4 évre 1 frt, V» évre 2 írt, egy évre 4 frt

I. évfolyam.

4—5. szám.

Kolozsvár, 1892. márezius 15.

1848-49. TÖRTÉNELMI LÁPOK. -

Szerkesztőséi/ és kiadóhivatal; K olozsvár, h o sszu -u tc z a 3. sz.

Előfizetési d ija k : >/4 év re 1 frt, V» év re 2 ír t, egy év re 4 frt.

Kéziratok nem adatnak vissza.

mzeti dal Talpra, magyar, hi a’ haza! Itt az idő, most vagy soha! Rabok legyünk vagy szabadok? Ez a kérdés, válaszszatok!*— A’ magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk. Rabok voltunk mostanáig, Kárhozottak ősapáink, Kik szabadon éltek haltak, Szolgaföldben nem nyughatnak. A’ magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk. Sehonnai bitang ember, Ki most, ha kell, halni nem mer, Kinek drágább rongy élete, Mint a haza becsülete, A magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk

*

30

1848—49.

történelmi

lapok.

1892. márcziu.1? 15;

Fényesebb a’ láncznál a’ kard, Jobban ékesíti a’ kart, És mi még is lánczol hordlunkí Ide veled, régi kardunk! A magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk. A’ magyar név megint szép lesz, Méltó régi nagy híréhez, Mit rá kentek a’ századok, Lemossuk a’ gyalázatot. A magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk. Hol sírjaink domborúlnak, Unokáink leborúlnak, És áldó imádság mellett Mondják el szent neveinket A magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk.

Petőfi Sándor. Petőfi „Nem zeti dal“~a. Lapunk megindultako'r bizony m agunk sem hittük volna, hogy a mai dicső ünnep alkalm á­ val már ily becses m eglepetésben részesíthetjük t. olvasóinkat. Mórt Petőfi „Nemzeti dal“-át m in­ den m agyar ism eri ugyan, a nagyvilág bárm ely részében éljen is, de m agát a lelkesítő vers e r e ­ d e t i e ls ő p é l d á j i y á t m ég az egykoruak közül is, vajmi kevesen láthatták. Mai nap az már ritka ereklye-szám ba m egy, s ezért örvendünk mi, hogy azt eredeti betűivel, fotoczinkográfiai úton készült hű m ásolatban (a vers történetére vonatkozó n e­ hány sor kíséretében) bemutathatjuk. Petőfi lángszavu „Talpra m agyar“-ja a fel­

szabadított m agyar sajtó második term éke, s ez' m ég becsesebbé teszi. E gyszerre, nyom ták a hí­ res „12 pont“-tal együtt a pesti Landerer és H eckenast nyomdájában, 1848 m árczius 15-én délben, maguk a mozgalom vezetői. E korszakalkotó napon a költő szavalta el először az újjá­ született M agyarország tomboló rivalgása és él­ jen zése közt a nagy népgyülésen, este pedig Egressy Gábor a „Nemzeti Színház“ színpadján. S a „halott-föltámasztó k ö ltem én y én ek , mint azt Jókai nevezte, itt oly hatása volt, hogy még „Bánk bán“-t sem akarta hallgatni az ujjongó közönség. Még az is eltörpült m ost e nap, a „Nem zeti d al“ m elletti E versét Potőfi pár nappal m árczius 15-ike

1848---49.

1892. márczius'15.

31

TÖRTÉNELMI LAPOK.

egy magyarázóul a későbbiekhez, hol a dátum nincs kitéve.) , A 2-ik lapon következnek aztán a névsorok, melyek némelyike, főleg a németeké, olvashatatlan: Franz Báron Ipbanowa(?) Platz Major. Mesterházy István, ezredes; Lipóti Miksa, százados; Karáchon István, 14. Húsz. Ezred Százados, I. hadtest; Prevenvár János, százados 1 -so husz.-Ezrednél; Hüttl Mór, százados a 34-ik honvéd-zászlóaljból; Schweidel Béla, százados a negyedik huszár-ezrednél; Kutassy Pál, 1-ső húsz.-ezrednél őrnagy. Emlékezzék meg rólam Szomor százados. Miguel Ester­ házy, százados; Liptay Ferenez, alezredes; Mihálovits Eco fia. Mihály, alezredes, 7-ik huszár-ezred; Ghyczy Imre, 4-ik Szerkesztőségünk az eredeti betűk kliséjét Budapestről fel­ huszár-ezredbeli százados; Győzei Vincze, őrnagy; Driquet kérésre a következő levél kíséretében k a p ta : Budapest, 1892. feb­ Péter, alezredes az 1-ső hadtestnél; Pálífy János, 4-dik ru ár 2r>. A „Történelmi Lapok" tek. Szerkesztőségének. A hazafias ezredbe főszázados; Eperjesi Antal, első honvéd magyar czél iránti iekintetbó'1 szívesen bocsátjuk a tek. Szerkesztőség ren­ vadász-ezred beli százados; Anton Hild, gedientals Hptmann delkezésére a „T alpra Magyar* eredeti betűinek kliséit, kérve, hogy használat után azokat hozzánk visszajuttatni szíveskedjenek. Az beim 14. Honvéd Batalion; Sz. Ivány Kásmir, alezredes; illető számból kérünk annak idején egy példányt. Kiváló tisztelet­ Máriássy János, ezredes h.-osztály-par.; Hamzer Károly, tel : a „Grafikai Szemle" szerkesztősége és kiadóhivatala. Tanay vezérkari őrnagy; Alexander Pászthory, im 4. Hús. Reg. József, szerkesztő. Major; Lukács Károly, kapitány; Heidler, vezérkari őr­ nagy. Múltadnak örülj; jövendőd múltad legyen — Schott László, százados, 131-ik zászlóaljp.; Soupper Sándor, ve­ zérkari őrnagy; Soupper Ágoston, alezredes; Takács Cserey naplója. Lajos, őrnagy; Waldberg Károly, ezredes; Fornszek Sán­ dor, őrnagy; Querlonde Férd., ezredes; Antos János, Eredetije a sepsi-szentgyörgyi székely muzeumlian. őrnagy a vezérkartól; Szillárd Adolf 8-dik huszár-ezred­ — Közli: Várkonyi Endre. — Cserey naplója, melyből 3 lapot csak m u tató u l köz­ beli őrnagy; Petheő Vilmos, őrnagy és Ill-ik hadtest lök, igen érdekes, amennyiben a honvédfoglyok sajátkezüleg segédje; Bezerédy, vezérkari alezredes; Sebő Alajos, 1. irták be neveiket, s igy a legauthentikusabb forrás. Érdemes húsz. alezredes; Csunká Antal, 4-ik huszár-ezred őrnagy; volna autogrammokban közölni az egész naplót, de ez na­ Ernst Girten, ung. Pionier Hauptm. Károlyi Miklós, al­ gyon sokba kerülne, mert az itt küldött mutatvány alig ötöd­ ezredes a 6-dik husz.-ezr.; Rohonczy Lipót, 16. huszárrésze. De a hátralevő' rész még érdekesebb, több ma is ezr. ezredese; Scharich, H ptm .; Csermelyi Lajos, m. tá­ szereplő jelesünk nevét találjuk benne, s a végén Cserey le­ borkari őrnagy; Okolicsányi József, alezredes; Heinrich írja a fogságban nyert bánásmódot. Érdekes Zathureczky Meyer, major; Tájkerti Mihály, 7-ik huszár-ezredbeli őr­ Istvánnak kufsteini naplója is, melyben leírja a csatákat, nagy; Alapi Salamon Elek, alezredes; Posta Ferenez, s. melyekben résztvett, miként került Kufsteinba, hogy bántak k. alezredes; Friedrich Pcslaske, Hauptman bei Wasa; Avthur Trojacki Rittmeister beim 7-ten Huszárén.Regimt; ott vele stb. 1 Ignátz, százados, 12 -dik h.-ezred; Leopold ■ Cserey a naplóját maga ajándékozta múzeumunknak, Konkolyi s Zsurmay, Óbester bei 10. t. H. Reg.; Longin Winzbuki a kis 16" alakú, zöldvászonba kötött könyvecskére a kö­ Rittm. des 8. Húsz. Regm.; Maygraber, őrnagy az 52-dik vetkező nyomtatott lapocskát ragasztotta: magyar sorezredben; Meszlényi Jenő, ezredes: Bárány ..Az 1848—49-ben a magyar szabadságért harczolt Sándor, őrnagy; Péchy József, százados; Latkóczy, szá­ és várfogságra Itéltekneknek ezen könyvbe személyesen zados; Szabó József, őrnagy ; Joronki(?) Hugó; Qu Warbeirt nevei: tensbéler Ágoston, alezredes; Sándor s. k., 9-dik zászl. I. Az aradi várban. őrnagy; Eduard Wárady, H pt.; IzidorTowornickiHptm.; II. Az olmüczi várban. Szodtfeidt Nándor, alezredes, utászkari főnök; Molnár III. A komáromi várban. Károly, őrnagy, 51-dik z. p á r.; Szibenliszt Antal, száza­ Mind a bárom várnak alólirt fogoly volt lakója, e dos; Jós. Szaíiszay, őrnagy; Hukits s. k., őrnagy; Kökékönyvet a Székely Muzeumnak adja át. nyesi Szaniszló, ezredes; Galvagni Obrist im 2-ten húsz. ‘Eger, 1890. április 10. Régim.; Wadowszky, főhadnagy; Emil v. Sebes, m ajo r; Nagyajtai Cserey, Ignácz, J. Hofmann Hptm. előtt irta Jókaival közös szállásán és . érdekes tudnunk, hogy a költem ény első sorának végső szavait ép az ő m egjegyzésére változtatta m e g ; mert a mint Petőfi e versének eredeti kéziratá­ ban blvasható, az első sor előbb igy h an gzott: Talpra, m agyar, most vagy soha! S igy része van Jókai szeren csés észrevételének is abban a varázsszerii hatásban, m elyet a „N em zeti d al“ or­ szágszerte tesz és fog tenni m indaddig, m ig csak e földön magyar élni fog!

Okmánytár.

1848—49. honv. ezredes és a VI. és VII. hadmegyék főparancsnoka."

1849-ik évben. I-ső: Az aradi várfogságba. II-ik: Olmützi várfogságba. III-ik : Komáromi várfogságba — alólirottal együtt szenvedettek névsora. 1849-be az aradi várba Ítéltettem el. 1850-be az aradi várfogságból Olmützbe vitettem. ] 852-be Olmützból a komáromi várfogságra vitettem. Cserey Ignácz, 48/49. Ezeredes, a VI. és VII. hadmegyék főparancsnoka.

(Mint a tinta szine és az irás is mutatja, e nehány sort az első lapon jóval később irta az ezredes úr, mint­

(Folyt, köv.)

S íf m é ly és V a g y o n e r ő s z a k o s

m e g t á m a d ó j a

és G y ú jto g a tó

B

Ö

T

Ö

H

f e la k a s z t a t i k . Ezt a rövid szavu, de sokat mondó falragaszt nagy plakátbetükkel 1848. őszén ragasztatta ki Kolozsvár hatósága a falakra. N yom atott a kolozsvári ev. ref. nyomdában, a hol most lapunkat nyomják. E plakát betűi ma is meg vannak. Az akkori szedők kö­ zül is él még Kolozsvárt kettő.

*

32

1848—49.

TÖRTÉNELMI LAPOK.

T Á R

Iiengyel legio dala/ Talpra nép! a T átra megett, Védni a magyart siessünk, Menjünk a közellenségre Együtt vijjunk, együtt essünk. Ha mi vállat vállhoz vetünk, K etten együtt nem veszhetünk.' A m agyarnak híre régi, Fénylik a tö rtén et lapján ; A lengyelt is lá tta vívni M ár a ném et néhanapján. H a mi vállat vállhoz vetünk, Ketten együtt nem 'veszhetünk. Nagy az ellen számra n é zv e : . De nagyobb a lélek köztünk. Nem kérdjük m i: hányan vannak ? Megszámláljuk majd ha győztünk. H a mi vállhoz vállat vetünk, K etten együtt nem veszhetünk. Trónján reszketend a zsarnok, Ha mi á m agyarral ta r tu n k ; Lehullnak a szolgalánczok S megjön a mit rég óhajtunk. -H a mi vállat vállhoz vetünk, K etten együtt nem veszhetünk. Fel h á t n é p ! a T átra megett, A fehér sas m ár felszálla. Egy a lengyel a m ag y arra l; A világ őt hadd csodálja ! E gyütt kell nekünk küzdenünk, Szabaddá csak így lehetünk. Langie A ntal után lengyelből.

Sárosi Gyula.

Jánpuigalmi meghiuólg J^agy-Szebenben 1849-ben. íme hat tánczvigalmi m eghívó. Magában csekélység, de positiv adat arra, hogy a Bem alatt küzdő magyar­ erdélyi honvéd hadsereg Nagy-Szebent 1849. márcz. 1 1 . 1 0 y2 órakor östve bevette, hónapokig elfoglalva tartotta s tisztikara a polgárság bizalma fölébresztése végett nyil­ vános vigalmakat rendezett. Az I. meghívó zöld-fehér díszítésű, kisded négyszögü, fenn középben a magyar-koronás czimer, közbiil a m eg­ hívó-szöveg zöld festékkel nyomtatva: A magyar tisztikar Tánczvigalmában résztvenni ké­ retik T. ez. Eichelburg H adn agy . . We . . . Syl által. Tartatik a város táneztermében Márczius hó 27-én 1849. Kezdete fél 8 órakor. A II. teljesen egyező az előbbivel, csak a meghí­ vottak mások: * Ez a vers az Ábrányi Emil által szerkesztett „Jövff“ napilap 1 8 4 8 , decz. ,22. számában jelen t meg. A lapot Tenky Sán­ dor felső-bányai orvos, 1818—49. honv. őrmester küldte be az ereklye-muzeumnak.

1892. márczius 15.

C Z A. T. ez. P iritje N in a és L in a Kisasszonyokat, a tisz­ tikar m e g h í v ja ................................ . Bálinth által. Tartatik stb. Mindkettő irópapirosra volt nyomtatva. A III. ezüst díszítésű, négyszögü meghívó, középben áll a magyar-koronás czimer, közbül az aranybetüvel nyomott szöveg: A magyar-erdélyi hadseregi tisztikar tánczvigalmá­ ban résztvenni kéretik: T. ez. P in tye úr családjával — az összes tisztikar által. Tartatik a város táneztermében márcz. 31-én 1849. Kezdete 8 órakor. (Papir simított fehér regál). A IV. irópapirra vörös és zöld festékkel nyomatott m eg h ívó : Április 14-ik napját ünnepli Verestorony (vö-• rösen nyomva). Megkéreti májusi reggelire és ebédre (zöl­ den nyomva). P in tyén é asszonyság két leányával (vörösen nyomva). 1-ső májusra viradóra (zölden nyomva). Az 55-ik zászlóalj (vörösen nyomva) tisztikara által (zölden nyomva). Az V-dik negyedívrétü irópapirra feketén nyomatott m eg h ívó :

BETHLEN GERGELY Ezredes. P in ty e urat családjával szívesen látja a folyó óv Ápril 24-én estvéli 8 órakor a B. Bruckenthal-házban tartandó tánczvigalomba. V. V. A Vl-dik az előbbihez minden egyébben hasonló', csak a meghívottakban volt némi különbség: T. P in tyen ő leányával stb. A Pintye-ház és család a leglelkesebbek s legmagyarabbak egyike volt Nagy-Szebenben. Feje volt Pintye Péter kir. kincstári irnok, hitvese Küküllővármegyei bir­ tokos magyar nemes nemzetség sarja; két’müveit és ked­ ves lányuk: Károlin és Auna, az első Lakatos Jánosáé, ma is egy polgári leányiskola igazgatója, utóbbi doktor Abrahámné, régen elhalt, egy fia közös hadseregbeli ezredorvos; fiuk : József kir. törvényszéki biró, Samu 1848 — 49-ben honvéd, a kiegyezés után kereskedelmi miniszteri osztálytanácsos, Károly kir. kúriai tanácsjegyző, egy el­ halt, nevét nem tudom, az is szép hivatali állásban volt. Nevöket már a szabadságharcz alatt B o rszék ire változ­ tatták, hogy magyar érzelmöknek ez is igaz kifejezője legyen. A meghívók egyikén levő E ich elbu rg hadnagy ma­ gyar érzelmű ember és honvéd volt, B á lin th honvéd fő­ hadnagy, Bethlen Gergely előbb Kossuth-huszár kapitány, mely ezred neve később Mátyás XV-ik huszár-ezred névre változott s ezredese gr. Bethlen lett. A m eghívókat ide zárva, kérek a k o lo zsvá ri ereidyem uzeum han számukra, mint Lakatos Jánosné Őnagysága adományának helyet. Nekem már rég át voltak adva, czimü jobb helyre nem tehettem. J a k a b Elek.

1848— 49.

1892. márczius 15.

33

T ÖRTÉNELMI LAPOK.

.A. nem zethez!* Hazánk történelm ének egyik legnevezetesebb s m ondhatjuk, legszebb korszakát képezik az 1 8 4 8 —49. esem ények. H azaszeretet, lelkesedés, bátorság, ész, erő, lelem én yesség és a legnehezebb viszonyok között való s z í v ó s kitartás sehol oly m érvben nem nyilvánult és oly szép harm óniában nem egyesült, mint nálunk. Az esem ények között lépten-nyom on olyan részletekkel találkozunk, a m elyek a csodával határosak s a m elyek száraz leírásának olvasása is lelkesedést kelt és a hazaszeretet tüzét a legfásultabb kebelben is lángra lobbantjá. Minden m űvelt nem zet a történelm ében korszakot alkotó nagyobb esem ényeinek legapróbb részleteit is hangya-szorgalom m al gyűjti össze, h o g y teljes képet adhasson róla az utókornak. Az 1 8 4 8 — 49-ik i esem ények oly roham osan követték egym ást s azok közül, a kik hivatva voltak az esem ényeket leírni, annyin hulltak el az á d á z ' tusákban s végül a szom orú -vég után oly gyásznapok következtek, hogy ezek miatt vagy m egsem m isültek a már m egirott adatok, vagy pedig m eg lett gátolva azok leirása. E miatt nagyon sok olyan részlet van m ég, a m i élő szem tanuk em lékezetébe * be van ugyan vésve, leírva azonban vagy nincsen, vagy ha itt-ott le is van irva, nincs hozzáférhetővé téve. E lappal havonként kétszer m egjelenő k é p e s f o l y ó i r a t o t indítottunk, hogy hazánk leg­ nevezetesebb korszakának történelm i adatait addig, a m ig annak szereplői életben vannak, összegyüjtsük, a már m egirottak hézagait kiegészítsük, a történelm i munkákba becsúszott tévedéseket tisztázzuk s a nagy napok esem ényeinek ism eretét terjeszszük, emlékét kegyelettel ápoljuk s m eg ­ őrizzük. * Nem zetünk iránt való szeretet, szabadságharczunk szent em lékei iránti kegyelet, a múltak történelmi adataiból m erített tapasztalatokon okuló jövőbe vetett hitünk és bizalmunk ösztönöz és lelkesít a munkára. E munkában való részvételre tért nyitunk mindazoknak, a m egvilágításához hozzá járulni tudnak és készek. . Felhívjuk a hazafias közönség, .a hazafias szellem ben i n t é z e t e k és k ö r ö k figyelm ét a támogatásra.

kik

vezetett

adatokkal

az

esem ények

te s tü le te k ,

is k o l á k ,

Lapunk csak úgy teljesít feladatot, ha a hazának minden pontján talál pártfogókra s ha adatait a m ég élő harm inczezer honvéd, intéző férfiú s" m illiókra menő szem tanuk jegyzeteiből, tol­ lából vagy ajakáról hiteles alakban nyeri. N égy évtizednél több telt el a lapunk hom lokára irt idők óta. Sietnünk kell, mert sok időnk nincs hátra. Soraink egyre ritkulnak s a halogatással sok értékes adat örökre sirba száll! A nem zet részére inditjuk a lapot s a haza fiainak nyujtjuk át pártolás végett. A pártolástól függ feladatúnk sikeres m egoldása.

A szerkesztő bizottság.

1849. m árczius 11. — Piski, Nagyszeben. —

Ez a nap a magyar történelem egyik szerencsés és tündöklő napja! Többször leíratott, de több fontos ár­ nyalatát még eddig nem olvastam, ezért szükségesnek lá­ tom leírását. v A piski-i ütközet után Bem tábornok Medgyesre vonult — nem akarván az ágyukkal megrakott Nagy­ szebeni s az egyesült ellenséges sereget Szeben alatt meg­ támadni — és a székelyszékekkel összeköttetését biztositni kívánta. Terve lévén az ellent támadásra bírni s e végett Szebenből kivonulásra kényszeríteni. Ezt a tervét előmozdította az Urbán ezredes betörése' Bukovinába és

az Olaszhonból érkezett Van dér Nul ezredes sürgetése. Medgyesre érkezte után Bem tábornok tervéhez képest szemlét tartott Segesvár felé és sas-szeme hamar felta­ lálta a helyet, melyen az ellent tőrbe csalhatja a Dános és Segesvár között az országút mellett fekvő erdőkből a Küküllő folyóba vezető vizmosta 2 öl széles és másfél öl mély árok körüli terepben. A mely napon Bem tudó­ sítást kapott Urbán beütéséről, megérkezett a 6 székely zászlóalj Medgyesre, ezeket Urbán ellen pár órai pihenés után azonnal útnak indította s Urbánt másodszor is ki­ űzvén Erdélyből, — márcz. 1-én, midőn Puchner csapatai támadólag léptek fel, már Medgyesen termett s az összes . csapatok előtt a 1 1 -ik zászlóalj zászlaját, (melyet báró Huszár Károlyné ő nagysága ajándékozott, mivel a zász-

* E zt a felhívást lapunk 1. számából szükségesnek ta rto ttu k ez alkalommal ismét közölni azért, meri: a jelen szám t ezer példányban olyan kezekbe kerül, kik az 1. számot nem kaphatták meg. Felhívjuk reá olvasóink figyelmét és felkérjük egyúttal a rra, hogy terveink megoldásához lapunk köré minél több hivct megnyerni szíveskedjenek. Újonnan előfizetőknek a 2. számtól kezdve még tudunk ezolgálni példányokkal. Az első számot, a mint az előfizetők létsíám a mégállapodik, újból szedetjük s utólagosin megküld­ jü k azoknak, a kiknek ezt készlet hiánya m iatt meg nem küldhettük.

34

1848—49.

1892. márczius 15.

TÖRTÉNELMI LAPOK.

lóalj szabályszerű zászlaját nem kaphatta meg s mely a legszebb és legnehezebb habos selyem-szövetü háromszinü volt, egyik felén az ország czim erével , másik felén: „k i­ r á ly é r t , h a zá ért , szabadságért / “. felirattal), — a több ütkö­ zetben és kiváló képen a Piski melletti csatában szerzett fényes érdemeiért sajátkezüleg megkoszorúzott és a 3-ad rendű érdemrendet tűzte reá s csapatait, melyeket a vitéz­ ség fövegével a veres sapkával tüntetett ki, azonnal harczba vezette s az ellent éjfélig Nagy-Selykig vissza­ nyomta.. Az ütközetben sebesült meg jobb lába alsó szá­ rán puska golyó által kapott lövés következtében ln c zé d y Sámuel őrnagy, ki 1848-tól a következő óv márcz. 2-ig a 17. zászlóaljat dicsőségre vezette. A megsebesült őrnagy helyét gr. Bethlen Olivér foglalta el. A következő napon az ellen egész erejével lépvén fel, Bem csak ágyu-harczba bocsátkozott s seregéből csak 4 ezeret vezetett harczvonalba, szándéka lévén magát megveretni és Segesvárra vonulni, mi sikerült is, de hátrálva is győzött; mert ágyúival az ellennek több ágyúit leszerelte, lelövette 29 lovát az ütegektől és 22 tüzért; a gyalogság pedig elfogott 95 bukovinai határőr vadászt és 91 szász vadászt, mig e napon aránylag a magyar seregnek kevés vesztesége volt: Éjjel Erzsébet­ városra s másnap Segesvárra vonultunk. Itt azonnal ren­ delkezett a Dános feletti terep megerősítésére. A Küküllő mindkét partján hatalmas ágyú mellvédeket emeltetett-s a fennebb emlitett mély árok szélén a gyalogság által és részére védelmül éjjel-nappal ásatott. Az ellen1 átlátván az erődített telep előnyeit s rá nézve a nagy hátrányt, elhatározta Bemet Segesvár nem erődített felén hátba tá­ madni meg. Márcz. 9 én erős tűzrakásaiból észrevettük, hogy Puchner a dánosi vonalat feladta; tizedikén lovas őrjá­ ratai jelentették Bemnek korán reggel, hogy Puchner sergével átkerült a déli vonalra s épen érdemjeleket osztogat felállított összes csapatai előtt. Azonnal útnak indította sergét s Parató mellett serege előcsapata előtt jó 1846-ki bor mellett felolvas­ tatta a kormány által küldött, a honvéd és huszárhoz szóló, lelkesítő felhívásokat! A hatás nagyszerű volt, a hazafias, tüzes felköszöntések egymást érték,, miből az oroszlán részt Osztrolenka hőse kapta. Gróf Bethlen Gergely parancsot kapott a 11. és 81. zászlóaljak és a gyönyörűen felszerelt debreczeni vadász ■jsztály, hét székely ágyú és egy század Mátyás-huszárból álló dandárral oldalvéd gyanánt Musnán átvonulni Aszszonyfalvának, a vezér a fősereggel indult az országúton Szóbelinek. Sereg nagyobb örömmel soha se indulhatott ütkö­ zetbe; mindenik honvéd a győzelem biztos reményében /lóvén, hogy a hazaárulás főfészke kezeinkbe fog kerülni! A fősereg 4 órai előnyben volt az oldalvéd fölött, mely utóbbi márczius 1 1 -én 8 órakor érkezett Asszony•falvára s Nagy-Selyken félórát pihenve, folytatta útját. Bem délután 2 órakor találkozott a muszkákkal, kiket visszanyomva Nagy-Szeben falai alá szorított s esti szür­ kületig a Szebent környező sánczok is be voltak véve. E közben dandárunkhoz sűrűn érkeztek futárok siettetés végett. Nagy-Csürhöz érve, már dandárunk 48 dobos és a trombiták harsogása mellett lelkesen dalolta az rOsztrák ármány“ kezdetű dalt. Szürkülödni kezdett s Szeben ragyogott a világitástól, de a hazaárulókra mind rémesebben hatott az érkező dandár hatalmas kardala. A törzskarhoz érkezve a vezér, csendet parancsolt s megállást, s a törzskar főnöke Bauer őrnagy által a 1 1-ik zászlóaljhoz azon buzdító szavakat intéztette, hogy a székely ujonczok már bevettek két sánczot s a czölöp erődítést (Pallizád) a zászlóalj gyorsan beveszi I A zász­ lóalj-parancsnokhoz pedig személyesen intézte (gróf Bethlen

Olivér), hogy egy negyed óra alatt Szeben piaczán fogja átvenni jelentését, hogy e város be van véve. Rövid idő alatt a parancsot a zászlóalj teljesítette s felvonultunk ■■ Nagy-Szeben főterére. Az ablakokból a fényár eltűnt s a bűnök sötét fátyla borította; e helyett azonban eltűntek az ég fellegei, a hold tündöklő fénynyel, nyájasan ragyo­ gott a hős tettekre! A főtéren pihent a Vízaknánál elveszett 22 ágyunk, köztük egy üteg: „Nebántsd a ma­ gyart !“ Ezeket magyar tüzéreink örömkönnyek közt ölelték át s nemsokára megérkezvén a töízskarral Bem; riadó „éljen"! ejtette rémületbe pont 3/ 411 órakor a gyászvité­ zek fővárosát. A honvédek nagyobb része a politikai.magyar foglyok kiszabadítására, egy más része pedig az oláh comíte fel­ keresésére sietett. A foglyokat kiszabadították, a comitének csak hült helyét találták a szobákban, hosszú mécsü gyertyákkal és félig pakolt úti bőröndökkel, s igy csak irományaikat foglalhatták le. , így került magyar kézre a hazaárulás, communis•mus, a legrutabb rablás és orgyilkoltatás főfészke s ezzel megkezdődött a bámuló világ által soha nem látott fényes győzelmek lánczsorozata! Másnap már zengett az őrsökön tábortüzeknél a szebeni czigányok által huzott Rákóczi induló és a hon­ védek ajkán a dal: A szebeni határon, Nyargal Puchner szamáron. Megy Gedeon utánna Kötó'fék a nyakába!

Bem győzelmei folytatására indulván, a 1 1 -ik zász­ lóaljat N.-Szebenben hagyta, 800 székely ujonczot adván át a negyedére apadt zászlóalj kiegészítésére, kiket tiz nap alatt napi 8 órai gyakorlatokkal annyira harczképessé tettünk, hogy a további hadjáratokban pontosan teljesíthették honvéd feladataikat. Torda, 1892. február 22-én. ■ .. . F eren czy F eren cz, 1848—49 évi honv. százados a 11-ik zászlóaljnál.

V a sv á ri Pál. .

:— Képpel. —

A múltkor bemutattuk a márcziusi napok egyik fiatal Demosthenesének Vasvárinak sírhelyét. Bemutatjuk most az arczképét. A fiatalságot kiválóan érdekelni fogja, mert fiatal volt ő is s láng szavaival kiváló képen az if­ júságra hatott. Életrajzot nem közlünk róla, fenntartjuk ezt arra az alkalomra, a midőn síremlékének ünnepélyes leleple­ zése fog történni a havason. Egy-két szóval rámutatunk arra, hogy mit tett. Vasvári (Fejér) Pál, a Teleki Blanka grófné által előkelő családok leányai részére alapított fővárosi ne­ velő intézetben tanár volt. Szereplése márcz. 5-én kez­ dődött, a mikor a pozsonyi országgyűléshez a fiatalság megbízására az autonómia ügyében a feliratot szei’kesztette. — Márcz. 14-én tartották Budapesten kilencz század után azt a népgyülést, a hol a nép értelmi erővel tett­ leges szerepben lépett fel. Ezen a népgyülésen terjesz­ tették elé a 1 2 . pontot, és ezen a népgyülésen tolmácsolta Vasvári egy rögtönzött lelkesítő beszédben a fiatalság ér­

1892. márczius 15.

1848 — 49.

zelmeit. Előadta a bel és külföldi politikai helyzetet és egyetértésre hivta fel a honfiakat. Indítványát lelkes él­ jenzés között egyhangúlag elfogadták. Vasvárit lángoló beszéde után vállaira vette a fi­ atalság s ő innen is intette őket a vállalat veszélyeire s egyúttal figyelmeztette a dicsőségre, mely á hazára há­ ramlik, ha győznek. „Életünk a h azáé"! kiáltá a fiatal­ ság. Úgy hát, szólt Vasvári, gyilkot rántva elő kebléből s azt ég felé emelve, a szabadság istenére esküszöm, hogy addig nem fogok nyugodni, mig a zsarnokság fené­ jét gyökerestől ki nem irtottam. Esküszünk mi is! viszonzák a többiek. Éjféli tizenkettőt ütött ekkor az óra. Reggel korán kiragasztották mindenütt az írva sokszorositott 12 pontot fi- k és fél hétre Jókai, á p ^ Í liiÍ Petőfi és Vasvári már együtt volt. Magukhoz vették az egyetemi polgá­ rokat, kikhez szintén lelkes beszédet ta r­ tott Vasvári. Jókai felolvasta nekik a 12 pontot, Petőfi pe­ dig megeskette őket. Innen a hatvani utczába mentek s a Landerer nyomdáját felszabadították a czenzura alól. A gép vigan zakatolva nyomta a szabad sajtó . első termékét a „Nemzeti Dalt" azok­ kal a betűkkel a mit lapunk elején be­ mutatunk és a „M it

35

TÖRTÉNELMI LAPOK.

Maroson vállig, nyakig érő vízben, szóval estvefelé el­ értünk egy Solymos nevű faluba, itt körül vettek s el fogtak az oláhok, s a lett, hogy Topánfalvára kerültünk a havasi király (az ő mondások után) Janku eleibe, ki reá ismerve századosunk Varjú Pálra, igen kitűnő szívesség­ gel fogadott mindnyájunkat. 48 órai pihenő után a le­ génységet három irányban (Nagy-Várad, Bánffy-Hunyad, Kolozsvár) kikisértette a havasból biztos kísérők mellett. Századosomat, és engemet vissza tartott, hogy mi czélból, azt most nem irom ide! Hat hét eltelte után minket is elkisértetett 3 tribunnal B.-Hunyad felé, — tehát utunk Mariséi falu felett álló Fontinelle magaslaton vitt el. Ide érve egyik tribün (S zelezsá n Juon magyar renegát) mutatta azt a helyet; hol hátra vonulás közben a Vasvári lova egy vastag le­ vágott fán átszöktetni akarva megbotlott, el esett, a ló ' . ' nyaka kificzamodott, Vasvári Pált pedig ő íSzelezsán) egy bal­ tának az élével fejbe vágta; — a feje két felé nyílt ‘és rögtön meghalt; mutatta azt a helyet, hol Vas­ vári a Janku paran­ csa következtében földdel el volt ta­ karva. Sok rósz sza­ got éreztem életem-: ben, de olyat mint azon helyen, soha. — ~ Mit gondol a t . . Szerkesztőség ? mint­ egy 1000 halott temetetlen! Némelyik félig elrothadva, má­ siknak csak a csontjai fehérlettek : mert a vadak felemésztették, de olyat is láttunk, a kinek a szó teljes értelmében csak a r-csont) a és a

kíván a m a g y a r nem ­ zet'1? híves „ 1 2 pont“-ot. Kün zúgott az eső, Vasvári lel­ kesítő, gyújtó hatású beszédet tartott és a „Nemzeti dal ezer meg ezer lenyomatban járt kézről-kézre . . .

b ő re“

volt, barna sárgává válva. A fenyőfa le­ velét a tenyerünkbe összetörve az orrunk alá tartottuk, és még is éreztük a bűzt. Kész szolgája 1. S á rk á n y L a jo s , XXXI. z. a. honvéd őrm ester.

V a s v á ri s írh e ly e . — Levél Tordáról. —

Becses lápjának (1848 —49. Történelmi lapok) 1892-iki 2. számában olvasámaz 1848—49-ben alakított önkéntes szabad csapat vezérének Vasvári Pálnak, a gyalui havason, az úgynevezett Fontinelen történt halálát. Én mint rendező s vezénylő őrmester a XXXI honvéd z. a.-ban szolgáltam 18 hónapon át. Mikor a fegyverletételre kényszeritettünk csekély számra (300) apadt z. aljunk legényei sehogy se akarták a fegyvert se muszka, se német kézbe adni, azért [azt határoztuk, keljünk át a Maroson valahogy és a havasokon át ivágjunk ki Várad felé, vagy a merre lehet. Át mentünk a

Hievelezés. B eth len b ö l. Tekintetes Szerkesztő úr!

■

Elértük valahára azt az időt is, melyben nyíltan beszélhetünk az 1848—49-beli eseményeinkről és csa­ táinkról, mit sem tartva attól, hogy azok, kik 1848-ban mint császári katonák jöttünk be Magyarországba,’s védtük hazánk szabadságát és alkotmányát, hogy ezért az ólombányákba kerüljünk.

36

1848—49.

1892. márczius 15.

TÖRTÉNELMI LAPOK.

Borzadva gondolok, vissza, hogy 1845. év őszén Becsben mily csekélységért akasztatott fel Miskolczi és Sütő nevű Miklós-huszár, mely kivégzés alkalmával a város lakói mily nagy részvéttel voltak s mennyire óhaj­ tották a kegyelmet, s a mig a nevezett két huszár a siralomházban volt, mily sok nép járt oda, s hogyan dobták a pénzt a tányérokba. Jól emlékszem arra, hogy egy Dávid nevű huszár hogyan vett fel nyergébe egy bécsi fiút, s megmentette az összetapodástól, mily nagy volt a bécsiek öröme — s mily sok ajándékot kapott szegény Dávid huszár, ki­ nek arczképe még most is nagyon sok helyén látható. Jól emlékszem arra, hogy 1848 május havában hogyan hozott be bennünket Gáspár András Morvából Magyarországba, s a hogy átléptük a határt, azonnal fel­ esketett bennünket a haza oltalmára. Velünk jött egy báró Bubna nevű őrnagy is, ki egy szót sem tudott ma­ gyarul ; sok ideig láttam közöttünk — Bejött báró Koller kapitányunk, C s a n á d y Sándor főhadnagy, voltak olya­ nok is, kik oda hagytak bennünket, mint szent Pál az olá­ hokat, de azért el nem csüggedtünk, mert élünkön volt Gáspár András. Jól emlékszem arra is, hogy Lamberg generális hogyan és meddig retiráltatott bennünket, s engedte hátunk mögött hazánk és nemzetünk pusztítását, miért mi egy napon két rendbeli küldöttséget menesztettünk Gáspár Andráshoz, kijelentve azt, hogy ha vissza nem visz bennünket, szétoszlunk, mire Gáspár másnap vissza­ felé vezetett s délutáni 2 óra tájban megütköztünk Tácznál egy kis horvát tárborral. Ezen csatában Pálfi nevű zászlótartónk jobb kezét ellőtték, s egy Biro István nevű közlegény elvérzett A horvátok közül sokan elestek, a megmaradottakat pedig másnap lefegyverkeztettük. Ez történt 1848 szeptember elején. Emlékszem, hogy 1848. október 10-ike körül ho­ gyan fogtuk körül és fegyverkeztettiik le Roth és Philippovics táborát, mely állott 9 ezer emberből; mintha most is .hallanám, midőn Roth generális átadta kardját Görgeinek, hogyan r közeledett Philippovics s mondotta tiszta magyar Szavakkal, hogy ő több ideig lakott Ma­ gyarországon, haza jött nyugdíjba s élt csendesen csa­ ládja1 körében, de Jellasics akasztófát állíttatott ablaka alá azon szigorú rendelettel, hogy ha ő fegyvert nem fog ellenünk, gyermekei szeme láttára , fel fogja akasz­ tatni, s ezért volt kénytelen fegyverhez nyúlni. Borzadva emlékszem vissza, hogy ezen tábor lefegyverkeztetése utáni napon Görgei hadvezérünk mily csekélységért lö­ vetett főbe egy honvédet. Jól emlékszem még arra is, hogy a Mura és Dráva vize közé befészkelt horvátokat hogyan űztük ki onnan, ezután hogy mentünk át a Mura vizén hajókból össze­ állított hidon. Továbbá a vizen átkelésünk után tiszt­ jeink haditanács tartására összegyülekeztek, hozzájuk közeledett velem egy szakaszban levő Molnár András nevű vén huszár részeg állapotban s mondá a tiszteknek, hogy ne töltsük az időt hiába, hanem űzzük tovább ellenein­ ket; ekkor egy tiszt előveszi pisztolyát s Molnárra lőtt, de nem talált, e sem volt rest, hasonlólag járt el, de ő sem talált. Ezután Molnár megsarkantyuzván lovát, egy zászlóalj gyalogság előtt elnyargalt, kik őt (mivel csá­ szári mundurban szolgáltunk) ellenségnek vélték, sortüzet adtak, de bizony egy golyó sem találta. A halál torkából kiszabadulván, alig 50 60 lépésnyire jöttek vele szembe valami nyomorult beteges sánta honvédek, ezek is őtet ellenségnek vélvén, Molnár pedig mitől sem tartott, lo­ váról leszúrták. Egy parasztház előtt szalmára fektetve ordított, kérte legjobb barátját Rédey nevű közvitézt,

hogy lőjje őt főbe. Orvos által konstatálva életéhez nem voit remény, s barátja főbelőtte; ennek is szemtanúja voltam. — Jól emlékszem arra is, hogy Roth táborából két főtisztet bekötött szemmel, kocsin vittek' keresztül tóborunkon Görgeyhez egyezkedés végett, de nem sike­ rült, mivel Görgey követelte fegyverők letételét, erre kaptak pár órái gondolkozási időt,-de az le sem járván, útnak indult a tábor, mi pedig utánna, mindaddig, mig Ozoránál bekeritettük. Jól emlékszem még arra is, hogy Perczel Mór le­ hozott bennünket Székesfehérvár alá. ottan csatára ké­ szen állva, de Jellasich ezt megérezvén, visszafordult. Még utoljára meg kívánom említeni azt is, hogy 1849. aug. havában jelen voltam Maros-Vásárhelvtt a várban, hol Gábor Áron s holmija szekerekre rakatott s Kolozs­ várra szállíttatott. Az erdélyi eseményekről később fogok irni. Továbbá vagyok bátor felkérni azon bajtársaimat, kik velem a császári Miklós- avagy a Mátyás-huszároknál szolgáltak, szíveskedjenek bár egy levelező lapon még életben lé­ tükről — úgy is jól tudom, hogy mily kevesen vagyunk — engem értesíteni, hogy örömmel mondhassam azt, hogy nem csak egyedül, hanem még többen is vagyunk. Bethlen, 1892. február 14. Tisztelettel: S zékely K á r o 'y , 1 8 4 8 -4 9 -b eli huszárőrm ester.

Brassóból. Tkts. Szerkesztő úr! Becses lapjának 2-ik számában közlött brassói levelembe pár sajtóhiba csúszván be, sietek azokat kijavitni. Nem B a rtin , hanem Bartos Károly volt az, a ki a köpeczi csatában megsebesült. Nem K ólozsi, hanem Költőn hunyt el Teleki Sándor gróf udvarában. Továbbá ugyancsak Bartos Károly felóT tegnap M.-Vásárhelyről a következő levelet kaptam: „Igen tisztelt honvéd baj társ! Mivel a történelmet az idő­ közönként megjelenő' Történelmi Lapokból állítják össze: en­ gedje meg, hogy a Történelmi Lapok 2-ik számában meg­ jelent névsorát a 3-ik pont alatt említett Bartos Károlyt illetőleg kiigazítsam. Bartos Károly 1849-ben junius végén a 87-ik zászlóaljhoz helyezteted át, mint főhadnagy s épen az én 1 -ső számú századomba osztatott be, melyben a már elhalt Csipkés Sándor és Szántó István, mint hadnagyok voltak alkalmazva.' Fogadja nagybecsitlésem nyilvánítását, maradván. M.Yásárhelyt, 1892. február 23-án; alázatos szolgája Nagy Sámuel volt honvéd-százados. “ A legőszintébb köszönettel és tisztelettel vettem e kis, de lényeges helyreigazítást, melyhez még azon forró óhajtá­ somat csatolom, hogy szíveskedjék ő méltósága 1848—49 ben szerzett dús tapasztalatait lapunk számára rendelkezésre bo­ csátani. K o ó s F eren cz

Székely-Udvarhelyről.

, <» Mélyen tisztelt Szerkesztő úr! „1848—49. Történelmi Lapok“ ez. becses folyóiratá­ nak felhívására van szerencsém értesíteni, hogy székely anya­ városunk sem akarván hátramaradni a többi hazafias városok mögött, ezelőtt 6 évvel elhatározá a polgárság, hogy már­ czius 15-ét, a nagy naphoz méltóan, minden évben raegUnnepli.

1892. márczius 15.

1848—49.

T ÖRTÉNELMI LAPOK.

Az első három évben fáklyás-zenével körmenetet tar­ tott a polgárság, az ének, szavalat s ünnepi beszéd a sza­ bad ég alatt tartatott. 1886-ban indítványomra a székely­ udvarhelyi dalegylet vette kezébe a rendezés teendőit s ál­ landó bizottsággá alakulva elhatározá, hogy az ünnepélyt te­ remben tartja meg tetszés szerinti belépti-díjakkal, melynek jövedelme jótékony czélra fordittatik. Indítványomra elhatá­ rozá a bizottság, hogy a márcz. 15-ki ünnepély jövedelme állandóan a Kolozsvárt létesítendő szabadság-szobor-alap ja­ vára, az okt. 6-ki ünnepély jövedelme pedig a Petó'fi-szoboralap javára fordittatik. A rendezés élén dr. "Vajda Emil és Solymosi Endre állanak. Az ünnepélyen a dalegylet mindig közreműködik. Az ünnepi beszédeket tartották: dr. Vajda Emil (3-szor), Áldor Imre (2-szer), Solymosi Endre (3-szor szavalt). Gálfy Kál­ mán (1-szer szavalt), Bőd Károly (1-szer beszédet tartott).

Az ünnepélyeken nagy és válogatott közönség jelenik meg s a rendezőség azon van, hogy az ünnepély méltó le­ gyen a nevezetes naphoz s a befolyó összeg is hovatovább elősegítse azt a tervet, mely oly érdeklődéssel találkozott országszerte. * A mi becses lapját illeti, fogadja őszinte szerencsekivánatomat a szép és nemes vállalkozáshoz. A mi szerény személyemet illeti, bátor leszek olykor-olykor bekopogtatni néhány sorral becses lapjánál. Addig is szíveskedjék becses lapjának előfizetői közé beírni. Melyek után maradtam hazafias üdvözlettel Székely-Udvarhelyt, 1892. február 24. D r. V a jd a E m il , tanár,

37

Népgyülés ■a nemzeti muzeum előtt M M (Eg\ korú rajz után készült képpel.)

A nemzeti muzeum előtt tartott népgyülést ábrázolja ez a kép egykorú rajz után. A rajz a Kálozdi által megzenésített „Talpra Magyar“ czimlapján is ott látható. A lépcső fokán épen Vasvári áll, e napok egyik legfáradhatatlanabb, leglelkesebb ifjú szerepvivője, ki ápril 11-én is, a mikor a már kinevezett független felelős magyar minisztérium Pestre érkezett, azt a bu­ dapesti nép nevében üdvözölte és egy szép, lel­ kesítő beszédet mondott. Mellette vannak Petőfi,

Jókai s a márcziusi nagy napok többi 'szerep­ vivői.

Részlet a komáromi Yár átadásáról. (Az ellentáborból.)

■1849J őszén folyt a targyalás Komárom várának átadása iránt. Tudvalevőleg Klapka adta azt át Haynaunak, annak a férfiúnak, kit bresciai hyénának neveztek. Az ács-igmándi erdőtől nem messze, a herkáli pusztán táborozott az osztrák hadseregnek egy tekintélyes része. Én a „Brigádé. Lederer11, a 42-ik gyalogezred 19-ik szá­ zadánál szolgáltam mint közlegény. Parlamentairok jöt­ tek s mentek, hogy a vár átadása vagy bevétele felett

38

1848 —49.

T ÖRTÉNELMI LAPOK.

döntsenek. A vége az lett, hogy egy szép napon a tábor szélén egy meglehetős nagy vászonsátort állítottak fel. Én mint „Ehrenwache" (diszőr) a sátornál foglaltam ál­ lást. Délután kijött Klapka a várparancsnok fényes kí­ sérettel lóháton a várból. Nemsokára Haynau is megje­ lent a sátorban. — Klapka és adjutánsa fényes diszmagyar ruhába voltak öltözve. Bementek a sátorba s megkezd­ ték az alkudozásokat a vár át- vagy át nem adásáról. A vita hevesen folyt; minden szót épen nem lehetett hallani, mind a mellett, hogy nagyon közel álltam, de a fenhangon Haynau által mondott végszavakat soha sem fogom elfelejteni. Ezek a szavak a következők voltak: Wenn die Festung in 24 Stunden nicht mein ist, lasse ich euch allé hangén wie in Arad. — Borzasztó benyo­ mást gyakoroltak e szavak reám. Másnap reggel felé megtörtént a várba való bevo­ nulás — A Duna át volt hidalva egy hajóhiddal (Schiffbrücke). A hid végén állott egy század osztrák katona egy kapitánynyal. A hidon a várból két derék honvéd jött át. Az egyiknek oldalán volt még a kardja, a má­ siknak pedig már nem. Az osztrák kapitány felszólította a kardot viselőt, hogy fegyverét adja át. Ez arra kérte a kapitányt, hogy kardját elvihesse, mert az családi emléke A kapitány nem engedte meg Az illető nehéz szívvel oldotta le kardját s bele dobta a Dunába. II

V.

H o n v éd -eg y letek köréből.

1892. márczius 15.

K o ssu th Lajos, mint egy ujabb turini távirat nyomán örömmel jelenthetjük igen jól érzi magát s dél­ utánonként fia társaságában sétákat is tesz. A h o n v é d -n é v k ö n y v b ő l kimaradt, mint hozzánk beküldötték, R á cz György pénzügyi titkár. Szolgált 1848— 1849. szept. 6-ig. Őrmester volt a 43. Szabolcsi zászló­ aljnál. A sz ab o lc si 48-ik h o n v éd -zászló alj rö v id tö rté n e ti v á z la ta . A midőn a m. kormány 1848. tavaszán a haza vé­ delmére, az első 10. honvéd-zászlóalj alakítását elren­ delte: a 10-ik h.-zászlóalj legnagyobb részben a szabolcsi ifjakból alakult meg. A veszély növekedésével azonban Szabolcs megye is a haza védelmére, egy évi időtartamra, egy mozgó nemzetőri zászló-aljat alakított, mely P a ta y István őrnagy parancsnoksága alatt tisztekkel ellátva 6 hét alatt indulásra készen állott és 1848. Sept. 12-én a gróf Degenfeld Imréné lelkes honleány mint Zászló anya által készített és adományozott Zászlóra melynek felirata következő: — Szabolcs a hazáért, győzni vagy halni 1848. Septb. — felesküdött, a kormány rendeletére Dunaföldvárra, Perczel Mór — dandárához el is indult, a hol is részt vett Dég és Ozoránál a Róth és Filippovits által vezényelt ellenséges csapat elfogatásában. Letévén ekkor nemzetőri jellégét, a szabolcsi 48-ik honvéd-zászlóalj czimén, a rendes honvédek soraiba osz­ tatott be, és Fridauban, egy Zrínyi csapat segélyével az ellenséget szétverte: Innét Perczel Mór dandárával gyors menetekben Moór alá sietett a hol is 1848. deczember 30-án vívott harczban az egész dandár szétveretett, e zászlóalj azonban a jobb szárnyán a támadó vasasokat vissza verte. Perczel Miklós parancsnoksága alatt, és 3 ember veszteséggel sikerült Csákváron keresztül Budára bevonulni. Ezután Perczel Mór egész csapata feloszolván, Leiningen parancsnoksága alá került; részt vett a zászló­ alj a nevezetes Szolnoki, Isaszegi és Gödöllőnél az erdő­ ben vívott fényes diadalmas szurony csatában, a hol is másnap Kossuth Lajos kormányzó előtt elléptetetett, a midőn is Damjaníts hős tábornok által következőleg üdvözöltetett: — ,. Őrnagy ur, örömömre szolgál, hogy ne­ kem jutott a szerencse, a tegnap kivívott csatában kifej­ tett vitézsége és bátorságáért, a haza nevében köszönetét szavazni a zászlóaljnak: adja tudtul ezt a vitézeknek, hogy hasonló bátorsággal küzdjenek ezentúl is; Isten oltalmazza meg önöket, éljen e zászlóalj, a nemzet és szabadság!!!"

H o nvédek képei. Tordán, K. Weres Sándor jeles szerkesztésében megjelenő „Aranyos Vidékiben olvassuk az alábbi czim alatt a következőket: „ Ilazafixág. Az „1848—49. Történelmi Lapok" programmul vette ama nagy időknek még élő katonáit képekben is bemutatni bízón) os sorrend megtartásával. E czélra bekéri az egye­ sek fotográphiáit. Ám a 48-as katonák közül ma már nem csak fizikailag van sok rokkant, de anyagilag is, kik a lefényképeztetés költségét sem képesek hordozni Erre nézve B o tá r Imre tordai fényképész (lakik a piaczi tem­ plom mellett) az egyesek és a „Történelmi Lapok“ ér­ dekében tette nemes hazafiságból azt az ajánlatot, hogy ő a szű k a n ya g i viszonyok között levő 48-as honvédeket az ereklye-muzeum számára teljesen ingyen lefényképezteti, Másnap Pest felé tartván, Rákosnál négy csatát ví­ azonban a tehetősebbek részére is tetemes árleengedéssel dolgozik, (3 drb. mellképet ád ugyanis 1 írtért). Botár vott, és szurony szegezve bevévén az ellen sánczait, azt derék fényképészünknek ezen ajánlatát minden esetre di­ szét verte és bevonult Budavára alá,' a hol is tevékeny csérnünk kell s ajánljuk az érdeklődők figyelmébe/ Öröm­ részt vett annak ostromában és bevételében; mely alka­ mel közöljük ezt, mert Kolozsvár után a torda-aranyos- lommal Majos Károly főhadnagy, Schipler, Kis, Debrevármegyei honvéd-egyletben indult meg úgy látszik elő­ czeni és Derzsi hadnagyok és 7 közvitéz holtan marad­ ször tervszerüleg a honvédek lefényképeztetése. Ha már tak, és 273 sebesültje lett. megindult, ajánljuk, hogy okvetlen vétessék le Fábián Ismét szakadatlan csatározások közt Komárom Zsigmond egerbegyi székely huszárt is, a ki Jáádnál alá megérkezett és itt 1848 Julius 2-án a legdicsőbb Bemet megmentette. Brassóban az öreg Monoki, Kézdi- harezot 'vívott: mert a midőn az ellenség a monostori Vásárhelyen Turóczy Mózes arczképét szintén meg kel­ 1-ső és 2-ik sánezokat 8 ágyúval együtt az onnét gyá­ lene hogy szerezzék és beküldjék a honvéd-egyletek. A ván vissza vonult két hosszú zászlóaljtól kardcsapás nél­ képekre nézve figyelmeztetjük az ereklye-muzeum nevé­ kül elfoglalta, Görgei tábornok e zászlóaljhoz vágtatott ben az egyleteket, valamint a fényképészeket, hogy a és Rakovszky Sámuel zászlóalj őrnagy parancsnokhoz kö­ képek k a b i n e t mellképek legyenek és legyen mindenik vetkezőleg szólt: — „Őrnagy ur van e Önnek bátorsága? kép mellett az 1 . számban pontozatokbarr előirt és a ke­ Igen! kérdezze meg tehát zászlóalját, akarnak e a hazá­ rületben honvéd-egylet elnökének aláírásával ellátott le­ ért és. szabadságáért meghalni" ? — a Lelkes igen felf hangzása után szólt a tábornok: vezesse hát Ön zászló­ írás is.

1848---49.

1892. márczius 15.

alját, és mit gyávaság feladott, Önök bátorsága vegye vissza a sánczokat; Isten vezérelje és oltalmazza Önöket!!! A fellelkesült zászlóalj, éljen a haza! felkiáltások között rohanta meg szurony szegezve a sánczokat, és mint dúló fergeteg, rettenthetlen bátorsággal vetvén ma­ gát a folyton tüzelő ellenre, csekély veszteséggel tiz perez alatt, a 8 ágyúval együtt az elveszett sánczokat vissza foglalta. Ezen dicső harczi tény elismeréséül az őrnagy al­ ezredessé neveztetett, és 2 -od rendű érdemjellel jutalmaz­ tatott, a zászló pedig, mely golyóktól négy lyuk. sebet visel, a 3-ad rendű érdemjellel diszittetett fe l; erre nézve Görgei tábornok napi parancsa következőleg szól: Komárom 1849. Juli. 4. Miután az ellenség csatárai a Monostor hegynek minden nyugati sánczait f. évi Juli 2-án bevették volna és az előre küldött zászlóaljak kevés egyének kivételével mindég vissza futottak, és miután én, a körülményektől ösztönöztetve, ezen gyáva zászló­ aljakat kartács tűzzel az ellenségre hajtani kényszerül­ tem : a 48-ik zászlóalj volt az,' a mely Rakovszky vitéz Őrnagyának előhaladásrai parancsomat öröm kiáltások között fogadá. a vesztett sánczokat, a bennük maradt ágyukkal együtt első rohamra bevette és az ellenséget az Ácsi erdőig vissza nyomta. Ezen fényes bajnoki tett kiérdemli minden vitéznek m éltánylatát: a 48-ik zászlóalj zászlója Juli 2-ika emlékeül 3-ad rendű, és vitéz parancs­ nokának, ki azon naptól alezredessé előléptetett, melle, a 2-od rendű érdemjellel földiszittessék. Utódomat a fővezérségben Klapka tábornok urat ezennel megkérem, ezen díszítést nevemben a legünnepélyesebben véghez vinni. Görgei Arthur s. k. A zászló, mint történeti becses kincs, a Szabolcsi honvéd-egylet által a megyei Levéltárban őriztetik. Az Egylet irattárából kivonatolta, Nyíregyháza feb­ ruár 16., 892. K r ú d y G y u la , . .

.

39'

TÖRTÉNELMI LAPOK.

a szabolcsmegyei h. egylet elnöke.

Irodalom. „B első-Szolnok- és D o b o k am eg y e tö rté n e te 1848—4 9 -b en “ czim alatt 230 lapra terjedő eredeti tör­ ténelmi munka küldetett be hozzánk. A mű Kádár Jó ­ zsef tanár tollából jelent meg. Kádár egyike azoknak, a kik nemcsak előszeretettel foglalkoznak a történelmi rész­ letek kutatásával, de tehetségük is van azok helyes fel dolgozására. E könyv méltó folytatása korábbi időkben kiadott köteteinek, mik Deés város és a megye történelmi részleteit tartalmazzák. Gonddal, lelkiismerettel és érde­ kesen dolgozta fel a szerző azokat az adatokat, a miket sok után járással, fáradsággal s anyagi áldozattal össze­ gyűjtött, egyesek feljegyzései, egykorú hírlapi közlemé­ nyek s található levéltári adatok és szóbeli közlések alapján. Feltalálható benne a márcziusi eseményeken kezdve minden, a mi e megyére vonatkozólag érdekes. — Tár­ gyalja a jobbágyság felszabadulását s ebből származott zavarokat, nemzetiségek mozgalmait, a nemzetőrség ke­ letkezését, honvéd toborzást <és a haza oltárára tett ado­ mányokat. Urbán és követőinek viselt dolgait, a nemzet­ őrök lefegyverzését, Katona Miklós táborozását, Bem dia­ dalait, a vadász zászlóaljak szervezését és működését. A megye újra szervezése, a függetlenségi örömünnep, a hon­ leányok áldozatkészsége, két ezer ujoncz felszerelése, a rögtön-itélőszékek, a muszkák bejövetele, fegyver letétel. Kossuth bankók beszedése, az igazolás és elfogatásokon kivül a szabadságharezban részt vett élő és elvérzett hon­

védek névjegyzékét is tartalmazza. A mű ára Deésen 1 frt 20 kr. Közelebbről ismertetést közlünk belőle. A „Petőfi M uzeum “ k itü n te té s e . A Kolozsvárt megjelenő kitűnő folyóiratot, melyet Ferenczi Zoltán dr. és Csernátoni Gyula dr. nagy gonddal szerkeszt és mely Petőfi életrajzára és müveire vonatkozó adatok egy kin­ cses tárháza, a vallás és közoktatásügyi miniszter — az ország összes tanintézeteinek tekintet nélkül azok fajtá­ jára, tehát a népiskoláktól kezdve a felsőbb tanintézete­ kig, rendeletben pártoló figyelmébe ajánlotta. Hasonlóképen ajánlja az összes könyvtáraknak. Mi is melegen ajánljuk a közönség pártoló figyelmébe a Petőfi Muzeumot.

Toldalék, „Zarándmegye földirati statistikai és történeti leí­ rásához és ezzel kapcsolatban ezt megelőzőleg vázlatá az 1848—49-iki Erdélyben történt oláh mozgalmaknak. Ez a munka csak a jövő kornak van szánva, m ert a mos­ tani körülmények között azt közzé bocsátani sem czélszerü sem tanácsos nem lenne. ' A szerző .

Kézdi-szent-léleki Koznia Pál előbb Zarándmegye főispánja, később az utolsó törvényes erdélyi főkormány­ szék egyik tanácsosa; végnapjait Aradon tölté.“ A k o rn a k m egfelelő ö reg b etű k k el nagy iro d a i p a p írra ; elég tö m ö tte n 1 5 6 o ld alra te rjed ő k é z ira t van az erek ly e m uzeum b irjo k á b a n a fen teb b i ezira a la tt. L észay F e ren ez, K o lo zsv ár m egyei n a g y b irto k o s, az erdélyi ev. re f. sta tu s g o n d n o k a adom ánya. Szerzője m int a m ű végén id eg en k éz­ írá sb ó l m e g tu d ju k ,' ,.1 8 5 3 . decz. 2 án A radon m eg h alt, egy sok m űveltségű, ritk a becsűletességű, egy v alóban nem es k eb lü em b ert v e sz tett el, családja, b a rá ti k ö re, h azája. N y u ­ g o d jan ak békében az á ld o tt p o ro k . E z a k ézirat-n y aláb öreg betűivel, ném ely h e ly t a szem ­ ro n tá sig elh alav án y u lt tin tá v al s m eg sárg u lt p ap iro sáv al nem nagyon vonzó olvasm ánynak k ínálkozik k í v ü l r ő l . H an em ,, h a az em b er elolvassa a bev ezetést, m egsze­ re ti s m egszokja az öreg h ely esírást, bele ta lá lja m a g á t az író gondolatm en etéb e s csak úgy röptében b a rá tsá g o t k ötve vele, k ed v et k a p véges végig olvasni m indazt, a mi o tt a n agy id ő k rő l le van irv a s a mi n y o m ta to tt könyvben ki ten n e 3 0 0 la p o t. E gy m üveit em ber beszéli el. a ki á llá ­ sánál, ta n u ls á g á n á l és széles látó körénél fogva az o k o t és o k o z a to t m indenben á t te k in te n i képes, azo k a t a d o lg o k at, a m elyek k ö rű ié m eg tö rté n tek , s a m elyekben ő is já ts z o tt cselekvő szerep et. Az elm o n d o ttak kiegészítésében okm ányok is v an n ak ít t - o t t m ellékelve. M int ered eti tö rtén elm i -m unka re n d k ív ü li becscsel b ir, m egérdem elné a teljes szövegében való k iad ást.

A háromszéki önvédelmi harczról, P e ti utolsó perczeiről, Zeyk Domokos Yitéz elM ltáról. (Vége).

Petőfi utolsó pertzeiről körülbelül ezeket beszélte M. A. Mintegy 10 órakor kezdődött meg a muszkák el­ leni hartza Bem-apónak, ki 2000 székelylyel támadott meg 8 —10,000 főből álló muszka tábort, mely délután 2— 3 óráig tartott, 1 2 ,000-re emelkedett szekeren hozott muszkákkal. Estefelé a fehér-egyházi szöllő vagy gyümöltsös dombról ágyúi mellől azt rendeli fülem hallat­ tára Zeyk Domokos Gulappernek, hogy szaladjon a bal­ ról fekvő erdőbe, nézze meg, miért hallgatott el az er­ dőben a^ tüzelés. Zeyk elindult. Én azon parantsot kap­

40

1848—49.

TÖRTÉNELMI LAPOK.

tam, hogy menjek hátra, a munitziós szekerekről hányas­ sam le a bort, pálinkát stb. Lovam sarkantyúba vettem, hátrafelé vágtatok, miközben a fehér-egyházi útonállók által kirabolt serfőző udvarán egy zöld szekérben ült Pe­ tőfi s’ kérdé tőlem, hogy hová szaladok, elmondtam rendeletem, hogy a bort a földre öntetem, előveszi Petőfi kulatsát s’ arra kért, hogy töltsem meg azt, hoznék nekié egy kis bort, én a kulatsot kantár-foglalkozásba in­ dult egyik kezembe tartva tovább vágtattam s’ kulatstsal kezembe próbáltam a serház mellé felállított három pád­ ból, egy kis cseber vízből, tán három oroszból álló kór­ háznál a szükséges rendet felállítani. A sebesültek oly nagy mérvben tódultak az orvosokra, hogy egy se működ­ hetett, egyik is kiabált: orvos Ur az én sebemet kösse be, az én vérem állítsa meg. Ily tolakodók ellen erősza­ kot kellett volna használnom, ha a Petőfi kulatsa nints kezembe. Egykulatsos huszár létemre csak közvetítésekkel készítettem egy négyszögöt s’ csak annak volt szabad orvos elébe lépni, kit maga az orvos a négyszögön ke­ resztül hivott be a körbe a műtételre. Megtöltve a ku­ latsot, híven vittem vissza Petőfihez a zöld fedél alá. Alig tíz pertzre megtörtént az ellenség kirohanása s’ érte' Petőfit a végzet, — meggyőződésem, hogy az utolsó korty bort ón nyujtám nekie — honnan Bemapóhoz siettem. De az azelőtt elküldött Zeyk sohase tért többet vissza. Midőn a muszkák kirohantak, Bem-apó a szekeré• hez ment, onnan tán földabrosszait kiveendő, mi csak azt láttuk, hogy az öreget 6 kozák körülvette, de nem bántotta, mire mi védelmére siettünk, a kozákok elsza­ ladtak, az öreg minket, szaladókat, követve, százszor, 200szor mormogta: „hurun, hurun, hurun“, ha mutattuk, hogy mi nem a minket üldöző kozákoktól szaladunk, ha­ nem az elibünk kerülő 2000 muszka elől szaladunk, oda sem akart nézni. ~ Az öreg apó előtt szaladva, láttuk, hogy fenn az oldalon egy magyar futárt beér 6 kozák, kik magyarun­ kat rendre támadták, ki elhullott, ki sebet kapva, ki nem merve megtámadni magyarunkat, visszatért. Rövid időre üldözőbe veszi magyarunkat 16— 18 számból álló csapat s’ ezek után szalad kozák, mig mellettem szaladó bajtár­ sam elkáronkodja mutatva, hogy „ni az a huntzfut azt hiszi, hogy 18 nem elég annak az egy magyarnak le­ győzésére, midőn a kozákok a magyarunkat beérték, lát­ tuk, hogy nagy lovával fenn állott s’ alatta álltak a ko­ zákok. Csakhamar e felállásra magyarunk leborul, ki lett volna; nem tudhattuk a nagy távolság miatt. Holnapok múlva Szathmármegyében, mint menekvőt, meglátogatott egy testvérem, ki némely muszka tiszt magaviseletét megdicsérendő, elbeszélte azt, hogy magok a muszka tisztek, a segesvári ütközetnél látva azt, hogy egy magyar mily vitézül menekült meg 6 kozáktól s’ látva, hogy egy nagyobb csapat kozák üldözi, ren deletet küldöttek egy kozáktól, hogy ázon vitéz magyart a 18 tagból álló csapat élve hozza el, de a rendelet későn ért rendeltetése helyére, a magyar már halva volt. A muszka (nincs több). M atskásy A n ta l.

Halálozások:Benedek J ó zse f , a nemzeti szinház volt tagja el­ hunyt hatvanhárom éves korában Sárbogárdon. Bene­ dek 1883 bán vált meg a nemzeti színháztól, a mi­ kor a kolozsvári nemzeti szinház vezeté.-ét vette át. A szabadságharcz alatt tüzértiszt volt. Utolsó éveit a vidé­ ken bolyongva élte le, mig aztán nyugalomba lépett. Két

t

1892. márczius 15.

színész fia közül az egyik, Lajos a nemzeti szinház annyi reményt felkeltett jeles tagja tavaly halt meg, a másik fia Gyula most a szatmári szinház tagja. Egy leánya is maradt Flóra, Steidl László vasúti hivatalnok neje Be- 5 nedeket Sárbogárdon temetik el. B e n k h a rd Ján os 1848—49. honvéd-tiszt, keresk. miniszt. sztiszt 63. Budapest. G id ó fa lvi J a n a ó M ih ály a szamosvölgyi vasút főpénztárnoka, volt 1848—49. évi nemzetőr százados folyó 1892. év február 29-én életének 76-ik évében elhunyt Deésen. K a lo csa B a lá zs 1848—49-iki honvéd huszár-száza­ dos, Nagy-Kőrös város legtöbb adót fizető képviselője, Pest vármegye bizottsági tagja, a n.-kőrösi ev. ref. tanitóképezde egyházker.-igazgató tanácsosa február hó 9-ik napján élte 72-ik évében, hosszas szenvedés után Nagy­ kőrösön elhunyt. D r. Kisigm ándi* H a m a r y D á n iel nyug. m. kir. honvéd főtörzsorvos, több tudományos és emberbaráti társulat tagja, a budapesti reform, egyház tanácsosa, 1848—-49-iki tüzérhadnagy február 21-én, életének hat­ vanhatodik évben Budapesten meghalt. ■Dr. L ep á tsek J á n o s , nyugalmazott járásorvos folyó évi február hó 26-án estvéli 10 órakor, életének 72-ik, második boldog házassága 10-ik évében meghalt MarosVásárhelyt. A néhai az 1848 —49-ik évi szabadságharczban mindvégig Bem tábornok oldala mellett mint orvosa működött. Az elhunytat gyászolják: Özv. dr. Lepátsek Jánosné szül. Osváth Róza és gyermekei : ifj. Lepátsek János, neje és gyermekei; Lepátsek Lujza, Lepátsek An­ tal, Lepátsek Netti, férje Mártonfi Vidor és gyermeke s több közeli és távoli rokon. R a u sz B é la v o lt tolnamegyei főszolgabíró 48—49-ben főhadnagy 66 éves korában meghalt tizég szá rd o n . A kolozsvári könyvnyomdászok nestora, és az ev. ref. főiskolai nyomda volt művezetője, a 41 éves nyomdász, végzett theologus és az 1848-iki szabadságharcz bajnoka, volt honvéd altiszt: S za th m á ri M ih ály életének 66-ik évében, 1892 Márczius 1-én reggel 9 órakor, tüdővizenyőben Egeresen meghalt. Családot nem alkotott; de az a társadalmi kör, melyben élt, munkálkodott és küzdött, örökkön örökké tisztelettel emlékezik meg a boldogultról; mert élete példás, munkája becses és küzdelme ki­ tartó volt, mely által magát tiszteltté és becsültté tette mindörökké. Várady A ntal, építőmester, városi útbiztos és 1848—49 beli honvéd altiszt, életének 62-ik, második házassága 6-ik évében márcz. hó 6-án.-Kolozsvárt meghalt. Az elhunytat gyászolják: Szász Róza, miut bánatos özvegy. Id Váradi József és neje, mint testvére. Vár a l i Ilka, férje Maresch E m il; 'Váradi József és neje Váradi Károly; Váradi Albert és neje Zicha Id a ; Váradi Róza, férj# Zicha Adolf; ifj V áradi A ntal, mint gyermekei Binder L aura és férje; "inder Ilk a; Binder József; Maresch Irén ; Maresch E n d re; Váradi Kál­ mán ; Váradi Ilona; Váradi E rzsi; Váradi Irma, mint az elhunyt unokái Andrási Ignácz és n e je ; Kömöcsi József és neje; Albert Károly és n e je; Albert László; Albert Ágnes férje Andrási Sándor; Szász József és neje, miut sógorai és sógornői.

V a rja s Im re ügyvéd, volt 1848—9-iki főhadnagy a komárommegyei Kömlődön meghalt. Varjas mint pápai diák 130 tanulótársával együtt beállott a 47-ik honvéd­ zászlóaljhoz s előbb Perczel,,majd Nagy Sándor és Klapka alatt mint főhadnagy a legnagyobb küzdelmekben részt vett Komárom feladása után másfél évig bujdosott, majd Kömlődön telepedett le. A függetlenségi eszmék rendít­ hetetlen híve volt s halála széles körökben keltett mély részvétet. T ó th vá ra d ja i K a r n is K á r o ly földbirtokos 1848—49. főhadnagy Baracson 67 éves korában.

1892. márczius 15.

1848— 49.

TÖRTÉNELMI LAPOK.

Adományok az 1848—49. orsz. ereklye-muzeumnak. Több rendbeli ereklye-adom ány és okmány érkezett a muzeum részére. Ezek a közelebbi számban nyugtáztatnak. Sipos Károly kolozsvári kereskedőnek egy hazafias pohárköszöntó'jére Szucság kis község meg kisebb intelligencziája (ref. lelkész, N agy Sándor gazdatiszt, k ét tanítónő) 3 f r t o t adományozott. W alton Vilmos Kolozsvárt g y ű jtö tt: Veress Károly Oláhország, birtokos 1 fr t; K olozsvárt: Csernyánszky Lajosné 5 0 k r; W alton Vilm os 5 0 k r; Bányay János 2 0 k r; Heirisch Henrich 10 k r; Szentpéteri Gyula 1 0 k r ; K ondász Dani 2 0 k r; Stadler Ferencz 2 0 k r; Fratta Géza 2 0 k r; összesen 3 forint. Révay Károly Nagyágról 5 drb. nyom tatott proklam áczíót küldött be. Vasvári Pál emlék-szobrára Darkó Lajos 1 8 4 9 . köz­ honvéd M ező-Rücsről 1 frtot adom ányozott. Yan már 11 frt. Gvosgyák Vasdi Gábor honvéd főhadnagytól értékes könyvet kapott az orsz. ereklye muzeum.

Kuláról

A könyvnek ez a c z im e : Gyűjteménye'•a’ M agyarország szám ára kibocsátott L eg ­ felsőbb Manifestumok és Szózatoknak, valamint a’ cs. kir. hadsereg főparancsnokai által M agyarországban kiadott Hir­ detm ényeknek. Hivatalos kiadás. E lső füzet, foglalja magá­ ban az időszakot 1 848-d ik évi septem ber 2 2 tői, 1 8 4 9 -d ik évi julius 3 1 -ig . 184;). Budán, az egyetem i nyomdából. A könyvben az uralkodó, W indisgratz és Haynau k i­ adványai vannak 127 lapon. A könyvhöz 2 7 oldalra terjedő függelék is van csatolva, a mi császári leiratokat tartalmaz. A pénz az ereldye-muzeum p én ztárn ok a: Hory B éla árvaszéki elnök úrnak átadatott. A szives adományozóknak k ö­ szönetét mond a ' muzeum igazgatósága.

KtTLÖÍTFÉLÉKI. A 111 árCZ. 15. nem zeti ünnepre való tekin­ tettel kettős szám ot adunk ki. Pótoljuk ez által a jan. 15-én elm aradt első szám ot is. Ápril 1-én m egjelenő szám unk szintén nagyobb lesz a r e n ­ desnél; 1 2 oldalra fog terjedni s egyik részében fel fogja ölelni a márcz. 15. ünnepélyek rövid felem litését, m elyre a beküldendő tudósításhoz m ellékelünk olvasóinknak tudósításra szolgáló ivet. Felhívjuk olvasóinkat; h o g y e hó 20-ig postára adni szíveskedjenek a rövid tudósításo­ kat, a m elyekben a nem zeti érzületnek és lelke­ sedésnek kívánunk rövid vonásokban képét adni. Az ünnepélyekről szóló részletes tudósításokat tartalmazó vidéki lapok példányait összegyűjtés cs m egőrzés végett az ereklye-m uzeum czim e alatt beküldeni kérjük. Vidéki bizottságok m eg­ rendelését, a mi hozzánk a szobor javára tétetett, jövő számunkban felemlítjük. A

kolozsvári orsz. ereklye-muzeum

m ég múlt év jul. 15. gyű lésén tervbe vette vi­ déki k örök . alakítását. É körök hivatva lesznek & nagy napok ereklyéit, történelm i em lékeit, az

41

esem ények leírását összegyűjteni, tekintélyükkel é s buzgalmukkal arra befolyni, hogy a hol a szabadságért daliáink küzdöttek, vagy a hol a h ő sies küzdelemben elestek és pihennek, em lék­ kel jelöltessen ek m eg és a helyek vagy em lékek fényképészeti úton is fel legyenek véve. Lapunk ez irányban az akcziót haladéktalanul m egkezdi, a mint a tavaszi napok bekövetkeznek, m ely ideig minden bizonynyal a haza minden vidékén híve­ ket nyer zászlója alá, a mi kezdem ényezéshez okvetlen szükséges. A csikmadarasi álladalmi ágyúöntöde és lőpor gyáraknak 1848 —49 évekről szóló jegyzőkönyve került Kanyaró Ferencz kolozsvári unit. gyran. tanár birtokába. A füzet első tétele 1848. okt. 20. kelettel van bevezetve.' , Dániel Gábor honvéd százados két izben megmotozta a magyar-hermányi vasgyárt abból’a gyanúból, mintha ott ágyukat öntöttek, volna a szászok számára. A jegyzőkönyv 17 oldalra terjed, a fogalmazásban teljesen jártas ember által vezetve és a 126 tétellel 17. lapon 1849 augusztus 8 -án Bodor Ferencz gyárigazgató által aláírva. 1851-ben még 22 sor érdekes vissza emlékezést is sző hozzá Bodor Ferencz, melyben sanyarú családi viszonyait is ismerteti. Ezt a jegyzőkönyvet Laborfalván találta - Kiss Aladár datki unit. pap s tőle került a Kanyaró birtokába. Néhai Szabó Károly és Köváry László egy darabig úgy véle­ kedtek, hogy ez hamisítás; teljesebb vizsgálat után azon- ' bán teljes hitelűnek jelentették ki. Mi a Kanyaró által küldött másolatból is hitelesnek tartjuk azt, mert a ke­ zeink között van Gál Sándor ezredes, Bodor Ferencz igazgatóhoz saját kezűleg irt eredeti levele, melyet Tusnád 1849. jul. 6 -án irt s mely a jegyzőkönyvben 95. sz. a. jul. 7-érői pontosan be van iktatva. Ezt a leve­ let, mely Kolozsvári Aladár hajdúnánási gymnáziumi tanár, a néhai gyár igazgató unokájának a tulajdona, lapunk jövő számában közölni fogjuk Kanyaró tanárt megkértük, az érdekes jegyzőkönyvből lapunk számára egy oldalra terjedő ismertetés Írására.

„Segesvári Petöfiemlék-egylet“ foglalkozik a Petőfi sírem lék ügyével. Ennek igazgató alelnöke N agyküküllő vármegye alispánja Szoboszlay K ároly, hová minden­ nemű, az egylet ezélját előrevivő közlem ény av ag y adomány küldendő. Az egylet ezidőszerént még csak gyűjtéssel foglal­ kozik ugyan, de reménye van, hogy a síremlék ügye a leg­ közelebbi időben már a m egvalósulás stádiumába fog juthatni. A dolgok állásáról lapunkat, a hozzánk hivatalosan bekülküldött közlem ény szerint Balás Imre r< f. lelkész az egylet ügybuzgó és hazafias titkára fogja koronkint tudósítani. A múlt számunkban em lített 1 0 frt adományt is oda küldöttük. Vasvári emlékre tés, m elyet Koós Ferencz buzgalommal folytat.

Brassóban is megindult a gyűj­ k. lanácsos tanfelügyelő lelkes

Új ö n k én tesek . Munkatársaink gárdája két új önkéntessel szaporodott. Vajda Emil, székely udvarhelyi tanár, ki a nemzeti eszméltnek a közélet és az irodalom terén egyaránt lelkes zászló­ vivője sorakozott a munkások közé. Dr. Vajda Kmilt midőn bemu­ tatjuk, a hazafias közönség figyelmébe ajánljuk azt a munkát, a melyet. Kossuthról most rendez sajtó alá s melyet lapunk 2. szá­ mának irodalmi rovatában ismertettünk. A másik önkéntes Kádár József deési tanár, kinek jeles történelmi munkái tanus^o^ak ha­ zafias buzgalma mellett.

1848— 49.

42

TÖRTÉNELMI LAPOK.

Az ereklye muzeum részére kabinet1 mell ké­ peiket a kolozsvári kerületből, a szükséges leírással beküldötték: Bányay György, honv.; Kaukál Ferencz, tizedes; Csonka György, honvéd; Strautz Sámuel, közhonv ; Kaukál József, tizedes; Kováts József, tizedes; Kászoni Mihály, huszár; Demeter Zsigmond százados; Kerekes György, tizedes, Koncz György, közhonvéd; Szabó Mihály, alvadász; lígray Balogh József, tűzmester; Koleszár János honvéd; Mester József, huszár; Borsódy József, honvéd; Létay Lajos, főhadnagy; Rácz Györgv, tűzmester. A képeket -a Dunky fivérek kolozsvári fény-képészeti első rangú ezég művészi kivitelben, díjmentesen állította elő az ereklye-muzeumnak. Ugyancsak átvette a muzeum S. Iletyi A n to s János 1848 - 49. honv. táborkari alezredes arczképét kőrajzban disz egyenruhában ábrázolva, a hozzá tartozó leírással és kabinet képpel együtt. Ez a kitűnő kép, egyik disze lesz az ereklye muzeumnak. H onvédek albumát egy ujabb csoportozattal a jövő számban folytatni fogjuk.

K érd ések és feleletek. Kérdések. 4. Ki bírna és lenne szives t. olvasóink közül fel­ világosítást adni pozsonyi születésü K o m Fülöp Antal 1848—49-ki honvéd századosunk hollétéről ? Korn, mint törökországi emigráns, később Hamburgban 3 müvet adott ki német nyelven az emigráczióról., Hazakerülvén, 1879-ben magyarul is megjelent Magyar-Ováron egy ér­ dekes könyve és nagyon óhajtanám tudni, mi lett azóta vele? Él-e még vagy hol és mikor halt meg, illetőleg hol lakik hátrahagyott családja? Felvilágosítások a szerk.hez intézendők. V. E.

Feleletek.

|

1892. márczius 15.

M árczius idusa.

J

A legszebb ünnepnap m árczius idusa n e­ künk. m agyaroknak. M árczius hónapban ébred a term észet; ébredése útnak indítja díszítő m este­ rét: a kikeletet, h o g y , vonja be zöld bársony szön yeggel a földet, ruházza fel virággal a fát és bokrot. A virágok illatárjában, a zephir lágy susogásában, a m adár-dalban m árczius idusától kezdve á szabadság lehelletét érezzük, a szabadság elbűvölő lágy dalait halljuk. A szabadságért epedt, vágyott és szomjazott a pesti fiatalság is és ki is vívta azt 1 8 4 8 . már­ czius 15-ének nagy napján. Eltelt azután sok esztendő. Mindenik elhozta a m aga viszontagságteljes esem ényeit egyesek re úgy, m int a nem zetre. Voltak évek, m elyek alatt a legnagyobb titokban rejtegették s csak lopva olvashatták azokat a lángbetükkel irt sorokat tar­ talm azó nyom tatványokat, a m elyek mint isteni sugallat, röptében születtek a nagy napokban, a melyek sziveket gyújtottak és a szabadság szent tüzet élesztették. Ism ét jöttek évek, m elyek alatt a kivívott eszm ék rendre örök diadalt arattak, a m elyek alatt a nem zet szabadabban lélegzelhetett, a m e­ lyek alatt m eg volt engedve, hogy gondolatait szabadon kifejezhesse. jan. 1 8 48. m árczius idusától kezdve vérrel b o­ rított m ezőkön karddal, és a csatam ezőkön kívül az igazság és ész fegyvereivel titáni harezot és sisiphusi munkát végzett nemzetünk azért, hogy m egvalósítsa azokat az eszm éket, a miket a nagy napon, a pesti diadal napján proklamáltak s a m elyek palladíumai annak, hogy rabok tovább

1. Részt vett e zászlóalj a szelindeki csatában is 1849. 30-án, a midőn Bem apó a Nagy-Csür, illetve Nagy-Szeben felől kö­ zeledő legnagyobb ellenséges csapatokkal szembe küldte azt fel a hegyre azzal a biztatással, hogy küldi azonnal a segítséget is utá­ nuk ; ő maga pedig, t. i. Bem apó, a nagy tüzér, a postakertből ágyuzott a fejükön keresztül »z ellenséges csapatokra. Ez a sikeres ágyúzás képezte a 27 zászlóalj után küldött segítséget. Emlékszem egy tiszt nevére is e zászlóaljból (akkor hadnagy volt); Vinceéneh h ív ták ; keresztnevére nem emlékszem; egy helyen szállásoltam vele; ő volt a szállásparancsnok, mivel 2U— 25-teu szállásoltunk azon épületben lovas és gyflog harezosok. Vigan telt az id ő ; jó l étkez­ nem lettünk! tünk, boroztunk és énekeltünk. Vineze hadnagy gyönyörű bariton hangon igen gyakran a következő kezdetű dalt énekelte : ,.Indul E endre lesim ultak a hullámok, enyészn ivándor útra az árva d iá k “ Tehát Vineze hadnagy úgy lehet a deb­ kezdtek az ellentétek. Kalászok lengtek a hősök re c e n i ev. ref. kollégium növendéke volt. Megemlékeztem e derék zászlóaljról a „ Kolozsvár“ 1891. évi 131. és 132. számainak tárczasírja felett, kinyílt az ártatlanul börtönben sinlőrovataiban is ; feltalálhatók azok a kolozsvári 1848 -49. évi Erekdők előtt az ajtó rozsdától nyikorgó zárja. H a­ lye-Muzeumban. A vízaknai csatában is részt vett a 27-ik honv. zászlóalj. Im réh Sándor. zatértek száműzőtteink. K ossuth-nótáinkat, harczi 3 A 15-ik M átyás-huszár ezredben szolgáltam én is az első és nem zeti dalainkat ajakára vette az édes anya osztály (divisio) 2-ik századában. Ez osztály 1-ső százada Kolozs­ várt, gr. Bethlen G ergely; a 2 ik pedig Deésen, Makray László s m ialatt lágyan ringatta ölében csecsem őjét, századosok parancsnoksága alatt alakult 1848. nyarának utolsó fő­ altató dal gyanánt ezeket énekelte neki. A c s e ­ sében, t. i. julius végétől szept. haváig. Lovas osztályunk őrnagya gr. Mikes Kelemen volt. E divisióból — tudomásom szerint — a csem ő az anyatejjel m agába szívta a hazaszere­ következők vannak ma életben: Dercsényi Kálmán, főhadnagy, kir. tet, a szabadság, egyenlőség és testvériség lel­ közjegyző Homonnán; Kozma Zsombor, főhadnagy, kúriai bíró Bu­ dapesten; Dercsényi László, főhadnagy, kir. törvszéki bíró Szathkesítő dallamát, a gyerm ekből ifjú, az ifjúból máron : Szász Dániel, őrmester, M.-Láposon ; Orbán Károly, főhad­ férfi lett s a miért ^z apák börtönben sinlettek, nagy, Bem segéde, Mező-Madarason ; Almási Domokos, takarékpénz­ tári pénztáros M arosvásárhelyt; Koós Ferencz kir. tanfelügyelő, elvéreztek, azoknak az eszm éknek ünnepét m egBrassóban; • zász Károly ev. ref lelkész N yárád-ázeredában; Rácz ünnepli a m agyar országgyűlés is. Kuszkó István. Miklós főhadnagy, Dcés környékén ; Rácz Gyula, őrmester Rudii­ ban. Kolozsvárt a Biasini-szálloda tőpinezére (Nagy Ferencz; szin­ A la p u n k z á r t á ig , 9-én déli 12 óráig hozzánk érkezett je ­ tén velünk szolgált. Székely Karoly bajtárs u r nevére nem emlék­ lentésekből, az ünnepélyek tervezéséről a következő tudósítást adjuk: szem ; úgy lehet a székelyföldön alakult Mátyás-huszárok valamelyik Arad városa, mint nekünk jelentik, márczius 15-ét századánál szolgált. Bethlenben a múlt évben halt meg ' Bjenkő Jó­ nagy ünnepólylyel üli meg. Délelőtt a városháza nagy­ zsef ügyvéd, G4—65 éves v o lt; egy szakaszban szolgáltam vele a 2-ik században. Ism ertc-e? Imreh Sándor, volt Mátyás-huszár. termében tartandó ünnepélyen, mely ének-számokból és

szavalatokból fog állani, az ünnepi beszédet Jánossy Béla

1892. márczius 15.

1848— 49.

TÖRTÉNELMI LAPOK.

43

Déván az ünnepélyt az ipartestület hazafias vá­ tanár fogja tartani. Az ünnepély után testületileg felvo­ lasztmánya rendezi. D. e. 10 órakor ünnepélyes isteninulnak a szabadság szobra elé. Este bankett lesz. A délvidéken is több helyen megünneplik az idén tisztelet lesz a reform, templomban, hol az alkalmi imát a szabadságünnepet. O ra vicza b á n yá n az Arany-kör vette Szőts Sándor lelkész fogja mondani, melyet a tanitókékezébe a rendezést. A kolozsvári, unitáriusok főiskolájá­ pezde hármoniás éneke követ. Istenitisztelet után az ün­ ban tiz évvel ezelőtt, 1882. évben érettségi vizsgát tett nepély tovább folytattatik a Vigadó nagytermében, hol növendékek, a kik most már mindannyian felnőtt embe­ egy iparos szavalni és a képezde ifjúsága hazafias éne­ rek, egymásnak adott kötelező irás szerint ez év márczius keket fog előadni Hoós János zenetanár vezetése alatt havának tizenötödik napján a kolozsvári unitárius főisko­ Az emlékbeszédet Jakab Ödön főreálisk. tanár fogja tar­ lában összejönnek. Az unitáriusoknál az ilyen találkozás tani Este 7 órakor közvacsora lesz a Fehér-Kereszt szál­ régi szokáson alapul. Mióta kolozsvári főgymnasiumuk loda éttermében 1 frtos részvételi dij mellett. A délelőtti fennáll, majd minden évben van benne ilyen összejövetel. ünnepélyeken az ipartestület, az iparos ifjúság, a főreál­ Azok, a kiket a megjelenésben semmi sem gátol, a ta­ iskola és a tanitóképezde tanári kara és növendék-serege lálkozás emlékére kisebb-nagyobb alapítványokat szoktak saját zászlóik alatt, testületileg fognak résztvenni, úgy tenni s szegényebb sorsban élő osztálytársaik helyzetének szintén a többi testületek és hatóságok is. A „ D ie sö -sz e n t-m á rto n i J ó té to n y c z é lu M ü k ed v elő i E gyejavításáról is gondoskodnak, A mostani találkozásnak kü­ ü l e t“ a márczius 15-iki ünnepséget előkészítő- és magát százas lönösebb jelentőséget ad az a körülmény, hogy az össze­ sbizottsággá kiegészített s ennek kebeléből kiküldött rendezőség, f. jövetel márczius 15-én, a nemzet ünnepén lesz. Az ün­ évi márczius hó líj-én, jótékonyczélu hangversenynyel és tánczczal nepet A rk o sy Lajos és B oros Sándor intézik. — K a ssá n egybekötött nemzeti ünnepséget rendez a vármegyeház dísztermében, az ünnepélyt a jogász ifjak rendezik. Az ünnepi beszédet H. Gál Domokos, elnök. Gydngyössy I. jegyző. I. A nappali ünnep­ ség programm ja: 1. D élután 2 órakor 3 mozsárágyu dörgése jelzi L á n g Ernő olvasóköri elnök tartja. Este alkalmi előadás a vármegyeházhoz való gyülekezést, honnan zászlók alatt és zene­ lesz a színházban s a hazafias darab férfi szerepeit a jog­ szóval levonul az ünneplő közönség az unitárius templomba. Itt hallgatók adják. Pázsint Mihály, s. lelkész imát mond. Az Isteni tisztelet alatt a dombói népdalkör énekel. 2. Az Isteni tisztelet végeztével a gyüle­ Amerikában. Az amerikai clevelandi magyarok kezet felvonul az első pontban jelzett módon a vármegyeház dísz­ márczius 15-ét nagy fénynyel készülnek tnegünnepelni. E termébe 3. I tt az ünnepség következő sorrendben foly le : a) Nyi­ czélból még februárban közös tanácskozást tartottak az tány, énekli: az iparos dalkör, b) „Talpra m agyar," költemény, összes clevelandi egyesületek s az ünnepi programm pont­ Petőfi S.-tól szavalja; Pázsint Mihály, unit. s lelkész, c) É nekel: a dombói népdalkör. <) Ünnepi beszédet mond: Cseresznyés Ödön, jait megállapították. ref. lelkész, e) „Szózat," Mester Károlytól, énekli: a műkedvelői „A márczius 15. ünnep hét éves története Bras­ dalkör. Az ünnepségnek ezen része teljesen d ijta la x II. A z estvéli sóban1 czim alatt Koós Ferencz k. tanácsos tanfelügyelő hangverseny program m ja: 1. „Férfi négyes," előadja: a műkedvelői össze állította és sajtó alá rendezte e német ajkú város­ dalkör 2. „Fölhívás tánczra'1 W ebertől, zongorán előadja: Gáspár Ilona k. a. 3. „Pókayné-* Gyulay Páltól, szav asa: Kuti Irén k. a. ban a magyarság hazafiui érzéstől áthatott ünnepeinek a j 4. „Teli Vilmos" ez. opera „Ouvertureja-* Rossinitől zongorán elő­ történetét. ad ja: Felszeghy B erta k. a. 5. .N ép d alok 1 czimbalmon czigányzenet előadja: gr. Lázár Ádám u r 6. „Népdalok* zongorán Brassóban, mint Koós Ferencz munkatársunk ér­ kíséretében czigányzene kíséretében előadja: Kerekes Bélé ur. Kezdete este,, tesít, ünnepélyt rendez az idén is az állandó márcz. 15. bi­ pont 8 órakor Az ünnepségnek ezen részén megjelenők, miután zottság, mely 30 tagból á ll; elnöke Koós Ferencz. Az idei ennek tiszte jövedelme a helybeli kisdedóvó-intézet javára fordittaitt már a 8-ik ünnep leehd. Belépti dij't nem szoktunk tik, belépő díjul egy frtot fizetnek. Az egész ünnepségen a maros­ szedni. Az idei ünnepet a N-ro 1-ben tartjuk így: 1 . vásárhelyi első czigány yenekar játszik. Fóthon is nagy ünneppel készülnek megülni már Hymnus, énekli a dalárda. 2 . Megnyitó beszéd, tartja Koós F. 3. Emlékbeszéd, tartja Végh Mátyás, áll. polg. czius 15-két, annak örömére, hogy a gödöllői kerületnek 1. isk. tanító. 4. Ének. 5. Szavallat, Bene István. 6 . Ha­ most függetlenségi képviselője van. Az ünnepi beszéd zádnak rend., énekli a dalárda és az egész gyülekezet. megtartására. J. Virág Bélát kérték föl. Kraszna községében az ottani Olvasó-Egylet" Összesen 73 testület van meghiva. választmánya 1848. márcz. 15-ének megünneplése végett B udapesten az egyetemi ifjúság programmja egy elnökletem alatt Farczády Sándor, Gál Lajos, Rá­ ugyanaz lesz, a mi a múlt évben volt. Az iíjaság az idén kosi Sándor, Stefánóvits János, dr- Steiner Mór, Varga is Ábrányi Emilt kéri fel az alkalmi költemény megírá­ Gyula és Zoványi Lajosból álló bizottságot küldött ki sára. A részletek megállapítása végett az ifjúság rövid ezen ünnepély rendezésére. Közreműködnek: Farczády idő alatt értekezletet tart. — Az Y. kér. állami főreál­ Sándor és neje, Gál Lajos, br. Györffy Pál, Lengyel Heriskola ifjúsága márczius tizenötödikét külön ünnepeli meg min, Nagy Ilona, Stöhrer Leontin, Rákosi Sándor, Var­ A rendező bizottság már megalakult. Elnökévé Guttmann ga Gyula és neje, Zoványi Lajos Az ünnepély .bevétele Oszkár, jegyzőjévé Messinger Károly VIII. osztálybeli ta­ szegény iskolás gyermekek felruházására fog fordittatni. nulókat választották meg. Krasznán, 1892. február 26. Hazafias üdvözlettel br. Czesiléden az egyenlőségi egylet meghívta Károlyi G yö rffy P á l. Gábor grófot, hogy tartson szónoklatot az ünnepélyen. Kassán változatos műsorral ünnepük meg. Lippán márcz. 15. megünneplésére bizottság alakult. Deésen az iparos ifjak önképző és betegsegélyző egylete f. év márczius 15-át az Angol szálló helyiségé Maros vásárhelyit az idén nagy fénynyel fogják ben tánczmulatsággal végződő hangversennyel ünnepli megülni a márczius tizenötödiki ünnepet; az ebből a czél­ meg, A hangversenyen: melynek meghívó műsora a na­ ból alakult bizottság minden intézkedést megtett, hogy pokban lesz szétküldve — részt vesznek Almai ^rma, az ünnepély méltó legyen az eszméhez, melyet a székelyIlatfaludi Ilona és Pongrácz Erzsi k. a, Dr. Bónis Árpád, ség fővárosa megünnepel. M aro sv ásárh ely en az ünnepély élén Dr. Bernády Dánielovics Sándor, itjb. Gajzágó László, Gerstmann Ödön urak és az egylet tlalosztálya. A szóló népdaléneket György áll, ki megelőző évben a rendező-bizottság elnöke és czimbalmon játékot Lantos György, a Körösy-lele nép­ volt. Ázelőtt Győrfi Pető és Kerekes Sámuel vezették a zenekar uj karmestere és ifj. Körösy — a szükséges márczius J 5-iki ünnepély rendezését. M árczius 15-ikét, Piskitelepen mint rendesen, úgy számú zenekari tagokkal — fogják kisérni. Budai Elek ez évben is a szokott módon Ünnepük meg. Az 'ünnepély e. titkár.

44

1848—49.

TÖRTÉNELMI LAPOK.

1892. márczius IS.

jos tanárjegyző. Ez idén Szongott Kristóf az Armenia . szerkesztője tartja az emlékbeszédet Ozövek Jenő adóhi ­ vatali ellenőr alkalmi szavallata mellett még a helyi „dalzene-egylet“ és „önképző fuvó-zenekar“ működik közre délutáni ünnepélyünkön, melyet estve a vigadó nagy te r­ mében közvacsora követ. Nem szedünk semmi dijat s a 48 as rendezőség állja ki a fölmerülő költségeket. Ha majd meggyökerezik és életszükséggé válik ez ünnepély, akkor talán bementi díjjal fogják rendezni. Szilágy-Krasznán márcz. 15. ünnepélyt rendez­ nek. Az ünnepély rendezését az olvasó-egylet teljesiti br. Györffy Pállal az élén. Közreműködnek: Gál Lajos em­ lékbeszédet tart, Farczádi Sándorné, Lengyel Herminka és Farczádi Mihály szavalnak, Farczádi Sándor Nagy Ilonka zongora kísérete mellett hegedül, Sthörer Leontin czimbalmon játszik és a helybeli dalárda énekel. A jövede­ lem a szegény iskolás gyerekek részére fordittatik. Elnöki megnyitó beszéd. Ünnepi méltató beszéd. Sepsi-Sz.-Györgyön az ev. ref. főgymn. tanári Szavalat. kara indította meg a mozgalmat, s felhívására a város intel- : Kmlékbeszéd Rulikovszky Kázmér felett. ligencziájának minden árnyalatából egy márcz. 15-iki bizott­ . Emlékbeszéd Nagy Sándor felett. ság alakult, mely nemsokára kibővülve egy állandó bizott­ Az egyes pontok közt ének is lesz miért is a zene­ sággá fog alakulni. Felszólította az összes iparostestületeket, kedvelők egyesületének dalkörét fogják felkérni a közre­ kereskedelmi kört, a tűzoltókat, liogy zászlóik alatt testüle­ működésre. A rendezésre 15 tagú bizottságot választottak tileg jelenjenek meg. A programm következő: Délelőtt 11 melynek tagjai Adorján Emil, Bozóky Kálmán, Bajor órakor a kollégiumi önképző-kör tart diszülést. Délután 3 Antal, Baróthy Pál, Berthóty István, Gubicza Adám, órakor zenekar élén, zászlókkal az összes testületek s a nagy Gyöngyösi István, Hrabal Ottó, Kiss László, Linczinger közönség kivonul a főtéren álló honvédszoborhoz, melyet Gyula. megkoszorúznak Három dalárda: a Harmónia, az egyházi Nagybecskereken, mint Ambrus József plébános és a kollégiumi ifjúságé fogja énekelni a szózatot, a hymnust jelenti, a rendezendő márczius 15-ki ünnepély, minden s egy hazafias dalt. Várkonyi Endre főgymn. tanár mondja előjel szerint igen élvezetesnek ígérkezik A közreműkö­ el az emlékbeszédet, Kusztos Gyula ev. ref. lelkész pedig a désre fölkért műkedvelők valamennyien engedtek a föl­ „Talpra magyar“-t szavalja — Az estélyt az idén még a hívásnak és igy a programm teljesen méltó lesz ahhoz Potsa alapítvány javára rendezik! a nagy érdeklődéshez, melyet a közönség e kiválóan ha­ S e g e s v á r t a m a g y a r s á g ü n n e p el. A mozgalom a „Magyar zafias ünnepély iránt állandóan tanúsít. Rendezi dr. Brájjer K aszinódból indul ki. a hol naponta megfordul minden Segesváron Lajos, emlékbeszédet mond dr. Kiss Sándor főgym. tanár. lakó intelligens magyar ember s hol a dolog term észete szerint beszéltetni a napi események m ellett olyan kérdések Nagy-Kikindán bizottság alakult márcz. 15 ün­ megszoktak is, melyed magyar társadalm unkat bármily oldalról is közelebbről nep rendezésre. érintik S igy történt, hogy a márczius 16-ikí ünnepély m egtartá­ „Pancsova és Vidébe“ szerkesztősége irja lapunk­ sának szükségessége is a kaszinóban liatároztatott el s onnan kül • nak. Mit a „P. és 6 év előtt megkezdett, az idén is d etett k i a rendezésre Bochkor Árpád elnöklete a la tt egy Benedek Mihály, Rabocskai Zsigmond és Lattenberg Lajos tagokból álló bi­ nagy ünnepélylyel fog végbe menni. A márcz. 15-két a zottság, mely az ünnepély program ját már meg is állapította akként, Társaskör, Gromon D. m. ny tisz. egylet s a Magyar hogy lesz i-gy ünnepi felolvasás, egy szavallat, egy karének és azu­ Dalkör vezetése alatt ,a Trombita nagy termében üljük tán társas vacsora a kaszinó helyiségeiben. Az ünnepi felolvasást meg. Ünnepi szavaló egy tanár, felolvasó Dr. Sesitints, Kelen Sz.dor, lársadalmunk kedvelt tagja fogja tartani S z in n y e k ö z sé g b e n a körlelkészség kegyelettel- ünnepli meg ki jeles szónok. A vidék is nagy mértékben lesz mint 15-ét. A rendezés élén Kovács Gábor ref. körlelkész áll, ki minden évben, úgy az idén is képviselve. A tiszta jöve­ márcz egyszersmind tau tó is. Az ünnepélyen a tanulók is közremű­ delem jótékony ezélra (éhinségesek) van szánva. ködnek, énekelvén a magyar „M iatyánk“-ot, az „Ister áldd meg a S z a tm á ro n már megtették az előleges intézkedése­ m agyart", elszavalván a „Talpra magyart" és a „Szózat“-ot. — két; a mint nekünk irják a város fel lesz lobogózva. Az ünnepi Fölolvasást ta rt a helybeli lelkész. Mivel a hívek mind szegény sorsú emberek az ünnepélynek bevétele nem leend. Kicsiny dolog beszédet a vigadóban Tabajdi Lajos ev. ref. lelkész mondja, ez; de a sziklák porszemekből, a honszeretet tüze kis szikrákból Deák Kálmán pedig saját költeményét fogja elszavalni. Este áll. Es nagy horderejű dolog aVkor, ha meggondoljuk, hogy pár tánczmulatság lesz. Uebreczenbfil arról értesítenek bennün­ évvel ezelőtt ez idegen nemzetiség közé ékelt maroknyi magyarság ket, hogy a főiskola ifjúsága körében megalakították a ren­ — anyanyelvét is majdnem elfeledte. — dező bizottságot, mely a márczius 15-iki ünnepély programmTemesváron bizottság rendez ünnepélyt. játmegállapitja. Az alkalmi ünnepi beszédet Jánosi Gusztáv fogja tartani, Diószegi Mihály és Nagy Kálmán saját szerzeSzerk. üzenetek. ményü költeményeiket szavalják el. Az ünnepélyt a főiskola J . Deés. Szives sorait csak april hónapban inléztágas udvarán fogják megtartani, a honnan az ifjúság hetjük Sel.zékely M»ist az ünnep és egyéb teendők minden időnket igénybe az emlékkertbe; vonul ki. Az 1848—49-iki debreczeni veszik. — S árk án y L. Torda Méltóztassék beküldeni a z t a kézi­ honvédegylet a Margit-fiirdő nagytermében üli meg már­ rato t L átatlan nem szólhatunk hozzá. — V. G. S.-Sz-György. Ké­ czius 15-ikét és ebből az alkalomból zártkörű tánczmu- rünk olyanokat válogatni még, a melyek történelmi értékkel is bírnak és a mellett érdekesek is. Az érdekesebb kéziratok mindig latságot rendez. többet érnek, mint a proklamácziók. melyek nyomtatott példányai Szegeden a polgárkörök ünnepélyes estéin kivül megvannak több helyen. — K. L. Abony, Hálásan köszönjük s a belvárosi templomban hálaadó istenitisztelet lesz, este óhajtjuk, hogy siker koronázza nemes buzgolkodisát. Episodokat pedig a színházban Szávay Gyula alkalmi színdarabját szívesen vesszük. — Z. T. Kossuthfalva. Óhajtva várjuk azokat az emlékiratokat. Több kéziratról jövőre. adják elő. * Szaraosnjvárt a 48 tagból álló rendező bizottság .elnöke G opcsa Joáchim városi tanácsos, dr.-.Mártonífy La­

t. i. össze van kötve a piskihidi csata évfordulójának megiilésével. , Márczius 15-ikének megünneplése. Az ifjúság kö­ rében Budapesten szokottnál nagyobb lelkesedés mutatkozik a magyar szabadság ujjáébredési ünnepének a megülése iránt. Az Ifjú Magyarország czimii ifjúsági lap szerkesz­ tőségét tömegesen keresték fel az ifjak azzal a kérelem­ mel, hogy vegye kezébe a márczius 15-iki ünnepély ren­ dezését. A nevezett lap szerkesztősége elfogadta a meg­ bízást. P ápán a főiskolai ifjúság elhatározta, hogy az idén a márczius 15-iki. ünnepély jövedelmét a szegény tanulókat segélyező egyesület javára fogja fordítani. N ag y v árad o n . A jogakadémia olvasóköre zárt he­ lyen tartja meg az ünnepélyt, arra a hatóságot s a pol­ gárságot meghívja. A programm pontjai valósziniileg a következők lesznek:

Közművelődés irodalmi és műnyomdai részvénytársaság Kolozsvárt.

5°!° T A K A R E K -P E N Z 5 :

10

betéteket elfogad 5%-ra az

ÉRD. MAGYAR .JELZÁLOG HITELBANK Kolozsvárit. ■

- /' .• ;

ALAPTŐKE ::400,000. forint.

,.

,

I g a z g a t ó s á g : Gróf Bethlen Gábor br, Bánffy Dezső, Lukács László Péterfjy Zsicrmmd, gr: -Wass Béla, Horváth Gyula, dr. K iss Mór, M erza Lajos, Deáky Albert, D alm ái Géza, dr\ \ ÍVeisz ■Mihsa. ..foelÜ C /tj(ilő bizoŰ jéiC L g: '-Gréf^ RarriU fóktor, .Szász: Domokos, %r. Bethlen 'Bálint, Sombory Lajos, Politzer Zsigmond.

•L E G E L Ő N Y Ö S E B B * ' T Ő K E ' E L H E L Y E Z É S . .

«

Az Erdély részi Magyar Jelzálog Hitelbank 5 százalékos óvadékképes zálogleveleket ad el parin alól. Ezen záloglevelek tehát nemcsak á legbiztosabb tőkebefektetést képezik, hanem egyszersmind, az összes piaczon levő záloglevél éknél magasabb kamatot hajtanak Az Erdélyreszi Magyar Jelzálog Hitelbank előnyös é§ könnyen törleszthető jelzálog-kölcsönöket nyújt földbirtokra és megyei székhelyen fekvő házakra az érték 5°%-ig’ Félévi részlet ioó frf ütán 3 frt 31 kr. Törlesztési időtartam 40 év. Rendkívüli törlesztés vagy teljes visszafizetés bármikor.elfpgadtatik. Bélyegmentes kölcsönfolyamodyánynyal ingyen szolgál az intézet.

L/s_

Iroda és pénztár; Koíozsuártt, Belszén-uteza 3. sz. 7. emelet. | __

y \_ J

HARANG0NT0DE A líip itta to tt 1770-ben.

AlRÍSOFSlíJfMlM: (Az 1885 iki budapesti .orsz.'.kiállításon ju rv ta g ) - Több kiállításon} éUH dijut\nyvrt',

Kolozsvárt, a bel- és külmagyar-uteza sar­ kán, saját házában. . E iR I D É I j -S r i E L S Ő

•,,

nagy és kis harangok; valamint mindenféle rézáruk, öntödéje, kutak, szivattyúk, tűzfecskendőky.gőz-.és yizveze-, téki szerelvények Ajánlja a főtiszt, papság, egyh. községek, azok gondnokai, va- ; -lámirit gyártulajdonosok'figyelmébe a jelenkornak mindenekben 'mégfe-'.V lelően, legújabban berendezett, az erdélyi részekben legnagyobb harangöntődéjét; , az általa feltalált 8 a. birodalom mindkét felében kir. szabada.dalómmal kitüntetett, a lia,rángnak vaskoronávali felszerelését/ m elynek f ^előnyei, -hogy á harang fogas, ringón, ahoz alkalmazott ágyon minden V kenőcs nélkül mozog, az ütője — mely réz s így a harang oldalát nem gödrözi. — szij helyett szintén • réz hengerre van; alkalmazva, .; a harangozás az eddigi erőnek egy negyed részévol eszközölhető és a legszebb hangadás eszközölhető elő. : : ... 26 «— Elvállalja mindenfajta harang öntését, úgy a legnagyobb méretű, mint a legkisebb csengetyük zenészi-s lég öszhangzó csoportjai felállítását, elhasznált, megrepedt harangok újra öntését,, v a la m in tré g i harangok . újbóli;fölszerelését; könnyebb járásmód sz e rin t; ’> ‘ ' ' mindennemű utczai, kerti kutak, tűzfecskendők készítését, valam int iskolai és vasúti csengetyük és j harangok öntésére is — gyors szolgálat és jutányos ár mellett — Vállalkozik. Kissebb fajta harangok raktáron készen vannak. Gőz és vízvezetéki m unkálatokat teljesít, szökőkutakat és villámhárítókat felállít. Úgy vidéki, m int helybeli szakmájába vágó minden megrendeléseket gyorsan és pontosan, szolid és j u ­ tányos árak mellett teljesít Á rje g y z é k e k e t é s k ö lts é g v e té s e k e t in g y e n é s b é rm e n tv e k ü ld . I

Kéretik kérdezösködéseknéi és rendeléseknél az 1848 -4 9 . „Tört. Lapokra7 hivatkozni.

. F r is s g a z d a s á g i

-

.. .

vetenioiiy és viráa-maKíaR.

■' ' GAZDASÁGI GÉPEK;

'■ ■■ .j / 7 \ .f-v ,V ' s : O J <■>; - ' V"- -’v

o l t ó m é szárított fiiv á ‘ legolcsóbban k ap h atók

’

1

TAUFFERFERENCZUTÓDÁNÁL .

Kolozsvárit bel-középutcza 6\

-A.rj e g -y z é ls ' M v á n a t r a f asóild-etils:. “

1

IB I

A 44

l

i

Irodalmi és Műnyomdai Részvény - Társaság KOLOZSVÁRT (fióküzlet BRASSÓBAN)

■

szives ü g y eim éb e ajánlja a m odern. grapliikai, követelm ényeknek m egfelelően berendezett .v

.

w.

i

I:

moly újabban a legdíszesebb

betűkkel szaporittatott; s ! igy a legkényesebb igényeket is kielégítheti;

.

melyben a legjelesebb erők s a legkitűnőbb gépek vannak alkalmazva, ■ , külföldi nagyobb m űintézetek méltó versenytársa.

a

fővárosi

Jgf*JLt3lí határozottak:., olcsók:' v ■ / ; ' Vi déki megrendeléseket pontosan teljesít,

Kéretik kérdezősködéseknél és rendeléseknél az

1 8 4 8 — 49.

22

„Tört. Lapokra11 hivatkozni.

és

* * * * * * * * * * * * * * * * * * * * ■<X . M ^ Égy- szerény igényű intelligens nőtlen & '

njn 11 finpír ajánlkozik egy jó családbeli UUllUft nyugdijas intelligens özvegy,

fiatal ember .tisztességes család n ál.,.,., <>

|

ki leányai neveltetése végett Kolozsvárt .óhajtana letelepedni.* Egy szoba és konyhából álló lakásért, fűtésért í öreg párok gondozását vagy betegápolást szívesen teljesitene. ' r J ,

lakást és teljes ellátást £ keres ipril..l-tíl kesÍTí.

H

:

í

;

Megkeresések r ö27 . Báthory 6lbornéhc2 Zalatnlra í :V ■- . . , v . inté2endök, ;

^^.M egkeresések a kiadó-hivatalhoz le-

, Bővebb *felvilágosítást veiben< intézendők. & < hivatal is<

&

ad a kiadó-

NAGY TESTVÉREK ' má rv án y é s

■ a ,n d. e s i t

SIRKÖ

GYÁRA

.

KolozsYártt a Torda-níczálian. X

A jánlja-dus sirem lékkő-telepét, G rán it Syenit,

fekete,, fehér,

márványból úgyszintén a legtartósabb, m inőségű

piros és szürke

(bácstoroki) m észkövet, öntött vas keresztekből, stb. ' '

:

j-

Árjegyzékek és rajzok kivánatra megküldetnek, levélre azonnal válaszoltatik. ■■.'Viszont' elárusítók figyelmébe ajánljuk, hogy általunk készített sírkövek nálunk ju tá - ; nyosabb árban beszerezhetők, mint bármely más gyárból. A házaló ügynökök mellőzésével, kérjük ' ' egész bizalommal hozzánk fordulni, mert ez által tetem es m e g ta k a rítá s érheti) el (az illető iigynökl.%^üti költség,'szállítási különbözet stb'») Ozégünknek főfeltétele, a h ibátlan ' án ya g és \ ju tá n y o s á r .: Készítünk és elvállalunk sirbolt-lapokat, emléktáblákat és épülethez ta rto zó kőfaragó m u n k á k a t ., lépcsőfeljárásokat. a fent elősorolt minőségű kövekből és trachitból stb. ' •' -. ‘ . Tisztelettel 18

'4 -.

J íÁ C T

T E ^ T y É B E K .

O G ooooooQ ooaoooooooooooooooooooaooooooo Debreczeni ipar-mű-kiállítás 1881;: disíokmány.., H

) e m

j é n

p

s t o

n

I ; CSATH KAUOLY -

g

' kávéházá és ezukrászata Kolozsvártt a. T r e n c s i n - t é r e n , a szabad kőm űvesek palotájában.

mülakatos mester, belszén-nteza 12. sz. : ? í:;: k í

KOLOZSVÁRT.

:

Diszkapuk, műkovácsolt luszterek, lámpák, gyertyao tartók, virág asztalkák, vastetők vaslemezzel, vagy ~ üveggel fedve. * Mindenféle épület lakatos munkák O vasfolyosók és vaslépcsők. Készít balkon, lépcső, és g sir rácsozatokat, főző kemenezéket, lábon állókat O rakott téglával vagy kályhával bárminő: nagyságban • jótállás mellett.

g o o q

g 0 o

§ oraooooboooboooooooooo o o o o oooooaoooooo Kéretik kérdezősködéseknél és rendeléseknél

-s*

A fejlődött igényeknek teljesen berendezve. ■/ Tekéző asztalokkal, a parkban kioszkkal a nyári idényre. ■ M in den nap f r i s s té sztá k , sütem ények. R eggeli v a g y ’ özson na

k á vé 1 hóra előfizetve

2 f r t 8 0 kr.

19

3—

ELLENZEK legnagyobb és legelterjedtebb •

D LIPOT az Aussigi palacíkgyár

^

PO LITIKAI és TÁRSADALM r NAPILAP az erdélyi részekben..:

^

f

\k 'W-

: ■Szerkesztője Bartha Miklós orsz.-gyűlési képviselő

.■ -

■ M unkatársai a pölitikai élet legkitűnőbb vezérférfiai. Gaz­ dag társadalmi rovattal, kitűnő tárczarovaital, melyekben pgy-egy’ érdekes önálló eredeti közlemény mellett a legkitűnőbb angol regé-*1 nyék látnak napvilágot ^„Amica*- Sám i Lászlómé1jeles 'fordításában . Levelezői vannak az erdélyi részek minden pontján. ív ■; Előfizetési ára évnegyedre . . V . 4 frt. M egrendelhető Kolozsvárt 2 4— • a z E L L E N Z É K k ia d ó h iv a ta lá b a n ' *

ERDÉLYI FŐRAKTÁRA.

PüRCZElLÁN, KÖEDÉMY, TÜKÖR, ARANYHOZ és mindennemű lámpa nagy rahtára,

HAZAI IS CSEHORSZÁGI

r Tornatermek, téli és nyári tornahelyek tervét, —<3 berendezését, szerek elkészíttetését, a nagymélt. g>— .1 ^ vallás és közokt. minisztérium rendeletének 2^1 megfelelő .mód szerint az iskolák részére,

táblaüveg, 27

3—

valamint -

EELGIA1 EOLINTÁBLÁK.

— —

Ablaküvegezések helyt és vidéken.

: Kolozsvárit, Belmagyar-iitcsí

-1

Továbbá szoba-torna berendezéseket magánosok részére gy-?’ az egészségügyi követelményeknek megfelelő módon el- &—*. , ■ ■ - , vállalja •. s>_ '

^ K Í B © L Y l=.

CL I'LOlOZS'VCLl 't tOTTlCUVtvOClCL / 0/ 7 ic t ícu x cin cL . : sZ . ZS L e v é lb e li m e g r e n d e lé s e d r e a z o n n a l v á la s z '■ ad a tik . 31 2—

4-ik szí?...

*7fTfTYTTTTTTTTTTTÍt,TTYfTTTTffTTYTTTifTT^" «v» .w

#

M ATÜTSEK JÓZSEF , Kolozsvárt, íőtór 17. szám, 18G6. év óta fennálló czipész-üzlete.

tr

Ajánlja miriden idényjre dúsán ellátott önműködő kötőnélküli vászon-roléta ablak redőnyt vagyok bátor ajánlani becses .figyel­ mükbe, á mely redőnyt sehol; sem kell megkötni és mégis ott áll meg az ablakon, a hol akarják; a< felemelése ;köunyüszerrel történik. A legnagyobb fiiggöny 200: cím. hosszú I i o ctm. széles. Feltevéssel és gé­ pezettel együtt' . ■. . . . . 5 frt. 'Továbbá: Kötővel felszerelt vászon rolo szin és nagyság különbség nélkül 220 ctm! magas és 110 centim, széles, feltevéssel együtt . . . . . . . 2 frt 80 kr. A fiiggöny tartósságáért és jóságáért felelősséget vállalok hat éven keresztül, bárminemű romlást saját költségemmel fedezek. A n. é. közönség szives pártfogását kérve maradok •

.. FÉRFI- K O I-.ÉS GYERMEK-LÁBBELI N A CS- T T . / S 2C T X3 Á.

T.

kiváló tisztelettel

E R N E SZ T JÓZSEF12

4—

(Kolozsvárt, Kisbuza-utcza 11. sz.)

V idéki m e g ren d elések az a b la k felm érése s z e r in t p o n to s a n eszközöltetnek.

Megrendelések legújabb divat szerint jó, tartós anyagból, jutányos árban, gyorsan és pontosan teljesittetnek. Vidéki megrendelések beküldött mértékek, esetleg viselt lábbeliminta után pontosan teljesittetnek. 33 2__ Közművelődés irodalmi és münyomdai részvénytársaság Kolozsvárt.