ELTE BTK Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet
Esztétika BA sillabusz a felvehető előadások és szemináriumok ismertetője irodalomjegyzékkel
2015-2016-2. félév
BBN-ESZ-101.01 Bacsó Béla: Bevezetés az esztétikába Arisztotelész Poétika és értelmezései ea Időpont: csütörtök 10:30-12:00 MUK 34 Arisztotelész műveinek jelentőségét aligha kell külön kiemelni, azonban hogy műve milyen jelentősen meghatározta az európai esztétikai gondolkodást, aligha kell külön hangsúlyoznunk. Értelmezései között kiemelkedik az egzisztenciafilozófia és hermeneutika huszadik századi kezdete, ez talán kevésbé ismert. Itt mindenekelőtt Heidegger korai Arisztotelész olvasatai (Rétorika, Nikomakhoszi etika stb.) döntőek. (Heidegger Gesamtausgabe 18. kötet és 22. kötet). Az olvasatok olyan felismerésekre vezettek, hogy maga az aisztheszisz, nem receptív, hanem “magában növekvő” jellege folytán állandóan képzi és újraképzi a tudást, s egyben változó viszonylatok közt engedi kimondani (logosz) az így felismertet. A modernkori esztétikai megértés legnagyobb problémáját éppen ez jelenti, mit ismerünk fel így és nem másként (Gadamer) és ez egyben minden esztétikaihermeneutikai kérdés magva. A Poétika bemutatását olyan művekhez kapcsolom, amelyek után Arisztotelész nem véletlenül fogott hozzá a poétikai elvek rögzítéséhez, Eric Voegelin joggal jegyezte meg A polisz világa – mitosztól a filozófiához című könyvében (Order and History Vol. II. 1987.), hogy a tragédia fejlődése Aiszkhülosztól Euripidészig reprezentatív kifejezése Athén politikai hanyatlásának. Vagy egy későbbi kiváló történész Ch. Meier (A görög tragédia politikai művészete 1988.) megállapítása szerint a görög néző a művekben éppen azt nyerte el, amire ennek a politikai kultúrának szüksége volt – egy távolságot a mindennapoktól. Ezért olyan görög tragédiákhoz is kapcsolódom, amelyek megmutatják a görög tragédia és a politikai/közös világ viszonylatait. A félév során a kezdeti fogalmi tájékozódást Heidegger említett (és más) előadásaiból vesszük, mindenkor megnézve Arisztotelész adott művének szövegkontextusát, ugyanakkor olyan jelentős elméletírók műveit is használjuk a Poétika értelmezéséhez, mint K. von Fritz, Kommerell, Pohlenz, Schadewaldt, Ricoeur stb. Vizsga szóbeli beszámoló az előadások és olvasott művek alapján történik. Olvasni a vizsgára: Arisztotelész – Poétika ford. Ritoók Zs. PannonKlett 1997. Arisztotelész – Nikomakhoszi Ethika VI. könyv ford. Szabó M. Magyar Helikon 1971. Arisztotelész – Rétorika II. könyv ford. Adamik T. Gondolat 1982. S. Halliwell – Cselekmény és jellem, valamint R. Janko – A katharzisztól az arisztotelészi középig in. Helikon 2002/1-2. Aiszkhülosz – Perzsák in. Drámái Magyar Helikon 1971. Szophoklész – Antigoné in. Drámái Európa kiadó 1979. Euripidész – Bakkhánsnők Európa kiadó én. Két dráma ismerete kötelező!
2
Továbbolvasóknak javasolt: H.-G. Gadamer két görög tárgyú műve A filozófia kezdete kötetben Osiris-Gond 2000.
BBN-ESZ-201 Somlyó Bálint: Bevezetés a műértelmezésbe Barthes, Blanchot, Foucault gy Időpont: hétfő, 16:00-17:30 MUK 40 A kurzus célja alapvető szövegelemző készségek kifejlesztése. A félév során a 20. századi francia gondolkodás néhány meghatározó alakjának műértelmezéssel kapcsolatos szövegeiből válogatunk, középpontban a szerző és az írás kérdéseivel. Szemináriumi formában, a szövegértelmezésre koncentrálva, kettős értelemben is: a szövegeink is az értelmezés problémáiról szólnak majd, az órák pedig ezeknek az értelmezésről szóló szövegeknek az értelmezéséről. Véglegesen az órán döntünk majd a szövegekről, de biztosan benne lesz Barthes-tól A szöveg öröme és A szerző halála, Foucault-tól a Mi a szerző, Blanchot-tól fejezetek Az irodalmi térből. Jegyet szemináriumi dolgozattal lehet szerezni, aktív órai munka a jegyszerzés előfeltétele.
BBN-ESZ-201.01 Pintér Tibor: Bevezetés a műértelmezésbe. A kritika szerepe a kulturális életben gy Időpont: kedd, 12:00-13:30 MUK 39 A szeminárium a kortárs kritika kulturális szerepeivel foglalkozik némi történeti háttérrel. Bevezető jellegű óra, történeti, elméleti és gyakorlati szempontok keverednek benne. Az olvasmányok feldolgozása és a kortárs magyar kritika térképének vázlatos áttekintése után a hallgatók maguk írnak könyvekről, komolyzenéről és kortárs képzőművészetről. Az óra a Művészetek Palotájával és a Műértő c. folyóirattal együttműködésben jön létre.
BBN-ESZ-201.02 Seregi Tamás: Bevezetés a műértelmezésbe. A modern művészet társadalomtörténete gy Időpont: csütörtök, 14:00-15:30 MUK 40 A kurzus oktatásának célja: a művészetelméletet tanuló hallgatók társadalmi érzékenységének fokozása. A kurzus témája: A félév során azzal foglalkozunk majd, milyen viszonyban állt a művészet a modern társadalom különböző fajtáival. Kitérünk a tiszta művészet fogalmára, a művészet és a tudomány, a művészet és a piac, a művészet és a politika viszonyának kérdésére, a magas és a populáris kultúra fogalmára, a művészet intézményiségével kapcsolatos problémákra, az aktivizmus, a funkcionalizmus, a realizmus, a konkretizmus, az összművészet stb. fogalmaira.
3
Irodalom (ízelítő): Pierre Bourdieu: A művészet szabályai. BKF, 2013. Peter Bürger: Az avantgárd elmélete. Universitas, 2010. T. J. Clark: Farewell to an Idea. New York, 1999. Boris Groys: The Total Art of Stalinism. 1992. Walter Benjamin: „Az alkotó mint termelő”. Angelus novus. 1980. Hans Belting, Andrea Buddensieg, Peter Weibel (eds.): The Global Contemporary and the Rise of New Art Worlds. 2013.
BBN-ESZ-211.01 Bárány István – Pintér Tibor: Művészetelmélettörténet 1. ea Időpont: csütörtök 15:00-16:30 MUK 39 A félév első felében a művészetelmélet és esztétika történetének első – az antikvitáshoz köthető – fejezetét tekintjük át. A modern esztétika és a premodern művészetelméletek döntő különbségéről szóló bevezetés után a következő témakörökkel foglalkozunk röviden: isteni megszállottság, mint a költészet forrása, a mimészisz fogalma és Platón költészetkritikája, ennek filozófiai háttere (Platón Az állam alapján), szépség, ideaelmélet, megszállottság (Phaidrosz), Arisztolész Poétikája (mimészisz, költészet- és tragédiaelmélet, katarzis). A félév második felében a reneszánsztól a felvilágosodásig tekintjük át a modern esztétika születésének folyamatát: ízlés és illendőség az udvari kultúrában; az érzéki tapasztalat problémája: a „tudom-is-én-micsoda”; a „régiek és újak” esztétikai vitája; a modern esztétika átalakulása művészetelméletté és művészetfilozófiává: Winckelmann görögség-felfogása, Diderot és Rousseau színházesztétikája, Lessing esztétikai nézetei Kötelező olvasmányok: Antikvitás Hésziodosz: Istenek születése 1-115 Ión. Atlantisz, 2000. Az állam. Atlantisz, 2014, II. könyv, 376 e – III. könyv, 412 c; VI. könyv, 505 a – 511e; VII. könyv, 514 a – 521 b; X. könyv, 595 a – 608 b. Phaidrosz. Atlantisz, 2005. További rövid szemelvények a Kratüloszból és a Timaioszból (a szemelvényeket elektronikus formában tesszük közzé.) Xenophón: Emlékeim Szókratészről, III. könyv, 10. fejezet. Bp. 1986. 119-123. o. Arisztotelész: Poétika. Bp. 1997. 2-128. o. B. Castiglione: Az udvari ember. In: Az udvari élet művészete Itáliában. Szerk. Vígh Éva. Bp. 2004. 81-122. B. Gracián: Az életbölcsesség kézikönyve (részletek) F. de la Rochefoucauld: Maximák (részletek) D. Bouhours: A tudom is én micsoda. Laokoón, 1. (2001), http://laokoon.c3.hu
4
Winckelmann: Gondolatok a görög műalkotások utánzásáról a festészetben és a szobrászatban. In: Winckelmann: Művészeti írások. Budapest, 1978, 2005. Lessing: Laokoón vagy a festészet és a költészet határaiaról, I-V. fejezet. In: Lessing: Válogatott esztétikai írásai. Budapest, 1982. 193-222. Lessing: Hamburgi dramaturgia, 73-83. szám. In: Lessing id. m. 452-493. D. Diderot: Színészparadoxon. Magyar Helikon, 1966. J-J. Rousseau: Értekezések és filozófiai levelek. (részletek) Ford. Kis János. Magyar Helikon, 1978. Ajánlott szakirodalom: Ritoók Zsigmond: „Vágy, költészet megismerés” in: Holmi IV, 1992 május, 656-666 Helikon. 2002, 1-2. (A Poétika újraolvasása) (Válogatott tanulmányok, szerk. Bolonyai Gábor, Hajdú Péter) E. Grassi: A szépség ókori elmélete. Pécs, 1997. Umberto Eco: Művészet és szépség a középkori esztétikában. Bp. 2002. Paul Oskar Kristeller: Szellemi áramlatok a reneszánszban. Bp. 1979. Paul Oskar Kristeller: A művészetek modern rendszere. ( http://www.btk.ppke.hu/db/00/05/m00001005.html ) Cesare Vasoli: A humanizmus és a reneszánsz esztétikája. Bp. 1983 A. Bäumler: Az irracionalitás problémája a XVIII. századi esztétikában és logikában Az ítélőerő kritikájáig. Ford. V. Horváth Károly, Enciklopédia, Bp., 2002. N. Elias: A civilizáció folyamata. (részletek) Ford. Berényi Gábor, több kiadás J. Habermas: A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása. (részletek) Ford. Endreffy Zoltán, több kiadás U. Im Hof: A felvilágosodás Európája. (részletek) Ford. Zalán Péter, Atlantisz, Bp., 1995 Rövidebb szemelvényeket, részleteket a félév során fogunk megjelölni, kiadni, a részletesebb tájékozódást segítő bibliográfia és minden egyéb információ (egyéb kötelező olvasmányok, vizsgatematika) elérhető lesz honlapunkon: http://esztetika.elte.hu/baranyistvan/
BBN-ESZ-212.01 Bárány István: Művészetelmélet-történet 1. gy Időpont: péntek 10:00-11:30 MUK 42 A művészetelmélet-történet I. szeminárium a művészetelmélet-történet előadássorozat áttekintését egészíti ki. Az óra célja egy-egy jelentős mű részletes elemzése, feldolgozása.
BBN-ESZ-221.01, BBN-ESZ-221.01 Papp Zoltán: Művészetelmélettörténet 2. ea+gy Időpont: csütörtök 10:00-11:30; 12:00-13:30 MUK 40 .
5
Az egymást kiegészítő – ezért lehetőleg egyszerre felveendő – előadásból és szemináriumból álló kurzus átfogó, de amennyire a terjedelmi korlátok engedik, egyszersmind differenciált képet ad az esztétika és a művészetfilozófia történetének egyik legfontosabb, Kanttól Hegelig terjedő időszakáról. A vezérfonal az esztétikum autonómiája, vagyis az a 18. század végén megszülető belátás, hogy a műalkotások befogadása önérvényű, sem az elméleti tudásnak, sem a morálnak nem alárendelhető tapasztalattal szolgál. E felismerés a korszak összes meghatározó gondolkodójánál megjelenik, de eltérő kontextusban és hangsúlyokkal. A félév során Kant, Schiller, Friedrich Schlegel, Novalis, Schelling és Hegel műveiről lesz szó, a pontos olvasmánylistát az első órán adom meg.
BBN-ESZ-231.01 Bacsó Béla: Hegel után, művészet a modern korban ea Időpont: kedd 10:30-12:00 MUK 42 Az előadás számot kíván adni arról a döntő változásról, amit Hegel után mind többen rögzítenek, nevezetesen, hogy egyszerre jelenik meg a nem-szép művészetek gyakorlata és elmélete, s az a megszüntethetetlen igény, hogy a művészet a megváltozott feltételek között is a remekmű létrehozásán, vagy éppen a múlt remekműveinek igézetében és időnként „másolásában” bontakozik ki. Sartre egy ízben ezt nevezte (Flaubert könyvében) remekmű az irrealitásban, vagy később Belting láthatatlan remekműnek. A félév során elméleti és konkrét műelemzések példáján mutatom be ezt a kettősséget, aminek az érzékelő ember szétszórtságként (Kracauer, Eliot, Kermode, Crary) tapasztal, míg a műszüntelen forma-módosuláson (Verbildung/Defiguration) megy át, ahogy Rosenkranz fogalmazta a rút esztétikájában. A modernitásban a mű helyzete, létezésének módja radikálisan megváltozik. R. Sennett egy Degas megjegyzésére utalva a művek alakokat állítanak ki- és elénk, akik láthatóak és egyben izoláltak. A vizsga szóbeli beszélgetés a félévi előadásból nyert ismeretek és az olvasott művek alapján. Vizsgára szövegek: Baudelaire – A modernség in. u.ö. Művészeti kuriózumok Corvina 1988. 80-103.o. Flaubert – Bovaryné több kiadásban Zola – Manetról szóló írásai in. u.ö. Válogatott művészeti írásai Képzőművészeti kiadó 1961. Nietzsche – A tragédia születése Európa kiadó 1986. Dilthey – A hermeneutika keletkezése in. A történelmi világ felépítése a szellemtudományokban Gondolat kiadó 1974. 469-494.o. Heidegger – A műalkotás eredete Európa 1988. Benjamin – A műalkotás a technikai sokszorosítás korszakában in. Kommentár és prófécia Gondolat 1969. 301-334.o. Adorno/Horkheimer – A felvilágosodás dialektikája Atlantisz 2011. 19-63.o., és 153207.o. Hofmann – Manet: Reggeli a műteremben Corvina 1987.
6
BBN-ESZ-232.01 Bartha Judit: Az irónia és története gy Időpont: kedd 12:00-13:30 MUK 42 A szemináriumon ókori görög (Arisztophanész, Xenophón, Platón, Arisztotelész) és római szerzők (Cicero, Quintilianus) Szókratész-értelmezéseiből kiindulva vizsgáljuk az irónia fogalmának modern kori megközelítéseit. Az elemzések során a romantikus-idealista iróniával (F. Schlegel, E. T. A. Hoffmann, G. W. F. Hegel, S. Kierkegaard), valamint annak dekonstruktív kritikájával (Paul de Man) foglalkozunk részletesen. A teljesítés feltétele: szóbeli vagy írásbeli beszámoló.
BBN-ESZ-241.03 Nemes Z. Márió - Sajó Sándor - Seregi Tamás: Kortárs művészetelméletek ea Időpont: csütörtök 16:30-18:00 MUK 39 A kurzus áttekintést nyújt a legfontosabb 1945 utáni nyugati művészetelméleti irányzatokról tisztázva ezek előzményeit is: a művészetfogalom változásait a 8 marxizmustól és a strukturalista művészetelméleti koncepcióktól kezdve a hermeneutikán és fenomenológián át a különböző posztstrukturalista és analitikus megközelítésekig követjük nyomon. A vizsga két részből (írásbeli és szóbeli) áll. Kötelező olvasmányok: - Theodor W. Adorno: A művészet és a művészetek. In: uő: A Művészet és a művészetek. Irodalmi és zenei tanulmányok. Helikon, Budapest, 1998, 7–22. - Roland Barthes: A szöveg öröme. In: uő: A szöveg öröme. Irodalomelméleti tanulmányok. Osiris, Budapest, 1996, 75–116. - Homi K. Bhabha: A posztkoloniális és a posztmodern. In: Helikon, 1996/4, 484–509. - Pierre Bourdieu: A tiszta esztétika keletkezéstörténete. In: Rákai Orsolya (szerk.): A háló, a halászok és a halak. Tanulmányok a mezőelmélet, a rendszerelmélet és az irodalomtörténet-írás néhány kapcsolódási pontjáról. Budapest – Szeged, Osiris – Pompeji, 2001, 7–50. - Judith Butler: Jelentős testek. In: Bókay Antal é. m. (szerk.): A posztmodern irodalomtudomány kialakulása. A posztstrukturalizmustól a posztkolonialitásig. Osiris, Budapest, 2002, 538–559. - Arthur Danto: Hogyan semmizte ki a filozófia a művészetet? In: uő: Hogyan semmizte ki a filozófia a művészetet? Atlantisz, Budapest, 1997, 15–36. - Arthur Danto: „A művészetvilág”. In: Enigma 1994/4, 41–52. - Jacques Derrida: A struktúra, a jel és a játék az embertudományok diszkurzusában. In: Helikon 1994/1–2, 21–36. - George Dickie: A művészet definiálása. In: Szkholion 2007/2, 40–47. - Hans-Georg Gadamer: Igazság és módszer. Osiris, Budapest, 2003, 343-379. - Nelson Goodman: Az újraalkotott valóság. In: Horányi Özséb (szerk.): A sokarcú kép. Typotex, Budapest, 2003, 41–68.
7
-
-
-
-
-
-
-
Clifford Geertz: A művészet mint kulturális rendszer. In: uő: Az értelmezés hatalma. Antropológiai írások. Budapest, Osiris, 1994, 239–267. Clement Greenberg: Avantgarde és giccs. In: Józsa Péter (szerk.): Művészetszociológia. Válogatott tanulmányok. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1978, 93–103. Clement Greenberg: Modernista festészet (kéziratos fordítás) Ian Hunter: Esztétika és kritikai kultúrakutatás. In: Wessely Anna (szerk.): A kultúra szociológiája. Osiris, Budapest, 1998, 71–95. Roman Jakobson: Két verselemzés. In: Bókay Antal – Vilcsek Béla (szerk.): A modern irodalomtudomány kialakulása. A pozitivizmustól a strukturalizmusig. Osiris, Budapest, 1998, 470–478. Fredric Jameson: A kései kapitalizmus kulturális logikája: kultúra. In: uő: A posztmodern, avagy a kései kapitalizmus kulturális logikája. Noran Libro, Budapest, 2010, 23–73. Craig Owens: Az allegorikus impulzus. Egy posztmodern elmélet felé. I–II. rész. In: Enigma 66 (2010), 24–39. és 67 (2010), 5–20. Paul Ricoeur: A bizonyítás kérdése Freud pszichoanalitikai írásaiban. In: Szummer Csaba – Erős Ferenc (szerk.): Filozófusok Freudról. Cserépfalvi, Bp. 1993. 107- 138. Jean-Paul Sartre: A kép intencionális szerkezete. In: Bacsó Béla (szerk.): Kép, fenomén, valóság. Kijárat, Budapest, 1997, 97–119. Richard Shusterman: Szomaesztétika. Javaslat egy új diszciplínára. In: uő: 9 Pragmatista esztétika. A szépség megélése és a művészet újragondolása. Kalligram, Pozsony, 2003, 469–503. Raymond Williams: A kultúra elemzése. In: Bókay Antal é. M. (szerk.): A posztmodern irodalomtudomány kialakulása. A posztstrukturalizmustól a posztkolonialitásig. Osiris, Budapest, 2002, 385-395. Richard Wollheim: Valamiként-látás, benne-látás és képi reprezentáció. In: Bacsó Béla (szerk.) Kép – fenomén – valóság, Kijárat, Budapest, 1997, 229241.
BBN-ESZ-242.25 Sajó Sándor: Merleau-Ponty művészetfilozófiája gy Időpont: szerda 10:00-11:30 MUK 42 A múlt századi francia fenomenológia egyik legnagyobb hatású (Ricoeur szerint a legjelentősebb) szerzője, Maurice Merleau-Ponty műveit olvassuk és vitatjuk meg. Mivel Merleau-Ponty elképzelése szerint a művészet és a filozófia szorosan összetartozik, a szűkebb értelemben vett művészetfilozófiai tanulmányai mellett átfogó igényű filozófiai műveiből is olvasunk részleteket. A félév végi jegyet az órákon való aktív részvétel és a félév végén leadandó esszé határozza meg. Olvasmányok „Cézanne kételye” (részlet), ford. Szabó Zsigmond, in Enigma 1996/3, 76-90. „A szem és a szellem”, ford. Vajdovich Györgyi és Moldvay Tamás, in Bacsó Béla szerk.: Fenomén és mű, Budapest, Kijárat, 2002, 54-79.
8
„A közvetett nyelv és a csend hangjai”, ford. Szávai Dorottya, in Bacsó Béla szerk.: Kép, fenomén, valóság, Budapest, Kijárat, 1997, 142-178. Az észlelés fenomenológiája, ford. Sajó Sándor, Budapest, L‟Harmattan, 2014. A látható és a láthatatlan, ford. Farkas Henrik és Szabó Zsigmond, Budapest, L‟Harmattan, 2006.
BBN-ESZ-242.01 Pálfalusi Zsolt: Az alteritás fenomenológiája – Lévinas: Teljesség és végtelen gy Időpont: hétfő 18:00-19:30 MUK 39 A kurzus célja, betekintést nyújtani a modern fenomenológia olyan elágazásába, mely meghatározóvá vált a XX. századi filozófia történetében. Lévinas korai főművének tanulmányozása egyben alteritás fenomenológiája néven ismertté vált teória nyitánya és egy olyan korszaké, melyben az etika mindaddig bénító paradoxonjainak új megol dása körvonalazódik. A mű nyomán megismerkedünk egy gondolkodói életúttal és egy páratlanul remek filozófiai munkával. Kurzus teljesítésének feltétele aktív órai részvétel valamint referátum tartása a mű egy előre megadott szakaszából.
BBN-ESZ-251:14 Pintér Tibor: Mozart – Don Giovanni ea Időpont: csütörtök 12:00-13:30 MUK 39 Az előadásokon Mozart művét három meghatározó aspektusból értelmezzük és elemezzük. Történeti szempont: az opera műfajának alakulása az érett Mozart műveiig, valamint a Don Giovanni keletkezésének körülményei. Műértelmezési szempont: az opera zenei és drámai felépítése, elemzése, zenei close reading. Műtörténeti szempont: Az opera recepciójának főbb állomásai, melyben szerepet kapnak az utóbbi ötven év recepciótörténetileg fontos rögzített színpadi előadások.
BBN-ESZ-251.01 Darida Veronika: Artaud – A színház és hasonmása ea Időpont: hétfő 16:00-17:30 MUK 34
BBN-ESZ-251:37 Bartha Judit: E. T. A. Hoffmann - Murr kandúr életszemlélete ea Időpont: szerda 12:00-13.30 MUK 40
9
A német romantika egyik legnagyobb hatású alakjának 1819/1821-ben, két részletben megjelent regénye dióhéjban tartalmazza a romantikus poézis posztmodern kor számára is mérvadó elemeit. Az önéletrajzi ihletésű műben az esztétikai teóriát virtuóz írásforma „hitelesíti”. A fókuszban az önmagával meghasonlott, zseniális szerző figurája áll, aki átjárást biztosít két fiktív biográfia, továbbá számos valóságos, mára ugyancsak kanonikussá vált mű között. Filozófiai-retorikai játéka teret nyit az Athenaeum-korszak romantikus kulcsfogalmainak humoros újraértelmezésére. A teljesítés feltátele: írásbeli vizsga.
BBN-ESZ-261:47 Bartha Judit: Gótika – romantikus rémtörténetek gy Időpont: kedd 9:00-10:30 MUK 42 A szemináriumon a 19. századi angolszász és német rémtörténetek (Gothic novel ill. Schauerroman) eszmetörténeti hátterét, műfaji sokszínűségét, narratív kliséit vizsgáljuk romantikus szerzők (E. T. A. Hoffmann, Mary Shelly, Jane Austen, Edgar Allen Poe, Robert Louis Stevenson, Bram Stoker stb.) mostanra klasszikussá vált elbeszéléseinek elemzésével. Teljesítés feltétele: szemináriumi dolgozat
BBN-ESZ-261:39 Károlyi Csaba: Kritikaírás gy Időpont: kedd 14:30-16:00 MUK 40 A kurzus célja: ismerkedés a napi és hetilapokba való rövid könyvkritikák írásával. A recenziók írását csak a gyakorlatban lehet megtanulni, ezért az órákat a következő rend szerint képzelem el: az első alkalommal megadok kb. 10-15 mostanában megjelent könyvet (főleg kortárs magyar szépirodalmi köteteket), ezek közül minden résztvevőnek választania kell egyet, és 3-4 flekkes (max. 6000 karakteres) bírálatot kell írnia róla. Az órák az elkészült szövegek megbeszélésére épülnek, lehetőleg úgy, hogy egy alkalommal két, ugyanarról a témáról szóló kritikát beszélünk meg.
BBN-ESZ-261.07 Pintér Tibor: Zene a hangrögzítés korában gy Időpont: kedd 14:30-16:00 MUK 39 A félév során a zene esztétikai tapasztalatának azt a fordulatát értelmezzük, amely a hangrögzítés megjelenésével, majd fokozatos tökéletesedésével ment végbe. Ennek feltérképezéséhez a kurzus első két órájában a zenehallgatás történetét tekintjük át, melynek során az a kérdés kerül középpontba, hogy miként vált a zenehallgatás magányos, intim tevékenységgé, és ez hogyan írja felül a korábbi zenehallgatási módokat. Médiatörténeti része a félévnek a hanghordozók technológiai tökéletesedése: a fonográftól a digitális felvételig. Mindezek a legszorosabban összefüggenek olyan kérdésekkel mint (1) a teljes nyugati zeneirodalom mint kéznéllevő repertoár, (2) a műalkotás és a technikai reprodukció elmélete Walter Benjamin nyomán, (3) a
10
hangfelvétel mint par excellence műalkotás Glenn Gould felfogásában, (4) a digitális hang mint a valóságban nem létező fenomén: a zenei valóság kérdésessége.
BBN-ESZ-261.08 Darida Veronika: Barthes – Beszédtöredékek a szerelemről gy Időpont: szerda 16:00-17:30 MUK 40
BBN-ESZ-261.09 Sajó Sándor: Kierkegaard filozófiája gy Időpont: szerda 14:30-16:00 MUK 42 A kurzuson Kierkegaard-műveket olvasunk és vitatunk meg. Kierkegaard a paradoxonok filozófusa, ahogyan írja: „A paradoxon a gondolkodás szenvedélye, s az a gondolkodó, aki paradoxon nélkül gondolkodik, hasonlatos a szenvedély nélküli szeretőhöz: középszerű szerzet”. Kierkegaard a múlt század olyan gondolkodóira volt jelentős hatással, mint Jaspers, Heidegger, Lukács, Camus, Merleau-Ponty, Deleuze és sokan mások. A félév végi jegyet az órákon való aktív részvétel és a félév végén beadandó esszé határozza meg. olvasmányok Félelem és reszketés, ford. Rácz Péter, Budapest, Európa, 1986. Halálos betegség, ford. Rácz Péter, Budapest, Göncöl, 1993. A szorongás fogalma, ford. Rácz Péter, Budapest, Göncöl, 1993. Az ismétlés, ford. Gyenge Zoltán, Szeged, Ictus, 1993. Filozófiai morzsák, ford. Hidas Zoltán, Budapest, Göncöl, 1997. Vagy-vagy, ford. Dani Tivadar, Budapest, Gondolat, 1978.
BBN-ESZ-271.03 Seregi Tamás: Modern és kortárs szobrászat ea Időpont: hétfő 11:00-12:30 MUK 42 A kurzus célja a hallgatók modern és kortárs szobrászattal kapcsolatos ismereteinek és készségeinek fejlesztése. A kurzuson a művészeti ágak versengésének klasszikus hagyományából indulunk ki, majd a modern esztétika néhány klasszikusa (Winckelmann, Lessing, Herder, Hegel) alapján megpróbáljuk felvázolni azokat az alapfogalmakat, amelyekhez képest és ellenében a szobrászat az elmúlt másfél évszázadban meghatározta magát. Kitérünk a szobrászat műfajaira, a legfontosabb szobrászati eljárásokra, a szobrászat anyagaira, a helyhez való viszonyára, a méret és a lépték kérdésére, a szobrok sorsának problémájára, a szobrászatnak a képiséghez, az elevenséghez, a változáshoz, a mozgáshoz, az állandósághoz és a különböző térfajtákhoz való viszonyára stb. Teljesítés feltétele: szemináriumi dolgozat
11
Irodalom (ízelítő): John Wood, David Hulks, and Alex Potts (eds.): Modern Sculpture Reader. Leeds, 2007. Rosalind E. Krauss: Passages in Modern Sculpture. New York, 1977. Jack Burnham: Beyond Modern Sculpture. New York, 1968. Alex Potts: The Sculptural Imagination: Figurative, Modernist, Minimalist. New Haven, 2000. Harper, Moyer, Wilkin (eds.): A Sculpture Reader. Contemporary Sculpture since 1980. New York, 2006.
BBN-ESZ-271.04 Nemes Z. Márió: Kortárs költészet – alanyiságtól a poszthumánig ea Időpont: csütörtök 13:30-15:00 MUK 39
BBN-ESZ-271:19 Pintér Tibor: Zeneesztétika ea Időpont: kedd 16:30-18:00 MUK 39 A félév során a klasszikus hermeneutikai modellt követve körbejárjuk a zene befogadásesztétikai, alkotásesztétikai, műesztétikai és előadóművészet-esztétikai alapproblémáit. Az előadásokon központi kérdések: a zenehallgatási szokások, a zenei alkotásfolyamat esztétikai megközelítései, a műértelmezés változó irányai és az előadóművészet meghatározó tendenciái.
BBN-ESZ-271.05 Darida Veronika: Kortárs dráma ea Időpont: hétfő 18:00-19:30 MUK 40
BBN-ESZ-281.02 Pálfalusi Zsolt: Nietzsche utolsó korszaka – Bálványok alonya, Ecce Homo ea Időpont: csütörtök 18:00-19:30 MUK 39 A kurzus során Nietzsche utolsó alkotói korszakával ismerkedünk meg, mely a maga mélységével és tragédiájával egyik legfontosabb emlékművévé vált mindennek, amit ma ”életfilozófiának” nevezünk. A kurzus teljesítésének feltétele félév végi beszámoló.
BBN-ESZ-281.03 Bartha Judit – Papp Zoltán: Esztétikai nevelés ea Időpont: kedd 13:30-15:00 MUK 42
12
A kurzus célja az esztétikai nevelést programszerűen vizsgáló fontosabb teoretikus művek, valamint a hozzájuk kapcsolódó módszerek történeti szempontokat is mérlegelő tematikus bemutatása. A szemeszter első része történeti áttekintést nyújt az esztétikum és nevelés témájában született legjelentősebb művekről, Platóntól a felvilágosodáson át Schillerig. A szemeszter második részében az esztétikai nevelés 20. századi és mai lehetőségeivel foglalkozunk, mindenekelőtt Dewey, Shusterman, Vigotszkij és Eco elgondolásai alapján, majd legvégül kitérünk az esztétikai nevelés meghatározó magyarországi elméleteire és módszereire. A teljesítés feltétele: írásbeli vizsga.
BBN-ESZ-281.04 Nemes Z. Márió – Sepsi László: A posztmodern gótika ea Időpont: hétfő 15:30-17:00 MUK 42 A kurzus során a gótika fogalmának jelentésváltozásaival foglalkozunk kultúratörténeti és művészetfilozófiai kontextusban. Gótika helyett ebben az esetben helyesebb gótikákról beszélni, hiszen olyan egymást inspiráló műfajokról és poétikákról lesz szó, mint a southern gothic, mélytengeri gótika, a gothic punk vagy a kibergótikus sci-fi. Ebben a félévben a gótika huszadik századi modern és posztmodern alakváltozatai lesznek előtérben, melyeket irodalmi művek alapján próbálunk majd feltérképezni, ugyanakkor folyamatosan törekszünk az intermediális példák (film, képzőművészet, építészet stb.) felvonultatására is, hiszen a gótikus pozíciók a kortárs képkultúrát is nagyban is meghatározzák. A kurzus teljesítésének feltétele: zárthelyi dolgozat és szóbeli számonkérés Válogatás a kurzuson tárgyalt olvasmányokból: Ray Bradbury: Marsbéli krónikák, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1966 Anne Rice: Interjú a vámpírral, fordította Walkóné Békés Ágnes, Szukits, Szeged, 2012 Cormac McCarthy: Véres délkörök, fordította Bart István, Magvető, 2009 Stephen King: A köd, fordította Müller Bernadett, in: Stephen King: Csontkollekció, Európa, 2006 Joe R. Lansdale: Fekete rontás, LAP-ICS Könyvkiadó, 1998 George R. R. Martin: Lázálom, fordította Kornya Zsolt, Alexandra Kiadó, 2013 Richard Matheson: Legenda vagyok, fordította Kamper Gergely, Könyvmolyképző Kiadó Kft., 2008 Nick Cutter: Mélység, Agave Könyvek, 2015 Clive Barker: Vérkönyvek, ford. Nemes István, Lazi, 2010.
BBN-ESZ-402.02 Horváth Ágnes: Beckett, avagy a fecsegő szótlanok gy Időpont: hétfő 13:00-14:30 MUK 40
13
BBN-ESZ-401.02 Pálfalusi Zsolt: Heidegger – Lét és idő III ea Időpont: kedd 18:00-19:30 MUK 39 A kurzus célja tematikus betekintést nyújtani a XX. század egyik legfontosabb filozófiai munkájába, Heidegger főművébe. A félév folyamán megpróbáljuk körülhatárolni az olyan existenciális kategóriákat (bűnösség, lelkiismeret, hanyatlás, gond, tulajdonképpeniség), amelyek minden későbbi, emelt szintű Heidegger-kurzus számára megfelelő alapot biztosítanak a kor egyik legfontosabb filozófiájának elsajátításához. A kurzus immár a III. félév a tematikában, így elsősorban azoknak ajánlott, akik követték a korábbi kettőt. Jegyszerzés feltétele referátum és aktív órai részvétel.
BBN-ESZ-402.05 Csuka Botond: Kortárs közelytések a XVIII. századi esztétikához gy Időpont: hétfő 12:30-14:00 MUK 42 A kurzus során eredeti és továbbmutató kortárs megközelítéseikkel párhuzamosan olvassuk újra a XVIII. század virulens brit esztétikai diskurzusának néhány meghatározó szövegét.A filozófiai esztétika különbözőirányultságú és hátterű olvasatai mellett (everyday aesthetics, environmental aesthetics, szómaesztétika) az esztétikatörténet ideológiakritikai olvasata, valamint a kontextualista historiográfia újabb, interdiszciplináris interpretációi segítségével a kurzus alapvető esztétikai problémák történeti elemzésére vállalkozik. Utóbbiak között szerepel az esztétikai tapasztalat, az esztétikai attitűd, az érdeknélküliség, a művészetfogalom egységessége, a mindennapi környezet és a természet esztétikai megélése, az esztétikai tapasztalat fiziológiai és szomatikus dimenziója, esztétika és ideológia viszonya stb. A kurzus hátterében húzódó kérdés, hogy mely pontjain képes ma elevenen hatni a XVIII. század esztétikája, célja pedig az, hogy kritikai viszonyt és árnyaltabb történeti rálátást alakítsunk ki a kortárs megközelítésekhez. A kurzust a XVIII. századi szövegekre kérdező zárthelyi vizsga zárja, illetve egy szabadon választott kortárs szövegből tett szóbeli vizsga. A teljesítéshez elengedhetetlen az angol nyelvűszövegek önálló, értő feldolgozása. Kötelező irodalom ADDISON, Joseph. „A képzelőerőgyönyörei.” Ford. Gárdos Bálint. Jelenkor, 2007/11: 1184-1209. SHAFTESBURY, Anthony Ashley Cooper, 3rd Earl of. „A moralisták. Filozófiai rapszódia.”Ford. Fehér Ferenc. In Brit moralisták a XVIII. században, szerk. Márkus György, Budapest: Gondolat Kiadó, 1977, 71-248. BURKE, Edmund. Filozófiai vizsgálódás a fenségesről és a szépről való ideáink eredetét illetően. Ford. Fogarasi György. Budapest: Magvető, 2008. HUME, David. „A jó ízlésről.” Ford. Takács Péter. In David Hume összes esszéi, I. kötet, Budapest: Atlantisz, 1992, 222–244. Ajánlott irodalom
14
MCCORMICK, Peter J. Modernity, Aesthetics, and the Bounds of Art. Ithaca – London: Cornell University Press, 1990, 35-97. STOLNITZ, Jerome. „On the Origins of „Aesthetic Disinterestedness‟.”The Journal of Aesthetics and Art Criticism, 1961/2: 131-144. GUYER, Paul. A History of Modern Aesthetics. Volume I: The Eighteenth Century. Cambridge: Cambridge University Press, 2014, 1-29, 30-47, 63-73, 124-139, 147157. RADNÓTI Sándor. Jöjj és láss! A modern művészetfogalom keletkezése. Winckelmann és a következmények. Budapest: Atlantisz, 2010, 19-54, 365-386. NORTON, Brian Michael. „The Spectator and Everyday Aesthetics.” Lumen: Selected Proceedings from the Canadian Society for Eighteenth-Century Studies, Vol. 34, 2015: 123-136. WALKER, William. „Ideology and Addison‟s Essays on the Pleasures of the Imagination.” Eighteenth-Century Life, Spring 2000: 65-84. SARAFIANOS, Aris. „The Contractility of Burke‟s Sublime and Heterodoxies in Medicine and Art.”Journal of the History of Ideas, 69/1 (2008): 23–48. SHUSTERMAN, Richard. „Szómaesztétika, Burke és a fenséges.” Ford. Csuka Botond. In A gondolkodó test. Szómaesztétikai esszék. Szeged: JatePress, 2015, 193-219. FURNISS, Tom. Edmund Burke’s Aesthetic Ideology. Language, Gender and Political Economy in Revolution. Cambridge: Cambridge University Press, 1993, 1112. EAGLETON, Terry. The Ideology of the Aesthetic. Oxford: Blackwell, 1990, 1-69. SHUSTERMAN, Richard. „Of the Scandal of Taste. Social Privilege as Nature in the Aesthetics of Hume and Kant.” In Surface and Depth. Dialectics of Criticism and Culture. Ithaca –London: Cornell University Press, 2002, 92-107.
BBN-ESZ-402.03 Bársony Márton: Shakespeare karneváli olvasata és Shakespeare karnevál-olvasata gy Időpont: csütörtök 9:00-10:30 MUK 42 Shakespeare drámáit az irodalomtudomány számtalan iskolája próbálta már saját elképzeléseszerint értelmezni, közéjük tartoznak az ún. „karneváli olvasatok” is. Azonban egy elképzelt „karneváli iskolát” nehéz egységesként feltételezni, hisz számtalan egymástól független gondolkodó hol lazábban, hol erősebben kapcsolódó örökségéből épült fel. Ebben az iskolában E. K. Chambers angol folklórtörténete, Kantorowicz politikai teológiája, Empson nyelvészeti munkája vagy Victor Turner liminalitás-elmélete szinte mind egyenrangú Bahtyin karnevál-elméletével. Utóbbit ráadásul kevesen ismerték (igazán) a jellemzően angolszász Shakespeare-tudósok közül, akik Shakespeare karneváli értelmezésére vállalkoztak. Pedig Shakespeare kora épp az a kor, amelyben a pogány eredetű karneváli kultúra alatt összedőlni látszik a föld. Az pedig valószínűtlen, hogy a „legkarneválibb műnem” alkotásait hidegen hagyta volna ez a válságidőszak. Az órán egy gyötrelmesen sok lábon álló karnevál-tudományt alkalmazunk Shakespeare „olvasásához” arra, hogy megtaláljuk egy valódi karneváli kultúra nyomait (hatását?) néhány drámájában.
15
A kurzus szemináriumként bejárásköteles, a magyar nyelvű források hiánya miatt némi angol-tudást igényel. Teljesítéséhez 10 oldalas szemináriumi dolgozatot kell majd leadni. Ajánlott és kötelező olvasmányok: Shakespeare, William, Hamlet. Shakespeare, William, Lear király. Shakespeare, William, Vízkereszt, vagy amit akartok. Bahtyin, Mihail Mihajlovics, Francois Rabelais művészete, a középkor és a reneszánsz népi kultúrája. (fordította Könczöl Csaba), Budapest: Európa, 1982 - “Bakhtin on Shakespeare.” (translated by Sergeiy Sandler) PMLA. 129/3., (2014) Barber, C. L., Shakespeare’s Festive Comedy. Princeton–Oxford: Princeton UP, 2012 Bristol, Michael D., Carnival and Theater. London–New York: Routledge, 1989 Chambers, E. K., The Elizabethan Stage. Oxford: Clarendon Press, 4 Volumes, 1923 - The Mediaeval Stage. London: Oxford University Press, 2 Volumes, 1967 Eliade, Mircea, Az örök visszatérés mítosza. Budapest: Európa, 1993 (fordította Pásztor Péter) Empson, William, Structure of Complex Words. Totowa: Rowman and Littlefield, 1979 Frazer, James G., Az aranyág. (fordította Bodrogi Tibor, Bónis György) Bp: Gondolat, 1965 Kantorowicz, Ernst H., The King's Two Bodies. Princeton: Princeton UP, 1997 Kott, Jan, Kortársunk, Shakespeare. (fordította Kerényi Grácia), Budapest: Gondolat, 1970 Laroque, François, Shakespeare’s Festive World. (translated by Janet Lloyd) Cambridge UP, 1993 Patterson, Annabel, Shakespeare and the Popular Voice. Oxford: Basil Blackwell, 1989 Sidney, Philip, A költészet védelme. (Molnár Katalin fordítása) Turner, Victor, The Ritual Process. Structure and Anti-Structure. The Lewis Henry Morgan Lectures. Ithaca: Cornell UP, 1991 Weimann, Robert, Shakespeare and the Popular Tradition in the Theater. (edited by Robert Schwartz) Baltimore – London: John Hopkins UP, 1987 Welsford, Enid, The Fool: His Social and Literary History. Gloucester: Peter Smith, 1966 Wiles, David, Shakespeare's clown. Cambridge UP, 2005
BBN-ESZ-402.04 Hadi Barbara– Zámbó Kristóf: Fenomenológiai és ikonológiai képolvasatok gy Időpont: szerda 16:00-17:30 MUK 42
BBN-ESZ-402.06 Cseh Dávid: Japán színháztörténet gy Időpont: szerda 13:00-14:30 MUK 42
16
BBN-ESZ-402.08 Margitházi Beja. Barts Lívia: Projektszeminárium - Szövegvizualizáció gy Időpont: csütörtök 11:00-12:30 MUK stúdió „Te milyen grafikát tudnál kihozni egy tudományos szövegből?” – a Barts Lívia 2015-ös szövegvizualizációs kísérletének ötletéből született projektszemináriumon média-, esztétika- és filmszakos hallgatók közreműködésével olyan módszert tesztelünk, amely segítségével elméleti szövegek gondolatmenetét, összefüggéseit vizuálisan próbáljuk meg ábrázolni. Az adatvizualizáció, a vizuális jegyzetelés, a fogalomtérkép (mind map), az infografika példáiból kiindulva, rendszeres házi feladatokkal gondolkodtatva és rajzoltatva tréningeljük a résztvevőket arra, hogy a három alaposabban értelmezendő tudományos szöveg feldolgozása során ötleteik születhessenek az egyes szövegek vizualizációjára, képi megjelenítésére, melyet több fázisú munka során fogunk véglegesíteni. A cél tehát a szövegek tartalmi összefüggéseinek feltérképezése lesz, melyhez nem rajzolni kell tudni, hanem gondolkodni Mivel a féléves munka során minden résztvevő aktív és kreatív jelenlétére és közreműködésére szükség lesz, a jelenlét minden órán kötelező. A résztvevők a gyűjtésben, ötletelésben, együttgondolkodásban, egyéni és csapatmunkában való részvételük, a létrehozott anyagok mennyisége és minősége, a határidők betartása alapján kapnak jegyet. Az adott órákra kötelezően elolvasandó tanulmányokat a félév elején jelöljük ki. A témához ajánlott irodalom: - Bederson, Ben – Shneiderman, Ben eds. (2003) The Craft of Information Visualization: Readings and Reflections. Morgan Kaufmann. - Bubik Veronika szerk. (é.n.) Vizualizáció a tudománykommunikációban. Egyetemi jegyzet. http://elte.prompt.hu/sites/default/files/tananyagok/VizualizacioATudomanyk ommunikacioban/vizualizacio_a_tudomanykommunikacioban.pdf - Card, Stuart – Mackinlay, Jock – Shneiderman, Ben (1999) Readings in Information Visualization, Using Visualization to Think. Morgan Kaufmann. - Chen, Chaomei (2004) Information Visualization. Springer Verlag. - Few, Stephen (2009) Now you see it. Analytics Press. - Spence, Robert (2000) Information Visualization. ACM Press. - Tufte, Edward (1997) Visual Explanations. Graphics Press. - Tufte, Edward (1990) Envisioning Information. Graphics Press. - Tufte, Edward (1983) The Visual Display of Quantitative Information. Graphics Press. - Ward, Matthew – Grinstein, Georges – Keim, Daniel (2010) Interactive Data Visualization. AK Peters. - Ware, Colin (2004) Information Visualization. Morgan Kaufmann. - http://szovegvizualizacio.blog.hu
17
