PÁLYÁZAT. az Emődi II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola intézményvezető (magasabb vezető) beosztás ellátására PÁLYÁZTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTERE

PÁLYÁZAT az Emődi II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola intézményvezető (magasabb vezető) beosztás ellátására

PÁLYÁZTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTERE KLEBELSBERG INTÉZMÉNYFENNTARTÓ KÖZPONT MISKOLCI TANKERÜLET PÁLYÁZÓ SZŰCS LÁSZLÓ EMŐD, 2014. ÁPRILIS

PÁLYÁZATI NYILATKOZAT Alulírott, Szűcs László pályázatot nyújtok be a Nemzeti Közigazgatási Intézet KÖZIGÁLLÁS honlapján 2014. március 17-én megjelent 2014-06-30 azonosító számú pályázati felhívás alapján az Emődi II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola (3432, Emőd, Kossuth u. 58-64.) intézményvezető (magasabb vezető) beosztás ellátására.  Kijelentem, hogy a magasabb vezetői állás betöltésére törvényileg előírt, valamint a pályázati kiírásban szereplő feltételeknek megfelelek, és ennek igazolásait mellékelem.  Nyilatkozom

arról,

hogy

hozzájárulok

a

teljes

pályázati

anyagom

sokszorosításához, továbbításához (3. személlyel közléséhez).  Nyilatkozom, hogy hozzájárulok személyes adataim pályázattal összefüggő kezeléséhez. Pályázatom részeként mellékelem a következő iratokat, igazolásokat:  Az álláshely betöltéséhez szükséges végzettség, szakképzettség, szakvizsga meglétét igazoló okmányok másolata /1. számú melléklet/ o EKTF matematika-fizika szakos tanár (405/1994.) 1994. június 17. o EKTF számítástechnika szakos tanár (435/2000.) 2000. január 28. o BMGE-GTK

közoktatási

vezető

és

szakvizsgázott

pedagógus

szakképzettség (5094.) 2003. december 18. o DE-IK okleveles informatika tanár (T-434/2008.) 2008. június 5.  Hatósági bizonyítvány a büntetlen előélet igazolására, valamint annak igazolására, hogy nem állok olyan foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, amely közalkalmazotti jogviszony létesítését nem teszi lehetővé /2. számú melléklet/  5 éves szakmai gyakorlatot igazoló dokumentum /3. számú melléklet/

…………………………. Szűcs László pályázó 2

TARTALOMJEGYZÉK

1.

Bevezetés ....................................................................................................... 4

2.

Szakmai életrajz ........................................................................................... 8

3.

Helyzetelemzés ........................................................................................... 10

4.

5.

3.1.

A jelenlegi képzési szerkezet kialakulása ....................................... 10

3.2.

Az intézmény környezete, tárgyi feltételek .................................... 11

3.3.

Tanórai és tanórán kívüli foglalkozások ......................................... 14

3.4.

Személyi feltételek, szervezeti struktúra ........................................ 17

3.5.

Az iskola hagyományai, kapcsolatrendszere .................................. 19

3.6.

Tanulói létszámok, beiskolázási adatok ......................................... 22

3.7.

A tanulók neveltségi szintje, fegyelmi helyzet ............................... 25

3.8.

Tanulmányi helyzet ........................................................................ 27

3.9.

A hiányzások alakulása................................................................... 29

3.10.

Az országos méréseken, értékeléseken elért eredményeink ........... 29

Vezetői program......................................................................................... 32 4.1.

Általános feladatok, célkitűzések, .................................................. 32

4.2.

Szervezetfejlesztés, munkaszervezés .............................................. 33

4.3.

A tanulók neveltségi szintjének növelése ....................................... 35

4.4.

Fegyelmi helyzet javítása ............................................................... 36

4.5.

A különleges bánásmódot igénylő tanulókkal való foglalkozás .... 37

4.6.

Kompetenciafejlesztés, mérési eredmények javítása ..................... 39

4.7.

Délutáni foglalkozások ................................................................... 42

4.8.

Kapcsolataink ápolása, fejlesztése .................................................. 43

4.9.

Egészséges életmód, környezettudatos nevelés .............................. 44

4.10.

Az oktatás személyi és tárgyi feltételeinek javítása ....................... 46

4.11.

Záró gondolatok .............................................................................. 47

MELLÉKLETEK ...................................................................................... 49

3

1. BEVEZETÉS „Mivel mindenki a maga módján látja a világot, a maga módján éli meg nehézségeit és a sikereit. Tanítani annyi, mint megmutatni a lehetőséget. Tanulni annyi, mint élni a lehetőséggel.” (Paulo Coelho) 

                          

4

                                    

5

                                    

6

           

   



  



 



  



7

2. SZAKMAI ÉLETRAJZ

       

 

 





 

 

   

 

















 

 

 



 



 







8

 

  

 

        

9

3. HELYZETELEMZÉS 3.1. A jelenlegi képzési szerkezet kialakulása A helyzetelemzésem során nem csak a pillanatnyi állapotot szeretném bemutatni, hanem szeretnék kitérni az elmúlt években bekövetkezett változásokra, azok értékelésére és hatására a jelenlegi helyzetre. Intézményünk tevékenységét a Szakmai Alapdokumentumunk, a Pedagógiai Program - melynek része a Nevelési Program és a Helyi tanterv - valamint a Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg. Ezeket a dokumentumokat az elmúlt években többször átdolgoztuk, hol törvényi szabályozás változása, hol a szervezeti struktúrában bekövetkezett változás miatt. 2009-ben önkormányzati fenntartású összetett intézményként működtünk, iskolánk 12 évfolyamos - 8 általános és 4 szakiskola- szerkezeti rendszerű képzést folytatott. A szakiskolai képzés 1994-ben indult, és több lépcsős átalakulás után jutott el 15 év alatt az élelmiszer-és vegyi áru eladó szakképzéshez. Eleinte a képzésre mind a fenntartó önkormányzat, mind a pedagógusok, szülők úgy tekintettek, mint szakmai előrelépésre, hiszen középiskolája lett a településnek, a tanulóink jelentős része helyben szerezhetett szakmát. Aztán fokozatosan megváltoztak a körülmények:  a tankötelezettségi korhatár 18 évre emelkedett,  az érvényes törvényi szabályozások szerint tanköteles tanuló jogviszonyát nem lehetett megszűntetni, csak ha másik intézmény vállalta a további oktatását,  4 éves lett a szakképzés,  a centralizált szakképzési rendszerben a támogatások is csökkentek, a TISZK-el való együttműködés a távolság miatt nem lehetett hatékony,  a szakiskolai tanulók az intézmény székhelyén, a felső tagozatos tanulókkal egy épületben tanultak, és a rossz példa ragadós, így egyre nagyobb gondot okozott a dohányzás és a tanórai és tanórán kívüli viselkedés, egekbe szökött az igazolatlan mulasztások száma. Mindezen

hatások

együttesen

azt

eredményezték,

hogy

2009-ben

az

intézményvezetői pályázati eljárás során a fenntartó már jelezte, elsődleges elvárásai 10

közé tartozik a fegyelmi helyzet javítása, az évismétlések számának csökkentése. Megválasztásom után a célok elérése érdekében a szakiskolai képzés kifutó rendszerben történő megszüntetését kezdeményeztük, ezt a képviselő-testület elfogadta, így 2010ben újabb szakiskolai osztályt már nem indítottunk és a 2012/13-as tanévet 8 évfolyamos általános iskolaként tudtuk megkezdeni. Éppen időben rendeződtek a dolgok, mert ebben a tanévben került sor a 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről rendelkezései alapján az állami fenntartásba vételre. Általános iskolaként Emőd Város Önkormányzata vállalhatta és vállalta az iskola működtetését Emőd Város Városgondnoksága közreműködésével.

3.2. Az intézmény környezete, tárgyi feltételek Az iskolánk Emőd város egyetlen általános iskolája. Emőd a Bükk és az Alföld találkozásánál, Miskolc és Mezőkövesd között félúton a 3. sz. főútvonal mellett helyezkedik el. Lakosainak száma megközelítőleg 5000 fő. Az intézmény a Kossuth utca két oldalán, egymással szemben elhelyezkedő 2 épületben működik, melyeket „A” épületnek és „B” épületnek nevezünk. Az „A” épület a székhelyünk, 20 évvel ezelőtt épült és mind kívülről, mind belülről különleges, szépsége és nagyon jól hasznosítható aulája miatt sok dicséretet kapunk a hozzánk látogatóktól. Az épületben működik az iskolai könyvtár, tornaterem, salakos sportpálya és tágas, parkosított udvar segíti a testmozgást, van fejlesztő termünk, tankonyhánk és 13 tanteremben tanulhatnak az ide járó felső tagozatos tanulók, melyekből többet szaktanteremként használunk (pl. kémia, fizika, informatika, rajz, ének-zene). Az épületen az elmúlt években több fázisban történtek javítások, melyek közül a legjelentősebbek az energiahatékonysági beruházások.

Nyílászáróink

mintegy

kétharmadánál került sor cserére két ütemben, illetve az alapítványunk „BÜKK-MAK Leader - közösségi energiaudvarok fejlesztése” pályázata révén egy 3,78 kWp teljesítményű kéttengelyes napkövető rendszerrel ellátott naperőmű épült és a tetőre felszerelt 2 m2 felületű napkollektor, amely egy indirekt hőcserélős melegvíz-tárolóban fűti a vizet.

11

A tanulói bútorok cseréjére sajnos nem jutott elegendő forrás, néhány tanteremben tudtuk a padok tetejét újra cserélni. Burkolatcserére szorulna a salakos sportpálya is, mert már nem felel meg a vele szemben támasztott elvárásoknak. A székhelyen ellátott alapfeladatok:  általános feltételek szerinti általános iskolai nevelés-oktatás (felső tagozat)  sajátos nevelési igényű tanulók integrált általános iskolai nevelése-oktatása (felső tagozat) (SNI típusa: beszédfogyatékos, egyéb pszichés fejlődés zavarai, értelmi fogyatékos (enyhe), mozgásszervi fogyatékos ) A „B” épületünk telephelyként működik, az ötvenes években épült, különálló tornateremmel, aszfaltozott sportpályával és tágas udvarral rendelkezik. A tantermekben logopédiai foglalkoztató, informatika terem, 10 osztályterem és az egésznapos osztályok pihenőszobái vannak berendezve. Az épület 2013 őszén teljes energetikai felújításon esett át, amely magában foglalja a régi gázfűtéses rendszer cseréjét napenergia segítségével termelt elektromos áram által működtetett hőcserélős rendszerre, szellőztető rendszer kiépítését, valamint a külső nyílászárók cseréjét és külső hőszigetelést. A tornaterem szinte teljes külső és belső felújításon esett át, tetőjavítással, világítás és nyílászárócserével, aljzatcserével és szellőztető rendszer kiépítésével. Itt tanulhatnak az alsó tagozatos diákok és az összevont szegregált osztályunk, melyet a szakértői bizottság véleménye alapján enyhe értelmi fogyatékos tanulók alkotnak és gyógypedagógus vezetésével gyógypedagógiai tanterv alapján tanulnak. Az alsós gyerekek szabadidős tevékenységét, a szünetek játékos eltöltését szeretnénk elősegíteni udvari játékok telepítésével, melynek beszerzése jelenleg folyamatban van. Az udvari játszótér beszerzésének költségeit hulladékgyűjtésből, az önkormányzat, valamint a Szülői Szervezet és az iskolai alapítvány segítségével teremtjük elő. Az épület belső komfortjának növelése érdekében nagy szükség volna a vizesblokkok felújítására és a tanulói bútorok és szekrények cseréjére. Erre csak apránként, vagy pályázati forrásból látok esélyt. A telephelyen ellátott alapfeladatok:  Általános feltételek szerinti általános iskolai nevelés-oktatás (alsó tagozat)

12

 Sajátos nevelési igényű tanulók integrált általános iskolai nevelése-oktatása (alsó tagozat) (SNI típusa: beszédfogyatékos, egyéb pszichés fejlődés zavarai, értelmi fogyatékos (enyhe), mozgásszervi fogyatékos )  Általános

iskolai

gyógypedagógiai

nevelés-oktatás

(alsó-felső

tagozat)

(SNI típusa: enyhe értelmi fogyatékosok) Az épületek állapota mellett fontos szempont a taneszközök, fejlesztő eszközök, sporteszközök, audio-vizuális eszközök és IKT eszközök mennyisége és minősége. Mindezen eszközök tekintetében a helyzetünk jónak értékelhető, a kötelező taneszközjegyzéket

meghaladóan

rendelkezünk

az

oktatáshoz

szükséges

felszerelésekkel. Az iskolai hangosítás, mely a színvonalas iskolai rendezvények záloga az Emődi Művelődési Ház és Könyvtár segítségével lett felújítva, kibővítve a tanév elején, így hibamentesen szolgálja mind az iskolai, mind az iskolában megrendezésre kerülő városi ünnepségeket, rendezvényeket. Külön említésre méltó a 21. században, hogy a 2011-ben megvalósuló TIOP pályázatunknak és a saját erőből megoldott eszközfejlesztéseknek köszönhetően:  13 tanteremben van fixen szerelt interaktív tábla projektorral, laptoppal,  3 tanteremben van laptop és projektor interaktív tábla nélkül,  2 mobilizálható projektorunk és laptopunk van,  mindkét épületben van informatika terem (22 illetve 16 munkaállomással),  mindkét épület teljes mértékben lefedett vezetékes vagy Wi-Fi interneteléréssel  mindkét tanári szobában, a könyvtárban, a fejlesztő teremben van számítógép interneteléréssel és multifunkcionális nyomtató-fénymásoló.  vállalkozói támogatásból az elmúlt tanévben vásároltunk egy fény-hang terápiás (AVS) készüléket, melyet egyszerre 12 tanuló használhat. A készülék a jobb és bal agyfélteke összehangolását végzi audio-vizuális ingerekkel. A fejlesztő teremben helyeztük el és nagy reményeket fűzünk hozzá az SNI és BTM zavarokkal küzdő tanulóink fejlesztése során.

13

3.3. Tanórai és tanórán kívüli foglalkozások A 2013. szeptember 1-én felmenő rendszerben 1. és 5. évfolyamon bevezetett helyi tantervünk elkészítésekor a szülői igényeket, az országos kompetenciamérés eredményeit és a fenntartó elvárásait figyelembe véve döntöttünk az órakeret 10%-ának (szabad órakeret) felhasználási módjáról és a tantárgyi órakeret 10%-ának felhasználásáról. A tanulói összetételt figyelembe véve úgy döntöttünk, hogy a tananyagtartalmakat nem egészítjük ki újabbakkal, hanem az órakeret 10 %-át gyakoroltatásra, a tanultak elmélyítésére használjuk fel. A szabad órakeret terhére alsó tagozatban a magyar nyelv és irodalom, a matematika és a környezetismeret óraszámát emeltük meg, valamint első évfolyamtól kezdve tanítunk idegen nyelvet és a 4. évfolyamon már heti 3 órában tesszük ezt. A mindennapos testmozgás biztosítása érdekében heti 4 testnevelés órát és 1 tánc és mozgás órát tartunk minden évfolyamon. Iskolánkban a hit és erkölcstan oktatást a Magyarországi Református Egyház, a Magyar Katolikus Egyház Római és Görög felekezete, valamint a Hit Gyülekezete vállalta. Az elmúlt tanévben a nyilatkozatok alapján mindhárom történelmi egyház indított csoportot 1. és 5. évfolyamokon, a Hit Gyülekezetét nem választották a szülők. Felső tagozatban tovább erősítjük az idegen nyelv oktatását, az átmenet megkönnyítése érdekében megemeltük a vizuális kultúra óraszámát 5. évfolyamon, valamint a magyar nyelv és irodalom és a matematika óraszámokat is emeltük. Új tantárgyként bevezettük a szövegértést, melyet 5., 6. és később majd 8. évfolyamokon tanítunk. A magasabb létszámú évfolyamokon a hatékonyság növelése érdekében csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet, a magyar nyelv és irodalmat és a matematikát.

14

Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak

1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.

Magyar nyelv és irodalom

7+1

7+0,5

6+1

6+1

Idegen nyelvek

+1

+1,5

+1,5

2+1

Matematika

4

4

4

4

Erkölcstan/hit és erkölcstan

1

1

1

1

Környezetismeret

1

1

1+0,5

1+1

Ének-zene

2

2

2

2

Vizuális kultúra

2

2

2

2

Életvitel és gyakorlat

1

1

1

1

Testnevelés és sport

4

4

4

4

Tánc és mozgás

1

1

1

1

Szabadon tervezhető órakeret

2

2

3

3

Rendelkezésre álló órakeret

25

25

25

27

15

Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

4

4+0,5

3+1

4+0,5

3+0,5

3+0,5

3+1

3+1

4

3+1

3+1

3+1

2

2

2

2

Erkölcstan/hit és erkölcstan

1

1

1

1

Természetismeret

2

2

Biológia-egészségtan

1,5

1,5

Fizika

1,5

1,5

Kémia

1,5

1,5

Földrajz

1,5

1,5

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem,

társadalmi

és

ismeretek

Ének-zene Vizuális kultúra Hon- és népismeret*

állampolgári

1

1

1

1

1+0,5

1

1

1

1

1

1

1

Informatika Technika, életvitel és gyakorlat

1

1

1

Testnevelés és sport

4

4

4

4

Tánc és mozgás

1

1

1

1

Osztályfőnöki

1

1

1

1

Szövegértés, szövegalkotás

+1

+1

Szabadon tervezhető órakeret

2

3

3

3

Rendelkezésre álló órakeret

28

28

31

31

+0,5

16

A délutáni foglalkozások keretein belül igyekszünk minél szélesebb kínálatot nyújtani a tanulóinknak. Jelenleg is működő szakköreink: Szaktárgyi

Művészeti

Sport

 természettudományos (2 csoport)

 néptánc

 foci (2 csapat)

 rajz

 drámajátékok

 röplabda (2 csapat)

 matematika (felvételi előkészítő)

 modern tánc (2

 kosárlabda

 magyar (felvételi előkészítő)

csoport)

 atlétika  sakk

Szerettünk volna énekkart és színjátszó kört is indítani, de mivel ezeknek nincs hagyománya, így nem sikerült a tanulókat kellőképpen motiválni a jelentkezésre. Bízom benne, hogy ha kitartóan próbálkozunk, akkor sikerül létrehozni egy magot, ahová évről évre egyre több gyermek csatlakozik majd. A tanulásban nehézségekkel küzdő tanulóink korrepetálásokon, fejlesztő foglalkozásokon vesznek részt az osztályfőnökök, helyi gyógypedagógus és helyi fejlesztő pedagógus irányításával. A sajátos nevelési igényű tanulóink logopédiai ellátását utazó gyógypedagógussal látjuk el, egy tanuló pedig mozgásterápiára jár a Miskolci Éltes Mátyás Óvoda, Általános Iskola és EGYMI-be. Egy tanuló pszichológiai tanácsadásra jár a Miskolci Nevelési Logopédiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézetbe, ahonnan az első évfolyamos tanulók logopédiai fejlesztésére kijárnak hozzánk a szakemberek. Gyógytestnevelés foglalkozáson 2 csoportban vehetnek részt a tanulók heti 4 órában. A délutáni foglalkozások színtere alsó tagozatban 5 iskolaotthonos osztály (első évfolyamon 2) és egy összevont napközis csoport. A felső tagozatban minden évfolyamon tanulószobai csoport működik.

3.4. Személyi feltételek, szervezeti struktúra Az iskolában a státuszok száma 34 fő, ebből 1 fő iskolatitkár, 1 fő pedagógiai asszisztens és 32 fő pedagógus. A főállású pedagógiai asszisztens alkalmazása régi vágyunk, ennek törvényi és anyagi lehetőségei ennek a tanévnek a kezdetén valósultak meg. Nagy szükség van a munkájára, mert több olyan SNI tanulónk van, akik igénylik a folyamatos figyelmet, segítséget. Szerencsére a működtető önkormányzat és a 17

fenntartó KLIK révén van lehetőségünk a közmunka program keretein belül is foglalkoztatni pedagógiai asszisztenseket, akik nagy segítséget jelentenek a mindennapi munkánk során. A karbantartási és takarítási feladatokat végző technikai dolgozókat Emőd Város Városgondnoksága biztosítja 4 fő főállású iskolai takarító alkalmazásával, valamint saját karbantartóival és közcélú munkaerő bevonásával. A nevelőtestületben munkakör szerint 16 tanító, 15 tanár és 1 gyógypedagógus dolgozik. 2 fő tartósan távol lévő kollégát határozott idejű szerződéssel foglalkoztatott pedagógus helyettesít. Nemek szerinti megoszlásban 27 nő és 5 férfi alkotja a tanári kart. Az életkor szerinti megoszlást az alábbi táblázat tartalmazza: 20-30 év 31-40 év 41-50 év 51-55 év 3 fő

9 fő

11 fő

3 fő

56- év 6 fő

A táblázat jól mutatja, hogy a pedagógusok döntő többsége nagy tapasztalattal rendelkezik, de vannak jól képzett fiatal kollégák is. 2 pályakezdő kolléga részt vesz a „Gyakornoki évek szakmai program” pilotprojektben, melynek keretein belül már az idén minősítő vizsgát tesznek. Az is kitűnik a táblázatból, hogy 6 kolléga megy nyugdíjba az elkövetkező néhány évben, az ő magas színvonalú munkájuknak a pótlása nehéz feladatot jelent majd a jövőben. A tantestület megoszlása legmagasabb iskolai végzettség szerint Tanítóképző Tanárképző főiskola

főiskola

16 fő

10 fő

Egyetem 7 fő

Szakvizsgával rendelkezik 7 fő

Az elmúlt évek tervszerű beiskolázásainak köszönhetően szakos ellátottságunk 100 %-os, nincs szükség óraadó pedagógusokra a hiányszakok esetében sem. Ugyanakkor minden pedagógusnak sikerült a neveléssel-oktatással lekötött munkaidejét saját intézményen belül kiadni, így arra sincs szükség, hogy mi járjunk más intézménybe órát adni. Az iskola vezetési rendje hosszú évek alatt kialakult hagyomány szerint épül fel, a szervezet irányításának elveit és gyakorlatát a Szervezeti és Működési Szabályzat írja le. A szűk iskolavezetést az igazgató és 2 igazgató-helyettes jelenti. A nagyvezetői értekezleteken rendszeresen jelen van a közalkalmazotti tanács és a szakszervezet

18

vezetője, a munkaközösségek vezetői, a gyermek és ifjúságvédelmi felelősök, a diákönkormányzat munkáját segítő tanár. Iskolánkban 4 szakmai munkaközösség működik: alsós, osztályfőnöki, természettudományi és társadalomtudományi. A munkaközösség-vezetők feladata sokrétű. Szakmailag ellenőrzik a helyi tantervben foglaltak teljesítését, a nevelésioktatási munka tervezését, eredményességét, összehangolják a tankönyvrendelést, valamint segítenek a tantervek, tanmenetek kiválasztásában, a tanulmányi versenyek, iskolai rendezvények szervezésében, lebonyolításában.

3.5. Az iskola hagyományai, kapcsolatrendszere Iskolánk születésének

névadójának

évfordulóján,

tiszteletére melynek

évente

Rákóczi-napokat

rendezünk

keretein belül projektnapot, tanulmányi

versenyeket szervezünk. A rendezvény keretein belül névadónk iskolánkban elhelyezett szobrán koszorút helyezünk el. Az alsó és felső tagozaton a mikulásdélután, a farsangi jelmezverseny és műsor, karácsonyi és húsvéti játszóház, gyermeknapi rendezvények, sportnap és a nyolcadikosok búcsúja teszi színessé az általános iskolások életét. az elmúlt években minden nyáron szerveztünk tanulóink részére nyári táborozást. Első két alkalommal Nyíregyháza-Sóstófürdő volt a helyszín, az Erzsébet program beindulása óta pedig egyre növekvő létszámmal pályázunk sikerrel a Balatoni táborozásra Fonyódligetre. Az első évben 40 tanuló, a következő évben 50 tanuló, míg az idén 80 tanuló töltheti megérdemelt jutalmát a táborban. Kiemelt figyelmet fordítunk nemzeti ünnepeink és a nemzeti összetartozás napjának méltó megünneplésére színvonalas ünnepi műsorok, rendezvények szervezésével. A március 15.-i műsorunk az utóbbi években a városi ünnepségre is meghívást kap. A ballagás a végzős nyolcadikosok számára nyújt életre szóló emlékeket. Nagy szerepe van a közösségformálásban az iskolai diákszervezetnek. Az iskola igazgatójaként személyes kapcsolatot tartok képviselőikkel, részt vesz üléseiken, ahol az osztályképviselők elmondhatják problémáikat, javaslataikat, kéréseiket. A DÖK véleményt nyilvánít az iskola életét szabályozó dokumentumokról és minden olyan kérdésben, amely a tanulók nagyobb közösségét érinti. Helyi diákfórumot 19

szervez, és részt vesz az országos diákparlamenten. Alapfeladatának tekinti továbbá iskolai programok, tevékenységek, szervezését, támogatását. A szakköröket, differenciált foglalkozásokat a diákok igénye szerint a pedagógusok szervezik annak figyelembe vételével, hogy a tanulók megtalálják az érdeklődésüknek, szükségletüknek megfelelő lehetőséget. A foglalkozások lehetnek tehetséggondozó, felzárkóztató, korrepetáló és hobbi-jellegűek. Kiemelt fontosságot tulajdonítunk az egészségmegőrző, környezettudatos gondolkodásra nevelő programjainknak. Tanulóink rendszeresen vesznek részt szűrővizsgálatokon az iskolaorvos és a védőnők koordinálásával az iskolában található orvosi szobában. Fogorvosi szűrővizsgálatra a helyi rendelőbe kísérjük tanulóinkat éves rendszerességgel. Iskolaorvosi vagy szakorvosi vélemény alapján rászoruló tanulóink gyógytestnevelés foglalkozásokon vesznek részt. Széles körű mozgási lehetőséget igyekszünk biztosítani tanulóink számára az iskolában működő Diáksport Egyesülettel karöltve. Nagy népszerűségnek örvend a foci, atlétika, kosárlabda, röplabda szakkör és többen járnak az idén indult külső szervező által tartott karate edzésre is. Az elmúlt években a Miskolci Kistérség támogatta az úszásoktatást (voltunk Mezőkövesden, Tiszaújvárosban, Bogácson) ami szerencsére nem szakad meg, hiszen az idén a fenntartó szervezésében Tiszaújvárosba visszük 4. és 6. évfolyamos tanulóinkat. A környezettudatos gondolkodást a tanítási órákon kívül számos iskolai megemlékezéssel erősítjük. A diákönkormányzat szervezésében minden ősszel papírgyűjtést, PET palack és italos doboz gyűjtést szervezünk. Az idén nagy sikerrel szerveztük meg már 2 alkalommal is az elektronikai hulladékgyűjtést, melynek sikerét mutatja, hogy 30 tonna hulladékot sikerült összegyűjteni, mely nem csak környezetvédelmi szempontból jelentős, de az így kapott bevételből az alapítványunk támogatni tudja az udvari játék beszerzését. A 6. évfolyamos tanulók évek óta rendszeresen részt vesznek erdei iskolában, amely nagy sikernek örvend. Sajnos az anyagi nehézségek a szülői és alapítványi támogatás ellenére is évről évre nehezebbé teszik a szervezést. Iskolai megemlékezést tartunk a 3. évfolyamos tanulók közreműködésével a Föld Napja alkalmából és akadályversenyeket szervezünk a Madarak és Fák Napja tiszteletére.

20

A Szülői Közösség vezetősége rendszeres vendége az iskolai rendezvényeknek. Az általuk szervezett színvonalas farsangi bál bevételéből anyagilag is támogatják működésünket (Erdei iskola, Rákóczi-napok, ballagás, farsang). A „Rákóczi” az Emődi Iskolásokért Alapítvány sokat segít felmerülő problémáink megoldásában, jutalmakat, útiköltségeket, kisebb eszközbeszerzéseket finanszíroz, pályázatokban vesz részt. A szülőkkel tanáraink fogadóórán, szülői értekezleten, nyílt napon és az ellenőrzőn keresztül folyamatosan tartják a kapcsolatot, tájékoztatják őket. Nagy sikerű kezdeményezés az alsós családi sportnap, melynek keretein belül játékos vetélkedőkön keresztül sportol a család és erősítik a kapcsolatot az iskolával. A családsegítő szolgálat vezetője és az iskolai gyermek és ifjúsági felelősök rendszeresen találkoznak az iskolában és tájékoztatják egymást az aktuális problémákról, eredményekről. A helyi rendőrőrs vezetője partner a bűnmegelőzéssel kapcsolatos nevelésben, egy időben rendszeres vendégünk volt, szerveztünk a segítségével közlekedésismereti bemutatót, bűnmegelőzési, áldozattá válás megelőzésére szolgáló előadássorozatot. A „Terminál a Mozgásművészetek Oktatásáért Alapítvány” partnerintézményeként a TÁMOP 3.2.13-12 pályázat keretein belül több évfolyamon szerveztünk osztálytermi előadásokat az iskolai erőszakról, az összefogás fontosságáról, az emberi fejlődésről. A Filharmónia koncertsorozatba való bekapcsolódás is pozitív élményeket, kikapcsolódást, zenei kitekintést hozott a tanulóknak és a pedagógusoknak egyaránt. A

működtető

önkormányzattal

és

a

karbantartási

feladatokat

végző

városgondnoksággal is jó kapcsolatot ápolunk, mindkét intézmény a működtetői feladatokon túl is segíti munkánkat. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Miskolci Tankerületével is sikerült az elmúlt időszakban összecsiszolódnunk, megismertük az eddig számunkra ismeretlen eljárásrendeket és a szakmai feladatok megvalósításához megkapjuk a szükséges segítséget. A tankerületben lévő iskolák között szorosabb kapcsolat, ismeretség alakult ki, ami kedvez az egymástól való tanulásnak és a szorosabb együttműködések kialakulásának. A társintézmények közül az Emődi Gyermekálom Óvoda pedagógusaival rendszeresen

szervezünk

közös

megbeszéléseket,

részt

veszünk

egymás

továbbképzésein, rendezvényein. A Reményi Ede Zenei Alapfokú Művészeti Iskola 21

emődi tagozatával közös az udvarunk, közösen dolgozunk gyermekeink fejlesztésén és gyakran a zeneiskolai rendezvények helyszínét is biztosítjuk. Az Emődi Művelődési Ház és Könyvtár számos rendezvényére várja a tanulóinkat, sőt gyakran házhoz hozza a bemutatókat, zenei programokat. Az iskolai rendezvények támogatásában is számíthatunk a segítségükre, hangtechnikai eszközöket, könyvjutalmakat biztosítanak számunkra. A történelmi egyházak vezetőivel, hitoktatóival, akik partnereink a nevelésben gyümölcsöző a kapcsolatunk. A hit és erkölcstan órák és a fakultatív hitoktatás iskolai keretein kívül az egyházak által szervezett programok, nyári táborok munkáját eszközökkel segítjük, nagy örömmel vesszük, hogy rendszeres vendégeink tanévnyitó, tanévzáró ünnepségeinken. A településen működő civil szervezetekkel is igyekszünk együttműködni, részt veszünk programjaikon, művészeti csoportjaink fellépnek rendezvényeiken és számíthatunk segítségükre az iskolai programok szervezése kapcsán. Különösen gyümölcsöző a kapcsolatunk:  a

Bükkaljai

Alkotók

Közhasznú

Egyesülettel,

akik

kézműves

foglalkozásokat szerveznek tanulóinknak,  az Emődi Főnix Íjász Egyesülettel, akik gyermeknapon, sportnapon nagy sikerű foglalkozásokat, versenyeket tartanak tanulóinknak,  a VITYUKA néptánccsoporttal, akik táncházat szerveznek tanulóinknak,  az Emődi Nagycsaládosok Egyesületével, akik támogatják rászoruló tanulóinkat, kirándulásokat, táborozást szerveznek részükre,  a Barátság Nyugdíjasklubbal, akik sütnek a rendezvényeinkre,  az Emődi Pincegazdák Egyesületével, akik által szervezett majálison fellépnek művészeti csoportjaink.

3.6. Tanulói létszámok, beiskolázási adatok A demográfiai mutatók ismeretében nem meglepő, hogy az elmúlt években – számos más iskolához hasonlóan- a tanulói létszám csökkenése volt jellemző iskolánkban. Egy évtizeddel ezelőtt minden évfolyamon 3 párhuzamos osztály működött, míg jelenleg az első évfolyam kivételével mindenütt két osztályunk van. Az 22

elmúlt évben tapasztalható létszámnövekedés is a tankötelezettségi korhatár változásának volt köszönhető.

tanulócsoportok száma 20,5

20

20 19,5

19

19 18,5

18

18

18 17,5

17

17 16,5 16 15,5 2009.

2010.

2011.

2012.

2013.

általános iskolai tanulólétszám változása 400

395

390 380

372

370

370 356

360

347

350 340 330 320 2009.

2010.

2011.

2012.

2013.

A tanulók összetétele heterogén, 182 fő hátrányos helyzetű, közülük 56 fő felel meg a halmozottan hátrányos helyzet fennállásához szükséges feltételeknek. Ez a létszám növekvő tendenciát mutat az elmúlt években. A sajátos nevelési igényről szakértői véleménnyel rendelkező általános iskolai tanulók száma 26 fő, a tanulási, magatartási, beilleszkedési zavarral küzdő tanulók 46-an vannak. A HH és HHH tanulók arányát, valamint a SNI és BTM zavarral küzdő tanulók arányát mutatják a következő diagramok. 23

HH és HHH tanulók százalékos aránya 60,00% 50,00% 40,00% 30,00% 20,00% 10,00% 0,00% 2009.

2010.

2011. HH

2012.

2013.

HHH

BTM és SNI tanulók százalékos aránya 14,0% 12,0% 10,0% 8,0% 6,0% 4,0% 2,0% 0,0% 2009.

2010.

2011. BTM

2012.

2013.

SNI

Mindkét diagram jól mutatja a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók és a sajátos nevelési igényű tanulók arányának egyértelmű növekedését. Ami a diagramról nem olvasható le, de a mindennapi munkánk során tapasztaljuk, hogy a SNI tanulók között is eltolódik az arány és egyre több a súlyosabb problémákkal küzdő tanulók száma. Az egyenlő bánásmód megvalósítása céljából semmiféle hátrányos megkülönböztetést nem alkalmazunk sem a szociális hátrányokkal küzdő, sem a sajátos nevelési igényű gyerekekkel szemben. Nekik – a problémáiktól függően – egyéni fejlesztő foglalkozásokat, habilitációs/rehabilitációs órákat, AVS terápiát, differenciált 24

tanórákat biztosítunk. Az eltérő tantervű, kis létszámú csoportunkban tanulhatnak azok a tanulási folyamatban tartósan akadályozott tanulók, akik a szakértői bizottság javaslata alapján nem integrálhatóak.

3.7. A tanulók neveltségi szintje, fegyelmi helyzet A színvonalas oktató-nevelő munka alapfeltétele a fegyelmezett, nyugodt tanórai légkör, a felszereléssel rendelkező és tanulni akaró gyermekek sokasága. Persze ez egy idealizált állapot, nagyon kevés iskola mondhatja el magáról, hogy az általa nevelt tanulók minden reggel tudásvágytól csillogó szemekkel érkeznek az iskolába. A valóság az, hogy mindenütt vannak tanulók, akiknek a motiválása sokkal nehezebb, próbára teszi a pedagógus felkészültségét, türelmét. Általában ezeknél a tanulóknál a szülői háttér segítő, ösztönző jellege kevésbé érvényesül, így a hagyományos módszerek az ő esetükben kevésbé vezetnek eredményre. Súlyosbítja a helyzetet, ha az érdektelen tanuló valamilyen magatartási problémával, konfliktuskezelési hiányosságokkal is küzd, mert akkor hamarosan Ő lesz az osztály „fekete báránya”, és ezt a szerepet általában el is fogadja, hiszen a számára szükséges mindennapi figyelmet megkapja. A magatartási problémák hátterében legtöbbször az erkölcsi gátak feloldódása, eltolódása, valamint a következmények szegényes tárháza állnak. Legtöbbször a szép szó és a személyes példamutatás lehet a megoldás kulcsa, mert a fegyelmi intézkedések tapasztalatom szerint csak rövidtávon hatásosak, bár néhány kirívó esetben el kell mennünk a lehetőségeink határáig, a fegyelmi eljárásig. Az elmúlt években közös munkával, egyre egységesebb fellépéssel sokat tettünk valamennyien azért, hogy a magatartási problémák visszaszoruljanak. Módszereink között voltak közvetlenül a probléma gyökerénél ható és voltak közvetett módszerek is, és szerencsére voltak törvényi változások, melyek segítették ez irányú munkánkat (pl. tankötelezettségi kor 16 évre történő csökkenése, fegyelmi intézkedések szigorítása). A fegyelmi helyzet javulása érdekében:  szorosabbra

fűztük

a

kapcsolatot

a

családsegítő

szolgálattal,

esetmegbeszéléseket, családlátogatásokat szerveztünk,

25

 az emődi rendőrőrs parancsnoka rendszeresen eljött hozzánk és közösen beszélgettünk a fegyelmezetlen tanulókkal,  a tanári ügyeletet átszerveztük, megerősítettük,  a tanulók tízóraihoz és ebédhez kísérését megszerveztük,  a közfoglalkoztatás terhére pedagógiai asszisztenseket kértünk és kaptunk a fenntartótól,  bűnmegelőzési előadássorozatot szerveztünk a miskolci rendőrkapitányság közreműködésével,  úgynevezett „Arizona szobát” működtetünk, ahol egy tanteremben pedagógus fogadja és foglalkoztatja azokat a tanulókat, akik a tanítási órán nem tartják be az alapelveket (1. Minden tanulónak joga van a zavartalan tanuláshoz. 2.

Minden

tanárnak

joga

van

a

zavartalan

tanításhoz.

3. Mások jogait mindig tiszteletben tartom.),  magatartási füzet alapján működtetjük a fegyelmi intézkedések rendszerét, kirívó esetben fegyelmi eljárást indítunk, többször ismétlődő esetben akár a legsúlyosabb intézkedést is kiszabjuk.  korrepetálások erősítésével, felzárkóztatással igyekszünk megelőzni az évismétlést, amely a legtöbb magatartási probléma előidézője. Az intézkedések összhatását a tanév végi magatartás eredmények alakulásában lehet lemérni.

magatartás értékelése 160 140 120 100 80 60 40 20 0 2009.

2010. példás

2011. jó

változó

2012.

2013.

rossz

26

A magatartás jegyek is tanúskodnak arról, hogy tanulóink közt igen sok a példamutató és döntő többsége a gyerekeinknek normakövető viselkedésű. Ha a rossz magatartású tanulók számát tekintjük, akkor alapvetően csökkenő tendenciát tapasztalunk. 2012-re harmadrészére csökkent a számuk, bár 2013 –ra pici növekedést láthatunk, de ez nem befolyásolja jelentősen a trendet.

3.8. Tanulmányi helyzet Minden évben elkészítjük az iskola tanulmányi statisztikáját. A nevelési oktatási helyzetet a tanulmányi és a szorgalmi eredmények mutatják a legjobban. Az összehasonlítás kedvéért az elmúlt 5 év tekintetében a kiemelkedően jó eredményt elérő tanulók számát és a valamely tantárgyból elégtelen osztályzatot kapó tanulók számát szemléltetem diagram segítségével.

tanulmányi eredmények 70 60 50 40 30 20 10 0 2009.

2010. kitűnő

2011. 2012. jeles elégtelen

2013.

Látható, hogy a kitűnő és jeles tanulók száma minimális ingadozást mutat, annak ellenére, hogy közben a tanulói létszám csökkent, vagyis arányaiban növekedésről beszélhetünk. A valamely tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott tanulók száma a 2010-es csúcsérték óta (ami a tanulók 15 %-át jelentette) 2013-ra évről évre jelentősen csökkent (a tanulók 5 %-ára). Ez jól jelzi a következetes felzárkóztató, fejlesztő munka eredményeit, az osztályfőnökök korrepetálási munkájának hatékonyságát. Meglátásom szerint ez összefügg a rossz magatartású tanulók számának egyidejű csökkenésével és a szorgalom eredményeivel.

27

szorgalom eredmények 140 120 100 80 60 40 20 0 2009.

2010. példás

2011. jó

változó

2012.

2013.

hanyag

A szorgalom eredményekből leolvasható, hogy a változó és hanyag szorgalmú tanulóink száma együttesen alig marad el a példás és jó szorgalmú tanulók számától. Ez valószínűleg összefügg azzal, hogy a diákok közel 50 %-a hátrányos helyzetű családból származik, így az Ő motivációjukból hiányzik a jó példát mutató, eredményeket elváró családi háttér. A továbbtanulási mutatókban jelentkező, az országos átlagnál jóval magasabb szakiskolai beiskolázás is ennek a következménye. Az alábbi diagramon látható, hogy a szakközépiskolai irányba történő továbbtanulás az országos átlagnak megfelelően a tanulók közel 40 %-ára jellemző, míg a gimnáziumi és szakiskolai arány erősen eltolódik a szakiskola javára.

A tanulmányi helyzet fontos mutatója a tanulmányi versenyeken elért eredmények, melyek a fontos visszajelzések a pedagógus, a tanuló és a szülő felé is. A tehetséges tanulóink a tanulmányi, sport és művészeti versenyeken és bemutatókon évről-évre szép eredményeket érnek el szinte minden tantárgyból. Nem ritka, hogy a 28

felmenő típusú versenyeken megyei szinten is jó eredményt tudunk elérni és országos fordulóba jutunk. Eben a tanévben erre jó példa a sakk és a Curie környezetvédelmi verseny, ahol 4. évfolyamos tanulóink most készülnek az országos fordulóra.

3.9. A hiányzások alakulása A tananyaggal megfelelően haladni csak az tud, aki részt vesz a tanítási órán, így a mulasztások számának a tanulmányi eredményre gyakorolt hatását nem kell bizonygatni. Különösen romboló hatású a szándékos, tényleges ok nélküli mulasztás, ami igazolatlan hiányzásként realizálódik, mert nincs mögötte a tananyag pótlására irányuló szándék. A törvényi szabályozás szigora és az osztályfőnökök rendszeres munkájának következtében az elmúlt évek statisztikája ezen a területen is látványosan javuló tendenciát mutat. Az összes mulasztás közel a felére csökkent az általános iskolai tanulók körében, amíg az igazolatlan mulasztások száma tizedrészére változott.

mulasztások száma 8000 7000

6902 5539

6000

4851

4531

5000

3990

4000 3000 2000 1000

580

342

123

67

56

0 2009.

2010. mulasztott napok

2011.

2012.

2013.

ebből igazolatlan

3.10. Az országos méréseken, értékeléseken elért eredményeink Az országos kompetenciamérés a 6. és 8. évfolyamos tanulóink körében a szövegértési képességeket és a matematikai eszköztudást méri fel és ad visszajelzést az eredményekről. A mérésben alkalmazott feladatok lényege nem az adott év tananyagának számonkérése, hanem azt vizsgálja, hogy a diákok az adott évfolyamig elsajátított ismereteiket milyen mértékben tudják alkalmazni a mindennapi életből vett feladatok megoldása során. A szövegértés területén a különböző szövegekhez kapcsolódó kérdések jellemzően az információk visszakeresését, következtetések levonását, kapcsolatok 29

felismerését, a szöveg részeinek vagy egészének értelmezését várják el a diákoktól. A matematikai eszköztudás területén pedig az alkalmazott feladatok valamilyen életszerű környezetben megjelenő probléma matematikai megoldását és a megoldás leírását kérik a tanulóktól. A mérés eredményei azt mutatják meg, hogy a tanuló hol tart ezeknek a készségeknek, képességeknek az elsajátításában. Az összehasonlítás országos viszonylatban és a településtípusnak megfelelően is megtörténik. A visszajelzés segíti az iskolákat abban, hogy objektív képet kapjanak teljesítményükről, megismerjék erősségeiket és gyenge pontjaikat e két felmért tudásterületen. A nevelőtestület minden évben munkaértekezleten elemzi és értelmezi az eredményeket a szakmai munkaközösségek bevonásával. A 2013 évi mérési eredményekből látszik, hogy eredményeink az országos átlag alatt vannak, de ha a kisvárosi iskolák eredményeihez viszonyítunk, akkor nincs szignifikáns különbség az elvárthoz képest. A mérés során kérdőíves módszerrel mérik

30

a tanulók családi körülményeit, és egy családi háttér index kiszámításával korrigálják a tanulóktól elvárt eredményeket. Az elmúlt években erőfeszítéseket tettünk, hogy minden tanuló kitöltve visszahozza a kérdőíveket, így a CSH-index kiszámítására és figyelembevételére is volt lehetőség. Látható, hogy az index figyelembevételével már az országos regresszió alapján is csak matematikából maradunk el az elvárható eredménytől. Ha visszamenőleg vizsgáljuk az elmúlt évek eredményeit, akkor azt látjuk, hogy minden területen stagnál az eredmény, a 2013-as mérési eredmény nem különbözik szignifikánsan az előző évek eredményeitől. Ez az országos trendnek nagyjából megfelelő eredmény, mert az országos átlag is stagnáló képet mutatott az elmúlt időszakban. Ha figyelembe vesszük az előzőekben bemutatott tanulói összetételt, illetve az utóbbi években bekövetkező változásokat, akkor talán tekinthetjük eredménynek azt is, hogy szinten tudtuk tartani az eredményeket, illetve azt, hogy a törvény által előírt küszöbértéket minden évben meghaladtuk, így intézkedési terv készítése eddig nem volt kötelező. Természetesen feladatunknak tekintjük, hogy tanulóinknak gyakorlati ismereteket közvetítsünk és ezek eredményként jelenjenek meg a kompetenciamérések során, így célkitűzéseink között minden évben szerepel, hogy a kompetenciamérésben tanulóink minél jobb eredményt érjenek el.

31

4. VEZETŐI PROGRAM "A vezetői eredményesség kulcsa, hogy a hatalom gyakorlása nélkül tudjuk befolyásolni az embereket." (Thomas Gordon) Vezetőként hiszem, hogy iskolát vezetni csak az ebben érintettek közös együttműködésével,

az

ehhez

szükséges

nyugodt,

elfogadó

és

folyamatos

kommunikációra épülő légkör megteremtésével, együttműködő közösség létrehozásával lehet. Olyan vezetési stratégiát szeretnék megvalósítani, amely épít a már meglévő értékekre, jó gyakorlatokra és a minőségbiztosítás gyakorlatából megismert PDCA logika mentén a működő folyamatokat igyekszik tovább javítani.

4.1. Általános feladatok, célkitűzések, Az iskolai nevelőmunka célja olyan értékek közvetítése és megerősítése, amelyek egyrészt a tanulók személyiségére, tanulmányi eredményeire, másrészt a tanulói és intézményi közösségen túl a családra, a szűkebb és tágabb társadalmi környezetre

is

pozitív

hatást

gyakorolnak.

Az

értékek

létrehozásában

és

érvényesítésében nagyobb teret kell kapnia az emberi együttélés általánosan elfogadott szabályainak, a polgári társadalom normáinak, az európai és nemzeti kultúra értékeinek és a köznevelési törvényben megfogalmazott elveknek. Iskolánk célja színvonalas oktatással szilárd alapműveltséget, biztos alapkészségeket nyújtani tanulóinknak, biztosítva számukra a képességeiknek megfelelő továbbhaladást. Kiemelten fontos továbbá a középfokú iskolai tanulmányok megkezdésére felkészítő nevelés és oktatás biztosítása. Segítünk abban, hogy diákjaink harmonikus, kiegyensúlyozott, a felnőttek világában is boldogulni tudó emberekké váljanak. Mindezeket jól felkészült, szakmailag igényes, megújulásra képes, a minőség iránt elkötelezett, segítőkész munkatársakkal és az iskolával együttműködő szülőkkel kívánjuk végrehajtani. A mai társadalmi átalakulás, az Európai Uniós elvárások új kihívások elé állítják az iskolát. Az idegen nyelv és az informatika oktatása, az ismeretek alkalmazni tudása, a kompetenciák elsajátíttatása különösen nagy hangsúlyt kapnak. Ezeken a területeken 32

fel kell venni a versenyt, hiszen a szülők elvárásai, a helyi tantervből adódó feladataink mind ebbe az irányba mutatnak. A partneri elégedettség növelésének egyik útja ezeknek a területeknek a fejlesztése. Ezek egy része a jelenlegi feltételrendszeren belül megvalósítható, más részéhez erőforrások rendelése szükséges (emelt óraszámú képzések, csoportbontás, digitális tananyagok, taneszközök, IKT eszközök). Nevelési–oktatási intézményünk gyermeklétszámának alakításánál elsődleges szempont, hogy a beiskolázási körzetünkben élők (Emőd, Adorna és Istvánmajor) megelégedéssel vehessék igénybe szolgáltatásainkat. A demográfiai adatokból következő csökkenés mellett fokozódó problémát jelent a térségből elköltöző családok, valamint a külföldre távozó családok egyre növekvő száma. Jelenleg is 4 tanulónk jogviszonya szünetel külföldi tanulmányok miatt. Arra törekszem, hogy az intézmény eredményeinek külső kommunikációja, az oktatás minősége, tárgyi feltételei, tanórai és tanórán

kívüli

foglalkozásai,

valamint

környezete

olyan

legyen,

hogy az

iskolahasználók igényeit kielégítse és ezáltal továbbra is minket válasszanak. Az esélyegyenlőség elvének érvényesítését a nevelési-oktatási folyamatban, továbbá valamennyi kapcsolódó területen erősíteni kell. Az alapvető erkölcsi értékek átadásának hangsúlyozása, a hagyományok ápolása, az értékek tisztelete, a tudás iránti vágy felkeltése nevelőmunkánk alapvető célja. Az eredményes munkavállalás, a XXI. század kihívásainak igénye és az élethosszig tartó tanulás képességének biztosítása érdekében kiemelt feladatunk az önálló tanulás képességének kialakítása. A Nemzeti Alaptantervben meghatározott feladatok színvonalas ellátásához rendelkezünk a megfelelő személyi és tárgyi feltételekkel, melyeket a lehetőségek szerint folyamatosan szeretnénk bővíteni, fejleszteni.

4.2. Szervezetfejlesztés, munkaszervezés A hatékony munkavégzés alapja a tervszerűség. Az iskolai szervezet minden szintjén (amennyire lehet) erősíteni szeretném a tervezés fontosságát és a rendszerességet, hogy az Ad hoc jellegű problémamegoldások háttérbe szoruljanak. Ennek megfelelően a szűkebb iskolavezetés (igazgató, igazgató-helyettesek) rendszeres heti ülésének feltételeit ezentúl is meg szeretném teremteni. A bővebb iskolavezetés 33

(érdekvédelmi szervezetek, munkaközösség-vezetők, DÖK támogató pedagógusok) üléseit rendszeresebbé kívánom tenni. Ehhez a szükséges feltételeket már az érintett pedagógusok órarendjének elkészítésekor meg kell teremteni. A munkaközösségek szerepe meghatározó az iskolai folyamatok gördülékeny működtetésben és a tervezési és ellenőrzési folyamatokban. Továbbra is erősíteni szeretném önállóságukat, szerepvállalásukat, kiemelten a szakmai munka ellenőrzésében, a döntések előkészítésében és az információ-áramlás folyamatának elősegítésében. Nagyobb szerepet szánok a munkaközösségeknek az iskolai szabályozók megismerésében és egységes értelmezésének kialakításában. Az egy osztályban tanító nevelők együttgondolkodását, rendszeres konzultációját fontosnak tartom az egységes nevelői szemlélet kialakításának folyamatában. Ennek megszervezésében az osztályfőnöknek meghatározó szerepe van. Szeretném, ha ezek a megbeszélések nem csak a szünetekben egy-egy konkrétan felmerülő estre korlátozódnának, hanem a kötött munkaidő nevelés-oktatással le nem kötött részének terhére szervezett keretek között realizálódnának. Az iskolai élet alapsejtje az osztály, mely működésének alapja a jól működő osztályközösség, amely egy elsődleges normakontrollt gyakorol tagjai felett. Ennek kialakításában óriási szerepe van az osztályfőnöknek, az általa szervezett programoknak és az iskolai rendezvényeknek. Nagyon pozitívnak tartom azt az utóbbi években a diákönkormányzat kezdeményezésére kialakult gyakorlatot, hogy minden osztály szórakoztató műsorokkal készül jeles alkalmakra (télapó, farsang), a 8. évfolyamosok műsorral búcsúznak el az iskolától és társaiktól. Ezt a folyamatot erősíteni, támogatni kívánom. Az iskola által szervezett hagyományos programok jól beváltak, mennyiségüket elegendőnek tartom, de szükségesnek látom a körülmények változása miatt egyes rendezvények esetében a folyamatos megújítást (pl. Rákóczi napok). A programok anyagi hátterének biztosításában az iskolai alapítvány egyre nagyobb szerepet vállal. Ennek folyamatossá tételéhez szükséges az alapítványi bevételek elősegítése (hulladékgyűjtés, SZJA 1 % felajánlása, szponzorok keresése). Az érdekképviseletekkel jó munkakapcsolat alakult ki, a munkavállalókat érintő kérdésekben kialakítják véleményüket, törekedni fogok ennek az együttműködésnek az erősítésére. 34

A pedagógusellenőrzés intenzitásában, hatékonyságában vannak hiányosságaink, törekedni fogok ezen a területen is a rendszerességre és az ellenőrzési rendszer olyan irányú kialakítására, amely összhangban van az országos tanfelügyeleti rendszer és a pedagógusminősítés rendszerének elemeivel. 2013. január 1-től a technikai dolgozók munkáltatói jogkörét Emőd Város Városgondnokságának vezetője gyakorolja. Mivel munkájuk az iskola működése szempontjából kiemelten fontos és az iskolai környezet, tisztaság a szülői elégedettséget is közvetlenül befolyásolja, így szükségesnek látom egy ellenőrzési és jelzőrendszer kidolgozását, amely a minőségi munkavégzést garantálja.

4.3. A tanulók neveltségi szintjének növelése Fontos feladat az erkölcsi nevelés (további) erősítése. Mivel a családok egy része nem tudja betölteni klasszikus nevelő- szocializáló funkcióját, az iskolának kell átvennie e szerepek egy részét. Az erkölcsi normák átadása, a jellemformálás az ismeretek közvetítésével és az érzelmi nevelés, az akarat erősítése által valósul meg, ezért az erkölcsi nevelés csak is az érzelmekre hatva lehet eredményes. A kerettantervek felmenő rendszerű bevezetésével 1. és 5. évfolyamon bevezetésre került az erkölcstan/hit és erkölcstan tanórai keretek között történő oktatása, de meglátásom szerint a nevelést az iskolában folyó pedagógiai tevékenység egészét átfogó és jellemző folyamatnak kell tekinteni. Olyannak, amely a különböző tantárgyak tanítási óráin, az osztályfőnöki órákon, az óraközi szünetekben, a szabadidős tevékenységek közben, a tanítási – tanulási folyamat minden pillanatában jelen van. A folyamatban kiemelt feladatot játszik a pedagógus személyisége, illetve a példaadással történő megerősítés. A normaállítást és a normák közvetítését rendszerint értékelő jelzéseknek kell kísérniük a nevelésben. Az iskola a közösségi nevelés színtere is. Támogatnunk kell a saját értékrenddel rendelkező kortárs közösségek kialakulását és megfelelő működését, hiszen a helyes felnőtt élethez szükséges viselkedés módokat, szerepeket e közösségekben sajátítják el a tanulók. NAT által előírt nevelési célok:  erkölcsi nevelés, 35

 nemzeti öntudat, hazafias nevelés,  állampolgárságra, demokráciára nevelés,  az önismeret és a társas kultúra fejlesztése,  a családi életre nevelés,  a testi és lelki egészségre nevelés,  felelősségvállalás másokért, önkéntesség,  fenntarthatóság, környezettudatosság,  pályaorientáció,  gazdasági és pénzügyi nevelés,  médiatudatosságra nevelés,  a tanulás tanítása. Kiemelt feladatnak tartom, hogy ezek a nevelési célok érvényesüljenek pedagógiai munkánkban, megvalósuljanak egyéni és osztályszinten egyaránt, ennek érdekében továbbra is megteszünk mindent az iskolai élet minden terültén, hogy tanulóink minél több pozitív példával találkozhassanak.

4.4. Fegyelmi helyzet javítása A tanulóink magatartása az elmúlt évek statisztikája szerint sokat javult, vannak területek, ahol látványos eredményeket értünk el (pl. dohányzás, igazolatlan mulasztás), ezzel együtt vannak területek, ahol még sok a tennivalónk (pl. konfliktuskezelés). Ennek érdekében:  Szeretném a már bevált programok folytatását, az Arizona szoba program folyamatos fejlesztését, a működtetéssel kapcsolatos szabályok egységes betartását és betartatását.  Szorosabb

együttműködést

gyermekjóléti

és

szeretnék

családsegítő

kialakítani

szolgálattal,

a

szülői

helyi

házzal,

kisebbségi

önkormányzatokkal.  Részt veszünk a helyi rendőrőrs és a megyei rendőrkapitányság bűnmegelőzési, drogprevenciós programjain.  Konfliktuskezeléssel

kapcsolatos

tréningeket

szervezünk

pedagógus

továbbképzés és a problémás osztályok szintjén is. 36

 Erősítjük a kapcsolatot a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, valamint a Nevelési Logopédiai és Pályaválasztási Intézet szakembereivel, mihamarabb kezdeményezzük a problémák mögött meghúzódó valós okok feltárását és kérjük a terápiában a segítségüket.  Súlyos esetekben azonnali fegyelmi eljárást indítunk és kihasználjuk a köznevelési törvény adta lehetőségeket a fegyelmi büntetések kiszabásakor.  A szándékos rongálások és fegyelmi vétségek körülményeinek felderítését elősegítené, ha a közösségi tereket megfigyelőrendszerrel látnánk el, természetesen ez csak a szülők hozzájárulásával, a személyiségi jogok betartásával képzelhető el.

4.5. A különleges bánásmódot igénylő tanulókkal való foglalkozás Különleges bánásmódot igénylő tanulók közé egyszerre tartoznak a sajátos nevelési igényű, vagy beilleszkedési és tanulási-magatartási zavarokkal küzdő tanulók és a tehetségígéretek. Minden célcsoporttal kiemelten fontos a külön foglalkozás, egyéni fejlesztés, de ahhoz, hogy ezt megtehessük első lépés a korai felismerés és a diagnosztizálás, valamint a fejlesztés megtervezése. Ez az osztályfőnökök, szaktanárok feladata és felelőssége. Nem véletlen, hogy a pedagógus minősítés egyik részterülete, a portfólió része a különleges bánásmódot igénylő tanulókkal való foglalkozás és a köznevelésről szóló törvény is külön nevesíti a pedagógus kötelességei között. A sajátos nevelési igényű tanulókkal való foglalkozás feltételeit biztosítani kell, úgymint:  gyógypedagógus végzettségű pedagógus foglalkozzon velük,  pedagógiai asszisztens segítségének igénybe vételét,  oktatásuk a gyógypedagógiai irányelvek és a szakértői véleményben megfogalmazottak alapján történjen,  a fogyatékosság típusának megfelelő tankönyvek, tanulási segédletek használata,  a tanulók képességének megfelelő differenciált foglalkoztatás,  a szakértői véleményben javasolt értékelési formákat alkalmazzuk,

37

 speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő technikai eszközöket alkalmazzunk,  képességfejlesztő játékok, eszközök segítsék a fejlesztést,  számítógépek használata megfelelő fejlesztő programokkal. A beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségek enyhítése érdekében fontosnak tartom:  szoros kapcsolat ápolását a helyi óvodával és a tanulás képességeket vizsgáló bizottságokkal a korai felismerés érdekében,  a tanórai tanulás egyéni képességekhez igazodó szervezését, differenciálást;  felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások, egyéni foglalkozások szervezését,  pedagógiai asszisztens segítségének igénybe vételét, különösen a nagyobb létszámú alsó tagozatos osztályokban,  a nevelők és a tanulók közötti nyitott, segítő szemléletű személyes kapcsolatok kialakítását;  az iskolai könyvtárban rejlő lehetőségek jobb kihasználását,  iskolai sportkörökön, a DSE foglalkozásain, az érdeklődési körbe eső szakkörökön sikerélményekhez jutás erősítését,  a tanulók szabadidejének, délutáni foglalkozásoknak hatékonyabb szervezését,  szabadidős foglalkozásokon, közös osztályprogramokon keresztül a közösség fejlesztését,  a szülőkkel való együttműködés további erősítését, az iskolai életbe, programokba történő bevonásukat,  családlátogatások szervezését a GYIF felelősökkel és a családsegítő szolgálattal közösen. A kiemelkedően tehetséges tanulók segítése érdekében fontosnak tartom:  tehetséggondozó, fejlesztő foglalkozások, egyéni foglalkozások szervezését;  az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezését;

38

 iskolai és iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, bemutatókon (szaktárgyi, sport, kulturális stb.) való részvételt,  az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használatát;  a középiskolai továbbtanulás irányítását, segítését (tehetséggondozó középiskolák)  szabadidős foglalkozásokon, közös osztályprogramokon keresztül a közösség fejlesztését, az elfogadás segítését. Nekünk, pedagógusoknak hinnünk kell Szent-Györgyi Albert gondolatában, melyet a pedagógiai programunk alapelveként is elfogadtunk: „Minden tanuló tehetséges valamiben, a mi kötelességünk ezt felismerni és fejleszteni”. Mi vagyunk a felelősei annak, hogy a ránk bízott gyermekeket a képességeiknek megfelelő teljesítményre ösztönözzük.

4.6. Kompetenciafejlesztés, mérési eredmények javítása A felzárkóztatás és a kompetenciamérés eredményeinek javítása érdekében szükség van a kompetenciafejlesztés hatékonyságának növelésére. Kiemelt feladatomnak tartom a mérési-értékelési rendszer áttekintését, az év végi mérések tantárgyainak közös újragondolását és hatékony működtetését. Közös célunk, hogy a tanulói kompetenciák fejlesztése stratégiai és operatív szinten is a mindennapi gyakorlatban megjelenjen. A tervezés során az elmaradt eredmények okait elemezni kell, a fejlesztés elvárt eredményeit meg kell határozni. A tervezésnek pontosan és mindenki számára egyértelműen ki kell tűzni a mérhető célokat, az elvárt eredményeket, tevékenységeket, feladatokat. A kompetenciamérések tapasztalatait a tanulási, tanítási folyamatban kell alkalmazni. Az eredmények elemzése után intézkedési tervet készítünk, melyben a tantestület minden tagjának rögzíteni kell a feladatait a cél elérése érdekében. A tanulási kudarcnak kitett tanulókat fel kell zárkóztatni. Ki kell jelölni a feladatokban résztvevőket és a feladatok gazdáját, a szükséges erőforrásokat, a feladatok ellenőrzésének szempontjait. Bemeneti és követő mérésekkel figyelni kell a tanulók

39

teljesítményét. Meg kell ragadni a pályázati lehetőségeket (Útravaló program, Út a szakmaválasztáshoz program), melyek a HH tanulók megsegítését szolgálják. A szövegértési és szövegalkotási képesség mindenfajta tanulás és társadalmi szerepvállalás elemi feltétele. A funkcionális írás-olvasás, illetve önkifejezés képességszintjére kell eljuttatni a tanulókat. Ugyanilyen lényeges, hogy ennek a kompetenciaterületnek tervszerű fejlesztése folytatódjon a felsőbb évfolyamokon. Ehhez a felmenő rendszerben bevezetett szövegértés tantárgyunk jelent biztos alapot, de a fejlesztés minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. Az évek során a gyerekek egyre növekvő terjedelmű és bonyolultságú szövegekkel találkoznak, azonban ezek elemző feldolgozásához, befogadásához segítségre van szükségük. A matematikai gondolkodásmód a világ leképezésének, értelmezésének sajátos módszere, amely igen hasznos eszközökkel tudja segíteni a hétköznapi gondolkodást. Az oktatási gyakorlatban a matematikai képességek fejlesztése nem kapcsolódik eléggé össze a mindennapi élet problémáival, illetve a diákok szükségleteivel. A fejlesztések során olyan eszközöket kell használni, amelyek felhasználásával életközelbe tudják hozni az elvont matematikai ismereteket, a matematikai logika más tartalmi területeken való felhasználásával eredményesen tudják fejleszteni a tanulók problémaazonosító- és megoldó képességeit, és fel tudják használni a matematika eszköztárát a legkülönfélébb hétköznapi jelenségek megértésére. A matematika tantárgy emelt óraszámban történő tanítása, a szabadon tervezhető tananyagtartalom gyakorlásra fordított ideje a záloga a fejlődésnek. A szociális és életviteli kompetenciák körébe olyan viselkedésminták, készségek és képességek tartoznak, amelyek egyaránt alapját képezik az egyén belső, személyes harmóniájának és társadalmi beilleszkedésének. A terület lényeges elemei az önbizalom, az öntudatos és a környezetért is felelős magatartás, a világgal szembeni pozitív beállítódás, a tolerancia és az őszinte kommunikáció, az értelmes kockázat vállalása. Fontos a reális énkép kialakításának képessége, a frusztráció elviselése, a reális egyéni célok kitűzésének és követésének képessége, a szabályok és a vágyak összehangolásának képessége, a cselekvési alternatívák meglátásának képessége, a döntési képesség, a kezdeményezőkészség, az akaraterő és a kitartás. A társas viselkedés terén pedig az empátia, a kommunikációs készség, a vitázó és érvelő képesség, a 40

konfliktuskezelő képesség, valamint a vezető- és szervezőképesség kap kitüntetett szerepet. Idegen nyelvi kompetenciák alatt a szövegértést és szövegalkotást idegen nyelven szóban és írásban, a kommunikációs szándékok megértését és érthető kifejezését kell érteni. A hagyományos nyelvtanítási gyakorlat (olvasás, fordítás, nyelvtani gyakorlatok) helyébe lépő, cselekvésközpontú és kommunikációs stratégiák eredményesen járulnak hozzá a használható nyelvtudás kialakulásához, és igazodnak a tanulók életkori sajátosságaihoz, érdeklődéséhez, világismeretéhez. Ennek gyakorlati megvalósítása ugyanakkor a pedagógusok részéről új ismeretek, módszerek megszerzését és készség kialakítását igényli. A szülői elvárásokban határozottan megjelenik az idegen nyelv magas szintű oktatásának igénye. Az ehhez szükséges tárgyi és személyi feltételek megteremtését továbbra is fontosnak tartom. Az idegen nyelv emelt óraszámú tanításának felmenő rendszerű bevezetésétől azt várom, hogy tanulóink nagyobb arányban tanulnak tovább két tanítási nyelvű képzési formákban és idegen nyelvi tagozatokon. Az IKT (= informatikai és kommunikációs technológiák) ismerete és használata a munkaerőpiac egyes területein alapvető követelmény, más területein esélynövelő tényező. Az IKT kompetenciák jelentik egyrészt az eszközjellegű informatikai alkalmazások ismeretét, másrészt azok kreatív használatát a munkavégzés során és a hétköznapi életben egyaránt. Feltett célom, hogy az informatikai alapismeretek elsajátítása - szervezett keretek között - minden tanulónk számára biztosítva legyen. Az életpálya-építési kompetenciák nemcsak a pályaorientációt jelentik, hanem a diák képességét arra, hogy reális önismerete alapján tisztában legyen szellemi - fizikai erősségeivel és gyengeségeivel. Különböző távú célokat tudjon maga elé tűzni, és a célhoz vezető utat képes legyen szakaszokra bontani, közvetlen tetteit képes legyen céljainak alárendelni, illetve a céljainak és érdeklődésének megfelelő egyéni tanulási utakat kijelölni. Az egész életen át tartó tanulás egyéni folyamatában tudja saját tetteit és teljesítményét értékelni, képes legyen a megkezdett utat szükség szerinti módosítani, tudjon jó döntéseket hozni.

41

4.7. Délutáni foglalkozások A napköziben, az egésznapos foglalkozásokon tanulás mellett sok időt kell szentelni a sportra, közös játékra, a tartalmas, képességfejlesztő foglalkozásokon való aktív részvételre is. A foglalkozások körét bővíteni, színesíteni kell. A napközis teremben legyenek az életkornak megfelelő játékok, sporteszközök, labda, ugrókötél. A differenciált

foglalkozásokon

a

lemaradóknak

esélyt

kell

biztosítani,

hogy

felzárkózhassanak. A jobb képességű diákokat tudatos tehetséggondozás során kell felkészíteni a tanulmányi és egyéb versenyekre. Az érdeklődési szakkörökből színes kínálatot kell nyújtani a tanulóknak és el kell érni, hogy a tanulókban és szüleikben tudatosuljon: a szakkör nem kötelező tanórai foglalkozás, de ha valaki beiratkozott, akkor abban a tanévben ugyanolyan kötelező, mint bármelyik tanítási óra. Az osztályfőnöki munka nehéz, sokrétű, embert, lelket próbáló szép feladat. Az osztályfőnöknél összegződnek a nevelési problémák is. Az ő feladata a szaktanárok segítségével, a magatartási nehézségekkel küzdő, szociális hátrányokkal induló, a kudarcokkal küzdő tanulók problémáinak megoldása. Emellett a tehetséges tanulókat menedzseli. Egyre több az elvált családban élő gyermek, növekszik a tanulási és beilleszkedési zavarokkal küzdők száma. Az osztályfőnöknek nagy szerepe van abban, hogy néhány tanulásban akadályozott tanulónk a közösségbe jól beilleszkedjen. Komoly előkészítő munkát igényel az osztály tanulmányi kirándulásainak, klubdélutánjainak, és egyéb programjainak megszervezése. Ezek a tevékenységek különösen fontosak a jó osztályközösség kialakításához, amely a későbbi eredményes munka alapja. Az osztályfőnökök feladata arra törekedni, hogy a szülőkkel minél jobb kapcsolatot építsenek ki ezen kívül egyre több pontos adminisztrációt kell vezetniük. A könyvtár lehetőségeit jelenleg nem használják ki kellő mértékben a tanulók. Ahhoz, hogy az iskolában töltött szabadidőt szívesen töltsék a könyvtárban – az elmúlt időszak fejlesztésein kívül – további fejlesztések szükségesek. A szűk anyagi keretek ellenére törekedni kell a könyvtár állományának bővítésére, több érdekes folyóirat, napilap megrendelésére. Szeretném, ha sikerülne létrehozni az iskolai énekkart és színjátszó kört. Ez nem csak a gyerekek képességeinek csiszolását segítené, hanem az iskolai rendezvények színvonalát is emelné. Fontosnak tartom a művészeti tevékenységek közösségformáló, 42

nevelő erejét és támogatni kívánom a csoportok szerveződését és működését. A tanév végi művészeti gálánkon részt vevő büszke szülők nagy száma és a városi rendezvényeken való fellépésekre történő felkérések száma jelzi, hogy erre van igény a társadalom részéről. Jól működik az óvodásoknak készülő „iskolába hívogató” műsor is, amelyet a néptánc szakkörös tanulók nagy sikerrel adtak elő az óvodában.

4.8. Kapcsolataink ápolása, fejlesztése Az iskola megítélésében, működési feltételeinek biztosításában a személyes kapcsolatoknak, partneri viszonyoknak óriási jelentőséget tulajdonítok. Az iskolán belüli szervezetekkel (Diákönkormányzat, Diáksport Egyesület) való együttműködést erősíteni szeretném. A nevelő-oktató munka eredményessége, hatékonysága attól is függ, hogy tanulók hogyan érzik magukat az iskolában. Kiemelkedően fontosnak tartom, hogy a tanulók képviselőiken keresztül hatékonyan tudják érvényesíteni jogaikat a saját és az iskola életével kapcsolatos döntések előkészítésében. Párbeszédet kell folytatni az iskola értékrendjéről, a tanulók jogairól, felelősségéről. Tájékoztatni kell őket az életbe léptetett új törvényekről, szabályzatokról, rendelkezésekről, az iskola fejlesztési terveiről, lehetőségeiről, a lehetséges veszélyekről. Továbbra is biztosítani szeretném számukra a tanítási évben azokat a napokat, melyek programja felett rendelkeznek, szervezésében aktívan részt vesznek. Szeretném az iskolagyűlések szervezését rendszeresebbé tenni, ahol lehetőség adódik az eredmények ismertetésére, a felmerülő problémák, aktuális feladatok megbeszélésére. Külső kapcsolataink közül kiemelten fontosnak tartom a fenntartó KLIK-kel, a működtető önkormányzattal és a városgondnoksággal, a tankerületben működő iskolákkal, a városunkban működő társintézményekkel és az egészségügyi intézményekkel (gyermekorvos, védőnők, vöröskereszt, mentőállomás) való jó kapcsolatok további erősítését. Az elmúlt időszakban egyre jellemzőbb volt egymás segítése, közös projektek szervezése. Ezt a folyamatot erősíteni szándékozom. A szülői házzal való kapcsolattartást nagyon fontosnak tartom, erősíteni kell a szülőkben is a fogadóórákon, szülői értekezleteken, iskolai rendezvényeken való részvételt. A nevelési-oktatási elképzeléseink megismertetése, elfogadtatása érdekében 43

szoros együttműködésre van szükség. Szeretném elérni, hogy a szülők aktívabban vegyenek részt az iskolai környezet szépítésében, hogy a tanulók lássák a jó példát és értéknek tekintsék a rendezett, szép környezetet. A Reményi Ede Zenei Alapfokú Művészeti Iskolával, mint társintézménnyel szoros kapcsolatot szeretnék kialakítani a tanulók neveltségi és kulturális szintjének növelése érdekében. Az iskolai ünnepségek színvonalát emeli, ha tanulóink hangszeres zeneműveket adnak elő. A gondos pedagógiai odafigyelés ellenére egyre több gyermek küzd magatartási, beilleszkedési problémákkal. Egyre gyakoribbak az olyan gyermekvédelemi esetek, amelynek megoldásához a pedagógusok a szakemberek segítségét kérik. Törekedni kell arra, hogy a Családsegítő Szolgálattal és a Gyámüggyel szorosabb legyen a kapcsolatunk. A KT és a szakszervezet vezetője - az alkalmazotti közösség valamint a nevelőtestület választott képviselői - tagjai az iskolavezetőségnek. Az iskola mindennapi életével kapcsolatos problémákat, rövid és hosszú távú terveket meg kell vitatni. Véleményüket, javaslataikat a döntési folyamatban figyelembe fogom venni. A városi civil szervezetek száma és aktivitása évről évre nő, szinte mindegyikük tevékenysége kapcsolható valamilyen nevelési területhez. Ezt a továbbiakban is szeretném kihasználni és szoros együttműködést kialakítani minden Emődön működő szervezettel.

4.9. Egészséges életmód, környezettudatos nevelés Tanulóink testi-lelki egészsége alapja az iskolai munka hatékonyságának. Szeretném erősíteni a szemléletformálást a személyi higiénia és a környezettudatos gondolkodás területein. Kiemelt feladatnak tartom a dohányzás, alkohol és a drog terén a prevenciós tevékenységet. A káros szenvedélyekről, a drog és alkohol ártalmairól az osztályfőnöktől és külső szakemberektől is hallhatnak tanulóink. Az érintett tanulók szüleivel szükséges a folyamatosan kapcsolattartás. Az iskolai védőnők sokat segítenek az egészséges életmódra nevelésben, az orvosi vizsgálatok szervezésén kívül osztályfőnöki órákon előadásokat tartanak. Jól átgondolt éves munkatervük megvalósításában minden segítséget szeretnék megadni.

44

El kell érni, hogy intézményünkben sokszínű, szervezett sportolási és szabadidős tevékenység legyen. A mindennapi testmozgás lehetősége adott, törekedni kell arra, hogy sokféle sportág közül lehessen választani. A sokszínűséget úgy szeretném elérni, hogy a testnevelőink által tartott, iskolai és DSE sportszakkörök mellett a külső tanfolyamoknak szervezésének továbbra is helyet szeretnék biztosítani. Itt elsősorban önvédelmi sportokra gondolok, melyek a testi fejlesztésen túl a lelki fejlesztésre is nagy hangsúlyt fektetnek, önuralomra nevelnek. Az úszás oktatása a fenntartó jóvoltából megoldódni látszódik, 4. és 6. évfolyamos tanulóink szervezett formában vehetnek részt oktatáson. Reményeim szerint ez azt eredményezi, hogy minden tanulónk megtanul majd úszni 8. évfolyam végére és az ezen a területen tehetséges tanulóink lehetőséget kaphatnak tehetségük kibontakoztatására.. A testnevelés órákon kívül délután egyéb sportolási lehetőségeket is biztosítunk. A kiválóan működő foci, kosárlabda, a röplabda, atlétika sportkörök népszerűek, a kerületi és az országos versenyeken való részvétel és a szép eredmények növelik iskolánk jó hírét, segítenek az oktatási intézmények és diákjaik közötti kapcsolatok kialakításában és elmélyítésében. Kiemelt célom, hogy a jól szervezett foglalkozásokon minél többen vegyenek részt. A versenyeket is lehetőleg olyan időpontban kell tartani, hogy sokan szurkolhassák végig ezeket a népszerű sporteseményeket. El kell érni, hogy a mindennapi testmozgás igénye minél több diák életében természetes legyen. Az erdei iskola, kirándulások, és nyári táborozás ideje alatt olyan tudást és közösségi élményeket lehet szerezni, amiket az iskolapadban nem lehet elsajátítani, átélni. Az élő természettel kialakított bensőséges kapcsolat segíti a gyermekek környezettudatos nevelését. Szeretném folytatni a nyári táborok szervezésének hagyományát, a magas költségek lefaragásához pályázati lehetőségeket kell igénybe venni. Erre nagyon jó lehetőséget nyújtanak az Erzsébet program pályázati kiírásai, ahol a program indulása óta minden évben sikerrel pályáztunk. Figyelni kell arra, hogy az erdei iskolák, táborok és a kirándulások programja kapcsolódjon a természet- és környezetvédelemhez, nemzeti kultúránk, hagyományaink megismeréséhez.

45

Az

egészségmegőrzés

fontos

eleme

az

egészséges

táplálkozás.

Az

iskolagyümölcs és iskolatej programokban megindulásuk kezdetétől részt veszünk és biztosítani fogom a további részvétel feltételeit. A tanulók étkezését az iskola területén külön épületben található ebédlőben oldjuk meg folyamatos felügyelet mellett. Törekedni szeretnék a folyamatos étkezési szervezési problémáinak megoldására.

4.10. Az oktatás személyi és tárgyi feltételeinek javítása Az iskola a kijelölt értékeket, elveket csak úgy tudja közvetíteni, ha tantestülete az elvekben és a megvalósításban is egységes. Elengedhetetlenül szükséges, hogy személyes kapcsolatokon alapuló közösséggé formálódjon a tanári kar. Ezt segítik elő a közös ünnepségek, megemlékezések, rendezvények. Amellett, hogy törekszünk az eddigi közösségformáló rendezvények megőrzésére, keresni kell újabb tevékenységi formákat, amelyek lehetővé teszik a még mélyebb kapcsolatok létrejöttét. Szeretném a tantestület egységét megőrizni, olyan helyi elismerési formák bevezetését, melyek ezt elősegítik. Törekedni fogok az egyenletes teherviselés megvalósítására, és maximálisan igyekszem megadni a lehetőséget és a segítséget minden kollégának (a lehetőségek függvényében a közös érdek szem előtt tartásával) az egyéni fejlődésre, továbbtanulásra, a pedagógus életpályán való minél gyorsabb haladásra. Szükségesnek tartom a személyenkénti elbeszélgetést, az egyéni vállalások feltérképezését. Fontosnak vélem ehhez egyrészt az iskola szűkebb vezetésének sokkal aktívabb együttműködését, másrészt a munkaközösség-vezetők hatáskörének kiterjesztését (a hozzájuk tartozó tárgyak erőteljesebb gondozása, továbbképzések tervezése, tanárok munkájáról véleményalkotás, tervezettebb, rendszeresebb óralátogatások beiktatása). Ahhoz, hogy a fent említett egységesség megvalósulhasson, rendkívül fontos a tanárok és az iskolavezetés közötti megfelelő kommunikáció. Jelenti ez egyrészt, hogy az iskola szűkebb és kibővített vezetőségének visszajelzéseket kell adnia a végzett munkáról, a tapasztalatokról. A tantárgyfelosztás tervezése, a pedagógusok értékelése, jutalmazása a munkaközösségek, illetve vezetőjük nélkül elképzelhetetlen. A középvezetők, - osztályfőnökök és a munkaközösség-vezetők - szerepét erősíteni kívánom. A nem pedagógus dolgozói kör alkalmazottainak is érezniük kell, hogy az 46

iskola rendszerének fontos tagjai, jó munkájuk az intézmény működéséhez elengedhetetlen.

Meg

kell

ismertetni

őket

céljainkkal,

eredményeinkkel,

problémáinkkal. Az iskolavezetés feladata, hogy a tanév rendjével kapcsolatos teendőkről

tájékoztatást

kapjanak,

lehetőséget

biztosítson

számukra

a

véleménynyilvánításra. Az eredményes nevelő- oktató munka alapja, hogy korszerűen felszerelt szaktantermek és szertárak segítsék a szaktanárokat óráik ellátásában. A mai modern világban szinte korlátlan lehetőségek adottak a diákoknak az egyéni felkészülés megválasztásában, nem maradhat le az intézmény tanári kara a technika diktálta versenyben. A tárgyi feltételek további javítását, új eszközök beszerzését, környezetünk minőségi fejlesztését pályázati pénzösszegekből, rendezvényi bevételekből, alapítványi támogatásból és a fenntartó támogatásával szeretném megvalósítani. Az intézmény épületének, eszközeinek karbantartása alapvető feltétele az iskola működésének, melyben az eddigiekhez hasonlóan számítok az önkormányzat és a városgondnokság támogatására.

4.11. Záró gondolatok Az oktatásban zajló változások megkívánják tőlünk, hogy folyamatosan megújuljunk szemléletben, módszerekben, hozzáállásban. Ahhoz, hogy megfelelő válaszokat adjunk a felmerülő igényekre emelnünk kell az oktatás hatékonyságát és eredményességét, nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk a nevelésre, figyelemmel kell követnünk a mérési eredményeinket, személyre szabott differenciálással el kell érni, hogy minden tanulóból ki tudjuk hozni a benne rejlő lehetőségeket. Ehhez kell egy összetartó, egymást megbecsülő kollektíva és kell egy irányt mutató vezetőség. Az elmúlt években a tantestülettel közösen elindultunk egy úton, hol kisebb, hol nagyobb léptekkel haladunk rajta és úgy érzem, hogy a visszajelzések és eredmények azt igazolják, hogy jó az irány. Ez motivált arra, hogy ismételten benyújtsam a pályázatomat az intézmény vezetésére. Pályázatom

azokat

az

iskola

vezetésére,

működésére

vonatkozó

programjavaslatokat tartalmazza, melyek a jelenlegi helyzet elemzésére épülnek. A fejlesztési elképzelésekben azokat a gondolatokat írtam le – a teljesség igénye nélkül – 47

melyeket továbbgondolásra ajánlok. Fontosnak ítélem a minőségi továbblépést, a szervezettség javítását, a hiteles külső tájékoztatást, az iskola elismertségének növelését, a tantestület állandóságának, szakmaiságának megóvását. Emberi tulajdonságaim, vezetői habitusom a kollégák előtt már ismertek. Az iskola vezetésére, működésére, fejlesztésére vonatkozó elképzeléseimet továbbra is a nevelőtestülettel,

a

munkaközösségekkel,

a

diákönkormányzattal

közösen,

demokratikus légkörben kívánom megvalósítani. A változások menedzselésében, a feladatok megoldásában számítok vezetőtársaim, a tantestület és minden munkatárs támogatására, bizalmára és aktív közreműködő munkájára.

48

5. MELLÉKLETEK 1. számú melléklet  EKTF matematika-fizika szakos tanár (405/1994.) 1994. június 17.  EKTF számítástechnika szakos tanár (435/2000.) 2000. január 28.  BMGE-GTK közoktatási vezető és szakvizsgázott pedagógus szakképzettség (5094.) 2003. december 18.  DE-IK okleveles informatika tanár (T-434/2008.) 2008. június 5. 2. számú melléklet  Hatósági bizonyítvány a büntetlen előélet igazolására, valamint annak igazolására, hogy nem állok olyan foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, amely közalkalmazotti jogviszony létesítését nem teszi lehetővé. 3. számú melléklet  5 éves szakmai gyakorlatot igazoló dokumentum.

49