PÁLYÁZAT INTÉZMÉNYVEZETŐ (MAGASABB VEZETŐ) KÉSZÍTETTE: VÉGH ATTILA AZ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTERE ÁLTAL

PÁLYÁZAT

AZ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTERE ÁLTAL A "KÖZALKALMAZOTTAK JOGÁLLÁSÁRÓL SZÓLÓ" 1992. ÉVI XXXIII. TÖRVÉNY 20/A. § ALAPJÁN KIÍRT A BALMAZÚJVÁROSI VERES PÉTER GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ

INTÉZMÉNYVEZETŐ (MAGASABB VEZETŐ) BEOSZTÁS ELLÁTÁSÁRA

KÉSZÍTETTE: VÉGH ATTILA INFORMATIKA SZAKOS KÖZÉPISKOLAI TANÁR

KÖZOKTATÁSI VEZETŐ SZAKKÉPZÉSI SZAKÉRTŐ

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY 2013. DECEMBER 1.

Intézményvezetői Pályázat

Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK............................................................................................................... 2 I. SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ ....................................................................................................... 4 II. VEZETŐI PROGRAM ............................................................................................................ 9 1. BEVEZETÉS .......................................................................................................................... 9 2. HELYZETELEMZÉS .............................................................................................................. 10 2.1. Vezetői hitvallás ......................................................................................................... 11 2.2. Vezetési struktúra ...................................................................................................... 13 2.3. Képzési struktúra ....................................................................................................... 13 2.3.1. Közismereti képzés rendszere .......................................................................... 14 2.3.2. Szakmai képzés rendszere ............................................................................... 16 2.4. Humánerőforrás ......................................................................................................... 17 2.5. Gazdálkodás .............................................................................................................. 20 2.6. Infrastruktúra fejlesztése ............................................................................................ 21 2.6.1. Központi épület ................................................................................................. 21 2.6.2. Szakmai oktatás tantermei, tanműhelyei ........................................................... 23 2.6.3. Iskolabútorok .................................................................................................... 26 2.6.4. Taneszköz-rendszer és IKT eszközök............................................................... 28 2.6.5. Informatikai rendszer ........................................................................................ 29 2.7. Integrációs Pedagógiai Rendszer .............................................................................. 31 2.8. Kapcsolatok ............................................................................................................... 32 2.8.1. Hazai kapcsolatok ............................................................................................. 32 2.8.2. Nemzetközi kapcsolatok ................................................................................... 34 2.9. Rendezvények, programok ........................................................................................ 35 2.10. Az intézmény minőségirányítási rendszere .............................................................. 36 3. FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEK ............................................................................................... 40 3.1. SWOT analízis ........................................................................................................... 40 3.1.1. Erősségek ......................................................................................................... 40 3.1.2. Gyengeségek.................................................................................................... 40 3.1.3. Veszélyek ......................................................................................................... 41 3.1.4. Lehetőségek ..................................................................................................... 41 3.2. Vezetési struktúrára vonatkozó elképzelések ............................................................ 42 3.3. Képzési struktúrára vonatkozó elképzelések ............................................................. 42 3.3.1. Gimnáziumi képzés........................................................................................... 43 3.3.2. Szakközépiskola szakmai képzése ................................................................... 44 3.3.3. Szakiskola szakmai képzése ............................................................................ 45 3.3.4. Szakiskola közismereti képzése........................................................................ 46 3.4. Humánerőforrásra vonatkozó elképzelések ............................................................... 47 3.5. Gazdálkodásra és infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó elképzelések ..................... 47 3.6. HHH tanulókkal való foglalkozás ................................................................................ 48 3.7. Kapcsolatok ............................................................................................................... 49

2.

Intézményvezetői Pályázat 3.8. Az intézmény minősítési rendszere............................................................................ 50 4. ZÁRÓ GONDOLATOK ............................................................................................................ 50 MELLÉKLETEK ....................................................................................................................... 52 1. számú melléklet: Nyilatkozat ......................................................................................... 53 2. számú melléklet: A szakmai gyakorlatot igazoló dokumentum ...................................... 53 3. számú melléklet: A végzettség, szakképzettség, szakvizsga meglétét igazoló okmányok másolata ........................................................................................................................... 53 4. számú melléklet: Hatósági bizonyítvány ....................................................................... 53

3.

Intézményvezetői Pályázat

I. Szakmai önéletrajz

Europass Önéletrajz

Személyi adatok Vezetéknév / Utónév(ek) Cím(ek) Telefonszám(ok) E-mail(ek)

Végh Attila 4220 Hajdúböszörmény, Dorogi u. 44. Vezetékes: [email protected]

Állampolgárság

Magyar

Születési dátum

1972.11.01

Neme

Mobil: +36 20 6163987

Férfi

Szakmai tapasztalat Időtartam Foglalkozás / beosztás Főbb tevékenységek és feladatkörök A munkáltató neve és címe Tevékenység típusa, ágazat Időtartam Foglalkozás / beosztás Főbb tevékenységek és feladatkörök A munkáltató neve és címe Tevékenység típusa, ágazat Időtartam Foglalkozás / beosztás Főbb tevékenységek és feladatkörök A munkáltató neve és címe Tevékenység típusa, ágazat

2013.09.23. – Szakmai igazgatóhelyettes Széchenyi István Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola 2013.01.07. – 2013.09.23 Szakképzési osztályvezető Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, Debreceni Tankerület 2008.08.24. – 2013.01.07. Igazgató Veres Péter Gimnázium, Szakközépiskola és Szakképző, 4060 Balmazújváros, Batthyány u. 1-7. -

4.

Intézményvezetői Pályázat Időtartam Foglalkozás / beosztás Főbb tevékenységek és feladatkörök A munkáltató neve és címe Tevékenység típusa, ágazat Időtartam Foglalkozás / beosztás Főbb tevékenységek és feladatkörök A munkáltató neve és címe Tevékenység típusa, ágazat Időtartam Foglalkozás / beosztás Főbb tevékenységek és feladatkörök A munkáltató neve és címe Tevékenység típusa, ágazat Időtartam Foglalkozás / beosztás Főbb tevékenységek és feladatkörök A munkáltató neve és címe Tevékenység típusa, ágazat

2006.08.01. – 2008.08.24. Tanár Informatika és évfolyamon

matematika

tantárgyak

oktatása

Mechwart András Gépipari és Informatikai Szakközépiskola Középfokú oktatás 1997.08.21. – 2006.08.01. Tanár Informatika tantárgy oktatása 9-12. évfolyamon Veres Péter Gimnázium, Szakközépiskola és Szakképző, 4060 Balmazújváros, Batthyány u. 1-7. Középfokú oktatás 1997.08.21. – 2004.08.30. Ügyvezető Számítógép-használói, szervezése, oktatása

szoftverüzemeltető

tanfolyamok

CompStúdió Bt., 4060 Balmazújváros, Móricz Zs. u. 1-3. Felnőttoktatás 1997.08.21. – 2002.06.15. Óraadó tanár Informatika tantárgy oktatása 5-8. évfolyamon Kalmár Zoltán Általános Iskola, 4060 Balmazújváros, Móricz Zs. u. 1-3. Alapfokú oktatás

Tanulmányok Időtartam Végzettség / képesítés Főbb tárgyak / gyakorlati képzés Oktatást / képzést nyújtó intézmény neve és típusa Időtartam Végzettség / képesítés Főbb tárgyak / gyakorlati képzés Oktatást / képzést nyújtó intézmény neve és típusa

9-12.

2012.09.01 Jogi szakokleveles közoktatási szakember Pécsi Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Kar 2004.09.01. – 2007.06.12. Közoktatási vezető Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Budapest

5.

Intézményvezetői Pályázat Időtartam Végzettség / képesítés Főbb tárgyak / gyakorlati képzés Oktatást / képzést nyújtó intézmény neve és típusa Időtartam Végzettség / képesítés Főbb tárgyak / gyakorlati képzés Oktatást / képzést nyújtó intézmény neve és típusa

1999.09.01. – 2002.02.22. Informatika szakos középiskolai tanár Debreceni Egyetem, Természettudományi Kar Debrecen 1993.09.01. – 1997.06.21. Matematika-számítástechnika szakos tanár Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Eger

Egyéni készségek és kompetenciák Anyanyelv(ek)

magyar

Egyéb nyelv(ek) Önértékelés Európai szint (*)

Szövegértés Hallás utáni értés

Olvasás

Beszéd Társalgás

Írás

Folyamatos beszéd

Német

B1

Önálló

B1

Önálló

B1

Önálló

A2

Alapszintű

B1

Önálló

Angol

A1

Alapszintű

A1

Alapszintű

A1

Alapsz intű

A1

Alapszintű

A2

Alapszintű

(*) Közös Európai Referenciakeret (KER) szintjei Társas készségek és kompetenciák Szervezési készségek és kompetenciák

Csapatszellem Jó szervezési készség Rendszerszemlélet

Kiegészítő információk 2013 1. A Balmazújvárosi Veres Péter Gimnázium, Szakközépiskola és Szakképző TÁMOP-2.2.5.A-12/1 projekt szakmai vezetője 2. A Balmazújvárosi Veres Péter Gimnázium, Szakközépiskola és Szakképző TÁMOP-3.3.8-12/2 projekt projektmenedzsere 3. Felnőttképzési szakértő 4. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szakmai vizsgabizottságába delegált tagja 2012. 1. A nemzetközi Leonardo da Vinci program Németországban megvalósuló „Szállodaipar és gasztronómia, összhangban a helyi értékesítési stratégiákkal” elnevezésű intézményi projekt projektvezetője

6.

Intézményvezetői Pályázat Kiegészítő információk

2011. 1. Szakmai vizsga megszerzésére vonatkozó ellenőrzés az Oktatási Hivatal felkérése alapján: LÉMBA-Family Kft., Debrecen 2. Hajdúnánás Város Önkormányzatának felkérése alapján a Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium, Szakközép-, Szakképző Iskola és Kollégium intézmény szakmai ellenőrzése, átvilágítása 2010. 1. Szakmai vizsga megszerzésére vonatkozó ellenőrzés az Oktatási Hivatal felkérése alapján: o Barhács és Társa Szervezési, Oktatási és Szolgáltató Kft., Budapest o New York Nyelviskola Képzési- és Vizsgacentrum, Nyíregyháza 2. Szakmai ellenőrzési megbízás az Oktatási Hivatal felkérése alapján o Povolny Ferenc Szakképző Iskola, Debrecen o Gábor Dénes Elektronikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium, Debrecen o Irinyi János Gimnázium, Szakközép- és Szakiskola, Debrecen o Beregszászi Pál Szakközépiskola és Szakiskola, Debrecen o Bárczi Gusztáv Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Debrecen o Éltes Mátyás Általános és Speciális Szakiskola, Kollégium és Gyermekotthon, Hajdúszoboszló o Kossuth Lajos Gimnázium, Szakképző Iskola, Általános Iskola, Pedagógiai Szakszolgálat és Kollégium, Tiszafüred o Szent László Katolikus Szakközépiskola, Általános Iskola, Kollégium és Óvoda, Kisvárda 3. Szakképző intézmények országos szakmai ellenőrzésében országos jelentés készítése az Oktatási Hivatal felkérése alapján 4. Berettyóújfalu Város Önkormányzatának felkérése alapján a Bessenyei György Szakközépiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Arany János Kollégium szakmai ellenőrzése, átvilágítása 2009. 1. Szakmai ellenőrzési megbízás az Oktatási Hivatal felkérése alapján o József Attila Gimnázium és Szakképző Iskola, Polgár o Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hámori András Szakközépiskola és Szakiskola, Tiszafüred o Móricz Zsigmond Gimnázium, Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium, Kisújszállás o Nyírség Szakközépiskola, Nyíregyháza o Magiszter Alapítványi Óvoda, Általános Iskola, Középiskola és Szakiskola, Debrecen o Karcagi Nagykun Református Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola, Karcag o Perfekt Szakközép- és Szakiskola, Szolnok 7.

Intézményvezetői Pályázat Kiegészítő információk

2. Szakképző intézmények országos szakmai ellenőrzésében országos jelentés készítése az Oktatási Hivatal felkérése alapján 3. Egyéni vállalkozó o Szakmai középfokú felnőttoktatás o Szoftverfejlesztés (webgrafika és web-design) 4. A Hajdú-Bihar megyei Kereskedelmi és Iparkamara szakmai vizsgákra delegált tagja 2008. Országos szakértői névjegyzékbe történő felvétel: szakképzési szakértő o Pályaorientáció, szakmai előkészítő ismeretek, szakmai alapozó, szakmai orientáció, elméleti és gyakorlati szak-macsoportos alapozó oktatás o Szakirány: informatikai szakmacsoport 2007. Országos vizsgáztatási névjegyzékbe történő felvétel o Érettségivizsga-elnök o Emelt szintű érettségi vizsga tantárgyi bizottságának elnöke (informatika, informatikai alapismeretek tantárgyak)

8.

Intézményvezetői Pályázat

II. Vezetői program 1. Bevezetés „Hosszas gondolkodás után döntöttem úgy, hogy megpályázom a balmazújvárosi Veres Péter Gimnázium, Szakközépiskola és Szakképző intézményvezetői álláshelyét.” Ezzel a mondattal kezdtem 2008 augusztusában íródott intézményvezetői pályázatomat. S kezdem most is ezzel a kijelentéssel 2013 decemberében. „A hosszas gondolkodás oka az a kérdés, ami mindenkiben megfogalmazódik ilyenkor: a pályázó a szakmai, a pedagógiai és az emberi feltételeken túl rendelkezik-e azokkal a képességekkel, melyek alkalmassá tehetik az igazgatói poszt betöltésére. Úgy vélem, az alapkérdés inkább az, hogy a pályázónak van-e egészséges ambíciója és motivációja a megfogalmazott célok és feladatok végrehajtásához.” S folytattam a fenti mondattal a 2008-os pályázatom bevezető részét. Akkor, három olyan okot említettem, amelyek alapján úgy gondoltam, meg kell pályáznom az iskola igazgatói álláshelyét: 1. „Ambíció és motiváció, mely abból fakad, hogy az iskola légköre, a tanítás szeretete, a tanítványok tisztelete pedagógus szüleim révén körülölel már születésemtől kezdve.” 2. „Ambíció és motiváció, mely abból táplálkozik, hogy Balmazújvároson végeztem általános iskolai és középiskolai tanulmányaimat. Mint újvárosi diák köszönettel és hálával gondolok a két oktatási intézményre, annak tanáraira és dolgozóira.” 3. „Ambíció és motiváció, mely abból gyökerezik, hogy ebben a középiskolában lettem pályakezdő tanár, itt kaptam lehetőséget elhivatottságom és szakmai tudásom bizonyítására, itt találtam segítő szándékú, egymást tisztelő kollégákra.” E három elem mindegyike segített abban, hogy a 2008-2012 időszakban egy olyan intézményt vezethettem, egy olyan nevelőtestületnek lehettem a tagja, amely képes volt a 2008-ban megfogalmazott célokat elérni, sőt, a nem várt feladatokat megoldani, az újabb és újabb célokat megvalósítani. Most, 2013 decemberében a hosszas gondolkodás oka az emberi, szakmai és pedagógiai „feltételek” számbavételén túl az, hogy  a jelenlegi oktatásirányítási rendszerben képes-e egy intézményvezető megfelelni a központilag, tankerületi szinten megfogalmazott kívánalmaknak és elvárásoknak,  a település, a térség társadalmi és gazdasági követelményei által megfogalmazott célokat képes-e megvalósítani az intézményben, a jelenlegi oktatásirányítási mechanizmusok mentén. Mindezek figyelembevételével megfogalmazhatom azt a negyedik „Ambíció és motiváció” elemet, amely meggyőzött arról, hogy több mint egy éves „távollét” után, újra megpályázzam a Balmazújvárosi Veres Péter Gimnázium, Szakközépiskola és Szakképző intézményvezetői álláshelyét, bízva abban, hogy az iskola megtalálja helyét és szerepét a formálódó intézményrendszerben úgy, hogy eleget tegyen a települési, a térségi és az országos szinten megfogalmazott társadalmi, szakképző intézmény lévén a gazdasági és munkaerő-piaci elvárásoknak.

9.

Intézményvezetői Pályázat Ambíció és motiváció, mely abból gyarapodott, hogy intézményvezetőként egy olyan nevelőtestület és városvezetés állt mögöttem az elmúlt években, melynek közreműködésével a pedagógus, az iskola és a település fejlődött, rangot és elismerést vívott ki magának a városban és a térségben.

2. Helyzetelemzés Ahhoz, hogy egy következő időszak céljait, feladatait meg tudjuk fogalmazni, reálisan kell értékelni az elmúlt tanévek történéseit, eseményeit, s a jelenlegi oktatásirányítás adta lehetőségeket pedig valóságában kell felmérni. Az elmúlt évek, hónapok intézményvezetői, kormánytisztviselői tapasztalatai megerősítették az iskoláról vallott nézeteimet, melyeket már 2008-ban is megfogalmaztam:  hiszek az iskola életutakat, sorsokat formáló, nemzet- és társadalomépítő szerepében,  hiszek a családok nevelésben betöltött elsődleges szerepében, s vallom, az iskola sikeres nevelő munkája a szülőkkel való folyamatos kapcsolattartás alapján történhet meg,  hiszek abban, hogy a diákok szeretik a pontos, érthető követelményeket támasztó tanárokat, iskolát, s vallom, ez lehet a sikeres oktató munka záloga. Mindezen nézetek tükrében, a kor követelményeinek megfelelően az iskolának törekednie kell arra, hogy az alábbi négy fő oktatási-nevelési cél megvalósulhasson: 1. olyan légkört kell kialakítanunk, melyben biztosítva van a rend és a fegyelem megőrzése, betartása és betartatása, hiszen mindezek alapja a sikeres oktató-nevelő munkának, 2. olyan ifjakat kell „kibocsátanunk”, akik a tolerancia, a tisztelet és a megbecsülés birtokában értékes és hasznos tagjai lesznek a nemzetnek és a társadalomnak, 3. olyan korszerű és használható tudással kell felruháznunk a tanulókat, melynek segítségével egész életük folyamán képesek legyenek új ismeretek elsajátítására, 4. olyan környezetet kell teremtenünk, amelyben növekedik a társadalmi egyenlőség, hogy legyen minden tanulónak esélye boldogulni az életben. Ezen négy fő oktatási-nevelési célok mentén történt a Veres Péter Gimnázium, Szakközépiskola és Szakképző szakmai tevékenysége az elmúlt tanévekben. Az infrastrukturális és pedagógiai tartalmú fejlesztések – mindkét terület összhangjára törekedve – ezen irányok mentén lettek megfogalmazva, melyeket Balmazújváros Város Önkormányzatának képviselőtestülete minden tekintetben támogatott, apró és precíz lépések sorozatával pedig a nevelőtestület képes volt azt megvalósítani. Az elmúlt tanévek szakmai tevékenységére vonatkozó helyzetelemzés az alábbi területeket érinti: 1. vezetői hitvallás, 2. vezetési struktúra, 3. képzési struktúra: 3.1. közismereti képzés rendszere, 3.2. szakmai képzés rendszere,

10.

Intézményvezetői Pályázat humánerőforrás, gazdálkodás, infrastruktúra fejlesztése: 6.1. központi épület, 6.2. szakmai oktatás tantermei, tanműhelyei, 6.3. iskolabútorok, 6.4. taneszköz-rendszer és IKT eszközök, 6.5. informatikai rendszer, 7. integrációs pedagógiai rendszer, 8. kapcsolatok: 8.1. hazai kapcsolatok, 8.2. nemzetközi kapcsolatok, 9. iskolai programok, rendezvények, 10. intézmény minőségirányítási rendszere. A helyzetelemzés minden területe – beszámolószerűen – részletesen, lépésről lépésre került bemutatásra, érzékeltetve a mögötte rejlő szakmai tevékenységet, gazdálkodási tervszerűséget és a különböző területek együttkezelésének problematikáját. 4. 5. 6.

2.1. Vezetői hitvallás Vezetői hajlam, vezetői hitvallás, vezetői attitűdök: ezek mind-mind olyan „varázsszavak”, melyek születnek, majd átalakulnak és a végén megsemmisülnek, a kor követelményei és elvei szerint. Pedagógus vagyok, azért választottam ezt a hivatást, mert pedagógus akartam lenni, mert azt láttam otthon szüleimtől, mert azt láttam iskoláimban a mai napig tisztelt tanáraimtól, hogy pedagógussá kell válnom. Vezetői hajlammal, vezetői hitvallással, vezetői attitűddel nem rendelkeztem, pedagógusként vezetővé váltam, pedagógusok által. Ezért úgy gondolom, hogy nincs szükség ezen „varázsszavak” tankönyvízű, közhelyszerű ismertetésére. Inkább arra van szükség, hogy megmutassam, miben hiszek annak érdekében, hogy hiteles iskola épülhessen. Rendületlenül és megingathatatlanul hiszek abban, hogy mit kell támogatni egy intézményvezetőnek, hogy hiteles iskolát vezethessen: 1. hiteles pedagógus személyisége, 2. hiteles közösség ereje, 3. hiteles vezető szellemisége. Hiteles pedagógus Vallom, hogy bármely tanulói életkorban meghatározó a pedagógus személyisége. Hiteles és érdekes embernek kell lennem, elkötelezettnek hivatásom iránt. Tudnom kell minden pillanatban, hogy mintát adok a szavaimmal, tetteimmel, még az öltözékemmel is. A tudást képviselem tanítványaim szemében, ugyanakkor feltárom az ő képességeiket, szembesítem őket értékeikkel és hiányosságaikkal, fejlesztési lehetőségeket kínálok, egyéni utakat terelek. Egyértelmű feladatokat, szabályokat határozok meg, melyeket következetesen betartok és betartatok. Ha a tanulók biztonságos tanulási környezetben fejlődnek, ké-

11.

Intézményvezetői Pályázat pesek eredményt produkálni, képesek kialakítani azt a kompetenciát, amelynek birtokában sikeresen beléphetnek életük újabb szakaszába, sikeresen helyt állhatnak életük újabb szakaszában. Hiteles közösség Hiszek abban, hogy a világosan megfogalmazott célt mindenki megérti. A mi hivatásunk kereteit, a célok egy részét az oktatáspolitika, másrészt a település, a térség társadalmi és gazdasági érdeke határozza meg. Értjük vagy nem, elfogadjuk vagy sem, a keretek adottak. A kihívás mégis az, hogy a nevelőtestület milyen belső célokat fogalmaz meg és a közösség képességei szerint mindent megtesz-e azok eléréséhez. Alapvetően ez fogja kialakítani az intézményünk arculatát. Pedagógiai szabadságunkkal befogadó és alkotó légkört tudunk-e teremteni. Ha igen, akkor ebben a környezetben minden résztvevő – tanár, diák, szülő – megtalálja a sikert, az élményt. Hiszek a csapatmunkában, ugyanakkor támogatom egyéniségek kibontakozását, bízom munkabírásukban és motiváló erejükben. Van, hogy rosszul szerveződött egy csapat, a változtatást biztosítani kell. A közös siker, a jó példa javítja a közösségi értékeket, a közösség erejét. Úgy gondolom, hogy nem egymással versenyzünk, hanem egymástól tanulva együtt fejlődünk. Hiteles vezető Az Egyesült Államok 6. elnöke, John Quincy Adams ekképpen fogalmazta meg a hiteles vezető ismérvét: „Ha amit teszel, arra inspirál másokat, hogy többet álmodjanak, többet tanuljanak, többet tegyenek, és többé váljanak, akkor vezető vagy.” 2008 nyarán – vezetői tapasztalatok hiányában – csak a különböző szakmai, menedzseri, PR szakkönyvek, cikkek szolgáltak információval arról, hogy milyen ismérvek alapján tekinthetünk valakit vezetőnek, vagy kit tekinthetünk jó vezetőnek. Az elmúlt években szerzett intézményvezetői, kormánytisztviselői tapasztalatok, sikerek, kudarcok arra bátorítottak engem, hogy megfogalmazzam, mikor tekinthetünk valakit vezetőnek. Meggyőződésem alapján a hiteles vezető:  hiteles legyen hivatásában,  felelősséget vállaljon kollégáiért,  célokat határozzon meg és irányt mutasson,  helyes döntéseket hozzon,  meghallgasson másokat,  megértesse másokkal, mit kell elérni,  jó példával szolgáljon a kollégáknak,  feladatokat delegáljon és következetesen ellenőrizzen,  motiváljon, elismerjen és – ha szükséges – szankcionáljon,  s képes legyen átlátni az egymásra épülő, egymás mellett működő iskolai területeket. S a vezető mindezeket úgy tegye, hogy másokat arra inspiráljon, hogy merjenek álmodni, merjenek többet álmodni, akarjanak tanulni, akarjanak többet tanulni, akarjanak tenni, akarjanak többet tenni, akarjanak fejlődni és akarjanak többé válni.

12.

Intézményvezetői Pályázat 2.2. Vezetési struktúra Az intézmény hatékony működésének és fejlesztésének alapja az iskolavezetés tagjainak összehangolt tevékenysége, ez pedig csak akkor lehetséges, ha egyértelműen megfogalmazott hatáskörökkel és jogkörökkel rendelkeznek a vezetőhelyettesek az adott szervezeti egység, adott terület teljes jogkörű irányítása érdekében. Intézményvezetői munkám első fontos feladata volt az iskolavezetés tagjai (igazgató, általános igazgatóhelyettes, szakmai igazgatóhelyettes, gyakorlatioktatás-vezető, gazdasági vezető) hatáskörének és jogkörének áttekintése, tervezet készítése, majd annak a vezetőhelyettesekkel történő megvitatása után azonnali alkalmazása és alkalmaztatása. Ennek során az iskola minden szervezeti egységének, annak minden egyes területének felelősségi köre, felelőse meghatározásra illetve döntési jogkörök átfedése megszüntetésre került. Azon kérdések, melyekre vonatkozó döntés intézményvezetői hatáskör, azok előkészítésében, az előkészítés minőségében, precizitásában hagyatkoztam a vezetőhelyettesekre, megbízva az adott területen szerzett többéves vezetőhelyettesi tapasztalataikban, figyelembe véve azt, hogy a döntés joga az iskolaigazgató „privilégiuma”. Intézményvezetői munkám második fontos feladata az iskola dokumentációs rendszerének áttekintése. Egy dokumentációs-térkép elkészítésével az iskola minden egyes területére (pedagógiai tartalomra, működésre, működtetésre, munkaügyre, munkavédelemre, gazdálkodásra) vonatkozóan meghatározásra kerültek a különböző szabályozó dokumentumok (mellékletekkel, függelékekkel, formanyomtatványokkal együtt), a szervezeti felépítés alapján pedig azok készítésért, módosításáért felelős pedagógusok, vezetőhelyettesek. Ezáltal az iskola minden területének jogszerű, a hatályos jogszabálynak megfelelő működése és működtetése biztosítottá és ellenőrizhető vált. Egy iskola szabályszerű működésének alapvető eleme – összhangban a dokumentációs térképpel – a jogszerű tanügyigazgatási irányítás. Különös figyelmet fordítottam erre a területre, ugyanúgy iskolavezetési, munkaközösségi, nevelőtestületi szinten egyaránt, a szinteknek megfelelő tartalommal. Az iskolavezetés minden egyes tagjától elvárható volt, hogy az adott területen érintett kérdések tanügyigazgatási problémájával tisztában legyenek, a felmerülő problémákat saját hatáskörükben meg tudják oldani. Vezetői filozófiám szerint az iskola fejlődésének alapvető, „kritikus” elemei az alábbiak: 1. egyértelmű hatáskörök és jogkörök definiálása az iskolavezetés tagjai között, 2. az iskola minden egyes területének (pedagógia, működés, működtetés, munkaügy, munkavédelem, gazdálkodásra) pontos tartalmi és ellenőrzési szabályozása, 3. jogszerű tanügyigazgatási irányítás biztosítása.

2.3. Képzési struktúra A 2008-2012 időszakban a képzési struktúrákban bekövetkezett változások több okra vezethetők vissza: 1. jogszabályi előírások változása, 2. helyi munkaerő-piaci igények változása, 3. a város, a térség által megfogalmazott társadalmi igények.

13.

Intézményvezetői Pályázat Minden képzési területen (közismereti képzés, szakmai képzés) a szükségszerű változtatásokat a jelenlegi állapotában lévő humánerőforrása és infrastruktúrája alapján hajtotta végre az intézmény, felmérve azt, hogy milyen fejlesztések, beruházások szükségesek a jövőre nézve.

2.3.1. Közismereti képzés rendszere A 2008/2009. tanévben módosításra került a Pedagógiai program, melynek keretében az iskola gimnáziumi és szakközépiskolai képzésben a 2/2008. (II. 8.) OKM rendelettel, szakiskolai képzésben a 1/2006. (VI. 29.) OKM rendelettel meghatározott kerettantervre építette közismereti képzését. A 2009/2010. tanévben induló 9. évfolyamos tanulókat már ezen új helyi tanterv alapján oktatta az intézmény. Ezen kerettanterv bevezetésével ki lehetett alakítani az iskola saját arculatát a közismereti képzésben az alábbiak szerint:  az egységes érettségi követelményrendszer megkívánta, hogy gimnáziumi és szakközépiskolai képzésben a kötelező érettségi tárgyak (magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, idegen nyelvek) óraszámai azonosak legyenek,  a nyelvi előkészítő képzés helyett a 2009/2010. tanévtől indításra került az általános/angol irányultságú képzés, ennek következtében szükséges volt a gimnáziumi képzés követelményrendszerének egységesítése,  a kötelező érettségi tárgyakra nagyobb hangsúly fektetése: 11-12. évfolyamon a kötelező érettségi tárgyakra több óra biztosított, mint a kerettantervi ajánlás,  kiemelt jelentőségű lett az első idegen nyelv és az informatika oktatása: minden évfolyamon heti 4 órában tanulják az első idegen nyelvet a tanulók, ezáltal biztosított, hogy minél több diáknak legyen lehetősége középfokú nyelvvizsgát, előrehozott nyelvi érettségit tenni 10-11. évfolyamon, vagy emelt szinten érettségizni az adott idegen nyelvből, 9. évfolyamon az idegen nyelvi csoportok kialakításának alapja a nyelvi szintfelmérő eredménye, az informatika tantárgy óraszámainak 9-10. évfolyamra történő integrálásának és a tantárgyi követelmények strukturálásának célja, hogy a tanulók – egyéni döntés és önálló finanszírozás alapján – ECDL START bizonyítványt szerezhessenek, illetve magasabb évfolyamon hatékonyan tudják alkalmazni az IKT eszközök (hardver és szoftver) adta lehetőségeket,  gazdasági ismeretek oktatásának jelentősége: 12. évfolyamon a társadalomismeret tantárgyon belül a gazdasági ismeretek oktatása történik, melynek során a tanulók megismerkednek a munka világával, nemzet- és világgazdasági kérdésekkel, a vállalatok, vállalkozások szerepével, működésével. A fakultációs rendszer, azaz a 11-12. érettségiző évfolyamokon a szabadon választható tantárgyak rendszere nehézkessé tette a tantárgyfelosztást, az órarendkészítést. Továbbá, a 2009/2010. tanévtől bevezetésre kerülő, a kötelező érettségi tantárgyakra vonatkozó óraszám emelésével a fakultációs rendszer célja megváltozott; alapjaiban nem a középszintű érettségire, hanem az emelt szintű érettségire felkészítés a feladata. Az új típusú fakultációs rendszer kialakításakor figyelembe vettük az iskola által oktatott tantárgyakat, a felsőoktatás képzési területe-

14.

Intézményvezetői Pályázat it, képzési ágait, az alapszakokat, s azok felvételi vizsgatárgyait. Mivel 11-12. évfolyamon mindkét képzési formában az intézményi kötelező óraszám 30 óra, így a tanulónak a fakultációs rendszerben lehetősége van: nem választani érettségi felkészítést, így a kötelező óraszáma marad 30 óra, vagy választani egy tantárgyból heti 2 órában érettségi felkészítést, így a kötelező óraszáma 32 óra, vagy választani két tantárgyból, tantárgyanként heti 2 órában érettségi felkészítést, s így a kötelező óraszáma 34 óra. Így az iskola által felkínált tantárgyak 4 csoportba kerültek besorolásra, s a tanulók csoportonként csak egy tantárgyat választhatnak érettségi felkészítésként. Gimnáziumi, szakközépiskolai tanulók részére

Szakközépiskolai tanulók részére

1. csoport

2. csoport

3. csoport

4. csoport

Magyar

Történelem

Informatika

Szakmai alapismeretek

Matematika

Biológia

Idegen nyelv

Kémia

Fizika

Földrajz A 2009/2010. tanév teljes egészét befedte a TÁMOP 3.1.4./08/2 „Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés – Innovatív intézményekben” című pályázat megvalósítása az alábbi tevékenységekkel:  kompetencia alapú oktatás implementációja szövegértés-szövegalkotás, matematika, idegen nyelv területen,  tantárgytömbösített oktatás,  műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása (magyar nyelv és irodalom tantárgyból),  három hetet meghaladó projektek, témahetek megszervezése,  moduláris oktatás megszervezése,  új pedagógiai és munkamódszerek intézményi alkalmazása, elterjesztése,  digitális tartalmak, taneszközök oktatási gyakorlatban való minél nagyobb arányú használata,  önálló intézményi innovációként került kidolgozásra: szakiskolai feladatellátási helyen a „Családbarát iskola” rendszer, mely az iskolapartneri, szülői együttműködés fejlesztésének módszereit, területeit tartalmazza, gimnázium feladatellátási helyen a „Tehetséggondozás” rendszere, hiszen egyre több jó és kiváló képességű tanuló választja iskolánkat, s a velük való speciális foglalkozás, a tehetséggondozás kiemelt területe kell hogy legyen az iskolának a következő években. A 2010/2011. tanévtől kezdődőn a reál irányultságú képzésben a biológia tehetséggondozás helyett (tantárgyi rendszerben biológia sáv) 9. és 10. évfolyamon informatika tehetséggondozás (tantárgyi rendszerben informatika sáv) került bevezetésre. 2012 őszén az iskola felkészült a 2013. szeptember 1-től bevezetésre került kerettantervek alkalmazására: kialakításra kerültek az intézmény új képzési kínálatának megfelelő óratervek, s a munkaközösségek megkezdték az ennek megfelelő helyi tantervek kidolgozását.

15.

Intézményvezetői Pályázat 2.3.2. Szakmai képzés rendszere Az iskola széles szakmaszerkezet alapján kínál továbbtanulási lehetőséget a balmazújvárosi és a környező települések (Nagyhegyes, Hortobágy, Egyek, Tiszacsege, Újszentmargita) nyolcadikos tanulóinak. Az oktatott szakképesítések körét a térségi és a helyi munkaerő-piaci igények határozzák meg. A 2008-2011 időszakban a környékbeli gazdálkodó szervezetek igényei alapján új szakmák (pék, hegesztő, pincér, vendéglős) bevezetésére került sor a meglévő szakképesítések (szerkezetlakatos, gépi forgácsoló, élelmiszer és vegyiárú-eladó, szakács, kőműves, festő) mellé. Az iskola szakképzési rendszerének négy alappillére van: 1. az innovációra fogékony és alkalmas nevelőtestület, 2. jó színvonalú felszereltséggel és kiépítettséggel rendelkező tanműhelyek, tankonyha és tanétterem, 3. a nemzetközi Leonardo-programban való részvétel tapasztalatainak alkalmazhatósága, 4. a környékbeli vállalkozások készsége a tanulók tanulószerződése alapján történő foglalkoztatására. Ez utóbbi kijelentést támasztja alá az a tény, hogy az érintett tanévekben a szakiskolai tanulók 50-65%-a a gyakorlati képzést gazdálkodó szervezeteknél töltötte. A 2010 májusában kiadott jogszabály alapján módosítani kellett azoknak a szakképesítéseknek a képzési programját, melyeket a szaktanárok és a szakoktatók már a 2008/2009. tanévben kidolgoztak, az alábbi okok miatt: 1. a 3 éves szakképesítések 2 évesre módosultak, 2. megváltozott az elmélet és a gyakorlat aránya, az új képzési rendszerben 30%-70% arányban, 3. módosulásra került a szintvizsga rendszere. 2010. augusztus közepén az Országos Kereskedelmi és Iparkamara gondozásában módosításra került 50 szakképesítés központ programja és szakmai vizsgakövetelménye. Az átalakítás nem érte váratlanul az iskolavezetést, hiszen a tervek már júliustól kezdve ismertek voltak, így augusztusban sikerült kidolgozni 7 szakképesítés óratervét, időben. S ezen óratervek alapján indítottuk be a 2011/2012. tanévben 11. évfolyamon az érintett szakképesítéseket. 2012 tavaszán az iskola sikeres pályázatot nyújtott be a TÁMOP-2.2.5.A-12/1 jelzésű, „Szakképző intézmények felkészülésének támogatása a rövidebb képzési idejű szakképzés bevezetésére” elnevezésű projekt megvalósítására. A pályázat segítségével az új típusú szakiskolai képzés 9. évfolyamon 5 szakképesítést (gépi forgácsoló, kőműves és hidegburkoló, épület- és szerkezetlakatos, eladó, pincér) érintve valósult volna meg 34 pedagógus és 74 diák közvetlen részvételével. A 36 millió Ft összköltségű projekt az állami fenntartásba való átmenet megvalósítása közben technikai okok miatt nem tudott megvalósulni.

16.

Intézményvezetői Pályázat Az intézmény szakiskolai szakképzési rendszere a 2013/2014. tanévben: Szakmacsoport

2010. OKJ1 („kifutó” jellegű) -

5. Gépészet

9. Építészet

17. Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció 18. Vendéglátás-turisztika (korábban Vendéglátásidegenforgalom) 21. Élelmiszeripar

2012. OKJ2 („felmenő” jellegű) 34 521 03 Gépi forgácsoló

31 521 11 0000 00 00 Hegesztő

34 521 06 Hegesztő

31 521 24 1000 00 00 Szerkezetlakatos

34 582 03 Épület- és szerkezetlakatos

33 582 04 1000 00 00 Festő, díszítő, mázoló és tapétázó 31 582 15 1000 00 00 Kőműves 31 341 01 0010 31 02 Élelmiszer- és vegyiáru-eladó

34 582 04 Festő, mázoló, tapétázó 34 582 08 Kőműves és hidegburkoló 34 341 01 Eladó 34 811 03 Pincér 34 811 04 Szakács 34 541 05 Pék

33 811 03 1000 00 00 Szakács 33 541 04 0000 00 00 Pék

Az intézmény szakközépiskolai szakképzési rendszere a 2013/2014. tanévben:  szakközépiskola 13-14. évfolyamán nincs oktatás,  szakközépiskola 9-12. évfolyamán az alábbi szakmacsoportokban (ágazatban) történik az oktatás: kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció: 9., 10. és 11. évfolyamon, vendéglátás-idegenforgalom: 11. évfolyamon, vendéglátás-turisztika: 9. évfolyamon, gépészet: 11. évfolyamon, informatika: 12. évfolyamon.

2.4. Humánerőforrás

 

Az intézmény az elmúlt időszakban törekedett arra, hogy a szakos ellátottságot minden képzési területen, minden tantárgy esetében biztosítsa, továbbá továbbképzések szervezésével biztosítsa a kollégák szakmai fejlődését célirányosan az alkalmazott oktatási-nevelési módszerek tekintetében.

1

A Kormány 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelete az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről 2 A Kormány 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelete az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről

17.

Intézményvezetői Pályázat A megfelelő szakos ellátottságának biztosítása több problémát okozott az elmúlt tanévekben:  közismereti tantárgyak tekintetében volt olyan tantárgy, mely oktatására szakképzettség alapján csak egy pedagógus volt alkalmas (pl. fizika, földrajz, társadalomismeret),  a szakmai tanárok többsége nem rendelkezik pedagógus végzettséggel, mely jelenleg is problémát okoz,  a szakoktatók többsége a közoktatási törvénybe foglalt, azóta hatályát vesztette végzettségi és szakképzettségi feltételeknek nem felelt meg. Ez utóbbi a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban Knt.) megjelenésével jogszabály által megszűnt. A 2011/2012. tanév személyi feltételeinek és egyidejűleg az oktatás zavartalanságának biztosítása nehéz feladat elé állította az iskola vezetését, továbbá a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal a pedagógusok végzettségére és szakképzettségére vonatkozó hatósági eljárása további munkaerő-problémákat okozott, melynek következtében a tanév folyamán kétszer kellett módosítani a tantárgyfelosztást és az órarendet. Mindezek alapján a legsúlyosabb személyügyi döntést kellett meghozni intézményvezetőként: 2012. május 20-án a Kormányhivatal Oktatási Főosztályának sokadik végzése alapján a festő szakoktatónak – közös megegyezéssel – meg kellett szüntetni a közalkalmazotti jogviszonyát. Szükséges volt felvállalni az Oktatási Főosztály végzésével szemben a többhónapos „végre nem hajtást”, mert intézményvezetőként biztosítani kellett az oktatás zavartalanságát, főleg a végzős osztályok tekintetében, szakmai vizsga megkezdése előtt 6 hónappal. Az intézmény nevelési-oktatási feladatainak ellátásához a fenntartó önkormányzat 2012. szeptember 1-én 52 pedagógus és 15 technikai álláshelyet biztosított. A megnövekedett adminisztrációs, gondnoki, karbantartói feladatok szakszerű ellátása érdekében az iskola az elmúlt tanévben is igénybe vette a közcélú foglalkoztatottak alkalmazásának lehetőségét, továbbá az iskola a rehabilitációs járulék terhére – megfelelő szakértői vélemény alapján – egy gondnokot napi 6 órában és két portást napi 4-4 órában foglalkoztat. Az elmúlt években egy egységes dolgozói kollektíva alakult ki, az iskolavezetés nagy hangsúlyt fektetett a közös kirándulások, programok, rendezvények szervezésére és tartására. Fontosnak tartottam és tartom az együttgondolkodást és –ténykedést munkakörtől függetlenül, hiszen egy iskola arculatának kialakításában egyaránt fontos szerepe van a pedagógusnak és nem pedagógus alkalmazottnak. A szakos ellátottság problémájának megoldása érdekében az intézmény a továbbképzési normatíva elosztásánál előnyben részesítette azokat a pedagógusokat (képzési költség, utazási költség, tankönyv, …), akik felsőfokú tanulmányaikat az iskola érdekében kezdték meg. Amenynyiben nem intézményi érdek határozta meg az újabb diploma megszerzését, az iskola a képzési napok biztosításával támogatta az érintett pedagógust. A 2008-2012 időszakban szerzett újabb felsőfokú végzettségek:  egyetem: okleveles angoltanár (mesterképzés),  egyetem: matematika szakos tanár, 2 fő,  egyetem: okleveles matematikatanár (mesterképzés),  egyetem: német szakos tanár,  egyetem: közgazdász nemzetközi gazdaság és gazdálkodás szakon,  egyetem: okleveles kémiatanár (mesterképzés),

18.

Intézményvezetői Pályázat   

főiskola: fejlesztőpedagógus, okleveles ember és társadalom műveltségterületi tanár, egyetem: gépészmérnök. A 2012/2013. tanévre vonatkozóan azok a szakmai tanárok kerültek előtérbe a beiskolázási tervben, akik rendelkeznek megfelelő végzetséggel és szakképzettséggel, de nem rendelkeznek pedagógus szakképzetséggel. A továbbképzési normatívát teljes egészében az újabb diplomák megszerzésének támogatására használta fel az iskola, hiszen a szakmai továbbképzések finanszírozását más forrásokból tudta az intézmény teljes körűen biztosítani. A 2009/2010. tanévben megvalósult TÁMOP 3.1.4./08/2 pályázat keretén belül az iskola 45 pedagógusa vett részt különböző továbbképzéseken, összesen 4050 órában, melynek végén 135 tanúsítvány került kiosztásra. A továbbképzések megnevezését és a részt vevők számát mutatja az alábbi táblázat: Megnevezés

Részt vevők száma

Professzionális vezetés és hatékony intézmény a gyakorlatban

5

A korszerű tanulás- és oktatásszervezési eljárások alkalmazásáról közoktatási intézmények vezetőinek

5

Projektpedagógia, epochális oktatás

12

A kompetencia-alapú oktatási programcsomagok alkalmazása – matematika területen A kompetencia-alapú oktatási programcsomagok alkalmazása – szövegértésszövegalkotás területen A kompetencia-alapú oktatási programcsomagok alkalmazása – idegen nyelvi területen

2 4 5

Az interaktív tábla alkalmazása a kompetencia alapú oktatásban

12

Informatikai alapozó képzés

2

Középiskolai IPR továbbképzés

45

Az IPR alkalmazását támogató módszertani képzés

28

Tanulói differenciálás heterogén csoportban

12

Kompetenciamérés eredményeinek hasznosítása a közoktatásban

2

Kompetencia-alapú oktatási programcsomagok alkalmazása-szociális, életviteli és környezeti területen

1

Ugyancsak a 2009/2010. tanévben az Integrációs Pedagógiai Rendszer (IPR) támogatásából 16 fő „Tanulásmódszertan”, 11 fő „Agressziókezelés a serdülőkorban” témájú, 5 órás továbbképzésen vett részt. A 2010/2011. tanévben a sikeres TIOP 1.1.1/07 pályázat keretén belül 14 pedagógus vett részt, 15 órás „Interaktív tábla alkalmazása a pedagógiai gyakorlatban” elnevezésű továbbképzésen. A 2011/2012. tanévben 15 órás, nem akkreditált „Epochális oktatás” megnevezésű tanfolyamon 15 fő vett részt az IPR keretén belül.

19.

Intézményvezetői Pályázat Ezáltal a nevelőtestület minden tagja rendelkezik a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Kormányrendeletben foglalt kötelezettséggel. Intézményvezetőként fontosnak tartottam és ma is tartom, hogy az iskola pedagógusai önkéntes alapon, iskolán kívüli oktatással kapcsolatos tevékenységet is vállaljanak: érettségi vagy szakmai vizsgán elnöki feladatot, szakmai szervezetek által delegált vizsgabizottság tagi feladatot, az Oktatási Hivatal felkérésére szakértői megbízások teljesítését, a Debreceni Egyetem szervezésében a tanári mesterképzésben részt vevő hallgatók tanítási gyakorlatában mentori feladatok ellátását. Ehhez minden támogatást, akár felkészítő továbbképzésen való részvétel anyagi támogatását, akár szabadnapok biztosítását az iskolavezetés minden érintett pedagógus részére biztosított. Nekünk, a jelen pedagógusainak kötelességünk az elhunyt pedagógusok emlékének ápolása. Ezért a szaktantermi rendszer bevezetésével lehetőség nyílt iskolánk egykori tanárainak bemutatására. A Veres Péter Napok keretén belül az iskola egykori, elhunyt tanárainak tiszteletére tanterem-névadó ünnepséget szervezett, melynek keretében a földrajz tanterem Ferenczi János nevéhez, a történelem tanterem Kalmár Zoltán nevéhez, a magyar tanterem Csige József nevéhez, és a gimnáziumi tornaterem Bányai István nevéhez kötődik a 2009/2010. tanévtől kezdve. De szükséges tiszteletünket és megbecsülésünket kifejezni a jelen pedagógusai felé is. Ezért az iskolavezetés karöltve a nevelőtestülettel megalapította a Veres Péter Díjat, mely legelőször a 2010/2011. tanévben került kiosztásra ünnepélyes keretek között, a ballagási ünnepségen.

2.5. Gazdálkodás Az iskola infrastrukturális fejlesztése, három fontos pillére épült:  a szakmai területtel való összhangra,  a kiegyensúlyozott költségvetésre,  a fenntartói bizalomra. Az elmúlt négy évben történt infrastrukturális beruházás, fejlesztés minden területe az intézmény oktatási-nevelési célrendszerével, közismereti és szakmai képzésével összhangban került kialakításra. Az infrastrukturális beruházásokat, fejlesztéseket biztosította:  a fenntartó által meghatározott szigorú, de racionálisan alkalmazható költségvetés,  az intézmény költséghatékony gazdálkodásából származó pénzmaradvány felhasználása,  a képzési szerkezet átalakítása következtében született többletbevétel intézményszintű felhasználása, fenntartó engedély alapján,  pályázatok adta lehetőségek,  szakképzési hozzájárulások célirányos felhasználása,  szakiskolai tanulók által, gyakorlati foglalkozás keretében elvégzett bérmunka díja. A 2008/2009. tanév első fontos feladata volt a racionális, költséghatékony gazdálkodás bevezetése. Ennek értelmében 2008 őszén kezdődően minden bérleti, szolgáltatási szerződés átvizsgálásra került. Ezek alapján több szerződés, melyek az iskola számára előnytelenek vol-

20.

Intézményvezetői Pályázat tak, felmondásra kerültek, és új partnerek felkutatására került sor. Pályázat meghirdetésére történt az alábbi területeken: irodaszerek, nyomtatókellékek, papírok, tűzjelző-rendszer karbantartása, vezetékes és külön vezeték nélküli telefonszolgáltatás, szakmai anyagok biztosítása szakképzés számára. Minden területen csak olyan céggel, szolgáltatóval kötött szerződést az iskola, amely vállalta az iskola által meghatározott feltételek betartását, és a szerződések minden naptári év végén felmondhatók voltak az iskola által egyoldalúan. Ezt a metodikát alkalmazta az intézmény minden évben az érintett vállalkozásokkal szemben. Az iskola megelőzte korát, hiszen a 2008-2010-es időszakban az intézmény végrehajtott egy profiltisztítást. A „megszűnésre ítélt” szakképesítések eszközei szakértők által felmérésre került, s a szakértők által megadott minimális eladási ár alapján pályázat kiírására került sor azok értékesítése céljából. A beérkezett pályázatok intézményi szintű elbírálása után a felesleges eszközök értékesítésre kerültek. Az iskola vezetőségének elve szerint, a szakképzésből befolyt mindennemű többletforrást a szakképzés fejlesztésére kellett fordítani. Eladásra kerültek a megszűnt varró és autószerelő szakképesítés eszközei, valamint minden olyan eszköz, gép, mely nem vett részt a szakmai képzésben (traktorok, pótkocsik, motorok, gépészeti eszközök, …). A 2008-2012 időszakban a felesleges eszközök eladásából származó 12 millió Ft-os többletbevételt, továbbá a takarékos költségvetés következtében született 10 millió Ft-os pénzmaradványt a fenntartó engedélyével fejlesztésre, beruházásra fordíthatta az iskola. A költségvetés minden évben tartalmazott egy tételt, mely a saját bevételt irányozta elő. Ezt a tételt kisebb mértékben a tantermek, tankonyha bérbeadásából származó bevétel, nagyobb arányban a gyakorlati foglalkozás ideje alatt, szakiskolai tanulók által végzett tevékenység díja alkotta. Ez utóbbi minden tanévben meghaladta a tervezettet, ezáltal többletbevételhez juttatva az iskolát. A sikeres „vállalkozói” tevékenység alapja a megfelelő minőségű és mennyiségű eszköz, melyek mindegyike szakképzési hozzájárulásból lett beszerezve. Olyan eszközökről van szó, melyeket a képzés során is használnak egyidejűleg a szakiskolai tanulók. Az elmúlt években „vállalkozói” tevékenységet folytattak a kőműves, festő, szakács, pincér és gépi forgácsoló tanulók, többletbevételt biztosítva az iskolának.

2.6. Infrastruktúra fejlesztése 2.6.1. Központi épület A Balmazújvárosi Veres Péter Gimnázium, Szakközépiskola és Szakképző a település és Balmazújváros Járás egyetlen középfokú intézménye. Az iskola központi épülete két épületegyüttesben (Batthyány u. 1-7. és Kossuth tér 15.), a város centrumában, gondozott, szép és tiszta környezetben található. Azon túlmenően, hogy az iskola épülete városrendezési szempontból esztétikai feladatokat is ellát, egy iskola épületének különös feladata van. Az iskola épülete nevel. Nevel falai állapotával, nevel tisztántartott helységeivel, nevel az ízlésesen kialakított, funkcionális tantermeivel, közösségi tereivel. Az iskola fejlődésének alapvető eleme volt, úgy is fogalmazhatunk, kiindulási pontja volt az Új Magyarország Fejlesztési Terv Észak-Alföldi Operatív Program támogatási rendszerében az ÉAOP-4.1.1/2F-2008-0129 azonosító számú, „A balmazújvárosi Veres Péter Gimnázium, Szakközépiskola és Szakképző komplex módszertani és infrastrukturális megújulása” című projekt megvalósítása. 2009. szeptember 1. és 2010. április 1. között

21.

Intézményvezetői Pályázat az intézmény 320 millió Ft értékű fejlesztésnek köszönhetően megújult. A projekt során az alábbi infrastrukturális fejlesztések kerültek megvalósításra: teljeskörű szigetelés, a gimnáziumi épület fűtés-, víz- és elektromos áram rendszerének felújítása, akadálymentesítés, tetőszerkezet kialakítása és meglévő tetőszerkezet korszerűsítése, teljeskörű festés, padlástér kialakítása, liftrendszer kiépítése, mosdók és öltözők korszerűsítése, tűzvédelmi rendszer kiépítése, tornatermek talajborításának cseréje, valamint a konyha felújítása. Mindezeken túlmenően a pályázat tartalmazott egy kültéri, gumiborítású kézilabda-pálya kiépítését 26 millió Ft értékben, valamint egy 16 millió Ft értékű taneszköz beszerzést. Az intézmény-felújítási pályázat beadása és a megvalósítás kezdete között 2 év telt el. A pályázat késedelmes megkezdése miatt olyan beruházásokat is meg kellett valósítani, melyek nem kerültek be a pályázatba, viszont a műszaki megvalósítás és engedélyeztetés részét képezték. Ezen munkálatok anyagi fedezetét a 2002 és 2008 között felhalmozott szakképzési támogatás kamata biztosította, melynek keretén belül megvalósításra került:  a balesetveszélyes PVC-s tantermek újra PVC burkolása,  füstelvezető rendszer által nyíló régi nyílászárók cseréje,  szakiskola emeleti aulájában hőleadók cseréje,  füstgátló ajtók elhelyezése,  műanyag bejárati ajtók beépítése,  áramellátás kiépítése, hálózatra kötése, csatlakozószekrény telepítése,  tantermek kopásálló PVC-vel történő burkolásának különbözete,  udvaron csapadékvíz földfelszín alatti elvezetésének kiépítése. A 2009. évi felhasználási pénzmaradvány terhére az alábbi beruházási, felújítási feladatokat hajtottuk végre az intézmény-felújítási pályázattal egyidőben, annak kiegészítéseként:  kémia szaktanterem vízvezetékrendszerének felújítása és a vegyi fülke bekötése a vízvezetékrendszerbe,  a szakiskola vízvezetékrendszerének teljes körű felújítása, annak okán, hogy 2009. december és 2010. január között csőtörés következtében több száz köbméter víz folyt el, s a hiba kijavítását szükséges volt megtenni,  a meglévő riasztórendszer felújítása, hiszen olyan értékű eszközparkkal bővült az iskola, melynek védelmét szükséges volt megoldani,  szakiskolai öltözők vizesblokkjának felújítása, hiszen a zuhanyzók már nem feleltek meg az egészségügyi előírásoknak,  garázs felújítása, hiszen a szakképzési támogatásból vásárolt busz nem fért be a garázsba,  kamera-rendszer kiépítése a vagyonvédelem érdekében,  tűzoltásra alkalmas vízcsap elhelyezése az iskola előtti területen. Az intézmény felújítása nehéz megpróbáltatások elé állította az iskola minden szereplőjét, tanulókat, szülőket és pedagógusokat egyaránt: betartva a munkavédelmi előírásokat a két épületegység váltakozó felújítása következtében két műszakban kellett tanítani, az iskola munkarendjét, a tanítási napokat, a szüneteket valamint az iskolai rendezvények, programok időpontját, helyszíneit módosítani kellett ennek érdekében. Az iskolavezetés számára különleges helyzetet teremtett az iskola-felújítási projekt. A mérnöki tervek és az arra épülő költségvetés 2007-ben született, s a munkálatok a 2009-2010es időszakban valósultak meg. A két időpont között módosultak az építészeti, tűzvédelmi sza-

22.

Intézményvezetői Pályázat bályzók, valamint időközben megváltoztak az iskolavezetés funkcionális igényei az épülettel szemben. A felújítás időszakában megszületett módosítások végrehajtatása, ellenőrzése napi szinten kívánta meg az iskolavezetés tagjaitól a folyamatos jelenlétet, a folyamatos kapcsolattartást a beruházó cég képviselőivel. Ennek következtében falak megszüntetésével, nyílászárók beépítésével került kialakításra az olvasóteremmel egybekötött könyvtár, a szakiskolai és a gimnáziumi informatika szaktanterem, a gazdasági irattár és a takarítószerek raktára. Mindezek valamint a szaktantermi rendszer elvi bevezetésének következtében a gimnázium épületében új helységbe került: tanári szoba, igazgatóhelyettesi iroda, titkárság, multimédia szaktanterem, informatika szaktanterem. Az irodai helységek áthelyezésének célja az volt, hogy az emeleten átjáróval összekötött szakiskolai és gimnáziumi, továbbiakban igazgatási folyosón együtt legyenek a különböző irodák és tanári szobák. A „megpróbáltatások” elérték a projekt célját, hiszen a település egy korszerű intézménynyel gyarapodott, mely infrastruktúrájában, használhatóságában kielégített minden tanulói, szülői, tanári és fenntartó igényt egyaránt.

2.6.2. Szakmai oktatás tantermei, tanműhelyei Az intézmény szakképzési rendszerének átalakítása meghatározta a tanműhelyek korszerűsítésének kérdését. Az iskola a 2008-2010-es időszakban végrehajtott egy „profiltisztítást”, valamint felmérte a helyi munkaerő-piaci igényeket, az igényeknek megfelelő szakmaszerkezeti rendszert alakított ki, s így a „vállalt” szakképesítések határozták meg a tanműhelyek fejlesztésének irányelvét, mely prioritási sorrendben az alábbi: 1. tankonyha fejlesztése, ezzel együtt tanétterem kialakítása a pincér, vendéglős és a pék szakképesítések bevezetése miatt, 2. hegesztő tanműhely kialakítása a hegesztő szakképesítés bevezetése miatt, 3. tanműhelyek épületének építészeti és épületgépészeti felújítása, 4. tanműhelyek eszközellátottságának fejlesztése. A tanműhelyek fejlesztésének költségeit négy lényeges forrás biztosította: 1. Wienerberger Téglaipari zRt. által kiírt „Jövővár” pályázat, 2. intézményi többletbevétel (pénzmaradvány), 3. intézményi költségvetésben biztosított szakmai anyag költsége, 4. szakképzési hozzájárulás. A 13/2008. (VII.22.) SZMM rendelet 38. § (6) bekezdése értelmében a 2008. augusztus 31-ig fogadott szakképzési támogatást 2009. december 31-ig fel kell használni. Az iskolavezetés több alkalommal folytatott személyes megbeszéléséket a Nemzeti Szak- és Felnőttképzési Intézet akkori vezetőivel annak érdekében, hogy a 2002-től felhalmozott szakképzési támogatást ÉAOP-4.1.1./2F-2008-0129 pályázat keretében kiépítésre került tetőtér beépítésére használhassa fel az iskola. A tárgyalások sikertelensége következtében a felhalmozott támogatást és a kamatot 2009. december 31-ig fel kellett használni, ellenkező esetben az államnak vissza kellett utalni a fel nem használt szakképzési hozzájárulást. Mivel ezt az összeget csak szakképzés fejlesztésére lehetett fordítani, ezért szükséges volt meghatározni a fejlesztés területeit, figyelembe kellett venni a 2009. gazdasági évre vonatozóan történt beruházásokat, hogy a közbeszerzési törvény által előírt értékhatárokat az iskola

23.

Intézményvezetői Pályázat betartsa. A fejlesztés elemeinek meghatározása az iskolavezetés és a szakmai munkaközösség együttes feladata volt, mely az alábbi területeket érintette:  1. terület: a szaktantermi rendszer bevezetésével a szakképzési szaktantermek iskolabútorokkal (tanári asztal és szék, tanulói asztal és szék, szekrény, tábla) való felszerelése,  2. terület: informatika szaktanterem eszközparkjának (tanári és tanulói számítógépek, projektor, multifunkcionális nyomtató) cseréje és speciális szoftverrel (AutoCad 2010) való ellátása,  3. terület: tankonyha bútorzatának cseréje (éttermi asztalok, székek), tanműhelyi berendezések (munkapadok, fémszekrények, öltözőszekrények) beszerzése,  4. terület: tanműhelyi eszközök vendéglátás szakmacsoportos képzésben (rúdmixer, kézimixer, ipari mosogatógép, hűtő, mikrosütő) beszerzése,  5. terület: tanműhelyi eszközök gépészet szakmacsoportos képzésben (szalagfűrész, szalagcsiszoló, fúrógépek, gépsatu, raklapemelő, elszívó-berendezés, hegesztőgépek, …) beszerzése,  6. terület: tankonyha vizesblokkjának, öltőzőjének felújítása,  7. terület: gépészeti tanműhely felújítása, melynek keretében vizesblokk teljes körű felújítása, állmennyezet készítése, tetőjavítás és –készítés, festés, villanyszerelés történt meg,  8. terület: 9 személyes busz vásárlása. A területek, azaz a beruházási és fejlesztési elemek úgy lettek meghatározva, hogy a következő években felhasználható szakképzési hozzájárulás segítségével ezek a megvalósított beruházások, fejlesztések továbbfejleszthetők legyenek célirányosan, azaz alapot jelentsenek a jövőbeni fejlesztésekre vonatkozóan. Mindezek alapján első feladat a Batthyány u. 12. szám alatti tankonyha felújítása, mely időszerű és szükségszerű volt több okból is. A jelenlegi vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportos képzés (pincér, vendéglős) bővülésével egy korszerű, igényes, kulturált környezetének kialakítása fontos feladata volt az iskolának és a városnak. A 2008/2009. tanév második felében az iskola a Wienerberger Téglaipari zRt. által kiírt „Jövővár” pályázaton nyert 944.000 Ft összegű támogatást tetőcserép vásárlására, mely elindította a 2011/2012. tanév októberéig tartó teljes felújítási, korszerűsítési munkálatokat. Az alábbi táblázat a szakképzési hozzájárulás felhasználását mutatja be a tankonyha esetében: Feladat megnevezése

2008.

Tankonyhai bútorok

680.000

2009.

Tanéttermi rész kialakítása

3.500.000

Tanéttermi bútorok

760.000

Tankonyhai eszközök

1.060.000

Mosdók, öltözők kialakítása

2010.

2011.

2012.

2.500.000

Előkészítőterem kialakítása

3.790.000

Előkészítőpultok kialakítása

300.000

Raktárhelység felújítása

1.560.000

Tankonyhai bútorok

320.000

24.

Intézményvezetői Pályázat A 2009-ben végrehajtott tanétterem kialakításában részt vettek az intézmény kőműves és festő tanulói, valamint bizonyos munkálatok (villanyszerelési munka és eszközök, festés anyagszükséglete, meglévő bútorok felújítása) költségének biztosítása érdekében az iskola igénybe vette helyi vállalkozók anyagi támogatását is. Második feladatunk a központi tanműhely, azaz a gépészeti és építészeti tanműhelykomplexum fejlesztése volt, s azon belül az autószerelő műhely átalakítása hegesztő műhellyé, melynek kezdeti költsége 600.000 Ft volt. Ennek anyagi fedezetét a 2010. pénzmaradvány képezte illetve döntő mértékben szakmunkástanulóink kétkezi munkája biztosította. Kőműves tanulóink gyakorlati képzésük során kialakították a hegesztő blokkokat, festő tanulóink a szintvizsga keretén belül elvégezték a javításokat és kifestették a helységet. Az alábbi táblázat a szakképzési hozzájárulás felhasználását mutatja be a komplexműhely esetében: Feladat megnevezése

2009.

2010.

2011.

2012.

Hegesztő műhely kialakítása Tanműhely felújítása I.3

14.550.000

Tanműhelyi bútorok

3.840.000

Tanműhelyi eszközök

7.550.000

CNC forgácsolóterem kialakítása

5.320.000 2.510.000

Számítógépes CNC forgácsolóterem bútorzata Számítógépes CNC forgácsolóterembe CNC esztergagép

550.000 2.350.000

Tanműhely felújítása II.4

4.200.000

Tanműhely tetőszerkezetének felújítása Gépészeti szakmacsoportos szerszámok beszerzése

4.990.000 2.055.000

A központi épületben kialakított szaktantermi rendszer kialakítása érintett a szakképzést is, hiszen kialakításra kerültek a szakmacsoportok szerinti szaktantermek (gépészet, építészet, kereskedelem, vendéglátás) és külön két szakképzési csoportfoglalkoztató illetve külön szakképzésben tanuló diákok számára informatika szaktanterem. Az alábbi táblázat a szakképzési hozzájárulás felhasználását mutatja be a központi épületet tekintve: Feladat megnevezése

2008.

2 db interaktív tábla

3.000.000

2009.

Iskolabútorok

7.620.000

Informatika szaktanterem eszközei

3.590.000

Informatika szaktanterem elektromos hálózatának korszerűsítése 3 4

2010.

500.000 790.000

Állmennyezet kialakítása, mosdók, öltözők felújítása, gépészeti előkészítőterem kialakítása Nyílászárók teljes körű cseréje

25.

2011.

Intézményvezetői Pályázat Az alábbi összefoglaló táblázat azt mutatja, hogy az elmúlt négy tanévet figyelembe véve az iskola mennyi szakképzési támogatást tudott felhasználni illetve milyen fejlesztéseket hajtott végre ezen támogatások jóvoltából. ÖSSZESEN

2008

81 603 678 Ft

678 383 Ft

2009

2010

2011

49 526 942 Ft 12 079 604 Ft 10 150 000 Ft

2012 9 168 749 Ft

Mérleget vonva az elmúlt négy tanév alapján, az alábbi kategóriák szerint történt a 81.603.678 Ft szakképzési támogatás felhasználása. Épületfelújítás

Eszközbeszerzés

34.700.000 Ft 21.517.000 Ft 42%

26%

IKT eszközök

Bútor

Jármű

Továbbképzés

4.560.000 Ft

14.512.000 Ft

6.080.000 Ft

240.000 Ft

6,7%

18%

7%

0,3%

Az adatok egyértelműen bizonyítják, hogy a felhasznált támogatás jelentős hányada a tanműhelyek, tankonyha felújítására és a tanétterem kialakítására fordítódott, ezáltal is csökkentve a fenntartó ezen irányú kötelező feladatait, felszabadítva az erre vonatkozó forrásait.

2.6.3. Iskolabútorok Az intézmény-felújítási pályázat egyetlen hátránya az volt, hogy nem tartalmazott teljeskörű iskolabútorokra vonatkozó beszerzést. Mindemellett a szakképzési hozzájárulásból csak szakképzési célt szolgáló iskolabútorokat vásárolhattunk. Tehát az a helyzet állt elő, hogy a szakiskolai épületben a szakképző szaktantermek megújultak, de mindkét épületben található közismereti szaktantermekben lévő iskolabútorok teljes körű cseréjére vagy felújítására forrást kellett találni. A források:  intézményi többletbevétel,  a 23/2009. (V.22.) OKM rendelet által felhasználható anyagi forrás,  TÁMOP 3.1.4./08/2 pályázat,  integrációs Pedagógiai rendszer. Az iskolavezetés első lépésben készített egy felmérést a pedagógusok között, hogy melyik tanterembe szükséges multimédiaszekrényt, üveges szekrényt, kétajtós szekrényt, fehér vagy zöld táblát elhelyezni illetve megvizsgálásra került minden tanterem, hogy milyen minőségűek és állagúak a jelenlegi tanulói, tanári asztalok és székek. A szekrények elhelyezésének célja az volt, hogy a pedagógusok a különféle könyveket, szótárakat, feladatgyűjteményeket és kisebb méretű szemléltetőeszközöket az adott szaktanteremben tárolják, amelyekért ugyancsak vállalják a leltári felelősséget. Ezt a gondolatot az is alátámasztotta, hogy a gimnázium épületében egyetlen szertár van, a taneszközöket a tantermekben szükséges elhelyezni. A felmerült igények alapján prioritást kellett felállítani:  elsődleges szempont a több mint 30 éves, egyes helyeken balesetveszélyes tanulói asztalok és székek cseréje 330 szék cseréjére, új székek beszerzésére anyagi szempontból nem volt lehetőség, ezért az összes széket a szerkezetlakatos tanulók szétszedték, a festő tanulók átfes-

26.

Intézményvezetői Pályázat tették, s az iskola saját megtakarításából vásárolt 330 ülőkét, háttámlát és széklábdugókat, melyeket ugyancsak a szerkezetlakatos tanulók szereltek fel, a tanulói asztalok csoportosításra kerültek: 1. használatra alkalmatlanok, balesetveszélyesek, melyek selejtezésre kerültek, 2. használatra alkalmasak, melyek mindegyikének tetőlapja 2 cm-mel levágásra és élfóliázásra került, 3. használatra alkalmasak, melyeket a szerkezetlakatos tanulók szétszedtek, a vasszerkezetet a festő tanulók átfestették, a padok új háttámlát és tetőlapot kaptak, melyeket a tanulók szerelték fel,  másodlagos szempont a tanári asztalok cseréje azokban a tantermekben, ahol szükséges, a tanári székek felújítás után a volt gimnáziumi tanári szobában lévő székekre lettek lecserélve,  harmadik szempont az olvasóterem és a könyvtár bútorzatának megtervezése, ahol a használhatóság érdekében olyan bútorokat kellett tervezni, melyek biztosítják a helység könyvtár és tanórai funkcióját egyben,  negyedik szempont a tantermi szekrények eldöntése, melynek során azt vettük figyelembe, hogy minden teremben csak egy szekrényt lehet elhelyezni, illetve melyik tanterembe fog televízió, DVD-lejátszó, magnó kerülni, mert ezekben a tantermekben csak multimédiaszekrényt szükséges elhelyezni,  ötödik szempont a táblák cseréje,  hatodik szempont a tanári szobák bútorzatának cseréje. A padok és a szekrények bútorlap-igényét az iskolavezetés a karbantartó vezetésével összeállította, majd Románia területén forgalmazó cégtől megrendelte, majd a bútorlapok méretre szabása Vásárosnaményban történt. A leszállítás után az iskola pályázatot hirdetett a bútorok összeszerelésére, melyre három ajánlat érkezett, s a legkisebb munkadíjat kínáló és a legkorábbi határidőt biztosító vállalkozó nyerte meg a pályázatot. A kompetencia-alapú oktatás egyik módszertani eleme az IKT eszközök célirányos használata a tanórán. Ennek biztosítása érdekében az iskola kedvező áron 42 db 1,2m×1,2m méretű vetítővászont egyedileg készítetett a Cartographia Kft.-től, a szerkezetlakatos tanulók pedig 42 db projektortartó-állványt készítettek gyakorlati időben, minden tanterembe egy darabot. Így minden tanterem alkalmas lett IKT eszközök használatára, projektor alkalmazásával prezentációk, bemutatók vetítésére. 2010 augusztusában a TÁMOP 3.1.4./08/2 pályázat keretében lehetőség nyílt további bútorok, szekrények beszerzésére azokba a tantermekbe, amelyekbe 2009 decemberében anyagi forrás miatt nem volt lehetőség. Mivel 2010. szeptember 1-től további fejlesztőpedagógussal bővült a tanári kar létszáma, szükségszerű volt kialakítani egy új fejlesztőszobát az egyik nem használt szertárból. E fejlesztőszoba bútorzatának kialakítása az IPR 1. félévi költségvetéséből történt. Az IPR 2. félévi költségvetése biztosította a gimnáziumi tárgyalószoba bútorzatának teljeskörű cseréjét, folyosói vitrines szekrények beszerzését, illetve két fehér tábla beszerzését szakiskolai tantermekbe.

27.

Intézményvezetői Pályázat A 2010. évi pénzmaradvány által vált lehetővé, hogy az iskolabútor-fejlesztés utolsó fázisaként az igazgatóhelyettesi, a gazdaság vezetői és igazgatói irodák bútorzatának felújítását vagy cseréjét megoldja az iskola. Így 2012 őszére két tanterem kivételével az iskola teljes bútorzata megújult vagy lecserélődött.

2.6.4. Taneszköz-rendszer és IKT eszközök Az intézmény-felújítási pályázat okán szaktantermi rendszer kialakítása került sor, az alábbi tantermek lettek kialakítva:  szakiskola épület: magyar, történelem, kereskedelem, vendéglátás, kémia, angol nyelv, német nyelv, gépészet, építészet, 2 szakképző, 2 multimédia, 2 informatika, matematika, fejlesztőszoba,  gimnázium: 2 német nyelv, 2 történelem (művészetek), 3 angol nyelv és 2 matematika. Minden szaktanterem felelőse az adott tantárgyat tanító pedagógus, aki a tanteremben lévő berendezésekért és eszközökért leltári felelősséggel tartozik. A szakoktatók kivételével minden pedagógus beosztásra került, hiszen a szakoktatók saját tanműhelyükért tartoztak felelőséggel. Az ÉAOP-4.1.1./2F-2008-0129 pályázat keretében nyílt lehetőség 16 millió Ft értékben taneszközök beszerzésére. A beszerzések előkészítése már 2009 őszén megkezdődött munkaközösségi, szaktanári szinten a szaktanterem felelősségi körén belül. Minden műveltségi terület, tantárgy számára lehetőség adódott taneszközre javaslatot tenni. Az iskolavezetés a javaslatokat összegezte, majd prioritási sorrendet felállítva meghatározta azokat a taneszközöket, melyek szükségesek a jelenlegi elavult vagy hiányos taneszköz-rendszer alapján. A taneszközbeszerzést teljes egészében az iskola bonyolította le felméréstől a beszerzésen át a beüzemelésig. Jelentős mértékben a természettudományos tantárgyak eszközrendszere bővült, de a fejlesztőpedagógusok által használt készségfejlesztő eszközök is jelentős számban kerültek beszerzésre. A bútorigény felmérésével egyidejűleg megkérdezésre került minden szaktanteremért felelős pedagógus, milyen multimédia eszközt szeretne alkalmazni a tanórákon saját tantermében. Ennek során lehetőség nyílt televízió, DVD-lejátszó, videó, CD-magnó, beépített számítógép választására. A jelenlegi eszközparkot és az igényeket összesítve kerültek meghatározásra azok az eszközök, melyek beszerzésre kerültek a TÁMOP 3.1.4./08/2 pályázaton belül. A pályázat keretében belül további, a kompetencia-alapú oktatáshoz szükséges eszközök kerültek beszerzésre. A sikeres TIOP 1.1.1/07 pályázat keretén belül megtörtént a gimnáziumi informatika szaktanterem gépeinek cseréje, valamint beszerzésre került 8 darab interaktív tábla kiegészítő eszközökkel együtt. A további tanévekben felmerülő taneszköz-beszerzés forrását az Integrációs Pedagógiai Rendszer keretén belül biztosította az iskola.

28.

Intézményvezetői Pályázat 2.6.5. Informatikai rendszer Az iskola informatikai rendszerének korszerűsítése egy 4 éves folyamat, melynek első állomása a 2008/2009. tanévben indult, és a 2011/2012. tanévben tervszerűen befejeződött. 2009 tavaszán látható volt, hogy 3-4 év viszonylatában milyen pénzügyi források fognak rendelkezésre állni ezen fejlesztések megvalósítására, s ennek megfelelően az alábbi területek kialakítása, fejlesztése volt a cél:  informatikai szaktantermek korszerűsítése,  multimédia szaktanterem kialakítása,  könyvtár számítógép-rendszerének kialakítása,  oktatási célt szolgáló eszközfejlesztés,  hálózati rendszer korszerűsítése (külön kezelve az igazgatási-tanári és tanulói hálózatot). A fejlesztések 18 lépése tanévekre lebontva az alábbi:  2008/2009. tanév: informatikai szaktantermek korszerűsítése: 1. az IBM által 2008. december 31-ig licencben biztosított 19 darab számítógép végleges megvásárlására került a gimnáziumi informatika szaktanterem részére. Az iskola saját költségvetéséből biztosította a számítógépek memóriájának bővítését, 2. a Magyar Posta zRt. által 2008. augusztus 31-ig átutalt szakképzési támogatás terhére a szakiskolai informatika szaktanteremben lévő elavult számítógépek cseréje történt meg, hálózati rendszer korszerűsítése: 3. az iskola informatikai hálózata – szakértői vélemény alapján – instabil és korszerűtlen volt az elmúlt években. Ezért szükséges volt hardver- és biztonságtechnológia korszerűsítésre egyszerre. A hardvertechnológiai korszerűsítés során 5 darab HP ProCurve Switch-ekkel csillagpontos hálózat kiépítésére került sor, melynek folyamán az Internet-rendszer stabillá vált és kialakításra került egy tanári illetve tanulói hálózat. Az internet stabilitásának biztosítása kiemelten fontos feladat, hiszen az iskola kommunikációjának, valamint az érettségi és a felvételi rendszer üzemeltetésének alapja, 4. az iskolai hálózat biztonságtechnológiai korszerűsítése többlépcsős folyamat volt: a tanári és gazdasági számítógépek jogtiszta tűzfalvédelemmel, a tanulói számítógépek jogtiszta vírusírtó-rendszerrel való ellátása valamint az iskolai hálózat csatlakoztatása az Oktatási és Kulturális Minisztérium által indított Biztonságos Böngészés Program projekthez,  2009/2010. tanév: informatikai szaktantermek korszerűsítése: 5. az intézmény-felújítási pályázat keretén belül a gimnázium épületében elhelyezésre került egy routerszekrény, illetve minden tanteremben kiépítésre került a vezetékes internetkapcsolat, 6. szakképzési hozzájárulásból a 2. számú szakiskolai informatika szaktanterem teljes eszközparkjának cseréje került sor,

29.

Intézményvezetői Pályázat multimédia szaktanterem kialakítása: 7. a TÁMOP 3.1.4./08/2 pályázaton belül beszerzésre került 27 darab ASUS 1001PX-BLK023X EEE-PC 10" netbook és egy tanári számítógép annak érdekében, hogy a pályázat keretében vállalt feladatokat az iskola el tudja látni, könyvtár számítógép-rendszerének kialakítása, 8. a 28/2009. (VIII.19) OKM rendelet által a szakmai és informatikai fejlesztési feladatok támogatásának keretén belül beszerzésre került 4 monitor 9. a könyvtárban elhelyezésre került 4 számítógép (3 tanulói és 1 tanári), melyek a 2. számú szakiskolai informatika tanteremből kerültek a könyvtárba, hiszen a tanterem gépparkja teljes körű korszerűsítésen esett át, oktatási célt szolgáló eszközfejlesztés, 10. a TÁMOP 3.1.4./08/2 pályázaton belül beszerzésre került 2 fekete-fehér lézernyomtató, melyek a tanári szobákban lettek elhelyezve, és alkalmassá tettük a vezeték nélküli nyomtatás lehetőségére, 11. a pedagógusok többsége igényként fogalmazta meg, hogy a tantermében legyen számítógép. Ilyen nagymértékű beszerzésre nem volt lehetőség, ezért mindkét épületben rendszerbe állítottunk 2-2 laptoptáskát, melynek tartalma: 1 netbook, 1 projektor, 1 külső DVD-meghajtó. A laptoptáskákat használva, a tantermekben elhelyezett projetortartóval és vetítővászonnal minden tanterem alkalmas lett prezentációk vetítésére, hálózati rendszer korszerűsítése: 12. a 28/2009. (VIII.19) OKM rendelet által a szakmai és informatikai fejlesztési feladatok támogatásának keretén belül beszerzésre került 2 szerver-számítógép, melyek feladata a tanulói illetve a tanári hálózatok üzemeltetése, 13. új internet-szolgáltatóval való szerződéskötés, mely három, különböző internet vonalat jelentett: 1. gimnázium tanulói hálózat, 2. szakiskolai tanulói hálózat, 3. tanári hálózat, 2010/2011. tanév: informatikai szaktantermek korszerűsítése: 14. Netsupport teremfelügyeleti szoftver vásárlása a gimnáziumi informatika szaktanterembe, hálózati rendszer korszerűsítése: 15. mivel az intézmény-felújítás után a szakiskolai épületben nem került kiépítésre informatikai hálózat, szükségszerű volt a szakiskolai épületben is kialakítani egy informatikai hálózatot. Költségcsökkentő tényezőként egy vezeték nélküli hálózatot építettünk ki, melynek logikai, szoftveres kiépítésének költségei a 2010. évi pénzmaradványból kerültek finanszírozásra. Ennek során otthonról is elérő tanári hálózati rendszer került kiépítésre, közös illetve egyéni tárhelyet biztosítva a kollégák számára, 2011/2012. tanév: informatikai szaktantermek korszerűsítése: 16. AutoDesk tervezőszoftver vásárlása a gépészet szakmacsoportos szakközépiskolai oktatáshoz, -





30.

Intézményvezetői Pályázat

-

17. Panda Antivírus szoftver vásárlása a teljes informatikai rendszer minden számítógépe részére, könyvtár számítógép-rendszerének kialakítása, 18. Huntéka könyvtárkezelő szoftver vásárlása a könyvtár részére.

2.7. Integrációs Pedagógiai Rendszer Az Integrációs Pedagógiai Rendszer (IPR) egy pedagógiai keretrendszer, amelynek célja a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esélykülönbségeinek kiegyenlítése az iskolánkban. A program a képesség-kibontakoztatásra, integrációs felkészítésre, programok szervezésére nyújt támogatást. A pályázat kötelező elemeként az intézmények külső partnerek bevonásával programokat, tanórán kívüli szabadidős tevékenységet valósítanak meg, ezzel is erősítve az együttműködést helyi civil szervezetekkel, nemzetiségi önkormányzatokkal. Iskolánknak nyújtott anyagi segítség révén befogadóbb iskolai környezethez és az iskolai sikerességükhöz szükséges fejlesztésekhez juthattak hozzá halmozottan hátrányos helyzetű tanulóink, a fejlesztéseket megvalósító pedagógusok a program keretében anyagi elismerésben részesülhettek. Az IPR legfontosabb területei az alábbiak voltak, az iskola szempontjából fontos elemek a sorrend elején: 1. halmozottan hátrányos helyzetű tanulók kulturális rendezvényekre való jutásának támogatása, 2. szociális hátrányok csökkentésének támogatása, 3. a tanulók által közvetlenül használt fejlesztő eszközök beszerzése, 4. középfokú intézményben való bennmaradást elősegítő tevékenységek, 5. módszertani adaptációt segítő munkacsoportok működtetése, 6. tanulóbarát osztályterem kialakítása, 7. intézményi önértékelést véleményező szakértői munka. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók kulturális rendezvényekre való jutásának támogatása során diákjaink eljutottak olyan történelmi, kulturális helyekre, ahol még nem jártak, vagy családjuk anyagi helyzete miatt nem járhatnak. Kirándulást szerveztünk a Gödöllői Királyi Kastélyba, Budapestre a Néprajzi Múzeumba, a Művészetek Palotájába, Pákozdra az 1848-as emlékhelyre, színházi előadást láthattak a tanulók a debreceni Csokonai Színházban vagy a balmazújvárosi Művelődési Központban vendégművészek közreműködésével. A szociális hátrányok csökkentésének támogatásából minden tanév szeptemberében taneszköz-csomagot tudtunk átadni az érintett tanulóknak. Továbbá megalakítottuk az iskolai roma-labdarúgócsapatot, amelynek teljes felszerelését (mez, nadrág, sportszár, futballcipő, labda) az IPR által biztosított költségvetésből finanszíroztuk. A tanulók által közvetlenül használt fejlesztő eszközök beszerzésére fordítható támogatásból fejlesztőpedagógus által meghatározott képességfejlesztő eszközök, játékok, szövegértés és matematikai kompetencia-fejlesztést elősegítő eszközök vásárlására került sor. A középfokú intézményben való bennmaradást elősegítő tevékenységek körében megszervezésre kerültek tanórán kívüli foglalkozások az alábbiak szerint:  szövegértés kompetencia-fejlesztés szakiskola 10. évfolyamán,

31.

Intézményvezetői Pályázat   

matematika kompetencia-fejlesztés szakiskola 10. évfolyamán, önálló tanulási képességet kialakító program szakiskola 9-10. évfolyamon, életpálya tervezés, bevezetés a munka világába” tréning szakiskola 11. évfolyamán. A módszertani adaptációt segítő munkacsoportok minden tanévben alakultak egy adott témát feldolgozva, beépítve az iskola nevelési-oktatási rendszerébe az alábbi területek alapján:  két munkacsoport alakult a multikulturális tartalmak, interkulturális nevelés keretein belül: a. 1. csoport: a cigány népismeretet megismertetésének beépítése az osztályfőnöki órák rendszerébe 9-12. évfolyamon, a szaktárgyi ismeretekkel összhangban, b. 2. csoport: a sváb (helyi) népismeret megismertetésének beépítése a történelem órák rendszerébe 10. évfolyamon, a szaktárgyi ismeretekkel összhangban.  munkacsoport alakult a multikulturális tartalmak, interkulturális nevelés keretein belül egy projekthét kidolgozására Nemzetiségi Nap elnevezéssel, ahol a magyar, a sváb és a roma kultúra hagyományainak megismertetése volt a fő cél, valamint a karácsony ünnepét iskolai szinten kezelő Advent projekthét kidolgozására. Tanulóbarát osztályterem kialakításának lehetőségén belül az alábbi iskolai helységek kialakítására és bútorokkal való ellátására került sor:  két fejlesztőszoba,  tárgyalószoba,  könyvtár és  szakiskolai német szaktanterem bútorzata. Az intézményi önértékelést véleményező szakértői munka keretén belül az iskola egy szakmai szervezettel együtt kidolgozott egy szociális háttér vizsgálati rendszert. Ezt a rendszert minden 9. évfolyamos osztályok esetében alkalmazzuk, a felmérést a tanév első felében végezzük el, készül egy tanulói, osztályszintű és egy évfolyamszintű értékelés. Ezt az értékelést, annak eredményét ismertetjük a kollégákkal illetve az általános iskolák vezetőivel, pedagógusaival. Ez a felmérés az alábbi területeket érinti: családi háttér, lakáskörülmények és anyagi háttér, tanulási feltételek, oktatási és tanulmányi előzmények, szabadidős feltételek, oktatási és tanulási eredmények, tanulmányi célkitűzés. 2012. február 29-én „Az integrációs és képesség kibontakoztató program középiskolai tapasztalatai, helyi gyakorlata” című regionális szakmai konferencia szerveztünk iskolánkban. A konferencia szakmai célja az iskolában folyó IPR bemutatása különböző programokon keresztül: vitafórum, előadások, bemutatóórák, szekcióülések. Ezen konferencián 23 intézmény 96 pedagógusa vett részt, melynek következtében a nyíregyházi Wesselényi Miklós Középiskola, Szakiskola és Kollégium, majd a biharkeresztesi Bocskai István Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium vett részt iskolánkban hospitációs napon.

2.8. Kapcsolatok 2.8.1. Hazai kapcsolatok Az élethosszon át tartó tanulás képességének kialakításához nélkülözhetetlen, hogy az iskola tanulási környezetét tágítsa, azaz az intézményes tanulás kezdeteitől erősítse diákjaiban azt a szemléletet és gyakorlatot, hogy tanulni nemcsak a tanártól, az osztályteremben és az iskolában lehet, hanem a diáktársaktól, a szülőktől, a helyi társadalom és

32.

Intézményvezetői Pályázat gazdaság szereplőitől, valamint az intézmény falain túl, annak közvetlen és tágabb környezetében is. Az intézmény legfontosabb partnere a szülő. Az elmúlt években meghatározott módon minden tanévben 5 alkalommal osztályszintű szülői értekezleteket szervez az iskola, melyek közül 2 fogadóórával egybekötött. A 2008/2009. tanévben bevezetésre került a szülői munkaközösség részére szervezett, az iskolavezetés által tartott szülői értekezletek, minden év október és április havában. A fokozott, felelősségteljes kapcsolattartás érdekében bevezetésre került a szülői értekezleteken a jelenléti ív, mindennemű kapcsolati forma (telefon, levél, személyes beszélgetés) adminisztrálása az osztálynaplóban. A helyi általános iskolákkal az évekkel korábban kiépített és működtetett kapcsolatrendszert valósítottuk meg, kiegészítve új elemekkel, melyeknek kettős célja volt:  beiskolázás tájékoztató anyagokat készítünk és jutattunk el az intézményekhez, közösen szervezünk fórumokat iskolánk felvételi és képzési terveiről a nyolcadikos tanulóknak illetve szüleiknek, a „Beiskolázási hét” keretében vendégül látjuk a végzős általános iskolai tanulókat bemutató órákon, műveltségi és sportvetélkedőkön, ahol megismerhetik intézményünket, tanárainkat és tanulóinkat, ingyenes felvételi előkészítő szervezése a nyolcadikosok részére,  szakmai, kulturális, művelődési együttműködés képzőművészeti kiállítások, műveltségi vetélkedők és sportversenyek szervezése, szakmai továbbképzéseken való együttes részvétel. Mivel a 2011/2012-es tanévre vonatkozó beiskolázási létszám nem a terveknek megfelelően alakult, azaz egyre több balmazújvárosi nyolcadikos tanuló választja a debreceni középiskolákat továbbtanulási céllal, ezzel párhuzamosan a balmazújvárosi középiskolát egyre kevesebben, ezért szükségesnek érezte az iskolavezetés a beiskolázási programot átdolgozni. Ennek az átdolgozásnak az alapját képezte az a kérdőíves felmérés, amelyet májusban töltöttek ki a végzős általános iskolai tanulók. A kérdőív segítségével arra keressük a választ, hogy a nyolcadikos diákok milyen ismeretekkel rendelkeznek a pályaorientáció tekintetében, milyen ismérvek alapján választanak középfokú intézményt, milyen mértékben és mélységben ismerik saját önmagukat, főleg a személyiség azon vonatkozásában, mely jelentős szerepet tölt be a pályaválasztásban. A Gyermekjóléti Szolgálat tevékenysége elsősorban iskolánk veszélyeztetett, hátrányos helyzetű tanulóinak felkutatásán és gondozásán alapult. Ennek érdekében  a veszélyeztetettség megelőzése érdekében közösen jelzőrendszert működtetünk,  a problémás tanulók és szüleik, valamint a Gyermekjóléti Szolgálat szakembereinek részvételével iskolai esetmegbeszélések szerveztünk,  iskolánk ifjúságvédelmi felelőse a Gyermekjóléti Szolgálat munkatársaival együtt családlátogatáson vett részt. Az intézmény kapcsolatrendszerében kiemelt terület a helyi vállalkozásokkal, vállalkozókkal kialakult kapcsolatok ápolása és újak felkutatása, melynek céljai az alábbiak voltak:  új gyakorlati képzőhelyek bevonása az iskola szakképzési rendszerébe,  fejlesztési támogatások felkutatása,

33.

Intézményvezetői Pályázat   

a gyakorlati képzés színvonalának emelése érdekében termelési, előállítási tapasztalatok összegyűjtése, azok beépítése a képzés rendszerébe, továbbá folyamatosan informálni az iskola életéről, fejlesztéseiről és terveiről, minden tanév elején személyes felkeresés útján tájékoztatni a gazdálkodó szervezeteket a tanév rendjéről, feladatairól és az iskola terveiről.

2.8.2. Nemzetközi kapcsolatok Az iskola több mint 10 év ezelőtt kiépített egy németországi testvériskolai kapcsolatot, ami, sajnálatos módon megszűnt. Ezért ezt a területet újra fel kellett éleszteni, mindkét képzési formában: gimnáziumban és szakiskolában egyaránt. A 2009/2010. tanévben Balmazújváros és a lengyel Lancut városa közötti testvérvárosi kapcsolat részeként alakult ki iskolánk és a raksawai Wyszynski Gimnázium közötti szakmai, baráti kapcsolat. A 2010. május 28-29-ei látogatás alkalmával ünnepélyes keretek között került sor a két intézmény közötti együttműködési megállapodás megkötésére, melynek tartalmi elemei a következők:  a két iskola kulturális örökségének, hagyományainak megismerése, annak további ápolása,  angol nyelvű levelezés az idegen nyelv tudás bővítése céljából,  cserediákprogram. A 2011/2012. tanév a szakképzésben tanulók részére hozott sikerélményeket a nemzetközi kapcsolatok terén. A Tempus Közalapítvány által kezelt Leonardo programba lépett be iskolánk az elmúlt évben az Alföld Szakképző Kft. segítségével, majd a következő tanévben a debreceni Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskolával karöltve a Tempus Közalapítvány által biztosított 42.000 euró jóvoltából a tanév őszén 9 pincér, szakács és vendéglős tanuló az egy hónapos szakmai gyakorlatot németországi, pontosan thüringiai szállodákban, éttermekben tölthették. 2012 júliusában és augusztusában a fenti projekt keretein belül 12 cukrász, pincér, szakács és vendéglős tanuló vett részt ugyancsak a debreceni Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskolával együtt az olaszországi Como-i tó partján (Bellagio, Varenna, Verceia, Malgrate, Mantello városokban található éttermekben és szállodákban) szakmai gyakorlaton. A németországi projekt bebizonyította, hogy a balmazújvárosi középiskolában tanuló szorgalmas, intelligens szakiskolai tanulók álmaikat megvalósíthatják. Azok a tanulók, akik részt vettek a németországi projektben, emberi és szakmai magtartásukkal olyan hírnevet szereztek maguknak illetve az iskolának, mely a német projektvezető tanácsadó céget újabb projektek tervezésére, szervezésére sarkalta. Ennek következtében az iskola 5 tanulója vett részt az Erfurti Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett szakmai válogatáson. Ezen a szakmai válogatáson jelentkező diákjaink megfeleltek, ennek következtében három tanéven keresztül német szakiskolában tanulhatnak, német szállodákban tölthetik gyakorlatukat, amely hotelek biztosítják a teljes ellátást és a havi ösztöndíjat. A harmadik tanév végén német szakmai vizsgát tesznek, és sikeres vizsga letétele után lehetőség nyílik számukra az adott hotelben munkavállalóként dolgozni a továbbiakban.

34.

Intézményvezetői Pályázat 2.9. Rendezvények, programok Úgy véltük, az iskolai rendezvények, programok területén van az iskolának az egyik „leglátványosabb” hiányossága. Ez a hiányosság érinti az iskola belső, azaz tanulói és tanárai számára rendezett programokat, valamint a külső, azaz az iskola partnerei, a város lakosainak szervezett rendezvényeket. Az iskola partnerei részére, a város lakosságának szervezett rendezvényeknek kettős célja van:  egyfajta marketing tevékenység, melynek segítségével megmutathatók az iskola értékei, továbbá  lehetőséget biztosít arra, hogy az iskolát, annak közösségét bekapcsoljuk a város, a térség „társadalmi” és „gazdasági” életének vérkeringésébe. Egy intézmény „öntudatának” alapköve a névadó emlékének ápolása. A 2008/2009. tanévtől kezdve ezzel a céllal, minden tanév áprilisában névadónk tiszteletére kerül megszervezésre a Veres Péter Napok, az alábbi programokkal és rendezvényekkel:  gimnáziumi és szakiskolai műveltségi vetélkedők,  megyei kispályás labdarúgótorna vagy kézilabda- vagy röplabda-torna vagy szertorna verseny, középfokú intézmények csapatai részére,  Veres Péter megyei vers- és prózamondó verseny,  rendhagyó tanórák neves tartása, meghívott szaktekintélyek által,  különböző témájú kiállítások és előadások,  iskolai projektek záró rendezvénye,  énekkari koncert. A Beiskolázási Hét programjai között, az iskola tanulói és tanárai által került megszervezésre került a Nemzetiségi Est, mely a magyar-roma-sváb kultúra jegyében a különböző népcsoportok ételeit, táncait, dalait hivatott bemutatni, az iskola tanulói és tanárai segítségével. Az intézmény értékeit becsülni, ápolni és építeni kell. Az iskola egyik legfontosabb értéke a többszörös Arany Minősítéssel rendelkező Ifjúsági Vegyeskar, melynek meg kell teremteni minden lehetőséget, hogy működni és szerepelni tudjon, egyszerűen fogalmazva, az iskolavezetésnek szükséges „menedzselni” az énekkart. Az iskolai és városi rendezvények sorába került beépítésre az énekkar Karácsonyi Koncertje. Ennek a koncertnek az a különlegessége, hogy a karácsonyi dallamok hallgatása közben karácsonyi hangulatot varázsolnak a koncertterembe az iskola szakács, pincér és vendéglős tanulói: karácsonyi étkek és italok várják a megjelent vendégeket. Ezen túlmenően az énekkar számos városi meghívásnak tesz eleget: pl. idősek karácsonyán szerepel, Nagypénteken a zenei áhítat során, húsvétkor az istentisztelet keretében a református gyülekezet Agapé kórusával tart koncertet. Egy szakképző iskola külső partneri rendszerében kiemelt terület az iskolával kapcsolatban álló gazdálkodó szervezetekkel való kapcsolattartás. Ennek túl kell mutatnia a havi ellenőrző látogatásokon, a hiányzások begyűjtésének tevékenységén. Ezen túlmenően az iskolának szakmai partnerként is funkcionálnia kell, segítve a gazdálkodó szervezeteket a képzés során felmerülő szakmai kérdések, problémák kezelésében. Ennek érdekében az elmúlt tanévekben több ilyen fórum megrendezésére került sor.

35.

Intézményvezetői Pályázat Iskolánk 2009. október 8-án állófogadással egybekötött Szakmai Napot tartott a helyi gazdálkodó szervezetek kapcsolatának szolgálatában az iskola újonnan kialakított tanéttermében. Meghívott vendégeink, előadóink voltak:  Kathiné Juhász Ildikó az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság elnöke, téma: a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság szerepe a szakképzésben,  Kontér Mária a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, szakképzési és területfejlesztési vezető, téma: a gyakorlati képzőhelyek feladata, szerepe a szakképzésben,  Hajnal János az Alföld Szakképző Szakképzés-szervezési Nonprofit Kiemelkedően Közhasznú Kft. ügyvezetője, téma: a szakképzési hozzájárulás elszámolásának, felhasználásának kérdései. A Magyar Kormány szakképzéssel kapcsolatos elképzelései, tervei már 2012 tavaszán megjelentek. A magyar szakképzés átalakítása új feladatokat irányzott elő mind az iskolák, mind a gazdálkodó szervezetek irányába. Annak érdekében, hogy az iskolával partneri viszonyban álló gazdálkodó szervezetek és középfokú intézmények hiteles képet kapjanak az elöttűk álló átalakításról – összekapcsolva az iskola Leonardo programjának záró rendezvényével –, az intézmény 2012. április 20-án Szakmai Napot szervezett „A foglalkoztatás és a szakképzés aktuális kérdései” címmel. Dr. Tiba István, a város polgármestere és országgyűlési képviselő köszöntése után az alábbi előadásokat hallgathatták a megjelentek:  Dr. Czomba Sándor előadása Foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár, Nemzetgazdasági Minisztérium, téma: A szakképzés átalakítása - kihívások és válaszok,  Modláné Görgényi Ildikó előadása Főigazgató-helyettes, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, téma: A Nemzeti Munkaügyi Hivatal szerepe, feladata a szakképzésben,  Filep Miklós előadása Főosztályvezető, Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal, Oktatási Főosztály, téma: A Kormányhivatal szerepe, feladata a közoktatásban, a szakképzésben,  Hajnal János előadása Ügyvezető igazgató, Alföld Szakképző Kft. téma: Az Alföld Szakképző feladata a szakképzésben, szakképzési hozzájárulások felhasználása,  Makai Mária előadása Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola igazgatója (Debrecen), téma: A két iskola Leonardo programjának tapasztalati.

2.10. Az intézmény minőségirányítási rendszere Úgy vélem, egy fejlődési irány, egy fejlesztési elv kialakításának alapeleme az adott terület pontos ismerete. Ehhez pedig az szükséges, hogy pontos, megbízható és reprezentatív ada-

36.

Intézményvezetői Pályázat tokkal rendelkezzünk az adott területről. Az iskola két információgyűjtési és –feldolgozási rendszert működtetett, egymással párhuzamosan. Az azóta átalakult Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet, mint projektgazda által az Új Magyarország Fejlesztési Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program – A képzés minőségének és tartalmának fejlesztése című projekt (TÁMOP 2.2.1-08/1-2008-002) – keretében megvalósításra várt Minőségbiztosítás alprojekt célja az volt, hogy kialakuljon egy olyan formai és tartalmi követelményrendszer, amely egységesíti és összehangolja a szakképzés terén akkor működtetett rendszereket. A projekt megvalósítási szakaszának első felében megszűnt. A projekt célja, tartalma viszont alkalmas volt arra, hogy iskolánk kialakítsa saját intézményi mutatókra épülő minősítési rendszerét. A tárolt adatok alkalmasak voltak tanévi eredmények összehasonlítására, összegzésére, irányelvek kialakításának alátámasztására. Ennek alapján az alábbi indikátor-rendszert vezettük be az adott területekre vonatkozóan, melyekre vonatkozó mutatókat minden tanévben meghatároztunk: 1. Kilencedik évfolyamra jelentkezők számára, arányára vonatkozó kritériumok Kilencedik évfolyamra jelentkezők, jelentkezések száma, aránya iskola és képzéstípus szerint Kilencedik évfolyamra jelentkezők, jelentkezések száma, aránya balmazújvárosi/vidéki 2. tanulók tekintetében iskola szinten Kilencedik évfolyamra jelentkezők száma, aránya balmazújvárosi végzős tanulók számá3. hoz viszonyítva iskola szinten Kilencedik évfolyamra jelentkezők száma, aránya vidéki végzős tanulók számához viszo4. nyítva iskola szinten Kilencedik évfolyamra jelentkezők, jelentkezések száma, aránya balmazújvárosi tanulók 5. esetében iskola és képzéstípus szerint Kilencedik évfolyamra jelentkezők, jelentkezések száma, aránya vidéki tanulók esetében 6. iskola és képzéstípus szerint Kilencedik évfolyamra jelentkezők száma vidéki* tanulók esetében képzéstípus szerint, 7. településekre bontva Kilencedik évfolyam gimnáziumi képzésére jelentkezések száma, aránya a férőhelyhez 8. viszonyítva Kilencedik évfolyam szakközépiskolai képzésére jelentkezések száma, aránya a férőhely9. hez viszonyítva Kilencedik évfolyam szakiskolai képzésére jelentkezések száma, aránya a férőhelyhez 10. viszonyítva 1.

11. Egy, kettő vagy kettőnél több jelentkezést benyújtók száma, aránya 12. Egy jelentkezést benyújtók száma, aránya képzéstípusok szerint 2. Kilencedik évfolyamra felvettek számára, arányára vonatkozó kritériumok Kilencedik évfolyamra felvettek száma, aránya a meghirdetett férőhelyhez viszonyítva gimnáziumi képzésben Kilencedik évfolyamra felvettek száma, aránya a meghirdetett férőhelyhez viszonyítva 14. szakközépiskolai képzésben Kilencedik évfolyamra felvettek száma, aránya a meghirdetett férőhelyhez viszonyítva 15. szakiskolai képzésben 13.

16. Kilencedik évfolyam gimnáziumi képzésébe felvett tanulók felvételi eredménye 17. Kilencedik évfolyam szakközépiskolai képzésébe felvett tanulók felvételi eredménye

37.

Intézményvezetői Pályázat 18. Kilencedik évfolyam szakiskolai képzésébe felvett tanulók felvételi eredménye 19. Jelentkezők és felvettek tanulmányi eredményének kapcsolata 20. A felvett balmazújvárosi tanulók aránya a végzett, balmazújvárosi tanulók körében 3. Tanulói létszámra vonatkozó mutatók Tanulói létszám alakulása (szeptember 1. - június 15.) iskola és képzéstípus szerint szorgalmi időszakban Intézményt elhagyók (szeptember 1. - augusztus 31.) tanulói jogviszony megszűnésének 22. oka szerint 21.

23. Magántanulók létszámának alakulása iskola és képzéstípus szerint 24. Nem osztályozottak létszámának alakulása iskola és képzéstípus szerint 25. Osztályok átlaglétszáma iskola és képzéstípus szerint 4. Tanulmányi eredményre vonatkozó mutatók 26. Tanév végi osztályzatok iskola és képzéstípusok szerint Szakmai elmélet, szakmai gyakorlat tantárgyak tanév végi osztályzata iskola és képzéstípus szerint Szakmai elmélet, szakmai gyakorlat tantárgyak tanév végi osztályzata szakközépiskola 28. (9-12. évfolyam) képzésben Szakmai elmélet, szakmai gyakorlat tantárgyak tanév végi osztályzata szakiskolai (9-10. 29. évfolyam) képzésben 27.

30. Szakmai elmélet, szakmai gyakorlat tantárgyak tanév végi osztályzata szakképzésben 31. Tanulmányi eredmények minősítése iskolai szinten 32. Tanulmányi eredmények minősítése gimnáziumi képzésben 33. Tanulmányi eredmények minősítése szakközépiskolai képzésben 34. Tanulmányi eredmények minősítése szakiskolai képzésben 35. Tanulmányi eredmények minősítése szakképzésben 36. Bukások száma, arány iskola és képzéstípusok szerint 37. Elégtelen tantárgyak száma tanév végén iskola és képzéstípusok szerint 38. Közismereti tantárgyak tanév végi átlaga képzéstípusok szerint 5. Neveltségi helyzetképre vonatkozó mutatók 39. Igazolt hiányzás iskola és képzéstípus szerint 40. Igazolatlan hiányzás iskola és képzéstípus szerint 41. 0 órát hiányzók száma iskola és képzéstípus szerint 42. 250 óránál többet hiányzók száma, aránya iskola és képzéstípus szerint 43. Fegyelmi büntetések száma iskola és képzéstípus szerint

38.

Intézményvezetői Pályázat 44. Fegyelmi eljárás alá vont tanulók száma, aránya iskola szinten 45. Fegyelmi határozat típusának száma iskola szinten 46. Szülői értekezleten való részvétel aránya iskola és képzéstípus szerint 6. Kompetenciamérés eredményeire vonatkozó mutatók 47. Kompetenciamérés eredményei iskola és képzéstípusok szerint matematika területen 48. Kompetenciamérés eredményei iskola és képzéstípusok szerint szövegértés területen 49. Alapszintet el nem érők aránya képzéstípusok szerint matematika területen 50. Alapszintet el nem érők aránya képzéstípusok szerint szövegértés területen 7. Érettségi, szakmai vizsgára vonatkozó mutatók 51. Vizsgák száma, sikeres vizsgák száma 52. Érettségi vizsgatárgyak eredménye képzéstípus szerint 53. Szakmai vizsgatárgyak eredménye szakképesítés szerint 54. Érettségi vizsgatárgyak és a tanév végi tantárgyi érdemjegyek kapcsolata 55. Szakmai vizsga osztályzat és a tanév végi tantárgyi érdemjegyek kapcsolata Az iskola másik minősítési rendszerét az intézmény – az azóta megszűnt – iskolai minőségirányítási programban definiálta:  partneri igényének és elégedettségek mérése tanulókra, pedagógusokra és nem pedagógus alkalmazottakra, gazdálkodó szervezetekre, általános iskolákra vonatkozóan,  pedagógus teljesítményértékelése,  vezetők teljesítményértékelése. Ezeket a mérési-értékelési rendszereket az iskola tanévekre lebontva következesen alkalmazta, az alkalmazásukból született eredményeket mutatóként felhasználta a fejlesztés elveinek meghatározásakor.

39.

Intézményvezetői Pályázat

3. Fejlesztési elképzelések 3.1. SWOT analízis A Helyzetelemzés fejezetben áttekintettem az intézmény működését, felvázoltam a főbb összefüggéseket a teljesség igénye nélkül. A jövőbeni fejlesztési út kialakításához, együttgondolkodás alapjául, a célmeghatározásból eredő feladatok megfogalmazásához megvizsgáltam az intézmény tulajdonságait a SWOT analízis alkalmazásával.

3.1.1. Erősségek

    

           

Azok a jellemzők tartoznak ebbe a csoportba, amelyekre építeni lehet a jövőben. A város és a járás egyetlen középfokú intézménye. Szép, kulturált, gondozott környezetben található az intézmény a város középpontjában. Tiszta, rendben tartott épületek, tantermek várják tanulóinkat, vendégeinket. Mivel kevésbé forgalmas út mentén helyezkedik az iskola, a közlekedési zajok nem zavarják döntő mértékben az oktatást. Az iskola kőműves, festő-mázoló és tapétázó tanulóinak segítségével a gyakorlati oktatás illetve a szintvizsgák keretei között a festési, javítási munkálatok elvégezhetők, tehermentesítve az intézmény költségvetését. A tantermek száma megfelelő, a csoportbontások nagy száma ellenére minden óra tanteremben zajlik. A szakmai képzés tárgyi feltételei általában kiválónak mondhatók. Az informatika szaktantermek korszerűek és kielégítik a közismereti informatika oktatás műszaki igényeit. Jók a sportolási lehetőségek: a diákok számára kézilabda pálya, tornaterem és szabadtéri kondipark is rendelkezésre áll. A fiú labdarugó-csapat, kézilabda-csapat és a leány röplabda-csapat eredményeikkel öregbítik az iskola hírnevét. Rendezvények, ünnepségek széles köre teszi színesebbé a tanulók iskolai életét. Az intézmény kulturális értéke az arany minősítésű Ifjúsági Vegyeskar. A fiatal és az idősebb pedagógusok koherens egységet alkotnak. Jó személyi feltételekkel rendelkezik az iskola. A tanári karra jellemző a fejlődőképesség és a sokoldalúság. A végzős diákok megbízhatóan teljesítenek az érettségi és a szakmai vizsgákon. Eredményes pályázati tevékenységet folytatott az intézmény.

3.1.2. Gyengeségek Ezeket a jellemzőket gyakran fejlesztendő területeknek is nevezzük, kifejezve a változtatási törekvést, igényt. Ezek azok a problémás területek, amelyek miatt elégedetlenek lehetnek a partnerek.

40.

Intézményvezetői Pályázat 

   

A gyakorlatioktatás-vezető beosztás megszűntével a gyakorlati oktatás szervezésének, adminisztrálásának, kezelésének feladatai további feladatokat rónak az iskolavezetés tagjaira. Az intézmény nem rendelkezik kollégiummal, miközben a megye minden járásában van legalább egy önállóan vagy szakképző iskola intézményegységeként működve. A kompetencia-mérés eredménye szövegértésből és matematikából az országos átlag alatti értéket mutat. A szakközépiskolai osztályokban érettségi vizsgát tett tanulók másik oktatási intézményben folytatják tanulmányaikat, azaz nincs 13. és 14. évfolyamon szakközépiskolai képzés. A szakmai elméleti tanárok jelentős hányada nem rendelkezik pedagógus végzettséggel.

3.1.3. Veszélyek Az iskolától független tényezőkről van szó, melyek gátolhatják az intézmény hatékony működését.  Az elmúlt időszakban minden évben csökkent az általános iskolai tanulók száma. A tanulólétszám csökkenése elérte az intézményt is, mely negatív hatással lehet a gimnáziumi és szakközépiskolai képzés beiskolázási létszámára.  Nő a szociokulturálisan hátrányos, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók száma. Az intézmény saját költségvetésének terhére nem tudja biztosítani a tanulók integrált oktatásának minőségét. Szükséges lesz az anyagi fedezet biztosítása intézményi, fenntartói pályázatok által.  A megyei fejlesztési és képzési bizottság szakképzést érintő legfontosabb feladata az, hogy meghatározza a szakképzés beiskolázási arányait az adott megyében. Ezáltal fennállhat annak a veszélye, hogy a párhuzamosság csökkentése érdekében eddig oktatott szakmák megszűnnek az adott településen, az adott oktatási intézményben.  Jelenleg nincs megteremtve annak a lehetősége, hogy az iskola szakiskolai tanulói által vállalkozási tevékenységet folytasson, többletbevételt termelve.

3.1.4. Lehetőségek Ez lényegében annak a környezetnek a pontos, alapos, naprakész ismeretét jelenti, amelyikben az iskola működik. A lehetőségek kihasználása jelentősen befolyásolhatja az intézmény eredményes működését.  Műszaki vezető alkalmazásának lehetőségével a vezetői feladatok megosztásának lehetősége.  Az egész életen át tartó tanulásra való felkészítés, a többszöri szakmaváltás lehetőségének megteremtése, az iskolarendszerű nappali képzés feladata. E feladat megoldása, a széleskörű általános ismeretek oktatása, a tanulás képességeinek kialakítása, a munka örömének megmutatása, az új területek megismerése iránti vonzódás kialakítása.  A szakképzés rendelkezik azon humánerőforrás és eszközrendszer tényezőkkel, melyek segítségével bővítheti szakmakínálatát, szakképesítés-ráépülések oktatásával.

41.

Intézményvezetői Pályázat 

 

Bizonyos, hogy a következő években még inkább előtérbe kerül az iskolai nyelvoktatás iránti igény. Az intézmény rendelkezik azokkal az erőforrásokkal, melyek segítségével a nyelvi képzés meg tud felelni az elkövetkező évek újabb kihívásainak, elvárásainak. A gimnáziumi képzés távoktatási formában történő bevezetése. A tehetséggondozó program kiszélesítése mentori rendszerrel.

3.2. Vezetési struktúrára vonatkozó elképzelések Az elmúlt időszak törvényi változásai következtében az iskolavezetésben két funkció szűnt meg: gazdasági vezető és gyakorlatioktatás-vezető. Ezáltal a tanulói létszám alapján meghatározásra kerülő vezetői létszámok alapján az 5 fős iskolavezetés 3 fősre redukálódott: igazgató, általános igazgatóhelyettes és szakmai igazgatóhelyettes. A fenntartóváltás következtében a gazdálkodási jogkörök csökkentésével és szerkezeti módosításával az adott tankerület látja el ezen feladatokat, az iskolában gazdasági ügyintéző munkakörben dolgozó kollégák e tekintetben adminisztrációs feladatokat látnak el. A gyakorlatioktatás-vezető funkció megszűnése miatt az általa ellátott feladatokat szükséges megosztani az iskolavezetés és az ügyviteli feladatot ellátó dolgozók között területek alapján:  igazgató: rendszeres kapcsolattartás a gazdálkodó szervezetekkel, a gyakorlati foglalkozások ellenőrzése, részvétel a kamara ellenőrzési tevékenységében,  szakmai igazgatóhelyettes: operatív tevékenység végzése, tanulószerződések és együttműködési megállapodások kezelése, tanulói hiányzások adminisztrálása,  gondnok: szakmai oktatáshoz szükséges anyagok beszerzésének kezelése, tárolása, raktározása, kiadása a szakoktatók részére. Mivel jelenleg a gondnok feladatokat napi 6 órában a rehabilitációs járulék alapján alkalmazott dolgozó látja el, ezért célszerű lenne – tankerületi engedély alapján – alkalmazni a Knt. által definiált, nem pedagógus munkakörben alkalmazott műszaki vezetőt. A műszaki vezető látja el a tanműhely és a tankonyha vezetését, továbbá az iskola épületeinek műszaki állapotával, fejlesztésével, ellenőrzésével kapcsolatos teendőket is. Ennek következtében az iskolavezetés tagjai: igazgató, általános igazgatóhelyettes, szakmai igazgatóhelyettes és műszaki vezető. Az iskolavezetés tagjai intézményvezetői feladataikat az elmúlt időszakban meghatározott munkaköri-leírás és dokumentációs-térkép tartalma szerint végeznék a továbbiakban is.

3.3. Képzési struktúrára vonatkozó elképzelések Az elmúlt években a kistelepülések annak érdekében, hogy hatékonyan tudják működtetni intézményhálózatukat, a középfokú intézményeiket összevonták. Ezáltal olyan többcélú intézmények jöttek létre, ahol egyaránt folyik gimnáziumi, szakközépiskolai és szakiskolai nevelés, oktatás is, mint Balmazújvároson, a Balmazújvárosi Veres Péter Gimnázium, Szakközépiskola és Szakképző intézményében. Kérdés az, hogy ezen intézmények további sorsa hogyan alakul a továbbiakban. Esetleges szétválasztásuk esetén – melynek eredményeképpen külön tiszta profilú gimnázium és külön szakképző iskola jön létre –, valamelyik intézménytípus „életképtelen” lesz az adott településen, valószínűsíthető, hogy ez a gimnáziumi képzés lesz (alacsony

42.

Intézményvezetői Pályázat létszám, önkormányzati működtetés nem biztosított, nagyobb település gimnáziumának „elszívó” hatása). Ez helyi szintű társadalmi feszültséget fog szülni. A kistelepüléseken lévő többcélú intézmények létjogosultságával foglalkozó problémákról beszélni szükséges. Döntés előtt szükséges lenne megvizsgálni azt a kérdést, hogy az adott településen van-e másik középfokú intézmény, s ha nem, akkor az adott településről és vonzáskörzetében lévő településekről hogyan közelíthető meg a legközelebbi középfokú intézmény. S a kérdéseket tovább és tovább lehetne megfogalmazni.

3.3.1. Gimnáziumi képzés Az elmúlt időszak jelentkezési és beiskolázási mutatói azt reprezentálják, hogy csökkenő tendenciát mutat a gimnáziumi képzésbe jelentkezők száma, azaz veszélyben van az iskola gimnáziumi képzésének évfolyamonkénti 2 osztállyal történő indítása, a Knt. által tartalmazott minimális osztálylétszám tükrében. Felelősségteljesen ki kell jelenteni: Balmazújvárosnak és a járáshoz tartozó valamennyi településnek szüksége van gimnáziumi képzésre, hiszen Balmazújváros járásban a Balmazújvárosi Veres Péter Gimnázium, Szakközépiskola és Szakképző az egyetlen középfokú intézmény. Az intézmény beiskolázási területe kiterjed Egyek, Tiszacsege, Újszentmargita és Hortobágy településekre. Külön kiemelve azt, hogy a gimnáziumi és a szakközépiskolai képzésben egyaránt növekszik a hátrányos helyzetű tanulók száma, akiknek családja nem feltétlenül tudja biztosítani egy másik településen való oktatás utazási és egyéb költségeit. Ez a kérdés összetettebb annál, minthogy minimális létszámok kérdéséről legyen szó. A problémának vannak családi szociális háttért figyelembe vevő területe is. A közeljövő kérdése az: miképpen lehet működtetni a gimnáziumi képzést. Működtetni és nem megszüntetni, az alábbi lehetőségek mentén:  továbbra is négy évfolyamos gimnáziumi képzés, évfolyamonként 2 osztállyal, instabil beiskolázással, nem megfelelő felvett létszám esetén a fenntartónak joga, hogy a minimális létszámot el nem ért osztályok esetében a tanulókat átirányítja másik intézménybe, ez viszont újabb és újabb társadalmi és gazdasági kérdéseket vet fel a szülők részéről, mely továbbrontja a következő tanévekre vonatkozó beiskolázást,  továbbra is négy évfolyamos gimnáziumi képzés, de évfolyamonként 1 osztállyal, stabil beiskolázással, ezzel azt kockáztatja az iskola és a város, hogy a jobb képességű tanulók esetében tovább nő a debreceni középfokú intézmények „elszívó” hatása,  a továbbiakban négy és hat évfolyamos gimnáziumi képzéssel, típusonként 1-1 osztállyal, természetes módon a hatosztályos gimnáziumi képzés sikere elsősorban az általános iskolákon múlik, az általános iskolák „megtartó erejének” vagy „nem megtartó erejének” minőségén. Tagadhatatlan, a gimnáziumi képzés problematikája hatással van a szakközépiskolai képzés beiskolázási mutatóira is: erős és stabil gimnáziumi képzés erős és stabil szakközépiskolai képzést eredményez.

43.

Intézményvezetői Pályázat Bármelyik variációban is gondolkodik az intézmény és a fenntartó, stabil beiskolázást tenne lehetővé az, ha az iskola biztosítani tudná a kollégiumi ellátást. Hajdú-Bihar megye minden járásában található kollégium, önállóan vagy egy középfokú intézmény intézményegységeként. Az iskola rendelkezik a kollégium kialakításához szükséges helyszínnel, hiszen az intézmény szakiskolai épületének tetőtere erre a célra lett kialakítva az elmúlt években. A gimnáziumi képzés közismereti tantárgyi rendszere jogszabályi kötelezettség alapján átalakult 2008 és 2012 évben is. A 2013. szeptember 1-től indított képzési struktúra megfelelő és színes kínálatot nyújt a város és a környező települések nyolcadik osztályos tanulói részére. Többéves hiányt nem sikerült kezelnünk az elmúlt időszakban: a nem nappali rendszerű gimnáziumi oktatást. Érzékelhető, hogy az esti vagy levelező gimnáziumi oktatás a jelenlegi munkaviszonyok, munkakörülmények következtében életképtelen. Szükséges átgondolni a felnőttek részére távoktatás formájú gimnáziumi képzés indítását. Attól függetlenül, hogy iskolánk tanulói körében minimális a tehetséges tanulókra vonatkozó merítés lehetősége, pedagógiai és szakmai szempontból foglalkozni kell a tehetséggondozással. Az elmúlt években az iskola kidolgozott egy tehetséggondozó programot saját intézményi innovációként a TÁMOP-3.1.4 pályázat keretén belül. Szükséges ezt a programot továbbfejleszteni, más területek fejlesztésének (pl. mentális) lehetőségével. A felkészítő tanár és a tanuló szakmai kapcsolatán túl, szükséges kiépíteni a tanuló-mentor kapcsolati rendszert. A mentori rendszerben a mentor feladata:  rendszeresen találkozik a patronált tanulójával,  kapcsolatot tart az osztályfőnökkel, a szaktanárokkal,  családlátogatáson vesz részt,  részt vesz azokon a találkozókon és egyéb rendezvényeken, amelyeket a program sikeres lebonyolítása érdekében szerveznek. Ezt a tehetséggondozó-mentori programot, akár 1-2 tanuló esetében is szükséges működtetni a jogszabályi követelmények előírásai függvényében. Sokat fejlődött iskolánk a marketing területén. De legyünk őszinték: mindezek ellenére a nyolcadikos tanulók körében, jelentős hányadában iskolánk nem elsődleges továbbtanulási cél, amely jelentősen a gimnáziumi képzést érinti. Elképzelhető, hogy már korábban, 6. és 7. osztályban kellene iskolánkat megismertetni a diákokkal, legyen az balmazújvárosi, legyen az a környező települések általános iskoláinak tanulója. Többfordulós, több tantárgyat magába foglaló, az iskolában tartandó döntővel, internetes műveltségi vetélkedő szervezésével már alacsonyabb osztályban megismertethetjük iskolánkat a diákokkal.

3.3.2. Szakközépiskola szakmai képzése A megyei képzési és fejlesztési bizottság (mfkb) szakképesítések indítható létszámára vonatkozó döntése instabillá tette az iskola szakközépiskolai szakmaszerkezeti rendszerét. Az mfkb a négy szakközépiskolai ágazat közül a létszám, a vizsgaeredmények, a lemorzsolódási és a munkaerő-piaci mutatók alapján a legerősebb vendéglátás-turisztika ágazatra történő beiskolázást nem engedélyezte 9. évfolyamra a 2013/2014. tanévben. Mivel a bizottság döntési mechanizmusa nem ismert, a jelenlegi ismereteink alapján nem lehet előre meghatározni a le-

44.

Intézményvezetői Pályázat hetséges variációkat, ezért szükséges olyan szakmaszerkezetet kialakítani, amely alkalmazása a meglévő humánerőforrást és eszközrendszert nem érinti negatívan. Az új ötéves szakközépiskolai képzés bevezetésével a tanuló jól felfogott érdeke, hogy az érettségi vizsga után 13. évfolyamon folytassa tanulmányait és a tanév végén komplex szakmai vizsgát tegyen. Ebből kifolyólag nem feltétlenül kell arra törekedni, hogy egyetlen ágazatot öleljen át a szakközépiskolai osztály. A továbbiakban akár két ágazati képzés is indítható egy szakközépiskolai osztályban. Ebben az esetben inkább az okoz problémát, hogy szakközépiskolai osztályok tekintetében a Knt. 4. számú melléklete által tartalmazott csoportlétszám nincs összhangban az osztálylétszámmal, így két ágazati képzés esetén három csoport kialakítását eredményezi az osztályszervezés. A kérdés: melyik ágazat legyen a 12 fős, és melyik a 22 fős létszámú? Azt is figyelembe kell venni, hogy az informatika és a gépészet ágazatot döntően a fiúk, míg a kereskedelem és a vendéglátás-turisztikai ágazatot mindkét nem képviselői választják. Az mfkb döntése ellenére, továbbra is a kereskedelem-marketing és a vendéglátásturisztika ágazatban történő beiskolázást kell erősíteni, kereskedő és turisztikai szervező, értékesítő vagy vendéglátásszervező-vendéglős szakképesítés biztosításával.

3.3.3. Szakiskola szakmai képzése A megyei képzési és fejlesztési bizottság (mfkb) szakképesítések indítható létszámára vonatkozó döntése a szakiskolai képzés szakmaszerkezetét nem módosította, egyelőre. A szakiskolai képzés problémája az osztályszervezés és a szakképesítés kapcsolatában rejlik, azaz 1 osztály 1 szakképesítés vagy 1 osztály 2 szakképesítés. A kérdés megválaszolása előtt szükséges áttekinteni az Országos Képzési Jegyzéket (továbbiakban OKJ): a különböző szakképesítésekre milyen szakképesítés-ráépülések kerültek kialakításra. Figyelembe kell venni azt a tényt is, hogy a jelenlegi szakmarendszerben a lányok részére biztosított szakképesítések száma kevés, ezért a „lányos szakmák” létszámát kell maximális értéken kezelni. Az alábbiakban egy osztályszervezési lehetőség került felvázolásra: Osztály

Szakképesítés

Szakképesítés-ráépülés

1.

Eladó: 24 fő

-

Festő, mázoló, tapétázó: 12 fő

Rekonstrukciós és műemléki festő, mázoló: 12 fő

Kőműves és hidegburkoló: 12 fő

Műemléki helyreállító: 12 fő

2.

3.

4.

Szakács: 12 fő Pincér/cukrász/vendéglátó eladó: 12 fő

Vendéglátó-üzletvezető: 24 fő

Gépi forgácsoló/Ipari gépész: 12 fő

CNC gépkezelő: 12 fő

Hegesztő/Épület- és szerkezetlakatos/Gyártósori gépbeállító: 12 fő

-

A táblázatban szereplő adatokból látszik, hogy a meglévő humánerőforrás és eszközrendszer alapján az iskola alkalmas további, a munkaerő-piac által igényelt új szakképesítések okta-

45.

Intézményvezetői Pályázat tására: cukrász, vendéglátó eladó, ipari gépész, gyártósori gépbeállító, rekonstrukciós és műemléki festő, mázoló, műemléki helyreállító, vendéglátó-üzletvezető, CNC gépkezelő. Szükséges beszélni két tervezési tényezőről, még akkor is, ha bizonyos térségi vagy országos elképzelésekkel ellentétes a gondolatom: 1. nem értek egyet azokkal a szakmai törekvésekkel – melyek különböző szakmai konferencián elhangzottak –, miszerint a szakképző iskoláknak a szakképesítéseket kétéves forgásban, felváltva kell oktatni. Ez az elmélet idegen a gazdálkodó szervezetek elképzelésétől. Úgy gondolom, egy termelő szervezet csak akkor tud saját humánerőforrásával gazdálkodni, tervezni, ha a tanulószerződéses tanulók száma minden évben azonos mértékben biztosított, az állandóság biztosítja a különböző munkafolyamatok elvégzésének stabilitását. Ehhez pedig az szükséges, hogy minden évfolyamon oktathassa az iskola az adott szakképesítést, ezáltal minden tanévben biztosított a gazdálkodó szervezet részére a tanulószerződéssel rendelkező tanuló, 2. a gazdálkodó szervezetek akkor tudnak hatékonyan foglalkozni a tanulószerződéses tanulókkal, akkor foglalkoztatják szívesen a tanulókat, ha a teljes munkahét minden napja le van fedve tanulókkal. Munkaszervezési, saját dolgozó alkalmazásának problematikája szempontjából ez érthető. Ezért fontos, hogy az iskolák a szakmai helyi tantervet úgy alakítsák ki, hogy a különböző évfolyamokon a gyakorlati foglalkozás napjai lefedjenek egy teljes hetet, kivéve a 9. évfolyamot. Ennek pontos kialakítása tanügyigazgatási szempontból fontos és precizitást igénylő feladat.

3.3.4. Szakiskola közismereti képzése A magyar foglalkoztatottsági ráta messze elmarad a nemzetközi átlagtól, a szakképzetlenek majdhogynem reménytelen helyzetben vannak a munkaerő-piacon, a foglalkoztatást tekintve igen nagyok a területi egyenlőtlenségek. Ez a helyzetértékelés mindannyiunk számára világos, mint ahogy egyetérthetünk az olyan kitörési pontokban is, mint pl. a képzettségi szint emelése. A szakképzésnek ma Magyarországon nemcsak a munkaerő-piac igényeinek kellene megfelelni, de szociális/szocializációs problémákat is kezelnie kell. Nagyon erős szelekciós mechanizmus működik a magyar iskolarendszerben, és tudjuk jól, hogy ennek egyik elszenvedője a szakképzés. A magyar iskolarendszer erőteljes szelektivitása következtében a szakiskolai képzésben ugyanis olyan erős kontraszelekció zajlik le a tanulók és pedagógusok körében, ami kedvezőtlen iskolai klímát eredményez. Ezen túlmenően oktatási rendszerünk számos olyan – különösen a leszakadó rétegeket, köztük a romákat sújtó − problémával küzd, amelyek csak hosszú távú fejlesztéssel orvosolhatók. A hatékony fellépést – a méltányosság alapelvének tiszteletben tartásán kívül – az a tény is sürgeti, hogy a romák az iskoláskorú népesség, és ezáltal a jövő munkavállalóinak jelentős és egyre növekedő csoportját képviselik. A magyar oktatási rendszer az OECD országok közül egyike az esélyegyenlőséget legkevésbé biztosító rendszereknek, a gyerekek iskolai eredményességét nagymértékben a szülők iskolai végzettsége, foglalkozása határozza meg. Az oktatási rendszer alapvető problémája, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók egy része a helyben elérhető oktatási szolgáltatásokat sem kapja meg.

46.

Intézményvezetői Pályázat Az iskola az elmúlt években az IPR segítségével a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatását célzó különböző programokat, oktatási-nevelési módszereket vezetett be. Viszont az új szakiskolai közismereti rendszer megkívánja az iskolától, hogy olyan programokat, nevelési-oktatási módszereket alkalmazzon, amely elősegíti a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók, köztük roma diákok eredményes nevelését-oktatását, amely támogatja iskolai sikerességüket, csökkentse a kontraszelekciót az új követelmények alapján. A következő tanév feladata, hogy az iskola megkeresse, adaptálja és alkalmazza ezen mintaértékű programokat, majd továbbfejlesztve más intézményben történő adaptációra alkalmassá tegye.

3.4. Humánerőforrásra vonatkozó elképzelések Az iskola személyi feltételei kiválónak tekinthetők, viszont van három terület, mellyel foglalkozni szükséges: 1. van olyan közismereti tantárgy, melynek oktatására egyetlen pedagógus áll rendelkezésre, szakszerű helyettesítése nem megoldott, 2. a szakmai elméleti tanárok többsége nem rendelkezik pedagógus végzetséggel, 3. a szakmai gyakorlatot oktató szakoktatók, gyakorlati oktatók szakmai irányú továbbképzésének hiánya. A következő tanévekre vonatkozó beiskolázási tervben prioritást kell élveznie ezen két utóbbi megállapításnak, azaz olyan pedagógusok képzését szükséges támogatni, akiknek nincs meg a pedagógus végzettsége, illetve olyan szakmai továbbképzéseken való részvételt kell támogatni, mely a szakképzésre vonatkozik. Amennyiben a szakiskolai közismereti képzésben olyan programok, nevelési-oktatási módszerek kerülnek bevezetésre, melyek elősegítik a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók, köztük roma diákok eredményes nevelését-oktatását, szükséges biztosítani az ilyen irányú továbbképzéseken való részvételt.

3.5. Gazdálkodásra és infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó elképzelések A jelenlegi gazdálkodási rendszer, igazgatói jogkörök nem teszik lehetővé, hogy gazdálkodásra vonatkozó fejlesztési elképzeléseket megfogalmazzak. Viszont szükséges megemlíteni az eddigi tapasztalatokat: a fenntartó szervezeti felépítéséből adódóan a szakképzési rendszer működtetése nem hatékony, a döntési mechanizmus horizontálisan és vertikálisan is egy többszereplős rendszerre épül, ezáltal időben és térben hosszú folyamat, mely valósan csökkenti a hatékony működést. Ez a probléma kiemelten jelentkezik a szakképző iskolák vállalkozási tevékenységének kezelésében. Az elmúlt években megrendelőként szereplő önkormányzatok, vállalkozások, civil szervezetek az elmúlt tanév második felében elfordultak az intézményektől, csökkentve ezáltal az iskola, így a fenntartó bevételeit. Az iskola esetében is megfogalmazódtak 2012 őszén vállalkozási célú fejlesztések:  a tankonyha üzemi konyhává való alakítása, mely alkalmas 50-60 fő részére ebéd készítésére, felszolgálására, illetve a helység maximum 30 fős rendezvények szervezésére,

47.

Intézményvezetői Pályázat 

a város tulajdonában lévő diákszálló üzemeltetésének átvételével tanszálloda kialakítása, a szakács, a pincér és a vendéglős tanulók bevonásával az üzemeltetés megoldható, az elmúlt évek tervei között szerepelt a Panziós, falusi vendéglátó szakképesítés bevezetése, gyakorlati képzés helyéül szolgált volna a diákszálló, a panziós, falusi vendéglátó szakma átalakult, módosult a neve mezőgazdasági gazdaasszony, falusi vendéglátó névre, valamint átkerült a mezőgazdasági szakmacsoportba, így indítására nincs lehetőség a továbbiakban. Balmazújváros városában az elmúlt években kb. 5 milliárd forint értékű fejlesztések indultak el. A tavalyi évben az iskola és a városvezetés ezen fejlesztések mentén kereste azokat a pontokat, ahol a város érdeke és az iskola képzési rendszere összekapcsolható. A városgazdálkodás működési körén belül lehetőség nyílhatott volna a kőműves, a festő, az eladó és a vendéglős tanulók bevonására, akár vállalkozói tevékenység formájában, akár tanulószerződésese foglalkoztatás keretén belül. Ezek mind-mind olyan létező tervek, melyek a fenntartó jelenlegi működési struktúrájának következtében nem megvalósíthatók. Amennyiben történik változás a fenntartó vonatkozásában, vagy működési struktúrájában, ezeket az elképzeléseket meg kívánom valósítani. Az iskolának vannak olyan területei, helységei, melyek a 2009/2010. tanévben megvalósult intézmény-felújítási pályázat során nem kerültek felújításra. Ide tartozik a szakiskolai épület földszintjén lévő két szaktanterem és újonnan kialakításra váró tanulószoba. Ez a tanulószoba arra szolgálna, hogy helyszíne legyen az egyéni fejlesztéseknek, mentori tevékenységeknek, vagy akár az egyéni tehetséggondozásnak kulturált és igényes környezetben. Amennyiben az iskola jelenlegi konyháján megszűnésre kerülne a melegítő konyha szolgáltatása és az ebédeltetés a maximum 30 tanuló részére, és a tankonyha üzemi konyhaként ezt fel tudja vállalni, akkor a konyha helységéből konferenciaterem kialakítására lenne lehetőség. Jelen pillanatban nincs az iskolának olyan terme, amely kényelmesen be tudna fogadni 60 főt. A szakképzés tárgyi eszközrendszerének fejlesztése befejeződött 2012 tavaszán, viszont vannak olyan területek, mint a gépi forgácsolás, melynek fejlesztése szükséges abban az esetben, ha a szakiskolai képzésben megjelenik a CNC gépkezelő szakképesítés oktatása. A jelenlegi működési mechanizmusok alapján  amikor megszűnt a fejlesztési hozzájárulások intézményi szintű felhasználása,  amikor a helyette életbe lépő, decentralizált pályázatok által biztosított források mértéke kicsi, a szakképzés tárgyi feltételeinek biztosítása a rohamosan fejlődő technológiai és technikai alapján nem megoldott, nincs párhuzam a kettő között. Amennyiben nem történik változás, a szakképző intézmények tárgyi eszközrendszere hamarosan amortizálódik.

3.6. HHH tanulókkal való foglalkozás 2012 tavaszán megjelent a TÁMOP-3.3.8 pályázat pályázati kiírása, melyet az iskola megpályázat és közel 30 milli Ft értékű támogatást nyert. Ezt a 3 tanévet átölelő pályázatot kolléganőmmel, Szabó Lászlóné fejlesztőpedagógussal közösen készítettük. A projekt alapvető célja, hogy a Balmazújvárosi Veres Péter Gimnázium, Szakközépiskola és Szak-

48.

Intézményvezetői Pályázat képző alkalmassá váljon a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók, köztük roma gyermekek eredményes nevelésére-oktatására, támogassa iskolai sikerességüket. A pályázat keretében elérni kívánt részcélok a következők:  a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket oktató iskolánk pedagógiai módszereikben való megújulása, beleértve a szaktanárok szakmai fejlődését is,  a felzárkózás érdekében iskolánknak a környezetükkel, beleértve családokkal való együttműködésének kialakítása és megerősítése. A pályázatot az alábbi elemekkel készítettük:  pályaválasztási programok,  iskolai Karácsonyi programok,  iskolai Nemzetiségi Napok,  „Az iskolapadból a munka világába” átmenetet segítő programok,  bemeneti mérőanyag és értékelő-rendszer kidolgozása,  Szülők Akadémiája: neves szakemberek meghívása életvezetési, nevelési, pályaválasztási témakörben, szaktanácsadás szülők részére,  műveltségi vetélkedő és sportversenyek általános iskola nyolcadikos tanulói részére,  tanulók részére, egyéni fejlesztési terv elkészítése, mentorálási tevékenység,  iskolapszichológus alkalmazása,  tanulószoba kialakítása,  belső továbbképzések szervezése, külső továbbképzéseken való részvétel,  fejlesztőeszközök beszerzése,  egy modell értékű program továbbfejlesztése,  Veres Péter megyei vers- és prózamondó verseny szervezése szakiskolai tanulók részére,  Elsősegélynyújtó és csecsemőgondozó területi versenyek szervezése a Veres Péter Napok keretében,  roma labdarugó-torna szervezése,  színházlátogatás Balmazújvároson,  kirándulás Budapestre és Pákozdra,  szakmai napok szervezése az érintett szülők, szakemberek és pedagógusok részére. Bízom a pályázat sikeres megvalósításában, annálfogva is, mert a pályázat projektmenedzseri feladatait látom el.

3.7. Kapcsolatok Az elmúlt időszak kudarcaként éltem meg, hogy a gimnáziumi képzésben a nemzetközi kapcsolatok ápolása vagy egy másik ilyen kapcsolati rendszer kialakítására nem került sor. Ezért mindenképpen szükségesnek tartom a Leonardo program útodjaként aposztrofált Erasmus+ program Mobilitás alprogramba való belépést. A szakképzésben tanuló diákjaink külföldi szakmai gyakorlatát továbbra is támogatni kell, akár önállóan, akár a fenntartó más intézményével. Mindenképpen megvizsgálandó az a kérdés, hogy Balmazújváros testvérvárosainak középfokú intézményeivel hogyan és milyen módon létesíthetünk kapcsolatot a következő időszakban.

49.

Intézményvezetői Pályázat Az általános iskolákkal való kapcsolatban szükségesnek vélem a szakmai kapcsolatok erősítését. Nem csak a diákok megismerése a cél annak érdekében, hogy a nyolcadikosok az iskolában kezdjék meg 9. évfolyamos tanulmányaikat. A pedagógus-pedagógus kapcsolati formát tartanám erősíteni egymás közötti óralátogatásokkal, vitafórumok szervezésével, közös kulturális programok tartásával.

3.8. Az intézmény minősítési rendszere Attól függetlenül, hogy a Knt. életbe lépésével megváltozott a pedagógusok minősítési rendszere, a megszűnt Minőségirányítási program által tartalmazott, pedagógus- és nem pedagógusértékelő rendszer alkalmazásában továbbra is hiszek. Az országos minősítő rendszer alkalmazásán túl szükségesnek tartom az intézmény típusának, szerkezetének, arculatának és hátterének megfelelő, saját iskolai pedagógusértékelő rendszer alkalmazását. Az iskola partnereinek véleménye, építő jellegű kritikái szükségesek ahhoz, hogy az iskola megtalálja fejlődési lehetőségét. Ezért mindenképpen úgy gondolom, hogy a partneri elégedettségi mérések rendszerét is fenn kell tartani, de csak az iskola vonatkozásában, és nem pedagógusokra lebontva. Partnerként kell kezelni a diákokat, a szülőket, a pedagógusokat, az általános iskolákat és a gazdálkodó szervezeteket, szükséges a véleményük ahhoz, hogy mások látásmódját, realitását beépítsük elképzeléseinkbe. A TÁMOP 2.2.1 projektben félbeszakadt, majd iskolai innovációként kidolgozott mutatórendszert szükséges továbbfejleszteni az iskola működésének, életének további területeire, melyek közül kiemelt jelentőségű a gazdálkodás a végzett tanulók nyomonkövetése.

4. Záró gondolatok „Kell valami olyat találnunk, amiért lelkesedünk annyira, hogy kockázatot vállaljunk érte, átugorjuk az akadályokat és áttörjük a kőfalakat, amelyekkel mindig szembetaláljuk önmagunkat. Ha nincs meg ez az érzés azzal kapcsolatban, amit csinálunk, az első nagy akadálynál meghátrálunk” – mondta George Lucas. S ki kell egészítenem George Lucas gondolatait az alábbiakkal: akkor tudunk kockázatot vállalni, akkor tudunk akadályokat átugorni, akkor tudunk kőfalakat áttörni, ha mindezt hagyják. S most oda szeretnék visszatérni, ahol az elmúlt időkben mindezt hagyták nekem: iskola kapuján belül és kívül egyaránt. Miért lehet most lelkesedni? Olyan közeg vesz bennünket körül, amely tele van kétségekkel, változást magában hordozó sejtelmekkel. Számomra ez mégis lelkesítő, hiszen ebben a környezetben az intézményvezetői feladat ellátása kihívás. Kihívás, hiszen elsődleges feladatunk nem az lesz, hogy az elmúlt tanévek eredményeit fejlesszük, pontosítsuk, módosítsuk a jelen követelményei alapján, hanem megtaláljuk iskolánk helyét és szerepét a változó, formálódó oktatáspolitika világában. 2008-ban azzal zárhattam intézményvezetői pályázatomat: „Az oktatás, a szakképzés területén jelentkező új kihívásokkal, a Veres Péter Gimnázium, Szakközépiskola és Szakképző adottságaival, rejtett tartalékaival összevetve biztató képet rajzolhattam az intézmény jövőjéről.” Most, 2013-ban felelősségteljesen ezt nem lehet kijelenteni. De az biztosan kijelenthető: az iskola a rendelkezésre álló nevelési-oktatási tapasztalat, szellemi energia birtokában, eredmé50.

Intézményvezetői Pályázat nyesen kapcsolódhat be az elkövetkezendő hónapokban, években megvalósuló tervekbe. Az előttünk álló akadályok átugorhatók, a kőfalak áttörhetők. S mindezt hogyan? Csak hiteles pedagógusok, hiteles közösség és hiteles iskola támogatásával és a fenntartó engedélyével valósítható meg.

51.

Intézményvezetői Pályázat

Mellékletek

52.

Intézményvezetői Pályázat 1. számú melléklet: Nyilatkozat 2. számú melléklet: A szakmai gyakorlatot igazoló dokumentum 3. számú melléklet: A végzettség, szakképzettség, szakvizsga meglétét igazoló okmányok másolata 4. számú melléklet: Hatósági bizonyítvány

53.

Intézményvezetői Pályázat

Nyilatkozat

Alulírott, Végh Attila pályázatot nyújtok be a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal honlapján 2013. november 08-án megjelent pályázati felhívás alapján a Balmazújvárosi Veres Péter Gimnázium, Szakközépiskola és Szakképző (4060 Balmazújváros, Batthyány u. 1-7.) intézményvezetői beosztásának ellátására. Kijelentem, hogy a pályázati kiírásban szereplő, az intézményvezető beosztás ellátására előírt feltételeknek megfelelek, és ennek igazolásait mellékelem. Nyilatkozom arról, hogy hozzájárulok a teljes pályázati anyagom, az eredetivel teljesen megegyező sokszorosításához, és továbbításához a döntéshozók és a véleményezők felé, a pályázat tartalma harmadik személlyel közölhető. Nyilatkozom arról, hogy hozzájárulok a pályázati anyagban foglalt személyes adatoknak a pályázati eljárással összefüggésben történő kezelhetőségéről.

Kelt: Hajdúböszörmény, 2013. december 1.

............................................. Végh Attila

54.

Intézményvezetői Pályázat

Szakmai gyakorlat igazolása

Igazolom, hogy Végh Attila nevű pedagógus gyakorlata 16 év az alább részletezett adatok alapján: Munkahely neve, címe: Veres Péter Gimnázium, Szakközépiskola és Szakképző 4060, Balmazújváros, Batthyány u. 1-7. Mechwart András Gépipari és Informatikai Szakközépiskola 4025, Debrecen, Széchenyi u. 58. Veres Péter Gimnázium, Szakközépiskola és Szakképző 4060, Balmazújváros, Batthyány u. 1-7. Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, Debreceni Tankerület 4026 Debrecen, Kálvin tér 11. Széchenyi István Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola 4220 Hajdúböszörmény, Dorogi u. 44.

Alkalmazás időtartama: (Mettől meddig)

Beosztás:

1997 - 2006

Kinevezett pedagógus

2006 - 2008

Kinevezett pedagógus

2008 - 2012

Igazgató

2013. január 7 – szeptember 23.

Szakképzési osztályvezető

2013. szeptember 24-től

Szakmai igazgatóhelyettes

Igazolom, hogy nevezett jelenlegi munkakörében az alkalmazás és a foglalkoztatás előfeltétele a büntetlenség. Jelen igazolást a fent nevezett dolgozó kérelmére adtam ki.

Kelt: Hajdúböszörmény, 2013. december 1.

............................................. Papp István igazgató

55.