ÚJABB ADATOK AZ ORVOSOK ÉS TERMÉSZETVIZSGÁLÓK PÉCSI VÁNDORGYŰLÉSEINEK NUMIZMATIKAI EMLÉKEIRŐL RAY M A N JÁNOS
Bugái Pál és Bem Ferenc javaslata volt, hogy az orvosi kar tagjai számára hozzanak létre egy olyan t u d o m á n y o s szerveződést, amely é v e n t e kétszer tart összejövetelt: az egyiket Pes ten, a m á s i k a t más - m á s honi város helyszínnel. így jött létre 1841-ben a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Vándorgyűlése, a magyar természettudományos élet csaknem egy évszázadig rendszeresen és folyamatosan m ű k ö d ő , de máig is ható fóruma, amelynek mun kájába hamarosan az egyetemi kar orvosain kívül a természettudományok egyéb területei nek m ű v e l ő i is bekapcsolódtak. Ezek a t ö b b napra szervezett találkozók alkalmasak voltak új ismeretek megszerzésére, tapasztalatok átadására, ismeretségek kötésére és kapcsolatok létesítésére az egyes t u d o m á n y á g a k művelői között, sőt az ország, a sokszínű magyar táj sajátosságainak megismerésére is. A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók V á n d o r g y ű l é seit 1841-től 1.933-ig 41 alkalommal, az o r s z á g különböző városaiban rendezték meg. A páratlan t u d o m á n y o s v á n d o r g y ű l é s sorozat, páratlan emlékérem sorozatot is eredményezett. A z első é r m e t 1842-ben Besztercebányán, az utolsót 1886-ban a Temesvár-Buziásfürdőn rendezett vándorgyűlésen adták k i , és nyújtották át emlékként a résztvevőknek, a v e n d é g l á t ó város v e z e t ő i . A 28 vidéki rendező város közül Pécs a legtöbbször, három alkalommal is otthont adott a tudós találkozónak.(Süle.) Az 1845. évi
Vándorgyűlés
Pécsett első ízben 1845. augusztus 11.-től 15-ig rendezték meg az ország természetkutatói nak találkozóját. Történetét m á r többen megírták. Ezért csak a vándorgyülési é r e m r e vonat k o z ó , a Baranya Megyei Levéltárból újabban előkerült néhány adatra térünk k i . Pécs v á r o s nemes tanácsa 1845. április 7-én tartott közgyűlésén j e g y z ő k ö n y v b e vette, hogy „ ...örök emlékül a tettes Törvényhatóságoknak teendő megküldés és a Nagygyűlésre megjelenő Úri vendégek közt leendő kiosztás végett, a város költségén 520 darab emlék pénz csináltasson, melyek közül 20 darab ezüstből legyen. "' A z é r m e k elkészítésére 600 pengőtbrintot szántak, és „Bécsbe való felküldésre" Pajnády helyettes bírónak ki is utalták. Majd megjelölték a pénz forrását is, azt olvashatjuk, hogy ez az ö s s z e g „a jövő évben adókép kivetendő lévén, a befolyó pénzből fizetendő." De rövidesen kiderült, hogy a 600 forint kevésnek bizonyult, és 834 frt és 50 krajcárt kellett
1
Baranya M e g y e i L e v é l t á r / a t o v á b b i a k b a n : B M L V P é c s v á r o s t a n á c s á n a k j e g y z ö k ö n y v e 1256/1845
kifizetni az érmekért. Ezért a költségek csökkentése érdekében 10 db-ot eladtak a kivert mennyiségből. Érdekessége az ügynek, hogy a kincstár az é r e m v e r é s költségeinek kifizetését nem hagy ta j ó v á . Pécs város tanácsának külön kérelmet kellett benyújtani a királyhoz, és csak ez után kapták meg az e n g e d é l y t a kifizetés elszámolására. 500 bronz és 25 ezüstérem készült. A bronz verése 50 krajcárba, az ezüst 6 frt-ba került és összesen 816 frt 40 krajcárt fizettek k i a művésznek. (Faludi) 2
Ezek alapján: Bronzérem 500 db x 50 kr Ezüstérem 25 db x 6 frt A művész tiszteletdíja
416 frt 150 frt 250 frt
és 40 kr (1 frt =60 kr)
Ez együtt: Kísérő n y o m t a t v á n y költsége Összesen:
816 frt 4 frt 820 frt
és 40 kr és 40 krajcár
A költségek v é g ö s s z e g e a k ü l ö n b ö z ő forrásokban nem pontosan azonos. Ebben szerepe lehet az eladott é r m e k n e k . A kincstári elszámolásnál (850 frt) pedig az összeget felkerekí tették, feltehetőleg e g y é b költségeket, például az utazást is igyekeztek elszámolni. Érdekesek a megmaradt érmek elosztásáról található iratok is. A vándorgyűlésre 447 személy jegyeztette be magát. Csak a résztvevők kaptak érmet, ami m é g megmaradt, a v á r o s elküldte ajándékba jeles személyeknek, intézményeknek és a j ó kapcsolatok érdekében k ü lönböző városoknak. A levéltári adatok szerint: Ezüstérmet kaptak: O szent Felsége az uralkodó, Ferenc
József
József nádor István főherceg Ferenc Károly főherceg Kopácsy Józse/esztergomi hercegprímás Almásy Móric gróf kamarai alelnök Stáhly Ignác o r s z á g o s főorvos Cseresnyés Emánuel királyi biztos Teleki József gróf, erdélyi f ő k o r m á n y z ó Batthyány Kázmér gróf 3 db-ot Bene Ferenc Radványszky Antal Magyar Nemzeti M ú z e u m Erdélyországi M ú z e u m Tudós T á r s a s á g ( A k a d é m i a ) T e r m é s z e t t u d o m á n y i Társulat Pécs városa is eltett egyet.
Raymond.:
Újabb
adatok
Ez összesen 19 darab érem, amelynek a sorsáról tudunk. A város által megtartott és bronzérmet a pécsi püspöki könyvtár érmegyüjteményben helyezték el, mint a város jét.
103
ezüstletét
B r o n z é r m e t kaptak Baranya vármegye és még 49 város. Csak kevés város nevét ismerjük, részben a küldemény kísérőlevelének másolata, vagy a megajándékozott köszönő levele alapján: Buda, Libel-Bánya, Kassa, Késmárk, Temesvár, Szakolca, Újvidék, Zeng, Besztercebánya, Norinberga (Nürnberg). 3
Chyzer Kornél lebecsülő véleményének hatására 1886-ban sajnos vége szakadt a v á n dorgyülési éremsorozatnak. (Faludi) A z érmeket a vendéglátó városok verették saját költsé gükre. M i v e l a r e n d e z é s t számos e g y é b kiadás is terhelte, nem m e g l e p ő , hogy a t a k a r é k o s ság ügye győzedelmeskedett a városok hírverését j e l e n t ő emlékérem ügye felett. Mégis, az é r m e k elmaradásával valami hiány keletkezett, amelyet szerényebb költség igényű j e l v é n y e k kiadásával igyekeztek pótolni. Eddig az alább felsorolt j e l v é n y e k kibocsá tásáról tudtunk: 1890 1892 1894 1896 1897 1899 1901 1903 1905 1907 1910 1912 1914 1922 1927 1929 1933 1894. évi
Tátrafüred Nagyvárad Brassó Pécs Budapest Trencsén Szabadka Bártfa Kolozsvár Szeged Pozsony Miskolc Veszprém Nagyszeben
- (érem már, jelvény m é g nem készült) j e l v é n y (az első)
jelvény jelvény jelvény jelvény jelvény jelvény - (elmaradt)
Keszthely Pécs Sopron Budapest
jelvény jelvény - (az utolsó vándorgyűlés) (Varannai)
Vándorgyűlés
A m á s o d i k pécsi vándorgyűlést 1894. július 2. és 6 között rendezték. Vándorgyülési érem m á r nem készült. A vendégek mégis hazavihettek egy érdekes érmet, mivel a Dunagőzhajózási T á r s a s á g bányalátogatásra hívta meg a nagygyűlés résztvevőit, és a láto gatás után v e n d é g e i k n e k egy alkalmi éremmel kedveskedett. Az érem szokatlan és j ó c s k á n eltér a vándorgyűlési vert érmektől. Vaskos, öntöttvasból készült, ennek ellenére mutatós és technikailag jól kivitelezett darab. Előoldalán a koronás magyar címer mellett „PÉCSBÁNYATELEP 1894 JULIUS 5." felirat. Hátoldalán a bányászjelvény a bányát, a J
B M L . 1845 é v b ő l
t a n á c s ü l é s i j e g y z ö k ö n y v e k é s t a n á c s i iratok
horgony pedig a hajózási t á r s a s á g o t jelképezi. Körirata: ,^4 BANYA LÁTOGATÁSA KÉRE."
EMLÉ
A z é r e m Wiesner Raj már neves numizmata bányaigazgató pécsi m ű k ö d é s é n e k ide
j é n és feltehetően hatására j ö t t létre.
/. ábra
A z 1894. évi pécsi V á n d o r g y ű l é s ú j o n n a n felismert j e l v é n y e
A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Vándorgyűléseinek változatos történetét, munkálatait, köztük gazdag numizmatikai hagyatékát is már másfél évszázada kutatják és a különböző t u d o m á n y á g a k igénye szerint dolgozták fel a szakírók. A v á n d o r g y ű l é s e k m e g s z e r v e z é s é r e v o n a t k o z ó , az anyagi, technikai hátteret tartalmazó adatokból viszont csak a r e n d e z ő városok levéltárai őriznek valamit, amelyekre viszonylag kevés helyen történik utalás. Ezért örvendetes, hogy az 1894-ben Pécsett tartott v á n d o r g y ű lés levéltári hagyatékából bár szerény, mégis é r d e k e s adatok kerültek elő. Elsőként egy költ ségvetési tervjavaslat, amelyet a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók V á n d o r g y ű l é s é n e k Állandó K ö z p o n t i V á l a s z t m á n y a írt Pécs városának „Az 1894-ik pécsi XXVll. vándorgyűlés céljaira szükséges költségvetés" címen. A javaslat az alábbi tételeket tartalmazza: Portó Nyomtatvány Emlékkönyv Kalauz Jelvényekre
50-80 100-120 1000 50-100 150-200
forint forint forint forint forint
(500 példányt figyelembe v é v e ) (Helyi tudnivalók a v e n d é g e k n e k ) 4
Tehát az é r m e k m e g s z ü n t e t é s e után röviddel, a Központi Választmány javasolta j e l v é n y kibocsátását a rendező városnak! A költségvetési tervezetet Pécs város tanácsa 1893. október 23.-án tárgyalta meg és a várható költségekre 2000 forintot irányzott elő az alábbi részletekkel:
1. 2. 3. 4. 5. 6.
Portó Nyomtatvány Emlékkönyv Kalauz kiadása Jelvények Eíívebek Összesen:
80
200 520
forint forint forint forint forint forint
2000
forint
120 1000 80
5
A z „egyebek'''-re meghagyott, nagynak tünö összeg a vendéglátás költségei miatt szerepel, pedig mint u t ó b b kiderült, a résztvevők száma viszonylag alacsony, m i n d ö s s z e 182 fő volt. A z e m l é k k ö n y v rovatban szereplő 1000 forint pedig Agh Timót: „Pécs sz. kir. város múltjából és jelenéből című munkájának kiadására szolgált fedezetül. A z összegyűlt s z á m lák kifizetésére 1894. július 6-án adott utasítást a város elöljárósága a házipénztárnak. En nek az utasításnak a 3. tétele figyelemre méltó, mert a költségtervben is szereplő vándorgyű lési j e l v é n y r e vonatkozik, és így szól: „Rapprecht (sic!) testvéreknek a magyar orvosok és természetvizsgálók pécsi vándorgyűlése által kiszolgáltatott 400 darab aranyozott jelvé nyért és tartozékáért jár a 3 alatti számla szerint 150 frt 30 xk". (krajcár). Sajnos az említett 3-as számla nincs m á r meg. De a záradékban még egy megjegyzés olvasható, amelyben felhívják a főpénztáros figyelmét arra, hogy a 3. tételt közvetlenül az iparosnak, tehát Ruepprechtnek fizesse k i . 6
A bemutatott levéltári adatok alapján a vándorgyűlések jelvénysorozatát egy eddig isme retlenül m e g b ú v ó p é c s i jelvénnyel egészíthetjük k i . Nemcsak a költségvetésben szerepeltet ték, hanem ténylegesen el is készült! T e h á t egyértelműen megállapíthatjuk, hogy az 1894. évi pécsi V á n d o r g y ű l é s r e aranyozott jelvényt készíttettek a j ó nevű pécsi Ruepprechttestvérek harang, é r c - és vasöntödéjénél. A j e g y z ő k ö n y v b e n szereplő tartozék valószínű, hogy a vándorgyűlési jelvényeknél szokásossá váló szalag, amely vagy a helyi, esetünkben kék-sárga, vagy a nemzeti színeket viselte. Tehát létezett jelvény, még pedig 400 példány ban. Ha figyelembe vesszük, hogy a résztvevők s z á m a a 200-at sem érte el, valamennyit k i sem tudták osztani, m é g akkor sem, ha a szervezésben résztvevőket is a jogosultak k ö z é számítjuk. A j e l v é n y viszont eddig nem volt ismeretes. Arra aligha lehet gondolni, hogy elkészülte és kifizetése után ne osztották volna k i . Ez esetben b i z o n y á r a újabb akták keletkeztek volna. A j e l v é n y létére csak a bemutatott pár sor utal. Ismeretlenségének talán az lehet oka, hogy a j e l v é n y e n egyáltalán nincsen felirat, vagy ha van, akkor nem sikerült megfejteni. A z eddig ismert vándorgyülési jelvényeket mind éremgyűjtők szedegették össze és írták le, de vala mennyin felirat van, ezért könnyen azonosítható. A z „elveszett" pécsi j e l v é n y n e k egyetlen e l ő z m é n y e a n a g y v á r a d i vándorgyűlésé volt, amelyen a v á r o s címere szerepelt és a címer alatti fel iratszalagon olvasható a város neve és a kibocsátás alkalma. A j e l v é n y t piros-fehér zöld szalagra erősítve viselték. (Huszár - Varannai) Ilyen előkép után könnyen lehetséges, hogy a pécsi j e l v é n y is a város aranyozott címere, amelyet piros-fehér-zöld, vagy a város színeivel kék-sárga szalagon lehetett viselni. A j e l -
5
B M L . P é c s v á r o s t a n á c s á n a k iratai 17720/1893
6
B M L . P é c s v á r o s t a n á c s á n a k iratai 10118/1894
vényen pedig talán semmilyen felirat nincsen, ezért maradt immár száztíz éve az ismeretlen ségben. A k ö z e l m ú l t b a n Pécsett előkerült egy j e l v é n y , amely minden vonatkozásában megfelel a keresett j e l v é n y r e v o n a t k o z ó feltételezéseknek. Kék-sárga szalagra van tűzve P é c s város aranyozott bronz címere. A j e l v é n y is és a szalag is 19. századi eredetűnek h a t á r o z h a t ó meg. A városcímert formázó bronz jelvényen j ó l látható a hajdani aranyozás nyoma. Érdekes és szokatlan a címerpajzs feltűnően megnyújtott alakja, amely egy gazdagon ívelt tárcsapajzs nak felel meg. A címeren elhelyezett korona is szokatlanul magasra emelkedik, és ezzel t o v á b b nyújtja a címerképet. A jelvény mérete 11x21 mm. Ezt helyezték rá kettős kitűzővel a 28 mm széles, ferdén vágott 55 mm hosszú kék-sárga szalagra, amely két rétegű, csak az „ e l ö o l d a l a " kék-sárga, m í g hátoldala teljes szélességében sárga. A szalagot Miilei Ilona a pécsi Janus Pannonius M ú z e u m textil restaurátora is határozottan a 19. sz. m á s o d i k feléből s z á r m a z ó n a k tartja. A rendkívül érdekes j e l v é n y t ezért nagy biztonsággal a pécsi vándorgyűlés keresett j e l vényének nyilváníthatjuk, (ábra) Valóban semmilyen felirata nincsen, ezért alkalmas volt, bármilyen pécsi e s e m é n y e n való felhasználásra. A levéltárban feltárt adatok nélkül nem is gondolhatott senki arra, hogy a vándorgyűlés j e l v é n y e volt. Ezért tudott száztíz esztendeig az ismeretlenség h o m á l y á b a n meglapulni. Ezzel a lezártnak tartott vándorgyülési j e l v é n y s o rozatot nemcsak egy számlával igazolt j e l v é n y elkészültével, hanem egy tényleges korabeli, a feltételezéseknek minden szempontból megfelelő jelvénnyel lehet bővíteni. M i v e l a vándorgyűlést szervező választmány eleve ajánlotta Pécs városának a jelvény készíttetést és várható költségét is megbecsülte, érdemes lenne valamennyi j e l v é n y nélküli nek ismert v á n d o r g y ű l é s esetében is levéltári kutatást végezni, hogy tényleg lezárható le gyen ez a kérdés. 1927. évi
Vándorgyűlés
Harmadik alakalommal 1927. augusztus 28. és 31 között rendeztek Pécsett vándorgyűlést. Ekkor a t e r m é s z e t t u d ó s társaság nevezetes r e n d e z v é n y s o r o z a t a már végóráit élte. A vándor gyűlés „Munkálatát sem jelent meg. M é g összejöttek 1929-ben Sopronban, és legutoljára 1933-ban Budapesten. A pécsi v á n d o r g y ű l é s tudományos programjának megszervezése Gorka Sándor és Dollinger Gyula egyetemi tanárok nevéhez fűződik. Pécs sz. kir. város törvényhatósága és a város tanácsa 1927. július 27-én hozott határo zata szerint szívesen látta ősi városában a tudósokat. Hangsúlyozta, hogy mindent lehetőt el fog követni a v á n d o r g y ű l é s legteljesebb sikere érdekében. A várható k i a d á s o k r a 8000 P felhasználását engedélyezték. Gondoskodtak az érkező v e n d é g e k elhelyezéséről. A négy napos program során városnézést, múzeumlátogatást szerveztek a vendégeknek. V o l t vetí tettképes előadás és hangverseny a színházban, kirándulás Jakabhegyre és a Tettyére. A z é r d e k l ő d ő k ellátogathattak a Dunagőzhajózási Társaság vendégeként egy s z é n b á n y á b a is, megtekinthették a Littke féle pezsgőgyárat és a Zsolnay gyárat. A sok program közötti a választás lehetőségét segítette elő az összejövetel idején megjelenő alkalmi sajtó, amelyet „Napi Közlöny" címmel adtak k i . A t u d o m á n y o s ülések iránt is nagy volt az é r d e k l ő d é s . 53 orvosi, 56 t e r m é s z e t t u d o m á n y i , 6 társadalomtudományi és 7 gyógyszerészeti t é m á r ó l vállal tak előadást a j e l e n t k e z ő k .
A résztvevők most is szép jelvényt kaptak emlékbe, amely j ó l ismert, mert Pécs város színeit viselő, kék-sárga szalagra tűzve Pécs sz. kir. város színes tűzzománcozott címere, alatta pedig hullámzó szalagon a felirata: „MAGY. ORVOSOK TERMÉSZETVIZSGÁLÓK XXXIX. VÁNDORGYŰLÉSE PÉCS 1927" szöveg emlékeztet az eseményre. Mérete 27x28 mm. Berán Nándor m ű h e l y é b e n készítették Budapesten. A j e l v é n y megrendelését Pécs vá rossal történt megállapodás értelmében a Budapesten székelő Magyar Orvosok és T e r m é szetvizsgálók Vándorgyűlései Állandó Központi Választmánya intézte, természetesen a város költségére. A számlát Gorka Sándor egyetemi tanár, a központi választmány titkára küldte át Pécsre Makay István polgármester helyettesnek c í m e z v e . Ebből kiderül, hogy 500 db jelvényt készíttettek és ezért kifizettek 612 pengőt Berán N á n d o r iparművésznek. A be nyújtott és megmaradt számlák tanúsága szerint az alábbi k i a d á s o k merültek fel és kerültek kifizetésre: Fogadással és dekorációval kapcsolatos költségek Berán számlája a j e l v é n y e k é r t Dunántúl n y o m d á n a k 250 db „Pécsi útmutatóért"
4601 P 612 P 489 P 7
Összesen: 5702 P A fenti néhány részlettel úgy véljük érdemes kiegészíteni, a vándorgyűlések pécsi törté netéről és emlékeiről eddig ismert képet, amelyet különösen é r d e k e s s é tesz, egy eddig isme retlen j e l v é n y felbukkanása. A j e l v é n y felismerését kizárólag a szerencsés levéltári kutatás e r e d m é n y é n e k lehet tekinteni. JÁNOS RAYMAN M D Researcher H-7633 Pécs, Esztergár L.u. 3/A HUNGARY
IRODALOM Faludi Géza: Adatok a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Vándorgyűlései érmeinek történetéhez. Numizmatikai Közlöny, 42. (1943) 64-66. Huszár Lajos - Varannai Gyula: Medicina in nummis. Bp. Medicina, 1977. N o . 1472. Süle T a m á s : A z Orvosok és Természetvizsgálók Vándorgyűléseinek magyarországi törté nete. Magyar Belorvosi Archívum, 49. (1996) 37-42. Süle T a m á s : Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Vándorgyűléseinek pécsi története. Orvosi Hetilap, 131.(1990) 81-83. Varannai Gyula: Magyar Orvosok és Természetvizsgálók vándorgyűléseinek numizmati kai emlékei. Az Érem, 22. ( 1966) 329-331.
ZUSAMMENFASSUNG Die Wanderversammlungen der Ä r z t e und Naturforscher, die in Pécs (Fünfkirchen) stattfanden, haben auch auf dem numismatischen Fachgebiet ihre Spuren hinterlassen. Der Verfasser gibt seine neuesten Forschungen bekannt, die sich auf die Verschenkung der Gedenkmedaille des Jahres 1845 beziehen. Es wurden 500 Stücke in Bronze, 25 in Silber verferitgt, deren Kosten die Stadt trug. Außer den Teilnehmern der Tagung bekamen hochstehende Persönlichkeiten (selbst der König), Korporationen und Städte j e ein Exemplar. A u f die zweite Tagung des Jahres 1894 ist keine Gedenkmedaille bestellt worden, eine Medaille schenkte die Donau-Dampfschiffahrt-Gesellschaft, wo die Teilnehmer ihren Besuch abgestattet haben. Daten aus dem Dokumentenarchiv beweisen, dass gleichzeitig auch ein Abzeichen gefertigt wurde. Die dritte Wandertagung 1927 schenkte ein Abzeichen auf gelb-blauer Schleife (Farben der Stadt) mit der Inschrift, die sich auf dieses Ereignis bezog. Die Forschung m u ß fortgesetzt werden.
