EME
1. sz.
IV. évfolyam.
1877.
ERDÉLYI MUZEUM AZ E R D . MUZEUM E G Y L E T IGAZG. V Á L A S Z T M Á N Y A M E G B Í Z Á S Á B Ó L SZERKESZTI
FINÁLY HENRIK, M. K. EGYET. TANÁR, A MUZ. EGYL. TITKÁRA, A M. TUD. AKAD. L. T.
Mégjelen havonként.
J a n u á r i u s . 1.
Ára évenként 1 frt 15 k r .
T a r t a l o m : Szerkesztői nyilatkozat. — A belhámrák. Genersicli. — Két gyakorlatilag fontos edényeltérés. Genersich. — A légnyomás változásainak befolyásáról az életjelenségekre. Butyka Dezső. — Meteorologiai észleletek. Butyka D.
M a i s z á m u n k k a l m e g k e z d j ü k p á l y a f u t á s u n k n e g y e d i k évfolyamát. Legyen szabad e pillanatban viszszatekintenünk arra, hogy h á r o m év a l a t t m i t m i v e l t ü n k , m i t l e n d í t e t t ü n k a z o n az ü g y e n , a melynek szolgálatába szegődtünk. H a S c h l e i d e n t a l p r a esett s z a v a i : „ A n d e r f e r t i g e n A r b e i t findet m a n nichts als P e h l e r " v a l a h a v o l t a k v a l a k i r e a l k a l m a z h a t ó k , s e n k i se érzi j o b b a n m i n t m i , h o g y r e á n k n a g y o n is t a l á l n a k . A t u d o m á n y o s i r o d a l o m t e r é n ez k ü l ö n b e n n e m is l e h e t m á s k é n t , és c s a k a l e g e l b i z a k o d o t t a b b s z e r é n y t e l e n s é g m o n d h a t j a el m a g á r ó l , h o g y t e l j e s e n m e g v a n e l é g e d v e a v v a l , a m i t t e t t , a m i t előállított. E z ö n e l é g ü l e t l e n s é g s z o n b a n n e m k i s vigaszt t a l á l a z o k n a k a k ö r ö k n e k az e l i s m e r é s é b e n , a m e l y e k b e s z e r é n y f o l y ó i r a t u n k el tudott t e r j e d n i , és a m e l y e k figyelemmel k i s é r t é k m u n k á l k o d á s u n k a t és e r e d m é n y e i t . L á t j u k , h o g y h a n e m is m i v e l t ü n k v i l á g r a szóló n a g y d o l g o k a t , d e c s a k t a l á l t eddigi k i a d v á n y a i n k b a n egyik m á s i k b e l - és k ü l f ö l d i s z a k t u d ó s figyelemre m é l t ó t , és ö r ö m m e l á l l a p í t j u k m e g a t é n y t , h o g y n e m e g y t u d o m á n y o s f o l y ó i r a t b a n és s z a k m u n k á b a n idézve l á t j u k az „ E r d é l y i M u z e u m o t " és az „erdélyi m u z e u m é v k ö n y v e i t . " Kész örömest i s m e r j ü k el, h o g y ez is n e m a m i é r d e m ü n k , h a n e m azoké a tisztelt ü g y f e l e k é , a k i k szívesek v o l t a k becses d o l g o z a t a i k k a l e l e v e n í t n i l a p u n k t a r t a l m á t . Szívből h á l á t m o n d u n k n e k i k , és r e m é l j ü k , e z u t á n se v o n j á k m e g t ő l ü n k n a g y r a becsült k ö z r e m ű k ö d é s ö k e t . R é s z ü n k r ő l i g y e k e z n i f o g u n k , h o g y ezt a n e m é t a p á r t f o g á s n a k m i n d i n k á b b m e g é r d e m e l j ü k . Másként állunk a nagy közönség pártfogásával. E tekint e t b e n n e m c s a k á t a l á n o s s á g b a n n y o m m i n k e t is az a r é s z v é t lenség, a mely nálunk a komolyan tudományos szakirodalom o s z t á l y r é s z e , h a n e m k ü l ö n k e d v e z ő t l e n k ö r ü l m é n y e k is n e h e z í t i k á l l á s u n k a t . L e g t á v o l a b b r ó l sincs s z á n d é k u n k itt p a n a s z t e m e l n i , v a g y v é d e k e z n i ; de m e g r a g a d j u k az a l k a l m a t e g y n e h á n y t é n y kimutatására.
EME L e g e l é b b is m e g v a l l j u k , h o g y n y o m m i n k e t a fővárosi váll a l a t o k v e r s e n y z é s e ; m é g p e d i g n e m avval, hogy t á n elhorgászs z á k e l ő f i z e t ő i n k e t , m é g a v v a l s e m a n y n y i r a , hogy szándékosan h a l l g a t n a k r ó l u n k , h a n e m főleg a v v a l , hogy e l v o n j á k tőlünk é p p e n a z o k n a k az e r ő k n e k n a g y r é s z é i , a m e l y e k k ö z r e m ű k ö désére számítva m e r t ü k megindítani vállalatunkat. H i j á b a ! Emberi dolog m é g a k o m o l y m u n k á b a n is a k ö n y n y e b b végit k e r e s n i a d o l o g n a k . S o k k a l k ö n y n y e b b pedig bizonyos h í r n é v r e és t e k i n t é l y r e v e r g ő d n i e g y m á r m e g e r ő s ö d ö t t , egy m á r t e t e m e s k i t e r j e d é s ű k ö r b e e l h a t o l t v á l l a l a t b a n való részvét és k ö z r e m ű k ö d é s ú t j á n , m i n t l e g j o b b t u d á s á t és erejét a r r a h a s z n á l n i fel, h o g y e g y s z e r é n y v i d é k i v á l l a l a t n a k t e k i n t é l y t szerezni és olvasó k ö r t h ó d í t n i s e g í t s ü n k . K i c s i n y b e n itt é p p e n avval a t ü n e m é n y n y e l t a l á l k o z u n k , a m e l y e t n a g y b a n is t u d o m á n y o s n e m z e t i irodalmunk körül észlelhetünk. A mikor e lap szerkesztője 1857-ben Párisban Rómer F l o r i s s a l e g y ü t t f e l k e r e s t e volt az o t t a n i r é g i s é g - és é r e m t á r őrét, C h a b o u i l l e t u r a t , az első i s m e r k e d é s t bevezető t á r s a l g á s folytáb a n C h a b o u i l l e t azt m o n d t a n e k ü n k : „ E n f i n , pourquoi voulez v o u s , q u e n o u s a p p r e n i o n s des l a n g u e s é t r a n g é r e s ? Voilá que v o u s v e n e z m e v i s i t e r , l ' u n de la H o n g r i e , l ' a u t r e de la T r a n s i l v a n i e , et vous m e p a r l e z f r a n c a i s , c o m m e le p r e m i e r venu P á r i s i é n ! " E n n e k az ú r n a k t e r m é s z e t e s e n t e l j e s e n i g a z a volt. D e ránk nézve nagy tanúság lappang e mondásban. H á l a a g o n d v i s e l é s n e k és s a j á t i g y e k e z e t ü n k n e k , a szakavatott tudósok m á r m a nem ritkaságok h a z á n k b a n . Alig van t u d o m á n y s z a k , a m e l y n e k nincs t e k i n t é l y e s k é p v i s e l ő j e k ö z t ü n k . Á m de mit t a p a s z t a l u n k ? H a s i k e r ü l m a g y a r t u d ó s n a k oly ered-, m é n y r e j u t n i , a m e l y számot tesz a s z a k t u d o m á n y b a n , fogja m a g á t , és k i a d j a n é m e t v a g y f r a n c z i a v a g y angol n y e l v e n , ha szinte, a m i m o s t a n s á g m é g i s g y a k o r i eset, e l é b b m a g y a r u l boc s á t o t t a is k ö z r e . A z t m o n d j a : „ J a j , m a g y a r u l h a z á n k o n kivül n e m i g e n t u d n a k ; h a t e h á t azt a k a r o m , h o g y külföldön is t u d j a n a k valamit tudományos m ű k ö d é s ü n k r ő l , kénytelen vagyok i d e g e n n y e l v e n i r n i . " D e hát aztán m é r t t a n u l j o n m e g külföldi e m b e r m a g y a r u l , h a m i m a g u n t t á v o l í t j u k el azt az egy o k o t , a m i é r t é r d e k é b e n l e h e t n e nyelvünk m e g t a n u l á s a ? F i a t applic a t i o : „ l í e m a d o m d o l g o z a t o m a t egy .vidéki l a p b a , m e r t e n n e k n i n c s o l v a s ó k ö r e . " D e m i é r t legyen, h a a l e g j e l e s e b b vidéki e r ő k a fővárosi s z a k k ö z l ö n y ö k b e küldik dolgozataikat ? P i l l a n a t r a , i g a z , e l é r i k azt a c z é l t , h o g y t ö b b olvasó e l e i b e k e r ü l a mű, d e m á s k é n t oly k ö z p o n t o s í t á s n a k d o l g o z n a k a k e z i r e , a m e l y u t ó v é g r e c s a k k á r o s a n h a t h a t a t u d o m á n y o s s á g r a , és a fővárosi i r o d a l m i k ö r ö k n e k oly monopolium s z i l á r d í t á s á r a n y ú j t a n a k seg é d k e z e t , a m e l y , h a v a l a m i k o r N é m e t o r s z á g o n t u d o t t volna lét e s ü l n i , soha a n é m e t t u d o m á n y fel n e m vergődött volna a r r a a m a g a s l a t r a , a m e l y e n most t ü n d ö k ö l .
EME A k i igaz b a r á t j a a t u d o m á n y n a k , a n n a k n é z e t ü n k s z e r i n t erkölcsi k ö t e l e s s é g e egész e r e j é v e l k ö z r e m ű k ö d n i a r r a , h o g y m e n t ő l t ö b b t e k i n t é l y e s t u d o m á n y o s k ö z p o n t a l a k u l j o n az országban. M e n t ü l h a m a r á b b s i k e r ü l ez, a n n á l több h a s z n á t f o g j a v e n ni a t u d o m á n y , sőt m a g o k a t u d o m á n y k é p v i s e l ő i is. C s a k ez az egyetlen, i g a z s á g o s és b e c s ü l e t e s m ó d , m e g t ö r n i a z t a czéhr e n d s z e r t , a m e l y ellen a n y n y i r a p a n a s z k o d n a k ; l e n d ü l e t e t a d n i a v i d é k i k ö n y v k e r e s k e d é s n e k és k i a d ó v á l l a l a t o k n a k , a m e l y e k az i r o d a l m i t e r m é k e k t e r m e l ő i és t e r j e s z t ő i , és v é g e t v e t n i v a l a h á r a a n n a k a b a b o n a s z e r u országos e l f o g u l t s á g n a k , a m e l y elutasít m i n d e n t , a m i n e k a c z í m l a p j á n n e m áll B u d a p e s t . E z anynyival nyugodtabb lelkiismerettel teljesíthető kötelesség, mivel a fővárosi központi m ű k ö d é s t ő l n e m von el s e m m i t , sőt k ö z b e v e t v e azt is t á m o g a t j a , m e r t m e n t ő l é l é n k e b b a t u d o m á n y o s forgalom országszerte, annál kedvezőbb viszszahatása van a központi irodalmi p r o d u c t i o r a ; m e n t ő l t ö b b e t és j o b b a t állít elé a v i d é k i iskola és s a j t ó , a n n á l t e r m é k e n y í t ő b b v e r s e n y t csinál a fővárosinak. A k ö z ö n s é g és a t u d o m á n y p e d i g k é t s z e r e s e n n y e r . A főnyeremény pedig a z , hogy megszűnik a tudományos erők a k ö z p o n t felé g r a v i t á l á s a , a n é l k ü l , h o g y a fővárosi j o b b a n dotált t u d o m á n y o s i n t é z e t e k vonzása g y e n g ü l n e . A m a g y a r t u d o m á n y o s a k a d é m i a , p é l d á u l , m i n d i g m e g fog m a r a d n i az ország legelsőbb r a n g ú t u d o m á n y o s t e s t ü l e t é n e k , sőt m é g c s a k a z u t á n v á l h a t i k elsővé, m i u t á n lesz, k i k közt l e g y e n első. A m í g e g y e dül áll az o r s z á g b a n , n e m n a g y é r d e m n e k i elsőnek lenni, m e r t hiszen e g y s z e r s m i n d utolsó is. A z é r t h a r a j t a k i v ü l m é g l e s z n e k t e k i n t é l y e s t u d o m á n y o s t e s t ü l e t e k az o r s z á g b a n , a m e l y e k t a g j á n a k l e n n i bel- és k ü l f ö l d ö n tisztesség l e s z , m é g m i n d i g k i t ü n t e t é s n e k fog m a r a d n i , h a ezek t a g j a i az a k a d é m i a t a g j a i soráb a j u t h a t n a k ; de m é g se lesz eleitől fogva m i n d j á r t m i n d e n előre t ö r e k v ő i f j ú t u d ó s n a k czélja az a k a d é m i a i t a g s á g , m a g a az a k a d é m i a is b i z t o s a b b a n f o g j a m e g v á l o g a t h a t n i a z o k a t , a k i k e t e k i t ü n t e t é s b e n részesítni k e l l . M i n d ez c s a k a r r a m u t a t , h o g y n e m v a g y u n k m é l t á n y t a l a n o k , hs azokat a tudományos erőket, a melyek eddig még n e m s z e r e n c s é l t e t t e k dolgozatokkal, a r r a k é r j ü k , h o g y j ö v ő r e n e k i c s i n y e l j é k e l a p u n k a t . N e m m o n d j u k a v i l á g é r t is, h o g y n a g y ; de b á t r a n m e r j ü k állítni, h o g y h a m i n d a z o k , a k i k K o l o z s v á r t hivatva vannak r á , felkeresik bár mi apró dolgozatokkal, nem c s a k olvasottá, h a n e m n a g y g y á is f o g j u k t e h e t n i . Más b a j o k r ó l , a m e l y e k k e l m é g n e k ü n k k ü z d e n ü n k k e l l , a l k a l m a s i d ő b e n m á s k o r f o g u n k szólni. Most m é g c s a k n é h á n y szót. Az er délyi m u z e u m - e g y l e t t i s z t e l t tagjainak l a p u n k ingyen j á r m i n t t a g i l l e t m é n y , m é g a m e l l e t te m e g j e l e n ő é v k ö n y v is illeti m e g , és c s u p á n a szótküldés költsége fedezésére kérünk egy egész
EME é v r e 2 0 k r t o. é. E z oly c s e k é l y s é g , a m e l y e t k ö n y n y e n m e g l e h e t a d n i , és a m e l y é r t m i n d e n esetre sok é r d e k e s o l v a s m á n y t nyujtunk. A z e g y l e t e n k i v ü l álló s z e m é l y e k l a p u n k e g y egész évfol y a m á r a , a m e l y l e g a l á b b is 10 n y o m t a t o t t ívből áll, előfizethetn e k 1 ft 15 k r r a l o. é. A z é v k ö n y v i f ű z e t e k e t e g y e n k é n t megs z e r e z h e t i k bolti áron. Az évkönyv ú j folyamából eddig megjelentek a következő fűzetek : I . sz. L a d á n y i G e d e o n . É s z r e v é t e l e k „ K r a i n e r „ D i e u r s p r ü n g l i c h e S t a a t s v e r f a s s u n g U n g a r n s " stb. czímű m u n k á j á r a . 17 1. n é m e t k i v o n a t t a l 40 kr; I I . sz. G e n e r s i c h A n t a l . J e l e n t é s a kolozsvár-kocsárdi vasú t v o n a l é p í t é s e k o r a m u n k á s o k n á l előfordult m e g b e t e g e d é s e k r ő l . 3 6 1. n é m . k i v . 8 t á b l á v a l 1 frt. — I I I . sz. S z a m o s i J á n o s . „ A classica philologia t ö r t é n e l m e h a z á n k b a n " c z í m ű m ű előzetes i s m e r t e t é s e . 11 1. n é m . k i v . 30 k r . I V . sz. Z. K n ö p f l e r G y u l a . N é h á n y földtani k i r á n d u l á s ' E r d é l y déli h a t á r h e g y s é g é b e . 9 1. n é m . k i v 30 kr. V . sz. K o c h A n t a l . E r d é l y ösemlős m a r a d v á n y a i és az ő s e m b e r r e v o n a t k o z ó leletei. 32 1. n é m . k i v o n a t t a l . . . 45 kr. V I . sz. P a r á d i K á l m á n . Szövet és f e j l ő d é s t a n i a d a t o k a t ö m l ő b e l ű ö r v é n y f é r g e k k ö r é b ő l . 2 4 l a p , n é m e t k i v o n a t t a l és 8 kőnyomatú táblával 80 kr. V I I . sz. S t e r n J á n o s . J e l e n t é s a kolozsvári m á n y - e g y e t e m b ő r - és b u j a s e n y v i k ó r o d á j á n a k működésénél. 44 l a p , német kivonattal
m. k i r . t u d o I S T ' / j tanévi 70 k r .
E z e d d i g m e g j e l e n t f ű z e t e k t e s z i k az ú j f o l y a m első k ö t e t é t . A l e g k ö z e l e b b m e g j e l e n e n d ő ú j f ü z e t lesz a m á s o d i k k ö t e t első f ü z e t e . K é r j ü k e d d i g i előfizetőinket, h o g y előfizetésöket m e g ú j í t n i , és a m e n y n y i r e l e h e t ú j előfizetőket szerezni s z í v e s k e d j e n e k . Az e r d é l y i m u z eu m - c gy 1e t i g a z g a t ó v á l a s z t m á n y a n a g y l e l k ű b ő k e z ű s é g e egészen a szerkeszt ő s é g r e n d e l k e z é s é r e b o c s á t o t t a az e l ő f i z e t é s b ő béjövő ösz szegeket. Mentől t ö b b előfizető, anná t ö b b r e t e r j e s z k e d h e t ü n k , és i g y a p á r t o l á s a pártolóknak válik hasznukra. B á r m e g s e g í t n e a n y n y i r a az a n y a g i és szellemi p á r t o l á s h o g y l a p u n k a jövő é v e n k e z d v e h e t i l a p p á változhassék.
EME A belhámrák ( D a s E n d o t h e l c a r c i n o m . ( D r . RICHÁRD SCHULZ, A r e h i v der H e i l k i m d o , X V I I . évf. 1 füz. 1 — 3 5 11.) Legelőször K c c Ic 1 i n g lui u s e n egy szomüri dag leírásánál azon gyanút fejezte ki (1864 ), miszerint a sajátságosan alkotott cancroidi;sapok a nyirkedények gyökeinek felelvén meg és netalán a nyirkgyökök belliámának szaporodásából jönének létre. K ö s t e r 1869-l3en azon általánosságban el nem fogadható rákelméletet állitá f e l , mely szerint valamenynyi rák a nyirkedények belhámából indulna ki. Az első, ki a nyirkbelhám szaporodásábel létrejövő dagot a többi dagoktól különválasztotta G o l g i volt, midőn 1869-ben 2 psammomesetnél odanyilatkozott, hogy ezen dolgok, valamint a C o r n i l és K a n v i e r t ó l sarcomé angiolitique , L eb é r t t ő l tumeurs fibroplastiques ou sarcomateuses-eknek neveztettek, endothelioma névvel jelölendők s ezen idő óta több szerző oly dagokat irt le, melyeknek kiindulási pontjául a nyiikbelhám ki lett mutatva. így Pagénstec h e r , N e u m a n n , M i c h e l , B i z o z z e r o , továbbá T i l l m a n n s és E p p i n g e r , utóbbinak esetében a lágy burkon lévő dag a pleurán, tüdőben, szívburkon másodlagos kivirágzást okozott. Az endothelrák elnevezést azonban legelőször W a g n e r használta kézikönyvének 6-ik kiadásában , hol is 2 kétségtelen esetet hozott elő, melyekre nézve a rajzok T h i e r f e l d e r atlasában (4-ik füz., 22-ik tábla) láthatók. Ide tartoznának még a S c h r ö d e r és S c h o t e l i u s által leirt rákesetek is. Szerző a W a g n e r által felemlített 2 esetet, valamint egy újat ir le. — Az első mellhártya-izzadmánynyal járó pleurarák volt BS W a g n e r munkájában Arch. d. Heilk. XI. k. 509 és kk. 11. van leírva. A fali mellhártya mindenütt 2 — 3 - s z o r r a megvastagodott, többnyire egyenetlen és túltengett izomzatú húgyhólyaghoz hasonló. A bemélyedések fehéres vagy fehér-vöröses puha tömeggel kitöltvék. A zsigeri mellékhártyán néhány megvastagodás. A megvastagodott mellhártya látszólag edényszegény, de belövellés ntán igen edénydús, és a felülettel párhúzamosan futó , durva szálú kötszövetből á l l ; a mely rostok közt különböző rések mutatkoztak , hámszerű sejtekkel betöltve. Ezen rések határai igen élesek. Közelebbi vizsgálatoknál megváltozott nyirkedényeknek bizonyultak be s lefutásukban ezekhez egészen hasonlók, csakhogy tágabbak. Némelyek közülök szabadon a felületen nyilnak. Hámjuk a mellékhártya felületén lévöliez egészen hasonló, csakhogy amott a hám többnyire egyszerű legfelebb kettős, a nyirkedényekben pedig mindig 2 — 4 rétegű volt. A mellhártya felületén hengerhámok is mutatkoztak. A W a g n ' e r által felemlített 2-dik esetet szerző közelebbről írja le. 35 éves férfi, kinek anyja rákban elhalt pleuritis közönséges tünetei közt megbetegedett, a fájdalmuk néhány hét múlva megszűntek ugyan, de nehéz légzés viszszamaradt s az egyén koronkint fokozódó dyspnoé miatt újra meg újra betegedett. Jelentkezésénél 17 hó múlva baloldalt a 3-ik bordától lefelé tompúlatot találtak, a hang-
e
EME
rezgés nem volt egészen megszűntetve. A bal hónaljban cseresznye nagyságú és lejebb még két mogyorónyi eltolható csomó. Ekkor dyspnoeban s időnkint fájdalmakban szenvedett; de láza nem volt. — A fokozódó nehéz légzés miatt mintegy 3 hét múlva meghalt. A bal tüdő öszsze volt nyomva, mellékhártyája 4 mm. vastag, inas, tömött volt; a fali lemez és rekeszrészlet egész 1'5 m.-nyire megvastagodott; fehéres, rostos szövetből állott. A mellür többi része lemezes, morzsalékony, barna, vörös és sárgás rostonya lerakódmánynyal volt kitöltve, egyes kisebb savót tartalmazó űrökkel. Maga a rekesz merev, 3 — 4 c m . vastag. A jobb oldali mellhártyán és a jobb tüdőben szám o s fehér rákcsomócska s a szívburkon is néhány apró csomó, mint milyenek a rekesz alsó felületén s a hashártyán is találtattak. Azon kivűl volt még néháiiy másodlagos csomó a májban s a hát-izoml a t b a n . A hónaljmirigyek duzzadtak voltak. A megvastagodott fali mellhártyának a mellűr felé eső rétegében gyenge rostonyanemezben elhelyezett számos hajszáledények találtattak, belhámboritéka eltűnt. — A mélyebb rétegek a mellhártyarétegekkel egyközösen f u t ó , sűrűn s z ő t t , merev, fénylő kötszöveti rostokból állanak, hosszú orsódad sejtekkel és e szövetben számos s részint kerek, részint hosszúkás vagy laposdad, szétágazó és egymással közlekedő , élesen határolt rések mutatkoztak, melyek nagy magvú hámszerű sejtekkel majd egészen kitöltvék, majd csak három vagy többszörös sejtsorral bélelvék, — a fenmaradó ű r , sárgás megalvadt tömeggel be van töltve. Hajszáledények csak meglehetős gyér menynyiségben vannak. — A még mélyebb rétegekben a hason szerkezetű alapszövetben elhelyezett különböző_irányú és alakú belhámrések sejtjei többé-kevésbbé köbalakúak ós a pleura felületétől legtávolabb fekvő 4-dik rétegben már számtalan tág edényekhez h a sonló vagy rendetlen, szétágazó s egymással közlekedő űrök vannak, úgy hogy az alapszövetnek csak csekély része gerendezet alakjában marad viszsza s az űrök alveolusok benyomását teszik. Az utóbbiakb a n lévő több rétegű sejtek közül a központiabbak gyakran hengerhámalakot vesznek fel, míg az alveolusok közvetlen környékében lévő stromában egyszersmind apró kerek sejtek burjánozásai észleltettek. A fali mellhártyában lévő ürök, a mellhártya nyirkedény részeinek felelnek meg s a bennük lévő epitheloid-sejtek a nyirkedénybelhámból burjánoznak. Ismeretes dolog, hogy közvetlenül a pleura felülete alatt egy — főleg a síkban kiterjedő — nyirkedényrendszer v a n , a másilc inolységbcn fekvő nyirkedényrocze előbbenivol ferdén vagy függőlegesen futó ágak által áll öszszeköttetésben, s e mély rekesze a bordáknak megfelelőleg főleg a bordákkal egy irányban futó nyirkedényekből áll. Csekély nagyításnál a hámszerű sejtekkel betölt ö t t terek elrendezésükbe^ a rendes mellhártya nyirkedényeinek felelnek meg. Hoszmetszeteken vagy függőleges és haránt metszeteken a terek kerek és ovális rések alakjában tűntek elő , míg a lapmetszetek igen szép edényelágzást mutattak és [a bordáknak megfelelőleg tett vízszintes átmetszetek hoszszirányban átmetszett csatornákat mu-
EME tattak. Hogy a tereket betöltő sejtképződmény csakugyan a nyirkbelhámból ered, kiviláglik abból, mert némelyik egészen határozottan felismerhető endothellel volt bélelve , míg belsejükben epitheloidsejtek voltak; s mi fontosabb — oly rések is találtattak, melyeknek 2 vagy 3 rétegbon fekvő epitheloid sejtjei egymással s az űr falát borító endothel réteggel szoros öszszefüggésben állottak. A központ felé eső hengersejtek is rövid nyújtványaikkal, a mélyebben fekvő hámmal "öszszefüggnek. Végre a lapmetszeteken gyakran szép, belhámmal kirakott nyirkedényeket is lehet l á t n i , melyek endothel-sejtekkel megtöltött alveolusba vezetnek. Hasonlóan néz ki a rekesz megvastagodott mellhártyájá is. Az izomzatában lévő csomócskák alveolaris szerkezetet mutatnak. Gerendezetük kötszöveti rostokból áll s benne haránt-metszeten kerekded és tojásdad l i k a k , hoszmetszetben szétágzó rések mutatkoznak, melyékben a hámtömeg majd úgy néz ki, mint beföcskendezett anyag, majd megint a falhoz tapad s néhol a 2 — 3 sejtrétegen belül még ütér marad, sárgás alvadt tömeggel betöltve. Mind a stromában elfutó véredények, mind az alveolusok d ú s , apró sejtű burjánszárral vannak körülvéve. A duzzadt nyirkmirigyek tokja megvastagodott s a hilüs-stroma szintén vastag. A mirigy nagy rekeszü medres reczévé vált, melynek üreit szétesésben lévő és szemcsés, nagy magvú felhámszerű sejtek töltik ki. A mellhártyáéhoz hasonló szerkezetet mutatnak a tüdőkben lévő csomók is. A hörgök nyákhártyája néhol tetemes megvastagodást mutat. E helyeken a csillhámmal bevont alaphártya változatlan , de az alatta következő belső rostos réteg, valamint az izomiéteg is dúsabb , apró sejtű burjánozást é s számos véredény-képződést m u t a t ; mind a két rétegben meglehetős tág, kerek vagy hoszszúkás és rendetlen terek v a n n a k , melyek a többször említett epitheloid-sejtekkel betöltvék. A sejtek közt gyakran erősen f é n y l ő , ráeső világosságnál fehéres, körkörösen rétegzett testecsek láthatók, melyek közül némelyek hagymaszerüleg egymáshoz fektetett lemezkékből állanak. A porcz és porczhártya ép, a külső rostos rétegben szintén itt-ott apró sejtű burjánozás mutatkozik s itt is hámszerű sejtekkel kitöltött terek vannak, — A májban lévő csomócskák a tüdőkéhez hasonlítanak. A 3-ik esetben 59 éves nő hasában fájdalmakat érzett, melyek mellett 4 hét múlva a hasür dagadni kezdett. Idővel ágyban fekvő lett s a hasüri gyülem mindinkább szaporodott A fájdalmak morphiumra enyhültek, de a h a s i , vízdag s a dyspnoé fokozódott, mi miatt ismételt csapolás lett szükséges ; az asszony elaszott és 7 hó muIva meghalt. Láza soha sem volt. A hasürben 2 kilo sárgás véres folyadék volt s az egyes szervek rostonyával öszszeragasztvák. A hashártya fali lemeze 2 — 3 mm. vastag, merev, fehér, fénylő hártyává alakult á t , mely a felületen néhol s i m a , másutt reczés; legnagyobb a megvastagodás a rekesz alsó felületén és a mellső hasfalon a far ív fölött. A cseplesz 1 cm.
8
EME
vastag, durva, göcsös köteggé alakult át és merev, fehér, fénylő dagszövetből áll. A gyomron, vékony s vastag-beleken , a fodron számtalan akár borsónyi, fehér fénylő, kemény csomócska. A fodormirigyek csak kevéssé duzzadtak, úgyszintén a hashártya mögöttiek is. A kis medencze hashártyája részint rákosán beszűrődött, részint rákszemcsékkel beszórt. A kürtök hüvelyknyire kitágultak, hullámzók.— A máj odanött, rákbesztirődé^ nélkül. Az epehólyagban 30 epekő. A lép tokja 1 mm. vastag elkergesedést mutat. A mellűrben egy liter színtelen folyadék. A fali mellhártya részint egyöatetűleg megvastagodott, részint apró szemcsekkel és condylomszerű ^lövedékekkel beszórt s a zsigeri mellhártya is az alsó szélén sűrű rákszemcsével berakott. A szívburok fali lemezén is ritka szemcsék találtattak. A górcsői vizsgálatnál k i t ű n t , hogy a megvastagodott hashártya a belhámot nélkülözi; állománya merev, fénylő és a hashártyával párhúzamosan futó kötszöveti rostokból á l l , melyek közt nagy orsódad kötszöveti sejtek vannak s ezen alapszövetben az. üresek és terek egész rendszere találtatik , melyek főleg a mélyebb rétegekben sokszorosan szétágaznak s részint nagy magvú epitheloid sejtekkel teljesen kitöltvék, részint még szabad ütérrel birnak, de 2 — 3 szoros rétegben fekvő epitheloid sejtekkel bélelvék. Közvetlen a felület alatt csak gyéren mutatkoznak ily terek. Hol a sejtek csak kevés réteget képeznek, ott laposak máradtak és világos, üvegszerü, homogén protoplasmaból állanak egy vagy két nagy magvval, melyek között néha még kevés sejtlemez maradvány is van. A többszörösen rétegzett sejtek közül a mélyebbek hengerhámsejt alakot vesznek f e l ; de itt is a falhoz közelebb esők még laphámszerüleg egymáshoz sorolvák. Az erősebben megvastagodott helyeken a rések sokkal rendetlenebbek, számosabbak, az edénytartalmú kötszövet inkábo gerendezetté alakult át, úgy hogy ez által alveolaris alkat jött létre. A kevésbé megváltozott hashártya lapmetszetein pedig csak kevés kerekded vagy petéded ürtér mutatkozik, hámszerű sejtekkel megtöltve. Hasónlók a rekeszen, a mellhártyán és a belek savós hártyáján lévő vastagodások is. A csepleszben az üterek igen rendetlenek, egymással közlekedők , finom sejtű burjánozással körűivettek , vigy hogy az egész medres alkatot mutat. — A nyirkmirigyek tokjában lévő nyirkedényekben és a tüszőkötegek körötti nyirktévben szintén felhámszerű sejtképződés találtatik, mely nagy alveolusokat képez. Szerző a hashártyán lévő sajátságos üríendszert szintén nyirkedényrendszernek tekinti s úgy vélekedik, miszerint ezen kórosan felduzzasztott menetek alakjából oda következtethetni, hogy a hashártyai nyirkedény-rendszernek még eddig ismeretlen elrendeződése olyan, mint a fali mellhártya nyirkedény-rendszeré. Az eseteket endüthel»carcinomnak nevezi s ellentétbe helyezi magát a B i 1 I r o t h - W a 1 d e y e r - f ó l e nézettel , mely szerint a rák névvel csak azon klinikailag rákalakban lefutó újdonképződményék jelölendők, a melyeknél a rák epithelialis eredete kimutatható. Tekintettel a Billroth-féle medres húsdagra (alveolar sarcoma), hátrányosnak
EME
f)
t a r t j a , hogy több szerző az alveolaris szerkezetet mint rákjelleget elejtette. Az alveolaris szerkezet még mindig fű jellege a r á k n a k ; azonban megjegyzendő, hogy ráknál a gerendezet az ede'nyeket vivő, tápláló rész, az alveolarsarcománál a gerendezet és mederbennék egyé r t e l m ű , mert mindkettőben véredények Jaláltatnak; e mellett az alveolaris sarcománál a medrek sejtes bennéke finom siálú rostgerendczet által átkúszált, a sejtek a rostgerendezettel szorosan öszszefüggnek és nyiijtványaikkal szorosan a kötszövet gerendezeten lógnak. Egyszersmind szerző elkülöníti a leirt eseteket a j ó i n d u l a t ú e n d o t h e l i o m á k t ó l , tisztán a klinikus lefolyásuk által. így T i i l m a n n s barlangos endotheliomát, a psammomokat, cholesteatomát, a E i n df l e i s ch-féle epithelioma myxomatodes psammosum o t , a B i z z o z e r o által leirt sarcoma endothelioides alveolaris, továbbá a K o b i n által leirt epitheliomák közül többeket, mint az endotheliomok különböző fajait — az endothelrákokkal szemközt ugyanazon helyre állitja, melyet az adenomák az epithelcarcinomákkal szemközt foglaltak el. Belhámrák és felhámrák klinikai tulajdonságaiknál fogva egymáshoz egészen hasonlók és különbség köztük csak az, hogy a belhámrák a nyirkedényekből ered és pedig azok belhámából, mely megvastagodott, laphámszerű , nagy magvú sejtek alakjában béleli ki a nyirkedény f a l á t , majd két vagy többszörös réteget képez, vagy végre azokat egészen kitölti És a mint a rákhámban p. a rete Malpighii egyes sarjakat a mélységbe bocsájt, úgy itt is a belhám egyes helyeken dúsabban burjánozik s ivadékaival a nyirkedényeket eltölti, épen úgy mint egy hámráknál a nyirkedényekbe burjánozó hámsejtek. A különbség a két utóbbi eset közt abból áll, hogy a nyirkedénybe benövő laphám igen könynyen leválik a faltól és kiesik, míg a belhámráknál a bennéket képző sejtek többé-kevésbé szorosan a falhoz tapadnak s keményítő szerekben sem húzódnak viszsza. Hámráknál a nyirkedények belhámai, mint lapos hámok változatlanúl bélelik » nyirkedényeket; belhámráknál ellenben a belhámak még az esetben is, ha nem szaporodtak legalább megnagyobbodvák, jobban kivehetők és felhámszerüek;— de meg a beburjánozott sejtek is lapos alakjuk, finom, üvegszerű, egyöntetű voltuk által a normál endothelsejtre emlékeztetnek. További burjánozásnál azonban a sejtek hengerhámsejt alakúak lesznek. A nyirkedényeket kitöltő sejtekben lévő körkörös fénylő gömbök szintén a felhámrákok gyöngytesteihez hasonlítanak, de míg ezek inkább elszarvulnak, addig az endothelsejtek vagy sclerosalnak vagy elmeszesednek és így az ú. n. psammom szemcséket képezik. Más viszszafejlődési folyamatok közül különösen felemlítendő a hyalinszerű elváltozás, mi által azon sajátságos dagok jőnek létre, melyek M e k e l t ő l tömlős porczdag, B i l l r o t h t ó l cyiindiom;j, F ö rs t e r t ő l Schleimcancroid, K ö s t e r t ő l canci'oid liyalin elfajulással, F r i e d r e i c h t ó l tömlős sarcoma s H e u l é t ő l siphonomáknak — neveztetnek, s melyek néha edényfonat alakját mutatják, melynek egyes ágai az E b e r t - f é l e perithel sejtekből álló köpenynyel körűi vannak véve.
EME
10
Az endothel earcinomák kedvencz székelési helyük a nyirkedénydús részek, savós hártyák, tovább a tüdők, a mellhártya és a hörgnyákhártya s a bőr is. (Ide számíthatók lennének a csontok is. Eef.) Az eddig leirt dagalakok közül az endothel-carcinomához számítaná szerző az E p p i n g e r által loirt daganatot a lágyburokban, mely a mellhártyán, tüdőkben és szívburokban másodlagos lerakódmányokat okozott; továbbá E b e r t h epitheliom esetét a lágyburokban és tüdőben, S c h o t e l i u s n a k elsődleges tüdőrák esetét, N e u m a n n a k egy e s e t é t , melyben a bőr alatti kötszövet és a bal sípcsont volt érintve, S t e u d e n e r egy esetét az orrgyökön, S c h r ő d e r n e k vese körötti rák egy esetét, továbbá C l a s s e n n e k eorneaés pclera-cancroid, s E i n d f l e i s c h n a k agyrák egy e s e t é t , végre a K l e b s tankönyvében felemlített két elsődleges hashártya rákot. Véleményét a rák fölött oda praecisirozza, hogy nem létezik szövettanilag egységes dagalak, mely a rák klinikus fogalmának megfelel; hanem a rák vagy a hámokból indul ki, mint hámrák, vagy a kötszövetből, mint desmoidrák. Utóbbi megint két alakban lép fel, a mint vagy a magasabban kifejlődött endotheliákból kifejlődőtt — endothel carcinom, belhámrák; vagy pedig a B o 11-féle endotheloidsejtekből — endotheloid carcinoma, belhámszerű rák. Az előbbi a hámrákhoz a felcserélésig hasonló, utóbbi ellenben egészen apró medrű. — — Senersieli.
Két gyakorlatilag fontos edényeltérés. w i c h t i g e G e f á s s a n o m a l í e n von D r . X V I I . k . 1 füz. 7 0 — 9 0 II.)
LÜTTICH.
(Zwei p r a k t i s c h Arch. d. H e i l k .
1.) A f ü g g é s e l z á r o l á s a a B o t a l Iv ez e t é k t á j á n . — Kögtön elhalt 26 éves férfinél, a szív burokban 1-5 U. sötétpiros veralvadék volt. A szív megnagyobbodott: szélessége 9 cm., hoszssa az edények tövétől mérye 9 ' 5 cm. A két csúcsú billentyű szabad szélén kevés endokarditikus lerakodmány; a bal gyomor kitágult, szemölcs izmai és fala túltengett. A felhágó fttggéren 2 mm.-nyire eredése fölött majdnem az egés? csövét körűifoglaló és az ív concav oldalán elfutó, felfelé lassankint kcskenyűlő sötétpiros dagály mutatkozik, mely a sötétvörös alvadókot áttüntető külhártya által képeztetik. Utóbbin 2 cm.-rel a szív f ö l ö t t , harántúl f u t ó , 1 cm. hoszszú szakadás van. A fölmetszett függér 9 cm -nyire kitágult, bel felületén számos kásadagos folt van és bal oldalán éles szélű repedés hat át a bel- és középhártyán, mely alól 6 cm. hoszszuságban majdnem hatántúl fut el, hátsó végéből 2 cm.-re felfelé terjed s aztán megint 1 om.-nyire haránt irányt vesz fel. E repedés a közép- es külhártya közt fekvő, véralvadékkal telt tömlőbe vezet. — A névtelen ütértörzs, a bal fej- és kulcsalatti ütér tetemesen kitágúltak ; előbbi 3 3 cm. belkörűletüek. — 2 ' 5 cm.-rel a bal subclavia eredése alatt a függér vakon végződik s 1-2 cm. hoszszú, 0 ' 8 cm.—1-2 cm. vastag rostos
EME 11
köteg által a lehágó függértő van öszszefűggésben, mely felfelé szintén vakon végződik, A tüdütér rendes tagságú, a Botállvezeték eltöpőrödőtt, függéri tapadása folytonos ívezetben a függérnek rostos kötegébe folytatódik és épen a függésén vak vége alatt fekszik. Mindkét belső csecsűtér tetemesen kitágult, a» 2-ik bordának megfelelöleg 1'5 cm. széles; csekélyebb mérvben ki vannak tágulva a lapocz alatti és bordaközti üterek. A lehágó melli függér fölmetszve 4 cm. szélességet m u t a t ; a két felhágó epigastrica feltűnően kitágult, 1'2 cm. széles s oly tompa szögletben ered az iliaca internából (talán ex témából? Eef.), hogy. űrök a fő edény űrével egy irányban lekszik ; erős kanyarulatokkal felfelé futván még a rekesz tapadása táján hollótoll vastagságúak. Az illető egyén gyermekkorában rachitisben szenvedett, egyébkint mindig erős és egészséges v o l t , csak reggelenkint némi fejfájásról panaszkodott; e mellett nagyon buzgó tornász v o l t ; közvetlen halála előtt semmiről sem panaszkodott. Szerző ezen esetét az eddigelő leirt 10 függér elzáródási esettel és a gyakrabban észlelt függéri s z ű k ü l e t e k k e l öszszehasonlítja s a Botall vezeték t á j á n fellépő függéri elzáródás és szűkületek keletkezéséről a H a m m e m j i k , B o c h . d a l e k , E o k i t a n s k y , L e b e r t , F ö r s t e r , V i r c h o w , K a u c h f u s s és B p p i n g e r által adott magyarázatot tárgyalva azon eredményhez j u t , hogy a függésnek e helyen fellépő s z ű k ü l e t e i a következők által vannak feltételezve: 1) a függérívnek beszájadzása a Botall vezeték és lehágó függér által képezett edényívbe — magzatkori szűk állapotában megmaradt; 2) a függérív ezen részlete utólagosan megszűkül, még pedig a) vagy az által, hogy a Botallvezetékben a születés után fellépő physiologikus burjánozási folyamat a függérre is folytatódik; vagy b) az által, hogy egy a Botallvezetékben kifejlődött rög a függérre folytatódik és mint falon függő rög megszervül vagy, vagy ha elzáró volt, megint csatornázva lett, vagy c) az elzsugorodó Botállvezeték rongálása által. A függérnek e l z á r ó d á s a a Botallvezetek helyén bekövetkezhetik: 1) egy eleinte rendes képződésű függérben a Botallvezetékből átterjedett rögösödés által (s ide számitja szerző saját esetét); 2) egy már szűkült aortában vagy a Botállvezeték rongálása vagy rögképzödés, vagy az edényfal lobos változása által. 2.) A B o t a l l - f é l e v e z e t é k t á g u l á s a s a f ü g g é r r ö g ö s ö d é s e (Pali von Aneurysraa des Ductus Botalli und Thrombose der Aorta),— 14 napos fiú, ragályos, nem bujakóros buborban (pemphigus) szenvedett és marasmus tünetei alatt meghalt. Szive rendes képződésű, a petelik nyitott, a függér közvetlen a bal subclavia alatt halvány-vörös rög által tökéletesen el van z á r v a , az üteres vezeték erősen kitágult, közepében 1-2 cm. átmérőjű s függéri és tüdütéri ragpontja felé kissé szűkebb. Közvetlenül a vezeték beszijadzása alatt a függér csak 0 ' 7 5 cm., e fölött 0-9 cm. átmérőjű. Az üteres vezeték barna-vörös fris röggel egészen ki van töltve, mely rövid hegyes végével a tüdütérbe kiszögeli; a függér rögösödése az üteres vezeték
12
EME
tapadásán alól 3 cm.-nyü'e terjed, hol a i-ög szintén kúposán végződik, azután a függér 1 cm.-nyire nyitott s e helyen túl újból egy tökéletesen elzáró fris rög következik, mely az oszlásig folytatódik,— mindkét közös csípütérre teüjed , söt jobb oldalt még az art. hypogastricaba és iliaca externaba is fiolytatódik. A jobb köldökütér egy közepében sárga, környékében vörös-barna rögöt tartalmaz. A többi raagzatútak nincsenek elrögösödve. — Górcsői vizsgálatnál a Botallvezeték falának vastagsága 3 5 — 3 ' 4 mm. volt, a rög a belfelülethez meglehetős erősen odatapadt; edénybelhámburjánozás nem látszott s a belhártya a középhártyától nem mindemet élesen határolt, hosz és harántul futó. finom kötegekbe öszszefoglalt, vékony, fénylő rostodákból á l l , melyek eczetsavra nem igen halaváyodnak, köztük kevés hoszszúkás mag. A középhártya hoszszúkás és harántul futó durvább rostokat tartalmaz s valamivel magcsa-dúsabb. — A lép egész gyurmája véralvadékhoz hasonlóvá lett, mi különösen haematoxylin föstésnél szembetűnő; a nagyobb gerendezetbeli viszszerek vértől duzzadnak, a függerek kevésbé teltek; a finomabb gyurmaszövet szabad vértestek által egészen el volt takarva. A máj is szerfölött vérbő volt s az interacinosus kötszővetben alvadt ' nyirkkal betölt nyirkedények mutatkoztak. Ez esetben a függérnek halálos rögösödése kétség kivűl az ú. n.. anourysma ductus Botalliból folytatódott, mily eseteket E a u c h f u s s és B o c h d a l e k irt le A függér-rögnek megszakítása a 6-ik és 7 dik bordaközti térnek megfelelőleg talán onnan magyarázható, hogy a rekesz-öszszehúzódások ezen tájon a thrombosis létrejöttét akadályozták s ugyanebből magyarázható, hogy a lépüterek a lép kapujába való belépés előtt üresek maradtak, holott a függérnek megfelelő része valamint maga a lép is rngösődve volt. A lép véres beszüremkedését Cohnheim-féle értelemben a viszszeres vérnek viszszatorlódásából magyarázza, úgyszintén a májban levő vérbőséget is. Az üteres vezetéknek kitágulásá a és rögösödésére nézve a következőket adja elö: Eokitansky azon fölvétele , hogy a töpörödés rendszerint leggyorsabban előhalad a tüdütéii szájdál és o vezetéknek tágulata a tüdütéri szájda idő előtti elzáródása átal van föltételezve , miután ekkor a függéri nyilásba betóduló vér az áthaladásban akadályoztatva a csatornát kitágítja. Azonban L a n g e r és azután W a l k o f f kimutatták , hogy a csatorna elzáródása legelőször annak közepében jön létre, és a vezeték ütere bizonyos időben homokóraszerü, egyszersmind a vezeték falainak ellentállása igen csekély, úgy hogy már a közönséges beföcskendési kísérleteknél ütérdagosan kitágulnak , s e miatt talán lehetséges, hogy már a magzatban a csatornának ily gyűrűszerű kitágulása létrejönne. Miután azonban ily eset még eddigelő nincs leirva, annál fogva szerző az ütértágulatot - inkább a keringés ideiglenes megszűntéből s későbbi felléptéből magyarázná. Ha p. a légzés által feltételezett térdelés miatt a ductus Botalliba hoszszabb időn át vér nem áramlott, s később bármi okból újonnan vér bele ömlik, akkor a keringésből kizárt belső edényrétegek ellent-
ME
E 13
állási képességüket vesztvén ki fognak tágulni , akár a repedésig (mint Buhl és Bednar-nak az ütei'es vezeték aneurysma dissécans eseteiben) könynyen é r t h e t ő , hogy egy ilyen kitágult csatornában, melynek belfelűlete egyszersmind a már kezdődő viszzszafejlödés miatt érdessé vált könynyen rögösödés képződhetijf, és csakugyan az üteres vezeték aneurysmája majdnem mindig véralvadékkal vagy tömött r ö g gel többé-kevésbé kitöltve találtatott. A rőgvégeknek a függérbe és tüdütérbe való benövése által egyes részeknek leválása folytán emboliák támadhatnak, mily eseteket K l o b , E a u c h f u s s és W y a n g Írtak le, de ugyanekkor könynyen történhetik az is , hogy a rög a tüdütérbe vagy a függérbe folytatódhatik. Oly körülmények, a melyek a már öszszeesett ,duct. Botalliban a keringést megint létrehozzák — különbözők lehetnek; így p. a szivnek helyzetváltozásai izzadmányok, vagy a rekesz feltolulása által a vezeték térdelését kiegyenlíthetik s másrészt valamenynyi tetemesb keringési zavar a kis és nagy vérkörben eredményezhetik az üteres vezeték újbóli megnyílását; — mind e tényezők azonban csak az élet első napjaiban szerepelhetnek, miután W a l k h o f f szerint a vezeték ínvolutioja már a 20-dik nappal bevégződöttnek tekinthető. — Egy másik lehetőség valószínűvé tétetik Eauchfuss észlpletei á l t a l , ki azt találta, hogy az újdonszűltek septicus infectíójánál nemcsak a köldök viszszér, hanem gyakran a köldükütereknek* és az üteres vezetéknek normális viszfejlődése is kimarad, s ekkor ezen edényekben rögösödgs jön léire. Ellenben L a n d a u azon magyarázata, miszerint az üteres menetben levő rögök nem elsődlegesek , hanem a köldökviszszérben támadt rögökből származó dugaszképződésekűl tekintendők — oly erőltete'tt, hogy tekintetbe nem vehető. Sonersleli.
A légnyomás változásainak befolyásáról az életjelenségekre. B E R T P Í L dolgozatai. Ismerteti Butyka Dezső*). A közönséges természettani tankönyvekben, melyek igaz ugyan, hogy inkább az élettelen tárgyakon létrejövő jelenségekkel foglalkozn a k , a légnyomás változásainak (légsürűdésnek és légritkulásnak) tárgyalásakor megemlítve találjuk, hogy az ember fenn magaslatokon, *) A ,Revue des deui mondes" 1875 decz. 1-i füzetében 706-ik lapon , „Revue scientiflque" rovat alatt Charles Eichet-től egy népszerű ismertetés jelent meg a Bert Pál által fentebbi czim alatt egyesitetten végzett tudományos mimkálatokról. Richet-nak kissé czélzatos s főként a légzési folyamat megmásíttatása körülményeivel foglalkozó ismertetése felébresztvén alólirtban az óliajt, Bert P. eredeti dolgozataival megismerkedni — némileg az úiabbkori franczia tudományos mozgalmakról való tudomásszerzés tekintetéből is — , bár — mint ezt igen sajnája — szerző e tárgybeli öszazegyüjtöttcn ily czím alatt: 1) „Rechercbes ezperimentales sur l'influence que les modifications dans la pression bárométrique exercent sur les pbéncménes de la vie; par M. P. B e r t . Paris Gf. Masson, 1874. 2) De la quantité d'oxygéne que peut absorber le sang aux divers pressions barométriques, par M. P. B e r t . Paris. GauthierVillars, 1876 in 4-to. 3.) Recherches eiperimentales snr l'influence que les
EME 14 a léghajóban , a madár a légszivattyú üvegharaugja alatt, — a körlégben létrejövő ritkulás folytán életjelenségeiben mily módosulásokat szenved (így p. orrán-száján megindul a v é r , fuldoklás, fülzúgás, ájulás stb. tűnetej fogják el). De egyrészt ezen tünetek nem lettek pontosan és é b t t a n i alapon észlelve és a közreadott leirások szakavatottan ellenőrizve; másrészt a tűnatekről adott banalis magyarázat (a mellkasban! légnyomás túlhatalmasodása a külső légnyomásnak a körlég ritkulása következtében beállott csökkenése folytán) beható kritikának alá nem lett vetve s így az életjelenségek ily módon való módosulásának tulajdonképeni és mélyebben rejlő oki még eddig ki nem lett fürkészve. — A mi pedig a légnyomás fokozódásakor (légsürüdéskor) létrejövő életjelenségekbeli módosulásokat illeti, ezekről a physikusok (a minthogy ezt nem is tartoznak tenni) meg sem emlékeznek. E i s e n l o h r természettani tankönyvében (10-ik kiadás, 1870. 1 2 9 — 1 3 0 11.) ezt olvassuk: „A légnyomás nagysága némely esetben valószínűtlennek látszik, mint p. az emberi t e s t n é l , melynek felülete — vegyük fel — 1 • metert teszen ki s a hol tehát egyenlő 1 0 , 0 0 0 kilogrammal; ámde a test bensejében lévő lég épen oly nagy ellennyomást gyakorol s ez által megakadályozza az öszszepréseltetést. Hogyha a higany a csőben 6 cm.-nyire esik , akkor a testre ható nyomás 8 0 0 kilogrammal fogyni fog , a mi mindenesetre befolyással bir. . . . A légnyomáson alapul igen sok ismeretes dolog. , . . A szívás, a köpülyözés hatása. Az északi tenger mellett a közép légnyomás 76 cm. ( = 7 6 0 mm.)." — Ugyanott a 1 5 3 . lapon: „A magas hegységeken jelenlevő légritkulásnak hatásai a h a n g o t , a barometrumállást, életerőt illetőleg ugyanolyanoknak bizonyultak be, mint minőket a légszivattyú alatt észlelni lehet. Az igen magas hegységeken való nienés alkalmával mutatkozó rendkívüli elfáradás következménye a légritkulás csökkenésének, miután a két W e b e r n e k felfedezése szerint a czombfej a medencze izvapájában a légnyomás általitartatik. Ha tehát emez anynyira csökken, hogy a láb súlyával nem egyenlő , akkkor utóbbinak járás alkalmával az izmok által kell vitetnie." Z ö l l n e r „Die Kráfte der Natúr und ihre Benützung. Leipzig u. Berlin. 0 . Spamer. 1 8 6 5 . " czímű művében, a 79-ik lapon a földünket övező légkörrel szólva igen festőiesen s találó hasonlattal élve changemeuts dans la presaion barométrique eiercent sur 1«B phénoménes de la víe ; par M. P. B e r t . Paris, Gauthier-Villars. 1874 in 4-to— megjelent müveinek nem juthatott birtokába; mindazáltal igyekezett részben szakszenl ismertetésekből, részben az eredeti dolgozatokból a Bert P. által évek során át végbevitt kísérletek és kutatások eredményeibe s a szerzi által ezekből vont következtetésekbe bepillantást nyerni. Különben érteni fogja a t. olvasó, hogy a szerző által kisérleteire használt gépezetekkel és eljárási módozatokkal való személyes és gyakorlati ismeretség hiányában Bert úr munkálatainak—minden kritikától ment s erre egyáltaláij nem is törekvő s így egy kissé halvány képét adhatom csak. Az öazszehasonlítást is más ilynemű búvárlatokkal— nem eszközölhettem idő rövidség miatt; egy rnás alkalommal talán ezt is a e g fogom kiiérelhetni. Butyka D.
EME
15
így fejezi ki m a g á t : „ . . . kz atmosphára egy légtenger, a melynek felülete magasan fölöttünk fekszik s mint az óczeán tűkre a föld köíóppontja körül görbített; mi annak fenekén élünk s e tekintetben a rákhoz hasonlítunk, a mely valamely tónak a fenekén ide-oda kiíszik; csakhogy e légtengernek tükre nincsen megszakítva, a Himalajanak legmagasabb hegységei sem érnek ki belőle, azok mindig csak mélyen fekvő sziklaormok , a melyeken a szelek áramlata megtörik. A víz nyomása minden oldalról hat a benne úszó testekre , ép így a lég nyomása is; ámde valamint a halak, a melyek vízben úsznak, e nyomásról mit sem tudnak, úgy nem veszszük mi észre a nagy terüht,' a mely minden oldalról ránk nehezül."" Szintén jó tudni a mit az idézett szerző lejebb mond és pedig a később közlendők megérthetése tekintetéből: „Egy • ' t e r ü l e t r e a lég 2 1 6 0 /t. súlylyal nyom. Egy atmosphára nyomás megfelel 15 nyomásának I Q " területre, 2 atmosphára-nyomás 3 0 ^ . - n a k , 3, 4 5 ^ . - n a k , 6, 90-nek, 8, 1 2 0 nak stb. Ez a közönséges légkörnyi nyomás." TovábM ugyancsak Z ü l l n e r a 126 lapon ezeket említi f e l : „A légszivattyú üvegharangjában létrejövő léghiány nemsokára megöli az alája hozott állatot. H:ilak még akkor is elpusztulnak, hogyha víztartóban hoztuk őket az üvegharang alá, minthogy e vízből is az abban feloldott s lakóinak életben maradhatására szükséges élenyt elvontuk." A 128. lapon: „A légnyomás hajtja a nedvet a növények sejtjeiben fölfelé s ha nem is az az ^egyedüli h a t á n y , mely a nedvmozgást a gyökerektől kezdve a száz- meg száz láb magas törzsök legvégső csúcsaiig közvetíti, közreműködése mindazáltal nagy jelentőségű, segélyével tapadnak az ember- s az állatok végtagjai ízvápáikban, úgy hogy eme hoszszú tagok a lehető legkevesebb erő felhasználásával hordozhatók. Sőt az élő szervezetnek valamenynyi művelete olyanynyira közreműködésétől van feltételezne , hogy ez a mi világunk egészen más kinézést nyerne, ha ezen fontos tényező hirtelen megszűnnék közrehatni!" W ü l l n e r „Lehrb. d. Experimental-Physik. I . kt. Mechanik. Akustik." 3 2 3 . 3 2 4 . 11. megemlíti, hogy a physikalis tüneteknek igen nagy számánál a légnyomás jő tekintetbe, s mindezeknek megítélésénél barometrumra — légsúlymérőre — van szükségünk. Egy négyzet centimeterre gyakorolt légnyomás mekkorasága = 1, 0 3 2 8 kilogramm. A légnyomásnak ily tetemes voltánál világos , miként igen erélyes erőművi hatásokat idézhet elő, hogy ha azt eszközöljük, hogy csak e g y o l d a l ú a n hasson. — Tekintetbe veendő egy oly nyomás, mely p. kisebb mint a külső környi lég nyomása." — A M ü l l e r P o u i l l e t - f é l e természettani és légtünettani tankönyv (7-dik kiad. Braunschweig. 1868.) I. kötetének, 1 8 0 s kk. 11. ily czím a l a t t : „a légnyomás befolyása az emberi t e s t r e " tétetik említés a fennebb idfi7P.t.tekről.
{Folyt,
következik.)
A múzeumi gyűjtemények számára beérkezett adQmányok jegyzéke e számból kiszorulván, jövő számunkban fogjuk utólagosan közölni.
EME
A liömérsék és légnyomás változásai 1876. november liaTában.
A kolozsvári tud. egyetemi épületben tett feljegyzések után közli: B u t y k a D e z s ő . Kolozsvár fekvése: a földrajzi szélesség 4604:4'8"; a Paristól számított főldr. hosszúság: 2 i n 4 ' 2 8 - 5 " Tenger szine fölötti magassága 349'84(5 méter = 1106,796 láb. Hőmérsék
C.
O'-ra reducalt barom e t r u m állás m m - b e n
fokban
Szél iránya és erőssége Jegyzetek
röggel
1: 1,9 21-0,6 -1,4
0,6
délben
3,5 3 1 4,0 4,4
msm 2.7
2,9
1.8
-0,6
-0,3 2,4
4,3
0,8
-2,3 - 0 , 4 -9,3 -4.5 -8,1 - 4 , 6
-7,1
miai-
esto
0,2
-0,8
2,4 -7,0 -4,5
-3,4
-3,9
-4,4 -7,1
-1,3
2,0 -3,0 -1,9 - 1 , 5 -0,6 - 4 , 8 -1,3 -4,5 -0,9 -12,5 15. J - 1 0 , 9 - 5 , 0 -0,5 -3,5 5,6 171-9,0 - 5 , 6 0,9 ",-4,0 19|-8,0 3,0! 1,3 2 D - 4 , l - 1 , 9 ; - 3 , 8 21I-3,8 22-4,8 1,9: 1,3
10
-0,6
-8,8
-8,8
24ÍI-1 3 251
0,6
0,8
27 0,4 2 8 - 5 , 0 29,-0,9 301 1,5
3,5 1 1,3!
este
-9,9
'726,0
729,5
7H
722 9 728 5
s.; I NE S E'. S e g g e l kevés^lElSd, S, SE FI, WS SWí E e g g e ! M d . E NEj E, E , Éjjel e s e e g . a i p h ó , E, S E S E i S é l e i a t t h ó . E3 S, SE, Ej'.e nagy k S d .
731.4 726.5
-1,2 -1,2
-3,3 -5,3 -2,3 - 5 , 8 -0,5 - 4 5 1,6 -1^0 1,3 0,5 - 2 , 3 15
731,6 727 4 727,5 730,5 731,1 729,8 729 9 7 2 7 , 8 J728 2
728 0 729,5
-8,51.723,8 722 5 - 2 , 3 - 2 , 2 I : 7 2 3 , 0 724,:Í -1,0 -6,811722,7 729,7 - 4 , 7 - 9 , 2 ,,7I0,0 7 3 1 , 3 -10,03 - 1 5 , 0 1 7 3 1 5 '732,7 - 6 , 6 -13,5:^729,8 730,3 - 2 , 1 - 9 , 0 1 : 7 3 0 , 9 732,2 - 6 , 7 -11,0 :733,0'733,8 -1,5 8,5 732,0 732,0
-1,7 -1,5
2I1
közép
9H
lí
-1,0
1,5 ! 1.3 1,1 2,0 I 1.4 1,3,-3,1 - 0 , 4 -1,9 1 - 3 , 5 -3,4 1,9 1,5 0,8 I 3,5 3,4 2,8 0,7
délben
- 0,2 i,722,8 723,0 - 3 , 1 : 7 2 7 , 3 728,6 - 5 , 0 ' 7 3 1 , 0 732,6 - 4 0 '728,0 727,5 0 726,9 728,0 - 2 , 6 : - 7 3 1 , 0 731,7 - 1 1 . 3 730,0 7 )0,0 - 9 , 5 4 2 8 , 3 ^728,4
-0,8
23! 0
'I r e g g e l
722,4,722,9 7 2 6 . 5 1724,0 |726,2 732,8 731,4 723 0'729,1 729,0 I 729,7 I732 8 1731,9 733,3 733,4
732,0 730,5 726,5
734.0 731,4 729,0 728,0 728,5 727,6
,729,5
729,2 732,5 722,4
730,0 í;732,0 7 3 2 , 8 '730,0 728,5
0,7 7 2 7 , 0 727.7 0 , 3 Í:732,5 7 3 3 . 8 - ) , 4 | 7 3 3 , 0 732,5 - 5 , 9 730,4 730,2 - 4 , 5 727,2 728,0 -0,5 727,0'728,2 ;|731,2 1720,9
727,9
729,0 732,5 728,5 727,5 729,2 727,5
s
;N\V
sw,
w.
w
\V
S,
E>
w, S. SW, E,
1:
E
w , SW, E, SE S E , S VV. E s E 732,0 w W W« 732,5 W, s w S W 729 1 SWí sw. 727 5 729 6 s w, N\V .sw N 7 3 2 , 4 ILNW 727 0!IeN w w
727,9 E '732,7 7 3 2 611 S 729,4 N S 727,6 I W, 728,1.' 729,01
sw, sw Sa swí E
és e s t e nagy i ö d . S e g g e l t e hó e s e t t Seg. és este k i d . EélelStt hó. Egész nap havazái lélelftt hé. D é l e l í t t köd. E s t e hó. Este hó. Este aagy kSd. DélelStt k e v é s esS. •
Este h ó esett. Este h é . Délután nagy esi',
( e s t e felé.) S E . S a v a z á s e g é s z nap ?! E s t e köd. SW 8W-. E e g g e l nagy köd,
S, S
Este köd.
Hőmérséki havi közép: — 1^5.— A légnyomás maximuma: 734-0 millim. 19-én délben, A légnyomás minimuma: 722-4 millim. 10-én este, 24-én este. A hőmérséklet maximuma : + 4 , 4 C". 4-én délben. A hőmérséklet minimuma: — 15,0 C 14-én. A napok száma, melyeken csapadék esett: 10. — A szélirányok eloszlása: N. NE. E. SE. S. SW. W. NW. százalékokban: 1, 3^19, 7, 24, 17, 15, 4. A szélirányok jelölési módja ugyanaz, melyet Angolországban használnak; u . m. észak = N (north), dél = S (south^ kelet = E (east), nyugot = W (west). Mai s z á m u n k k a l s z é t k ü l d j ü k a I I I . évfolyam czímlapját és foglalatját. Ky. Stein J. m, kir. egyet. ayomJ. az er. ref. főt. bet. KolozsTárt,
