Emberi Erőforrások Minisztere. Magasabb vezetői pályázat. Kövy Sándor Általános és Alapfokú Művészeti Iskola

Emberi Erőforrások Minisztere

Magasabb vezetői pályázat Kövy Sándor Általános és Alapfokú Művészeti Iskola 2016-2021

Készítette: Boros Lajosné

pályázó

Nádudvar, 2016. március 25.

Pályázat magasabb vezetői beosztás ellátására 2016-2021

Kövy Sándor Általános és Alapfokú Művészeti Iskola 4181 Nádudvar, Fő út 137-141.

2. Célkitűzés „ Nem mindig lehet megtenni, amit kell, de mindig meg kell tenni, amit lehet.” /Bethlen Gábor/

2

Pályázat magasabb vezetői beosztás ellátására


2016-2021

Az utóbbi évek társadalmi – gazdasági változásai egyaránt nagy erőpróba elé állították az oktatási ágazat résztvevőit és képviselőit. Míg a tanulólétszám folyamatosan csökken, addig a pedagógusok munkája egyre nehezebb, terhelésük egyre nő. Nap, mint nap új kihívásokkal kell szembenéznünk. Az állandóan változó környezeti kihívásoknak az intézmény csak akkor tud megfelelni, a változásokhoz csak akkor tud sikeresen alkalmazkodni, ha vezetése professzionálissá tud válni, ha az intézmény dolgozói csapatként együtt tudnak működni, ha a csapat tagjait innovatív gondolkodás és cselekvés jellemzi, ha figyel a környezetére, és gyorsan reagál annak kihívásaira. Talán elcsépeltnek tűnik az a megállapítás, hogy a ma fiataljait – kik a DVD, videó, számítógép, internet világában nőnek fel – nem lehet a korábbi módszerekkel tanítani, nevelni. A világ felgyorsult így nekünk, pedagógusoknak is igyekeznünk kell ezzel lépést tartani. Meg kell újítani módszereinket, szakmai ismereteinket. Mindezek mellett meg kell oldanunk a törvény által előírt tetemes mértékben megnövelt adminisztrációs munkát is. Tudnunk kell követni, sőt alkalmazni a rendkívül gyakori jogszabályi változásokat. Nem utolsó sorban hatékony megoldást kellene találnunk a napjaink legmegrázóbb jelenségére – az iskolai erőszakra, mely a tanulókat és a pedagógusokat egyaránt sújtja. Ezen kihívásoknak csak egy olyan tantestület tud megfelelni, ahol a közösség meghatározó eleme a jó munkaköri légkör, a megbízhatóság, kiszámíthatóság, együttgondolkodás, közös tenni akarás. A Kövy Sándor Általános Iskola tantestületében mindezek domináns elemek jelennek vannak. Úgy érzem, hogy ehhez az iskolában eltöltött 39 éves munkámmal én is hozzájárultam. Az elmúlt tíz évben intézményvezetőként, ezt megelőző tizenkét évben helyettesként arra törekedtem, hogy egy jól együttműködő tantestülettel a nehézségeket közösen viselve, a sikereket együtt megünnepelve tudjuk végezni munkánkat. Bár a feladat nem könnyű, de elég erőt, rálátást, elszántságot érzek magamban ahhoz, hogy

–

ha

kollégáim

bizalmukkal

továbbra

intézményvezetőként továbbra is helytállni.

3

is

megtisztelnek

–

képes

leszek



A döntéshez eddigi vezetői munkám és jelen pályázatom ötéves programja nyújthat segítséget, melyet a szakmai helyzetelemzéssel kezdek.

4



3. Helyzetelemzés

5


3.1.


Külső környezeti adottságok Településünkön élők és a születendő gyermekek bemutatásával az a célom, hogy

rávilágítsak arra, hogy a következő években a település oktatását milyen valós mutató számok fogják befolyásolni. 3.1.1 Helyünk a térségben/településen Iskolánk 20 évvel ezelőtt vette fel a Kövy Sándor Általános Iskola nevet. A mi iskolánk a település egyetlen általános iskolája, amelyben művészeti oktatás is folyik. Térségi szinten a Hajdúszoboszlói Járáshoz, a Hajdúszoboszlói Tankerülethez tartozik. 3.1.2 Partneri kör A település lakosainak és a született gyermekek száma folyamatosan csökken, melyet az ábra mutatószámai jól tükröznek:

Született gyermekek száma:

A fenti diagramok alapján látható, hogy a településen élő családok születendő gyermekeinek száma csökken. 6



3.1.3 Fenntartói és működtetői elvárások  „Elvárás az iskolákkal szemben, hogy tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy emelkedjen a gyermekek neveltségi szintje, erősödjön a család és az iskola kapcsolata…” (Működtető intézkedési tervéből)  Az elvárások teljesítéséhez nem elég a pedagógusok, az iskola többi dolgozójának akarata. Hatékony eszközöket és módszereket kell találnunk a fenntartóval együtt a szakembereik bevonásával, hogy együttesen megnyerjük tanítványaink és szüleik bizalmát. Értsék meg, érezzék, hogy szándékunk a tanuló és ezzel együtt a család javát szolgálja. Az alulszocializált családok felemelkedésének egyetlen esélye gyermekük iskolázottsága lehet.  „Az iskola tartalmi munkájában továbbra is kiemelt hangsúlyt kap az idegen nyelv és matematika oktatása, a sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése, oktatása…” (Fenntartó/működtető intézkedési tervéből) A fenntartó/ működtető a fent említett elveket támogatja.

3.2 Belső adottságok 3.2.1 Épület, infrastruktúra  Az idei évben sikeresen fejeződött be az ÉAOP-4.1.1/A komplex energiai fejlesztés, mely

egy

megújuló

energetikai

pályázat

környezetjavító

hatásával

erősíti

intézményünk infrastruktúráját. A felújított sportcsarnok és tornaterem biztosítják a gyermekek kulturált szabadidő eltöltésében a színteret. Azonban a mindennapos testnevelés biztosításához a két helyiség nem elegendő, elengedhetetlen a szabadtéri sportpályák felújítása.  Jelenleg három épületben, 41 tanteremben, 2 számítástechnikai, 2 nyelvi laborban, 4 szaktanteremben, tornacsarnokban és tornateremben folyik a mindennapi nevelő – oktató munka. 13 tanulócsoportos és egyéb oktatás célját szolgáló helyiségünk van.  Az elmúlt öt év pályázati forrásai jelentős mértékben hozzájárultak az intézmény tárgyi feltételeinek javításához (bútorok, kiegészítő bútorok, szőnyegek, fejlesztő eszközök beszerzéséhez)

7



 A TIOP-1.1. 1 beruházás kapcsán intézményünk interaktív táblákkal, projektorokkal, laptopokkal és 100 db személyi számítógéppel gazdagodott 2010-ben, sajnos az öt év elteltével az informatikai eszközök lassan elavulttá válnak, szükség lenne az évenkénti karbantartási feladatok ellátására.  2016-ban a TIOP-1.1.1.A- 15/1-2015 keretén belül 51db új gépet kapott iskolánk, amelyek a két számítástechnikai szaktanterembe kerültek elhelyezésre.  Az intézményi beruházással sikerült az internet lefedettséget biztosítani az iskola valamennyi épületében, amellyel a pedagógusok több évi álma valósult meg.  A művészeti iskolát sikerült önálló épületbe áthelyezni, így az oktatás zavartalansága párhuzamosan biztosított az általános és alapfokú művészeti iskola között.  A nevelés – oktatás színvonalának emelését nagymértékben segíti a 28 ezer kötetes iskolai könyvtár, amely nagymértékű fejlesztésen ment keresztül a TIOP-1.2.3-11/1es pályázat megvalósításával és hozzájárul a tanulók olvasóvá neveléséhez. Könyvtárunk a multimédiás anyagok, a tanári – tanulói CD-k, és digitális tananyagok tárháza lett, ahol négy önálló internet hozzáféréssel rendelkező számítógép várja a kutakodni vágyó tanulókat.  Az elmúlt öt évben valósult meg a tanulók szabadidős tevékenységének eltöltésének egyik legfontosabb színtere a játszótér, amely még elég teret biztosít az igénybe vevők számára.  Az intézményen belül iskolai büfé működik, szerződéses formában. A büfére nagy szükség van, hiszen a tanulók többsége reggeli nélkül érkezik az iskolába, és tízórait sem hoz magával. A büfé az egészséges táplálkozás biztosítására kiválóan alkalmas.  A parkolási lehetőség biztosított az autóval érkező pedagógusok számára, de a tanulók és a pedagógusok kerékpártárolására továbbra is nagy hangsúlyt kell fektetnünk. Az intézményi környezet teljessé tétele a védelem, biztonság területén nem valósult meg minden az elmúlt öt évben:  Nem biztosított, hogy a tanulók megfelelő helyen és körülmények között tárolhassák kerékpárjukat.

8



2016-2021

 Nem zárt a központi épület területe – motorosok, kerékpározók szívesen hajtanak át iskolánk udvarán – veszélyes, hogy parkolónak használják díszudvarunkat.  Biztosítani kell a gyalogos közlekedés feltételeit, mely a kerékpárút megvalósításával veszélyessé vált.  Biztosítani kell az iskola előtti parkolás lehetőséget is, hisz a tanulók jelentős hányadát szülők autóval hozzák az intézménybe. o Feladat: újabb települési/intézményi pályázati lehetőség maximális kihasználása a tanulók biztonsága érdekében.

3.2.2 Gazdálkodás Az iskola önálló költségvetéssel nem rendelkezik, ezt a tevékenységet a KLIK és a tankerület látja el. Az intézmény működtetője Nádudvar Város Önkormányzata, amely az önkormányzat

Alapító

okiratában

megfogalmazza

az

intézmény

működésére,

tevékenységére vonatkozó feladatokat. Az iskola ez által két költségvetést készít minden évben egyet a KLIK, a másikat az önkormányzat felé. Az utóbbi biztosítja a működés feltételeit. Pályázatok Napjainkra elterjedté vált, hogy nevelő – oktató munkánk minősége érdekében pályázatokon kell indulnunk. Sem a pedagógusképzésben, sem a vezetőképzésen nem kaptunk azonban ilyen irányú felkészítést, ezért kezdetben nehezen, kevés hozzáértéssel írtuk meg első pályázatainkat. Mára ezt a képességet is megtanultuk, örömmel tapasztalom, hogy a kollégáim is érzik ennek szükségességét, figyelemmel kísérik a pályázati kiírásokat és egyre gyakrabban vállalkoznak pályázatírásra, pl. tehetséggondozás területén, műhelymunkák, projekt-hetek, erdei iskola és Erzsébet táborok szervezésénél.

9



2011. és 2016. közötti sikeres pályázataink

Útravaló Útravaló Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő…

2011. 2011.

Támogatási összeg 94 500 105 000

2011.

166 400

Határtalanul pályázat

2011.

2 224 800

2011.

1 000 000

2011. 2011. 2011. 2011.

6 391 800 6 002 623 4 715 100 3 252 000

OFI

2012.

5 016 501

Könyvtár pályázat

2012.

5 500 000

IPR IPR IPR IPR Útravaló TÁMOP-3.4.5-12-2012-001 TÁMOP-3.4.5-12-2012-001 TÁMOP-3.4.5-12-2012-001

2012. 2012. 2012. 2012. 2012. 2012. 2012. 2012.

4 560 000 3 562 499 6 800 000 5 780 000 1 834 000 797 000 497 184 488 099

Tehetséggondozás

2013.

992 200

IPR IPR

2013. 2013.

6 120 000 3 825 000

NTP-ITM-12-P-0029

2013.

600 000

Útravaló Útravaló IPR IPR

2013. 2013. 2013. 2013.

2 540 000 910 000 5 508 000 5 000 000


2014.

2 047 500

Útravaló

2014.

910 000

Projekt megnevezése

A hátrányos helyzetű településen és kistérségben… IPR IPR IPR IPR

időpont

10

Projekt neve, száma 2011-UK-1231 TF-2011-UK-2764 24/2011. (V.18.) Tanulmányi kirándulások magyarlakta területekre BGA-11-HA-01-407 A hátrányos helyzetű településen és kistérségben… NTP-OKA-XIX-07 Képesség kibontakoztató oktatás Pedagógus kiegészítés Képesség kibontakoztató oktatás Pedagógus kiegészítés XXI. századi közoktatás TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 Iskolai könyvtár fejlesztése Nádudvaron TIOP-1.2.3-11/1-2012-0084 Képesség kibontakoztató oktatás Pedagógus kiegészítés Képesség kibontakoztató oktatás Pedagógus kiegészítés 2012-UK-0444 „Tehetséghidak Program” „Tehetséghidak Program” „Tehetséghidak Program” Barangolás a Hortobágyon NTP-OKA-II/1-199,240 Képesség kibontakoztató oktatás Pedagógus kiegészítés Kisokosok tehetséggondozó műhelye ÚTR-UK-13-5471 ÚTR-UK-13-0712 Képesség kibontakoztató oktatás Képesség kibontakoztató oktatás Történelmi barangolás Erdélyben HAT-14-01-0047 2014-UK-0324



Útravaló LEADER IPR

2014. 2014. 2014.

820 000 15 000 000 10 146 00


2015.

2 034 000

TÁMOP 3.1.4.C-14-2015 ÉAOP-5.1.1/D-09-2f-20110010/2-01

2015.

11 990 527

2015.

1 454 128

2015.

1 457 882

ÉAOP-5.1.1/D-09-2f-20110010/2-02 összesen:

2014-UK-TF-5363 Közösségi terek fejlesztése Képesség kibontakoztató oktatás Felvidék történelmi, irodalmi és természeti kincsei nyomában HAT-15-05 Innovatív iskolafejlesztés „Itt a farsang jár a láb és a kéz sem tétováz!” „Te is lehetsz olimpikon! – Kövy –Olimpia verseny”

130 142 743

3. 2. Személyi feltételek – humán erőforrás értékelése 3.2.1 Az iskola nevelőtestülete Megítélésem szerint, az intézmény dolgozóinak képzettsége, gyakorlata, általános emberi értékei jelentik a legnagyobb erőforrást ahhoz, hogy a kihívásoknak meg tudjon felelni az iskola. Pedagógusok végzettség szerinti eloszlást a következő ábra mutatja:

A nevelőtestület nemek szerinti megoszlása – az általános iskolák tekintetében – kedvező. A testület 11 %-a férfi. E ténynek a nevelésre való kedvező hatása nem kétséges.

11



2016-2021

A tényszerű adatokat vizsgálva megállapítható, hogy a nevelőtestület minden tagja rendelkezik a feladata ellátásához szükséges végzettséggel, szakképesítéssel. A szakos ellátottság a jelenlegi szerkezet mellett megfelelő. A testület 68 %-a főiskolai, 20 %- a egyetemi végzettséggel rendelkezik. A pedagógusok 12 %-a pedagógus szakvizsgát is tett. A hétévenként kötelező továbbképzés követelményeit minden pedagógus teljesítette, a nevelőtestület minden tagja rendelkezik a törvényben előírt 7 évenként kötelező 120 kreditponttal. A pedagógusok elsősorban a módszertani továbbképzési programokat részesítették előnyben. Az utóbbi években azonban – a továbbképzésre fordítható központi költségvetési összeg jelentősen csökkent, és nincs emiatt nagyon kevés az, aki önerőből bevállalja a továbbképzés lehetőségét. Komoly értéke a tantestületnek, hogy a pedagógusok végzettsége, szakos összetétel minden területen biztosított, az elvárásoknak megfelelő. A pedagógusok hivatásuknak érzik az oktatást és kemény munka árán végzik tehetséggondozó és felzárkóztató munkájukat. Eredményeink évről évre gyarapodnak tanulmányi és sport versenyek területén. Az ország, a megye különböző pontjain, úgy emlegetnek bennünket, mint „Kövyseket”. Ez köszönhető a pedagógusok áldozatos munkájának, a tanulóink tisztes helytállásának. Pedagógusaink nagyon sok értéket hordoznak magukban. A társadalmi elégedetlenség ellenére is, a saját „erkölcsi” megbecsülésük miatt keményen próbálják a tanulók képességeit, kompetenciáit fejleszteni. Az élethosszig tartó tanulás egy újabb kihívást jelent a pedagógusok számára, ehhez intézményünknek alkalmazkodni kell. Sajnos a pedagógus továbbképzés lehetősége korlátozott, emiatt nagyon nehéz a pedagógusok hét évenkénti továbbképzésének teljesítése. Feladat: A továbbképzés lehetőségét biztosítani kell a pedagógusok számára.

12



2016-2021

Pedagógusok életkor szerinti eloszlása 30 év alatti

30-40 év között

50-60 év között

60 év felett

40-50 év között

3% 16%

21%

29% 31%

Tantestületünk átlag életkora 43 év, amely azt tükrözi, hogy a tapasztalt középkorú pedagógusok alkalmasak arra, hogy a fiatalabbakat a szakma értékeire megtanítsa, példát mutasson számukra. A fiatalabbak aktivitása, kezdeményező képessége segítheti az új pedagógiai módszerek bevezetését. Így a szakmai minőségi színvonal hosszabb távon biztosított. Tantestületünkben 68 kinevezett pedagógus dolgozik, óra adói megbízással 7 fő /művészeti iskolában/, jelenleg 10 fő van GYES-en. Nagyon nehéz helyükre helyettesítő pedagógust találni, amely a zavartalan oktatást biztosítsa. Örülünk annak, hogy a jelenlegi fenntartónk 4 fő pedagógiai asszisztenst és 1 fő laboránst tudott biztosítani számunkra, így a 2 fő ügyviteli dolgozóval, 1fő könyvtárossal és a már meglévő 1 fő pedagógiai asszisztenssel 9 fő az oktató-nevelő munkát segítők száma. Intézményünkben nagyon sok az SNI-s és a BTM-es tanulók száma emiatt gyógypedagógusra, fejlesztő pedagógusra és iskolapszichológusra lenne szükségünk. Feladat: A köznevelési törvény előírásainak megfelelően még bővíteni kell a nevelő oktató munkát segítő alkalmazottak körét és létszámát. A tapasztalatok átadása a fiatal tenni akaró pedagógusoknak. 3.2.2 Nem pedagógus dolgozók: 2013. január 1-jével egy kettőség alakult ki az intézmény humánerőforrásában. Pedagógusok és az oktató- nevelő munkát kisegítő dolgozók a KLIK-hez tartoznak, míg a technikai dolgozók maradtak az önkormányzatnál. Irányítás és munkaszervezés 13


szempontjából

a

zavartalan

pedagógiai


tevékenység

biztosítása

érdelében

az

önkormányzat úgy döntött, hogy a technikai dolgozók munkáltatója a polgármester, de a mindennapi munka szakmai irányítását továbbra is az intézményvezető lássa el. Így valójában megmaradt az alkalmazotti közösség teljes egysége. A pedagógusok és diákok és a technikai dolgozók között továbbra is megmaradt a jó kapcsolat. Munkájukkal, személyiségükkel nevelési tényezők a tanulók számára. 25 technikai álláshelyből: Az intézményi étkeztetést, a kollégiumi ellátást az élelmezésvezetői feladatokat együttesen, 14 fő látja el. Az intézmény felügyeletét, ügyintézését és az intézmény tisztántartását 11 dolgozó végzi. A nem pedagógus dolgozók munkahelyi körülményei és a rendelkezésükre álló berendezések, eszközök a beruházás során javultak, de a takarítandó alapterület növekedett. Feladat: A takarítás megkönnyítése és az épület tisztántartása érdekében takarítógép, modern takarítóeszközök biztosítására van szükség. 3.2.3 Tanulói összetétel Tanulói létszám alakulása az elmúlt öt tanév során az általános iskolában csökkenést mutat:

Tanulói létszám 860 840 820 800 780 760 740 720 700

Tanulói létszám

A településen magas a munkanélküli vagy közfoglalkoztatott szülők száma, növekszik a szociálisan leszakadók és a gyermekszegénységben élők száma. Ebből adódóan az iskola tanulóinak szociális és kulturális helyzete eltérő. A tanulók sajnos kisebbik része él rendezett kiegyensúlyozott érzelmi, anyagi hátterű családban. 14



900

800 700

600

tanulói létszám

500

HH HHH

400

SNI 300

BTM

200 100

A 0grafikonról jól leolvasható, hogy az elmúlt 5 évben tanulóink száma csökkent, míg a 2011/2012 2012/2013 2013/2014 2014/2015 2015/2016 sajátos nevelési igényű, illetve a Nevelési Tanácsadó által vizsgált tanulók száma nőtt. A tanulói létszám 19%-a hátrányos helyzetű, 14%-a halmozottan hátrányos helyzetű tanul, akik az iskolai nevelés – oktatás során még nagyobb figyelmet igényelnek a nevelőktől. A 2015/2016–os HH-s és HHH-s adat torzképet mutat, mert a közmunka programban résztvevő családok gyermekei kikerültek ebből a körből, pedig továbbra is hátrányos helyzetűek. A tanulók 3,4%-a SNI-s, 10,5%-a BTM-es, amely indokolttá teszi a fejlesztőpedagógus alkalmazását. Évek óta 32 normál osztállyal és egy eltérő tantervű tagozattal dolgozunk, ahová enyhe értelmi fogyatékkal élő gyerekek járnak. Az áltag tanulói létszámunk jó, 23,5 fő/ osztály. 250 200 150 100 tanulói létszám 50 0

15



2011-ben a művészeti iskola, az általános iskolába történő beintegrálásával egy új arculat kialakítását kezdte meg. Zeneművészeti- táncművészeti- képző-és grafikaművészeti ágon folyik képzés a tanulói létszám adatokat mutatja a fenti ábra, mely stabilnak mondható. Iskolánkban 2013. szeptember 1-jével az átszervezés hatására a Pedagógiai Szakszolgálat leválasztásra került, így a kiváló fejlesztő pedagógusok, logopédusok, gyógypedagógusok, akik hatékonyan segítették és mai is kapacitásuk függvényében segítik munkánkat, elkerültek tőlünk. Addig az egyéni fejlesztésre szoruló tanuló maximálisan megkapta a szükséges fejlesztéseket, ezt most az utóbbi időben már nem tudom elmondani. A Pedagógiai Szakszolgálat tevékenységének kiszélesítését az előző vezetői pályázatomban rövidtávú tervként jelöltem meg, melyet sikerült is megvalósítani a fenntartó támogatásával.

3.3 Az intézményben folyó intézményi folyamatok 3.3.1 Az esélyteremtésért= tehetséggondozásért+felzárkóztatásért A pedagógusok segítségével tanulóinkkal 2008-ban kapcsolódhatunk be akkor, 11/1994 (VI.8) MKM rendelet 39/D§ és 39/E§ szerint működő integrációs és képesség kibontakoztató programokba, majd az 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet A nevelésioktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló rendelet 171. § és 172.§-a szabályozza az integrációs és képesség kibontakoztató programokba való részvétel lehetőségét. Az alább felsorolt mutató számok jól mutatják tanévre lebontva az igénybe vételi lehetőséget tanulóra és pedagógusra egyaránt. Sajnos a 2015/2016-os tanévben nem tudunk a pályázatról.

Tanulói Tanév

létszám

Támogatás összege/ tanuló

Pedagógus létszám

2011/2012

340

20 000 Ft

47

2012/2013

306

12 500 Ft

47

2013/2014

306

18 000 Ft

48

2014/2015

267

38 000 Ft

48

2015/2016

0

0 Ft

0

16



2016-2021

Az integrációs pályázati pénzek jelentős részét környezetbarát környezet kialakítására (bútorok, korszerű berendezések), fejlesztőeszközök vásárlására fordítottuk, mely jelentősen javította az intézmény felszereltségét. Emellett pedagógusok továbbképzését tudtuk ebből finanszírozni, így a kollégáink különböző módszereket (projektmódszerek, kooperatív technikák stb.) sajátíthattak el.. Szem előtt tartva a nyolcadikos tanulók továbbtanulását, a továbbtanulás sikeres megalapozását, emellett felzárkóztatásra, tehetséggondozásra, is sok pénzt fordítottunk.

Útravaló pályázat 2011-ben jelent meg a Macika programon belül az Útravaló ösztöndíj program a hetedikes és nyolcadikos továbbtanulni vágyó tanulók számára „Út a középiskolába” címmel. Az ösztöndíj program mind a tanuló és a mentor tanár számára biztosított ösztöndíjat, a tanuló számára egy felkészülési lehetőséget a továbbtanuláshoz, sajnos ez az idei tanévben megszűnt, a továbbfutó tanulók várnák a program befejezését. A mi intézményünkben az érintetteket a következő táblázat mutatja: Év 2011/2012 2012/2013 2013/2014 2014/2015 2015/2016

Érintett tanuló 5 17 11 5 0

Érintett pedagógus 4 6 5 2 0

Feladat: A hátrányos helyzetű tanulók támogatásának biztosítása tanórán és tanórán kívül.

Tehetséggondozás jelene iskolánkban A tehetség óriási kincs. A tehetségek viszik a vállukon a társadalmat, a gazdaságot, a kultúrát, a művészetet, a tudományt, hogy csak néhány területet emeljek ki. Éppen ezért szükséges az, hogy az oktatásunk minél több kreatív, jó problémamegoldó képességgel rendelkező, széles látókörű, divergens gondolkodású, azaz tehetséges embert neveljen ki. Ezen tehetségek gondozását már általános iskolás korban érdemes elkezdeni. Iskolánkban a tehetséggondozás két fő területe a matematika és az idegen nyelv. A magasabb szintű tudás megszerzését az intézmény idegen nyelvből és matematika területén a tehetséggondozás időkeretéből kívánja megvalósítani sávos oktatás keretében,

17



melyhez a szakemberek adottak. A tehetséggondozásban résztvevők osztálytársaikkal egyidejűleg, de külön csoportban vesznek részt a matematika és az idegen nyelvi órákon (az alapóraszám esetében is), ezzel is biztosítva a gyorsabb haladást, és a megszerzett ismeretek sokrétű felhasználását és elmélyítését. Erre a képzési formára a tanulóknak jelentkezniük kell. Feladat: Legfontosabb a tanulók számára a felzárkóztatás, tehetséggondozás egyensúlyának biztosítása. A két idegen nyelvi terület szinten tartása kiemelt feladatunk egyikének kell lennie. Kiválóan Akkreditált Tehetségpont megőrzése.

3.3.2 Egészségnevelés Az utóbbi években egészségnevelési tevékenységünk során egyre nagyobb hangsúly helyeződik a mentális egészségre. Tantestületünk minden évben kétszer /ősszel és tavasszal/ dolgoz ki egy komplex egészségnevelési programot, projekt hetet. Az egészségnevelés kiemelt terület a nevelőmunkánkban. Kiemelkedő a mindennapos testnevelés megvalósítása, a heti rendszerességgel biztosított edzési lehetősek kézilabda, labdarúgás, aerobik területén az utánpótlás nevelése érdekében. Az egészségnevelés 5-8. évfolyamon az osztályfőnöki tevékenységekben (részben tanórákon, részben tanórán kívüli tevékenységekben) valósulnak meg. Az iskolai egészségnevelésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek az egészséges életvitelhez. Feladat: Az egészséges életmód, életszemlélet épüljön be a tanulók tevékenységébe.

3.3.3 Környezeti nevelés Olyan tudatformálás folyik iskolánkban, amely a gyerekeket megtanítja a környezettel való tudatos együttélésre, a környezetbarát életvitelre. El kell érnünk, hogy kialakuljon a gyerekeknél az életmód, a gondolkodás és az attitűdök megfelelő szintézisében a környezet okos és mértéktartó felhasználása, a környezetkultúra. A tanórán kívüli tevékenység elsősorban a fontosabb környezetvédelmi napokhoz, „zöld ünnepekhez” kapcsolódik. pl. Föld, Víz, Állatok világnapja, Madarak és fák napja, hulladékgyűjtés stb. Feladat: Környezettudatos magatartás kialakítása, a szelektív hulladékgyűjtés fontosságának hangsúlyozása. 18



3.3.4. Diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének megszervezésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját a 2-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diák-önkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét a diákok által jelölt és az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. Közös célunk, hogy a tanulók érdekeinek képviselete továbbra is hatékonyan, és jól működjön. Nyújtson jó gyakorlóterepet a diákok számára a demokrácia, a demokratikus közélet gyakorlására. Szervezze továbbra is a nagy érdeklődésre számot tartó szabadidős rendezvényeket. Célja:  Az iskola tanulói együttesen és egyénileg is valós gazdái legyenek az iskolai élet azon részének, melynek irányítására, szervezésére a Köznevelési törvény, a Házirend,

a

Diákönkormányzat

Szervezeti

és

Működési

Szabályzata

felhatalmazást ad.  A tanulók kulturáltan tudják érdekeiket érvényesíteni, képviselni a megfelelő iskolai fórumokon, pl.: diák-önkormányzati gyűléseken.  Közösségi programok szervezése és lebonyolítása, amelyek hagyományteremtők.  Az osztályközösségek mellett ezek a programok közösségmegtartó erejűek és hozzájárulnak a gyerekek szabadidejének hasznos eltöltéséhez, a kulturált viselkedési normák kialakításában is segítenek.  Mindezek mellett kiemelt feladatomnak tartom, hogy a tanulók ne csak a jogaikat, hanem a kötelességeiket is ismerjék és gyakorolják. Az önkormányzatot irányító pedagógus ötletet, tanácsot ad, irányít, meggyőz, kezdeményez, ha kell. A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt saját működéséről, a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról. Feladat: Fontos minél szélesebb program biztosítása, amely a tanulók szabadidős tevékenységének hasznos eltöltését szolgálja.

19



3.3.5 Diáksport Egyesület/ Kövy Iskolai Sportkör Az egyesület a tanórán kívüli tevékenységek sorában nyújt lehetőséget a diákok testedzéseire. Eszközellátottságuk jónak mondható, sajnos költségvetési keretük egyre kisebb. Sportkörös diákjaink gyakran és eredményesen szerepelnek a különböző szintű megmérettetéseken. Több sport klubbal állunk kapcsolatban. A diáksport egyesületnek legfontosabb feladatvállalása az utánpótlás nevelésben van: kézilabda, labdarúgás, aerobik és sakk területén.

3.3.6 Gyermek és ifjúságvédelmi tevékenységünk Gyermek és ifjúságvédelmi tevékenységünk a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulókat kíséri kiemelt figyelemmel. Rendszeres kapcsolatot tartunk a Család és Gyermekvédelmi Központ munkatársaival. Az intézményben ettől a tanévtől szociálpedagógus dolgozik. Számára ez összehangolt, mentálisan nem könnyű feladatot jelent a mindennapokban. Az osztályfőnökök konkrét segítséget kapnak gyermekvédelmi tevékenységükhöz (esetmegbeszélések, egyeztetések, az egy osztályban tanító pedagógusok egyeztetései, családlátogatások alapján stb.).

3.3.3 Hagyományőrzés, hagyományteremtés Az iskola jövőjét a hagyományok ápolásával a múlt értékeinek átörökítésével lehet eredményesen építeni. Hagyományaink közül a legsikeresebbek a nemzeti ünnepek alkalmából előadott rendkívül színvonalas iskolai ünnepségek, melyek a kollégák lelkes, kreatív munkáinak köszönhetőek. Ezek közül a legfontosabbakat emelem ki:  Ünnepélyek, megemlékezések: Aradi vértanúkról megemlékezés, október 23. és március 15. ünnepi műsorok iskolai és városi szinten, karácsonyi ünnepség, ballagás, 50 éve ballagók felkutatása, köszöntése évenként.  Jeles

napokhoz

fűződő

megemlékezések,

műsorok,

események:

adventi

rendezvények, karácsonyi műsor, farsangi mulatság, Márton-napi felvonulás, „Húzd meg jobban!” Arany fakanál főző verseny, Városnap, Kövy-nap, anyák napi köszöntők.

20



2016-2021

 „Akikre büszkék vagyunk…” köszöntjük azokat a tanulókat, szülőket, akik országos, megyei versenyeken öregbítették iskolánk hírnevét.  Alapítványi bál szervezése, melynek felajánlásait a felajánlás céljaira és a tanulók versenyeztetésére fordítunk.  Pedagógusnapon búcsúztatjuk a nyugdíjba vonuló kollégákat.  Az évfolyam legjobb tanulói díj átadása.  Kövy emlékérem adományozása.  Nádudvar krónikása és író diákjai cím oda ítélése.

3.4 Mérések, eredmények, továbbtanulási mutatók Már első osztályban a teljes tanulói körön elvégzett DIFER és szükség szerint alkalmazott más mérésekkel kiszűrjük azon tanulókat, akiknek képességbeli problémáik vannak. Számukra a pedagógus fejlesztési tervet készít és a gyermek fejlődését folyamatosan követi, a szülővel együttműködve. A segítségnek iskolán belül két forrása van: az osztálytanítók egyéni foglalkozásai, a pedagógiai asszisztens segítsége a gyakorlásban. Súlyosabb probléma esetén igénybe tudjuk venni a helyi pedagógiai szakszolgálat támogatását, ahol további vizsgálatokkal határolják be a problémát, szükség esetén fejlesztő

foglalkozásokat

biztosítanak

(logopédus,

gyógypedagógus,

pszichológus

bevonásával). A többi évfolyamon a mérések folyamatát a belső mérési-értékelési rendszerünk tartalmazza, melyet a pedagógiai programunk részletesen taglal. Az országos mérések közül a kompetenciamérés mutató számait mutatom be: ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS EREDMÉNYE 6. évfolyam: TANÉV

SZÖVEGÉRTÉS országos

MATEMATIKA

intézményi

átlag

országos

átlag

intézményi

átlag

átlag

2011/2012.

1472

1416

1489

1580

2012/2013.

1497

1446

1489

1467

2013/2014.

1481

1441

1491

1558

2014/2015.

1488

1561

1497

1584

21



2016-2021

8. évfolyam: TANÉV

SZÖVEGÉRTÉS országos

MATEMATIKA

intézményi

átlag

országos

átlag

intézményi

átlag

átlag

2011/2012.

1567

1524

1612

1700

2012/2013.

1655

1572

1620

1653

2013/2014.

1557

1525

1617

1718

2014/2015.

1567

1550

1618

1626

A mérési eredmények miatt nincs szégyenkezni valója az intézményünknek a 2014/2015ös tanév eredményei már jól mutatják az emelt óraszámú oktatás és a sávos oktatás előnyét. Szövegértés területe még tovább fejlesztendő, de meglévő eredményeknél ne legyen rosszabb eredményünk.

Az elmúlt évek továbbtanulási statisztikája Iskolatípus

2011/2012

2012/2013

2013/2014

2014/2015

Gimnázium

26

43

33

46

Szakközépiskola

39

29

36

27

Szakiskola

36

35

31

28

Speciális iskola

1

2

0

1

Nem tanult tovább

4

2

1

0

106

111

101

102

Összesen:

Az elmúlt öt évben minden nyolcadik évfolyamot végzett tanulónkat, akik jelentkeztek felvették valamelyik középfokú intézménybe, sajnos volt olyan tanév, amikor a tanulók nem tanultak tovább. A továbbtanulók számára inkább a gimnáziumi képzés a népszerűbb. A tanulók 60-70 % -a választja a gimnáziumi és szakközépiskolai képzést, ahová fel is veszik őket. Jó felkészülési alappal indulnak tanulóink a szorgalmuktól függ a helytállásuk.

22



3.5 Az iskola kapcsolatrendszere Az iskolánk cél- és feladatrendszere nem valósulhatna meg a partnerek támogató, segítő együttműködése nélkül. Tervszerűen építette ki intézményünk a kapcsolatrendszerét, melyet nagyon fontosnak és szükségszerűnek tartok. Az intézmény működésével és a szakmai munkával összefüggő külső partneri hálózat széleskörű partnerközpontú. a. Az iskola legfontosabb partnerének a szülői házat jelöli meg. Nem véletlen, hiszen az ő bizalmuk tartja fenn az iskolát, ők a segítői, a munkatársai a pedagógusoknak. Továbbra is fontos a szülői házzal való bizalom és kapcsolat ápolása. Az intézmény ezért a szülőkkel való együttműködésnek nagy jelentőséget tulajdonít. A szülők rendszeresen tájékozódhatnak az iskola munkájáról, gyermekük tanulmányi előmeneteléről, viselkedéséről, magatartásáról. A hagyományos kapcsolattartás eszközein túl (ellenőrző könyv, fogadóórák, szülőértekezletek, a nyílt órák, a szülő vagy iskola által kezdeményezett hivatalos és nem hivatalos megbeszélések) újabb kapcsolattartási formák (iskolai honlap, karácsonyi műsor, szülői fórumok) is meghonosodni látszanak. A szülői közösség és az iskola vezetése között a kapcsolatot a Szülői Munkaközösség biztosítja. Ez a szülői érdekképviseleti szerv közvetíti az iskola elvárásait a szülők felé, ők továbbítják az észrevételeket, kéréseket, panaszokat az iskolavezetés felé. Javaslattevő és véleményezési joga van. A szülői munkaközösség vezetői /osztály szinten/ két fő delegálásával alkotják az ISZSZ, /Intézményi Szülői Szervezetet/, akikkel építő jellegű a kapcsolatunk és havi rendszerességgel, egyeztetünk egymással. A szülők nagyon fontosnak tartják, hogy a család és a pedagógus együtt tanítsák, neveljék és vezessék a gyermeket a jó útra. Ebben a folyamatban a pedagógustól elvárják a tanári példamutatást, az erkölcsi normák betartását. Nagyobb türelmet és toleranciát, őszinteséget, korrektséget kérnek a nevelőktől. Igénylik, hogy tisztelje a család és a gyermek magánéletét. Szeresse és tisztelje a gyerekeket, igazságos és következetes legyen. Fontos szerepe van a tanárnak abban, hogy tanítványai bizalommal fordulhat nevelőihez, szüleihez. Törekedjen erősebb személyes kapcsolat kialakítására. Érje el, hogy kölcsönös tisztelet alakuljon ki a gyermek és pedagógus között, valamint erősítse a gyermek egymás iránti tiszteletét is. Saját problémáit ne éreztesse a

23



gyerekekkel. Tanítási módszerével érje el a pedagógus, hogy fegyelmezetten viselkedjenek a tanulók. Ehhez azonban lényeges az is, hogy mind a szülő, mind a tanuló legyen nyitott és befogadó a Házirend által leírtak betartására. Ne csak joguk, de kötelezettségük is legyen. Feladat: Minél szélesebb körben bevonni a szülőket az iskolai életbe, hogy az osztályközösségek munkájában tevékenyen vegyenek részt. Szorosabb együttműködést kell kialakítani a szülőkkel: 

szülői munkaközösségeket még nagyobb aktivitással kell bevonni az iskolai élet vérkeringésébe, mert nagyon sok esetben nem győződnek meg az információk hitelességéről,



információáramlást javítani kell,



szükséges, hogy információt kapjon, a szülő mit kell tennie, hogy a gyermeke az iskolai évben sikeres legyen.

b. A leghatékonyabb kapcsolatunk a város óvodájával van. Az iskola több évre visszamenő

szakmai

munkakapcsolatot

épített

ki

a

város

óvodájával.

Együttműködésünk eredményeként a településünk, elsőként dolgozta ki az óvoda – iskola átmenetet, átadólapot, mely megkönnyíti az óvoda – iskola átmenetét, ezt több szakmai fórumon bemutattuk. c. Az iskolában iskolaszék működik, hogy tájékoztatást nyújthassunk az intézmény életéről és a tanulók fejlődéséről. d. Az iskola további közvetlen partnerével – jó kapcsolatot tart fenn intézményünk: művelődési házzal, szakiskolával, Közgyűjteményi Alapítvánnyal, más civil szervezetekkel…stb. Különösen szoros a munkakapcsolat a – az eredményes oktató-nevelő munka érdekében – a tankerület általános iskoláival, a középfokú oktatási intézményekkel. Ez az együttműködés a középiskolai beiskolázás időszakra korlátozódik leginkább. e. Szoros szakmai kapcsolatot tartunk fenn a helyi Pedagógiai Szakszolgálattal, ahol a tanulók fejlesztése, iskola érettségi vizsgálatok folynak. f. Szakmai együttműködésünk kiterjed a Család és Gyermekvédelmi Szolgálat felé, akikkel napi munka kapcsolatunk van. g. Az iskola vezetősége és a fenntartó/ tankerület /önkormányzat kapcsolata megfelelő és korrekt. Bízzunk abban, hogy az önkormányzati minőségirányítási 24



program továbbra is hatékonyan fogja segíteni az iskola munkájának további megismerését, támogatását, az eredményes együttműködést. Az iskola intézményvezetősége állandó munkakapcsolatban áll a fenntartóval, a tankerülettel. A kialakult együttműködés hivatalos, szakmai és törvényességi alapokon nyugszik. A kapcsolata az iskola vezetése, iskolaszervezési és gazdálkodási területekre terjed ki. A vezetőségi értekezleteken létrejövő folyamatos információcsere a gyakorlati munkában nagy segítséget ad. h. Iskolánk közhasznú alapítványa a Jövő Nemzedékéért Alapítvány, melynek célja tanulóinknak az alapellátáson túl segítséget nyújtani az egyéni képességek kibontakozásához, a tehetséggondozás kompetenciák fejlesztéséhez. Az intézmény külvilággal folytatott kommunikációjában fontos szerepet tölt be az intézmény honlapja, melyen az iskola tevékenysége és eseményei nyomon követhetők.

25



4. Fejlesztési program

26



A helyzetelemzésre építettem fel fejlesztési programomat, melyet belső és külső törvényi szabályok szabályozzák. Az iskola jelenlegi működését és jövőbeni fejlesztési lehetőségeit számos külső törvényi előírás (A Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról stb.) belső helyi szabályozás (Pedagógiai Program, Szervezeti Működési Szabályzat, Házirend stb.) iskolahasználók igénye, adottsága, társadalmi elvárások befolyásolják. Öt évvel ezelőtti vezetői pályázatomban megfogalmaztam, hogy milyen iskolát szeretnék, és melyek a legfontosabb vezetői törekvéseim, céljaim. Ezeket ma is nagyon fontosnak érzem, a célkitűzések nagy része, azóta az iskola pedagógiai programjának részévé vált. Milyen iskolát szeretnék? Olyan iskola vezetése a célom:  ahová a gyerekek szívesen járnak, mert megértő, motiváló és szerető légkör veszi körül őket,  ahol a természetes gyermeki kíváncsiságot megőrizve, az életkori sajátosságaiknak megfelelő módszerekkel tanulhatnak a diákok;  ahol a széleskörű tevékenységkínálat segítségével a gyerekek képességei sokoldalúan fejlődhetnek, és a tanulás motivációs alapja a sikerélmény;  ahová mindezekért a szülők szívesen hozzák gyermekeiket, és együttműködnek nevelési-oktatási céljaink elérésében;  ahol a tantestület minden tagja fontosnak érzi magát, megtalálja azt a tevékenységet, amelyhez a legjobban ért és alkotói szabadsága kibontakozhat,  amelyik rugalmasan képes alkalmazkodni a társadalmi elvárásokhoz, a tanulók, a szülők, és a fenntartó igényeihez; Innovációs képességünk mellett a folyamatos szakmai fejlesztés, fejlődés, munkánk rendszeres értékelésével szükség esetén korrekcióval

legyünk

képesek

fejleszteni

céljainkat,

tevékenységeinket,

alkalmazott módszereinket. Itt a tanfelügyelet és a minősítés, minősítési eljárásait is szem előtt kell tartani.  amelyet mindezekért a fenntartó is szívesen támogat.  Vezetőként hiszem, hogy iskolát vezetni csak az ebben érintettek közös együttműködésével, az ehhez szükséges nyugodt, elfogadó és folyamatos kommunikációra épülő légkör megteremtésével lehet.

27



Az alábbiakban vázolom azokat az elképzeléseimet, melyeket az iskolával szemben támasztott követelmények ismeretében kívánok megvalósítani a következő vezetői ciklusban.

Két fontos területet emelek ki a nevelést és oktatást. 4.1 Nevelés Munkánk során egyre nagyobb hangsúlyt kell kapni az oktatás mellett a nevelésnek. Sikere egy folyamatos, következetes, összefogásra épülő, egységes elvárások alapján működő pedagógiai tevékenységtől függ. A családi nevelést pótolni nem, de a gyermeket odafigyelő szeretettel körülvéve, érzelmi biztonságot nyújtva képesek vagyunk őket eredményesen fejleszteni. A kezdeti feladatok az 1-4. évfolyamon tanító kollegákra hárulnak. Ki kell alakítani a tanulókban a szokásos rendet, pótolni kell a mentális hiányosságokat, meg kell teremtenünk az óvoda és iskola közötti zökkenőmentes átmenetet. A tanítók nevelő munkáját nagyban segítették és segítik a pedagógiai asszisztensek. Egész napos osztályaink száma tizennégy. Előző vezetői programomban kiemelt feladatként jelöltem meg az egész napos osztályok működését, mely jó készség alapot biztosít a felső tagozat számára. Most ismét célként fogalmazom meg az oktatási forma kiszélesítését, melynek igazi oka:  tanulóink alacsony neveltségi szintje,  a tanulók hátrányos helyzetének kompenzálása,  és a szélsőséges szociokulturális körülmények enyhítése. Természetesen emellett alternatívát kell biztosítani azok számára, akik tizenhat óra előtt szeretnék hazavinni gyermekeiket. Tanítványaink nevelésében nagy szerepet szánunk az érdeklődési körüknek megfelelő szakköri – sport és művészeti foglalkozásoknak. A nevelés területén napjainkban a legnehezebb feladat a tanulói agresszivitás tényének kezelése. Kollégáim rendkívüli erőfeszítéseket tesznek az iskolai és iskolán kívüli erőszak megfékezésére. Ezt a feladatot nem lehet kizárólag az iskolában megoldani, széleskörű társadalmi összefogásra van szükség. A problémák enyhítésében azt látom, hogy

28



 A nevelői ráhatásoknak meg kell előzniük az oktatási tevékenységünket csak a tanulói együttműködés megteremtésével lehet tevékenységünk eredményes. Így először nevelnünk kell, emberi, erkölcsi értékeket kell közvetítenünk, képessé kell tenni tanulóinkat a közösséghez való együttműködésre. Sajnos nem minden esetben tudjuk biztosítani a tanuló harmonikus fejlődését. (széteső családok, megélhetési gondok, nevelésre alkalmatlan szülők stb.)  A reklámok és a média világa egy rossz ember eszményi formát sugall. A jövő iskolájának ez egy nagy kihívása: értékválsággal küzdő társadalmi viszonyok között a gyermekekből pozitív emberi értékeket követő és együttműködésre képes embereket nevelni.

4.2 Oktatás Meggyőződésem, hogy az iskolában tanító pedagógusok kiváló szakmai felkészültséggel bírnak, pedagógiai munkájuk iránt elkötelezettek. Sokoldalúan képzett, innovatív, humánus és demokratikus pedagógusok „jó csapata”. Ez a csapat együttműködő, együttgondolkodó, az újra nyitott, kreatív és rugalmas. Az előző pályázatomban kiemelt feladataimat a szervezetfejlesztés terén sikerült megoldanom, amely a minőségi munkánk alappillére. Melynek bizonyítékai:  Ötödik évfolyamtól felmenő rendszerben sikerült tökéletesíteni az emelt óraszámú idegen nyelvoktatást angol, német nyelvből sávos oktatás keretén belül. Ehhez sikerült korszerűen felszerelt nyelvi labort kialakítanunk.  Emelt óraszámú matematikaoktatás kialakításáról is ugyanezt tudom elmondani, melynek sikerességét országos mérés, területi, megyei versenyeken tapasztaljuk.  Informatikaoktatást csoportbontással sikerült megvalósítani felső tagozaton, mivel nagyszámú számítógépparkunkkal rendelkezünk.  Alsó tagozaton kiszélesedett az egész napos oktatási forma, a két nevelő együttműködése garancia az osztályközösségek sajátos arculatának kialakításához.  A művészeti iskola beintegrálása lehetőséget biztosít és biztosított a művészeti kompetenciák fejlesztéséhez, új lehetőségeket kínál a tanórán kívüli foglalkozások rendszerében.

29



2016-2021

 Iskolánk könyvtára, könyvtárállománya kiválóan alkalmas az olvasóvá nevelés fejlesztéséhez.

Könyvtárosunk

szakmai

felkészültsége

és

kreativitása

nagymértékben segíti az oktató- nevelő munkánkat.  A pedagógiai asszisztensek alkalmazása és a szociálpedagógus közreműködése egy új színfoltja pedagógiai munkánknak.  Az

oktatás

minőségi

javulásában,

az

infokommunikációs

technológiák

alkalmazásában nagy segítségünkre van rendszergazdánk.  Sikerült fenntartani a sajátos nevelési igényű tanulók külön képzését, kiscsoportos oktatás keretén belül.  Sajnos a Pedagógiai Szakszolgálat az öt kinevezett dolgozójával átkerült a megyei tankerülethez, mely nehéz helyzetbe hozta az intézményben folyó fejlesztő munkát.  Gondot okoz számunkra a SNI-s tanulók beintegrálása, mivel a jelenlegi törvényi rendelkezések a szülők akaratát támasztják alá, így az iskolának csak a meggyőzés eszköze marad a gyermek fejlődése érdekében. A beintegrált SNI-s tanulók bekerülése / pl.autista/, megkeseríti éveken keresztül az osztályközösségek életét. Célunk: az esélyteremtés biztosítása mellett, a szülők meggyőzése, hogy gyermekének hol van a legjobb helye.  Oktató munkánkban az utóbbi években kiemelt hangsúlyt kapott a tanulók kulcskompetenciáinak fejlesztése is. A szövegértés és matematikai kompetencia mérés eredményei javulást mutatnak. Célunk: hogy az országos kompetenciaméréseken minél jobb eredményeket érjenek el tanulóink.

30



5. Vezetői program „A vezetés cselekvést jelent, nem pozíciót” (Donald H. McGannon)

31



2016-2021

Az intézmény vezetőjének meghatározó szerepe van a tantestület igazi csapattá szervezésében, a hatékony és eredményes intézmény működésében. Ehhez fontos, hogy megfogalmazódjon bennem, hogy milyen iskolát szeretnék működtetni, hogyan és milyen értékek mentén kívánom vezetni a rám bízott tanulókat és pedagógusokat.

5. 1 Vezetői programom legfontosabb célja  A Pedagógiai programban és a helyi tantervben meghatározott célok magas színvonalú megvalósítása, ezen belül az egyéni arculatunk – az alapképességek erősítése mellett az egészségnevelés és környezettudatos magatartás fejlesztése, a céltudatosság kialakítsa gyermekekben és nevelőkben.  Az iskola optimális és egyre inkább európai normákhoz igazodó működésének elősegítése.  Az Oktatási Hivatal által megfogalmazott feladatok végrehajtása a minősítés és a tanfelügyeleti ellenőrzések során.  Az elért szakmai eredmények több éven keresztüli szinten tartása a minőségi munka feltételeinek biztosítása mellett.  Az

iskola

folyamatos

menedzselése,

partnerekkel

való

folyamatos

kapcsolattartás. Információk hozzáférési lehetőségeinek biztosítása. (iskolai honlap folyamatos karbantartása, az iskola és programjainak hirdetése, megjelentetés a honlapon)  Az intézményben jól működő tevékenységek, jó gyakorlatok bemutatása, átadása érdeklődő iskolák számára.

Biztosítani szeretném, hogy:  A diákok jól érezzék magukat a tanórákon, s közben megszerezzék a kor követelményeinek megfelelő eszköztudást, aminek birtokában zökkenők nélkül vehetik az akadályokat a középiskolában, a mindennapi életben, teljesítve ezzel a szülői elvárásokat is.  A

tanulói

alapkészségek,

kulcskompetenciák

fejlesztését

(szövegértés,

anyanyelvi kommunikáció, matematikai képességek – készségek kialakítását).

32



2016-2021

 Olyan intézményi légkör alakuljon ki, ahol a munkatársak biztonságban érzik magukat, csapatmunkára építő, demokratikus, jó légkörben tevékenykednek a közösen megfogalmazott célok megvalósítása érdekében.  A szülők ismerve szakmai és emberi kondíciónkat, bizalommal legyenek az iskola pedagógusai iránt.

Célmeghatározásból eredő feladatok:  Az iskolai nevelés eredményességi mutatóinak megőrzése (jó hírnév, kiváló tanulmányi és sport eredmények stb.)  Az elkezdett minőségi munka folytatása, minőségközpontú gondolkodásmód és minőségtudat erősítése.  Fontos szerepet kapjon a pedagógiai munkában az egészségnevelés és a környezeti nevelés.  A csapatszellem igényének fokozása minden kollégámnál. Egyénileg és intézményesen is támogatni szeretnék minden olyan törekvést, amely a színvonalasabb pedagógiai munka, a sajátos arculat, a gyerekek sokoldalú fejlesztésére szolgál.  Ehhez igyekszem megteremteni a legoptimálisabb személyi, tárgyi, környezeti feltételeket.  Felkutatni azokat a forrásokat, amelyekből a költségvetés keretein túl biztosítani tudom a tárgyi feltételek javítását. Ahhoz, hogy a fent említett feladatok megvalósuljanak a következő elveket szeretném követni a magam részéről:  távlatokat adni, stratégiákban gondolkodni,  mindig célirányosan haladni,  a feladatok elvégzéséhez csapatot kiépíteni,  hatékony, tervszerű munkavégzésre törekedni,  többet kihozni a munkatársakból, mint amennyit ők hisznek magukról,  jó pedagógiai klímát teremteni,  sikeres és jó időgazdálkodást kialakítani. Helyzetelemzésemből is kitűnik, hogy iskolánkban a pedagógusokra és a további alkalmazottakra egyaránt az átlagosnál nagyobb teher hárul. Éppen ezért

33



intézményvezetőként egyik fő feladatomnak tekintem a kiegyensúlyozott, jó munkahelyi légkör biztosítását. A jó légkör alapja lehet a kölcsönös bizalomnak, egységes szemléletmód kialakításának. Én magam mindig nyitott voltam az újításokra, szívesen vettem részt az újításokban, kísérletekben. A nehézségek ellenére is optimistán nézek a jövőbe. A sikeres szervezetépítéshez alapvető fontosságúnak tartom, hogy:  a kollégák és a vezetés között nyílt és folyamatos legyen az információáramlás,  munkatársaimat ösztönözzem és támogassam szakmai és módszertani megújulásukban,  tiszteletben tartsam önálló véleményüket, javaslataikat, javító szándékú kritikai észrevételeiket,  a vezetési funkciók közül az előkészítés, végrehajtás, ellenőrzés fázisában aktív együttműködésre ösztönözzem kollégáimat,  az iskolában folyó munka, törvényes, gazdaságos működésének biztosítása. Bízom benne, hogy a jó légkörben, tehetséggondozás és a felzárkóztatás foglalkozásaiban végzett munka tanítványaink teljesítményében további minőségi javulást fog eredményezni. A nevelő – oktató munkánk területén – támaszkodva az eddig elért sikerekre, ápolva a kialakított hagyományainkat – további fejlesztéseket szeretnék megvalósítani.

5.2 Intézményvezetőként a törvényi, jogi törvények megtartása mellett az intézményvezetés négy legfontosabb tételét tartom szem előtt: 1. Vezetésfejlesztést, 2. Személyiségfejlesztést, 3. Szervezetfejlesztést, 4. Minőségi munka biztosítását/ minőségfejlesztést.

34



2016-2021

5.2.1 Vezetésfejlesztés A munka szeretetére, az emberi méltóság sérthetetlenségére, az önkritikára, a türelemre, a bizalomra, a pedagógus mesterségre építem vezetői munkámat. A nevelőtestület tagjaival folyamatos a kapcsolattartásom, úgy gondolom, hogy az együttműködés is zavartalan közöttünk. Intézményünkben jelen van egy olyan csapatszellem, amelyet az együtt gondolkodás, a közösen érzett felelősség motivál. Ez hatékony munkavégzést igényel minden szakmai közösségtől. Az én feladatatom vezetőként, hogy az iskolában folyó nevelő-oktató munka számára biztosítsam a feltételeket, hogy az intézményben dolgozók

(pedagógusok,

adminisztratív

és

technikai)

érdekeltek,

aktívan

közreműködők legyenek az intézmény eredményes működtetésében A vezetői tevékenységemben a döntések előtti körültekintő tervezést, előkészítést, egyeztetést, a folyamatok felügyeletét, és az ellenőrzést egyaránt kiemelten fontosnak tartom. Megválasztásom esetén az intézményvezető-helyettesek szakmai tudására, tanügyigazgatással oktatásszervezéssel kapcsolatos ismereteikre, illetve a művészeti iskola

intézményegység-

vezető

munkájára

szeretnék

támaszkodni.

Vezetői

munkámat az alsós és felsős intézményvezető-helyettessel és a művészeti iskola intézményegység-vezetőjével kívánom ellátni. Az előző pályázatomban vezetésfejlesztés céljaként fogalmaztam meg egy erős középvezetői réteg kialakítását. Ezt sikerült megvalósítani, az intézmény szervezeti felépítésében a meglévő hat munkaközösség alkotóműhelyi tevékenységét szeretném megerősíteni, az egymás közötti szakmai párbeszédet hatékonyabbá tenni. Támogatni kívánom a feladatorientált szakmai projekt működését, a minél szélesebb kommunikáció kialakítása érdekében. A vezetők, a munkaközösség-vezetők és a pedagógusok eddigi sokoldalú és tevékeny munkáját megköszönöm. A nyugdíjba vonulások miatt a vezetés irányításában változás következik be, a magasabb vezetői állások betöltésére pályázati úton

van

lehetőség.

A

középvezetőket

a

szakmai

munkaközösségek

az

intézményvezetők egyeztetésével választják meg. A szakmai munkaközösségek vezetőit a szervezetben középvezetőként helyes megjelölni. A nevelő-oktató munka minősége elsősorban annak függvénye, hogy 35



milyen munka folyik a szakmai munkaközösségekben, ezért - intézményvezetői megbízásom esetén - szerepüket a szakmai munka irányításában, a tervezésben, a szervezésben, az ellenőrzésben, az innovációban meghatározóvá kívánom tenni. Biztosítani kívánom, hogy a munkaközösség-vezetők 

a kibővített intézményi vezetőség munkájában részt vegyenek,



a munkaközösség-vezetők - a fontos kérdésekben véleményt alkossanak. Az intézményi szervezetünknek struktúrája van, léteznek benne alá- és

fölérendeltségi viszonyok. Az iskola eredményes működéséhez olyan belső struktúrát kell kialakítani, amelyben egymástól világosan elkülöníthető szervezeti egységek közvetlen vezetővel, meghatározott alá-, fölé és mellérendeltségi viszonyrendszerben alkotják a szervezetet. A szervezet tagjai a feladatokat felosztják egymás között, meghatározott szabályok közt végzik. A szervezet szabályozza a szerepekhez tartozó feladat-, felelősségi-, és hatásköröket, ennek következtében mindenki tudja, hol van a helye, mi a feladata az intézményben. A feladat-, felelősségi- és hatáskörök a szervezeti és működési szabályzatban, illetve a munkaköri leírásban jelennek meg. A munkaköri leírások felülvizsgálatát, újragondolását, betartását a hatékonyabb működés érdekében továbbra is szükséges feladatnak tartom. Az ellátandó feladatok és a delegált hatáskörök megkívánják, hogy a munkaközösség-vezető tudása versenyképes, személyisége határozott legyen. Emellett fontos, hogy példamutató, az újra nyitott legyen, és hogy legyen igénye a tudás megszerzésére, ezt legyen kötelessége tovább adni közösségen belül, s azon túl. A középvezetőként funkcionáló munkaközösség-vezetőnek a szakmai tudáson kívül vezetői ismereteket és készségeket is birtokolnia kell. Ezért a munkaközösség-vezetők szakmai, módszertani, vezetéselméleti továbbképzését minden erőmmel támogatni kívánom.

36



5.2.2 Személyiségfejlesztés „A gyerekeknek nagyobb szüksége van példaképre, mint bírálatra.” (Joseph Joubert) A vezetői programomnak csak akkor lesznek távlatai, ha a benne megfogalmazott feladatok a tantestület által reálisan vállalhatók, időarányosan teljesíthetők. Ismerve a nevelőtestület szellemi bázisát, személyes érdekeit, ambíciót, az egyéni képességeket hosszútávon a következő feladatok megoldását tervezem. Célom: egységes értékrend és gyakorlat kialakítása a humán erőforrás jogszerű alkalmazásához – megbecsüléshez. Az iskolai nevelő – oktató munka eredményességének és hatékonyságának legfontosabb és elsődleges feltétele, minél egységesebb, hatékonyan működő, jól szervezett, jó hangulatban dolgozó nevelőtestület, amelyet az alábbiak szerint szeretném erősíteni:  A nevelőtestület valamennyi tagja számára elengedhetetlen, hogy szakmai képzettségen, széles módszertani ismeretein túlmenően rendelkezzen mindazokkal az információkkal, melyek szükségesek a folyamatos változások nyomon követéséhez.  A nevelőtestület minden tagjának pontosan ismernie és követni kell a mindennapi nevelő tevékenység szakszerű ellátáshoz nélkülözhetetlen változásokat, elsősorban a köznevelési törvény módosításából adódóan.  A közösen megfogalmazott és közösen elfogadott célok megvalósításának folyamatában, minél szélesebb körben kell bevonni a nevelőtestület tagjait. A felelősség vállalást csak a folyamatban aktívan résztvevőktől várható el.  A nevelő – oktató munka eredményességének feltételei, hogy a pedagógusok együttműködve, az iskola alapvető céljait elfogadva egységes elvárásokat közvetítve hassanak a gyermekekre.  Az eredményes munkavégzés egyik legfontosabb feltétele a munkafegyelem, ami a Házirend körültekintő betartását jelenti nekünk, pedagógusoknak is. Olyan keretet adó rend, amelyben mindenki megtalálja a helyét. A munkaköri leírások évről évre megújulnak, mert a dolgozótól csak olyan feladatok végrehajtását lehet számon 37



2016-2021

kérni, amelyek elvégzésére pontos egyértelmű utasítást kapott, és amely a felelősségét is meghatározza. 

A személyiségfejlesztésnél az egymásra figyelés lehet a legnagyobb motiváló

erő. A tájékoztatás, az információáramlás lehetőségét kell biztosítani, hogy a területileg szétszórt épületekben dolgozók ismerjék meg egymás munkáját. 

A hatékony munkavégzés elengedhetetlen feltétele, hogy a vezető és a

beosztott közösen próbálja megoldani a felmerült problémákat és el tudjanak jutni egy kölcsönös előnyös megoldáshoz.

5.2.3 Szervezetfejlesztés A mi szervezetünk rugalmas, képes megújulásra és aktívan tud alkalmazkodni a változó körülményekhez. Pedagógusaink képesek új ötleteikkel, módszereikkel a felmerülő reagáljanak

problémák a

leküzdésére.

környezeti

Fontos,

változásokra.

Az

hogy

pedagógusaink

előző

ciklus

érzékenyen

célkitűzéseimből

szervezetfejlesztés során megvalósult:  A pedagógusok számára sikerült komfortos munkahelyi légkör teremteni.  Sikerült biztosítani a nevelők számára az internet hozzáférési lehetőséget az intézmény valamennyi épületében.  Továbbra is szeretném biztosítani a pedagógus továbbképzést, átképzés lehetőségét, amely mindig legyen összhangban a továbbtanulási tervvel.  A meglévő eszközállomány minőségi megőrzésére, állag megóvásra kell törekednünk. Szervezésfejlesztés érdekében kiemelt feladatomnak tekintem továbbra is: 1. Az emelt óraszámú oktatás biztosítását idegen nyelv és matematika területén. 2. A hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítását, integrált oktatási módszertan kidolgozását. 3. A felzárkóztató program mellett előtérbe kell helyezni a tehetséggondozást, biztosítva az esélyteremtés lehetőségét. 4. Az intézmény mérési rendszerének, mérési tervének átgondolását, amely garanciát jelent az oktatás színvonalának emelésére. 5. A pedagógusok minősítési és tanfelügyeleti ellenőrzésének biztosítását. 6. Pályázati lehetőségek minél szélesebb körű kihasználását. 38



7. Folyamatos és hatékony együttműködés kialakítását a fenntartóval, a településen lévő intézményekkel, önkormányzattal. Mindazokkal, akik együttműködésükről tanúbizonyságot tesznek. Az együttműködés alapja a felelősség megosztása és a kölcsönös felelősségviselés. A kapcsolattartás fontos láncszeme kell, hogy legyen az iskolaszék, a szülői közösség és a diákönkormányzat tevékenysége. 8. Fontos számomra az óvoda és iskola közötti átmenet problémáinak megoldása, évek óta fennálló együttműködési tervünk is ezt bizonyítja. Olyan programokban veszünk részt együttesen, amelyek elősegítik a tanulók könnyebb beilleszkedését (pl.: Iskolaérlelő program). 9. Fontos lenne számomra az iskola és a középiskola közötti átmenet kezelése is, de a középiskolák intézményei erre még mindig nem nyitottak. Az oktató- nevelő munkát segítő dolgozók fejlesztésére vonatkozó tervek:  Munkakultúrájuk

fejlesztése

érdekében

rendszeres

tájékoztatást

és

iránymutatást kapjanak.  A vezetéssel együttműködő, korrekt munkakapcsolat kialakítására kell törekedni.  Munkájukhoz szükséges feltételeket biztosítani kell. Legyenek nyitottak a tanulók és a pedagógusok elvárásaihoz.  Keressék folyamatosan azokat a lehetőségeket, amelyekkel a feladatok energiatakarékosabban megoldhatók. 5.2.4 Minőségi oktató- nevelő munka biztosítása / minőségfejlesztés Az intézmény elsősorban az itt tanuló gyermekek és a településen élő szülők igényeinek kíván megfelelni, érdekeit kívánja szolgálni oly módon, hogy ezzel egyúttal eleget tegyen törvényi kötelezettségeinek is. Tanulóinkat úgy kell felkészítenünk, hogy képesek legyenek beilleszkedni a társadalomban, minél többen jussanak el középfokú intézményekbe. Céljaink elérése érdekében folyamatosan fejlesztjük az oktatás szellemi és tárgyi feltételeit. 39



2016-2021

Tanulóinknak egy életre szóló ajándékot, útravalót kívánunk adni, mert valljuk, léteznek olyan emberi értékek, amelyekre stabil tudás építhető. Ha válaszolni kívánunk korunk kihívásaira, tudomásul kell vennünk, hogy ma már nem elegendő a tanórákon kifogástalanul tevékenykedő és az előírt viselkedés mintákat követő gyerekeket nevelni. Fel kell készíteni őket versenyekre, a rájuk váró küzdelmekre, amely átszövik életüket, mindennapjaikat. Arra kell törekednem a nevelőtestülettel karöltve, hogy tanulóink rendelkezzenek az általános iskola befejezésével megfelelő önismerettel, önértékelő képességgel. Az intézmény jövőképe Hiszem, hogy a jó iskola a jövő záloga. A jó iskola csak közös erővel, közös célok meghatározásával, együttes cselekvéssel teremthető meg. A legfontosabb feladatom, hogy összefogjam az embercsoportok munkáját, hogy a kiváló szakmai tudással, tapasztalatokkal felvértezett, kreatív egyénekből álló stabil tantestülettel működjek együtt, biztonságos, kiegyensúlyozott légkörben érjük el a kijelölt célokat.

6. Mit rejt a jövőnk? Iskolavezetői munkámban a hangsúlyt a folyamatosságra, az innovatívitásra, a megőrzésre, a stabilitásra, és a biztonságra kívánom helyezni. Az iskola stabilitására való törekvését folytatni szeretném. E cél érdekében a marketing tevékenységet erősíteni kívánom, a jó – tanulói és pedagógusi – eredmények javítását ösztönzöm, feltételeinek megteremtésére törekszem. Fontosnak tartom, hogy az iskoláról kommunikált eredmények értékesek és valósak legyenek. Nem szabad elfeledni, hogy hosszú távon csak a „minőség adható el”. Ezért a minőség megtartása, az iskoláról kialakult kép javítása elengedhetetlen. A pedagógus kompetenciájának növelése, állandó fejlesztése érdekében a tantestületen belül fejleszteni kívánom az egymástól tanulás, az egymással kooperálás képességét. Célom ezen a területen a belső továbbképzés rendszerének fejlesztése. A humán erőforrással való jó gazdálkodást fontos feladatomnak tekintem (motiválás, ismeretek eljuttatása, tudás és képesség karbantartása). A demokratikus iskolavezetés híve vagyok, ezért a csapatépítésre nagy hangsúlyt kívánok fektetni, a kollégákat partnernek szeretném tekinteni.

40



A tanulás és a tudás értékét előtérbe kell helyezni. Minden tanulónak alapismeretekkel, az alkalmazásképes tudással kell rendelkeznie a középfokú tanuláshoz szükséges alapkészségekkel. Ennek eléréséhez a ténytudás és a különféle kulcskompetenciák fejlesztését egyaránt fontosnak tartom. Emellett gondoskodni kell arról, hogy a tanulóink megtanuljanak, tanulni. El kell érnünk, hogy diákjaink minél pozitívabban viszonyuljanak a tanuláshoz, a jövő kihívásaihoz. Az élethosszig tartó tanulás fontosságát minden tanuló számára világossá kell tennünk. Az iskola tanulójának (és dolgozójának) mindennemű megnyilvánulása (öltözködése, beszéde, viselkedése) is reklámértékű a külvilág előtt. Az intézmény jó vagy rossz hírét keltheti. Ezért nagyon fontos, hogy minden tanuló sajátítsa el a megfelelő magatartásformát, alakuljon ki erkölcsi értéke. A ma iskolájának, így nekünk is – az oktatáson kívül – vállalnia kell a nevelési és szocializációs feladatokat is, hiszen a diákok többsége az iskolában tölti napjainak meghatározó részét. Így az iskola feladatkörét fontosnak tartom szélesíteni. 6.1 Hosszú távú fejlesztési tervek Véleményem szerint a hosszú távú fejlesztési feladatokat meghatározott tényezők közül a leghangsúlyosabb:  hogy a köznevelési rendszer, így az iskola is az adófizetők pénzéből működik, ezért elszámolással és felelősséggel tartozunk a befektetésért,  a gyermek iskoláztatása egyszeri és megismételhetetlen folyamat, így nem engedhető meg, hogy gyenge teljesítményt nyújtsunk.  Az intézmény korábbi eredményeire alapozottan a Kövy Sándor Általános Iskola legyen egy térségi iskolahálózati központ, a régióban oktatási szakmai tapasztalatokat átadó iskola, ahol a kollektív feladatok, tevékenységek meghatározó szerepet kapnak. Ennek érdekében:  Folyamatosan

figyelemmel

kell

kísérnem

az

iskolánkkal

szemben

megfogalmazott elvárásokat és maradéktalanul meg kell felelnünk azoknak.  Alsó és felső tagozaton kiemelt figyelmet kapjon a kulcskompetenciák fejlesztése.  Az alsó tagozat alapozó funkcióját továbbra is erősítenem kell.

41



 A munkánkat, működésünket meghatározó dokumentációkat folyamatosan a hatályos

jogszabályoknak

(ágazati

törvények,

rendeletek,

fenntartói

határozatok) megfelelően kell alakítani.  A pedagógiai programunkban a meghatározó önálló arculatunkat tovább kell erősíteni.  A szakmai színvonal emelése érdekében a pedagógiai műhelymunka legfőbb színtere a munkaközösségek, belső továbbképzések legyenek.  Az iskola nevelési feladatát nem a pedagógusok munkájának egy szeleteként, hanem mint a pedagógiai folyamat minden mozzanatát átható tevékenységét kell erősítenem. 6.2 Középtávú fejlesztési tervek 6.2.1 A szakmai munka fejlesztése  Az eredményességet alapvetően befolyásolja az osztályok, tanulócsoportok megszervezése. Szakmailag indokolt az egész napos oktatási formában történő oktatás alsó tagozaton, ha ez az elképzelés találkozik a szülők, nevelők igényeivel.  A tanulói létszám megtartása nehézséget okoz, a kevés gyermek születése miatt.  A tankerület alapfokú intézményei között meghatározó szerepet vállaljon az iskolánk.  A pedagógusok által továbbképzésen, önképzés keretében megszerzett ismereteket, a pedagógusok birtokában lévő „jó gyakorlatot” a kollégák osszák meg a tantestületen belül, szakmai programok keretében más tantestületekkel is.  Belső továbbképzés menedzselése, szakmai tapasztalatok átadása, belső mentori rendszer kidolgozása.  Mérési kultúra menedzselése, bemeneti és kimeneti mérések elvégzése.  Intézményünk erőssége a nyelvoktatás. Ezt kívánjuk abba az irányba fejleszteni, hogy az érdeklődő, jobb képességű tanulóink 7. osztálytól

42



2016-2021

kezdődően, délutáni időpontban második idegen nyelv tanulására is lehetőséget kapjanak.  Képessé kell tenni mind a tanulókat, mind a pedagógusokat az informatikai eszközök még hatékonyabb használatára.  Közösségi programok szervezésével nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk a rend és a fegyelem megőrzésére, erősítésére.  Kiemelt feladatomnak tartom a gyermekvédelmet. Tovább kell erősíteni a család, az osztályfőnök kapcsolatát gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel karöltve.  A mai kor iskolájának fontos feladata, hogy környezetét informálja az iskolában folyó munka eredményeiről. Még korszerűbb weblap felületet kell kialakítanunk.  Nyitottabbá kell tennünk iskolánkat a szülők számára. Ennek a már működő formáit még jobban kell népszerűsítenünk (iskolai ünnepélyekre meghívjuk a szülőket, Gála műsoron mutatkoznak be tanulóink a nyilvánosság előtt „nyílt tanítási órákat tartunk”..stb).  Aktív kapcsolatot kell kiépíteni a működő civil szervezetekkel.  Az

intézmény

belső

terei,

berendezései

együttműködésre,

közös

munkálkodásra legyenek alkalmasak, váljanak hangulatosabbá. Az iskola udvara legyen esztétikus. Biztosítsa az életkorral összefüggő igényeket, a felüdülés, a kikapcsolódás, a nyugalom lehetőségét.

6.2.2

Tárgyi feltételek javítása

 A sportudvar és játszóudvarok korszerű felújítását meg kell oldani.  A könyvtári állomány folyamatos fejlesztésére figyelmet kell fordítani.  Az iskola berendezési tárgyainak, bútorzatának folyamos pótlása szükséges.  A gyerekek mozgásfejlesztését segítő eszközök, tornaszerek folyamatos beszerzése, felújítása. Ennek érdekében, kiemelt prioritás  Fontos feladatomnak tekintem, az egész napos benntartózkodás lehetőségének még hatékonyabb kidolgozását pedagógusok és szülők bevonásával.

43



2016-2021

 Az angol és német idegen nyelvi oktatás egymás melletti fenntartására még nagyobb figyelmet kell fordítanom.  Még fokozottabb figyelemmel, kell kísérnem a pedagógusok IKT eszközeinek használatát és alkalmazását tanítási órán. Ennek érdekében külső vagy belső továbbképzés megszervezése szükséges.  Szabadtéri sportpályák és játszótér bővítés pályázati lehetőségének kiaknázását kiemelt feladatomnak tekintem. 

Az informatikai eszközök karbantartási rendszerét ki kell dolgozni a fenntartóval együttműködve.

6.3 Rövidtávon megoldandó feladatok  Pedagógiai tevékenységek szervezése általános és művészeti iskola területén.  Intézményi kommunikáció, információ áramlásának biztosítása.  Az emeltszintű oktatás továbbvitele, eredményességük további javítása.  Az SNI és HHH tanulókra különös gondot fordítva biztosítanunk kell esélyegyenlőségüket.  Tanórán kapjon hangsúlyt a differenciálás, a kooperatív technikák és a kulcskompetenciák fejlesztése.  Megoldandó feladat, hogy a tanulók érdeklődésének megfelelő szakkörök működjenek továbbra is.  További pályázatok írására ösztönzöm kollégáimat.  Egységes fellépést várok a fegyelmezetlen, deviáns tanulóinkkal szemben.  Az iskola eszköztárában lévő korszerű IKT eszközök és a szemléltetőeszközök hatékonyabb felhasználását szeretném látni a tanítási órákon.  Biztosítani kívánom a folyamatos tájékoztatást az iskolában folyó eseményekről a szülők, fenntartó és érdeklődők felé.  A tanulók hatékonyabb oktatásában-nevelése érdekében a 16.00 óráig tartó iskola foglalkozás-elemei: Egész napos rendszer – a nevelés-oktatás-pihenés-szabadidős tevékenységek egységét és harmóniáját biztosítja. Életrendjüket otthonos, esztétikusan díszített és berendezett tantermekben élik, melyért osztálytanítóik sokat tesznek.

44



Tanuló csoportok működése – az ötödik és hatodik évfolyamon. Az értelmes szabadidő mellett elsődleges feladata a tanulási tevékenység hatékony segítése, a lemaradók szintre hozása. Eredményességét,

és

szükségességét

általában

a

tanulók

eredményei,

szocializáltságuk javulása, a szülők ebbéli igénye igazolja vissza.  Munkaközösségek hangsúlyosabb szerepének megvalósítása. Cél, hogy szakmai műhelyként működjenek, erősödjön szakmai irányító, tervszerű belső ellenőrző, értékelő szerepük.

45



7. Záró gondolatok

46



Összegzés Próbáltam egy helyzetelemzésre épülő fejlesztési tervet adni tevékenységemről. Bízom benne, hogy ízelítőt tudtam adni abból, hogy van rálátásom az iskolában folyó szerteágazó munkámról. Számomra a Kövy Sándor Általános Iskola nem csupán egy munkahely, az itt eltöltött 39 évi munkám garancia az iskola sorsa iránti elkötelezettségemnek. Vezetői programom összeállításakor az vezérelt, hogy iskolánk eddigi hírnevét, sikereit szeretném tovább gyarapítani. A kitűzött célokat csak közös erővel tenni akarással, teljes bizalommal, közös erőfeszítéssel tudjuk megvalósítania tantestülettel együtt. A program megvalósításában számítok a nevelőtestület, az alkalmazotti közösség, a szülők, a fenntartó támogatására, hiszen iskolánk jövője mindannyiunk közös érdeke. Mert: Van egy hely, ahol 6-16 éves korig a gyerekek képességeit, készségeit úgy fejlesztik, hogy amikor innen kikerülnek, felkészültek a további tanulásra és a társadalomba való majdani beilleszkedésre. Ez a mi iskolánk. Van egy hely, ahol fontos a test, a lélek és a szellem harmonikus fejlesztése, mert nélküle nem létezhet társadalmi jövőkép: harmonikus és építő kapcsolat a környezettel. Ez a mi iskolánk. Van egy hely, ahol partnerközpontú a nevelés, és a pedagógusok hisznek a nevelés csodájában. Ez a mi iskolánk. Nádudvar, 2016. március 25. Boros Lajosné pályázó

47

Emberi Erőforrások Minisztere. Magasabb vezetői pályázat. Kövy Sándor Általános és Alapfokú Művészeti Iskola

Recommend Documents