Szerkesztöség és kiadohivatal : Egész évre 14 frt, fél évre 7 frt, negyed évre 3 frt 50 kr

ORSZÁGOS HIRLAP

Elöfizetés! árak: Egész évre 14 frt, fél évre 7 frt, negyed évre 3 frt 5 0 kr Egy hónapra 1 frt 2 0 kr. Egyes szám ára helyben 4 kr., vidéken 5 kr.

II. év.

Föszerkesztö

Szerkesztöség és kiadohivatal :

MIKSZÁTH KÁLMÁN

VIII. kerület, József-körut 65. szám.

Megjelenik mindennap, hétfön és ünnepnap után \s.

Budapest, 1898, szombat, szeptember 24-én.

263. szám.

hogy mit csinálnak. A nép ugyanis egy pillanatra sem zavarta a békességet s talán meg sem érti egészen, hogy mit jelentsen az a plakát. Azt nem a néphez kellett volna czimezni, hanem az urakhoz. Ahogy régente mondták, odavaló a figyelmeztetés — ad valvas curiae, a tanácsház falára, hogy megszivelhessék, akiknek majd határozniuk kell. A király szózatát pedig kiragasztottak a nép házaira, ellenben hiányzik az ország tanácsházáról. S ott, ugy látszik, nem is tudnak róla semmit. Csak ugy mulatoznak tovább, mint a szózat elött, amelyröl legfölebb annyit tudnak, mint a korrektorok a szedés-lenyomatokról. A hibákat látták meg benne, de a tartalommal törödni nem is az ö dolguk, ugy képzelik. Meglátszik ez a pártok készülödésében. Az obstrukczió megint ott hivalkodik a kirakatban s még olyan vékony gyászfátyol sem takarja, mint az Andrássy-ut tüntetö kirakatait. A király mondását, hogy az ipar és kereskedelem nem szenvedhet fennakadást, elsö sorban az obstrukczió jeles iparosai applikálják. Folytatják az iparukat, mintha semmi sem történt volna. Söt, hogy ez a hasonlat épenséggel ne sántitson, még a gyászt is hasznára iparkodik forditani az ipari obstrukczió. S egyszerre üressé válik az a frázis, hogy a magyar ipar mögötte áll az osztráknak. Wolf és Schönerer urak egyáltalán ne henczegjenek többé. Ezek a durva gyárosok széklábakból és ládafiókokból szedik a hasznukat, de a mieink egy gyászfátyolon is

megszedik magukat. És még akadtak népmesékbe való naiv lelkek, akik azt hitték, hogy az obstrukczió szekerét háromszáz ember nem tudja megállitani, de egy utjába esö fátyol igen. Régen volt az, amikor a magyar politika országutján még ilyen mese-motivumok játszottak szerepet. Ez ma az elgázolások korszaka s a kocsi, ha egyszer megindult, embereket és törvényeket, józan észt és szent érzelmeket egyaránt elgázol, mihelyt utjába estek. Azt a föltevést tehát, hogy az utolsó napok gyásza valamiben mérsékelni fogja az obstrukcziót, körülbelül el lehet ejteni. Sebaj. Annakidején ugy sem vették számitásba. Ki gondolt volna ekkora katasztrófára? De ha ránk kellet következnie és nem tudta az ellentéteket elsimitani, ez csak egy szomoru tapasztalás és nem hibás számitás. Hogy ugyanakkor a királyi szózat sem használt, ez is csak szimptóma, de nem baj. A csata kezdetén ez sem volt számitásban. Ugy kell venni a helyzetet, mintha az események folyamatát mi sem zavarta volna meg és az obstrukczió a maga eredeti terve szerint eltartott volna, mig csak az osztrák Reichsrath még nem mutatja, hogy mit lehet és mit nem lehet töle várni. Ez pedig kicsi idö már. A jövö hétre megjön. Akkor a Reichsrath összeül és minden valószinüség szerint széjjel is megy, a magyar kormány tehát kénytelen lesz az uj javaslatokkal kiállani. Ezek a javaslatok (kell-e sokat feszegetni ?) nem lesznek olyan szerencsések, hogy az ellenzék legmagasabb tetszését

— Hadnagy ur. jelentem alázatosan, a hideg egyre növekedik. A thermometer 25 fokot Irta : Mitropolszky J . J . mutat. — Mit tehetünk, testvér? kérdi a hadSötét deczemberi éjszaka . . . Sötét, mint a sir . . . Rettentö vihar száguld végig a me- nagy ásitozva. Hiszen ugyis óránkint változik zökön, mely megfagyasztja a leheletet a száj- már az örszem ! — Parancsára, hadnagy ur ! Az Ötödik ban, a vért az erekben és egész hóhegyeket hord össze . . . Ég és föld egy végtelen köd- számu örségnél azonban nehezen megy. Épen felhöbe olvadtak össze, átláthatatlan sötétségbe. most jöttek onnét vissza az emberek. Izzadnak, amelyben sehol sem csillanik meg egy fényes mintha gözfürdöben leltek volna. Övig álltak a hóban. pont. Az ötödik számu örség egy messzire esö A várbástya lámpáit is eloltotta a szél. épületnél volt. amelyben löport tartottak. Közmely ugy zugott végig a koromfekete éjszakában, mint a gonosz szellemek üvöltése és ka- vetetlen elötte huzódott el a fenékig befagyott czagása. A házak, raktárak és kapuk mind folyó, amelynek tulsó partja egy hosszu mocsárláncz kezdete volt. Ezek a mocsarak mérkomorak és csöndesek! Az örház körül is veszetten dühöng a földekre behuzódtak az erdöbe. — Ma éjszaka elö kell vennünk minden vihar. Hatalmas hócsomókat dob a megfagyott ablakoknak, végignyargal a tetön, majd elcsön- türelmünket, — mondta a hadnagy. Van még desül egy perczre, hogy aztán még nagyobb valami jelenteni valód? — Nincs, hadnagy ur. erövel törjön ki. — Nos, akkor mehetsz. Belül, a tiszti részen, álmodozva fekszik • szobájában börpamlagán az ügyeletes hadnagy. A legénységi szobában vigan folyik Gondolatai messze járnak- messze, messze tul a hóba temetett várnak falain. A vihar nyö- az élet. — Hallgassatok el végre! kiáltott dügésein és üvöltésein át mint valami csillagok.; vagy édes. illatos virágok állnak lelki szemei hösen az altiszt, az örségi könyvböl fölpilelött gondolatának tárgyai . . . A Nevszky- lantva. — Ez aztán a szolgálat! Mire esküdteprospekt . . . nagy. elökelö közönség . . . a villamos lámpák kék szelid fénye, mely kö- tek föl ? A katonák elcsöndesednek. Csak a vihar rül csöndesen szitái a hó . • • tombolása hallatszik. Kopognak. — Mi az? — szólt hirtelen az egyik — Mi az?

legény, halk hangon. — Ott, a folyó tulsó partján . . . — Nos, micsoda? — Nem halljátok, testvérek? Farkasok orditanak ! A katonák összenéznek. Az egyik tréfálkozva mondja: — Farkasorditás! A vihar volt, nem egyéb . . . A legény azonban nem tágitott. — Farkasok azok. A másik parton, & löporraktárral szemben . . . — Az ötödik számu örháznál ? Ki követ kezik most oda ? Mindenki Pankratyevre nézett, egy fiatal rekrulára, aki zavartan állott, föl. A katonák nevettek, mintha a maguk aggodalmát akarnák elüzni. — Vigyázz, le ! Téged megesznek a farkasok ! Az egyik legény négykézlábra esett é? mormogva és fogcsikorgatva ugrott Pankratyev felé. Erre már nagydühösen fölugrott az altiszt — Csönd legyen, különben . . . Igy kell viselkedni az örségen ? Gyorsan ! A legközelebbi váltás készülödjön! A katonák beburkolóztak bundáikba és baslikjaikba, aztán fegyvereiket vették. Arczuk nagyon elkomorodott, mikor az elsö kinyitotta az ajtót. Hótömeg és lelketlen hidegség csapta meg öket. A világosságtól elkáprázott szemük

Ad valvas curiae. Valamit mégis meghóditottak már a demokraták. A plakátokat. A kormány, de maga a király is plakátokkal egyenest a néphez iparkodik beszélni, ahogy azt a demokraták olyan konokul sürgették. Mikor valami nagyon fontos mondani való akad, nem mellözik ugyan a parlamentet (elég, ha Bécsben mellözik), de aztán nyomban megcsinálják a plakátokat és a király is a néphez fordul. Nincsen olyan ház az országban, amelynek faláról a király ne beszélne most a néphez, elmondván a maga gyászát és hogy mennyire jól esnék neki a békesség. A demokraták ezért meg vannak elégedve, a nép pedig szivesen megtenné a király kivánságát. Hiszen olyan régen kivánt már töle valamit a király. Csakhogy a békesség nem a népen fordul meg, a nép egy csöppet sem háborog, söt még azzal se nagyon törödik, ha képviselöi háborognak. Megszokta már, hogy az urak mulatság kedvéért háborogjanak, de a tizenkettedik órában elövegyék a komolyabbik fejüket, mert a nép érdekeit büntetlenül ugysem tehetnék koczkára. Januárig majd csak megtalálják a komolyabbik fejüket. De mintha a király nem volna ilyen optimista és nem hinne. Azért van, hogy mihelyt letörülte a könyeit, már nem tud sürgösebbet, mint békességet kivánni. A király tudja, hogy mit csinál. De a tanácsosai ugy látták jónak, hogy ezt a kivánságát plakátokon közöljék a néppel. S a tanácsosok már nem tudták,

Örségen.

2. oldat. — Budapest, 1898. is megnyerjék és akkor tovább folyik — de nem, akkor kezdödik csak igazán az obstrukczió. Vége pedig, legalább az ellenzék ugy tervezi, sohasem lesz. Ezzel a helyzettel valahogyan számolni kell. Hogy milyen érdekek vannak koczkán, arról ma már senkit sem kell meggyözni. Hogy ezeket az érdekeket meg kell menteni, az sem szorul bizonyitásra. Csak arról lehet szö, hogy miképen. Természetesen az obstrukczió megtörésével, aminek a módjáról könynyebb vitatkozni, mint akármelyiket alkalmazni. Mert az kétségtelen, hogy a többség nem törheti meg az obstrukcziót engedményekkel, amikor minden engedmény az ország károsodását jelentené. A házszabályok szigoritása, a klotür-fenyegetés már elkopott a sürü használattól, megvalósitására pedig még akkor is hiányzik az idö, ha a kormány egyébként kénytelenségböl el is szánná magát erre a mindenképen népszerütlen lépésre. A király óhajtása, aminek bizonyos idökben szintén meg lehet nyilatkoznia, a mai viszonyok közt csak általánosságban mozoghat, igy pedig már az egész országban olvasható a kiragasztott plakátokon. Többet a király nem mondhat. Marad a nemzet. Amit ez kérdezés nélkül elmondhat a maga véleményéböl, azt körülbelül el is mondta. A vámankét legalább nagyon sokat elárult belöle. A gazdasági egyesületekböl is sok kiszivárgott. De mindez kevesebb annál, ami a nemzet hallgatásából kiérezhetö. Mert ugyanaz az ellenzék, amely sokkal kisebb dolgoknál egész garmadát tudott felhalmozni a megyék és városok felirataiból, most ilyen feliratok támogatása nélkül kénytelen a vitába menni. Pedig akármilyen bizonyos, hogy ezek a feliratok sem egészen megbizhatók és a kormány épen ugy kijárhatja öket magának, mint az ellenzék, de az a faktum, hogy a feliratok egészben elmaradtak, nagyon sokat elárul. Hallgatással szól itt a nemzet, amit azonban csak az ért meg, aki arczczal a nemzet felé alig tudott áthatolni a vaksötétségen. Igy csoszogtak ki a házból, meggörbedve, a vihar ellen összehuzott bundában és csakhamar eltüntek az éjszakában. — Állj ! Ki vagy? Hallatszott az ötödik számu örszem Máltása a sötétségen át. Rekedt és értelmetlen volt a hangja, mert a hó betömte mindenkinek a száját, aki kiabálni vagy szólni akart. Az örségek némán váltották fel egymást. A fölváltottak óvatosan tapogatózva hagytak el az örséget. Pankratyev egyedül maradt az ötödik számu házikónál. Belépett a "faköpönyegbe". amely ha a hidegtöl nem is védte meg, legalább a vihart elháritotta töle. Ott benn leült, fegyverét letámasztotta a nyilason beverödö. térdig érö hóba és csöndesen hallgatta a sötét éjszaka rettenetességét fokozó örült hangzavart. — Mit csinálhatnak most otthon? Hó, sok hó bizonyára ott is van, abban a magányos, pusztaságon álló faluban. Az alacsony kunyhókat félig eltemeti a hó. Alig lehet annyi helyet tisztán tartani töle, hogy az ajtóba kiléphessen az ember. Eh, mire valók ezek a gondolatok ? Fölállott, fölvette fegyverét, hogy kilépjen és szétnézzen s ekkor . . . Elnyujtott és velötfagyasztó üvöltés hallatszott közvetlen közelében. Egy másik épület felöl mélyebb hang jött, mintegy válaszul,

ORSZÁGOS HIRLAP fordul és ajka mozdulását is meglesi. Az ellenzék pedig sok mindennek hátat fordit és többek közt a nemzetnek is. Igy aztán aligha tudja magát a nemzet jobban megértetni ha csak meg nem oldják a nyelvét és egyenest kérdést nem intéznek hozzá. Akkor azonban hangosan fog beszélni, hangosan fogja akaratát megmondani. S a nemzet a maga akaratát nem nyomtatja ugyan plakátokra, de biztosan oda tudja irni a tanácsházra — ad valvas curiae . . .

Szombat, szeptember 24. szát. Biztositván a magyar jegyzöi kart öszinte jóakaratáról, kijelentette a miniszterelnök : "A kormánynak ép az a komoly szándéka, hogy a mostani "páriákból" rendszeres, biztos á l l a m i a l k a l m a z o t t a k a t c s i n á l j o n . A kormánynak valósággal büszkesége, hogy már jóformán t e l j e s e n k é s z az e g é s z - k ö z i g a z g a t á s i r e f o r m s a legrövidebb idö alatt az egész vonalon meg is akarja valósitani, persze — ha lehet. S ha nem lehet, annak nem ö s nem az ö kormánya az oka, h a n e m a z o k , akik mindent megobstruálnak".

A miniszterelnök a közigazgatási reformról. Ma délután a képviselöházban fogadta Bánffy Dezsö báró miniszterelnök az országos központi jegyzöegylet küldöttségét, melyet Papp Géza országgyülési képviselö vezetett. A küldöttség, élén Kuncze Imre elnökkel, Szegedi Albert és Jamriska Lajos alelnökökböl, Uszkay Bálint föjegyzöböl és Lázár József pénztárnokból állott s a közigazgatási tisztviselök vasutijegy kedvezményének a jegyzökre való kiterjesztését kérelmezte. A küldöttség szónoka, Kuncze Imre elnök beszédében a magyar közkormányzat páriáinak nevezte a jegyzöi kart s ehhez a pesszimisztikus kifejezéshez füzte a miniszterelnök a maga rövid, de igen érdekes vála-

A katholikusok autonomiája. A magyar katholikus egyház önkormányzata szervezésének elözetes tárgyalása, megszerkesztése végett kiküldött kilencz tagu bizottság már kipihente lázas semmittevésének fáradalmait és harmadfélhavi állandó szünet után ma végre egész komolysággal hozzálátott a munkához Ma délután a förendiház tanácstermében ülést tartott, amelyen három óra alatt letárgyalta a kongresszus szervezetének egész általános részét. Az értekezletet, amelyen Hornig Károly báró kivételével az összes tag jelen volt, Szapáry Gyula gróf elnök vezette, aki a megnyitó beszéd után azonnal átadta a szót Hoványi Gyula elöadónak. Ez elöterjesztette a nyár folyamán szerkesztett elaborátumot, amelynek lényegét az 1872-iki kongresszus megállapodásai alapján nagyjából még a tavaszszal tartott üléseken megbeszélték, Ez tulajdonképen a második tervezet már, mert amint annak idején az "Országos Hirlap" jelezte is, Hoványi szerkesztett egy tervezetet, ez azonban illetékes forumoknál való tapogatódzás után elfogadhatatlannak látszott. Mire Hoványi és Szapáry Gyula gróf átdolgozták a javaslatot, az idöközben tartott konferencziákon kifejtett nézetek szellemében s már most erös kilátása van a bizottságnak arra, hogy müködését siker koronázza, amennyiben, mint ezt egy könyomatos értesitö is irja, Ziehy Nándor gróf az autonómiai képviselök nevében azt a kijelentést tette, hogy noha neki bizonyos elvi kérdéseket illetöleg más nézetei vannak, de ezért mégis csatlakozik Szapáry Gyula gróf elaborátumához. Az értekezleten Apponyi Albert gróf, Szapáry Gyula gróf, Zichy Nándor gróf, Günther Antal és Pásztélyi Jenö beszéltek hosszasabban az elaborátum napirenden levö részén néhány inkább stiláris módósitást ajánlva, amit a bizottság el is fogadott. A kongresszusi tagoknak és különösen a vi-

aztán még sok, igen sok hang, közelröl és távolról. A farkasok ! A magányosan álló katonában megfagyott a vér. Önkéntelenül is odatámaszkodott a házikóhoz, hogy a hátát megvédje. Aztán megtöltötte a fegyverét és belebámult a sötétségbe, mintha át akarna nézni rajt. Szive hevesen dobogott és meghajtotta a fejét, hogy minden hangot halljon, amit a szél feléje hoz. Azonban minden elcsöndesült . . , Egészen elcsöndesült . . . A farkasok elmentek, gondolta, csak meg akartak ijeszteni. Egyszerre . . . még közelebbröl, mint az elébb, ujból hallatszik az elnyujtott üvöltés és nyomban megjött rá a felelet is. Csakhogy nem egy farkastól. A folyón átjött falkának együttes nyögése és mormogása volt az a felelet. Ott a parton, a honnét a vihar elhordta a havat, ott állott a rettentö sereg. Iszonyu lármájuk váltakozva növekedett. Hol elhallgattak, hol meg az elöbbinél is borzasztóbban folytatták. Egy öreg farkas orditása tulharsogta az egészet. Ez lehetett a csorda vezetöje. A katona fölemelte fegyverét és lött . . . A lövés zaja mennydörögve járta be a környéket. Utána kétségbeesett orditás hallatszott, amely elnémitotta egy perczre a többit. Sötét árnyak suhantak föl és le. Mormogás és

fogcsikorgatás . . . a farkasok széttépték agyonlött társukat, Közben ujra megtöltötte fegyverét a katona. Ez volt a második és utolsó töltés. Ha ezt kilötte, akkor védtelen marad. Ezt el kellett tennie a legvégsö szükség esetére. Hanem ö már ujra fölemelte a fegyverét. Árnyékként kusztak feléje a fenevadak... zöld szempárok villogtak a koromfekete éjszakában . . . az iszonyu mormogás egyre közeledett. Épen mikor el akarta sütni fegyverét, a tömegböl kivált egy ordas és nekiugrott. A dühös állat azonban eltévesztette az irányt és melléje jutott. Csak épen a bunda ujjából haraphatott ki egy darabot, s a börrongygyal a földre esett. Ugyanekkor elsült a puska, de — fölfelé. A katona jobban megragadta a füstölgö fegyvert, megforditotta és teljes erejéböl lecsapott a tusával a farkasra. A kiéhezett fenevad még mindig a bunda rongyát marczangolta és Pankratyevnek elég ideje volt, hogy még egyszer lecsapjon ellenségére. A vadállat mozdulatlanul maradt. A hát' gerincze eltört. Ugyanebben a pillanatban érezte, hogy a fegyvert kiragadják a kezéböl a farkasok és lerántják a földre. Az éhes állatok csikorgó fogakkal estek neki a bundának. Rekedten hörgö árnyak ronfottak rája és tengernyi zöld csillag csillogott feléje. Arczával a hóba temetkezve feküdt a

POLITIKAI HIREK. A várakozás. Lecsillapodhatni az a türelmetlenség is, hogy meddig kell várakoznia a magyar parlamentnek arra, vajjon tud-e valamire menni a Reichsrath. Bánffy Dezsö báró mai beszédében kijelentette, hogy nem fogunk soká várakozni. Amint értesülünk, a magyar k o r m á n y o k t ó b e r nyolc z a d i k á i g fog v á r a k o z n i e r r e a d ö n t é s r e . Ha addig a Reichsrath nem bizonyul munkaképesnek, akkor hazaküldik és nyomban beterjeszti nálunk a kormány az önálló rendezkedésre vonatkozó törvényjavaslatokat. Ezek tartalma egyébként teljesen meg fog egyezni az ugynevezett Badeni-féle javaslatok tartalmával. Csak két eltérés lest, de az is csak formai jelentöségü. Kiveszik a javaslatokból az örlési forgalomra és az állategészségügyre vonatkozó intézkedéseket és azokat aztán r e n d e l e t i u t o n f o g j a a k é t k o r m á n y é l e t b e l é p t e t n i . Ennyi az egész különbség.

Szombat, szeptember 24. lági tagoknak a választása ma még nem került tárgyalás alá. A bizottság holnap délután négy órakor folytatja tanácskozását. Vasárnap, hétfön, kedden nem lesz ülés. Szerdán ujból megkezdik a tárgyalást s valószinü, hogy a jövö hét végén az egész elaborátummal végeznek. A huszonhetes bizottság egybehivását november elejére tervezik. Ez azután ujból megvitatja a kilenczes bizottság javaslatát.

ORSZÁGGYÜLÉS. Kétszer szavaztak ma a tisztelt Házban. Fölösleges volt mind a kettö, obstrukcziós idöpocsékolás. Az elsö szavazás csak fölállással történt, igazában ülvemaradással. Mert azoknak kellett felállaniok, akik napirendre kivánták tüzni Eötvös Károly bizalmatlansági inditványát. Bizony szánalmas kis fölkelés volt ez, még csak ellenpróba se kellett hozzá. Azután névszerint való szavazás következett. Arról, vajjon mint tárgyaljon a tisztelt Ház a mult héten. Mint hajdan, a régi jó obstrukczió idején. Persze elfogadták a munkarendet, amelyet Bánffy Dezsö báró annakidején beterjesztett. — A javaslat mellett szavazott 182, ellene 37 igazolt képviselö, jelentette az elnök s igy a többség 145. — És mi lesz most ? — kérdezte tiz hang. — A kérdés formai része eszerint el van döntve. Lényegre a határozat már tartalmatlan, tette hozzá Szilágyi Dezsö. Még csak azt határozták el, hogy holnap, a budavári requiem napján, nem lesz ülés, s azután hazamentek a tisztelt Ház tagjai, mint akik jól végezték a dolgukat. A képviselöház ülése. Elnök: Szilágyi Dezsö. Jegyzök : Perczel Béni, Molnár Antal, Lakatos Miklós. A kormány részéröl jelen vannak: Bánffy Dezsö báró miniszterelnök, Erdély Sándor, Perczel Dezsö, Josipovich Imre, Darányi Ignácz, Wlassics Gyula, Fejérváry Géza báró, Dániel Ernö báró. Elnöki bejelentések. Elnök : Bemutatom a vallás- és közoktatásügyi miniszter ur átiratát, amelyben arról értesit, hogy holnap, 24-ikén, délelött üz órakor a budavári koronázási templomban Erzsébet királynéért országos gyászistentiszteletet fog tartatni. Bemutatom Pápa város közönségének Hegedüs Lóránt képviselö által beadott kérvényét a házbéradó és házosztályadó rendezése tárgyában, a sövényháza-szegedi ármentesitö társulatnak Lázár

földön Pankratyev és érezte a fenevadak büzös leheletét. Érezte, hogy ereje hanyatlott és nem tud többé ellenállni. Egyszerre éles siphangot hoz a vihar, valami villámlik, többször egymásután, az erdö mennydörgésszerü zajt visszhangoz . . . A katona egyedül volt már. A farkasok visszahuzódtak és fogcsikorgatva álltak félkört Pankratyev körül. Figyeltek. Meghallották, hogy nem egy ember jön, hanem egész sereg. Csöndesen elsompolyogtak, s mikor kicsit messzebb voltak már, veszett futásnak eredtek. A katona mozdulatlanul feküdt a hóban. Körülötte a bunda foszlányai és az elgörbitett fegyver. Fölemelték. Még élt, lélegzett és nem látszott rajta semmi sérülés sem. Nemsokára magához tért és megtudta, hogy társai, akik az örszobában hallották a lövését, segitségére siettek s az utolsó pillanatban megmentették. Karjukra emelték a szegény rekrutát és bevitték a meleg örszobába. Mögötte a három elejtett farkast vitték bajtársai, három hosszulábu, pompás dögöt . . . A faköpönyeg árván maradt. A farkasok egy órával késöbb visszajöttek és folytatták iszonyu üvöltésüket, áldozatra várva. Azonban köröskörül sehol sem volt egy élö lélek. Az ötödik számu örházban senki sem örizte azon az éjszakán a puskaporos raktárt . . .

ORSZÁGOS HIRLAP György képviselö által baadott kérvényét az 1894. évi III. törvényczikk módositása iránt; a posta- és távirdakezelöknek Falk Miksa képviselö által beadott kérvényét fizetésük javitása tárgyvban ; TótBánhegyes községnek Babó Lajos ; Peér községnek Lévay Lajos : Pápa-Kovácsi községnek Bauer Antal; Zámoly községnek Szabó István képviselö állal beadott kérvényeit, a földadó leszállitása s a tözsdeadó behozatala iránt. A kérvényeket kiadják a kérvényi bizottságnak. Darányi Ignácz miniszter bemutatja a földmivelési miniszterium 1897. évi müködéséröl szóló jelentést. Ezt kiosztják a Ház tagjai között.

Bizalmatlansági inditvány.

Budapest, 1898 — 3. oldal.

Halljuk! Halljuk ! jobbfelöl.) Nem látom fenforogni az okokat, amelyeknél fogva vádolható volna a kormány. Tisztelt Ház! Szorosan véve ezen mai indokolása ezen inditványnak, egy hosszu vita befejezéséül, zárbeszédéül volna tekinthetö. (Felkiáltások a szélsöbaloldalon : Csak kezdete ! Halljuk ! Halljuk ! a jobboldalon.) Hiszen hosszan tárgyalva a felett, hogy a következö ülésekben mit tárgyaljunk, csak azzal a kérdéssel foglalkoztak és nem látom kizárva a lehetöségét annak, hogy talán még ismételten is fogunk foglalkozni (Felkiáltások a szélsöbaloldalon : Fogunk !) és mert még fogunk, amint a közbeszóló képviselö urak is mondják, méltóztassanak nekem megengedni, hogy én nagyon röviden foglalkozzam és pediglen röviden csak azért, mert a multban volt alkalmunk nyilatkozni, kilátásba helyezésével, hogy fogunk még nyilatkozhatni és ez alkalommal elégnek tartom azt, hogy kijelentsem, miszerint téved Eötvös képviselö ur akkor, midön azt akarja az eddig történtekböl kimagyarázni, hogy a kormány akár az 1867: XII. törvényczik 68. szakaszát, akár pediglen az 1898.I. törvényczikk 3. szakaszának a javaslatok beterjesztésére vonatkozó részét kijátszani, megkerülni, vagy mellözni akarja. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) Tisztelt Ház ! Mi egész tisztán, határozottan tudjuk azt, mit akarunk. (Élénk helyeslés a jobboldalon. Felkiáltások a szélsöbaloldalon : Mondják meg !) Óhajtjuk, akarjuk, az ország érdekébon levönek tartjuk és ezt már ismételten elmondottuk, hogy azon javaslatok, melyek már gondolom április óta a Ház asztalán feküsznek, abban a formában, abban az értékben, abban az érvényben, amint azok beterjesztettek, letárgyaltassanak, törvényeröre emelkedjenek (Igaz ! Ugy van ! a jobboldalon) mert Magyarország érdekében levönek látjuk ezt, Magyarország gazdasági érdekeire való tekintettel felette fontosnak és óhajtandónak. Már most, tisztelt Ház, ezt óhajtjuk, ezt akarjuk: az Ausztriával létrejött elözetes megállapodást, melyre minket épen az 1867. évi XII. törvényczikk rendelkezései utasitanak, melyre minket utasit az utolsó kereskedelmi szövetségre vonatkozó törvény, végre amelyre utasit az 1898. évi I. törvényczikk. Már most az osztrák Reichsrath a legközelebbi napokban fog összejönni. Reménység gemet kell hogy kifejezzem arra nézve, hogy ezen javaslatok ott is érdemleges tárgyalás alá vétetnek. (Mozgás a szélsöbaloldalon.) Ily körülmények között nem mondhatok egyebet, mint hogy ezt akarom, ezt óhajtom, az ország érdekében ezt tartom legelönyösebbnek. Már most, tisztelt Ház, ily körülmények között honnan veheti a jogot a képviselö ur arra, hogy bizalmatlansággal támad meg azért, mert mi szem elött tartjuk azt, amit a törvény nekünk elöir. (Élénk helyeslés a jobboldalon. Élénk ellentmondás a baloldalon.) Arra a hipotézisre, hogy esetleg Ausztriában a Reichsrath nem fog tárgyalni. (Felkiáltások a szélsöbaloldalon : Biztos!) programmot — méltóztassanak megengedni, tölünk nem kivánhatnak; hipotézisekre programmot alapitani nem lehet. Ha esetleg elöállana az a körülmény — e tekintetben nem sok idöt kell hogy várjunk — hogy Ausztriában mégis az érdemleges tárgyalása a beterjesztett javaslatoknak lehetetlen lesz, igenis, a kormány kötelességének fogja tartani az 1867. évi XII. törvényczikk 68. szakaszában elöirt jognál és megállapitásoknál fogva, figyelembe véve az 1898. évi I. törvényczikket, az országnak kellö javaslatokat, az önálló, állandó berendezkedésre javaslatba hozni. (Élénk helyeslés a jobboldalon. Zaj a szélsöbaloldalon.)

Eötvös Károly : Inditványa arra irányul, hogy a Ház mondja ki, hogy Bánffy Dezsö báró és minisztertársai irányában nincs bizalma. (Tetszés balról.) Mikor ö és elvbarátai erröl az inditványról tanácskoztak, számoltak azzal az esettel is, hogy a többség annak helyt nem ad, söt lehet, hogy fel fogja használni bizalmi nyilvánulásra is. (Ugy van ! jobbfelöl.) Lehet, hogy megteszik, annyi azonban bizonyos, hogy ez által a tanácskozások békességét elömozditani nem fogják, mert ö és elvbarátai fel fogják használni az elsö alkalmat, hogy kifejezést adjanak bizalmatlanságuknak abban a formában, amelyben azt a házszabályok megengedik. Ausztriával az egyezkedés nem sikerült. Önállóan kell hát intézkednünk az 1867 : XII. törvényczikk 68-ik szakasza értelmében. Ma szeptember vége felé járunk, a költségvetést le kell tárgyalnunk s egyéb fontos munka van elöttünk. Mi a kormány szándéka ? Mikor akar gondoskodni a bankügyröl, az autonóm vámtarifáról, a valuta-ügyröl, melyek mind igen nehéz kérdések. Erröl fölvilágositást kér. Tudja a miniszter szeptember 6-iki fölszólalásából, olvasta a sajtóban azt az ellenvetést, hogy a 67-es törvény nem mondja ki, hogy meghiusult egyezkedés esetén föltétlenül az önálló vámterület terére lépjünk. Ez vagy pajzán játék a szavakkal, vagy rosszlelkü állitás. (Tetszés balról.) Azokat a 67-es törvényeket bizonyára nem alkották azzal a szándékkal, hogy az ország jogainak elárulására szolgáljanak, hogy álnokul hajtassanak végre. Ha a kormány ezeken a kereteken belül akarja a harczot felvenni, akkor bizony nem fog rajta segiteni a bizalomnak semmiféle nyilvánitása, mert az ellenzéknek meg lesz az ereje, hogy kicsinyes opportunitás szempontjától magát ne vezéreltesse és a kormány tendencziájának ellenszegüljön. De hát ez ma még nem következett be. Hiszen ha bekövetkezett volna, ugy ma nem bizalmatlanságot, hanem vád alá helyezést inditványozna. (Helyeslés balról.) Bekövetkezett azonban az, hogy a kormány jövö tervei felöl a törvényhozástól minden felvilágositást megtagad. Azt mondja, hogy elöbb meg kell várni : akczióképesnek bizonyul-e az osztrák képviselöház. Nos hát, az erkölcsi lehetetlenség, hogy a magyar törvényhozás mindaddig homályban tapogatódzék, amig a Reichsrath ki nem dobja kebeléböl a tagjait. Neki az az impressziója, hogy a kormány ma még programmjáról a leplet lerántani nem meri, hanem megvárja, mig kényszerhelyzetbe sodorja az országot. Ilyen kormány iránt ö nem lehet bizalommal. Vagy legyen törvénye ennek az országnak s akkor azt tartsa meg a koronától kezdve az ország minden állampolgára, vagy pedig vallja be a kormány, hogy az ország alkotmányának a jelen viszonyok közt érvényt szerezni nem képes. Hiszen, ha a törvényhozás odáig sem tud eljutni, hogy a saját törvényeinek érvényt szerezzen, akkor minek ez a törvényhozás ? Inditványozza, hogy a Ház a kormánynak bizalmatlanságot szaMa, mikor még egy hipotézissel állunk vazzon. (Tetszés a szélsöbalon.) szemben, ezen javaslatok részleteit nem ismer-

Bánffy Dezsö báró miniszterelnök: Tisztelt Ház! Eötvös Károly tisztelt képviselö ur inditványának indokolását azzal végezte, hogy ajánlotta annak napirendre tüzését. (Felkiáltások a szélsö baloldalon: Nem azzal végezte 1 Zaj.) En tisztelettel kérem a Házat, méltóztassék ezen inditványt tárgyalásra, napirendre nem kitüzni. (Zaj balfelöl.) Nem látom, tisztelt Ház indokoltnak, hogy a kormány iránti bizalmatlansági nyilatkozat felett egyáltalában tárgyaljon a Ház. (Derültség a szélsö baloldalon.

tethetjük, mért ezen javaslatok ez idö szerint természetesen elkészitve sincsenek. Ily körülmények közt pedig nem látom jogosultságát, nem látom indokoltságát elözetes eshetöségek" kel szemben, bizalmatlansági inditványnak; kérem a tisztelt Házat, méltóztassék ezen inditványnak napirendre tüzését, illetöleg érdemleges tárgyalását el nem határozni. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Eötvös Károly: Néhány megjegyzést óhajt tenni a miniszterelnök szavain.

4. oldal. — Budapest, 1898. Elnök: Ezen a czimen a képviselö ur nem kérhet szót, csupán szavait magyarázhatja. Eötvös Károly : Ezen a czimen kérek szót. A miniszterelnök beszélt állandó önálló rendezkedésröl, de ez nem az, amit ök akarnak. Ez csak megerösiti öt bizalmatlanságában.

ORSZÁGOS HIRLAP meit, rokonszenvét nemzetünk iránt. Ö volt — hosszu idök után elsö — aki nemzeti nyelvünket megszerette, beszélte, sérelmeinket ugy, mint jogos törekvéseinket felfogta, azoknak a korona felkent viselöje elött pártfogója volt s mint ilyen segitett létrehozni a kiegyezést, mely a királyt egybeforrasztotta a koronázásban nemzetével, mely vele ma is együtt érez. Szegényebb lön nemzeti életünk egyik drága tényezö alakjával, de gazdagabb azzal, hogy benne megtestesült a magyar királyné ideálja a jövö nemzedékek számára. S bár szentelt porai nem nyugodhatnak hazánk földjében, szivében örzi emlékét minden idön a magyar ember. A kormány hazafias feladatának felelt meg akkor, mikor a törvényjavaslat benyujtásával alkalmat adott az imádott királyné iránt érzett nemzeti hálának és kegyeletnek tanusitására. A törvényjavaslat elfogadásával mi is csak önmagunk és nemzetünk iránt való szent kötelességünket teljesitjük.

A szavazás. Elnök: Következik a szavazás. Akik a bizalmatlansági inditványt napirendre óhajtják tüzni, álljanak fel. A Ház tulnyomó többsége a bizalmatlansági inditványt napirendre tüzni nem óhajtja. (Lelkes éljenzés jobbfelöl.) Névszerinti szavazás. Elnök : Következik már most a szavazás a felett a napirendinditvány felett, melyet a miniszterelnök a Ház elé terjesztett. Minthogy az inditvány felett a mult ülések egyikén több mint husz Györy Elek szerint az az egyhanguság és képviselö névszerint való szavazást kért, azt ezennel elrendelem. A szavazást a T. betünél fogjuk öszinteség, melylyel a törvényhozás mindkét háza kezdeni. Elöbb azonban az ülést öt perczre fel- határozatát meghozta, minden szónoklatnál fényesebb jele annak, hogy az elhunyt királyné iránt függesztem. Elnök : A szavazás eredménye a következö érzett hálában és kegyeletben az egész nemzet ok(Halljuk ! Halljuk !): Igazolt képviselö van 451. tatlanul együtt érez. Ami a törvényjavaslatot magát Elnök nem szavazott. Igennel szavaztak 182-en. illeti, általánosságban hozzájárul, óhajtaná azonNemmel szavaztak 37-en. Távol volt 231. A több- ban, hogy annak rendelkezései a két Ház határoség 145. Ennélfogva az inditvány elfogadtatott. zatának keretében maradjanak s nevezetesen, hogy Ez a javaslat formaszerinti elintézése, a határozat az emlékszoborra megindult adakozásokat illetö maga végrehajthatatlan, mert tekintve tartalmát, szakasz mellöztessék. idejét multa. Hodossy Imre sulyt fektet annak konstatálására, hogy pártkülönbség nélkül mindnyájan át A jövö ülés. vagyunk hatva attól az érzéstöl és óhajtástól, hogy Elnök: A következö ülés napirendjére nézve Erzsébet királyné emléke és a nemzet hálája törteszek javaslatot, Tekintettel a holnap tartandó vénybe iktattassék. Hozzájárul ennélfogva általánosrequiemre, javaslom, hogy a Ház holnap ne tartságban a törvényjavaslathoz és pedig annak az emson ülést. Miután a minisztereklök ur és a bellékszoborra vonatkozó részéhez is. Az elöadóval ügyminiszter ur bejelentették, hogy bizonyos interszemben azonban meg kell jegyeznie, hogy nem pellácziókra válaszolni fognak, nevezetesen a bellehet itt a kormány érdemeiröl szólni, mert a nemügyminiszter ur válaszolni fog Apponyi Albert gróf zet érzelmeinek spontán megnyilatkozása folytán interpellácziójára a választási törvény reformja tártörténik a megdicsöölt királyné emlékének törgyában, ugyancsak a belügyminiszter ur Mócsy vénybe iktatása. Antal interpellácziójára a rendörség mulasztása Bánffy Dezsö báró miniszterelnök kijelenti, tárgyában és végre a miniszterelnök ur Visontai hogy a kormány nem tulajdonit, nem is tulajdoSoma interpellácziójára az orosz czár békemanifesztuma tárgyában, javaslom, hogy e válaszok a nithat magának semmi érdemet, még a kezdeméhétfön tizenegy órakor tartandó ülés napirendjére nyezés sem az övé. A kormánynak azonban kötelessége, hogy a társadalmi spontán megnyilatkozás tüzessenek ki. A Ház ehhez hozzájárult és ezzel az ülés szervezetbe hozassék össze, hogy a czél minél fényesebben meg legyen valósitható. Máskor is ez véget ért. az eljárás követtetett s másként eljárni szóló nézete szerint nem is lehetne. A munka utján. Barabás Bélának és Bernáth Bélának a (A képviselöház bizottságaiból.) törvényjavaslat mellett való felszólalása után elnök A képviselöháznak két bizottsága ülése- kijelenti, hogy a bizottság általánosságban e g y zett ma, az igazságügyi és a pénzügyi. Az h a n g u l a g e l f o g a d t a a t ö r v é n y j a elsö a királyné emlékének megörökitéséröl v a s l a t o t , melynek czélja áldott királynénk szóló javaslatot tárgyalta, s ma mar határo- emlékének a törvénybe iktatása. zatképes számban gyült össze. Áttérvén ezután a részletes tárgyalásra, a Az igazságügyi bizottság természetesen több rendbeli stiláris módositással következöleg egyhangulag elfogadta a javaslatot s csak két állapitotta meg a bizottság a törvényjavaslat szöfontosabb módositást tett a javaslat szövegén. Mind a kettö olyan, hogy mindenki csak he- vegét : lyeselheti. Elsöben k i h a g y t á k a s z ö "Törvényjavaslat dicsöült E r z s é b e t v e g b ö l a "császárné'' s z ó t , aminek a k i r á l y n é emlékének törvénybe iktatámegmaradása, ha nem is lett volna közjogi sáról. sérelem, de fölösleges dolog lett volna okvetlen Ö császári és királyi felségét, E r z s é s csak örvendetes, hogy elmaradt. A második b e t k i r á l y n é t a Mindenható kifürszintén hasznos módositás, az uj szövegezés. készhetlen akarata elszólitván az élök soValamivel magyarabb, valamivel világosabb, rából, a törvényhozás a Megdicsöültnek emmint volt. De csak valamivel. Magy kár, lékét a következökben örökiti meg: hogy nem irástudó, tollforgató ember szöve1. §. Hön szeretett dicsöült E r z s é gezi az ilyen javaslatokat. b e t k i r á l y n é n k n a k , a haza jótevö A pénzügyi bizottság a kereskedelmi tárNemtöjének, a nemzet hálájával és kecza költségvetését tárgyalta. Ma még nem gyeletével örzött áldott emlékét törvénybe végzett vele, de a jelenvoltak sok figyelemre iktatja. méltó dolgot ajánlottak a miniszternek, aki 2. §. Elhatározza, hogy a Megdicsöültviszont több jelentékeny és régóta várt reforhöz méltó emlék állittassék fel az ország mot jelentett be. fövárosában, önként megindult országos A két ülésröl szóló részletes tudósitásainadakozás utján begyült összegek felhasznákat itt közöljük : lásával s e czélból a szükséges intézkedé(Az Igazságügyi bizottság.) sek országos bizottság kiküldésével azonnal A képviselöház igazságügyi bizottsága Fabiny megtétessenek. Teofil elnöklése alatt tartott mai ülésében tárgya3. §. A tett intézkedésekröl, azok eredlás alávette az Erzsébet királyné emlékének törményeiröl s az emlék ügyéröl általában az vénybe igtatásáról rendelkezö törvényjavaslatot országgyülés mindkét Házának minden év Szivák Imre elöadó a nemzeti kegyelet legvégén jelentés teendö mindaddig, mig az emlék tényleg fel nem lesz állitva. melegebb hangján méltatta a nagy királyné érde-

Szombat, szeptember 24. 4. §. A törvény kihirdetése után azonnal életbe lép s végrehajtásával a miniszterinni bizatik meg." Hosszabb vita csakis a törvényjavaslat bevezetésénél volt, amelyböl G y ö r y Elek a "császárné" szó törlését hozta javaslatba. Ugyanily értelemben nyilatkozott H ó d o s s y Imre, B e r n á t h Béla és B a r a b á s Béla. A bevezetésnek ebben a tekintetben változtatás nélkül való fentartása mellett szólalt fel S z i v á k elöadó, N e u m a n n Ármin és F e s t Lajos s végül B á n f f y Dezsö báró miniszterelnök. A bizottság valamennyi tagjának szavazatával a négy ellenzéki tag szavazata ellenében a bevezetés eme részének fentartását határozta el. A bizottság hitelesitette végül a Ház elé terjesztendö jelentését s ezzel az ülés véget ért. (A pénzügyi bizottság.)

A képviselöház pénzügyi bizottsága Széll Kálmán elnöklése alatt tartott mai ülésében a kereskedelemügyi költségvetést vette tárgyalás alá. A kormány részéröl jelen volt: Dániel Ernö báró miniszter és Schmidt József államtitkár. Elöadó: Pulszky Ágost. A központi igazgatás tételénél Pulszky Ágost utal arra, hogy a jelenlegi budget r e f o r m k ö l t s é g v e t é s , amennyihen az egész beosztás alakilag megváltozott, az indokolás különösen bö és kimeritö. Általánosságban elfogadásra ajánlja az elöirányzatot, mely a pénzügyi bizottság által képviselt elveknek teljesen megfelel. Neményi Ambrus kérdést intéz a miniszterhez az iránt, miben van a többször megigért biztositási törvény és mikor szándékozik a kormány azt elöterjeszteni ? Lehetetlennek tartja, hogy a kormány és a törvényhozás tétlenül nézzék azt, a mi ezen a téren legujabban történik, mikor tömegesen jönnek be az országba oly biztositó társasagok oly biztositó ágakkal, melyek más országokból ki lettek tiltva és a népnek épen legszegényebb rétegeit veszik igénybe. Hasonló anarchia, mint Magyarországban ezen a téren, az egész világon nincs. Ezzel kapcsolatosan kérdést intéz a miniszterhez, az ügynökök és a részletfizetési üzlet tárgyában. E tekintetben is nap nap után hallatlan visszaélések történnek országszerte. Felhivja továbbá a miniszter figyelmét a külföldi kereskedelmi utazók megadóztatásának ügyére. Ugyancsak sok és sulyos visszaélés történik e téren is, ugy, hogy oly vállalatok, melyek Ausztriában nem kapnak engedélyt részvénytársaság alakitására, ide jönnek és Magyarországon, ahol egyáltalában semmi birtokuk nincs, megalakulnak az osztrák törvények kijátszásával. Ez ép oly kevéssé válik elönyére az ország reputácziójának, mint annak idején az, hogy amig házassági jogunk rendezetlen volt, a világ minden tájékáról ide menekültek kétes házasságok kötése és felbontása czéljából. Mindezeket a kérdéseket egybefoglalva, kérdi, foglalkozik-e a kereskedelemügyi miniszter kereskedelmi törvényünk reviziójának elökészitésével ? Ha nem, akkor ezt, mint egyik legsürgösebb feladatot ajánlja a miniszternek és az egész kormánynak. Farbaky ezzel kapcsolatosan azt hiszi, meg kell állapitani, kinek van joga, hogy magát bankárnak nevezze ? Ezzel a czimmel igen sok visszaélés történik. Gyurkovics kérdi, szándékozik-e a kormány külön közlekedésügyi miniszteriumot felállitani ? Maga részéröl ezt azért tartja fontosnak, mert a kereskedelem és ipar rászolgáltak, hogy külön kezeltessenek. Emmer Konél megjegyzi, hogy Neményi beszéde felidézte benne azoknak az éveknek emlékét, mikor a kurián a kereskedelmi ügyekkel foglalkozott. A kereskedelmi törvény valóságos kelepcze az emberre nézve, nincs az a szakasz, melylyel szemben homlokegyenest ellenkezö határozatot nem állitott volna fel a judikatura. Szerinte b ü n és m u l a s z t á s m i n d e n nap, melyet e l m u l n i h a g y u n k a n é l k ü l , hogy a kereskedelmi törvény reviziójához fogunk.

Szombat, szeptember 2 4 . Matlekovics Sándor épen ellenkezöleg mint az elötte szólók, nem tartja a kereskedelmi törvényt revizióra megérettnek. A teljes szabadság alapján áll az, az állani nem vigyáz senkire, mindenki saját magára vigyázzon. A biztositási ügyrendszerét ö is szükségesnek tartja. A miniszter figyelmébe ajánlja a betegsegélyezési pénztárak ügyét. Komjáthy Béla csatlakozik Neményi és Emmer elöadásához és a kereskedelmi törvény revizióját sürgeti, különösen az ügynöki kérdést kell rendezni. Teleky Sándor gróf is a gyakorlatból tudja, hogy az ügynökök mai felelösségnélküli állása alkalmat ad számos visszaélésre, sokszor a hazugságot és a népnek becsapását nagy mértékben üzik és rontják az alsóbb osztályok tiszteletét az értelmes osztályok iránt. Elsö sorban a biztositási törvény reformját sürgeti. Dániel Ernö báró Gyurkovics kérdésére kijelenti, hogy a kormány n e m f o g l a l k o z i k a vasuti miniszterium felállitásának ügyével, söt elutasitja ezt a z e s z m é t . Neményinek a biztositási ügyre vonatkozó kérdésére kijelenti, hogy a kormány a jelenlegi állapotot f e n t a r t h a t ó n a k n e m t a r t j a és a biztositási ügy reformjára nézve közelebb fog elöterjesztést tenni. Az ügynökök kérdése az ipartörvénybe tartozik és e tekintetben maga is intézkedéseket tart szükségeseknek. Az ipartörvény átalakitására szintén már megtörténtek az elökészületek. Farbakynak válaszolja, hogy a részletfizetésekre eladott sorsjegyek és értékpapirok ügyét ujabb törvénynyel igenis rendezni kell és a megfelelö törvényjavaslat most van munkában. Hegedüs Sándor hangsulyozza, hogy állandó munkák végzésére ideiglenesen alkalmazott közegeket nem szabad a költségvetésbe beállitani. Dániel Ernö báró ujabb felszólalása után Kossuth Ferencz óhajtja, hogy az idegen biztositó-társaságok az uj törvényben külön figyelemben részesüljenek, miután némelyik ezek közül még megfelelö adót sem fizet. A tételt ezután megszavazták. Az államépitészeti hivataloknál a bizottság Pulszky elöadó inditványára köszönetet mond a miniszternek, hogy az idén az "inséges munkák" czime alatt a megyei utak kiépitésére módot nyujtott. A közutaknál Kossuth Ferencz kéri a minisztert, hogy az uj utak jókarban tartására nagyobb gondot forditson. Dániel Ernö kijelenti, hogy az állami utak fentartására a legnagyobb gondot forditja, de a megyei utakról — bár ott is van haladás — nem felelhet mindig. Matlekovics Sándor kérdést tesz a párisi kiállitás adminisztráczionális költségei iránt. Dániel báró nem vette fel a költségeket, mert azoknak magasságát megállapitani nem lehet : egyelöre azok a pénztári készletekböl fedeztetnek. Hegedüs Sándor helyesebbnek tartaná, ha fix-összeg vétetnék fel a költségvetésbe. A kereskedelmi czélok szükségleténél Komjáthy Béla azt az óhajt fejezi ki, hozzanak törvényt, melynek értelmében csak azok a kereskedelmi könyvek birjanak érvénynyel, melyek magyar nyelven vannak vezetve. Dániel Ernö báró miniszter szimpatizál ezzel az eszmével, de annyira nem akar mennyi, hogy ezt az ügyet törvénynyel rendezzék. Különben ezen a téren igen nagy haladás mutatkozik mindenütt: az eredmény az lesz, amit Komjáthy óhajt. Az ipari és kereskedelmi czéloknál Komjáthy kérdi, hogy az ipari kedvezményekröl szóló törvényt, mely 1899-ben lejár, meg fogják-e hosszabbitani. Kérdést tesz továbbá az aukcziok és a kartellek tárgyában. Különösen sürgeti a bör-aukcziókat. Dániel Ernö báró a kartelleket nem tartja a egészséges tünetnek és azoknak megszoritását és meghiusitását feladatának tekinti A gyakorlati élet gyakran kijátszotta a kartellek ellesi törvé-

ORSZÁGOS HIRLAP

Budapest, 1898. — 5. oldal.

nyeket. Az aukcziókra nézve megjegyzi, hogy a déligyümölcs-aukczió fényesen bevált, a gyapjuaukczió elég jó eredményt nyujt, a böraukczióra vonatkozó tárgyalások folyamatban vannak. A konzulátusokhoz beosztott magyar szakreferensek tételénél Komjáthy és Kossuth felszólalásai után Dániel báró miniszter utal arra, hogy itt olyan szakközegekröl van szó, akik állandóan a konzulátusok mellé fognak adatni s miután a konzulátusok a közös külügyminiszter alatt állanak, kiküldetésük nem történhetik a külügyminiszter tudomása nélkül, ami természetesen nem azt jelenti, hogy az egyének megválasztásában öt döntö szó fogja megilletni. Emmer Kornél nem akar uj közös-ügyet csinálni s a jelentésbe felveendönek véli, hogy a kiküldetésekröl a külügyminiszter értesitendö. Komjáthy Béla hangsulyozza, hogy a törvény értelmében a kormánynak joga van a konzulátusokat saját közegeinek tekinteni s a vámszövetségben lekötött dolgokra nézve nekik ujitásokat adni. Pulszky elöadó hangsulyozza, hogy az a jog. hogy a miniszterium szakközegeket külföldre küldjön, eddig is megvolt s a szóban forgó rendelkezés által egyáltalán nincs érintve. Itt azonban arról van szó, hogy a kormányok a követségekhez és a konzulátusokhoz a külügyminiszterrel egyetértöleg szakférfiakat küldjenek ki, akik ott nem magán-, hanem a magyar kormány által hivatalosan akreditált egyének lesznek. Az eddigi állapottal szemben ez nem jogfeladás, hanem jogszerzés. Matlekovics, Gyurkovics, Kossuth, Neményi és Dániel báró további felszólalása után Dániel báró felvilágositásokat adott Komjáthynak a kereskedelmi kirendeltségek eredményeit illetö kérdéseire és Teleki Sándor gróf kérdésére kijelenti, hogy a konzulátusoknak a közönséget érdeklö jelentéseit mindig közzététeti. A bizottság végül Széll Kálmán elnök javaslatára tudomásul vette, hogy a miniszter 25.000 forint felhasználásával a külföldi szaktudósitói intézményt óhajtja szervezni a megkötött vám- és kereskedelmi szerzödésben megszabott formában és módon, a m e n n y i b e n a v á m s z ö v e t ség meg fog k ö t t e t n i . Az ipari felügyelet kiadásai, Dániel báró miniszter felvilágositásai után megszavaztatván, a tárcza költségvetésének folytatólagos tárgyalását és a földmivelésügyi budget tárgyalását hétfön délutáni öt órára tüzték ki s ezzel az ülés véget ért.

mult napok vitái alatt kifejtett álláspontjához — s e m m i f é l e n a p i r e n d m e g á l l a p i t á s á h o z n e m j á r u l mindaddig, mig a kormány a Házat a nevezett ügyekre nézve fel nem világositotta. Ezzel kapcsolatosan szóba került magának a kiegyezésnek válsága. Többek egyértelmü felszólalására az lett a megállapodás, hogy a párt magatartását attól tegye függövé, vajjon a kormány elöterjesztései az ország anyagi érdekeinek és az 1867: XII. törvényczikk követelményeinek megfelelnek-e. Ezek az elöterjesztések tehát bevárandók, mielött a párt végleg határoz. Minthogy pedig több oldalról kisérlet tétetett a nemzetet és az uralkodót lesujtó gyászesetet ezeknek a kérdéseknek elintézésével kapcsolatba hozni és az engedékenységet mintegy kegyeletbeli követelménynek feltüntetni, Apponyi Albert gróf az értekezlet egyhangu helyeslése közt kifejtette, hogy a gyásznak és a kegyeletnek igenis fel lehet áldozni minden — különben legjogosultabb — személyes indulatot és erre a párt kétségtelenül kész fog lenni : de nem lehet feláldozni az ország jogainak és érdekeinek megvédését, ha azok meg vannak támadva, mert kötelességmulasztás sohasem kegyeletes tény, söt inkább a kegyelet megtagadásának egyik módja. Ezek után Hodossy Imre elöadta az igazságügyi bizottságban történteket az Erzsébet királyné emlékének beczikkelyezéséröl szóló törvényjavaslat tárgyalásakor és ismertette az ott elfogadott leglényegesebb módositásokat. Minthogy a javaslatnak czime, mely közjogunkkal ellentétben állott, e közjognak megfelelö módositást nyert, a javaslat bevezetö szakaszában elöforduló czimzés pedig — bár ilyen természetü törvégyben helyén nincs és ebböl a szempontból a bizottságban szóló és ellenzéki tagtársai részéröl kifogásoltatott is, valódi közjogi sérelemnek nem mondható, szóló azt inditványozza, hogy tekintettel e törvény kegyeletes természetére és egyhangu elfogadásának kivánatos voltára, *a párt a Házban e kérdésre vonatkozólag inditványt vagy észrevételt ne tegyen, hanem szavazatával a törvényjavaslat elfogadásához járuljon. Miután többen megütközésüknek adtak kifejezést, hogy a kormány ilyen természetü javaslatoknál sem tudja a közjogi hibákat elkerülni és a kegyelet teljes összhangját biztositani, a párt Hodossy Imre inditványát — annak indokaiból — egyhangulag elfogadta.

A nemzeti párt értekezlete.

KÜLFÖLD.

tüzetesen megismertesse a párt — hiven a

A nemzeti párt mai napon tartott érteAz osztrák bomlás. Ausztriában nem kezletének megnyitása után Horánszky Nándor el- lesz nyugodt parlamenti élet, hasznos munka nök meleg hangon emlékezett meg arról a megren- nagy idö mulva se. Ma már nemcsak német ditö gyászról, mely Erzsébet királyné halála által és cseh obstrukcziós tervekröl, hanem kormánya nemzetet érte. Kiemelte, hogy nemcsak mi, de és párt-válságokról érkeznek hirek. Ime ezek az egész müvelt világ osztatlan részvéte tesz taa mai telegrammok: nuságot arról, hogy a gyilkos tör, mely a királyné Bécs, szeptember 23. drága életét kioltotta, valóban fejedelmi szivet taA "Neue Freie Presse" jelenti: A jobboldal lált, melynek soha nem változó érzelmeiben a királynöi nagy erények, az emberi alkotás legneme- végrehajtó-bizottsága ma délben egy órakor gyült sebb jellemvonásaival teljesen összhangban talál- össze a Reichsrathban. Ma estére a jobboldal parkoztak. Vajjon ez a nagy csapás kit érhetett volna lamenti bizottságának ülése van kitüzve. Mivel a érzékenyebben, mint a magyar nemzetet, melynek kormány — mint tegnap a "Czas" is megirta — ö nemcsak királynéja, de jótevöje és támasza ujját se mozditja, hogy a parlamentet akcziókéis volt. Ott láttuk öt nemzeti történelmünk válta- pessé tegye és —' mivel a német ellenzék nem hajkozó alakulásainak egyik nehéz pillanatában is, landó a föltétlen kapituláczióra — a 14. szakasz mint a kiengesztelödés nagy müvének támaszát, segitségével akarja a Badeni-féle kiegyezést az orszelid és jóságos közbenjárásával egyengetve az szágra oktrojálni, ennélfogva nincsen semmi ok utat mely a korona és a nemzet között való egyet- sem, a jobboldal és a kormány tárgyalásainak folyértésre vezetett, valamint ott láttuk öt késöbb is tatására. A jobboldal föladata már csak az lesz, az idök folyamán, mindenkor éreztetve irántunk hogy az elnökség, a kvóta-bizottság és a delevaló hajlandóságának azt a melegét, melyet nem- gáczió megválasztását biztositsa. Ha Bánffy bárózetünk iráni állandóan táplált. Kifejezést adott nak ezeket a követeléseit teljesitették, akkor a végül az elnök a hála és kegyelet érzelmeinek, Reichsrath elvégezte küldetését és elnapolhatják, mélynek emlékét örök idökig megörizni a nemzet vagy, ha Thun gróf nagyobb cselekvési szabadságot kiván, ujból bezárhatják. legnemesebb feladatai közé tartozik. Bécs, szeptember 23. Ezután az általános helyesléssel fogadott elnöki megemlékezés után áttért az értekezlet a Az osztrák politikai helyzet bizonytalannapirendre és a következökben állapodott meg: ságát legjobban jellemzi az a hir, hogy részMinthogy a kormány még most sem l e t e s k o r m á n y v á l s á g v a n k é s z ü felelt meg abbeli kötelességének, hogy a l ö b e n . Baernreithernek már eddig is nem

kiegyezési

kérdésekre

vonatkozó

terveit

egyszer hiresztelt demisszióját fokozott bizo-

6. oldal. — Budapest 1898. nyossággai emlegetik. Baernreither kereskedelmi miniszter okvetlenül lemond, ha a Reichsrath ismét munkaképtelen lesz. Már utódját is emlegetik. Hir szerint Mileski lengyel képviselö vagy pedig Auersperg Lipót gróf helytartótanácsos lesz az utódja. (N.Fr.Pr.) Bécs, szeptember 23. A többség parlamenti bizottságának mai üléséröl a következö közleményt adták k i : Az ülésen jelen volt Thun gróf miniszterelnök, a többség valamennyi klubjának képviselöi, valamint az elnökség tagjai. A tanácskozás megkezdése eiött Jaworski lovag, a jobboldal parlamenti bizottságának elnöke, megható szavakban emlékezett meg a boldogult Erzsébet császárné és királynéról. Beszédét a jelenvoltak állva hallgatták végig. Az elnök inditványára egyhangulag elhatározták, hogy a képviselöház egész többsége nevében irásban juttatják a részvétnyilatkozatot a miniszterelnök utján a trón zsámolyához. A részvétnyilatkozat megszerkesztésével Bilinski, Dipauli báró és Pálffy gróf képviselöket bizták meg. A jövö ülések valamelyikén javaslatba fogják hozni a többség klubjainak, hogy a képviselöház eddigi elnökségét ujra válasszák meg. Ezután a politikai helyzetröl tanácskoztak, A jobboldal parlamenti bizottságának legközelebbi ülése hétfön este öt órakor lesz.

Kina válsága. Az európai politika eseményei annyira lekötik a világ figyelmét, hogy az érdeklödésböl alig jut valami annak a nagyszerü hálónak, amelyet a hatalmak ügyes diplomatái egymásnak tropikus és távol keleti országokban fonnak. Munkában edzett harczi kezek is segitik öket e csöndes fonókat s a szövevény néha már csaknem bezáródik, amikor a kelepczéböl kibuvik mégis a zsákmánynak szánt barát és szövetséges. Igy értesültünk most három hete az angoloknak (helyesebben az angol zsoldban álló Egyiptomnak) omdurrmani gyözelméröl ; ez egy nagyszerü szövevénynek sikere gyanánt látszott. Ugy tetszett, hogy Anglia a máhdi birodalmán keresztül elörehatolván, most már egy territóriumba egyesiti észak-afrikai protegált területeit a kelet-afrikai birtokokkal s nem hagyván Afrika keleti partjain egyebet az abeszsziniai sávnál, a Saharától keletre, le egész a Viktória-nyanza tájékáig egy második exotikus császárságot alapit Kelet-India császárnöjének. Azonban a hálót itt sem lehetett összevonni. Nyugatról ugyanis az afrikai franczia gyarmatok és a Kongó-állam ma már megmozdultak és elörehaladtukban bizonyára be fogják ékelni magukat az angol terjeszkedés vonalába, Kelet-Afrika és a máhdi országa közé s a tavak vidékén megszakitják az angol birtokok egységes vonalát. A hálót nem lehet összevonni. Az afrikaihoz hasonló diplomácziai epizód lehet az ázsiai, a kinai krizis hátterében is. Ebben a pillanatban, midön magántáviratok azt jelentik, hogy a Cáj-Tient megölték, hivatalos ediktumok szerint pedig a császár csak lemondott, ebben a pillanatban nem csak ilyen tekintetben nem lehetünk pontosan informálva, hanem azt sem tudhatjuk, hogy az angol vagy az orosz diplomáczia veresége lesz-e a krizisnek folytatása. Bizonyos azonban, hogy ismét az össze nem vonható háló esetével van dolgunk. Kina felosztása, avagyis tartózkodóbb diplomácziai szóval élve, a "keletázsiai kérdés", a két konkurráló hatalom, Angolország és Oroszország között, eddig határozottan Angliának nyujtott elönyöket. Innen a feszültség Anglia és Oroszország között és ebböl a feszültségböl valo Németország gyarmati politikájának az az uj fordulata, amelyért Bülowot és a császárt annyit korholták, amely pedig a német politika nagy sikerére vall, mert hiszen Németországot a Schau-Thungi félszige keleti partjain m i n d a k é t hatalom a jövö barátsága reményében engedte letelepedni. A konkurrens felek közül Anglia nevezetes államkölcsönök utján szerzette meg Kina közelebbi barátságát és akkoriban hat hónap elött a nagy kölcsön létrejötte majd hogy háborut is nem okozott Anglia és Oroszország között. Már most, mikor trónválsáffról.

ORSZÁGOS HIRLAP detronizáczióról vagy királygyilkosságról van szó, a pekingi császári kertek misztikus világából nem szivárog ki az az adat, hogy a császár azért változik-e, mert az angolok barátságát tartotta, mig udvara az ellenkezöt akarta, vagy pedig megforditva van-e a dolog. Kinek a hálóját nem lehetett összevonni ? Ez oroszét vagy az angolét ? ! . . . A kelet-ázsiai kérdés még szolgálhat idövel felvilágositással. A két nagy európai hatalom bombája sistereg a pekingi szenzáczió körül... Hogy a japáni mintára tervezett általános reform került a császárnak életébe vagy trónjába, ezt viszont a táviratok jelentik. Ebben is lehet valószinüség. A mandarinok vannak olyan korlátoltak, hogy nagy veszedelmek esetében kisebb veszedelmek ellen védekezzenek. Ez a rövidlátás okozza majd a két konkurráló hatalom közül a gyözelmét valamelyiknek, vagy az osztozását mind a kettönek. A pekingi eseményekröl ma ezeket jelentik : London, szeptember 23. Csak magántáviratok jelentik, hogy a császárt megfojtották. Az államcsiny már tegnapelött megtörtént: az összeesküvök szerdán detronizálták Cáj-Tient és a következö napon, csütörtökön este megölték öt. A császár ezelött három nappal fogadta a japáni követet, Ito márkit, aki a kihallgatás folyamán elöterjesztette reformterveit s a császár, akit tanácsosa, Rang, az udvarral szemben támogatott, megigérte Itonak, hogy a tervet tanulmányozni fogja. London, szeptember 23, Cáj-Tien, akit trónralépésekor a pekingi asztrológusok Keu-Szán-nak, a "gyönyörüség folytatásának", mint öseit egykor a "nap közepének", "királyi fök tapodójának", "világitó szemnek" stb. nevezték el, palotaforradalomnak lett áldozata. A fiatal császár a Japánnal való diplomácziai összeköttetés helyreállitása óta megváltozott és ettöl fogva az a gondolat lebegett szeme, elött, hogy birodalmát reformálja és európai szinvonalra emelje. A császár fogadta a japáni követet, Ito márkit, aki a leghatalmasabb ember lett a kinai udvarnál. A császár a japáni nagy reformáczión annyira fölbuzdult, hogy megkérte a márkit, hogy dolgozzon ki neki egy javaslatot azokról a reformokról, melyeket Kinában meg kellene valósitani. Ito elkészitette javaslatát és be is mutatta a császárnak, aki égett a vágytól, hogy reformátori müködését megkezdhesse. Csakhogy a császári herczegek, akikkel az udvar asszonyai is szövetkeztek, rossz szemmel nézték a császár reformátori kedvét és összeesküvést forraltak a fiatal császár ellen. Az összeesküvés élére az özvegy császárnét, Cu-Hszi-t állitották. Cu-Hszi a most elmozditott császárnak nagynénje. London, szeptember 23. Az összeesküvök tegnapelött korán reggel benyomultak az uralkodó hálószobájába és kijelentették Cáj-Tiennek, hogy a kinai trónhoz nem méltó és hogy ennélfogva le kell róla mondania. A császár eleinte szabadkozott, de mikor látta, hogy egyedül van és valamennyi hive elpártolt töle, belenyugodott sorsába és aláirta mindazokat az iratokat, melyeket az összeesküvök eléje terjesztettek. Ezek közt legelsö volt a trónról való lemondása s az a kijelentése, hogy önkéntesen, szabad akaratból mond le, aztán aláirt egy másik iratot, amelyben kijelenti, hogy nem kiván többet az államügyekkel foglalkozni, a harmadik iratban elrendeli, hogy mindaddig, amig a trónörökös ügyét rendezik, nagynénje, az özvegy császárné intézze az ország ügyeit. A fiatal császárt az okmányok aláirása után szobájába zárták, a honnan eddig nem került ki. Tegnap éjjel Pekingben az a hir volt elterjedve, hogy Cáj-Tient meggyilkolták. Peking, szeptember 23. Egy császári rendelet azt hirdeti ki, hogy a c s á s z á r l e m o n d o t t az u r a l o m r ó l a z ö z v e g y c s á s z á r n é javára, aki a minisztereket utasitotta, hogy jövöre neki terjeszszék elö a hivatalos jelentéseket. Kang, a császár eddigi fötanácsosa, megszökött. Hir szerint utban van Sanghai felé. Li-Hung-Csang-ot valószinüleg visszateszik méltóságába. A császári rendelet azt

Szombat, szeptember 24. mondja : "A császár megkérte az özvegy császárnét, hogy az uralkodást átvegye, amely kérés ezzel harmadszor ismétlödött." London, szeptember 23. A "Times"-nek jelentik Pekingböl : Egy császári dekrétum közzéteszi, hogy a császár és az összes fötisztviselök térdreborulva fogják bemutatni hódolatukat az özvegy császárnénak. A kormány aggodalommal kiséri az antidinasztikus mozgalom terjedését észak felé. A zendülés már több tartományra átterjedt.

Picquart. Tegnap óta háttérbe szorult az Ördögszigeten sinylödö kapitány alakja: az egész franczia közvélemény ma Picquart-ral foglalkozik. Akinek lelkét még nem mételyezte meg a Zurlindenek korrupt szelleme, felháborodással nézi a katonai körök brutalitásait. Száz titkos mühelyben készülnek megrendelésre a hamis bizonyitékok, mivelhogy Francziaországban ma mindent be lehet bizonyitani, kivéve az igazságot Jaj annak, aki a vezérkar nagy szélhámosairól le akarja rántani a leplet: Zurlinden ur védenczei egy óra alatt elöállnak egy csomó hamisitott aktával, levéllel, amelyekkel a Cherche Midi fogházba lehet juttatni azt a szerencsétlent, aki bünös czirkulusaikat megzavarja. Ma a franczia közélet egyik legkimagaslóbb alakja, Trarieux szenátor, lelkesült hangon irt levélben üdvözölte Picquart-t. Bizik az igazság és jog elpusztithatatlan erejében I Ugy látszik, elfelejti, hogy Picquart nem birák, hanem orgyilkosok kezében van, és hogy a Cherche Midi fogház falai közt a spanyol rémuralom sötét képei látszanak uj életre támadni. A táviró ma a következö értesitéseket hozta : Páris, szeptember 23. Többfelöl azt állitják, hogy Henry az Esterházyt terhelö Petit Bleu-t utólagosan, — tehát miután már az . irat megvolt — hamisitotta, mert egyrészt azt hitte, hogy ezzel használni fog Esterházy nak, másrészt pedig azért tette, hogy Picquart-t vádolhassa. A katonai sajtóban megjelenö hirekböl ki lehet venni, hogy Picquart ellen az eljárást azon vallomás alapján inditották meg, amelyet Henry Cavaignac elött tett. Henry a Cavaignac által vezetett vizsgálat alkalmával kijelentette, hogy csak abból a czélból hamisitotta az attaché levelét, hogy a pneumatikus levél hatását, amelyet szerinte Picquart hamisitott, mintegy ellensulyozza. Ez volt az oka annak, hogy Cavaignac figyelmessé lett a Petit Bleu-re, azt megvizsgálta és meggyözödött róla, hogy az "hamisitvány." Ha tekintetbe vesszük, hogy mily könnyen megy a franczia vezérkarban hiányzó bizonyitékok beszerzése, hamarosan világos lesz mindenki elött, hogy Picquart-ra is minden nehézség nélkül rá tudják sütni, hogy ö is hamisitott. Csakhogy ez a bizonyiték-gyártás, az ilyen bizonyiték alapján való biráskodás, csakis zárt ajtók mögött történhetik, mert nyilvános tárgyaláson okvetetlenül mérlegelni kellene Picquart ellenbizonyitékait is. Épen ezért már ma megindult az agitáczió abban az irányban, hogy a katonai párt lapjai nyiltan hirdessék, hogy Picquart ügyében csakis titkos tárgyaláson lehet itélni. Ezt a czélt pedig ugy vélik elérhetni, hogy kiadták a következö jelszót: Picquart a Dreyfus hazaárulásában bünrészes és ezért titkos tárgyaláson kell itélni felette! Ezzel szemben csak azt az egyetlen megjegyzést koczkáztatjuk, hogy Picquart mind e mai napig nem is ismeri Dreyfust— és valószinü, hogy sohasem fogja ismerni. A "Petit Journal", a "Libre Parole", az "Eclair" és a "Jour" bebizonyitják, hogy Picquart

Szombat, szeptember 2 4 . csakis ugy foglalkozhatott Dreyfus rehabilitácziójával, hogy nem volt bünrészese az ö vétkében. Ez kitünik Picquart magatartásából. Ha ö tényleg büntársa lett volna Dreyfus-nak, akkor nem tette volna ki magát annak a veszélynek, hogy miközben ö maga Dreyfus rehabilitáczióján fárad, önmagát rántsa bele a halóba. Mert ez okvetetlenül következménye lett volna az ö nemes tettének, ha tényleg bünrészes lett volna. Minthogy azonban már régi az a nézet, hogy Dreyfusnak büntársai voltak, és mert most kedvezö alkalom van Picquart-ra ráfogni a czinkosságot, a katonai párt ezt meg is teszi. A független sajtó is konstatálja, hogy tényleg nagyon sokan ragaszkodnak ahhoz, hogy Picqart-t is hazaárulóként kell büntetni és e végböl titkos tárgyaláson elitélni. Több oldalról lehet hallani azt a megjegyzést, hogy a Picquart ellen foganatba vett akczió igen hasonlit ahhoz, amelyet a Dreyfus esetében alkalmaztak. Ezuttal is igénybe vették a hecczlapokat. Ezek a lapok elöbb tudták, hogy Picquart-t a katonai törvényszék elé viszik, mint Brisson és a többi miniszter. Hasonlóképen volt ez a Dreyfus-ügyben is, amikor a "Libre-Parole"-t használta fel a vezérkar arra, hogy az ingadozó Mercier hadügyminisztert ügyének megnyerje és Saussier akkori párisi katonai kormányzó ellenállását legyözze. Clemenceau az "Aurore"-ban a következöképen jellemzi a helyzetet: "A jelen pillanatban egyetlen hatalom létezik Francziaországban: a Faure-Zurlinden-féle duumvirat u s , amely a reviziót meg akarja akadályozni. Ez a duumviratus a hamisitás és hazaság diktaturájára hallgat." Páris, szeptember 23. Holnap reggel Brisson elnöklése alatt minisztertanács lesz. Mint mondják, a minisztertanács azokkal az inditványokkal fog foglalkozni, amelyeket a revizió-bizottság ma este véglegesen meg fog szövegezöi. Páris, szeptember 23. A holnapi minisztertanácson fog kiderülni, hogy Brisson elég erös-e arra, hogy a mind jobban erösbödö katonai pártot legyözhesse. Ma már hivatalosan megerösitik azt a tegnapi hirünket, hogy Chanoine hadügyminiszter a Picquart üldözését elrendelö iratot aláirta anélkül, hogy megnézte volna, mi van benne. A kamara összehivásának kérdésében is holnap fognak dönteni. Ha ujabb krizis törne ki, egészen biztosra volna vehetö, hogy a kamarát egybehivják. (N. Fr. Pr.) Páris, szeptember 23. Picquart-t ma nem hallgatták ki. Labori ügyvéd két izben is megjelent a Cherche Midi fogházban, hogy meglátogassa öt, de azt mondták neki, hogy Picquart szigoru örizet alatt van és meglátogatását csak akkor fogják megengedni, ha már alá lesz irva ellene a parancs a bünügyi vizsgalat meginditására. Páris, szeptember 23. Trarieux szenátor nyilt levelet intézet Picquarthoz ; levelében a többi közt a következöket mondja: "Szivem ösztökél annak a kijelentésére, hogy ön ebben a végsö megpróbáltatásban számithat barátainak hüségére és ragaszkodására és mindnyájunknak erkölcsi támogatására. Mentül jobban kiszolgáltatják önt ellenfelei cselszövéseinek, annál jobban megerösödik a szolidaritás érzése, mely bennünket önhöz kapcsol. Mi tudjak, hogy ön ép olv kevéssé követte el a terhére rótt büntényt, ahogy mi nem követtük el. Az elvakultságtól és a rosszaságtól sok telik ki, de reméljük, hogy az igazság és a jog elpusztithatatlan ereje disdalmaskodni fog*. Az "Aurore" azt jelenti, hogy Picquart ellen a katonai fogházban a legszigorubb intézkedéseket alkalmazzák. Midön Labori öt tegnap meg akarta látogatni, értésére adták,

ORSZÁGOS HIRLAP hogy e g y h ó n a p i g egyáltalában s e n k i sem fog v e l e b e s z é l h e t n i . Ezalatt az idö alatt egyetlen levelet sem fognak Picquartnak kézbesiteni. Páris, szeptember 23. Az összes pártok ujságai rendkivül izgatottan irnak a legujabb eseményekröl. Ma már nincs többé szó Dreyfusról, hanem Picquartról, nincs többé szó azokról a dolgokról, melyeket a multban követtek el, hanem azokról az üzelmekröl, melyeket Zurlinden és a katonapárt az alkotmányos minisztériummal szemben elkövet. Clemenceau az "Aurore"-ban a hamisitók diktaturájáról ir, akik azt az embert akarják tönkretenni, aki az összes hamisitásokat leleplezte. Ha Brisson nem siet a köztársaságot megmenteni, akkor a nagy forradalom rekapitulácziója és a köztársaság halála alött állunk. A "Siécle" azt követeli a kormánytól, hogy Zurlindent haladéktalanul mozditsa el állásából. A "Lanterne" azzal vádolja Faure elnököt, hogy a köztársaságot kiszolgáltatta a hadseregnek. A "Petite République" czikket közöl a következö fölirással: C s a l ó k , h ü l y é k , h a m i s i t ó k , j e z s u i t á k . A czikkiró a többi közt azt mondja: "Ha Brisson valóban demokrata, akkor csapja el Zurlindent, aki fellázadt a köztársaság kormánya ellen. A kormányhatalom ma már nincs a minisztériumban, hanem a rue de Postebeli jezsuita-kolostorban, amelynek fióktelepe az Elysée. Faure elnök Loyola szolgálatába szegödött, hogy megvezekeljen apósának csalásaiért." Rochefort tiltakozik az ellen, hogy a semmitöszék Picquart ügyével foglalkozzék, mert e biróság tagjai egytöl-egyig meg vannak vesztegetve. Picquart a katonai fogházba való átszállitásakor egészen nyugodt volt. Miután a fogház irodájában a hivatalos formaságokat elvégezték, Picqart tüntetöleg átadta Labori t i t k á r á n a k , Hildnek, két borotváj á t , amelyet a polgári fogházból magával hozott. Drumond a "Libre Parole"-ban azt a tanácsot adja Picquartnak, hogy kövessen el öngyilkosságot; igy aztán nemzeti hös lesz. A legujabb áldozat. Páris, szeptember 23. Ma délután Paulmier calvados-megyei képviselö neje megjelent a "Lanterne" szerkesztöségében és Millerauddal akart beszélni. Minthogy Milleraud nem volt ott, Olivier szerkesztö mutatkozott be a hölgynek, aki hirtelen revolvert rántott és kétszer rálött. A lövések Olivier altestét találták. A sebesültet a kórházba szállitották; felgyógyulásában nem biznak. Paulmierné, akit letartóztattak, azt vallja, hogy meg akarta ölni Milleraudt-t a "Lanterne" mai számának egy czikke miatt, amely azzal a levéllel foglalkozik, melyet Paulmier Chanoine hadügyminiszterhez intézett s melyben azt kivánta, hogy a hadügyminiszter vessen véget azoknak a támadásoknak, amelyeket a Dreyfus-ügy miatt intéznek a hadsereg ellen. Ö ebben a czikkben sértést látott férje és a maga személye ellen.

TÁVIRATOK. A király köszönete. Posen, szeptember 23. Ferencz József ö felsége Stablewski érseknek, aki táviratban értesitette 6 felségét az Erzsébet királyné lelkiüdveért tartott requiemröl, azonnal a következö táviratot küldte: "Mélyen megindulva mondok köszönetet önnek a szent miseáldozatért, amely keresztényi szeretettel a drága halott lelki üdvének és az én vigasztalásomnak volt szentelve." Kréta. Róma, szeptember 23. A Stefani-ügynökség teljesen alaptalannak mondja a "Daily Telegraph"-nak azt a jelentését, amely szerint. Olaszország állitólag azt a szándékát nyilváni-

Budapest, 1898. — 7. oldal totta, hogy visszavonul a krétai kérdéstöl. A nevezett ügynökség szerint Anglia, Oroszország, Francziaország és Olaszország teljesen egyetértenek a krétai kérdésben Törökország-4 gal szemben követendö eljárás módjára nézve. A czár javaslata. Róma, szeptember 23. Klerikális forrásból eredö hirek szerint a pápa a nemzetközi választott biróságok ügyében összeülö konferenczia székhelyéül Pétervárt fogja ajánlani. Rampolla már tárgyalt is ez ügyben Oroszországnak a Vatikánnál levö képviselöjével. Oroszország hir szerint támogatja a tervet. Stojalovszky és társai. Krakó, szeptember 23. A "Reforma" távirata szerint Stojalovszky páter képviselöt és nyomdája személyzetét Csaczán elfogták és a trencséni fogházba vitték. Az anarchisták ellen. Triest, szeptember 23. Az itteni rendörség egy Ravaglia nevü olasz anarchistát kiutasitott Ausztria területéröl. Több embert elfogtak, mert anarchistikus kijelentéseket tettek. (N. Fr. Pr.) Bern, szeptember 23. A szövetségtanács ma este harmincz anarchista kiutasitását határozta el, miután az anarchista-kérdésröl hosszasabban tanácskozott.

"

HIREK. A Dáni Ferencz esete.

(Levél a szerkesztöhöz.) Mikszáth Kálmánnak Panaszok czim alatt megjelent mai czikkére vonatkozólag politikai életünk egyik kitünöségétöl a következö érdekes sorokat kaptuk : Tisztelt szerkesztö ur ! Örömmel olvastam mai elsö czikkét s osztozom annak minden állitásában. Tényleg lapáliák a bécsi sérelmek mind. Szóra se érdemes egyik se. Olyan bántalmak, amiket hétköznapokon se kell okvetetlenül észrevenni, gyásznapokon, ilyen mélyen meginditó szomoru napokon pedig nem is szabad. Bolondság az egész. De az már csakugyan komoly dolog, hogy ezekben az apró balhacsipésekben r e n d s z e r van. Kiirthatatlanok, örökösen visszatérök, mint az öszi nátha. Mindig igy volt s igy marad is, ugy látszik. Örömböl és gyászból, mulatságból és szomoruságból panaszszal jön Bécsböl a magyar. Az oka is világos. Az, amit méltóztatott kifejteni. Az udvar emberei remegnek attól a gondolattól, hogy a külsö világ eiött is nyilvánvaló lesz, ami idehaza törvényekbe van igtatva, hogy a monarchia két államból áll. Kettö és nem egy. A megforditotta az osztrák czimernek, amelynek a teste közös és a feje kettö. Itt két test van és egy fej. S ezt hiábavaló titkolni, de meg nem is lehet. Eszembe jut erröl a titkolózó, rejtegetö iparkodásról a Dáni Ferencz esete. Az öreg Dáni Ferencz szegedi föispán volt. Derék, becsületes, okos ember. Csak egy baja volt. Egész életében azon törte a fejét, arra pusztitotta minden iparkodását, hogy olyan irásokat szerkeszszen, olyan rendelkezéseket tegyen, ugy viselkedjék, akkép szónokoljon, hogy mindezekböl á kormány azt olvassa ki, hogy ö derék, jóravaló pecsovics, a nép meg azt, hogy törhetetlen negyvennyolczas. De bizony ez nem sikerült neki holtáig. Talán ebbe is halt bele. Söt ellenkezöleg. Azt érte el, hogy a kormány függetlenséginek tartotta, a kurucz magyarok meg vak mameluknak. Ez már mindig igy van az életben. Szakasztott igy jár a bécsi udvar. Minden dolgát kétkulacsosan csinálja. De azt a két dolgot, hogy a monarchia is egyöntetünek látszassák és a magyarok mégis azt higyjék, hogy ök önálló állam, nem lehet megcsinálni ép ugy, mint ahogy Dáninak nem sikerült, — hanem igenis az lehet majd belöle, hogy a monarchia se lesz a végén egyöntetü és a magyarok se fogják hinni, hogy ök önálló állam. Legjobb az egyenes uton járni.

8. oldal. — Budapest 1898. Lapunk mai száma 16 oldal. — A királyváró Gödöllö. Arra a hirre, hogy a király Gödöllön szándékozik tölteni a gyász elsö heteit, az ottani hatóság rendeletet adott ki, melyben az iskolákat felhivja, vonuljanak ki testületileg a király elé a vasuti állomáshoz. Rudolf trónörökös tragikus halálakor is igy várták a gyászoló királyt Gödöllön. Gödöllö hatósága felhivja Pozsonyig a vasut mentén levö városok polgármestereit is, hogy hasonló intézkedéseket tegyenek s szeretetük jeléül a vasuti állomásoknál várják a gyászoló király vonatát. — Az Erzsébet-rend kanczellárja. Ö felsége a király a most alapitott Erzsébet-rend elsö kanczellárjává Bellegarde Ferencz grófot, Erzsébet királyné volt fö udvarmesterét nevezte ki. A rend szabályzata értelmében mindig a közös külügyminiszter, aki egyszersmind a császári ház minisztere is, viselné ezt a tisztet, de a király ebben az esetben kivételt tesz, hogy elismerje azokat a szolgálatokat, amelyeket Bellegarde gróf az elhunyt királynénak tett. A király eme rendelkezését a következö két kézirat teszi közzé : Kedves gróf Goluchowski! Az Ön elöterjesztésére inditatva éreztem Magamat, hogy az Általam alapitott Erzsébet-rend kanezellári hivatalát kivételesen és a rendszabályzat XIII. czikkében foglalt elvi határozat épségben tartásával, Bellegarde Ferencz grófnak, néhai forrón szeretett Nöm, Erzsébet Császárné és Királyné Ö Felsége föudvarmesterének adományozzam. Mellékelve küldöm Önnek, az egyidejüleg Bellegarde gróf részére kiadott kézirat másolatát. Kelt Bécsben, 1898. évi szeptember hó 20-án.

FERENCZ JÓZSEF s. k Kedves gróf Bellegarde! Hálás elismeréseül á kitünö szolgálatoknak, melyeket Ön a néhai Császárné és Királynénak évek során át odaadó hüséggel teljesitett és azon óhajtástól vezérelve, hogy az Általam alapitott Erzsébetrendnek hön szeretett, immár Istenben nyugvó Nömmel való belsö kapcsolatát különösen kifejezésre juttassam, inditva éreztem magamat, hogy Önt, néhai Ö Felségének utolsó föudvarmesterét, nevezzem ki az Erzsébet-rend elsö kanczellárjává. Kelt Bécsben, 1898. évi szeptember hó 20-án. FERENCZ JÓZSEF s. k. — A szomáli expediczió bajai. Djibutiból, dr. Rasch Henriknek, a Lloyd-hajótársaság hajóorvosának egy levele érkezett, mely érdekes, de egyuttal szomoru részleteket közöl Inger Szolimánékról. Az expediczió a lehetö l e g n a g y o b b n y o m o r b a j u t o t t . A hajó kapitánya, mivel az expediczió tagjai a hajóbért megfizetni nem tudták, mindenüktöl, még az orvosságoktól és kötöszerektöl is megfosztotta öket. A Djibutiban levö Hotel des Colonies fogadósa könyörült a szánalomraméltó embereken, korlátlan hitelt nyitott nekik és most az expediczió tagjai, kik egytöl-egyig intelligens emberek, az ö jóvoltából éltek julius 24-ike óta szeptember 5-ig, a mikoráról a levél szól. Lehetetlen továbbmenniök. A levél irója felhivja azokat, akik pénzt elölegeztek az expedicziónak. hogy vagy küldjenek nekik további pénzt, vagy adjanak nekik módot, hogy hazajöhessenek. — Hohenlohe herczeg börtáskája. Hohenlohe herczeg (de nem a német birodalmi kanczellár) Budapesten ma este, midön az "Angol királynö" szállodából a keleti pályaudvarra hajtatott, utközben elvesztette fekete börtáskáját, amelyben fontos irományai voltak. A megtalálót arra kérik, hogy a táskát adja át a fökapitányságnál, ahol jutalomban fog részesülni. — A csongrádi ribillió. Böven irtunk a napokban a csongrádi nagy esetröl, amely tudvalevöleg ugy végzödött, hogy Hegyi Antal plébánost és tizenkét társát vasra verve vitték be a szegedi csillagbörtönbe. Másnap ugyan hazaeresztették valamennyit, de az eljárás még folyamatban van ellenük. Hegyi Antal plébánosnak otthon az volt az elsö dolga, hogy a csongrádi föszolgabiró, Mátéffy Kálmán ellen följelentést tett hivatalos hatalommal

ORSZÁGOS HIRLAP való visszaélés miatt. Hogy milyen alapos ez a följelentés, és mennyi része volt Mátéffy Kálmánnak Hegyi elfogatásában, mutatja a következö érdekes nyilatkozat, melynek közlésére a csongrádi föszolgabiró kért föl bennünket: Tekintetes Szerkesztöség! Hegyi Antal plébános letartóztatása ügyében hozott sokféle s nagyrészben téves közlemény helyreigazitása czéljából, az ügyben tett hatósági intézkedésre vonatkozó hivatalos okiratok alábbi másolatát kérem közölni, ami teljes világitásba helyezi azt is, hogy ki által s miért lett Hegyi Antal letartóztatva. Másolat: 503/898. szám. Tekintetes föszolgabiró ur! Sürgösen kérek karhatalmat, még pedig csendöröket, mert lakásomat Hegyi Antal élén tiz ember feltörte és megrohanta. Tisztelettel Csongrád, 1898. szeptember 18. (P. H.) Droppa Károly, h. plébános. Kivülröl: 5598/898. A magyar királyi csendörörsparancsnokságnak Csongrád. Benti feljelentést, a megfelelö biztonsági intézkedések megtétele végett, visszavárólag kiadom. Csongrád, 1898. szeptember 18. Mátéffy. föszolgabiró. Ezen hivatalos ténykedésemen tul éri az ügy elintézésénél csak akkor avatkoztam be, amikor a felböszitett tömeg a csendörséget müködése közben megtámadván, az fegyverét akarta használni, amit azáltal akadályoztam meg, hogy közeli lakásomról a csendörség és a tömeg közé futva, a tömeget hosszas rábeszélés után fenyegetö magatartásáról lebeszéltem. Csongrád, 1898. szeptember 22. Mátéffy Kálmán, föszolgabiró. Csongrádon egyébként ismét baj van. Lázong a nép és lelketlen bujtógatoktól feltüzelve, pártjára állott a csendörszuronyok között Szegedre kisért Hegyi Antal plébánosnak. A fogságból már tegnapelött szabadon bocsátották a tisztelendö urat és társait. A kiszabadultak, ugy látszik, felizgatták a népet, mely ma délután oly fenyegetö magatartást tanusitott, hogy M á t é f f y föszolgabiró t á v i r a t i l a g kért fegyveres eröt S z e g e d r ö l . A távirati kérelemre a 46-ik gyalogezred két századát rendelték ki Csongrádra. A kirendelt katonaság ma éjjel egy órakor indult el Szegedröl. Az igazság kedvéért megjegyezzük, hogy Hegyi Antal plébános, védöje Kovács Mihály dr. ügyvéd tanácsára, nyugodtan viselkedik és távol tartja magát a mozgalomtól. — Horvát Boldizsár meggyógyult.

Horvát Boldizsár állapota az utóbbi napokban oly kedvezöre fordult, hogy ma reggel elhagyhatta ágyát. Délelött l l órakor unokahuga : Márkus Emilia kiséretében elhagyta a Herczel-féle szanatóriumot és Andrássy-uti lakására vitette magát. Az agg államférfiu közel hét hetet töltött sulyosbetegen a szanatóriumban és ezelött hat héttel sulyos, életveszélyes mütétet végeztek rajta. Mintegy három héttel ezelött állapota válságosra fordult és orvosai felgyógyulásához alig füztek reményt. Végre jobban lett és ma ismét lakására mehetett. — "Megkinzott gyermek.". Egy estilap ma azt ujságolta, hogy Tanos Imre, a Roltenbiller-utczai elemi iskola igazgatója, egy odajáró gyermeknek kiütötte három fogát és ráadásul ugy elverte, hogy az egész feje megdagadt. E hirre vonatkozólag Tanos Imre igazgató a következökröl értesit bennünket : — Egy estilapnak ama hire, mely szerint én egy kis fiut felpofoztam és aztán össze-visszavertem volna, minden alapot nélkülöz. Elejétöl végig koholmány. Az illetö lap ellen a szükséges lépéseket haladéktalanul meg fogom tenni. Szükségesnek tartom azonban a nagyközönség elött kijelenteni, hogy a szóban levö gyermek a volt iskola-

Szombat, szeptember 2 4 . szolgának a fia. Én az apát lopás miatt Szabó Karoly tanácsnoknál, az iskolaügyi osztály vezetöjénél följelentettem és kértem az elmozditását. Ez az ember boszuból fözte ki ellenem ezt a gyalázatos vádat, melyböl csupán annyi igaz, hogy én a fiát, miután rakonczátlan viseletét egyszerü büntetéssel már nem voltam képes fékezni, egyszer arczul ütöttem az osztályfönök és az egész osztály elött. Erre az ütésre a gyermek még nem is sirt és az osztálytanitó, valamint az egész osztály tanui annak, hogy a fiunak legkisebb baja sem esett. Hogy az apja mégis panaszra ment, azt teljesen értem, abból az okból, mert igy akarta boszuját rajtam kitölteni. Az iskolaszék minden ilynemü panaszt felvesz és a vizsgálatot meginditja. Ezt a panaszt is felvette és a vizsgálat majd ki fogja deriteni ártatlanságomat. — Strikeoló rendörök. Bécsi tudósitónk jelenti telefonon : Az itteni rendörség körében strike van készülöben. A rendörök nincsenek megelégedve fizetésükkel. Hir szerint követelni fogják testületileg a fizetésfelemelést. Egyelöre még megmaradnak a szolgálatban és rendesen végzik a munkájukat, de tekintve ezeknek az embereknek elszántságukat, egész bizonyosra lehet venni, hogy v a l a m e n n y i bécsi r e n d ö r s t r i k e o l n i f o g , ha rövid idö alatt nem teljesitik kivánságukat. — Grimaux köszönete. Grimaux Ede franczia akademikus, akit a multkor Nantes-ban, amidön egy tudományos kongresszuson elnökölt, a Dreyfusügyben tanusitott magatartása miatt a fanatizált tömeg tettleg is bántalmazott, tudvalevöleg Dreyfusjavára adott szakértöi véleménye miatt vesztette el tanári állását. Ebböl az alkalomból Magyarországból néhány tudós — "az igazságos és nagylelkü Francziaország barátai" — pár üveg tokaji bort küldött neki. A tudós tanár most a szállitó utján a következö levélben mondott köszönetet az elötte ismeretlen adakozóknak : "Budapesti ismeretlen barátaim, a tudomány emberei, akik rokonérzésüknek oly kedves bizonyitékával tiszteltek meg, fogadják legszivesebb köszönetemet; Mi, a tudomány emberei, hozzá vagyunk szokva ahhoz, hogy az igazságot keressük a természetben és az igazság kultusza a logika erejével az eszmék birodalmába vezet minket, az igazság és a jog kultuszához. Tér, eredet és nyelv, ha el is különöznek minket, jelszavunk mégis ugyanegy marad : "Pro veritate et justitia. Grimaux Ede." — Elfogott anarchista. Zágrábból táviratozza tudósitónk : Futótüzként terjedt el ma itt az a hir, hogy Pisarovina-ban egy veszedelmes anarchistát fogták el és azután Zágrábba hozták, ahol a törvényszéknek átadták. A hir annyiban igaz, hogy egy fiatal westphaleni embert fogtak ma el az emlitett helységben. Ezt a fiatal embert az a gyanu terheli, hogy ö követte el a zalaegerszegi gyilkosságot. Erre mutat a felszerelése is. Volt nála: egy élesre fent tör, egy uj revolver, hasán pedig egy öv, amelyben kétszáz töltény volt. Érdekes megjegyezni azt is, hogy még egy "képes levelezö-lap" is volt nála, amelyen a király és a boldogult királyné arczképe is rajta volt. Megállapitották, hogy az elfogott Németországon át Svájczba ment, ahol Luzernben tartózkodott. Onnan Milánoba, Velenczébe, Triesztbe ment, onnét pedig Sziszekre utazott. Gyalog tette meg ezután az utat a Dunántulra. Neve S c h r i v e r és tizenkilencz éves. — A nemzetközi csillagász-gyülés. A nemzetközi csillagász-kongresszusra, mely szombaton, hétfön és kedden tartja üléseit az Akadémia heti üléstermében, már az összes jelentkezök megérkeztek Budapestre. Mintegy harminczöten jöttek el Európa különbözö államaiból és valószinü, hogy még többen is jönnek az utolsó napokban. Konkoly-Thege Miklós és hazai csillagász-kollégái mindent elkövetnek, hogy a külföldi vendégek minél jobban érezzék magukat körünkben. Az ujabban megérkezett nevezetesebb csillagászok a következök: Banschinger Gy., a berlini Jahrbuch igazgatója, Callendreaux 0., az Institut de France tagja, Franz J. boroszlói, Förster V. berlini, Hartwig E. a

Szombat, szeptember 24. bambergi, Porro G. a turini, Schnir V. a göttingai Wolf M. a heidelbergi csillagdák igazgatói, Kreutz IL e. t., az "Astronomische Nachrichten" szerkesztöje, Kiel. Wislicenus W. strassburgi e. t., Kempf P. tanár potsdami observator, Holotschek J., a bécsi csillagvizsgáló adjunktusa stb. A csillagászokkal két hölgy is érkezett. A gyülésen tartandó felolvasások ezek : Bidschoff: Csillagok és ködfoltok katalogizálása. Cohn : Bradley észleleteinek ujabb kiszámitása és ebböl levont némely eredmény. Holetschek : A ködfoltok fényessége. Marcuse : A fotográfia módszere a helymeghatározásokban. Porro : Piazzi észleleteinek ujraszámitása. Sehnir : Az Oleers-féle észleletek kiadása. Weisz : A valódi anomália kiszámitása nagy exczentriczitás pályáknál. Wolf : Pauli dr. által készitett uj objektivról. Az ülések nyilvánosak. = Pfeifer Vilmos, a h u s z év ó t a fennálló v á s z o n - és f e h é r n e m ü á r u - c z é g , mely a nagyközönség elött már a Kerepesi ut létesitése óta ismeretes, értesiti tisztelt vevöit, hogy alkalmi áruházát IV., z s i b á r u s - u t c z a 3. szám alatt ujonan megnyitotta. Napirend. Naptár: Szombat, szeptember 24 — Római kath. : Gellért pk. f — Protestáns: Gellért. — Görögorosz (szeptember 12.) Autonom. — Zsidó: Tischri 29- — Nap kél 5 óra 35 perczkor reggel. — Nyugszik: 5 óra 36 perczkor. — Hold kél: délátán 2 ára 43 perczkor. — Nyugszik l l óra 44 perczkor este. A horvát miniszter fogad délelött 8—10 óráig. A miniszterelnök nem fogad. Nemzeti muzeum: képtára, nyitva délelött 9-—l-ig. Többi tárai, köztük a néprajzi osztály is (csillag-utcza 15. sz.) 50 krajczár belépödij mellett tekinthetök meg. Az iparmüvészeti muzeum, nyitva d. e. ö—12-ig és 2—5-ig.

Iparmüvészeti társulat kiállitása nyitva d. e.

9—12-ig és 2—5-ig.

A "Hódoló diszfelvonulás", Eisenhut Ferencz óriási körképe Városliget. Andrássy-ut végén, látható reggel 9-töl este 7 óráig. Belépö dij 50 kr. Gyermekjegy 38 krajczár.

SZINHÁZ ÉS MÜVÉSZET. * Nemzeti Szinház. A "Dolovai nábob leánya" Szentirmayné szerepében lépett fel ma este Csillag Teréz, ezuttal elöször az idei szezonban. A müvésznö, akinek a fiatal, temperamentumos századosné egyik legkitünöbb szerepe, ezuttal is végtelen bájjal és közvetlenséggel játszott. A harmadik felvonásban, amikor Tarján Gida arczába vágja, hogy tuczatember, bravuros játékával elragadta a közönséget, amely kiváló alakitását nyilt szinen is, a felvonások után is zajos tapsokkal jutalmazta. A többi szereplökröl is csak jót mondhatunk. Hagy hatást telt Török Irma poétikus Vilmája, kitünö volt a Zilahi kadétja, kisebb szerepeikben igen jók Bercsényi és Dezsö. Császárnál az igaz érzés hangja csak itt-ott sugárzott át a hideg eleganczián. * Coralie bucsuja. Hegyi Aranka, a Népszinház távozó primadonnája, bucsuelöadásai során ma a "Boszorkányvár" Coralieját énekelte. A nézötér egészen megtelt közönséggel. Fölvonások után és nyilt szinen is sokat tapsoltak a legsikkesebb Coralienak, akivel több énekszámot meg is ismételtettek. Az elöadást Blaha Lujza gyönyörü Verusa és Bárdi Gabi Harcsája tette még élvezetessé. És a közönség nem volt fukar a maradó primadonákkal szemben sem. * Kopácsy Juliska a Népszinházban. Karczagné X Kopácsy Juliska ma este Bécsböl Budapestre érkezett és már holnap részt fog venni Varney operettejének, a "Komédiások"-nak próbáin. Az uj darab, melyböl a Népszinház személyzete már hetek óta tart próbákat, a jövö hét péntekjén kerül elöször szinre. * A szinpadi hüség. Kaposvárott, a "Gyimesi vadvirág" elöadása alatt Balánka Imre személyesitöje. Somogyi Károly igazgató, oly élethüen verekedett össze Fábián Gyurka személyesitöjével, Hunyady Józseffel, hogy Hunyadi késével sebet ejtett Somogyin. Az orvosok alig tudták a vérzést elállitani és most a rosszuljárt igazgató seblázban fekszik.

ORSZÁGOS HIRLAP * A debreczeni szinészet jubileuma. A debreczeni szinészet százéves évfordulójának ünneplését október 23-ára tüzték ki. A rendezöség nagy apparatussal látott a munkához. De közbejött a királyné halála, mely annyira megbénitotta a munkakedvet s oly nagy mértékben lehangolta a kedélyeket, hogy a nagyszabásunak tervezett ünnepélyt, mart a sikerét koczkáztatni nem akarták, el kellett halasztani november 27-áre. * A négy Aymon-leány. A párisi Folies Dramatiques-ban tegnapelött mutatták be Liorat és Fonteny három felvonásos operettejét, a "Négy Aymon-leány"-t, amelynek zenéjét Lacome irta. Az operette meséje nem épen fordulatos. Micheline, a legidösebb Aymon leány völegényét egy tánczosnö Párisba csalja, ahol vigan él abban a hitben, hogy milliomos örökség vár reá. Mikor azonban a darab végén kiderül, hogy az örökség nem öt, hanem régi menyasszonyát illeti, bünbánó szivvel tér meg Michelinehez, aki nagylelküen megbocsát neki. Ezt a történetet sok helyzetkomikummal füszerezik a szerzök, Lacome pedig finom, pikáns zenét irt hozzá, amely sohasem válik banálissá, söt a sikamlós szöveghez képest helyenkint föltünöen diszkrét. A darabot a közönség barátságosan fogadta.

FÖVÁROS. (A kórházi betegek látogatása.) A föváros szabályrendeletet alkotott arra, hogy a fövárosi kórházakban ápolt s a fertözö betegségben szenvedö betegek látogatása és az ilyen betegségben elhaltak ravatalával való érintkezés megakadályoztassék. A szabályrendeletet jóváhagyás végett fölterjesztették a belügyminiszterhez, aki ma értesitette a fövárost, hogy a szabályrendelethez nem járul hozzá a mostani formájában. A miniszter ugyan méltányolja a fövárosnak azt a törekvését, hogy a fertözö betegségek terjedésének meggátlására törekszik, de az emberiesség szempontjából nem tartja megengedhetönek, hogy a szülö és gyermeke s egyáltalában a családtagok egymást, még fertözö betegség esetén is, meg ne látogathassák; mert ez végre is csak arra vezetne, hogy az ilyen fertözö betegségeket eltitkolnák s igy még nagyobb közegészségi veszedelmek támadnának.

Budapest, 1898. — 9. oldal. jöttek Magyarországba és most atillában, selyemruhában és sarkantyus csizmában járnak. De nemsokára eljön az az idö, amikor a románoktól levetett bocskort és subát veszik fel és a románok fognak drága ruhában járni. Beszédét ezzel végezte: "Fel románok ! Éljen Románország !" A biróság felekezet és nemzetiség ellen elkövetett vétséget látott ebben a beszédben s a mai tárgyaláson vétkesnek mondva ki a lázitó papot, e g y h a v i á l l a m f o g h á z r a és ötven forint pénzbüntetésre itélte. = Lelketlen anya. A nyáron gyanus körülmények közt meghalt Bojás Teréz vasalónönek két esztendös Imre nevü fiacskája. A kis holttestet megvizsgálták s kitünt, hogy a gyermek nem természetes halállal halt meg. A kicsikét ugyanis a lelketlen némber halálra virgácsolta. Folyvást ütötte-verte egy nádpálczával, ugy, hogy a gyermek testén ütéstöl származó hetvenkilencz seb helyet találtak. A törvényszék halált okozott testi sértés miatt helyezte vád alá Bojás Terézt s ma vonta felelösségre Ruttkay István biró elnöklésével. Arra a kérdésre, hogy az ütések halálosak voltak-e, Ajtai dr. a következö érdekes hasonlattal felelt : — Egy-egy ütés nem, de összeségükben igen. Valaki meghal, ha elvágom a nyakát s vérét veszti egyszerre ; de meghal akkor is, ha m i n d e n n a p raknak rá hat-hat pióczát s ezek szivják ki lassankint minden vérét. Pedig a pióczázás használ, ha mértékkel történik . . . A törvényszék Bojás Terézt h a r m a d f é l é v i f e g y h á z r a itélte. Ugy a közvádló, mint az elitólt felebbezett.

Biráskodás az éjszakában.

(A tegnapi sajtóper.) Ma reggel hirdetlek ki az itéletet Istóczy Gyözö sajtóperében, amely itélet — mint megirtuk — egyaránt marasztaló volt ugy a rágalmazás, mint a becsületsértés kérdésében. Reggel korán, mikor már az éjszakázó lumpok is régen hazatértek, olyankor, mikor a családos ember a házmestere és a szobalánya eiött szégyenli magát, abban az idöben mentek haza aludni birák és esküdtek, ügyvédek, panaszos és elitélt. S ebböl az alkalomból talán idöszerü lesz (Fegyelmi vizsgálat a mérnöki hivatal ellen.) A fövárosnak mindig van valami baja a mérnöki megmondani a budapesti büntetö törvényszék vehivatallal. A közgyülés még a tavaszszal utasitotta zetöjének, hogy az éjszakai biráskodás meghonoa mérnöki hivatalt, hogy a jövö évi közmunkák sitásának ideája nem volt szerencsés. A délelöttröl tervét ugy dolgozza ki, hogy azt a költségvetéssel áttette délutánra a sajtó tárgyalások idejét, s erre egyidöben tárgyalhassák. A mérnöki hivatal, nem nem volt semmi más elfogadható érve, csakhogy az tudni, kinek a hibájából, junius 10-én kapta csak itélkezö polgártól nem lehet elvenni a munkaidemeg az utasitást és augusztus 30-án azt válaszolta jét, a délelöttöt. Végezze el a privátdolgait s csak hogy a mostani személyzettel nem tehet eleget az akkor jöjjön itélni. S ebben van is látszólag igazság. A tegnapi utasitásnak, hanem még tiz emberre van szüksége.. A tanács hajlandó is volt a tiz embert megadni, pör esküdtjei a magán dolgaikra a tegnapi délelötde rosszalását fejezte ki, hogy a mérnöki hivatal töt megnyerték, az szent igaz. De uram Isten, hát elöterjesztését csak most tette meg, holott az adott nem vesztették el érte a mait? Vagy elképzelhetö, választ huszonnégy óra alatt is elintézhette volna. hogy aki reggelig sajtópört tárgyal (délután három A pénzügyi bizottság mai ülésén H e l t a i órától), az ma délelött dolgozni tud? Ferencz dr. a mérnöki hivatal eljárását rosszinduS talán jó biró az az esküdt, aki hajnalban latunak mondotta, amelylyel meg akarta akadá- négy órakor itéletet hoz ? Fáradtan, éhesen, álmosan. lyozni, hogy a közgyülés határozatát végrehajtsák. Öreg urak, akik már nem birják az éjszakázást, Határozott ellenségeskedés a közgyüléssel szemben, akik már kinöttek a hajnalig való mulatozáshói, szándékos késedelem, amely sokkal erösebb meg- délután háromtól reggel ötig üljenek egy helyben, torlást követel, mint a tanács rosszalása. A rosz- étlen-szomjan és amellett figyeljenek minden szóra, szalásról akkor lehetne szó, ha csak slendriánul mérlegeljenek minden körülményt és bizonyitékot, járt volna el a mérnöki hivatal, de amikor egyene- és hozzanak igazságos, okos, helyes itéletet ? sen ellenszegül a közgyülés akaratának, sokkal Ez nem biráskodás. Ez nem megy. Ezen válkomolyabb s határozottabb megtorlást kell alkal- toztatni kell. mazni. Javasolja, hogy a bizottság a tanács utján ," A biróság vezetöje bizonyosan be fogja látni, kérje a közgyülést, hogy a mérnöki hivatal ellen a hogy ez az éjszakai biráskodás se nem okos, se fegyelmi vizsgálatot megelözö vizsgálatot rendelje nem jó. S bizonyára visszaállitja a régi rendet el. A bizottság az inditványt egyhangulag elfogadta. magától. De ha nem tenné, tegye meg az igazságügyminiszter, mert az ilyen biráskodást nem lehet müTÖRVÉNYKEZÉS. velt országban kultiválni. • = Lazitásért elitélt pópa. A lugosi törvényA tegnapi nap folyamán és ma éjjel megszék ma foglalkozott Zsuka János oláh pap ügyével. Zsuka János lelkész házassága napján, valószi- tartott esküdtszéki tárgyalásról még feljegyezzük az nüleg becsipve és mámorban uszva, beszédet inté- egyik legérdekesebb részletet Istóczy Gyözö mazett a néphez, melyben többek között azt mondta, gyarázata volt ez, melyet a "zsidó-átok"-ról (chehogy a magyarok és zsidók batyuval a hátukon em) tartott Szerinte tiz zsidó képes arra, hogy

10. oldal. — Budapest, 1898. valakit átok alá vegyen és az ilyen ember, akit a cherem sujt, el van veszve mindenképen. — Olyan a cherem alatt; lló ember — mondja Istóczy — mint a pestises. Nem szabad vele érintkezni senkinek. Aki vele barátságot köt, vagy üzleti érintkezésbe lép, szintén átok alá kerül. Én sem voltum mindig antiszemita, ifju éveimben affektáltam a filoszemitaságot. De aztán ártatlanul zsidó átok alá kerültem, mert egy jogtalan vagyoni felelösséget nem akartam magamra vállalni. Igy kényszeritették arra, hogy antiszemita legyek és megteremtsem az antiszemitizmust nemcsak Magyarországon, hanem egész Nyugat-Európában. Mert én teremtettem meg az antiszemitizmust! Sajnálom, hogy a törvényszék nem idéztette be Drumondot, a párisi antiszemita lap, a "Libre Parole" szerkesztöjét, amit én a Cheremröl mondottam, azt ö megorösithette volna. A biróság egyébként jól tette, hogy Drumond urat nem idézte meg tanunak. Siinek is ? Neki se hiszünk többet, mint Istóczy Gyözönek.

Szüret a pinczében.

ORSZÁGOS HIRLAP Agorasztó elnök: A viz volt mindig több ? Tanu : Bizony a viz. — Milyen volt körülbelül az arány ? — A bor c s a k n e g y e d e volt. — És kinek a rendeletére történt igy ? — Ugy hiszem : Wassermann uréra. — Itt nem lehet csak ugy h i s z e m r e beszélni. — Hát ugy volt, ha e l k é s z ü l t az ital, fölvittek egy pohárral Wassermann urnak az irodába s ö — helybenhagyta. (Derültség.) — Valami más szereket is tettek bele ? — Azt már nem tudom, mert én csak kocsis voltam. — Hogy került maga el a szolgálatból? — Az ur elbocsátott. Magyar ügyész : Látott-e valaha olyat, hogy csak spiritusz, viz és festékböl — bornélkül — csináltak bort? — Hát ezt nem mondhatom. Báttaszéki dr.: Nappal vagy éjjel ment ez a szép manipuláczió ? — Csak nappal. — Aztán gyakran ? — Mindig, ha elfogyott a bor. Paksa Mihály szolga volt a Gschwindt-féle szeszgyárban, ahol Wassermann gyakran vásárolt spirituszt. A tanu szokott 20—40 litert vinni és Span pinczemester mindig a tanu szemeláttára öntötte bele a nagy boroshordókba a spirituszt. Keszits dr.: De tudja-e, hogy azokban a hordókban csakugyan bor volt ? — Bizony, meg nem néztem. Richter biró: Szokott maga más borkereskedöhöz is vinni spirituszt s ott is beöntötték? — Másutt sohasem láttam. Sógor Imre kocsis is gyakran látta, amint a pinczében a boros hordókba spiritusz és viz jutott. Ilyenkor gyakran maga Wassermann is jelen volt. Azt is látta, amint néha az irodába vittek egy-egy pohárral a megcsinált finom italból. — Mi észrevétele van e vallomásokra? — kérdezte most az elnök. Wassermann: Mind nem igaz! Ezt a Sógort meg Bartalost én kidobtam, hát összebeszéltek a vádlottakkal. — Ne gyanusitson itt senkit. Más észrevétele nincs ? — Semmi sem igaz a vallomásukból. Németh József és Fried Jakab tanuk semmi rosszat sem tudnak s különösen éjjel sohasem láttak a pinczében dolgozni. Báttaszéki dr. : Elhiszem ; hisz lehet nagy Budapeströl akár százezer tanut is hozni, aki nem látta. Strasser Ármin után Solymosi Jakab pénzügyi föbiztos kihallgatása következett, aki elismerte, hogy a Wassermannhoz vitt czédulára ö irta, hogy tizennyolczezer forint körül lesz a büntetés. Ezzel semmi törvényellenest nem cselekedett, ha valaki hozzá fordul, mindig ad ily felvilágositást.

Nagy zene-bonát csinált az Orczy-házbeli Wassermann-féle vendéglöben, mikor egy éjjelen beállitottak a finánczok a pinczébe s ott a személyzetet gyanus bormanipuláczión érték. A pénzügyörök nem kevesebb, mint négyezer hektoliter bort foglaltak le. Alig hogy ez történt, beállitott másnap Fischer Adolf borügynök a vendéglöshöz, Wassermann Jónáshoz s azt az ajánlatot tette neki, hogy ö elsimitja a baját. Persze nem ingyen, jó pénzért. S hogy ebbe Wassermann-nak belemenni tanácsos lesz, felmutatott egy kis czédulát, melyen Solymosi Jakab pénzügyöri föbiztos kézirásával az állott, hogy a konstatált jövedéki kihágás büntetése tizennyolczezernyolczszáz forint lesz. Wassermann ellen megindult az eljárás közegészségügyi és jövedéki kihágás miatt, melyutóbbi során Wassermannt 21.784 forinttal kérték megbüntetni. A vendéglöst azonban ugy a törvényszék, mint a királyi tábla felmentette, mert kiderült, hogy a fináncz-látogatás — kicsinált dolog volt. A feljelentést ugyanis összebeszélésre Fischer Adolf borügynök és Span Károly pinczemester, magának Wassermannak az alkalmazottja tették s ugy rendezték a dolgokat, hogy az éjfélkor érkezö pénzügyörök munkában találják öket. Volt is a pinczében viz, spiritusz és festék böven. Végre kisült minden, s miután Wassermannt felmentették, ö emelt panaszt hamis vád miatt a denuncziánsok ellen. Ebben a bünpörben ma tartották meg Agorasztó biró elnöklésével a végtárgyalást, amelyen a vádhatóságot Magyar István alügyész, Wassermann panaszost Keszits Antal dr. képviselte, védök pedig Báttaszéki Lajos dr. és Krausz Ede dr. ügyvédek voltak. A két vádlott, Fischer és Span, annak a bizonyitására vállalkozott, hogy Wassermann pinczéjében bizony mégis csak fura gazdálkodás folyt. K A bizonyitás ezzel véget ért volna, de a tekintetben a törvényszék több tanut hallgatott ki vádlottak még egy meg nem jelent tanu kihallgatás a vallomások élénken megvilágitetták, hogy misához ragaszkodtak, Keszits Antal dr. pedig beszelyen bort mér egyik-másik budapesti vendéglös. rezni kérte a vádlottak titkos feljelentését, aztán Az elsö tanu, Hammer Károly közigazgatási Span vádlottnak azt a folyamodását, melyre Webiró, csak arra nézve adott felvilágositást, járt-e kerle Sándor akkori pénzügyminiszter neki száz foWassermann a pénzügyigazgatóságnál egyezkedni. rintot utalványozott. Miután ez iratok megszerzését Az ily jövedéki ügyekben van ugyanis valami u.n. a királyi ügyész is szükségesnek tartotta, a tárgyaabbahagyási eljárás, ami annyit jelent, hogy az lást itélet nélkül fejezték be. érdekelt megjelenik s felajánlván a kincstárnak Ha a pénzügyminiszter kiadja a kérdéses akbizonyos kártéritést, ha ezt lefizette, tovább nem tákat, hamarosan sorra kerül a folytatólagos tárbántják. A tanu, ki akkor pénzügyigazgató volt, gyalás. kijelentette, hogy Wassermann nem kereste fel öt ily egyezkedö ajánlattal. Sorra jöttek ezután a többi tanuk. Rosenberg Ignácz és Mészáros Ödön sohasem látták, -f- Sportesemények. A vasárnap kezdödö hogy Wassermann pinczéjében éjjel bárminö mani- budapesti öszi versenyek alatt a föbb futamokat a pulácziók folytak volna. Pedig ök abban a ház- következö napokra tüzte ki a lovaregylet : ban laktak s nem vett észre Fazekas Sándor házSzeptember : felügyelö sem valami gyanusat. Többet tudtak az 25-én: Államdij. 4000 korona, 2600 méter. erre következett tanuk. 26-án: Öszi kisérleti-verseny. 10.000 korona, Bartalos Ferencz kocsisa volt Wasserman1100 méter. nak s látta, hogy a pinczében mint öntöttek nem 27-én: Hatvani dij. 10.000 korona, 1100 méter. is a borba vizet, hanem inkább a sok vizbe ke29-én: Októberi handicap. 10.000 korona, 1600 vés bort. méter.

SPORT.

Szombat, szeptember 24. Október: 1-én: St. Leger. 72.000 korona, 1800 méter. 2-án: Prince of Wales handicap. 10.000 korona, 1400 méter. 2-án: Államdij. 5000 korona, 2S00 méter. 4-én: Nyilt handicap, 6000 korona, 1600 méter, 4-én : 2 évesek nagy handicap-je. 6000 korona, 1400 méter. 6-án: Lovaregyleti-dij, Tiszteletdij és 19.000 korona, 2800 méter. 6-án: 2 évesek Államdija. 7000 korona, 1000 méter. 8-án: Földmivelési miniszter dija. 40.000 korona, 2400 méter. 8-án: öszi kanczadij. 5000 korona, 2400 méter. 9-én: Totalisateur Handicap. 24000 korona, 2600 méter. 11-én: Szent László-dij. 42.000 korona, 1400 méter.

A jubileumi-dij. (A bécsi versenyek utolsó napja.) A jubileum-dij, a bécsi szeptemberi meeting legnagyobb eseménye, holnap fog eldölni a freudenaui gyepen. A negyvenezer koronás dij sorsa már hetek óta foglalkoztatja a sportköröket. A kombinácziók hol egyik, hol másik kombattans felé gravitáltak, mig most néhány órával a start elött K o m á m a s s z o n y nevét hangoztatják. A valószinü indulók a következök: Statesman lovagolja Williamson Gagerl ' Smith Lulu , Hyams Áruló (kétes) " — Komámasszony , Adams Gaspilleur (kétes) , Gilchrist Hebe . Wilton Palnatoki (kétes) , Bulford S. Maikönig , Barker Longchamps » Huxtable utóbbi Gagerlnek lesz a pacemakerje. E klasszikus verseny, melynek diját háromszor egymásután Tokió szerezte meg gazdájának, az idén nyilt jellegünek mondható. Ha Áruló a tavasz óta nem lett volna kénytelen a munkát abbanhagyni, kétségtelennek tartanok gyözelmét; de minthogy a derby óta nem jelent meg a pályán, azt kell hinni, hogy már nem a régi s igy kombináczióba se vehetö. Ehhez hozzájárul az a körülmény is, hogy két nap óta nagyon kedvezötlen hireket terjesztenek felöle, söt kétes indulónak is jelezik. A mutatott forma alapján Gagerlnek van legtöbb esélye, mely a Szent-István-dijban Or-durt, a bécsi nagy handicap késöbbi gyöztesét verte meg. A Panzerschiff-mén kiváló állóképességgel bir s igy a hatszáz méterrel hosszabb jubileumdijban feltétlenül nagy esélylyel bir. Ami Komámasszonyt illeti, annak esélyein nagyon nehezen lehet eligazodni. Ha a kottingbrunni futását vesszük tekintetbe, akkor kétségtelenül Gagerl elött kellene beérkeznie; mert a kottingbrunni nagy dijban Komámasszony 58 kilogrammal a nyeregben, a nemet beleszámitva, teljes 5 kilogrammot credált a vele holtversenyben érkezett Gagerlnek, mig holnap a kancza kilencz kilogrammal kedvezöbben találkozik vele. Komámasszony azonban azóta a Szent-István-dijban Gagerl mögött belyezetlenül futott, a legutóbbi formája tehát ellene szól. Ami Lulu-t illeti, ennek a derbyben mutatott formája után volna némi esélye, a kottingbrunni nagy dijban azonban helyezetlenül futott és igy Gagerl-lel szemben nincs chance-ja, mert Gagerl sokkal könnyebben verte le akkor Lulu-t, mint a mennyivel kedvezöbb sulyviszonyok mellett találkozik holnap véle. Maikönig oly rosszul futott Németországban, hogy kombináczióba se jöhet, Hebenek pedig nagyon elökelö a társaság. A meglepetés egyedül Statesman-tól várható, mely a minap az Államdijban játszva verte le Rose of Kildare-t és Néni-t. Egybevetve a mondottakat, mi a Komámasszony legutóbbi formáját nem tekintjük reálisnak és igy benne keressük a gyöztest. Tipjeink a holnapi napra a következök : I. Mauritius—Dogma. II. Bonvivant—Illusion. III. Pavolin. IV. Komámasszony—Gagerl. V. Billnltz—Ilis. VI. Sarolta. VIL Gwen.

Szombat, szeptember 24. ÜZENETEK A KÖZÖNSÉGNEK. Érdeklödö, Budapest. Az, akit ön gondol, nem Szaszulics Vera, hantin Michel Lujza. Az elöbbi orosz volt, tehát nem is izgathatott az 1871-iki franczia kommunista kormány mellett, amelynek nemrég elhunyt honfitársunk, Frankl is tagja volt. Michel Lujza akkor egy leánynevelö-intézet tulajdonosa volt, de politikai vétségei miatt késöbb kiragadták tanitványai közül és Uj-Caledoniába számüzték, ahonnét csak 1880-ban, az általános amnesztia esztendejében térhetett vissza. A bagno azonban nem törte meg ezt az eröslelkü asszonyi teremtést, s már az 1883-iki zavargások alkalmával az üzletek kirablására biztatta a tömeget. Lázitásaiért ekkor öt esztendöre börtönbe vetették. Fogságának második évében kegyelmet kapott ugyan a kormánytól, de nem fogadta el. Két évvel azután, hogy kiszabadult a börtönböl, már Lyonban találjuk, ahol a franczia anarchistáknak csinál nagy propagandát a május elseje megünneplését illetöleg. Mikor Lyonból visszatért Párisba, elfogták lés elmebajosnak nyilvánitották. Elhelyezték valamelyik intézetben, amelyet élve nem fog elhagyni. Ez a rövid pályafutása az anarchista tanitónönek. Ha többet kiván róla tudni, olvassa el Duboisnak "Péril anarchisme" czimü könyvét, mely két-három évvel ezelött jelent meg Párisban. M. S. Budapest. Aki vidékröl a fövárosba költözködik, a Budapesten való megtelepülés után négy esztendöre lehet csak budapesti illetöségü. Jelentkezni csupán a rendörség bejelentési hivatalánál kell. H. P. Gödöllö. A királynénak Gödöllön, külön emlékmüvet fognak emelni, az ön kivánsága tehát amugy is teljesül. Hermione. Szivesen felelünk minden elöfizetönknek bármilyen természetü kérdésére. Levelét várjuk.

A HIVATALOS LAPBÓL. Kinevezések. A pénzügyminiszter Drehr Jánost, magyar királyi államnyomdai osztályvezetöt államnyomdai igazgató-helyettessé, a VIL fizetési osztály 3-ik fokozatába való sorolással, kinevezte. — Az igazságügyminiszter Halász Imre marosvásárhelyi törvényszéki joggyakornokot a marosvásárhelyi és Macher Jenö budapesti lakos ügyvédjelöltet az aranyosmaróthi törvényszéhez aljegyzökké, Gasparics Vincze devecseri járásbirósági segédtelekkönyvvezetöt a zirczi járásbirósághoz telekkönyvvezetövé, Polyák László érsekujvári járásbirósági irnokot a lévai, Tóth Gyula veszprémi törvényszéki irnokot a devecseri és Bányász Zsigmond debreczeni itélötáblai irnokot a szinérváraljai járásbirósághoz segéd-telekkönyv-vezetökké, Murajda József homonnai járásbirósági telekkönyvi átalakitó dijnokot a mezökövesdi, Zsinkó Lajos pécsi törvényszéki dijnokot a dimaföldvári járásbirósághoz és Horváth Antal györi törvényszéki dijnokot a györi törvényszékhez irnokokká, Balogh Lajos tenkei járásbirósági dijnokot az élesdi és nádasi Trsztyánszky Kálmán budapesti lakos gyógyszerészt a vágsellyei járásbirósághoz végrehajtókká nevezte ki. A kassai itélötábla elnöke Bednarics Józsefet, a kassai. pénzügyigazgatóságnál alkalmazott segélydijas pénzügyi fogalmazó-gyakornokot, a kassai itélötábla kerületében ideiglenes minöségben dijas joggyakornokká nevezte ki.

ORSZÁGOS HIRLAP

Budapest, 1898. — 11. oldal.

KÖZGAZDASÁG. Közgazdasági távirat New-York, szeptember 23. Buza, szeptemberre " májusra , deczemberre Tengeri deczemberre Chicago, szeptember

szept 23. cents 787a

/ 693/e 347a szept. 23. centi

Buza deczemberre Tengeri deczemberre

637B

29%

szept. 22 cents.

75 69Va 99 3 / 4 347a szept 22. cents 64V2 29 8 /*

Ipar- és kereskedelem. Az augusztusi gabonakivitel. A monarchia külkereskedelmi forgalmáról szóló augusztus havi kimutatás szerint ebben a hónapban mindössze 275.000 métermázsa gabonát exportáltunk, ami csak 50.000 métermázsával több, mint a mult évben. Az 1896. évvel szemben, amikor az export augusztusban 335.000 métermázsát tett ki, jelentékeny visszaesés mutatkozik és ebböl az tünik ki, hogy ez idén a gabona-export gyengén indult meg. Ez azonban nem bizonyit sokat, mert az utóbbi években a késöbbi öszi hónapokra esett az export zöme. A Juhvásár elhalasztása. A szeptember 26-ára kitüzött budapesti juhvásárt az izraeliták ünnepe miatt szeptember 27-ikére halasztották. A petroleumkartell. A tanácskozások, amelyek az utóbbi napokban Budapesten a köolajfinomitó-társaság irodáiban a petroleumkartell ügyében folytak, egyelöre véget értek. A tárgyalások most arról folytak, hogy miként lehet ma a melléktermékeket, amelyek a finomitásnál elöállanak és jelesül a benzint, jobban értékesiteni. Nemcsak Ausztria-Magyarországban, hanem a külföldön is panaszkodnak a petroleumfinomitók és ez okból a budapesti tanácskozásokban elhatározták, , hogy érintkezésbe lépnek a külföldi gyárosokkal a közös érdekek védelmére. Kereskedelmi esti szaktanfolyam. A kereskedelmi szakismereteket terjesztö egyesület által rendezett esti szaktanfolyamokra a beiratkozások folynak. Érdeklödök október hó 2-ig a kereskedelmi alkalmazottak országos egyesülete helyiségében (VII. Dalszinház-utcza 1. szám földszint 2.) az esti órákban nyerhetnek bövebb felvilágositásokat.

Köbányái sertéspiacz, szept. 23. Magyar elsörendü: Öreg nehéz (páronkint 400 kilogrammon felüli sulyban) — krajczárig. Közép (páronkint 300—400 kilogramm sulyban) — krajczárig. Fiatal nehéz (páronkint 320 kilogrammon felüli sulyban) 54—54l 2 krrig. Közép (páronkint 251 —320 klgrig terjedö sulyban) 541/2—55 kr. Könnyü (páronkint 250 klgrig terjedö sulyban; 55—56 kr. Szerbiai: Nehéz (páronkint 260 klgr. felüli sulyban Pályázatok. Postamesteri állasra Szent-Andráson l (Zólyom megye) az abauj-szántói és nyirbátori adó- 54—54 /2 krajczárig, közép (páronkint 240—260 hivataloknál adótiszti állásra, a marosvásárhelyi pénz- kilogramm sulyban) 53Va—54 krajczárig Könnyü (páügyigazgatóságnál számvizsgálói állásra, a hátszegi ronkint 240 kilogrammig terjedö sulyban) o2—53 (Déva) járásbiróságnál irnoki állásra, a budapesti ke- krajczárig. Serléslétszám: 1898. szept. 21. napján reskedelmi és váltótörvényszéknél irnoki állásra, a hát- volt készlet 46389 darab, szept. 22-én felhajtatott szesi (Déva) járásbiróságnál albirói állásra, az abrud- 829 db, szeptember 22-ea elszállittatott 202 darab, bányai (Gyulafehérvár) járásbiróságnál dijnoki állásra. szeptember 23-á a maradt készletben 47016 darab. az ujvidéki törvényszéknél aljegyzöi állásra, a dicsö- A hizott sertés üzletirányzala lanyha. szent-mártoni (Erzsébetváros) járásbiróságnál irnoki állásra lehet a folyamodványokat benyujtani Budapesti konzum-sertésvásár, szept. 23. A ferenczvárosipetroleum raktárnál levö székesfövárosi konzum-sertés vasárra 1898. szept. 22-én érkezett 435 drb. Készlet 224 darab, összes felhajtás 659 drb. Elszállittatott budapesti fogyasztásra 468 drb, elszállittatlan maradt 191 drb. Napi árak: 120—180 kilos 54—56 kr, 220—280 kilós 54-55.50 krajczár, 320—3S0 kilós 53—55.50 kr, öreg nehéz 52— 53 krajczár, malacz 40—42 krajczár. A vásár hanlegjobban és legolcsóbban gulata lanyha volt. szerezhetik br fölszereléseiket ar efÖBfösoi Ismert Budapesti borjuvasár, szeptember 23. A mai vásárra felhajtottak 799 drb belföldi élö borjut és 57 darab rugott borjut., továbbá 100 darab bécsi ö cs. és kir. fensége József föherczeg uivari számtéi ölött borjut. Napi árak: Belföldi borju 30—46 és szerb királyi advari szállitó-czégaéL forint, kivételesen 48 frt, rugott borju IS—20 frt, Budapest, IV.. Sütö-utcza 2. szám bécsi ölött borju 60—68 forint 100 kilonkint.

Jutalékok és egyéb jövedelmek a jelzálog- és községi kölcsönüzletböl stb. 637.921 forint 18 krajczár. Kamatjövedelmek 689.859 forint 10 krajczár. Öszszesen 1,542.046 forint 56 krajczár. Kiadások: Igazgatási és kezelési összes költségek 150.672 forint 4 krajczár. Adók és illetékek 156.184 forint 91 krajczár. A felügyelö bizottság illetménye 4762 forint 48 krajczár, összesen 311.619 forint 43 krajczár. Tiszta jövedelem az 1897. évröl áthozott nyereséggel együtt 1,230.426 forint 13 krajczár. A bank tárczájában levö összes értékpapirok (járadékok, elsöbbségi kötvények, záloglevelek, kötelezök stb.) a beszerzési árakon, illetve a folyó évi junius 30-iki árfolyamoknál alacsonyabban vannak beállitva. Budapesti bankegyesület. Az utóbbi napokban tözsdei körökben a budapesti bankegyesületre vonatkozólag mindenféle hiresztelések voltak forgalomban. Ezen hireszteléseknek mindössze annyi az alapja, hogy Basch Lajos, a bankegyesületi váltóüzlet részvénytársaság ügyvivö igazgatója, a közte és az igazgatóság többi tagjai között felmerült személyi jellegü nézeteltérések folytán igazgatói állásáról lemondott, mely lemondást a bankegyesületi váltóüzlet igazgatósága el is fogadta. Minden egyéb, ezen tényálláshoz füzött hiresztelés valótlan. A dohányjövedéki gyártmányok kelendösége. A magyar királyi dohányjövedéki igazgatósághoz most érkezett be a dohányjövedéki gyártmányok julius havi fogyasztásáról szóló jelentés. A kimutatás szerint általános elárusitásra szánt szivarokból az idén 281.973,871 darab fogyott el julius havában s igy a csökkenés 4 3 százalék. Regalitás 3.587,800, trabucco 9.445,400, britanica 15.452,200, Portorico 38.391,068, operas 2.608,200, cuba-portorico 54.695,900, virginia 10.388,500, vegyes külföldi 118.737,780 darab kelt el. Szivarkát összesen 474.703,733 drbot adtak el. A mult év julius havában 446,915.700 darab fogyott el és igy a fogyasztás 6-1 százalékkal emelkedett. A 474,703.733 darabból szultán volt 23,731.900, hölgy 134,559.500, herczegovinai 36,133.750, sport 20,904.600, dráma 56,328.500, memphis 2,226.000, hunnia 955.000, stambul 3,137.650, magyar szivarka 105,754.200 darab. Pipadohány csomagokban 358.843, tavaly juliusban pedig 365.915 kilogramm kelt el, s igy a fogyasztás 19 százalékkal csökkent. Csomagocskákban pipadohány 323,330.944 darab fogyott el, mig mult év ezen idöszakában 318,519.491 csomagot adtak el, a 4,811.453 darab (1-5 százalék -f) emelkedés a magyar gyártmányoknál volt. Burnót azidén juliusban 28.944, tavaly 29.108 klgr. kelt el, a csökkenés 5%6 százalék. Az elhasznált általános dohányjövedéki gyártmányok értéke 26,052.154 forint 40 krajczár. A mult év julius havában a bevétel 26,121.506 forint 20 krajczár volt és igy az eladott gyártmányok értékmennyisége 0 3 százalékkal csökkent. Az elhasznált különleges gyártmányok értéke most 2,447.611 forint 30 krajczár, tavaly juliusban pedig 2,282.242 forint 20 krajczár volt s igy az emelkedés 7 2 százalék. A Havanna-szivarokra, ugy látszik rossz idö jár, mert fogyasztása a mult évihez képest juliusban 25 százalékkal csökkent, az idén ugyanis 232.826, tavaly pedig 310.700 darab fogyott el ebben a hónapban.

Szakirodalom.

Magyar Iparoktatás. Az országos iparoktatási tanács hivatalos közlönye, melyet S z t e r é n y i József miniszteri osztálytanácsos szerkeszt most megjelent számával immár harmadik évfolyamába lépett. Hazai közoktatásunkban az iparoktatás egyik legfontosabb tényezöjét képezvén az "Iparoktatás" szakfolyóirat valódi missiót teljesit nálunk s hogy rendeltetésének derekasan megfelel, bizonyitja hogy immár harmadévi pályafutását megkezdte. A jelen füzet tartalmából kiemeljük a következö érdekes czikkeket: Az uj felsö épitö-ipariskola. Vig Alberttöl. Az iparossegédek szakrajztanfolyam.áról. Füleki Józseftöl. Az észak-amerikai Egyesült-Államok iparoktatása. (T.). Az elsö rajzkiállitás. A kereskedelmi- és iparkamarák köréböl, stb. stb. A "Magyar iparoktatás" elöfizetési ára : egész évre 5 forint, félévre 2 forint 50 krajczár. A kiadóhivatal: Budapest, VII Erzsébet-körut 20. szám, földszint 4. Müipari mintalapok. A kereskedelemügyi magyar királyi miniszter a Szterényi József miniszteri osztálytanácsos elnöklése alatt álló bizottság szerkesztésével kiadta a "Mintalapok" IV. évfolyamának 3-ik füzetcsoportját és pedig a 3-ik számu f a i p a r i füzetet, melyben egy igen egyszerü, a polgári ház számára tervezett hálószoba butorzatát Szervita-tér mxrk£m. Pénzügy. IHETKI és bérm«at5e ^«|mTiTr d r ártaláljuk Feliinger Imrétöl, majd pedig egy gazdar _ . . . i~r-n.iT S@r0Z0K0t6i6S6&. jelfákét. me.v sx ercéra* öakássteki év A Magyar Jelzálogbank mérlege. A Magyar gabb polgári ház számára Machunka J. asztalostól • • M M a ^ M ^ ^ ^ e_n7sresiie 'Tsna&sti mmgfmr és német szövésü véaiörvénycsUESeasei;«**»*• * • ftteanodJelzálog Hitelbank 1898. elsö félévi mérlege a kö- Faragó Ödön tanár tervei alapján elkészitett franczia Tiay-miatüa: U:iai~.i.::rx- Muaáeaaess* MtüapmiMM a leg vetkezö föbb adatokat tünteti fel: Bevétel : 1897, renaissance-stilü ebédlö- és magyar stilü elöszoba Bag?obb készséggel acaskévröl átkozott nyereség 214.266 forint 23 krajczár. képeit a hozzávaló munkarajzokkal együtt

NYILT-TÉR.

BLO3M és TÁRSA

modern izlésü kapu terve Tattay Ferencz tanártól is magyar stilü faliszekrény Györgyi Géza müépitésztöl és ugyanilyen stilü könyvszekrény Hirschler Mórtól. A mintalapok v a s - é s f é m i p a r i részének ez évi 3-ik füzetében a modem vasmunkák közül kitünik Jungfer Gyula császári és királvi udvari mülakatos, Hochmann József budapesti, Dévidé B. és Mesics Antal zágrábi lakatosmesterek egy-egy készitménye, melyekhez méltóan sorakozik az az állógyertyatartó, melyet Bollé Hermann zágrábi épitész tervei szerint Burics György a zágrábi épitö- és müipariskola müvezetöje készitett. A régibb vasmuukák közül legjobban megragadta figyelmünket a kassai székesegyház két csucsives szentségházajtaja, melyeknek szépség dolgában a külföldön is kevés párját találjuk. Mindkettö Mátyás király idejében készült. A füzetet a vasalások és rácsok egész sora disziti, köztük egy remek roccoco-kehely Hevesmegye egri székházának egyik kapujáról. A 3-ik s z ö v ö - é s n ö i p a r i füzetben ezuttal tulnyomóak a szinesen reprodukált lapok. Ezek között legszembeötlöbbek Abt Sándornak és Frecskay Endrének modem stilü tervezetei, melyek merész szakitást jelentenek a divatlapok sablonos mustráival, sok becses és közvetlenül felhasználható mintákat találunk Boros Rudolf és Marsi Ferencznek magyar jellegü tervezetein. Utóbbiak különösen a nöipar- és nöi kézimunkákkal foglalkozó egyéb iskolákban jó szolgálatokat fognak tenni. Számos régibb, több muzeum gyüjteményéböl összeválogatott remek himzés és csipkemintát hü fényképreprodukcziókban közölnek a "Mintalapok" s ezzel sok használható becses s eddig alig ismert anyagot adnak a textil-müvészetek iránt érdeklödöknek.

Sorsolás. Magyar királyi osztálysorsjáték. A z osztálysorsjáték mai huzásán a következö számokat huzták ki: 20.000 koronát: 26956. 10.000 koronát: 85579 27893 61641. 5 0 0 0 koronát: 76439 55193 56164. 2 O O O koronát: 8789 2951 3454 6925 5799 10894 15582 16557 22668 23008 22858 32910 38714 46471 47448 55226 51508 52211 53972 50594 6S175 70S93 70391 77962 78510 81743 87405 83403 84959 90568 98883. 1OOO koronát: 9505 2647 873 475 10795 12312 16288 12B64 15513 23111 20425 27944 27799 26001 28516 27537 23171 23607 39616 3Ö693 30596 42316 44411 59098 52508 59671 51185 57640 55572 53473 54138'57392 55620 59066 58752 53455 67867 65754 60167 67225 78668 75360 78341 88072 86393 98376 91857 90975 98715. 5 0 0 koronát: 1757 5290 8183 6209 789 9489 40S9 8947 2025 10467 19966 19001 13028 22612 26394 334S1 32979 32448 30964 48286 43S28 46846 40800 41319 45719 41099 50368 51803 57208 53479 64381 66967 60500 65596 67924 61855 68310 77817 78417 72273 76594 77667 75558 86266 88247 83631 98055 91035 95192 93902 95175 91028 99247 9S780 93276 92846 92105 90819.

BUDAPESTI GABONATÖZSDE. Budapest, szeptember 23. A készáruüzletben ma is szilárd volt az irányzat. Buzából elkelt mintegy 40.000 métermázsa (e között egy kisebb tétel szerb áru) 5— 7ljt krajczárral magasabb áron. Rozsból csak egyes vaggonrakományokat adtak el 7.20—7.40 forintos áron. Öt vaggont tevö és utban levö tételeket, többek között 1500 métermázsa Debreczenböl jövö rozsot sokkal kedvezöbben helyeztek el a határidöpiaczon, ahol megközelitette a nyolcz forintot a rozs ára. Zab és árpa szintén öt krajczárral magasabb árakon kelt el. Tengeri változatlan. A határidöpiaczon zárul buza szeptemberre 9 forint 26 krajczár (-f- 7 krajczár), októberre 8 forint 63 krajczár (— 4 krajczár), márcziusra 8 forint 60 krajczár (— 2 krajczár), rozs szeptemberre 7 forint 84 krajczár {— 5 krajczár), zab szeptemberre 5 forint 58 krajczár (-f- 2 krajczár), márcziusra 5 forint 60 krajczár (-f- 1 krajczár), tengeri szeptemberre 5 forint S krajczár (— 8 krajczár), májusra 4 forint 49 krajczár (— 6 krajczár). Mindössze tehát kevés változás van a határidök árfolyamában. A szeptemberi engagement már végperczeit éli: holnap van az utolsó felmondási nap. Ma 12.000 métermázsa buza, 3500 métermázsa rozs, 5000 métermázsa tengeri, 11.000 métermázsa zab és 1000 métermázsa repcze szállitását jelentették be. Érdekes, hogy a ma felmondott hazatételeket már csak három czégnek osztották ki és hogy

Szombat, szeptember 24,

ORSZÁGOS HIRLAP

12. oldal. — Budapest, 1898.

ez átvevök között a hausse állitólagos fökolomposa egyáltalában nem fordult elö, az tehát már egyetlenegy kötéssel sincs érdekeire a szeptemberi buzánál. E börzejobber ennélfogva a tegnapi nap folyamán suttyomban tuladott egy félmillió métermázsa buzán, mert hiszen még tegnapelött azt olvastuk róla, hogy az ö kezében összpontosul egy államhivatalnoknak ötvenezer métermázsa, valami fürdö tulajdonosnak ötvenezer métermázsa, egy nem gabonaczégnek 80.000 métermázsa és két mágnásocskának 60—60.000 métermázsa buzája. Ma meg már nyilvánvaló, hogy nincs a konzorcziumnak egy szem buzája sem. Csak az csodálatos, hogy e rengeteg mennyiségeket a piaczra dobhatták, anélkül, hogy ez borzasztó árbaclet okozott volna, mert tudtunkkal, ép ellekezöleg, tegnap óriási haussemozgalom volt. Ma egy uj terminus meghonositását is regisztrálhatjuk. Több tétel deczemberben szállitandó szokványbuzát kötöttek 8 forint 65 krajczáros áron Ilyen határidöre eddigelé csak Amerikában kötöttek szálltási üzleteket, de hát haladunk a korral. Érthetö is, hogy e határidö 60 krajczárral olcsóbb, mint a szeptemberi, mert tudjuk, hogy a folyó határidö szilárdsága csakis a sekély vizállásra vezethetö vissza. Deczemberig pedig, ha elegendö viz nem is lesz, jégben bizonyára nem lesz hiány a vén Dunán és ezen szállitják majd a gabonát. A külföldi piaczokon szilárd az irányzat. Emlitésre méltó, hogy Amerikában, az óriási termés daczára a szeptemberi határidöre nézve ugyanazok a viszonyok mint nálunk. A contremine nem tud szállitani. Az árak New-Yorkban ma ismét két centig terjedö javulást tapasztaltak. Berlinben egy negyed márkával, Londonban 6 pennyvel, Liverpoolban egy fél pennyvel emelkedtek az árak.

Elöfordult

készáru-eladások. 2

II :

*

2g

&

ill

Gabonaforgalom: 1898. szeptember 22. érkezett elszállittatott mét er máz s a btuából . ,. 18420 4445 rozsból « 1796 árpából. 5308 1360 zabból . , 9054 7404 — 1223 tengeriböl

Raktárállomány Közraktár

SUos

m é t e r m á z s a 97500 55902 — 2100 204 — 36700 653 — 17000 101 — 2752 30700 140 13400

Buza • Rozs . Árpa . Zab . Tengeri Liszt .

Hivatalos

készárujegyzések. 100 klgr. készpénzáru

100 klgr. készpénz-

ára

I

á s •*

frtól frtig

Buza

uj

74 76 78 80

tiszavid.

pestvidéki

szerb elsörendü másodr. takarm. szeszföz. sörfözésre

rozs árpa

zab

uj

tengeri ó , ó repcze .

—

frtól frtig .85 9..20 9.25 9.45 9.50

75 9.05 9-30 9.55

74 7(5 9.— 78 9.25 80 9.50 74 9I05 76 9.30 78 9.55 80 7.15 78 70—72 7.35 7.25 60—62 5.45 62—64 6.25 64—66 7.30

fehérm,

ill

buza tiszavidéki 81 Budapest 9.70 hó 150 uj 381 * 9.65 400 807 kev. Bpest 9.35 100 80 Budapest 9.60 200 80 9.65 10O 80 átl. Bpest 9.50 100 79 9.50 200 80 9.65 200 795 9.65 200 79* Budapest 9.45 100 79 üszk. Bpest 9.40 300 80 9.45 200 79 9.55 200 79 9.50 100 79 áÜ. Bpest 9.47V2 100 787 9.471/2 200 7S5 Budapest 9.40 200 5 pestvidéki 81 átl. Bpest 9.60 100 81 9.60 100 805 Budapest 9.5Ü 100 80 sárga Bpest 930 100 79 5 Budapest 9.50 200 79 9.571/8 200 79 sárgaBpest 9.25 600 785 9.25 300 785 9.35 400 78 Budapest 9.35 100 3 77 sárga Bpest 9.15 100 76* átl. s.Bpest 8.85 300 75? 8.85 100 775 sárgaBpest 9.17V* 100 77 100 9.10 1000 755 8.90 3 1600 78 Budapest 9.50 100 9.30 . 778 hartai 77 " 1200 9.35 bánáti 78 , 2000 9.10 775 3200 9.15 1500 77 9.25 2400 76' 9.10 500 9.15 5 4900 be.skereki 75 " 8.77V2 2800 duuti\ .d. 76 " 9.05 600 73« 8.65 300 bácskai 76 , 9.20 300 * 77s » 9.40 400 f.-magyar. 81 Budapest 9.60 100 82 'sárgaBpest 9.45 200 79 9.25 1500 szerbiai 76 trans. Bp. 7.30 100 rozs pestvidéki Budapest 7.35 kp 600 7.25 100 Bpest par. 7.10 200 zab elsörendü Budapest 5.95 150 5.90 100 5.85 100 alárendelt Bpest par. 5.60 200 ó tengeri oláh Budapest 5.20 100 uj árpa takarm. Köbánya 6.— 100 , " sörfözdéi Szarvas 6.10 200 . Tiszaföldv.

:

Raktárház

9.15 77 9.40 79 9.60 81

8.80 8.95 9.15 9.20 9.40 9.45

75 9 J 0 77 9.35 79 9.55 81

75

8.85 9.— 9J20 9.25 9.45 9.50

9.15 77 9.40 79 9.60 81 7.20 7.40 7.30 5.90 6.80 8.20

39—41

5.70 6.—

bánsági másnemü

— —

5.20 5.25 5.15 5.20

káposzta másnemü

— —

12.25 12.75 -t?«— — .—

Hivatalos

hatái idöjegyzések.

Déli tözsde zárlata Határidö szeptemb. 23-án szeptemb. 22-én j ^ f ^ J pénz áru pénz aru buza. . márcz. 8.62 8.64 8.61 8.63 —.— » . . szept. 9.29 9.30 9.14 9.16 9.14 8.64 , . . okt. 8.66 8.65 8.67 —.— rozs . . márcz, 6.90 6.95 6.95 7.— —.— szept. 7.85 7.90 7.88 7.93 7.88 4.51 4.53 máj. tengeri 4.52 4.54 —.— 5.10 5.05 szept, 5.15 5.20 5.15 zab . . márcz, 5.60 5.63 5.55 5.57 —.— 5.55 5.58 5.44 szept, 5.48 5.44 n • • Ara

repcze .

szept.

12.75 12.90 12.75 12.90

Elöfordult Ara

12.75

határidökötések.

Délutáni tözsd« Délolötli os déli tözsde Határidö Kezd. Forgalom ZárL Kezd. Forgalom Zár.

8.67-65-63 buza márcz. 8.66{ 8.61-59-61 8.63 8.64-65

l

"j8.62-6ll 8ft 6 3

* | 8.60 |

ftfin 8>8

°

I9.30-9.25 ) szept 9.25 J 9.23-18-14} 9.30 9.30J l'l*i 1 9.26 I9.12-20-25J 8.63 okt. 8.75 8.73-70-67 8.65 8.65 8.64 64-63-64 6.88 rozs márcz. 6.98 6.96 6.94 6.90 6.89 (7.95-90-85) . szept 7.97 {7.80-75-80 > 7.82 7.88 7.86-85 7.84 i 7.85-90 j ,

tengeri máj. 4.55 \

4.56-53 4.51 4.50

szept 5.13 <°*

4.53 4.51S 4.50 { 4.49

5 0G 5 0 7

-

|

5.06 \ 5.03 5.

zab márcz. 5.59 < 5.60-61 i 5.61 5.58 -! 5.59 1 5.60 ,

szept

5.57 | 5.58-59 \ 5.58 5.58I 5.59 i 5.5?

repcze szept 12.75

12.80

12.90 —.— —.— — .- 1

BUDAPESTI ÉRTÉKTÖZSDE. Budapest, szeptember 23. A mai tözsdén továbbra is lanyha irányzat uralkodott Az angol bank kamatlábemelése jelzi, hogy a közelebbi hetekben a nemzetközi pénzpiacz viszonyai nem lesznek kedvezök és hogy ily kilá-

Szombat, szeptember 2 4 .

ORSZÁGOS HIRLAP

tások mellett a spekuláczió nem érez kedvet az élénkebb tevékenységre, az természetes. A pénzpiacz helyzetével kapcsolatos jövedékpapirjaink folytonos csökkenése is. A mai tözsdén a forgalomba került értékek kivétel nélkül olcsóbban köttettek. Bankegyesület árhanyatlása megállapodott, miután az ezen intézetröl terjesztett hireket megczáfolták és csak annyit konczedáltak, hogy a váltóüzlet igazgatója megválik állásától. További gyengülés állott be ipar- és kereskedelmi bankrészvényekben, amelyekböl folytonosan anyag kerül a piaczra. Olcsóbbodott továbbá Salgótarjáni köszén is, mig magyar általános köszénbánya tartósan lanyha. Az elötözsdén : Magyar hitekészvény 386.50 —387.30, Jelzálogbank 244.—, Osztrák hitelrészvény 353.70—354.40, Osztrák-magyar államvasut 348.70 349.50, Közuti vaspálya 378.75, Villamos vasut 233.75—235, Leszámitoló bank 256. Magyar iparés kereskedelmi bank 98—99.50, Salgótarjáni 610 forinton köttetett. A déli tözsdén elöfordult kötések : Kereskedelmi bank 1422—1424, Salgótarjáni köszén 608—610, Villamos vasut 233—234, Magyar hitelrészvény 386—387.50, Magyar ipar- és kereskedelmi bank 98.50, Magyar leszámitoló-bank 255—255.25, Rimamurányi 249—250, Osztrák hitelrészvény 353 —354.30, Osztrák-magyar államvasut 348.30—349.50 Bankegyesület 101.75—102, Egyesült fövárosi takarékpénztár 11S2? Magyar aszfalt 218—220, Általános köszénbánya S7, Budapesti általános villamossági 107—107.50. Dijbiztositások : Osztrák hitelrészvényekben holnapra 1—1.50 forint, 8 napra 3.50—4 frt, szeptember utóljára 7.50—8.50 forint. Délután 1 óra 80 perczkor

zárulnak: szept. 23. szept. 22.

Magyar aranyjáradék Magyar koronajaradék Magyar hiieliészvénv Magyar ipar és keresk, bank Magyar jelzálogbank Magyar itüzániitoló bank Rimamuránvi vasmü Osztrák hilelrészvény Déli vasut Osztr.-magyar államvasut Közuti vaspálya Villamos vasut

120.— 93.35 3S6.— 98.50 242.50 355-— 249.50 353.— 74.50 343.50 377.— 232.50

Délután 4 órakor zárulnak: szept 23.

353.60 386.50 348.75 253.75 249.50 377.50 232.50

Osztrák hilelrészvénj Magyar nitelrészvény Osztr.-magyar államvasal Leszámitoló bank Riinamurányi vasmü Közuti vaspálya Villamos vasut

120.— 98.35 387.75 100.— 243.75 257.— 250.— —

75.25 349.25 378.50 233.—

szilárdak, 7 ej- és tejtermékeknél élénk, árak szilárdak. Tojásnál élénk, árak szilárdak. Zöldségnél élénk. Gyümölcsnél élénk, árak szilárdak. Füszereknél csendes. Idöjárás: derült, meleg. A központi vásárcsarnokban nagyban eladott élelmi czikkek hivatalos árjegyzése a következö: Hus. Marhahus hátulja' I. 52—5ü irt IL 48—52 frt. Birkahus hátulja I. :1S—40 'frt, IL 36—38 frt. Borjuhus hátulja I. 61—68 frt, II. 60—64 frt. Sertéshus elsörendü .,4-56-0 frt, vidéki 40—45 frt. (Minden 100 kilonkint) Kolbász füstölt 60—80 kr (kilonkint). Sertészsir hordóval o4.0—65.0 frt (100 kilonkint). —Baromfi (élo\ Tyuk 1 pár 1.10— 1. ;0 frt. Csirke 1 pár Ü.GO—1.20 frt. Lud hizott Kilonkint 513—60 kr. — Különfélék.Tojás 1 láda (1440 drb) IJ5-5—36.0 frt. Sárgarépa 100 kötés 1.00—4.00 frL Petrezselyem 100 kötés l.< 0—4,'Ofrt. Lencse m. 100 kiló 7—9 frt. Bah nagy 100 kiló 8—10 frt. Paprika L 100 kiló 3U—G0 frt, IL 20—28 frt. Vaj 1. rendü kilónkint.80—0.K5 frt. Téa-vaj kilónkint 0.W5 1.10 frL Burgonya, rózsa, 100 kiló 1.40—1.50 frt. Halak. Harcsa (élö) 0.70—0. 0frt1 kiló. Csuka (élö) 0.80—O.bO frt 1 kiló. Ponty dunai O.iiO—0.B0 frt. Szesz. Budapest, szeptember 23. Irányzat szilárdabb. Kontingens nyersszesz Budapesten 19.25 —19.75. Finomitott szesz nagyban 55.50—56.—. Finomitott szesz kicsinyben 56.25.—56.50, Élesztöszesz nagyban 56. oti.Vs, Élesztö szesz kicsinyben ÖÜ.2J—56.50, Nyersszesz adózva nagyban 54X0-55.—. Nyersszesz adózva kicsinyben 55.25— 55.50, Nyersszesz adózatlan (exknt.) lö. 15.50, Denaturált szesz nagyban 21.75—22-Va Denaturált szesz kicsinyben 22.25—22.50. Az árak 10.000 literfokonkint hordó nélkül, ab vasut Budapest, készpénzfizetés mellett értendök. Bécs, szept. 23. Kontingens nyersszesz azonnali szállitásra 21.— forinton kelt el. Zárlatjegyzés 20.70—21.— frt. Prága, szept. 23. Adózott tripplószesz nagyban azonnali szállitásra 55.50— forinton kelt, Adózatlan szesz 19.--—19.25 forinton kelt el azonnali szállitásra. Trieszt szeptember 23. Kiviteli szesz tartályokban szállitva 90°/o hektoliterenkint nagyban szeptember-deczemberi szállitás 12.—12.25 forint. Brünn, szeptember 23. Exkontingens szesz változatlanul jegyeztetik.

KÜLFÖLDI GABONATÖZSDÉK.

Bécs, szeptember 23. A magasabb külföldi jegyzések daczára az irányzat buza és rozshatárszept 22. idökben bágyadt volt, mig tengeri és zab kevéssel 35445 szilárdultak. 387.30 Hivatalosan jegyeztetett: 848.80 Buza tavaszra 8,56-^-8.58, buza öszre 8.75, 257.— 250.— rozs öszre 7.55—7.46, rozs tavaszra 7.12—7.44, 37S.50 tengeri május-juniusra 4.83—4.81, tengeri szeptem233.— ber-októberre 5.43—5.45, zab öszre 5.43, zab tavaszra 5.77—5.76, repcze szeptemberre 12.55—12.65 forinton.

Budapest, 1898. — 13. oldal. lamvasut 348.50, Déli vasut részvény 74.—, Elbevölgyi vasut 260.50. Dunagözhajózási részvény 450.—. Alpesi bányarészvény 166.50, Dohányrészvény 129.25, 20 frankos 9.54, Császári kir. vért arany 5.69, Londoni váltóár 120.15. Német bankváltó 58.87. Tramway 509.—. Az irányzat nyomott. Bécs, szeptember 23. A déli tözsde zárlata után jegyeznek: Osztrák hitelrészvény 353.25, Magyar hitelrészvény 386.—, Anglo-bank 155.25, Bankver. 264.—, Union-bank 292.75, Landerbank 222.75, Osztr-magyar államvasut 348.75, Déli vasut 74.—, Elbevölgyi vasut 2G0.50, Északnyugoti vasut 243.75, Török dohányrészvény 129.25. Rimamurányi 249.50, Alpesi hánya 16(5.40, Májusi járadék 100.S0 Magyar koronajáradék 98.15, Töröksorsjegy 58.40, Német márka azonnali szállit. 58.92 forinton. Frankfurt, szeptember 23. (Zárlat.) 42%-oa ezüst-járadék 85.35, 4°.o-os osztrák aranyjáradék 102.40, 4% magyararanyjáradék 101.45, magyar koronajaradék 98.30, osztrák hitelintézeti részvény 299.12, osztrák-magyar bank 764.—, osztrákmagyar államvasut 295.— déli vasut 65.37, bécsi váltóár 169.65, londoni váltóár 20.39, Párisi váltóár 86.616, bécsi Bankverein 224.25, Union-bank részvény 249.50, villamos részvény 135.—. alpesi bányarészvény 140.60, 3 % magyar arany-kölcsön 88.40. Az irányzat gyenge.

IDÖJÁRÁS. A m. kir. országos meteorologiai intézet távirati jelentéso 1898. szeptember 23-án reggel 7 órakor

).;'O H- co.o 102.3 + U'.U itij.o H- " ' 61.4

Árvavaralla . Selmeczbánya N.rSzonibat . Magyar-Óvár O-Uyalla Sopron Berény . , Keszthely . Zágráb . . Fiume . . . Cirkvenica. Pancsova . 'J'onuwvár . Arad . . . Szeged . . Szolnok . . Eger . . . Debreczen . Késmárk . Ungvár . . üziitin r . . Dvapy-Várad Kolozsvár . N.igy-tjzebuu Bécs . . . talziurg. . Klagenfurt.

Zürich Biarrika Nizza Páris

j-t. U.0 •- I4.C

4- 10.8 4- OIJ.6

- - 12.3 - - «..5 4- 10-7 -f- 11.0

4- fs •j- 32.9 -j- 12.2 -i- 10.4

Hivatalos jegyzések. Faj Disznózsir ingyen hord6

Pénz

[ budapesti f vidéki magyar la légenszáritott vidéki . . városi légsaszántott, 4 dasabos . .

rostba ._. ." Szilva Kész ára Zsákkal együtt lyt U U yett

."..II

Áru

55-50 58.— 56.50 57.— 61.50 62.50

boszniai, 1897. évi nsattCB-atinttség ISO darabos. .

S.2S | 9.75 11.50 j 12.— IS.— nsance-min5s£g 9-25 ISL50 100 darabos. 9.75 85 . . 17.75 j lg.—

boszniai, • Szilva HatáridSie Minösé*

Ss Haláridöro Ingyen kordé

iao . i l ro i i » l l » . 13.— is.30 Bsaace-tnia. | s.25 f e 75 1ÖO danbaa | n.50 F 1 ó t 85 _ il 17.75 | i i " _

szlavóniai

. . . . . . . . .

szerbiai Iuczerna magyar, 138á vüiös apn&s&ssft 1ÖSS vötüa kösépsxemft IS»3

. . . f

14J5O

' i s . _

. . . . . ! £ liáe | Ü _

Budapesti vásárcsarnok. Budapest, szept. SS- A vásári forgalom: Hasnál a forgalom élénk, árak szilárdak. Baromf i n á l élénk, árak szilárdak. Halban élénk, árak

+ 00-0 + 06.3 5G.5 j-t- 03.7 -I- —

00.0 09-4

VIZÁLLÁS.

KÜLFÖLDI ÉRTÉKTÖZSDÉK. Bécs, szeptember 23. Az angol bank kamatláb emelése és a kedvezötlen belpolitikai hirek nyomást gyakoroltak a tözsdére és bár utóbb kevéssel javult a hangulat, a párisi hirek hatása alatt lanyha külföldi tözsdék jelentései ujabbi árhanyatlást idéztek elö. Az elötözsdén : Osztr. hitelrészvény 353.62 354.75. Anglo-bank 155.75, Union-bank 293.50, Osztrák-magyar államvasut 349.^—350.—, Déli vasut 74.25, Dunagözhajózási 450—453, Alpesi hánya 165.50—167.—, Tramway 505.50—506.—, Májusi járadék 101.— , Osztrák koronajaradék 101.30. Török sorsjegy 58.60—53.70 Német márka 50.91 forinton. A déli tözsdén : Osztrák hitelrészvény 353.12, Anglo-bank 155.50, Bankverein 264.—, Union-bank 293.—, Landerbank 223.25, Osztrák-magyar államvasat 348.62, Déli vasut 74.25, Elbevölgyi vasut 260.50, Észak-nyugoti vasut 243.25. Török dohányrészvény löO.—, Alpesi bánya 166.50, Májusi járadék 100.90, Török sorsjegy 58.50, Német márka 58.91 forinton. Délután 2 óra 50 perczkor jegyeztek : 4 2°/o-os papirjáradék 100.80, 4 2°/o-os ezüstjáradék 100.65, 4a.o-os osztrák aranyjáradék 121.—, Osztr. koronajáradék 101.25,1S60. sorsjegy 140.60, 1564. sorsjegy 195.—, Osztrák hitelsorsjegy 199.30, Osztrák hitelintézeti részvény 352.87, Angol-osztrák bank 153.30, Union-bankrészvény 292.50, Bécsi Bankverein 264.—, Osztrák Lánderbank 222.50, Osztrák-magyar bank 906.—, Osztrák-magyar ál-

Hainburg . . Berlin Clirisiiansiiud Stockholm . . Szont-Pétervár Moszkva . . Varsó Kiow Odessza • Suli na bzótia Kcnstauliuá^oly

U3.2 !-- - 10.V j-f 2 | T 1T-7 |— 11.4 (-- 10.6 ,-11.2 — 10-5 — 0S.3

161.4 62.2 65.4 59..I

A depresszió Oroszországba vonult, a maximum pedig Skóczia fölött van. A nyomási különbségek a Keleti-tengeren nagyok s délen jelentéktelenek. Esö volt a német tengerparton és Oroszországban. Középés Dél-Európában a, száraz idö van tulsulyban. Hazánkban az idöjárás általánosan száraz és enyhe. Az ég északon részben felhös és délen tisztaÉlénk északnyugati szelekkel részben borult, hüvösebb, jobbára száraz és csak az ország keleti részén esöre hajló idö várbitó.

TERMÉNY- ÉS ÁRUTÖZSDÉK.

Budapest, szeptember 23. A mai tözsdén csekély forgalom volt változatlan árakon.

. . . . . .

— Szeptember 23-án. —

Foiri

Dso*

93

Visinéria

Passau Bécs Pozsony Komárom Utniapest ' Krcsi l'aks Moliác* Ujvidék I Zimony 1'ancsdva li;I2Iás

Vizinóröa

Tisza

132

f 123(> -|- 083.>

>

-f-07»;> Vig fciitra Dráva

tjárvár Györ Zakiny

luia

M.-Szerdah-

fiiba

•

lista Vtrftáu B«usa Dfisa Ibra

°^i

i Zsolna j Szered

Mitrovicza Károlyrát. Novi Banjaluka Doboj Zworiiik

+ 014 13I > !> 0U6

— 103 >

_

OüOj

—

|

Szolnok Csongrád Szeged Titel Szamot Deés Szatmár Latorcza Munkács la'ücrcza'Homonna

i -

« > 032 < 020,' !— 022 OOü

—

BarUa 030 > Boitrsg Zc:nplón Zsolcza Sa)i Hernád Ill.-Nóinett 4- 051 > Berettyó U.-Ujfalu - 016 < -t-ooo — Seb-Kor, ; Csucsa 'Nagyvárad - 025 — -f 003 — F.-KBröi Belunyos Fen. Kir. BorosjouJ - 013 — Ket.-Kir. Békw -f 006 — B.-Kcr. Uvoma - oei > Maros lüy.-Fehórv. - 048 — A.ad 150 — Makó K.-Kwtély - 045 > Temes - 030 < Temesvár Bioa - OSS > -O70| -

t'S z

j T

M.-Szfgnt !+ Tisza-Ujlak V.-Namény i — Csap j— Tokaj i—

Jelek ougjarjuta: ' = » J e g e a m ; + a < - » ánult; > B apadt; t — ketsd^e*.

Ofalotfc — - • 0 a U | |

M e g j e g y z é s e k : Csapadék volt: Görgény-Srt.Imrén Bártfan 2 mm., Mezö-Laborczban 1 mm. A folyók általában apadó jellegüek, kivéve a Drávát, amely Barcstól Eszékig árad. A vizállások nagyon alacsonyak. Komáromi távirat szerint Szapnál 133 czin., Bajcs mellett a kulcsodi zsilipnél 146 czm. a vizmélység. 6mm,

ORSZÁGOS HIRLAP

14. oldal. — Budapest, 1898.

EL. (47)

Franczia regény.

Ida: A u g u s t i n Fiion. S igy minden uj tárgy, minden uj szokás, melyet megismert, meglepetése és birálata tárgyát képezte. Stanley azzal nyugtatta meg, hogy "majd megszokja" ezeket az állapotokat. — Eddig ugy éltünk Párisban, mint az átutazók, az idegenek. Az idegenek pedig sohasem látják meg azt, ami egy más népnél jó és szép. Várjon, mig eltelt az ujonczidö s a viszonyokat jobban ismeri. Megismerkedtek nehány emberrel. Hirlapirókkal. kik idönkint meglátogatták öket. Volt közöttük egy fecsegö, tréfás, bókoló mindig valami uj anekdotát mesélö ur, akit Pauline igen mulatságosnak talált. — Kellemes ember, mondá, de mennyi igaz abból, amiket mesél? — Délfranczia ! válaszolt Stanley elnézö mosolylyal és ez mindent megmagyaráz. De volt közöttük egy másik, aki bizonynyal nem délfranczia. Szöke haja majdnem egészen fehér, szemei halványkékek, gyenge, beteges a nézésük: mindez nem vall a délfrancziára. Egész fellépésében valami hanyag, valami blazirt vonás van. Poéta lélek, mely csak a megélhetés miatt foglalkozik prózával s ki ezért haraggal volt eltelve az emberiség iránt. Ez alak Paulinet egykori eszthétikus-barátaira emlékeztette. De mig az eszthetikusok tulzottságukban még azokat a nöket is tiszteletben tartották, akik nem akarták, hogy becsüljék öket, addig ez a franczia dekadens épenséggel nem hitt a becsületes nök létezésében. Pauilnet egyedül találva otthon, melléje ült, anélkül, hogy erre engedélyt kért vagy kapott volna. Elmondta neki, hogy szenved, épugy mint egész generácziója, mely képtelen a szerelemre. De ö eltökélte magát az utolsó kisérletre. Hol van az a nö, ki öt kigyógyitaná nagy bajából? Csak Pauline a megmondhatója. Idáig jutott, mire Stanley hazajött. Ilikor a fiatal pár magára maradt, Pauline igy szólt: — Van egy tehetség, melyet el kell sajátitanom s amelyre nagy szüksége van a párisi nönek : hogyan kell némely urat kilökni. — Verneuil asszony megtanitja erre.

Szombat, szeptember 24.

— Nos hát, igen! csak gunyolódjék veVerneuil asszony elegáns hölgy volt, kinek a férje, egy bankáir, üzleti összeköttetés- lem. London sokkal unalmasabb, mint Páris, ben állt Stanleyvel. Ö elvállalta a Pauline ki- az angol élet sokkal otrombább, mint a párisi; de mégis a szülöföldem . . . Én nem tudok képeztetését. — A legelsö kedvesem, hogy ne legyen másutt élni, csak ahol nevelkedtem . . . Ime. annyit a férjével ; önök mindig összebujnak s meggyóntam önnek... Nagyon haragszik érte ? az nagyonis angolos. Együtt látott-e engem — Legkevésbbé sem. A napokban levevalaha a férjemmel V let kaptam a nagynénémtöl, aki azt irja, hogy — És ön szereti a férjét ? halála elött még örülni szeretne az ön látásá— Természetesen. Férjem azonban az nak s aki azt kivánja, hogy karácsonyra egy üzletével foglalkozik, én pedig háztartásomat kis öcscse legyen. Mit válaszoljunk neki erre és gyermekeimet látom el, Öneki meg vannak a szemtelenségre ? a barátai, nekem is . . . Verneuil atyáin iskola— Azt, hogy talán kis huga lesz ! szólt társa volt s azért vett el, hogy hozományomat Pauline nevetve. üzletében gyümölcsöztesse. Én csügghetek — Beéri vele . . . Azt irja továbbá, egész nap a nyakán. S aztán, ö nem is kivánja ezt ! . . . Hiszen a férfiak épen a háza- hogy egy igen furcsa herczegi circonscriptiónak jöttek nyomára s III. Henrik uralkodása ság által vetnek ennek véget, mig mi nök... — Csak ekkor kezdjük el... és ezek után óta nem tudott szert tenni valakire, aki öt megértse. Csak én tudnám kellöen kifejezni szeretni tudunk? — Istenem! akkor is ugy szeretünk, gondolatait. Én azonban nem vetettem ügyet semmiféle cireonscriptióra; de ha az én kis amikor és ahogy tudunk, kicsikém. Pauline-om is ugy akarja . . . — Tehát szabad szeretnünk a férjünket? Rövid szünet után Pauline igy szólt: — Igen, elvben. De nem szabad vissza•— Csak egyet sajnálok s ez az, hogy érnünk ezzel a szabadsággal. Az asszonyok itt . .. igen féltékenyek. Ne árulja el nekik, hogy van Nem fejezte be gondolatát. Stanley kiegy kincse, mert elrabolják öntöl. találta. — Ah ! ne mondja ! — Legdrágább párisi kincsünk, szólt a — De bizony igy van. Alig egy héttel ezek után Stanley kényel- férj, szerelmünk, melyet mindenüvé magunkkal mesen szivta czigarettáját a felesége kis szo- viszünk. XV. bájában és gyönyörködve merült el a fiatal asszony nézésében. Két év mult el Julien házassága óta. — Tudja-e, drágám, hogy immár tetö- Egy téli napon ablaka elött ült és elmerengett, töl-talpig francziának érzem magam? Sohase szemlélvén az esöt, mint csapdossa El-Obayd hittem volna, hogy ily hamar tudok acclima- ablakait. Emlékeztében, melyben a régen törtizálódni. Annyi bizonyos, hogy a párisi élet téntek szunyadoztak, néha-néha feléledt a mult felséges. egy-egy eseménye, benyomása. Visszagondolt egy — A férfiaknak, szólt Pauline. napra, mely sokban hasonlitott a maihoz s amelyStanley igen meglepödött, vagy csak an- lyen az old-brooki dolgozószobában ült, mikorelnak látszott. hivták arra a bányabeli körutra, mely életébe — Hogy érti ezt? olyan döntö fordulatot hozott. Bizonyos, hogy — Hát csak ugy, hogy . . . sokat adnék a fényüzés, mely most környezte, egy cseppet sem hasonlitott hajdani nyomoruságos butoregy kis londoni ködért. — Legyen nyugodt, elég köd van Pá- zatához és a láthatár még a komor, esös idöjárás mellett sem volt olyan szürke és risban is. — Oh ez nem az a köd, melyre én gon- kétségbeejtö, mint egykoron olt Old-Brookban. De vajjon bensöjében is olyan nagyszabásu dolok. Stanley felkaczagott s Pauline is elne- változás ment-e végbe, mint külsöleg ? vette magát. (Folytatása következik. — Jupiterre mondom, önnek honvágya van ! A szerkesztésért felelös: Kálnoky I. h. szerkesztö.

A budapesti értéktözsde hivatalos árjegyzései 1898. szeptember 22-én. Aranyjáradék . . . . . . - • • Koronaértékü jár. adóment. 4a,a Koronáért, jár. adónientes S'/iia 1888. évi államv, ar.-kölcsön 4 l/ 2 lSfrS. évi . ezüst-küksön Ynskapu-kölcs. ar. adómén*. . 1870. ovi nyereineuy-köiesön . . Magyai regale-kárt. kotr. . . . Harv.-Szlavon ,. . . . . Magyar földteherment. kötv.. . Horv.-Siluvon . . . . . . . . . Tiszai és szegedi nyer.-köles.. Axanyjáradek, adóm. osrtr. . . Keronaértekü járadék osztr.. Ailamsorsje2vekli:54. évböl . , " l<60. egész . lSül). ütüd . . 1SQ4. _ . . 6ü a Bolgár államv, zálogkölcs. . 3a;B Szerbiai nyer.-köles. IOö fk. S"fo " . tfeiülb.) 4 W o Budapesti tör. köics . . . 4«;o . . . . . c 4 /o Tcmos-bégavölgy vizszab, t

Záloglevelek.

pun/.

pénz

Állampapirok.

1 k9 75 120 25 88-0 1 93 £0 £0 10 £0 UO' — 120 ZO 1Q0 — ll ba 50 , £0 50 1>1 2 i 162 25 !l 10 J iO 100 fti ji 100 50 101 50 | 5tól» " 97 15 ! s i - '' 98' ti 143 - , Uti 'i 121 - : 121 50 f< 101 25 101! 7a \\ i&» 50 , isS £0 ' 140 £0 KI 50 II 153 — 1 .60 1 19475 1S5 75 i;0 - [i, " 3V 3 -: 34' — 1Q1I33' 75 i 1 0 0 - ! 53 50

S-

;, 38 — !•

i

i!

4 i; #,a Belvárosi takarékpénztár ,' ICO 25 4-/SJ/Ü B'.gyes. Ir-itiap. iöv. tak. . 6 ugyanaz korunaérték . . . ; S4£0 y » Magyar jeizáioghtteUiaiifc . ! 163 — 4 W o ugyanaz 1 ioaai 4»-:« ugy. köss. k. 110 frt vrsszjf. uo**¥* sgyasaz ayer.-kötveiiy . . . y 1.2 — 48:% ugyanaz osztrák ieiSÉbéJy.. 12 9> 4 W i Magy. orss. közp. tkpiar. T' ISI 25 4i,v3 5 Magy. tkptáxak ké£r. jeli. ;• 1687.5 4?i&m agyana* IÖIS. kötv 163 — 4ft* Osztr.-magy. bank -tösievse 4W® Pesti hasai e. tkpt. i-5=s. 4*ia u^T. zdiüjjltri- kor. ert- . . *W/s f»osti m. keresk, bask . s. fcözv. Tf.

101 25

101 25 10 i -

si" —

190 75 *ii 25

57 100 Si :(S2 103 ICC

7S — 3C — £0 £0

12* St — 10 25 13; 75 18 — lá 50 I' 103 23' 10. 28 '• 96 38 ^S^a 99 25 U S — 181 SS 25 195— 106, -

^ visszaf. 2iO kor. . i 59 : - j ! 1C0 — Magyar általános tkpénzlár. . . affa Aradi polg. tkptár. 40 évre (; ICO — il 100 50 Magy. orsz. központi tkpénztár. Pesti hazai elsö takarekptár. . ö» a Eiüélyr. m. jelzálogiütelb.. j| 100 —i| 9950 4*ft?/e ufiasaz . . . . - . . . . il bS-,0 c) B i z t o s i t ó társaságok. 4V#/» Horr.-szlar. orsz. jciz--b. =1 10050 >i 101 <26 Bécsi biztositó társaság. . . . S^jc Nagyszebeni ált. takarékp.. jf i !' Bécsi élet- és jár.-bizt. intézöt 105I — ?.-o üfaerszebeni földbitelintéz.. h magyar ált. bizt. társaság. 3?,: J Osztrák foldhiteiint- ay. k. 120 60 i 121 60 Elsö Funciére pesti biztüsitó iiitéiet 5=ta Temesvári elsö tkpénztár . i o a - : 10ii— Lloyd magyar viszontbiztositó t. 99 251. 100 — 41'tf/s ugyanaz Magyar jég és viszontbiztositó r.-t Nemz. baleset- mimkásbizt. r.-t. Elsöbbségek. Pannonia viszonlbizt. intézet 1 1 d) Malmok. 41 /*** Adria m. kir. tengerhaj.-r.'! 100 ! ll 101I — 99,40 Concordia gözmalom r.-t. . . . ; i 4 iBuá#pestiküzuti vssp. r.-t • 4*s Bpest villamos városi vasal ! 98 50 • 99 50 Elsö budapesti gözmalom r.-t. 4*is Sudspest-pécsi vasiit. - . :| 93S 50 - 87 I.0 Erzsébet göznicdoin társaság . . 4«M Kassa-od. vasut 18S& ezöstif 93 - if 100 — Luiza gözmaSum i észv.-t;'ir=uság 4'i/n ugyaaaz 1339. arany . . . ji 1 2 0 - i l I2I - Pesti hcngKrinaloin-társasag . . 4% ugyanaz 1391. e z ü s t . . . - if 9 9 ' - | l ?bO — Pesti molnár és sütök gtizm. r.-t. 4P,a ugyanaz 1391. ara&y . . . - 120;—ji 121 — Pesti Victoria-gözmaloui.... 5*jS Slasy.-gácsorsz. vas. D-kih. I O I ! - ij 103 4e,% ugyanaz ezüst . - . . . yaso 99 50 e) B á n y á k é s t é g l a g y á r a i . 103 ay. vasut 1S74. kib. 120 £0 Budapest-szt. -lörinczi téglagyár y. vas. elsöbbs. köics. Egyesült légla-ésczementgy. r.-t. Északin, egyes, köszénb, és ipv. 118*53 i Felsömagy, bánya és kohó r.-t. Részvények. István téglagyár részv.-társaság Kassa-somodi köszb. r.-t. id. elis. «] Bankck Köbányai göztóglagyár-társutat. Köszénbánya f;s téglagyár r.-t. . Badapesti b a n k e g y e s ö l e t . . . . Magyar a^phalt részv.-társaság Kisö magyar ipaxbank. . - . . Magyar ált. köszénbánya r.-t. . Fhimei Sitelbaok . . . . . . . Ma<;yarkcramiai gyár részv.-társ. Fövárosi bank-részv.-társaság . Hazai bank rászványtársaság . Salgótarjáni köszénbánya, r.-t. . Hemesmagy.álU vauuüzl. r.-t Ujlaki téglagyár és mészégetö r-t. Horrát-sxlavcp orsz. jelzálogi). . / ) V a s m ü v é k ea g é p g y á r a k . Magy&r.általános biielbaak . . Elsö magy. gazdasági gépgyár . Magyar ipar- es keresk, bank . .Danubius' m. hajó-és gépgy.r.-t Magyar jelzálcghitelb Ganz és t. vasöct. és gépgyár. MagT. leszána-. és pészv.-bank .Xicholson" gépgyár , 353 30 Ri:xianiuránr-s:tlgi>t. vasmü r.-t. Osttoák Uieiiatézet 205 kereskedelaü r.-t. . . . Schlick-féle yasönt. és gépgy. r.-t. .503; — Weitzor J. cép-ésvaggongy. ékü. közp. jeit.-i>ja r.-t. '. 903! gj-af baok Ü1428} Pesü magyar kereskedelmi bank g) Különféle vállalat ék 295! _ .Athenaeum- irod. és nyomd. r.-t. ITnionbank Frauklin-litsuiat tu Takarékpénztárak. Kcsmos-inüinlézet ! Baiváross takarékpéiiztár .Pallas* irod. és nyomdái r.-t — i1 1081 — Pesti könyvnyomda részv .-társ. Bwmpest DL_" Bá Általános yaggonkölcs. társulat Bssesti Budapesti á l t viliamossági társ. Elsö magyar bet&öntöde r.-t.. Egyessüi tTad&pesti föv. tkptár .

Ii

»«|- i

i|i«j-|J««i-

pénz

pénz Elsö magy. gyapjum, és bizt. r.-t. Elsö magyar rcszvényserfözöde Elsö magyar sertcshizialó r.-t. . Elsö magy. szállitási váll. . . . Elsö magyar szálloda r.-t. . . . Elsö pesti spodiuin és csonti, gy. Fiumei rizsh. cs rizskem. gyár. Gscliwihdt-féle szeszgyur . . . Köbányai király serlozá . . . . Köbányai polgári serfözö r.-t-. Magy. czukoriparr.-t. B. elöjogos Magyar fém- és lámpaáru-gyár Magyai villamossági r.-t. . . . Nemzetközi villamossági társ. . Nemzetközi w.iggonkölcs. r.-t. . h) Közlekedési v á l l a l a t o k . Adria in kir. leng. haj. r.-t. . . Budapesti alagut-társulat. . . Budapesti közuti vaspálya . . .

308! SOÓ:

245 285

250 i 2bO;

13450 115; 83! 73I 143!

I3E00! i 120 : 85

I

I035I -

1045

303'. 710287:170!-

Ü 310 ll 715! ', 290

600 2iO

i172'

610, ! 235' 137 i

170 - 175 — 94*50 95» . I 1 3 7 j - 139| 110 1081761 — 7 9 I 22!23! 740 i — 745[_ 337!- ji 339J . i - 216 t€.O 87 £0 iSa.-.! 1S7| 60J— ;< 610|-. 2 5 3 - i 252;160 96 12215 107 - 2225 i4a,50] —, — — I 1101 210— 215f 238*— 240

--VWIt

350257 — 90-

3901 2&0

1 £ 0 | - [195

-

I5001— 1550 63Ci— 50 1071145.-

420 1330

2S5 140 235

135 U00 46S 48 85

áru 430 1340 270

150 2:0 *40 1S50 475 50 83 155

154 133

135

322 595

32a 605

218

377 Ugyanaz élv, jegy 270 Budapesti villamos városi vasut 232 50 Bpest-ujpest-r.-palotai villam, v. 70 Elsö cs. k. szab. dunagözh. társ. 450 Kassa-oderbergi vasut. . . 188 Magyar-gácsofszági vasut. 21? Magyar nyugoti vasut'. . . 211 Máramarosi sóvasut els. részv. Döli vasut 74 50 Osztrák-magyar államvasut. 348 50

219 378 275 233 75 455 189 213 212

97 75 349

Sorsjegyek. Bazilika-sorsj.- osztr, felülbély.. Bt-csvárosinyer.-kölus. 1S7-1. évi Budavárost sorsj. -osztr.- ielülb. Jó-sziv egy. sorsj. oszt,-. ioliilb. Magy. vor.-ker. sorsj. o. felülb. Olaszvör.-ker. sorsj. osztr, fiülb. Osztrák vörös-keres/.t sorsjegy . Osztrák hitelintézeti sorsjegy.

Pénznemek. Arany . . . . . . . . . . . . . . 20 frankos vagy 8 Irto3 . , . 20 .márkás Néni. bir. v. egyénért, bankj. 100 ffl. Franczia bankjegy (100 frank).

Váltók árfolyama !

(látra)

2 /i°/o London 10 font sterl. . . 4V0 Német bankpiaczok 100 ra.. üo/g Olasz bankpiaczok 100 lira . 2 % Páris 100 frank . . . . 4% Svájca bankpiaczok 100 frank y/x'/ Szentpétervár 100 rub. .

6|60j 7 174J5C 176 50 62175 63 10 3120! 11 10 10 1H65.

i9|;5,| 199(50 5:69!

9,'51I 58

47 5C 12015 58JÜ7 4410. 47 52 47 35 127 -

12 20 20 25

5 74 8J54 11179 59 02 47;.t) 120 55 53,0/

47J

47 50

Szombat, szeptember 24.

ORSZÁGOS HIRLAP

Szinházi müsorok.

SZINHÁZAK. Budapest, szombat, 1898. szeptember 24-én. NEMZETI SZINHÁZ Évi bérlet 167. Havi bérlet l l .

A Fourchambaultcsalád. Szinmü 5 felvonásban. Irta: Augier Emii. Ford. Fái J. Béla.

Személyek: Fourchambault Szigeti I. Fourchambaultné Leadvayné Leopold Dezsö Blanche T.-Vizvári Rastiboulois Vizvári Bernardné Jászai M. Bernard, fia Szacsvay Letellir Hegyesi Inas Narczisz Kezdete 7 órakor.

MAGY. KIR. OPERAHÁZ Évi bérlet SS.

Havi bérlet 2.

A Cremonai hegedüs.

781. szám.

Giannina A podesta

Utána:

A piros czipö. Tánczlegenda 4 képben Reggel H.-tól. Choreografiáját Hassreiter J., zenéjét Mader Rao..l szerzette. Kezdete 7 órakor.

NÉPSZINHÁZ.

A varázsgyürü. Operette3felvonásban, 5 képben, Irták : D'Ennery Adolphe és Burani Paul. Ford.: Komor Gyula. Zenéjét szerzette: Planquette R.

Személyek. XV. Lajos Szirmai De Chavannes Lubinszky Renée Nádai Ilonka Leocadie Vidorné De la garde Georges F. Hegyi Nicolas Vidor Michelette Küry Klára Valpingon lovag Solymosi Kiss M. Axiois Ternyei La Popeliniére Kezdete 7 órakor.

BUDAI SZINKÖR

Donna

Juanita.

Vasárnap d. u.

781. szám.

— A kaméliás hölgy

Este

Bohózat 3 felvonásban. Itták Sylvane és Artus. Forditotta dr. Bélái Izor.

Vig Szinház

Bohémek

Pronyutczai'ur A végrehajtó

lépizlikáz

A két tacskó

•ajyar Szinház

Budai Szlnkflr

A gésák

Hófehérke Budavár bevétele

Áruló

Millenium-szálloda Budapest, Csokonai-utcza 10.

Személyek: Hegedüs Chéradame Octavie Nikó L. Góth Brocatel, ügyvéd Molnár L. Antoinette Largilette Szerémy Pimparet Gyöngyi Kapitány Cyprienne Delli E. Marianne Boross Zélie, szakácsné Makróczyné Rendörbiztos Magyari Bérszolga Rónaszéki Justine Munkácsy Kezdete 7 és fél órakor.

MAGYAR SZINHÁZ,

Az áruló.

Lichtmann Sándor, RottezibiXier-utcza 7, földszint 2. — Vidékre minták bérmentve. —

BB

Domboruan préselve vaslernezböS. megyék, községek és utczák jelzésére. Házszánnosásoky inftö- és f i g y e l m e z t e t ö - t á b l á k legszebb kivitelben és a legolcsóbb árban készit.

ÉiÉÉÉÉl 2 furinttól, anóli'tl, hogy a gyükeret ol kollnno távolitani, sziljpaa!iss:ü s oné/killis (hidmunka). Foghuzrus fájdalom nélkül. iCocaininjecüo.) Igen tartós fogtömés. — f'oykoronák gyökerekre illesztetnek, melyek a szájpadlást fölöslegessé teszik.

@:K? J ó z s e f Ssi2s.cS.0i?

Dráma az angol-amerikai polgárháboruból 3 felvonásban.IrtaS. W. Gillette. Forditotta Fái J. Béla.

Személyek: Randolf, tábornok Halasi Varney Breznai A. Alfréd, 5a Rózsahegyi Edith, leánya György I. Thorne, százados Balla K. Arrelsford Molnár L. Mitford Karolin Somló E. Maxwell, hadnagy Giréth K. Foray Kemény L. Ellison Hidassá K. Dumont Henry Füredi B . 1. tiszt Szentmiklóssy S. tiszt Kardos A. 3. tiszt Yáráafy 1. ordonnáncz Bessenyei 2. ordonnáncz Kezdete 7 és fél órakor.

czimfestészete és domboruan préselt czimtáblák gyártó-telepe

—

B ü DA PESTEN. =====—

Iroda: IV. ker., Károly-körut 24. sz.

Fogorvos dr. I S U F E L Ö ,

Vidéki megrendelések pontosan eszközöltetnek. Eredeti minták és költségvetések kivánatra. Ismételárusitóknak árengedménv.

Budapest, Kossuth Lajos-u. 4. Dreher-palota. uiuuuu Vasár- és ünnepnapokon délután 4—5-ig. Mobünk bemutatott számtalan megbizható hiteles köszönetirat folytán ezen negyedszázad óta fennálló rendelö-intézet a legineiegébben ajánlható.

k feltaláló Br. Heidibger tanár ur által kizárólag hitelesitett

Heidinger kályhagyár

Heim H., Budapest és Bécs cs. és kir. i£ÜJ advari szállitó.

hugycsöfolyásokat és sebokBI, ax önfertSzta [tás utóhaialt, ax elgyanfjült fárfiopö, triaefiimlések, si bujakór utókovetkexsnényait, nSkaál' i'ofiéffolyást, bámionnyires ItSiSStak is, valamint mind&xon nöi betaeaágokot, cnelyaknak £ la nsagtaSanság egyik föokoxéja es böroaiog- * sógornöt gyógyit uj gyógymód saarint, biztos sikerröl, gyorsan és alaposan.

Kitünö hirnevü cs. s kir. kiz. szab. kályháink

WEIDINGER OFEW

VÁROSUGETISZiNKÖR Igazgató Feld

-ért készitek mérték szerint öszi uri öltönyöket, felöltöket vagy télikabátot finom gyapjuszövetekböl.

A Népszinház és technológiával szemben, 6 percznyi távolság mindkét pályaudvarhoz. Villanyos közlekedés. Elegánsan berendezett havi szobák 18 forintért, napi szobák 1 frttól kezdve. Városi teleionnal és sürgönyszobával ellátva mindenkor kaphatók. Számos látogatást kér tisztelettel R e i c h J o z s e f , szálloda-tulajdonos.

(Secret service.)

valaóisagban. osakis Thope€-udwar f

Zsigmond

P

flókoiikban kaphatók.

| orvos-, sebes?-, szemész-és szülésztuiior v. cs. kir. oszt.-föorvos

Budapest, Belváros, IV. ker., Kigyó-utcza l. szám. | ll. emelet. Bejárat a lépcsönél.

A keleti utazás.

I Rendel naponta délelött JO órától egész délután 4 óráig, esia e| 7 órától IS óráig. Dijazott levelekre legnagyobb figyelemmel válaszoltatik és gyógyszerekiöl is gondoskodva lesz. r ttoknak külön váróterein, WÖ™™™ Ugyanott megjelent és a szerzönél : Dr. UAHA1 ANTAL-nál megrent'elliL'tö :

Vigjáték 3 felvonásban. Irta Kadelburg és Blumenthal, ford. Festetich Andor.

Operette 3 felvonásbau. Kezdets 7 órakor.

Kezdete 7 órakor.

--dJJBi HÉPSZERÜ UTMUTATÓ,

L kávéháza

Badajjesien,

VII. ker.Erzsél)3t-körnt42. BSIffALY a m. k. zeneakadémia szállitójánál

VII!., József-körut 2 9 . sz. alatt. Naponta

zene-hangirepseny L Mres Miskolczy

H kir. Operaház

A végrehajtó.

Személyek : Várady Beck Arányi Blatterbauer Mihályi

Hemzett Szinkáz

VIGSZINHÁZ.

Opera 2 képbea. Szövegét irták: Coppée és Beauclair. Forditotta Abranyi Emii. Zenéjét szerzette Hubay Jenö. Ferrari Taddeo Filippo

Budapest, 1898. — 15. oldal. ^

Géza pécsi aenekara áltaL

Sefeel beszerezni.

Bpest, Király-utcza 42. sz.

JaTifásol kezesség mellett.

Központ: B e r l i n , Lcisenstf. 25 Fönnáfl1382. óta. Saját irodák : Praga, Hamburg, Köln,Frankfurt, Lipcse, Boroszló, Vars-ö, Jiew-York. Hannover. Eddi? Qft iTif4f« bt-nyujiási több •niiitöw-UUW megbizás. Értékcsitési szerzfidések

sss^m.

Már a 12-ik kiadásban megjelent) a neim betegségek és ezok | éfzgzerü gyógykezeléséhez czimü könyv, volt ára2 irW>i' kr., rcost I c s a k 3 0 kr. A kinjv jól becsoniatoiva Jes;: eikuliivc, 1 frt bukiildése i:;eilett bermentve, va^y 00 kv utánvét meliuti. A k ö n y v tartaliaa : I. Az ivarszervek leirása. II. A nemi élet ébredése. 111. Az önfertöztetés s az éjjeli magömlések IV. Hugy- & csölakar(tripper) és hu«ryi;söszökiiletek.V. A bujakór (sipliilisj, VI. A feiiórfolyiis. \ II. Eluyengült férfierö. \W. Nöi magtalanság. j IX. Az ivarszervek nioe'belegedéstnek fötényezöje a prostituczió.

felvétetnek

lapunk kiadóhivatalában József-körut 6 5 .

234 ESSiii E i u m á r k a értáidiea i ö tettek. Felvilágosiiások és prospektusok

Képes árjegyzék ingyen és ingyen. bérsaentve. A magyar kereskedelmi muKtuzem kéjivisuleie.

ö

kedvelöknek van szerencsém ssaB.Mmeves..Gzentralis" czimbalmainiaS pedállal •Bmgy aaétkül inei*"en ajánlani. A "Cenirális" czssüBaloir-Hak azon elönye van. ho?v a fenekén alkalmazott aeséiraáak fenekének mejrepeáését megóvják és elháritják az — Crök&s hangolást. — TekmieiBe vero hang—**-. tcFs* =zak- és czélszerü berendezését és az anyagok nagyban* bs' t "zését, azon kellemes helyzetbe raiottan^hs^gysriiBsaYaim&i felette olcsóbb Tétsláron iwesáihstam forgalomba, mmt bárki Feli keii emlitenem, hogy hangszereim BegyskasaS msstkásaün. által felügyeletem aiatt kegnttefemiK. Qxi—P^i«m»T-ABt bármimig r»ca»H:agásre boesáUtatok.

—

BUDAPEST, Gróf Károiyi-a. 24.

2 évi ictáUás. Alapittatott 1S72. Sépos éi^egysék tagyem.

Finom nöi feltémemüeket éz

menyasszonyi kelengyéket jutányos árbas. l*za*ST^

*M*s*MMmm. *;z=l

SZ

Budapest, Belváros, Zsibárus-utcza 3. sz. (ezelött Kerepesi-ut 6. sz. tulhalad minden konkurrenczia!, ahol jelenleg alkalmi árak még nem létezett olcsó árban eladatnak.

5 1 vég 29 r3f, pamat-vászon *,'* széles 2.40, 5 't széles 3.2O Téi 30 röf! Itreász-vászon *!* széles 3.90, /4 széles 4.6O S 30 1 v ? 30 röfV kreass-vásEon legj.s *h szél. 4.80, *.'« széles^ 6.80 1 vég 30 röf, nwabargi frászon k 0/8.25, . . . . I/7.6O 1 vé* 3if röf- hollandi v á s z o n finom szölu II 6.53, L'7.75 l T é ' 5 ö röf. rs-sljargi v á t z c n 35 * 1110-50, L'12.^0 1 ' é ' 5* ráf| r-mbursri vászon -'* II 23 frt, L'25.— 1 vei 30 röi, siffon A/4.60. H 5.25 S/5.76, - • R/7.26 1 véé 30 ráf, s'Uézial vászon lábraraló vagy lepeduknek «« 0.4 23. I 6.26, */* H6.26, • - - •s L'aAO 1 véz S2 r5f. *s A bör-vászon 6.50. ,4 3 5O 1 vég 3«3 r5fP * nép-vászon, vastag szálu 6.63 1 vég 30 röf. rumbnrgi kanavász . • IL4.75, 1-576 1 vé^ 45 róf. raaibargi kaaavÁsz 115.75, 1.8.75 1 vé? SÖ röf. sár^a á - y h a j inarikiegj n 4.50, 15.6O 1 f'sz 3u rSf, ruzsaszia vagy fehér U5."5, 18.25 •

Kanitz Ferencz«. T« szepességi wás«mraktár»

TV.. Smai& I^jos-utcca. U.

^».-

~r

i«

a

A.

r«^Jt:i

mb vászoa daca azt terülö 2 örii

Ti

C

*T C

1/A

^i»

1.8C 12 drb fehér czérna batLszt zsebkendö 1.90 12 drb fehér czuraa zsebkendö damaszt széllel • 12 drb fehér z s e b k e n d ö szines széllel II 1.80, 1/2.40 1 (6 iiem.) fehér Ta ászt teritéle . . . . 11/2.50, 1/3.20 1 {12 szem.) fehér e a nászt t árit ek . . ll 6.75, I/7.7S 1 :S szen .) siincs k~-. é s ter:c k il2.23, 13.50 n/4.50,1/6.5O c; szt:a.- ajsnr teritélr ml.iden szinben ll 3.50,1/4.6O gara.} 3 drb csikos ágyteritö . . . . H/ israrnit.) 3 drb v i r á g j a a^yteri^ö H/4.50,'11/5.5O (garnit.) 3 drb Boaret á i y t e r i i d II 6.50 1/8.50 (saruit.) 3 drb Goubelin-ágytoritö Il 9.50, L'12.— ablrk i2 resz) csikos f e g g o n y 111.60, I/2.SO r.biak (2 resz) csikos z s e n l l l á s fügraröny . . . II 2.76. I/4.6O ablak <2 resz) Oonró fü gröny tiszta gyaiju . E/5.50. I/8.5O Zsanilla diszterltö különféle na^-s. 25, 4 0 , 6 0 , 80—1 frtlg% Azonkivül folytonosan raktáron vannak különféle alkalmi árnk, melyek potom áron eladatnak. S U n t - k z a l a n a g y forgalomra, valo tskinlettel n : m

Az irni- mag nem felelö esetben bérmeat .e| visszavétetaek és kiesetéltetaek, esetleg a pénz visszaadaük. nyilik bevás wlásra, y raktáron talál&atok

ORSZÁGOS HIRLAP

16. oldal. — Budapest. 1898.

Szombat, szeptember 24.

AZ ORSZÁGOS HIRLAP APRÓ HIRDETÉSE! Kiadóhivatal: Elöre fizetendök készpénzben, levéibélyegekben vagy Minden szó 2 krajczár. postautalványon. VIII. kerület, József-körut 6 5 . SZám. Vastagabb betükböl szelve 4 krajczár. j hirdetöczimét czimét is is közli közli aa hirdetésben, hirdetésben, vagy a választ poste-restante kéri, akkor minden közlés után még 30 krajczár kincstári bélyegilleték is fizetendö. - Csélszerü Ha a hirdetö beküldeni, s a szöveget az utalvány szelvényére irni; esetleg közönséges levélben is lehet a szöveget s a levéljegyeket beküldeni. Mindenki az apróhirdetést postautalványon beküldeni, könnyen kiszámithatja az apróhirdetés árát:

ÁLLÁST KERES. APRÓ HIRDETÉSEK ÉS ELÖFIZETÉSEK

ORSZÁGOS HIRLAP részére felvétetnek kiadóhivatalunkon kivül (VIII. ker. József-körut 65.) a következö üzletekben:

I. n. IY. IV. IV.

ker., Tárnok-utcza " fö-utcza 7. sz. aiatt E |£; " Kecskeméti-utcza 14. sz. Bévai Józsefné, n dIátöá " " p€iö|i-tér 3. szem v. "» iiagykcrcna-utcza20.: W v. "" Dorottya-utcza 13. sz. £L5£3T V. " Váczi-körut 6. szám Zsfgaaond, ¥. " £ipöt-körut ll. szám Wollák átrfiánytjsscla Breuer Eötrérek, VI. " Teréz-körut 54. szám d&iiÉEyf'jzsJe, K Hona, VI. " #n5rássy-ui 48 szám ofcoaczy itsh&aYtö'ZsJe E t isler Róza, vn. " Erzsébet-kerüi 50. szám uiii.áiiytérsiio x"resd J. VII. " .Erzssbet-korui ?. szám VIII. ker., a jkmzái szinház bérh. s ugyane helyeken mindennemü felvilágositások készségesen megadatnak.

Aprö hirdetések 2 0 krajczáron alól nem közölteinek.

jPoste-restante' hirdetések bélyegilletékesek.

xkadémiát végzett bankhivatahiok, ki mar önállóan vezetett bankot, állást keres szerény feltételek mellett. Czime a kiadóhivatalban. " 629.0—3 annak ki» nekem hivatalszolgai IWV KVIUlldt vagy pénzbeszedöi áUást szerez elökelö nagyobb intézetné!, esetleg óvadékkal. Czim a kiadóhivatalban. 6224—3

ÁLLÁST KAPHAT. ügynökök állást nyernek. Ajánlatok a kiadóhivatalba kéretnek "Kitünö keresett" jelige 6314—4 aiaii. i ? f ö ? föVflt é s - n a 9 y mellékkeresetet biztosithat Sáoivd jVrVi mindenki magának, különös elöismeret es töke nélkül. Kelendö, nagyon keresett fogyasztási czikk, otthon mellékfoglalkozásként, olcsón elöállitható s nagy haszonnal bárhol értekesithetö. Czim a kiadóhivatalban. 2045—4

B

7000 ^ ó v a d é k k a l *SY e l s ö / J r a n g u vállalatnál mint igazgató 1200 frt fix fizetés és személyes szükségleteinek uri módon valo kielégitése mellett.' Mint házgondnok 1000 forint óvadékkal szabad lakás és 800 frt fizetés mellett; továbbá fcásielÉgyeiöségek nagy bérházakba megfelelö óvadékkal mindig rendelkezésre állnak Társ kerestetik jó váUalatooz 1000 frttól 20.000 frtig terjedö részvétel mellett. Házak, telkek, birtokok eladatnak és vétetnek, az 1870. óta fennálló Adás-vételi iroda által IX., Rákosutcza 8. sz.. 2. ajtó. Tudakozódásnál válaszbélyeg melléklendö. 2051—4

OKTATÁS. magyar, németben kiképez és vizsgára elökészit oki. gyoisirótanár. Czim a" kiadóhivatalban megtudható. 20251—5 nevelöi, vagy correpetitori , • kiadó2027—5 hivatalban.

plcsészefhallgafó

LEVELEZÉS. e

HÁZ- ÉS TELEK-ELADÁS.

sz

Iö7tli óuajt ?Y öke fiatal lányka. Szives ifc&IU levdekeV "Csillag" jeligére kérem ee lap kiaduhivafa'ához o/.imozui. 6324—i aw:: t »rt eröire que je ne vens pas. &£iü > ni/. ; oiiricz vonir un joar avanf que :I\CI mdtqwé jV~cive pouvoir veair. 2049—1 iZ/ifi •tt'-?l nöni válaszolnak Akoáés yá5 to!ii>* A "p:\ii levelére. 6o4S—1 iHi.'ier <>!iajiatia nicgisoaerkedni egy t.uvel. Le\eleket a kiadóba kér _Emil6320—1

HÁZASSÁG. i:r^jQrJim báziasaa neveli fiafrai szöke ftSl oc'^fó hugom számára, oly kereskedöt •va.uv •!>:.:,-odu iparost, ki egy bizonyos biztos keresetiorra- i-a b.r. iingoiimak oOUO irt készpéaze, bnior- és !•£•!:•;. .veje var.. Szives leveleket e hó 3U-ig kérem _YuIii'áu- jelzéi<e.i e lao kiadóhiYatalákoz czimezoi. 6322—2

•/T ránvmánVACAIl v a l a m i n t Aagyalföldön.Szent 7 1 **8JlU«IJW*Wll| László-uton és Petnehazyutczábaii, néhány telek jutá/xyos árban eladó. Czim a kiadóhivatalban. 5402—7 a Széchényi- telep, illetöleg a körg vasut közvetlen közelében egy 12000 négyszögöl nagyságu öienkint 325, telek jutányos árban eladó. 5256—7

ELADÁS.

€legáns Ujpesten,

menyasszonyi ruha oieso áron eladó Czim a kiadóban. 2088-8 a piacztér ie^élcr.kebb forgalmu helyén egy füszc-rüzlet, páiinku..- sür- és borengedélylely miatt eiadu. bövebbet a kiadóhivatalban. más vállalat 0116—8 két, darab, az egyik ltiü. a másik 150 czentiméter hosszu, mindenik 7 fiókos olcsón eladó. Czim a kiadóhivatalban. 6040—8

VÉTEL.

jtogyar Compass

1873—1883-iki évfolyamaiineg^w , vételre keresteinek. Ajánlatok az év megjelölésével a kiadóluvatalba. 6046—9

Ccljes ellátást

KIADÓ SZOBÁK.

kaphat két fiatal ember a jövö tanévre egy tisztességes izr. családnál, közel az Erzsébet-körut és a Barcsay-utczához. Czim a kiadóban. r^i •'- - 1 "

ötablakos Szép

részére Andtássy-ut 49., II. em. ...a o. 6Ü21—l'u nagy, tiszta, az I. emeleten elegáns ur részére kiadó. Czim a kiadóban. 6336—10

LAKÁS KERESTETIK. pálinkamérés kerestetik megvételre, lehetöleg munkás vidéken, és lakással m m egybekötve. Ajánlatok M. K. jeligével a kiadóhivatalba kéretnek. 6256—11

"

SZOBA KERESTETIK.

keres egy fiatal ember a Józsefkörnton az "Országos Hiriap" közelében havi 18—20 forintért. Ajánlatok B. C. jegy alatt a kiadóhivatalba küldendök. 6188—12

Csinosan butorozott

:

az Üllöi-ut közelében, 18—20 frtért. Ajánlatokat a kiadóbivatalba kérek "Szoba 6292" czim alatt. 6292—12

~

"

a

KIADÓ LAKÁSOK.

Nagymezö-utczában, mely áll 2 gy utczai, egy udvari szoba, elöszoba, stb. Évibér 500 frt. Czim a Idadóban. 6002—13 szobabül és

lffilftn \w'Uratil konyha stb. álló M lUliUll i j ^ j a i d l U lakás az V. kerületben Vadász-utczában azonnal kiadó Ugyanott egy mühelynek, vagy raktárnak alkalmas, az utczára pincze is kiadó. Czim a kiadóhivatalban.

"

nyiló nagy 6164—13

KÖNYVEK.

"ift ftfiltif 713 re gényeket szeretnék venni köny vtárma J\) JlitllVfclCt berendezéséhez. Ajánlatokat a czim és az ar megjelölésével a kiadóhivatalba kérek "Könyvtár" jelige alatt. 6262—15

KIADÓ BOLTHELYISÉGEK.

mühelynek, divatszaionnak, , egyleti helyiségnék, vivóteremnek, magániskolának vagy nagy lakásnak alkalmas nagy helyiség I-sö emeleten azonnal kiadó. Czim a kiadóhivatalban. 3662—17

KÜLÖNFÉLE. rekedtségnél vegyen 30 krért Réthy9 féle Pemetefu-czukorkát. 1537—18 ^kást és teljes ellátást kaphat a MA HU József-körut közelében intelligens j családnál. Czim a kiadóhivatalban. 6250—18

1KSZÁTH KÁLMÁN

melyet az ORSZÁGOS HIRLAP elöfizetöi i n g y e n fognak megkapni,

Hirdetéseket elfogad:

az ORSZÁGOS HIRLAP kiadóhivatala Viif. ker., József-körut 6 5 . szám.

a József-körut legélénkebb helyén f. é. november hó 1-ére kiadó.

Pivarnatott az ORSZAGQS HIRLAP körforgógéoén Budapest, VIlI.. József-körut (BE. szám.