ELTE BTK Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet
Esztétika MA sillabusz a felvehető előadások és szemináriumok ismertetője irodalomjegyzékkel
2011-2012-2. félév
BMA-ESZD-210.03 Papp Zoltán: Esztétikai autonómia (?) ea Időpont: kedd 10-11.30
hely: D. ép. Eötvös terem
Az előadások egyetlen kérdés köré szerveződnek: van-e olyan sajátossága az – itt a műalkotások befogadására szűkített – esztétikai tapasztalatnak, amely nem engedi, hogy feloldódjék a művészet megértésének más formáiban? A kurzus történeti áttekintéssel indul az autonóm esztétikai tapasztalat megszületéséről (Kant, Schiller), majd a kérdéssel kapcsolatos kortársi vagy közelmúltbeli álláspontok bőségéből ragad ki néhányat, amelyeken reprezentatív módon bemutathatók az esztétikai tapasztalat specifikumához való viszonyulás lehetőségei az igenlés és a tagadás szélsőségei között (Lukács, Gadamer, Bubner, Jauss, Bourdieu, Danto, Carroll). A cél azért mégis igennel válaszolni ama kérdésre. Az olvasandó szövegek listáját az első órán adom meg.
BMA-ESZD-220.03 Seregi Tamás: Bevezetés a műértelmezésbe gy Időpont: hétfő 10.30-12
hely: 42-es terem
A kurzuson elsősorban az avantgárd kérdésével foglalkozunk, az európai és az amerikai művészet viszonya áll majd vizsgálódásunk középpontjában. Olvasás szintű angol nyelvtudás szükséges. Teljesítési feltétel: szemináriumi dolgozat
BMA-ESZD-340.03 Bartha Judit: Kierkegaard stádiumelmélete ea Időpont: hétfő 13.30-15
hely: 42-es terem
A szemináriumon Søren Kierkegaad néhány korai művében (Az irónia fogalmáról, Vagy-vagy, Az ismétlés, Félelem és reszketés, Stádiumok az élet útján) tanulmányozzuk az esztétikai, etikai és vallási életstádiumok összefüggéseit, valamint az egzisztenciakategóriák stádiumelméletbe való besorolhatóságának kérdését. A vizsgálódás irodalmi, zenei, képzőművészeti, filozófai problémákat boncolgat romantikus és posztmodern értelmezések (pl. szerzőség, irónia, dialogicitás, intertextualitás, intermedialitás stb.) alapján. A teljesítés feltétele: órai jelenlét és a tematikához kapcsolódó referátum vagy házi dolgozat elkészítése.
BMA-ESZD-341.01 Somlyó Bálint: A korai romantika kritikafogalmáról gy Időpont: hétfő 12-13.30
hely: 42-es terem
Kifejezetten műhelyszemináriumot szeretnék. Vezérfonalnak Benjamin hasonló című doktori disszertációját választanánk, de nem egyszerűen ez a dolgozat a félév tárgya. Együtt, intenzív közös órai elemzésekkel olvasnánk magát a szöveget, de egyben az általa használt forrásokat is, nem csupán a jegyzetek szintjén. (Friedrich Schlegelt, némi Fichtét, reményeim szerint Goethét is) És érdemes lenne kitérni hozzánk időben közelebbi romantikaértelmezésekre is, gondolok itt például Paul de Manra vagy
1
Manfred Frankra. Az én érdeklődésem középpontjában a kritika mint a művek kiteljesítése állna, vagyis a kritikafogalom filozófiai-módszertani jelentősége. Az olvasmányok értelemszerűen adódnak majd, jegyet pedig kifejezetten órai munkára és referátumra szeretnék adni, ezzel is erősítve a szeminárium-jelleget.
BMA-ESZD-350.07 Sajó Sándor: A távollét filozófiája ea Időpont: szerda 14-15.30
hely: 251-es terem
A félév során a tapasztalatnak azokat a mozzanatait vizsgáljuk, melyek a távollét, a hiány, a korlát, a határ, a felejtés, a nem-tudás, a fikció, az illúzió, a végesség, stb. fogalmai alá sorolhatóak. A kérdés az, hogy ezek a negatív meghatározások vajon nem eredendő és redukálhatatlan mozzanatokat jelölnek-e meg, akár abban a kanti értelemben, hogy nélkülük nem lehetséges tapasztalat. olvasmányok Descartes: Elmélkedések az első filozófiáról, Atlantisz, Budapest, 1994. (részletek) Kant: Prolegomena, Atlantisz, Budapest, 1999. (részletek) Kleist: „A gondolatok fokozatos kialakulásáról beszéd közben”, in: Összegyűjtött Művei II., Jelenkor, Pécs, 2001. Nietzsche: A történelem hasznáról és káráról, Akadémiai, Budapest, 1989. Saussure: Bevezetés az általános nyelvészetbe, Corvina, Budapest, 1997. (részletek) Scheler: „Idole der Selbsterkenntnis”, in: Vom Umsturz der Werte. Gesammelte Werke, Band 3., Bonn, 1972 (5.kiadás). Freud: A Farkasember. Klinikai esettanulmányok II., Budapest, 1998. Husserl: Előadások az időről, Atlantisz, Budapest, 2002. (részletek) Heidegger: „Fenomenológiai Aristotelés-interpretációk (A hermeneutikai szituáció jelzése)", Existentia VI–VII, 1996–97, Supplementa, vol. II. Lévinas: Teljesség és végtelen. Tanulmány a külsőről, Jelenkor, Pécs, 1999. (részletek) Sartre: A lét és a semmi, L’Harmattan, Budapest, 2006. (részletek) Merleau-Ponty: A látható és a láthatatlan, L’Harmattan, Budapest, 2006. (részletek) Heidegger: „Fenomenológiai Aristotelés-interpretációk (A hermeneutikai szituáció jelzése)", Existentia VI–VII, 1996–97, Supplementa, vol. II. Gadamer: Igazság és módszer, Gondolat, Budapest, 1984. (részletek)
BMA-ESZD-350.08 Bacsó Béla: Heidegger - Hölderlin és a művészet ea Időpont: kedd 14-15.30
hely: 42-es terem
A félév során Heidegger és művészet kérdésével és azon belül is főként a meghatározó Hölderlin olvasatával foglalkozunk, amelyről Philippe Lacoue-Labarthe a kitűnő francia gondolkodó azt írta, hogy az elemzés alapjaiban változtatta meg a Hölderlin olvasatot. Előbb betekintünk ebbe a korszakos olvasatba, majd olyan lényeges vitapartnerek műveit vizsgáljuk, mint Benjamin, Adorno, Szondi, Nancy, de Man, Gadamer.
2
Szövegek a vizsgára: Heidegger – Magyarázatok Hölderlin költészetéhez ford. Szabó Csaba Latin Betűk 1998. Benjamin – F. Hölderlin két költeménye in. “A szirének hallgatása” ford. Szabó Csaba Osiris 2001. Adorno – Parataxis, Hölderlin kései költészetéről ford. Bán Z. A. in. A művészet és a művészetek Helikon kiadó 1998. P. de Man – Hölderlin tanulmányok in. Olvasás és történelem ford. Nemes Péter 138-208.o. 2002. Gadamer – Költeni és gondolkodni in. A szép aktualitása ford. Orosz Magdolna Twins 1994. Ajánlott: J.-L.Nancy – Kalkül des Dichters. Nach Hölderlins Maß. (Calcul de poète) Stuttgart 1997. P. Szondi – Hölderlin-Studien. Suhrkamp 1977.
BMA-ESZD-351.07 Darida Veronika: Roland Barthes Roland Barthes-ról gy Időpont: szerda 9-10.30 hely: 39-es terem A szemináriumok során nem csupán a Roland Barthes Roland Barthes-ról szövegét elemezzük (habár ez az 1975-ös szöveg centrális szerepet kap), de megkíséreljük feltárni a teljes barthes-i életutat: Az írás nulla fokától egészen a Tűnődésekig. Nyomon követjük azt a folyamatot, ahogy a semleges, neutrális írásmódtól Barthes eljut az élete végén vezetett Naplókig, és a kései regénytervezetig (Vita Nova). Ebben segítségünkre lesznek a magyarul is olvasható szövegek (elsősorban: Mitológiák, A szöveg öröme, S/Z, Sade, Fournier, Loyola, Beszédtöredékek a szerelemről, Világoskamra), de kitérünk néhány magyarul még nem olvasható könyvre is (Sur Racine, Roland Barthes par Roland Barthes, Le grain de la voix, Le bruissement de la langue, Journal de deuil). Így a közös olvasatok elénk tárhatják a szemiológus, irodalmár, színház- és művészetkritikus, a zene iránt rajongó, érzékeny, számos barátja és tanítványa mellett is gyakran magányos Roland Barthes portréját.
BMA-ESZD-360.07 Bacsó Béla: Dekonstrukció ea Időpont: csütörtök 14-15.30
hely: 42-es terem
Ebben a félévben a dekonstrukció és főként J. Derrida műve után megváltozott gondolati helyzetet kívánom bemutatni. Derrida műve nem egyszerűen megváltoztatta, hanem alapjaiban módosította a filozófia önreflexióját, s ebben kitüntetett helyet foglal el a tradíció jelentős alkotóinak dekonstruktív olvasata. A kiindulást a fenomenológia olvasata képezi, amely a már sajnálatosan lezárult életmű elején áll, kiváltképpen A hang és fenomén, illetve Husserl Krizis könyvének III. mellékletét képező geometria szöveg szoros olvasata. Ennek a Husserl jel-elméletét érintő kritikának a továbbírása a Grammatológia című könyv. Megnézzük tehát azokat a szövegeket, amelyek világossá teszik a dekonstrukció "előtörténetét", Derrida fenomenológia olvasata mellett Freud, Nietzsche és
3
Heidegger értelmezéseket. Kitekintünk olyan meghatározó irodalmi értelmezésekre, mint a Celan és a Kafka elemzés, valamint a dekonstruktív eljárásmód egy szép példájára, amely a vakság képi ábrázolásához kapcsolódik. Olvasandó irodalom: Derrida – Grammatológia Magyar Műhely 1991. Derrida – Az archivum kínzó vágya Kijárat 2008., 11-104.o. (Ehhez ajánlott Freud Mózes Európa 1987. könyve, valamint Jensen Gradiva regényét elemző A téboly és az álmok Jensen Gradivá-jában in. S. Freud Művei IX. kötet Filum kiadó 2001.) Husserl – Az európai tudományok válsága II. kötet, III. melléklet, Atlantisz 1998., 4170.o. Culler - Dekonstrukció Gond/Osiris 1997., 117-408.o. Gasché - Deconstruction as Criticism in. Inventions of Difference Harvard U.P. 1995.
BMA-ESZD-360.08, BMA-ESZD-361.03 Papp Zoltán: Kortárs művészetelméletek ea + gy Időpont: kedd 16-17.30 és 18-19.30
hely: 42-es terem
A lehetőség szerint összekapcsolandó előadáson és szemináriumon közösen meghatározandó szövegekkel fogunk foglalkozni, ezek listáját az első órán kell (nagyjából) véglegesíteni. A cél részint az, hogy a szövegek valamelyest kommunikáljanak egymással, azaz pregnánsan kirajzolódjanak a művészetre való kortársi reflexió pozíciói, részint az, hogy a hallgatók minél többet profitáljanak a két kurzusból saját MA-témájuknak megfelelően is. A szeminárium és formabontó módon az előadás is nagyban épít a hallgatói aktivitásra (referátumok, korreferátumok).
BMA-ESZD-370.13 Darida Veronika: Heterotópiák, „eltérő terek” (Foucault) ea Időpont: szerda 10.30-12 hely: 39-es terem Foucault értelmezésében a heterotópiák olyan reális, a társadalmi intézményrendszeren belül kialakított helyek, amelyek külső helyekként, a „kívülség tereiként” határozhatók meg. Ilyenek a börtönök, a pszichiátriai klinikák, a temetők, a bordélyok, a kolóniák, melyek mind a „kizárás” terei. Ugyanakkor heterotópia lehet a múzeum, a könytár, vagy maga a színház is (mely többféle, egymással összeegyeztethetetlen szerkezeti helyet jelenít meg egyazon reális, színházi térben: a színpadon). Végül par excellence heterotópia a vándorlás és a helyváltoztatás ősi szimbóluma, a „hely nélküli helyként” is értelmezhető, tengereket járó hajó. Az előadások során azokat a Foucault szövegeket elemezzük, melyek részletesen tárgyalják az elzárás, a kirekesztés történetét: A bolondság története, A szexualitás története, Elmebetegség és pszichológia. A klinikai orvoslás születése, Felügyelet és büntetés: A börtön története. Ezeket a szövegeket pedig irodalmi, képzőművészeti és színházi példákkal illusztráljuk: Bosch, Goya, Van Gogh képeit, valamint Brant, Sade, Hölderlin, Nerval, Artaud szövegeit felidézve.
4
BMA-ESZD-371.07 Teller Katalin: Irodalmi képleírás (ekphraszisz) gy Időpont: szerda 12-13.30 hely: 251-es terem A szemináriumon válogatott elméleti szövegek megtárgyalása után konkrét szövegelemzések alapján vizsgáljuk meg a század- és az ezredforduló között tipikusnak tekinthető képleíró technikákat, a kép és szöveg, kép és narráció viszonyának kérdését. A szeminárium teljesítésének feltétele aktív órai munka és szövegelemző dolgozat elkészítése. Kötelező szakirodalom: Gottfried Boehm: A képleírás. A kép és a nyelv határairól. In: Thomka Beáta (szerk.): Narratívák 1. Képleírás és képi elbeszélés. Budapest: Kijárat, 1998, 19–36. o. Michel Foucault: A szavak és a dolgok. Budapest: Osiris, 2000, 21–34. o. Roman Jakobson: Két verselemzés. In: Bókay Antal – Vilcsek Béla (szerk.): A modern irodalomtudomány kialakulása. A pozitivizmustól a strukturalizmusig. Budapest: Osiris, 1998, 470–478. o. Kibédi Varga Áron: A szó-és-kép viszonyok leírásának ismérvei. In: Bacsó Béla (szerk.): Kép – fenomén – valóság. Budapest: Kijárat, 1997, 300–320. o. W. J. Th. Mitchell: Az ekphraszisz és a Másik. In: uő: A képek politikája. Szeged: JATE, 2008, 193-222. o. Hayden White: A narrativitás értéke a valóság megjelenítésében. In: uő: A történelem terhe. Budapest: Osiris – Gond, 1997, 103–142. o. Kötelező primér irodalom: Garaczi László: A mennyország térképe Dževad Karahasan: Keleti díván Rainer Maria Rilke: Malte Laurids Brigge feljegyzései W. G. Sebald: Austerlitz Oscar Wilde: Dorian Gray arcképe
BMA-ESZD-410.05 Bárány István: A tragédia születése és a görög tragédiaköltészet ea Időpont: szerda 15.30-17 hely: 42-es terem A szemeszter során a görög drámaköltészet alkotásainak formális, kompozíciós szabályait, dramaturgiai építkezését vizsgáljuk. A tragédiákat eszmetörténeti, poétikai, kompozícionális, színpadtechnikai szempontok alapján egyaránt szoros szövegelemzés alá vonjuk. Kiegészítésképpen egyéb költői / irodalmi / filozófiai alkotásokat is elemzünk. A kurzus részletes tematikája, olvasmányok jegyzéke, rövidebb szövegek, stb honlapomon elérhetők. mmi.elte.hu/~ibarany Kötelező olvasmányok: Aiszkhülosz összes tragédiája (több kiadásban megjelent) Szophoklész: Élektra (kiegészítő olvasmány: Oidipusz király, Oidipusz Kolónoszban) Euripidész: Élektra (kiegészítő olvasmány: Bakkhánsnők) A színház világtörténete I (Gondolat, Bp., 1986, szerk. Hont Ferenc): Az antik görög színjáték 49-72 o. (Ritoók Zsigmond).
5
