ELTE BTK Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet
Esztétika BA sillabusz a felvehető előadások és szemináriumok ismertetője irodalomjegyzékkel
2014-2015-2. félév
BBN-ESZ-101 Bacsó Béla: Bevezetés az esztétikába Esztétikai tapasztalat ea Időpont: csütörtök 10:30-12:00 MUK 34. A bevezető óra során egy a jelenkori esztétikai gondolkodást meghatározó alapvető kérdéssel kívánok foglalkozni – az esztétikai tapasztalattal. Mennyiben tekinthető ez az emberi tapasztalatszerzés egy különös módjának, mennyiben épül bele, illetve rá arra, ahogy az ember magát éppen egy műtárgy, egy műalkotás vonatkozásában egyébként tapasztalja. Van-e különös jellemzője annak az állapotnak, miről Schiller egykor azt írhatta “az esztétikai állapotban az ember nulla”. Más értelmezők éppen ebben a vélt semmitől sem meghatározottságban látják a modernkori esztétikai megértés legnagyobb problémáját (Gadamer). A félév során a kezdeteknél kezdjük (Arisztotelész) és a kezdetekhez kapcsolódó jelenkori aiszthészisz jelentős értelmezéséhez nyúlunk magyarázatért (W. Welsch). Olvasni a vizsgára: Arisztotelész – Poétika ford. Ritoók Zs. PannonKlett 1997. H.-G. Gadamer – A szép aktualitása T-Twins kiadó 1994. 11-84.o. R. Ingarden – Az esztétikai tapasztalat ismeretelméleti vizsgálatának alapelvei. ford. Bonyhai G. in. Az esztétika vége Ikon kiadó 1995. 29-40.o. H. R. Jauss – Esztétikai tapasztalat és irodalmi hermeneutika, valamint Az esztétikai élvezet… in. Jauss: Recepcióelmélet – esztétikai tapasztalat – irodalmi hermeneutika ford. Bernáth Cs. és Kulcsár-Szabó Z. Osiris 1997. 139-177.o. G. Boehm – Az élő toposza. Képtörténet és esztétikai tapasztalat in. Boehm: Válogatott művészeti írások ford. Kelemen P. Kijárat kiadó 2005. 141-154.o. W. Welsch – Esztétikai gondolkodás ford. Weiss J. L’Harmattan kiadó 2011. 11-60.o.
BBN-ESZ-201.01 Radnóti Sándor: Bevezetés a műértelmezésbe gy Időpont: szerda 13:30-15:00 MUK 39. Az órán irodalmi és képzőművészeti alkotásokat elemzek. Minden órán megadom a következő órán elemzendő műalkotást, elvárva a hallgatóktól, hogy azokra fölkészüljenek. Az óra első felében bemutatom és analizálom a művet, a második felében pedig közösen diszkutáljuk
BBN-ESZ-201.02 Somlyó Bálint: Bevezetés a műértelmezésbe gy Időpont: hétfő 16:00-17:30 MUK 40. A félév során a 20. századi francia gondolkodás néhány meghatározó alakjának műértelmezéssel kapcsolatos szövegeiből válogatunk, középpontban a szerző és az írás kérdéseivel. Szemináriumi formában, a szövegértelmezésre koncentrálva, kettős értelemben is: a szövegeink is az értelmezés problémáiról szólnak majd, az órák pedig ezeknek az értelmezésről szóló szövegeknek az értelmezéséről. Véglegesen az
2
órán döntünk majd a szövegekről, de biztosan benne lesz Barthes-tól A szöveg öröme és A szerző halála, Foucault-tól Mi a szerző, Blanchot-tól fejezetek Az irodalmi térből. Jegyet szemináriumi dolgozattal lehet szerezni, aktív órai munka a jegyszerzés előfeltétele.
BBN-ESZ-201.03 Darida Veronika: Bevezetés a műértelmezésbe. gy A nosztalgia alakzatai Időpont: hétfő 18:00-19:30 MUK 40. A kurzus során a nosztalgia fogalmának alakváltozásait követjük végig. Habár maga a kifejezés az orvosi nyelvhasználatban csak a XVII. században jelent meg (Johannes Hofer disszertációja nyomán), az általa leírt honvágy érzésére már az antikvitásban is számos példát találunk, melyek közül a legismertebb talán Homérosz Odüsszeusza. A nosztalgia ugyanakkor nem irányul mindig konkrét és meghatározható helyre (pl. a gyermekkor helyszínére, az elhagyott otthonra, a száműzetésben elvesztett hazára), vagy még ha igen, akkor sem a maga reális, hanem inkább elképzelt valóságában akarja visszanyerni azt. A nosztalgikus ember nem is annyira a térben, mint inkább az időben szeretne visszatérni egy már elmúlt, elveszett vagy talán soha nem létezett múlt képéhez. Az órákon egyrészt felvázoljuk a nosztalgia filozófiai és pszichoanalitikus megközelítésének lehetőségeit, ugyanakkor folyamatosan művészeti példákkal – képzőművészeti, irodalmi, zenei alkotások segítségével – próbáljuk meg érzékeltetni, mit is jelenthet a nosztalgia esztétikai tapasztalata.
BBN-ESZ-201.04 Pintér Tibor: Bevezetés a műértelmezésbe. gy Időpont: kedd 16:00-17:30 MUK 39. A szemináriumon minden alkalommal a hallgatóság soraiból valaki ajánl egy művet, amelyről a következő órán rövid referátumot tart, majd közösen diszkusszáljuk az adott alkotást.
BBN-ESZ-211 Bárány István – Pintér Tibor: Művészetelmélettörténet 1. ea Időpont: kedd 11:30-13:00 MUK 39. A félév első felében a művészetelmélet és esztétika történetének első – az antikvitáshoz köthető – fejezetét tekintjük át. A modern esztétika és a premodern művészetelméletek döntő különbségéről szóló bevezetés után a következő témakörökkel foglalkozunk röviden: isteni megszállottság, mint a költészet forrása, a mimészisz fogalma és Platón költészetkritikája, ennek filozófiai háttere (Platón Az állam alapján), szépség, ideaelmélet, megszállottság (Phaidrosz), Arisztolész Poétikája (mimészisz, költészet- és tragédiaelmélet, katarzis). A félév második felében a reneszánsztól a felvilágosodásig tekintjük át a modern esztétika születésének folyamatát: ízlés és illendőség az udvari kultúrában; az érzéki tapasztalat problémája: a „tudom-is-én-micsoda”; a „régiek és újak” esztétikai vitája;
3
a modern esztétika átalakulása művészetelméletté és művészetfilozófiává: Winckelmann görögség-felfogása, Diderot és Rousseau színházesztétikája, Lessing esztétikai nézetei Kötelező olvasmányok: Antikvitás Hésziodosz: Istenek születése 1-115 Ión. Atlantisz, 2000. Az állam. Atlantisz, 2014, II. könyv, 376 e – III. könyv, 412 c; VI. könyv, 505 a – 511e; VII. könyv, 514 a – 521 b; X. könyv, 595 a – 608 b. Phaidrosz. Atlantisz, 2005. További rövid szemelvények a Kratüloszból és a Timaioszból (a szemelvényeket elektronikus formában tesszük közzé.) Xenophón: Emlékeim Szókratészről, III. könyv, 10. fejezet. Bp. 1986. 119-123. o. Arisztotelész: Poétika. Bp. 1997. 2-128. o. B. Castiglione: Az udvari ember. In: Az udvari élet művészete Itáliában. Szerk. Vígh Éva. Bp. 2004. 81-122. B. Gracián: Az életbölcsesség kézikönyve (részletek) F. de la Rochefoucauld: Maximák (részletek) D. Bouhours: A tudom is én micsoda. Laokoón, 1. (2001), http://laokoon.c3.hu Winckelmann: Gondolatok a görög műalkotások utánzásáról a festészetben és a szobrászatban. In: Winckelmann: Művészeti írások. Budapest, 1978, 2005. Lessing: Laokoón vagy a festészet és a költészet határaiaról, I-V. fejezet. In: Lessing: Válogatott esztétikai írásai. Budapest, 1982. 193-222. Lessing: Hamburgi dramaturgia, 73-83. szám. In: Lessing id. m. 452-493. D. Diderot: Színészparadoxon. Magyar Helikon, 1966. J-J. Rousseau: Értekezések és filozófiai levelek. (részletek) Ford. Kis János. Magyar Helikon, 1978. Ajánlott szakirodalom: Ritoók Zsigmond: „Vágy, költészet megismerés” in: Holmi IV, 1992 május, 656-666 Helikon. 2002, 1-2. (A Poétika újraolvasása) (Válogatott tanulmányok, szerk. Bolonyai Gábor, Hajdú Péter) E. Grassi: A szépség ókori elmélete. Pécs, 1997. Umberto Eco: Művészet és szépség a középkori esztétikában. Bp. 2002. Paul Oskar Kristeller: Szellemi áramlatok a reneszánszban. Bp. 1979. Paul Oskar Kristeller: A művészetek modern rendszere. ( http://www.btk.ppke.hu/db/00/05/m00001005.html ) Cesare Vasoli: A humanizmus és a reneszánsz esztétikája. Bp. 1983 A. Bäumler: Az irracionalitás problémája a XVIII. századi esztétikában és logikában Az ítélőerő kritikájáig. Ford. V. Horváth Károly, Enciklopédia, Bp., 2002. N. Elias: A civilizáció folyamata. (részletek) Ford. Berényi Gábor, több kiadás J. Habermas: A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása. (részletek) Ford. Endreffy Zoltán, több kiadás
4
U. Im Hof: A felvilágosodás Európája. (részletek) Ford. Zalán Péter, Atlantisz, Bp., 1995 Rövidebb szemelvényeket, részleteket a félév során fogunk megjelölni, kiadni, a részletesebb tájékozódást segítő bibliográfia és minden egyéb információ (egyéb kötelező olvasmányok, vizsgatematika) elérhető lesz honlapunkon: http://esztetika.elte.hu/baranyistvan/
BBN-ESZ-212.01 Bárány István: Művészetelmélet-történet 1. gy Időpont: kedd 09:30-11:00 MUK 39. A művészetelmélet-történet I. szeminárium a művészetelmélet-történet előadássorozat áttekintését egészíti ki. Az óra célja egy-egy jelentős mű részletes elemzése, feldolgozása.
BBN-ESZ-221, BBN-ESZ-221.01 Papp Zoltán: Művészetelmélettörténet 2. ea+gy Időpont: csütörtök 10:00-11:30; 12:00-13:30 MUK 40 . Az egymást kiegészítő – ezért lehetőleg egyszerre felveendő – előadásból és szemináriumból álló kurzus átfogó, de amennyire a terjedelmi korlátok engedik, egyszersmind differenciált képet ad az esztétika és a művészetfilozófia történetének egyik legfontosabb, Kanttól Hegelig terjedő időszakáról. A vezérfonal az esztétikum autonómiája, vagyis az a 18. század végén megszülető belátás, hogy a műalkotások befogadása önérvényű, sem az elméleti tudásnak, sem a morálnak nem alárendelhető tapasztalattal szolgál. E felismerés a korszak összes meghatározó gondolkodójánál megjelenik, de eltérő kontextusban és hangsúlyokkal. A félév során Kant, Schiller, Friedrich Schlegel, Novalis, Schelling és Hegel műveiről lesz szó, a pontos olvasmánylistát az első órán adom meg.
BBN-ESZ-231.01 Radnóti Sándor: Művészetelmélet-történet 3. ea Időpont: szerda 12:00-13:30 MUK 39. A kurzus szövegekre alapozott történeti összefoglaló a 19. század második és a 20. század első felének művészetelméleti gondolkodásáról. Az előadások egy-egy fontos szövegre koncentrálnak, elsősorban értelmezési szempontokat kínálva az önálló szövegolvasáshoz. A félévet kollokvium zárja. Előzetes bibliográfia (még módosulhat, és ajánlott olvasmányokkal is kiegészülhet): Schopenhauer, Arthur: A világ mint akarat és képzet [1819]. Fordította Tandori Ágnes és Tandori Dezső. Budapest, Európa, 1991. 235–361. o. [Harmadik könyv] Kierkegaard, Søren: „A közvetlen erotikus stádiumok avagy a zenei erotikus [1843]”. In: Uő: Vagy-vagy. Fordította Dani Tivadar. Budapest, Osiris, 2001. 45–132. o. Nietzsche, Friedrich: A tragédia születése avagy görögség és pesszimizmus [1872]. Fordította Kertész Imre. Budapest, Európa, 1986. 5
Dilthey, Wilhelm: „A hermeneutika keletkezése” [1900]. Fordította Erdélyi Ágnes. In Uő: A történelmi világ felépítése a szellemtudományokban: tanulmányok. Budapest, Gondolat, 1974. 469–494. o. Riegl, Alois: A későrómai iparművészet [1901]. Fordította: Rajnai László. Budapest, Corvina, 1989. 11-23 és 208-218.o. Lukács György: „Heidelbergi esztétika: művészetfilozófiai rész [1912–14?]”. Fordította Tandori Dezső. In Uő: A heidelbergi művészetfilozófia és esztétika. A regény elmélete. Budapest, Magvető, 1975. 15–161. o. Freud, Sigmund: „A kisérteties” [1919]. Fordította Bókay Antal és Erőss Ferenc. In: Sigmund Freud Művei IX. Művészeti írások. Filum Kiadó, é.n. 245-282.o. Simmel, Georg: „Az arc esztétikai jelentősége”; „A fogantyú”; „A képkeret”; „A táj filozófiája”. Fordította Berényi Gábor. In Uő: Velence, Firenze Róma. Művészetelméleti írások. Atlantisz, Budapest, 1990. 75–110. o. Heidegger, Martin: A műalkotás eredete [1935]. Fordította Bacsó Béla. Budapest, Európa, 1988. Benjamin, Walter: „A műalkotás a technikai sokszorosítás korszakában” [1936]. Fordította Barlay László. In Zoltai Dénes (szerk.): Kommentár és prófécia. Budapest, Gondolat, 1969. 301–334. o. Horkheimer, Max – Adorno, Theodor W.: A felvilágosodás dialektikája [1947], Budapest, Gondolat – Atlantisz, 1990. 9–102. o
BBN-ESZ-232.04 Bartha Judit: Művészetelmélet-történet 3. Az esztétika fogalma Kiergegaardnál gy Időpont: hétfő 12:30-14:00 MUK 42. A szeminárium Kierkegaard három korai művében (Vagy-vagy, Az ismétlés, Félelem és reszketés (1843)) vizsgálja a dán filozófus esztétikai elképzeléseit: romantikakritikáján, egzisztenciakategóriáin és stádiumelméletén keresztül. Teljesítés feltétele: Szóbeli vagy írásbeli beszámoló Források: Søren Kierkegard: Vagy-vagy. Ford. Dani Tivadar. Az utószót írta Heller Ágnes. Budapest, Osiris, 1994. Søren Kierkegard: „Az ismétlés”. Ford. Soós Anita, Gyenge Zoltán”. In Søren Kierkegard Művei 5. Pécs, Jelenkor, 2014. 5–82. o. Søren Kierkegard: „Félelem és reszketés. Ford. Soós Anita. In Søren Kierkegard Művei 5. Pécs, Jelenkor, 2014. 83–187. o.
6
BBN-ESZ-241.03 Nemes Z. Márió- Seregi Tamás: Kortárs művészetelméletek ea Időpont: csütörtök 13:30-15:00
MUK 39.
1. Formalizmus (Seregi Tamás) Clement Greenberg: Avantgarde és giccs. In: Józsa Péter (szerk.): Művészetszociológia. Válogatott tanulmányok. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1978, 93–103. 2. Strukturalizmus (Seregi Tamás) Roman Jakobson: Két verselemzés. In: Bókay Antal – Vilcsek Béla (szerk.): A modern irodalomtudomány kialakulása. A pozitivizmustól a strukturalizmusig. Osiris, Budapest, 1998, 470– 478. Jurij Lotman: A művészet a modelláló rendszerek sorában. In: Hankiss Elemér (szerk.): A strukturalizmus. Második kötet. Európa, Budapest, [1971], 42–67. 3. Hermeneutika, recepcióesztétika (Seregi Tamás) Gadamer: A szép aktualitása. In: uő: A szép aktualitása. T-Twins, Budapest, 1994, 11–84. Hans-Robert Jauß: Az esztétikai élvezet és a poieszisz, aisztheszisz és katharszisz alaptapasztalatai. In: uő: Recepcióelmélet-esztétikai tapasztalat-irodalmi hermeneutika. Osiris, Budapest, 1997, 158–177. 4. Nem-hermeneutikai esztétika, performativitás, újmaterializmus (Nemes Zoltán Márió) Hans Ulrich Gumbrecht: A jelenlét előállítása, fordította Palkó Gábor, Ráció Kiadó, Budapest, 2011. Georges Didi-Huberman: Hasonlóság és érintkezés – A lenyomat archeológiája, anakronizmusa és modernsége, fordította Seregi Tamás, BKF, 2014. Erika Fischer-Lichte: A performativitás esztétikája, fordította Kiss Gabriella, Balassi Kiadó, 2009 5. Marxizmus (Seregi Tamás) Lukács György: A meghatározatlan tárgyiasság. In: uő: Az esztétikum sajátossága. Akadémiai, Budapest,1965, I. k., 666–685. Theodor W. Adorno: A művészet és a művészetek. In: uő: A Művészet és a művészetek. Irodalmi és zenei tanulmányok. Helikon, Budapest, 1998, 7–22. 6. Posztstrukturalizmus, posztmodern (Nemes Zoltán Márió) Roland Barthes: A szöveg öröme. In: uő: A szöveg öröme. Irodalomelméleti tanulmányok. Osiris, Budapest, 1996, 75–116. Fredric Jameson: A kései kapitalizmus kulturális logikája: kultúra. In: uő: A posztmodern, avagy a kései kapitalizmus kulturális logikája. Noran Libro, Budapest, 2010, 23–73. 7. Dekonstrukció, feminizmus (Nemes Z. Márió) Jacques Derrida: A struktúra, a jel és a játék az embertudományok diszkurzusában. In: Helikon 1994/1–2, 21–36.
7
Craig Owens: Az allegóriás impulzus: egy posztmodern elmélet felé. In: Pethő Bertalan (szerk.): A posztmodern. Gondolat, Budapest, 1992, 284–290. Judith Butler: Jelentős testek. In: Bókay Antal é. m. (szerk.): A posztmodern irodalomtudomány kialakulása. A posztstrukturalizmustól a posztkolonialitásig. Osiris, Budapest, 2002, 538–559. 8. Pszichoanalízis (Seregi Tamás) Paul Ricoeur: Freud filozófiai interpretációja. In: Bókay Antal – Erős Ferenc (szerk.): Pszichoanalízis és irodalomtudomány. Filum, Budapest, 1998, 253–263. Ernst Gombrich: Freud esztétikája. In: Bókay Antal – Erős Ferenc (szerk.): Pszichoanalízis és irodalomtudomány. Filum, Budapest, 1998, 142– 152. 9. Analitikus filozófia és esztétika (Seregi Tamás) Arthur Danto: Hogyan semmizte ki a filozófia a művészetet? In: uő: Hogyan semmizte ki a filozófia a művészetet? Atlantisz, Budapest, 1997, 15–36. Richard Wollheim: Valamiként-látás, benne-látás és képi reprezentáció. In: Bacsó Béla (szerk.): Kép – fenomén – valóság. Kijárat, Budapest, 1997, 229–241. Nelson Goodman: Az újraalkotott valóság. In: Horányi Özséb (szerk.): A sokarcú kép. Typotex, Budapest, 2003, 41–68. 10. Pragmatizmus (Nemes Zoltán Márió) Richard Shusterman: Szomaesztétika. Javaslat egy új diszciplínára. In: uő: Pragmatista esztétika. A szépség megélése és a művészet újragondolása. Kalligram, Pozsony, 2003, 469–503. 11. Kultúrakutatás (Nemes Zoltán Márió) Raymond Williams: A kultúra elemzése. In: Bókay Antal é. m. (szerk.): A posztmodern irodalomtudomány kialakulása. A posztstrukturalizmustól a posztkolonialitásig. Osiris, Budapest, 2002, 385–395. Homi K. Bhabha: A posztkoloniális és a posztmodern. In: Helikon, 1996/4, 484–509. Ian Hunter: Esztétika és kritikai kultúrakutatás. In: Wessely Anna (szerk.): A kultúra szociológiája. Osiris, Budapest, 1998, 71–95. 12. Antropológiai esztétika (Nemes Zoltán Márió) Clifford Geertz: A művészet mint kulturális rendszer. In: uő: Az értelmezés hatalma. Antropológiai írások. Budapest, Osiris, 1994, 239–267. Helmuth Plessner: A színész antropológiája, fordította Besze Flóra (kézirat) 13. Intézmény-elmélet, a művészet szociológiája vagy az esztétika politikája (Seregi Tamás) Arthur Danto: „A művészetvilág”. In: Enigma 1994/4, 41–52. George Dickie: A művészet definiálása. In: Szkholion 2007/2, 40–47. Pierre Bourdieu: A tiszta esztétika keletkezéstörténete. In: Rákai Orsolya (szerk.): A háló, a halászok és a halak. Tanulmányok a mezőelmélet, a rendszerelmélet és
8
az irodalomtörténet-írás néhány kapcsolódási pontjáról. Budapest – Szeged, Osiris – Pompeji, 2001, 7–50.
BBN-ESZ-242.05 Pálfalusi Zsolt: Kortárs művészetelméletek gy Időpont: kedd 18:00-19:30
MUK 39.
A kurzus az előző félév „Az avantgárd esztétikája” című előadássorozat folytatása. A neoavantgárddal az esztétika történetének egy olyan szakaszába lépünk, ahol a résztvevők már nem vesznek rész olyan hangosan koruk politikai mozgalmaiban, ám mindenképpen egy olyan ideológiát képviselnek, amely szembe megy a politikai hatalommal. A kurzus során annak a kérdésnek járunk utána, vajon a neoavantgárd mennyiben tekinthető önálló művészeti formációnak,mennyire volt művészettörténetet formáló ereje. Jegyszerzés feltétele félév végi ZH a kurzus során megadott szakirodalom alapján.
BBN-ESZ-242.07 Nemes Z. Márió: Kortárs művészetelméletek gy Időpont: csütörtök 10:00-11:30 MUK 42. A kurzus célja a kortárs művészet- és kultúraelmélet aktuális irányzataival való ismerkedés, különös tekintettel az ún. nem-humanista diskurzusokra. A félév első felében teoretikus szövegek olvasása áll a középpontban, amit konkrét társadalmiesztétikai esettanulmányok megvitatása követ, ebben a kontextusban szó lesz Francis Bacon festészetéről, a poszthumanizmus ember- és társadalomképéről, az animal studiesről, illetve az antroposzcéna-diskurzusról. Válogatás a kötelező irodalomból: Rutsky, R. L.: High Techné – Art and Technology from the Machine Aesthetic to the Posthuman, University of Minnesota Press, Minneapolis-London, 1999. Pfeiffer, K. Ludwig: A mediális és az imaginárius, fordította Kerekes Amália, Magyar Műhely Kiadó-Ráció Kiadó, 2005. Nancy, Jean-Luc: Ami a művészetből megmarad. fordította Házas Nikoletta, in: (Szerk.) Házas Nikoletta: Változó művészetfogalom – Kortárs frankofón művészetelmélet, Budapest, 2001. Hornyik Sándor: Idegenek egy bűnös városban – Művészettörténetek és vizuális kultúrák, L'Harmattan – MTA Művészettörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2011. Deleuze, Gilles: Francis Bacon – Az érzet logikája, fordította Seregi Tamás, Atlantisz, 2014. Fischer-Lichte, Erika: A performativitás esztétikája, fordította Kiss Gabriella, Balassi Kiadó, Budapest, 2009. Esposito, Roberto: Bíos – Biopolitics and philosophy, University of Minnesota Press, 2008. Didi-Huberman, Georges: Ähnlichkeit und Berührung. Archäologie, Anachronismus und Modernität des Abdrucks, Köln, 1999.
9
BBN-ESZ-251.26 Pintér Tibor: Mozart. A varázsfuvola ea Időpont: csütörtök 12:00-13:30 MUK 39. Mozart operája a felvilágosodás humanitás-felfogásának zenei beteljesítője, ugyanakkor szórakoztató népszínmű, varázsopera, mesejáték. Kapcsolatban áll Herderrel vagy Goethével éppúgy, mint a bécsi városi műdallal vagy az opera seriával. A félév során az opera zenei-drámai elemzésére, a figurák karakterének értelmezésére, a szabadkőműves szimbólumrendszer zenei-színpadi feltárására, az eszmetörténeti kapcsolatok értelmezésére kerül sor.
BBN-ESZ-251.36 Darida Veronika: Pascal: Gondolatok ea Időpont: szerda 10:30-12:00 MUK 39. „Nádszál az ember, semmi több, a természet leggyengébbike, de gondolkodó nádszál. Nem kell az egész világmindenségnek összefognia ellene, hogy összezúzza: egy kis pára, egyetlen csepp víz elegendő hozzá, hogy megölje. De még ha eltaposná a mindenség, akkor is nemesebb lenne, mint a gyilkosa, mert ő tudja, hogy meghal; a mindenség azonban nem is sejti, hogy mennyivel erősebb nála.“ A kurzus során végigelemezzük a Gondolatok magyar kiadását: együtt olvasva Pascal gondolatait az általa hivatkozott művekkel (pl. Szent Ágoston, Montaigne, Descartes írásaival), a vele kortárs esztétikai-filozófiai-teológiai szövegekkel (Corneille, Racine és a Port-Royal szerzőinek műveivel), megvizsgáljuk filozófiai hatástörténetét (Kierkegaard, Nietzsche, Sesztov, Cioran, Simone Weil írásaiban); végül a korpusz egyes irodalmi alkotásokban (Mallarmé, Valéry, Thomas Bernhard szövegeiben) való megjelenését kutatjuk. Kiemelt kérdést jelent még vizsgálódásaink számára a töredékesség poétikája, melynek filozófiai és irodalmi tradícióját szintén felvázoljuk.
BBN-ESZ-251.37 Bartha Judit: Hoffmann: Murr kandúr életszemlélete ea Időpont: szerda 14:00-15.30 MUK 40. A német romantika egyik legnagyobb hatású alakjának 1819/1821-ben, két részletben megjelent regénye dióhéjban tartalmazza a romantikus poézis posztmodern kor számára is mérvadó elemeit. Az önéletrajzi ihletésű műben az esztétikai teóriát virtuóz írásforma „hitelesíti”. A fókuszban az önmagával meghasonlott, zseniális szerző figurája áll, aki átjárást biztosít két fiktív biográfia, továbbá számos valóságos, mára ugyancsak kanonikussá vált mű között. Filozófiai-retorikai játéka teret nyit az Athenaeum-korszak romantikus kulcsfogalmainak humoros újraértelmezésére. Források: E. T. A. Hoffmann: „Lebens-Ansichten des Katers Murr. Werke 1820–1821”. In E. T. A. Hoffmann Sämtliche Werke in sechs Bänden (HSW 1–6/5.). Szerk. Hartmut Steinecke, Wulf Segebrecht és mások. Frankfurt am Main, Deutscher
10
Klassiker, 1985–2004. Magyarul: E. T. A. Hoffmann: Murr kandúr életszemlélete. Ford. Szabó Ede. A verseket ford. Horváth Péter Pál. Budapest, Pallas Stúdió – Attraktor Kft., 2000. * E. T. A. Hoffmann: „Kreisleriana”, In HSW 2. 1 1993. 32–83. o.; 360–455. o. Magyarul: E. T. A. Hoffmann: „Kreisleriana”. 1–6. Ford. Horváth Géza. In E. T. A. Hoffmann: Fantáziadarabok Callot modorában 1. Budapest, Cartaphilus, 2007. 29–82. o. „Kreisleriana”. 7–13. Ford. Györffy Miklós. In E. T. A. Hoffmann: Fantáziadarabok Callot modorában 2. Budapest, Cartaphilus, 2007. 195–251. o. E. T. A. Hoffmann: „Nachricht von den neuesten Schicksalen des Hundes Berganza”. In HSW 2. 1 1993. 101–177. o. Magyarul: E. T. A. Hoffmann: Újabb hírek Berganza kutya sorsáról. Ford. Dévény István. Máriabesenyő – Gödöllő, Attraktor, 2005.
BBN-ESZ-251.38 Pálfalusi Zsolt: Heidegger – bevezetés a Lét és idő-be ea Időpont: péntek 16:00-17:30 MUK 39. A kurzus célja tematikus betekintést nyújtani a XX. század egyik legfontosabb filozófiai munkájába, Heidegger főművébe. A félév folyamán megpróbáljuk körülhatárolni az olyan existenciális kategóriákat (bűnösség, lelkiismeret, hanyatlás, gond, tulajdonképpeniség), amelyek minden későbbi, emelt szintű Heidegger-kurzus számára megfelelő alapot biztosítanak a kor egyik legfontosabb filozófiájának elsajátításához.
BBN-ESZ-261.39 Károlyi Csaba: Kritikaírás gy Időpont: kedd 14:30-16:00 MUK 40. A kurzus célja: ismerkedés a napi és hetilapokba való rövid könyvkritikák írásával. A recenziók írását csak a gyakorlatban lehet megtanulni, ezért az órákat a következő rend szerint képzelem el: az első alkalommal megadok kb. 10-15 mostanában megjelent könyvet (főleg kortárs magyar szépirodalmi köteteket), ezek közül minden résztvevőnek választania kell egyet, és 3-4 flekkes (max. 6000 karakteres) bírálatot kell írnia róla. Az órák az elkészült szövegek megbeszélésére épülnek, lehetőleg úgy, hogy egy alkalommal két, ugyanarról a témáról szóló kritikát beszélünk meg.
BBN-ESZ-261.46 Bartha Judit: Gótika – romantikus rémtörténetek gy Időpont: szerda 10:00-11:30 MUK 42. A szemináriumon a 19. századi angolszász és német rémtörténetek (Gothic novel ill. Schauerroman) eszmetörténeti hátterét, műfaji sokszínűségét, narratív kliséit vizsgáljuk romantikus szerzők (E. T. A. Hoffmann, Mary Shelly, Jane Austen, Edgar Allen Poe,
11
Robert Louis Stevenson, Bram Stoker stb.) mostanra klasszikussá vált elbeszéléseinek elemzésével. Teljesítés feltétele: szemináriumi dolgozat Források: Austen, Jane: A klastrom titka Hoffmann, E. T. A.: A homokember Poe, Edgar Allen: Az áruló szív, Eleonóra, A fekete macska, A kút és az inga, Ligeia, Morella, Az Usher-ház vége, A vörös halál álarca Shelley, Mary: Frankenstein, avagy a modern Prométheusz Stevenson, Robert Louis: Dr. Jekyll és Mr. Hyde különös esete Stoker, Bram: Drakula gróf válogatott rémtettei
BBN-ESZ-261.73 Darida Veronika: Camus gy Időpont: kedd 09:00-10:30 MUK 42. A szeminárium során nem csupán Camus ismert regényeit (Közöny, A pestis, A bukás) olvassuk újra, de első regényét (Boldog halál), egyes novelláit és kisregényeit (A száműzetés és az ország), esszéit és tanulmányait (Sziszüphosz mítosza, A lázadó ember), filozófiai feljegyzéseit (Noteszlapok). Emellett kitérünk drámáira (Caligula, Félreértés), és színpadi adaptációira (Rekviem egy apácáért, Ördögök). Camus írói portréjának felvázolása és életművének áttekintése során ugyanakkor saját koráról és kortársairól (Sartre, Malraux, Bernanos) is egy áttekintő képet kaphatunk. A kurzus teljesítésének feltétele az órákon való aktív jelenlét, valamint egy önálló prezentáció és műelemzés.
BBN-ESZ-261.74 Nemes Z. Márió: Szubverzív poétikák a magyar irodalomban gy Időpont: szerda 16:30-18:00 MUK 42. A kurzus során a művészi szubverzió, transzgresszió, határáthágás, tabusértés fogalmait tárgyaljuk esztétikatörténeti perspektívából. A társadalmi-vallásos-higiéniai határokat provokáló művészeti kísérletek mindig is részei voltak a művészet történetének, ugyanakkor korszakonként eltérő esztétikai ideológiák szolgáltak bölcseleti bázisul a hasonló törekvéseknek, illetve a mindenkori kánon(ok)hoz való viszony is rendkívül összetettnek mondható. A kortárs magyar irodalomban is létezik egy transzgresszív vonulat, noha inkább egymással hálózatos kapcsolatban álló individuális kísérletekről beszélhetünk, mintsem élő diskurzusról. A félév során Hajas Tibor Szövegkáprázat (Hajas Tibor Szövegek, Enciklopédia Kiadó, 2005), Barnás Ferenc Élősködő (Kalligram, 1997), Harcos Bálint Naiv növény (Ulpius-ház Kiadó, 2006) és Bartók Imre A patkány éve (Libri, 2013) segítségével kíséreljük meg felderíteni, hogy milyen poétikai jellegzetességei és esztétikai tétjei lehetnek az irodalmi határkísértésnek.
12
BBN-ESZ-261.75 Kovács Ágnes: Amerikai művészet és társadalom az aranykorban gy Időpont: hétfő 13:30-15:00 MUK -135. A 19. századi amerikai művészeti élet – történelmi okok miatt -, alapvetően másként alakult, mint Európában és másként alakult a műgyűjtés is. A nagy amerikai műgyűjtemények/múzeumok kialakulásának bemutatása egyben lehetővé teszi a művészeti élet megismerését is. A kredit megszerzésének feltétele a kiválasztott téma feldolgozása és bemutatása kiselőadás formájában. A megjelenés a szemináriumokon kötelező/kivéve igazolt hiányzás. A témák listáját az első órán beszéljük meg.
BBN-ESZ-261.76 Horváth Ágnes: Flaubert és a modernizmusok gy Időpont: kedd 12:00-13:30 MUK 42. Flaubert a modern regény egyik elindítója. Ugyanúgy a modernitás kereszteződésében áll, mint kortársa, Baudelaire, aki a modern költészet atyja. Térben távolabb él és alkot egy másik kortárs, Dosztojevszkij, aki első látásra a realista regény egyik fő képviselője, ám ennél sokkal több: a társadalmon túli egzisztenciális problémák nagy meg- és újrafogalmazója. Flaubert-től egyaránt vezet út a naturalista Zolához és a regényújító Prousthoz. A kurzus célja ezeknek az utaknak a bejárása konkrét szövegeken keresztül.
BBN-ESZ-261 Seregi Tamás: Realizmusok a 20. században gy Időpont: hétfő 11:00-12:30 MUK 42. 1. Bevezetés – a realizmus problémái 2. Az igaz és a valódi – az adott Lukács György: „Elbeszélés vagy leírás”. A realizmus problémái. Athenaeum, 1948. Konrad Fiedler: „Naturalizmus és művészi igazság”. Művészeti írások. Kijárat, Budapest, 2005. 3. A szubjektív és az objektív Viktor Zmegac: „Történeti regénypoétika”. In Thomka Beáta (szerk.): Az irodalom elméletei I. Jelenkor, Pécs, 1996. Virginia Woolf: Mrs. Dalloway. Európa, Budapest, 1987. Tandori Dezső fordítása. 4. Az ideális és a reális Olvasmány: Piet Mondrian: „A természetes és az absztrakt valóság”, in Hajdú István: Piet Mondrian. Corvina, 1987. 5. Produktivizmusok Naum Gabo – Anton Pevsner: „Realist Manifesto”. In Art in Theory 19001990. Blackwell, 1992.
13
Walter Benjamin: „Az alkotó mint termelő”. Angelus novus. Magyar Helikon, Budapest, 1980. 6. A dokumentum John Grierson: „A dokumentumfilm alapelvei”. In Dokumentumfilm és valóság. 1964. John Tagg: The Disciplinary Frame. University of Minnesota Press, 2009, 5195. és 179-209. 7. A helyi és a hely nélküli – a préri realizmustól a mágikus realizmusig (realizmusok a harmincas években) Jean Clair: Les réalismes entre révolution et réaction (1930-1939). Centre Georges Pompidou, 1981. 8. A mitikus és a tipikus – a szocialista realizmus Lukács György: „A művészet és az objektív valóság”, A realizmus problémái. Athenaeum, 1948. 9. A neorealizmus André Bazin: „A filmművészet realizmusa és az olasz iskola a felszabadulás után”. Mi a film? Osiris, Budapest, 2002, 369-397. o. Film: Vittorio de Sica: Biciklitolvajok 10. A konkrét – az újrealizmus Pierre Restany: „L’autre face de l’art”. Avec le Nouveau Réalisme, sur l’autre face de l’art. Éditions Jacqueline Chambon, Paris, 2000. 151-205. o. 11. Az új regény Roland Barthes: „Objektív irodalom” és „Szószerinti irodalom” Lucien Goldman: „Felszólalás a Brüsszeli Egyetemi Szabad Fórumon” Alain Robbe-Grillet: „A holnap regényének egyik útja” 12. A traumatikus Roland Barthes: „The Reality Effect”, The Rustle of Language, University of California Press, 1989. 13. A hiperreális és a virtuális Jean Baudrillard: „A szimulakrum elsőbbsége” – neten megtalálható. Gilles Deleuze: „Platón és a látszat”, Gond 29-30 (2002).
BBN-ESZ-271.71 Darida Veronika: Kortárs dráma és színház ea Időpont: hétfő 16:00-17:30 MUK 39. Vajon mennyiben és hogyan segíti a színház a jelen megértését, értelmezését? Függetlenedhet a színház a minket körülvevő valóságtól? Létezik még l’art pour l’art színház, és ha igen, mit érthetünk ezalatt? Milyen a színház és a politika viszonya? Napi vagy egyetemes szinten kell a színháznak politizálnia? Mit nevezhetünk amatőr, alternatív, független színháznak? Milyen szokatlan utakon és eddig ismeretlen eszközök segítségével szólíthatja meg a színház a kortárs nézőket? Hogyan jellemezhető az új színházi kommunikáció? Hogyan alakult át a színház és más társművészek (film, tánc, média) kapcsolata? Milyen a színház és a kortárs irodalom viszonya? Működőképesek még a hagyományos színházi struktúrák, vagy új színházi
14
tereket és formákat kell találni? Milyen hagyományokhoz nyúlnak vissza a jelen művészei? Mi alkotja napjaink színházi kánonját? Az elszigetelten alkotók között felfedezhető valamilyen tényleges párbeszéd, mennyire figyelik egymás munkásságát? Mennyiben határozzák meg a színházban felvetett problémák a mindennapos gondolkodásmódunkat? Vagy ha nincs jelen a színház a reflexív, elemző gondolkodásban, annak mi az oka? A félév során ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keressük a választ, kortárs színházi alkotók és társulatok, szövegek és bemutatók elemzésével, magyar- és világszínházi példák segítségével.
BBN-ESZ-271.72 Kovács Ágnes: Európa műkincseinek megmentése ea Időpont: hétfő 10:30-12:00 MUK -135. Más népek kulturális javainak szisztematikus, államilag vezérelt elrablása mindig is valamilyen ideológiai összeütközés és természetesen gazdasági érdekek mentén zajlott le. A feltételezett kulturális fölény és a műkincsrablás azonban a különböző történelmi korszakokban más és más formát öltött és a legvadabb formájában a II. Világháború során valósult meg. Az államilag vezérelt műkincsrablás a műalkotások „sorsát” is nagyban befolyásolta. A háború végét követő restitúciós törekvések, a műalkotások visszajuttatása eredeti tulajdonosaiknak legyen az egy állam, vagy magánszemély -, máig nagy nehézségekbe ütközik, miközben a Közel-Keleten a műkincsrablás az Iszlám Állam terrorjának egyik anyagi alapját képezi. Az előadások e problémakör történeti vonatkozásait igyekeznek felvázolni bemutatva azokat a szervezeteket is, amelyek igyekeztek/nek a károkat enyhíteni. A vizsga anyag elsajátításához angol és/vagy német nyelven is adok irodalmat. Aki csak magyarul tud, annak érdemes az előadásokat minél gyakrabban látogatni.
BBN-ESZ-271.73 Radnóti Sándor: Goethe esztétikája ea Időpont: szerda 10:30-12:00 MUK 34. Az órán Goethe legfontosabb írásait olvassuk a művészetekről és művészekről való véleményének tárgykörében, különös tekintettel a képzőművészetre, amely érdeklődésének középpontjában állt. Az olvasmányjegyzéket az órán adom meg.
BBN-ESZ-281.19 Bartha Judit: Kínaidoboz-világok ea Időpont: szerda 12:00-13:30 MUK 40. Vajon miért nyugtalanít bennünket, hogy az egyik térkép benne foglaltatik a másikban, s hogy ama ezeregy éjszaka benne van az Ezeregy éjszaka meséi című műben? Vajon miért nyugtalanít bennünket, hogy Don Quijote a Don Quijoté-t olvassa, Hamlet pedig a Hamlet-et nézi? Azt hiszem, rátaláltam a magyarázatra: az efféle megfordítások azt sejtetik, hogy ha lehetséges, hogy egy képzelet alkotta mű szereplői olvasók, illetve nézők, akkor az is lehetséges, hogy mi, olvasók, illetve nézők merő fikciók vagyunk.” (J. L. Borges) A félév során a kínai dobozok mintájára felépülő elbeszélések és képek sajátosságait, valamint a hozzájuk kapcsolódó fontosabb elméleteket tekintjük át, mindenekelőtt a 15
(poszt)romantikus szerzőségelméletek és önreflexív metalepszis, mise en abyme) vonatkozásában. Teljesítés feltétele: írásbeli vizsga
narratív
eljárások
(pl.
Ajánlott szakirodalom: Bene Adrián–Jablonczay Tímea (szerk.): Narratívák 6. Az alakzattól a fikcióig. Narratív beágyazás és reflexivitás. Budapest, Kijárat, 2005. Borges, Jorge Luis: „Don Quijote apró csodái”. Ford. Boglár Lajos . In Uő: Válogatott művei II. Budapest, Európa, 1999. 230–234 o. Eco, Umberto: Hat séta a fikció erdejében. Ford. Schéry András, Gy. Horváth László. Budapest, Európa, 1995. Eco, Umberto: „La Mancha és Bábel között”. In Uő: La Mancha és Bábel között. Irodalomról. Ford. Gecser Ottó. Budapest, Európa, 2004. 157-201. o. Foucault, Michel, „Ez nem pipa”. Ford. Mahler Zoltán. Athenaeum. 1993. 4. 141– 165. o. Foucault, Michel: „Mi a szerző?”. Ford. Erős Ferenc és Kicsák Lóránt. In Uő: Nyelv a végtelenhez. Debrecen, Latin betűk, 1999. 119–147. Foucault, Michel: A szavak és a dolgok. Ford. Romhányi Török Gábor. Budapest, Osiris, 2000. 21–35. o. Genette, Gérard: Metalepszis. Az alakzattól a fikcióig. Ford. Z. Varga Zoltán. Pozsony, Kalligram, 2006. Hofstadter, D. R.: Gödel, Escher, Bach. Egybefont gondolatok birodalma. Ford. Lipovszki Gábor. Budapest, Typotex, 1998. 3–28. o.; 684–719. o. Jauss, Hans Robert: „Egy posztmodern esztétika védelmében. (Italo Calvino: Ha egy téli éjszakán egy utazó)”. Ford. Király Edit. In Uő: Recepcióelmélet – esztétikai tapasztalat – irodalmi hermeneutika. Budapest, Osiris, 1997. 236– 269. o. Mitchell, W. J. T.: „Metaképek”. Ford. Oroszlán Anikó és Zámbóné Kocic Larisa. Szeged, JatePress 2008. 155–192. o. Radnóti Sándor: Hamisítás. Budapest, Magvető, 1995. 227–258. o. Radnóti Sándor: „A könyvember (Jean Paulról).” In Uő: A piknik. Írások a kritikáról. Budapest, Magvető, 2000. 105–132. o. Weiss János: „A könyv mint metafora Novalisnál és Borgesnál”. In Uő: Mi a romantika? Pécs, Jelenkor, 2000. 213–231. o.
BBN-ESZ-281.72 Pálfalusi Zsolt: Schopenhauer: A világ mint akarat és képzet ea Időpont: csütörtök 18:00-19:30 MUK 39. A kurzus során egy olyan múlthoz térünk vissza, mely az ún. „életfilozófia” bölcsőjébe enged betekintést. Egy mű, amely majd negyven évig mellőzött volt Hegel árnyékában, amelyről a kortárs filozófia nem vett tudomást. Szembe megy a romantikával, kora egyházával és kora politikájával, miközben később olyan elmék térnek meg hozzá, mint Wagner, Nietzsche, Beckett. A kurzus főként azoknak ajánlott, akik már valamilyen filozófiai stúdiumot elvégeztek a romantikakorából és nem idegen számukra Kant filozófiája.
16
BBN-ESZ-281.73 Somlyó Bálint: Esztétika és filozófiai antropológia ea Időpont: csütörtök 10:30-12:00 MUK 39. A kurzus célja bevezetést nyújtani a XX. századi filozófiai antropológia egyes meghatározó műveibe azzal a nem titkolt szándékkal, hogy az ott fellelt belátások sikerrel alkalmazhatók a művészet bizonyos problémáira is. Elsősorban Max Scheler és Arnold Gehlen egymással szorosan összefüggő munkásságáról lesz szó, beleértve Gehlen eminensen esztétikai (és talán művészettörténeti) munkásságát is, de egyfelől nem kerülhetjük majd el, hogy bizonyos kérdésekben a mindkettejüket erősen meghatározó század eleji fenomenológiára ill. annak heideggeri továbbvitelére is utaljunk (például az Umwelt fogalmának szerepére a fenti gondolkodóknál), másrészt szerencsés esetben kitérhetünk a háború utáni francia filozófia bizonyos, antropológiai szempontból jelentős momentumaira, elsősorban talán a DeleuzeGuattari szerzőpáros „szervek nélküli test” koncepciójára az Anti-Oedipe-ben illetve ennek művészetelméleti felhasználására Deleuze Francis Baconről írott könyvében. A félév „törzsanyagát” a következő két könyv alkotja: Max Scheler: Az ember helye a kozmoszban (Osiris-Gond, Budapest, 1995.) Arnold Gehlen: Az ember (Gondolat, Budapest, 1976.) Ehhez járul még Gehlen tanulmánya: A felszabadult-esztétikai viselkedés néhány kategóriájáról, in: Az esztétika vége, Ikon Kiadó, Budapest, 1995., és Helmuth Plessner írása: Az érzékek antropológiája, ugyanebben a kötetben. A félévet kollokvium zárja.
BBN-ESZ-401.22 Pintér Tibor: Zene a hangrögzítés korában ea Időpont: kedd 14:00-15:30 MUK 39. A félév során a zene esztétikai tapasztalatának azt a fordulatát értelmezzük, amely a hangrögzítés megjelenésével, majd fokozatos tökéletesedésével ment végbe. Ennek feltérképezéséhez a kurzus első két órájában a zenehallgatás történetét tekintjük át, melynek során az a kérdés kerül középpontba, hogy miként vált a zenehallgatás magányos, intim tevékenységgé, és ez hogyan írja felül a korábbi zenehallgatási módokat. Médiatörténeti része a félévnek a hanghordozók technológiai tökéletesedése: a fonográftól a digitális felvételig. Mindezek a legszorosabban összefüggenek olyan kérdésekkel mint (1) a teljes nyugati zeneirodalom mint kéznéllevő repertoár, (2) a műalkotás és a technikai reprodukció elmélete Walter Benjamin nyomán, (3) a hangfelvétel mint par excellence műalkotás Glenn Gould felfogásában, (4) a digitális hang mint a valóságban nem létező fenomén: a zenei valóság kérdésessége.
17
BBN-ESZ-401.23 Pálfalusi Zsolt: A cenzúra története a XX. században ea Időpont: hétfő 18:00-19:30 MUK 39. A kurzus folyamán körbejárjuk azt a kérdést, miben áll a cenzúra fogalma, mik a kritériumai, politikai, vallási vagy morális feltételei. Megismerkedünk néhány fontos művészettörténeti eseménnyel, melyek a XX. században a cenzúra példájának tekinthetők.
BBN-ESZ-401.24 Nemes Z. Márió-Sepsi László: Populáris irodalom a 20. sz. második felében ea Időpont: kedd 14:00-15:30 MUK 42. A kurzus célja a „populáris irodalom” fogalmának és egyes kurrens jelenségeinek vizsgálata egyszerre kultúraelméleti és -történeti perspektívából. A félév során alapvetően a spekulatív fikció és a fantasztikus irodalom különböző zsánereit, motívumait, hatáselemeit fogjuk elemezni, így többek között szó lesz a neogótikus horroról, splatterpunkról, cyberpunkról és poszt-cyberpunkról (bio-, nano-, steamstb.), urban fantasyről, new weirdről és a posztmodern űroperákról is. A kurzus műfaji esettanulmányok segítségével próbálja exponálni a „magaskultúra” és populáris irodalom közti határok átjárhatóságának tapasztalatát egy olyan kultúraszemlélet mentén, mely a nyitott és hálózatos értéktranszferek mentén strukturálódik. A külföldi esettanulmányok mellett a párhuzamos magyar fejleményekre – a műfajiság egyre erőteljesebb jelenléte a kortárs magyar irodalomban - ugyancsak reflektálunk majd a félév során. Válogatás a kötelező irodalomból: Stephen King: Carrie, fordította Hamvai Kornél, Európa Könyvkiadó, 1995 Clive Barker: Vérkönyvek I-II., fordította Nemes István, Lazi Könyvkiadó, 2010 William Gibson: Izzó króm, fordította Gáspár András és mások, Valhalla Páholy, 1997 Dan Simmons: Hyperion, fordította Huszár András, Agave, 2010 China Miéville: Perdido pályaudvar, végállomás I-II, Ulpius-ház Kiadó, 2004 Neil Gaiman: Sosehol, fordította Pék Zoltán, Agave, 2012 Bartók Imre: A patkány éve, Libri, 2013 Válogatás az elméleti irodalomból: Angela McRobbie: Postmodernism and Popular Culture, Routledge, London-New York, 1994 Dominic Strinati: An Introduction to Theories of Popular Culture, Routledge, London-New York, 1995 Edward James-Farah Mendlesohn: The Cambridge Companion to Science Fiction, Cambridge University Press, 2003
18
George Dickie: A művészet definiálása, fordította Kőműves Sándor, in: Szkholion 2007/2, 40-47. Donna J. Haraway: Kiborg kiátvány: tudomány, technika és szocialista feminizmus az 1980-as években, fordította Kovács Ágnes, Replika 2005/november, 107-139. Bárány Tibor: Magasművészet és tömegkultúra: a nem létező értékkülönbség nyomában, in: Bárány Tibor: A művészet hétköznapjai, Műút-könyvek, Miskolc, 2014, 62-82.
BBN-ESZ-402.134; BBN-ESZ-402.135; Kovács Ágnes: Kortárs galériák és Aktuális kiállítások gy Időpont: péntek 10:00-11:30; 12:00-13:30 MUK 42. Figyelem! Ezeket a gyakorlati órákat csak azok vegyék fel, akik a pénteki órákon valóban részt tudnak venni, mert ezek megszervezése nagy munkába kerül. A két program „átjárható” lesz, azaz, attól függ, hogy mely kiállítás kurátorával tudok időpontot egyeztetni. A kreditek megszerzéséhez öt esszé leadása szükséges, minimum egy-két oldalas terjedelemben, amely bemutatja a látott kiállításokat és vagy a galériákat.
BBN-ESZ-402.136 Bársony Márton: Bahtyin és a karnevál-esztétika gy Időpont: csütörtök 09:00-10:30 MUK 39. A középkori és reneszánsz karneválok éves rendszerességgel ékelődtek a hétköznapok „hivatalos rendjébe”. A karnevál idején pedig ez a „hivatalos rend” került zárójelbe az utcákon: a férfiak nőknek, a nők férfiaknak öltöztek, állatok ítélkeztek a törvényszékeken, prostituáltak prédikáltak a templomokban és a karnevál bohócát, a „Zűrzavar urát” koronázták királlyá. A karnevál a világ feje tetejére fordulása, olyan esemény, amely már az ezt megelőző korok művészetén, vallásos gondolkodásán és történelmén is rajta hagyta a névjegyét, mégis, úgy tűnik, hogy a 17. század során végleg eltűnt Európából. A kurzus során Mihail Bahtyin Francois Rabelais művészete a középkor és a reneszánsz népi kultúrája című monográfiájával foglalkozunk majd, különös tekintettel a „karnevál” fogalom történetére, felépülésére és variánsaira. Kurzus teljesítésének követelményei: Kurzus teljesítésének módja attól is függ, hányan leszünk. A követelményeket órán fogjuk megbeszélni. Kötelező / ajánlott irodalom: Bahtyin, Mihail Mihajlovics: Francois Rabelais művészete, a középkor és a reneszánsz népi kultúrája. (fordította Könczöl Csaba) Európa, Budapest, 1982. C. L. Barber: Shakespeare’s Festive Comedy. A Study of Dramatic Form and Its Relation to Social Custom. Princeton University Press, Princeton–Oxford, 2012.
19
E. K. Chambers: The Mediaeval Stage. Oxford University Press, London, 1. kötet, 1903. Friedrich Nietzsche: A tragédia születése avagy görögség és pesszimizmus. (fordította Kertész Imre) Európa, Budapest, 1986. A. J. Gurevics: A középkori ember világképe. (fordította Előd Nóra) Kossuth, Budapest, 1974. Rotterdami Erasmus: A balgaság dicsérete. (fordította Kardos Tibor) Európa, Budapest, 1987. Ian Kott: The bottom translation. Marlowe and Shakespeare and the carnival tradition. Northwestern University Press, Evanston, 1987. J. G. Frazer: Az aranyág. (fordította Bodrogi Tibor és Bónis György) Gondolat, Budapest, 1965. Joachim Ritter: A nevetésről. In: Szubjektivitás. (fordította Papp Zoltán) Atlantisz, Budapest, 2007. 29-56. o. Szilágyi Ákos: Halálbarokk. Palatinus, Budapest, 2007. Szilárd Léna: A karneválelmélet Vjacseszlav Ivanovtól Mihail Bahtyinig. Tankönyvkiadó, Budapest, 1989. Victor Turner: A rituális folyamat: struktúra és antistruktúra: a Rochesteri Egyetemen (Rochester, New York) 1966-ban tartott Lewis Henry Morgan-előadások. (fordította Orosz István) Osiris, Budapest, 2002. Enid Welsford: The Fool: His Social and Literary History. Peter Smith, Gloucester, 1966. Rabelais, Shakespeare és Dosztojevszkij művei
BBN-ESZ-402.137 Galicza Péter: Két opera film. Stilizációs kísérletek gy Időpont: csütörtök 15:30-17:00 MUK -135. A kurzus célja: két kérdés speciális tematizálása. Az egyik a modern film stilizációs eszközeinek kitágításáról szól, amennyiben rendezőink figyelme olyan speciális művek irányába fordul, melyek olyan színpadi művek, ahol a filmművészet lényegét adó akciók csupán az ürügyét vagy vázát adják a zenei kifejezésnek. A másik kérdés, hogy az ilyenfajta stilizáció mennyiben előzménye a később realizálódó posztmodern film bizonyos törekvéseinek. A kurzus módszere: A teátrális formák vázlatos elhelyezése és áttekintése után, megvizsgáljuk néhány példáját a modern filmben, filmrészletek megmutatása, elemzése, szakirodalom feldolgozása. Megkíséreljük megmutatni, hogy milyen speciális terheket jelent még a teátrális formán belül is egy opera filmre vitele. A megjelölt filmek elemzése, későbbi hasonló törekvések bemutatása. 1. Az elbeszélésről a filmben és a színházban. Bevezetés 2. A film és a színház, az ősi összehasonlítás elméleti tanulságai 3. A teátrális forma. A teátrális forma a modern filmben 4. A varázsfuvola. Történet, szereplők, helyszínek. Az értelmezés nehézségei. 5. Elemzés 6. Egy előadás? Értelmezési lehetőségek
20
7. Egy későbbi előadás, szintén a TV-ből 8. A Don Giovanni. Történet, szereplők, helyszínek 9.Elemzés 10.Egy előadás? Értelmezési lehetőségek 11. Egy későbbi Don Giovanni film 12. Összefoglalás a kérdésink felülvizsgálata Kurzus teljesítésének követelményei: A szakirodalom és a filmek alapján egyéni beszámolók, részben írásos formában Kötelező / ajánlott filmek: Bergman: Varázsfuvola (1975.), Losey: Don Giovanni (1979.) Kötelező / ajánlott irodalom: Fodor Géza: A Mozart-opera világképe. Budapest: Typotex, 2002. Bordwell: A szimptomatikus interpretáció In: Kovács András Bálint Vajdovich Györgyi (szerk.): A kortárs filmelmélet útjai. Budapest: Palatinus, 2004. Kovács András Bálint: A modern film irányzatai. Palatinus, 2005 pp 210-229
21
