42/2005. (XI.10.) önkormányzati rendelet
az állattartás szabályairól Egységes szerkezetbe foglalva a 2/2010. (II.1.) KR. rendelettel Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlése a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 44./A § (2) bekezdés, valamint a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdése alapján az alábbi rendeletet alkotja:
I.
Általános rendelkezések 1. § A rendelet hatálya Szolnok város közigazgatási területén folytatott állattartásra terjed ki. 2. § A rendelet hatálya nem terjed ki: a) kutatási-kísérleti célra szolgáló állatokra, a diagnosztikai vizsgálat és az oltóanyag-termelés céljából tartott állatokra, a génbankként kezelt állatokra, a géntechnológiával módosított gerinces állatokra, valamint a tudományos ismeretterjesztés és az oktatási demonstráció céljából tartott állatokra; b) az őrző-, védő-, mentő-, jelző-, vakvezető, rokkantsegítő és terápiás kutyákra; c) a fegyveres erők, a rendvédelmi szervek, a nemzetbiztonsági szolgálatok és a közfeladatokat ellátó őrszolgálatok feladatainak ellátását szolgáló állatokra; d) a veszélyes állatokra, a háziasított állatok gazdátlan egyedeire (kóborállat), az állatkertekben, a vadaskertekben és a vadasparkokban élő (tenyésző) állatokra, továbbá a vadon élő fajok bármilyen célból fogva tartott egyedeire. 3. § A rendelet alkalmazása szempontjából az állatok csoportosítása: (1) Mezőgazdasági haszon céljából tartott állatok: a) nagy mezőgazdasági haszonállat: ló, szarvasmarha, szamár, öszvér, bivaly b) közepes mezőgazdasági haszonállat: sertés juh, kecske c) kis mezőgazdasági haszonállat: baromfifélék, galamb, rágcsáló haszonállatok (házinyúl és vízi rágcsálók) d) prémes haszonállatok (nutria, róka, pézsma, nyérc, nyest, görény) (2) Kedvtelésből tartott állatok: az ember által nem gazdálkodás céljából tartott olyan állat, melynek húsa az európai étkezési szokások figyelembevételével nem szolgálhat emberi fogyasztásra. (eb, macska, díszállat, egyéb állatfaj).
II.
Az állattartás általános szabályai 4. § (1) Az állat tartásánál és szállításánál érvényesíteni kell a vonatkozó állategészségügyi, a közegészségügyi, a környezetvédelmi, valamint az állatvédelmi előírásokat. 5. § (1) Az állattartó köteles a jó gazda gondosságával eljárni, az állat fajának, fajtájának és élettani szükségleteinek megfelelő életfeltételekről gondoskodni. (2) Az állat életfeltételeinek kialakításánál tekintettel kell lenni korára, nemére és élettani állapotára. Biztosítani kell az egymásra veszélyt jelentő, egymást nyugtalanító állatok elkülönített tartását.
(3) Az állattartónak gondoskodnia kell az állat igényeinek megfelelő rendszeres, de legalább napi egyszeri ellenőrzéséről. 6. § (1) Az állattartó gondoskodni köteles az állat megfelelő és biztonságos elhelyezéséről, szakszerű gondozásáról, szökésének megakadályozásáról. (2) A megkötve tartott vagy mozgásában egyéb módon korlátozott állat számára is biztosítani kell a zavartalan pihenés és a sérülésmentes mozgás lehetőségét. (3) A szabadban tartott állatot - különleges igényeit is figyelembe véve - védeni kell az időjárás káros hatásaitól és természetes ellenségeitől. Az állandóan zárt körülmények között tartott állat számára az állattartó köteles az állat szükségleteihez igazodó, megfelelő mozgásteret biztosítani. (4) A gazdasági haszon céljából tartott állat tartása során előnyben kell részesíteni az állatkímélő technológiákat. 7. § (1) Az állatnak tilos indokolatlan vagy elkerülhető fájdalmat, szenvedést vagy sérülést okozni, így különösen az állatot nem szabad: a) kínozni, b) emberre vagy állatra uszítani, illetőleg állatviadalra idomítani, c) kényszertakarmányozásra fogni, kivéve az egészségügyi megfontolásból való kényszerű táplálás esetét, d) a kíméletét nem biztosító módon mozgatni és szállítani, elhelyezni, e) a teljesítőképességét felismerhetően meghaladó teljesítményre kényszeríteni, f) természetellenes és önpusztító tevékenységre szoktatni. (2) A (1) bekezdés a) pontja nem terjed ki az érett libatoll házilagos vagy az engedélyezett technológia szerint végzett tépésére, illetve c) pontja a házilagos vagy az engedélyezett technológia szerinti liba- és kacsatömésre. 8. § Az ember környezetében tartott állat tulajdonjogával, tartásával felhagyni nem szabad. Az állat elűzése, elhagyása vagy kitétele tilos. 9. § (1) Az állat életét elfogadható ok vagy körülmény nélkül kioltani nem szabad. Elfogadható oknak, körülménynek minősül különösen az élelmezési cél vágóállat esetében, a prém termelése a hagyományosan e célból tartott állat esetében, az állományszabályozás, a gyógyíthatatlan betegség, illetve sérülés, a fertőző betegségek kontrollja, valamint az azok ellen való védekezés, a kártevők irtása, a másként el nem hárítható támadás megakadályozása és a tudományos kutatás. Kutya és macska tekintetében az élelmezési cél, illetve a prém termelése nem minősül elfogadható oknak, körülménynek. 10. § (1) Az állat életének kioltása - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - kizárólag kábítás után történhet. (2) A kábítási kötelezettség nem vonatkozik a gerinctelen állatokra, a háztartásban élelmezési célra levágott baromfira, nyúlra, valamint arra az esetre, ha az állat életének kioltását szükséghelyzet indokolja. Ezekben az esetekben is gondoskodni kell azonban arról, hogy az állat életének kioltása szakszerű gyorsasággal és a legkisebb szenvedéssel járjon. 11. § Az állat etetésére és itatására csak olyan takarmányt és itatóvizet szabad felhasználni, amely az állat, illetőleg közvetve az ember egészségét nem veszélyezteti. 12. § Az állattartó köteles a) állatának állatorvosi ellátásáról rendszeresen gondoskodni; b) jogszabályban meghatározott fajú és létszámú állat tartása esetén állomány-nyilvántartást vezetni és az állatorvosi ellátást írásbeli szerződéssel biztosítani, az állat(ok) állat-egészségügyi felügyeletét ellátó állatorvost, illetve a települési önkormányzat jegyzőjét a tartott állatok fajáról, létszámáról, az állatok tartási helyéről és a fent felsoroltakban bekövetkezett változásról azonnal tájékoztatni; c) állat betegségéről vagy annak gyanújáról az állatorvost értesíteni, a beteg, betegségre gyanús állatát megvizsgáltatni, az állatorvosnak az állat (állomány) kezelésére és a betegség továbbvitelének megakadályozására adott utasításait - jogszabályban meghatározott esetekben haladéktalanul - végrehajtani; d) állatának az állategészségügyi hatóság által járványügyi, illetve higiéniai okból elrendelt vizsgálatát, kezelését, védőoltását, elszállítását és leölését tűrni, a feladatot ellátó állatorvos részére segédszemélyzetről gondoskodni, és a kárenyhítési kötelezettségének mértékéig közreműködni; e) az állat elhullását vagy állatorvosi közreműködés nélkül történt kényszervágását az állatorvosnak bejelenteni, és az állatot vizsgálatra bemutatni; f) a jogszabályban meghatározott esetekben a levágott állatát állatorvossal megvizsgáltatni; g) az elhullott állata tetemének, illetőleg az állati eredetű mellékterméknek és hasznosíthatatlan állati eredetű anyagnak az ártalmatlanná tételéről gondoskodni;
h) az állategészségügyi hatóságot - annak felhívására - az állati hulladék ártalmatlanná tételének jogszabályban megengedett módjáról tájékoztatni. 13. § Az állatok tartására szolgáló építmények és az ezekhez tartozó kiszolgáló létesítmények kialakítása építési, közegészségügyi, állategészségügyi és környezetvédelmi jogszabályok betartásával történhet. Az építmények megvalósítása során alkalmazandó védőtávolságokat az 1. sz. melléklet tartalmazza.
III.
Trágyatároló műtárgyak kialakítására vonatkozó szabályok 14. § (1) Hígtrágya, trágyalé, csurgalékvíz kizárólag szivárgásmentes, szigetelt tartályban, medencében tárolható. A tárolótartály, medence anyagát úgy kell megválasztani, hogy az a korróziónak ellenálljon, élettartama legalább 20 év legyen. A tárolóhelynek legalább 4 havi hígtrágya, trágyalé, csurgalékvíz befogadására elegendő méretűnek kell lennie. (2) Istállótrágyát szigetelt alapú, a csurgalékvíz összegyűjtésére szolgáló gyűjtőcsatornákkal és aknával ellátott trágyatelepen kell tárolni. A tárolókapacitásnak elegendőnek kell lennie legalább 8 havi istállótrágya tárolására. Így biztosítható, hogy az istállótrágya optimális állapotban kerüljön felhasználásra.
IV.
Mezőgazdasági haszon céljából tartott állatok tartására vonatkozó különös előírások 15. § (1) A mezőgazdasági haszon céljából tartott állatok tartása szempontjából a város az alábbi állattartási övezetekre tagolódik: a) I. számú állattartási övezet (belváros, egyéb terület, üdülőterület, mezőgazdasági rendeltetésű kiskert övezetek), b) II. számú állattartási övezet (általában kertvárosias és falusias lakóterület), c) III. számú állattartási övezet (külterület). (2) Az a)-c) pontban felsorolt területek lehatárolását a 2. sz. melléklet tartalmazza. 16. § (1) Nem lehet mezőgazdasági haszonállatot tartani iskolák, kollégiumok, orvosi rendelők, óvodák, bölcsődék, napközi otthonok, élelmiszeripari üzemek, munkásszállók, szállodák, szociális otthonok, művelődési, egyházi intézmények, kórházak, gyógyszertárak, éttermek területén, illetve ezen épületektől számított 50 m-es védőtávolságon belül függetlenül attól, hogy az intézmény illetőleg az ingatlan a 15. § (1) bekezdés értelmében melyik állattartási övezetbe tartozik. (2) Az állattartók a felsorolt építmények és intézmények megvalósulását követő 1 éven belül kötelesek a védőtávolságon belül a mezőgazdasági haszonállat tartást megszüntetni. (3) A város közterületein mezőgazdasági haszonállatokat legeltetni tilos. 17. § (1) Nagy haszonállat belterületen- a (2) bekezdésben, valamint a 24. §-ban foglalt kivételekkel- nem tartható. (2) Belterületen szarvasmarha és ló nem tartható, kivéve a rendelet 2. számú mellékletében a II. számú állattartási övezetben felsorolt utcákban lévő azon 2000 m2-t meghaladó területű ingatlanokat, ahol az istálló az építéshatóság engedélyével épült, vagy épül. Ezen ingatlanokon 2000 m2-től 3000m2-ig összesen maximum 4 db, 3000 m2 felett összesen maximum 6 db ló vagy szarvasmarha istállóban engedéllyel tartható. Az engedélyezési eljárásra az 18 § rendelkezései az irányadók. (3) Az I. számú állattartási övezetben: nagy és közepes mezőgazdasági haszonállat nem kis mezőgazdasági haszonállat maximum 10 db tartható a szomszédok zavarása nélkül.
(4) A II. számú állattartási övezetben - a 17. § (2) bekezdésében meghatározottakon túl - csak saját felhasználásra tartott: a) 500 m2-nél kisebb területű ingatlanon maximum 15 db kis mezőgazdasági haszonállat, b) 500-1000 m2 területű ingatlanon maximum 50 db kis mezőgazdasági haszonállat és maximum 2 db közepes mezőgazdasági haszonállat, c) 1000 m2 területet meghaladó ingatlanon maximum 100 db kis mezőgazdasági haszonállat és maximum 10 közepes mezőgazdasági haszonállat engedéllyel tartható. (5) A III. számú állattartási övezetben a vonatkozó jogszabályok és e rendelet előírásainak betartásával valamennyi mezőgazdasági haszonállat tartható. (6) Prémes haszonállat belterületen nem tartható. 18. § (1) Az állattartás engedélyezési eljárás kérelemre indul, mely kérelmet Szolnok Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalánál lehet előterjeszteni. A kérelem elbírálására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény szabályai az irányadók. A kérelem elbírálásához a tervezett állattartás helye szerinti ingatlan tulajdonosának, társtulajdonosának hozzájáruló nyilatkozata szükséges. (2) Az állattartás engedélyezésére irányuló kérelem elbírálása, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Állategészségügyi és Élelmiszerlánc-Biztonsági Állategészségügyi Igazgatóság, és az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Szolnoki Kistérségi Intézete hivatalból megkért véleményének figyelembevételével történik. (3) Az állattartási engedély iránti kérelem elbírálása a polgármester hatáskörébe tartozik.
V.
Ebek tartására vonatkozó különös előírások 19. § (1) A város belterületén - a (2) bekezdésében foglalt kivételekkel - ingatlanonként egy eb folyamatosan és annak szaporulata 3 hónapos korig tartható. (2) Önálló udvarral rendelkező egy vagy két lakóegységet tartalmazó lakóépületek telkén,, üdülőterületeken legfeljebb két eb folyamatosan és annak szaporulata 3 hónapos korig tartható. 20. § (1) Ebet zárt helyen (udvar), lekerített területen (kenel) vagy megkötve kell tartani. (2) Ha a kutya harap, az erre utaló táblát az állattartó köteles elhelyezni az ingatlan bejáratánál. (3) Ebet több lakásos lakóépületek közös használatú helyiségeiben, valamint erkélyen, loggián, pincében vagy garázsban tartani tilos. (4) Ebet játszótérre bevinni és beengedni tilos. 21. § (1) Közterületen, lakóházak közös használatú helyiségeiben ebet kizárólag rövid pórázon - mely legfeljebb 1,5 m - és szájkosárral szabad vezetni. A szájkosár alól kivétel a palotapincsi és a bulldog. Az ebek a (3) bekezdésben kijelölt kutyafuttató helyeken a (3) bekezdés b) pont kivételével szájkosárral ellátva, póráz nélkül sétáltathatók. (2) Az ebek a (3) bekezdés b.) pontja szerinti kutyafuttató helyen szájkosár nélkül és hosszú pórázon sétáltathatók. (3) Kijelölt kutyafuttató helyek: a) a Széchenyi városrész mellett húzódó az övárok Északi partjának 2 m-es sávja; b) a Zagyva hullámtere a gát rézsűjének kivételével a Zagyva torkolattól a Várkonyi téri hídig c) a Zagyva hullámtere a gát részűjének kivételével a Várkonyi téri hídtól felfelé d) a Tisza folyása szerinti bal partjának hullámtere, kivéve a Tiszaliget; e) a Tisza folyása szerinti jobb partjának hullámtere a vízi rendészettől a Holt - Tisza szivornyáig; f) a Szandaszőlősi városrészben a régi Tisza-gát vonala; g) a Partoskápolna és a vasút közötti terület; g) a Tulipán út, Alcsi út és a Botond út közötti terület; h) a Tisza mellékág (árapasztó) területe. 22. § (1) Az eb tulajdonosa vagy az eb felügyeletével megbízott más személy köteles gondoskodni arról, hogy az eb a közterületet, a lakóházak közös használatú helyiségeit, mások ruházatát ne szennyezze. (2) Az ebek által okozott szennyezés eltakarításáról az eb sétáltatója haladéktalanul köteles gondoskodni.
VI.
Kedvtelésből, valamint verseny- és sport célra tartott egyéb állatokra vonatkozó különös előírások 23. § Több lakásos lakóépületekben lakásonként két macska folyamatosan és annak szaporulata 3 hónapos korig tartható. 24. § (1) Kedvtelésre, verseny- és sportcélra ló a 2. sz. melléklet: a) I. számú állattartási övezet 2. a) pontja szerinti Kaán Károly úti kertvárosias lakóterületén található Lovardában, b) II. számú állattartási övezet 2. pontjában foglalt területeken, c) III. számú állattartási övezetben tartható. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott területeken tartott állatok darabszáma összesen nem haladhatja meg a 17. § (2) bekezdésben foglaltakat, kivéve a Kaán Károly úti kertvárosias lakóterületen található Lovardát, ahol összesen maximum 40 db ló tartható. (3) A (1) bekezdés b) pontjában kedvtelésre, verseny- és sportcélra ló engedéllyel tartható, az engedélyezési eljárásra a 18. § rendelkezései az irányadók.
VII.
Az állati hulladékok elhelyezésének szabályai 25. § (1) Kijelölt állati hulladék gyűjtőhely: Szolnok, Nagysándor József út. 22. sz. (2) Az elhullott, 50 kg-nál nem nagyobb össz tömegű, kedvtelésből tartott állatokat, valamint a három hetesnél fiatalabb szopósbárány, kecskegida és borjú hulláját az állati hulladék birtokosa saját telkén a szomszéd telek határvonalától 1,5 m-re elföldelheti. Ennek feltétele, hogy a felszín alatti víz mindenkori maximális nyugalmi vízszintje és az elföldelés mélységi szintje között legalább 1,0 méter távolság legyen.
VIII.
Eljárási szabályok 26. § (1) A jegyző az állatvédelmi és az állattartási szabályok megsértése esetén meghatározott cselekmény végzésére, tűrésére vagy abbahagyására kötelezheti az állattartót az állatok védelme érdekében. (2) A jegyző az állatvédelemre, valamint az állattartásra vonatkozó szabályok megsértése esetén - a (3) bekezdés szerinti állatok kivételével - az állattartást korlátozhatja, megtilthatja. (3) Természetvédelmi oltalom alatt álló, illetve nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá nem tartozó állat esetén a jegyző kezdeményezi a természetvédelmi hatóságnál az állattartásának korlátozását, illetve megtiltását. 27. § E rendelet szabályainak megsértése esetén - amennyiben az intézkedés nem tartozik a jegyző, vagy más hatóság hatáskörébe - a polgármester az állattartót megfelelő tartásra kötelezi, az állattartást korlátozza, megtiltja.
IX.
Szabálysértések 28. § (1) Aki e rendelet: a) 16. § (1) bekezdésében, (2) bekezdésében, (3) bekezdésében, b) 20. § (1) bekezdésében, (2) bekezdésében, (3) bekezdésében, (4) bekezdésében, c) 21. § (1) bekezdésében, (2) bekezdésében, d) foglalt rendelkezéseket megszegi, szabálysértést követ el - amennyiben cselekmény nem minősül bűncselekménynek, vagy egyéb szabálysértésnek - és 30.000.- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) A szabálysértés tetten ért elkövetőjét a közterület-felügyelő helyszíni bírsággal sújthatja.
X.
Hatályba léptető rendelkezések 29. § (1) E rendelet 2006. január 1-jén lép hatályba, egyidejűleg a) az állattartás szabályairól szóló 20/1996. (VII.1.) KR. rendelet, b) az állattartás szabályairól szóló 20/1996. (VII.1.) KR. rendelet módosításáról szóló 41/1999. (XII.20.) KR. rendelet, c) az egyes önkormányzati rendeletek szabálysértési rendelkezéseinek módosításáról szóló 7/2000. (II.29.) KR. rendelet 8. §-a, d) az állattartás szabályairól szóló 20/1996. (VII.1.) KR. rendelet módosításáról szóló 40/2003. (XII.22.) KR. rendelet, hatályukat vesztik. (2) E rendelet szabályait a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell. (3) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 31/2002. (XII.19.) KR. rendelet 2/b számú mellékletének III. fejezetében az állattartás szabályairól szóló rendelet száma e rendelet számára változik. Kelt: Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlése 2005. október 27-i ülésén. Megjegyzés: A 2/2010. (II.1.) KR. rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. Botka Lajosné s.k. polgármester
Dr. Szakali Erzsébet s.k. jegyző
42/2005. (XI.10.) KR. rendelet 1. számú melléklete Az állattartás során, valamint az állattartást szolgáló építmények elhelyezésre vonatkozó előírások és védőtávolságok 1. Állattartás szolgáló építménynek minősülnek és a rendelet hatálya alá tartoznak: a) a Szolnoki Építési Szabályzat 48. §-a szerinti állattartó melléképületek b) az Országos településrendezési és építési követelmények megállapításáról szóló, többször módosított 253/1997. (XII. 20.) kormányrendelet (továbbiakban OTÉK) 1. sz. melléklet 54. pont szerinti állattartó melléképítmények. 2. Állattartásra szolgáló építmények az OTÉK 1. sz. ábra szerinti, az egyes beépítési módokhoz tartozó építési hely közterületi telekhatártól számított hátsó harmadában helyezhetők el, ha ezt egyéb rendelkezés nem tiltja, az alábbi védőtávolságok betartásával: saját telken álló állandó ingatlanon álló állandó tartózkodásra szolgáló épülettől, tartózkodásra szolgáló épülettől,
vagy épületrésztől
vagy épületrésztől
védőtávolság (m)
védőtávolság (m)
6 10
10 20
6 10
10 20
15 25
25 35
a) kis állat (db) 0-50 50-100 b) közepes állat (db) 0-2 2-10 c) nagy állat (db) 0-4 4-6
- kis állatok ketrece, ólja, kifutója ásott kúttól 10m, fúrt kúttól 5 m távolságra helyezhető el, - a közepes és nagy állatok istállója, ólja, kifutója, pöcegödör, komposztálló, siló, szemétgyűjtő, almostrágya, trágyalétároló ásott kúttól 15 m, csatlakozó vízvezetéktől 2 m, vízvezetéki kerti csaptól 3 m távolságra helyezhető el, - zárt szennyvíztároló elhelyezése estén nem kell védőtávolságot tartani, ha az vízzáró kivitelben készült és fedőlapja légmentesen záródik.
42/2005. (XI.10.) KR. rendelet 2. számú melléklete I. számú állattartási övezet 1. belváros: Szolnok város belterületi részének Zagyva folyó jobb partja-Tiszaparti sétány- Mártírok útIndóház út - József Attila út -Bajcsy Zs. Út- vasút Bajcsy Zs.- Rékasi úti felüljáró közötti szakasz - Szántó krt.Csokonai út- északi vasútvonal által körülhatárolt területe. 2. egyéb területek: a) Kaán Károly úti kertvárosias lakóterület (SZÉSZ előírása alapján Zagyvapart védelme) b) nagyvárosias és kisvárosias lakóterület az 1.,2 .és 3. építési karakterű zónák területe: - minden többszintes lakóépület és azok 50m-es körzete - minden korszerű csoportos lakóépület (sorház, láncház) és 50 m-es körzete c) vegyes rendeltetésű zónák területe d) a Holt-Tisza, Holt-Zagyva partjától számított 50m-es terület e) Tiszaliget teljes területe f) Ipari Park területe g) Szandai - rét 3. üdülőterület: a) Alcsi -szigeti üdülő terület (kivéve Vízpart krt. -Tölgy u.- Keszeg u. által határolt terület) b) Tenyősziget c) Paprika - Répa - Retek - Rétpart környéke 4. mezőgazdasági kertes 1. jelű zóna területe: a) Alcsi-Holt-Tisza (SZÉSZ előírása alapján Alcsi Holt-Tisza védelme) b) Malomszög, (SZÉSZ előírása alapján Holt- Zagyva védelme) II. számú állattartási övezet (családi házas) 1. az I. számú állattartási övezetbe nem sorolt belterületi részek. 2. ló és szarvasmarha tartásra engedélyezett utcák: a) Eper u., b) Nagymező u .( Eper u. becsatlakozásától a gátig), c) Szabó L. u. d) Katona J. u. (Ménes u. becsatlakozásától gát felé eső terület), e) Veres P. u. (Ménes úttól a Tóth Á. útig a gát felé eső terület), f) Szandai S. u. (gát felé eső terület), g) Kölcsey u.( Kölcsey út 1.számtól - Stromfeld A. útig), h) Hant u. (páros oldala az Olajbányász útig),
i) Perc u., j) Prizma u., k) Újszászi u. (Nagysándor J. úttól a Hangya útig), l) Nagysándor J. u. (Újszászi úttól a Thököly útig), m) Tüzér u. mögötti (besenyszögi elágazás felé eső) terület, n) Lőtér u. mögötti (besenyszögi elágazás felé eső) terület III. számú állattartási övezet: - Szolnok város külterületén az általános mezőgazdasági zónák, valamint a mezőgazdasági kertes 2. jelű zóna területe.
