PÁLYÁZAT. Emberi Erőforrások Minisztere által kiírt. Rózsahegyi Kálmán Általános Iskola és Kollégium. Intézményvezető. beosztás ellátására

PÁLYÁZAT Emberi Erőforrások Minisztere által kiírt Rózsahegyi Kálmán Általános Iskola és Kollégium Intézményvezető beosztás ellátására

Készítette:

Szabadka Marianna

GYOMAENDRŐD 2013

1

Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék ......................................................................................................... 2 Pályázati Nyilatkozat ................................................................................................. 3 1. Bevezetés ............................................................................................................ 4 2. Pedagógiai, vezetői hitvallás ............................................................................. 5 3. Helyzetelemzés ................................................................................................... 8 3.1. Az iskola fejlődésének jelentősebb mozzanatai a kezdetektől napjainkig... 8 3.2. Az iskola fontosabb adatai, általános jellemzői, környezeti adottságai ....... 9 3.2.1. Fontosabb adatok ..................................................................................... 9 3.2.2. Általános jellemzők, környezeti adottságok .......................................... 10 3.3. Az iskolai egyénisége, hagyományai ......................................................... 11 3.4. Az intézmény tanulói, szociális környezete ............................................... 13 3.5. A nevelő-oktató munka személyi feltételei................................................ 15 4.

Vezetői, szakmai program .............................................................................. 17 4.1. Törvényi háttér ........................................................................................... 17 4.2. A társadalmi környezet elvárásai ............................................................... 18 4.3. Nevelési-oktatási célok .............................................................................. 20 4.3.1. Általános célok ...................................................................................... 20 4.3.2. Az egyes pedagógiai területekre vonatkozó szakmai elképzelések ...... 21 4.3.2.1. Általános iskolai nevelés, oktatás alsó tagozaton ........................... 21

4.3.2.2. Általános iskolai nevelés, oktatás felső tagozaton ......................... 21 4.3.2.3. Gyógypedagógiai ellátás ................................................................ 22 4.3.2.4. Iskolaotthonos nevelés ................................................................... 23 4.3.3. Gyermekek nevelése.............................................................................. 24 4.3.4. Diákok önszerveződésének erősítése .................................................... 25 4.3.5. Kiemelt nevelési-oktatási területek fejlesztése (Kulcskompetenciák fejlesztése) 25 4.3.6. Erőszakmentes, egészségtudatos iskola projektje ................................. 28 4.4. Intézménykultúra fejlesztése, hagyományőrzés......................................... 30 5.

Az iskola menedzselése.................................................................................... 31 5.1. Szakmai tartalomfejlesztés, innováció ....................................................... 31 5.2. Feltételrendszerre vonatkozó fejlesztés ..................................................... 32 5.3. Szervezetfejlesztés ..................................................................................... 33

6. 7.

Záró, összefoglaló gondolatok ........................................................................ 35 Mellékletek ....................................................................................................... 37

2

1. Bevezetés A közoktatás területén fontos tartalmi modernizáció és strukturális átalakulás zajlik, melynek eredményeképpen a közoktatási intézmény, mint hatékony szervezet jelentősen átalakul. A tartalmi változások megvalósításához más vezetői kompetenciákra és új szervezeti keretekre is szükség van. A pedagógiai programban megfogalmazott önálló arculattal rendelkező intézményt színvonalas oktató-nevelő munkával, közösségi tevékenységgel megtölteni szép és kihívó feladat mind a vezető mind a pedagógusok számára. Új és mástípusú tudásra van szükségünk, hogy megfeleljünk a megrendelői és fenntartói differenciált elvárásoknak. Növekszik a gazdaság tudásigénye, hamar elértéktelenedhet egy korábban megszerzett ismeretanyag. A modern piacgazdaság másfajta, azonnal alkalmazható tudást vár el az iskolapadból kilépő pályakezdő fiataltól. Felértékelődött a tehetség, az alkotói kreativitás. Változik a műveltség tartalma, nem a lexikális tudás a preferált, hanem a megtaláló, felfedező „alkalmazó tudás”. Fontos szerepet kapott a folyamatos alkalmazkodás és az egész életen át tartó tanulás, melynek következtében a pedagógiai hangsúlyok átrendeződtek, ezért a szervezetnek, a közoktatási intézményeknek is új elképzelésekkel kell megjelenniük. A korábbi évekkel ellentétben prioritást kap a felzárkóztatás és a tehetséggondozás, előtérbe kerül a minőség. Az új tendenciák megjelenésével párhuzamosan változnak a vezetői szerepek és kompetenciák is, melyek folyamatos kihívás elé állítják a vezetőket. Az irányítás facilitátor, azaz támogató szereppé alakul, a vezetőnek egyfajta mentor szerepet kell betölteni, mely mások segítését, képessé tételét jeleni a feladat elvégzésére.

4

Pedagógiai, vezetői hitvallás

2. Pedagógiai, vezetői hitvallás "Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni."

/Szent-Györgyi Albert/ Hiszem, hogy az iskola akkor tölti be rendeltetését, ha minden gyermeknek lehetőséget tud biztosítani tehetségének felismeréséhez és fejlesztéséhez, képességeinek, személyiségének kibontakoztatásához. Abban, hogy minden gyermek hozzájuthasson a megfelelő színvonalú közoktatás-szolgáltatáshoz, döntő szerepe van a fenntartónak, az iskola vezetésének, az iskola nevelőtestületének, egyes pedagógusoknak, illetve a tanulóval foglalkozó pedagógus közösségnek. Az iskolába belépő gyermek részére olyan pedagógiai környezetet szeretnék teremteni, amely biztosítja részére a megfelelő feltételeket a fejlődéshez, a felkészüléshez, a sikeres iskolai életpályához, életúthoz. Az oktatásról sokszor úgy beszéltünk, mely a gazdasági fejlődés és a társadalmi kohézió elérésének kulcsfontosságú eszközéről. Nem szabad azonban megfeledkeznünk arról, hogy mindennek alapvető célja az emberi élet minőségének javítása. Azt gondolom, hogy az iskolának el kell szakadnia a pusztán tárgyi tudást átadó jellegétől, és olyan szerepet kell betöltenie, mely képessé teszik a gyermeket felnőtt korában egy tartalmas, hagyományos értékeket megőrző és új értékeket teremtő életre a 21. század változó világában. Az ember akkor tud értékes életet élni, ha képes saját képességeit megismerni és fejleszteni, ha élete során ki tudja bontakoztatni az önmagában rejlő lehetőségeket, és ha képes célokat kitűzni, melyek elérése érdekében energiáját mozgósítani tudja, és mindez örömmel tölti el. Fontos, hogy fel tudjuk ismerni a másik emberben rejlő lehetőségeket, és képesek legyünk örömet találni a másik emberrel való kapcsolatban, együttműködésben. Ez az önmegvalósítás és kiteljesedés alapvető feltétele annak, hogy az egyént a megelégedés érzése töltse el, nagyobb dimenziókban gondolkodva pedig, hogy az egész társadalom

hasznos

tagjává

váljon.

Eme célok 5

elérésében

a

család

mellett


megkérdőjelezhetetlen szerepe van az iskolai nevelésnek. „Tekintsd úgy az embert, mint egy felmérhetetlen értékű kincsekkel teli bányát. Egyedül csakis a nevelés képes arra, hogy feltáruljanak a kincsei, s hogy azok az emberiség javára váljanak.”

(Baháolláh)

Éppen ezért, minden eszközzel támogatni szeretném azokat a már bevált és régóta alkalmazott értékes pedagógiai módszereket és újításokat, melyek a gyermekek képességének, készségeink fejlesztését, az alkalmazásképes tudást állítják a középpontba. Kiemelt hangsúlyt szeretnék helyezni azokra a tartalom független kompetenciákra, amelyek nem köthetők tudományágakhoz, tantárgyakhoz, műveltségi területekhez. Ilyenek például a tanulás tanulása, melyet a NAT is kiemelt fejlesztési feladatként ír elő, az együttműködés képessége, a problémamegoldó képesség, a kreativitás és motiváció. Fontosnak tartom, hogy „Alkossa meg a gyermek a tudást, ne készen kapja! A kész tudás szükségtelenné teszi, hogy végigjárja és megtanulja a tudás megszerzésének útját. Minél többféle utat járhat végig a gyermek, annál valószínűbb, hogy megtalálja, milyen területen, hogyan tud a leghatékonyabb lenni.”

(Gyarmathy Éva)

Az iskola világa sok specialista együttes munkahelye, ahol mindenki kiemelkedő tudással bír a maga szakterületén. Hiszek a csapatmunkában, mely erősíti a kollektív összetartozás érzését, hiszen a tagok közös célokat határoznak meg, melyek eléréséért együtt küzdenek. Ugyanakkor támogatom az egyéniségek kibontakozását, bízom motiváló erejükben. A közös siker, a jó példa javítja a közösségi értékeket, a közösség erejét, eredményeket hoz. Azt gondolom, hogy a vezető egy támogató csapat nélkül, olyan, mint a karmester a zenekara nélkül. Csak együttműködve, közösen gondolkodva lehet megvalósítani a szervezet által kitűzött célokat. Teréz anya szavaival élve: „Én meg tudom tenni, amit te nem, és te meg tudod tenni, amit én nem; együtt nagy dolgokra vagyunk képesek.” Hiszem, hogy a fejlődés egyetlen útja az egymástól való tanulás és nem az egymással való versenyzés. Feszültségmentes légkört, őszintébb emberi kapcsolatok kialakítását szeretném elősegíteni. Olyan közösséget szeretnék építeni, amelyben a testületet nem a klikkesedett vagy a mozaikszerű együttlét jellemzi, hanem az egymást segítő „termékeny” kapcsolat. Munkám során arra fogok törekedni, hogy a közösség ne pusztán a hivatalos kinevezéssel bíró formális vezetőt lássa személyemben, hanem azt a személyt, aki tisztelve és megtartva a hagyományokat és a kialakult pozitív értékrendeket segíti és támogatja szervezetét az elvárt és a közösen kialakított pedagógiai és szakmai célok megvalósításában, melynek során minden pedagógus és pedagógiai munkát segítő 6


munkatárs alkalmazni tudja szakmai tudását és képességeit. Fontos tartom, hogy a teljesítmény, a hozzáadott érték váljon láthatóvá, az elismerés legyen széleskörű. A munka koordinálásában számítok leendő vezetőtársaim tapasztalatára és természetesen a szakmai munkaközösségre.

7

Helyzetelemzés

3. Helyzetelemzés Minden tervezés alapja annak a helyzetnek a számbavétele, amelyben az adott intézmény működik, ahonnan tovább akar haladni. Ezért a szakmai programom megírása előtt fontos tartottam, hogy megismerkedjek az iskola adottságaival, fontosabb mutatóival.

3.1.Az iskola fejlődésének jelentősebb mozzanatai a kezdetektől napjainkig Az első írásos emlékek az endrődi iskolai oktatásról 1732 –re nyúlik vissza, közvetlen török hódoltság utáni visszatelepülés időszakára.1755-ben épült az eső iskolának szánt épület, majd 1819-ben a lányok számára építettek iskolát. A harmadok iskola 1860ban a Gyomavégen nyitotta meg kapuit. Ettől kezdve ugrásszerű fejlődésnek indult településünk, s ahogy nőtt a lélekszám újabb és újabb iskolák jöttek létre. Nem hagyhatom ki Csernus Mihály nevét, aki egymaga 7 új intézményt alapított. Ennek a gyors fejlődésnek az eredményeképpen a 30-as évek második felében már egy gyermeknek sem kellet 3 km-nél nagyobb távolságra járnia. Az első Polgári iskola 1924-ben kezdte meg működését a templommal szemben lévő fiúiskola egyik termében. 1943-ban a Katolikus Legények Országos Társasága (KALOT) népfőiskola építésébe kezdett a Körös ligeti holtág mellett, mely a háború utáni változások miatt abbamaradt. Az 1948. XXXIII. törvény értelmében, belterületen 6, külterületen 10 iskolát államosítottak. Az államosítás után két összevont intézményt hoztak létre. Egyiket a belterületi és az északi rész tanyasi iskoláiból, a másikat a déli területek iskoláiból egyesítették Öregszőlő központtal. 1960 szeptember 1-re felépült a háború miatt félbehagyott KALOT iskola épülete, 4 tanteremmel, 3 irodával és egy szertárral. Ezzel létrejött a mai iskolacentrum első csírája. A termelőszövetkezetek szervezésével a tanyavilág fokozatosan felszámolódott és a tanyasi iskolák egymás után szűntek meg. 1975-re fejeződött be ez a folyamat mikor átadták a 100 fő befogadására alkalmas kollégiumot és a hozzá tartozó 300 adagos konyhát. A ligeti iskola új szárnyának építése, mely 11 tanteremnek és szertárnak, 2 előadónak, és egy tornateremnek ad otthont, 1980-ban újabb mérföldkövet jelentett az iskola fejődésében. Ekkora a szakos ellátottság elérte a 100% -ot. 8

Helyzetelemzés

1982-ben Endrőd és Gyoma egyesítése után – folytatva a Gyomai iskolák számozási rendjét – a 3.sz. Általános Iskola elnevezést kapta. A következő nagy változás már a rendszerváltás utáni időre tehető, mikor is a megszűnt endrődi bölcsőde épületének felújítása után oda költöző kollégium helyén 8 korszerű tantermet alakítottak ki. Ezzel lehetőség nyílt az eddig külön épületekben levő alsós csoportok beköltöztetése a központi iskola komplexumba.

3.2.Az iskola fontosabb adatai, általános jellemzői, környezeti adottságai 3.2.1. Fontosabb adatok Az intézmény új hivatalos neve Rózsahegyi Kálmán Általános Iskola és Kollégium. Típusa szerint közös igazgatású köznevelési intézmény, mely egy-egy telephellyel rendelkezik Gyomaendrődön és Csárdaszálláson. A 2013. január 1-én bekövetkezett fenntartóváltás következtében jelenlegi fenntartója a Kleberberg Intézményfenntartó Központ. Köznevelési egység alapfeladatai a következők: általános iskolai nevelés-oktatás alsó és felső tagozaton, nemzetiséghez tartozók általános iskolai nevelése-oktatása, fejlesztő nevelés-oktatás, magyar nyelvű roma/cigány nemzetiségi nevelés-oktatás, a többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése-oktatása, kollégiumi ellátás, illetve azoknak a sajátos nevelési igényű gyermekeknek, tanulóknak az óvodai, iskolai, kollégiumi ellátása, akik a többi gyermekkel, tanulóval nem foglalkoztathatók együtt. Az egyes helyeken felvehető maximális létszámok a kovetkezőképpen alakulnak: Gyomaendrőd, Népliget utca 2.

450 fő

Gyomaendrőd, Fő út 42.

30 fő

Csárdaszállás, Arany János utca 2.

60 fő

Az intézményben különleges pedagógiai célok megvalósítása keretében integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítés zajlik.

9

Helyzetelemzés

3.2.2. Általános jellemzők, környezeti adottságok A Rózsahegyi Kálmán Általános iskola és Kollégium a Gyomaendrőd endrődi településrészének lakosságát szolgálja. Az intézmény épületegyüttese festői környezetben, a Hármas-Kőrös rév-zugi holtágának partján elterülő ligetben fekszik. Jelenleg az intézménynek 412 tanulója van. Az iskola részeként működő 30 fő befogadására alkalmas diákotthon eredetileg a körzetesítés utolsó hullámaként megszüntetett külterületi iskolák diákjainak elhelyezésére szolgált. Ma néhány tanyán élő tanuló mellett elsősorban krízishelyzetbe került családok gyermekei számára biztosít elhelyezési lehetőséget. Az intézmény, korábban 3. számú Általános Iskola, 1996. január 1-jén vette fel Rózsahegyi Kálmán endrődi születésű, országos hírű színész nevét, aki a Nemzeti Színház örökös tagja. Mint színi pedagógus, alapelve volt, hogy „a növendék személyisége szent és sérthetetlen.” Az intézmény közössége ezt a gondolatot választotta pedagógiai programjának meghatározó alapelvévé. Az iskola tanuló-összetétele erősen heterogénképet mutat. A tanulók bemeneti képességeik tekintetében igen nagy szintkülönbségeket mutatnak a kommunikációban, szocializációban, tanulási motivációban és a kognitív kompetenciában. Ezért az iskola nevelőtestülete folyamatos képzések keretében elsajátította és alkalmazza az egyéni adottságokhoz alkalmazkodó módszereket, technikákat és szervezési eljárásokat. Saját önmeghatározásuk szerint az intézmény „nevelés centrikus, az egyéni képességek optimális kibontakoztatását segítő iskola”, mely az Önfejlesztő Iskolák Egyesületének alapító tagjai közé tartozik. Az iskola közössége 1996-ban, a helyi sajátosságokra alapozva, pedagógiai programjában megalkotta saját nevelési alapelveit, céljait. Ezek az alapelvek, alapértékek az irányítás és működés során jelentkező döntési helyzetekben iránytűként használhatók, egyfajta autonómiát jelent az iskolák számára. Azóta a személyiségfejlesztést szolgálja a drámapedagógia egyre szélesebb körben való alkalmazása. A tanulás tanításának módszertanát 1998-ban sajátította el a tantestület. A program alapján az iskola pedagógusai évenként 2x1 hét projekthetet szerveznek a tanulási technikák és motívumok, illetve az önálló ismeretszerzés képességeinek fejlesztése céljából. A drámapedagógia és a tanulás tanításának módszerei mellett az iskolaközössége nagy hangsúlyt fektet az iskolai konfliktusok kezelésére, az erkölcsi nevelésre és a viselkedéskultúra fejlesztésére. A személyiségfejlesztést szolgálja a tanulók értékelésének korszerűsítése, a magatartás és 10

Helyzetelemzés

szorgalom, valamint a készségtárgyak esetében az osztályzatok mellé a szöveges értékelések bevezetése. Az elmúlt években a vezetőség és a tantestület tagjai pályázatok írásán keresztül próbálták az intézmény anyagi erőforrásait javítani, melynek eredményeképpen számos fejlesztési terv került megvalósításra. Többek között a hátrányos helyzetű, első sorban roma fiatalok beilleszkedését segítő program, illetve Phare pályázaton nyert összeg segítségével az információs technológia alkalmazása és az ahhoz szükséges infrastruktúra kialakítása került megvalósításra. A 2002-2006-os oktatásirányítás oktatáspolitikai koncepciója a kistelepülések nevelési, oktatási intézményeinek szervezeti integrációját (közös fenntartású működtetését) tartotta szükségesnek, melynek célja a működés racionalizálása volt. Ennek eredményeként Gyomaendrőd, Hunya és Csárdaszállás intézményfenntartói társulást hozott létre, melynek keretében a Rózsahegyi Kálmán Általános Iskola, Diákotthon és Közkönyvtár, a hunyai Általános Iskola, Óvoda és Művészeti Iskola, valamint a csárdaszállási Általános Iskola és Óvoda szervezeti egyesítésére került sor. Ma már csak a csárdaszálláson működő feladat ellátási hely tartozik az intézményhez.

3.3.Az iskolai egyénisége, hagyományai Minden intézmény szervezeti kultúrája sok évtizedes vagy régebbi hagyományokra épül, melyek szervesen kapcsolódnak annak életéhez. Ezek az események segítik az iskolai közösségek kialakítását, az iskolához fűződő kapcsolatok elmélyítését, színesítik a hétköznapokat, ünnepélyessé téve a felnőtté válás különböző lépcsőfokait. A Rózsahegyi Kálmán általános Iskola és Kollégium 2006-ban évkönyv kiadásával emlékezett meg a névadó ünnepség óta eltelt 10 évről, mely mérföldkő volt az iskola életében, hiszen a névválasztással lehetővé vált egy önálló arculat kialakítása, mely jól tükrözi az intézmény belső értékrendjét, a humán értékek melletti elkötelezettségét, és harmonizál annak pedagógiai alapelveivel. Az iskola dolgozói közössége Rózsahegyi Kálmán

pedagógiai

hitvallását

az

iskolai

nevelőmunka

egészét

meghatározó

vezéreszméjévé tette. A névválasztással párhuzamosan a közösség megválasztotta jelmondatát:

„Alkossatok

szivárványnyalábot,

melynek

színeiből

kiteljesedik

a

mindenség!”, és megfogalmazta pedagógiai hitvallását: „Ha igyekszünk felfedezni másokban

a

legjobbat,

valamiképpen

magunkból 11

is

azt

hozzuk

ki.”

Helyzetelemzés

Az intézmény címere összetett szimbólumok rendszere, mely magába foglalja mindazt az értéket, szellemiséget, melyet az iskola megjelenít, képvisel. A szív, a liliom és a folyó Gyomaendrőd város jelképe, míg a nyitott könyv és a színházat szimbolizáló álarcok a névadóra utalva, a humán ismeretek emelt szintű tanítását, az érzelmi nevelés hangsúlyozását, a kommunikációs kultúra és az empátia kiemelt fejlesztését jelentik. A címer alsó fele a gyermekközpontúságot, s a tanulók önmegvalósításának sokféle egyéni útját, színét jelképezi. A hagyományok ápolása biztosítja a folytonosságot, erősíti az összetartozást, hiszen odafigyelés mutatkozik bennük a különböző társas kapcsolatok erősítésére, igényesebbé tételére. Megérintik a családot, a tanulóközösséget, a szülőket, a nevelőtestületet, a partnereket. Vonatkoznak a társadalmi összetartozást tudatosító ünnepekre, nemzeti ünnepekre, a múltat örökítő jeles napokra, szokásokra. Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése, bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. Az iskola életének keretét a hagyományos tanévnyitó, tanévzáró és a ballagási ünnepségek adják, melyet színesítenek az Advent- Karácsonyi, Mikulás napi és farsangi rendezvények. Az intézmény nagy hangsúlyt fektet a nemzeti ünnepeink méltó megünneplésére, illetve a városi rendezvényeken való részvételre. Az iskola névadója iránti tisztelet kifejezéseként vált hagyománnyá a minden évben májusban megrendezett Rózsahegyi Napok, melynek keretében olyan vendégek tartanak rendhagyó órákat, akik életútja, karrierje ebből az iskolából indult útnak évekkel, évtizedekkel ezelőtt. Emellett számos rendezvény színesíti az iskola életét a tanév során, mint például a DÖK szervezésében évente megrendezésre kerülő az őszi túra, a Tátika vagy a Ki mit tud?. Az iskola hagyományainak sorában kiemelt figyelmet érdemelnek a jutalmazási rendszerben adományozott hagyományos címek, díjak, melyek a jó példát állítják középpontba. A Gergely Diák-díjat a legjobb eredményt elérő, példás magatartású végzős diák kaphatja a nevelőtestület döntése alapján, míg a Szent Imre-emlékérmet az öregdiákok jóvoltából a legkiemelkedőbb teljesítményt nyújtó 6. vagy 7. osztályos tanuló kapja, melynek átadására a Rózsahegyi-díjjal egyetemben a Rózsahegyi napokon kerül sor. Ez utóbbit a kiemelkedő munka ünnepélyes, nyilvánosság előtti elismerésére, ösztönzésére, a közösséghez való tartozás érzésének erősítésére alapították. 12

Helyzetelemzés

A jövőben tovább szeretném vinni és gazdagítani a már kialakult, értékes hagyományokat, iskolai rendezvényeket. Akármelyik típusról legyen is szó, az ünnepek, hagyományok fő funkciója minden esetben egy szűkebb vagy tágabb közösség tagjainak összekapcsolása, mely a közös érzelmi élmény megélésen keresztül erősíti az összetartozás, a valahová való tartozás érzését. Azt gondolom, hogy a hagyományok tisztelete és folytatása a mai feszültségekkel teli, széthúzó világunkban mindenféleképpen értéket képvisel.

3.4.Az intézmény tanulói, szociális környezete A demográfiai folyamatok következtében az általános iskolákban az első évfolyamra belépő tanulók létszáma évek óta alacsonyabb, mint a nyolcadik évfolyamról kilépő tanulólétszám. A létszámcsökkenés folyamatos és a tendencia egyértelműen folytatódik az elkövetkező években is. Teljes biztonsággal megállapítható, hogy a létszámcsökkenés tendenciája és mértéke az elkövetkező években is hasonlóan alakul. Mindemellett a szabad iskolaválasztás, a településen az egyházi iskola megnyitása és az egész városra kiterjedő beiskolázási joga szabad teret engedett a családok életminőségen alapuló elkülönülési igényeinek érvényesítéséhez. Mindezek hatására az iskola tanulói létszáma jelentősen csökkent a korábbi évtizedekhez képest. Az így kialakult versenyhelyzet nagy kihívást jelentett az iskola közössége számára. Azonban az intézményben bevezetett, eredményesen alkalmazott tartalomfejlesztő programadaptációk és programfejlesztések, valamint a pedagógusok folyamatos továbbképzéseinek köszönhetően a tanulói létszámadatok (387407) stagnáló tendenciát mutatnak 2003-2013 közötti időszakban. Ez a létszám hosszútávon fenntarthatónak látszik. Az évfolyamonként 2-2 tanulócsoport (kivéve a negyedik osztályt ahol 3 csoport van) lehetővé teszi a megfelelő szakos ellátottság biztosítását, illetve a minőségi pedagógiai feladatszervezést, és a racionális gazdasági működtetést. Az alábbi táblázatok jól szemléltetik az elmúlt 10 év tanulói létszámának alakulását.

13

Helyzetelemzés

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2008

2010

2011

2013

Iskola összesen

403

396

404/36

405/40

407/13

406/15

397/14

387/17

396/16

398/14

Alsó tagozat

176

154

170/14

177/14

173/13

174/15

176/14

171/17

199/16

190/14

Felső tagozat

185

200

201/22

200/26

206/0

201/0

197

197

190

199

Spec. tagozat.

42

42

33

28

28

31

24

19

23

23

Napközis

208

216

273/15

266/15

265/13

261/15

254/14

249/14

253/17

289/14

Diákotthon os

31

33

30

27+1

27+3

26

20

22

25

17

1. táblázat Iskolai létszámadatok [Gyomaendrőd/Csárdaszállás] Gyomaendrőd Évfolyam Első Második Harmadik Negyedik Ötödik Hatodik Hetedik Nyolcadik Összesen

A

B

23 17 17 16 25 14 21 26

23 25 16 17 26 26 28 33

159

194

C

22

22

Csárdaszállás

Össz.

48 45 34 57 53 41 53 67

3 3 6 2

51 48 40 59 53 41 53 67

398

14

412

Spec. tag. 2 3 1 2 2 1 4 8

Összesen

23

2. táblázat Tanulócsoportok létszámadatai.

Éppen ezért nagyon fontos célnak tartom a jövőben a gyereklétszám stabilizálását vagy inkább a törvényi keretekhez igazított növelését. Mivel demográfiai növekedés nem várható és mivel az endrődi település részen egy másik általános iskola is működik, mely „konkurenciaként” jelenik meg az oktatási piacon, a tanulói létszám megtartásának alapvető feltétele a minél magasabb színvonalú oktató-nevelő munka megvalósítása és annak széles körben való publikálása az iskolai marketing eszközeivel. A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű gyermekek magas aránya miatt rendkívül fontosnak tartom új tartalomfejlesztő programok adaptálását.

14

Helyzetelemzés

Tanulói létszám

Osztályok csoportok

Létszám

Százalék

Létszám

Százalék

Létszám

Százalék

Létszám

Százalék

SNI szegregált

Gyomaendrőd

398

19

211

53%

97

24%

29

7%

23

6%

Csárdaszállás

14

1

10

71%

4

29%

1

7%

HH

HHH

SNI integrált

3. táblázat HH, HHH, SNI gyerekek aránya

Az utóbbi években egyre emelkedik azoknak a gyermekek száma, akik valamilyen szakvéleményezett tanulási vagy magatartási problémával küzdenek. A szocializációs nehézségek miatt egyre több a magatartási zavarral küzdő gyermek. A beilleszkedésük segítése, viselkedésbeli megnyilvánulásaik kezelése, személyiségük fejlesztése az egyik legnagyobb szakmai kihívás a pedagógusok számára. A problémák kezelésében fontos szerepet kap az önálló kezdeményezés, a nevelési színtérbővítés, és a hatékonyságot fokozó programok szervezésére, melynek támogatását fontos feladatnak tartom.

3.5.A nevelő-oktató munka személyi feltételei Az iskola személyi feltételei a pedagógusok és a technikai dolgozók vonatkozásában jónak mondhatók. A szakos ellátottság 100%-os. Az alkalmazotti létszámadatok alakulását az alábbi táblázat szemlélteti:

Pedagógus

Gyomaendrőd 41

Csárdaszállás 2

Összesen 43

Pedagógia asszisztens

3

3

Iskolatitkár+gazdasági

4

4

Rendszergazda

1

1

Konyhai dolgozó

3

3

Kisegítő

8

8

Összesen

60

2

62

4. táblázat Alkalmazotti létszámadatok alakulása a 2012/2013. tanévben

Az elérhető intézményi dokumentációkat áttekintve elmondható, hogy a tantestület tagjai innovatív, a pedagógiai és módszertani újításokra mindig nyitott, széleskörűen képzett, magas pedagógiai kultúrával rendelkező szakemberek. Az elmúlt időszakban a pályázati programoknak köszönhetően számottevően megnövekedett a módszertani 15

Helyzetelemzés

továbbképzésekben résztvevő pedagógusok száma. Ezek a tanár továbbképzések, mint például

a

kooperatív

tanulási

technika,

drámapedagógiai

ismeret,

differenciált

tanulásszervezés, olyan ismeretek és kompetenciák elsajátítását és fejlesztését tették lehetővé, melyek nélkülözhetetlenek az új tanulásszervezési eljárások alkalmazásában, a kompetencia-alapú oktatásban, illetve feltétlenül szükségesek az integrációs pedagógiai gyakorlat alkalmazásához (pl.: óvoda-iskola átmenet, hatékony együttnevelési ismeretek, önismereti személyiségfejlesztés). A pedagógusok több évre visszamenő tapasztalattal rendelkeznek az intézményben kifejlesztett módszertani újítások, programok létrehozásában, alkalmazásában, továbbá a hazai és uniós pályázati projektben vállalt tartalomfejlesztő gyakorlatok pedagógiai és technikai eszközrendszerének alkalmazásában. Az utóbbi időszakban a pedagógusok szakmai szerepe folyamatosan módosul. A hagyományos ismeretátadó és számon kérő funkció megléte mellett egyre nagyobb teret nyer a tanulásszervező, feltétel biztosító funkció. Folyamatos a kollégák részéről az önálló kezdeményezés a nevelési színtérbővítést, a hatékonyságot fokozó programok szervezésére. Az iskolában 5 munkaközösség működik (Szociális kompetenciát fejlesztő munkaközösség, Alsó tagozatos nevelők munkaközössége, Humán tantárgyakat tanítok munkaközössége, Fejlesztő pedagógusok munkaközössége), melyek az SZMSZ-ben meghatározott szervezeti keretek között és módon, éves munkaterv szerint végzik a feladatukat. A pedagógiai munkát közvetlenül segítők körét alkotják: a pedagógiai asszisztens, a rendszergazda, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős. Egy iskola működtetése csapatmunka, ahol szükség van mindenki tudására, szakmai tapasztalatára, lelkesedésére. Éppen ezért munkám során számítok az iskola közösségének minden tagjára. Célom, hogy mindenki lehetőséget kaphasson a képzésekben és pályázatokban való részvételre, képességei kibontakoztatására. Természetesen vállalom a fenntartásban lévő programok folytatását.

16

4. Vezetői, szakmai program 4.1. Törvényi háttér Az oktatási rendszer működését szabályozó alapelveket Magyarország Alaptörvénye rögzíti, mely kimondja, hogy minden magyar állampolgárnak joga van a művelődéshez, amely jogot Magyarország az ingyenes és kötelező alapfokú, az ingyenes és mindenki számára hozzáférhető középfokú, valamint a képességei alapján mindenki számára hozzáférhető felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők törvényben meghatározottak szerinti anyagi támogatásával biztosítja. A közoktatás céljait és működésének alapelveit a köznevelésről szóló törvény és a nemzeti tudás-és készségminimumot meghatározó alaptanterv foglalja össze. „§ (1) A köznevelési törvény célja olyan köznevelési rendszer megalkotása, amely elősegíti a gyermekek, fiatalok harmonikus lelki, testi és értelmi fejlődését, készségeik, képességeik, ismereteik, jártasságaik, érzelmi és akarati tulajdonságaik, műveltségük életkori sajátosságaiknak megfelelő, tudatos fejlesztése révén, és ezáltal erkölcsös, önálló életvitelre és céljaik elérésére, a magánérdeket a köz érdekeivel összeegyeztetni képes embereket, felelős állampolgárokat nevel. Kiemelt célja a nevelés-oktatás eszközeivel a társadalmi leszakadás megakadályozása és a tehetséggondozás.” A törvényi szabályozást számos rendelet egészíti ki, melyek egy részét a kormány, másik részét az oktatásért felelős miniszter adja ki. 2010-óta a közoktatási rendszer folyamatos megújulásának lehetünk tanúi, melyben a leglényegesebb elem a fenntartási és a működési feladat szétválása. Ennek eredményeképpen új feladatmegosztás alakult ki a köznevelésben. Az intézményrendszer irányítása és a fenntartás a központi intézményfenntartón keresztül az állam feladata. A köznevelési törvény kimondja a nemzeti köznevelés biztosításának állami felelősségét, illetve azt, hogy az állami feladatellátás az eddigi állami-önkormányzati feladatmegosztás jelentősen megújuló formájában él tovább. A 2004/2012 Kormány határozat intézkedik a fenntartói jogok és kötelességek megoszlásáról, a köznevelésre érvényes állami feladatok ellátásáról, finanszírozásáról, valamint az állami köznevelési feladatok ellátását szolgáló vagyonnal kapcsolatos kérdésekről. Kimondja, hogy a nemzeti köznevelési rendszer szakmai irányítása és valamennyi, a nemzeti közneveléssel, annak részeként a nevelés-oktatással közvetlenül összefüggő irányítási jogkör az oktatásért felelős minisztert és a központi államigazgatást illeti. Az állami irányítás, fenntartás alapvetően szakmai irányítást jelent, amelybe beleértendő a pedagógusok és a nevelő oktató munkát közvetlenül segítők fölötti munkáltatói jogok gyakorlása és a foglalkoztatásukkal kapcsolatos bérfinanszírozás lebonyolítása a Magyar Államkincstárral közösen.

17

Vezetői, szakmai program

Az állami köznevelési intézményfenntartás szerve az oktatásért felelős miniszter irányítása alatt álló Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (röviden: KLIK), mely 2012. szeptember 1-jétől kezdte meg működését Budapesten. A központ területi szervei a tankerületek és a megye székhelyén működő megyeközponti tankerület, összesen 175 megyei és járási tankerület, valamint 23 budapesti tankerület. 2013. január 1-jétől ezek ellátják az általános és alapfokú művészeti iskolákon, gimnáziumokon kívül a szakképző iskolákra, kollégiumokra, pedagógiai szakszolgálati és szakmai szolgáltatói intézményekre vonatkozó a fenntartói feladatokat is. [202/2012.(VII.27.) Korm. rendelet] A KLIK kiterjedt hatáskörébe tartozik többek között a köznevelési intézmény létesítéséről, gazdálkodási jogköréről, átszervezéséről, megszüntetéséről, tevékenységi körének módosításáról való döntési jogkör. Mindemellett meghatározza a köznevelési intézmény költségvetését, a kérhető térítési és tandíj megállapításának szabályait, a szociális alapon adható kedvezmények feltételeit, és az adott tanítási évben az iskolában indítható osztályok, a kollégiumban szervezhető csoportok számát. Ellenőrzi a köznevelési intézmény gazdálkodását, működésének törvényességét, hatékonyságát, és a szakmai munka eredményességét. Szintén a feladatai közé tartozik a köznevelési intézmény vezetőjének és szakmai feladatokat ellátó alkalmazottjának megbízása, kinevezése, a megbízás visszavonása, a jogviszony megszüntetésének jogával kapcsolatos rendelkezések. Jóváhagyja a köznevelési intézmény tantárgy- felosztását, továbbképzési programját. Ellenőrzési és értékelési jogkörrel rendelkezik a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programja, házirendje, valamint SZMSZ-e fölött. Folyamatosan értékeli a meghatározott feladatok végrehajtását, a pedagógiai-szakmai munka eredményességét. Az intézményrendszer átalakulásával kiteljesedett az állami szerepvállalás, mely által lehetőség nyílik az egységes szakmai színvonal biztosítására, a társadalmi leszakadás csökkentésére, a szélesebb körben megvalósuló tehetséggondozásra, illetve egy kiszámítható, igazságos minőségi köznevelés megteremtésére. 4.2. A társadalmi környezet elvárásai Az elmúlt évtizedben az iskolák környezete alaposan megváltozott. Az 1993-as közoktatási törvény szakmai autonómiát adott az iskolák számára és lehetővé tette az oktatási intézmények alapításának szabadságát. Ugyanakkor a szabad iskolaválasztás versenyhelyzetet teremtett az intézmények között, melynek eredményeképpen az iskolák rákényszerültek arra, hogy adottságaiknak, az iskolahasználók elvárásainak, képességeinek figyelembevételével alakítsák arculatukat, oktatási- nevelési céljaikat, feladataikat, szervezeti struktúrájukat. A változás az alkalmazkodás, fejlődés elengedhetetlen eleme, mely alól az oktatási intézmények sem lehetnek kivételek. A folyamatos fejlődés, az intézményfejlesztés nemcsak minőségi kérdés, hanem sok

18


esetben az iskolák léte függ tőle. Az iskola alapvetően a társadalmi életre készíti fel a gyerekeket, ezért nem hagyhatja figyelmen kívül a társadalomban és gazdasági életben lejátszódó lényeges változásokat. A hagyományos szakmák közül egyre több tűnik el, új szakmák jelennek meg. A globalizáció következtében növekszik a külföldi munkavállalás lehetősége. Ezért létkérdéssé vált a változásokat követő alkalmazkodás. Az iskola eredményes működéséhez elengedhetetlen, hogy megfeleljen környezete és partnerei elvárásainak. Ehhez ismernie kell környezetét, folyamatosan figyelnie kell annak változásaira. Nem könnyű megfelelni ezeknek az elvárásoknak, mivel sokszor eltérő igények fogalmazódnak meg. Ezek ismerete azonban segíthet abban, hogy az oktatási intézmény könnyebben megfogalmazza, milyen irányba változzon, fejlődjön. Éppen ezért fontos, hogy az oktatási intézmény vezetése ismerje szervezetük állapotát és környezetük elvárásait, mert csak így tudnak helyes döntést hozni abban, hogy milyen területeken és milyen irányú változásra van szüksége az intézménynek. Egy szervezet átalakítása hosszú időt vesz igénybe, ezért a változások, változtatások csak lépésről lépésre valósíthatók meg. A rendszeres helyzetelemzés jó alapot jelent az iskolafejlesztés megvalósításában. A közoktatásban legáltalánosabban célként a közoktatás-szolgáltatást felhasználók („fogyasztók”) igényeinek a kielégítését tűzhetjük ki. A legáltalánosabb értelemben első felhasználó maga az egész társadalom, az annak érdekeit megjelenítő állam. A felhasználók közé tartozik a gazdaság egésze is, ami a munkaerőpiacon keresztül érvényesíti igényeit. Közvetlen felhasználó maga a család és a szolgáltatást közvetlenül igénybevevő tanuló, hallgató, valamint maga a pedagógus, az oktató is. Közoktatásunkban sajnos az elsődleges elvárás ma is az ismeretek mennyiségén alapuló műveltség közvetítése, elsajátítása. Azonban ez a műveltségfelfogás sokszor nincs összhangban a gazdaság, a munkaerőpiac elvárásaival, melyek elsősorban a képességek, kompetenciák fejlesztésén alapuló műveltséget, tudást várnak el. További igényeket fogalmaznak meg a közoktatási intézményekkel szemben a családok. Az általuk támasztott igényeket nagyban befolyásolja a család helyzete, iskolázottsága, érdekeltsége, motivációja és környezete. Másik nagyon fontos környezeti elem maga a szervezet, mely megtervezi, megszervezi magát a tanulási folyamatot, ezáltal fontos szerepe van a tanulás eredményességében. A megfelelő tanulási tartalom csak egy jól működő, jól szervezett szervezet keretei között adható át, illetve sajátítható el, mely biztosítani tudja az ’optimális’ tanulási folyamatot. Oktató-nevelő munka során figyelembe kell venni a tanuló egyéni képességeit, fejlettségének sajátosságait tehetségének kibontakoztatásához. Fontos feladatnak tartom a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben levő tanuló felzárkóztatását. Sajnos az intézmények többségében évről-évre emelkedik a hátrányos- és a halmozottan hátrányos helyzetű valamint a sajátos nevelési igényű, tanulási nehézségekkel, zavarokkal küzdő tanulóink száma.

19


4.3. Nevelési-oktatási célok 4.3.1. Általános célok Hagyományosan az iskola feladata az individuális fejlesztés és a társadalmi életre való felkészítés, hiszen a folyamatosan gyorsuló technikai, társadalmi és gazdasági fejlődés következtében a körülöttünk lévő világ egyre komplexebbé válik, melyben az egyénre hárul a feladat, hogy a sokoldalú döntési és választási lehetőségek között önállóan és felelősségteljesen döntsön. A gyermekek életük meghatározó részét az iskolában töltik, így az számukra nem csak az oktatás helye, hanem életük színtere is, ahová behozzák iskolán kívüli problémáikat, melyek esetenként tanulási, magatartási zavarok formájában jelentkeznek. Célom, hogy az oktatás mellett az iskola vezetése, és minden ott tanító pedagógus nagy hangsúlyt fektetessen a nevelési és szocializációs feladatok megvalósítására, a családi szocializációs problémák miatt jelentkező hátrányok csökkentésére. Az iskolában is fontos, hogy biztonságban érezze magát a tanuló. A pedagógusnak meg kell próbálnia amennyire csak lehetséges nyitottnak és elfogulatlannak lennie irányukban. Az iskolai biztonságérzet kialakításában jelentős szerepe van a szokásoknak, és az átlátható, mindenki számára egyértelmű szabályoknak, melyek betartatásában következetesnek kell lenni. Napjainkban az iskola vált a fiatalok csoportjainak legfontosabb szervezőjévé. Következésképpen a pedagógusoknak, és főként az osztályfőnököknek elengedhetetlen feladata a közösségformálás. A széthúzó, feszültségekkel teli közösségben az erőszak mindennapossá válhat, melyet megfelelő módszerekkel meg kell akadályozni. Fontosnak tartom a gyermekközpontú pedagógia alkalmazását, mely szimmetriára törekszik, próbál igazodni a gyermek érettségi szintjéhez, életkori sajátosságaihoz, figyelembe veszi a gyermek belső szükségleteit lehetőséget biztosítva számára a világ dolgainak örömteli, felszabadult megismerésére.. „(…) a megoldás a felek egyenrangúságon alapuló interakciója során alakul ki. (…) A cél pedig olyan megoldást találni, amelynek során egyik fél sem válik vesztessé, sőt, bizonyos értelemben mindkettő győztesen kerül túl a problémán.” (Szekszárdi J. (., 1994, old.: 42) A gyermekeket hozzá kell segítenünk ahhoz, hogy elsajátíthassák a tudás alapú társadalom által elvárt új alapismereteket és készségeket, megtanuljanak tanulni és pozitívan viszonyuljanak a tanuláshoz. Alapvető célom az élethosszig tartó kompetenciák kialakításának minden eszközzel és módszerrel való segítése, melyek lehetővé teszik az információkeresést és –felvételt, azok értékelését, valamint a másokkal való együttműködést. Mindehhez elengedhetetlen a tanuló tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése az iskolai nevelés-oktatás egész folyamatában és annak valamennyi területén.

20


4.3.2. Az egyes pedagógiai területekre vonatkozó szakmai elképzelések

Nem célom az iskola oktató-nevelő munkájának mindennemű átformálása, sőt kiemelt célnak tekintem az iskola közössége által létrehozott értékek, eredmények megtartását, a pozitív folyamatok megerősítését, illetve továbbfejlesztését. Külsős pályázóként

szeretném

tovább

folytatni

a

már

kialakult,

bevált

metódusokat,

hagyományokat. 4.3.2.1.

Általános iskolai nevelés, oktatás alsó tagozaton

Az alsó tagozat első két évében fontos feladatnak tartom az ebben az életkorban a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelését. Alapvető célkitűzés, hogy a gyermekek a kezdeti nehézségeket ne kudarcnak éljék meg, örömmel sajátítsák el az alapvető készségeket, és maradjanak nyitottak az új dolgok iránt. Fontos feladat tehát a képességek megismerése és fejlesztése, illetve a készségek, ismeretek, tudástartalmak és az iskolai tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák megalapozása, az attitűdök alakítása az alsó tagozat 1–4. évfolyamán. Ennek eléréséhez „olyan szervezési megoldásokat kell előnyben részesíteni, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését. A tanulást úgy kell megszervezni, hogy a tanulók cselekvő módon vegyenek részt benne, előtérbe állítva tevékenységüket, önállóságukat, kezdeményezéseiket, problémamegoldásaikat, alkotóképességüket; (…).” „(…) váljék a tanítás egyik elvévé és teendőjévé a tanulókhoz alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben; (…).” NAT Tovább szeretném vinni, illetve fejleszteni az eddigi jó gyakorlatokat, támogatva a már bevált motiváló és hatékony tanulásszervezési eljárások alkalmazását és lehetővé tenni a pedagógusok számára a megújulás lehetőségét kínáló új módszerek megismerését továbbképzések keretében.

4.3.2.2.

Általános iskolai nevelés, oktatás felső tagozaton

Az iskolai nevelés-oktatás ezen szakasza a készségek és képességek fejlesztésével olyan pedagógiai munkát igényel, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban. Ezért alapvető feladatnak tartom a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal összefüggésben a már megalapozott kompetenciák fejlesztését, azaz megerősítését, bővítését, finomítását, hatékonyságának és variabilitásának növelését. Az alsó tagozathoz hasonlóan, az 5–8. évfolyamokon is a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, 21


képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú tanulók együtt nevelése folyik, mely. Az iskola feladata, hogy érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően felkészítse őket a középfokú nevelés-oktatás szakaszában történő továbbtanulásra, illetve az iskolai nevelésoktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszára, összességében ezzel is támogatva a társadalomba való beilleszkedést. 4.3.2.3.

Gyógypedagógiai ellátás

Fontosnak tartom, hogy a sajátos nevelési igényű tanulók esetében a nevelési-oktatási folyamat a tanulók lehetőségeihez, korlátaihoz és speciális igényeihez igazodva legyen megszervezve. A sajátos nevelési igényű tanulók számára a tanulási képességet vizsgáló bizottság javaslata szerinti, integrált, vagy speciális tantervű oktatást kell biztosítani. Minden olyan oktatási formát diszkriminációnak kell tekintenünk, mely nem járul hozzá a gyermekeknek a szélesebb társadalomba való beintegrálásához, és amelyet a szülők és a gyermekek nem önként választottak. Azonban nem tekinthető szegregációnak azok az oktatási formák és iskolák, melyek kiemelt nevelési célkitűzéssel a szülő kifejezett kérésére és hozzájárulásával jöttek létre. Célom, hogy minden gyermek megkülönböztetés nélkül vehessen részt az intézményes nevelésben. A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók integrált nevelése a többségi közoktatási intézményekbe való beilleszkedést, azaz az együttnevelést jelenti, lehetővé téve számukra a társadalmi folyamatokban való részvételt az óvodától az általános iskolán át tanulmányaik befejezéséig. Az együttnevelés mind a sérült mind az ép diákok számára pozitív szociális magatartásmintát alakít ki. A fogyatékossággal élő megtanul beilleszkedni a társadalomba, konfliktuskezelő stratégiát alakít ki magának, reálisabb lesz az önértékelése és elfogadja másságát. A sérült gyerekeknek nem kell elszakadniuk családjuktól, hogy egy lakóhelyüktől távolabbi speciális intézménybe járjanak. Az átlagos képességű gyerek szemléletmódja változik meg az integrációval. Segítségnyújtást, toleranciát, elfogadást és együttműködést tanulja meg az ilyen közösségben. Saját önértékelése erősödik, megérti a másságot és felértékelődik az egészség szerepe az életében. A Rózsahegyi Kálmán Általános Iskola és Kollégiumban mind a két nevelési forma megtalálható. A sajátos nevelési igényű tanulók valamivel több, mint fele integrált nevelésben vesz részt, míg 43%-uk speciális oktatásban részesül. A speciális tantervű oktatásra szervezett csoportok az iskola nevelési alapelveivel összhangban önálló, sajátos funkciókkal működnek. Esetükben kiemelt hangsúlyt szeretnék fektetni a gyógypedagógiai és fejlesztő pedagógiai ellátás valamint az egyéni habilitáció és rehabilitáció biztosítására minden érintett tanuló számára. Mindemellett támogatom a pedagógiai programban megfogalmazott pedagógiai és fejlesztési elképzeléseket,

22


melynek megvalósításában számítok az iskolában dolgozó nagy szaktudással, felkészültséggel és

19 1 20

97 4 101

24% 29% 25%

29 1 30

7% 7% 7%

Százalék

SNI szegregált Létszám

Százalék

53% 71% 54%

Létszám

211 10 221

SNI integrált

HHH Létszám

Százalék

Osztályok csoportok

398 14 412

Létszám

Gyomaendrőd Csárdaszállás Összesen

HH

Százalék

Tanulói létszám

tapasztalattal rendelkező gyógypedagógusok munkájára.

23

6%

23

6%

5. táblázat HH, HHH, SNI gyerekek aránya

SNI Összesn Csárdaszállás (integrált) Gyomaendrőd (integrált) Gyomaendrőd (szegregált) Összesen

Tanulásban akadályozott (Enyhén ért.fogy.)

Tanulásban akadályozott (Középsúlyos ért. fogy.)

1 (7,1%)

Pszichés fejlődési zavarral küzd

Mozgás fogyaték os

1

29 (7,3%)

2

23 (5,8%)

22

1

53

24

1

26

1

27

1

6. táblázat SNI gyerekek megoszlása

4.3.2.4.

Iskolaotthonos nevelés

A kollégiumi nevelés és oktatás a közoktatási intézményrendszer szerves része, amely mindenekelőtt a nemzeti alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatain keresztül kapcsolódik az iskolai tantervi folyamatokhoz. A kollégiumi nevelésnek és oktatásnak segítenie, támogatnia kell az iskola nevelő és oktató feladatait. A kollégiumban zajló foglalkozásokat a pedagógiai programnak megfelelő éves tanulói foglalkozási terv alapján kell megszervezni, mely csoportonként tartalmazza a kötelező foglalkozásokat, továbbá a kollégium egészére az előre tervezhető szabadon választható foglalkozásokat. Kiemelt figyelmet kell fordítani az egyéni és a közösségi fejlesztésekre, az SNI tanulók esetében pedig a fogyatékosság típusát és mértékét figyelembe vevő fejlesztő, rehabilitációs célú foglalkozások szervezésére. Tevékenysége során kiegészíti a családi és iskolai nevelést, egyben szociális ellátást, biztonságot és érzelmi védettséget nyújt. Fontosnak tartom, hogy a kollégium a megfelelő pedagógiai környezet biztosításával segítséget nyújtson a családjuktól távol élő gyermekeknek a társadalmi szerepek tanuláshoz, a közösségi 23


együttélés, a döntés és felelősség, és a konfliktuskezelés demokratikus technikáinak megismeréséhez, gyakorlásához, melyek ismerete elengedhetetlenül szükséges a sikeres társadalmi beilleszkedéshez. 4.3.3. Gyermekek nevelése

A nevelési célok áthatják a pedagógiai folyamat egészét, s így közös értékeket jelenítenek meg. A célok elérése érdekében a pedagógiai folyamatban egyaránt jelen kell lennie az ismeretszerzés, a gyakoroltatás-cselekedtetés mellett a példák érzelmi hatásának is. E területek – összhangban a kulcskompetenciák alapját adó képességekkel, készségekkel, az oktatás és nevelés során megszerzett ismeretekkel, és a tudásszerzést segítő attitűdökkel – egyesítik a hagyományos értékeket és a XXI. század elején megjelent új társadalmi igényeket. (NAT) Az oktatásnak a nevelés részének kell lennie, a nevelés azonban több az oktatásnál, az értelmi képességek kizárólagos fejlesztésénél. A nevelési célok intézményi szintű tudatos követése, valamint a hozzájuk rendelt feladatok végrehajtása az intézményi pedagógiai kultúra és a színvonalas pedagógiai munka meghatározó eleme. Az iskolai oktatás és nevelés kiemelt nevelési területei az erkölcsi nevelés, a nemzeti öntudatra, hazafiságra való nevelés, valamint az állampolgárságra, és a demokráciára nevelés, mely át kell, hogy hassa az oktatás minden területét. Mindezek mellett kiemelt figyelmet kell fordítani az önismeret és a társas kultúra fejlesztésére, a családi életre nevelésre, és a testi és lelki egészségre nevelésre. Tudatosítani kell a gyermekekben a másokért való felelősségvállalás, az önkéntesség, és a környezettudatos gondolkodás és életmód szerepét a mindennapi életben. A tudatos fogyasztóvá nevelést már a kisiskolás gyermekek körében el kell kezdeni. A jövő nemzedéke ugyanis ezen éveiben a legfogékonyabb az új ismeretekre, így meghatározó, hogy milyen pozitív mintákkal találkoznak ebben az időszakban. A jelenkor multi-média világában elengedhetetlen nevelési feladat a gyermekek médiatudatosságra való nevelése, melynek segítségével képessé vállnak az információ forrásának és jellegének beazonosítása révén a befogadandó információk tudatos értékelésére. Nemcsak az információ mennyisége, hanem az információs csatornák elképesztő mérvű gyarapodása is indokolja a különös odafigyelést. Gyermekeinknek el kell sajátítania mindazt az ismeretanyagot, ki kell fejleszteni mindazokat a képességeket, amelyek biztosítják a felnőtté válás folyamatában a magabiztos előrehaladást, az önálló ismeretszerzés lehetőségét és tudását, a munka világába – a munkaerő-piaci elvárásokhoz illeszkedő, 24


alkalmazkodó – való beilleszkedés képességét. Ezt a célt szolgálja az iskola által bevezetett tanulás tanítása modul, melyet az intézmény a helyi tantervébe is beépített. A pályaválasztás komoly feladat elé állítja a gyermekeket, ezért kiemelt feladatnak kell tekintenünk a megfelelő pályaorientációt, valamint alap és kiegészítő kompetenciák építését, megerősítését. Vezetőként kiemelt hangsúlyt szeretnék fektetni a NAT-ban és az intézmény pedagógia programjában megfogalmazott és az közösség által elfogadott nevelési célokra. 4.3.4. Diákok önszerveződésének erősítése

Az iskola, a kollégium tanulói a nevelés-oktatással összefüggő közös tevékenységük megszervezésére, a demokráciára, közéleti felelősségre nevelés érdekében – a házirendben meghatározottak szerint – diákköröket hozhatnak létre, amelyek létrejöttét és működését a nevelőtestület segíti. Fontosnak tartom, hogy a diákok képesek legyenek önálló döntéseket hozni, ezért biztosítani kell számukra, hogy kipróbálják tehetségeiket, kérdezhessenek, vitatkozhassanak és helyesbíthessék döntéseiket. Lehetővé kell tenni, hogy elsajátíthassák a demokratikus eljárások technikáit, és azokat gyakorolhassák az iskola közéletében a diákönkormányzaton keresztül, melynek támogatása, segítése az iskola feladata. A diákok akkor érzik igazán magukénak iskolájukat, illetve az abban zajló rendezvényeket, programokat, ha ezek szervezésében maguk is részt vehetnek, támogatást kaphatnak ötleteik megvalósításában. Természetesen a tanulói jogok biztosítása mellett fontosnak tartom a tanulók kötelességtudatának a fejlesztését, mely elengedhetetlen feltétele az eredményes ismeretelsajátításnak. 4.3.5. Kiemelt

nevelési-oktatási

területek

fejlesztése

(Kulcskompetenciák fejlesztése) Napjainkban a ténytudást a különféle (kulcs)kompetenciák fejlesztésének kell felváltania, hogy a felnövekvő generáció meg tudjon felelni a tudás alapú társadalom és a munkaerőpiac követelményinek. Ehhez olyan oktatási rendszerekre és intézményekre van szükség, melyek egyik fő összetevője az alapkészségek elsajátításának ösztönzése, amelynek tartalmaznia kell az információs és kommunikációs technológiák, a technológiai kultúra, az idegen nyelv, a vállalkozás és a szociális kapcsolatok területén szükséges készségeket. A 'kompetencia' a készségek, ismeretek,

25


adottságok és attitűdök együttesére utal, és a „know-how” mellett magában foglalja a tanulásra való képességet is. Tudás, ismeret, hozzáállás, készségek, képességek, attitűdök mind idetartoznak. Nem a tényleges tudás gyűjtésén és reprodukálásán, hanem annak sikeres felhasználásán van a hangsúly. Fontos, hogy a kulcskompetenciák sokoldalúan felhasználhatóak, multifunkcionálisak legyenek, tehát több különböző feladat elvégzését is elősegítsék. Több kompetencia egymásba fonódik, így részben fedik egymást, továbbá az egyikhez szükséges elemek támogatják a másik területhez elengedhetetlen készségek formálódását, fejlődését. Számos olyan fejlesztési területet van, amely valamennyi műveltségterületen a kialakítandó kompetencia részét képezi. Ilyen például a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, az együttműködés, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése, a kapcsolati kultúra és a társas tolerancia. Az alapvető készségek, képességek fejlesztése nem kötődik tantárgyhoz, ezért tantárgyanként más és más kompetencia terület fejlesztése valósítható meg. Kiemelt hangsúlyt kell fektetni a

kommunikációs, a döntési, a lényegkiemelő, az életvezetési, az együttműködési, a problémamegoldó és a kritikai gondolkodás képességeinek a fejlesztésére. Szintén fontos fejlesztési feladatnak tartom az énkép és az önismeret fejlesztését, a megfelelő tanulási környezet kialakítását, a környezettudatosságra nevelést, és az információs és kommunikációs kultúra megismerését és alkalmazását. A fent említett kompetenciák mellett, az iskola fontos feladatai közé tartozik a szociális készségek, képességek fejlesztése, hiszen az együttműködés, a kooperáció tanulása, a tolerancia és az empátia a konstruktív konfliktusmegoldás elengedhetetlen feltétele. A család után az iskola befolyása a legerőteljesebb a szociális kompetenciák fejlődésére. Ezért is van nagy felelősségük a pedagógusoknak, hisz az amúgy is szocializációs hiányosságokkal érkezett gyerekek segítése, fejlesztése egyre több feladatot ró rájuk. A meleg, nyitott iskolai légkör, a világosan megfogalmazott célok és szabályok, a tanulóközpontú tanulás és tanítás, a kooperatív tanulási formák alkalmazása, sokféle tanulási forrás biztosítása, a gyerekek pozitív elfogadása mind pozitívan hatnak a szociális kompetencia alakulására. Lényeges, hogy a gyerekek megismerjék erősségeiket és gyengeségeiket, képesek legyenek erősségeikre építve a gyengeségeiket javítani. Továbbá segíti őket abban, hogy megtanulják, hogyan kell barátokat szerezni, kapcsolatokat fenntartani. A következő táblázatban foglaltam össze azt a nyolc kulcskompetencia-területet és azokon belül a kiemelt fejlesztési feladatok, melyek a tudásalapú társadalomban a személyiség kiteljesítéséhez, a társadalmi beilleszkedéshez nélkülözhetetlenek.

26


Kompetenciák

Fejlesztési feladatok

Anyanyelvi kommunikáció

Szóbeli és írásbeli kifejezőkészség (szövegértés, beszéd, olvasás és írás), és a megfelelő módon történő nyelvi érintkezés képességének fejlesztése

Idegen nyelvi kommunikáció

Szóbeli és írásbeli kifejezőkészség, és a közvetítéshez és a kultúrák közötti megértéshez kapcsolódó készségek fejlesztése

Matematikai kompetencia (a gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége)

Természettudományi és technológiai kompetenciák

Digitális kompetencia

A tanulás tanítása

Személyközi és állampolgári kompetencia

- ismeretek, tevékenységek, folyamatok által a viszonyítás, az általánosítás, az osztályozás, összefüggéslátás, a probléma feltáró és megoldó képesség formálása.

Ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat adjunk, illetve előrejelzéseket tegyünk a természeti világban lezajló folyamatokkal kapcsolatban, Műszaki kompetencia fejl. Az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása, Az IKT eszközök alkalmazásával kapcsolatos készségek fejlesztése. A tanulók életkorának, egyéniségének megfelelő tanulási módok ajánlása, tanítása, Az idővel és az információval való hatékony gazdálkodás elsajátítása, A tudás másokkal való megosztása, Az előzetes tanulási tapasztalatok hasznosítása - a pozitív egyéni értékrend és képességrendszer kiépülésének segítése, - kölcsönös megértésen, egymás segítésén alapuló iskolai légkör folyamatos

Eljárások, módszerek, eszközök 1-4. évfolyam 5-8. évfolyam ábraolvasás, beszédértés, vázlatírás olvasás, írás elsajátítása, modellek használata értő olvasás, fogalmazások készítése, differenciálás, egyéni projekt- és fejlesztés, csoportmunka, szerepjáték, vita, interjú drámapedagógia alk. beszédértés, beszélgetés, olvasás, írás elsajátítása, motiváció, pozitív szövegértés, -alkotás attitűd kialakítása szóban és írásban,

- a közvetlen tapasztalatokhoz kapcsolódás; - érvek láncolatának követése, - pozitív attitűd kialakítása

megfigyelések, kísérletezés, a kíváncsiság, mint attitűd megalapozása

tapasztalatokra visszacsatolás, értelmezés tanítása, pozitív attitűd fennt., modellek alkalmazása, eredmények indoklása, a dolgok logikus okának és érvényességének keresése, alkalmazás nem matematikai környezetben alapvető ismeretek megszerzése, ellenőrző és kísérleti megfigyelések, érvelés tanulása a term.tud. műveltség mozgósítása az élet más területein Számítógépkezelés, alkalmazások, e-mail, hálózati eszközök, internet

megfigyelések, figyelemösszpontosítást fejlesztő játékok, szövegértés, szemléletes/szemléltető tanítás és tanulás, kooperatív technikák

szövegértés – lefordítása cselekvésre a tanulás folyamatában, kísérletezések, érvelés tanulása, értelmező és szemléltető tanítás, tanulás, kooperatív technikák, saját tanulási stratégia kialakítása

- szociális szokások, minták elsajátítása a viselkedés alapvető szabályainak megismerése, gyakorlása,

- a viselkedés alapvető szabályainak elsajátítása, a szabálytudat formálása, - társak segítése, a közösség erejének szerepe,

27


fenntartása, fejlesztése, - az életkornak megfelelő normatudat kialakítása, - az európai sokféleség és a kulturális identitás tudatosítása

Vállalkozói kompetencia

- az újításra való beállítódás és a kockázatvállalás fejlesztése, - az egyén saját cselekedetei iránt való felelősségvállalás

Kulturális kompetencia

Gondolatok, élmények, érzések kreatív kifejezése a művészetek segítségével

- szokásrend kialakítása

- követő magatartás elvárása az iskolai élet minden területén, - emberismeret, etika és vallástörténet tant. kínálta lehetőségek felhasználása - stratégiai szemléletmód kialakítása, - célok kitűzése és elérése, - sikerorientáltságra való törekvés

7. táblázat a nyolc kulcskompetencia-területet és azokon belül a kiemelt fejlesztési

feladatok 4.3.6. Erőszakmentes, egészségtudatos iskola projektje A konfliktusok az iskolai élet mindennapos helyzetei, melyekben a tanárok és a diákok beállítódásuk, meggyőződéseik, előzetes tapasztalataik alapján, sajátos módon viselkednek. Az iskolai konfliktusok és agresszív megnyilvánulások jelenségét kutató szakemberek és vizsgálatok rámutattak arra, hogy az agresszió bizonyos fajtái, illetve a konfliktus szinte elengedhetetlen feltétele a közösségbe való beilleszkedésnek és a nevelésnek. Megértésük és hatékony kezelésük nem választható el azoktól a mikro- és makro környezeti hatásoktól, melyek a gyermeket születésétől kezdve érik. A pedagógus nevelési lehetőségei sokban függnek az elsődleges szocializációs közegtől, a családtól, melynek zavarai, problémái az iskolai „interakciós rendszerben” jelentkeznek. Éppen ezért a problémák és konfliktusok megoldásának alapja a szülők és az iskola közötti rendszeres kommunikáció, melynek egyik kritériuma a partnerek közötti „értékazonosság”. (Buda B. , 2003) Ennek hiánya gyakran vezet a kapcsolat megszűnéséhez. Sajnos a családok többsége már az általános iskolában sem követi figyelemmel gyermekük magatartását és iskolai teljesítményét, a középiskolában ez az arány pedig tovább csökken. A konfliktusok kezeléséhez azonban szükség van a szülők és a pedagógusok együttgondolkodására, kooperációjára. A család és az iskola többszörösen egymásra utalt, ezért sokkal nagyobbnak kellene lennie közöttük az együttműködésnek. Az iskolai agresszió és konfliktuskezelés másik fontos tényezője maga a pedagógus, akinek szakmai, pedagógiai és módszertani felkészültsége, higgadtsága, önuralma és saját erejébe vetett hite elengedhetetlen feltétele a tanítási-tanulási folyamat során felmerülő problémák megoldásának. Azonban gyakran szükség van külső segítségre, mint például a gyermekjóléti szolgálat, pszichológus vagy akár a pszichiáter. Nem létezik külön „nevelői attitűd”. Mi pedagógusok

28


magunk vagyunk a példa, éppen ezért „(…) magunkat, egész személyiségünket kell előbb olyannávagy megközelítően olyanná – alakítanunk, amilyenné gyermekeinket vagy tanítványainkat nevelni szeretnénk.” (Ranschburg, 1998, old.: 138) Amikor az agresszió kezeléséről beszélünk, nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt, hogy az agresszió egy fokozott energia, mely valamilyen cselekvésre sarkallja a gyermeket. Éppen ezért fontos, hogy lehetőséget adjunk az agresszív feszültség csökkentésére, melyre számos tanórán kívüli tevékenység kínál lehetőséget, mint például a zene, sport, színjátszás, stb. Jelen pillanatban az iskolában 5 sportkör működik 82 fővel. A jövőben az atlétika és egyéb sportágak mellett szeretném az úszásoktatást is program szinten működtetni. Szeretnék még több lehetőséget biztosítani tanórán kívüli foglalkozások keretében a különböző művészeti ágak minél jobb megismerésére, a gyermekek tehetségének, kreativitásának kibontakoztatása céljából. A negatív viselkedés elítélése mellett, nagyon fontos a tanulók helyes viselkedésmintáinak rendszeres megerősítése, jutalmazása. Az iskolai agresszió és konfliktuskezelési technikák a kapcsolatokról, a támogató közösségek kiépítéséről kell hogy szóljanak, melyben nem nézik el a bántó és sértő viselkedést, hanem éppen ellenkezőleg, a következmények felvállalását és a változtatást, a kapcsolatok helyreállítását segítik elő. Az elkerülő konfliktus megoldási stratégiák helyett a problémamegoldó technikák alkalmazása jelentheti az esetek többségében a megoldást, mely együttműködést, nyitottságot és nagyfokú toleranciát és empátiát igényel. Ugyanakkor az iskolában, a kortárscsoportokban végbemenő folyamatok is nagy jelentőséggel bírnak számukra, hiszen az ott kialakuló konfliktusok hozzájárulnak önismeretük és szociális képességeik fejlődéséhez. A tanulók között lezajló feszültségek többségében a pedagógus közvetlenül nem érintett és nincs is szükség beavatkozásra, azonban az agresszivitásból adódó konfliktusok, az indulatok elszabadulása esetén közbe kell lépni. Az indokolatlan kívülmaradás, a probléma elbagatellizálása, figyelmen kívül hagyása káros következményekkel járhat a tanulók egymással és a pedagógussal való kapcsolata, valamint a csoport klímájának alakulása szempontjából. A gyerekeknek tapasztalatokat kell szerezniük arról, hogy nem csak indulatból, erőszakkal lehet megoldani a problémákat, és meg kell mutatni, hogy léteznek erőszakmentes, problémaközpontú, konstruktív megoldási módok. Ebben nagy szerepük van az osztályfőnököknek és az osztályokban tanító pedagógusoknak. A bántalmazás, kirekesztés helyett, a megismerés, elfogadás, együttműködés kialakítása alapfeltétele a közösségek fejlesztésének. A tanulókat meg kell tanítani a konfliktusok erőszakmentes megoldására. Fontos feladat a pozitív énkép kialakítása és erősítése a sikerélmény megélésére alkalmas tevékenységek szervezésén keresztül. Amit minden pedagógusnak feltétlenül kerülnie kell, az a hatalommal való visszaélés, előítélet, agresszió alkalmazása az agresszió ellen és az agresszív megnyilvánulások figyelmen kívül hagyása.

29


A konfliktusok kezelésére jó módszernek tartom a mediálást, ám a mediátori szerep betöltése bonyolult feladat, mivel az agresszió kezelése nagyfokú módszertani kultúrát igényel a pedagógustól. Én magam az elmúlt évben részt vettem az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet

által szervezett Mediáció és a Resztoratív technikák a vitarendező eljárásban pedagógus továbbképzésein, melyek során komoly tapasztalatokat szerezhettem a konfliktuskezelés korábban kevésbé alkalmazott módszereiben. Célom, hogy a jövőben minél több pedagógus ismerkedjen meg és sajátítsa el a konfliktusok kezelésének ezen új lehetőségeit. A másik jelentős nevelési terület az iskolai egészségnevelés, melynek egyik alapvető feltétele a pedagógusok egészségtudatosság iránti elkötelezettsége és a családok bevonása. A legfőbb problémát a helytelen táplálkozás, mozgásszegény életmód és a tizenévesek körében gyorsan terjedő egészségkárosító szokások (dohányzás, alkohol, drog, éjszakába nyúló internetezés, stb.) jelentik. Ezért nagy feladat hárul az iskolára a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében. Fontosnak tartom, hogy a fenntartó, az iskola vezetése és a tantestület minden tevékenységével támogassa a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Célom, hogy az „egészség”, mint életvezetési érték a tanórák és a szabadidős programok szerves részét képezze, azokba beépüljön. Ehhez alapvető a megfelelő személyi- és tárgyi környezet biztosítása. A tanítási és osztályfőnöki órák, délutáni szabadidős foglakozások kiváló lehetőséget nyújtanak a pozitív beállítódások, magatartások és szokások kialakításához. Mindezek mellett

rendszeres

egészségnapok,

sport

és

prevenciós

programok

szervezésével,

az

iskolagyümölcs-programban és egyéb egészségtudatos iskolaprojektekben, mint például az Iskolatej program, való részvétellel kívánom a tanulókat a helyes életvitelre és pozitív életszemléletre nevelni. 4.4. Intézménykultúra fejlesztése, hagyományőrzés

Az informális kapcsolatok erősítik a csoporthoz, szervezethez való kötődést. Ebben nagy szerepe van a hagyományoknak, munkahelyi rendezvényeknek, ezért fontos szerepet szánok a már meglévő hagyományok ápolásának. Hiszem, hogy az iskola jövőjét csak a múlt értékeinek átörökítésével lehet eredményesen építeni. Ezért szeretném folytatni az intézmény életét bemutató Évkönyv időszakonkénti megjelentetésének hagyományát, valamint

tovább

vinni

az

iskolai

30

alapítványok

szellemiségét.

5. Az iskola menedzselése 5.1.Szakmai tartalomfejlesztés, innováció A már meglévő, értékes és jó gyakorlatok mellett, fontosnak tartom a társadalmi változásokhoz igazodó, a közoktatás folyamatos megújulását célzó új pedagógiai módszerek

megismerését

és

bevezetését,

újszerű

ismeretközvetítési

gyakorlatok

alkalmazását, mely hozzájárul a már kialakult innovatív tanulási környezet tovább fejlesztéséhez. Azt szeretném, hogy a gyermekek, diákok számára az iskola olyan ismereteket és neveltségi szintet tudjon biztosítani, melyek megfelelő alapot adnak eredményes önmegvalósításukhoz és erősítik az intézményhez való kötődésüket. Éppen ezért a fenntartásban lévő programok tovább folytatása mellet szeretnék a tantestülettel uniós források lehívásával új tartalomfejlesztő programokat adaptálni, illetve azoknak a helyi működtetési gyakorlatát kialakítani. Nyelvtanárként különös hangsúlyt szeretnék fektetni az iskolában folyó nyelvoktatásra. Szeretném, ha minél több tanuló tenne sikeres nyelvvizsgát a nyolcadikos évfolyamon. Kihasználva a nyelvtudásban rejlő lehetőségeket, távlati terveimben szerepel egy IKT eszközökkel támogatott tanári- és tanulói együttműködés kialakítása eTwinning program keretén belül más uniós országok intézményeivel. A mindennapos gyakorlati együttműködés során tehetőség nyílna olyan technikák, módszerek és megközelítések megismerésére és átvételére, amelyekhez egyébként sokkal nehezebben lehetne hozzájutni. Ez egyfelől az oktatás közvetlen tartalmi, módszertani vonatkozásait érintheti. Így például sajátos

oktatási

módszerek,

intézményszervezési

technikák,

intézményi

szintű

problémakezelési formák, új pedagógiai megközelítések, modern informatikai és multimédiás eszközök alkalmazására épülő módszerek átvételét jelentheti. Emellett lehetőséget ad közös iskolai projektekben való részvételre, együttgondolkodásra. A nemzetközi együttműködések hasznos tanulási folyamatként is felfoghatók, melyek lehetővé teszik mind a pedagógusok mind a tanulók számára más kultúrák megismerését és megértését. Az együttműködések során szerzett élményből tapasztalat, a tapasztalatból tudás lesz. A problémákra adott eltérő válaszok elemzése, illetve más oktatási gyakorlatok és módszerek megismerése révén sikerülhet a megfelelő gyakorlatot, a hasznos tapasztalatot megosztani és a megszerzett tudást és élményeket tovább adni. 31

Az iskola menedzselése

A további fejlesztések középpontjában a megkezdett és eredményesen működtetett pedagógiai folyamatok továbbvitele, a humánerőforrás és infrastruktúra folyamatos fejlesztése, a kompetenciafejlesztő, hatékony tanulásszervezési eljárások folyamatos bővítése, a szervezetfejlesztés - egy eredményes, a partneri elvárásoknak megfelelő, magas minőségi szinten működő intézmény áll.

5.2.Feltételrendszerre vonatkozó fejlesztés Humánerőforrás Minden iskola működtetéséhez, illetve a színvonalas nevelő-oktató munka elvégzéséhez elhivatott pedagógusokra van szükség, akik folyamatosan azon fáradoznak, hogy példamutatásukkal, pozitív emberi hozzáállásukkal, következetes nevelési eljárások alkalmazásával mindezt lehetővé tegyék. Munkájuk elengedhetetlen feltétele a nyugodt, biztos egzisztenciát nyújtó munkahely. Ezért fontosnak tartom a munkatársi kör állandóságának a megóvását. Olyan rendszert képzelek el, melyben a folyamatok az törvényesség keretei között zajlanak, összhangban állnak a fenntartó és a szakmai, pedagógia előírásokkal, programokkal, és amelyben kollégák és a vezetés között folyamatos az információáramlás. Ennek alapja a kölcsönös bizalom, valamint a rendszeres kapcsolattartás a kollégákkal és a fenntartóval. Célom, hogy minden pedagógus és a pedagógiai munkát közvetlenül segítő személy munkája megfelelő elismerésben részesüljön, és a többletmunkáért járó elismerés igazságos és tervezhető legyen. Infrastruktúra Az intézmény infrastruktúrája, a tantermek felszereltsége az adatok tükrében, a folyamatos fejlesztések, pályázatok és egyéb alternatív erőforrásoknak köszönhetően jónak mondható, mely lehetővé teszi, hogy az iskola tanulói korszerű oktatási-nevelési körülmények között, egészséges környezetben tanulhassanak mind az alsó, mind a felső tagozaton. Az informatikai infrastruktúra kiépítése az „intelligens iskola” alap eleme, mivel az informatikai készségek fejlesztésén keresztül hozzá járul a többi közismereti tárgyra épülő IKT-támogatású pedagógiai módszerek alkalmazásához. Azonban az informatikai eszközök a gyors technikai fejlődés és a mindennapos használat következtében folyamatos fejlesztésre szorulnak, melyre jó lehetőséget kínálnak az infrastruktúrafejlesztő pályázatok. Az informatikai fejlesztések mellett kiemelten fontosnak tartom az egyes szaktantárgyakhoz kapcsolódó taneszközigény kielégítését. A gyermekek 32


sokkal hatékonyabban sajátítják el az ismereteket, ha a tanulás folyamatában maguk is aktívan részt vesznek. „Mondd el és elfelejtem; mutasd meg és megjegyzem; engedd, hogy csináljam és megértem.” állagmegóvása,

felújítása

/Konfuciusz/ Természetesen az épületek, eszközök szerves

részét

képezi

a

folyamatos

iskolai

infrastruktúrafejlesztésnek.

5.3.Szervezetfejlesztés Világunkban napról napra változik minden, nincs ez másképpen az oktatásban sem. Változnak a pedagógiai hangsúlyok, ezért a szervezetnek, a közoktatási intézményeknek is új elképzelésekkel kell megjelenniük. Intézményvezetői kinevezésem esetén az elkövetkezendő öt évre vonatkozóan alapvető célom, hogy a megkezdett folyamatok törésmentesen folytatódjanak, s újabb átfogó, intézményfejlesztő folyamatokat alkossak a közvetlen és közvetett partnerek elvárásainak megfelelően. Vezetői elképzeléseim szerint valamennyi folyamat az intézményi közösség által átdolgozott és elfogadott Pedagógiai programban összegzett intézményi küldetést, jövőképet, cél- és feladatrendszert szolgálja. Átfogó vezetési célnak a Nemzeti Köznevelési Törvényben, a Pedagógiai programban, továbbá a Szervezeti és működési szabályzatban – mint alapdokumentumokban – kifejtett cél- és feladatrendszer megvalósítását tekintem a stratégiai és operatív vezetés dimenzióiban egyaránt. Legfontosabb vezetői célkitűzéseim a következők:  Az

intézmény szerepváltozása

–

élethosszig

tartó

tanulás

megalapozása,

alapkészségek, kompetenciák megszilárdítása, alkalmazható tudás kialakítása, egyenlő hozzáférés biztosítása, eltérő készségek, képességek kiegyenlítése, intézményfokozatok közötti átmenetek megkönnyítése.  A már kialakult pedagógiai intézményi gyakorlat és környezet továbbfejlesztése, szakmai,

módszertani

fejlesztés,

s

a

mindezt

lehetővé

tevő

pedagógus-

továbbképzések szervezése – a helyi társadalmi és oktatáspolitikai törekvéseknek, a szülői és tanulói elvárásoknak való megfelelés, minőségi nevelés-oktatás, ennek eléréséhez szükséges feltételrendszer kialakítása.  Tartalmi, pedagógiai fejlesztés, a kor kihívásainak való megfelelés, a belső humánerőforrás adta intézményfejlesztő kezdeményezések kibontakoztatása, és átadható gyakorlati tudáscsomagokká történő átalakítása, szellemi termékek 33


létrehozása, másokkal történő megosztása.  A tartalomfejlesztő gyakorlatok implementációja – pályázati források lehívása, ezek intézményi adaptációjához és fejlesztéséhez, megszerzett gyakorlati tapasztalat és helyi innováció továbbadása,  Infokommunikációs infrastruktúra továbbfejlesztése és annak napi gyakorlati alkalmazása pedagógus és tanulói feladatellátásban.  Infrastrukturális feltételrendszer javítása (épület, és eszközrendszer) – a XXI. századi elvárásoknak való feltételrendszer megteremtése az információs társadalom adta kihívásoknak megfelelő innovatív tanulási környezet kialakítása.  Szervezetépítés – együttműködő, újításra képes, hatékony és eredményes tantestület és alkalmazotti kör, valamint a tudást értékként kezelő tanulói közösségek formálása, s ez által elismert, keresett, versenyképes intézmény létrehozása.  Hagyományok továbbápolása, kötődések kialakítása – egységes közösségi szemlélet, együtt, egymásért való munkálkodás belső igénnyé való válása. Új kezdeményezések támogatása.  Arculatformálás, image-építés, eredményes PR-munka.  Nevelési feladatellátás lehetőségekhez mért optimalizálása, helyes gyermeki és tanulói értékrend kialakítása.  Új szemléletmódok, megközelítések bevezetése, az intézmény ökoiskolává alakítása, a környezettudatosságra, valamint a fenntartható fogyasztás és fejlődés elveinek beépítése az iskola alapdokumentumaiba és pedagógiai munkájába.

34

6. Záró, összefoglaló gondolatok „Félig sem olyan fontos az, amit tanítunk gyermekeinknek, mint az, hogyan tanítjuk. Amit az iskolában tanultunk, annak legnagyobb részét elfelejtjük, de a hatás, melyet egy jó iskolarendszer szellemi tehetségeinkre gyakorol, megmarad.”

/Eötvös József/

Milyen iskolát szeretnék? Olyan iskola vezetése a célom,  ahová a gyermekek szívesen járnak, mert megértő, motiváló és szerető légkör veszi őket körül;  ahol a természetes gyermeki kíváncsiságot megőrizve, minden diák az életkori sajátosságaihoz, egyéni adottságaihoz és képességeihez igazodó módszerekkel tanulhat, és ahol a széleskörű tevékenységkínálat segítségével képességeik sokoldalúan fejlődhetnek;  ahová a szülők szívesen hozzák gyermekeiket, és együttműködnek a nevelésioktatási céljaink elérésében;  ahol a tantestület minden tagja fontosnak érzi magát és megtalálja azt a tevékenységet, amelyhez a legjobban ért, és amelyben alkotói szabadsága, képességei kibontakozhatnak;  amely rugalmasan képes alkalmazkodni a társadalmi és a fenntartói elvárásokhoz és a tanulók, szülők igényeihez;  és amelyet mindezekért a fenntartó is szívesen támogat.  Az iskola jövőjét egyedi, más intézmények számára is példaértékű, működésében koherens, befogadó, gyermekközpontú pedagógiai gyakorlattal, szervezeti innovációval rendelkező intézményként képzelem el. Hiszem, hogy iskolát vezetni csak az ebben érintettek közös együttműködésével, az ehhez szükséges nyugodt, elfogadó és folyamatos kommunikációra épülő légkör megteremtésével, együttműködő közösség létrehozásával lehet, melynek elengedhetetlen feltétele a szükségletek pontos feltárásán keresztül egyén és a közösség érdekeinek az összehangolása, a közös célok kialakítása, valamint az eddigi eredmények, értékek, hagyományok megőrzése, tiszteletben tartása és továbbfejlesztése. 35

Záró, összefoglaló gondolatok

Hiszem, hogy céljaimat csakis az intézmény dolgozói kollektívájának támogatásával és együttműködésével érhetem el. Ehhez kérem az intézmény tantestületének és minden dolgozójának, a szülők és a diákok közösségének, valamint a fenntartónak a támogatását.

36

7. Mellékletek

Önéletrajz Munkaviszonyt igazoló okirat Hatósági bizonyítvány Diplomák: Szakvizsgázott pedagógus, közoktatási vezető Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem gazdaság és Társadalomtudományi Kar, Budapest Angol nyelv és irodalom szakos tanár (MA) Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar, Debrecen Angol szakos nyelvtanár (BA) Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar, Debrecen Földrajz-rajz szakos tanár Bessenyei György Tanárképző Főiskola, Nyíregyháza

Pedagógus-továbbképzések

37

PÁLYÁZAT. Emberi Erőforrások Minisztere által kiírt. Rózsahegyi Kálmán Általános Iskola és Kollégium. Intézményvezető. beosztás ellátására

Recommend Documents