ELTE BTK Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet
Esztétika MA sillabusz a felvehető előadások és szemináriumok ismertetője irodalomjegyzékkel
2015/2016. I. félév
BMA-ESZD-110 Papp Zoltán: Magyar nyelvű szakszövegolvasás G, 2ó Időpont: kedd 16-17.30 MUK 42. A félév során egy vagy több, közösen (az első órán) meghatározandó elméleti szöveget fogunk venni, a feldolgozás történhet referátumok – és esetleg korreferátumok – formájában is.
BMA-ESZD-120.01; BMA-ESZD-351.02 Nemes Zoltán Márió: Német nyelvű szakszövegolvasás: Élet, filozófia, művészet G, 2ó Időpont: szerda 11.30-13.00 MUK 40. A kurzus célja az életfilozófiai tradíció esztétikai és kultúrkritikai pozícióinak rekonstrukciója. Ebben a kontextusban az élet mint kultúra ellenes és/vagy művészetteremtő erő áll a középpontban, ugyanakkor az élet-fogalom olyan kultúratörténetileg releváns vonzataival is foglalkozunk majd mint a dekadencia vagy a degeneráció. A teoretikus szövegek olvasása mellett a kurzus során Stefan George, Hugo von Hofmannstahl, Ady Endre egyes verseit, illetve Ibsen drámáit is elemezzük, hiszen a korszak irodalmának központi „harci fogalma” ugyancsak a sokarcú és dinamikus élet. Válogatás a kurzus során tárgyalt szövegekből Henri Bergson: Teremtő fejlődés, ford. Dienes Valéria, Akadémiai Kiadó, 1987. Friedrich Nietzsche: A történelem hasznáról és káráról, ford. Tatár György, in: Friedrich Nietzsche: Korszerűtlen elmélkedések, Atlantisz, 2004, 93-178. Georg Simmel: Der Konflikt der modernen Kultur, in: Georg Simmel: Das individuelle Gesetz – Philosophische Exkurse, Suhrkamp, 1987, 148-173. Lukács György: Lélek és a formák, Napvilág, Budapest, 1997 Wilhelm Worringer: Abstraktion und Einfühlung, Wilhelm Fink Verlag, 2007. Hugo von Hofmannstahl: A költő és a ma. Levél (Két tanulmány), ford. Lányi Viktor, Athenaeum, 1912.
BMA-ESZD-120 Somlyó Bálint Angol nyelvű szakszövegolvasás G, 2ó Időpont: hétfő 13:30-15 MUK 42. A félév célja némi idegennyelvű szövegolvasói rutin kialakítása. Az órák természetesen szemináriumi keretek között folynak, közös szövegértelmezéssel és fordítással. Előzetesen kiadott szövegeket fogunk olvasni és megbeszélni a szövegváltozatokat és a lehetséges fordítási lehetőségeket is. Az olvasandó szövegről az első órán egyeztetünk, magam lehetőleg modern, szakirodalom-jellegű szövegre szavaznék (mondjuk Bernstein: The Fate of Art vagy Caputo: Radical hermeneutics), első körben ezzel elkerülve a történeti szövegek problémáit, de nyitott vagyok
1
minden, az első órán felmerülő ötletre is, ha valakinek valamilyen kedvenc javaslata lenne. A félévi jegy feltétele az aktív órai munka, alapja pedig egy rövid, írásban benyújtott önálló fordítás az együtt olvasott szöveg közösen nem taglalt részéből, szükség esetén beszámolószerű helybeni szövegolvasással és értelmezéssel kiegészítve.
BMA-ESZD-130 Bárány István–Bartha Judit: Magyar nyelvű szakszövegírás G, 2ó Időpont: péntek 13-14.30 MUK 42. Kurzus céljai: szakmai, értekező-prózai jellegű szöveg elkészítése, illetve a hozzá kapcsolódó készségek fejlesztése: témaválasztás, témafejlesztés, kutatómunka, konzultáció, gondolatmenet kidolgozása, stiláris véglegesítés, a dolgozat szóbeli bemutatása és vitában való "megvédése" a csoporttársak által megírt szövegek elolvasása, írásban, szóban kritikai értékelése, kérdések megfogalmazása (referensi és "opponensi" készségek fejlesztése) a csoporttársak álta megírt szövegek megvitatásában való részvétel Menetrend: Téma rövid szóbeli ismertetése Választott és szóban jóváhagyott témavázlat írásbeli bemutatása. Kb. fél-egy oldalas témavázlatokat kérek. egyéni, szóbeli konzultációk. Ezek során megvitatjuk a dolgozatírás, adatgyűjtés, téma pontosítása és véglegesítése stb. során felmerülő kérdéseket és problémákat, olvasmányokat etc. A konkrét konzultációs időpontokat személyesen egyeztetjük. Az elkészült dolgozatok bemutatása, a referensvélemények meghallgatása és megvitatása. Jegyszerzés, értékelés: 1 Dolgozat: 50%. (Az értékelés részletes szempontjait hamarosan közzéteszem, illetve szóban is megbeszéljük - a dolgozattal kapcsolatos követelményekhez ld. még a "Szemináriumi dolgozat" menüpontot a honlapomon.) 2 Dolgozat szóbeli bemutatása: 20 % 3 Referálás: 20%. (Minden hallgató egy vagy két dolgozatot "referál" írásban és szóban.) 4 A többi dolgozat elolvasása és a dolgozat megbeszélésében való részvétel (=kurzuson történő aktív részvétel): 10%. Egyebek: Kb. 10-15 oldalas (20-30 000 leütés) dolgozatokat kérek, a részletes formai követelményeket szóban megbeszéljük, illetve a "szemináriumi dolgozatok" menüpontnál lehet tájékozódni. A dolgozatokat a választott MA szakdolgozati témához szorosabban vagy lazábban kapcsolódó problémáról, kérdésről célszerű írni. Már korábban megírt dolgozatot, előző szakdolgozatrészletet nem fogadok el! Önálló, új írásokat várok.
2
A megadott határidő be nem tartása az adott feladat elvégzésének az elmulasztását jelenti! A plágiumszabályok jelentős megsértése (magyarul: csalás) a kurzusról való kizárással jár, és fegyelmi eljárást von maga után. Ebben kérhelhetetlen szigorral járok el.
BMA-ESZD-140 Károlyi Csaba: Magyar nyelvű kritikaírás G, 2ó Időpont: kedd 14.30-16 MUK. 40. A kurzus célja: ismerkedés a napi és hetilapokba való rövid könyvkritikák írásával. A recenzióírást csak a gyakorlatban lehet megtanulni, ezért az órákat a következő rend szerint képzelem el: az első alkalommal megadok kb. 10-15 mostanában megjelent könyvet (kortárs magyar szépirodalmi köteteket), ezek közül minden résztvevőnek választania kell egyet, és 4 flekkes (6000 karakteres) bírálatot kell írnia róla. Az órák az elkészült szövegek megbeszélésére épülnek, lehetőleg úgy, hogy egy-egy alkalommal két, ugyanarról a témáról szóló kritikát beszélünk meg. A recenzensek felolvassák, amit írtak, a többiek előtt fénymásolatban ott a szöveg, és az órán azzal foglalkozunk, hogy elemezzük, kritizáljuk az elkészült kritikát (ehhez nyilván szükséges elolvasni azt a művet, melyről a kritika szól). Az első két órán általános bevezetőt tartok, utána 2-2 hétig foglalkozunk egy könyvvel. Tehát a félév során kb. 6 művet kell elolvasni. Jegyet adni csak a megírt kritikára tudok, aki nem olvassa fel a félév során, annak az utolsó előtti órára kell beadnia a magáét. Károlyi Csaba az Élet és Irodalom főszerkesztő helyettese.
BMA-ESZD-210:7 Radnóti Sándor: Az esztétika alapproblémái 1. K, 2ó Időpont: szerda 12-13.30 MUK 39.
BMA-ESZD-210:3 Papp Zoltán: Az esztétika alapproblémái 2. K, 2ó Időpont: kedd 17.30-19.00 MUK 42. A félév témája egyetlen klasszikus szöveg, Lukács György Heidelbergi esztétikája, de adott esetben hozzávehetjük A regény elméletét is.
3
BMA-ESZD-220.01 Seregi Tamás: Bevezetés a műértelmezésbe 1. G, 2ó Időpont: hétfő 9-10.30 MUK 42. 1. Lírai absztakció, l’art brut, l’art informel Kállai Ernő: A természet rejtett arca (1948) Michel Tapié: „An Other Art” – részlet a szerző Un Art Autre (1952) c. művéből, in Art in Theory 1900-1990. Blackwell, 1992. Georges Bataille: Abattoir, Matérialisme, Le bas matérialisme et la gnose, Poussière, Oeil, Métamorphose, Informe, Espace, Bouche, Musée, L’art primitif, Corps céléstes, Le paysage c. írásai. In Georges Bataille: Oeuvres complètes I. Gallimard, 1970. Angolul néhány in Bataille: Selected Writings, 1927-1939. University of Minnesota Press, 1985. Jean Dubuffet: „Notes for a Well-Lettered” és „Crude Art Preferred to Cultural Art”, mindkettő in Art in Theory. 2. Texturológia Georges Didi-Huberman: Csillagrepedés (kéziratos fordítás) 3. Egzisztencializmus és humanizmus Jean-Paul Sartre: Mi az irodalom? Gondolat, 1969 4. Új realizmus Pierre Restany: „L’autre face de l’art”. Avec le Nouveau Réalisme, sur l’autre face de l’art. Éditions Jacqueline Chambon, Paris, 2000. 151-205. o. 5. Hideg absztrakció Victor Vasarely: Sárga kiáltvány (1955) 6. Akcionizmus Földényi F. László, Radnóti Sándor és mások írásai a Holmi 1993. októbernovember-decemberi számaiban. 7. Szituacionizmus Guy Debord: „Report on the Construction of Situations and on the Terms of Organization and Action of the International Situationist Tendency (1957); „The Situationists and the New Forms of Action in Politics or Art” (1963); Constant: „A Different City for a Different Life” (1959). In Thomas McDonough (szerk.): Guy Debord and the Situationist Internationale. Texts and Documents. 2002.; Guy Debord: A spektákulum társadalma (1967). – a filmváltozat is! 8. Fluxus Fluxus antológia - http://www.artpool.hu/Fluxus/antologia.html 9. Urbanizmus és építészet Le Corbusier: A jövő nagyvárosai. Gondolat, Budapest, 1968.; Manfredo Tafuri: „Toward a Critique of Architectural Ideology” (1969)
4
10. Társadalmi szobrászat, társadalmi művészet és intézménykritika Pierre Bourdieu – Hans Haacke: Libre échange. Párizs, Seuil, 1993. (Free Exchange címen angolul letölthető); De Domizio Durini Lucrezia: A filckalap: Joseph Beuys. 2001. 11. Abjekció a képzőművészetben Gilles Deleuze: Francis Bacon - Az érzet logikája, Atlantisz, Budapest, 2014. 12. Abjekció az irodalomban Julia Kristeva: Pouvoirs de l’horreur. Párizs, Seuil, 1980 – az első fejezet: „Esszé a megalázottságról”, Café Babel (20. szám) 1996, ezenkívül a 6-11. fejezet (a könyv angolul letölthető). Louis-Fredinand Céline: Bohócbanda és London Bridge (Guignol’s Band III.) című regényei. A témákkal kapcsolatos részletesebb irodalomjegyzéket személyesen tudok adni.
BMA-ESZD-220.02 Seregi Tamás: Bevezetés a műértelmezésbe 2. G, 2ó Időpont: hétfő 10.30-12 MUK 42. 1. Absztrakt expresszionizmus és formalizmus Clement Greenberg: „Modernista festészet” (kéziratos fordítás); 2. Avantgárd és neoavantgárd Clement Greenberg: „Avantgárd és giccs”, in Józsa Péter (szerk.): Művészetszociológia. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1978. Peter Bürger: Az avantgárd elmélete. Universitas Kiadó, Szeged, 2011 (1974).; Hal Foster: „Who’s Afraid of the Neo-Avant-Garde?”. The Return of the Real. The MIT Press, Cambridge-Massachusetts-London, 1996. 1-35. o. 3. A flatbed picture plane Leo Steinberg: „Other Criteria”. Other Criteria. Oxford UP, 1972. 4. A minimalizmus Michael Fried: „Művészet és tárgyiság”. Enigma 2 (1995).; Donald Judd: „Specific Objects” és Robert Morris: „Notes on Sculpture 1-3”, mindkettő in Gregory Battcock (szerk.): Minimal Art: A Critical Anthology. University of California Press, 1995. 5. Assemblage, environment és happening Allan Kaprow: Assemblage, environmentek és happeningek. Artpool – Balassi, Budapest, 1998.; Allan Kaprow: „The Legacy of Jackson Pollock”(1958). Essays on the Blurring of Art and Life. University of California Press, Berkeley CA, 1993. 1-9. o. 6. A pop art kezdetei az Egyesült Államokban Arthur Danto: „Az absztrakt expresszionista kólásüveg”. Hogyan semmizte ki a filozófia a művészetet? Atlantisz, Budapest, 1997. 173-189. o.; Benjamin H. D. Buchloh: „Andy Warhol’s One-Dimensional Art: 1956-1966” és Thomas Crow: „Saturday Disasters: Trace and Reference in Early Warhol”, mindkettő in Annette Michelson (szerk.): Andy Warhol. MIT Press, 2001.
5
7. Anti-forma szobrászat és land art Rosalind Krauss: „A szobrászat kiterjesztett tere”, Robert Morris: „Notes on Sculpture 4: Beyond Objects”; Robert Smithson: „A Sedimentation of the Mind: Earth Projects” mindkettő in Art in Theory 1900-1990. 8. Public art és installáció Rosalyn Deutsche: „Uneven Development: Public Art in New York City”, Evictions. Space and Cultural Politics. MIT Press, 1996, 49-108. o. 9. Konceptualizmus Sol LeWitt: „Paragrafusok a konceptuális művészetről”, in Lengyel – Tolvaly (szerk.): Kortárs képzőművészeti szöveggyűjtemény. A&E 93, 1995, 208-212. o.; Joseph Kosuth: „Filozófia utáni művészet”, Művészeti tanulmányok. Knoll Galerie, Budapest – Bécs, 1992, 105-130. o. Benjamin H. D. Buchloh: „Conceptual Art 1962-1969”, October (55), 1990/tél. 10. Body Art Amelia Jones (szerk.): The Artist’s Body. Phaidon, 2003, 201-216. o. Erika Fischer-Lichte: „Performance Art and Ritual: Bodies in the Performance”, in Philip Auslander (szerk.): Performance IV. Routledge, 2003. 11. Feminista művészet Rosalind Krauss: Bachelors. MIT Press, 1999, 51-100. o.; Lucy Lippard: „Part I.: From the Center”, Pink Glass Swan, New Press, 1995. A témákkal kapcsolatos részletesebb irodalomjegyzéket személyesen tudok adni.
BMA-ESZD-350.01 Bacsó Béla: Hegel esztétikája K, 2ó Időpont: kedd 10.30-12 MUK 42. “Előadás a művészet filozófiájáról” Hegel több fennmaradt esztétikai előadása közül a nemrég megjelent 1823-as előadással kívánok foglalkozni a félév során. Heidegger egykor azt állította, hogy “metafizikai alapokon végiggondolt, s ezért a Nyugat legátfogóbb művészetről szóló elmélkedése” Hegel Esztétikai előadása. Az elemzés azt a lényeges kérdést is maga elé tűzi, hogy Hegel diagnózisa az un. “művészet vége” – amely ebben a szövegben elő sem fordul – miként tehető értelmessé, mennyire csak a rendszerből következik, vagy éppen Hegel helyes felismerése a modernitás művészetét illetően. Az elemzés más műveihez (a korai rendszerkezdemény, A szellem fenomenológiája, A szellem filozófiája Enciklopédia III.), valamint mérvadó értelmezésekhez is kapcsolódik (H. Kuhn – Die Vollendung der klassischen deutschen Ästhetik durch Hegel Berlin 1931., P. Szondi – Hegels Lehre von der Dichtung in. u.ö. - Poetik und Geschichtsphilosophie I. Suhrkamp 1974., K.-H. Volkmann-Schluck – Hegel. Königshausen Verlag 1998., stb.) Vizsgára olvasandó: Hegel – Előadások a művészet filozófiájáról ford. Zoltai Dénes Atlantisz 2004. Márkus György – Hegel és a művészet vége in. u.ö. Metafizika – mi végre ? ford. Farkas J. L. Osiris/Gond 1998. Weiss János – Az igazi hegeli esztétika nyomában in. u.ö. Kant után szabadon Áron kiadó 2007. 227. skk. o. 6
BMA-ESZD-350.02 Bartha Judit: 20. századi komikumelméletek K, 2ó Időpont: kedd 12.30-14.00 MUK 39. A szemináriumon 20. századi komikumelméleteket olvasunk és vitatunk meg Mihail Bahtyin irodalomesztétikai, Henri Bergson életfilozófiai, Sigmund Freud pszichoanalitikus, Joachim Ritter szellemfilozófiai, Paul de Man dekonstrukciós és Helmuth Plessner filozófiai antropológiai megközelítésében. Vizsgálódásainkban, a kijelölt szövegek központi témáit szem előtt tartva, az irónia, a humor, a groteszk, az abszurd és a vicc problematikáját járjuk körül. A teljesítés feltétele: szóbeli beszámoló.
BMA-ESZD-351.01 G 2ó; BMA-ESZD-410.01 K, 2ó Pálfalusi Zsolt: Beckett drámái Időpont: csütörtök 18-19.30 MUK 39. A kurzus során megismerkedünk Beckett néhány kulcsfontosságú színművével, melyeket nem öncélúan, csupán Beckett életműve kapcsán veszünk elő. Sokkal inkább az abszurd, mint műfaj tanulmányozása lesz a cél, mely átfogóan kapcsolódik a késői avantgárd elméletéhez és ezen keresztül a filozófia történetének ún. „antihumanista” hagyományához. Jegy szerzésének feltétele aktív órai részvétel.
BMA-ESZD-351.03 Nemes Z. Márió–Sepsi László: Gótikák elmélete G, 2ó Időpont: hétfő 15-16.30 MUK 42. A kurzus során a gótika fogalmának jelentésváltozásaival foglalkozunk kultúratörténeti és művészetfilozófiai kontextusban. Gótika helyett ebben az esetben helyesebb gótikákról beszélni, hiszen olyan egymást inspiráló műfajokról és poétikákról lesz szó, mint a 18. századi gótikus rémregény, a viktoriánus gótika, a gothic punk vagy a kibergótikus sci-fi. A különböző gótikus esztétikákat irodalmi művek segítségével próbáljuk majd megvilágítani, ugyanakkor folyamatosan törekszünk az intermediális példák (film, képzőművészet, építészet stb.) felvonultatására is, hiszen a gótikus pozíciók a kortárs képkultúrát is nagyban is meghatározzák.
Válogatás a kurzuson tárgyalt olvasmányokból: Matthew Lewis: A szerzetes, ford. Benkő Krisztián, General Press, Budapest, 2012. Mary Shelley: Frankenstein, ford. Göncz Árpád, Ulpius-ház, Budapest, 2007. Bram Stoker: Drakula, ford. Sóvágó Katalin, Európa, Budapest, 2010.
7
Arthur Machen: The Great God Pan, Broken Gorund Novellas, CreateSpace Independent Publishing Platform, 2014. H. G. Wells: Dr. Moreau szigete, ford. Rózsa György, Gladiátor, Budapest, 1996. H.P. Lovecraft: Árnyék Innsmouth fölött, ford. Kornya Zsolt, in: H. P. Lovecraft legjobb művei, Szukits Könyvkiadó, 2011. William Faulkner: A szentély, ford. Déry György, Szépirodalmi, Budapest, 1981. Philip José Farmer: A bestia képmása, ford. Nemes István, Phoenix Könyvek, Debrecen, 1992.
BMA-ESZD-360.01 Bacsó Béla: Fenomén és mű K, 2ó Időpont: csütörtök 10.30-12.00 MUK 39. A félév során a fenomenológián belül meghatározó kérdésre irányítom a figyelmet, és ez az idő problémája. Lényegi vonatkozási pontot képez Husserl időelemzése és az ezzel történő számvetés Heideggernél és Ricoeurnél. Kitekintünk Derrida korai fenomenológiai munkáira, amelyben kritikával illeti a husserli fenomenológiát. Alkalom nyílik, hogy bepillantást nyerjünk a máig egyedülálló fenomenológiai esztétikai kísérletbe, Ingarden művébe és a fenomenológiai kérdésfeltevés jelenkori továbbélésébe (pl. Iser ). Olvasandó és egyben a vizsgabeszélgetés tárgya: Husserl: Előadások az időről. Atlantisz 2002. Heidegger: A fenomenológia alapproblémái Osiris/Gond 2001. 282. skk.o. Heidegger: Az idő fogalma Kossuth 1992. Ricoeur: Az idő és elbeszélés könyv három magyarul olvasható része in. Vál. Irodalomelméleti tanulmányok. Osiris 1999. 255-372.o. Ingarden: Az irodalmi műalkotás. Gondolat 1977. (bevezetés 39. o.-ig, 7. fejezet 224262.o., és a záró három fejezet 323-385-ig) Iser: A fiktív és imaginárius Osiris 2001. (Az I. rész, IV./5. és a VI. rész)
BMA-ESZD-360.02; BMA-ESZD-370.02 Darida Veronika: A profán dicsérete (G. Agamben) K, 2ó Időpont: kedd 16.00-17.30 MUK 40. A kurzus során Giorgio Agamben egyetlen magyar nyelven megjelent könyvét tekintjük alapnak, hogy ennek rövid írásaiból kiindulva kalandozzunk el az általuk felvetett problémák felé, melyeknek kibomlását és történetét nem csupán Agamben korábbi és későbbi munkásságában, hanem az általa előszeretettel idézett szerzők (Benjamin, Foucault, Kafka, Walser) filozófiájában és írásaiban is megvizsgáljuk.
BMA-ESZD-361.01 Sajó Sándor: Deleuze filozófiája G, 2ó Időpont: szerda 14.30-16.00 MUK 42. A félév során Gilles Deleuze-től olvasunk szövegeket.
8
BMA-ESZD-361.02 Seregi Tamás-Nemes Z. Márió: Mai magyar Művészet G, 2ó Időpont: hétfő 18-19.30 MUK 42. A kurzuson a kortárs magyar művészeti életről igyekszünk áttekintő képet nyújtani. Néhány bevezető történeti óra után, amelyen az Iparterv nemzedéktől a kilencvenes évek elejéig szaladunk végig a magyar fejleményeken, meghívott művészekkel fogunk beszélgetni saját művészetükről, művészeti águkról és azokról a csoportokról, irányzatokról, amelyekhez köthetők. Az olvasmánylista menet közben alakul majd ki.
BMA-ESZD-370.01 Darida Veronika: A töredék esztétikája K, 2ó Időpont: hétfő 17.30-19.00 MUK 40. Miért tekinthető a töredék a kortárs művészet és teoretikus gondolkodás egyik jelentős (talán a legjelentősebb) paradigmájának? Hogyan jelenik meg a fragmentalitás igénye a filozófiában, az irodalom- és művészetelméleti írásokban, a szépirodalmi szövegekben, a színházban, a filmben, a zenében, a képzőművészeti alkotásokban? A kurzus során közös kutatómunkával (a hallgatók kutatási területéhez is igazodva) próbáljuk megérteni és feltárni, hogyan találkozunk a töredékesség szinte mindent átható, megkerülhetetlen jelenségével a minket övező kultúrában, milyen tapasztalatokat szerezhetünk róla, hogyan értelmezhetjük, anélkül, hogy leírásainkban rossz imitátoraivá válnánk.
BMA-ESZD-371.01 Pintér Tibor: Eduard Hanslick: A zenei szép G, 2ó Időpont: csütörtök 15-16.30 MUK 40. Eduard Hanslick 1854-ben megjelent rövid könyve a zenéről valaha írt legjelentősebb klasszikus művek egyike. Többek között e talán túlzónak tetsző állítást vitatjuk meg a félév során a szöveg close reading jellegű értelmezésével. Alapvető kérdéseink Hanslick kérdései lesznek: A zene legfőbb célja az érzések kifejezése? Ábrázoló művészet-e a zene? Milyen viszonyban áll a zene a természettel? Hogyan ragadható meg a zenei forma? Milyen viszonyban áll egymással a zenei forma és a zenei tartalom? E kérdések bizonyos tekintetben az előző félév szövegolvasó szemináriumának folytatásának is tekinthetők, mikor Dahlhaus – Eggebrecht: Mi a zene? című kötetét tárgyaltuk.
9
