EME 8. sz.
VIII. évfolyam.
1881.
ERDÉLYI MUZEUM AZ E R D . M U Z E U M E G Y L E T
TÖRT.
SZAKOSZTÁLYÁNAK
KÖZLÖNYE.
SZERKESZTI
FINÁLY HENRIK, M . K . E G Y E T . T A N Á R , A M U Z . KGYL,. T I T K Á R A , A M . T U D . A K A D . L . T .
Megjelen havonként.
October
1.
^
^^
Tartalom: Adalékok az erdélyrészi sóbányák, a sószállitás és árulás történelméhez. ~ Természettudományi és művészeti oktatás. Irta: Felméri Lajos. — Adományjegyzék. —
Adalékok az erdélyrészi sóbányák, a sószállitás és árulás történelméhez. Deésakna. Deésnek és D e é s - a k n á n a k fennállási nyoma m á r 1 0 6 1 körül föltalálható, mert mint alább fogjuk látni László, a L o n y a fia 1247-ben 4-ik Bélától u j adománynyal nyervén több más helyiségekkel Desocana-t, ez adomány levélben megemlíti, hogy Lászlónak elei e birtokokat még I. Béla alatt ( 1 0 6 1 — 1 0 6 3 ) nyerték. F e j é r codex Diplomaticus Tomi 4. volumen 1. p a g 392—393. et Tomi 7. V. 1. pag. 112. (Lásd alább). I l a D e é s a k n a tehát akkor megvolt, ugy D e é s if fönn á l lott, mert amaz kétségen kivül ettől nyerte nevét, s h a továbbá „ o k a n a " nevén jött elő, ugy ottan só-bányának is kellett lenni. Valószínűleg a magyarok már kész sóbányákat f o g t a k e két helyen találni, azonban noha r o m a i a k n a k e vidéken, j e l e s e n a széplaki, némái, deési (de csak a kis Szamos terén, az úgynevezett réten) kozárvári, monostori, baczai, rettegi, felőri, főleg a csicsó-kereszturi, alsó-ilosvai, bothleni, bélyegalyi, nagy-kajoni, szészármai, középfalvi, somkereki, kócsi, virágosberki, m a g o s marti, tóháti sat. határokon temérdek sóbányájok volt, mint a ma is látható nyomok igazolják, e végett épitvén ők a szamosujvári, alsókosályi, és alsó-ilosvai v á r a k a t i s ; mindazáltal, hogy nekiek a dézsi kád-bükkén és Dézsaknán léteztek volna sóbányáik, részemről azért nem hiszem, mivel ők a térben, m i n t könnyebb helyen elég sót k a p t a k egy századnyi uralkodásuk alatt, s nem voltak kényszerítve oldalokra mászni e végett. Eleinknek ide telepedtökkor A k n a dézsi h a t á r r a fogott telepíttetni, bajos lévén a dézsi sóvágóknak az a k n a i oldalokon
EME 226 nyitott b á n y á k b a ki-, s ezekből Dézsre h a z a j á r n i ; e g y a n ú m a t igazolni látszik, hogy Dézsnek a térbeni h a t á r a Néma, főleg a bekei puszta felül az aknai határt mintegy megkerüli, s hogy Dézs m a is a várhegybeli szőlőhegyet mint aknai határt birja. I d e m u t a t azon mondán alapult állitása is D é z s a k n á n a k , midöu a dézsi tanácshoz 1769 intézett felszólitásábaii azon levelet k é r t e kiadatni, melyet egyfelől Nagy Károly római császár 1000-ik évben (!?) a dézsi " h a t á r kijártátáeáról adott ki, akkoron A k n a helysége még nem létezvén, másfélül azt, melyet Sz. (2-ik) István 1124 ugyan ezen kijártatásról, m á r A k n a helységének létezése k o r á b a n erősített meg. Lásd a dézsi levéltári jegyzőkönyvben 1769. P e b r . 3. 30 szám alatt. A k n a különböző r a n g b a n említtetik a régi levelekben, például civitas, oppidum, villa, possessio, aknafalva, sőt egy 1310 és 1370 levél Dézs előtt hozza fel. Több és különféle szabadalmas levelet kapott, és erősitt e t e t t meg időnkint, melyek közül néhányat m a is bir, nagyobb része elpusztulván. J e l e s e n 1291. III. A n d r á s király T o r d á n a k az A k n a i szabadalomhoz hasonlót adott. S z a b a d a l m a i n k főbb m o m e n t u m a i : önkormányzás, s a j á t törvényszék, pallos-jog, közteher, jelesen adó-vám, katonáskodási mentesség, a só vágók protectionalisa, Salva quardia (1741. m a i u s 22) véd levelek. Országos vásár Sept. l l - é n (1475 J a n u 13) h.eti vásár kedden (1775. nov. 16) de' amaz miért s mikor szűnt m e g ? nem tudom, emez pedig Dézsnek ellenmondására 1780. apr. 16-án sub Nro. Gublí 1204. visszavétetett. E z e k mellett a közszolgálatban, és terhekben tartozott Dézst segiteni. 1594. mai. 22. fej. r e n d e l e t szerint. Eleitől óta Dézszsel együtt a k a m a r a i fő gróf s néha a T á r n o k mester alatt volt A k n a egész 1526. tájáig. A mi a Dézsi és A k n a i sóbányászatot illeti: Lássuk mindenekelőtt, mit mond a só bőségérői Fridvaldski Mineralogia Transilvaniae 1767. pag. 1 6 6 : „Comitatus interior Szolnok p en u s Sa l i n a . " Mint fennebb emlitém, m á r ] . Béla alatt kétségen kivül mivelés alatt voltak mindkét helyen az aknák. 1165-ben pedig 3. István király a Sz. Margit meszesi z á r d á j a részére ezt i r j a : „Notum sit omnibus principibus sub ditione regis H u n g a r i e existentibus t a m modernis, quam posteris: quod ego S t e p h a n u s D e i g r a t i a sublimis, ac triumphator I l u n g a r o r u m r e x Geyse ilustrissimi regis filius paterni regni gubernacula Deo annuente obtin e n s ad remedium anime patris mei, meeque saluti, et fratrum meorum providens, monaaterio Almi ducis in honorem Se
EME 227 Margaretlie in Meches constructo, hanc heleraosynam institui ut quicunque deferontes sa] per portum Meches transirent, de singulis curribus de iino salinorum ad regiam partém pertinentium unum lapidcm Salis predicto monasterio darent „ F e j é r codex Oip. Tom. 2. p a g 170. mondanom nem kell, hogy. ekkor is a dézsi és Aknai sót hordták Alparét, Tiho, Zsibó felé erre. 1214-ben ezekből sót utalványoztak királyaink, mint a l á b b láthatni. 1248-ban pedig 4 ik Béla az egri K á p t a l a n n a k a v á rosi, eperjesi &c dézsmakért cserébe adván Cserepes Csegét &c. ezek mellé Dézsaknán egy sóbányát is adott pótlásul: „item dedimus unum fossatum sive foveam salis fodinam l i b e r a m in Desakna, sine omni tributo et exactione tam in terra, quam in aquis, si in Agriam sales de cadem extractos deferre voluerint per naves vei in curru, vei ibidem vendere „ F e j é r T. 4. V. 2. pag. 19. 1236-ban pedig 4-ik Béla igy s z ó l : ijdem hospites nostri (Dézsiek) tot ct tantos sales deferre quot, et quantos hospites de D e e s a k a n a deferunt" e r e d : Dézsi levéltárban, e levelet megerosité 1261. 5-ik István király, eredetije ugyanott, olvashatni hiányosan. F e j é r Codexében T. 8. V. 7. pap. 95 - 96, Dézsakna 1291. 3. Andrástól u j kiváltságot kérvén a 4-ik Bélától, és 5-ik Istvántól nyert, de a 4-ik László korában bejött tatárok miatt elveszett helyett, s azt 1291. J a n u 6-án meg is nyervén, ebben igy szól a k i r á l y : „Item ordinamus, ut comites camere nostre pro tempore constituti s a l i c i d i s , seu e x c i s o r i b u s salum in D e s a k a n a , pro singulis centum salibus solvere debeant quatour pondéra ( p o n d o = p o n d u m a közép századokban az ezüstre nézve volt az, a mi volt a libra az aranyra nézve; in denariis, prout tunc in provincia current, et d e l a t o r i b u s eorundem salium sub predicto centenario nec non duo pondéra solvere teneantur similiter in denariis tunc currentibus. I t e m statuimus, ut q u a m i i b e t salis fodinam — tehát több bánya volt, — dicti comites camere nostre omni anno usque ad festum Sti. J o h a n n i s b a p t : pro Septem marcis cum estimatione debeant redimere ab hospitibus nostris memoratis, et a festő s Johannis b a p t : usque festum S. Martini similiter pro septem marcis cum estimatione quamlibet salifodin a m redimant. Item concessimus, ut ante festum s. Martini tribus diebus, et post lestum similiter tribus diebus, si non sint dies f — — cti, in salifodina nostra pro se sales incidere, absque decima, et ab aliquo tributo liberam habeant facultatem, ita ut nec Waywoda, nec comes ipsius de Zonuk ratione dictorum salium, donec venditioni exponant, audeat, vei presumm a t molestare hospites nostros memoratos. Ceterum statuimus, ut hospites nostri antedícti quancumque per terram transitum
EME 228 facere voluerint, de rebus ipsorum ullum tributum nec in Gerl a h i d á — m a Szamosujvár — in Tíalwanius, nec in Desuar dare, et soluere t e n e a n t u r &c. a Kolos-monos. zárda 1447-i másolatáb a n , mely eredetileg a Dézsi levéltárban áll. Az aknászat folytonosan virágzott a 14 és 15. században is, ugyanis Dézsen az Ágoston rendi barátok 1310. a Királytól nyert levelében ez á l l : „ut singnli currus ex ü e e s a k n a Sales in Deeswar deferentes in eadem villa Deeswar ipsis fratribus ecclesia beatae Virginis soluere, seu dare tenebuntur duos sales. Kelt Zinda mellett 1310. Dec. 8. F e j é r Codex T. 8. V. ]. pag. 1 7 9 - 1 8 0 . és pag. 582—583. Tom. 8. Vol. 2. pag. G 1 5 - 6 1 8 . í g y az erd. P ü s p ö k s é g valamint a többi, ugy az itteni a k n á k b ó l só-dézmát kapott egy 1326. Juni. 12. kir. levél e szavai szerint: „quod decime salium de Szek-akna, de Kulusa k n a , de D e s a k n a , et de Torda sibi, et ecclesie sue ratione donationum sanctorum regum progenitorum, et antecessorum, nostrorum ab antiquo facte, et concesse debite provenientes per ind e b i t a s exactiones tributorum, et per angai-ias in vecturis terrestribus, et aquaticis inpedirentur, et turbarontur. F e j é r T . 8. V. 3. pag. 91—94. et Szeredai Series episcoporum p a g 73. S hogy a D e s a k n a szó alatt nemcsak Dézsakna de maga Dézs is értetődött, világos abból, mivel a király az erd. Püspökség kebelébeni a k n á k a t névszerint előszámlálta, a szász- és székelyföldi a k n á k pedig akkoron a Milkoviai püspökség kebelében voltak, s ezért az erd. püspök azokból dézmát nem kaphatott. A 16. században 2. Lajos Budán 1517. aug. 17. Béltheki Drágífy J á n o s közép-szolnoki, és Krasznai fő Ispánhoz rendelkezett, hogy a Szamoson a kir. só hordásra nézt minden akadályokat és kihágásokat elhárítson, s a rendetlonkedöket büntesse meg. s ebben többek között igy szól: „demptis certis civitatibus et oppidis nostris, videlicct D e e s , Z e e k , Akna, T h o r d a et T h e m e s w a r , quas et quo sicuti predecessores nostri reges ab omni solutione tributi, et thelonei exempta esse voluerunt, ita et nos exempta esse volumus &c. eredetileg a dézsi levéltárban. Ugyanazon évben nov. 4. és Dec, 6. kelt káptalani bizonyítvány arról szól, hogy a perbe idézett, de meg nem jelent Zolyomiak, mint Zekelyhidi (Bihar) birtokosok kir. parancs nyomán a Dézsi só fuvarosoknak ezentuli meg nem vámoltatása iránt megintettek légyen. Szintén a Dézsi levéltárban. 1521. febr. 21. B u d á n pedig 2. L a j o s a sóbányák czélszerübb miveléséről és a sójövedelcm gyarapításáról a sóvali kereskedés élénkebbitéséről utasítást adott ki, ugyan a Dézsi levéltárban eredetie.
EME 229 Báthori Zsigmondnak 1591. Juli. 1. kelt leveléből m é g az is kitetszik, hogy ü é z s e n akKor két bánya volt volna, 3-ik pontja ezt m o n d v á n : „eis vero, qui curru sales a fodina u l t e riori ad portum tluvii Sami - - a z a z : Szamos — a d e e h u n t , a centum salibus dcnarii viginti quinque, a fodina a u t e m propingviori, que C h y e r ab u n a dicitur, viginti denarii n u m e r e n t u r , a Dézsi levéltárban. A 17. században is az a k n á k mivelése szakadatlanul folyt, világos Báthori Gábor fejedelemnek Szebenben 1613. maius 1-én kelt azon leveléből, mely által Dézs városa t a n á c s á n a k , a városi nemességgel, és só vágókkal kötött egyezményét m e g e r ő s i t é , ennek 2-ik pontjában ez á l l : „ J u x t a praememorati oppidi sereűitatis vestrae Űees antiquitus observatam consvetudinem salisfodinarum Desiensis, et Aknensis praefecti, et a r e n d a t o r e s semel in anno, divorum scilicet P e t r i et P a u l i apostolorum festő, vigesima nona die mensis J u n i i annuatim celebrando non a u t e m alio quovis tempore, ac diebus, ex inhabitatoribus oppidi etiam invitos (distributo prius eisdem pro vestimentis panno, quos ipsi p o s z t ó s o k voeant) ad scindendum sales i n f r a revolutionem unius integri anni a die distributionis panni, sive festő praeinsertorum divorum Petri, et Pauli Apostolorum fiendam computando, in rationem salis camerao pro se occupare solent &G. r e n deli, hogy ezek alatt minden köztehertől, munkától mentesítve légyenek. Dézsi levéltárban. E levelet megerősítette Bethlen Gábor fej. F e h é r v á r o n 1619. aug. 2 - á n ered. Dézsi levéltárban. Ugyancsak ő Bcszterezén 1627. febr. 10 a dézsi k a m : ispán V á g h ó Györgynek ezt r e n d e l t e : „Deesy városunkban l a k ó biránk polgárival együtt alázatos könyörgések által j e l e n t i k , hogy noha ennek előtte való esztendőkben, mind az mi e l ő t t ü n k levő boldogh emlékezetű praedecessorinktól, s mind pedig töllünk is arról való annuentiajok, és ugyan privilegiumak is e x ' talna, hogy az kik alkalmatosak volnának az városban valók, és lakosok küzzül az só vágásra, azon Deesi városunknak b i r á jával az Camara ispánok egylet értvén,, az ollianokat sz. P é t e r napban az réghi usus szerint az sóvágásra elrendelvén, az determinált időben szokták volna ököt megh is posztozni &c. &c. a Dézsi levéltárban. Az erdélyi utosó nemzetig fejedelem Apafi Mihály vég-napjaiban is, folyt a sótermclés. (3 Segesvárit 1689, J a n u . 21. D é z s városának azt rendelte, hogy Luczai Andrásnak, (ki itteni k a m . ispán volt, s ekkor m á r a Görgényi várnagyságra m o z d i t t a t o t t elő volt számtartóit és mázsamestereit a sósáfárkodás i r á n t számadásra szoritsa, mit h a szépszerivel nem tennének, zárassa be. Dézsi lev. tárba.
230
EME
Az osztrák ház alatt, miután 1, Leopold az erd. fejedelemségben magát megerősité, több gondjai közé tartozott az e r d : bányászatot is, mint minden egyéb k a m : jövedelmeket virágzásba hozni, e végett 1700. J a n u : 19-röl a fő kormányszékhez egyebek között a tordai, és dézsi a k n á k , ós a szamosoni hajózás iránt leiratot küldött, azonban az 1701 — 1 7 1 1 . Rákoczi-félc forradalom e részben akadályt vetett. Ettől kezdve mint látszik a dézsi aknászat hanyatlásnak indult. S az 1750-i országos összeiratkor, = conscriptio Dézsen m á r csak is 4. sóvágó említtetett meg s ezekről sem vagyok bizonyos, h a a dézsi a k n á b a n , vagy pedig a dézsaknaíban dolg o z t a k - e ? a n n a k csakugyan nyoma van, hogy 1765 a dézsi sóa k n á k még őrizet alatt voltak. Lásd a városnak ezen évi jegyzőkönyve 131. számát. Á m d e az a k n a i bányák annál nagyobb virágzásnak indult a k . 1711. nov. 26. az itteni k a m a r a részére a cath. lelkészs é g állíttatott fel, első volt P . Kónrád Pranciscanus 2 0 0 f. évi fizetéssel 12 köböl zabot s 6 hóra téli tartást kapván 2 lova s z á m á r a ; innepeken rendre járván misézni A k n á r a és Székre G u b . arch. Nro. 1509—1711. a mostani plébánia és kántor ház 1771. épült. 1753. m a r . 16. a t h e s a u r a r i a t u s elhatározta, hogy Aknán a Borsos Samu nemes telkén ú j a k n a nyittassék, ezt az udvar Dec 28, helybe hagyta, és épületekre 5612 frt í30 krt utalványozott. Pridvaldszki a fennebbi 11. §. említettem könyve 167-ik &c. l a p j á n 1767-ben ezt irja : „duas, easque praedivites fodinas ostentat, una Septemtrioni (tán ez lesz a Borsos telkén 1753ban nyitott) altéra meridiei opponitur; illius profundum viginti duabus orgiis deprimitur, diameter baseos in sedecim orgias procurrit. H a e c (a déli) sexaginta orgias lata, dianietrum baseos in quinquaginta sex orgias protendit: E r a t alia pervetus, profunditate septuaginta duarum, d) latitudine quinquaginta quatuor orgiarum, sed vitium fecit, quando hyeme nimium hum i d a m a d u e r e omnia, mox deciduis immani copia nivibus, atque momento gelu constrictis, subtus cedere omnia cogebantur, cessero etiam pulci fodinae maximae, et praeterquam quod plures orgyas subsederint, invicem ita congesti sunt, ut vix locum reliquum fecerint scalis, per quas fossores sese periculo eriperent. D e e s a k n a praeter eos, qui domi venum eunt, octuagesies mille centenarios salis quotannis in H u n g á r i á m traiieit. P l o r e b u n t Deesaknenses fodinae, dum hae indefessae industriae, et pervigili solticitudini Dni de B r u n e k creditac fuerint. Quas immunitates vetus A k n a numeravit, e sequentibus patebit (itt
EME 231 elősorolja 1. Mátyásnak egy 1478. szabadalmos levelét) H a e c privilegia Deesinum ab a k n a secernunt, scilicet etiam Deesini olim salinae colebantur, quae subinde per tartaros eversae noAdum instauratae sunt „pag. 168—169. D e ezt P r i d v a l d s z k y csak reá gondolta, mert hogy az 1241—2. mongol dúlás u t á n is Dézsen mivcltettek a s ó a k n á k az általam fönnebb mondottakból, s alább mondandókból bizonyos. Fridvaldsky a fönnebbi d. betű alá j e g y z é k b e n a 166. lapon ezen besülycdt aknáról, mely talán a N é m a felőli oldal alatti, ma is vizzol telt a k n a lehetett, ezeket i r j a : „ V e r n h e r u s apud Schwandtner (értsd a Schwandtner által kiadott Scriptores rerum H a n g á r , kik között k i a d t a V e r n h e r n e k is e czimü m u n k á j á t : De admirandis H u n g á r i á é aquis Hypomnemation, hol az idézett állitás P a r . 3. p g . 172. áll Vernhernól) T. 1. pag. 8 5 6 . ait ex huius salis medio excisum fuisse robur trabi simile tanta duritie ut ne ferro quidem facile cederet, sed idem e x t r a fodinam extractum ita computruissc intra quatuor dies, ut primis digitis concerpi, et conteri potuerit. V e r n h e r Györgynek ezen könyve legelőbb Bécsben 1551-n jött k i ; t e h á t e kövesült fa törzsök a 16-ik században vétethetett k i . A dézsi k a m a r a ház a mostani Q-. H a l l e r Sándor-féle ház lévén, a k a m a r a ispánok ebben szállásoltak m é g a k k o r is, midőn már csak A k n á n miveltctett a sóbánya. S a k a m a r a i s p á n csak 1747. Auguatus havában költsönzött k i végkép A k n á r a . L á s d dézsi j k . 1747. JSTro. lOK. azonban A k n á n talán az alsóbb hivataloskodók számára m á r 1730-ba épült k a m . ház. Lássunk már keveset a sóvágokról, a sófuvarosokról, hajósokról és a sókcreskedésről. Itt mindenek előtt külömbséget kell tennünk a sóvágók és sókereskedők között, azok s a l i c i s 0 r, ezek c e 11 e r i s t a neven jőnek elő és cellerista volt mind az, ki tengelyen, mind pedig az, ki vizén szállította a m a g a vagy a király sóját. Az a k n a i sóvágók a dézsiekkel egyenlőkké tétettok Mátyásnak 1478. aug. 7. B u d á n kelt levele által, „quod nos tum ad suplicationom certorum fidelium nostrorum pro p a r t e universorum incisionem Salium nostrorum regalium in oppido nostro A k n a commorantium maiestati nostre propterea factam, tum vero ut ipsi ad servitia nostra, que nobis in incisione salium continue facere habent, et promptiores reddantur, quanto maioribus gratiis se a maiestate nostra conspexerint fore insignitos, eosdem a solutiono quarumlibet t a x a r u m t a m ordinar i a r u m , quam extraordinariarum ab ipsis maiestati nostre quandoque provenire debentibus, prout, et quemadmodum etiam hactenus una cum incisoribus salium in oppido nostro Dees commorantium exempti fuisse dicuntur. „ T a l á n az A k n a i levéltárban.
232
EME
Dézs városa, s a dézsi s ó v á g ó k = p o s z t ó s o k közti og'yczmény 1553. J a n u . 7. köttetett meg, miszerint ezek a l á j a vetik m a g o k a t a városi t a n á c s n a k és birónak, megtartván csakugyan s a j á t íörvényszéköket is. Dókánjok, k a p i t á n u k elülülése alatt, azonban ők ú j r a rendetlenkedvén,Báthory Zsigmond f e j : Tordán 1594. maius 20-án az cg-yezményt megtartatni parancsolta. Ezt viszont Báthori Gábor fej. P e h é r v á r t t 1608. J u n i u s 24. megerősítve a dézsi tanácsnak k i a d t a . Lásd mind ezt a dézsi lev. tárb. 1750. az orgos összeirat szerint A k n á n 147 sóvágó, és 1 özvegy volt, 1847. pedig tehát 97. évvel később 69. sóvágó, és 28. özvegy, mi arra mutat, hogy a mult században több erőt használtak, nem vitatva azt, h a tán többet termeltek is, menynyiben olcsóbb volt mint m a ? Dézsen 1750-ben már csak 4 sóvágó volt a fönnebbi szerint. H o g y a sószállitás m á r az Árpádok korában nagyban folyt igazolja 4. Bélának E r c h szigetében 1236. kiadott levele, m e l y n e k idevonatkozó szavai e z e k : „quod accedentes ad nostram p r e s e n t i a m willicus, et hospites nostri de Deeswar, humili prece a nobis postularunt, ut libertatém eorum ab Andrea karissimo p a t r e nostro felicis recordationis eisdom concessam, nostro dign a r e m u r privilegio confirmare quam ob rem proprium est rcgie maiestati condescendere precibus subditorum, ut numerus augeatur populorum, et per hoc regia potentia latius extendatur. &c. preterea in ofFiciis nostris comitibus camere nostro hospites nostri tot, et tantos sales deferre, q u o t , e t q u a n t o s h o s p i t e s d e D e e s a k a n a d e f e r u n t liberam haboant facult a t e m ex potentia comitum camere nostro antedictorum, h a bita nostra auctoritate, hoc adiecto, quod t e r t i a m partom salium n o s t r o r u m in p o r t u regio, iuxta üuvium Zomus descendentium per eundem fluvium deferre t e n e a n t u r . Nec hoc pretermittentes, quod in prima via vernali, primo, et principaliter in uno k u r b vulgariter vocato sales nostros deferant n a v i b u s s u i s cumulatis in aqua prenotata. Adiicimus etiam quod de tributo Wyouodatusconcitatus de Zonuk, ac comitum camere nostre prenotate t a m i n t e r r a , q u a m i n a c j u a médium tributum dare teneantur, et administrare, ita scilicet, prout hec omnia in literis Andree patris nostri karissimi bone memorie vidimus plene, et plenius contineri. „E leveleket megerősítette 1261. 5. István mint ifjabb Király, és erdélyi ITerczeg, annak némi kifejezését következőre változtatván : „Sales vero hyemales, si quos iidem hospites rebus eorum comparaverint. usque octavas beati Georgy Martyris tam in aqua, quam in terra liberam habeant deferendi, seu uendendi facultatem „mindkét levél eredetie a Dézsi levéltárban."
EME 233 Ezekből átláthatni hogy c két bánya helységben m á r a legrégibb időkben sószállitó és kereskedő társaság létezett ; c e l l e r ; c z o l e r nevezet alatt jön elő adataim szerint legelőbb 14^9 a mart. l 6 - á n kelt levelében Tallocuz N a n k o Zörényi bán, és só fő grófnak, melyet a dézsi hajósok részére adott ki „a dézsi l e v é l t á r b a n : ebből lett idővel: c z e l l é r s hogy ily társaság A k n á n is keletkezett, fennebb láthattuk. De világos ez még inkább Mátyásnak K o m á r o m b a n 1466. nov. 5. kelt levele ű szavaiból: „quod nos consideratis fidelibus servitys fidelium nostrorum vniuersorum c o n d u c t o r u m salium nostrorum vulgariter e e l l ' e r nuncupatorum in oppidis nostris D e e s e t A k n a commorantium — eredetie a dézsi lev. t á r b . í g y 2. L a j o s n a k B u d á n 1.516, nov. 4. a váradi káptalanhoz intézett parancs l e v e l é b e n : „ex gravissimis querelis fidelium nostrorum prudentum, et circumspectorum iudicis, iuratorum civium et celeristarum nostrorum TJeesiensium intelleximus, qualiter vos — érti Zolyomi Gyorgynét, M.klósnét, Dávidnét és J á n o s t a Dávid fiát, mint székelyhídi birtokosokat — contra nostram, et totius regni nostri publicam ordinationem de salibus nostris thelonium recepissetis „&c. a Dézsi levél t á r n a k 1516. Dec 6-i levelében. A dézsi só-hajósok, s egyszersmint halászoknak szabályait a városi tanács 1500. Dec. 16. megorősité, ebben a figyelmet érdemlő nevezetesbb kifejezések igy k ö v e t k e z n e k : „tunc circumspectus Joannes Szabó, in personis Kormanistarum, coram nobis personaliter constituti, qui quidem J o a n n e s Szabó in personis Kormanistarum, u t m a g i s t e r (az az czéhmester) supplicavit per hunc modum : &c.— ipsum namque K a i e n d at u m (ennek emléke időnkben Dézsen a kalandos társaságban maradt fen) quem ab antiquo tempore ob reverentiam omnipotentis Dei ac beate Virginis Marié, nec non beati Nicolai, confessoris consveverunt conservare, vigore nostre confirmationis &c. itt előszámláltatnak az innepek, melyeken misét kell szolgáltatni, melyekért a kormányos a p a p n a k 3. mftot tartozott fizetni, „item ordinaverunt, quod singuli celeristi debeant ipsum k a l e n datum conservare, si quis autem noluerit, illi nullus kormanista • navem conducere presummat, — s ha ki még is hajót a d n a nekie, ennek bére a kalandatus részére koboztassék el —• „item siquis novus kormanista navem de vado Dees ad S z a t h m a r pacifice conducere poterit, talia ibidem in Szathmár nullám vicesimam dare, nisi pro suo velle, sed in reditu hic in D e u s viginti quinquo denarios Kalendatui prestare. Similiter qui de Szathmár usque Szolnok deportauerit, neque Ibi aliquam dare victimam, sed in reditu duodecim denarios,. et obusum dare te-
234
EME
n e a t u r . I t e m quod quilibet kormanista per anni circulum — K a l e n d a t u i t e n e a t u r dare dccem denarios, singuliquo c e l e r i s t i , et alii dent quatuor denarios, ita tamen, quod tomporé — navium (talán a h a j ó k rakodásakor) quilibet colerista mendicare debeat, quantos poterit salos, quorum protia in reditu ad manus d e c a n o r u m portare teneatur. ltom tempore invocatus ad c e h quis ex negligentia non intravérit, talis in denariis triginta tres — (fizessen?) Item tempore electionis decanorum siquis non acceptaverit decanatum, talis contra singulas personas Kormanistas convincatur semper in triginta tribus denariis et Kalendatui prestetur. Itt következik bogy senki innepnapokon ne halásszon, s ki közülök a Kalendatust meg nem t a r t a n á , reá szorittassék. T o v á b b á : Item concluserunt, quod si quis Kormanista, magistratum noluerit acceptare, ex tunc contra siugulos tam kormanistas quam ccleristas semper in triginta tribus denariis convincatur eo facto eredetileg a dézsi levéltárban. Emliti a cellereket Petrovich P é t e r erd. helytartó is Kolozsvárt 1556. apr. 24. kelt levelében. Dézsi levéltár. E m i i t e t t ü k a 35 §. a K u r b szót, a 37. §. pedig a c o n d u c t o r szót, a 38. §. K a l e n d a t u s , K o r m a n i s t a , m a g i s l e r , D e c a n u s , c e h , a 14. §-ban S a l i c i d a , delator, a 22. p o s z t o s o k , a 36., 3 7 , és 38. §-ban a c e l l e r szavakat. Előjön még Mátyásnak Kolozsvárt 1471. maius 12, kelt OS alább is a 49. §. említendő levelében a T u m e n ü s szó. 2 . L a j o s n a k pedig Budán 1521. febr. 17-én kelt levelében a T u menista szó imigyen: „idem intelligatur de Tumenistis transilvaniensibus, ut scilicet sales pecunia moderata redimantur „s hogy ezentúl nekiek se adassék s a l á r i u m , az az só fáradságok dijául, (dézsi lev. tár.) Ezekhez képest ideje van a 33. §-i állításomat jobban kifejteni. Véleményem szerint mind a sóvágók, posztósok, salicidák, excisorok, mind pedig a sókereskedőknek czéh-társaságuk volt, közös-e ? külön-e ? elhatározni nem tudom, az mindenesetre bizonyos, hogy a só-kereskedők kalandos czimü társulatban állottak czéh mester mp.gister alatt, kik talán D e c a n n a k is neveztettek, vagy talán ez a társulatnak k ü lön hivatalnoka lehetett? Ezen társaság két uton, vizén' és szárazon folytatta a kir. sószállitást és kereskedést. A h a j ó k vezérei kormanista, kormányos, a szekereké pedig conductor névvel bírtak, a többiek pedig mind a vizén, mind a szárazon egyaránt czellereknek neveztettek mert a 37. §-ban láttuk m á r , hogy a király azokat is czellereknek nevezte, kiket Székelyhidán megvámoltak, és szintúgy a 38. §. szerint a közhajósok is c e l l e r e k ; ilyen köznevezet volt a delator sófuvarozó is. Mi már a k u r b szót illeti, a korb kosárból ered-e ? vagy pedig a sóhordó nagyobbféle h a j ó n a k régi k e r e p nevéből?
EME 235 (lásd F e j é r Tom. 7. V. 1. pag. 295. hol a kisebbféle h a j ó n a k is o l c h neve feltalálható) elhatározni nem tudom, azonban h a j landó vagyok hinni, hogy csakugyan kurb, kerep, végre a Tumenus szót hajótohernek a tumenistát pedig h a j ó terhelőnek gyanitom. Lásd még alább. A celleristák szabadalmas levele elégvén Báthori Zsigmond Fehérvárit 1591. jul. 1-én azt 5 pontban megállítva adta ki iiekiek az l-ső szerint megtiltja, hogy idegen cellerista Dézsen és a zsibói kikötőben sóval ne kereskedhessék elkobzás büntetése alatt. A 2-ikban h a egyik czellér m á s i k á n a k segédeit, embereit elcsalja 10 ftal lakoljon. 3-ik a hajósoknak Dézstől Zsibóig szálliiott minden 100. kősótól 1 f. 20 dénár a dézsi a k nákból a számosig fuvaros czellereknek pedig 2 0 — 2 5 pénz fizettessék (lásd elébb a 21. §.) a 4-ik pontban se czellér, se m á s fuvaros a dézsi k a m a r a házig tenni szokott fuvarozásra a szekeret drágábban no fizesse, mint a czellerek fizetik, végre az 5-ik pontban, hogy senki a czeller-társaságba föl ne vétessék, valamig a beavatási dijat meg nem fizeti. E z e k e t Báthori a régi szabályok nyomán állította meg. Dézs levéltárában az 1612 febr. 6-án kelt megerősitő fejedelmi levélből kijegyezve. Bastha György 1603. Dec. 4. a Dézsi czelleristákat a dézsi kikötő használatában, s minden eddigi szabadalmaik gyakorlatában megerősité. Dézsi levél tárb. Eákoczi Sigmond fejed, pedig Fehérvárott 1607. Jul. 31. a Báthori Zsigmond imént érdeklett szabályait megerősítve még két ponttal toldá meg, hogy 1-ör ha valamely cellerista a czéh táblája általi meghívásra a gyűlésbe meg nem j e l e n n é k , a társaságból kizárassék, 2-or hogy a czébe állók a társaság pénztárába 10 mftot fizessenek a dézsi levél tárb. Báthori Gábor Kolozsvárt 1612 febr. 6-án mint fennebb irám, ezt is megerősité valamint 1. Rákóczi György Szamosujvárt 1632. m a r t . 18. szinte ott. Az osztrák ház az állam gazdászatban u j nézettel, iránynyal lépvén be Erdélybe, melyek a czellér társasággal sehogy sem egyeztek meg, csakhamar hanyatlásnak, halálnak indult. A dézsi 1719-i J a n u . 6-i jegyzőkönyvben ezt olvastam : „Anno 1719. die 6, J a n u a . in congrogatíone dominorum i u r a t o r u m , et senatorum concludáltatott: Minthogy a só celér czéh nemes városunkban deficiált F e j é r v á r i György atyánkfia levén decannja azon czellér czéhnek, felolvastatván azon czéh levelei, ö k e gyelme által adgya a ns. Tanácsnak, és tétessenek az nemes város l á d á j á b a n regestrum szerint. Azon czéhnek az Szamos parton néhai l'ordai György puszt a fundnssa, és sikátor mellett lévő só p a j t á j a helye F e j é r v á r i György atyánk fiának életéig kezénél hagyatván.
EME A czellérek privilégiumát felsőbb rendelet nyomán 1747. k é r t e a dózsi k a m . ispán a várostól kiadatni, de ezt több leveleivel együtt a kolozsvári ref. kolegyom könyvtárában bátorság o k á é r t letéve lenni állitotta a város, hol azonban meg nem találtatott, h a n e m hir szerint Dezsi Hosszú Istvánnál állították létezni. Dézsi jegyzőkönyy 1747. maiu 17-n 81. 82. 85. és 89. szám alatt. Ebből kitetszik az is, hogy ekkor Dézsen m é g élt 2 — 3 régi czellér. Következik m á r néhány szó a Szamosoni hajózásról, és sókereskedésről. Hogy 2. Andrástól kezdve emiitett adataink szerint 1719. tájáig a szamosoni hajózás szakadatlanul folyt, a fennebbiekből világos A társaság m a g a sóját kereskedés végett, a királyi sót pedig, több só lerakó helyekre saját hajóin vitte tova. Maga házát és hajóit a Csicsói uradalomhoz tartozott erdőkből, főleg a Somkutiból, mely azon uradalom része volt, épitette és tatarozta^ mint világos ez Zsigmond királynak Kassán 1423 maius 8-n kelt és Losonczi Bánffy Jánoshoz és Lászlóhoz intézett rendeletéből meghagyván ezeknek, hogy mivel a csicsói u r a d a l m a t azon feltéttel nyerték tőle, miszerint a dézsi hajósokn a k ezentúl is faizást tartoznak engedni, ezért őket o részben ne háborgassák. í g y Mátyás 1458. Sep 1. Szegedről amazok ivadékaihoz a két Losonczi Dezső Lászlóhoz ezeket i r j a : „quatenus prefatos cellerones ligna pro reformatione, et edificatione n a vium, et domorum prout ab antiquo, scilicet temporibus quondam seronissinii, ac illustris principum dominorum Sigismundi imperatoris, ac regis similiter hungario predecessoris, et Joannis de H u n y a d comitis Bistriciensis alius gubernatoris eiusdem regni, nostri genitoris, nostrorum carissimorum consvctum fűit in prefatis silvis vestris secare, et succidere permittere debeatis „midőn pedig Bánft'yék vonakodtak ezt teljesiteiii, azért Mátyás Budáról 1467. maius 1-én az erd. V a j d á n a k rendelkezett, hogy e tárgyat törvény u t j á n határozná el. Így rendelkezett a faizás iránt 2. L a j o s Budáról 1517. márt 3. a csicsói várnagyokhoz. L á s d ezeket a dézsi levéltárb. 46. § Azt is t u d j u k , hogy már 1236. a Szamoson Hézsnél kir. kikötő hely létezett. L á s d a 35, 38. §-t. emliti ezt Bástha is. Lásd §. 41. a só lerakó hely pedig a mult században a Szilágyi-féle m a j o r volt, mit a város adott át a k a m a r á n a k . Dézsi levéltári jegyzőkönyv 1767. apr. 16. nro. 30. 33. és 1769. nro. 17. L á s d még a 43 § t 47. §. A hajózási akadályok elhárítására is mindig figyelmet forditott a felsőbbség. Például 2. L a j o s többször cmlitett 1521. rendeletében ezt i r j a : „quod aggeres molendinorum, ubique ita deprimantur, et ita aperiantur, u t naves libere semper, et
EME 237 sine periculo descendere possint, alioquin si quid periculi in illis ovenerit, nogotiatoribus perinde aestimetur, ac si regiae maiestati cvenisset, et de damno, ac expeusis dominus aggeris damnificatis satis faciat, quod si spontc, vei requisitus facere recusaret, comes illius comitatus, ubi hoc evcniet, coinpellat damnificatorom ad satisfactionem sub poena amissionis officii sui. Hasonló rendelkezést tettek az 1638-i apr. 23-i 16. törv. czikk, az 1640. apr. l 4 - i k törv. czikk. az approb. Const. 5-ik része 4 - i k edictuma, s ilyeténképpen kivánta 1. Leopold 1700-i emiitett leiratában a Szamost ú j r a h a j ó k á z h a t ó v á tétetni. Lásd a 26. §. 48. Azonban a közbejött forradalom miatt továbbra haladt. S egy elegyes bizottmány jelent meg Dézsen, mely 1768 —1771. minden gátokat eltörölt, a Szamost kitisztittatta, és R a d n a vidéki tutajokon, szálokon a sót elkezdte 1771-ben szállíttatni, s a k a m a r a jó rendin h a néha megszakadva is, de folytatta ezt jó idáig, legalább az 1790—1-i org. gyűlésre ment b. szolnoki követek utasításában emlités van téve, hogy a dézsi portusnál a partok omlado'^ására nezt intézkedés eszközöltessék. 40. A hajósok és fuvarosok bérére nézt ezeket kivánom megemlíteni: Ozorai Pip o a Temesi, és kir. só-főgróf Dézsen 1406. aug. 14-én a dézsi czellerekkel ekkint egyezett m e g : ut de singulis centum salibus (10. k ő s ó = 8 0 —100 font, egy málha, vagy táska só pedig az 1635. 40-ik et 1688-i 32. artikulusok szerint—10. kö só lehetett) qui de Des in Z a t m á r conducuntur, singulos viginti (piinque grossos puros, (1410-b 32. g a r a s = l forint volt) r c de singulis centum salibus, qui de Z a t h m á r in T o k a y deferuntnr singulos quindeeim grossos cum medio, nec non de singulis centum salibus, qui de dicta Z a t h m á r in P o rozlo portantur, sales singulos viginti quinque grossos puros eisdem conductoribus salium semper dari debeant, et sint consveti ( t a l á n : contenti) quo circa vobis camerariis nostris in dictis Zatmar, Tokay, et Porozlo — (fec. m a n d a m u s &c. A dézsi lev. tárb. 50. § Mátyás Kolozsvárt 1471. maius 12. pedig igy; „quod quia nos cum celleronibus nostris in oppido nostro Dees commorantibus talem fecimus dispositionem ut ipsi de singulis tumenis salium, quos scilicet ipsi de his partibus nostris T r a n silvanis ad cameras filiales in dicto regno nostro H u n g a r i e existentes deferrent, pro laboribus e o r u n d e m singulos quadraginta sex florenos, et ducentos sales h a b e r e debeant, atque possint, &c. (ha egy tumenus leszállítási dija 46.' f. és 200. kő só volt, akkor a tumenus kétségen kívül egy v a g y több h a j ó teher.) Quo circa dictis celleronibus &c. — a dézsi, szathmári és szol-
EME 238 noki k a m . ispánoknak rendeli — more prius consveto persolvatis, ita ut u n a m partém tíorenorum predictorum et ipsos ducentos sales in dicta Dees, aliam vero in Zathmar, tertiam autem in Zolnok cameris eisdem reddere, et restituere teneamini. Dézsi levéltár. 51. §. 1473. aug. 13. B u d á n kelt levelében a 200. ko so mellé még más 200. követ rendelt adatni nekiek bérül. Dézsi lev. tár. 52. §. Mindezekből, mind a fönnebbiekbííl kitetszik, hogy a czelérek nem csak a királyi sót szállitották, hanem a magokét is, mit bérül k a p t a k , vagy nyerekedés végetj; a bányákból vettek, mert a sóvali kereskedés az osztrák ház eloti .szabad volt. D e ök cl nem mulatták arról is gondoskodni, hogy a mi sót M. országon el nem adhattak, azt a k a m a r a váltsa be tolök. H u n y a d i J á n o s 1453. aug. 15. Dézsen levén, ezt rendelte: „qua tenus ad annum I)ni millesimum quadringentesimum quartum sales, quos cellerones de Des ad rationem ipsorum cum salibus regalibus deducerent singulum centum sales pro duobus Horenis auri ad camaras recipere dcbeatis, recusatione omni. Dézsi lev. tár. 53. §. A 35. §-ban idézett szavakból is eléggé világos, hogy eleitől fogva a czellérek sóval kereskedtek, még tisztább a n kitetszik ez 4. Lászlónak Cheenken 1290. mains 21. kelt e szavaiból; „quod cum hospitum nostrorum de Deeswar libertás ab antiquo instituta, et ordinata id requirat ut sales, quos ijdem tempore hyemali pro rebus ipsorum minutis comparaverint, ab omni iurisdictione, et potestate W a y w o d e transsilvani, et comitis de Zonuk, aut officialium comitum camere nostre pro tempore constitutorum liberi sint, et exempti, ipsos in libertate eorum ab antique instituta, et ordinata, dignaremur conservare, nos itaque &c. Dézsi levéltár. 54. §. 2. Ulászló Palotán 1491. aug. 28. rendelkezik a marmarosi k a m a r . ispánhoz, bogy a sóval kereskedő dézsieket kik Szikszó, Poroszló és Lőcse felé j á r v a (kalandozva) eladott sójok árával vasat, és rezet kivánnak venni, e részben ne háborgassa. Dézsi lev. tár 2. L a j o s 1521. feb. 17-én kelt, és már többször emiitett rendeletében a kir. sószállitást, kivéve a mi a kir. konyha számára kívántatott merőben betiltotta ugyan, de a sóvali kereskedésnek annál tágabb k a p u t nyitott. 55. §. Biztosították a sókereskedést nemzeti fejedelmeink is. Jelesen az 1630-i 23-ik az 1665-i 38-ik az 1674-ik 4-ik arti az- apr. az. 5. része 5. edict. a Comp. const. 3. része 15. 2. és 3. art. a 16. tit. 2. és 3. art. sőt még a Leop. dipl. 15ik p o n t j a is
EME 239 Sfi. §. Bethlen Gábor kissé megszorítván mind a só kereskedést, mind a korcsmáriást Dézsen, el nem mulatták halála után nőjétől Brand. Katától Pehérv. 1630. febr. 14-én a könynyebbitést kieszkö'?ölni a cellérek : „inhabitatorum oppidi nostri Dees, qua ipsi nobis tam in restaurandis fodinis camerae nostrae Deesiensis, quam etiam aliis uecossitatibus nostris s u m m a cum industria exíiibuerunt &. quam etiam de modo grossus, et negociationis salium nostrorum per Huvium nagy zamos, dictum per oppidi eiusdem celleristas devehi solitorum, nec non de educillatione vinorum datas habuerunt, et concessas. Dézsi lev. tár. 57. §. De mindez az osztrák ház alatt minden assecuratio mellett is elintézett hanyatlásnak indult, csakhamar 1694. m á r meg szoritást szenvedett .a sókereskedés azáltal, hogy a N á d o r nak 250,000 írttal tartozván, s ezt 325,000 kősóval kifizetvén ennek el áruihatására kizáró jogot engedett. L á t t u k fennebb a 43. §. hogy Dézsen 1719. m á r meg volt szűnve, sőt 1770. m é g az apró sóáralás is eltöröltetett. 58. H a j d a n minden polgári, katonai és egyházi hivataloskodót sóval szoktak fizetni, s innen eredt a s a l a r i u m nevezet is. F e j é r Tom. 10. V. 5. pag. I X . minden esetre a fizetésnek nagy része sóval szokott pótoltatni. L á s d in appendice ad Bonifinium Zsámboki János kimutatását, és Kovacbich S u p plementa, ad vestigia comitiorum Tom. 2. pag. 350—310. í g y például sójok j á r t a maországi zászlós u r a k n a k , kik közül az erd. v a j d a 900,) f. mellé még 3000 f. értékű sót kapott évenkint, mit Fridwaldsky 1500 mázsára számitott idézett könyve 170, lapján. Lásd Benkő Transsilvania Tom. 1. pag. 82. 2-ik Lajos 1521-i az 54-ik §. érintett levelében a sóvali fizetést is eltiltá ugyan, de a nemzeti fejedelmek alatt n j r a g y a k o r l a t b a jött gyakran üresen állván a fejedelmi pénztár. í g y például 1614. Dobolvi Székely János az itteni aknából nyert 300. kő sót. 7. Libr.° regio fol. 120. az 1630 1 J a n u a : 25-i 39-ik arti. szerint Gyulai S a m u n a k adatott nagy mennyiségű só, az 1632-i maius 1-i 49. art. nyomán Listhy P e r e n c z n e k 40,000 kő. F o garasban 1S64. mart. 24. az Örvendi nemesség a balázsfalvi kastélyt a hozzá tartozott birtokokkal bizottja S a r k a n t y ú s Gyulai István által azon joggal, melylyel birta, t. i. mind két ágra Bornemisza Anna Apafi Mibályné fejedelemnének adván át cserében 4 telkes jobbágyért, pótlásul kapott m é g a dézsaknai bányából 6000 kő sót, mely vásárt megerősité Apaífy 1664. maius 16. Yiszont az ország adója pótlására 1659. a 6-ik art. által nagy mennyiségű só rendeltetett. Sőt 1692. 1, Leopold ugyané czélra a dézsi, széki és kolosi aknákból 30,000 kő sót adatott minden teher nélküli elárusitási joggal, melynek kivá-
240
EME
gatására adatott az org. pénztárából 900 mf. Nagy Pál Dézsről rendeltetvén kezelőnele, és eladó factornak, de kinek kezei között az egész szerencsésen elolvadt. Lásd Bethlen Miklós kézirata. 2-ik könyvének 24-ik részét. 59. § Következik az úgynevezett só beneficiumok, melyekről ennyit tudok, a két a k n a helység részéről: 12J4 a Leleszi zárda a dézsi aknából é v e n k é n t : „duos timenos Salium" sót kapott, a melyről az akkor kiadott levelet, 1494-ben W e r n e r Zsigmond T h e s a u r a r i u s megerősíttetett. Szimai comitatus Zempleniensis politia pag. 315. Katona hist. érit. reg. T. 5. p. 180—193. F e j é r . cod. dip. T. 3. V. 1. p. 162. T. 7. V. 5 p. 2 1 2 — 2 1 3 — ez utóbbi helyen F e j é r 1211-i évet tett hibásan. A dézsi Ágoston rendi b a r á t o k n a k 1310-i só beneficiumát, a 15. §. az erd. püspökségét a 16. §. a meszesi zárdáét a 12 §. m á r emlitém, valamint az egri káptalanét a 13. §. 60. §. A nemzeti fejedelmek alatti beneficiumok közül ezeket t a l á l t a m : 1659. J a n u . 27. in Salis Camera Desiensi költ adományi levelében Barcsai Ákos fejedelem a kolosvári refor. ekklésiának a tordai, kolosi, széki és dézsi aknákból egyenkint 400. öazvesen 1600 irtot utalványozott, évenkint kiadatandottakat, melyből a rector részére 100 f. tiz tanuló részére i^Oj frt rendeltetett, a többinek hova fordítása az ekklézsia gondnokaira bízatván n é h a i E x a c t o r P r a e s e s Gál László gyűjteményéből. 1671. feb. 3. a debreczcni ref. fő Iskola elöljárósága Dézsi Alvinczi Istvánhoz az erd. Sóaknák ispánjához intézett levelében k é r t e őt, hogy az iskola sóját a régi gyakorlat szerint adassa el, és árrát a ref. püspöknek fizesse be. Dézsi levértárb. az 1837— 8 szebeni org. gyűlésen a debreczeni oskola követei megjelentek volt e segedelem ujonnani kieszközlése végett, s akkor az adom. levelet is m a g a m n a k leirtani, most azonban nem találom, ők pedig mit sem nyertek. A dézsi oskolai tanitókat szintén az itteni kir. k a m a r a fizette mintégy 1679. tájáig, ekkor a város rendelt nekiek fizetést addig is, mig a régi segedelmet ú j r a ki eszközölhetné, de miből szintén semmi se lett. A dézsi ref. l-ső p a p n a k 1000 a 2-ik papnak 200, a k á n t o r n a k 600 kő sója j á r t évenkint, mint a város jegyzökönyvéből olvastam. Viszont a dézsáknál ref. p a p n a k 500. a kántornak 200 kő só egy egy évre. Az 1809, J a n u . 5. kelt rendelet nyomán az aknai oláh papnak 200, f. k á p l á n j á n a k pedig 150 f utalványoztatott évenkint, mely 1818-tól kezdve ezüstben fizettetik.
EME 241 A szamosujvári papolr valószínűleg az utalványt a széki a k nára kaphatták, s csak ennek megszűntével fogott a fizetés Dézsa k n á r a utasíttatni.')
Természettudományi és művészeti oktatás.*) (science and art department.) A közoktatási államtanács természettudományi és művészeti szakosztálya, mely science and art d e p a r t m e n t név a l a t t ma South Kensingtonban van, lassankint consolidálódott t ö b b intézetből azzá, a mi. Voltaképen az egy intézet-complex, mely a királyi bányászati iskola, geologiai muzeum, a királyi vegytani collegium, az irlandi és skóciai i p a r m u z e u m n a k a r a j z a k a demiával való egyesitéséböl származott, a mi 1852-ben t ö r t é n t . A természettudományi és művészeti szakosztály, a parliamenti végzéssel történt csoportosítás óta, a közoktatásügyi államtanács egyik osztályát teszi, s azzal, hogy az elemi, középiskolai és felnőttek természettudományi és művészeti oktatását nagy mértékben előmozdítja, igen nevezetes nemzeti fiinctiót végez. Az említett intézetek csoportositása első 6 évében e szakosztály nem nagy eredményt birt felmutatni, mert nem tudott a nagyobb városokban elegendő érdekeltséget felkölteni a természettudományi és művészeti oktatás iránt. Elsőben aláirás utján remélte kisebb vidéki intézetek k e l e t k e z é s é t ; de midőn látta, hogy az ügy csigaléptekkel halad, s neki kell a kezdeményező lépést valamely erős motívummal megtenni, 1860 t a vaszán kimondá, hogy államsegélyben részesíti mind a t e r m é szettudományi, mind a művészeti (rajz) oktatást, h a a tanítók növendékeikkel az általa körülirt eredményt íel t u d j á k mutatni. Kiadott első utasításában kimondá, hogyha valaki magát qualifikált tanítónak a k a r j a tekintetni, tanítson felnőtteket vagy növendékeket, kik ilyen meg ilyen vizsgálatot le bírnak tenni, .s az állam az eredmény foka szerint megjutalmazza m u n k á j á t ; de h a a m u n k a hiányos, a vizsgálat semmi pénzbeli hasznot nem fog h a j t a n i a tanítónak. E kereskedői elvnek meglett a E vázl-ritot pgy Dr Mosel Antal iir szivességébó'l hozzám jutott kézírattörcdékböl közlöm, a melynek szerzője ismeretlen. A nagy szorgalommal egybegyűjtött adatok, a melyeket nyújt, egyfelől mint anyag már magokban becsesek; de másfelől buzdításul szolgálhatnak a városi levéltárak hason irányú kizsákmányolására. Sok becses anyag rejlik még e porlepte irománycsomagokban, a melyek túlnyomó többsége még várja a rendező kezeket. Finály. *) Szerzőnek „Az iskolázás jelene Angolországban" cz. s e hóban meg jelenő müve Il-ik kötetéből.
