ERDÉLYI MUZEUM AZ ERD. MUZEUM EGYLET TÖRT. SZAKOSZTÁLYÁNAK KÖZLÖNYE. SZERKESZTI. Megjelen havonként. Január 1. Ára évenként 1 frt 15 kv

EME 1. s z .

VIII.

évfolyam.

ERDÉLYI MUZEUM AZ E R D . MUZEUM E G Y L E T

T Ö R T . SZAKOSZTÁLYÁNAK

KÖZLÖNYE.

SZERKESZTI

FINÁLY H E N R l K , M.

K.

EGYET.

Megjelen havonként. Tarlalom: A

TANAR,

A

M U Z .

EGYL.

T I T K Á K A ,

A

J a n u á r 1. hazai vámegyék

M .

T U D .

A K A D .

L .

T.

Ára évenként 1 frt 15 kv.

és városok

czimerei.

Hattyuffy De-

zsőlől.

A hazai v á r m e g y é k és városok

czimerei.

(Folytatás.)

III.

(A vármegyei czimerek történelmi szereplése.) Láttuk, hogy a hazai városok az Árpádház vég éveiben, ugy annak kihaltával a XIII-ik században pecsét s a XlV-dik században m á r oziiner használati joggal részben királyi ado7nány, részben önkényes felvétel a l a p j á n bírtak. A vármegyék ellenben, melyek közéletünkben ép oly tekintélyes, talán részben még fontosabb szerepet vittek, csak a XV-dik század óta kezdenek bár szórványosan, de a X V I - i k századtól m á r rend.szeresen pecsétet és czimert használni. liazai megyéink korábbi borszakaiban t e h á t h i j á b a n k e ressük a köz s magán élet terén később oly fontos szerepet vivő czimereket s pecséteket. Ezen időszakokban a köz s m a g á n jogi viszonyok sokkal egyszerűbbek v o l t a k ; a jogszolgáltatás szűkebb körű, s m á r az írás tudás ritkaságánál fogva is a törvényes eljárás szóbeli terén, sem pecsét, sem az ezt teljessé tevő czimer nem szükségeltetett. A megyei közélet s belélet emelkedésével, mely a XIII. században következik be, készíttetik csak el a tér a pecsétek s czimerek felvételére. Azon számtalan átalakulások között, melyeken v á r m e g y é ink oly sokszor átmentek, egyik leglényegesebb s fontosabb az volt, mely IV. Béla királyunk alatt a XIII. század közepe táján s az ő munkássága által létesíttetett. IV. Béla előtt a perlekedés és bíráskodás egész rendszere szóbeli tárgyalásból állott, előtte még a megyéknek saját jegyzőkönyveik nem voltak s

1

EME minden csak szóval teljesíttetik, idézés, feleselés, vizsgálódás. itélet, végrehajtás, j e l e n t é s ; a legnagyobb ritkaság és kivétel — í r j a a v á r m e g y é k m ú l t j á n a k kitűnő vizsgálója Botka T i v a d a r ' ) — h a valami megyei ügyben, mely nagyobb fokú bírótól jő, n é h a néhány sornyi ügyetlen és mellékes tárgyú irás keletkezett. H a z a i m a g á n j o g u n k b a n a főszerepet ekkor már a káptalanok s conventek vivén, a m a g á n j o g i eljárások nagy része ezek előtt folyt le, okmányokat ezek adtak ki, mint hiteles helyek hiteles pecsét alatt. A vármegyék által tehát okmányok s iratok, legalább nagyobb jelentőségűek, ki nem adatván, ily körülm é n y e k közt pecséttel sem éltek, miután arra szükség nem is volt. A pecsét használata m á r lialadottabb viszonyokat kiván mind a köz- mind a magánjog terén, vármegyéink pedig habár alakulásuk első korszakában helyes s korszerű instítutiokkal birt a k is, de a fejlettség oly fokán még sem álltak, hogy teljesen rendezett jogi viszonyokat mutathatott volna fel, olyakat, melyek a pecsét szükségét feltételezték volna. T e h á t e korban jogi s más tényeket írásba foglaló leveleket megerősítő pecsétre a megyéknél szükség nem volt, és eddigi adataink szerint vármegyéink átalában pecsétet nem is használtak. Mint egy meteor az egen, úgy tűnik fel megyéink között a Zalamegyei nemesség által 1232-ben kiadott oklevél pecsétével. F e j é r „Codex Diplomaticus•'••') ugy P r a y Syntagma hístoricum De Sigíllis R e g u m et R e g i n a r u m H u n g á r i á é czimű művében közöltetik ugyanis egy oklevél 1232-ből, melyben a bírói h a t a l m a t gyakorló király megbízásából bizonyos ügyben a zalamegyei egész nemesség intézkedik. A zalamegyei nemesség (Universí Servientes Regis citra et ultra Szalam) által kiadott ezen okmány pecséttel is meg van erősítve, melyen kettős kereszt látható „S. Servieutíum De Sala" körirattal. Az okmány szövegében pedig a végén olvassuk „praesentes litteras dedimus sigilli uostri munímine roboratas." Tehát saját pecsétükkel erősítették meg az oklevelet. Hogy mi okból s mily befolyás alatt használt ez időben a zalamegyoi nemesség pecsétet, holott sem ez elótt, sem ezutáu két századig nyoma sincs annak, hogy a megyék pecsétet használtak volna, nem tudni. Talán azért éltek e pecséttel, mert a bírói tisztet gyakorló király által e bíráskodásra delegáltattak s talán ezért is fordul elő a pecséten az országos czimer alkatrészét levő 2) Toai. III. Foliimon 2. p. 315. ") Lásd a 85—87. lapoton. •) Budapesti szemle. Ujfolyan. 1865. II. jaiu.

füzet .304 s liövetkező lap-

EME kettős kereszt, miután a hiráskodást a királytól megbízva annak tekintélye s liatalnia, alatt és nevében teljesítették ? mind oly felmerült kérdések, melyeket meg nem okihatunk, h a caak ké8Ől)l)i adatok útbaigazítást nem n y ú j t a n a k . Ez az első nyoma a megyei pecsét használatának, bár megyei czimer nélkül, mert a pecséten, mint fentebb említettük nem külön megyei czimer, milyen e korban még nem volt, hanem az ország ozimerének egy része jön elő. A d a t a i n k e korból több ily esetet fel nem mutatván, ez csak mint különös, talán m a g á b a n álló eset veendő tekintetbe, annál is inkább, m e r t e ])ecsét megjelenése után mintegy csak két század múlva merülnek ú j r a fel megyei pecsétek, de m á r czínrerekkel, hogy a megyei közéletben állandó gyökeret v e r j e n e k . IV JJéla királyunk uralkodása volt azon időpont, midőn az ősi megyei szervezet u j a b b s nevezetesebb átalakuláson megy át. Alatta már látunk rendszerint tartott nyilvános közgyűléseket és törvényszékeket, sőt már az érdekesebb ügyekben i r á s is rendszeresebben alkalmaztatik a peres eljárásoknál, mint a korábbi időkben. A kiadványokon a főispán és tettleges résztvevő biró társak nevei állanak, kik pecsétjeikkel megerősítik. Ez a kül formát és felelősséget illetőleg n a g y h a l a d á s n a k tekinthető.') Későbben pedig 1268-ban IV. B é l a megparancsolta a megye nemes közönségének, hogy a reá bízott vizsgálatot és jelentést a főispán pecsétje alatt küldje meg, mit a m e g y e készségesen teljesített is.''') Ez időtől fogva t e h á t a megyei hivatalos kiadványok a megyei főispán pecséte alatt, k i k n e k tekintélye s hivatalos hatósági kőre éppen ez időtől kezd emelkedni s mind inkább tág kört felölelni, bíráskodási ügyekben pedig a tettleges részt vevő birótársak pecsétei alatt — a d a t t a k kí. Külön megyei pecsét s az ezt egészszé tevő czimer használatának szüksége ennél fogva nem forog fenn s ugylátszík e szokás az egész közép koron át tart a XV-ik század végéig. I V . Béla király által megkezdett nevezetesebb reformok s változtatások alapján K u n László és az Árpádházi utolsó ivadék I I I . E n d r e alatt még nevezetesebb haladás észlelhető a megyék életében. A szóbeliség mind inkább enyészik írás foglalván el a tiszti működésekben helyét, a hivatalos iratok a megye fő v a g y alispánja és a négy szolgabíró neve és pecsétje alatt l á t n a k napvilágot s e szokás, mely királyaink által, mint imént jelezV Botka Tivadar „a vAi'megyék első alakulásáról és őskori szervezetéről." Századok 1872. év. II. füz. 85. lap. Kubiiiji Monüm. Hang. Hist. 57 és 58. lap.

EME tük, rendeletileg is megállapittatik — erős gyökeret vert s a hivatalos okmányok csak ezek, rendeden családi czimerüket mutató pecséteik alatt a d a t t a k ki. Ezen korból a vármegyei főispánoktól számtalan ily pecsét m a r a d t ránk, melyeken rendesen az illető tulajdonos családi ezimere, a köriraton pedig hivatalos állásbeli czime látható. Ily pecsét jön elő 1272-ből Sándor országbíró és Sümegi fsomogyi) főispán által k i a d v a ' ) ; 1299-ből Demeter mester Pozsony, Zólyom és Sárosmegyék főispánja által kiadva'';, mely pecséten a családi czimer is látható. Ugyanezen évből T a m á s nyitrai és barsi főispán pecsété tűnik elő, m e l y e n a családi czimer szintén látható.^) 1849—1354-böl pedig T a m á s erdélyi v a j d a s szolnoki főispán czimeres pecséte jelenik m e g , ' ) mely pecséten más méltóságok mellett a főispáni méltóság is a köriratban ki van tüntetve. Igaz ugyan, hogy m a g a a m a tény, hogy a főispánok pecséteiken a főispáni méltóság niegjelelését használhatták, még a n n a k bizonyítására nem eléggé szolgálhat, hogy a főispánok e pecséteikkel, mint vármegyei hivatalos pecsétekkel éltek a megyei okmányok kiadásánál, de I V . líéla által s későb kiadott királyi rendeletek e pecsétek feliratával összliangozván, igazolj á k fentebbi állításunkat. De hogy még a XV-ik század közepe felé som voltak vármegyei czimert m u t a t ó külön megyei pecsétek, azt az ezen korból előjövő megyei hivatalos kiadványok is igazolják. í g y 1448ban Komárom megye alispánja s szolgabirái és esküdtjei Rozgonyi Rénoltnak egy l)izonyság levelet a d n a k ki, melyet nem a v á r m e g y e czimeres pecsétével erősítenek meg, mert ilyen még nem volt, h a n e m az okmányon a kiállitó öt megyei tisztviselő pecséte van.^) Hogy hazai v á r m e g y é i n k a XV. század végéig pecséttel nem bírtak, az az előadottakból kiderült, melyekből egyúttal az is kitűnik, hogy külön czimerük sem volt, mert hiszen a czimer használatának a vármegyéknél főhelye a pecsét s a zászló, de h a sem külöu pecsét, sem külön zászló nem volt, akkor külön czimerre sem vala szükség. A vármegyéknek pedig ez időben zászlókra, mint különös hadi jelvényekre, mely alatt honvédelmi kötelmeinek a megyei k a t o n a s á g eleget tett volna, mi szükségük sem volt. ') Kubinyi Fer. MonumentaHung. Hist. I. kötet végűn sz. -) Archaeologiai Értesítő. XI. kötet 300—301. lapon. '') Arcb. Ért. XI. kötet 352—353 lap. Arch. Ért. XII. k. 251—254 1. ••) Tata fénykora 1412-1542. Dr. Venzel Gusztáv 5 0 - 5 2 lap.

EME A vármegyék honvédelmi kötelezettségöknek, mint az 1435. évi törvény szabályozza, a megyei főispánok vezetése a l a t t tettek eleget. A megyék ez időben csupán a k a p u k szerint való felkelést vagy telek-katonaságot (militia portalis; szolgáltatták, mely a nemesi zászlós h a d a k t ó l annyiban különbözött, hogy nem a földesurak, hanem a megyei főispánok zászlói alá gyűltek, melyhez csatlakozott a telek-katonaságon kivül a szegényebb nemesség is, Nem igen lehetett tehát szükség külön megyei czimeres zászlóra, mert a megyei zászlóaljat a főispán v e z e t v é n : ennélfogva jelvényül a n n a k zászlója szolgált s azon annak czimere volt, és valamint korábbi időben megyei pecsétről külön emlités sem tétetik, h a n e m a fő vagy alispáni vagy szolgabírói pecsétekről, ugy különös megyei czimeres zászló sem fordul elő. Az imént emiitett 1435, évi országgyűlés, mely a honvédelmi ügyet tárgyalja, a külön megyei zászlót nem emliti, hanem a megyei h a d a k n a k a főispánok által való vezetéséről és a főispáni zászlók alatt történő megjelenésről szól,^) m á r pedig, ha megyei czimer és zászló akkor lett s használtatott volna, akkor ezen egész a részletekig kiterjeszkedő törvény nem feledkezik vala meg a külön megyei czimeres zászlókról. Mátyás király által 1459-ben kiadott decretum^ mely a honvédelemről részletesen szól, a megyei h a d a k n a k harezban szintén a megyei főispánok vezetése s igy azok saját zászlója alatt való megjelenéséről emlékezik meg.'') A megyei főispánok tehát, mi különben az 1435-iki törvényből is kiderül, ugy mint a bandériumokkal biró zászlós urak, saját czimeres zászlók alatt vezették harczba a megyei h a d a k a t : ennélfogva külön megyei czimeres zászlók, melyekről adataink e korból különben sem emlékeznek, nem, szükségeltettek. A fentebb kifejtett s az előkerült adatokhoz képest kellőleg bizonyított azon nézetünkkel szemben, hogy a XV-dik század végéig a vármegyék sem külön czimert, sem külön pecsétet nem birtak, Ladányi (rerfeoM-nak: „A m a g y a r alkotm á n y t ö r t é n e t e " czimű, különben jeles művében, azt olvassuk, miszerint az A n j o u k korában, ha nem is minden, de sok megyének volt m á r czimere és hivatalos pecsétje.^) A d a t a i n k merőben ellenkezőt állitanak, mert az eddig közzé tett történelmi okmányok s egyéb adatokból sehol sem derűi ki, hogy a megyék m á r okkor saját pecsét s czimerrel birtak volna, h a n e m ') Joseplius Keresztiiry: ,,De liisuirecfcione riobilium" Pars I. 140—147 1) .1. Keresztury: „De Insurreotione nobilium." Bées. 1790. p. 187—20.S. ) II. kiadás, üebreczen 180H. 5 6 - 5 7 . lap.

EME 6 igenis, mint tbnntebb bizonyitottuk a tisztviselők s ioispáiiok pecsétei h a s z n á l t a t t a k e czólra. L a d á n y i nem hivatkozik ez állítás igazolására semmiféle történelmi adatni s kiittore, iiauein nevezett müvében csak egyszerűen odateszi a megye gyűlések 0 korbeli fejlettségének igazolásául. Miután tehát ez állitás semmiféle hiteles adattal igazolva nincs s miután a feniilevo történeti adatok éppen az ellenkezőt bizonyítják, sőt ezt bizonyltja m a g a az 1550 évi 62-ik trvczikk is: ezért Ijadányi ezen állítását figyelmen kivül h a g y n u n k kell, miot pusztán hozzávetést. mely ellenkező t é n y e k k e l megczáfoltatik. Peszler nagy müvében hasonlólag állitja, hogy a vármegyei pecsétek és czimerek használata ^a következő időszakban (t. i, a XV-ik században) általánosan előjön"') Feszler ezen állítását az 1232-ben Z a l a m e g y e nemessége által kiadott s már emiitett pecsétre fekteti, mit m e g is emlit, azonban a fenniaradt adatok nem igazolják a nagy nevü történész állítását, nem különösön a czimerekre nézve, mert ha 1282-ből ezen pecsét f e n m a r a d t is, de megyei czimer a XV-ik század végét megelőző időből nem fordul elő. H a m e g e n g e d j ü k is, hogy már a XV-ik század végén szórványosan megyei pecsétek, czimerek előfordulnak, ebből korántsem állithatjuk, hogy a XV-dik században, tehát a n n n a k elején is a vármegyék pecséteket s czim e r e k e t általánosan használtak. Különben Feszlert megczáfolja s a j á t m ü v é n e k pár sorral felebb tett előadása t. i. az, hogy az okmányok a fő és alispánok pecsétei alatt a d a t t a k ki. H a tehát ezek s a j á t pecsétjeik alatt hivatalos okmányokat kiadtak, felesleges lett volna a külön megyei pecsét, mi adataink szerint e k k o r m é g nem is volt, m e r t I V . B é l a 1268-ban kiadott rendelete s későbbi királyaink intézkedései szei'int a megyei okmányok a fő vagy alispánok pecséte alatt lettek kiadványozva. A középkor nagy részén keresztül tehát, sem külön megyei pecsét, sem külön megyei czimer nem volt, a XV-ik század vége felé jelentkezik csak a megyei pecsét s czimer közokmányainkon, de még mindig nem általánosan, iíeglehet, de nagyon valószínű is, hogy a kor szelleme a megyei közéletre befolyást gyakorolva lassanként az vitat előkészité arra, hogy valamint a városoknál, és más testületeknél, ugy a v á r m e g y é k nél külön pecsétek s czimerek használtassanak, s nagyon valószínű, hogy egyes v á r m e g y é k királyi kiváltság s adomány nélkül is használtak speczialis megyei czirnort s pecsétet, melyet ö n h a t a l m ú l a g vettek fel, ép ugy, mint a czimerészet keletkezé>•) Feszler „Die Geschii-lite der Ungeni rööz. tí46. lap. Lipcse 1816.

uud

ilirér Latidsiisseii" 111-

EME t

sének idejében s első s/ázadaibaii egyes családok ü n h e t a l m u l a g vettek fel czimereket minden királyi adomány nélkül. A XV-ik század végén 1490-ben egyszerre két megyei czimeres pecsét jön elő t. i. II i i n y a d m e g y e és S o m o g y m e g y e czimeres pecséte. Az első ugy látszik még ö n h a t a l m ú felvételen, a másik királyi adománylevelen veszi eredetét. A XV-ik század végén a megyék bel és közéletének emelkedése, úgy a fejlettebb köz s magánjogi viszonyok kiegyenlítették az útat a czimerek s pecsétek használatára, sőt t a l á n m á r a haladottabb jogi viszonyok követelhették is e pecséteket 8 cziipcreket, melyek a jogi s egyéb tények megerősítéséhez oly szükségesek voltak. Az első pecsétek tehát alkalmasint önhatalmúlag vétethettek fel s egy ezek közül valószínűleg az 1490-ből h á t r a m a r a d t hunyadmegyei czimeres pecsét, mely 1848-ig, mint a megye állandó peséte használtatott.^) E pecsét nyomója a XV-dik századból m a r a d t reánk, k ö r i r a t a : „Oomitatus h u n a d i e n : 1 4 9 0 " ; belől a H u n y a d i család czimere a gyűrűs holló látható, mely holló alakot használja máig H u n y a d m e g y e czimerül. Hogy e czimeres pecsét h a s z n á l a t á r a e megye királyi adományt nyert volna, arra történelmi adatink közt bizonyítékot n e m t a l á l u n k . Hunyadmegye czimeres pecsétjével egy időben tűnik fel Somogymegye czimeres pecséte, csakhogy az előbbi úgy látszik önhatalmúlag vetetett fel a vármegye által, Somogymegyének pedig II Ulászló király ad királyi kiváltságos jogot czimer és pecsét használatára 1490-bon.^) Somogy tehát az első h a z a i vármegye, eddigi adataink szerint, mely királyi adományból nyer czimert s pecsétet. Hogy II. Ulászló alatt s u t á n a a X V I - i k század közepéig több megye kapott-e pecsétre s czimerre k i r á lyi kiváltságot, azt nem t u d j u k , de o k m á n y t á r a i n k b a n ily kiváltságos adománylevelek eddigelé nem jönnek elő ez időszakból.') A megyei pecsétek azonban a hiteles pecsétek közé ekkor még alig számíttathattak, mert Verbőczi 11. r. 13. czimében a hiteles pecsétek használatára jogosított személyek s testületek „Vasárnapi Újság'' l«tí3- évi (X. évfolyamj juiiius 2ö-án megjelent •2tí-ik számban 230. lapon P. Ssathmáry Károly. A legrégibb magyar vármegye pecsét. '') Sdivarlner .Introducfcio in rem Diploraaticam" czimil müvének sphragisticai részében írja: Sümejlensis Hungáriáé Comitatus primns fuit,oui Wla(lislaus 11. anno 1Í90. Singulai'i privilegio quod P. Szegedi inseruit decretis et vitis Kegum Hungáriáé, qui Trausylvaiiioam iiosseder.int p. 253) insignia atíjue ad(!o sigillum impertitus est.« V E liorból a mohácsi vész e'ó'tti időből látszik származni Abauj megye czimere is. Azonban, hogy kir. adomány vagy csak önkényes felvételből keletkezik e has nálata; adatok hián meg nem állapitliatjuk.

EME 6 clőszámittatván, ezek közt a megyei pecsétek nem említtetnek, j ó l l e h e t azon időben m á r Somogy megye királyi adoniánynyal birt cziniert s pecsétet. A megyei czimerok, valamint pecsétek terjeilésóre migy befolyással volt Il-ik ]jajos folyton mozgalmas s visszaélések és z a v a r o k k a l telt nralkodása. Ezen zavaros időszakban, midőn a központi állami hatalom tekintélye napról-napra hanyatlott a v á r m e g y é k testületi önállósága mindinkább fejlődni kezd és önkormányzati j o g k ö r ü k e t mindinkább t á g í t j á k , m á r az önfentartás s önjogaik megvédése szempontjából is, niir(! oly időben, midőn m a j d n e m általános fejetlenség uralg nagy szükség volt. A v á r m e g y é k jogköre különösen két téren fejlődik ekkor. Az egyik a jogszolgáltatás, a másik a honvédelem terc. Az ily zavaros időben kizárólag szükség volt a jogi tényeket magukban foglaló okmányok megerősitésére szolgáló pecsétekre, s nzoknak a megyék körében való nagy mérvű meglionositását e válságos idők, midőn a közhit, a közbizalom rendkivülilcg meglazult s a csalárdság, a jogtalanság nagy terjedelmet v e t t ; nagyban elősegítették. Az ország s így a v á r m e g y é k másik fő foglalkozási tere vala ekkor a honvédelem ügye. IJ. L a j o s alatt az ország léptennyomon sietett a b u k á s örvényéhez, s így nem csodálkozhatunk, h a oly nagy m é r t é k b e n foglalkoztak a honvédelem ügyével, és ü kérdés szabályozása leginkább t á r g y a a törvényhozásnak. Az 1523-ik évi törvény 44. §-a szerint már a megyei hadak vezérl e t é r e kapitányok kinevezése rendeltetik, kik a megyei h a d a t a harczban vezetni fogják. T e h á t ezen törvény által a korábbi intézkedések, melyek szerint a főispán vezette a megyei h a d a kat, változást szenvednek és így változnia kellett a zászlóknak is, mely alatt o h a d a k harczba mentek s beállt a külön megyei czimerek és zászlók h a s z n á l a t á n a k szüksége, mely már a viszonyok által sürgetőleg követeltetett. Azonban egy időre ezen a koi' s viszonyok által mindink á b b előtérbe jövő követelmények kielégítésének útját állta a mohácsi vész, mely borzasztó hatásával egy időre háttérbe szorított mindent s igy ezen követelményeket is. hogy azután n j r a s kettős erővel, a viszonyok még nagyobb súlya által kényszerítve előtérbe tolassanak s vég megoldást n y e r j e n e k . A mohácsi vész után bekövetkezett zavarok s a számtalan visszaélések közt nagyon szükséges volt, hogy a vármegyei pecsét s czimor ügye rendszeresen szabályoztassék. Az eddigi bizonytalaaság, midőn egyik megye királyi adomány által nyeri jecséttel s czímerrel birt, másik még a régi szokás s korái)bi drályi rendeletek alapján tisztviselői czimeres pecséte alatt ad-

EME tii ki az okmányokiit — tovább visszaélések nélkül külöaöscn oino zavaros időbon fenn noiii m a r a d h a t o t t . De másrészről a megyék önkoimányzata líj erőt nyert s tekintélyük emelkedett az ellenkirályoknak a királyi hatalomért folytatott küzdelmeiben. Midőn pedig a királyi trón idegen házból való fejedelemcsalád kezeibe jutott, a kormányzati központ az országtól rendesen távol s a f'oly onos harczias m o z g a h n a k alatt a megyék attól nem egyszer elszakittatva levén, azzal csak nehezen közlekedhetve, egy részt az államhatalomtól több jogokat nyertek, másrészt magok is több jogokat tulsjdonitottak koronként magoknak. A központi hatalom távol léte miatt szükséges is volt ily nagyobb jogkör gyakorlása, mely a büuí'enyitő hatalomnak a niegyék rendes jogává tételével még inkább növekedett. A vármegyék h a t a l m á n a k jelzett emez emelkedését egyúttal a czimerek használatának szükségét nagy részben előmozdította még a iionvédelem n j a b b i alakulása, különösen a m á r az ország területén hatalmaskodó török ellen. A megyei haderő nagyon fontos szerepet kezd ez időben játszani. A honvédelmi erő tartaléka mindig a nemes és a porta szám szerint állandóan tartani kellett k a t o n a volt E m e katonaság a megyíú hatóság alá vala rendelve első sorban, rnáso
EME 10 oklevél koi'szak alkotó. Eddig, valamint az ország rendes birái h a j d a n a folyó p e r e k b e n s ü g y e k b e n s a j á t családi czimeres pecséteiket h a s z n á l t á k , ú g y a m e g y é k b e n a fő- s alispánok és szolgabirák a köz- s peres ügyek elintézésénél okmányok kiadásánál saját pecséteikkel éltek, mely eljárás azonban később, midőn n é m e l y m e g y é k már önálló czimeres pecséttel is birtak, á r t a l m a s s á vált s visszaélésekre adott a l k a l m a t . E törvényczikk éppen az eddigi számtalan visszaélések megszüntetése tekintetéből hozatott, mint az magából a törvény szavaiból kitűnik. M a g o k az ország rendei kérték 1. F e r d i n á n d királyt, hogy a n a g y s z á m ú eltérő eljárások s az ebből származott s s z á r m a z h a t ó visszaélések megszüntetése tekintetéből minden m e g y é n e k pecsétet s czimert a d j o n A megyei pecsétekre s ezek által a vármegyei czimerekre szintén oly n a g y fontosságú 1550 évi 62-í'í; törvényczikk szigor ú a n rendeli : hogy a külömböző eltéréseknek eleje vétessék, melyek eddig igen g y a k r a n a m e g y é k n é l a bizonytalan és h a t á r o z a t l a n pecsétek m i a t t előfordultak, ezentúl egyes megyékben a levelek egy pecsét alatt, mely 0 F e l s é g e a király kegyes engedőiméből a d a t i k , mint á l t a l a már omogy m e g y é n e k a d a t o t t is, a m e g y e nevében kiadványozandók. 1. Moly pecsét, m i u t á n elnyeretik (t. i. királyi adomány folytán a m e g y e által) az egyes m e g y é k b e n doboz vagy ládikában őriztessék az alispánok, szolgabirák s esküdt nemesek pecséte alatt és ne vétessék abból ki, h a csak a bírósági székek idejében n é m e l y leveleknek a megye nevében leendő megpecsételése végett. 2. Mely leveleket az alispánok, szolgabirák vagy az e s k ü d t nemesek i r j á k alá vagy ezek közül azok, kik irni tudnak — egyszersmind pedig a m e g y e i j e g y z ő k . " Ez az 1550. évi 62-ik t ö r v é n j c z i k szövege, mely pecsétf a n i l a g u g y a n fontos a d a t o k a t nyújt, azonban a megyei czimer e k r e nézve n m g á b a n véve m é g adatot nem szolgáltat. E n n é l fontosabb a czinierekre nézve az ezen törvény intentiója szerint kiadott királyi leirat, mely a törvénnyel egyideileg kelt s következtetni e n g e d a r r a , hogy midőn a törvény hozatott a megyei czimerekről is szó volr, azonban a törvények szokott rövidsége m i a t t e tárgynál sem a k a r v á n tovább időzni, de meg a z é r t is, m e r t a czimer adományozás, valamint minden ily kiváltságolás — tisztán királyi j o g - - a királyi h a t a l o m r a bízathatott a pecséttel oly szorosan összefüggő czimer k é r d é s részletezőbb megoldása. E z e n a megyei czinierekre oly nevezetes oklevél 1550. évi f e b r u á r hó 12 én a d a t o t t ki I F e r d i n á n d király által Pozsony-

EME 11 ban, a moly időben óppeii ott a/, országgyűlés is folyamatban volt. Ez oklcvólbon előadja a király, liogy „midőu a legközelebb elmúlt vízkereszt ünnepére és a többi következő napokra Fozsonyniegyében liiveivel, Magyarország főpapjai, bárói, nemesei ós az összes karok ós rendekkel országgyűlést t a r tana, a többi tárgyalások között országunk köznyugalmat ós békességét tekintve a karok ós a rendek egyhangú szavazattal elhatározták s őt kérték, miszerint, minthogy Magyarország és a kapcsolt részek minden egyes megyéjében bármely oklevelek kiadványozásánál ós más végrehajtásoknál az alispánok és a szülgabirák esak saját pecséteikkel óitok: k e g y e s k e d j é k ezért O Felsége mindegyik mogyónok külön czimert, czimer-jelvónyeket és kfllnnö^ pecsétet (dignaremtír singiilis coniitatibus arnia, seu insiguia, atquo sigillum specialo clementer dare) kegyelmesen adni s megengedni, hogy ezeket mindegyik megye ép ugy oklevelek, Ítéletek kimondásáról szóló s végrehajtási és más ily levelek megpecsótelósénól, melyek Magyarország régi bevett szokásai s szabályzatai szerint maguk a megyék gyűléseiből adatnak ki, valamint az ellenség elleni hadi tényekben, nem k ü lönben követségeknél, Cnec non legatiouibus) és más dolgoknál jclvényekűl, ugy a dolog fontosabbá tételére nézve, mind az ügy hitelességére, mind hatályára nézve használhassák. A király Magyarország hű k a r a i ós rendel ezen kérohne folytán azok megfontolt előrelátását figyelembe véve, a dolog fontosságát ós szükségességét meggondolva, nemcsak e fontos dologhoz hozzájárul, hanem ilyen czimert és pecsétet mindegyik megyének adományoz. X. m e g y é n e k ' ) ezen czimert ós e jelvényeket, tudniilik paizst u. m. — a mint az" ezen oklevél felső részén a festő ügyességével saját szineivel lefestve van, királyi kegyelemmel a d j a s adományozza oly meghagyással, hogy mind a peccét megtartásál an, mind megörizésében gonddal és hiven e l j á r j a n a k . Egyu tal továbbá az ország hü k a r a i és rendel ezen gyűlésen a többi egyéb törvényeknek szerkesztése mellett azon a király által kegyelmesen jóváhagyott intézkedést is tették, hogy azon pecsét egy dobozban vagy ládikában az alispán, szolgabirók és esküdt nemesek pecséte alatt őriztessék és azokból máskor ki ne vétessék, hanem csak a birói székek idejében, midőn ') Megjegyezzük itt, hogy ezeu oklevél egyúttal a megyék réazérd kiadott, a czimert s peuaétet iidományozó levél mintája volt s az X.-el jelelt lielyve azon megye neve lett ^igtatva, melynek az adorr ánylerél szólt. Ebből egyszersmind azt is következtethetjük, hogy ugyanekkoi- ezen oklevéllel minden megye, mely ekkor török hódoltság alatt nem állt, hanem önállólag létezett, czhuert s pecsétet kapott.

EME 12 bizonyos levelek a vármegye neve alatt megpecsételtetnek. E leveleket az alispán, szolgabirók és esküdt nemesek vagy azok kik ezek közül irni t u d n a k s egyszersmind a megyei jegyzők Írják alá. E g y é b k é n t pedig azon levelek, melyek másképpen lesznek kiadva — erőtleneknek t a r t a t n a k . Megengedi (t. i. a király), hogy ezen vármegye (t. i. melynek az adománylevél szólt) e mód szerint azután ilyen jelvényekkel e czimerekkel nem egyedül a birósági székek által bármely féle ügyek és dolgokban kiadott oklevelek megpecsétélésénél, melyek tudnillik ugyanazon megyegyüléséből lettek ki bocsátva s^^ melyek ezért igazaknak, erőseknek s erőteljeseknek tartatván O felsége alattvaló hivői által is azokat ilyonekül elismertetni kívánja, hanem mindenütt ép ugy részletes, mint általános követségeknél, nem külömben a király és az ország hadj á r a t a i b a n , valahányszor ő felsége kivánni fogja az ellenség ellen való készülődést és harczba szállást, jelvényeken, zászlókon mindenkor örök időkig használhassa és velők élhessen'") Ez imc a m a nevezetes s a megyei czimerekre oly fontos oklevél t a r t a l m a . Készletesen szabályozza ez a megyei pecsétek ügyét, azok használati módját s kapcsolatban azokkal a megyei czimcreket szintén tárgyalja, elmondva még azt is hol használandók, micsoda tényéknél. Ez oklevél, mint t a r t a l m a s szövegéből kitűnik, egyúttal a megyei czimert s pecsétet adonuínyozó okmány m i n t á j a is volt s csak a megye nevével, a czirner körülírásával kelhítt még kiegészíteni, hogy szabályszerű pecsétet s czimert adományozó oklevél legyen. Az 15ö<) évi 62-ik törvényczikk, ugy m a g á n a k az oklevélnek szövegéből következtetve ez oklevéllel adományoztatiiattak a megyéknek a czimerek s pecsétek és pedig még az országgyűlés folyama alatt, mert ITontvármegye czimerét s pecsétét é p p e n az alkalommal 1550 évi február 12-kén kelt királyi kiváltságlevéllel nyerte.'^) D e hogy ezzel minden vármegye, tehát azok is, nudyek a török uralom alatt voltak, n y e r t e k - e pecsétet s czimert, adatok liiányából bizonyosan nem állithatjuk, bár azt hiszszűk, hogy a. török alatt álló s hatósági niüködésöket nem folytatott snegyék ilyet még sem k a p t a k . Ezt igazolja í ' e j é r m e g y e részére 1604 Október JO-én kiadott királyi oklevél, melyben 1. Leo') Ezen oklovele*. esfész terjeclBlmébeii közli Pray Syiitoagina Uistoricum iJö Sigilüs Rogumet Keginaruin 84 — 85 lapon. foiitebt) Altaliiuk közlött magyar szöveg az eredeti lafcitiiiak nem ugyan szó szerinti fordítása, hanem íjsak tavtalmáiiak előadása. Vasárnapi Újság X. évfolyam. 1803 évi .fiiniiH 28-áu megjelen 2<í-ik szám 230 lapján.

EME 13 pold király a török kiverése után a megyét régi jogaiba visszahelyezve pecsét 8 czimer használat joggal szintén felruházza, de egyszóval sem emliti, hogy ilyennel m á r korábban birt volna, sőt az 1837-ben Y. Ferdinánd király által kiadott s a m a g y a r köriratu pecsét használatára jogosító oklevél határozottan azt mondja, hogy dicső emlékezetű I. Leopold királytól nyerte F e jérmegye hiteles p e c s é t é t ' ) ; holott pedig minden más esetben, midőn valamely hatóság régi pecsét és czimer használati jogaiba visszahelyeztetik, határozattan megemlíteni szokták, hogy a régi dicső királyok által adott s már élvezett jogaiba helyeztetik vissza, ezek szerint tehát alaposan állithatjuk, hogy F e j érmegye, miután a török foglalás idején egészen török u r a l o m alatt állt s mint megye a török kiűzéséig nem létezett, az 1550 ÖVi t)/w -ik törvényeknek s fentebb idézett királyi oklevél alapján sem pecsét sem czimer használati jogot nem nyert, hanem első Leopoldtól, midőn a török kiveretett s a vármegye régi jogaiba visszahelyeztetett, nyerte 1694-ben a pecsét s czimer használati jogosítványt. F e j é r m e g y e esetéből következtethetünk a török hódoltság alatt álló többi megyékre. A hódoltság alatt nem levők vagy melyek a hódoltság daczáraönállóságukat m e g t a r t o t t á k , épugy a czimert, mint a pecsétet rendesen használták, sőt pecséteikre nézve még aívárosoknál annyira szokásos s a viasz pecsét színét illető előjogokkal is felruháztatott némelyik. í g y 1615-beu 11. Mátyás király Nyitra megyének minden nemű kiadványaiban vörös viaszszal való pecsételési jogot adományoz az előbbi zöld helyett a török elle:)i háborúban tanúsított bokros szolgálataiért.'^) A vármegyei czímerek, bár erről adataink elkülönítve n e m igen szólanak, a török alatti harczokban nevezetes szerepet vihettek a megyei h a d a k zászlóin jelvényekül használva, m e r t ezen időben, a XYI. század végén már a v á r m e g y é k n e m pusztán önhatalmú fölvétel folytán bírtak zászlókat, de a törvény s felső hatóság rendeletéből. Az 1596 évi 11 czikkelye határozottan rendeli, hogy a megyék tulajdon zászlóval b í r j a n a k . Az ugyanazon évi törvényczikk 14 czikkelye szintén külön megyei zászlókról szól. E z e n czímeres zészlók ' v o l t a k a török elleni küzdelmekben a megyei h a d a k hadi jelvényei, m e l y e k n e k lételéről s szereplésóről történetíróink, b á r mint" jeleztük, r i t k á b b a n de szólanak. í g y B u d á n a k 1685-ben történt ostroma s bevétele leírásánál említtetik, hogy az ostromló sereghez csatlakozott s a b b a n részt vett számos vármegye katonasága saját zászlóival.^) ») „SzékesfejéiTár" czimü társadalmi lap Í879 évi folyam 73 szánj. 2) Timon Epitome renim Hung. 266. — Palugyai Imre Buda és Pest leírása. 58 lap.

14

EME

A török kiűzése utáni idő, a XVTT. század vége a megyei pecsétek s oziraerekre nézve ú j r a íbntosaLh korszak, mert a török kiverésóvei az ország régi jogai alapján rendeztetvén a megyék ismét nagy részben iigy, mint vojtak, vlsszaáliittatt a k . Ez alkalommal azután azok, melyek eddig a török uralom alatt állottak ú j r a megerősített jogaik mellett kiváltságul m e g nyerték a pecsét és czimer használatának jogát. E k k o r ]()94 évi oktober 14-én nyerte E^ejérmegye a pecsétet s czimert, melylyel az előtt nem birt. Számos megye, mely az 1550 évi ()2-ik törvényczikk által czimert s pecsétet nyert a dúló török hadjáratok alatt adománylevelét elveszítvén e kiverés után ezek szintén u j adománylevéllel visszanyerték korábbi jogaikat. Az ezen időből valö adománylevelok igen érdekesek, mert ezekben részletesen van leirva a megyei czimer, mely leirás czimertanilag véve igen tanulságos. A megyei zászlókra s ezekkel együtt a megyei czimer és pecsétekre nézve nevezetes esemény fordul elő hazánk történetében 1707-ből. A n . Rákóczy Perencz által vezérlett szabadságharcz alatt ugyanis Rákóczy hivei által Ónodra országgyűlés hivatott össze, melyen Turóczmegye követei is megjelentek holott e megye közönsége f'elhivta a löbbi megyéket, hogy a harczias mozgalmaknak egyesült erővel vessenek véget. Turócz megyének ezen m a g a t a r t á s á é r t nemcsak rosszalásukat nyilvániták a rendek, da az indulat hevében az ingerültségtől elragadtatva Turócz követeit m e g t á m a d t á k s egyiket azonnal összevagdalták, a másikat kivégeztették. Turóczmegye pedig a hatóságok soi'ából kitöröltetni s a szomszéd megyék közt felosztatni határoztatott, minek jeléül pecsétje azonnal széttöretet s czimeres zászlója egyik követe Rakovszky Menyhárt hullája felett szétszaggattatott. Később ugyan Turóczmegye a királytól u j pecsétet nyert, s egyúttal az egész eset még az 1715 évi törvény 46-ik czikkelyében is megemlittetik. E z e n esemény a megyei pecsétek ugy zászlók s az azokon levő és használt megyei czimerek fontosságát bizonyítja. Kitűnik ebből, hogy külső jelvényileg a megyei hatósági jogot a pecsét a zászló és ezzekkel együtt az ezeken a megyét j e l e n t ő — s z e m é lyesítő— czimer jelképezte s a megyének nem csak jogköre hanem fennállása s létele lett megsemniisitve akkor midőn e fontos jelvényeit megsemmisítették. Igazolja továbbá ez eset azon nevezetes tény t, hogy a Rákóczy szabadságharcz idejében; sőt korábban is a megyék a zászlókat szerte használták s hová hivatalosan követeiket elküldték azok a megyét jelképező czimeres zászlót s pecsétet m a g u k kal vitték. H o g y pedig e zászló s pecsét czimerrel ellátva volt azt az 1550 évi 62-ik törvényczikk és az ugyanekkor kiadott királyi

EME 15 oklevél bizonyítja, továbbá még az, hogy a zászlók színei tisztán a cziinerekon előforduló íoszinek kifolyásai, végto leghatározottaliban az ezen időből reánk m a r a d t emlékek, ozimeres megyei zászlók és czimerek igazolják fentebbi állitásunk valóságát. A török kiűzése s a Rákóczy szabadságbarcz lezajlása után beállott korszakban a megyei czimerek nagy szerepet visznek. A megyék a nagy elnyomatás s a török dúlás után fellélegc/A'e liatósági joguk e nevezetes jelvényét a pecséttel együtt különösen elötéi'be tüntetik. Ünnepélyes a l k a l m a k k o r koronázásoknál, királyi látogatásoknál, a megyei bandériumoknál, királyi látogatásoknál a megyei b a n d é r i u m o k élén vitték a czimeres megyei zászlót. A megyei czimer nemcsak a pecséten s a zászlón díszeleg, de láthatni egyebütt is. Mig az ez előtt való szá zadokban a megye egyik legfőbb jogának az igazság szolgáltatásnak gyakorlásánál a ])ecsétet legfőbb kíitelezettségénél a honvédelemnél a zászlót ékesítette addig a török kiverése s a Rákóczy szabadságbarcz lezajlása után ezeken kivül különösen mint díszítés, ékítmény fordul elő, tehát mint fényűzési czikk. De a csakhamar beállott harczias mozgalmakban ú j r a ott díszlik a harczi lobogókon. Mária Therézia alig lépett a trónra, máris mindenfelől fegyverrel támadták meg a birodalmat b a bekövetkezett nagy harczias mozgalmak közepette nem m a r a d hatott nyugton a nemesség sem. A nemesség nem eg , szer hivatott fegyverbe s a megyei nemes hadak még az ország h a t á rain túl is vitettek. E harczias mozgalmak idején szükség volt harczi jelvényekre, zászlókra. Minden vármegye készíttetett ekkor zászlót, mely alatt a megye fiai harczba mentek s nem egy köziilők fényes harczi tény.iek volt t a n u j a . E z e n korból számos megyei zászló m a r a d t reánk, melyeken az illető megye czimere, rendesen az ország czimerével együtt látható. Ily érdekes zászló őriztetik 1747-böl P e j é r m e g y e levéltárában, egyik oldalon a megye, másik oldalon az ország czimeréveP) hasonló, zászlók vannak nagy számmal a nemzeti muzeumban, melyek egyes megyék által adományoztattak oda^) Utolsó feltűnése a megyei czimeres zászlóknak, mint harczi jelvényeknek a franczia h á b o r ú k b a n volt, midőn a nemesség ú j r a fegyverre hívatott az ország és birodalom védelmére. Ekkor ugyan egy részben a megyék Mária Therézia idejéből való régi zászlóikat használták, de azért több megye ezek helyett ú j zászlókat is készített részben azért is, m e r t korábbi zászlójuk már elrongyollott. Jgy F e j é r m e g y e 1800-ban a Mária ') Pzékesfejéi-vár czimü társadalmi lap 1879. évi folyama 91. számában. -) Képes Kalauz a magy. n. muzeum érem- s régiség tárában 1873. 40—43 lap.

EME

It)

T h e r é z i a alatt használt elrongyollott zászló lielyott két ú j zászlót is készíttetett a felkelő sereg számára, iiielyoken a vármegye s az ország czimere látható. Tíasonlóan tíibb e koi'ban készült megyei zászló van a nemzeti mnzoiimban. mindegyiken i'ajt látható az illető megye czimere ') A franczia háborúk alatt volt nemesi felkeléssel bevégződik a nemességnek harczban, mint testületnek szereplése s hadban való szolgálati kötelessége többé igénybe nem vétetett. Ezzel megszűnt a vármegyék honvédelmi kötelme s megszűnt a megyei czimeres zás'lók harczban szereplése, helyt adva a modern kor kívánalmainak megfelelőbb általánosabb s rendszeresebb honvédelmi kötelezettségnek nem a vármegye, hanem az ország s a birodalom jelvényeivel ellátott lobogók alatt. Az u j a b b korhan a megyei czirnerek, ha olykor el is hanyagoltattak, de azért régi j o g a i k b a n megmaradtak s a megyék által használtattak s használtatnak folytonosan. A vármegyei hiteles czimeres pecsét az alispán hűségére van bizva s azt senkinek másnak át nem a d h a t j a , ennélfogva legszorosabb felelet terhe alatt felügyelni köteles, hogy az csak oly okmányokra, levelekre és bizonyítványokra nyomassék, melyek a gyűlések, ugy az 1870. évi XLIT. törvczikk életbe léptét megelőzőleg törvényszékek határozatából a d a t t a k ki''), vagy melyek mint hivatalos kiadványok a vármegye által s nevél)en tét e t n e k közzé. A tisztujitásoknál a vármegyei tisztikar lemondásával a lelépő alispán a megyei czimeres pecsétet é.s levéltár kulcsokat a gyűlés asztahira szokta letenni, az njjonnan megválasztottnak pedig ezek azonnal á t a d a t n a k . A megyei czimeres pecséteknél urakodó eme törvényes szokás mai napig fentai'totta magát. A jelen század első felében megindult hazafias irányú mozgalmak, melyek a nemzeti nyelvnek minél t á g a b b kört iparkodtak hóditani a mindinkább kiszoruló latin nyelv helyére a megyei pecséteken is a m a g y a r nyelvet törekedtek átültetni, mely mozgalmak a megyei czimerekre nevezetes eredményűek voltak. V a l a m i n t városaink közül ez időben nem egy önként folyamodott a királyhoz, hogy m a g y a r köriratot használhassanak pecséteiken, ugy a megyék közül is egy néhányan tehettek ez iránt lépéseket s nyertek ily pecsét h a s z n á l a t á r a jogot. Így F e j é r m e gye 1837 évi jnájus 26-áu nyert Y. F e r d i n á n d királytól királyi oklevelet arra, hogy hivatalos pecsétén magyar feliratot használhasson. Az ekkor kiadott oklevelek czinierészeti szempontból annyiból fontosak, mert ez oklevelekben az illető megyének cziM Lásd „Muzeumi képes kalauz" fent idézett lapját. ••') Ifju Palugyay Imre; Megyo alkotmány. 1844. év 100 lap.

EME 17 mere részletesen levén leírva, a czimerek a l a k j á r a , azok belső elrendezésére s a czimer á b r á k r a nézve részletes értesítéseket most már magyar nyelven n y e r ü n k . ' ) A pecsét köriratok magyarosítására vonatkozó e törekvés nem m a r a d t csupán a megyék körében, hanem az 1840-iki országgyűlésen sérelemképpen a d t á k elő m e g y é i n k , hogy latin köriratu eredeti pecsétjeiknek m a g y a r k ö r i r á s u a k k a l felcserélésében felsőbb rendeletek által akadályoztatnak illetőleg felsőbb engedelem kérést;re u t a s í t t a t t a k . P á r t o l t á k ugyan ez előadást az ország rendei s O Felségének 1840-lk évi április 19-ről fel is terjesztetett, de azon hó 29-ről kiadott királyi válasz erre nézve azt mondja, hogy a hitelesség és kiváltság törvény szerint egyedül O Felségétől s z á r m a z h a t v á n , ezen fejedelmi jogának korlátozásába nem egyezik."'') E z e n királyi leirat azonban szintén nem korlátozhatta a buzgók törekvését, mert mind megyéink, mind városaink közül számosan fordultak ezentúl a királyi trónhoz a pecsét-köriratok magyarosítása végett s buzgalmukat valóban siker is koronázta, A hazai törvényhozás a törvényczikkekben ugyan az 1550ik évi 62-ík törvényczikkel egyidejűleg kiadott királyi oklevél óta az u j a b b időkig különösen nem emlékezik meg a megyei czimerek s pecsétekről, de azért ezen törvényen gyökerező oklevél joghatálya s érvényben t a r t á s a m a i napig elterjedt. A legújabb hazai törvények közül az 1870. évi X L I I . t. czikk. 58. §. h) pontja szerint az alispán őre a törvényhatóság p e c s é t j é n e k ; az ugyanezen törvény 01. g-a pedig rendeli, h o g y a járási szolgabíró „külön pecséttel bír a törvényhatóság czi)nerével s a j á r á s (szakasz) nevét tartalmazó körirattal. ' Az 1877. évi XX. törvényczikk, melyben a hazai árvaügyek rendeztetnek, 196. §-ában az árvaszék pecsétjét is meghatározza. E r r e nézve rendeli, hogy az árvaszék pocséte a vármegye czimere és az árvaszéknek k ö r i r a t b a n foglalt czíme legyen. Az u j a b b törvényhozás ezen határozatain kivül még a hatósági czimerekre nézve nem csekélyebb jelentőségű az 1 8 7 9 . évi XL. törvényczikk 37. §-a, m e r t eddig az idézett törvényczikk által utasíttatnak a hatóságok, hogy czimeveiket a jelzett esetekben pecséteikre alkalmazzák, az utóbb hivatolt törvényczikk pedig oltalmába veszi a hatóságok zászlóit és czimereit s mindazokat, kik ezeket meggyalázó szándékból bemocskolják, megrongálják vagy leszakítják szigorúan büntetni rendeli. 1) Székesfejéi'vár czimü Itip. 1879. évi szeptemb.

10-ikén megjeleut TH.

,szám. llju Palugyai Imre „Megye alkol;máuy« 1844, évi 166. lap. Erdélyi Muíeiim Vlir.

EME 18 A törvényhozás ezen l e g ú j a b b intézkedései hatósági czimereinkre nézve jelentőség-teljesek s mindenesetre arra utalnak, hogy a törvényhozás is beismerte e czimerek fontosságát s tekintélyes szerepét, melyet a múltban vittek s melyet mig a vármegyék s városok fennállanak a jelenben s jövőben egyiránt m á r a régi jog alapján — igényelhetnek. Azonban a törvényhozás e fontos intézkedése sem b i r j a többé azon veszteséget helyre hozni, mely e czimereket érte az által, hogy a vármegyék s városok kezéből az igazságszolgáltatás kivétetett. Az 1871. évben ugyanis, az 1870. évi X L I I . törvényozikk alapján, a törvénykezés terén keresztül vitt rendezés következtében a hatósági czimerek köre tetemesen megszorítva lőn, mert a törvényhatóságok t. i. a vármegyék s városok igazságszolgáltatási joga megszüntettetvén, e téren, valamint a honvédelmi téren is az országos jelvény, az ország czimere, a megyei s városi czimert kiszorította s mai napság a megyei czimerek a tisztán a közigazgatás terére korlátolt hatóságok pecsétein fordulnak most m á r elő s így az u j a b b kor két főteréről szorította le t. i. a had^i z á s z l ó k r ó l s a z i g a z s á g s z o l g á l t a t á s r a h a s z nált pecsétekről. De azért a megyei czimerek szereplésének még mindig tág tere van. A megyei közigazgatás s az árvaszékek pecsétein ott v a n n a k a megyei czimerek: a megyék kiadványain, épületein, más jelvényein, zászlóin ott szerepel a régi czimerészet szabályai szerint a megyét magát jelképező czimer s a hatóságok multjuk, régi önkormányzatuk e drága s egyúttal kegyelet teljes jelvényét máig tisztelet s a kegyelet legszebb jelével őrzik. Hogy mily ragaszkodással viseltetnek ezekhez m u t a t j a egy részről azon eset is, mely éppen az u j a b b időben folyt le, midőn az 1876, évi XXIII. törvényczikk által több megye területe szabályoztatott, sőt több összeolvasztatott. Nem egy megye term é b e n volt ekkor élénk vita a czimerre nézve, melyek közt legérdekesebb vala Pest-Pilis-, Solt- és Kis-Kunmegye vitája a czimer egyesítés f e l e t t , midőn minden beolvasztott terület czimerét az u j czimerbe felvétetni kívánta. Ezen több megyék egyesítését rendelő törvény folytán végrehajtott intézkedések még azért is érdekesek a megyei czimerészet szempontjából, mert az egyesített megyék u j czimerrel is ellátandók levén a megyék által javasolt czimerekre nézve jóváhagyás előtt a belügyminister mindenkor a m a g y a r akadémia archeológiai bizottságát hívt a fel véleményezésre, mely nézetét azután részletesen adta elő. Ezzel egyúttal a czimereknek tudományos szempontból való fontossága elismertetett, másrészről pedig alkalom adatott arra, hogy

EME 19 az u j a b b czimevek összeállításánál a czimerészet általánosan elfogadott szabályai a l k a l m a z t a s s a n a k . ' ) A fentebbiekben röviden előadtuk történelmi m ú l t j á t a megyei czimereknek, ugy azok koronkint való szereplését s ezekre nézve tett törvényhozási intézkedéseket, most pedig áttérünk a megyei s városi czimerok czimerészeti szempontból való méltatására.

IV. (A vármegyei s városi czimerek czimei'észeti méltatása.) A vármegyei s városi czimerek emiitett történelmi j e l e n tőségük mellett, czimerészeti szempontból is nagyon fontosak, ismertetésök teliát a liazai czimerészetnek e^yik lényeges és tekintélyes része már nagy számuknál fogva is. A hatósági t. i. a vármegyei s városi czimerek eredetüket a XIV. s z á z a d b a n , illetve a megyeiek a XV. század vége felé véve, a czimerészet koronkint való befolyása alatt t e r j e d n e k egész a mai napig A czimerészet terén E u r ó p a szerte észlelt különféle mozzanatok, valamint iiazai czimerészetünk más ágaiban ugy a városok s megyék czimereinél is látható s tapasztalható befolyást gyakoroltak. Mindenesetre az általánosan befogadott czimerészeti elvek és szabályoknak leginkább megfelelnek az első időszakban keletkezett czimerek, melyek a czimerészet virágzó korából valók, mig különösen a török kiűzése után adományozott czimerekeii a mái' E u r ó p a szerte észlelt hanyatlás és szabálytalanság, a régi elvek háttérbe szoritása észlelhető. A városi s vármegyei czimerek közül főleg az elsőket egyoldalúsággal s ugyanazon czimer-ábrák változatlan s egyhangú használatával vádolják. Ezen vád. ha némileg illeti is a városi czimereket, de még sem vehető oly súlyosnak s oly nagyon fontosnak, minő súlyt szeretnének némely különösen nemes t u d o sok a n n a k tulajdonítani s éppen ezen csak nagyon kevéssé észlelhető egyoldalúság miatt egyáltalán uem lehet oly snigoru kritika alá venni városi s megyei czimerészetünket, mely különben oly változatosságot mutat fel, hogy az általános czimerészet m a j d minden alakját, sajátságát felöleli s e tekintetben majdnem páratlan. De hogy c/jmerészeti szempontból bírálatot mondhassunk hatósági czimereink felett, szükséges azoknak alapos s rendszeres tanulmányozása, hogy így minden oldalról megismerve őket ') Lásd: Archeológiai Értesítő Xf. küt. 2 4 - 2 5 • . 3;i—;!8, 2 7 Í - 2 7 5 . k}.fait; Századok 1873. évi V. füzet. .360. lap.ját.

EME 20 alapos és igazságos méltatás u t á n a homályból, mely alatt sok tekintetben máig elrejtve v a n n a k , kiemeljük s egyúttal világot vessünk ezen tudományos szempontból alig ismertetett dolgokra. Á városi s megyei czimereink ezimerészeti tekintetekből való méltatását tárgyazva a czimerészet rendszeres felosztását t a r t j u k előadásunkban figyelemben s ezen m á r általánosan elfogadott s a szakmüvekben elterjedt rendszeres beosztás alapján m i n d e n e k előtt a c z i m e r p a i z s o k r ó l , azután a c z i m e r b e l f e l o s z t á s a i r ó l , o z i n i e r á b r á k r ó 1, továbbá a c z i m e r k ü l j á r u l é k o k r ó l , végre pedig különféle e z i m e r é s z e t i s a j á t s á g o k r ó l f o g u n k e m l é k e z n i . Most pedig ezen rendszeres felosztást szem előtt tartva először is a c z i m e r paizsokról szólunk, melyek a czimerek egyik leglényegesebb s nélkülözhotlen alkatrészét teszik. A legrégibb ezimerészeti paizs alak, az úgynevezett li ár o m s z ö g p a i z s a l a k . Ez egyenes, egyenszárii háromszög, az egyenes hosázabb oldalok csúcsban végződnek, a felső rövidebb oldal pedig néha egyenes, néha kissé domború. E paisz alakok leginkább a X I I . század elejétől fogva a X I I I . század elejéig használtatnak, városi s vármegyei czimereinknél azonban nem fordulnak elő, de elő sem fordulhattak, mert a városiak csak a XIV., a megyeiek pedig a XV. század végétől számítják keletkezésöket. A X I I I században leginkább a h á r o m s z ö g m o n o r ^ ) p a i z s a l a k t e r j e d el czimerészetünkben. Ez háromszög alakú u g y a n s alól csúcsban is végződik, csakhogy két oldalt iveit (kidomborult) az az monoru. E n n e k rendszeres használata a XV. század elejéig tart. Ez m á r városaink czimereinél gyakoribb, a n n á l is inkább, mert a magyar városok ozimereinek keletkezése idejével összeesik használata, miért is czimereink közt nem csekély nyomot hagyott. Ilyen paizs alak jön elő Buda város (valószinü Ó-Buda) 1402-böl való pecsétén látható czimerén."'') Hasonló alak jön elő E s z t e r g á m városának szintén e korbeli pecsétén látható czimerén^) s nagyon valószinü, hogy ily czimer paizs alak m é g több e korbeli városi czimeren is látható, azonIjan városi czimereink közül eredeti a l a k j o k b a n kevés tétetett közzé, ha pedig egyesek közzé is v a n n a k téve, kevésnél t a r t a tott m e g a régi alak, h a n e m nagy részben modernizálva fordulnak elő. A l e g ú j a b b keletű czimerek közül ilyen paizs alaV A műszói ehievezések szerzőnek „ M a g y a r e z i m e r é s z e t i szótár" czimű budapesti m. kir. egyetem által dicséretre méltatott müve ntán használtatnak. Archeológiai Értesítő XII. löt. 211. lapon. Muzeumi képes Kalauz II. kiadás czimlapjáii.

EME 21 kon jelenik meg Budapest főváros u j szerkezetű egyesitett cziraere. A XV. század elejétől egész a XVÍ-ik század végéig kizárólag a d o b o r p a i z s a l a k ' ) (in imo imbricatum, a pointo arrondie, unteti an den E c k e n ausgerundet) az uralkodó. Ez felül sima, egyenes oldalú, s alul k e r e k , domború a l a k b a n végződik. Azon időszakra esik keletkezése, midőn a városi czimerek általános t e r j e d é s n e k s fejlődésnek örvendenek s királyaink által nagy buzgalommal adományoztatnak, de még a k k o r is szerte használtatott e paizs alak, midőn a megyék czimert s pecsétet n y e r t e k ; ennélfogva ezen ozimer paizs alak a m e g y é k s városok különösen c korból való ezimeroinél igen gyakran előjön, riy czimer paizs látható E p e r j e s városnak 1453-ból való czimer é n é l e l ő t ű n i k , ezeken kivül több e korból való város czimer paizsanként,; igy Kaproncza, Korpona, Körmöcz, Debreczen város sat. czimerén, de használtatik ez később is, sőt mai n a p i g . Megyéink czimerei közül ily paizs alakon fordul elő Ugoosa, Varasd sat. megyék czimere. Ezen imént emiitett czimer paizs alakokon kivül előjön továbbá a c s ú c s o s d o b o r p a i z s , a l a k j á t tekintve hasonló a dobor paizshoz, csakhogy a paizs domború alja közepén csúcsba végződik. Ez a X V századtól fogva h a s z n á l t a t i k a czimerészetben. Hasonló paizs alakon fordul elő Székesfejérvár, Bártfa, Kassa, Kőrös, Modor. Lőcse, Rust, Sopron, Szeged városok, Liptó, Abauj, Gömör, Győr, Kraszna, Szerém, Nógrád és Szathmár megyék czimere. A X V . századtól fogva czimevészetünkben előjön a t a r o s a (Stechschild, Tartsche) vagy német paizs, hasonló a dobor paizshoz, csakhogy felül szegletekben végződik s jobb oldalt többször a lándzsa kidugbatása végett kivágva van, részint pedig felül két szeglete le van metszve s gyakran oldalai homorúak. A tulajdonképi tarcsa hatósági czimereinknél nem jön ugyan elő, de ennek legkülönfélébb változatai annál g y a k r a b b a n j e l e n n e k meg és p e d i g : Árva, Trencsén, Bars, Zolyom, Arad, Hont, Torontál, Zaránd, Szepesmegye, ugy Aradváros stb. czimerénél. A tarcsa válfajai, változatai s átalakulásai szintén igen gyakoriak városi s megyei czimerészetünkben. A tarcsa és a csúcsos dobor paizs egy sajátságos változata látható gyakran czimereinknél, mely keletkezik az által, h a a csúcsos dobor paizsnál előforduló csúcs helyett kidomborodás ') Hef'aev „Haiidbuch der líeraldik'' 1. rész 51 lapon e paizs alakokat ,,Halbrundschilde" nevezi. ') Avclieologiai Brtesitő VIII. kötél;. 93. lap.

EME 22 jön elő 8 igy a paizs alját 3 félkör képezi, ilyen Kraasó, KözépSzolnok, Pozsony, Somogy megyék, Szabadka s Pécs város czimer paizsa. Hatósági c.zimereiuknél főleg a czimerészct hanyatló korából használtatik a m o n o r p a i z s , ez tojásdad alak s a X V I . századtól fogva jön elő, külömben ez O l a s z p a i z s u a k is neveztetik. Hasonló paizs alakon fordul elő Pest-Pilis és Solt megye, ugy a Jászság s Kunság, leírna, Zahi, Szabolcs, Bácsbodrog, Sopron, Sárosmegye, Heszterczebánya, Kiunie, Kőszeg városok czimerc A k e r e k ]>aizs alak szintén gyakori a városi s vármegyei czimereknél, mivel rendesen a pecséttel adatván a czimer, sokszor a n n a k alakjához alkalmaztatik a czimer paizs alakja. Kerek paizs a l a k k a l bir F e j é r , Tolna, iJeregh, (.'songrád. Biliar, Esztergom, Csanád stb. megye, N a g y b á n y a , IJazin, B u k k a r i , Eszék, Komárom, Selmecz, Szabolcs stb. városok eziniere. A kerek paizs egy külön nemét képezi a k ö r i t e t t ]> ai z s, mely a családi czimereknél is előjön, midőn a paizst rendes paizs szegély helyett kigyó vagy sárkány köriti K sajátságos paizs a l a k látható N a g y - E n y e d c z i m e r é n é l hol egy k'igyó köriti a czimer - paizst E z e n czimer paizs alakokon kiviil a czimerészet hanyalló k o r á b a n különféle czifrázatu paizs alakok is jönnek elő hatósági czimereinknél. Ily alak az, mely mintegy összehajtfiató pergamenszerüleg ki s behajlaiii látszik, mely alakok leginkább a X V L században veszik eredetüket Az ezen alakokkal biró czimerpaizsok r á m á s p a i z s o k n a k (Hahnien oder Ivartoudní Schilde, olaszul: cartoccio) neveztetnek. E czimer paizs alak látható Vas, Heves és Külső-Szolnok vármegyék, ÍJakabánya város czimerénél. Végre ritkábban jön elő a s z i v a 1 a k u [i a i z s, ezen látható ü n g m e g y e czimere. Az előszámláltakon kivül még más egyéb paizs alakok, a fentebb elősoroltak kisebb s nagyobb mérvii módositásai s változa t.ai fordulnak olő megyei s városi czimerészetünk körében. De van olyan hatósági czimer is, mely paizs alak nélkül jelenik m e g , ilyen B a r a n y a megye s Nagy-Szombat város czimere Ezeknél a közzé tett r a j z o k szerint a paizs hiányzik.') A czimerpaizs alakokra megjegyezük, hogy ezen paizs alakok közül leghelyesebbek s legajánlatosabbak azok, melyek keletke') A legujabbnii megjeleni „ M a g y a r o r s z á g c í i ui e rtá ra'' ríimú ülőben ugyan tarcsaíéle paizs alakon állíttatik clö Uaianya megye czimere, azonban a ,,Cerographia" » a LBUCSÓ fóle ábrák a nélkül közlik. A valóságot tehát a királyi adómánylevélen levő ezimor kiizzótétole után Iplmtno csak megállapitani.

EME 23 zcsüket tekintve h X V I . századot megelőzik. A szabályosabb ozimereszcti paizs alak tehát a h á r o m s z ö g , háromszögm 0 n 0 r, d o b o r, c k ú c s o s d o b o r és t a r c s a, a többiek kevésbé felelnek meg e helyes s jól felfogott czimerészeti elveknek. A czimerpaizs alakokat ngyan keletkezésük idejére t e k i n t ve soroltuk elő s tárgyaltuk s a mennyire lehetett elterjedésük keletkezésének idejét és korszakát is emiitettük, azonban ezzel koránt sem azt akartuk jelezni, mintha a felhozott bármelyik paizs alak csupán azon századokban jött volna elő, melyekben elterjedni kezdett s virágzott, mert ezen alakok később is előjönnek, csakhogy a X V I . század előtti időben rendesen megvolt minden korszaknak a maga rendes uralkodó paizs a l a k j a , melyben ezen uralkodó a l a k uralkodólag stulsulylyal jött elő. E z é r t ba egyes czimer régibb paizs alakon fordul is elő, m é g az azt nem bizonyltja teljesen, más bizonyítékok nélkül, hogy a czimer azon korból való, melyben azon paizs alak uralkodólag használtatott, m e r t eltérő egyes paizs alakok különféle korszakokban is használtattak s a későbbi használatból - inás adatok nélkül, — koránt sem következtethetünk a czimer régiségére. Végre a czimerpaizs a l a k o k r a nézve az elmondottak után meg kell jegyeznünk, hogy azokat a nem nagy számmal s nem is minden tekintetben szabályosan s alig mondható, hogy teljes hűséggel közlött czimer á b r á k rajzai után tanulmányozván s ismertetvén, minden tekintetben nem vállalhatunk felelőséget, liogy főleg a felhozott példák az eredeti, a királyi adoraánylovelen vagy rendes használatban levő, hatósági czimerekkel m e g e g y e z n e k - e ^ miután magunk tapasztalásból állithatjuk, hogy igen sok czimer r a j z nem felelt meg az eredeti cziniernek.*) A czimer paizsoknak a megyei s városi czimereknél előforduló külalakját illetve tett iménti (dőadásunk után a czimer paizs belső felosztására térünk át. A paizs többféleképpen felosztható, azonban a legismertebb s elterjedtebb felosztásai: a h a s i t á s (Spaltuug, t r a n c z : partition. i. perpendiculariter sectum); o s z t á s (n. Theilung, transverse sectum). Hasitott czimer paizs látható Breznóbánya. Uyőr, Modor Szeged városok. Turocz s Békés sat. megyék czimereinél; o s z tott pedig Arad, Rakabánya, Bártfa, Korpona, Rust, S z a b a d k a *) A mily Itíiiyi^ííös ós nélküldzlieíetleii ídkatrúsze a czimaruek a, paizs, éppen oly léuyegteleu e paizs alakja. A ríimai-ek tenykorabau a paizs alakja divattól füj;{.^ott. Montől l éifibli egy család, amiál különbözőbb alakú paizsokon fordulhat elő a czimci-o; a p;iizs alakja teliát nem jelent semmit, ha a czimer mivoltárol van szó. Szerk.

EME 24 városok; Zolyom-, Zemplén-. Marmaros- s Aradmegyék sat. czimereinél. H a s í t o t t és o s z t o t t vagy is n é g y o l t p a i z s o!ö jön Szepcs, TJgocsa, Szabolcs, Y a r a s d , Z á g r á b megyék, Károlyvár s Temesvár városok czimereinél. Rézsiit osztott czimor paizs Barsmegyo czimerén jön elő, melyen a felső jobb szegletből az alsó balszcgletbo rézsút m e n ő hullámos pólya vagy folyam a paizst ketté hasitja. Ily rézsut osztás fordul elő Kőrösmegyc czimere felső részében, csakhogy nem pólyával, lui.nem vonallal. E hasított s o.eztolt paizsnak ezeken kivfll több faja vau czimcrészctünkben, ilyenek : egészen hasított, de csak a jobb oldalon osztott paizs, a milyen Turóozmcgye czimere; felső részén kétszer hasitott paizs, egészen osztva, ilyen a régi Jászkunság czimere; egészen osztott s alsó részében hasitott paizs, milyen Zemplén s A r a d m e g y e c z i m e r e ; félig hasitott s egészen osztott paizs, milyen Temes és Krassómegye czimere. A fontosabb czimerészeti ábrák közé tartozik a ] ) ó l y a (1. tascia, fr. fasee, ang. fess, n. }?alken) és S z e l e m e n (n. Pfahl, I. palus, fr. pal, a n . pale). A p ó l y a , mely különben ÍV hazai czimerészet egyik leggyakoribb és ismertebb a l a k j a , elő jön Zala, A b a u j , Békés, Arad, Győr. Zemplén, Zaránd stb. m e g y é k ; Esztergom, Bártfa, Modor, ö y ő r , Kassa, Kézsmárk, E p e r j e s városok czimerében. Rézsut pólya, mely a pólyának rézsútos elhelyezése folytán s z á r m a z i k ; előfordul és ])odig kettíl Szeged város hasitott czimerében. A s z e l e m e n hazai czimerészetünk egyik ritkább a l a k j a . Mint osztó szelemen jön elő Bereghmegye s Eperjes város czimerén. közepén azonban, a pólya által ketté vágatik. Az imént emiitett fontosabb két czimerészeti ábráu kiviil a hasitás, osztás, részint osztás által keletkezett czimerészeti ábrák közül előfordulnak városi s megyei czimereinknél a következők : Ostábla vagy s a k k t á b l a (tessella, Uamcnbret, Schach, Schaehbret.) előjön Károlyvár, Zágráb városok, Kőrös, Belovármegyék czimei'ében. Minthogy az ostábla Horváthors-zág czimerén fordul elő, ezért e czimerészeti á b r á k csak a horvátországi megyék vagy városok czimerein láthatók. Czimerészeti k ei- e s z t, ((.Temeines Kreutz) előfordul Beregh s E p e r j e s czimerében, hol a czimer egy ["ólya- s szelemen által négy részre o:^ztatik fel. S z a b a d n e g y e d vagy üres negyed (quadrans, n. P r e i viertcl, fr. franc canton) jön elő Turóczmegye czimerén arany festménynyel, Kőrösmegye czimerén zöld szinnel.

EME 25 P a i z s l á b (1. campus, n. Schildfuss, fr. pointe, champagne) a paizs legalsó h a r m a d a , sokszor még csekélyebb része, mint czimerkép egy a paizs alsó szegélyére helyezett pólyát jelent. Mint czimertalaj vagy alj rendesen zöld szinü s a czimer fő ábrái, különösen a közönséges czimer ábrák ezen szoktak állva ülve s más helyzetben elő jönni. TI a b OH p ó l y a , hullámzatos vonalokkal előállított pólya, fordul elő Szolnok-l)obokamegye, ugy Maros-Tordamegye u j czimerében^) Győrnicgye czimerében szintén használtatik, hol nem elégedtek meg a folyónak ez által való jelzésével, h a n e m a három habos pólyára reá is irták Danubius, Rapcza s R a b a , sőt .1 legújabb hivatalos pecséteken mégis magyarosítják, a menynyiben ezeken már Duna^ Rábcza és R á b a olvasható. H a b o s pólya látható még Sáros, Ungvár, Csongrád, Marmaros, Varasd, Szerém, Pozsoga stb. megyek, Ruszt s Aradvárosok czimerein. De 0 rendes alakú habos pólyán kivül előjön még Barsmegyo czimerében a r é z . s u t o s h a b o s p ó l y a , mely a czimer paizst annak felső jobb szegletéből az alsó balszegletbe menve k e t t é osztja. Hazánknak folyókban való gazdagsága tohár eléggé olőtüntetve van a hatósági czimereknél s a folyók által érinteti vagy átmetszett megyék czimerein ezen körülmény igen sokszor jeleztetik. Több ily ezimerben a folyó mellett egy négyzetben rendesen a hal is s ezáltal a folyamok halbősége ábrázoltatik. A külföldi czimerészetben előforduló más czimerészeti á b r á k a mi városaink s megyéink czimerein nem jönnek elő, annál gazdagabb azonban czimerészetünk közönséges czimer ábrákban. A közönséges czimerábrák h á r o m o s z t á l y r a o s z t h a t ó k : n. m. t e r m é s z e t i t á r g y a k r a ; [I. k ö l t ö t t e k r e , s z ö r n y e k vagy k é p z e l e t i t á r g y a k r a : TIl. m e s t e r s é g i s művészeti tárgyakra. E!?en osztályzatok szerint vi/.sgáljuk most a hatósági czimereket és pedig először szólunk az azokon előforduló természeti dolgokról. A természeti világ (>lső s legfontosabb lénye az e m b e r , tehát midőn a természeti czimerábrákról szólunk először az emberről kell megemlékeznünk. A czimerészetben általában véve az ember különböző helyzetben, foglalkozásban és ruházatban jön elő, férfiak és nőlf, minden korból, különösen lovagok, királyok, szerecsenek, szüzek, vademberek, ez utóbbiak meztelenül és szőrösen, hosszú bottal és falombbal, koszorúval. Különféle szentek, a későbbi időből törökök is és pogány istenek s mindezek rendesen szemközt fordulva láthatók. ') Archeológiai Krtesitö XI. köt. 275 kp.

EME 26 Az emberi testrészekből igen sokféle részlet jön elő u. ni. d e r é k kar n é l k ü l ; k a r vagy k a r o k , k e z e k , lábszárak; f e j e k , különféle föveggel s koronával vagy a/.ok nélkül. Az imént elősoroltak közül a hazai, városi s vármegyei czimerek közt előfordulnak: í í y i t r a m e g y e czimercben koronás s m a g y a r ruhás emberi alak (Szent-László király?) jobbra egy fekvő alakra (kun vagy tatárra) lépve, de szemközt nézve, felemelt j o b b j á b a n bárdot tart s baljával egy földön álló paizsra támaszkodik, melyen az ország czimerc van. Előtte egy török ruhás (kun vagy tatár) alak fekszik, egyik kezében nyilat tart, másikban kardot szőrit N ó g r á d m e g y e czimerében pánczélos alak jobbjában egyenes kivont karddal, baljával az ország czimerét magán viselő s földön álló paizst tart S o p r o i i m e g y e czimerében szintén egy ))ánczélos emberi alak szemközt fordulva j o b b r a megy s jobb kezében kardot emel, baljában földön álló paizt fog. A J á s z k u n k e r ü l e t e k czimerében egy hajdú alak szemközt áll, j o b b j á b a n kivont kardot tart. ugyan e czinier alsó részén egy lovas katona jobbra vágtatva kezében kürtöt (Lehel kürtjét emel. A J á s z k u n s á g n a k Szolnokmegyévol való egyesítése alkalmával csak az iitóbbi lovas alak m a r a d t meg az egyesitett új megye ujjon szerkesztett czinuu'ében, a másik alak kihagyatott. Z á r a város czimerében egy lovas római sisakos s vértes alak jön elő, kezében kercisztes zászlót fog. K o ni á r 0 m m e g y e czimerében pánczélos jobbra lépő alak jelenik meg szemközt fordulva, jobbjában kivont kardot emel, baljában egy medvét tart. Z a r á n d m e g y e czimerében magyar r u h á s s kardos alak van. B a r a n y a m e g y e czimerében pedig szőlőt vivő két emberi alak látható. A városok közül S za t h m á r-N é m e t i czimerében van két m a g y a r ruhás s kivont kardos hajdú alak, A bányavárosok vagy bányákkal biró megyék czimereiben többnyire a bányászatra vonatkozó alakok fordulna'í elő s rendesen bányászok bányász eszközökkel, igy K r a s s ó m e g y e czimerében egy bányász, M ar~ m a r o s i n e g y e s N a g y b á n y a város czimerében két bányász látható bányász öltönyben s bányász eszközökkel. M i s k o l c / , város czimerében pedig egy szerecsen alak jelenik meg. A növekvő emberi alakokból, melyek az ember felső test részéből állauak, szintén több példányt nmtat fel hatósági czimerészetünk. N ö v e k v ő n o a l a k fordul (dő Sárosmegye czimerében; p á n c z é l o s n ö v e k v ő k o r o n á s e m b e r i a l a k Ungmegye c z i m e r é b e n ; p á n c z é l o s s z i n t é n n ö v e k v ő e m b e r i a l a k Thuróczinegye s Ivorpona város czimerébon.

EME 27 Egyes oiuboi'i testrészek hatósági czimereiiiken ép lígy, mint az egész emberi alakok, többször előjönnek. A s z a k á l l a s e m b e r i f e j elő fordul Szebenváros czimeróben, p á n c z é i o s k a r k a r d d a l Hontmegye s A r a d és Zombor városok s a volt Flajdu kerület czimerében; k a r f a á g a t tartva Soniogyrnegye czimerében; s z ő l ő f ü r t ö t t a r t v a Szilágymegye czim e r é b e n ; e m b e r i s z i v e t líáromszékmegye czimerében; p á nc z é l o s k a r a k a r d b e g y é n m e d v e f ő é s s z i v v e l MarosVásárhely c z i m e r é b e n ; k é t k a r k e t t ő s keresztet fog Kőrösváros czimerében, végre e m b e r i k é z b u z a k a l á s z t tai't Közép-Szolnok czimerében. Az emberi alakokból úgy az emberi test egyes részleteiből hatósági czimereinkeu az előadottak szerint, többnyire fegyveres s luirczias alakok fordulnak elő s kevesebb azok száma, melyek békésebb foglalkozásra iitalnak. A czimerészet liarczias századokban keletkezvén s virágozván, nem csodálhatjuk lia különösen emberi a l a k j a i t harczias helyzetben tünteti elő s hogy még századok multával is különösen harczias időket át élr h a z á n k b a n e jelleg ábráinál meglehetős mérvben szerepel. A. czimerészet e sajátságához hiven h a tósági czimereinknél előforduló emberi alakok vagy pánczéllaV s karddal vannak elötüntetve vagy m a g y a r öltönyben és pedig részint régibb huszár, részint h a j d ú jelmezben s ezek mindenkor karddal. Ily harczias helyzetben láthatók a növekvő alakok kevés kivétellel, nem különben a karok is. Békésebb foglalkozást csak néhány különösen bányász alak tüntet fel. Ezen főleg harczias foglalkozású emberi alakok közül a várori czimereken kevés jön elő, nagy részök inkább a megyei czimereknél l á t h a tó. Külömben ezen emberi alakok s test részek nagy része m á r a czimerészet lianyatló korszakából keletkezik s ezért a helyes Czimerészeti elvek szerint való előállítást egy részök nélkülözi is, bár vannak köztük igen helyes kivitelű czimer ábrák. Ezen a hatósági czimereken előforduló harczias emberi alakok s emberi testrészekre 'nézve meg kell említenünk még azt, hogy ez éppen egyike azon sajátságoknak, melyek által hazai hatósági czimerészetünk a külföldi hasonló czimerektől k ü lönbözik, mert h a a külföldi pl. Német városi vagy tartományi czimereken áttekintünk, számtalan elütő n e m é t és f a j á t l á t j u k a legkülönfélébb czimer főleg czimerészeti ábráknak, azonban a harcziasság jellegét oly mérvben sehol sem t a l á l j u k feltüntetni, mint a mi hatósági különösen megyei ezimerészetünkben. Ez különben egy vonás harczias nemzetünk küzdelmes életéből, mert ha nemzetünk történetén végig tekintünk, l á t h a t j u k , hogy kiválóan a töröknek E u r ó p á b a történt betörésétől fogva egész

EME 28 kül és belélete a X V I l I - i k század elejéig a legkimerítöbb, sokszor legféktelenebb kül- és belharczok között folyt le. Nem csod á l h a t j u k tehát, ha a harozias jelleg nem egyszer történeti eseményekkel vagy mondás háttérrel összekötve különösen megyei czimereinkncl kifejezést nyert. Azonban e Jelleg kitüntetése mégis nem oly túl sulylyal eszközöltetett, hogy ezáltal e czimereink a k á r egyoldalúsággal, a k á r hasonló ábrák változatlan használatával vádolhatók lennének s ezáltal az egyensiily megzavarva egyáltalán nincsen. A czimereken előjövő emberi alakok egy tetemes részét teszik a vallási kegyelet s z e m é l y e i n , rn. s z e n t e k és a n g y a l o k a l a k j a i , melyek főleg a városi, de bár nem oly gyakran a megyei czimereknél is előfordnlnak. A megyei czimerek közül B ács-JBo d r o g n i e g y e czimerén S z e n t - P á l alakja, E s z t e r g o m m e g y e czimerében S z t . A d a l b e r t a l a k j a ; C s a n á d m e g y e czimerében S z e n t G e l l é r t a l a k j a ; B e l o v á r m e g y e czimerében S z e n t - G y ö r g y a l a k j a , C s i k m e g y e czimere szivpaizsában S z ü z - M á r i a alakj a : F e j é r m e g y e czimerében S z e n t - I s t v á n térdeplő a l a k j a jön elő a koroaát a kisded Jézust tartó s felhőből előtűnő SzüzMáriának ajánlva. Tolnamegye czimerében Szent-István és László a l a k j a , S z o l n o k-D o b o k a m e g y e czimerében Szent-László király mellképe látható^), végre Z e m p l é n m e g y e czimaróben két angyal koronát tart. Az emiitett szent alakok az illető megyék történelmi múltjához kevés kivétellel szorosan csatolvák, mert egy vagy más jelentékenyebb vagy kisebb jelentőségű, az illető hatóság területén előjövő esemény előidézői vagy szereplői voltak vagy a megye területén levő valamely főtemplom patrónusai vagy püspökei valának. Elöjövetelök a jelzett czimereken t e h á t nem egyszerű véletlen s önkényű felvétel által történik, hanem a miílt eseményei s a kegyeletteljes érzelem m a r a d a n d ó kifolyásai. A vallási kegyelet emiitett személyi s tárgyai főleg a városi czimereken gyakoriak. A v á r o s o k — mint már föntebb is jeleztük — m i g tetszés szerint magok választottak magoknak pecsétet, arra többnyire, mint a k á p t a l a n o k és monostorok azon s z e n t n e k k é p é t vésették, kinek pártfogó oltalmában á l l o t t a város és kinek tiszteletére volt szentelve annak főegyháza.^) A. pecsétre vésetett alak később, midőn a városok czimereket kezdtek használni átment a czimerekre s lett czimer-ábra belőle. Igy látjuk, hogy B a k a b á n y a czimerében S z e u t-M i k 1 ó s a fő czimerábra, külömben e szent a város patrónusa is; G y ő r ') Archeológiai Éitesitó XI. köt. 9. szám. 275. lap. ") Tudománytár Ujfolyam Il-ik évt. III. k. 18.38. 188 lap.

EME 29 v á r o s czimerében I s t v á n vértanú jön elő. L i b e t b á n y a város ezimorében S z e n t - K ol o m c ii, a város patrónusa látható, mint czimerábra. Ú j b á n y a pecsétén nemzetünk n a g y a s s z o n y á t szemlélhetjük, előtte N a g y L a j o s Király, kitől a város szabadalmait n y e r t e / ) pénzes szekrényt nyújt Mária kisdedének. 13 á r t f a város ősi czimerének S z e n t - E g y e d volt czimerábráj a s csak később vétettek fel helyette más, a mai czimer alakok.^) N a g y - S z o m b a t város czimerét K e r e s z t e l ő - S z e n t - J á n 0 s feje egy küllős kerék közepén, külömben Keresztelő J á n o s a város védszentje.®) M u n k á c s város czimerén S z e n t - M á r t o n , A r b e (Dalmat) város szimerén S z e n t - K r i s t ó f jön elő. B a z i n város czimerén S z ü z - M á r i a a kisded Jézussal, Szab a d k a város czimerén két szent alak, S z e n t-G y ö r g y város czimerén S z e n t - C í - y ö r g y a l a k j a a mint a sárkányt leszúrja s E s z é k város czimerén két angyal jelenik meg. A vallási kegyelet tárgyaiból használtatik a h ú s v é t i b á r á n y , mint Krisztus u r u n k feltámadásának j e l k é p e Debreczen, Szeged, Trencsén. Korpona és más városok ezimerein, hihetőleg II. Andrásnak a szentföld megszabaditásáért vállalt fegyveres készületeit jelenti — i r j a Érdi J á n o s . N é z e t ü n k szerint ez mindenesetre még bebizonyítandó volna, mert nagyon kétséges, hogy II. András idejében a városok rendes czimerrel b i r t a k - e ? I n k á b b valószínű, hogy egyes városok a talán általuk már ekkor használt pecsétekre önkényüleg felvették ezen szent k é p e t . A m y t h o l o g i a i alakok régi városi s megyei czimereinken nem jönnek elő, csak az egészen ú j kelecii S z ö r é n y m eg y e i czimerben jelenik meg Herkules kaczagánya ive és f ü t y köse, jelképezve az e megye területén levő világhírű mehádíai fürdőt,^) ugy B e s z t e r cz e - N a s z ó d m e g y e czimerén látható Romulus és R e m u s a l a k j a a farkassal. Az emberi alakok s a vallási kegyelet személyei s tárgyai mellett fontos szerepet visznek s nagy számmal is jönnek elő hatósági czimereinken az á l l a t i a l a k o k . A középkor az á l l a t i a l a k o k által való jelképezést nagyon kedvelte s valamint egyéb téreken, ugy a czimerészetben is az állati alakok nagyon fontos szerepet visznek. A czimevészetben különösen részint a családok öröklő jellege, részint egyeseknek megkülönböztető tulajdonsága nyer k i fejezést az állati analógia alapján. í g y történt, hogy a csaták Tudománytár. Ujfoljam emiitett lapjáu. ') Hazánk s a külföld ezimü lap. 1867. évi 6. szám !•! lap. V Cerographia Hung. 190 lap. ••) Tudománytár fentebb idézett lapjain. Avch. Értesítő. 1877. évi XI. kötet 2, szám 37, lap.

30

EME

liőse rendesen azon állatképével díszítette magát, melyhez egy vagy más vonásaiban hasonlónak kivánt látszani, mint például az oroszlánhoz vitézségben és méltóságban, a kigyóhoz eszélyben, a sashoz fenköltségben, a solyomhoz éles látásban, a pelikánhoz önfeláldozásban stb. lízenkivül tán arra is száraitott hogy ellenfelét megfélemliti hasonló ábrázolásokkal, mei't mint Grimm k i m u t a t j a régibb időkben a vadak nemcsak testi erejök s kegyetlenségök miatt voltak félelem és rettegés tárgyai, han e m még i n k á b b gonosz szellemek, titokzatos erők megtestesüléseinek tekintettek, melyek alattomos utakon készítenek bajt az emberek számára s bűvölő liatalommal birnak, valódi neveiken szolítni, ép ez okból ártalmasnak vélték, ellenben hizelgő epithetonokkal halmozták el. A m a g a s életkor, melyet némelyikök elér, még fokozza e babonás hiedelmeket, hitték, hogy időnkint tanácskozásra gyűlnek össze s intézkednek nz emberek sorsát illetőleg.') Innen az a fontos szerep, melyet a történelmi hagyományokban játszaűak s innen van az, hogy a czimerészetben is oly fontos szerepök j u t az állatoknak s oly n a g y számmal jönnek elő. Az állati alakok a családi ozimerekből c s a k h a m a r átmentek a hatósági ozimerekbe s ott különösen a vármegyék czimerein fontos szerepök van s tetemes számmal jelennek meg, mint czimer-ábrák. A hazai, városi s vármegyei czimereken az állati alakok közül leggyakoribb az o r o s z l á n , a hősies bátorság, régi időktől fogva használt jelképe. Előfordul különféle helyzetben, egy és k é t farokkal, leginkább két lábon felállva. Szine különböző, leginkább veres s arany. K e t t ő s f a r o k k a l Pest-Pilis- és Soltmegye régi czimerén, úgy Mosony, Borsod, Arad, Pozsega, Jász-Nagy-Kun-Szolnok, Szilágymegye czimerén; e g y f a r k k a l Békés-, Kőrös-, Szepes-. Ugocsamegyék, Jjőcse, Szabadka, s E p e r j e s városok czimerében látható. Temesmegye czimerében mintegy úszva teste felső része vizből tűnik elő. Zágrábmegye s Kőrösmegye czimerében pedig k o r o n á s o r o s z l á n f e j jelenik meg valószínűleg Dalmáczia czimeréből vétettetett át. Az oroszlán mellett l e g g y a k r a b b a n használt állati alak a s z a r v a s , mely ugy látszik rendesen a h a j d a n nagyobb erdőkkel biró megyék czimereinél tűnik elő leginkább, így látható Szepes, Szathmár, Trencsén, Szerém, Yarasd, Kö .ép-Szolnok s növekvő alakban Jász-Kun-Szolnok és Pozsonymegyék czimerében; a m e d v e megjelenik Beregh-, Árva-, Komárom-. Krasznamegyék czimeréb e n ; a n y e s t többnyire a szlavóniai vagy ezzel szomszédos V Lásd e kérdés bővebb fejtegetését: „Az állattilá); rnytliologiája" Böhm Sándort/)!. Ellenőr politikai lap. XII. évfolyam. 1880. márcz. 11-én m gjelent 119. szám.

EME 31 liorvátorszílg-i megyék cziinerein ii. m. Körös, Pozsega, Verő('.7.0, Zágráb ozimerein : ii f a r k a s Turóozmegye ozi m e r é b e n ; a 1 ó lovassal együtt .lász-Kun-Szoliiokmegye, Zára város ozinierén; a k e c s k e Mármarosinegye czimerében. A m a d a r a k közül legjelentékenyebb ezimerábra a sas, mely rendesen repülő állásban s fekete szinnel látliato hatósági ezimereinknél; előjön Liptó, Alsó-Fejér, Trencsénmegyék, V a rasd, Eszék, Kismarton városok ezimeréu. F é l s a s látható Kassa, Eperjes, Szeged város czimerében; a k é t f e j ű sas pedig, a német római császárság eme jelvénye Temesvár s F i n m e czimerén jelenik meg. A sason kivül előjön; a g a l a m b Csongrád, Szilágy, Kőrös, Pozsega m e g y é k ; Ivővárvidéke és Újvidék város czimerén, v é r c s e (Karvalyi Szathmármegye czimerén; a g ó l y a Hevesm e g y e ; a l u d l \ ) r n a ; a s t r n c z patkot tartvii. V a s m e g y e ; koronából növekvő strucz csőrében patkót tartva Besztercze c z i m e r é b e n ; h a t t y n Krasznamegye ; h o 1 ló H u n y a d megye czimerében. A h ü l l ő k — többnyire az illető megye természeti t u l a j donságait jelezve — számosan jönnek elő, igy h a l a k láthatók Beregh, Bihar, Heves, Mármaros, Szathmár, Szabolcs, Ugocaa, Zemplénmegyék czimerében. Hol a halak megjelennek ott rendesen a k á r rendes alakú, akái habos polyák is előfordulnak. A h ü l l ő k országából a h a l a k o n kivül használtatik még a r á k Szathmár, IJgocsa, Turóczmegyék; a g y i k, m é g pedig a czimer szegélyén kettő is, Selmeczbánya város; a k i g y ó Heves s Külső-Szolnokmegye czimerében, mint mellék á b r a a gólya csőrében; t e k n ő s b é k a H e v e s s Külső-Szolnokmegye czimerében. A r o v a r v i l á g b ó l előjönnek a m é h e k méhkassal együtt Krasznamegye czimerében. Az imént jelzett állati alakok, mint m á r megemlítettük növekvő s félalakban is m a j d pedig állva, ülve, repülve, futva, úszva stb. helyzetekben fordulnak elő. Ezen az állatvilágból vett czimer ábrák ellőállitását tekintve egy részök a czimerészeti lielyes elveknek megfelel, de sok van olyan, melynek előállítása szabálytalan. Különösen a ezimerészet helyes elvei ellenére számos állat rendesen t e r m é szetes a l a k j á b a n s színében állíttatik elő s ezek a (zimerészeti sajátságos jelleget nélkülözik, miért szabályosaknak nem is g ondhatók. Az ily hibás alakok főleg a török kiűzése utáni időből, mikor a ezimerészet m á r E u r ó p a szerte hanyatlásnak indult s helyes elvei feledésbe mentek valók, midőn a felszabadult megyék s városok tömegesen nyertek czimereket. A vár-

EME

32

m e g y é k s városok czimererein előjövő emez alakok az o r o s z l á n t és a s a s t kivéve rendesen az illető hatóság természeti viszonyaival hozhatók összeköttetésbe s e természeti tulajdonságok és sajátságok vaunak általuk az illető hatóság czimerén kifejezve. A mily szép számmal előtűnnek az állatország a l a k j a i a czimereken, ép oly számos ezimerábrát láthatunk a növényországból, melyek ép ugy mint az állatvilág a l a k j a i kevés kivétellel az illető hatóság természeti tulajdonságai s viszonyai kifejezésére vonatkoznak. A növény osszágból számosan fordulnak elő a f á k, és pedig t e r e b é l y e s f á k Arad, Bács, Liptó, Szerem m e g y é k , Debi-eczen város czimerében; p á r i s a l m a f a a régi Marosszék czimerében; f e n y ő f á k Árva, Közép-Szolnok, Krassó, Trencsén, Zaránd, Zolyom megyék czimerében. E g é s z e r d ő l á t h a t ó Bestercze-ííaszodmegye czimerében.Fatörzs három csonka ággal előtünnik Szabolcsmegye czime-rében ; a f a g y ö k é r pedig Brassó város czimerében. Előjönnek l e s z a k í t o t t g a l y a k rendesen gyümölcscsel, ilyen látható Somogy czimerében. Igen gyakori a m a k k és pedig cserággal vagy a nélkül, egy vagy több és pedig megjelenik Beregh, Szathmár, Ugocsa, Veszprém megyék czimerében. A czimerészet két sajátságos czimer á b r á j a a r ó z s a és l i l i o m közül az első ritkábban tűnik elő a hatósági czimerek e n , eddigelé csak Torontálmegye s Rozsnyó erdélyi város czimerén látható. A liliom azonban gyakori és pedig stylizált alakb a n , mint a középkorban általában használtatik. Ez az Anjoukkal jött be Magyarországba s azok családi czimeréből ment át a családi czimerek közé. A hatóságiak közül főleg azon városokén l á t h a t j u k , melyek az A n j o u k n a k köszönhetik vagy általán szabadalmaikat vagy kibővített előjogaikat. Ezek közül a liliom előjön Szepesmegyo, Breznóbánya, Kassa, Korpoaa, L i b e t b á n y a , Körmöcz városok czimerén. A gyümölcsök közül használtatik a s z ő l ő f ü r t Beregh, B a r a n y a , Bihar, Szathmár, Ugocsa, Zemplénmegyék czimerén, mindezen megyék különben is bortermelésükről nevezetesek. A s z ő l ő v e n y i g e fürtökkel látható Modor vái'os czimerén. Az e p e r v i r á g E p e r j e s czimerében, mint mellék ábra jelenik meg. (Folyt, köv.) Hittyuffy EessS.

Nyom. Stein J. erd. mitz.-egyl. könyvárus az ev. ref. fötav. beliiieel.