8. sz.
EME 1878.
V. évfolyam.
ERDÉLYI MUZEUM AZ ERD. MUZEUM EGYLET IGAZG. VÁLASZTMÁNYA MEGBÍZÁSÁBÓL SZERKESZTI FINÁLY HENRIK, M. K. EGYET. TANÁR, A MUZ. EGYL. TITKÁRA, A M. TUD. AKAD. L. T. Megjelen havonként.
Ára erenként 1 frt 15 kr.
Október 1.
Tartalom : Az Archaeologia az|1878 ki párisi közkiállításon. II — A philosopbia és a ptoftosopliiai tudományok jelene. (Vége; — Figyelmeztetés Dr. Czobor Bek művére. — Az erdélyi muzeum részére 1878 juaius-augusztus havaiban beküldött adományok jegyzéke.
Kérem
az e r d é l y i m u z e u m e g y l e t t ö r t é n e l m i
t á l y a t. ez. t a g j a i t , h o g y
munkafelosztás iránti tanácskozás October
hó
12-ikén
szakosz-
az ügyletrend megállítása
délután
5
végett Szombaton,
órakor
mentől
és
a
folyó
számosab-
ban az egyleti o l v a s ó s z o b á b a n tartandó szakosztályi ülésre megjelenni
szíveskedjenek. FINÁLY H E N R I K , szakoszt. elnök.
A z Archaeologia
az 1 8 7 8 - k i p á r i s i
közkiáltitáson.
II. Minthogy itt azoknak a t. olvasóinknak irunk, a kik személyesen nem látogathatták m e g Párist, szabadságot veszünk magunknak egy kis helyrajzi kitérésre. A z a helyiség, a hol már 1867-ben volt Párisban a világtárlat és a hová czélszerüségeért az 1 8 7 8 - k i t is elhelyezték, az u. n. ehamp de Mars (a Márs rríezeje) a világváros nyugati részében fekszik és eredeti rendeltetése szerint voltaképpen k a tonai gyakorló és dísztér. E tér e g y derékszögű négyszög, a melynek két hoszszabb oldala, mintegy 1200 méternyi hoszszuságb n délkeletről északnyugat felé irányúi, a rövidebb két oldal mintegy 550 méternyi. E tér délkeleti oldalát elfoglalja az école militaire, egy katonai főiskola, a melynek homlokzatát a tulajdonképpeni tértől az A v e n u e de la Motte Piquet választja
114
EME
el, két hoszszabb oldalát az Avenue de la Bourdonnaye keletről és az A v e n u e de Suffren nyugatról szegélyezik, negyedik északnyugati oldalát a Szajnától csak Quai d' Orsay v á lasztja e l ; ez utóbbi oldal kellő közepén van a P o n t d ' Jéna (a jénai hid), a mely átvezet a Szajna j o b b partjára. Itt, t. i. a j o b b parton, a talaj meglehetősen magasra emelkedik, k e z dődik t. i. már a Szajna partján az a hágó, a m e l y a közel esö Passy magaslatáig tart. 1867-ben, a mikor a Páris szépítésére czélzó utczaszabályozások még csak félig voltak végrehajtva, a volt a terv, h o g y a Szajna felé lejtő oldala e magaslatnak, az u. n. Trocadéro e g y nagyszerű, mintegy 100 méternyi széles lépcsőzettel parkültetvények közt e m e l k e d j é k a tetőn tervezett félkör alakú térig (rond point , a melytől, mint az új Páris* más hasonló bogpontjaitól csillagsugarasan induljon öt széles ógyenes út (avenue ; sőt a lépcső már meg is volt, ;a parkültetvények is b e voltak rendezve. E tervvel azonban az 1 8 7 8 ki világtárlat kedvéért felhagytak. A z t óhajtván t. i. a tárlat rendezői, h o g y a világtárlatok nagyszerűségének során az 1 8 7 8 ki is túltegyen valamenynyi elődjén, legelébb is a felfogott térség nagyságával akarták az eddigieket felülmúlni és erre a champ de Mars igen szűk volt nekik. H o z z á foglalták tehát a Troeadéro lejtőjét is. D e már ez által a tárlat terüléte a Szajna mindkét partjára kiterjedvén a tárlati tér kerítése, a mely, közbevetőleg legyen mondva, 10 kilométernyi, elzárta volna azt a két vagy három nagy közlekedő útat, a mely e tájon a Szajna partjai hoszszában halad, t. i. a j o b b parton a Quai de Billy, a bal parton a Quai d' Orsay útját. E n n e k kikerülése vé,gett a Szajna partjai felé eső1 részeit a területnek részint feltöltések, részint faalkotmányok által megemelték mintegy 4 — 5 méternyire eredeti szine felibe és ez e m e l k e d é s e k közt több rendbeli áthidalások alatt u g y haladhat át az említett két út a tárlat terén, h o g y félbe nem szakasztja a terület egységét és a rajtok közlekedő közönség kizárVa marad. A jenai hidat pedig, a mely a terület Szajnán innen és Szajnán túl eső részeit e g y b e kapcsolja, egy az állandó kőhídra rárakott vastámaszokon nyugvó fahíddal borították be, a melynek deszkázata a tárlat emelt talaja színében fekszik és három oly széles, mint az alatta levő kőhid. A Trocadéro lejtőjének tetejére tömör kőanyagból egy nagyszerű épületet emeltek, a melynek „ p a l a i s du T r o c a d é r o " a neve. Ez épület áll egy köralaku óriási díszteremből, a m e l y nek átmérője 58 méter, magassága 55 méter, és a melynek tetejét a „ h í r " (la renomée) Merciertől készült óriási szobra díszíti. E mellett emelkedik két nyúlánk torony 82 méternyi magasságra a föld színe felébe, tehát a Trocadéro tetejétől száJöítvaj és aztán csatlakozik jobbról-balról két hoszszú csarnok,
EME
115
a mely félkör alakra görbül, és a tárlat tere felé egy 110 k o rintWai oszlopon nyugvó nyilt folyosót fordít, holott belső tere termekre felosztva a régészeti tárlat felállítására szolgált. E z épület ütczafelőli homlokzatától az école militaire-vel szemben levő homlokzatáig a champ de Mars-i csarnokonak az egyenes távolság 1800 métre, vagyis körülbelől */» m é r t f ö l d ; j ó g y a l o gosoknak rendes lépésben haladva éppen félórányi séta. A Trocadéroi palota csarnoka két végén két kisebb pavillon fordítja homlokzatát a Szajna felé. A talaj lejtése miatt e pavillonok emeletesek, holott a csarnok maga csak talpazaton álló földszinti épületet mutat. Legmeghatóbb e trocadéroi palota látványa, ha az ember a jenai híd közepéről nézi. A k k o r egyenesen szemben áll az épület kimagasló központi főtestével és a két oszlopcsarnok azt a benyomást teszi, mintha át akarná karolni az egész tárlatot. H a a régészeti tárlatot rendszeresen kívánjuk m e g s z e m lélni, a hídról j o b b felé tartunk, az oszlopcsarnok j o b b felőli v é g pavillonja bejárata felé. A z ajtón belépve egy tágas előcsarnokban találjuk magunkat, a mely egyszersmind lépcsőház is, és a melyben egynehány feliratos kőemlék van felállítva, valamennyi a római Galliából. Ez előcsarnok falait, valamint a többi termek falait is, a h o l hely volt, beaggatták régi szőnyegekkel, a melyek a leghíresebb gyárakból kerültek, hirneves mesterek rajzai után készültek. Itt mindjárt feltűnik egy pompás haute lisse szőnyeg a X I Y - i k százból, arrasi gyártmány (tudva levöleg az arrasi műipart tönkre tette a város kirablása X I . L a j o s alatt 1479-ben), a mely a szent családot ábrázolja; továbbá X V . százbeli három flandriai szőnyeg, kiválóan finom készítmény, a mely hajdan a Maillans d' Anglefort családé volt, a mint az alján látható czímer — aranyban vörös póla, a melyen három ezüst félhold; pajzstartó oroszlán és egyszarvú — mutatja; van m é g e g y X V I I . százbeli gobelin, Mosin aláirással, egy vadászati jelenet életnagyságú alakokkal Leideni L u c a s után, a többi brüsseli és flandriai szőnyeg a X V I . és X V I I . százból, mindenik magában véve e g y - e g y remekmű. Nagyon természetesen -nem terjeszkedhetünk itt ki minden egyes darab részletes leírására. E z köteteket töltene meg, nekünk pedig csak aránylag csekély tér áll rendelkezésünkre. Innen az egyenes irányban emelkedő lépcső felvezet e g y e nesen a 2 - i k számú terem k ö z e p é b e ; megkerüljük tehát a l é p csŐzet nyílását körülvevő karfát és b é m e g y ü n k a v é g p a v i l l o n első emeletét elfoglaló 1-ső számú terembe, a melyben az őskori tárgyak vannak L e g y e n szabad itt azt a megjegyzést beszőnöm, hogy itt szóban forgó régészeti tárgyakat sokkal j o b b a n jellemzi
az az
116
EME
„ ő s k o r i " , mint a „történelem előtti" kifejezés, a melynek, ha csak egy kissé utána gondolunk, látni való, h o g y nincs helyes értelme. A k i avval az érdekeltséggel lép e terembe, a melylyel őskori régészettel foglalkozó szakember viselkedik az itt kiállítottak fajta tárgyak iránt, annak első benyomása lesz e g y n e m e a szédülésnek. A n y n y i és anynyiféle tárgy van itt szük helyre összetömörítve, h o g y a kirakás tömött volta miatt m é g sokkal t ö b b n e k látszik, mint a menynyi valósággal van — p e d i g valósággal is roppant sok van. Mindenek előtt feltűnik, h o g y noha a terem éppen nem kicsiny, anynyira tele van rakva szekrényekkel, h o g y köztük alig marad út a néző közönség számára és látogatottabb napokon (vasárnapokon és ünnepnapókon) "valóságos lehetetlenség e g y - e g y szekrényhez hozzáférni, ha csak oda nem tolatja magát az ember. Dzyalynszki úr nagy fali szekrényén — lengyelországi őskori bronsztárgyak- és egy szabadon álló asztali üvegszekrényk é n — a melyben a m a g y a r nemzeti muzeum őskori arany és ezüst ékszerei vannak kiállítva — kivül, minden a mi e teremb e n van, Francziaország földjéből származik. E l k e z d v e az ütö getés és szilánk lepattintás útján előállított kezdetleges k o v a n j i l h e g y e n , egészen a vésésekkel diszített legtökélyesebben k i csiszolt kőfegyverig és a bámulatos vékonyságú kőtűig minden fajtája a kőszerszámnak és kőfegyvernek, csont, szarvasgáncs, mindenféle agyarak szerszámmá, fegyverré f e l d o l g o z v a ; az u. n. bronszkor öszszes gazdagsága, fejsz'ék, lándzsa és n y í l h e g y e k ; mindenféle faja a karika pénznek, mindenféle alakja a csattoknak, kardok, tőrök, kések, övök, siskák, lószerszámok és k o csikészülékek bronszból, közte egyes arany- és ezüst tárgy i s ; karpereczek, boglárok, lánczok, nyakékek, fülbevalók, tűk, g y ű rűk, karpereczek és más ékszerek — szóval minden a mi e sorozatba tartozhatik, roppant sokaságban és változatosságban van itt felhalmozva. — N a g y o n természetes, h o g y ha itt a egyes tárgyakat ki akarunk emelni, nem az apróságok, hanem feltűnő nagy tárgyak, v a g y egynemű sorozatok f o g j á k főfígyelmünket i g é n y b e venni. Tehát első sorban nevezetes a (az ajtótól) j o b b r a egy a b lakmélyedésben felállított nem igen magas, de meglehetősén tágas üvegszekrényben egy kibontott ó-galliai sir. A kiállító F o u r drignier E d . úr, a k i maga ásatta ki ez érdekfeszítő régiséget, gondoskodott róla, h o g y a sirban lelt minden tárgy m é g a l e g kisebb is, a maga eredeti helyén és helyzetében álljon e főszmásolatban. A mint az e m b e r közeledik a szekrényhez, l e g elébb is megragadja a figyelmét két vasabroncs, mintegy m é -
EME 117 ternyi átmérővel, egymással párhuzamosan élén állva, mintegy másfél méternyi távolságra e g y m á s t ó l ; az ablak felől levő e g y kissé összegörbítve, a benső egész ép k e r e k s é g i b e n ; köztük e g y halom összeomlott csont és fadarab; balról egy ember koponya, szembetünőleg ahhoz a csontvázhoz tartozva, a melynek lábszárcsontjai jobbra nyúlnak. N e m kell semmi m a g y a r á z a t ; az első pillanatra világos, h o g y itt egy hős sirja előtt állunk, a kit harczszokerén ülve temettek el, szekerestől, lovastól, fegyverestől, sőt valószínűen m é g egy rakás más tárgy gyal is együtt, a mely az életben kedves volt előtte. Nevezetes, h o g y a sírban más vastárgy n e m látható, csupán a két kerek abroncsa, és a lovak zabolái, tán egy pár szeg is. Szokott elméletünk szerint tehát e lelet aránylag későkori, a mi azonban semmit sem von le érdekes voltából D e önkénytelenül ébred az emberben az az óhajtás, h o g y bár lehetne minden régészeti leletet igy felállítani minden muzeumban. E g y igen érdekes gyűjtemény a czölöpépitményekből rült apró tárgyak gyűjteménye egy külön szekrényben. E gyak a bieli tó medréből valók.
ketár-
A csont- és szarutárgyak gyűjteményében különösen é r d e kesek azok a darabok, a melyeken bekarczolt kezdetleges r a j zok láthatók, a művészet legrégibb kezdetleges nyomai az illető néptörzsnél. A terem közepén szabadon álló szekrények e g y i k é b e n magára vonja a figyelmet egy nagy f e n k ő ; e g y Y i e n n e - b e n 1839-bei} talált gyönyörű széntartó medencze bronszból dombormívü oldaldíszitményekkel. A tárlat rendezői az őskori régiségek közé sorozták ..azokat a tárgyakat is, a m e l y e k kétségtelen utánzásai görög és római készítményeknek, tehát szorosan véve igen ifjúkoriak arra,hogy az őskoriak közé tartozhassanak, csupán azért, m i v e l nem római és görög készítmények, hanem u. n. barbar m ü v e k ; ez okból van e teremben számos római mythologiai tárgy, két Jupiter, két A p o l l ó stb., a melyekhez Grallus istenségek szobrai is s o r a k o z n a k ; felette érdekes e g y Neuvy-en-Sulliasnál 1861-ben talált bronsz lő, a melynek talpazatán egy felirat jelenti, hogy Rudiobus istennek volt felajánlva, és egy egész sorozata barbar bálványocskáknak, a melyeken nagyrészt b e k a r czolt feliratok vannak. Kiválóan nagybecsű az itt kiállított barbar é r m e k sorozata, a mely roppant gazdag választékban mutatja b e a gallus törzsek legrégibb veretű pénzeit, a macedoni staterek kezdetleges utánzásain kezdve a galliai törzsek római uralom alá jutása koráig, a mikor római minták után készülnek a b é l y e g e k .
EME
118
Már csak e vázlatos ismertetésből is láthatni, h o g y ez az egy terem anynyi tanulmány-anyagot foglal magában, a menynyi hetekig tartó folytonos és szorgalmas munkára is alig m e ríthető ki. Különben egy kiállítás nem is lehet színhelye beható tanulmánynak; igen sokat lát az ember egyszerre, és igen sokan nézik egy időben. A 2-ik számú teremben veszik igénybe figyelmünket.
a klassikus
ókor
maradványai
A szivea olvasó itt annál kevésbbé fogja várni az egyes tárgyak részletes leírását, mivel a feltűnőbb és nevezetesebb darabok már ismételve képbea és leírásban ismertetve vannak. A z élvezet, a melyet a tárlat ez osztálya nyújt a figyelmes szemlélőnek, nem anynyira abban áll, h o g y újdonságokkal ismerteti meg, mint inkább abban, hogy a maga valóságában mutat be oly tárgyakat, a melyeket az ember hírből, k é p b ő l vagy leírásból már ismert. Francziaország vidéki muzeumait meglátogatni annak, a ki e tárlatot látta, merőben felesleges. A z o n b a n m u z e u m o k m i n dig és mindenütt könynyen hozzáférhetők. Sokkal fontosabb, hogy itt a legnevezetesebb magángyűjtemények legkiválóbb darabjaival .találkozunk, és h o g y e magángyűjtemények n e m szorítkoznak úgy mint a vidéki muzeumok csupán Francziaországban talált leletekre, hanem, mondhatni, az ókori világ minden nevezetes pontjáról szedték öszsze az ókori művészet legszemenszcdettebb remekeit. T e g y ü k hozzá, hogy a franczia gyűjtők többnyire nem érték be a kereskedés útján helyökbe hozott érdekes tárgyak megvásárlásával, hanem személyesén, v a g y megbízható és szakértő küldöttek által felkeresték a legnevezetesebb lelhelyeket a hely színén, ott kutattak és ásattak, és vagy szépszerivel vagy csellel és erőszakkal, hol nyiltan, hol lopva hoztak el mindent, a mi megérdemelte az elszállítást. Nem csoda tehát, ha itt műkincseket látunk Nubia határaitól a Balkán hegységig és az Ararat bérczeitől a Hercules oszlopáig minden országból, minden néptől, a melynek valami emlékét fentartotta az ókor történelme. Olvasóink emlékeznek, h o g y a lépcső éppen e 2-ik terembe vezet. Ezért foglalja el e terem közepét egy négyszögű nagy nyilás a padozatban, a melynek három oldalát csinos karzat veszi körül. E lépcsőnyilással szemben mindjárt szembe ötlik egy görög remekmű töredéke, egy emberláb aranyozott bronszból Nagy-Grörögországból (Aisó-Italia), a mely a „görög művészet virágzásának fénykorára vall (tulajdonosa Piot Ödön). A z első teremből belépve j o b b r ó l a falon e g y pompás dombormű vonja magára a szemet. A t h é n é b ő l származik (tul. Coseó Brissac gróf).
EME 119
A k ö v e t k e z ő fali s z e k r é n y t a r k a - b a r k a g y ű j t e m é n y e m i n d e n f é l e és m i n d e n f a j t a t á r g y a k n a k , s z o b o r t ö r e d é k e k , álarczok ( i m a g i n e s ? ) b r o n s z b ó l és v a s b ó l ( e z u t ó b b i k ü l ö n ö s e n érdekes), színes ü v e g e d é n y e k ( s z e n t e k s í r j a i b ó l , tehát a k e r e s z t é n y s é g e l ső s z á z a d a i b ó l ) , m i n d e n f é l e a l a k ú c s e r é p e d é n y e k , c s a k n e m v a l a menynyi. francziaországi leihelyekről. Különösen érdekes egy e g é s z sorozata m y t h o l o g i a i a p r ó s z o b r o c s k á k n a k f e j é r a g y a g b ó l , (a milyenből a fejér c s e r é p p i p á k készülnek), valamenynyien gallo-római bálványocskák. B a m m e v i l l e úr l e g k ö z e l e b b i s z e k r é n y é b e n l á t j u k a l e g e l s ő tanagrai szobrocskákat. T a n a g r a ! E név, a hányszor kimondjuk, egy sajátságos n e m é b e e j t az á m u l ó e l r a g a d t a t á s n a k . H i s z s z ü k , s z á m o s a n o l v a s ó i n k k ö z ü l e m l é k e z n e k e " n é v r e , m i n t a m e l y az Asopos partjain Boeotiának határvidékén A t t i k a felé e g y m e r e d e k mag a s l a t o n f e k v ő g a z d a g i p a r o s és k e r e s k e d ő v á r o s n e v e s o k s z o r o san van e m l í t v e az ó k o r i r o d a l m á b a n . P a u s a n i a s ( I X . 2 2 . , 1 — 3 . ) k ö r ü l m é n y e s e n l e i r j a é p ü l e t e i t és n e v e z e t e s s é g e i t , u g y a n az ( u . o. 4 ) azt is b e s z é l i , h o g y j ó m ó d ú é s é l e l m e s l a k ó i k i v á l ó a n g y ö n y ö r k ö d t e k k a k a s v i a d a l o k b a n , azt is t u d j u k , h o g y k ö r n y é k é n j ó b o r t e r m e t t , a m e l y l y e l é l é n k k e r e s k e d é s t is ű z t e k ; m é g S t r a b ó i d e j é n is v i r á g z ó v á r o s volt. M i k o r p u s z t u l t el, n e m t u d j u k ; de a l e g ú j a b b i d ő b e n i s m é t n e v e z e t e s s é l e t t e k romjai, főleg a műrégészekre nézve. Területén találtak u g y a n már t ö b b ízben e g y - e g y csinos cserépszobrocskát, de G ö r ö g o r s z á g földjén az i l y l e l e t e k g y a k o r i a k , s í g y n e m é b r e s z t e t t e k v a l a m i k ü l ö nös figyelmet, a m í g L e n o r m a n t F r . o n n a n e g y 'EQLiijg xQiofÓQog s z o b r o t hozott, a m e l y r e m e k v o l t á v a l á l t a l á n o s a n feltűnt. A z e r e d e t i f e l f o g á s szerint t. i f ő l e g m i n t p á s z t o r o k istene is tisztelt M e r curius t. i. az ó k o r b a n s o k s z o r ú g y is v a n á b r á z o l v a , a m i n t e g y k o s t a vállán v i s z e n , m i n t e g y m a g á v a l h o r d o z z a a t e r m é k e n y í t ő n e m z ő erő k é p v i s e l ő j é t ; k i v á l ó a n h í r e s v o l t e g y i l y e n kost vivő H e r m e s szobor, a m e l y e t P h i d i a s hires kortársa C a l a m i s é p p e n a T a n a g r a i a k s z á m á r a készített, a m i n t Pausan i a s n á l ' i i . h.) o l v a s s u k : „ j íc; ÖI rov 'EQUOV rá iegá rov re KQIOtpÓQOv ml ov jCQÓuayov xalnvai, rov fisv tg trjv eni/lsaiv Isyovaiv, wg o 'EQMS <7fioI,V ánorqéxpm- vóaov Xoi/.ii!)drj rceqi ro réíyoq v.qíov 7C£QUvtyy.iuY, ml tttl rovui) Kóládig éítoírjaev líyaXfia 'Equov (péQovra xqiov érti rcov üuiovu ( a z a z : A m i p e d i g a H e r m e s t e m p l o m a i t illeti, a m e l y e k e g y i k é t „ k o s h o r d o z ó " , m á s i k á t „ e l ő h a r c z o s " c z í m e n n e v e z n e k , az első m e l l é k n é v r e n é z v e azt m o n d j á k , h o g y H e r m e s ú g y hárított el r ó l o k e g y r a g á l y t , h o g y e g y k o s t h o r dozott el a v á r o s f a l a i k ö r ü l , és e z é r t k é s z í t e t t C a l a m i s egy H e r m e s szobrot, a m e l y k o s t v i s z e n a v á l l a i n . ) M e l l e s l e g j e gyezzük meg, h o g y e szobrok a keresztény symbolikában szer e p l ő u. n. j ó pásztor m i n t á i . E l e l e t n e k az lett a k ö v e t k e a é s e
EME
120
h o g y sok utánjárással sikerült kisajátítói 1873-ban a leihelyet, az ókori temetőt, a melyet rendszeresen felásatván, ezrivel találták azokat az elragadó szépségű szobrocskákat, a melyek m ű értőt és laikust egyaránt elbájolnak.
A philosophia és a philosophiai tudományok jelene. Th. Ribot, La psychologie anglaise contemporaiue, Paris, 1870. (Vége) VIII. A tágas értelemben vett psychologia, a szellemnek öszszes tüneményeit minden állatnál felöleli, azokat nemcsak a felnőtteknél, hanem a fejlődés különböző phazisaiban levőknél is vizsgálja, mi által tágas, csaknem határtalan tért nyit a kutatásra. így állván a dolog, nem meglepő-e, ha látjuk, hogy eddigelő a legjobb hirben álló psychologiai értekezések is (szertelenül rövidre fogvák? Még meglepőbb lesz ez a rövidség, ha a psychologok műveit a természetvizsgálók bő és részletekkai megrakott munkáival öszszehasonlítjuk. Honnan ez a különbség, hanem ha az alkalmazott módszertől? Az egyik fáradhatatlan kitartással gyűjti a tényeket, jegyzi a kivételeket és eltéréseket: a másik bizonytalan vázlatra és néhány elvont mintára szorítkozik. Azonbaü annak az elvnek, a mi a lelkes lényekben érez, tesz, akar és gondolkodik, nincsen-e csaknem számtalan változata, melyek csupán hajszálig menő kutatásokra derülnek ki ? Hihető-e, hogy az emberi lelket rövidebben le lehess&n irni, mint egy növényt ? Miután a haladásnak minden tudományban elmaradhatatlan eredménye a munka megosztása és ismét megosztása, előre látható, hogy egy kiterjedt, valóban teljes psychologia több ágra szakad, hogy abban altudo.nányok alakúinak, melyek tüzetes tanulmány tárgyai lehetnek. Vakmerőség lenne előre megjelölni ez osztályokat ; de némelyiket szinte előre láthatjuk. Mill Stuárt János, miután azokon a magvas lapokon melyeket a psychologia módszertanának szentelt ( L o g i k a rendszere VI. könyv, I. 3. 4 és 5. fej.) megmutatta, hogy ezen tanulmánynak tárgya „a sorozatok egyformasága", megjegyzi, hogy a tudomány tökélye és legszélső tökélytelensége közt felvehetni egy közvetítő esetet. Példa erre az árapály elmélete: ha ennek a tüneménynek csak átalános okait tekintjük, egész bizonyossággal előre megmondhatjuk; de a helyi vagy mellékes körülmények (minő a partok alakulása, vagy a szól iránya) anynyira módosítóan hatnak, hogy az általános számítás eredményeit- felforgatják. „ A z árapály tudománya még nem exact tudomány, és pedig nem a természettel járó tó'sgyö-
