ELTE BTK Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet
Esztétika MA sillabusz a felvehető előadások és szemináriumok ismertetője irodalomjegyzékkel
2013-2014-2. félév
BMA-ESZD-210.03 Papp Zoltán: Az esztétika alapproblémái ea Időpont: kedd 17.30-19 MUK 42.
BMA-ESZD-220.03 Seregi Tamás: Bevezetés a műértelmezésbe gy Időpont: szerda 8.30-10 MUK 42. 1. Szituacionizmus Guy Debord: „Report on the Construction of Situations and on the Terms of Organization and Action of the International Situationist Tendency” (1957); „The Situationists and the New Forms of Action in Politics or Art” (1963); Constant: „A Different City for a Different Life” (1959). In Thomas McDonough (szerk.): Guy Debord and the Situationist Internationale. Texts and Documents. 2002.; Guy Debord: A spektákulum társadalma (1967). – a filmváltozat is! 2. Urbanisztika és építészet Le Corbusier: A jövő nagyvárosai. Gondolat, Budapest, 1968. Manfredo Tafuri: „Toward a Critique of Architectural Ideology” (1969) Bernard Tschumi: „The Architectural Paradox” (1975) Peter Eisenman: „Post-Functionalism” (1976) – mindhárom in K. Michael Hayes (szerk.): Architecture Theory since 1968. The MIT Press, 1998. 3. Társadalmi szobrászat, társadalmi művészet és intézménykritika Pierre Bourdieu – Hans Haacke: Libre échange. Párizs, Seuil, 1993. (Free Exchange címen angolul letölthető). 4. Konceptualizmus Sol LeWitt: „Paragrafusok a konceptuális művészetről”, in Lengyel – Tolvaly (szerk.): Kortárs képzőművészeti szöveggyűjtemény. A&E 93, 1995, 208-212. o. Joseph Kosuth: „Filozófia utáni művészet”, Művészeti tanulmányok. Knoll Galerie, 1992, 105-130. o. Benjamin H. D. Buchloh: „Conceptual Art 1962-1969”, October (55), 1990/tél. 5. A festészet újjászületése és a szimulacionizmus a nyolcvanas évek fordulóján 6. Posztmodernizmus Craig Owens: „Az allegorikus impulzus I-II.”, Enigma 66-67. szám, 2011. 7. A művészet mint néprajz és terepmunka Hal Foster: „The Artist as Ethnographer”. The Return of the Real. 171-205. o. Walter Benjamin: „Az alkotó mint termelő”. Angelus Novus. Magyar Helikon, Budapest, 1980. 759-780. o. 8. Feminizmus és queer Leo Bersani: „Is the Rectum a Grave?”; „Is There a Gay Art?”, Is The Rectum a Grave? The University of Chicago Press, 2010, 3-36. o. Lucy R. Lippard: Pink Glass Swan. New Press, 1995. 9. A brit művészet a kilencvenes években és a kortárs művészeti mező Julian Stallabrass: Art Incorporated. A Story of Contemporary Art. Oxford UP, 2004. 10. Public art és street art Rosalyn Deutsche: „Agoraphobia”, Evictions. Art and Spatial Politics. The MIT Press, 1996, 269-327. Suzanne Lacy: „Time in Place: New Genre Public Art a Decade Later”, in Cameron Cartiere (szerk.): The Practice of Public Art. Routledge, 2008. 11. Az esztétika politikája Jacques Rancière: Az emancipált néző. Műcsarnok, 2010. 12. Relációesztétika Nicolas Bourriaud: Relációesztétika. Műcsarnok, Budapest, 2007.
1
Nicolas Bourriaud: Utómunkálatok. Műcsarnok, Budapest, 2007. 13. Video, installáció és videoinstalláció Robert Storr: Dislocations. MOMA, New York, 1991. Nicolas de Oliveira – Nicola Oxley – Michael Petry: Installation Art in the New Millenium. Thames & Hudson, 2004. Julie H. Reiss: From Margin to Center. The MIT Press, 2001.
BMA-ESZD-350.13 Papp Zoltán: Esztétikai tapasztalat gy Időpont: kedd 15.30-17 MUK 42.
BMA-ESZD-350.14 Bacsó Béla: Heidegger a művészetről és nyelvről ea Időpont: kedd 10.30-12 MUK 42. A félév során olyan ismert és frissen megjelent művekhez kapcsolódóan szólok Heidegger nyelvhez való viszonyáról, ami igazán kifejtetté majd csak a kései műben jelentkezett. Az ismert Unterwegs zur Sprache tanulmányok nyelvfelfogása már a harmincas évek végén megjelent, főként a nemrégen megjelent Vom Wesen der Sprache (G. A. 85. kötet Klostermann 1999.) előadás jelent újdonságot. De visszatekintünk a harmincas évek közepére a Hölderlin írásokra, illetve a Vom Ereignis. Beiträge zur Philosophie (G.A. 65. Klostermann 1989.) kötetre is valamint a háborút követő ilyen tematikájú írásokra. Olyan értelmezésre is kitekintünk, ami Heideggert „olvasva” bomlik ki. Számot vetünk olyan fontos kritikai szövegekkel, mint Albrecht Wellmer Heidegger kritikája (Sprachphilosophie Suhrkamp 2004.) Irodalom: Heidegger - "…költőien lakozik az ember…" Válogatott írások Twins/Pompeji 1994. 191-285.o. Heidegger - Magyarázatok Hölderlin költészetéhez Latin betűk 1998. J. Sallis – A kő. Kijárat kiadó 2006.
BMA-ESZD-351.12 Sajó Sándor: A határ tapasztalata gy Időpont: szerda 15-16.30 MUK 42. A félév témája a határ tapasztalata. A megismerhető és a megismerhetetlen, az én és a másik, az individuum és a közösség, az egyértelműség és a kétértelműség, a művészet és az élet, a zsenialitás és a középszerűség, a normalitás és az őrültség, a jelen és a múlt határa értelmében. Olvasmányok 1.Kant: Prolegomena 2.Cicero: Laelius vagy a barátságról 3.Balzac: Az ismeretlen remekmű 4.Jaspers: Bevezetés a filozófiába 5.Lukács: A lélek és a formák 6.Balázs Béla: Halálesztétika
2
7.Thomas Mann: Tonio Kröger 9.Carl Schmitt: Politikai teológia 10.Simmel: A kacérságról 11.Freud: A kísérteties 12.Benjamin: „A műalkotás a technikai reprodukálhatóság korában” filozófiá-t vitatjuk meg. A szöveg kéziratos magyar fordítása rendelkezésünkre áll.
BMA-ESZD-360.12 Bacsó Béla: Belting és a művészet története ea Időpont: kedd 13-14.30 MUK 40. Az elmúlt időszak legjelentősebb művészet-történeti kihívását kétségtelenül Belting művei foglalják magukba. Ezek az írások nem pusztán arra kényszerítenek, hogy a hagyományos művészet-történet írást újragondoljuk, hanem alapvetően a művészetértés megváltozott feltételeire reflektálnak az elméletképzésben, elég itt az antropológiai szempontra, vagy ikon és kép viszonyára gondolnunk. A félév során Belting jelentősebb műveivel ismerkedünk meg és természetesen a művészet történetének alapvető kérdéseit is tárgyalni kívánjuk olyan alkotók mentén, mint J. Burckhardt, O. Pächt, M. Imdahl, vagy éppen G. Didi-Huberman. Vizsgára olvasandó: Belting – A művészettörténet vége Atlantisz 2006. Belting – Kép-antropológia Kijárat kiadó 2003 Belting – A hiteles kép Atlantisz 2009.
BMA-ESZD-360.13 Pálfalusi Zsolt: Platón patikája és Platón barlang-hasonlata - Derida és Heidegger a metafizikáról ea Időpont: szerda 18-19.30 MUK 42. A kurzus során két, korunk művészetfilozófiája szempontjából kulcsfontosságú szöveggel ismerkedünk meg. Mindkét szerző sorsdöntőnek tartja a nyugati kultúra történetére nézvést azt, amit Platón hasonlatai sugalmaznak. Alapos szövegelemzés mellett a legfontosabb szempont, hogy elsajátítsuk azokat a kérdéseket, amelyek valóban relevánsak korunk művészetelméletét nézve. Kurzus teljesítésének feltétele félév végi beszámoló.
BMA-ESZD-361.05 Somlyó Bálint: Deleuze: Proust gy Időpont: csütörtök 10.30-12 MUK 39. A kurzus tárgya egészen egyszerűen Deleuze Proust-könyvének közös elolvasása és megbeszélése. A célja pedig kettős. A nyilvánvaló cél a megismerkedés egy kivételesen izgalmas 20. századi filozófus egészen sajátos művészetértelmezésével: Deleuze megítélésem szerint alternatív filozófiai lehetőségként tekint Proust regényére, ennek megfelelően értelmezése bizonyos fokig eminensen filozófiai írás, nem pedig műelemzés, még kevésbé mondjuk irodalomtörténeti vállalkozás. Egyben
3
lehetséges bevezetésnek is tekinthető bizonyos deleuze-i problémákba. A kevésbé nyilvánvaló, mintegy következményes cél pedig némi kedvcsinálás Proust tapasztalataim szerint mostanság nem túlzottan népszerű regényéhez. Nyilvánvaló ugyanis, hogy csak akkor lehet érdemben Deleuze-t olvasni, ha közben magát a regényt is ismerjük, legalábbis valamennyire. (Tekintve a mű terjedelmét nem gondolok feltétlenül az összes kötet elolvasására, inkább szabad tallózásra.) Részletes program megadásának nem látom értelmét, egyszerűen fejezetről fejezetre haladunk majd, elképzelésem szerint referátumokkal tarkított szemináriumi beszélgetések formájában. Erőnktől és időnktől függően szóba kerülhetnek más deleuze szövegek is, elsősorban a Bacon-könyv, amely a szervek nélküli test kategóriájával közvetlenül is kapcsolatba hozható a Proust-könyv geyébként utólagos zárófejezetével, valamint a Kafka-könyv és a frissen magyarul megjelent Mi a filozófia is. A kurzus teljesítése szóbeli beszámolóval vagy a szöveg valamely problémájáról készített szemináriumi dolgozattal lehetséges – részleteket az első órán beszélünk meg.
BMA-ESZD-370.19 Szécsényi Endre: A barátság: két filmes adaptáció ea Időpont: szerda 10.30-12 hely: 39-es terem A kurzus a barátság (morál)filozófiai hagyományának felvázolását követően két film részletesebb értelmezésén keresztül azt vizsgálja, milyen módon tartják lehetségesnek az alkotók a barátság kitüntetett emberi viszonyának létrejöttét a 20. században, milyen elemeket használnak fel a barátság sokszólamú filozófiai hagyományából, illetve hogy milyen egyedi lehetőségeket kínál mindehhez éppen a filmes médium. Filmek: A megbilincseltek (1958) Thelma és Louise (1991) Irodalom: Arisztotelész: Nikomakhoszi etika (részletek) Cicero: Laelius a barátságról Montaigne: A barátságról C. S. Lewis: A szeretet négy arca (részletek)
BMA-ESZD-370.20 Darida Veronika: Színház-heterotópiák ea Időpont: kedd 9-10.30 MUK 42. A Foucault által felvázolt térelméletben fontos szerepet játszik a heterotópia fogalma. Az Eltérő terek (1967) című írásban a heterotópiák olyan reális, a társadalmi intézményrendszeren belül kialakított helyek, amelyek külső helyekként, a “kívüliség tereiként” határozhatók meg. Ilyenek lehetnek a börtönök, a bordélyházak, a pszichiátriai klinikák, a temetők, a börtönök, a kolóniák, stb. melyek mind a “kizárás tereit” alkotják. Ugyanakkor heterotópia a színház is, mely többféle, egymással összeegyeztethetetlen szerkezeti helyet jelenít meg egyazon konkrét térben: a színpadon. Az előadások során, modern és kortárs színházi példák segítségével, azt vizsgáljuk, hogyan jelenhetnek meg a különböző heterotópiák a hagyományos színpadokon,
4
valamint hogyan foglalhatja el a színház, a megszokott terekből való kimozdulása által, a foucault-i értelemben heterotópiáknak tekinthető, eltérő színtereket.
BMA-ESZD-371.21 Teller Katalin: 20. és 21. századi kultúraelméletek gy Időpont: csütörtök 9-10.30 MUK 42. A szemináriumon néhány, a korai 20. századtól a 2000-es évek elejéig megalkotott kultúradefiníciót tekintünk át, és e főként kultúrszociológiai megközelítések alapján kísérletet teszünk annak meghatározására, hogy mire vezethető vissza a kultúrafogalom cseppfolyóssá válása, illetve az ismeretelméleti, történeti koncepcióként értett kultúra definíciós erejének csökkenése. A szemináriumi jegy megszerzésének feltétele aktív órai munka és két vitaindító kiselőadás megtartása. Kötelező irodalom: Theodor W. Adorno: A félműveltség elmélete (1959). Ford. Novák Zsolt. In: A kultúra szociológiája. Szerk. Wessely Anna. Budapest: Osiris – Láthatatlan Kollégium 2003, 96–113. o. Roland Barthes: Mitológiák (1957). Ford. Ádám Péter. Budapest: Európa 1983. Zygmunt Bauman: Introduction. In: uő: Culture as Praxis (1973). London, Thousand Oaks, New Delhi: Sage 1999, vii–lii. o. Homi K. Bhabha: Introduction. In: uő: The Location of Culture. New York, London: Routledge 1990, 1–18. o. Pierre Bourdieu: Különbségek és megkülönböztetések (1979). Ford. Léderer Pál. In: uő: A társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődése. Tanulmányok. Vál. Ferge Zsuzsa, Léderer Pál. Budapest: Gondolat 1978, 136–150. o. Ernst Cassirer: A kultúra tragédiája (1942). Ford. n. In: Német kultúraelméleti tanulmányok, 3. kötet. Szerk. Bujdosó Dezső. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó 1999, 356–372. o. Manuel Castells: A hálózati társadalom kialakulása. Az információ kora/Gazdaság, társadalom és kultúra I (1996/2000). Ford. Rohonyi András. Budapest: Gondolat, Infonia 2005, 433– 493. o. Vilém Flusser: Designing Cities (1988). In: uő: Writings. Szerk. Andreas Ströhl. Ford. Erik Eisel. Minneapolis: University of Minnesota Press 2002, 172–180. o. Sigmund Freud: Rossz közérzet a kultúrában (1930). Ford. Linczényi Adorján. In: uő: Esszék. Budapest: Gondolat 1982, 327–405. o. Antonio Gramsci: A gyakorlat filozófiája és a modern kultúra ÉS Az értelmiség kialakulása ÉS Eltérések a városi típusú és a vidéki típusú értelmiség helyzetében ÉS Szocializmus és kultúra. Ford. Sallay Géza, Fogarasi Miklós. In: uő: Marxizmus – kultúra – művészet. Válogatott írások. Vál. Rózsa Zoltán. Budapest: Kossuth 1965, 69–82., 97–109., 109–123., 187–193. o. Jurij Lotman: A kultúra tipológiája (1970). Ford. Lengyel Zsolt és Bánlaki Viktor. In: uő: Szöveg – modell – típus. Vál. Hoppál Mihály. Budapest: Gondolat 1973, 267–306. o. Herbert Marcuse: A kultúra affirmatív jellege (1937). F. n. In: Német kultúraelméleti tanulmányok, 2. kötet. Szerk. Bujdosó Dezső. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó 1999, 233–260. o.
5
Michel Serres: Language and Space: From Oedipus to Zola (1977). In: uő: Hermes. Literature, Science, Philosophy. Szerk. Josue V. Harari, David F. Bell. Baltimore, London: John Hopkins University Press 39–53. o. Georg Simmel: A kultúra fogalma és tragédiája (1911). Ford. n. In: Német kultúraelméleti tanulmányok, 2. kötet. Szerk. Bujdosó Dezső. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó 1999, 75–93. o. Ajánlott irodalom: Roland Barthes: Myth Today. In: uő: Mythologies. Ford. Annette Lavers. New York: Noonday Press 1991, 107–164. o. Ernst Cassirer: An Essay on Man. An Introduction to a Philosophy of Human Culture. New Haven, London: Yale UP 1944, 6. fejezet (The Definition of Man in Terms of Human Culture) és 12. fejezet (Summary and Conclusion). Manuel Castells: Informationalism, Networks, and the Network Society: A Theoretical Blueprint. In: uő (szerk).: The Network Society. A Cross-cultural Perspective. Cheltenham, Northamptom: Edward Elgar Publishing 2004, 3–45. o. Vilém Flusser: On the Theory of Communication. In: uő: Writings. Szerk. Andreas Ströhl. Ford. Erik Eisel. Minneapolis: University of Minnesota Press 2002, 8– 20. o. Herbert J. Gans: Népszerű kultúra és magaskultúra (1974). Ford. Zsolt Angéla. In: A kultúra szociológiája. Szerk. Wessely Anna. Budapest: Osiris – Láthatatlan Kollégium 2003, 114–149. o. Stuart Hall: Cultural Studies and its Theoretical Legacies. In: Lawrence Grossberg, Cary Nelson, Paula Treichler (szerk.): Cultural Studies. New York London: Routledge 1992, 277–294. o. (http://msuweb.montclair.edu/~furrg/pursuits/hallcultstuds.html). Max Horkheimer – Theodor W. Adorno: A felvilágosodás dialektikája. Filozófiai töredékek (1944). Ford. Bayer József é. m. Budapest: Atlantisz 2011, 153–207. o. Fredric Jameson: A kései kapitalizmus kulturális logikája: kultúra. In: uő: A posztmodern, avagy a kései kapitalizmus kulturális logikája (1991). Ford. Dudik Annamária Éva. Budapest: Noran Libro 2010, 23–72. o. Jurij Lotman: A kultúra tipológiája (1970). Ford. Lengyel Zsolt és Bánlaki Viktor. In: uő: Szöveg – modell – típus. Vál. Hoppál Mihály. Budapest: Gondolat 1973, 307–356. o. Max Scheler: Bildung und Wissen. Frankfurt am Main: Schulte 1947. Georg Simmel: A pénz filozófiája (1900). Ford. Berényi Gábor. Budapest: Osiris, 2004, 6. fejezet, II. rész (A kultúra fogalma). Gayatri Chakravorty Spivak: Translator’s Preface and Afterword to Mahasweta Devi Imaginary Maps (1995). In: Donna Landry, Gerald MacLean (szerk.): The Spivak Reader. Selected Works of Gayatri Chakravorty Spivak. New York, London: Routledge 1996, 267–286. o.
BMA-ESZD-410 Papp Zoltán: Szakkollégium ea - témavezetővel egyeztetett + kurzus, ezen a kódon fölvéve
6
