ELTE BTK Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet
Esztétika BA sillabusz a felvehető előadások és szemináriumok ismertetője irodalomjegyzékkel
2014/2015. I. félév
BBN-ESZ-101 Somlyó Bálint: Bevezetés / Mi az esztétika K, 2ó Időpont: csütörtök 10.00-11.30 MUK 34. A félév során a művészetelmélet néhány alapfogalmával foglalkozunk (reprezentáció, tárgyiság, akció, médium stb.) a modern korszakból kiválasztott példákon keresztül. A kurzus célja annak körbejárása, milyen tényezők alakították ki az esztétika szűkebb értelemben vett, jellegzetesen modernkori diszciplínáját. Melyek azok a szellemi problémák, amelyek megválaszolására a művészet modern elmélete kínált lehetséges megoldást. Felsorolnék itt néhány kérdéscsoportot, egyedül üdvözítő rendszer hiányában többé-kevésbé történeti egymásra következésük rendjében, azzal a megszorítással, hogy a kollégium nem nyíltan történeti jellegű, inkább csak kihasználja a történelem felkínálta variációkat a problémák csoportosítására. A lista nem feltétlenül szigorú órabeosztás is egyben, esetenként eltérhetünk tőle, vezérfonálnak azonban talán megteszi. Jegyet várhatóan órai vizsgadolgozattal lehet szerezni, amelynek alapja egyes, a félév során kijelölt szövegek ismerete és meghatározott szempontok szerinti elemzése. 1. Az esztétika mint a modernitás önértelmezési kísérlete 2. A művészetértelmezés lehetőségei a XVIII. század közepén: performancia, reprezentáció, kifejezés 3. A művészet mint reflexió Schiller: A naiv és szentimentális költészetről, in: Esztétikai írásai, Helikon, 1962., 281-336. 4.A végtelen igézetében Athenaeum-töredékek, in: August W. Schlegel és Friedrich Schlegel Válogatott esztétikai írásai, Gondolat, 1984. 261-357. 5. Az eszme érzéki látszása és a művészet halála Hegel: Esztétikai előadások, I., Akadémiai Kiadó, 1980. 1-120.o 6. A művészet mint a ma egyedül lehetséges metafizika. Nietzsche: A tragédia születése, Európa, 1986. 7. Művészet és megértés Dilthey: A hermeneutika keletkezése, in: Uő.: A történelmi világ felépítése a szellemtudományokban, Gondolat, 1974. 469-495. 8. Esztétikai univerzalizmus: a megformált élet Lukács György: Levél a "kísérlet"-ről, ajánlott: Uő.: Esztétikai kultúra, in: Ifjúkori művek, Magvető, 1977. 9. Történelem és utópia Benjamin: A műalkotás a technikai sokszorosíthatóság korszakában, in: Uő: Kommentár és prófécia, Gondolat, 1969., vagy Uő: Tapasztalat és szegénység, in: Angelus Novus, Helikon, Bp. 1980. 735-745. 10. Művészet és társadalomelmélet Adorno: Fétis-karakter a zenében és a zenehallgatás regressziója, in: Uő: Zene, filozófia, társadalom, Gondolat, Budapest, 1970. 227-275. Vagy uő: A művészet és a művészetek, in: Az esztétika vége, Ikon Kiadó, Budapest, 1995. (szerk. Bacsó Béla), 263-287. 11. Művészet és igazság M. Heidegger: A műalkotás eredete, Európa, 1988. 12. Univerzális hermeneutika? H-G. Gadamer: Igazság és módszer, 191-218, Gondolat, 1984.
2
13. Konstruáljunk vagy dekonstruáljunk - a modernitás alkonya? A lista a fent említett „szűkebb értelem” okán nem tartalmaz 18. század előtti olvasmányokat, mindazonáltal feltételezi bizonyos klasszikus alapszövegek (Platón: A lakoma, Arisztotelész: Poétika) ismeretét, háttérolvasmányként pedig szívesen folyamodik néhány történeti összefoglaláshoz: Ernesto Grassi: A szépség ókori elmélete (Tanulmány Kiadó, Pécs, 1997.) Umberto Eco: Művészet és szépség a középkori esztétikában (Európa Könyvkiadó, Budapest, 2002.) Alfred Baeumler: Az irracionalitás problémája a XVIII. századi esztétikában és logikában Az ítélőerő kritikájáig (Enciklopédia Kiadó, Budapest, 2002.)
BBN-ESZ-201 Radnóti Sándor: Bevezetés a műértelmezésbe G, 2ó Időpont: szerda 13.30-15 MUK 39. Az órán irodalmi és képzőművészeti alkotásokat elemzek. Minden órán megadom a következő órán elemzendő műalkotást, elvárva a hallgatóktól, hogy azokra fölkészüljenek. Az óra első felében bemutatom és analizálom a művet, a második felében pedig közösen diszkutáljuk.
BBN-ESZ-211 Pintér Tibor-Bárány István: Művészetelmélettörténet 1. Antikvitás és reneszánsz K, 2ó Időpont: csütörtök 16.30-18 MUK 39. A félév első felében a művészetelmélet és esztétika történetének első – az antikvitáshoz köthető – fejezetét tekintjük át. A modern esztétika és a premodern művészetelméletek döntő különbségéről szóló bevezetés után a következő témakörökkel foglalkozunk röviden: isteni megszállottság mint a költészet forrása, a mimészisz fogalma és Platón költészetkritikája, ennek filozófiai háttere (Platón Az állam alapján), szépség, ideaelmélet, megszállottság (Phaidrosz), Arisztolész Poétikája (mimészisz, költészet- és tragédiaelmélet, katarzis). A félév második felében a reneszánsztól a felvilágosodásig tekintjük át a modern esztétika születésének folyamatát: ízlés és illendőség az udvari kultúrában; az érzéki tapasztalat problémája: a „tudom-is-én-micsoda”; a „régiek és újak” esztétikai vitája; a modern esztétika átalakulása művészetelméletté és művészetfilozófiává: Winckelmann görögség-felfogása, Diderot és Rousseau színházesztétikája, Lessing esztétikai nézetei. Kötelező olvasmányok: Hésziodosz: Istenek születése 1-115 Ión. Atlantisz, 2000. Az állam. Atlantisz, 2014, II. könyv, 376 e – III. könyv, 412 c; VI. könyv, 505 a – 511e; VII. könyv, 514 a – 521 b; X. könyv, 595 a – 608 b. Phaidrosz. Atlantisz, 2005. További rövid szemelvények a Kratüloszból és a Timaioszból (a szemelvényeket elektronikus formában tesszük közzé.)Xenophón: Emlékeim Szókratészről, III. könyv, 10. fejezet. Bp. 1986. 119-123. o. Arisztotelész: Poétika. Bp. 1997. 2-128. o.
3
B. Castiglione: Az udvari ember. In: Az udvari élet művészete Itáliában. Szerk. Vígh Éva. Bp. 2004. 81-122. B. Gracián: Az életbölcsesség kézikönyve (részletek) F. de la Rochefoucauld: Maximák (részletek) D. Bouhours: A tudom is én micsoda. Laokoón, 1. (2001), http://laokoon.c3.hu J.J. Winckelmann: Művészeti írások. (részletek), Magyar Helikon, 1978. G.E. Lessing: Válogatott esztétikai írásai. (részletek), Gondolat, Bp., 1982. D. Diderot: Színészparadoxon. Magyar Helikon, 1966. J-J. Rousseau: Értekezések és filozófiai levelek. (részletek) Ford. Kis János. Magyar Helikon, 1978. Ajánlott szakirodalom: Ritoók Zsigmond: „Vágy, költészet megismerés” in: Holmi IV, 1992 május, 656-666 Helikon. 2002, 1-2. (A Poétika újraolvasása) (Válogatott tanulmányok, szerk. Bolonyai Gábor, Hajdú Péter) E. Grassi: A szépség ókori elmélete. Pécs, 1997. Umberto Eco: Művészet és szépség a középkori esztétikában. Bp. 2002. Paul Oskar Kristeller: Szellemi áramlatok a reneszánszban. Bp. 1979. Paul Oskar Kristeller: A művészetek modern rendszere. http://www.btk.ppke.hu/db/00/05/m00001005.html Cesare Vasoli: A humanizmus és a reneszánsz esztétikája. Bp. 1983 A. Bäumler: Az irracionalitás problémája a XVIII. századi esztétikában és logikában Az ítélőerő kritikájáig. Ford. V. Horváth Károly, Enciklopédia, Bp., 2002.N. Elias: A civilizáció folyamata. (részletek) Ford. Berényi Gábor, több kiadás J. Habermas: A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása. (részletek) Ford. Endreffy Zoltán, több kiadás U. Im Hof: A felvilágosodás Európája. (részletek) Ford. Zalán Péter, Atlantisz, Bp., 1995 Rövidebb szemelvényeket, részleteket a félév során fogunk megjelölni, kiadni, a részletesebb tájékozódást segítő bibliográfia és minden egyéb információ (egyéb kötelező olvasmányok, vizsgatematika) elérhető lesz honlapunkon: http://esztetika.elte.hu/baranyistvan/ http://emc.elte.hu/~pinter/muveszetelmelettortenet1
4
BBN-ESZ-212 Bárány István: Művészetelmélet-történet 1. G, 2ó Időpont: szerda 10-11.30 MUK 42. A művészetelmélet-történet I. szeminárium a művészetelmélet-történet előadássorozat áttekintését egészíti ki. Az óra célja egy-egy jelentős mű részletes elemzése, feldolgozása.
BBN-ESZ-221 K, 2ó csütörtök 10-11.30 MUK 40. BBN-ESZ-222 G, 2ó csütörtök 12-13.30 MUK 40. Papp Zoltán: Művészetelmélet-történet 2. Német idealizmus és a romantika esztétikája Az egymást kiegészítő – ezért lehetőleg egyszerre felveendő – előadásból és szemináriumból álló kurzusnak két nagy témája lesz. Az előadáson az első néhány órán áttekintjük a 18. századi angol ízléselméleteket (Burke, Hume), a félév hátralévő részében pedig az esztétika és a művészetfilozófia történetének egyik legfontosabb időszakával foglalkozunk, nevezetesen a német idealizmussal és kora romantikával, Kanttól és Schillertől Novalison és Schlegelen át Hegelig. A szemináriumon behatóbban tanulmányozunk néhány, az előadáson vagy nem, vagy csak röviden érintendő szöveget. ELŐADÁS (BBN-ESZ-221) David Hume (1757): „A jó ízlésről”, in uő: Összes esszéi, I. kötet, ford. Takács Péter, Atlantisz, Budapest, 1992, 222–244. o. Edmund Burke (1759): Filozófiai vizsgálódás a fenségesről és a szépről való ideáink eredetét illetően, ford. Fogarasi György, Magvető, Budapest, 2008, „Bevezetés: Az ízlésről”, 11–32. o. Immanuel Kant (1790): Az ítélőerő kritikája, ford. Papp Zoltán, Osiris / Gond-Cura Alapítvány, Budapest, 2003 vagy Ictus, Szeged, 1997, 1–22. és 43–54. paragrafusok. Friedrich Schiller (1795): „Levelek az ember esztétikai neveléséről”, in uő: Művészetés történelemfilozófiai írások, ford. Papp Zoltán, Atlantisz, Budapest, 2005, 155–260. o. Friedrich Schlegel (1800): „Az érthetetlenségről”, ford. Vámosi Pál, in Kultusz és áldozat. A német esszé klasszikusai, szerk. Salyámosi Miklós, Európa, Budapest, 1981, 79–92. o. Georg Wilhelm Friedrich Hegel (1823): Előadások a művészet filozófiájáról, ford. Zoltai Dénes, Atlantisz, Budapest, 2004, 7–257. o. (Annemarie Gethmann-Siefert előszava is).
5
SZEMINÁRIUM (BBN-ESZ-222) Friedrich Schlegel (1795–1797): „A görög költészet tanulmányozásáról”, ford. Tandori Dezső, in August Wilhelm Schlegel és Friedrich Schlegel: Válogatott esztétikai írások, Gondolat, Budapest, 1980, 121–189. o. és a magyar fordításból hiányzó részek is. Friedrich Schiller (1793 és 1795): „Kallias, avagy a szépségről” és „A naiv és a szentimentális költészetről”, mindkettő in uő: Művészet- és történelemfilozófiai írások, ford. Papp Zoltán, Atlantisz, Budapest, 2005, 23–69., illetve 261–351. o. AJÁNLOTT SZAKIRODALOM Ernst Cassirer: A felvilágosodás filozófiája, ford. Scheer Katalin, Atlantisz, Budapest, 2007, „Az esztétika alapkérdései” című fejezet, 349–449. o. Radnóti Sándor: Jöjj és láss! A modern művészetfogalom keletkezése. Winckelmann és a következmények, Atlantisz, Budapest, 2010, az „Ízlés” című fejezet és a „Schiller ízlésfilozófiája” című exkurzus, 321–426., illetve 429–459. o.
BBN-ESZ-231 Somlyó Bálint: Művészetelmélet-történet 3. K, 2ó Időpont: hétfő 16-17.30 MUK 40. A kurzus szövegekre alapozott történeti összefoglaló a 19. század második és a 20. század első felének művészetelméleti gondolkodásáról. Az előadások egy-egy fontos szövegre koncentrálnak, elsősorban értelmezési szempontokat kínálva az önálló szövegolvasáshoz. A félévet kollokvium zárja. Előzetes bibliográfia (még módosulhat, és ajánlott olvasmányokkal is kiegészülhet): Schopenhauer, Arthur: A világ mint akarat és képzet [1819]. Fordította Tandori Ágnes és Tandori Dezső. Budapest, Európa, 1991. 235–361. o. [Harmadik könyv] Kierkegaard, Søren: „A közvetlen erotikus stádiumok avagy a zenei erotikus [1843]”. In: Uő: Vagy-vagy. Fordította Dani Tivadar. Budapest, Osiris, 2001. 45–132. o. Nietzsche, Friedrich: A tragédia születése avagy görögség és pesszimizmus [1872]. Fordította Kertész Imre. Budapest, Európa, 1986. Dilthey, Wilhelm: „A hermeneutika keletkezése” [1900]. Fordította Erdélyi Ágnes. In Uő: A történelmi világ felépítése a szellemtudományokban: tanulmányok. Budapest, Gondolat, 1974. 469–494. o. Riegl, Alois: A későrómai iparművészet [1901]. Fordította: Rajnai László. Budapest, Corvina, 1989. 11-23 és 208-218.o. Lukács György: „Heidelbergi esztétika: művészetfilozófiai rész [1912–14?]”. Fordította Tandori Dezső. In Uő: A heidelbergi művészetfilozófia és esztétika. A regény elmélete. Budapest, Magvető, 1975. 15–161. o.
6
Freud, Sigmund: „A kisérteties” [1919]. Fordította Bókay Antal és Erőss Ferenc. In: Sigmund Freud Művei IX. Művészeti írások. Filum Kiadó, é.n. 245-282.o. Simmel, Georg: „Az arc esztétikai jelentősége”; „A fogantyú”; „A képkeret”; „A táj filozófiája”. Fordította Berényi Gábor. In Uő: Velence, Firenze Róma. Művészetelméleti írások. Atlantisz, Budapest, 1990. 75–110. o. Heidegger, Martin: A műalkotás eredete [1935]. Fordította Bacsó Béla. Budapest, Európa, 1988. Benjamin, Walter: „A műalkotás a technikai sokszorosítás korszakában” [1936]. Fordította Barlay László. In Zoltai Dénes (szerk.): Kommentár és prófécia. Budapest, Gondolat, 1969. 301–334. o. Horkheimer, Max – Adorno, Theodor W.: A felvilágosodás dialektikája [1947], Budapest, Gondolat – Atlantisz, 1990. 9–102. o
BBN-ESZ-232 Pálfalusi Zsolt: Művészetelmélet-történet 3. Nietzsche és az Antikrisztus G,2ó Időpont: kedd 18-19.30 MUK. 39. A kurzus során Nietzsche sokat vitatott művével ismerkedünk meg. Az Antikrisztus, mint János jelenéseiben megjövendölt kreatúra és az Antikrisztus, mint Nietzsche késői gondolkodásának fogalomtárában megjelent fenomén között bejárható út egyben annak nyitánya, mi az, ahol Nietzschével véget ért a XIX század és halálával elkezdődött a XX század megrendítő apokalipsziseinek sorozata. Jegyszerzés feltétele félév végi ZH a kurzus során megadott szakirodalom alapján.
BBN-ESZ-241 Seregi-Teller-Sajó: Kortárs művészetelméletek K, 2ó Időpont: szerda 17-18.30 MUK 39. A kurzus áttekintést nyújt a legfontosabb 1945 utáni nyugati művészetelméleti irányzatokról tisztázva ezek előzményeit is: a művészetfogalom változásait a marxizmustól és a strukturalista művészetelméleti koncepcióktól kezdve a hermeneutikán és fenomenológián át a különböző posztstrukturalista és analitikus megközelítésekig követjük nyomon. A vizsga két részből (írásbeli és szóbeli) áll. Kötelező olvasmányok: Theodor W. Adorno: A művészet és a művészetek. In: uő: A Művészet és a művészetek. Irodalmi és zenei tanulmányok. Helikon, Budapest, 1998, 7–22. Roland Barthes: A szöveg öröme. In: uő: A szöveg öröme. Irodalomelméleti tanulmányok. Osiris, Budapest, 1996, 75–116. Homi K. Bhabha: A posztkoloniális és a posztmodern. In: Helikon, 1996/4, 484–509. Pierre Bourdieu: A tiszta esztétika keletkezéstörténete. In: Rákai Orsolya (szerk.): A háló, a halászok és a halak. Tanulmányok a mezőelmélet, a rendszerelmélet és az irodalomtörténet-írás néhány kapcsolódási pontjáról. Budapest – Szeged, Osiris – Pompeji, 2001, 7–50. Judith Butler: Jelentős testek. In: Bókay Antal é. m. (szerk.): A posztmodern 7
irodalomtudomány kialakulása. A posztstrukturalizmustól a posztkolonialitásig. Osiris, Budapest, 2002, 538–559. Arthur Danto: Hogyan semmizte ki a filozófia a művészetet? In: uő: Hogyan semmizte ki a filozófia a művészetet? Atlantisz, Budapest, 1997, 15–36. Arthur Danto: „A művészetvilág”. In: Enigma 1994/4, 41–52. Jacques Derrida: A struktúra, a jel és a játék az embertudományok diszkurzusában. In: Helikon 1994/1–2, 21–36. George Dickie: A művészet definiálása. In: Szkholion 2007/2, 40–47. Hans-Georg Gadamer: Igazság és módszer. Osiris, Budapest, 2003, 343-379. Nelson Goodman: Az újraalkotott valóság. In: Horányi Özséb (szerk.): A sokarcú kép. Typotex, Budapest, 2003, 41–68. Clifford Geertz: A művészet mint kulturális rendszer. In: uő: Az értelmezés hatalma. Antropológiai írások. Budapest, Osiris, 1994, 239–267. Clement Greenberg: Avantgarde és giccs. In: Józsa Péter (szerk.): Művészetszociológia. Válogatott tanulmányok. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1978, 93–103. Clement Greenberg: Modernista festészet (kéziratos fordítás) Ian Hunter: Esztétika és kritikai kultúrakutatás. In: Wessely Anna (szerk.): A kultúra szociológiája. Osiris, Budapest, 1998, 71–95. Roman Jakobson: Két verselemzés. In: Bókay Antal – Vilcsek Béla (szerk.): A modern irodalomtudomány kialakulása. A pozitivizmustól a strukturalizmusig. Osiris, Budapest, 1998, 470–478. Fredric Jameson: A kései kapitalizmus kulturális logikája: kultúra. In: uő: A posztmodern, avagy a kései kapitalizmus kulturális logikája. Noran Libro, Budapest, 2010, 23–73. Craig Owens: Az allegorikus impulzus. Egy posztmodern elmélet felé. I–II. rész. In: Enigma 66 (2010), 24–39. és 67 (2010), 5–20. Paul Ricoeur: A bizonyítás kérdése Freud pszichoanalitikai írásaiban. In: Szummer Csaba – Erős Ferenc (szerk.): Filozófusok Freudról. Cserépfalvi, Bp. 1993. 107138. Jean-Paul Sartre: A kép intencionális szerkezete. In: Bacsó Béla (szerk.): Kép, fenomén, valóság. Kijárat, Budapest, 1997, 97–119. Richard Shusterman: Szomaesztétika. Javaslat egy új diszciplínára. In: uő: Pragmatista esztétika. A szépség megélése és a művészet újragondolása. Kalligram, Pozsony, 2003, 469–503. Raymond Williams: A kultúra elemzése. In: Bókay Antal é. M. (szerk.): A posztmodern irodalomtudomány kialakulása. A posztstrukturalizmustól a posztkolonialitásig. Osiris, Budapest, 2002, 385-395. Richard Wollheim: Valamiként-látás, benne-látás és képi reprezentáció. In: Bacsó Béla (szerk.) Kép – fenomén – valóság, Kijárat, Budapest, 1997, 229-241.
BBN-ESZ-242 Sajó Sándor: Merleau Ponty művészetfilozófiája G, 2ó Időpont: kedd 14-15.30 MUK 42. A múlt századi francia filozófia egyik legérdekesebb szerzője, Maurice MerleauPonty műveit olvassuk és vitatjuk meg. Mivel Merleau-Ponty elképzelése szerint a művészet és a filozófia szorosan összetartozik, szűkebb értelmében vett
8
művészetfilozófiai tanulmányai mellett a korai főmű, Az észlelés fenomenológiája részleteit is. Olvasmányok Maurice Merleau-Ponty: „Cézanne kételye” (részlet), ford. Szabó Zsigmond, in Enigma 1996/3, 76-90. Maurice Merleau-Ponty: „A közvetett nyelv és a csend hangjai”, ford. Szávai Dorottya, in Bacsó Béla szerk.: Kép, fenomén, valóság, Budapest, Kijárat, 1997, 142178. Maurice Merleau-Ponty: „A szem és a szellem”, ford. Vajdovich Györgyi és Moldvay Tamás, in Bacsó Béla szerk.: Fenomén és mű, Budapest, Kijárat, 2002, 54-79. Maurice Merleau-Ponty: Az észlelés fenomenológiája, Budapest, L’Harmattan, 2014.
BBN-ESZ-251 Pintér Tibor: Choderlos de Laclos: Veszedelmes viszonyok K, 2ó Időpont: csütörtök 12-13.30 MUK 39. A félév során a 18. századi francia regény egyik legmaradandóbb levélregényét elemezzük eszmetörténeti és regény-dramaturgiai szempontból. Laclos regényének irodalmi előzményei: a libertinus erotikus regények, Diderot, Casanova és Sade. A lélekábrázolás mechanikus jellege: a racionalizmus antropológiája mint lélektani kísérlet Laclos-nál. Etikai választások: epikureizmus, hedonizmus, libertinizmus, sztoicizmus. Az esztétikai és etikai probléma egy kései leágazása Kierkegaard Vagyvagyjában: a két stádium. Külön figyelmet szeretnék szentelni Stephen Frears 1988-as filmadaptációjának.
BBN-ESZ-251 Radnóti Sándor: Goethe: Vonzások és választások K, 2ó Időpont: szerda 10.30-12 MUK. 34. A félévben Goethe Vonzások és választások című regényét elemezzük. Előzetes feltétel a regény ismerete, vagy legalábbis az olvasáshoz való hozzákezdés, amelyet a harmadik óráig be kell fejezni. Más, párhuzamos Goethe-szövegekkel is foglalkozunk, továbbá a szakirodalommal, amelyeket az órán adok meg.
BBN-ESZ-251 Darida Veronika: Proust: Az eltűnt idő nyomában K, 2ó Időpont: szerda 9-10.30 MUK. 39. Az eltűnt idő nyomában jelek utáni kutatásában – ahogy ezt Deleuze nagyszerű könyve, a Proust és a jelek bemutatja – egyedül a művészet jelei bizonyulnak igaznak. Proust egész regényét átszövik a művészeti utalások, a valósághoz – mely mindig a mélyben rejtőzik és kifejezésre vár – csupán a műalkotások közvetítésével juthatunk közelebb. A hétkötetes regényben minden művészeti ágnak megvan a fiktív képviselője: gondoljunk csak az író Bergotte-ra, a festő Elstirre, a zeneszerző Vinteuil-re, vagy a
9
nagy színésznőre: Bermára. Az előadások során nem csupán őket, hanem valós előképeiket (Wagner, Debussy, Monet, Anatole France, Sarah Bernhardt) is felidézzük, hiszen Proust minden alakját számos más, létező művész vonásaiból alkotta meg. Az kutatjuk tehát, hogy az író Proust és a regényben szereplő Marcel életében milyen sorsfordító szerepet játszott a művészet, és mit jelent a művészetnek szentelt élet. A kurzus során elsősorban az első kötet (Combray, Swann szerelme, Nevek) szoros olvasását végezzük el, folyamatosan előrenézve és visszatekintve a körkörös élet- és regényfolyam eseményeire.
BBN-ESZ-261 Pintér Tibor: Zenei műelemzések G, 2ó Időpont: kedd 14-15.30 MUK 39. A félév során klasszikus zeneművek elemzésére kerül sor a 17-19. századi repertoárból. Elsősorban a zenei formafolyamatok elemzése-értelmezése áll a középpontban, s ezek felfejtése révén olyan kérdések kerülnek terítékre, mint az adott mű befogadástörténete, az esztétikai tapasztalat változásai, interpretáció-történet. Így a nyugati kánon néhány alapműve hermeneutikai megvilágításba kerül.
BBN-ESZ-261 Almási Miklós: A háló foglyai G, 2ó Időpont: kedd 10-11.30 MUK 40. Hálózatok foglyai vagyunk: világháló, kapcsolati háló, internetfüggőség, mobil, iPad és Facebook, - egyik nélkül sem tudunk élni – így aztán mindez ma már az egyik legfontosabb filmtopic. A szeminárium ezért két irányból közelít a kiválasztott filmekhez: egyfelől hogyan lehet a megfoghatatlant (a hálót) képileg érzékeltetni, másfelől, hogy az általunk élt „hálófogoly” lét mit jelent az életben és ebből mennyire kerül bele a filmekbe. Élet ÉS film tehát együtt kerülne elemzésre. Vagyis nemcsak filmnarratíva és forma-elemzésekre gondolok, hanem az élet kínálta háló-konfliktusok – akár villanásnyi – szemlézésére is. Elemzésre kerülő filmek: Spike, Jones: A nő (Her, 2013, 125 perc) Woody Allen: Match-point 2005 (124 perc) Winkler, Irvin: A hálózat csapdájában (The Net, 1995, 114 perc) Mendez, Sam: A szabadság útja (Revolutionary Road, 2008, 112 perc J. C. Chandor: Krízispont (Margin Call, 2011, 102 perc Wes Anderson: Grand Budapest Hotel, (2014, 100 perc) tarcsi: a Snowden, Wikileaks stb. ügyek A szeminárium menete: mivel a filmek két órát vesznek igénybe, a tanterem pedig csak másfél órára a miénk, a vetítések alkalmával az óra reggel 9-kor kezdődik. Egyik alkalommal vetítés, másik alkalommal vita, megbeszélés, referátum stb. (Ezek a vitaalkalmak normális időben, vagyis de. 10 órakor kezdődnek.) Irodalom: Barabási Albert László: Behálózva, a hálózatok új tudománya - 1999 Manuel Castells: The Rise of the Network Society, 2000
10
Jegyek: utolsó előtti órára írásbeli dolgozat (10.000 karakter) egy – listán nem szereplő – film elemzése, illetve referátum vagy sokszori szereplés alapján.
BBN-ESZ-261 Bacsó Béla: Dürer G, 2ó Időpont: csütörtök 10.30-12 MUK 39. Dürer művészete aligha kíván külön méltatást. Kifejezetten érvényes Burckhardt megállapítása, hogy a művészetben soha sem a mindig valami (Was) új, hanem éppen az ahogy (Wie) válik fontossá, s a művészet/festői alkotás a kereszténység térnyerésével a festői és elbeszélő elemet részesíti előnyben (Die Malerei und das Neue Testament), ott folytatva, ahol Giotto meghatározó műve megjelent. Maga Dürer ennek a jegyében alkot, gondoljunk olyan sorozatokra, mint amit a Jelenések könyvéhez készít, vagy a Passió-történet ismételt bemutatásaira. Ezek egyikéről írta Theodor Hetzer, hogy itt nem csak az emberek egymáshoz, hanem az embernek a térhez való viszonyát is újra gondolta, de már Wölfflin (1905) a kifejezés hatalmát ismerte el ebben a műben, valamint egy olyan tárgyszerűséget, ami művét egyre inkább meghatározta. Dürer műve arra is alkalmas, hogy megvizsgáljuk a reneszánsz ikonográfia kiépülését az Alpokon innen és túl, az áthatásokat a velencei festészettel, ugyan akkor lényeges, szinte az első Itália úttól kezdve meghatározó Dürer azon felismerése, hogy a tudás a természetben rejlik, aki ki tudja belőle bontani, az birtokba veheti. Művészet és természeti minta, az emberi arányok, a test és szenvedély kérdése megjelent festői és grafikai művében. Dürer festészet-elméleti szempontjai is vizsgálatra érdemesek. Vizsgára olvasandó: Dürer – A festészetről és a szépségről Corvina kiadó 1982. A. Warburg – Dürer és az itáliai „antik” in. Warburg: Válogatott tanulmányai Balassi kiadó 1995. 148-153.o. E. Panofsky – Dürer és a klasszikus ókor in. Panofsky: A jelentés a vizuális művészetben Gondolat 1984. 33-83.o. M. Dvořak – Dürer Apokalipszisa in. Dvořak: A művészet szemlélete Corvina kiadó 209-216.o. H. Belting – Giovanni Bellini: Pietà Corvina 1989. E. Garin – Reneszánsz és műveltség Helikon kiadó 1989. G. Pico della Mirandola – Az ember méltóságáról in. Reneszánsz etikai antológia Gondolat 1984. Ajánlott: A. Warburg – Pogány-antik jóslás Luther korában Helikon kiadó 1986. M. Ficino – Bevezetés a Platonikus teológiába in.Ficino: Platonikus írások Szt. István társulat 2003. 61-143.o. D. Arasse – Raffaello látomásai Typotex kiadó 2013.
11
BBN-ESZ-261 Darida Veronika: Színház és emlékezet G, 2ó Időpont: hétfő 18-19.30 MUK 40. Az emlékezés kérdése központi jelentőségű minden dramaturgia – legyen akár klasszikus vagy kortárs – és színházi reprezentáció számára. Nem mindegy ugyanakkor, hogy mire irányul az emlékezés: egy történelmi mozzanatra, egy egyedi életpillanatra, a szereplőkkel vagy a színpadon meg nem jelenő alakokkal történt eseményekre. A drámákban a felidézett történések többnyire egy sorsfordító mozzanathoz, krízishez vagy traumához, kapcsolódnak – így a visszaemlékezés gyakran együtt jár a kollektív vagy a személyes bűnösség felismerésével. Az emlékezés törvényszéke ekkor vizsgálatra, ítélkezésre, azonnali igazságszolgáltatásra kényszerül, méghozzá a legszélesebb és legmeghatározhatatlanabb nyilvánosság: a mindenkori közönség tekintete előtt. A kurzus során az emlékezés és az emlékező különböző színpadi alakzatait/figuráit vizsgáljuk, egy történeti áttekintés során (pl. Aiszkhülosz, Szophoklész, Kyd, Shakespeare, Ibsen, Sartre, Weiss, Bernhard, Nádas műveiben; valamint az epikus és a dokumentarista színház előadásait elemezve) – nem feledkezve meg a felejtés (szándékos vagy tudatlan elhallgatás, tagadás vagy elfojtás) értelmezéséről sem, mely elvezet ahhoz a kérdéshez, hogy vajon létezhet-e emlékek nélküli ember.
BBN-ESZ-261 Teller Katalin: Kisváros regények G, 2ó Időpont: szerda 13-14.30 MUK 40. A félév során néhány prózamű alapján járjuk körül a kisváros irodalmi feldolgozásainak különböző módozatait: Anton Csehov 6-os számú kórtermét és Makszim Gorkij Az Artamonovok című családregényét vizsgálva az orosz realizmus és a szocialista realizmus közösség- és térábrázolását hasonlítjuk össze, majd Heinrich Mann Ronda tanár úr és Heinrich Böll Egy bohóc nézetei művei alapján a nemzetiszocializmus kisvárosi közegben kibomló elő- és utóéletének megjelenítését elemezzük, s végül két olasz regény (Carlo Levi: Krisztus megállott Ebolinál és Pier Paolo Pasolini: Egy erőszakos élet) kapcsán egy-egy falu és külváros ideológiai, kultúrpolitikai megbélyegzésének történetét követjük nyomon. A szemináriumi jegy feltétele aktív órai munka és egy szemináriumi dolgozat elkészítése. Kötelező primér irodalom: Heinrich Böll: Egy bohóc nézetei (több kiadásban) Anton Csehov: A 6-os számú kórterem (több kiadásban) Makszim Gorkij: Az Artamonovok (több kiadásban) Carlo Levi: Krisztus megállott Ebolinál. Ford. Mária Béla. Bukarest: Kriterion, 1974. (másik változatban: Ahol a madár se jár) Heinrich Mann: Ronda tanár úr (több kiadásban) Pier Paolo Pasolini: Egy erőszakos élet. Ford. De Martin Eszter. Pozsony: Kalligram, 2011. Kötelező szakirodalom: H. Szász Anna Mária: A 20. századi családtörténeti regény. Budapest: Akadémiai, 1982, 118–130. o.
12
Kovács-Kiss Kálmán: Heinrich Mann: Ronda tanár úr. In: Ambrus Éva é. m. (szerk.): Huszonöt fontos német regény. Műelemzések. [Budapest]: Pannonica, Lord, 1999, 108–118. o. Carlo Levi – R. D. Catani: Structure and Style as Fundamental Expression: The Works of Carlo Levi and Their Poetic Ideology. In: Italica, 1979/56, 2, 213–229. o. Robert H. Paslick: A Defense of Existence: Böll’s Ansichten eines Clowns. In: The German Quarterly, 1968/41, 4, 698–710. o. Rév Mária: Csehov századfordulója. Budapest: Universitas, 1995, 53–62. o. Georg Simmel: A nagyváros és a szellemi élet. In: Uő: Válogatott társadalomelméleti tanulmányok. Budapest: Gondolat, 1973, 543–556. o. Filippo Trentin: ‘Organizing Pessimism’. Enigmatic Correlations between Walter Benjamin and Pier Paolo Pasolini. In: The Modern Language Review, 2013/ 108, 4, 1021–1041. o.
BBN-ESZ-261 Pálfalusi Zsolt: A szép aktualitása – Gadamer tanulmányok G, 2ó Időpont: szerda 18-19.30 MUK 40. A kurzus során átvesszük Gadamer eme remek és hiánypótló kötetében található valamennyi művészetelméleti tanulmányát. A cél, bevezetést nyerni a modern hermeneutika mesterének gondolataiba és szert tenni a hermeneutika alapismereteire, mely mind az irodalomtudomány, mint az esztétika szempontjából relevánsak.
BBN-ESZ-271 Pintér Tibor: Zeneesztétika K, 2ó Időpont: kedd 11-12.30 MUK 39. A félév során a klasszikus hermeneutikai modellt követve körbejárjuk a zene befogadásesztétikai, alkotásesztétikai, műesztétikai és előadóművészet-esztétikai alapproblémáit. Az előadásokon központi kérdések: a zenehallgatási szokások, a zenei alkotásfolyamat esztétikai megközelítései, a műértelmezés változó irányai és az előadóművészet meghatározó tendenciái
BBN-ESZ-271 Seregi Tamás: A művészet története a 19. század második felében K, 2ó Időpont: csütörtök 13.30-15 MUK 39. (A tematika a kötelező olvasmányokat tartalmazza.) 1. A festői és a táj John Ruskin: Előadások a művészetről. Révai, 1923, 5-6-7. előadás. http://mek.oszk.hu/09000/09023/09023.pdf 2. Courbet és a realizmus Proudhon: A művészet társadalmi rendeltetése Courbet felhívása a művészekhez
13
Zola: Proudhon és Courbet. Mindhárom in: Köpeczi Béla (szerk.): Szocialista realizmus. I. kötet. Gondolat, 1970. 3. A többé-nem-szép-művészet és Baudelaire Charles Baudelaire: A modern élet festője. Charles Baudelaire válogatott művészeti írásai. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, 1964. Georges Bataille: Baudelaire. Az irodalom és a rossz. Nagyvilág Kiadó, 2005. Odo Marquard: A tudattalan elmélete és a többé-nem-szép-művészet. Bacsó Béla (szerk.): Az esztétika vége. Ikon, 1995. 4. A tiszta művészet kialakulása Pierre Bourdieu: A művészet szabályai. BKF Kiadó, 2013, 67-133. o. 5. A modern iparművészet Gottfried Semper: Tudomány, ipar és művészet. Javaslatok a nemzeti jellegű művészeti érzés ébresztésére. Tudomány, ipar, művészet. Corvina, 1980. Lewis Mumford: Szabványosítás, sokszorosítás és választás. A gép mítosza. Európa, 2000. 6. A város G. E. Haussmann: Páris útjai. Café Babel, 1997, 24. szám. Leonardo Benevolo: Haussmann és a párizsi terv. Uott. Walter Benjamin: Párizs, a XIX. század fővárosa. Kommentár és prófécia, Budapest, Gondolat, 1969. 7. Újabb képfajták, médiumok, események Hans-Georg Gadamer: A művészetfogalom változása. In: Nagy Edina (szerk.): A kép a médiaművészet korában. L’Harmattan, 2005. Walter Benjamin: A műalkotás a technikai sokszorosíthatóság korszakában. Kommentár és prófécia. Gondolat, 1969. 8. Manet Werner Hofmann: Manet: Reggeli a műteremben. Corvina, 1987. 9. Impresszionizmus Konrad Fiedler: Naturalizmus és művészi igazság. Művészeti írások. Kijárat, 2005. 10. Neoimpresszionizmus Signac: Delacroix-tól a neoimpresszionizmusig. Corvina, 1978. 11. A historizmus Németh Lajos: A historizmustól a szecesszióig. Corvina, 1974. 12. Esztétizmus Walter Pater: A renaissance. Révai, 1913. Riegl: Az ornamentika története. Művészettörténeti tanulmányok. Balassi, 1998. 13. Paul Cézanne Max Raphael: A műalkotás és a természeti minta. Athenaeum I/4. (1993).
14
BBN-ESZ-271 Darida Veronika: Kortárs színház K, 2ó Időpont: hétfő 16-17.30 MUK 39. Vajon mennyiben és mi módon segíti a színház a jelen megértését, értelmezését? Függetlenedhet a színház a minket körülvevő világtól? Létezik ma l’art pour l’art színház, és ha igen, mit értünk ezalatt? Mi a színház és a politika viszonya? Napi vagy egyetemes szinten kell a színháznak politizálnia? Mit értünk amatőr, alternatív, független színház alatt? Milyen szokatlan utakon és eddig ismeretlen eszközök segítségével szólíthatja meg a színház a mai nézőket? Hogyan jellemezhető az új színházi kommunikáció ? Hogyan alakult át a színház és más társművészek (film, tánc, média) kapcsolata? Milyen a színház és a kortárs irodalom viszonya? Működőképesek még a hagyományos színházi struktúrák, vagy új színházi tereket és formákat kell találni? Milyen hagyományokhoz nyúlnak vissza a jelen művészei? Mi alkotja napjaink színházi kánonját? Az elszigetelten alkotók között felfedezhető valamilyen tényleges párbeszéd, mennyire figyelik egymás munkásságát? Mennyiben határozzák meg a színházban felvetett problémák a mindennapos gondolkodásmódunkat? Vagy ha nincs jelen a színház a reflexív, elemző gondolkodásban, annak mi az oka? A félév során ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keressük a választ, kortárs színházi alkotók és társulatok, szövegek és bemutatók elemzésével, magyar- és világszínházi példák segítségével. A kurzus emellett (kb. négy alkalommal) kiegészül néhány “színház-beszélgetéssel”, melyek során napjaink meghatározó “színházcsinálóival” találkozunk.
BBN-ESZ-281 Pálfalusi Zsolt: Az avantgarde esztétikája K, 2ó Időpont: hétfő 18-19.30 MUK 39. A kurzus a tavaszi félév „Totalitárius diktatúrák esztétikája” című előadássorozat folytatása. Az esztétika történetének egy olyan szakaszába lépünk, ahol a résztvevők nem csak különféle kiáltványokkal fordulnak a világ felé meghirdetve a programjukat, de ugyanakkor több-kevesebb sikerrel tételesen részt is vesznek koruk politikai mozgalmaiban. A kurzus során annak a kérdésnek járunk utána, vajon az avantgárd mozgalmak mennyiben tekinthetők ugyanakkor bujtatott politikai mozgalmaknak, mennyiben válik az így jelzett művészet egyben politikai eszközzé egyes diktatúrák számára. Jegyszerzés feltétele félév végi ZH a kurzus során megadott szakirodalom alapján.
BBN-ESZ-281 Seregi Tamás - Teller Katalin: Gender és esztétika K, 2ó Időpont: szerda 15-16.30 MUK 39. Az előadás során válogatott tanulmányok, könyvrészletek alapján tekintjük át a genderelméletek történetét: Otto Weininger vitatott főművét, majd a francia és amerikai feminizmus főbb képviselőinek írásait követően az 1980-as évektől kidolgozott homoszexualitás- és queer-elméleteket vizsgáljuk. A félév második felében egyes művészeti ágakban alkalmazott, gender szempontú elemzésekkel,
15
illetve a művészettörténet-írás problémájával, a tudomány és a kortárs gender művészet összefüggésével foglalkozunk. Kötelező irodalom: Simone de Beauvoir: A második nem (1949). Ford. Görög Lívia. Budapest: Gondolat, 1977, 7–27., 179–308., 511–570. o. Leo Bersani: Létezik-e meleg művészet? (1996) – kéziratos fordítás Leo Bersani: A végbél mint sír? (1987) – kéziratos fordítás Susan Bordo: A karcsú test olvasata (1998). Ford. Szőke Dorottya és Matuska Ágnes. In: Apertúra. Film, vizualitás, elmélet, 2009, http://apertura.hu/2009/tel/bordo Hélène Cixous: A medúza nevetése (1975). Ford. Kádár Krisztina. In: Kis Attila Atilla – Kovács Sándor – Odorics, Ferenc (szerk.) Testes könyv II. Szeged: Ictus – JATE, 1997, 357–380. o. Sandra Gilbert – Susan Gubar: The Madwoman in the Attic. The Woman Writer and the Nineteenth-Century Literary Imagination (1979). New Haven, Connecticut, London: Yale University Press, 2000, 3–44. o. (https://archive.org/details/TheMadwomanInTheAttic) Judith Halberstam: Technotópiák. Transznemű testek reprezentációja a kortárs művészetben (2005). In Kékesi Zoltán é. m. (szerk.): A gyakorlattól a diskurzusig. Kortárs művészetelméleti szöveggyűjtemény. Budapest: MKE 2012, 217–256. o. (http://www.mke.hu/sites/default/files/szoveggyujtemenyTT_0406_0518. pdf) Donna J. Haraway: Kiborg kiáltvány: tudomány, technika és szocialista feminizmus az 1980-as években (1985). In: Replika 51–52. szám (2005. november), 107– 139. o. (http://hirnok.files.wordpress.com/2009/06/haraway.pdf ) Elizabeth Grosz: Darwin and Feminism: Preliminary Investigations for a Possible Alliance. In: Stacy Alaimo – Susan Hekman (szerk.): Material Feminism. Bloomington and Indianapolis: Indiana University Press, 2008, 214–237. o. Eve Kosofsky Sedgwick: Epistemology of the Closet. Hemel Hempstead: Harvester Wheatsheaf, 1991, 65–90. o. Julia Kristeva: A nők ideje (1979). Ford. Farkas Anikó. In: Kis Attila Atilla – Kovács Sándor – Odorics, Ferenc (szerk.) Testes könyv II. Szeged: Ictus – JATE, 1997, 327–356. o. Linda Nochlin: Why Have There Been No Great Women Artists? In: ARTnews 1971. január, 22–39. és 67–71. o. (http://www.bakeru.edu/faculty/adaugherty/wc/module5/artists.html) – kéziratos fordítás készülőben The Melancholia of AIDS: Interview with Douglas Crimp. In: Art Journal, 62/4. szám (2003. tél), 81–90. o. Kate Millett: Sexual Politics (1969). Urbana, Chicago: University of Illinois Press, 2000, 3–58. o. Laura Mulvey: A vizuális élvezet és az elbeszélő film (1975). Ford. Juhász Veronika. In: http://metropolis.org.hu/?aid=118&pid=16 Griselda Pollock: Vision and Difference. Femininity, Feminism and the Histories of Art. London: Routledge, 1988, 50–90. o. (https://www.msu.edu/course/ha/446/griseldapollock.pdf )
16
Elaine Showalter: Toward a Feminist Poetics (1977). In: Mary Jacobus (szerk.): Women’s Writing and Writing About Women. London: Croom Helm, 1979, 25–36. o. (http://historiacultural.mpbnet.com.br/feminismo/Toward_a_Feminist_Po etics.htm) Kaja Silverman: Fassbinder és Lacan. A tekintet, a nézés és a képmás újragondolása. Ford. Kis Anna. In: Enigma 41. szám (2004), 61–85. o. Susan Sontag: Az AIDS és metaforái (1989). Ford. Rakovszky Zsuzsa. Budapest: Európa, 1990. Iris Marion Young: Lányos dobás: A női test viselkedésének, mozgásképességének és térbeliségének fenomenológiája (1980) – kéziratos fordítás Otto Weininger: Nem és jellem. Elvi tanulmány (1903). Ford. Dávid Andrea. Debrecen: Kvintesszencia, 2010, 5–18., 48–64., 194–210., 273–284. o.
BBN-ESZ-402 Pintér Tibor: Zenészek filmen K, 2ó Időpont: kedd 16-17.30 MUK. 39. A kurzus során olyan filmeket elemzünk elsősorban zenei szempontból, amelyek egyegy paradigmatikus zenészhőst állítanak a középpontba és kulturálisan újraértelmeznek vagy revitalizálnak tipikus és / vagy atipikus zenészkaraktereket. Válogatásunkban elsősorban az elmúlt két évtized terméséből szemelgetünk. A tervezett filmek (nem végleges): Milos Forman: Amadeus (1984); Gérard Corbiau: Farinelli, a kasztrált (1994); Gérard Corbiau: A király táncol (1991), Alain Corneau: Minden áldott reggel (1991); Roman Polanski: A zongorista (2002), Michael Haneke: A zongoratanárnő (2001); Scott Hicks: Ragyogj! (1996); Joseph Vilsmaier: Álomnak fivére (1995)
BBN-ESZ-402 Sajó Sándor: A Philosophy of Vision G, 2ó Időpont: kedd 12-13.30 MUK 42. We shall discuss the meaning and significance of vision in the context of the totality of experience. We shall consider both the subjective and active aspect of vision – the fact that I see – and its objective and passive aspect – the fact that I am seen. We shall address the question of the alleged primacy of vision over the other senses, and discuss the possibility of a philosophy of synesthesia. The reading list includes Descartes, Berkeley, Diderot, Franz Kafka, Merleau-Ponty, Sartre, Lévinas, Marion and others.
17
