6. sz.
EME 1876
III. évfolyam.
ERDÉLYI MUZEUM
AZ ERD, MUZEUM EGYLET IGAZG. VÁLASZTMÁNYA MEGBIZAsÁBÓL SZERKESZTI FlNÁLY HENRIK, M.K.EGYET.TANÁR, AMUZ.EGYL.TITKÁRA, A M. TUD. AKAD. L. T. Megjelen
havonként.
Junius.
1.
Ara évenként tli-tl5kr.
T a r t a l o m : Gymnasiumi und Realschule von Ernst Laas. Felméri Lajos. Adalékok Enlély gíolcgiájához. I)r. Koch Aiifal. — Közlemények a ra. k. ftgycteni vegytani intézetéből. l)r. Fleisclier Antal — Az evd. muzenmegylet közgi'ülése 187G márcz. ü-án jr)—h). - Adomány jegyzék.
Gyimasium und Realschule, von E r n s t Laas. Berlin 1875. Zur Reform des höheren Schulwesens. von Eduard V.
Hartmann.
Berlin
1875.
A középiskolák újjászervezéséjiek, illetőleg újjáteremtésének kérdése mindennap égetőbbé válik. E s ezt természetesnek találjuk. A mily mérvliíiii át van hatva valaki a mai kor vilá.gnézletétől. oly mértékben érzi a szükségét, hogy az őt környező intézmények ne álljanak kiáltó ellentétben azzal. A z emberben jó adag aesthetikai érzet van. A műösztön öntudatlan iijjmutatása szerint épült régi házat, mely egy városrész szabályozásának ellenáll, lerontja, s helyébe új és kényelmes lakást fmel, mely az építészet világos törvényeinek a kifejezése; a régi gyepiskolát, melyben a valódi tanultság parlagnak maradt, elhányja s helyébe ])alotát emel, melynek homlokzatát a muzsákdiszesítik. Minden megújhodott a mai középiskola ((.iymnasiunij körében is. csak annak szervezete maradt nagy részt a régi. A s c h o l a l a t i n á n a k , a gynmasium anyjának meg volt a maga értéke. l í e n d i nevelést adott. Latin beszéd- és irás volt az ő kéfizéséiiek nyiltan bevallott czélja. mert a latin volt az egyház nyelve, természetesen a tudományé is, mert (.'z a középkor enfaut trouvé-ja. kiről az egyház k e g y e s e n gondoskodik. Latin nyelven értekezett a ])a]i az ő hívével, a tanító tanítványával, a nemzet nemzet-társával az ember az ő istenével és viszont. Lz a nyel\ anya-, nemzetközi-, egyház- és tudomány nyelve egy végtél^eu. x\ keletrómai birodalom bukásáv-al kezdődő Renaissance új forrását nyitotta meg az iskolázásnak és míveltségnek a görug nyelv és irodalom által. K kor legnagyobb tudósai pliilosophiáért Platóhoz, költészetért lloniérhoz. s történelemért Thucydídesliez járnak iskolába. A méltányosság azt kívánta volna, hogy llellás irodalma mellett, az^ odáig azt közvetítő latin nyelv és irodalom háttérbe vonuljon. Á m d e R ó m a hódító természete nyelvében is megmaradt.
90
EME
A z egyszer elfoglalt terrenumot nem engedte át, hanem arra kegyelmesen fölvette a görög nyelvet és irodalmat, mint hatalmas protector. A görög nyelv és irodalom voltaképpen nem is tudá, miért kellett neki latin védszárnyak alá, latin terrenumra kerülni; miérí. kellett neki a latinnal ugy öszszeházasodiii. hogy ő, a ki e házassági viszonyban a férfi eleumek a valódi képviselője, a csekély figyelemben részesülő házi aszszony sorsára legyen destinálva. Talán találóbb lesz az a hasonlat, hogy a latin és görög nyelv, az iskolázás terén, a ,.generatio aequivoca" által származott Siami ikrek, kik egymással tűrnek, szenvednek, kiket a „doktorok" egymástól radikális műtét által elválasztani nem merészelnek. „Okvetlenül el akarjuk hitetni önmagunkkal—mondja Schweitzer — , hogy mi is azt hiszszük, a mit a mi atyáink hittek." Ez a tétel alkalmazható közép iskolázásunkra is. A gymnasiumok jók. kitűnők voltak addig, mig a világnézlet bennök és általok hü kifejezést nyert, mig az ó klass. nyelvek és irodalmak a költészetnek, történelemnek, philosophiának, törvénytudománynak stb. egyesegyedflli raktárai és forrásai voltak. Ámde azóta minden mivelt nemzetnek kifejlődött a maga anyanyelve, megszületett saját költészete, klaszszikusai, kifejlődött történelme, töi'vény-tudománya stb. A költészetet, philosophiát. históriát ma a/, anya-nyelv utján sajátítjuk el; az anyauyelv, a régi pária, elíbglqlta törvényes helyét: a latin b e s z é d jó ideje elnémult az iskolában, s a latin nyelv Í r á s a is haldoklik, mint a mi a mai eszme és gondolatkör kifejezésére teljességgel nem alkalmas. Mhidezzel korántsem akartuk kétségbe vonni az ó klassikai irodalom mívelő erejét, csupán azt akartuk jelezni, hogy ha a középiskola (gymnasiumj létezni és ueni lézengeni akar tovább is. ú j c z é l t kell maga elé tűznie és annak megvalósítására emberül törekednie, minthogy eredeti (középkori) czélja aszkórban kimull. Ez az új czél nem lehet más, mint a mai míveltségnek és haladásnak megfelelő egészséges v i l á g n é z l e t . Erős meggyőződésünk, hogy a mint nincs egy kornak kétféle világuézlete, s a mint nincs kétféle elemi iskolája, mely éppen az egységes világnézlet elemeivel foglalkozik: szintúgy ueiu lehet kétféle középiskolája sem. A mai realiskola és gymnasium tulajdonképen nem a mostani világnézletre nevelő intézetek, hanem a felsőbb iskolázás instrumentumai. Egész berendezésök c.sak ez az alárendelt, helyesebben lieterogén czélt birja felmutatni: önálló czél, egységes szerkezet'tekintetében mindkettő a külöjiben fejletlen középkori schola latina mögött áll. A ki tehát azt hiszi, hogy az imigy-amugy. azaz minden organisáló elv nélkül kitatarozott középiskola (a gymnasium, reáliskolát latin nyelvvel szokták foldozni; mig a gymnasium hervadt arczu grammatikáját a természettudományok rizsporával szokták behinteni!) a mai világnézlet alapelveinek hű kifejezése: nagyon csalódik, meri elakarja magával hitetni, hogy a szellemi fejlődés napja valamely görög-római Gibeonban megállott, s nem emelkedett meszsze a középkori horizon fölé.
EME 91
n. Ily elvekből kiindulva lássuk a fentirt két műnek főbb pontjait. L a a s a ,,der deutsche Unterricht" czimü mű érdemes szerzője, s a strassburgi egyetemen a philosophia és paedagogia tanára előszeretettel foglalkozik a közép-iskola reformjával. A realiskola nem természetes fejlemény, hanem inkább föliilről való igenis érezhető hatás által lett azzá, a mi. A mult század elején (1705) S e m l e r Kristóf haliéi pap és iskola-felügyelő saját házában liyította meg a leendő iparos fiuk számára az első ,,math. és mechan. reáliskolát," mint ő hívta, melyet ma az iparos iskolák kategóriájába soi-oznának. Az intézet csak harmadfélévig állott fenn. Tovább lejtette azt H e e k e r János pap és iskola-feliigyelő, ki 1729 óta a Francke-féle paedagogiumban működött. 1888-baii Berlinbe hívták meg papnak, a hol 1747 májusában az első „Oekon. maihem. reáliskolát" megnyitotta. Ez iskolában csak elő akarta készíteni a n e m t a n u l ó ifjakat az élet különböző szakpályáira, s ép ezért intézete egyátalán n e m t u d o m á n y o s jellegű. A liotauikát egy kertész, az astronomiát egy volt astron. elemi tanító tanította; még az illemtanból is adatott hetenként egy órát. A Hecker-félc intézetek vezetését 1821-])en S p i l l é k é vette át a, reorganisáeió szándékával. Szerinte a realiskola, bár közvetlenül az iparra és praktikus hasznavehetőségre készít, t u d o m á n y o s i n t é z e t és a műegyetemre ép ugy előkészítő, mint a gymnasium az egyetemre. Íme a gymnasiummal egy sorba állított polgári iskola; más szóval a jiolgárság feszkébe rejtett kakuktojás. Kzek az alsórangn iskolák, fölülről való nyomás következtében, kinőtték magukat elsőrangú reáliskolákká, melyeknek száma (Wiese szei'int) ma Poroszországban 80-ra rug. A reáliskolák megteremtése veszedelmes dualismust vitt be az oktatásügybe, s egyszersmind a nénuít nemzeti mívelődés ügyén nagy csorbát ejtett. A re.aliskola a gymnasinm illegitim versenytársa, jóllehet a berlini 187i)-ki tanügyi értekezlet nagy többsége a gymnasium és a realiskola egymásmelletti fennállása mellett nyilatkozott, s azt is kiniondá. hogy s e m a g y m n a s i u m , s e m a r e a l i s k o l a n e m l e h e t s z a k i s k o l a , h a n e m f e l a d a t u k a z á t a l á no s m i vel t s é g m e g a d á s a . Átnde vagy nem a tudásban áll az az átalános míveltség, hanem csak az ész és szív természetes tehetékeinek fejlesztése- és fegyelmezésében, s mint olyan a tudás tárgyai iránt közönyös, mert bárjnely tantárgy nyújthatja ; vagy pedig a kétféle középiskola közös tantárgyai egymást kiegészítő, lényeges alkatrészei az átalános míveltségnek; de akkor mire valók a többi, csaknem a levegőben lebegő studiiimokV fgörög nyelv, angol nyelv). Átalános míveltség alatt azt az e l ő k é p z é s t értjük, mely egyetemre és műegyetemre egyiránt képesít, mely állani és niagáuszolgálatban egyiránt szellem és jellem fenköltségben áll. A gymnasium feladata tulajdonkép (mint Mützell találóan kifejezte) az, hogy a nemzeti életnek mélyebb felfogására vezessen, a maga önálló voltában és az embernemhez való viszonyában egyiránt. A jól szer-
92
EME
vezett gyranasium a reáliskolát fölöslegessé teendi. E végre következő reformokat ajánl szerzőnk: a) a mathematikából az eddigi tananyaghoz veendő az elemző mértan és a különzéki számvetés elemei. h) A természettanból 4 év alatt hetenként 2 órán (öszszesen 320 óra) anynyira vigyék a tanulók, hogy ne csak megbii-ják érteni a Galilei-Newton-féle elveket, hanem azoknak következményeit is nyomozni tudják. c) A franczia nyelv a (^uartában kezdendő, .s abból a het. 3. illetőleg 2 óra legnagyobb részt az olvasmányokra fordítandó. d) A latin nyelvnek régi heti 10 órája meghagyandó; azonban a görögöt, mint a melyen míveltségiink ala})szik, szintén nem mellőzhetjük; de a heti órák számát e tantái'gyból csak hétre teszi. e) Önkéntes vállalkozásra maradnának a rendkívüli órák a latiiinyelvböl, továl)bá az angol és hébernyelv. Es ezzel eljutottunk a heti 30 óra regiójába, _ melynél csak a 3 alsó osztályban kevesebb az órák száma 2-vel. Es é})})en e túltömött r e f o r m (!) bírálatán kezdi Hartinann a felsőbl) iskolázás reformját. A mai iskolázás eredménye az, hogy gyermekeinket iskolai, magáiukákkal és házi dolgozatokkal túlterhelik, ugy, hogy muwkaidejök a kereskedő és hivatalnok munkaidejét jóval felülmúlja, és a gyárnmnkásét megközelíti, A proletariátus gyermekeinek munkaidejét a törvény megszabta; de a szellemi arisztokratia gyei'mckeiriek túlerőltetósének megakadályozásáról semmiféle tíirvény nem gondoskodik. Első f e l t é t e l e a r e f o r m n a k a z , h o g y b i z t o sítsuk a paedagogiai tönkre tétel ellen gyermekeink t e s t é t és l e l k é t . Ne legyen a tanulónak egy nap 7 órájánál vagy ha az órák egymásután következnek 5-nél több. Ehez járul a négy iskolai út és a házi dolgozatok ideje, mely öszszeg a magán órákra való tekintet nélkül is megközelíti a gyári munkások napi t.iz óráját. Ki kellene mondani átalában, hogy délelőtt lenne a tanulóknak 5 órájok; s délután semmiféle rendes tantárgy nem taníttatik, hanem csak a facultativ studiumok. A középiskola reformját a középkorból fenmaradt idétlen czopf, a latin nyelv akadályozza. Valameddig ettől a középiskolát meg nem mentjük, nem birja az a harmonikus szellemképzés feladatát megoldani. E z a középiskola egyszersmind a nőnem iskolázása kérdését is megoldja, mert míg a fiuk iskolázása három fokn. a leányoké csak két fokú (elemi és közép). Az egyetemi iskolázásnak a nőnemre kiterjesztését semmi sem igazolja. Sem a gynmasium, sem a realiskola nem oldja meg azl a feladatot, melyet meg kellene oldania, a mi szei'ző szerint, a magasabb átalános míveltség közlésében áll. A valódi közé))ískola csak egy lehet, az t. i. melyből az utilitarianus és az antici})ált .szakképzés elvei kidobatnak, s a juelyben egyedül a tiszta liumaiiistikns elv uralkodik. Ez a középiskola a r e a l g y m n a s i u m . A realgymnasium reformja húrom fokou leuue megvalósítau-
EME
9B
dó. Első fok a 30 órás, 2-ik fok a 27 órás és 3-ik fok a 24 tauórás realgymnasium. A nien3'nyiségtanból mindent ki kell hagyni, a mit a in e n y11 y i s é g kategóriájába be nem lehet illeszteni, mert az az egyéb a mathematikai gondolkodást kizárja, s a szellem fejlesztésére mit sem tesz. A mit számolási ügyességnek hívunk, az nem az e fajta iskolába való. A természetrajz, ugy, a mint eddig tanították, csak az emlékezetet terheli. P]me feltétlenül értéktelen holt tudás helyett, az átalános míveltség fenhangon követeli a természet fejlődéstörténetének a felfogását, azaz a természet kosmikus, tellurikus és biologikus fejlődésének ismeretét. A természettudományi módszerbe és világnézletbe kellően bevezető tudomány a természettan. A természettani experimentumok és az azokból kivont inductiók tei-mékenyek a physika elméletének igazolásáért. A vegytannak nem lévén (legalább megalakult) elmélete, azt; mint a l e v é s tudományát kérlelhetlenül ki kell zárni az iskolából, a hol csak é r e t t és k é s z e r d m é i i y e k e t szabad a tanulóval közölni. A nyelvtanulás czélja a realgymnasiumhan nem egyéb, mint a nyelvet refleetáló tudattal tanulni, hogy általa a növendék öntudatlanul gondolkodni tanuljon. Két idegen nyelvet egyszerre tanítni, (legyen az modern vagy antik nyelv) paedag. tévedés. Az anyanyelv minden miveUségnek az alapja. Az ó klassikai nyelvek eddigi viszonyát meg kell fordítni s a latin helyett a görögre kell fektetni a fősúlyt. Az igazi classicismus hamisítatlan forrása a görög irodalom; a római irodalom amannak utánzata. A legphilosophikusabb és legköltöibb nyelv kétségkívül a görög, mely változatos flexiók- és mondattani kapcsolatokban a latinnál jóval gazdagabb. A latinnak teljes kihagyása a kötelezett tantárgyak közül egyelőre nyilt kérdésnek marad. A latin nyelv helyét a francziának kell elfoglalni, mint legmíveltebb román nyelvnek. A franczia stíl a kifejezés egyediségét a gondolatnak typikus formákba való kényszerítése által kizárván, a gondolkodás logikai fejlesztésére képzőbb eszköz ma, mint a latin. A latin értekezést az anyanyelvi és franczia fogalmazvány végkép kiküszöböli a középiskolából. Az angol nyelvet kötelezővé tenni nem lehet, már csak a némettel való rokonsága, flexióinak hiánya, mondatszerkezetének nem eléggé finom volta miatt sem; tehát fakultatívvá teendő a négy utolsó évben. A realgymnasium óráinak 24-re leapasztására, a latinon kivül alkalmas a vallás is. A mint ma a vallást tanítják, idővesztegetés, mely épülés helyett közönyösséget és autíchrístianismiist teremt. Hogy javulás álljon be e téren, a végre át kell változtatni e tantárgyat a vallások történetévé, melyre ma minden mívelt embernek szüksége van. Az öszszehasonlító vallástörténelem (melynek tankönyvére nagyon korszerű volna pályadijt tűzni) minden felekezetűek szániára kőtelező lenne. Nemcsak időnyerés és óraszám alábbszállitás, hanem peadag.
94
EME
szempontból is szükséges, hogy a rajz és ének szintén fakultatívvá tétessek. Mentől több obligát tantárgyat változtatunk át fakultatívvá, annál valószínűbb, hogy a szülék azok egynémelyikétől fölmentik gyermekeiket, a mi azoknak physikai jóhétére nem kis hatású lesz. A mi paedag. bolcseségünk ma befödi azt a kútat. melybe a testben lélekben elsanyargatott gyermek beleesett. a helyett, hogy a szüléknek módot nyújtana, a gyermekekre váró veszedelem elhárítására. A rendes tanóráknak 24-re leszállítása neveléstanilag azért is fölöttébb fontos, mert csak e reform megvalósidása után lehet az o k t a t á s i n t e n s i t á s á n a k fokozását szóba hozni. Jelenleg azt tenni, anynyi lenne, mint egy, adóval amúgy is túlterhelt, országban az adót fölemelni. Látni való a fentebbiekből, hogy mindkét szerző derekasan hozzálát a reform kérdés tisztázásához. Mindketten elmondják egyiránt a gymnasium és realiskola szertelen hiányosságát, elégtelen voltát; továbbá a középiskola feladatát és működése czélját mindketten az „átalános míveltség" nagyon is laza és ruganyos fogalmában találják. Azonban Laas lelkesedése és bátorsága megszűnik, mihelyt a latinra kerül a szó, mert bár a görög irodalomnak a latin fölötti elsőségét érdekesen kimutatja: nagy következetlenséggel bántatlanul hagyja a latin nyelvnek a maga heti 1 0 — 1 0 óráját, és a görög hat óráját egyetlen egygyel szaporítja. Bá(,orsága anynyíra cserben hagyja, hogy nehogy valami módon a latino idolatriának avagy csak gyanújába essék, a három felső osztályban, a. latin órák régi számának helyrepótlása végett, 2 — 3 órát javasol az önkéntes (?) vállalkozóknak. Sokkal következetesebben és alaposabban bánik el a fenforgó kérdéssel Hartmann, ki nemes hévvel ostorozza a humanitás valódi tenyész-intézetében az ifjú teste ós szelleme inhumánus tönkretételét. A látszólagos physikai könynyítés mellett valódi szellemi könynyítóst sürget, midőn a lelketlen elemzés helyett a szellem képzésére kívánja a fő súlyt fektetni mathematika- természettudományban és a nyelvekben egyiránt. Bár a latin helyett a franczia nyeívet feltétlenül pártolja és sürgeti, mégis helyet ad a latinnak is, s ezzel a hasznossági elvnek, melyet irata elején eldob, amnestiát szolgáltat. Igen ohajtottuk volna hallani a történelem tanítására vonatkozó nézeteit Hartmannak, a ki oly helyes álláspontról fogta fel a természettudományok tanítását a középiskolában. Hisz a történelem és irodalom tanítása van arra hivatva a középiskolában, hogy a növendék világnézletének ahoz a féléhez szolgáltasson épületanyagot, melyet a természettudományok önmagukra sohasem bírnak megteremteni. Mindezen hiányok, illetőleg következetlenség mellett is valódi nyereségnek tekinthető mindkét mű, legkivált ez utóbbi, mely nem tekintget viszsza-viszsza, megállva a reformnak nevezett út közepén, hanem az ostromlott várnak kellő közelébe megy, s a meggyengült ellenségnek szemeláttára szedi ki a legrégibb bástyák alapkőveit. Folmóri Lajos.
EM E 95 Adalékok Erdély geologiájához. IV. Előleges jelentós a Kajántó völgyében és a szénafüveken kivirágzó só természetéről, Br, Koch A., egyetemi taiiártóf. Mindenkinek, ki az említett helyeken száraz időben járt, feltűnhetett a számos helyen kivirágzó fehér só; de tudtommal még senki sem vizsgálta meg azt alaposan, legalább sehol sem olvastam még arra vonatkozólag megbízható ismertetést. Általában kősó kivirágzásnak tartották eddigelé, némelyek salétromnak, mások sziksónak is gondolták; de sem ize, sem egyéb tulajdonságai nem egyeznek mindezekkel. Folyó évi ápril 10-én kirándulván az említett helyekre, nekem is azonnal feltűnt e sókivirágzás, s miután ize nem volt a kősóé, sósavval nem pezsgett, tehát nem lehetett sziksó, és izzó szénen nem puffant el, tehát salétrom sem, közelebbi vizsgálat végett elegendő menynyiséget öszszegyűjték belőle. Itthon főloldám párolt vizben s az oldatot pár hétig hűvös helyre állítám. Ez alatt a viz legnagyobbrészt elpárolgott s az oldatból egész 2 centiméter átmérőjű szép táblás kristályok válottak ki. Az apróbb kristályok csaknem viztiszták, a nagyobbak sárgásak, de tökéletesen átlátszók. A kristályok az egyhajlásu rendszerhez tartoznak s igen közel állanak a csodasó (Glaubersalz) közönséges alakjához, ki lévén fejlődve rajtok a következő lapok: az alappyramis mindkét fele (-j- í ' ) ; az egyenes álló irányában nyújtott pyramis mindkét fele ( m P); az oszlop (oo P ) ; az egyenes és a ferde átló dómái ( ± egyenes és P ao ferde); az egyenes átló véglapja ( OD P 00 egyenes); a ferde átló véglapja ( o o P a o ferde) ; és a főtengely véglapja 0 P. A z egyenes (oo P oo lapok sz-eriut meg vannak lapítva a kristályok. E sónak íze először hűtő sós, utóbb keserű, a mi szintén a cijodasóra utalna. Levegőn állva, a viztiszta kristályok rövid idő íilatt jegeczvizöket elvesztik, fehér mállási kéreggel bevonódnak és szétporlanak. Hevítve mindjárt 100 fokon felül sustorgás közt elszáll a jegeczviz és a só pattogzik, vörös izzásnál megolvad, még tovább hevítve, részben elillan s a lángnak élénk sárga Na-szint kölcsönöz. Mindezen tulajdonságok még mindig egyeznek a csodasóéval. Végül miiiőleges vegy-elemezésnek alávetvén e sót, a következő alkatrészeket találtam benne; magnesiát, nátront és kénsavat bőven, chlórt és mészt igen csekély menynyiségben, a miből kitűnik, hogy e só uralkodólag kénsavas magnesia és kénsavas nátronnak, azaz k e s e r ű s ó n a k és c s o d a s ó n a k isomorph elegye. Utána nézvén az irodalomban, azt találtam, hogy ilyen só már 1791-ben le lett irva Eeuss által. Szerinte e só Csehországban S a i d s c h ű t z és S e d l i t z ásványos forrásai körül és azokban is, mint kristályos üledék vagy mint kivirágzás fordul elő s különösen a források széléhez közel nagy menynyiségben található. A kristályok melyek | — 2 " hoszszak is voltak, vastag hatszögü osz-
EME
96
lop alakkal bírtak, két keskenyebb oldallal, mint a tölibi négy, végződve két tomboirlappal; a mi a csodasó alakjára mutat. A kristályvíznek kihajtása által fehér por maradt viszsza egyező avval, mely mint kivirágzás is találtatott. A viznek kihajtása által (veres izzásnál) a kristályok eredeti sulyoknak több mint felét elvesztették, de a víz mennyiségét közvetlenül nem határozta meg. A fehér porsóiiak elemezése a következő eredményt adta: kénsavas nátron. 6(). 04 kénsavas magnesia . . 31- 5 5 % ; chlormagnesium 3. 1 9 % ; és kénsavas m é s z . . O ' 4 2 % ; a mi. ha a kellő jegeczvizet hozzáadjuk és a clilorinagnosiumot elhagyjuk, megfelel 68' 0% csodasónak, o l . 7 % keserűsónak és 0 . 3 % gypsznek. Ezen természetes kettőssót 1800-ban Karsten feltalálója és leirója tiszteletére elnevezte lí e u s s i n-nek, mely név alatt fel is található az ásványtanokban, rendesen a glaubersó után. A Kolozsvár vidéki fenn leirt só is nem egyéb tehát, mint ilyen J í e u s s i n ; a minőlegesen kimutatott alkatrészek tökéletesen azonosak a csehországi előfordulással, az alaki és pliysikai tulajdonságok szintén; s a végreliajtandó nienynyileges elemzés kimutatja majd, hogy az alkatrészek menynyiségében is enynyire inegegyeznek-e V Ismeretes, hogy a saidschützi viz a gyógyászatban, igen gyakran talál alkalmazást s az ásványvíz-kereskedésekben jó áron kol el; e sónak előjövetele Kolozsvár közeiében ennél fogva nem csak tisztán tudományos jelentőséggel bír, s valóban érdemes volna a kajántói völgynek és helyeknek oly helyein, hol igen sok ilyen só virágzik ki, próba-kutakat fúrni, nagy lévén a valószínűség, hogy az ott fakadó vizekben elegendő menynyiségben föloldva lesz ezen gyógyhatású s(!). Fentartom magamnak ezen érdekes só előjövetnek jegee
I S . Ö E S l e K t a é Z X ^ T ' O l i
a kolozsvári m. kir, egyetem vegytani intezetéből, KSzli dr. Fleischer Antal, vegyészettanár.
V. A Cyatisíiv vegyületek alkatához. Az ,.Erdélyi Muzeuni" 4. számában egy czikket közöltem, melyben kísérleti alapon azon következtetést vontam, hogy az oxysullbcarbamínsavas ammoniumból előállított cyansavas ammon ay. iso sorozatba tartozik és e szerint szöveti ké()lele
^j^u^jj
Ugyan abban az időbísn közzé tettein ezen vizsgálodásonuit a, ,.Heri(rlite der dentsclien clietu. (1 eselIschalt" folyóiratban, mely czikkre most Claiis Adolf iir i'reíl)urgí egyetemi tanár ugyanabban a lapban azt írja, hogy nem fogadhatja el következtetésemet és
EME
97
pedig nem, mert a s u l f o h u g y a n y szintén kénteleníthető, (és mint tudvíi van köiiynyeu), melyben pedig a kén kétségkívül duplán van megkötve. Nevezett czikkemet s z á n d é k o s a n s z a b t a m r ö v i d r e , m e r t m i n t abból l á t h a t ó a t á r g y g y a l b e h a t ó b b a n a k a r v á n fogl a l k o z n i , akkor csakis a nézetem szerint oly fontos észlelést akartam közzé tenni; terjedelmesen tehát igaz nem indokoltam, de még is nem egyedül a „kimynyü kéntelenítésre" alapítottam az üxysulfociirbaminsavas ammon ké})letét, a mint azt Claus ur hinni látszik. Figyelmesebb átolvasásnál ugyanis más indokokat is lehet abban találni, melyeket most jobban ki fogok emelni, egyszersmind (ily új kísérleti adattal megtoldani, melylyel ugy hiszem Olaus urat is meg fogom nyugtatni. Először azonban még (Jlaus ur egy állítására akarnék reílectálni. Azt mondja ugyanis „Mir seheint der u m g e k e h r t e Schluss zii ( i u n s t e u der l e t z t e r e n F o r m e l 50 gerechtfertigt; wie amid
í-'jVy/
beim
Entschwefeln
mindestens ebenSulfoharnstofl'
in
Cyan
g'eht unsere Verbindung ín N VS 0
N^
über.
NHi
A felhozott })élda, a sulfohugyany kéntelenítése éppen nincs szerencsésen választva, mint e l l e n b i z o n y i t é k n a k s e m m i ért é k e s i n c s , én ugyanis értekezésemben a legtávolabbról sem áhítottam, hogy kéntartalmú vegyületekből a d u p l á n kapcsolt kén e g y á l t a l á b a n n e m v o l n a , gyakran talán könynyen is, eltávolítható; hisz nem is volna bajos még más ily példákat felsorolni, De egész általában véve a sulfohugyany szöveti alkatára és vegyi jellegére anynyira különbözik az oxysulfocarbamínsavas ammoniumtól, hogy azt evvel ez esetben bizonyára csak öszszehasonlítás végett is fölhozni vagy általában attól analóg viselkedés jniatt hasonló alkatot várni nem lehet. Az indokok, melyek folytán az oxysulfocarbamínsavas ammoNH, niumnak e ké[iletet adtam CO a hol tehát a kén a szénenynvel SH^X egy vegyérték által van kapcsolva, mely indokok mondom múltkori értekezésemben különösen kiemelve nem voltak, a következők. Az oxysultbcarbaminsavas ammónium nedvesség hozzá járultával már közönséges hőniérséknél is a levegőn vagy aether alatt i g e n k ö n y n y e n megsárgul s képződik k é n a m m ó n i u m .
EME
98 Ezen tény önként következik képletemből, mert NH. CO\SH,N + HHO
NH^ =
H^NSH
-f GO
0H
mig a másik képletnél a sulfohugyany példájára igy NH^ ^ CS -f J í j o = -ŐIW
NH, CO + OH,N
HS
vagy a mi talán ennél inkább valószínű a COS viszsza képződésének kellene történni, mely aztán víz ós amoniákkal kén ammont adna. Salomon vizsgálatai szerént (Jotirn. f . pr. Ch) a mi vegyületünkhöz inkább hasonlítható Xenthogensav származékok közül csak is a duplán kapcsolt S tartalmazók adnak rhodan ammont. Kretzschmar (Journf. pract. Ch. Bd. 7 S. 476) szerint az oxysulfocarbaminsavas ammónium még zárt üvegcsővekben is hevítve nyomait sem adja a rhodan ammonnak. Az oxysulfocarb. ammon aleoholicus oldatából a levegőn állva kén válik ki jegeezekben. Az ehhez minden tekintetben oly közel álló sulfocarbaminsavas ammon, melynek szöveti képlete fölött NH^ CS SH^N
alig foroghat fön kétség,
tökéletesen
analóg
viselkedést
mutat, aleoholicus oldatából kén válik ki s viszszamarad egy rhodan ammon. Alig lehet kétséges, hogy mindkét esetben az egyszer kapcsolt — S — H^N (szénenyhez) válik ki. A z utóbbi esetben viszszamaradt rhodan ammonból könynyü úton a kén nem távolítható el. Ugyan ez mutatkozik a sulfocarbaminsavas káliumnál is, a hol szintén csak az egyik kén parány távolítható el könynyen. Bender COS és aleoholicus kali által nyert egy sót rnonosulfo szónsavas aethyl káliumot, melynek ő a következő alkatot adja 06' H CO
ciTT ^ ezen só a következő aethert adja CO ^^ SClk. Ezen indokokat tartalmazta említett értekezésem, ha bár fönemlitett okból nem is különösen kiemelve. Átlátom ezek általános elfogadása, a mint ezt különben Claus ur megjegyzése is bizonyítja, többé kevésbbé a subjectív fölfogástól függ. De azonnal megjegyzem, hogy nem csupán ezen indokok által éreztem magam följogosítva az oxysulíbcarbaminsavas ammónium szöveti alkata fölött oly határozottan nyilatkozni. Egy kémhatás az, melyet három éve már hogy észleltem, de nem akartam különböző okokból közzé tenni. Most azonban közzé teszem.
EME 99
Az oxysulfocarbaminsavas ammon brom aethyllel beforrasztott iivegcsővekben vagy csak jól elzárt üvegekben is vízfürdőben hevitve, átalalakulást szenved A szerint a mint jnár mosi, az, az általam állított alkattal NH^ CO SH,N
NH^ vagy az általam elvetettel CS OH\N
bír az ammonsó,
két különböző vegyületnek kell létre jőni. Es pedig az első esetben a következő egyenlet értelmében: S'NH,
...
+
RR
C^TÍ, =
CO
-F- H.NBR
(\H, =
NH, CS 4- H^NBR. OC^H,
a második esetben NH, 0 MR^FBF ^
Az első oxysulfocarbaminsavas aethyl Salomon által fedeztetett föl Carbonyl suli', aethyl amin névvel jelöltetett meg, alkata fölött, legalább ez ideig semmi kétség sem Ibroghat fön. A második oxysulfocarbaminsavas aethyl, a régóta ismeretes xanthogen-amid. alkata szinten, legalább ez idő szerint általánosan el vau fogadva. Az általam oxysultöcaibaminsavas ammoniumból nyert test tulajdonságaiban tökéletesen megegyezik a Salomon által felfedezettel, a mint az a következőkből kitűnik. Az általam nyert oxysulfocarbaminsavas aethyl vizben oldhailan. alcoholban oldható o l v a d á s p o n t j a lOS^-nál van. Salomon 107"—109" k ö z ö t t t a l á l t a a X a n t h o g e n a m i d é 38". Kénsavas rézzel a forralásnál is vállozatlanul sárgás csapadék jön létre, a Xanthogen amidnál megfeketedik, légenysavas ezüsttel állandó fehér csapadék jön létre a Xantbogen |amidnál megfeketedik. Kiganychlorid fehér csapadékot hoz létre, mely lorralásnál sem feketedik, a Xanthogen araidé megfeketedik. Ez(!n kísérleti tények folytán tehát teljes joggal állítom ismét, hogy az ox'vsulfocarbamínsavas ammonban a kén parány nem kettős csak egyszerű kapcsolatban áll a szénenyel, azaz hogy annak kéj)lete
Nlf., CO SNJÍ^.
és e szelént az ebből
nyert
cvausavas
am-
tnon ké|ilete C'OiV N l f ^ Szeretném reményleiií. ha (Maiis ur is megnyugvást találna ezen adataimban, mindenesetre állítom kísérleteimből, hogy „megfordított követkczt(!l.ése•• s e m m i e s e t r e s e m o l y j o g o s u l t , mint az enyém, és hogy ezen esetben a sulfohugyany kéntelenítése bizonyító erővel nem bír.
EME
100 VI. Azo vegyületek képződéséről.
Az azo vegyületek és származékainak szöveti alkatára nézve ez idő szerint általánosan el van fogadva, hogy azokban a kéf légeny parány egymással directe két vagy néha egy vegyérték által van öszszekapesoiva _
=
IV -
- N -
N
CY/,.
Az eddig ismert képződési módok szerint a két légeny parány kél külön tömecs öszszeillesztéséből származik, igy pl.
vagy Glaser észlelése szerint cy/3
JV J Í , NH,
!
N
I
Cgi/^ iV
+ 0., 1=
+2H,0.
Magokra az azo vegyületek alkatára nézve sem volna lényegtelen, ha sikerülne bebizonyítani e g y és u g y a n a z o n t ö m e c s b e n levő két légeny parányt lehet e azo kapcsolatba hozni. E czélra különösen alkalmasnak látszott előttem az anilinnek két vegyértékű savakkal képződő anilidjeit tanulmányozni. Első vonalban a NHC.H, NHCSH,,
NÍW.H, ^^ NHC^H^
CO CO —
NHC.IL, NHC^H^
látszanak alkalmasnak annak vizsgálatára vájjon' a különben is könynyen élenyithető nem aromaticus parány csoportok CO, CS, C ^ O ^ . nem volnának-e elégethetők, hogy igy hydrazo, illetőleg sokkal valószínűbben. Azo ós azoxy vegyületek jö,jjenek létre. Az először alkalmazott élenyítő szerek mint CRO^ ós KMNO„ nem vezettek czélra a mennyiben a bomlás mint alább röviden felfogom említeni más értelemben megy végbe. Czélt értem azonban a légenysav behatása által. Tömény füstölgő légenysav igen erélyesen támadja meg a diphenyl sulíbhugyanyt, ha ez utóbbiból elegendő menynyiségű légenysavhoz egy bizonyos menynyiséget adunk a nyert folyadékot aztán sok hideg vízbe öntjük, nagy menynyiségű sárga tömeg válik ki. Éz megszárítva először erős borszeszszel kezeltetik, ebben jelentékeny része feloldodik. jnely oldott részből azonban mind ez ideig jól jegeczedő testet nem kaptam; a borszeszeszben nem vagy csak igen nehezen oldható rész azonban, tömény légenysavval melegítve könynyen feloldodik s abból állás után apró jegeezekben válik ki. Így sárga színű apró jegeczekből álló testet képez. Elemzési eredményekből ez nem más mint T e t r a nitro a z o s y b e n z o l . C^^H^ N^O.
101EME Talált
C = H = jV =
39,10 2,21 22,fíO
számolt
C = H = N =
39,77 1.65 22,23.
Ezen vegyületet- valamint a képződő mellékterményeket tüzetesebb vizsgálat alá fogom venni. Az eddig alkalmazott két élenyítő szer 6VO3 és K M n O ^ által a diphenylsulfohugyany elbomlik phenyl mustár olajra és diphenylhugyanyra. A tömény kénsav behatását szintén különös gonddal kívánnám tanulmányozni. Hoftman és mások szerint ugyanis ezen anilidek mind CgZ/j ( X I L , ) S O 3 H adnak; ha azonban a behatás hasonlóan menne végbe, mint a légenysavnál ugy itt inkább az előbbi test isomerjének az oly kevéssé ismert C^H^N HS O^íf-n&k kellene képződni.
Közel álló és nem érdektelen kísérlet ezen két vegyértékű savak monoplienyl vegyületeit is ily irányban vizsgálni, vájjon nem lehetne e diazo vegyületeket ily módon előállítani. NH A ^ ' ^ f ^ j f c //. tudvalevőleg könynyen így
a
NJJ CO \ j](j""-'íy
tudomásom
előállítható,
szerint
eddigelé
de
nem
csak is
cyan vegyületek segélyével állíttatott elő. Szükséges volt e czélra teliát a testet könyü utón nagyobb meuynyiségben előállitani. Sikerült ez a következők tekintetbevételével. Bayer szerint anilin és liugyany a következő egyenlet értelniébzn öszszehozva diphenyl liugyanyt ad NH,
^
CJf.NlI,
NHÜ,]Í,
valószínű, hogy fél anynyi anílinnal igy meg végbe a vegy folyamat +
NH,
=
(;o
+
Tényleg anilin és hugyany ily menynyiségben zárt csővekben hevítve átalakul monophenyl hugyanynyá. mit az igy nyert test elemzési eredményeiből állítom. Légenysav Í)ehatása által e testre az előbbi nítro vegyülettől egészen eltérő je.geczedett nítro testet kaptam, melyet azonban a tanév bezárása miatt nem vizsgálhattam, s e szerint íiszszetételéről nem is akarok nézetet nyilvánítani. Ezen sorok által leginkább háborítatlan dolgozást akainék magamnak biztosítani.
EME
102 0 Jelentés az ásvány-fóldtani osztályról. Tisztelt
közgyűlés!
Van szerencsém az erdélyi luuzeum-egylet ásvány-földtani gyűjteményeinek állapotáról és mult évi gyarapodásáról jelentést tenni. Az elmiilt évben a gyűjteményeknek rendezése továJib folyt. Az ásványtárban a középső szekrényekben kiállított kisebb ásványgyűjtomény rendezése befejeztetett s az egyes ásványpéldányoknak megváltozott helyei az alapleltárban egyszerű jegyek által megjelöltettek, mi által a helyváltoztatás daczára azonnal biztosan reájuk akadhatni. A fali szeki'ónyckben felállított nagyobb ásványűjtemény, tartalmának minőségét illetőleg a szerényebb tudományos követelménynek sem felel már meg, s ezenkívül kiállítása is czélszerűtlen és dísztelen, ugy, hogy kiogészítósét és új rendezését tovább halasztani lehetetlen. A midőn ezt a t. közgyűlésnek különös ügyeimébe ajáulaiii bátor vagyok, reménylem, hogy magáévá teendi a t. választmánynak később előveendő indítványát, mely ezen gyűjtemény kiegészítését és már rég óhajtott átalakulását czélozza. A kiállított általános őslénytani gyűjtemény, mely régi berendezése mellett a t-mításra igen alkalmatlan volt, fele részben szintén újra rendeztetett. Hasonlóképpen megkezdettük a fiókokban elszórtan heverő nagy számú kövületeknek meghatározását és tmlományos elvekszerinti elrendezését is. A gyűjteményben elszórtan heverő ősemlős maradványok renilezése és kiállítása szintén megkezdve lett; egyelőie őszszeirtam minden erre vonatkozó adatot, melyek is az egylet évkönyvének legujabhi számában vannak közzétéve. A gyűjtemények szaporodása a lefolyt évben a következő; 1. A j á n d é k o z á s
utján.
l)r. M o s el Antal bányatanácsos úrtól ;> dr. kősó Pai'ajdról és Tordáról. T o r m a K á r o l y úrtól: 20 darab ásvány Kapnikbányáról, l(j darab ásvány és kőzet Erdély különböző helyeiről, 20 darab kövület a csicsó-hagjmási patakból, 5 darab Ursus spelaeus-csont BatizPolyánról, 200 db. puhánykövűlet Jjapngyról. A z u r v ö l g y i m. k. bányahivataltól 1 db. aragonit díszpéldány és ;> dl), aragonit letörött egyes kristály ürvölgyről: 2. C s e r e
utján.
A m. k. f ö l d t a n i i n t é z e t t ő l : 177 számból és legalább f ) 0 0 darabból álló őslénytani gyűjtemény a közéi)magyarorsziigi hegységből. Ezen nagybecsű gyűjteményért a muzenmegylet gyűjteuiényének feles példányaiból öszszesen 77 számból és 3 0 0 darabból álló köv ü l e t g y ű j t e u i é n y (Kolozsvár vidékéről) küldetett fel viszonzásul.
EME 103 3. V é t e l
utján.
2 db. gyönyörű Nagyágit és 3 db. gyönyörű Sylvanit Nagyágról. 4. Az egylet t. választmányának megbízásából az egylet anyagi támogatásával, a Kolozsvár vidékén alólirott által eszközölt gyűjtésnek eredménye: 300 drb kőzet és kövület, nagyobbrészt Kolozsvár vidékéről; mely anyagnak beható átvizsgálása után a tett kirándulások tudományos eredményéről részletes jelentés később fog benyujtatni. Végül ki kell emelnem még, hogy a mult nyáron több szakértő látogatója volt gyűjteményünknek, kik között von Rath bonni tanár két napon át volt elfoglalva Erdély vulkáni kőzeteinek áttekintésével s nagy elismeréssel nyilatkozott az Erdélyre vonatkozó földtani gyűjtemény gazdagságáról; tanulságos és csinos fölállításáról. Ezzel kapcsolatban van szerencsém Dr. Herbich Ferencz őrseged urnák következő jelentését is fölolvasni: „A mult évben a földtani teremben tovább folytatám a rendezést ós uj tárgyaknak fölállítását. Öszszesen öt szekrényben 600-nál több darab kőzet és kövület lön kiállítva. A mult nyáron a toroczkói hegységben végezvén a földtani kutatásokat, annak kőzeteiből egy teljes gyűjteményt állítottam öszsze, mely egy szekrényt elfoglal. Az Erdővidék lignittartalmu cougeriarótegeiből uj kövületekkel szaporíttatott a gyűjtemény. Ki kell emelnem, hogy a muzeumegylet az orvosok és természetvizsgálók nmlt óvi nagygyűlése alkalmával keleti Erdélyre vonatkozó kőzet- és kövúlet-gyüjteményt állított ki Élőpatakon. .V háromszéki medenczének édes és félsósvizi faunája Neumayrtől és általam kidolgoztatván, 14 uj faj lett fölállítva. A dolgozat a bécsi CS. kir. bir. földtani intézet mult évi évkönyvében jelent meg, s benne különösen ki vin emelve, hogy a leirt kövületeknek öszszes fredeti példányai az erdélyi inuzeumban találhatók. Ezeknek feles példányaiért a muzeumegylet cserébeu Horvátországból, üalmátiából, a görög szigetekről és Kis-.\zsiából való éilesvizi kövült puhányokat fog kapui, A mult évben keleti Erdélynek jura és liáskövületeit is kikészítvén és meghatározván, jelenleg vagyok azoknak leírásával és rajzolásával elfoglalva." Dr. Ecch Antii, mint a muzeum-egyleti ásváiiy- és f ő U t a n i ííyfljlemény foüre.
}i) Jelentés a régiség- és éremtárról. Tisztelt
k 0z g yü lés!
Mai jelentésemet ismét annak az örvendetes ténynek előadásán kezdhetem: hogy régiség- és éremtárunk a lefolyt 1875 évben is tetemesen gyarapodott. Gyarapodott pedig 22 adomány és 1 vásárlás
104
EME
után 287 darab régiséggel, 2 1 4 ezüst, 26 rézércmmel és 13 darab más anyagból készült pénzjegygyei i's fénierrel. De gyarapodott még más tekintetben is,' a menynyiben még igen számos és érdekes darab vált gyűjteményünk tulajdonává, a mely azonban az alább l'elfejtendő körülmények miatt még nincsen tényleg beszolgáltatva. A mi a régiségtár gyarapodását illeti, általában ki lehet mondani, hogy nagyon kevés és ritka kivétellel, minden egyes tárgy magában érdekes. Hiszen nem lehet képzelni oly apró, oly keveset mutató régi tárgyat, a mely a valódi végésznek valami érdekes adatot ne tudna elmondani. De a lefolyt évben ide begyűlt tárgyak közt egynehány olyan is van, a mely a szó teljes értelmében, mint egyfs darab is tekintélyes és érdekes voltával diszére válik gyűjteményünknek; mint ilyenek különösen k i t ű n ő k : liethlen Katalin í'ejedplemnö eredeti pecsétnyomója lC98-ból, gr. Bethlen András adománya; egy csontból készített lengyel marsaibot (pulawa), a melyen líadzivil Szaniszló Károly, Woroniec-zky Korybuth Dénes Miksa, Jablonowsky Demeter és Lubomirszky Márton lengyel vezérek nevei be vannak vésve, gr. Eszterházy István adománya; egy régi kis vas-ágyu, Andrásofszky helybeli harangöntö adománya; egy renkivül szép bronzkori cserépkanta, a rákosi kőszénbánya-társulat adománya; az az elefánti;sontnyelfi ezüst- díszbuzogány, a melyet a horvát nemzet néhai gr. fíaller Ferencznek adott, a mikor bánná lett, gr. Mikó Imre ö nmlga adománya, és végre nem hagyhatom említés nélkül f'áradhatlan gyűjtőnket, Torma Károlyt, a ki egyszerre 262 darab vegyes régiséget szállított be, a melyek közt a történelemclöttiek szám és minőség szerint különösen kitűnők. Általában, a mióta a figyelem ez őstörténeti maradványokra irányult, a mi gyüjtemenyűnkben is szaporodik az őskori érdekes régiségek száma és ha lesz mód, hogy e folyó év nyarán az anthropologiai congressus alkalmából liudapesten rendezendő tárlaton mi is megjelenjünk, igen tekintélyes és válogatott darabokból álló kiállítmánynyal fogunk hozzájárulhatni. Az éremtár gyarapodása számszerint fölülmúlja ugyan a régiségtárt, de érdekességre nézve meszsze elmaradt tőle; ha kiveszszűk a leydeni egyetemi emlékérmét (bronz), a tudomány akadémiától beküldött Czuezor Fogarasy (ezüst) fémért, a csernovitzi egyetem megnyitására vert (britaniai fém) fémért, egy franczia (brojiz) gúnyfémert, a melyet br. Bánífy Zoltántól kaptunk, a nagy számmal begyült pénzek közt nem igen akadt olyan, a mely gyűjteményünkben még nem volt meg, és még az a 75 gyönyörű darabból álló római (ezüst) pénzgyüjtemény, a melyet Torma Károly a Csícsó-Kereszturon eszközölt ásatás leleteiből béküldött, csak anynyiból szaporítja gyiíjteményűnket, hogy a meglevő kopott példányokat e szép és ép példányokkal kicserélhetjük. tíyüjteményeink egyébiránt rendben vannak. Jlinthogy azonban az 1864-ben elkészült eredeti leltárak a folytonos szaporodás további beiktatására már nem alkalmasak, mert a mindig hozzácsatolt toldalék által a rendszeresség veszett el, e folyó év nyarán beáll a merőben líj leltárak készítésének szükségessége.
EME
105
A múlt évben az igazgató választmány egy uj eljárást kézdeménpzett írem- és régiségtánink gyarapítása érdekében, a mely reloélhetöleg a legszebb eredményekre fog vezetni. Az az évi átalány, a melyet e gyűjtemény gyarapítására fordítUatunk, noha elégséges volna egy kezdetleges állapotban levő gyűjteménynek, a Diely még olcsí'i apróságokat vásárol, a mi gyűjteményiink jelen állapotában vásárlásokra igen csekély. Nem is beszélve bel- és műbecs által kitűnő oly régiségekről, a melyek közt egyetlen egy darab ára, nem százakra, hanem ezerekre megyen, és a melyekhez csak oly gazdag muzeumok szólhatnak, a milyen a british muzeum, vagy olyanok, a melyek számára egy gazdag és bőkezű kormány vásárol, mint a milyen a berlini muzeiim; még egyes ritkább érmeknek is akkora a? ára, hogy egész átalányunkkal alig tudnánk egy év alatt három, négy darabot megszerezni, anynyival is inkább, mivel e téren magán gyűjtök és utazó ügynökök nagy számban versenyeznek velünk. Ezt tekintetbe véve elhatározta az igazgató választmány, hogy az öszszeg tetemes részét évenként ása+úsokra fogja fordítani. A lefolyt évben ily ásatások történtek Csicsó-Keresztur határán az ott levő római telep helyén Torma Károly alelnökünk szakértő és buz gó vezetése és felügyelete alatt, és a Bardóczi határon Erdővidékén az én felügyeletem alatt. Torma eredményei fölülmúlták a reményt; egy egész kis muzeumot alkotó sora az érdekes tárgyaknak került ki egy fürdőház és egy más ismeretlen rendeltetésű terjedelmes épület kitárt alapfalai közül. Ezek azok a tárgyak, a melyek már a muzeum tulajdonai, de még nincsenek bészolgáltatva, mivel Torma ur fentartotta magának a jogot, hogy egy részletes monographiában ő maga ismertesse. Az én eredményeim nagyon csekélyek. A pogánysirok, a melyeket felásattam, már ki voltak kutatva és feltúrva. Igen későre jutottunk annak a tudomására, hogy ott effélék léteznek. Noha tehát az ily ásatások eredményei egyátalában nem számíthatók ki, itt nálunk napról-napra anynyi uj leihelynek jövünk nyomába, hogy hasznosabban nem költhetjük el a régiségtár gyarapítására szánt pénzt, mint ha mentől több helyt itt kutató ásatásokat rendezünk. Meg kell még említenem, hogy dr. Koch Antal barátom évkönyvünk legközelebb megjelent füzetében szakszerűen ismertette a gyűjteményünkben levő kőszerszámokat. Ezért annál nagyobb köszönettel tartozunk, mivel e tárgyak tudományos felhasználásában főfontosságii a közetanyagok meghatározása Ez a t. közgyűlés, a mit régiség- és
éremtárunkról
jelenteni
jelenlegi kötelességem volt. riiiif.
EME
106
Az erdélyi muzeum gyűjteményei számára í. év Április és Május hónapjaiban beérkezett adományok: 1. K ö n y v e k és k é z i r a t o k : A ))écsi es. tud. Akadémiától, nyomtatványaiból 5 kötet és S füz. — ^ kolozsvári ev. ref. főtanodától, A kolozsvári ev. ref. főtanoda története. Kolozsvár. 1876. — Kozma Ferencztől, Kozma Gergely életirata, Kolozsvár. 1876. —- Finály Henriktől 8 fűz. — Gyulai István aradi nyomdájától á nyomt. — A s.-pataki főisk. nyomdájától 2 nyomt. — Hoiymosi Károlytól, egy lő72-beli oklevél (kőnyomatu hasonmás). A londoni kir. tud. társaságtól ,.Philosophieal Transactions" 1874—1875, 2 köt. és „Proceedings" 1874—1875, 13 füz. — A göttingeni tud. társaságtól „Nachrichten aus dem J . 1S75" (íöttingeii 1875. — A brandenburgi botanisch. Vcrein"-tól „Verhandlungen" X V I I . -lahrg. Berlin 1875. — A germán muzeumtól. Anzeiger für Kundé deut-scher V'orzeit 17 köt. Nürnberg 1 8 7 5 . — A magyar tud. Akadémiától Monumenta Hung. historic. I. oszt. okmánytárak X V I köt. és Kákéczy Ferencz emlékirata. Bndapest, 1875. — A budapesti m. k. egyetemtől: ,.a budapesti m. k. egyetem könyvtárának czimjegyzéke" 1. kézi-könyvtár, Budapest 1876. A m. k." földtani intézettől ,.Évkönyvek" I V köt. 3 füzet. Budapest, 1876. — A budapesti kereskedelmi és iparkamarától, „Jelentése"' l874-re. Budapest 1876. — A szebeni Verein für siebenb. Laudeskunde-tól, Fabricius. Urkundenbuch zur Geschichte des Kizsder Kapitels, Hermannstadt, 1876. — A szász nemzeti üniversitástól, Verhandlungsprotocolle voni 22. Nov. bis 18. Dec. 1875. Hermannstadt, 1876. — A Keresztény magvető szerkesztőségétől „Keresztény Magvető" X I . évf. 2. füz. Kolozsvár, 1876. — Lugosi Józseftől, ü és új kalendáriom. Kolozsvárit, 1628, 16 r. (töredék). — Finály Henriktől, „Magyar Könyvesház", Budapest. 1876. 7. füz. — Herbich Ferencztől, Die Süsswasserablagerungen ini ÍSüdöstlichen Siebenbürgen, Wien, 1876. — Herz J . budapesti nyomdájától, 1 iiyomtatv. — tilyulai Isván aradi nyomdájától, 1 nyonitatv. — Eéthy Lipót aradi nyomdájától 1 nyomtatv. — A gyula-fehérvári Lyceum nyomdájától 1 nyomtatv. — A m.-vásarhelyi ref. főiskola nyomdájától 1 nyomtatv. — Gött János és Henrik brassói nyomdájától: Trausch, Schriftstellerlexicon lür siebenb. Deutsche 3-ter Bd Kroustadt, 1875. — Kelemen Lászlótól 1 drb ered. oklevél és 17 drb másolat. 11. R é g i s é g e k és é r m e k : Id. gr. Bethlen Ferencz hagyatékából 39 bronz, 3 cserép, 3 kő régiség. — B. Wesselényi Ferencznétül 1 nagy rézcsákány, Ugruczról. — Reitter Györgytől 1 ez. pénz, 2 régiség, Kolozsvárról. — A leydeni éremtártól (cserébe) 28 ez., 43 réz" érem. Legközelebbi számunk September l-ón fog mehjelenni, Ny. Stein J. in. kir. egyet, nyomd, az ev. ref. lítiin. l e t . Kolozsvárt.
