alakítják ki.
Gyakoribb alkalmazások: fedélszékek, födémtartók, szelemenek (csarnoképítésben, főként rétegeltragasztott főtartók kiegészítő elemeiként), faházak panelkereteinek sarokcsatlakozásai, esetleg önálló tartó illetve vázszerkezeti elemek kapcsolati megoldásai.
Szöglemezes kapcsolatokhoz a faelemeket általában fenyő anyagból, fűrészelt kivitelben készítik. Egyes rendszerek (pl.: GANG NAIL) a kemény lombos faanyagú kapcsolatokhoz különleges minőségű szöglemezeket is gyártanak és az erős korróziónak kitett szerkezetekhez (pl.: istállók tartószerkezete) a szöglemezeket koracélból készítik.
Gang-nail szöglemez
rácsos tartó
szeglemezes tetőszerkezet
www.faaruhaz.hu
ERDÉRT Sillabusz – Információs segédanyag a fával dolgozóknak
7.3. TETŐSZERKEZETEK 7.3.1. Tetőformák
nyeregtetők
félnyeregtető
kontytető
Két azonos vagy eltérő hajlású, összemetsződő tetősík és két oromfal (vagy tűzfal) által határolt derékszögű négyszög alaprajzú tető.
Egy tetősík, a tetősíkkal ellentétes oldalon általában tűzfal, a másik két oldalon oromfal vagy tűzfal által határolt derékszögű négyszög alaprajzú tető.
Négy azonos vagy eltérő hajlású, összemetsződő tetősíkkal és gerinccel határolt tető.
sátortető
kúptető
toronytető
Több – általában azonos hajlású – tetősíknak tetőcsúcsban való összemetsződésével képzett négyzet alaprajzú tető.
Kör alaprajzú sátortető.
Általában nagy magasságú, sátorszerű tető, amelynek a magassága az oldalméretnek a többszöröse.
7.3..2. Kifejezések Manzárdtető: (francia tető) tört tetősíkokkal, vagy tört és íves tetőfelületekkel képzett nyereg vagy kontytető. Szaruzat: a tető hajlását meghatározó, az ereszvonalra merőleges, a lécezést, illetve a deszkázatot hordó gerendák sora. Szarufa: a szaruzat egyik gerendája. Élszaru: a tetőgerincben lévő, a csonka szarukat kiváltó szarugerenda. Szaruállás: a szarufák által meghatározott függőleges síkban elhelyezkedő szerkezeti egység. Vízcsendesítő: a szarufa alsó végére szegezett, az eresz közelében a tetőhéjalást csökkentő faelem.
www.faaruhaz.hu
ERDÉRT Sillabusz – Információs segédanyag a fával dolgozóknak
Vihardeszka: a szaruzat padlástér fele eső síkjára szegezett, ferde helyű hosszirányú merevítést szolgáló deszka vagy palló. Taréjfogó, kakasülő: az egymással kapcsolódó szarufapárokat a taréj közelében összekötő, vízszintes helyzető deszka vagy deszkapár. Torokgerenda: a fedélszékek szarufapárját kitámasztó, vízszintes gerenda a szarufák lehajlásának megakadályozására. Szelemen: a tetősíkkal párhuzamos, a szarufákat alátámasztó, hosszirányú merevítést adó, vízszintes helyzetű gerenda. Talpszelemen: az eresznél a szarufák alsó megtámasztását biztosító szelemen. Mellszorító: a függesztőmű vízszintes, függőleges oszlopokhoz csatlakozó, nyomásra igénybevett szerkezeti eleme. Dúc: az oszlop oldalirányú megtámasztására szolgáló, ferde, nyomásra igénybe vett szerkezeti elem. Könyökfa vagy karpánt: a szelemen szabad fesztávolságát csökkentő, az oszlopokra támaszkodó ferde, nyomásra igénybe vett szerkezeti elem. Hónaljfa: az oszlopon a szelemen felfekvését kiszélesítő, ferde dúcszerű, rövidebb könyökfa. Nyeregfa: a szelemen felfekvési felületű megnövelő vízszintes helyzetű gerenda. Fogópár: két vízszintes helyzetű palló vagy gerenda, amelyek a szembenálló szarufákat, szelemeneket és oszlopokat összefogják. Szék: a szaruzatot alátámasztó szerkezeti egység. Bakdúc: dűlt oszlopot megtámasztó dúc. Kötőgerenda: olyan vízszintes tartógerenda, amely a szarufák oldalirányú szétcsúszását akadályozza meg és a fedélszerkezet terheit közvetíti az alatta lévő teherhordó szerkezeteknek. Fiókgerenda: a mellék szaruállások szarufáinak bekötésére szolgáló vízszintes gerendadarab, amely a fiókkiváltó gerendába csatlakozik. Oromdeszka: nyereg- és fél-nyeregtetőknél az oromfalon túlnyúló tetősík lezárására a lécezéshez, a szarufához vagy a szelemenekhez szegezett deszka. Zsinórpad: vízszintes deszkázott felület, amelyen a felrajzolt valóságos méretű terv alapján a fa-alkatrészeket természetes nagyságban leszabják, megmunkálják és ideiglenesen összeépítik. Pipafa: fedélszerkezetei elemek felhúzására, felemelésére használt konzolos kinyúlású gerenda.
üres fedélszék
üres fedélszék
üres fedélszék
www.faaruhaz.hu
ERDÉRT Sillabusz – Információs segédanyag a fával dolgozóknak
torokgerendás fedélszék
függesztőműves fedélszék
www.faaruhaz.hu
ERDÉRT Sillabusz – Információs segédanyag a fával dolgozóknak
7.4. FÓLIÁK A tetőfóliák alapvető feladata a szigetelőanyag megvédése a cserepek közti réseken beszivárgó nedvességtől, porhótól, valamint a lakótérben keletkező párától. Ezért a tetőfóliák használata egyaránt szükséges a szigetelő anyag külső, illetve belső felén. Ezen fóliákat megkülönböztetjük pára áteresztő képességük alapján: pára záró, vagy pára áteresztő(lélegző). Hővisszaverő képességük alapján: hővisszaverő és nem hővisszaverő fajtákra. Az alábbiakban az ERDÉRT Zrt. által forgalmazott Thermo-Green 1500 fóliát ismertetjük. Felhasználási terület: Thermo-Green 1500 páraáteresztő alátétfólia kéthéjú hidegtetők keményhéjalása alá használhatjuk. Alátétrétegként építhető be, mely a porhó, por, visszatorlódó csapadékvíz tetőérbe való bejutását korlátozza, ill. akadályozza meg. Beépítési útmutató: A beépítendő hőszigetelés közvetlenül érintkezhet az Thermo-Green 1500 páraáteresztő fóliával. Ügyeljen arra, hogy a fóliát mindig a nyomtatott oldalával felfelé fektesse le! A fektetést mindig az eresztől, annak vonalával párhuzamosan elindulva kell megkezdeni. A fóliát tőzőgéppel, vagy szegezéssel a szarufára kell rögzíteni. A tőzési/szegezési pontokat javítószalaggal kell átragasztani. Az ellenlécezést a szarufákra kell rögzíteni. Az így kialakuló légrés teszi lehetővé a tető megfelelő szellőzését. A fóliákat egymással párhuzamosan 15 cm-es átfedéssel kell egymásra lapolni. Ezt a fólia felületén szaggatott segédvonal jelzi. A 22°-osnál kisebb dőlésszögű tetők esetén az átlapolásnak legalább 20 cm-nek kell lennie. Vápák és más tetőszerelvények alkalmazása esetén, és minden olyan helyen, ahol a csapadékvíz behatolásától lehet tartani, pl. az áttörési pontoknál, dupla fóliaréteget kell alkalmazni, illetve úgy kell a fóliát lefektetni, hogy az esetlegesen azon kifolyó csapadékvíz, csurgalékvíz a homlokzatot, ereszt, párkányt ne áztathassa! Az átlapolt rétegeket, beleértve a javításoknál alkalmazott dupla réteget is, kétoldalú ragasztószalaggal kell egymáshoz erősíteni. Az átlapolásnál használatos kétoldalú ragasztószalagot el lehet hagyni abban az esetben, ha 20 cm-es átlapolást alkalmazunk. A fóliatekercs végét butil ragasztószalaggal kell lezárni. Az alátétfólia kivitelezését úgy kell megtervezni, szervezni, hogy a tető teljes lezárásáig a szél a fólia alá kapva azt ne károsítsa. A fóliát tartsuk távol fa konzerválására használt kemikáliáktól, mivel azok ronthatják a fólia minőségét! Csak akkor kezdjük meg a fektetést, amikor a felületkezelő anyag már megszáradt. A tartós UV sugárzás tönkreteheti az anyag minőségét, ezért az alátétfólia beépítését követő legfeljebb 1 hónapon belül a keményhéjalást is el kell készíteni! A fóliát fedett helyen, vagy letakarva tároljuk! Az alátétfólia önálló fedésként nem alkalmazható. Ennek megfelelően, a fólia bármilyen időjárás és/vagy egyéb mechanikai, kémiai behatás által okozott minőségromlásáért nem áll módunkban felelősséget vállalni.
www.faaruhaz.hu
