EME 10. sz
III.
évfolyam.
1876
ERDÉLYI MUZEUM
A Z E R D . MUZEUM E G Y L E T I G A Z G . V Á L A S Z T M Á N Y A
MEGBÍZÁSÁBÓL
SZERKESZTI FINÁLY HENRIK, M. K. E G Y E T . T A N Á R , A MUZ. E G Y L . T I T K Á K A , A M. T U D . A K A D . L . T .
Megjelen
havonként.
Deczember. 1.
Ára évenként 1 frt 15 kr.
T a r t a l o m : Valóban nincsenek-e az irodalomban talált lombmohok Magyarországon felemlitve!? Kanitz Ágost. — Az angol közoktatásügyi törvényhozás (vége.) Felméri L. — Tárlati jegyzék (folytatás.) — Adományjegyzék.
Valóban nincsenek az irodalomban Magyarországon talált lombmohok felemlítve!? Egy pár hónap előtt megjelent a hires strassburgi egyetemi tanár, az egyenlő mértékben mint bryolog és phytopalaeontolog ünnepelt W. Ph. Schimper Synopsis muscovum enropaeorum*) czimű munkájának második kiadása. Több mint tizenöt év mult el, hogy a munka először jutott a botanicusok kezébe, majdnem tiz év óta emlegették ezen új kiadást és mindenki nagy türelmetlenséggel várta ezt, hiszen az utolsó 15 év alatt a növénytan ezen ágában is anynyi sürgés, forgás volt, hogy mindenki a közzétett adatok felett a tárgy legkitűnőbb ismerőjétől véleményt — ítéletet várt. A könyv berendezésére nézve oly czélszerű, hogy czélszerűbbet kivánni nem kell. A mit mond, az egy német szót használva „gediegen", de fájdalom sok, nagyon sokrííl nem szól. De ismertetni akarom ezen könyvet röviden, mielőtt elmondanám azt, a mit specziális magyar szempontunkból elmondanom kell. A munka az öszszes európai lombmohok (Musci frondosi, Bryinae) leírását akarja tartalmazni, tehát ez egy munka, melynek segítségével a mohokat meghatározhatjuk. A Synopsis első kiadása egy, ezen új kiadása két kötetből áll: az első kötet (Introductio) CXXX lapot és V I I I táblát, a második (Specierum descriptio) 88G lapot tartalmaz, tehát tulajdonképpen csak azért áll két kötetből, mert egy kötet talán nagyon vastag lett volna. Az I. kötet tartalma három részre oszlik, u. m. I . A mohok organographiája és morphologiája elemei (I—XXXVII.) II. A mohok lakhelyei és földrajzi elterjedése Europában (XXXVI—LX 1.) III. A mohok systemat. osztályozása; és pedig meglehetősen bőven adja nagy *) A munka teljes czime : Synopsis muscorum europaeorum praemissa introductione de elementis bryologicis tractante, Auctore W. Ph. Schimper. Vol. 1. Introductio. Accedunt tab. VIII. typos genericos exhibentes Editio secunda valde aucta et emendata. Stuttgart E. Schweizerbart (E. Koch) 1876. 4 számozatl. és CXXXI. Vol. II.Specierum descriptio 886 1. Stuttgárt u. o. 1876. 8°.
EME 1S4 hazánkfia Hedwig, azután Bridel és C. Müller mohrendszereit (LX— LXXXIII 1.) és végre saját legújabb rendszerét (LXXXIII—CXX 1.) A Schimper áttekintésében az öszszes genusok diagnosisai is meg vannak és ha még szem előtt tartjuk, hogy a genus-typusok VIII táblára rajzolva is vannak, ezen első rész magában véve egy kitűnő vezérfonal, melynek segitségével kiki a mohokról igen helyes ismereteket nyerhet. Sajnálni kell, hogy ezen táblák változatlan másolatai az első kiadás tábláinak azon egyetlen megváltoztatással, hogy az első kiadás I I I táblája itt a IV., és a IV. táblája a másod. kiad. III. táblája. Érezhető hiány az, hogy a most felállított uj genusok ábrái elmaradtak és az első kiadás tulajdonosát nem kellemesen érinti még azon korülroény is, hogy az ú j lithographiák nem oly szépek, mint a régiek ! Ez különben nem csak ezen munka, hanem sok más munkánál is t a pasztaltatott. De mindazonáltal ezen első rész oly véghetetlen nagybecsű, hogy csak örvendeni lehetne, ha sok más növénycsoportról ily kitűnő áttekintéseket birnánk! Kár, hogy a kiadó ezen introductiot nem akarja külön árúba bocsátani! A második kiadás rendszere, mely szerint e második kötet 'íészűlt, most nagyon közeledik az Ernst Hampe, most blankenburgi gyógyszerész (szül. Fürstemberg a. d. Weser 1795. jul. 5.) rendszeréhez, csak hogy ennek főbeosztását cladocarp és ampliocarp mohokra aem követi. Sch. a mohokat következő módon csoportosítja : AJ Bryinae (Musci genuini Hampe). (Ezen átirat bizonyoson csak szedéshiba következtében elmaradt a XXXIII lapon). Ser. I. Acrocarpae 0. I. Cleistocarpae (Syn. 2 — 2 9 1.) 0. II. Stegocarpae (Syn. 3 0 — 5 5 0 1.) Ser. II. Pleurocarpae (Syn. 5 5 1 — 8 8 0 i.) B) Bryinae anomalae (Musci spurii Hampe). 0. I. Holocarpae (Syn. 8 0 9 — 8 1 1 1.) 0. II. Schizocarpae (Syn. 811 — 823 1.) 0. III. Stegocarpae (Syn. 8 2 3 — 8 5 0 1.) Ha már most az alsóbb csoportokat a Syn. első kiadásával öszszehasonlitjuk, azt találjuk, hogy az 0. I. Cleistocarpae 4 tribusa: Physcomitrioideae, Pottioideaé, Voitiaceae, és Bruchiaceae. Mint önálló tribusok szerepelnek Ceratodontaceae, Eustichiaceae, Tetraphidaceae és Disceliaceae ; a Fabroniaceae (két családdal Fabrionieae ós Myrineae) a Hookeriaceae után következnek; a Hypnaceaet öt család alkotja, u. m. Pterigynandreae, Orthothecieae (itt van most Pylaisia is), Camptothecioae, Brachythecieae és Hypneae. Eucladium a Weisiaceae, Pterogonium a Leucodonteaehez helyeztetik. Uj genusok: 100 1. Metzleria — Dicraneae — (a Frankfurtban lakóA. Metiler után, ki azt 1868. felfedezte) Helvetia.**) **) Vau különben már egy Mezleria, meljet ugyan Bentham éi Hooker
EME
165
855. 1. i^corpiuriiim (az ágak és ágacskák modo Scórpionis caudae avcuato-inciirv. uude nomen) Francziaorsz. Alg. Továbbá az Olaszországban és Majorca szigetén talált Trichostoiiium bericuui De Not. alapján 1 8 1 1. Leptobarbnla — Trichostomeae — de van ezen genusnak még két egészen íij speciese : az egyik Frai-icziaorsz., a másik Monsdorf (Saarbrűcken k.) találtatott; a (irimmia gigantea Syn. I. ed. alapján 233 1. Geheebia — Tricliostomeae — (A. Gelieeb jóliirii délnémet bryolog után). Alpok , Pyvenaeok, Scotia ; a Zygodon lingulatus C. Müller alapján 852 1. Meroeya (A. de Meixey fi'anczia bryolog után, ki azt a Pyrenaeokban találta, hol különben már elébb is találtatott, úgyszintén Gasteinnél is). „Genus paradoxum cum nullo europaeo commutandum; a Glypliocarpus Webbii Mont. alapján 5 1 3 1. A n a c o l i a — B a t r a mieae — (a tok rövid nyélben 'ai'ay.wlog (az accentust nem én hagytam ki), brevipes) Granada hegyein, Corsica. Tehát egészen ösmej'etlen typasok alapján csak két új genust állított fel. Több subgeniist most genussá emelt, u. m. Hymenostomum RBr., Gyroweisia Sch., Oreoweisia Sch. és Bhabdoweisia Br. et Sch., a Syn. I . kiad. 54 és következő lapjain szereplő subgen. Euweisia szintén genus lett, dc a II. kiad. 53 sk. 1. mint Gyroweisia Lindb. szerepel. Ellenkezőleg subgenusok lettek az eddigi genusok Anacalypta Kohl. és Anomob]-yum Sch. Sokkal több az új fajok száma, ez (iS-ra emelkedett, mi igen szép szám, ha vesszük, hogy ugyanazon időben csak 14 faj megszűnt az lenni. A Syn. I. kiad. 143 genus és 714 species, a mostaniban 157 genus és 90G species van leirva. A leirások és a jegyzetek olyanok, mint azokat a bryologia nagymesterétől méltán várhattuk, de a leihelyekre vonatkozó adatok gyakran hiányosak és hiányzik is több faj, melyet mások felállítottak. A CXX —CXXVI1. összeá'litott irodalom, az egész vastag második kötet mutatják, hogy Schimper sok munkát, sok adatot nem kapott kézhez. iSíem akarom ezen állitásomat egész kiterjedésben bizonyítani, mert meg vagyok győződve, hogy ozt majd mások megteszik, én itt csak azt akarom constatalni. hogy Magyarországról csak három adatot találtam e munkában, ós pedig : a 252 1 Griminia contorta (Wahlenb.) Sch. 253 1. ad lacum Langesee Carpatorum in valle confragosa Volksgrund dicta, ubi cl. Wahlenberg detexit; G31 1. Orthothecium rufescens (Dicks.) Br. et Sch. (in) Carpatis és 760 1. Hypnum Heufleri Juratzka 7G1 1. in sylvis abiegenis editioribus vallis Arpasch Transsilvaniae, ubi clar. Eq, de Heufler anno 1850 primus légit. Gen, plaut. lí, 55o 1. a Lobellahoz vonni akarnak, de mely nézetem rint oly oliarakterekkel bir, hogy azt nem lehet oda synonymnak tenni. most csak az a kérdés, vájjon ezen „i" melylyel különbözik a Schimper proponált genus elégséges-o, hogy a moh-nemet ezeu névvel megtartsuk, legközelebb máshol.
szeMár által erről
EME 166 Ez igazán nagyon kevés! De valóban nincsenek-e adatok Magyarországon talált mohokról az irodalomban ? Lássuk, mit mondanak forrásaink. Magyar földön szül. Hedwig János, (Brassóban 1730 oct. 3.) a lipcsei egyetemen a növénytan ny. rendes tanára, ki a tudományban mint a „mohok Linnaeusa" szerepel. Nagy munkáiról, a mennyire fontosak is azok, itt nem akarok szólni, de igen is constatálni kívánom, azon ugy látszik ismét feledékenységbe jutott, de tőlem már egyszer említett tényt, hogy a Lumnitzer Flóra posoniensis (1791) c. munkában a mohokról szóló rész szerzője Hedwig***). Tehát hazánk a legelső országok közé tartozik, melyek bryologiai specialflorát felmutathattak. tí. Wahlenberg, később upsálai egyetemi tanár, ki a Kárpátokat maga is bejárta, Plora carpatorum principalium (1814) c. munkájában a mohokat is tárgyalta. Endlicher Flóra posoniensisében (1830) szintén vannak mohok. 1840. májusban irta meg az előszót Baunigarten az Enum. stirp. magn. Transs. princip. IV. kötetéhez, a csak 1846-ban kinyomtatott munka 4 3 — 2 3 6 1., tehát majdnem kétszáz lapon vannak az erdélyi mohok leirva.****) Ezen időben több helyen kezdettek gyűjteni, az eredmények ugyancsak az ötvenes években publicaltattak, első sorban fel kell említeni Hazslinszky Frigyest, az eperjesi tanárt, ki maga gyűjtött, másoktól (p. Veselsky, Kalchbrenner) segitetett, másokat buzdított, több rendbeli adatokat publicalt és az összes vidékére vonatkozó adatokat később összefoglalta ily czimű értekezésében: „Éjszaki Magyarhon lombmohai." (Math. és term. tud. közi. vonatk. a hazai viszonyokra. Kiadja a m. tud. ak. IV. köt. 1866 4 0 4 — 4 7 1 1.). Pozsonyban is többen gyűjtöttek mohokat, az összes adatokat összefoglalta Bolla János, ottani iskolaigazgató. (Die Flechten, Algen u. Moose d. Presburg. sat. Verh. d. Ver. f. Naturkunde in Presb. V. 1860. I. 34. sk. 1.) A. Kornhuber, most bécsi polytechnicumi előbb pozsonyi főreáliskolai tanár, az ott gyűjtött anyagot ós a pozsonyi term. tud. társ. herbáriumának mohgyűjteménye determinatioit J . Juratzka, a most élő legkitűnőbb osztrák bryolog által revidealtattn : „Bie Moose der Presburger Flóra." Verh. etc. Presb. IX. 1866. (lombmohok 10.5 sk. 1.) Ugyanis J u ratzka revideálta a derék nemes-podhragyi ev. pap Holuby gyűjtéseit, ugy hogy többrendi publicatioi teljes hitelt érdémeliiek. (Zur Moosflora des Nentraer-Comitates" Oest. bot. Zeitschr. XVIII 1 8 6 8 . 1.5 sk. 1. „Zur **•) Kanitz Vers. ein. Gescli. d. uiig. Bot. Halle 1865. 64. 1. Az eredeti nyilatkozata Lumuitzeriiek i. li. VIII. 1.: Benique bic piaiam Cel. Domiiio Joaiini Hedwig, Botanices apud Lipsxjnses 1'. ü. singulares ago gratias, quod non solum Muscos fvondosos in hoc opere ipse accurate delinuierit; sed etiam benigne curauerit, ut opus iiisum typis oxprimeretur." ***•) Azon igen elterjedt, allitás, hogy ezen kötet a raktárban tönkre ment volna, mely nem egészen helyes, csak a Synonymregister Littera L. és W.-vel történt ez, de ezt is pótoltak 1854-ben ugy azon időtől kezdve complett példányok kaphatók 1. Verh. u. Mitth. des siebenb. Ver. f. Naturw. zu Herrmannstadt V. 1854. 18 1.
EME
167
Moosflora des Inovec" (Trencsénmegyében) u. o. XIX. 1869. 143 I. „Prvotiny kvetny mochow listnat3-cli okolia zem. podhi-adského" Letopis Matice Slovenskej B. VIII. Svv. II. 1871. 16 sk. lapon, azonkívül még kisebb közlemények a tót Matica évkönyvei és az osztrák növényt, folyóiratban.) 1846—7-ben Hugó von Kliuggraff (most Marienwerderben) a horvát muzenm növénytani gyűjteményeit rendezte és egyben botanisalt is ezen országban. K., ki később a bryologia terén is jő hírnévre tett szert, 1861 és 1862-ben publícalta a horvátországi anyagot: Zur Flóra von Croatíen Linnaea XXXI. köt. 1 sk. 1. Ezen adatok egy pár Zelebor-tól gyűjtött és Dr. Eeíchardttól determinált mohval (üeítráge zur Flóra der Milítárgrenze Croatiens Verh. d. k. k. /.ool. bot. Ges. XVII. 1867. 765 1.) és Sendtnernek a hóhegyre vonatkozó adataival minden, a mit eddig Horvátország mohairól tudunk. Sondtner az oly korán elhunyt müncheni egyetemi tanár, az adriai tengerpart vidékeit átkutatta, neki köszönjük a hóhegyi adatokon kívül, a pár, a magyar tengerpartra és a szép számú Dalmátiára vonatkozó moh ismeretét (Beobachtungen über die klimatische Verbreitung der Laubmoose tlurch das österreichische Küstenland u. Dalmatien Flóra XXXI. 1848, 189 sk., 210. sk., 229 sk. l.)neki köszönjük, hogy az akkor teljes íucognita Bosniát előttünk feltárta (Enumeiatio plantarum in ítínere Sendtneriano in Bosnia lectarum etc. Scrípsernnt Kummer et Sendtner. Sectio príma. Flóra XXXII. 1849. Musci frondosi 4 sk. 1.) Egy pár Scndtnertől gyűjtött növény különben említve van Schimper Synopsisában. Szerbia egyetlen de kitűnő botanicusa a magyar föld szülöttje Panchich József, a belgrádi egyetem tanára 1844 és 1845ben Ruszkabányán volt, az ottani érdekes vidéket bejárta és úgy közvetlenül itt tette előtanulmányait Szerbia átkutatása érdekében. Ezen vidéken gyűjtött mohait Hainpe determinálta (Zur Jloosflora des nordöstllchen Bánatos Verh. d. k. k. zool. bot. Ges. XI. 1861. 92 sk. I.) Az első adatok az Alföld mohairól Pokornytól vannak. (Beitráge zur Flóra des ungarischenTieflandes u. o. X. 1860. 28.S sk. 1.) Ezen adatok azon részét, mely 1863-ig tudtunkra jött, összeállítottam Szontagh Mikló.s barátommal („Az eddig ismeretes magyarhoni mohok" Gj^ogyszer. hetilap 1863. 790 sk. 1. 1864. 121. sk. 199. sk. 280 sk. 1.) a munka hiányos, miután egy része olvoszctt, de én azt azóta is mindig pótoltam. Hazslinszky összefoglaló munkáján kivűl még megjelentek azóta Schur euumeratiojában az erdélyi mohok, ezen műben recapitulálva vannak Baumgarten adatai, fel vannak használva a Heufler által talált mohok (Specimen florae cryptogamicae vallís Arpasch Carpat. Tran.ssylvaniao Bécs 1853. Fol.), a Schur által gyűjtöttek egy részét J u ratzka determinálta. Heufler a Schur munkájának ezen részét ísnisrtette (Oe. hot. Zeitschr. XVI. 1866. 290 sk. 1.), bírálatában kifejezte kételyeit és ki is javított néhány hibát. Ez időben gyűjtöttek még mohokat Totországban Knapp, (Schulzer, Kanítz, Knapp. Die bisher bekannten Pflanzen Slavoníens. Wien 1866. 66 sk. I.) és Em. Weiss Dalmatia és .a Herczegnvinában (Verzeichniss der Moose aus Istrien und Dalmatieu. determinirt, v. J. Juratzka Verh. d. k. k. zool. bot.
EME 168 Ges. XVI. 1866. 583 sk. 1. XVII. 1867. 759 1.) Sardagna elébh publicalt adatai (Eiii Ausfliig auf den Biocovo in Dalinatien Oe. liot. Zeitschr. XI, 18(51, 177 1.), ezek alapján controláihatók. A Knapp által gyíijtütt és Juratzkától meghatározott n5vén3'ekhez is egy szép számú pótlékot adott C. Stoizner (II Naclitnig zu den bisher bekannten Pflanzen Slavoniens. Veih. d. k. k. zool. bot. Ges. XX. 1870. 1009 sk. 1) Felső-Magyai'hon mohairól irtak még Kelimann krakói egyetemi magántanár , ki ugyan főkép Galicziában tett kutatásokat , de azért többször a határon átjött (Versuch einer Aufziihlung der Laubmoose V. Westgalizien u. o. XV. 1865. 461 sk. 1.), Fritze sziléziai gyógyszerész (Fritze u. llse Karpatenreise u. o. XX 1870. 467 sk. 1.) és ujabb időben Limpricht boroszlói reáliskolai tanitó és a legjobb most élő sziléziai bryolog (Bericht iiber die Tliiltigkeit dcv botaiiischen Section der schlesischen Gesellschaft im .1. 1874. 12 sk. 1. über die Laubmoose der hohen Tatra és 151 sk. 1. Novitiiten aus der Laubmoosflora der hohen Tatra) ki egyes Hazslinszky-féle adatokat corrigált. TJechtritz és Kuhn porosz botajiikusok is közöltek pár adatot a Tátráról. Dr. Marczell János gyakorló orvos megirta „Nagy-Kőcze és környéke mohvirányát. Budapest 1874." Korén a szarvasi ev. gymnasium programmjában kiadta Szarvas flóráját, a mohokra vonatkozó adatokat ismertette és némileg helyreigazitotta Holuby (Oest. bot. Zeitschr. XXIV. 1874. ;-il9 1.). Szép sikerrel gyűjtött mohokat és vizsgálatainak eredményét kiadta Simkovics Lajos, most nagyváradi reáliskolai tanár. „A magyar-erdélyor.szági határhegyek és a Ectyezáton gyűjtött máj és lombmohokról." Math. term. tud. közi. X. köt. V. sz. Végre még meg kell említenem Fuss Mihályt, a Flóra transs. szerzőjét, ki nem csak a Herbárium normale-jébe vett fel mohokat, hanem ezekről egyet, mást is irt, különösen kiemelendő: ,.Zur Kryptogainenftora Siebenbürgens" Vei'h. u. Mitth. d. sieb. Ver. f. Naturw. zu Herrmannstaiit XVI. 1865. (28 sk. 1. a mohok, melyeket Juratzka determinált) és Barth .lózsef. langenthali ev. papot, ki egy igen instructiv mohgyűjteményt füzetenkint kiad és egyes érdekes adatokat is közölt. Ha már most összefoglaljuk az összes adatokat, meggyőződhetünk arról, hogy éjszaki Magyarország Pozsonytól a Máraniarosig több vagy kevésbbé ismeretes, legjobban talán Pozsony, Xemes Podhragy. Eperjes és a Tátra. Kevés adatot birunk az alföldről, a Királyhágón innen ugyan szép számú f a j ismeretes, ilo azért igen sdk vidékről seuimii sem tudunk. Déli Magyarhonban birunk egy pár adatot Aradmegyc, valamivel többit Krassó- és Szöréiiymegyékből. Tót és Horvátország nincs jól átkutatva, Fiume és a magyar tengerpart ismeretes moháit talán tiz ujjainkoii felszáitiithatjuk, nem csekély végre mit Daimátiáról tudunk. De nem tudunk semmit a dunántuli részekről és mi feltíinő I'estraegyére vonatkozó adatok is ligyelmemet kikerülték. Mindent összefoglalva tehát nem mondhatjuk, hogy meg lehetünk elégedve az eredmény nyel, do rosz akarat azt mondani, Iiogy Magyarországról semmit sem tudunk bryologiai tekintetben.
EME 169 De hogy lássa mindenki, menynyit tudunk, azt röviden ide akarom igtatni, a mint azt az idők folytán összeállitottam, távol legyon tőlem azt mondani, hogy az adatok mind hitelt érdemelnek, habái mindent, mi eddig is tévesnek bizonyult, kihagytam, csak a Schur adatai ellen felhozott kételyek egy részét nem fogadtam el, miután ezek közül Simkovics egy párt talált, mások éjszaki Magyarhonban felfedeztettek. A lajstromba felvettem Dalmátiát, ha eddig Magyarországról Írtam azt, mindig tettem. A Herczegovina és Boszniára vonatkozó adatokat azért vettem fel, mert azokat Schimper szintén kihagyta és ezek a növény-földrajzi áttekintést megkönynyitik. Felső-Magyarország miatt felvettem azon „Tátra"-adatokat, melyek vagy csak a galicziai oldalra vonatkoztak, vagy nekem kétesnek látszottak, vájjon Magyar- vagy Halicsországhoz tartoznak.*) A magyar birodalomban van 113 genus és 4 3 1 species, ha hozzávesszük a Tátrára vonatkozó adatokat, 115 genus és 4 4 8 species, Dalmátiával együtt 117 genus és 4 7 2 sp. és Boszniával I I V genus és 474 sp. A magyar birodalomban van tehát több, mint az összes európai genera és valamivel kevesebb, mint az összes európai fajok fele. Az egész területen az összes európai nemek majdnem és az összes európai fajok felénéi több. Milyen lenne az eredmény, ha az egész ország csak anynyira lenne átvizsgálva, mint Pozsony, Nemes-Podhragy, Eperjes és a Tátra !
A z eddig i s m e r e t e s m a g y a r lombmohok. Bryinae. I. Cleistocarpae. P h y s c o m i t r i o i d e a e i. Epliemerum Hampe. 1. E. serratum (Schreb.) Hampe E. 2. E. cohaerens (Hedw.) Ilampe M. ii. Physcomitrella Sch. 3. P. pátens (Hedw.) Sch. E. P o t t i o i d e a e . iii. Ephemerella Müll. 4. E. recurvifoliá (Dicks.) Sch. MD. iv. Microbryum Sch. 5. M. Floerkeanum (^\M.) Sch. M. V. Sphaerangium Sch. 6. S. muticum (Schreb.) Sch. ME. 7. S. triquetrum (Spruce) Sch. M. vi. Phascum L. 8. P. cuspidatum Schreb. METHDBo. /? piliferum (Schreb. sp.) Sch. ME. 9. P . bryoides Dicks. MEH. 10. P. curvicollum Hedw. ME. P. rectum Sm. D. B r u c h i a c e a e vii. Pleuridium Sch. 11. P . nitidum (Hedw.) BS. E. 12. P . subulatum (L.) BS. METH. 13. P . alternifolium BS. ME. !l. Stegocarpae. W e i s i a c e a e viii. Systegium Sch. 14. S crispum (Hedw.)Sch. ED. ix. Hymenostemum EBr. 15. H. microstomum (Hedw.) RBr. METD. /í squarrosulum Hazsl. M. 16. H. tortile (Schwaegr.) BS. MEDHeBo. A fajok utáni kezdőbetűk az illető vidékeket jelentik, melyben az illető moh előfordul: MrrÉjszaki Maparhon, A—Alföld, E = a Királyhágón inneni rósz, B—Arad, Szörény- Krassómegye, T=Tót-, H—Horvát-, D=Dalm&tország, L=magyar tengerpart és Fiume, Bo=Bosznia, He=Herczegovina.
170
EME
H. crispatuTu Nees ct Hovnscli. D! x. Gyroweisia Seb. 17. Gí. tenuis (Schrad.) Scli. ME. xi. Gymnostomum BS. Cí. calcarea Nees et Hornsch. Tátra DBo. ő Ijrevifolium Scli. Bo! G. rupestre Schwaegr. Tátra 18. G. curvirostruin (Bhrh.) Hedw. ME. y microcarjjoii (Nees ct Hornsch.) Sch. M. xii. Eucladium BS. 19. E. vorticillatum (L.) BS. MDHeBo. xiii. Anoectaiigium BS. 20. A. compactum (Sclileicli.) Schwaegr. ME. xiv. Weisia Hedw. 21. W. viridula Brid. MEBTHDBo. /9 stenocarpa Sch. M. y densifolia Sch. M. ő amhlyodon (Brid.) Sch. MD. 22. W. mucronata BS. E. xv. Dicranoweisia Lindb. 2.S. D. compacta (Schleich.) Sch. E. 24. D. crispula (Hedw.) Sch. MEBT. /? atrata Sch. ME. 25. D. cirrata (Hedw.) Sch. MEB. xvi. Rhabdoweisia Sch. 26. E. fugax (Hedw.) BS. MB. xvii. Cynodontium Sch. 27. C. gracilescens (W. M.) Sch. E. / alpestre (Wahl.) Sch. M. 28. C. polycarpum (Ehrh.) Sch. MET. /S strumiferum (Hedw.) Sch. ME. y tenellum Sch. M. 29. C. virens (Hedw.) Sch. M. d compactum Sch, M. xviii. Dichodontium Sch. 30. D. pellucidnm (Hedw.) Sch. MET. jS fagimontaiium Brid. M. xix. Trematodon Michx. ."Jl. T. ambiguus (Hedw.) Hornsch. E. xx. Dicranella Sch. 32. D. crispa (Hedw.) Sch. M. D. Grevilleana (Brid.) BS. Tátra 33. D. Schreheri (Hedw.) Sch. ME. 34. squarrosa (Schrad.) Sch. ME. 35. D. cerviculata (Hedw.) Sch. ME /? pusilla (Hedw.) Sch. E. 36. D. varia (Hedw.) Sch. MEBTDBo. 37. D. riifescens (Turn.) Sch. MT. 38. D. subulata (Hedw.) Sch. MET. 39. D. curvata (Hedw,) Sch. ME. 40. D. banatica (Hampej B. 41. 1). heteromalla (Hedw.) Sch. METH. xxi. Dicranum Hedw. 42. D. Starkii WM. ME. 43. D. falcatum Hedw. M. D. strictum Schleich. Bo. 4.4. U. montanum Hedw. MDBTHBo. 45. 1). flagellare Hedw. MET. 46. D. fulvum Hook. T. 47. D. longifolium Hedw. METH. 48. D. Sauteri BS. M. 49. D. albicans BS.M. 50. 1). eloiigatum Schwaegr. M. 51. D. fuscescens Turii. ME. ft longirostre (Schwaegr.) Sch. METBo. y flexicaule (Brid.) Sch. M. (? robustum Sch. M. 52. D. iieglectum Juratzka M. 53. D. Mühlenbeckii BS. M. 54. D. scoparium (L.) Hedw. MEBTHDBo. orthophyllum Sch. ME. 55. D. május Turn. ME. 56. D. palustre La Pyi. AB. y polycladum Sch. M. 57. I). Schraderi Schwaegr. MEH. 58. D. spurium Hedw. TatraE. 59. 1), nndulatum Voit. MET. xxii. Dicranodontium BS. 60. 1). longirostre (WM.) BS. ME. 61. D. aristatum Sch. ME? xxiii. Campylopus Brid. 62. C. flexuosiis (L.) Brid. E. 63. C. turfaceus BS. E. L e u c o b r y a c e a e xxxiv. Leucobryum Hampe. 64. L. glaucum (L.) Hampe MEBH. F i s s i d ü n t a c 0 a 0 xxv. Fissidens Hedw. 65. F. Iiryoides Hedw. METHBo. 66. F. exilis Hedw. ME. 67. F. incurvus (WM.) Schwaegr. MEBD. 68. F. pusilliis Wils. M. 69. F. crassipes Wils. M. 70. F . osmundioidBS (Sw.) Hedw. MB. 71. F . decipieus DoNot. MTD. 72. F. taxifolius (L.) Hedw. MEH. 73. F. adiantoides (Dili.) Hedw. MEBTHD. S e l i g o r i a c c a e xxvi. Seligeria BS. 74. S. pusilla (Hedw.) BS. MEB. S. calcarea (Dicks.) BB. D. 75. S. tristicha (Brid.) BS. ME. 76. S. recurvata (Hedw.) BS. M. xxvii, Blindia BS. 77, B. acuta (Hedw.)
EME 171 BS.MBT. xxviii. Bracliyodus íToes ot Horasch. 78. ]5. tricliodes Neés et Hornsch. M. C e r a t o d o n t a c e a c xxix. Ceratodon Erid. 79. C. purpiireus (L.) Erid. MAEETHDEo. xxx. Tricliodou Seb, SO. T. cylindricus (Hedw.) Sch. ME. xxxi. Leptotriclinm Hampe 81. L. tortile (Sclirad.) Hampe M E E T . pusilhnn (Hartm.) Sch. ME. L. vaginans (Suli.) Sch. Tátra 82. L. homomallum (Hedw.) Sch. MEBT. 83. L. flexicaule (Sch^vaegr.) Hampo MHeBo. 84. L. pallidum (Solireb.) Hampe MEB. 85. L. Knappii Juratzka T. 86. L. glaucescens (Hedw.) Hampe MEB. xxxii. Distichium BS. 87. D. capillaceum (L)BS.MEDEŰ. /S brovifolium Sch. M. 88. ]). hiclinatum (Hedw.) BS.MB. P o t t i a c e a e xxxiii. Pharomitrium Sch. 89. P. suhsessile (BiiJ.) Sch. M. xxxiv. Pottia Ehrh. 90. P. cavifolia Ehrh. MAETDBo. y incana Sch. M. 91. P. minutula (Schwaogr.) ES.MED. 92. P. truncata (Brid.) BS.MAETHDBo. /í major Er. ME. 93. P. Heimii (Hedw.) Sch. E. P. Starkeana (Hedw.) C. Mull. D. 94. P. lanceolata (Dicks.) C. Müll. MEBTDBo. y angustata Sch. M. 95. P. latifolía (Schwaegr.) G. Müll. ME. XXXV. Bidymodon Hedw. 96. D. rubellus (Eoth) BS, MEBTHDHeBo. D. luridus Honisch. D. 97. D. cylindricus (Bruch) BS. M. xxxvi. Trichostomum SDI. 98. T. tophaceum Brid. MHD. /? brevifolium (Dicks.) Schimper D. T. mutabile BS. D. 99. T. crispulum Eruch MBEo. T. flavo-virens Bruch D. xxxvii. Desmatodon Brid. 100. ü . latifolius (Hedw.) BS.ME. /? glacialis (Funk) Sch. ME. xxxviii. BarbulaHcdw. 101. B. rigida Schultz M. 102. B. ambigua BS.MED. B. aloides (Koch) BS.D! 103. B. membránifolia Hook. E. E. marginata BS.Bo. B. canescens Bruch D. 104. B. muralis (L.) Hedw. MAEETHDEo. incana Sch. EH. y aestiva (Brid.) Sch. ME. ^ rupestris Schultz D. 105. B. unguiculata (Dili.) Hedw. MAEBTH LDBo. ft cuspidata Sch. M. 106. B. fallax Hedw. MAEBTHLDBo. -/ brevifolia (Erid.) Sch. M. B. curvifolia Sch. Tátra. 107. B. rigidula (Dicks.) Sch. ME. (i densa Sch. M. E. vinealis Brid. D. 108. B. gracilis Schwaogr. MED. 109. B. Hornschucliiana Sciraltz ED. 110. B. iraludosa Schwaegr. ME. B. revoluta Schwaegr. Bo. 111. B. convoluta Hedw. METD, 112. B. caespitosa (Schwaegr.) Sch. EBD. 113. B. tortuosa (L.) W. METHDHo. B. squarrosa (Brid?) Sch. D. 114. B. subulata (L.) Erid. MAEETHDEo. B. inermis (Br.) Sch. D. 115. B. mucronifolia Schwaegr. ME. 116. B. alpina BS.E. B. laevipila Erid. D. B. aciphylla ES. Tátra 117. B. ruralis (L.) Hedw, MAEETHDEo. 118. E. intormedia (Erid.) Sch. MDHe. 119. B. pulvinata Juratzka M. 120. B. papillosa Wils. M. Gcheebia Sch. cataractarum Sch. Tátra. G r i m m i a c e a o xxxix. Cinclidotus PB. 121. G. riparius (Höst ) BS.E. 122. G. fontinaloides (Hedw.) PBETD. 123. C. aquaticus (Dili.) BS.EHD. xxxx. Grimmia Ehrh. 124. G. conferta Funk MTDBo. 125. G. apocarpa (L.) Hedw. MEBTHDBo. (i gracilis (Schwaegr.) Nees et Hornsch. MB. y rivalaris (Schwaegr.) Nees el Hornsch. MEB. í alpicola (Sw.) Nees et Hornsch. M. G. aiiodon C. Müll. Tátra. 126.
172
EME
G. crinita Brid. E. G. orticularis BS.D. 127. G. pulvinata (Hedw.) Sin. MAEETHDHeBo. y longipila Sch, M. 128. G. Schultzii Brid. ME. 129. G. contorta (Wahlenb.) Sch. M! 130. G. funalis (Schivaegr.) Sch. M. 131. G. Mühlenbeckü Sch. E. 132. G. Hartmani Sch. M. 133. G. Glatior BS.MEB. 134. G. Doniana Sm. ME. 135. G. ovata W. M. MET. G. tergestina Tomm. Tátra. 136. G commutata Hüb. ME. 137. G. montana BS.M. 138. G. alpestris Schleich ME. 139. G. Ungeri .luratzka E. 140. G. sulcata Saut. M. 141. G. mollis BS.M. G. elongata Kaulf. Tátra xli. Eacomitriiim Brid 142. li. pátens (Dicks.) Sch. ME. 143. K. aciculare (L.) Brid. MET. 144. 11. proteBsum Al. Br. M. 145. lí. sudeticum (Fitnk) BS.ME. 146. R. heterostichum (Hedw.) Brid. MEDMT. 147. K. fasciculare (Schrad.) Brid. ME, 148. E. microcarpnm (Hedw.) BS.ME. 149. R. lanuginosum (Hedw.) Brid. E. 150. K. canescens (Hedw.) Brid. MEBTBo. /? prolixum BS.M, y ericoides (Dicks.) BS.MEBo. xlii. Hodwigia Ehrh. 151. H. ciliata (Dicks ) Ehrh. MEBTHBo. fi leucophaea Sch. MB. xliii. Coscinodon Spr. 152. C. pulvinatus Spreng. ET. xliv. Amphoridium Sch. 153. A. Mougeotii BS.MT. Zygodoii Hook ct Tayl. Z. viridissimus (Dicks.) Brid. Tátra D. xlv. Ulota Mohr. 154. U. Ludwigii (Brid.) Brid. MT. 155. U. Bruchii Brid. MEB. 156. U. crispa (Hedw.) Brid. MEBTH. 157. U. crispnla Brid. MAEBo. U. Rehmanni Juratzka Tátra 158. LT. Hutschinsiao (Sm.) Sch. METD. xlvi. Orthotrichum Hedw. 159. 0 . aiiüiualum Hedw. MEBTHDHeBo. /? cylindricum Sch. D. 160. 0. cupxilatum Hoffm. METDHeBo. 161. 0. Sturmii Hoppé et Hornsch. MDBo. 162. 0 . rupestre Schleich. MH. 163. 0. obtusifolium Schrad. ME. 164. 0, affine Schrad. MEBH. 165. 0. fastigiatum Bruch. M. EB. 166. 0. speciosum Nees. MABT. 167. 0. pátens Bruch. MEBo. 168. 0 . stramiiieum Hornsch. MEBo. 169. 0 . fallax BS.MEBBo. 170. 0. pumilum Sw. ME. 171. 0. pallens Bruch. MB. 172. 0 . appeudiculatiim Sch. E. 0. leucomitrium Bruch Bo. 173. 0. diaphamim Schrad. MED. 174. 0. leiocarpum BS. MEBTHD. 175. 0. rivulare Turn. B. xlvii. Encalypta Schreb. 176. E. commutata Nees et Hornsch. M. 177. E. vulgáris Hedw. MEDBo. ö elongata Sch. M. 178. E. rhabdocarpa Schwaegr. ME. 179. E. ciliata Hedw. MEBTHBo. 180. E. streptocarpa Hedw. MEBTHD. T e t r a p h i d a c e a e xlviii. Tetraphis Hedw. 181. T. pellucida (L.) Hedw. MEBTD. S c h i s t o s t e g a e a c o a e xlix. Schistostega Mohr. 182. S. osmundacea (Dicks.) WM. E. S p l a c h n a c e a e 1. Dissodon Grev. et Arn. 183. D. Hornschuchii Grev. et Arn. B. 184, D. Froelichianus (Hedw.) Grev. et Arn. EB. 185. D. splachnoides (Schwaegr.) Grev. ct Arn. E. li. Tayloria Hook. 186. T. serrata (Hedw.) BS.ME. lii Tetraplodon BS. 187. T. ranioidcs (L.) Sch. M. liii. Splachnum L. ,1,88. S. sphaericxim L. MEB. 189. S. ampuUíiceum L.ME. IMi y s c o m i t r i a c e a e liv. Pyramidula Brid. 190. P. tetragona Brid. ME. Iv. Physcomitriiim Brid. 191. P. sphaericum (Schwaegr.) Brid.
EME 173 E. 192. P. piriformo (L.) Brid. MEBTHBo. Ivi Entostliodon Schwaegr. 198. E. ericotorum (Bals. ct De Not.) Sch, E. Ivii. Funaria Schreb. 194. F. fascicularis (Dicks.) Scli. MEBo. F. eurviseta (Schwaegr.) Lindb. D. P. calcarea Wahlonb. 1). 195. F. hygrouietrica (L.) Hedw, MEBTHD. /? patula BS.E. B r y a c e a e : Iviii. Leptobryuiii Scli. 196. L. piviforme (L.) Seb. i\lET. lix. Webcra Hedw, 197. W. aciiminata (Hoppé et Homseh.) Seb. ME. 198. W. polymorpha (Hoppé ct Hornseh.) Soli. Tátra E. 199. W. elongata (Dicks.) Schwaegr. METD. 2 0 0 . W. loiigicolla (Sw.) Hedw. ME. 2 0 1 W. nutans Hedw. MEBT. '/ bicolor (Hoppé et Horiisch.) Sch. M. fi subdenticulata (Brid.) Sch. M. é longiseta (Tliomas) Seh.M. spliagnetorum Seb. M. Vj uliginosa Sch. M. 202. W . cucullata (Scbwaegr.) öcli. Tátra E. 203. W. cruda (Schreb.) Sch. MEBo. 2 0 4 . W. aniiotiiia (Hedw.) Schwaegr. EBo. 205. W . Liidwigii (Schwaegr.) Sch. ME. 200. W. commutata Sch. graciie (Schleich.) Sch. M. 2 0 7 . W. pulclieüa (Hedw.) Sch. M. 2 0 8 . W. carnea (L.) Sch. MEH. 2 0 9 , W. albicans (Wahlenb.) Sch. MEBT. Ix. Bryum Dili, 2 1 0 . B. arcticum (RBr.) BS.M. 2 1 1 , B. peiululum (Hornsch.) Sch. M. 212. B. imbrieatum (Brid.) BS.E. 213. B. incliuatum (Sw.) BS.ME. 2 1 4 . B. uliginosum (Bruch.) BS.ME. 2 1 5 . B. cirratum Hoppé et Honiseh. MB.H. 2 1 6 . B. bimum Schreb. MEBo. B. torquescens BS.D. B. provinciáié Philib. D. 2 1 7 . B. pallesceiis Schlcich. MEBBo. 2 1 8 . B. erythrocarpum Schwaegr. T. B. atro-pnrpureum WM. D. 2 1 9 . Bs vérsicolor ABr. M. 220. B. alpinum L. EBD. 221. B. caespiticium L.MAETDBo. B. Mildeanum Jiir. D. 2 2 2 . B. Funkii Schwaegr. ME. 223. B. argenteum L.MAEBTHl). [í majiis Sch. ME. 224. B. capillare L.MSBTD. [I cuspidatiim Br. et Sch. M. d platyloma (Schwaegr.) Sch. M. í Ferchelii (Punk) Sch. Bo. JS. .Doniannin Grev- D. 225. B. pallens Sw. ME. speciosum (Voil) Sch. M. y arcuatmu Sch. ]\[. 226. B. Duvalii Voit. M. 227. B. pscndotriqnetrum (Hedw.) Schwaegr. MEBHT Bo. (-í gracilescens Sch. M. ő compactum Sch. M. 228. B. tiirbinatum (Hedw.) Schwaegr. M. 2 2 9 . B. roseiun Schreb. MEBTH. Ixi. Zioria Sch. 230. Z. jnlacea Sch. M. Ixii. Mnium L. 2 3 1 . M. cuspidatuni Hedw. MEBTHBo. 2 3 2 . M. affine Bland. MAET. elatnm Sch. M. 233. M. uiidulatiim (L.) Hedw. MEBTH. 234. M. rostratum (Schrad.) Schwaegr. MEBTH. 235. M. hornnm L.MEBTH. 2 3 6 . M. serratum (Schi'ad.) Brid. MEBH. 237. M. ortorrhynchum BS. MBo. 2 3 8 . B. spinosnm (Voit.) Schwaegr ME. 2 3 9 . M. spinulosum BS, Tatra, T. 2 4 0 . M. stellare Hedw. METHBo. 2 4 1 . M. pímctatnm Hedw. MEBTH. l.iíiii. Cinclidium Sw. 242. C. stygiurn Sw, E. Ixiv. Amblyodon l'B. 2 4 3 . A. ilealbatus (Dicks.) PB.MB. Ixv, Catascopium Brid. 244. C. iiigritiini Hedw. Sch. M. I.kví. Meesea Hedw. 2 4 5 . M. uliginosa Hedw. fi alpina (Punk) Sch. ME, / minor (Brid.) Sch. M. 246. M. longiseta Ifedw. ME. 247. M. Albcrtinii BS.M. 248. ]\r. tristicha (Punk) BS.E. Ixvii. Anlacomninm Schwaegr. 249. A. androgyiiuin (I/.) Schwaegr. MEB. 250. A. palustre (L.) Schwaegr. MAEB, 2 5 1 . A. turgiduni (Wahlenb.) Schwaegr. ME. Ixviii. Bartramia Hedw,
EME 174 B. stiicta Bi'id. D. 252. B. ithypliylla Brid. MEBTBo. crispa (Sw.) 3ch. MEBo. 253. B. Hallcriana Hedw. MEBo. 254. B. Oederi (Gunler) Sw. MEBBo. Ixix. Conostomum Sw. 255. C. boreale Sw. M. Ixx. Philonotis Brid. 256. P. fontaim Brid. MEBTBo. alpina Sch. M. / falcata Sch. M. 257. P. calcarea BS.ME. Ixxi. Timmia Hedw. 2 5 8 . r . megapolitana Hedw, MEBo. 259. T. austriaca Hedw. MEB. T. aorvegica Zetterst. Tátra. P o l y t r i c h i a c e a c Ixxii. Atriclium PB. 260. A. undulatum (L.) PB. MEBTHBo. 261. A. angustutum(Schwa0gr.)BS.ED.262. A. tenellum (Eoehl.) BS.M. Ixiii. Oligotrichum DC. 263. ü . liercyniacum (Ehrh.) Lam. et ÜC.ME. Ixxiv. Pogünatnm PB. 264. P. naiium Neek. MEBH. 265. P. aloides (Hedw.) PB. MEBTHBo. 266. P. uniigerum (L.) PB. MEBTH. 267. P. alpinum (L.) Eoehl. MEBBo. fi arcticiim (Sw.) Sch. M. y septcmtrionale (Sw.) Sch. ME. d brevifolium (RBr.) Sch. M. Ixxv. Polytriohiim Dili. 268. P. sexangulare Flörke ME. 269. P. gracilo Menz. ME. 270. P. formosum Hudw. MEBTBo. /? pallidiseium Sch. E. 271. P. piliferum Schreb. MEBTH. fi Hoppéi Sch. M. 272. P. juniperinum Hedw. MEBTH. (i alpinum Sch. ME. 273. P. strictum Menz. ME. 274. P. commuic L.MEBTH. [i perigouiale (Mich.) Sch. ML. humile Sch. M. B a x b a u m i a c e a e Ixxvi. Diphyscium Mohr. 275. I). foliosum (L.) Mohr MEB. Ixxvii. Buxbaiimia Hall, 276. B. aphylla Hall. ME. 277, B. indusiata Brid. M. II. Pleurocarpae. F o n t i n a l a c e a e Ixxviii. Pontinalis l)ill. 278. F. anlipyretica L. MEBTH. 279. F. squamosa L.E. Ixxix. Dichelyma Myrin. 280. B. falcatum (Hedw.) Myrin. E. N e c k e r a c o a o Loptodon Mohr. L. Smithii (üicks.) Mohr n. Ixxx. Neckera Hedw. 281. pennata (Hall.) Hedw. MEBTH. 282. N. crispa (L.) Hedw. :\[AEBTHDBo. 283. N. complanata (L.) Hűben. MEBTBo. 284. N. Sendtneriana Sch. MEB. l.xxxi. Homalia Brid. 285. H. trichoinanoides (Schreb.) BS.MEBT. Ixxxii. Leiicodon Schwaegr. 286. L. sciuroides (L.) Schwaegr. MEBTHDBo. /? moreiisis (Schleich.) Sch. D. Ptcrogonium Sw, P. gracilo (Dili.) Sw. I). Ixxxiii. Antitrichia Brid. 287. A curtipendula (Hook. et Tayl.) Brid. METHüBo. H o o k e r i a c c a e Ixxxiv. Pterigopliylkim Brid. 288. P. lucens (L.) Brid. BEU. F a b r o n i a c e a e Ixxxv. Auacamptodon Briil. 289. A. splachnoides (Fröl.) Brid. MER. Ixxxvi. Myrinia Sch. 290. M. pulvinata (Wahlenb.) Sch. E. L e s k e a c e a e Ixxxvii. Myurella Sch. 291. M. julacea (Vili.) BS.ME. Ixxxviii, Leskea Hedw. 292. L. polycarpa Ehrh. MEABTHIio. (3 paludosa (lledw.) Sch. ME. 293. L. nervosa (Schwaegr.) Myr. M AEB. Ixxxix. Anomodoa líook. et Tayl. 294. A. rostratus (Fledw.) Sch. E. 295. A. longifolius (Schleich.) Hartm. MAT. 296. A. attenuatus
EME 175 (Schreb.) Hartm. MAEBTIILCo, 297. A. viticulosus (L.) Hook. et Tayl MEBTHBo. xc. Pseudoleskea BS. 298. P. atrovivens (Dícks.) BS.MEBBo /? brachyclados (Schwaegr,) Sch. M. 299. P. catenulata (Brid.) Sch MEBo. xci. Heterocladiiim BS. 300. H. dimorphum (Brid.) BS.lVl 301. H. heteroptenim (Biucli) BS.E. xcii. Thuidium Sch. 302. P decipions De Xot. M. 303. T. tamariscinum (íledw.) BS.MEBTH. T reoognitum (flcdw.) Scli. DBo. 304. T. delicatulum (Hedw.) Lindb MElVnl. 305. T. abietimim (L.) BS.MAEBÍIBo. H y p n a c o a o xciii. Pterigynandrum Hedw. 306. P. flliform (Timm.) Hedw. MEBTDBo. />' heteropterum (Brid.) Sch. xME. xciv. Les curaea Sch. 307. L. striata (Schwaegr.) BS.M. ft saxicola (Milde) Sch M. xcv. Platygyrium BS. 308. P. repens (Brid.) BS.MEBBo. xcvi PylaisiaSch. 309. P. polyantha (lledw.) BS.MAEBTIl. xcvii. Cylin drotheciura Sch. 310. C. concinnum De Not. M. xcviii. Climacium WM 311. C. dendroides (L.) AVM.MEBTBo. xcix. Isothecium Brid. 312. 1 myurum (Poll.) Brid. MEBTllBo. y robustum Sch. M. c. Orthothe ciuiu Sch. 313. O. intricatum (Ilartm.) BS.M. 314. 0. rufe.scen (Dicks.) BS.MIE. 315. 0 . chryseum (Schwaegr.) BS.M. ci. llomalothe cium Sch. 31Ü. H. sericenm (L ) BS. MAEBTHDHeBo. 317. H. Phillipe anum (R. Sprnce) Sch. MEBIL cii. Camptothecium Sch. 318. C. lu tescens (Iluds.) BS.MAEBTDRo. 319. C. nitens (Schreb.) Sch. MET ciii. Ptychodium Sch. 320. P. plicatum (Sclil.) Sch. MBo. civ. Bra chythecium Sch. 321. B. Uietiim (Brid.) BS.M. 322. 1!. salebro.sum (Hoffm.) BS.MDBTl).loiigisetum BS.M. y palustre Sch. ME ó densum BS.M. í cylindricum Scli. M. 323, B. glareosum (Bruch.) BS.M EB. 324. B. alhicans (Neck.) BS.ME. 325. B. velutiuum ( L ) Sch. MAEBTBD. /? praelongiim Sch. M. intricatum (flodw.) Sch. MEB. 320. B. trachyi)odium (lirid.) BS.M. 327. B. reflexum ' (WM.) Sch. ME. 328. B. Starkii (Brid.) BS.M. 329. B. glaciale BS.M. 330. B. i'utabuluiu (L.) BS.MAEBTK. -/ flavescens Sch. M. ()' plumulosum Sch. M. 331. B. campestro (Bruch) BS.M. B. Geheebii Milde Tátra, 332. B. riTulare (Bruch) B^'.MAEIi. 333. B. populomn (Hedw) BS. MEBTII. /i május. Br. c(; Sch. M. 334. B. plunmlosum (Sw.) BS.ME. cv. Eurhyiiohiiiin Scli. 335. E. ínyosuroides (Dili.) Sch. EL, 336. E. strigosum (lloffui.) BS.MET. E. circinatiim (Brid,) BS.D. :}37. E. striatuluiii (Spiuce) ISS.M. 3.38. E. striatum (Schreb.) 1J'."\!ETHD. (i meridionale (Sch.) Sch. D. 339, E. Vaucheri (Sch.) Sch. M. /íf julaceum Schimp. M. 340. E. piliferum (Schreb.) BS. ME. 341. E. speciosum (Brid.) Sch. E. 342. E. praelongum (L.) Sch. METHD. 343. E. abbreviatum Sch. MT. 344. pumilum (Wils.) Sch. LDHe. cvi. Rhynchostegium Sch. 345. R. tenellum (Dicks.) BS.LDUe. R. curvisetuni (Brid.) Sch. D. 346. R. depressum (Bruch) Sch. T. R. confertniii (Sm.) BS.D. R. inegapolitanum (Bland.) BS.DHe. 347. R. rotundifolium (Scop.) BS.M, 348. R. muraié (Hedw.) Sch. MEHT. y julaceum Sch. M, 349. R. rukiforme (Weis.) BS.MEBTHDBo. ,3 lutpscens BS.BD. J prolixum Brid. D. cvii. Tliamnium Sch. 350. T. alopecurum (L.) Sch. MEBIL cviii. Plagiothecium Sch. 351. P. pul-
EME 176 c M l u m (Hedw.) BS.M. 352. P. iiitidulum (Walil.) BS.M. 35:3. V. denticulatum (L.) BS.MEBTÍlBo. tenelliim BS.M. y donsum BS.M. t m j u r u m BS.M. P. elegáns (ílook.) Sch. Táti-a 3 5 4 . P. líöseanuui (Hampe) Sch. ME. 3 5 5 . P. silvaticum (L.) B s . M E B B o . 35(;. P. uiidulatum (L.) B?.ME. P. Mülilenbockii (üartra.) Sch. Tátva. 3 5 7 . P. silesiacum (Selig.) B3.MEBTÍI. cix. Amblystegiiim Sch. A. Spnicei (Br.) Scli. Tátra 358. A. subtilo (Eledw.) BS.MEBT. 3 5 9 . A, coiifervoides (Brid.) BS.M. 3 6 0 . A. serpens (L.) BS.MEABTíí. [1 tenue Scli. MEBBo. 3 6 1 . A. Jiiratzkaimm Sch. Tátra E. 362. A. radicalo (PB.) BS.MBT. 3(j3. A. irriguum (Wils.) Scli. MBH tenelliim Sch. M. y spiiüfolium Sch. M. 364. A. fluviatile (áw.) B S . \ i . 365. A. riparium (L.) B3.MEBT. [i abbreviatum Sch. M. '/ subsecundum Sch. M. e elongatiim Sch. M. 3 6 6 . A. Kochii BS.M. cx. Ilypnum Dili. 3 6 7 . 11. Ilallerii L.f. ME. 368. H. Sommerfeltii Myriii. MAE. 3G9. II. chvysophyllnm Brid. MED 3 7 0 H. stellatum Schreb. MET. ft proteiisum (Brid.) Sch. ME. 3 7 1 . H. polygamum (BS.) Sch, M. 3 7 2 . H. aduncum (L.) lledw. MEBBo. p' intei'iiiedlum Sch. M. y Kiieiffli (B3.) Sch. M. ő polycarpum (Blaiid.) Sch. M. & gracilescens Sch. M. 373. II. vernicosum Liiidb. ME. 3 7 4 . II. Sendtaeri Sch. M, 375. 11. lycopodioides Sch. E. 3 7 6 . H. fluitans L.ME. submersuui Sch. M. 3 7 7 . ll.rovolvens Sw. E. 378, IL imciiiatuüi llodvv. MEBBo. [> abbreviátmii Sch. M. y plumosnm Sch.M. J pluinulosum Sch.M. £ gracilescens Sch. M. Vj sub.jiüaceum Sch. M. 379. !1. filiciiium L. MEBDBe. 380. H. conimutatum lledw. MEBTIlBo. 381. II. falcatum Brid. MB. 382. U. siilcatumSch. M. 383. 11. rugosum Ehrh. MEBTBo. ,'584. H. incurvatiiin Schreb. METBo. 3 8 5 . II. pallescens (Hedw.) BS.M. 386. H. reptile Kich. M E T . / í siibjiilaceam Sch. M. 387. H. fastigiatum Brid. MEBo. 388. 11. fertile Sendt. MET. 389. H. callichroum (Brid.) BS.ME. 390. H. cupressilovme L.MAEBTHDIleBo. e. fusiforme Sch. M. x. resupinatum (Wils.) Sch. E. 391. II. arcuatum Lindb. MB. 392. H. pratense Koch ME. 393. H. Heufleri Juratzka E ! 394. 11. dolomiticum Milde M. 3 9 5 . H. Bambergeri Sch. E. 396. II. Vaucheri Lesquer. M. 3 9 7 . H. Ilaldainanuiii (Jrev. ME. 3 9 8 . 11. neinorosum Koch E. 3 9 9 . H. molliis'Aim Hedw. MEBTílDBo. 4 0 0 . II. Crista-castrensis L.MEBT. 401. II. palustre L.MEBo. [i hamulosutn Síjh. M. y laxum Sch. M. í julacoum Sch. Ji. 4 0 2 . H. aipestre Sw. E. 4 0 3 . H. molle Dicks. ME. 11. iiovvegicum (B3.) Sch. Tátra. ÍI. ochracedm Tiim. Tátra. 4 0 4 . II. cordifolium Hedw. ME. 4 0 5 . H. giganteum Sch. E. 4 0 6 . H. f-arinentosum Wahlenb. M. 4 0 7 . H cuspidatum L.MABET. 4 0 8 . II. Schreberi Willd. MEBHLBo. 4 0 9 . II. puriim L.MEBDBo, 410. H. stramineum Dicks. Tátra, ET. 4 1 1 . H. scorpioides L.ME. cxi. Ilylocouiiuui Sch. 412. H. splendens (Hedw.) Sch. MEBTHDBo. 4 1 3 . H. umbratiini (Ehrh.) Sch. ME. 4 1 4 . H. Oakesii (Suli.) Sch. 4 1 5 . H. brevirostrum (Ehrli.) Sch. ME. 4 1 6 . H. squarrosiim (L.) Sch. METH. 4 1 7 . H. triquetruni (L.) Sch. MEBTHDBo. 4 1 8 . H. loreum (L.) Sch. ME.
EME 177 B r y i n a e aiioinalae. A r c hi di a c e a e exii. Arcliidium Bi-id. 419. A. alternifolium jDicks.) Sch. BTDBo. A n d r e a a c e a e cxiii. Aiidrcáa Ehili. 420. A. petropliila Ehrb. ME. alpicola Sch. B. 421. A. alpestris (Theden.) Sch. ME. 422. A., rupestris (L.) Sch. E. 423. A. crassinervia Br. M. 424. A. nivalis Hook. 51. S p h a g n a c e a e cxiv. Spliagiium Dili. 425. S. acutifolium Ehrh. MEBTBo. ^ deflexum Sch. M. ö purpurenm Sch. M. t fuscum Sch. E. 426. S. fimbriatum Wils ME. 427. S. cuspidatimi Ehrh. MEBBo. y plumosum Sch. M. 428. S. squaiTosum Pers. ETBo. 429. S. rigidum Sch. ME. /? compactum (Brid.) Sch. M. 430. S. suhsecundum Nees et Homsch. MEBBo. 431. S. cymhifoliiim (Ehrh.) MEBBo. KaiiilsK
Az angol közoktatásügyi törvényhozás. II. Az egész népnevelési törvényben legkényosebl) pont a vallástanítás kérdése. Oly országban, mint Angolhon, a hol liatalmas államegyház van, s a hol a vallást, (illetőleg kátét, cultust stb.) a moralitás egyetlen talpkövének tekintik: kétségkivill nagy haladás a tűrelmességl)en, ha a „Ohurch Catechismus" és „Common prayer" recitálását, nem követelik minden gyermektől. Az új törvény legnevezetesebb vonása tehát a Conscience Ciause, a mely merőben a társadalmi', türelmesség terméke. A kormány kérve kérte még 1847. és 1848-ban az angol egyház és a National Association tekintélyeit, hogy liagyjanak fel türelmetlen követeléseikkel és fogadjanak el az iskolai vallás tanításban az idegen felekezetű szülők és gyermekekre nézve valamely méltányos lelkiismereti záradékot, (Conscience Clause) pl. minőt azelőtt évekkel bevittek a Wesleyan Methodisták az ő iskoláikba. Ue sem a vallásos színezetű National Association, sem az angol egyház nem volt hajlandó egy hajszálnyit is engedni, s mereven ragaszkodott negyven év előtti álláspontjához. Az uvúlt előítéleteknek, a vak buzgalomnak, a régi rendszabályok szülte lelketlen türelmetlenségnek nyakár.i hágott az idő, az időben az a forradalom, mely a közvéleményben történt; s melyben a Birmingham Leaguenek (18G9) és a Jlancliesterbeii (1868) tartott oktatásügyi értekezletnek oroszlán része van. Ma már nem kap semmiféle iskola államsegélyt, melyet nem a Conscience Clause szellemében vezetnek. Ma a felekezeti iskola többé nem nemzeti iskola, mint régen volt. Azzá lehet úgy, ha az ő kategoricus imperativusa a Conscience Clause. Az új törvény másik fő vonása a h e l y i f e l e l ő s s é g , mely szerint a nép kellő oktatásban részesül. London felelős a londoni iskolákért, Liverpool Liverpoolért, Bristol Bristolért és így tovább.
EME 178 Harmadik fővonása a v i l á g i s e g é l y (cooperatio) elve, azaz a kormánytól kaphat segélyt minden iskola-szék, legyen az Viármilyen színezetű, (parocliialis, municipalis) mely mint a helyi viszonyokkal legjol)l:)an ismerős, azt belátása szerint értékesíti. íme a kormány és mnnicipium közt a felelősség inegosztása, illetőleg az önkormányzás és felelősség elvének szerencsés egyeztetése. A központi idegrendszer mellett, ott van a kerületi dúc rendszer, mint a munka-megosztás elvének megtestesítője. Nagy baj, hogy az iskola-kényszer anynyira hiányos, hogy magában Londonban sincs foganatosítva, sőt számos népes városban csak papíron vagy mumusként szerepel. Az angol népoktatás nevezetes egyénisége a p u p i l t e a c h e r és a f e m a l e pupil-teacher (növendékíi és nőtanító.) Mindkettő nevezetes azért, mert könynycn eltalálják azt az egyszerű, naiv utat, melyet a természet útjának nevezhetnénk, mely a tanulók szívén át, a legrövidebben és legbiztosabban vezet a fejhez. Mindkettő kedélyében sok van abból a melegből, mely élénken ós édesen emlékezteti a kis tanulót a családi fészekre. Nálunk mindkettő ismeretes. A pupil-teacher még a régi idők maradványa prot. collegiumainkban; de nem lévén tulajdonképen renies vizsgálatokkal, illetőleg rendszeresítéssel öszszekötve: kiveszőben van. A második (a nőtanító) a recens kor teremtménye. Kemélhetőleg mind erkölcsi, mind közmíivelödési, mind nemzetgazdászati tekintetben hasznos tényezőnek fog bebizonj'úlni, Skóczia nem vesződött sokat a vallásos kérdéssel. Ott a vallásos üldözések hazájában, minden rendű iskola tiszteletben tartotta a lelkiismereti jogait. Az 1872-iki isk. törvény a régi parochiális alapokra épít, és szerencsésen, mert mint Lord Napier és Ettrick mondja — három fővonása van e törvénynek: „a helyi (skót) vezetés átalános rendszere; az átalános iskola-adó és az egyetemes tankötelezettség." Ez a törvény tehát abban teljes és kötelező, a miben az angol törvény részletes és fakultatív, Átalában a kényszer és a laikus • oktatásügy, ez idők szerint tartozik a népszerű eszmék közé az angol királyságban. Azfinban mégis elmondhatjuk, hogy Angliában a polit. szabadság és vallási és a sooialis conservativismus hazájában, hol minden politikai, társadalmi és vallásos újítást e l s ő b e n minden oldalról meg kell nyilvánosan vitatni, mielőtt véglegesen elfogadnák a minden felekezeti színezet nélküli Biblia olvasás, mely alól minden tanulót fölmenthet a szüléje, mint az angol mondaná, oly stepping-stone, melyről csak egy lépés van a laikus iskoláig. IIL A fent elmondottak kiegészítéséül hadd soroljuk fel a következő adatokat. 1861-ben Clarendon gróf elnöklete alatt egy második kir. bizottság is neveztetett ki a végre, hogy a hét nagy és régi közép-
EME
m9 iskola (Eton, Winchester, Westminster, Charterhouse, Harrow, Rugby, Shrewsbury) anyagi és szellemi állapotáról tegyen jelentést. 1864-1580 el is készült a Keport, mely a nevezett intézetek kormányzása és tanulmányrendjére nézve; az alapítók intentiójának értelmében, számos változtatást javasolt. Erre a kormány egy törvényjavaslatot terjesztett a parlament elé, mely 1868-ban „The Public Schools Act" czímmel törvénynyé vált. E törvény az említett intézetek igazgatótestületeinek szabad kezet enged a következő ügyekben. 1) Az alapítványok elnyerésére vonatkozó szabályzatot (a versenyző fiuk kora és a fölvételi vizsgálatot stb.) az igazgató-testületek állapítják meg teljhatalmúan. 2) Az alapítványos helyek számának, az azokkal járó kiváltságoknak megszorítására nézve szintén függetlenül intézkednek. 3) Az ösztöndíjakra azok élvezete, időtartama, a tanulók ellátása ügye. 4) A tanszékek (mastership) betöltése módozatainak megállapítása (pl. hogy a tanítójelölt lehet-e nős vagy nem?^ 5) az iskola egészségügye, 6) az iskola birtokai jövedelmének hovafordítása, 7) új tantárgyak fölvétele, régieknek kiküszöbölése, az egyes tanágak relatív jelentőségének meghatározása, 8) egyes tanulóknak, szülék vagy gyámjok kívánatára a középtanodai vallásoktatás alól v£ló fölmentése, 9) a künnlakóknak az iskolába való fölvétela: mindmind az igazgató-testület hatáskörébe tartoznak, 10) Az igazgató, (Head-Master) hatásköre szintén csorb'tatlan hagyatott. Az iHtézet igazgató-tanácsa, ha a Head-Master annak nem tagja, tartozik minden szabályzat alkotása előtt őt megkérdezni, kihallgatni és netaláni javaslatait tekintetbe venni. A Head-Mastert oly iskolákban, melyekre a törvény szól, az igazgató-testület nevezi ki az ő tetszése szerint; de viszont a tanítók kinevezése a Head-Mastertől függ. Az líj igazgató-testületek minden szabályait ő Felsége a végre kinevezett biztosainak kellett bemutatni, ezek aztán a parlament mindkét háza elé adván, ő Felségéhez terjesztették fel jóváhagyás vagy elvetés (disapproval) végett. Az 1868-iki Public Schools Act erejénél fogva a régi és dicsteljes múltii középiskolák lassanként teljes reformon mennek át. A törvény első gyümölcse az, hogy komoly lépések tétettek arra, az 6klassikai nyelvek eddigi egyoldalú müvelése mellé, a modern nyelvek és természettudományok felvétele iránt. így idővel lomtárba kerül minden, a mi a mí korunk szellemével ellenkezik. Harmadik kir. bizottság is neveztetett ki az elemi és középiskolák közti nagy terrenum, a középosztály nevelési állapotának megvizsgálására. Ez a bizottság lord Taunton elnöklete alatt 1864-ben fogott munkához és 1867-ben befejezte működését egy több mint húsz kötetből álló Eeporttal. A rá következő törvényhozás két tárgyat ölelt fel. Egyfelől a létező közoktatási alapítványok megvizsgálását és azok hovafordítása módjának reformját; másfelől az öszszes tanítók permissiv sorjegyzékbe szedését; a magán-iskolákra való felügyeletet és azok növendékeinek megvizsgálását. Az első eredmény
EME 180 1869-ben az alapítványi vagy javadalmazott iskolákról szóló törvény (Endowded School Aot) volt, mely az alapítványok jövő administratiójáa kivűi, minden társadalmi osztály javadalmazott iskolájába — tökéletesebb oktatás behozását czélozza. De sem Irlandra, sem Skócziára ki nem terjeszkedik, sem azokra az iskolákra, melyek az 1868diki törvény alá esnek. Alapítványi iskolának nem ismer el e törvény olyat, a mely kizárólag egy vagy más felekezetnek képez egyházi szolgákat; vagy egy különös professióra képesít; vagy a mely csak énekeseket képez. Mindezek nem is tarthatnak számot a parlament segélyére. A javadalmazás áldását a leányokra is határozottan ki akarják terjeszteni, mert csak az alapos nevelés emancipálja a nőt t á r s a dal milag. Az alapítványi iskolákban, míg egyfelől szintén a vallásos türelmesség szellemének kell uralkodni; másfelől ezek azok, melyek a középosztály árván maradt gyermekeinek alkalmat nyújtanak a r r a , hogy kellő nevelés által azt a társadalmi helyzetet, melybe beleszülettek, megtartsák. Ugy ez, mint a népokt. törvény humánus módon gondoskodott arról, hogy a szegény szülék tehetséges gyermekei, a Board Schoolok útján, felsőbb intézetekbe, egyetemekre mehessenek. Ezzel be van vágva az útja annak a nagy válaszfalnak, a mi volt egyfelől a szegény alsó- és a vagyonos közép-osztály gyermekei közt, menynyiben mindkét fél gyermeke egyformán versenyezhet a tanultság, a miveltség nagyértékü pálmájáért. E mellett, a mi méltányos, a középosztály jóval többet adózik a szegények gyermekeinek iskolázására, mint maga ez az osztály. Azonban, bármily szent is az a czél, melyet az említett törvények az angol iskolázás elé tűztek, csak úgy fog tetté válhatni, ha ketlő számú és minőségű tanerők lesznek, nem csak*az elemi, hanem a középiskolák számára is. A közép isk. tanulók számára kellő számú képző-intézetek (Training College) felállítását első sorban a ^College of Preceptors" választmánya sürgeti egész hévvel. Kemélhető, hogy nem sokára úgy a törvényhozás, mint a mivelt közönség tetté változtatja, a szebb jövőért küzdő tanítók fényes terveit. Felméri Lajos.
az 1876 Septembei- havábau a Budapesten tartott nemzetközi őstörténelmi Congressus tárlatára az erdélyi muzeum régiségtárából felküldött tárgyaknak. B. Vörös réz tárgyak. 1. Egy 2®/,o kilgr. nyomó csákány, Kudu. 2. Egy hasonló, valamivel kisebb, Ugrucz. 3. Egy hasonló ismeretlen helyről. 4. Egy hasonló, Budvár. 5. Egy hasonló, keresztben álló éllel, Erdély, 6. Egy
EME 181 hasonló, keresztbea kisebb, Székelyföld. 7. Egy fokos alakú csákány, Háromszék. 8. Egy hasonló, Vaja. 9. Egy különös alakú fokos fejsze, Kolozvárt. 10. Egy fejsze, Tápocza. 11. Égy kelt, Bánát. C. Bronz tárgyak. 12. Egy kelt, Gyula-Telke. 13. Egy hasonló, Ombocz. 14. E g j hasonló, Csekenye. 15. Egy hasonló, Kis-Terenye. 16. Üreges, de fületlen kelt, Oroszmező. 17. Egy kisebb hasonló, ismeretlen helyről. 18. Hasonló, Oroszmező. 19. Füles hasonló, Aranykút. 20. E g j lándzsa-hegy, Olaszország. 21. Hasonló, Bálványos-Váralya. 22. Bronzfejsze, Szuszkó. 23. Hasonló, Bálványos, 24. Hasonló, Mező-Záh, 25. Hasonló. Mezőség. 26. Hasonló töredékes, Fel-Őr. 27. Hasonló, Tordátfalva. 28. Hasonló, Nagy-Honda. 29. Hasonló, Mezőség. 30. Hasonló, Szendrő. 31. Bronz fejsze, Erdély. 32. Fokos, Erdély. 33. Hasonló, Ingvölgye. 34. Hasonló, Alsó-Eákos. 35. Harczi csákány. 36. Hasonló, Moigrad. .37. Hasonló, Erdély. 38. Hasonló, Hadad. 30. 2 fejsze, 2 sarló töred., 1 karperecz, 4 drb. függő, 4 drb karika töred. Ördöngös Füzes. 40. Egy kelt, 41. Egy bronz fejsze, 42. Egy véső, 2 lándzsa hegy, 2 sarló, 1 késnyél, 2 karika, Szendrő Borsódmegyo, a Sajó medréből kikotorva. 43. Egy nagyobb és egy kisebb fejsze, 5 drb sarló-töredék, 1 kis véső, 2 arany karika, Oláh-Fodorháza. 44. 4 5 . Két sarló, Toplicza. 46. Egy sarló, Szabéd. 47. Egy fejsze , 2 tőr, 5 karika töredék, 1 díszitmény, 7 drb fürész töredék, 1 hajtű, Alsójára. 48. a. h. Két nyílhegy, Székely-Földvár, c. hasonló, Kis-Küküllő 'd h. tűtöredékek, e. f . g. fűrészek, Mező-Záli. i. egy fibula, Olaszország. k. hasonló, Erdély, l. hasonló, Mojgrád. m. egy karika, u. o. egy nyílhegy, Erdély, o. Két nyílhegy, Székelyföld. egy ezüst nyílhegy, Torda? 49. Egy buzogányfő, Erdély. 50. Egy hasonló, Déés. 51. Egy hasonló, Al-Torja. 52. Egy hasonló, Valea-Gloduluj. 53. Egy hasonló. Bálványos. 54. Egy hasonló, Szt.-Mihályi puszta. 55. a. egj hoszszú véső, b. c. két karperecz, Székelykő. d. e. egy zabola oldalai, / . g. két karika, Zolyommegye. h. egy karika, Maros-Gezse, i. egy karika, Szilágy-Somlyó, k. l. m. különböző karikák, Erdély, 56. Egy karperecz, Székelykő. 57. 3 Fibula, Portus. 58. 4 különböző karperecz, egy ép és egy eltört torques, 2 bogos karika töredék, egy nagyobb és egy kisebb fibula töredék, 1 sodronyból font láncztöredék, egy aranyba foglalt barbar mívű kláris intaglio, Portus. 59. Egy zabola, Erdély. 60. a. h. két sodronytekercs, Kraszna. c. d. két karika, e. egy forgó tartó, Oláh-Bogáta. / . egy forgó tartó, g. egy karika, h. egy gomb, i. egy tütöredék. Oroszmező. k. egy lándzsa hegy, Kecsed-Szilvás. l. egy hasonló, Erdély. 61. 7 drb karika, Oláh-Bogáta. 62. 7 drb torques, Kudu. 63. a. e. n. y. f . g. ővtöred. lemezből, h. i. k. l. m. r. különböző sodrony tekercsek, s. egy pikkely forma díszítmény, t. egy csattöredék, Ercsény.*) u. két drb arany-ékszer, Véd*) Mind e tárgyak a már fent elősorolt kőfejszével ás egy temetkezési urnában voltak.
kócsupTokkal
együtt
EME
182
szer. V. egy gyűrű alasra öszszehajtott kis arany kígyó, Olasztclko, X. egy arany gyűrű, Baróth. z. 3 szívalaku arany karikából álló láncztörodék, Várfalva. cf. két arany ékszer, B.-Szolnok, y. egy lóalakú bronzíibula, Erdély. <>'. 1 hazonlő csatt, Veczel. 64. Egy levél alakú bronz kard, Erdély. 65. Egy hasonló, Erdély 66. Egy hasonló, AlTorja. 67. Egy hasonló. Bálványos. 68. Egy különös alakú hoszszá kard, Sáromberke. 69. p]gy vadkan, Oerend. 70. Egy bronz súlyom, 71. 72. Két vas súlyom, Oroszmező. 73. Egy nagy üvegy-gyöngy, Sajó-Udvarhely. JD. Vaskori tárgyak. 74. Egy vas buzogány fő, Várfalva. 75. Egy hasonló, Al-Torja. 76. a. h. c. d. 4 nyílhegy (vas) Várfalva. f . g. k. hasonlók, Erdély. h. i. két vas nyílhegy, Sáromberke. o. egy nyílhegy. Szék. p. egy nyílhegy, Valoa Gloduluj. h egy nyílhegy, Erdély, l. egy lándzsa-hegy, Székely-Földvár, m. n. lándzsa-hegyek, Erdély. 77. Zabola, Erdély. 78. 79. Kaszák, 80. Meggörbített nyává, 81. Lándzsa-hegy, 82. lándzsahegy nagyobb, 8.S. lándzsahegy, 84. Kasza, Valea Glodului.
Az ei'tl. mnzeuui gyűjteményei számára a f. évi september hónapban beérkezett adományok. I. K ö n y v e k é s k é z i r a t o k . Néhai gróf Teleky Domokos gernyeszegí könyvtárából T48 köt. könyv és 6 köt. kézirat. — A m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztériumtól, Cenze, Hanser, Niemann, Archeologische Untersuchungen auf Samothrake, Wien 1875. — A r a . kir. beliigyminiszteriumtól, Magyarország közegészségügyi statistikája, Budapest. 1876. — A belga kir. tud. akadémiától, Balletins Vol. 38, 39, 40. Bruxelles 1874, 1875 és Annuaire pour l'an 1875, 1876. U. ott 1875 és 1876. — A brazíliai csász. geologiai bizottságtól, Archivos do Musen National de Rio de Janeiro, Vol. 1. Rio de Janeiro 1876. — A bajor kir. tud. akadémiától, Sitzungsberichte der. yhü. hist. Classe 1876. Bd. I. Heft 2. München 1876. — A magyar történelmi társulat kolozsvári bizottságától. Székely oklevéltár II. köt. Kolozsvár 1876. — Dr. Entz Gézától, a tordai és szamosfalvi sós tavak azalék faunája, Budapest 1876. — Finály Henriktől, A nemzetközi budapesti statistikai congressus nyomtatványai 4 1 köt. és füzet. — Szoboszlai Ferencztől, Tompa Mihály költeményeinek a szerző kéziratával kijavított nyomtatott példánya. — Gyertyáníi Istvántól és Kiss Árontól, A népiskola módszertana. Budapest 1876, — A s.-pataki állami tanitóképezdétől, a segesvári ev. fógymnasiumtól, a naszódi görög kath. főgymnasiumtól, mindeniktől programm 187^/j. — Gött János ós fia brassói nyomdájától 6, Réthy Lajos aradi nyomdájától 3, a m.-vásárhelyi ref. főiskola nyomdájától 1 nyomtatvány. II. R é g i s é g e k : gr. Eszterházy János és Kálmántól egy-egy Obsidian nucleus. Nyomatott Stein János m. kir. egyetemi nyomdásznál Koloiísvárt.
