EME
ERDÉLYI MUZEUM AZ E R D . MUZEUM E G Y L E T IGAZG. V Á L A S Z T M Á N Y A
MEGBÍZÁSÁBÓL
SZERKESZTI
FINÁLY HENRIK, M. K. EGYET. TANÁR, A MUZ. EGYL. TITKÁRA, A M. TUD. AKAD. L. T.
Megjelen havonként.
October 1.
Ára évenként 1 frt 15 kr.
T a r t a l o m : A muzeumban létesítendő mütani anyaggyűjtemény érdekében felhivás. — Vizsgálatok a kolozsvári m. k. egyetem vegytani intézetéből. VII—IX, közli dr. Pleischer Antal. — Adalékok Erdély geologiájához, XII. Dr. Koch Antal. — Több állatosztály vándorlási vonalairól stb. Dr. Dezső Béla (folyt.) — Könyvjelentés.
A mikor egyesületünk folyó évi közgyülésén az egyes gyűjtemények őrei és a gyüjtemények állapota megvizsgálására kiküldött bizottságok előterjesztették a magok jelentéseit, az egy könyvtár kivételével valamenynyi hely szűkéről, v a g y , helyesebben mondva, a rendelkezésre álló helyiségek elégtelen voltáról panaszkodott. Igaza is volt mindeniknek. Még azok a gyűjtemények is, a melyeknek a helyiségek kiosztásakor legtágasabbra mérték a szállást, kinőttek belőle, hála országrészünk gazdagságának és tisztjeink szorgalmának! Már most mi a teendő ? H a a gyermek kinőtt a rá szabott ruhából, vagy ki kell toldani a ruhát, vagy ha nincs miből, új, hoszszabb és bővebb ruhát kell neki szerezni. Ez ép oly egyszerű mint helyes megoldása a feladatnak. De valamint a legegyenesebb út elméletileg legrövidebb ugyan mindig, de nem vezet mindig leggyorsabban és legbiztosabban czélhoz; éppen úgy megesik, hogy egy-egy feladat legegyszerűbb és leghelyesebb megoldása egyszersmind a legkivihetetlenebb is. Körülbelül úgy vagyunk a fennebbi megoldással is. Tehát se arra nincs módunk, hogy a régi ruhát kitoldjuk, sem arra, hogy újat szabassunk! Mit tegyünk h á t ? A helyett, hogy sokáig találgatnék, mi módon lehetne ideiglenesen segítni, a mig majd találunk módot a gyökeres segítségre; lássuk ellenkezőleg azt, hogy ily körülmények közt mit n e m s z a b a d és mit n e m l e h e t tenni? A hol hasznos és üdvös teendőkről van szó, nézetünk szerint csak azt nem szabad tenni, a mit nem lehet. A fenn például felvett gyermeknél pedig főleg nem lehet megakadályoztatni, hogy a gyermek ne nőjjön tovább, ha szűkül is a köntöse.
EME
122
És minthogy az egészséges, életre való gyermek természeténél fogva folytonosan nő, feladatunkká lesz egyfelől e növést nem csak gátolni nem akarni, hanem ellenkezőleg, a menynyire lehet, kellő táplálék nyújtásával előmozclítni, másfelől arra ügyelni, hogy a növés megtartván kellő arányait és irányait kinövéssé ne fajuljon. E kis példálódzással kivántuk olvasóink előtt igazolni az igazgató választmány abbeli határozatát, hogy noha főleg az ásvány- és földtani gyűjtemény az , a mely már alig fér el a neki jutott helyiségben, éppen ezt a gyűjteményt kivánja egy eddig nem eléggé méltatott líj irányban tágítni és nagyobbítni. Egy kitűnő űgybarát indítványára elhatározta ugyanis az igazgató választmány, hogy a m u z e u m á s v á n y - é s f ö l d t a n i g y ü j t e m é n y é b e n m i n t k ü l ö n ö n á l l ó osz t á l y t k e z d i b é r e n d e z n i az e r d é l y i r é s z e k b e n e l ő f o r d u l ó m i n d a z o k n a k a z á s v á n y o k n a k r e n d s z e r e s g y ü j töm é n y é t , a melyek m ű t a n i l a g az ipar terén haszno s í t h a t ó k . E határozat kivitele érdekében pedig egy felhivást bocsát ki az erdélyrészi föld- és bányabirtokosokhoz, hogy a magok érdekében szíveskedjenek e külön gyűjtemény létesítéséhez hozzá járulni. E felhivást közöljük itt, kérvén az erdélyrészi lapok t. ez. szerkesztőségeit, hogy azt saját becses lapjaikba felvevén terjedését a közönség közt előmozdítni szíveskedjenek. F ' e l h í v á s az erdélyi részek t. cz. föld- ós bányabirtokosaihoz. Tapasztalati tény, hogy az országok és országrészek anyagi gyarapodásának és fejlődésének tényezői közt legelső helyen áll a productiv munka. De minthogy emberi munka anyagot teremteni nem bir, termékeny volta csak abban állhat, hogy a természet nyújtotta anyagnak feldolgozás útján értéket á d , vagy már meglevő értékét növeli. Ezt az értéket teremtő munkát iparnak szoktuk nevezni. Virágzó ipar teszi gazdagokká az országokat és a nemzeteket, a gazdagság által aztán miveltekké és szabadokká. De minthogy az ipar csak meglevő anyagokon gyakorolhatja értéktermő munkáját , létesülésének és felvirágzásának első alapfeltétele e meglevő és rendelkezésére álló anyagok ismerete. Az erdélyi muzeum-egylet éppen szabályszerű és tüzetes teendői körébe vágó kötelességet vél teljesíteni , ha éppen az ipar számára műtanilag használható anyagok ismertetése czéljá-
EME 123
ból, a legfontosabb , t, i. az ásatag anyagok oly gyűjteményét állítja öszszc, a melyben minden érdeklődő megláthatja, hogy az erdélyi részekben minő ásványok kínálkoznak az iparosnak az ö különböző ezéljaira, hogy ez ásványok hol és mekkora menynyiségben találhatók, és micsoda feltételek mellett szerezhetők meg; minők az illető vidék viszonyai közlekedési eszközei tekintetében egyfelől, és másfelől olcsó és elegendő munkaerő szerezhetése szempontjából. Hogy e gyűjtemény mentől hamarább létre jöhessen a muzenm-egylet hazafi bizalommal f e l h í v j a m i n d a z o k a t a föld- és b á n y a b i r t o k o s U r a k a t , a k i k n e k b i r t o k á n v a g y b á n y á i b a n ily a n y a g o k t a l á l h a t ó k , hogy oz a n y a g o k b ó l m i n t á k a t és m u t a t v á n y d a r a b o k a t a muzenmhoz béküldeni szíveskedjenek. Hogy pedig a küldemények a czélnak megfeleljenek, a következő pontokra kérünk figyelmet fordítani: a) Minden anyagból legalább akkora menynyiséget kérünk, a mekkorából a netalán minősége kipuhatolására szükséges kisérletekre felhasználható részek elvétele után, még elegendő maradjon a gyűjteményben való kiállításra; tehát földekből legalább négy köbdéciraeternyit, kőzetekből a műtani felhasználhatóságának kitüntetésére megkívántató nagyságú darabokat, eshetőleg ugyanabból a fajból több mutatványt csíszolatok készíthctése. különböző színezetek bemutatása ozéljára b) Ha az illető anyaggal már történt valami kísérlet, szíveskedjenek ennek lefolyásáról és eredményéről a lehető legkímerítőbb leirást közölni; eshetőleg, ha lehetséges, a készítmény vagy gyártmány mutatványait mellékelni. c) Minden esetben pontosan megjelölni az illető anyag leihelyét, és a menynyiben ki van kutatva, adatokat közölni a telep gazdagságáról, kiterjedéséről; a kizsákmányolásnak és értékesítésnek kedvező vagy azokat akadályozó körülményekről, tekintettel főleg a r r a , hogy alkalmas-é a hely ott helyt gyár állítására és van-é mód a gyártmány vagy az anyag könynyü és olcsó tovaszállítására. d) Esetleg azt i s , hogy a tulajdonos maga akar-é vállalkozni a kizsákmányolásra, vagy hajlandó a telepet egészben vagy részben más vállalkozónak átengedni, és minő feltételek mellett. e) A menynyiben a béküldendő mutatványok szállítása tetemes költségbe kerülhetne, a muzeum-egylet mindig kész lesz a küldemény előleges béjelentése után intézkedni, hogy vagy a szállítás ingyen t ö r t é n j é k , yagy a muzeum-egylet hordozza a költséget. A béküldésből semmiféle haszonvehető anyag sincs kizárva. A muzeum minden küldeményt szívesen és köszönettel fog
EME 124 fogadni. Irányadóul mégis j ó n a k látja alább egy jegyzékét közölni a z o k n a k a z a n y a g o k n a k , a m e l y e k e l ő f o r d u l á s á r ó l a z e r délyi r é s z e k b e n v a g y m á r v a n b i z t o s t u d o m á s , v a g y l e g a l á b b alapos sejtelem. K é r j ü k a t . cz. föld- és b á n y a b i r t o k o s U r a k a t , h o g y e f e l h í v á s t f i g y e l m ö k r e m é l t a t n i , és a m u z e u m o t m i e l ő b b b e c s e s k ü l deményeikkel megörvendeztetni szíveskedjenek. Kolozsvárt Septemberben
1877. Az i g a z g a t ó v á l a s z t m á n y .
J e g y z é k e a z o k n a k az a n y a g o k n a k , a m e l y e k r e a b e k ü l d é s nél k ü l ö n ö s f i g y e l e m f o r d í t a n d ó . Quarcz, Quarczsziklák, Qu. homok-tiszt-Ák , iivegrg'yárláslioz és porezellánkészitéshez. — Clialcedon apróbb dísztárgyak csiszolásához. •— Jáspis és Achat — mindenféle színűek — pecsét, olcsóbb dísztárgyak és agátmozsarak csiszolására.— Gypsz— átlátszó táblás v. rostos — atlaszgyöngy készítéshez. — Gypsz, szemcsés (Alabást r o m ) szobrászati czélokra. — Gypsz, tömör , t a r k a , faragványokra (Zsobók, Sibó).— Gíjpsz tömör, égetéshez. É p í t é s i , uilntázati és ásvány trágyázási czélokra.— Glaukonit (zöldföld) ásványi t r á g y á n a k . — Phosphorit, ásványi trágyának. — Porczellánföld, t i s z t a , fehér. — Agyagok, tűzálló és kevésbé tiizálló is , ha kőedényekhez, cserépedényekhez, pipákhoz igen czélszerű. — Kallóföld; . . . . a posztógyártásnál s z ü k s é g e s . — Zöldföld, sárgaföld (Ooker), veres föld — szobafestékűl. — Kövelö és Agalmatoliih tűzálló téglák és edények készítéséhez. — Földpát porczellán és email készítéshez. — Csillám email készítéshez és csillogó tárgyak (játékok) készítéséhez, nagyobb lemezek górcsővi praeparatumok befedéséhez is és optikai czélokra.— Poralaku vörös vasércz (colcothar) festéknek és csiszoló pornak. — Kovaföld vagy csiszolópala aczélsimításra és köszörttlésre. — Barnakö a porczellán- és üveggyártáshoz. — Dolomit és Magnesit szódavíz készítéshez. — Chrómvasércz festék-készítéshez, porczellánés üveggyártáshoz.— Bitumendús palák—destillatio végett.— Talk vagyis faggyúkő — federweiss készítéséhez és gépek farészeinek kenésére. — Magnetités Amphibol-, Augitdús fekete homok porzónak (Hargita). — Timsós föld timsófőzésre. — Termés kén, hol nagyobb menynyiségben jő elő. — Kovamangan aranyerekkel ékszerköveknek.— Fehér szobormárványok.— Színes ós t a r k a márványok műfaragványokra díszépitésekhez. — Közönséges márványok é p í t ő k ő n e k . — Tömött mészkövek — m é s z é g e t é s r e , útkavicsozásra és építőkőnek.— Cementmárga és márgák ásványi t r á g y á n a k . - - Mésztufa építőkőnek.— Serpentin díszfaragványokra.— Homokkő, finom, egyenletes szeműek fen- és köszörűköveknek, építő- és járdaköveknek, kohók kifalazására (Gestellstein). — Gránit, Syenit, Ditroit, Miascit, Porphyrok, Gabbro — emlékköveknek és díszépítményekhez, műfaragványokhoz, kövezetkövekhez. — Nagyssemcsés Dacit hasonló
EME 125 ezélokra. — Fedöpalák. irópalák. — Trachytok épületkövek, kövezet',- és útkavicsolás-könek , — kömények , likacsosok malomkőnek — (Csicsó l i c g y ) — Conglomeratok— m a l o m k ő n e k . — Basaltsalak — raalotrkönek. — Egyáltalában minden kőzet, melyet bárhol kőbányákban fejtenek és valami czélra alkalmaznak.
Vizsgálatok a kolozsvári ni. k. egyetem vegytani intézetéből. Közli DR. FLEISCHEB ANTAL egyet,
tanár.
VII. A dihioaethyl szénsav (Xanthogensav) sók száraz lepárlási terményeiről.
Plcischer Antal ésHankó
Vilmostól.
Zoise 1822-bcn a xanthogensavat felfedezvén, sóinak elbomlását a hü által is tamilmányozta s azt találta, hogy a gáznemű termények kénhydrogen és szénsavból a cseppfolyóak xanthogen olajból állnak; viszszamarad pedig kénfém és széneny. későbbi vizsgálatai szerint a xanthogenolaj : merkaptan. thialaether és valószinüleg thial olajból áll. Couerbe 1840-ben ismét foglalkozott c tárgygyal és azt találta, hogy a gázak kénhydrogen, szénsav, és xanthingázból, a cseppfolyóak szénkéneg, m e r k a p t a n , xanthil és xanthurinböl állnak a maradék pedig kénfém és széneny. Sacc 1844-ben újból foglalkozott e vizsgálattal, és gázok közül szénéleget, kénhydrogent, cseppfolyók közül merkaptánt talált; mig a maradékban kálium kettős kéneget és szenet m u tatott ki; néha a merkaptan mellett még szénkéneget is észlelt. Ezen vizsgálatok, mint látható nem igen egyeznek meg, másrészt Zeise és Couerbe által több ú j test nevezetesen : thialolaj = C^ jSg Og 1) xanthil = f f j o O3I) xanthurin = Cg ií,8 S'i) és xanthingáz H^ S^^) fedeztetett fel állítólag. Érdemesnek találtam egyrészt ezen testek existentiáját verificálni, másrészt pedig magát a vegyfolyamatot tanulmányozni. Négy évvel ezelőtt Szathmáry Ákos úr kezdte meg az ide vonatkozó vizsgálatokat, és pedig a kaliumsó nyers lepárlási terményeit állitá elő nagyobb menynyiségben. Később H a n k ó Vilmos ur vette át a dolgozatot, kivel együttesen be is végeztük. Rövid kivonatban álljon e helyen vizsgálatunk eredménye. A x a n t h o g e n s a v a s k á l i u m és n á t r i u m l e p á r l á s i terményei. A lepái'lások mindig homok fürdőben eszközöltettek és igen egyenletesen mentek végbe. A lepárlási termények azonban küí) régi képlet 06.
EME 126 lönbözök a szerint, a mint az alkalmazott sók szárazak vagy nedvesek. A s z á r a z sók destillatuma e g y rétegből áll. Ezen folyadék töredezett lepárlás által szétosztatott; szénkénegre, aethylkénegre, mely 90" forr ós aethyldikénegre 151". Az eltávozó gáz legnagyobb részt szénéleg kénegböl áll. A viszszamaradt tömeg a kaliumsónál szénsavas kálium és egy kénvegyülete a kaliumnak, a natriumsónál szénsavas nátrium, egy kén nátrium. A v i z e s sók destillatuma k é t rétegből áll, melyek közül a felső legnagyobb részt alcohol és vízből, az alsó merkaptan, szénkéneg, aethylkéncg és aethyldikénegből áll. Az eltávozó gázok kénhydrogen, szénsav és merkaptan gőz. A viszszamaradt tömeg ugyanaz, mint a száraznál. Az ólom só l e p á r l á s i
ierményei
A száraz ólomsó lievitéso által ugyanazon terményeket kaptuk, mint az előbbieknél. Kiilönösen könynyen nyerhető itt a szénéleg kéneg; a viszszamaradt tömeg ólomkéneg szénnel keverve. Csak futólagosan emiitjük itt föl, miként állapítottuk meg ezen testek identitását. A szénsav, kénhydrogén és szénkéneg oly könnyen fölismerhető testek, hogy azokat mellőzzük. Az aethylkéncg forrpontja 00" találtatott. Égetési elemzése, melyben minden alkatrésze meghatároztatott,, a következő képletre vezet C^ í f - — S ' — C ^ í / - . Gőzsűrűsége ennek megfelelőleg találtatott. Higany chloriddal szépen jegedő testet adott, melynek öszszetétele C^ H^^ Hg CL^ Platin chloriddal sárga jegeczeket 20^ S + P + ü l ^ . Tehát kétségen kivül aethylmonokéneg. Az aethyldikéneg forrpontja I S P - n a k találtatott. Égetési elemzése a következő képletre vezet C^ H^ — S — i S — / / . - , • Gőzsűrűsége ennek megfelelő. Higany choriddal és platin chloriddal jegeczes vegyületeket ad, melyek elemeztetvén a föntebbi képletnek megfelelnek. .V merkaptan az oly jellemző higanymerkaptid clőállitása által constatáltatott. A szcnélogkéneg következőkép identificáltatott: savanyu ezüst oldatban nem jön létre csapadék, ammoniacalis oldatban erős fekete csapadék, barytvizben szénsavas bárium és kénbariuni képződik és végre alcoholicus kálium hydratba vezetve szép tííalakú jegeczek jöttek létre , melyek elemzése a monothio aethyl szénsavas kálium képletét adta. Tekintetbe véve, hogy ezen kisérletek hoszszu időn át igen gyakran végrehajtva, és nagymenynyiségű anyaggal eszközölve lettek, Couerbe fenn emiitett vegyületeit a terményekben ki-
EME 137 mutatni sohasem lehetetett, megfontolva továbbá, hogy nevezett vegyületek képletei sem igen valószínűek: biztosan állítjuk, hogy a xanthyl, xanthurin thialolaj és xanthingáz nem egységes vegyületek, lianem az itt felemiitett testek keverékei. Kiemeljük még, hogy az általunk nyert aethyl mono- és dikénegek nem oly kellemetlen szagú testek, mint azt rendesen állitják, sőt ezek szagát, ha azt nem subjectiv érzékünk rovására jellemezzük, inkább kellemesnek nevezzük, semmiesetre sem fokhagyma szerű, mint azt rendesen állitják. Történeti szempontból különös érdekesnek véljük fölemlíteni a szénéleg kénegre vonatkozólag: hogy az felfedezése előtt (1867. Than) majdnem mindig kénhydrogen és szénsav elegyének tartatott, Couerbe az egyedüli, ki e testet egységes vegyi individuumnak tartotta 1840-hen, persze lényegét ís tulajdonságait ia félreismerve. VIII. A légsav behatásáról a diphenyl
Pleischer
A n t a l és N e m e s
húgyanyra.
Györgytől.
Közel egy éve hogy e lapokban egy dolgozatot közöltem, melyben fölcmlítém, hogy a diphenyl-sulfohúgyanyból légenysav behatása által „tetra nitro-azooxybcnzol''t állitottam elő. Azóta Nemes (György úrral tüzetesebben vizsgáltuk e vegyfolyamatot B némileg befejező eredményre is jutottunk. Meg akarnám jegyezni , iiogy a nyert nitro vegyület vegyi jellegét csakis néhány elemzésből és egynehány physikai tulajdonságából következtettem előlegesen s igen közel álló volt, hogy a kérdéses vegyület a diphenylhúgyany tetra nitro-származéka is lehet anynyival is inkább, mivel e két nitro-vegyűlet százalékos öszszetételo közel öszszecsik. Későbbi vizsgálataink folytán, melyeket itt csak röviden ismertetünk, tapasztaltuk, hogy czélszerübb a sulfo húgyany helyett a diphenyl húgyanyt venni, miután a légenysav behatása ez utóbbi testre simábban megy végbe. A nyers nitro-vegyület először alkohollal kezeltetett, miáltal egy rész feloldódott, a legnagyobb rész oldatlan m a r a d t , és éppen ez képezi vizsgálatunk tárgyát. Ezen anyag többször átjogeczittetett eczetsavas légenysavból és elemzés alá vétetett. Oszszevágó számok nyerettek, a tavaly közlöttekkel — de a kérdés vájjon a vegyület
el nem volt dönthető, nem is akarván ugyanis sokat az anyagból a tisztításokra áldozni; anynyival kevésbbé, miután remény-
EME 128 lettem, hogy a vegyület amidirozása által a kérdés el lesz dönthető az első esetben élenyt tartalmazó, a másodikban élenymentes amido vegyület képződése által. Az alkoholban nem oldható nitro-vegyület tehát ón és sósavval reducáltatott. A reductio könynyen és tökéletesen megy végbe. Három grammonként dolgoztatott föl nagyobb menynyiségíí nitro-vegyület. A megszűrt folyadék besüríttctett és nyert jegeezek többször átjegeczitottek. Először is egy ónsót nyertünk szép jegcczckben , melynek elemzési eredményei a következők: I. II. III. Sn= 23, bS% — 23, 54% — 23, 26% Cl= 28, 83 — 28, 72 C = 30, 16 — 30, 15 H = 2, 32 — 3, 94 i V = 11, 25 Ebből nyert ónsó képlete :
Ezen ónsóból az amido vegyület leválasztva: C =
63, 96%
H =
5, 08
N=
23. 12
Miből következik e test képlete
A réducált tömegből nyertem még tiszta ónehlorürön kivül egy ó n m e n t e s s ó t i s , melynek százalékos öszszetétele I. Cl C H N
= = = =
38, 38, 5, 14,
II.
III.
94 — 38, 59 — 38, 77 73 — 38, 23 96 — 5, 19 80
Miből következik, hogy e test Ce Ih
(Nlh).^
, 2HCI.
ebből a szabad básis is leválasztatott és a kivánt eredményt adta, t. i. a phenylen diamint és pedig a para sorozathoz tartozót, mely 149'' olvad.
EME 129 Ezek szerint tehát és pedig:
az amidirozásnál
két testet nyertünk
]) A diamido diphenyl hxígyanyt. 2) a para phenylon diamint. Feltűnő ezen eredményeknél, liogy először tetra-amido vegyület helyett csak diamidó nyeretett, azután pedig nevezetes a phenylon diamin képződése is. A kérdés, hogy az eredeti tetra nitro vegyület mi, részben el van döntve a diamido phonyl liúgyany képződése által, mely szerint tehát annak legnagyobb része kétségkívül szintén a diphenylhúgyany és nem a mint elébb gondoltam az azoxybenzol nitro származéka. De ezen kísérletek által még nincs végleg eldöntve vájjon nem tartalmaz-e az mégis az utóbbi vegyületből. További vizsgálat tárgyát fogja tehát képezni az eredeti nitro vegyület tiszta állítása és elemzése. Továbbá a paraphenylen diamin képződésének föltételei. Evvel kapcsolatosan mint már említém az oxanilid hasonló viszonyai is vizsgáltatnak. IX.
A capsicum annuum ( p a p r i k a ) alkatrészeiről.
F l e í s c h e r A n t a l és E m b e r
Bogdántól.
A nálunk oly gyakori alkalmazásban lévő paprika közelebbi alkatrészeinek hiányos ismerete indított a r r a , hogy o növény vegyi vizsgálatát beható tanulmányom tárgyává tegyem. Ember Bogdán úrral kezdettük meg az idevonatkozó vizsgálatokat, melyekről előlegesen a következő rövid jelentest tennem közre. A porrá tört paprika egy sajátságos e czélra szerkesztett kivonó készülékben petróleum-aetherrel kezeltetett, először hidegen, azután annak gőzével, míg a folyadék gyengén sárgás színt mutatott. A nyert festvényről az aether lepároltatott, és víszszamaradt egy sötét-vörös sűrű tömeg, mely a hideglien megmered. Eendesen 10%-át képezi ez a vett paprikának. Igen különböző úton kísértettem meg ezen tömeg tisztítását , s miután fölismertem , hogy annak legnagyobb része zsírnemű testekből áll, a következő eljárásnál, állapodtam meg. A nyers tömeg borszeszes eczetsavas ólommal főzetett a viszszafolyó hűtővel huzamosb ideig, miután az alkohol lepároltatott, a megnyert tömeg hideg alkohollal vonatott ki. A zsírok legnagyobb része ólomsó alakjában viszszamaradtak, az alkoholos kivonat most kénkönenynyel kezeltetett, leszűretett és a folyadék lepárologtatás után vízzel kimosatott és a vízfürdőn kiszáríttatott.
EME 130 Ezen eljárás t. i. az eczetsavas ólommal való kezelés stb. egy és ugyanazon menynyiség-anyagnál többször lett ismételve, 8 így egy eűrü állományú vöröses színű, sajátságos kellemes zamatú de némileg tán a zsírokra emlékeztető szaggal biró folyadékot nyertem. Nem párologtatható le, mert magasabb bőmérséknél elbomlik, sőt légüres térben is 184° körül megfeketedik. Vízgőzzel szintén nem megy át. Tulajdonképeni kritériummal tehát, hogy a kérdéses anyag egységes vegyi individuum-e, még nem birok. De némileg megbízható adatokat öszszetételére vonatkozólag mégis nyújthatok. Egyik legfeltűnőbb sajátsága a különösen csipős íz, mely igen erősen érezhető a nyákhártyákon, míg a bőrön kevésbbó ugyan, de szinte izgatólag hat. Vízben igen kis mértékben oldható , a menynyiben annak erős csípősséget kölcsönöz , eczet és más savban szintén igen keveset, de 4—5% kálium hydratban tökéletesen és könynyeu óldódik, melyből azonban több kali hydrat által mint kaliumsó kiválasztatik. Alkoholban, aetherben, szénkénegben, petróleum aetherben, chloroformban oldódik. F a j súlya kisebb mint a vízé. Konyhasó és jég keverékekkel lehűtve nem mered meg, de sűrűbb lesz, s ekkor szaga sincs. Légenyt nem tartalmaz, csupán szénenyt, könenyt és'élenyt. Jlogy elemzés által némileg megbízható adatokat nyerhessek ÖBzszetétele fölött, a következőkép jártam el. Miután egy többszörösen tisztított menynyiségéből elemzést tettem, a viszszamaradt rész újból a fentebbi tisztitásnak vettetett alá s újra elemeztetett, így többször eljárva , végre meglehetős állandó öszszetételre jöttem. Mig eleintén az anyag 80% körül tartalmazott szénenyből, addig az utolsó tisztításoknál majdnem állandóan 713 %-t tartalmaz. ') C =
73, 84
C =
/ / = 0 =
11, 16 15, 00
1 1 = 11, 51 0 = 15, 30
3) G ' = 73, 52 7 / = 11, 35 0 =
15, 13
73, 10
C = i / =
73, 28 11, 43
0 =
15, 39
Ezekből levezetve lenne képlete : Kiemelem különösen, hogy véglegcsen nem nyugodhatom meg ezen képletben, míg az más oldalról megerősítést nem nyerend. Iparkodtam már eddig is valamely jól definiált származékot nyerni, de nem teljes sikerrel.
EME 131 Brom az anyag szénkéneges oldatára hevítésnél behat s jelentékeny menynyiségü broni köneny távozik el. De a viszszamaradt tömegből jól jellemezett testet nem sikerült kapnom. Kálium liydralban feloldva, a tömeget bepárologtatva szárazra aetherrel kezeltetett, melyben a kálium vegyület tökéletesen feloldódik. Ez kiszárítva vízben feloldva chlorbariummal csapadékot a d , ezen bárium vegyület nem egészen állandó öszEzetételt mutatott, a menynyiben különböző előállításoknál a bárium tartalom 20—22 között ingadozott. A kálium vegyület vizes oldata eozetsavas ólommal valóságos tapaszneniíí testet adott. Végre azon különös észlelését akarom Ember úrnak fölemlíteni, mely szerint a kálium s bárium vegyületből, ismét leválasztott anyag nem birna azon erős csípős ízzel, hanem egészen zsírnemű. Tekintve azon körülményt, hogy a mások által nyert u. n. capsicin p. a IJragendorff által nyert, sósavval jegeczes testet ad, továbbá a Landerer által nyert capsicin a bőrre igen erősen hat pustulákat idéz elő; az általam nyert anyag pedig ezen tulajdonságokat nem m u t a t h a t j a : nem jelölhetem egyelőre ezen testet a capsicin névvel.
Adiilókok Erdély geologiájához. I ) r . KOCH ANTAL egyet,
tanártól.
XI f. E l s ő p ó t l é k E r d é l y ő s e m l ő s e i é s az ő s e m b e r r e v on a t k o z ó 1 e l e t e i n e k k i m u t a t á s á h o z. Azóta, liugy „ E r d é l y öscinlüsei és az ősemberrii v o n a t k o z ó leletei'' czíiiiíi é r t e k e z é s e i n m e g j e l e n t , r é s z i n t egyes b u z g ó t u d o m á n y b a r á t o k j e l e n t é s e i cs beküldései, r é s z i n t a s z ü n i d ő b e n t e t t ú t a z á s a i m folyt'-íban ogye.s h e l y e k e n , kivált a n a g y - e n y e d i , s z . - u d v a r h e l y i collegiutnük és a s z á s z s e b e s i e v a n g . g y m n a s i u m g y ű j t e m é n y e i b e n t e t t felj e g y z é s e k iitán a n y n y i ú j a d a t gyíílt i s m é t e g y b e , h o g y a z o k a t a n e v e z e t t é r t e k e z é s a n y a g á n a k első p ó t l é k a g y a n á n t é r d e m e s n e k t a l á l o m a közlésre.
A.)
l^j e m l ő s
lel h e l y e k .
1. lihinoceros tichorrhinHx liatal p é l d á n y a egy z á p f u g á n a k k o ronája ; találtatott a szamosfalvi kavicsgodőrben 5 mét. mélységben. A j á n d é k o z t a dr. (iener.'-ich A. t a n á r lir k ö z v e t i l é s é r u A l t h O t t ó v a s iiti főmérnök űr. f f i m . zápfoguival es e g y é b c s o n t t ö r e d é k e i v e l e g y ü t t — n a g y s z á m b a n
EME 132 találtattak Szász-Üj-Us cs Bongárd közt A j á n d c k u z t a Vályi Elek ref. esperes ú r .
(Beszteroze-Nas/ód
m.).
alsó állkapocs t ö r e J . ncliáiiy metszőfoggal és Equus prím. szemfogakkal (hím), és külön zápfogakkal i s ; továboá Bos sj). zápfogai is. Találták k ú t á s á s k o r l ' / j ölnyi mélységben Széken (Kolozs m.). Beküldte H o p r i c h F r i g y e s lír. 4 . Ehinoceros fichorli. lábszártör. Sárdról (Kolozs m.) hegy ék. oldalán. A j á n d é k . K ü r t h y Sándor t a n á r s e g é d ú r .
az Ő r -
5 . Bos sp. és Ovis sj). zápfogai, f a r a g o t t és s i m í t o t t hengeres és lapos csontokkal •— és félig égetett durva cserepekkel e g y ü t t talált a t t a k M.-Csesztvénél, a Maros p a r t j á n , szemközt az alvinczi állomással. G y ü j t é és ajándék. P r i m i c s György t a n a r j e l ö l t ú r . 6. A n d r á s h á z á n a N á d a s meredek szakadásos p a r t j á n (eocan t a r k a agyag) ezen évben szerencsés leletet csinált ezen közlés irója. Talált ugyanis 3 db. nagy b o r d á t , melyeknek hoszsza . 5 0 — 6 0 c.iu., v a s t a g s á g a 2 és 3 c m . — A l i g szenveil kétséget, hogy ezek a Brachijdiastemathermm transylvanimm fajához t a r t o z n a k . Ezeken kivült találta még egy Paláothorid állatnak elözápfogát és kisebb állatoknak l á b - u j j - c s o n t és csigolya töredékeit. A szászsebesi fel közlő.
evang. főgymnasiumban következőket j e g y z e t t
7. ürsus spel. alsó állkapcsa, lihinoc. tichorh. különböző csontj a i , Eleph. prím. csigolyája és f o g a i , Bos prisciis homlokcsontja szarv töredékkel — mind Eehó (Reichau) mellett a Valea Casilorban találtattak. 8 . Bhinoc. tichorh. orsócsontja, Cerv. Capreolus a g a n c s a , Sus scrofa, Equus sp., Bos sp. fogai Szászsebes-, a L e h m b e r g nevű hegyről. 9. Nehéz vörös tömött c s o n t t ö r e d é k e k , u. m. lábszár és bordacsontok egy jókora állattól, hasonlók az andrásházai eocan t a e k a a g y a g • ból való csontokhoz. Leihely K o t h e r b e r g Szászsebesnél, hol tényleg vörös a g y a g b a n t a l á l t a t t a k . 1 0 . Bos
sp.
zápfoga Alsó-Pián-ról.
1 1 . Bos
sp.
zápfoga Alvincz-ről.
A nagy-enyedi ref. collegiumban következőket j e g y z e t t fel közlő. 1 2 . Equus prim. alsó állkapcsa az öszszes fogakkal, igen szép példány. Leihelye: T ű r .
13. Bos sp., Sus scrofa,
Canis familiaris
L., Cervus
elaphus
fossilis Goldf., Cerv. Capreolus — csont töredékei cserepekkel és kőeszközökkel együtt K a p u d o n találta Herepey Károly t a n á r úr.
14. Cervus elaph. foss. Jiher
és Cerv. Capreol.
agancsai,
Castor
metszőfogai V a j a s d r ó l .
15. Ehinoceros czéről (Maros m.).
tich.,
Bos
sjt. és Equus
sp.
fogai Szt.-Cíerli-
EME 133 10. Eleph.
pvim.
zápfoga az ürményesi árokból.
17. Lábszárcsont egy nagy állattól, találtatott a borbándi eocán tarka a g y a g b a n , tehát a BrachydiaRtematheriim-YS, emlékeztet előfordulása. 1 8 . Elephas prím. agyara, a Piiishegf (Thoroczkó-Szt.-György felett) tetejéhez közel, 5 5 9 mét. m a g a s s á g b a n a Maros s'.íne felett találta Herepey Károly t a n á r i'ir s a n n a k felette érdekes előfordulására vonatkozólag szíves volt ezeket közölni. „A leihelynek pontosabb neve „La f u n t i n a Coclnilor." A talált s a nagy-enyedi m u z e u m b a n letett agyar darab 1 0 8 (-„m. h o s z s z i í , a töve felőli végénél 2 0 c. m,, a hegye felül (mely eredetileg letörve találtatott) 10 c.m. széles. A diluvial lerakodás kavicsos agyagból áll. Legközelebbi analóg diluvialis lerakodás ide az, alig 1 5 kilometer távoli Őrhegyen (Enyednél) található. Az Őrhegy, Lövőszin, Kápolna diluvial lerakodásai arról tesznek b i z o n y s á g o t , hogy a Maros völgye v á j t völgy. A pilis h e g y i diluvium szokatlnn magassága ellenben talán ezen hegységeknek a diluvial korban t ö r t é n t lassú emelkedésével volna igazolható." 19. A Sí.-udvarhelyi ref. collegiumban Eleph. prim. czombc s o n t j á t és zápfogait, továbbá Bos priscus szarvait látta közlő, lelhelj'oik azonban ismeretlenek. 2 0 . Torma Zsófia k. a. kes leletet látott.
gyűjteményében közlő
következő érde-
Cervus niegaceros a g a n c s t ö v e m e g f a r a g v a ütő eszköznek; m e g faragott és siniitott csonttöredékek h a t á r o z a t l a n emlősöktől, Bos sp. zápfoga—viaszopálliól való szilánkokkal, szénnel és félig égetett fával együtt egy kis b a r l a n g b a n t a l á l t a t t a k . N á n d o r n á l (Hnnyad m.). 2 1 . Equus jelölt úr a j á n d .
sp.(i)
csigolya-töredéke Tordáról, dr, T ó t h M . t a n á r -
B.) U j a b b k ő e s z k ö z
leihelyek.
1. Kőbalta töredék kovasavtól á t h a t o t t zöldkőtrachytból. Lelh. Aranyhegy kel. lejtője (Fejér m.). A j á n d . Györffy Dénes f.-rápolti birtokos úr. 2 . Obsidián késponge a legfelső r é t e g e k b ő l , p u s z t á r ó l , Kürthy S. t a n á r j e l ö l t a j á n d .
Topa-Szt.-Király
3 . Baltatőredék sei'pentinizált zöldkőnemü tömör kőzetből. Lelh. Szucság (Agyagos domb), K ü r t h y S. a j á n d . 4. Simító-féle kőeszköz kemény palás agyagból. Vizakna felé eső p a t a k b a n találta E p e r j e s y Antal.
N.-Szeben, a
5. Szilánk s z a r u k ő b ő l , Vista (Kolozs m.) felett a Kotyor nevű hegyen találta a közlő. 6 . Szilánkok tűzkőből és fehér vaskos Q u a r c z b ó l , Bethlennel szemközt, a J e r u z s á l e m nevi'i csárda felett emelkedő meredek hegyoldalon találta a közlő.
EME
134
7. Igen primitív ütő és vágó kőeszközök b a r n a tűzkőbe!! és szarukőből, nemkülönben szilánkok is ugyanabból s kovásodntt neogéii liomokkőből; diluvial kavics közt eltemetve a? Eleph. priin. ngyartöreilékeivel együtt. Andrásháza p u s z t á n (Kolozs m.), a kaviesgöilrökből. Gyűjtötte a közlő. 8 . Szilánkok viaszopálból f a s z é n és félig kiégetett fa a nándori barlangból (Hunyad m.). (Lásd A alatt 2 0 . sz.). A szászsébesi evang. főgymnasiuinban fel közlő.
a következőket
jegyzett
9. Közép n a g y s a g ú balta megkovásoflott porpliyritből szürke alapban zöldesfehér Plagioklas). V i n g á r d r ó l .
(zöldes-
Nagy baltának töredéke variolitiies diabasból, u g y a n o n n a n . Kis baltának
töredéke s e r p e n t i n b ő l ,
ugyanonnan.
I g e n szép alakú közepes balta lágy s e r p e n t i n i z á l t zöldkőanyagból , u g y a n o n n a n . Kalapácstöred. serpentinből
és
egy tömör diorit-féie k ő z e t b ő l ,
továbbá vésőforma balta világos szürko kovásodott márgából,
ugyan-
onnan. 10. Nagy kőbalta lágy palás agyagból, igen ép, lelli, Blutbrotli. 11. Hoszszú szívalakú balta sárgászöld lágy s e r p e n t i n n é vált diorites kőzetből Szász-Sebesről. A l a k j á t o n n a n k a p t a , liogy eredeti fúrlyukánál kettétörött s a z t á n ú j ó l a g átfúrva, lett. 12. Hoszszú vékony csákány-forma b a l t a ampliibolpalából, melyen világosan láthat \ hogy görélyböl készült. Lelhelye ismeretlen. 1 3 . Görélyből készült kis kalapács, mállott d i o r i t n e m ű ' kőzetből. Lelh. Szászsebesnél a L e h m b e r g ; u g y a n i n n e n kőpengék szarúkőből és jáspisból. A szászsebes! téglavetőből gyönyörű kővéső igen é l e s r e köszörült, ívesen görbült éllel, fötétzöld kovásodott s e r p e n t i n b ő l . Ugyancsak a Lehmbergről csontár sorba illesztett 7 likkal. A z udvarhelyi ref. collegium'gyűjteményéban következőket j e g y zett fel közlő. 14. N a g y véső b a l t a forma gabbróból, mely a persányi gabbrójára emlékeztet. Nagy köhenger H a r g i t a - a n d e s i t b ő l ismeretlen
hegység
czélra!
Igen szép alakú kettős élű balta gabbróból, mely hasonlóképpen a per.sányi hegység kőzetéből készülhetett. K u r t ' , zömök kis balta Leihelye egyik darabnak
amphibolgneiszből. sincs följegyezve.
Befejezésül csak ismételhetem azon felhívást minden tudományb a r á t h o z , melyet f e n n e r i n t e t t értekezésem elején t e t t e m , m i s z e r i n t szíveskedjenek hasonló t á r g y a k n a k hollétéről vagy fölfedezéséről az
EME 135 előfordulás körülméyeivel együtt tisztelettel felűlirottat értesíteni s a tárgyakat közelebbi meghatározás és tanulmányozás végett az erdélyi muz.-egylethez beküldeni, megjegyezvén, hogy a z o k n a k , kik a t á r gyaktól megválni nem k i v á n n a k , a megvizsgálás u t á n rövid idő múlva viszsza fognak küldetni.
Töl)l) állatosztaly vándorlási A^oiialairól és elterjedéséről. l)r. D e z s ő B é l a , e. tanársegéd. (Alfréd Riisel Wallace „Tiie geographische Verbreitimg dev Tliiere' Dresden, 1870. munkája után.
(Foly tatái) A Rovarok.')
Tudjuk, "Wallace és mások után, hogy a különböző rovarcsoportok oltorjedóséiick sajátosságai szokásaiktól és általános liáztartásuktól függenek. Létkoruk oly ősrégi, és fontosabb szöveti módosulataik valószínűleg oly lassan haladtak előre, hogy elterjedési módjaik, melyek kedvező körülmények olyan összetalálkozásán nyugszanak, hogy azok csak szerfelett ritkán fordulhatnak elő, mégis elég idejök lehetett, hogy nagy, felhalmozott hatásokat hozzanak létre. Kis fajsúlyuk és repülő képességök alkalmasokká tette őket, hogy szelek által akkora mérvben elszórassanak, mi más állatosztályok körében ismeretlen és így olyan akadályok, melyek rendesen nagyon hatásosak voltak, áthatoltattak, némely rovarnál csaknem egészen elenyésztek. Gondos búvárkodás azonban csaknem mindig valamely régi fauna vonásait kimutatja, mely jcllegzetében más állatosztályokkal öszhangzik, összeelegyedve az inkább uralkodó és gyakran számosabb alakokkal, melyeknek jelenléte ezen rendkívüli elterjedési képességnek tulajdonitandó. A rovarok tényleges vándorlása talán inkább mint minden más állatosztályban szervezeti és physicai viszonyok által korlátozva van. A növényzetnek, a talajnak, a mérsékletnek, a nedvtartalomnak a rovarok szokásaihoz és háztartásához illeni kell ; ellenségeik elől különböző módokon védelmeztetnek, mik oly előnyök, melyekben bevándorlók ú j tartományba ritkán részesülnek. Minden földön többé kevésbbé az ott előjövő növényekhez vannak alkalmazkodva, mig színeik, szokásaik, sőt sajátszerű nedveiknek minősége is oda módosultak, hogy azon saj á t veszélyektől védekezzenek, melyekkel hazájukban körülvéve vannak. Ebből következik, hogy mig egyetlen más állat is oly jól a különböző utakat fel nem mútatja, melyeken elterjedés lehető, ugyancsak a szerves akadályok szörnyű befolyását és vaV I. m. 000. 1.
EME
136
lódi természetét az elterjedés korlátolására oly hatásosan egy állat sem taníthatja. Valószínű, hogy a rovarok egy vagy más időben minden vándorvonalat, melyen bármely más szárazföldi szervezetek a földön elterjedtek, előnyösen felhasználtak; de csekély nagyságuk és gyors szaporodások következtében néhányat kizárólag csak maguk számára hasznaltak fel. így pl. az arkt területektől az antarkt területig terjedő hegyláncok hosszában, és bizonyos szabású alakok olszórodását minden mérsékelt föld felett. Meg lehet, hogy a rovarok a földfelületen azon irányokban terjedtek el, melyek a mi felületi őveinktől — erdőktől, legelőktől és pusztáktól függenek ; és azon tény számba vételével folytatott tanulmány, hogy szűk tengerek a legtöbb csoportnak akadályt alig képeznek, minket arra segíthet, hogy a rovarelterjedés részletei közül sokat megértsünk. (Vége l öoetkezik)
„Die röuiischeii (jrundsteuervermessungen. Nach dem lateinischen Texte des gromatischen Codex, insbesondere des Ilyginus, Frontinus und Nipsus bearbeitet von E. STOEBER königl. bayerischen Bezirksgeometer. Mit einem Vorwort von DK. c. M. V. BAÜERNFEISD. Münclien, Theodor Ackermann 1877. 10 iv 8-rét, ára 4 Mk.
A római gromaticusokról ujabban keletkezett német irodalomhoz, a melyből kiválóan Rudorff és Mommsen nagy müveit kell említni, a kik ez irókat főleg jogi és régészeti szempontból tárgyalták; Cantor heidelbergi tanár egy nagyon érdekes művel járult, a melynek főczélja a mathesis történelme érdekében értékesítni e római állami földmérők műveit. Ugyanahhoz járult most e müvecske, a melyben egy gyakorlati mérnök igyekszik kimutatni azokat az elveket és gyakorlati eljárásokat, a melyek a római birodalomban törvényesen meg voltak állítva a földbirtok felmérése, felosztása és adóztatása czéljára. A müvecske minden rövidsége mellett, tetemes kimerítőséget mutat. Kár, hogy sz. a felhasznált szövegeket csak német fordításban közli, de menti ezt müve gyakorlati czélja. Ky. Stein J. m. kir. egyet, nyomd, az ev. ref. fítanoda tet. Koloasvárt.
