SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTER IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTER 8347-1/2007-SZMM
Előterjesztés a Kormány részére a szak- és felnőttképzést érintő reformprogram végrehajtásához szükséges egyes törvények módosításáról
Budapest, 2007. április
VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ I. Tartalmi összefoglaló A szakképzés-fejlesztési stratégia, a Kormányprogram, az Új Magyarország fejlesztési terv (ÚMFT), annak operatív programjai (Társadalmi megújulás – TÁMOP –, Társadalmi infrastruktúra – TIOP – operatív programok), és az Államreform Bizottság által elfogadott szak- és felnőttképzési reformok szükségessé teszik a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény, a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény, valamint a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény módosítását. A szak- és felnőttképzési reformjavaslatokat tartalmazó dokumentumokban a szakképzésnek és a felnőttképzésnek a munkaerő-piaci igényekkel való összehangolása érdekében legfontosabb elemként a szakképző intézmények integrációja, ezen belül a térségi integrált szakképző központok (a továbbiakban: TISZK) új koncepciója, a szakképzési kapacitás-szabályozás törvényi hátterének megteremtése, a pályaválasztás, pályaorientáció és pályakövetés rendszerének – a közoktatási törvénnyel összehangolt – kialakítása, továbbá a szakmai vizsgák ellenőrzésének komplex rendszere szerepel. A szakképzés-fejlesztési stratégia (2005–2013) végrehajtásához szükséges intézkedéseket tartalmazó 1057/2005. (V. 31.) Kormányhatározat (a továbbiakban: a Kormányhatározat) kiemelt figyelmet fordít a szakképzés minőségének fejlesztésére, a felhasználók igényeihez jobban igazodó és alkalmazkodó szakképzési rendszer kialakítására. A Kormányhatározatban a TISZK-rendszer fejlesztésével kapcsolatban meghatározott elvárásoknak megfelelően, azonban a TISZK-ek létrehozatala és működése során felmerült gyakorlati tapasztalatok alapján szükségessé vált módosításokkal, folytatjuk a 2005-ben megkezdett fejlesztéseket. E stratégia szerint 2013 végére költséghatékonyabb szakképző intézményrendszert kell kialakítani, 2008 végéig pedig be kell vezetni a pályakövetési rendszert. A Kormányhatározatban foglaltak szerint „Képzőktől független szakmai vizsgarendszer működését biztosító regionális intézmény-hálózatot kell kialakítani” 2013 végéig, azonban ennek megvalósításához a finanszírozási feltételeket jelenleg nem tudjuk biztosítani. A Kormány programjának (Piacképes tudást adó szakképzés fejezet) megfelelően továbbfejlesztjük a képző intézménytől független vizsgarendszert. A vizsgarendszer továbbfejlesztését a szak- és felnőttképzés összehangolt fejlesztésének koncepcióját figyelembe véve 2
tervezzük, a vizsgák ellenőrzésének komplex rendszerének törvényi hátterét ezen előterjesztésben szereplő törvénymódosítással biztosítjuk. A Kormányhatározat szerint „Ki kell dolgozni az iskolarendszeren kívüli felnőttképzésben működő tanárok, szakoktatók és más szakemberek továbbképzési rendszerét, meg kell teremteni a bevezetés jogszabályi feltételét. Európai uniós források bevonásával differenciált továbbképzési programokat kell kidolgozni és kísérleti képzéseken keresztül bevezetni.” Tanárok, szakoktatók, valamint a gazdálkodó szervezetekben gyakorlati képzéssel foglalkozó oktatók szakmai és módszertani továbbképzéséhez a pénzügyi feltételek egy részét e törvénymódosítással teremtjük meg. A minisztériumi struktúra átalakításakor a Kormányprogramban is kiemelt figyelmet kapott a szakképzésnek a foglalkoztatáspolitikával összehangolt irányítása és az a megfontolás, hogy csak az egyes területek koordinált fejlesztése tudja biztosítani a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő szakemberképzést, a szakképzett munkavállalók számának növekedését. A foglalkoztatáspolitikával összehangoltan kerül fejlesztésre a szakképzés és a felnőttképzés annak érdekében, hogy a mesterségesen deformált képzési struktúrát a gazdaság szereplőinek fokozottabb bevonásával, igényeik figyelembevételével, a kereslet-vezéreltség elvének megfelelően tudjuk átalakítani. Ennek eredményeként – az elaprózott intézményrendszer átalakításával – egy új szerkezetű szakképzés biztosíthatja a szakképzésben résztvevők számára a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő szakképesítés megszerzését és a sikeres elhelyezkedést, vállalkozóvá válást, az egész életen át tartó tanulást. Az Államreform Bizottság által elfogadott szak- és felnőttképzési reformok, valamint a TÁMOP „Az alkalmazkodóképesség javítása” prioritása tervezett intézkedéseinek (A szakképzés intézményi szerkezetének átalakítása; A szakképzés és az akkreditált felnőttképzés regionális hálózatának kialakítása), és a TIOP tervezett intézkedéseinek (A szakképzés infrastrukturális feltételeinek javítása; Regionális képzési hálózatok kialakítása) végrehajtásához szükséges, a fejlesztési elképzelésekkel összhangban álló jogszabályi háttér kialakítását is biztosítani kívánjuk e törvénymódosítással. Jelen törvénymódosítási javaslat az alábbi fő tárgyköröket érinti: 1.
A szakképzés szervezésének, az intézményirányítás új modelljeinek kialakítása a regionális munkaerő-piaci igények kielégítése és a keresletvezéreltség elvének megfelelően
Az NFT I. Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Program keretében már elkezdődött az intézményrendszer átalakítása a TISZK-ek kialakításával. A 3
„régi” TISZK-ek létrehozatala során felmerült gyakorlati tapasztalatokat is figyelembe véve két modellben, az „új” TISZK-ek (az önkormányzati fenntartású szakképző iskolák integrálásával) és a szakképzés-szervezési társulások (az önkormányzati és nem önkormányzati fenntartású intézmények fenntartóinak társulásával, beleértve a felsőfokú szakképzést folytató felsőoktatási intézményeket is) kialakulásával létrejön egy olyan intézményfenntartói és intézményi hálózat, amelynek szakképzési feladatellátása (képzési struktúra, tanulólétszámok) regionális szinten koordinált és vezérelt. A szakképzés-szervezési társulások szabályozását a közoktatási törvénymódosítás, az „új” TISZK szabályozását a szakképzési törvény-módosítás tartalmazza. Az „új” TISZK-ek létrehozatala során (az iskolák összevonásával, tagintézményesítéssel) az előző TISZK modellhez képest alapvetően eltérő, teljes szakképzési feladatellátás és tényleges integráció valósul meg. A szakképzés-szervezési társulásokkal az intézmények önállósága megmaradhat, de a fenntartói jogok közül a társulás veszi át minimum az intézmény szakképzés-ellátási feladatainak meghatározását. A két modell valamelyikéhez történő csatlakozási lehetőség (főleg a szakképzés-szervezési társulás) biztosíthatja a fenntartóknak a „régi” meglévő TISZK-ek további működtetését. Mindkét modellben a régiók szakképzési kapacitásainak koordinációját a közoktatási és a szakképzési hozzájárulási törvénymódosítások szerint a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (továbbiakban: RFKB) látják el, a szakképzés-fejlesztési források elosztásában meghatározó szereppel bővítve. A regionális munkaerő-piaci igények hatékony érvényesítése érdekében megváltozik az RFKB-k összetétele, a gazdaság szereplőinek részvétele nő, valamint a gazdasági igényérvényesítés RFKB-ban történő erősítése érdekében bevezetésre kerül a társelnöki funkció, amelyet a gazdasági kamarák képviselője lát el. A TISZK-ek és a szakképzés-szervezési társulások kialakításának ösztönzése érdekében a támogatásra vonatkozó szakképzési hozzájárulási törvényi szabályok módosulnak. Az intézményi átalakítás ösztönzésére a finanszírozási oldalról olyan támogatási rendszer kerül kialakításra, melyben - a speciális és készségfejlesztő szakiskolák kivételével - csak a TISZK-ek és a szakképzésszervezési társulások jutnak fejlesztési forrásokhoz (ideértve az MPA képzési alaprészét is). Továbbá az eddigi intézmény részére nyújtott fejlesztési támogatást a fenntartó részére nyújtandó támogatás váltja fel célhoz kötött felhasználási kötelezettséggel. A szabályozás átalakításával biztosíthatóvá válik, hogy a TISZK-ek és a szakképzés-szervezési társulások a regionális szakképzési igények alapján
4
végezzék tevékenységüket és vállalják a regionális szakképzési igények alapján történő feladatvégzést. 2.
A pályakövetési rendszer kialakításához kapcsolódó törvénymódosítási javaslatok
A közoktatási törvény tervezett módosítása egységesen szabályozza az iskolai rendszerű szakképzésre vonatkozó pályakövetést. A felnőttképzésben az államilag támogatott képzésekre a felnőttképző intézmények pályakövetési (a támogatott képzésekben résztvevők munkaerőpiaci helyzetéről gyűjtött adatszolgáltatási) feladatellátása kerül előírásra a felnőttképzési törvény módosításában. 3.
A szakmai vizsgák ellenőrzésének komplex rendszere kialakításához kapcsolódó törvénymódosítási javaslatok
A képzőktől független vizsgaellenőrzés rendszerének és a szakmai vizsgáztatás minőségének növelése érdekében szükséges egy komplex vizsgaellenőrzési rendszer kialakítása. A szakmai vizsgák ellenőrzésére a hatályos Szt. nem tartalmaz rendelkezést, így a szakképesítésért felelős miniszterek számára sem nyújt lehetőséget arra, hogy az általuk vizsgaszervezési joggal felruházott intézmények vizsgaszervezési tevékenységét ellenőrizzék, ezáltal az ágazatukba tartozó szakképesítéseket szerzők tudását mérő rendszerről valós képet kapjanak. Az ellenőrzés komplex rendszerének kialakításához szükséges az Szt. szakmai vizsgák ellenőrzésére vonatkozó rendelkezésekkel történő kiegészítése. A szakképzésért felelős miniszter felhatalmazást kap arra, hogy a szakmai vizsgák ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokat a szakmai vizsgaszabályzatban meghatározza. A törvényjavaslat szerint a szakmai vizsgák ellenőrzését a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerint kell lefolytatni. Tekintettel arra, hogy szakmai vizsgák területén is megjelenik a szakképesítésért felelős miniszterek ágazati felelőssége, hiszen a szakmai vizsga szervezésére jogosult intézményeket miniszteri rendeletekben határozzák meg, lehetőséget kíván biztosítani a törvény a tekintetben, hogy az ágazati sajátosságok figyelembevételével kerüljön/kerüljenek a szakmai vizsgát ellenőrző szerv vagy szervek kijelölésre. A törvényjavaslat szerint a szakmai vizsgák ellenőrzésére jogosult szervet vagy szerveket rendeletében a Kormány jelöli ki.
5
4.
A moduláris képzési rendszer bevezetésével kapcsolatos törvénymódosítási javaslatok
A moduláris szakképzési szerkezet kialakításának alapvető szabályait az Szt. tartalmazza, azonban a képzési rendszer bevezetésének kialakítása során felmerültek olyan szabályozást igénylő elemek, amelyek elengedhetetlenek az egységes értelmezés és alkalmazás szempontjából. Ennek következtében szükséges a modulzáró vizsga fogalmának pontos meghatározása, amellyel a törvény értelmező rendelkezései kiegészülnek. 5.
A gyakorlati tapasztalatok alapján felmerült további törvénymódosítási javaslatok
A törvényjavaslat tartalmaz olyan módosítási javaslatokat is, amelyek nem kapcsolódnak szorosan a reform-programhoz, azonban a szak- és felnőttképzési rendszer működése során felmerült gyakorlati tapasztalatokat jelenítik meg, valamint a jogszabályi koherencia megteremtése érdekében szükségesek. A módosítások az Szt. tekintetében elsősorban a felsőfokú szakképzés vonatkozásában a felsőoktatási törvénnyel való összhang megteremtésére, a speciális szakiskolákra vonatkozó szabályozás kiegészítésére, pontosítására, az Fktv. tekintetében különösen az állami foglalkoztatási szerv ellenőrzési jogkörének bővítésére és az alkalmazható jogkövetkezmények szigorítására, valamint a felnőttképzési szerződés tartalmi elemeinek pontosítására, az Szht. tekintetében főként a fejlesztési támogatás felhasználhatóságának bővítésére (a tárgyi eszközökhöz elengedhetetlenül szükséges jogok és termékek elszámolhatósága, tananyag- és taneszközfejlesztés, a szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyakat oktató tanárok, szakoktatók, gyakorlati oktatók akkreditált továbbképzésének finanszírozása) és a szakképzési hozzájárulás felsőoktatási intézményben folyó a gyakorlati képzés tekintetében történő felhasználhatóságának szűkítésére irányulnak. II. Kapcsolódás a kormányprogramhoz A Kormány kiemelt célja a tudásalapú, versenyképes gazdaság megteremtése, amely képzett, a társadalmi változásokhoz és a munkaerőpiac új kihívásaihoz alkalmazkodni képes munkaerőt igényel. A Kormányprogram „Piacképes tudást adó szakképzés” című fejezetében megfogalmazottak szerint a szakképzés modernizációjának célja, hogy a képzés szerkezete, a kibocsátott tanulók száma és felkészültsége minél jobban és rugalmasabban alkalmazkodjon a gazdaság, a munkaerőpiac igényeihez.
6
III. Előzmények A szakképzés-fejlesztési stratégia, a Kormányprogram, az Új Magyarország fejlesztési terv (ÚMFT), annak operatív programjai (Társadalmi megújulás – TÁMOP –, Társadalmi infrastruktúra – TIOP – operatív programok), és az Államreform Bizottság által elfogadott szak- és felnőttképzési reformok szükségessé teszik a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény, a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény, valamint a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény módosítását. IV. Várható hatások Jelen törvénymódosítás – majd ennek elfogadását követően a vonatkozó további jogszabályok módosítása – elősegíti az egymásra épülő szakképzési és felnőttképzési rendszer megvalósítását, a szakképzési támogatási rendszer eredményességének javítását, a támogatásra szolgáló források céljának megfelelő, hatékonyabb felhasználását. Hozzájárul továbbá – a gazdaság szereplőinek a szakképzési rendszerben betöltött szerepének növelése által – a piacképes tudást adó szakképzés rendszerének a megteremtéséhez. V. Kapcsolódások Jelen törvénymódosítás a Kormány I. félévi munkatervében szereplő, a közoktatási törvény módosítását tartalmazó előterjesztéshez kapcsolódik. VI. Fennmaradt vitás kérdések VII. Tájékoztató a sajtó számára A szakképzés-fejlesztési stratégia, a Kormányprogram, az Új Magyarország fejlesztési terv (ÚMFT), annak operatív programjai (Társadalmi megújulás – TÁMOP –, Társadalmi infrastruktúra – TIOP – operatív programok), és az Államreform Bizottság által elfogadott szak- és felnőttképzési reformok szükségessé teszik a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény, a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény, valamint a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény módosítását. A szak- és felnőttképzési reformjavaslatokat tartalmazó dokumentumokban a szakképzésnek és a felnőttképzésnek a munkaerő-piaci igényekkel való összehangolása érdekében legfontosabb elemként a szakképző intézmények 7
integrációja, ezen belül a térségi integrált szakképző központok (TISZK) új koncepciója, a szakképzési kapacitás-szabályozás törvényi hátterének megteremtése, a pályaválasztás, pályaorientáció és pályakövetés rendszerének – a közoktatási törvénnyel összehangolt – kialakítása, továbbá a szakmai vizsgák ellenőrzésének komplex rendszere szerepel. Jelen törvénymódosítási javaslat az alábbi fő tárgyköröket érinti: 1.
A szakképzés szervezésének, az intézményirányítás új modelljeinek kialakítása a regionális munkaerő-piaci igények kielégítése és a keresletvezéreltség elvének megfelelően
2.
A pályakövetési rendszer kialakításához kapcsolódó törvénymódosítási javaslatok
3.
A szakmai vizsgák ellenőrzésének komplex rendszere kialakításához kapcsolódó törvénymódosítási javaslatok
4.
A moduláris képzési rendszer bevezetésével kapcsolatos törvénymódosítási javaslatok
5.
A gyakorlati tapasztalatok alapján felmerült és a jogszabályi koherencia megteremtése érdekében szükségessé vált egyéb törvénymódosítási javaslatok
Budapest, 2007. április
Dr. Petrétei József
Kiss Péter
8
HATÁROZATI JAVASLAT A Kormány megtárgyalta és elfogadja „a szak- és felnőttképzést érintő reformprogram végrehajtásához szükséges törvények módosításáról” szóló előterjesztést és elrendeli a mellékletben szereplő törvényjavaslatnak – a Kormány törvényjavaslataként – az Országgyűlés részére történő benyújtását.
A törvényjavaslat előadója:
Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter
9
Melléklet a 8347-1/2007-SZMM számú kormány-előterjesztéshez
2007. évi ….. törvény a szak- és felnőttképzést érintő reformprogram végrehajtásához szükséges törvények módosításáról
A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény módosítása 1. § A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szt.) 1. §a kiegészül a következő (2)-(3) bekezdésekkel, ezzel egyidejűleg a (2)-(3) bekezdések számozása (4)-(5) bekezdésekre módosul: „(2) E törvény hatálya kiterjed az (1) bekezdésben szabályozott tevékenységet folytató valamennyi szervezetre és magánszemélyre. (3) E törvény hatálya kiterjed az országos gazdasági kamarákra és az országos gazdasági érdekképviseleti szervezetekre az e törvényben szabályozott feladataik ellátása tekintetében.” 2. § (1) Az Szt. 2. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A szakképzést folytató intézmény létesítésére, fenntartására és működésére – e törvény rendelkezéseinek figyelembevételével – a közoktatási törvény, a felsőfokú szakképzést folytató felsőoktatási intézmény létesítésére, fenntartására és működésére – e törvény rendelkezéseinek figyelembevételével – a felsőoktatási törvény, az állami felnőttképzési intézmény létesítésére, fenntartására és működésére a felnőttképzési törvény, a központi képzőhely létesítésére, fenntartására és működésére e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.” 10
(2) Az Szt. 2. §-ának (4)-(5) bekezdései helyébe a következő rendelkezés lép, ezzel egyidejűleg kiegészül a következő (6)-(8) bekezdésekkel: „(4) A központi képzőhely részt vesz az iskolai rendszerű gyakorlati képzés, és részt vehet az iskolarendszeren kívüli képzés megszervezésében, közreműködhet a pályaválasztási tanácsadás, a pályakövetés feladatainak végrehajtásában. A központi képzőhely költségvetési szervként vagy olyan jogi személy részeként jön létre, amelyik gazdasági tevékenységét nyereség- és vagyonszerzési cél nélkül a közhasznú tevékenységének elősegítése érdekében folytatja. A központi képzőhely a térségi integrált szakképző központ vagy a szakképzés-szervezési társulás keretei között működik. (5) Térségi integrált szakképző központ működik a szakképzést folytató intézmények fenntartói, valamint szakképzést folytató felsőoktatási intézmények megállapodása alapján. (6) Térségi integrált szakképző központ hozható létre a) a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: társulási törvény) 16. §-a alapján társult önkormányzatok megállapodásával; b) több szakképző intézményt fenntartó önkormányzat döntésével. (7) Az (5) bekezdés szerint működő térségi integrált szakképző központ tanácsadó testülete a szakképzésben érdekeltek jogszabályban meghatározott képviselőiből áll. A tanácsadó testület jogszabályban meghatározottak szerint döntéseket hozhat, ellenőrizheti azok végrehajtását. (8) A (6) bekezdésben meghatározott önkormányzat és önkormányzati társulás a térségi integrált szakképző központ létrehozatala során az általa fenntartott, a térségi integrált szakképző központ keretei között működtetni kívánt szakképző iskolákat összevonja és vállalja, hogy a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság (továbbiakban: Bizottság) döntésének megfelelő szakképzési struktúrát alakít ki. Az (6) bekezdés a) pontja szerinti jogi személyiséggel rendelkező társulásra egyebekben a társulási törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.” 3. § (1) Az Szt. 4. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
11
[Felhatalmazást kap a miniszter a szakképesítésért felelős miniszter egyetértésével, hogy rendeletben határozza meg] „b) a szakmai vizsgáztatás általános szabályait és eljárási rendjét (a továbbiakban: szakmai vizsgaszabályzat), a szakmai vizsga ellenőrzésének, valamint a szakmai vizsgák adatait tartalmazó központi nyilvántartás vezetésének szabályait,” (2) Az Szt. 4. §-ának (2) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki: „i) a térségi integrált szakképző központ, a szakképzés-szervezési társulás, valamint a központi képzőhely működésére vonatkozó szabályokat.” (3) Az Szt. 4. §-ának (3) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki: [A miniszter] „d) létrehozza és az oktatásért felelős miniszterrel együtt működteti a regionális területfejlesztési tanácsokkal együttműködő regionális szakképzési feladatellátást koordináló, a szakképzés minőségi fejlesztését segítő – a külön törvényben szabályozott – Bizottságokat.” (4) Az Szt. 4. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki: „(7) A miniszter az (1) bekezdésben meghatározott hatáskörét a szakképesítéséért felelős miniszterekkel, a szakképzés koordinációjában és fejlesztésében hatáskörrel rendelkező regionális testületekkel együttműködve látja el.” 4. § (1) Az Szt. 5. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
12
[A szakképesítésért felelős miniszter az ágazatába tartozó szakképesítések tekintetében] „b) meghatározza a képzés időtartamát, a szakképesítés szakmai tantárgyait, illetve tananyagegységeit (moduljait), az ehhez tartozó modultérképet, továbbá kidolgoztatja azok központi programjait (tanterveit), felsőfokú szakképzés esetében a szakképzési programjavaslatot és gondoskodik nyilvánosságra hozatalukról,” (2) Az Szt. 5. §-ának (2) bekezdése a következő j)-k) pontokkal egészül ki: [A szakképesítésért felelős miniszter az ágazatába tartozó szakképesítések tekintetében] „j) gondoskodik – közvetlenül vagy a Kormány által kijelölt költségvetési szerv útján – vizsgaszervezési joggal általa feljogosított szakmai vizsgát szervező intézményben szervezett szakmai vizsga ellenőrzéséről, „k) közreműködik a szakmai vizsgának a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal által folytatott ellenőrzésében.” (3) Az Szt. 5. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki: „A (2) bekezdés j) pontjában foglalt ellenőrzésre a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályait kell alkalmazni.” 5. § Az Szt. 8. §-a (6) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Ki kell kérni a szakmai tanácsadó testület véleményét] „e) a szakképzési hozzájárulásra kötelezett gazdálkodó szervezet által a fenntartónak külön törvényben szabályozott fejlesztési megállapodás alapján nyújtott fejlesztési támogatás szakképző intézményben történő felhasználásáról.”
13
6. § Az Szt. 10. §-a (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a következő új g) ponttal egészül ki: [A szakmai és vizsgakövetelmény a következőket tartalmazza:] „f) a szakmai vizsgáztatással kapcsolatos követelményeket: - a szakmai vizsgára bocsátás feltételeit, beleértve a nyelvvizsga, modulzáró vizsga letételére vonatkozó feltételeket, - a szakmai vizsga részeit és tantárgyait, - a vizsgarészek alóli felmentés eseteit, módját és feltételeit, - a vizsgarészek és vizsgatevékenységek szervezésére, azok vizsgaidőpontjaira, a vizsgaidőszakokra, a vizsgafeladatokra, a vizsgán használható segédeszközökre vonatkozó, a szakmai vizsgaszabályzattól eltérő szempontokat, - a vizsgarészeket, a vizsgafeladatokat, a vizsgafeladatonként meghatározott vizsgatevékenységeket, a teljesítésükre rendelkezésre álló időt, - a fogyatékossággal élő vizsgázók vizsgatevékenységére vonatkozó speciális feltételeket, - a vizsgatevékenységek és a szakmai vizsga értékelésének a szakmai vizsgaszabályzattól eltérő szempontjait, g) a szakmai bizonyítvány kiegészítőlapot.” 7. §
Az Szt. 11. §-a kiegészül a következő (3) bekezdéssel, ezzel egyidejűleg a (3)-(5) bekezdések számozása (4)-(6) bekezdésekre változik: „(3) A szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott vizsga, munkahelyi gyakorlat, illetve külföldi szakmai gyakorlat teljesítése esetén a szakmai vizsga részei, illetve a tananyagegységek (modulok) teljesítése alól felmentést kell adni. A felmentés iránti kérelem benyújtására és elbírálására a (2) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.” 8. §
14
Az Szt. 12. §-a (2) bekezdésének harmadik mondata helyébe a következő rendelkezés lép: „A speciális szakiskolában és a készségfejlesztő speciális szakiskolában részszakképesítés megszerzésére irányuló felkészítés is folyhat.” 9. § Az Szt. 15. §-ának (1)-(2) bekezdései helyébe a következő rendelkezés lép, ezzel egyidejűleg a (2)-(6) bekezdések számozása (3)-(7) bekezdésekre változik: „(1) Az iskolai rendszerű szakképzés a szakképzési évfolyamra történő beiskolázással kezdődik. (2) Az iskolai rendszerű szakképzés az OKJ-ben meghatározott szakképesítés tekintetében a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott szakmai és vizsgakövetelmény, valamint a szakmai tantárgyak, tananyagegységek (modulok) központi programja (tanterve), illetve szakképzési programja alapján szakmai elméleti és gyakorlati képzés keretében történik. A szakmai tantárgyak, illetve tananyagegységek (modulok) központi programja (tanterve), illetve szakképzési programja tartalmazza a tananyag elsajátítására rendelkezésre álló időkeretet, a szakképzési évfolyamokon, valamint az azok közötti, a szorgalmi idő befejezését követő összefüggő (nyári) szakmai gyakorlat (a továbbiakban: összefüggő szakmai gyakorlat) időtartamát.” 10. § Az Szt. 52. §-a a következő új (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) Az illetékes területi gazdasági kamara az iskolarendszeren kívüli szakképzés tekintetében a felnőttképzési törvényben foglaltak szerint közreműködik a gyakorlati foglalkozás ellenőrzésében.” 11. §
15
(1) Az Szt. 54/B. §-a a következő 14. ponttal egészül ki, ezzel egyidejűleg a 14-26. pontok számozása 15-27. pontokra változik: „14. modulzáró vizsga: a szakmai és vizsgakövetelményben a szakmai vizsgára bocsátás feltételeként előírt, a szakképzést folytató intézmény által megszervezett vizsga, olyan kompetenciamérés, amellyel az intézmény meggyőződik arról, hogy a tanuló/hallgató alkalmas arra, hogy a szakmai vizsgán teljesítse a vizsgakövetelményeket. Iskolarendszeren kívüli szakképzés esetén modulzáró vizsgára jelentkezhet az is, aki képzésben nem vett részt. A modulzáró vizsga eredményének a szakmai vizsga teljesítésébe való beszámítását a szakmai és vizsgakövetelmény tartalmazhatja;” (2) Az Szt. 54/B. §-a a következő 18. ponttal egészül ki, ezzel egyidejűleg az (1) bekezdéssel átszámozott 18-27. pontok számozása 19-28. pontokra változik: „18. szakképzés-szervezési társulás: a szakképzés-szervezési társulás a szakmai és vizsgakövetelmények alapján szakmai vizsgára való felkészítést, valamint szakiskolában a pályaorientációt, gyakorlati oktatást, szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatást, szakközépiskolában az Országos Képzési Jegyzék szerinti elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatást folytató intézmények fenntartói által, a szakképzési feladatok ellátásával összefüggő fenntartói jogosítványok együttes gyakorlására a közoktatási törvény szerint létrehozott jogi személyiséggel rendelkező társulása. A szakképzésszervezési társulást önkormányzati és nem önkormányzati fenntartók egyaránt létrehozhatnak. A szakképzés-szervezési társulás a regionális szakképzési koordinációban való részvételével az önkormányzati feladatellátási kötelezettség teljesítésében vállal részt. (3) Az Szt. 54/B. §-a a következő 27. ponttal egészül ki, ezzel egyidejűleg a (2) bekezdéssel átszámozott 27-28. pontok számozása 28-29. pontokra változik: „27. térségi integrált szakképző központ: olyan szakképzési feladat-ellátási forma, amelynek része a szakképző iskolát fenntartó önkormányzat vagy önkormányzati társulás és az általa fenntartott térségi integrált szakképző központ keretei között működtetni kívánt összevont szakképző iskola (szakképző központ), és amely lehetővé teszi a hatékonyság növelése érdekében a szakképzési feladatellátás integrálását. Térségi integrált szakképző központnak kell tekinteni a szakképzést folytató intézmények fenntartóinak és a felsőfokú szakképzést folytató felsőoktatási intézményeknek a szakképzés közös 16
fejlesztése érdekében kötött megállapodása alapján működő szakképzésszervezési formát is.” 12. § Az Szt. a következő 58. §-sal egészül ki, ezzel egyidejűleg az 58. § számozása 59. §-ra változik: „58. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az 5. § (2) bekezdés j) pontjában meghatározott, szakmai vizsga ellenőrzésére jogosult költségvetési szervet vagy szerveket rendeletben jelölje ki.” A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény módosítása 13. § A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény (a továbbiakban: Fktv.) 3. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [E törvény alkalmazásában felnőttképzési tevékenység:] „a) az (1) bekezdésben meghatározott jogalanyok e törvénynek megfelelő, saját képzési programja alapján megvalósuló iskolarendszeren kívüli olyan képzése, amely célja szerint meghatározott képzettség megszerzésére, kompetencia elsajátítására irányuló általános, nyelvi vagy szakmai képzés, továbbá” 14. § (1) Az Fktv. 10. §-a (1) bekezdésének b) pontja a következő új bg) és bf) alpontokkal egészül ki: [Az állami foglalkoztatási szerv ellenőrzi, hogy a felnőttképzési tevékenységet folytató intézmény b) felnőttképzési tevékenysége megfelel-e a jogszabályi feltételeknek, így különösen, hogy] 17
„bg) az általa meghirdetett, szervezett, illetve folytatott képzés – a 9. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint – szerepel-e a nyilvántartásban, bf) OKJ-s képzések esetén a gyakorlati foglalkozást a szakmai és vizsgakövetelményekben, valamint a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint folytatja-e.” (2) Az Fktv. 10. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az állami foglalkoztatási szerv a felnőttképzési tevékenységet nyilvántartásba vétel nélkül folytató intézménnyel szemben a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 316/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésében meghatározott minimálbér nyolcszorosának megfelelő összegű bírságot szab ki, és – amennyiben a felnőttképzési intézmény az ellenőrzés időpontjában sem szerepel a nyilvántartásban – eltiltja a felnőttképzési tevékenységtől.
(3) Az Fktv. 10. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) Ha a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásában szereplő intézmény tevékenységét nem a jogszabálynak megfelelően látja el, vele szemben az állami foglalkoztatási szerv a (2) bekezdésben meghatározott Korm. rendelet szerinti havi minimálbér másfélszeresétől hét és félszereséig terjedő összegű bírságot szabhat ki. Amennyiben a felnőttképzési intézmény a feltárt jogszabálysértést az állami foglalkoztatási szerv határozata alapján nem szünteti meg, illetve ismételten jogszabálysértést követ el, az állami foglalkoztatási szerv egy évre eltiltja a felnőttképzési tevékenységtől és az erre vonatkozó határozatát a (4) bekezdés szerint közzé teszi.” (4) Az Fktv. 10. §-a következő új (6) bekezdéssel egészül ki, és egyúttal a jelenlegi (6)-(8) bekezdések számozása (7)-(9) bekezdésekre változik: „(6) Az állami foglalkoztatási szerv a 10. § (1) bekezdésének bf) pontjában meghatározott ellenőrzési tevékenységét a területi gazdasági kamara – külön jogszabályban meghatározottak szerint történő – bevonásával látja el.” 15. § 18
Az Fktv. 10. §-a a következő új 10/B. §-sal egészül ki: „10/B. § (1) Az állami foglalkoztatási szerv az (5) bekezdésben meghatározott bírságot a Ket. 58. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott esetben a felnőttképzési szakértők országos névjegyzékében (a továbbiakban: szakértői névjegyzék) szereplő szakértő véleményének a beszerzését követően szabja ki. (2) A szakértői névjegyzék vezetésével, a névjegyzékbe történő felvételi eljárás előkészítésével, lebonyolításával kapcsolatos feladatokat – a külön jogszabályban meghatározottak szerint – a Felnőttképzési Szakértők Országos Egyesülete látja el.” 16. § (1) Az Fktv. 20. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A felnőttképzési szerződésnek tartalmaznia kell:] „a) a képzésre vonatkozóan a 9. § (1) bekezdés f)-j) pontjaiban meghatározott tartalmú adatokat, továbbá OKJ-s képzés esetén ennek azonosító számát, általános képzés esetén az elsajátítható ismereteket, kompetenciákat, illetve ezek szintjét,” (2) Az Fktv. 20. §-ának (2) bekezdése a következő új e) ponttal egészül ki és egyúttal a jelenlegi e)-i) pontok számozása f)-j) pontokra változik: „e) a gyakorlati foglalkozás helyét, időtartamát, ütemezését, valamint a felnőtt számára a gyakorlati foglalkozással összefüggésben esetlegesen biztosított juttatásokat,” (3) Az Fktv. 20. §-a (2) bekezdésének e § (2) bekezdésével átszámozott f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „f) állami, illetve európai uniós források terhére támogatásban részesülő képzés esetén 19
fa) a támogatás tényét, megnevezését, a támogatás összegét, fb) a támogatásban részesülő felnőttképzési intézmény kötelezettségvállalását, arra vonatkozóan, hogy a 21. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételt a támogatás teljes időtartama alatt biztosítja, valamint fc) a képzésben résztvevő – a felnőttképzési intézmény 28. § (3) bekezdésében meghatározott jelentéstételi kötelezettsége teljesítéséhez szükséges – adatok megküldésére vonatkozó kötelezettségét, és a képzésben résztvevő hozzájárulását ezen adatoknak a felnőttképzési intézmény által személyazonosításra alkalmatlan módon történő továbbításához,” 17. § Az Fktv. 21. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Az (1) bekezdésben meghatározott, valamint az európai uniós források terhére – a (4) és (5) bekezdésben meghatározott kivétellel – kizárólag olyan felnőttképzési intézmény támogatható, amely] „a) a támogatás teljes időtartama alatt rendelkezik a FAT által kiállított, érvényes intézmény-akkreditációs tanúsítvánnyal, és” 18. § Az Fktv. 26. §-a a következő új (2) bekezdéssel egészül ki és egyúttal a 26. §-ban foglalt jelenlegi rendelkezés jelölése (1) bekezdésre változik: „(2) Az (1) bekezdésben meghatározott célok támogatására kötött szerződésnek a következőket kell tartalmaznia: a) a szerződést kötő felek aa) nevét (cégnevét), ab) székhelyét, lakcímét, ac) statisztikai számjelét, ad) adószámát, adóazonosító jelét, 20
ae) képviseletére jogosult, illetve a szerződés teljesítésével összefüggésben eljáró személy nevét, b) a támogatott cégjegyzék számát, vagy egyéni vállalkozói igazolvány számát, vagy bírósági nyilvántartási számát, valamint felnőttképzési intézmény esetén akkreditációs számát, c) a támogatásban részesülőnek az állami adóhatóságnál bejelentett azt a bankszámlaszámát és a számlavezető pénzintézetének megnevezését, ahova a támogatás összege átutalható, d) a támogatás célját, a felhasználás részletes leírását, e) a támogatás összegét, folyósításának módját és ütemezését, f) a támogatott program megkezdésének és befejezésének tervezett időpontját, valamint a támogatás felhasználásáról történő szakmai és pénzügyi elszámolás módját és időpontját, g) a támogatottnak a támogatás felhasználására és elszámolására vonatkozó kötelezettségeit, feladatait, h) a támogató szerződéstől való elállásának, illetve felmondásának eseteit, i) a szerződésszegés, illetve a felhasználásának jogkövetkezményeit,
támogatás
nem
rendeltetésszerű
j) a támogatott nyilatkozatát arról, hogy nincs lejárt határidejű, az államháztartással összefüggő jogszabályok szerinti köztartozása.”
19. § (1) Az Fktv. 28. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A felnőttképzést folytató intézmények e törvény mellékletében meghatározott adatokat tartják nyilván, illetve kezelik azokat. Az adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai felhasználás céljára személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók. (2) Az Fktv. 28. §-a a következő új (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) A felnőttképzési intézmény a 21. § (3) bekezdésében meghatározott források terhére támogatott képzései tekintetében ellátja a pályakövetés feladatait. Ennek keretében a támogatott képzésen részt vevőkről a külön 21
jogszabályban meghatározottak szerint, e törvény mellékletének 1. pontja bd), ca) és cd) alpontjaiban meghatározott adatokról jelentést szolgáltatnak a regionális pályakövetési rendszernek.” 20. § Az Fktv. mellékletének helyébe a következő melléklet lép: „1. E törvény alapján kezelt adatok: a) a képzésben résztvevő neve, születési helye és ideje, állampolgársága, lakó- és tartózkodási helyének címe és telefonszáma, nem magyar állampolgár esetén a Magyar Köztársaság területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma; b) a képzési jogviszonnyal összefüggő adatok, így különösen a képzésben résztvevő ba) iskolai és szakmai végzettségével, nyelvi ismereteivel, bb) képzésbe történő felvételével, bc) tanulmányainak értékelésével és minősítésével, bd) vizsga letételével (a képzéssel megszerzett szakképesítés, vagy egyéb kompetencia megnevezése, a vizsga helye, időpontja, eredménye), be) fegyelmi és kártérítési ügyeivel kapcsolatos adatok; c) állami és európai uniós források terhére támogatott képzések esetén az a)b) pontban foglaltakon kívül: ca) a képzésben résztvevő Ktv. szerinti tanulói azonosító számát, cb) a támogatások, juttatások megállapításához külön jogszabályban előírt feltételek megállapításához szükséges, a jövedelmi, szociális helyzetet igazoló, valamint fogyatékosságra vonatkozó adatok; cd) a képzésben résztvevő által megszerzett szakképesítés hasznosításával összefüggő adatok (munkába állás, munkahely megtartása, munkahely változtatás).” 2. A többi adat az érintett hozzájárulásával tartható nyilván. 3. Az állami támogatás jogszerű igénybevételének és felhasználásának ellenőrzése céljából a képzésben részt vevő a)-c) pontban kezelt adatait kérelemre a minisztérium, illetve a külön jogszabály alapján ellenőrzésre feljogosított más szerv részére rendelkezésére kell bocsátani. ” 22
A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény módosítása 21. § Az Szht. 1. §-a (1) bekezdésének c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A szakképzés költségeihez való hozzájárulás (a továbbiakban: szakképzési hozzájárulás) célja] „c) a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 84. § (2) bekezdésének a) pontjában szabályozott felsőfokú szakképzés keretében folytatott gyakorlati képzés (a továbbiakban: Ftv. hatálya alá tartozó gyakorlati képzés), d) a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) által szabályozott és a szakképzési tanulmányokba az Szt. 11 §-a alapján történő beszámítás tekintetében a szakiskolai gyakorlati oktatás, pályaorientáció, szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás, a szakközépiskolai szakmai elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás, továbbá”
22. § Az Szht. 2. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „e) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó [a továbbiakban az a)-e) pont alattiak együtt: hozzájárulásra kötelezett].” 23. §
23
Az Szht. 3. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó hozzájárulásra kötelezett a szakképzési hozzájárulást az üzleti évre, az egyéb hozzájárulásra kötelezett a naptári évre (üzleti év és naptári év együtt a továbbiakban: tárgyév) állapítja meg. A naptári évtől eltérő üzleti évet választó hozzájárulásra kötelezett az üzleti év első napján hatályos jogszabályok szerint állapítja meg, vallja be, fizeti meg hozzájárulási kötelezettségét és fizet előleget. 24. § (1) Az Szht. 4. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A szakképzési hozzájárulást az (1) bekezdés szerinti gyakorlati képzés megszervezésével teljesítő hozzájárulásra kötelezett a bruttó kötelezettségét legfeljebb annak mértékéig] „c) a szakmai alapképzés céljait is szolgáló, az Szt. 54/B. §-ának 26. pontja szerinti tanműhely (a továbbiakban: tanműhely) bérleti, munkavédelmi, tűzbiztonsági és közüzemi szolgáltatásai díjára a tárgyévben – a tanműhely gyakorlati képzéssel hasznosított időtartamára vonatkozóan – fordított ellenőrizhető és a gyakorlati oktatásban, illetve gyakorlati képzésben résztvevő tanulók, illetve hallgatók létszámának a tanműhely adottságaihoz viszonyított arányos költségek összegével, továbbá” (2) Az Szht. 4. §-ának (5)-(7) bekezdései helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) Az a hozzájárulásra kötelezett, aki a szakképzési hozzájárulási kötelezettségének a (2)-(4) bekezdések alapján nem teljes egészében tett eleget, a még fennmaradó kötelezettségét a térségi integrált szakképző központ részét képező szakképző iskolában, a szakképzés-szervezési társulás szakképzést folytató intézményében, a speciális szakiskolában és készségfejlesztő speciális szakiskolában, valamint térségi integrált szakképző központban és szakképzésszervezési társulásban résztvevő felsőoktatási intézmény felsőfokú szakképzése keretében folytatott gyakorlati oktatás és gyakorlati képzés tárgyi feltételeinek fejlesztését – tárgyi eszköz beszerzést és vagyoni értékű jogok közé sorolható 24
szoftver felhasználási jog, illetve szellemi termékek közé sorolható szellemi jogvédelemben részesülő szoftver termék beszerzést – közvetlenül szolgáló felhalmozási támogatás (a továbbiakban: fejlesztési támogatás) nyújtásával is teljesítheti. A hozzájárulásra kötelezett a fejlesztési támogatást a térségi integrált szakképző központ részét képező fenntartó önkormányzatnak, illetve önkormányzati társulásnak, a szakképzés-szervezési társulásnak, valamint a speciális szakiskola és készségfejlesztő speciális szakiskola fenntartójának (továbbiakban együtt: fenntartó) adja át. A fejlesztési támogatást szakképzési hozzájárulásként a bérjárulékok között kell elszámolni. A fejlesztési támogatás összege csak a hozzájárulásra kötelezettnél képződött bruttó kötelezettség 70 százalékának megfelelő mértékig vehető figyelembe kötelezettségcsökkentő tételként. (6) Az (5) bekezdés alapján nyújtott fejlesztési támogatásból megvalósított, a szakképző iskolában szervezett gyakorlati oktatást és gyakorlati képzést, a központi képzőhelyen a szakképző iskolai tanulók gyakorlati oktatását és gyakorlati képzését, valamint az Ftv. hatálya alá tartozó gyakorlati képzést szolgáló tárgyi eszköz működtetési költségeinek finanszírozására a fejlesztési támogatásnak legfeljebb 15 százaléka, továbbá a szakképző iskolák esetében a szakképzés korszerűsítéséhez szükséges tananyag- és taneszközfejlesztéshez, valamint a szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyakat oktató tanárok, szakoktatók és gyakorlati oktatók akkreditált továbbképzéséhez a fejlesztési támogatás 5 százaléka használható fel. (7) A gyakorlati képzésnek több hozzájárulásra kötelezett által közösen működtetett, közös tulajdonukban lévő, vagy általuk közösen bérelt gyakorlati képzési célú létesítményben (üzemközi tanműhelyben) történő megszervezése esetén a hozzájárulásra kötelezett a (2) bekezdésben meghatározott tételekkel – számla alapján a saját tanulója arányában – csökkentheti a bruttó kötelezettségét.” (3) Az Szht. 4. §-a (8) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép: „A költség-hozzájárulásban részesített köteles az átvett költség-hozzájárulást elkülönítetten nyilvántartani, és a szakképzési hozzájárulási kötelezettségről készített bevallásában annak felhasználásával elszámolni és a (2) bekezdés a-c) pontjaira fel nem használt összeget az Alap kincstárnál vezetett számlájára befizetni.” (4) Az Szht. 4. §-ának (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
25
„(14) A visszatérítési igény negyedévenként, illetve havonta is benyújtható, ha a (13) bekezdésben megfogalmazott feltétel várhatóan éves szinten teljesül, és e törvény végrehajtási rendeletében előírt mértéket eléri.” (5) Az Szht. 4. §-a a következő (17) bekezdéssel egészül ki: „(17) Az Szt. 19. § (1) bekezdés c) pontja szerint kötött együttműködési megállapodás alapján gyakorlati képzés megszervezésével teljesítő hozzájárulásra kötelezett nem csökkentheti a bruttó kötelezettségét az e megállapodás alapján kifizetett kiadások összegével, ha a gyakorlati képzési idő meghaladja az Szt. 19. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott mértéket és nem köt tanulószerződést.” 25. § Az Szht. a 4. §-át követően a következő 4/A. §-sal egészül ki: „4/A. § (1) Az Szt. 19. §-a alapján kötött együttműködési megállapodásnak a következőket kell tartalmaznia: a) az együttműködési megállapodást kötő felek aa) nevét (cégnevét), ab) székhelyét, ac) adószámát, ad) statisztikai számjelét, ae) cégjegyzék számát, egyéni vállalkozói igazolvány számát, nyilvántartási számát, af) szakképző iskolának, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet 12/A. § (5) bekezdése szerinti azonosítóját, ag) illetve felsőoktatási intézménynek a 2005. évi CXXXIX. törvény 35. § (2) bekezdése szerinti intézményi azonosítóját (a továbbiakban: OM azonosító), b) a hozzájárulásra kötelezettnél gyakorlati képzésben részesülő tanulók, illetve hallgatók szakképesítésenkénti, szakonkénti, évfolyamonkénti, tagozatonkénti létszámát, c) a szakképző iskola szakmai programjában, illetve a felsőoktatási intézmény szakképzési programjában szereplő gyakorlati képzés időtartamát, 26
valamint a kiegészítő gyakorlati képzés arányát a hozzájárulásra kötelezettnél tanévenként, d) a gyakorlati képzés tárgyi feltételrendszerének leírását, e) a szakképző iskola, illetve a felsőoktatási intézmény feladatait a gyakorlati képzés megszervezésével kapcsolatban, f) a hozzájárulásra kötelezett feladatait és kötelezettségeit a szakmai gyakorlat megszervezésével kapcsolatban, g) a tanulókat, illetve a hallgatókat az Szt. és e törvény szerint megillető juttatásokat (a továbbiakban: juttatás), a felelősségbiztosítás költségeit, h) a gyakorlati képzéssel összefüggő, a gyakorlat időtartamával arányosan felmerülő és a jogszabályok keretei között elszámolható egyéb költségeket, továbbá a 4. § (2) bekezdés b)-c) pontjai alapján elszámolható tervezett költségeket, i) a gyakorlati képzési idő egyes szakaszaiban hol, és milyen formában (tanműhely, csoportos gyakorlati képzési hely, egyedi munkahely) valósul meg a gyakorlati képzés, ki gondoskodik a tanulók, illetve a hallgatók felügyeletéről. (2) A 4. § (5) bekezdésben és 5. § (2) bekezdésben meghatározott fejlesztési támogatás nyújtásáról fejlesztési megállapodást kell kötni. A fejlesztési megállapodásnak a következőket kell tartalmaznia: a) a megállapodást kötő felek aa) nevét (cégnevét), ab) székhelyét, ac) adószámát, ad) statisztikai számjelét, ae) cégjegyzék számát, egyéni vállalkozói igazolvány számát, nyilvántartási számát, af) bankszámlaszámát, ag) a fenntartó szakképző iskoláinak, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet 12/A. § (5) bekezdése szerinti azonosítóját, ah) a térségi integrált szakképző központban és a szakképzés-szervezési társulásban résztvevő felsőoktatási intézménynek a 2005. évi CXXXIX. törvény 35. § (2) bekezdése szerinti intézményi azonosítóját (a továbbiakban: OM azonosító), b) a fejlesztési támogatásban részesített fenntartó szakképző iskolai tanulóinak gyakorlati oktatása és gyakorlati képzése, a speciális szakiskola és készségfejlesztő speciális szakiskola tanulóinak képzése, valamint az Ftv. 27
hatálya alá tartozó felsőfokú szakképzés gyakorlati képzése esetében a támogatandó szakmacsoport, szak, szakképesítés megnevezését és a gyakorlati oktatási és gyakorlati képzés helyszínét és időtartamát, c) a tárgyévben gyakorlati oktatásban és gyakorlati képzésben részesülő tanulók szakmacsoportonkénti, szakképesítésenkénti létszámát, illetve az érintett hallgatók szakonkénti, évfolyamonkénti létszámát, d) a hozzájárulásra kötelezett által nyújtandó fejlesztési támogatás összegét, átadás módját, e) a tárgyi feltételek javítását szolgáló tervezett fejlesztések felsorolását, illetve tárgyi eszköz átadása esetén az átadásra kerülő tárgyi eszköz megnevezését, könyv szerinti értékét, egyedi azonosító adatait, f) a fejlesztési támogatás felhasználásának és a fejlesztési támogatásban részesítettnek az erről szóló, a támogató részére megküldendő beszámolásnak a határidejét.” 26. § Az Szht. 5. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Az (1) bekezdés szerinti hozzájárulásra kötelezett a bruttó kötelezettségét annak legfeljebb 70 százalékos mértékéig az alábbiakkal csökkentheti:] „a) a térségi integrált szakképző központ részét képező szakképző iskolában, a szakképzés-szervezési társulás szakképzést folytató intézményeiben, a speciális szakiskolában és készségfejlesztő speciális szakiskolában, valamint a térségi integrált szakképző központban és a szakképzés-szervezési társulásban résztvevő felsőoktatási intézmény felsőfokú szakképzése keretében folytatott gyakorlati oktatás és gyakorlati képzés tárgyi feltételeinek fejlesztését – tárgyi eszköz beszerzést és vagyoni értékű jogok közé sorolható szoftver felhasználási jog, illetve szellemi termékek közé sorolható szellemi jogvédelemben részesülő szoftver termék beszerzést – közvetlenül szolgáló fejlesztési támogatás összegével, amely azonban csak a hozzájárulásra kötelezettnél képződött bruttó kötelezettség 70 százalékának megfelelő mértékig vehető figyelembe kötelezettségcsökkentő tételként. A fejlesztési támogatást a fenntartónak nyújtja.”
28
27. § Az Szht. 7. §-ának (9)-(10) bekezdései helyébe a következő rendelkezés lép: „(9) Gyakorlati képzés szervezésének teljes megszűnése vagy egy oktatási évnél hosszabb szünetelése esetén a szakképzési hozzájárulási kötelezettség terhére és az e törvény szerint nyújtott támogatással korábban beszerzett, a megszűnés (szünetelés) által érintett tárgyi eszköz és beruházás – a megszűnés, szüneteltetés időpontjában fennálló – a még hátralévő használati kötelezettség idejével arányos bekerülési érték a szakképzési hozzájárulási kötelezettség mértékét növeli, és legkésőbb a megszűnéssel egyidejűleg – szüneteltetés esetén a tanítási év letelte előtt – be kell fizetni az Alap kincstárnál vezetett számlájára. A 4. § szerinti gyakorlati képzést szervező hozzájárulásra kötelezett megszűnése minden esetben a gyakorlati képzés szervezésének megszűnését jelenti. (10) Mentesül a (9) bekezdés szerinti befizetési kötelezettség alól az a jógutóddal megszűnő gyakorlati képzést szervező hozzájárulásra kötelezett, amelynek jogutódja a gyakorlati képzést azonos feltételekkel jogszerűen folytatja, továbbá az a jogutód nélkül megszűnő vagy a gyakorlati képzést jogutód nélkül megszüntető gyakorlati képzést szervező hozzájárulásra kötelezett, amely a csoportos gyakorlati képzést szolgáló tárgyi eszközöket – a megszűnés időpontjában fennálló – könyv szerinti értéken a gyakorlati képzést azonos feltételekkel jogszerűen folytató hozzájárulásra kötelezettnek térítésmentesen átadja. Az eszközátadást más adókötelezettség nem terheli.”
28. § Az Szht. 10. §-ának (3) bekezdése a) és d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: [Az alaprésznek az oktatásért felelős miniszter rendelkezési jogkörébe tartozó része] „a) a Kt. által szabályozott szakiskolai gyakorlati oktatás, pályaorientáció, szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás, valamint szakközépiskolai elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás - beleértve a párhuzamos oktatás elméleti és gyakorlati képzését - fejlesztésére, valamint ezen
29
feladatok ellátásához kapcsolódó tanulmányi versenyekre,”
kutatási,
monitoring
tevékenységre,
„d) legfeljebb öt százaléka a felsőoktatási intézmények felsőfokú szakképzése gyakorlati képzésének támogatására,”
29. § Az Szht. 12. §-a (3) bekezdésének ba) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A Tanács … javaslatot tesz] „ba) az alaprész központi, valamint decentralizált pénzügyi kereteinek elkülönítésére, a decentralizált résznek a régiók közötti felosztására,” 30. § Az Szht. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „13. § (1) A Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) Bizottság a szakképzés fejlesztése szempontjából régiós szinten döntéshozó, véleményező és javaslattevő regionális testületként működik. (2) A Bizottság a) dönt a regionális szakképzés-fejlesztés céljairól, a képzési alaprész decentralizált pénzügyi keretéből nyújtandó fejlesztési támogatásokról, a forrásfelhasználás hatékonyságának vizsgálatáról, b) dönt a gazdaság igényei és a munkaerő-piaci kereslet adatait figyelembe véve a szakképzés regionális szükségleteiről, állást foglal a szakképzést folytató intézmények szakképesítésenként szükséges kapacitásáról, c) javaslatot tesz a fenntartók számára a fejlesztési iskolák/intézmények/szakképesítések fejlesztése közötti elosztására,
támogatás
d) együttműködik a regionális fejlesztési tanáccsal a szakképzési feladatok és a szakképzés-fejlesztés tervezésében,
30
e) javaslatot tesz a régió szakképzés-fejlesztési céljaira biztosításra kerülő forrás nagyságára, f) fenntartói megkeresés esetén állást foglal a szakképzést érintő fenntartói döntések regionális munkaerő-piaci kereslettel összefüggő megalapozottságáról, g) javaslatot tesz a képzési alaprész központi kerete regionális felhasználásának céljaira, a fejlesztésekben részesülő intézményekre, h) ellátja az alaprész decentralizált keretével kapcsolatos pályázatok kiírásával és értékelésével kapcsolatos feladatokat, i) figyelemmel kíséri a szakképzési hozzájárulás felhasználását és értékeli a felhasználás hatékonyságát,
régióban
történt
j) javaslatot tesz szakképesítéseknek a hiány-szakképesítések körébe történő sorolására, k) ellátja a külön jogszabályban meghatározott feladatokat.” (3) A Bizottság az OÉT-ben képviselettel rendelkező országos munkaadói, munkavállalói szövetségek, illetve azok szervezetei, a területi gazdasági kamarák, a szakképzést folytató intézmények, az oktatásért felelős miniszter, valamint a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter képviselőiből áll. A Bizottság több, mint ötven százalékát az OÉT-ben képviselettel rendelkező országos munkaadói, munkavállalói szövetségek, illetve azok szervezetei, valamint a területi gazdasági kamarák képviselői alkotják. (4) A Bizottság elnökét – a tagok közül – és tagjait, valamint – a gazdasági kamarák közös javaslata alapján – társelnökét a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter kéri fel hároméves időtartamra. (5) A szakképesítésért felelős miniszter képviselője a Bizottság munkájában tanácskozási joggal vehet részt. (6) A megyék és a főváros regionális besorolása a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény alapján meghatározott régiók szerint történik. (7) A Bizottság működéséhez szükséges feltételek biztosításáról a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal útján gondoskodik.”
31. § (1) Az Szht. 14. §-a (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
31
„(1) Az alaprész pénzeszközeiből támogatható a) a hozzájárulásra kötelezettnél – azon tanulók esetében, akiknek a b)-d) és f) pontokban felsorolt intézményekben folyik az elméleti képzése –, b) a térségi integrált szakképző központ szakképző iskoláiban, c) a szakképzés-szervezési társulás szakképzést folytató intézményeiben, d) ,a speciális szakiskolákban és készségfejlesztő speciális szakiskolákban, e) a szakképzés-szervezési társulásban résztvevő állami felnőttképzési intézménynél – feltéve, hogy a gyakorlati képzésben az Szt. 52. §-ának (2) bekezdése alapján vesz részt - , f) a térségi integrált szakképző központban és a szakképzés-szervezési társulásban résztvevő felsőoktatási intézmény felsőfokú szakképzése keretében folytatott szakképesítést nyújtó képzés, valamint a szakmai tanulmányokba az Szt. 11. §-a alapján beszámítható gyakorlati oktatás és gyakorlati képzés ellátásához szükséges tárgyi feltételeknek a fejlesztésére irányuló beruházás (a továbbiakban: beruházási célú támogatás), valamint a szakképzés korszerűsítéséhez szükséges tananyag- és taneszköz-fejlesztés, továbbá az elméleti, gyakorlati tantárgyakat oktató tanárok, szakoktatók, gyakorlati oktatók akkreditált továbbképzése.” (2) az Szht 14. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(7) Az alaprész pénzeszközeiből támogatás nyújtható a gazdasági kamaráknak - a gazdasági kamaráknak nyújtott támogatási kereten belül, a gazdasági kamarák szakképzési feladatellátásában megállapodás alapján együttműködő országos gazdasági érdek-képviseleti szervezeteknek - a szakképző iskolai tanuló gyakorlati képzésével összefüggő és az Szt.-ben meghatározott feladataik ellátásához, ha azokat az Szt. 7. §-ának (1) bekezdése, 14. § (2) bekezdése, 15. §-ának (5) bekezdése, 19/A. §-ának (1) és (2) bekezdése, és 30. §-ának (2)-(4) bekezdése szerint látják el, valamint az országos szakmai tanulmányi versenyek szervezéséhez.” (3) Az Szht. 14. §-a (10) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép: „(10) Az alaprész felhasználható:”
központi
keretének
32
legfeljebb
három
százaléka
(4) Az Szht. 14. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki: „(12) Az alaprész pénzeszközeiből – kérelemre – támogatás nyújtható az országos gazdasági érdek-képviseletek, a szakképzés fejlesztésében közreműködő közalapítványok és szakmai szervezetek részére a szakképzésfejlesztésével összefüggő feladataik ellátásához.” 32. § Az Szht. 15. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) Az alaprészből nyújtott támogatásról kötött támogatási szerződésnek a következőket kell tartalmaznia: a) a támogatásban részesülő adatait (név, cím, adószám és statisztikai számjel), szakképző iskolának az OM azonosítóját is, b) a támogatásban részesülő állami adóhatóságnál bejelentett bankszámlaszámát (a fenntartó elszámolási számlájához kapcsolódó alszámlaszámot), és a számlavezető pénzintézet megnevezését, ahova a támogatás összege átutalható, c) a támogatás célját, a felhasználás részletes leírását, d) a támogatás összegét, módját és ütemezését, e) a támogatásban részesülőnek a beruházáshoz rendelkezésre álló, elkülönített saját és egyéb pénzeszköz összegét, f) a beruházás megkezdésének és befejezésének tervezett időpontját, valamint a támogatás felhasználásáról történő elszámolás időpontját, g) a fejlesztéssel közvetlenül érintett tanulói, illetve hallgatói létszámot, h) a szerződésszegés, illetve a felhasználásának jogkövetkezményeit,
támogatás
nem
rendeltetésszerű
i) a jelzálogjog megszűnésének feltételeit, k) azon körülményeket, amelyek fennállása esetén a támogatást nyújtó a szerződéstől történő elállás jogát gyakorolja.” 33.§ Az Szht. 19. §-ának 1. és 2. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: 33
[E törvény alkalmazásában:] „1. gyakorlati képzés: a) az Szt. hatálya alá tartozó, a gyakorlati ismeretek nyújtása és alkalmazása, készségek kialakítása és fejlesztése érdekében végzett, pedagógiailag tervezett képzési tevékenység, amelynek tartalmát, időkeretét a központi program (tanterv), a szükséges eszközök minimumát a szakmai és vizsgakövetelmény tartalmazza, b) az Ftv. hatálya alá tartozó felsőfokú szakképzés részeként szervezett minden olyan oktatási forma, amely a hallgatókat munkakör ellátásához szükséges készségek, képességek és ismeretek megszerzésére készíti fel, és amelyeket a hallgatók az intézményben vagy azon kívül a munkavégzéshez hasonló feltételek között a szükséges eszközökön sajátítanak el. A szükséges eszközök minimumát a szakmai és vizsgakövetelmény tartalmazza. A képzés az ehhez szükséges szakképzési programok alapján folyik; 2. régió: a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 5. §-ának e) pontjában meghatározott területi egység;”
34. § Az Szht. a következő 29. §-sal egészül ki: „29. § A szakképzési hozzájárulás elszámolása tekintetében mikro- és kisvállalkozások a) tárgyévi költségei elszámolása esetében a tárgyévet megelőző évet megelőző év mérlegfőösszegét kell figyelembe venni, b) foglalkoztatotti létszámának számításakor a 2004. évi XXXIV. törvény szerinti partner és kapcsolódó vállalkozások munkavállalóinak létszámát figyelmen kívül kell hagyni.” 35. § Az Szht. a következő 30. §-sal egészül ki:
34
„30. § A fejlesztési támogatás és a beruházási célú támogatás nyújtása és átvétele tekintetében fenntartónak kell tekinteni a szakképzést folytató intézmények fenntartói és szakképzést folytató felsőoktatási intézmények megállapodása alapján működő térségi integrált szakképző központot létrehozó fenntartót, több fenntartó esetén a koordinációs szerepet betöltő fenntartót.” 36. § Az Szht. mellékletének 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, ezzel egyidejűleg kiegészül a következő 5. ponttal és az 5. pont számozása 6. pontra változik: [Elszámolható] „4. a) a gyakorlati képzésben gyakorlati oktatóként, szakoktatóként, oktatóként foglalkoztatott dolgozó, valamint a tanuló gyakorlati képzésével megbízott egyéb szakember díjazása, társadalombiztosítási és egyéb járuléka, a munkába járás útiköltség-térítése, amennyiben a tanuló gyakorlati képzését és felügyeletét ellátó dolgozó a hozzájárulásra kötelezettel munkaviszonyban áll. b) Ha a főállásban gyakorlati oktatóként, szakoktatóként foglalkoztatott dolgozóhoz beosztott tanulók, illetve a felsőfokú szakképzésben résztvevő hallgatók száma eléri a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben a szakközépiskolai és szakiskolai gyakorlati képzésre meghatározott átlagos csoportlétszámot (a továbbiakban: átlaglétszám), a dolgozó díjazásából elszámolható hányad felső határa középfokú iskolai végzettségű dolgozó esetén a kötelező legkisebb munkabér háromszorosa, középiskolai végzettséggel vagy mestervizsgával rendelkező dolgozó esetében a kötelező legkisebb munkabér négyszerese, felsőfokú iskolai végzettségű dolgozó esetén a kötelező legkisebb munkabér négy és félszerese. Ha a tanulók, illetve hallgatók száma nem éri el az átlaglétszámot, az elszámolható hányad felső határát olyan arányban kell csökkenteni, amilyen arányban a tanulók száma kevesebb az átlaglétszámnál. c) Nem fő állású oktató esetében munkabérének az a része számolható el – legfeljebb a b) pontban meghatározott mértékig – oktatói díjazásként, amilyen arányban áll a gyakorlati oktatás ideje a teljes munkaidejével. Amennyiben az általa oktatott tanulók, illetve hallgatók létszáma nem éri el az átlaglétszámot, akkor az e bekezdésben meghatározott oktatói díjazást olyan arányban kell tovább csökkenteni, amilyen arányban kevesebb a tényleges létszám az átlaglétszámnál.
35
5. Amennyiben az oktatott tanulói, illetve hallgatói átlaglétszám lehetővé teszi főállású oktató, szakoktató – 4. b) pont szerinti – bérköltségének elszámolását, akkor elszámolható az oktató, szakoktató részére biztosított, akkreditált szakmai, pedagógiai képzés költsége a saját dolgozó képzési költségeinek elszámolására vonatkozó szabályoknak megfelelően.” Záró rendelkezések 37. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – 2007. szeptember 1-jén lép hatályba. (2) E törvény 15. §-a, 16. §-ának (3) bekezdésével megállapított Fktv. 20. §-a (2) bekezdésének fc) alpontja és 19 - 36. §-ai 2008. január 1-jén lépnek hatályba. (3) E törvény hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti az Szht. a) 7. §-ának (4) bekezdése; b) 9. §-a (2) bekezdésének c) pontja; c) 14. §-ának (6) bekezdése azzal, hogy az alaprészből – kérelemre – támogatás nyújtható a főtevékenységként gyakorlati képzést végző hozzájárulásra kötelezett tanműhelyében e törvény hatályba lépését megelőzően megkötött és az Szt. 29. §-ának (1) bekezdése szerint bejelentett tanulószerződéssel rendelkező szakképző iskolai tanuló gyakorlati képzéséhez, a megkötött tanulószerződések esetén a megkötéskor hatályos, a bejelentett, megkötni szándékozott tanulószerződések esetén a bejelentés időpontjában hatályos szabályok szerinti mértékben. (4) E törvény hatályba lépésével egyidejűleg az Szt. a) 2. §-ának (3) bekezdésében a „15. §-ának (2) bekezdésében” szövegrész helyébe „15. §-ának (3) bekezdésében” szövegrész, b) 5. §-a (2) bekezdésének g) pontjában az „évente egy alkalommal” szövegrész helyébe „évente három alkalommal” szövegrész, c) 8. §-ának (2) bekezdésében a „megyei (fővárosi) munkaügyi tanács” szövegrész helyébe a „regionális munkaügyi tanács” szövegrész, d) 11. §-ának (5) bekezdésében a „(3) bekezdés b) pontja szerinti tantárgyakból” szövegrész helyébe a „(4) bekezdés b) pontja szerinti tantárgyakból” szövegrész, e) 37. §-ának (3) bekezdésében a „15. § (4) és (5) bekezdése” szövegrész helyébe „15. § (5) és (6) bekezdése” szövegrész, 36
f) 54. §-ának (2) bekezdésében „a közoktatási törvény” szövegrész helyébe „a közoktatási törvény és a költségvetési törvény” szövegrész, g) 54. §-ának (3) bekezdésében a „2001. évi LI. törvény” szövegrész helyébe a „2003. évi LXXXVI. törvény” szövegrész lép. (4) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Fktv. a) 13. §-ának (7) bekezdésében „a Magyar Akkreditációs Bizottság (a továbbiakban: MAB)” szövegrész helyébe „a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (a továbbiakban: MFAB)” szövegrész, a „MAB” szövegrész helyébe a „MFAB” szövegrész, b) 12. §-ának (4) bekezdésében az „intézmény akkreditációja” szövegrész helyébe az „intézmény-akkreditációja” szövegrész, (6) bekezdésében az „intézményakkreditációt” szövegrész helyébe az „intézmény-akkreditációt”, az „intézményakkreditációra” szövegrész helyébe az intézmény-akkreditációra” szövegrész, c) 19. §-ának (2) bekezdésében a „programakkreditáció” szövegrész helyébe a „program-akkreditáció” szövegrész, a (3) bekezdésében a „programakkreditációs” szövegrész helyébe a „program-akkreditációs” szövegrész d) 21. §-ának (3) bekezdésében „az (1) bekezdésben” szövegrész helyébe, „a (2) bekezdésben” szövegrész e) 22. §-ának (5) bekezdésében a „halmozottan fogyatékos” szövegrész helyébe a „súlyosan-halmozottan fogyatékos” szövegrész lép.
37
Indokolás a szak- és felnőttképzést érintő reformprogram végrehajtásához szükséges törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz
Általános indokolás A Kormányprogram, az Új Magyarország fejlesztési terv (ÚMFT), annak operatív programjai (Társadalmi megújulás – TÁMOP –, Társadalmi infrastruktúra – TIOP – operatív programok), és az Államreform Bizottság által elfogadott szak- és felnőttképzési reformok szükségessé teszik a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény, a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény, valamint a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény módosítását. A szak- és felnőttképzési reformjavaslatokat tartalmazó dokumentumokban a szakképzésnek és a felnőttképzésnek a munkaerő-piaci igényekkel való összehangolása érdekében legfontosabb elemként a szakképző intézmények integrációja, ezen belül a térségi integrált szakképző központok (TISZK) új koncepciója, a szakképzési kapacitás-szabályozás törvényi hátterének megteremtése, a pályaválasztás, pályaorientáció és pályakövetés rendszerének kialakítása, továbbá a szakmai vizsgák ellenőrzésének komplex rendszere szerepel. Részletes indokolás Az 1. §-hoz A módosítás a szakképzésben közreműködők teljes körére kiterjedő jogszabályi háttér megteremtésére irányul. A 2. §-hoz A módosítás a szakképzés intézményeinek teljes körére kiterjedő és a szakképzésben résztvevő intézmények létesítésének, fenntartásának és működtetésének szabályozásában a szakképzési törvény joghatályának
38
megteremtésére és a törvényi szabályozás teljes körűségének megteremtésére irányul. A törvénymódosítás célja továbbá a keresletvezérelt szakképzés kialakulásához szükséges intézményfejlesztés jogszabályi feltételeinek megteremtése. A szakképzési reformprogram része az új térségi integrált szakképző központok (TISZK) létrehozása, amelyek magukban foglalják a fenntartókat és az intézményi integrációval (tagintézményesítéssel) létrejött szakképző központot. Az e modellnek megfelelő TISZK-ek pályázhatnak az Új Magyarország fejlesztési terv Társadalmi megújulás (TÁMOP) és társadalmi infrastruktúra (TIOP) operatív programjai keretéből szervezeti átalakításukra, szakképzés-fejlesztésükre és infrastrukturális fejlesztésükre. A törvénymódosítás meghatározza a korábban létrehozott 16 TISZK törvényi hátterét is, kibővítve a központi képzőhelynek az új TISZK-modell és a szakképzés-szervezési társulás keretei közötti működésével. A 3. §-hoz A módosítás az ellenőrzés komplex rendszerének kialakításához szükséges jogszabályi háttér megteremtésére irányul. Ahhoz, hogy a szakmai vizsgák ellenőrzését – a szakképesítésért felelős miniszter egyetértésével – rendeletben lehessen szabályozni, a törvénynek erre irányuló felhatalmazó rendelkezést kell tartalmaznia. A szakmai vizsgák ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályozást a szakmai vizsgaszabályzat fogja tartalmazni. A módosítás a szakképzés-szervezési társulások és az általuk fenntartott központi képzőhelyek működési szabályait, az NFT I. keretében létrejött szerveződések szabályozott működési feltételei megteremtését biztosító rendelet megalkotására teremt felhatalmazást. A módosítás – összhangban a közoktatási törvény módosításával, amely közoktatási szempontból szabályozza a szakképzés-szervezési társulást –, e társulások szakképzési szerepének egységes értelmezéséhez teremti meg a jogszabályi feltételeket. A módosítás a szakképzésért felelős miniszter irányítási tevékenységében együttműködők felelősségét jeleníti meg. Megteremti a regionális szakképzési koordináció helyét az irányítási rendszerben, továbbá a gazdaság szereplőivel és az intézmény-fenntartókkal való együttes felelősség megfogalmazására irányul. A 4. §-hoz
39
A módosítás célja az Szt.-ben szabályozott iskolai rendszerű szakképzésre és a felsőoktatási törvényben szabályozott felsőfokú szakképzésre vonatkozó szabályozás összhangjának megteremtése. A szakképzési program kidolgoztatásának és nyilvánosságra hozatalának előírásával átláthatóvá lehet, tenni a különböző felsőoktatási intézményekben folyó felsőfokú szakképzést úgy, hogy mindenki számára ajánlott tartalmi követelményeket határoznak meg a szakképesítésért felelős minisztériumok. A módosítás az ellenőrzés komplex rendszerének kialakításához szükséges jogszabályi háttér megteremtésére irányul. A vizsgaellenőrzési rendszer kialakításához szükséges az ellenőrzést végző hatósági jogkörrel rendelkező szerv kijelölése is. Figyelemmel az állami feladatellátásban résztvevő intézmények jogszabályban történő megjelenítésére – ideértve a kormányzati szervezetalakítással összefüggő törvénymódosításokról szóló 2006. évi CIX. törvényt is – vonatkozó kormányzati szándékra is, az ellenőrzést végző hatósági feladatokkal felruházott költségvetési szerv tényleges megnevezését, jelen törvénytervezet 11. §-ában szereplő felhatalmazás alapján kiadásra kerülő külön Kormányrendelet fogja tartalmazni szakképesítésért felelős minisztériumonként. A módosítás a szakképesítésért felelős miniszter vizsgaellenőrzéssel kapcsolatos felelősségének iskolai rendszerű szakképzésre vonatkozó feladatainak ellenőrzésében való részvétel lehetőséget teremti meg. A törvénymódosítás a vizsgaellenőrzésre vonatkozóan rendelkezik arról, hogy az ellenőrzést a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) szerint kell lefolytatni. Az 5. §-hoz A törvénymódosítás az Szt. és az Szht. koherenciájának megteremtését célozza, az Szt-ben is nevesíti, hogy a fejlesztési megállapodás alapján a fenntartónak nyújtott támogatás felhasználására ad javaslatot a tanácsadó testület. A 6. §-hoz A módosítás célja, hogy a szakképesítésért felelős miniszternek lehetősége legyen arra, hogy az adott szakképesítés tekintetében – figyelembe véve az egyes szakképesítések eltérő sajátosságait és a munkaerő-piaci igényeket is – a szakmai és vizsgakövetelményben előírjon a szakmai vizsgaszabályzattól eltérő szempontokat a szakmai vizsgáztatásra vonatkozóan.
40
A 7. §-hoz A módosítás célja, hogy a szakképesítésért felelős miniszternek lehetősége legyen arra, hogy az adott szakképesítés tekintetében – figyelembe véve az egyes szakképesítések eltérő sajátosságait és a munkaerő-piaci igényeket is – a szakmai és vizsgakövetelményben előírja a munkahelyi gyakorlat és a külföldi szakmai gyakorlat szakmai vizsga követelményeinek teljesítésébe történő beszámítását. Ha a szakmai és vizsgakövetelmény erre vonatkozóan rendelkezést tartalmaz, abban az esetben a szakmai vizsgabizottság köteles a felmentést megadni. A 8. §-hoz A módosítás célja, hogy a speciális szakiskolák mellett a készségfejlesztő speciális szakiskolákra is kiterjessze a rész-szakképesítés megszerzésének lehetőségét, amely a Kt., Szt. és Szht. közötti koherencia megteremtését is szolgálja. A 9. §-hoz A módosítás célja a közoktatási törvény és szakképzési törvény terminológiai koherenciájának megteremtése annak érdekében, hogy a modulrendszerű képzés bevezetése Magyarországon hamarabb megtörténjen. A törvény kiegészül annak meghatározásával, hogy a szakképzés a szakképző évfolyamra történő beiskolázással kezdődik, úgy, ahogyan a közoktatási törvény szerint beiskolázással kezdődik a középfokú képzés a 9. évfolyamon. A módosítás megteremti továbbá az iskolai rendszerű szakképzésre és a felsőoktatási törvényben szabályozott felsőfokú szakképzésre vonatkozó szabályozás közötti összhangot. A 10. §-hoz Jelen törvényjavaslat keretein belül az Fktv-ben az állami foglalkoztatási szerv felnőttképzés vonatkozásában rögzített ellenőrzési jogköre kiterjesztésre kerül a gyakorlati foglalkozás ellenőrzésére vonatkozóan. E feladatukat a területileg illetékes gazdasági kamarák bevonásával látják el. 41
A módosítás a gazdasági kamarákról szóló törvénnyel való összhang megteremtésére irányul. A 11. §-hoz A módosítás a modulzáró vizsga fogalmának egységes értelmezését tartalmazza, így a szakképesítésért felelős miniszterek a modulzáró vizsgát/vizsgákat részletesen szabályozhatják a szakképesítések eltérő sajátosságait is figyelembe véve a szakmai és vizsgakövetelményben. A módosítás – összhangban a közoktatási törvény módosításával, amely közoktatási szempontból szabályozza a szakképzés-szervezési társulást –, e társulások szakképzési szerepének egységes értelmezését tartalmazza, így a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által a … §-ban szereplő felhatalmazással kiadásra kerülő rendelettel megteremtődik a szakképzésszervezési társulás szakképzési feladatvégzésének jogi kerete. Az értelmezés biztosítja az NFT I. keretében létrejött térségi integrált szakképző központok illeszkedését a jogszabályi környezethez, megteremtődik a TISZK-ek fenntarthatóságának jogszabályi feltétele. A 12. §-hoz A módosítás az állami feladatellátásban résztvevő intézmények jogszabályban történő megjelenítésére vonatkozó kormányzati szándék figyelembevételével felhatalmazó rendelkezést tartalmaz a szakmai vizsgák ellenőrzésére jogosult költségvetési szerv kijelölésére. A 13. §-hoz A jogalkalmazók számára értelmezési problémát okozott, hogy a felnőttképzési tevékenység jelenlegi meghatározás nem tette egyértelművé, hogy felnőttképzési tevékenységnek kell-e tekinteni, ha nyilvántartásba vett felnőttképzési intézmény megbízása alapján valamely személy, vagy szervezet csak óraadóként vesz részt a képzés lebonyolításában, vagy csak képzési modulok egy részét tanítja. A módosítás a felnőttképzési tevékenység meghatározásának pontosítását szolgálja. A 14. §-hoz 42
A módosítás az állami foglalkoztatási szerv ellenőrzési jogkörét kiterjeszti annak vizsgálatára is, hogy a képző intézmény által szervezett képzések szerepelnek-e a nyilvántartásban, továbbá OKJ-s képzések esetén a gyakorlati foglalkozás ellenőrzésére vonatkozóan. Az iskolai rendszerű szakképzés szabályozásával összhangban a gyakorlati foglalkozás ellenőrzésében a területileg illetékes gazdasági kamarák is szerepet kapnak. A gyakorlati foglalkozás további szabályai az Fktv. felhatalmazása alapján kiadásra kerülő miniszteri rendeletben kerülnek rögzítésre. A módosítás továbbá a törvény megszegőjével szemben az eddiginél súlyosabb szankciókat helyez kilátásba. A felnőttképzési intézmények jogkövető magatartásra való erőteljesebb ösztönzése érdekében az állami foglalkoztatási szerv által jogszabálysértés esetén jelenleg kiszabható bírság összegének alsó és felső határának növelését tartalmazza a módosítás, kiegészítve az ismételt jogszabálysértés esetén alkalmazandó felnőttképzési tevékenységtől történő egyéves eltiltással. A 15. §-hoz A javaslat lehetőséget teremt arra, hogy az állami foglalkoztatási szerv az ellenőrzés folyamatába a felnőttképzési szakértők országos névjegyzékében szereplő szakértőt is bevonhasson. A módosítás összefügg továbbá a közfeladatok felülvizsgálatáról szóló 2229/2006. (XII. 20.) Kormányhatározatban megfogalmazott célokkal, mely szerint felül kell vizsgálni a minisztériumok által ellátandó közfeladatok körét. Jelenleg a felnőttképzési szakértők nyilvántartását a minisztérium vezeti a Ket., illetve a vonatkozó tárgyú miniszteri rendeletben foglaltak szerint. A hatósági nyilvántartással kapcsolatos feladatok átadása nem államigazgatási szerv számára – a Ket. szerint – törvény vagy Kormányrendelet felhatalmazása alapján lehetséges. Ebből adódóan a törvényben szükséges felhatalmazást adni arra, hogy a felnőttképzési szakértői engedélyek nyilvántartásával, a névjegyzékbe történő felvételi eljárás előkészítésével kapcsolatos feladatokat a Felnőttképzési Szakértők Országos Egyesülete láthassa el. A 16. §-hoz A módosítás a felnőttképzési szerződés tartalmi elemeinek több irányú kiegészítésére irányul.
43
A képzésben résztvevő érdekében kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a felnőttképzési szerződésben az általa elvégezni kívánt képzésre vonatkozó minden információ megjelenjen, ezért a felnőttképzési intézmények nyilvántartásában a képzésre vonatkozóan szereplő adatokat, illetve általános képzés esetén az elsajátítható ismeretekre és ezek szintjére vonatkozó adatokat, továbbá a gyakorlati foglalkozásra vonatkozó alapvető információkat is szükségesnek tartjuk megjeleníteni a felnőttképzési szerződésben. Tekintettel arra, hogy nemzeti, illetve európai uniós forrás terhére kizárólag akkreditált felnőttképzési intézmények támogathatóak, a képzésben résztvevő érdekében szükséges rögzíteni, hogy a támogatott intézménynek ezt a feltételt a támogatás teljes időtartam alatt biztosítania kell. A pályakövetési rendszer felnőttképzésben történő bevezetése, működőképességének biztosítása érdekében indokolt a felnőttképzési szerződésben rögzíteni, hogy a képzésben résztvevő vállalja, hogy a képzést követően a munkaerő-piaci helyzetére vonatkozó adatokat megküldi a felnőttképzési intézmény részére. A 17. §-hoz A jelenleg hatályos Fktv. szerint állami és európai uniós forrás terhére kizárólag intézményi akkreditációval rendelkező felnőttképzési intézmény számára nyújtható támogatás. Az intézmény-akkreditációnak a támogatás teljes időtartama alatt érvényesnek kell lennie. A módosítás a jelenlegi normaszöveg ez irányú pontosítására irányul. A 18. §-hoz A javaslat a képzési alaprészből felnőttképzési célokra nyújtott támogatások tárgyában megkötendő szerződések tartalmi elemeinek a törvényben történő megjelenítésére irányul.
A 19. §-hoz A javaslat – a közoktatásról szóló törvény módosításával összhangban – a felnőttképzésben résztvevők egységes pályakövetési rendszerének
44
kialakításához szükséges alapvető törvényi szabályozást teremti meg, illetve pontosítja. Az állami és európai uniós források terhére támogatott képzések esetén a felnőttképzési intézményeknek a képzésben résztvevők vizsgaadatairól, illetve a megszerzett szakképesítés hasznosításával összefüggő adatokról a regionális pályakövetési rendszernek – külön jogszabály szerint – jelentést kell küldenie. A 20. §-hoz A módosítás – az előző §-hoz kapcsolódóan – a pályakövetési rendszer, illetve ehhez kapcsolódóan az államilag támogatott felnőttképzésben a tanulói azonosító használatának felmenő rendszerben történő bevezetése miatt szükséges pontosításra irányul. A 21. §-hoz A hatályos törvény valamennyi, a felsőoktatási törvény hatálya alá tartozó – nem kellően definiált – gyakorlati képzés támogathatóságát lehetővé teszi, nemcsak a felsőfokú szakképzés keretében folytatott gyakorlati képzés támogatását. A módosítással csak a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. tv. 84. § (2) bekezdés a) pontjában szabályozott felsőfokú szakképzés keretében folytatott gyakorlati képzés támogatása szerepel a szakképzési hozzájárulás céljaként. Ezzel összhangban a gyakorlati képzést szervezőknél történő költségek elszámolhatósága is a felsőfokú szakképzésre szűkül. A módosítás biztosítja továbbá az Szt-vel és közoktatási törvénnyel (továbbiakban: Kt.) való koherencia megteremtését. A 22. §-hoz A jogtechnikai jellegű módosítás a törvényben fennálló párhuzamos szabályozás megszüntetésére irányul. A törvény 2. §-ának (3) bekezdése szerint az egyéni vállalkozó átalányadó megfizetésével teljesíti hozzájárulási kötelezettségét, ezért az átalányadózó egyéni vállalkozó a hozzájárulásra kötelezettek alóli kivételként történő feltüntetése törlésre kerül. A 23. §-hoz 45
A fejlesztési támogatás nyújtásánál és a hozzájárulásra kötelezett befizetési kötelezettségeinél, továbbá az elszámolási határidőknél a törvény nem vette figyelembe, hogy a naptári évtől eltérő üzleti évet választó gazdálkodó szervezetek hátrányba kerülnek, ezért a módosítással az üzleti évhez kötjük az eddig tárgyévre vonatkozó kötelezettségeket. A 24. §-hoz Jogtechnikai jellegű módosítás, a törvényben fennálló koherenciazavar megszüntetésére irányul. A módosítással a fejlesztési támogatás felhasználhatósága bővül, a tárgyi eszközökhöz elengedhetetlenül szükséges jogok és termékek elszámolása is lehetővé válik. A lefolytatott helyszíni ellenőrzések azt igazolták, hogy egyes gyakorlati képzésben alkalmazott tárgyi eszközök működtetéséhez szoftverek és a hozzá kapcsolódó licencek szükségesek, azonban a hatályos szabályozás ezek beszerzését nem tette lehetővé. A fejlesztési támogatás a szakképző intézményekben jelenleg csak a tárgyi feltételek fejlesztésére, felhalmozási kiadásokra használható, valamint a fejlesztésből megvalósított eszközök közvetlen működtetési kiadásaira 15%-os mértékben. A szakmai szervezetek, szakképző iskolák képviselői jelezték, hogy a szakképző intézményekben és a felsőoktatási intézmények felsőfokú szakképzésében szükséges az eszközök fejlesztésével egyidejűleg a szakképzés korszerűsítéséhez a tananyag- és taneszköz-fejlesztéshez való felhasználhatóság, amely biztosíthatja a komplex fejlesztés az intézményekben. Emellett a szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyakat oktató tanárok, szakoktatók, gyakorlati oktatók akkreditált továbbképzéseken való részvételének támogatása is megvalósul a fejlesztési támogatásból. A módosítással a közvetlen működtetési kiadásokra történő felhasználása nő, a fejlesztési támogatás további 5%-ában lehetővé teszi a fejlesztési támogatásnak a tananyag- és taneszközfejlesztésre, akkreditált tanártovábbképzésre történő felhasználását. A törvénymódosítás szerint a közös tulajdon, illetve közös használat költségeinek és kiadásainak az egyes hozzájárulásra kötelezetteknél való elszámolása csak számla alapján lehetséges, az így elszámolható költségek, kiadások szerepelnek már a törvényben, ezért halmozódást okozott a költségek elszámolásánál a közös megállapodással történő kötelezettségcsökkentés.
46
A törvénymódosítással a költség-hozzájárulás átadás-átvételének egy rendszerben való kezelését rögzítjük, hozzáigazítva a gyakorlathoz a törvényi szabályozást. A jelenlegi törvényi szabályozástól eltérően történt a hozzájárulási bevallások elszámoltatása, ugyanis a költség-hozzájárulásban részesített nem vehette figyelembe kötelezettségcsökkentő tételként azt a költséget (kiadást), amelyet részére a másik hozzájárulásra kötelezett a megállapodás alapján megtérített, vagyis az elszámolásában, bevallásában nem szerepeltethette ezt az összeget. A módosítás részben jogtechnikai jellegű módosítás, a törvényi hivatkozást pontosítja, valamint megszünteti azt a koherenciazavart, hogy az éves szinten várható visszatérítési igényt végrehajtási rendeletben, a negyedéves szinten várható igényt viszont a törvényben rögzítjük. A módosítással az éves, negyedéves és havi szinten várható visszaigénylés mértékét egységesen a végrehajtási rendelet fogja szabályozni. A módosítás az Szt. 2006. évi módosításával szigorított tanulószerződéskötési kötelezettség finanszírozási oldalról történő szankcionálására irányul. A 25. §-hoz A törvénymódosítás az együttműködési megállapodás és a fejlesztési támogatásról szóló megállapodás törvényi szintű szabályozást igénylő tartalmi elemeinek a törvényben történő megjelenítésére irányul. A 26. §-hoz A törvénymódosítási javaslat szerint megváltozik azoknak az iskoláknak, intézményeknek a köre, akik fogadhatnak fejlesztési támogatást. Cél, hogy csak azon iskolák/intézmények fenntartói kapjanak támogatást szakképzési hozzájárulásból, amelyek térségi integrált szakképző központok létrehozásával, és/vagy szakképzés-szervezési társulásban való részvétellel biztosítani akarják a régió szakképzési koordinációját. A módosítással bővül a fejlesztési támogatás felhasználhatósága is, a tárgyi eszközökhöz elengedhetetlenül szükséges jogok és termékek elszámolása is lehetővé válik. A lefolytatott helyszíni ellenőrzések azt igazolták, hogy egyes tárgyi eszközök működtetéséhez szoftverek és a hozzá kapcsolódó licencek szükségesek, és a jelenlegi szabályozás ezek beszerzését nem tette lehetővé. A 27. §-hoz 47
A hatályos törvény csak a jogutód nélküli megszűnő hozzájárulásra kötelezett tekintetében határozta meg, hogy az alaprész pénzeszközeiből beszerzett tárgyi eszköz – a gyakorlati képzést azonos feltételekkel jogszerűen folytató –hozzájárulásra kötelezett részére történő átadása esetén mentesül az értékarányos befizetési kötelezettség alól. A módosítás a jogutódlás esetére történő szabályozással egészíti ki törvényt. A 28. §-hoz A törvénymódosítás a Kt., az Szt. és az Szht. koherenciájának megteremtését célozza, egyrészt a szakiskolában és szakközépiskolában folyó gyakorlati oktatás és képzés típusainak felsorolásával, másrészt a felsőoktatási intézményekben a felsőfokú szakképzés gyakorlati képzése támogathatóságának rögzítésével. A 29. §-hoz A törvénymódosítás a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács ajánlási jogát törli az alaprész decentralizált pénzügyi kerete prioritásai tekintetében. Az Szht. módosításával szűkül a decentralizált pénzügyi keret felhasználási lehetősége, csak a törvényben meghatározott beruházási célokra fordítható, pályázatot csak a törvényben meghatározott fenntartó és gazdálkodó szervezet nyújthat be, ezért nincs szükség arra, hogy még e mozgásteret is szűkítve tegyen ajánlásokat a Tanács a régiók számára felhasználási prioritásokra. A 30. §-hoz A törvénymódosítás célja a régiók szakképzési kapacitásainak koordinációjához szükséges jogszabályi háttér megteremtése. A regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB) hatáskörének, státuszának, a gazdaság igényei közvetítésében való szerepének megerősítése, bővítése, a regionális fejlesztési tanácsokkal való együttműködési kötelezettség szabályozása változik a törvénymódosítással. A törvénymódosítással megteremtjük a régiók szakképzési szükséglete meghatározásához a gazdaság, illetve érdekképviseleteik aktív részvételéhez szükséges jogszabályi feltételeket. 48
A törvénymódosítással az RFKB összetétele bevezetésre kerül a kamarai társelnök funkció.
megváltozik,
továbbá
A bizottságok összetételét a megnövekedett feladatkörnek és a döntési jogosítványaiknak megfelelően úgy módosítjuk, hogy a gazdaság szereplői nagyobb szerepet kapjanak. A törvénymódosítás szerint a régiók szakképzési kapacitásainak koordinációját az RFKB-k látják el. Döntéshozó testületként átvesznek olyan feladatokat, amelyet korábban a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter látott el, ilyen például a képzési alaprész decentralizált kerete pályázatai alapján nyújtott támogatások odaítélése. A szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter, illetve a szakképesítések tekintetében a szakképzésért felelős miniszter ágazati felelősségének regionális képviselőjévé fejlesztjük a bizottságokat. A 31. §-hoz A módosítás célja, hogy csak azon szakképző iskolák és szakképzést folytató intézmények fenntartói kapjanak beruházási célú támogatást a szakképzési hozzájárulásból, amelyek térségi integrált szakképző központot vagy szakképzés-szervezési társulást hoznak létre a szakképzési feladatok koordinálására. A módosítást követően csak a TISZK fenntartói, a szakképzés-szervezési társulások, továbbá a társuláshoz csatlakozó felsőoktatási intézmények felsőfokú szakképzésre, továbbá ezen intézmények tanulói gyakorlati képzésében részt vevő gazdálkodó szervezet kaphat beruházási célú támogatást. Ugyanakkor a támogatás célját bővítjük ezen intézményfenntartók, intézmények esetében a szakképzés-fejlesztést szolgáló tananyag- és taneszközfejlesztéssel, továbbá a szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyakat oktató tanárok, szakoktatók, gyakorlati oktatók akkreditált továbbképzésével. Az állami foglalkoztatási szerv ellenőrzési jogkörének – az Fktv. kereti között az OKJ-s képzések gyakorlati foglalkozásának ellenőrzésével történő – kiszélesítése miatt indokolt e feladatok ellátásához is elegendő mértékű, emeltebb összegű forrást biztosítania képzési alaprész terhére. A moduláris szakképzés, az új szakmai és vizsgakövetelmények hatályba lépése jelentős mennyiségű szakmai kidolgozó fejlesztő és felkészítő tevékenységet igényel. Annak érdekében, hogy a szakképzés rendszere a gazdaság igényeit is figyelembe véve fejlődjön, elengedhetetlen a gazdasági szereplőket képviselő szervezetek, szakmai csoportok, szolgáltatók részvétele a szakképzés fejlesztésében, amelynek az MPA képzési alaprészből történő finanszírozhatóságát teremti meg a módosítás. 49
A 32. §-hoz A törvénymódosítás a támogatási szerződés törvényi szintű szabályozást igénylő tartalmi elemeinek a törvényben történő megjelenítésére irányul. A 33. §-hoz A törvénymódosítás az Szt. és Szht. koherenciájának megteremtését biztosítja azzal, hogy a szakmai és vizsgakövetelményben szereplő, a gyakorlati képzéshez minimálisan szükséges eszközjegyzékre hivatkozik, továbbá a felsőoktatási intézményeknél pontosítja a felsőfokú szakképzés dokumentumainak megnevezését. A 34. §-hoz A mikro- és kisvállalkozás meghatározását a 2004. évi XXXIV. törvény a mérlegfőösszeghez és a foglalkoztatotti létszámhoz köti. A mérlegfőösszeg tekintetében nem kerül meghatározásra, hogy melyik év mérlegét vegye figyelembe a gazdálkodó szervezet a szakképzési hozzájárulás elszámolása tekintetében. A módosítás ennek pótlására irányul. A foglalkoztatotti létszám tekintetében a módosítást követően az Szht. a szakképzési hozzájárulás elszámolhatósága szempontjából lehetőséget biztosít arra, hogy a mikro- és kisvállalkozások ne a más vállalkozáshoz való kapcsolódásával számított létszámot vegyék figyelembe. A 35. §-hoz A törvénymódosítás szerint a fejlesztési támogatást és a pályázat útján beruházási célú támogatást a fenntartó kaphatja. A létrejött 16 térségi integrált szakképző központnál nincs jogi személyiségű fenntartó, ezért azt a fenntartót kell támogatási szempontból fenntartónak tekinteni, amely fenntartó létrehozta a térségi integrált szakképző központot, illetve amely fenntartó koordinációs szerepet tölt be. A 36. §-hoz
50
A törvénymódosítás a koherencia megteremtése érdekében felsorolja az elszámolható költségek között is – a törvényben meghatározott esetekben – az anyagköltséget. A hatályos szabályozás tágabban értelmezhetően fogalmazza meg az útiköltség-térítést, ezért a törvénymódosítás pontosítja az oktatók, szakoktatók esetében az útiköltség-térítést, így a módosítást követően csak a munkába járás útiköltség-térítése lesz elszámolható. A módosítással a végrehajtási rendeletben szabályozott, az elszámoláshoz alkalmazott hallgatói átlaglétszám szerinti arányosítást törvényi szintre emeltük ugyanúgy, ahogyan a tanulói átlaglétszámhoz viszonyítva számolható el a törvény szerint az oktatók, szakoktatók díjazása. A törvény mellékletének új pontja alapján a főállású oktatók, szakoktatók továbbképzési költségei elszámolhatóak, visszaigényelhetőek bizonyos szakmai, pedagógiai képzésekre, amennyiben az oktatott tanulói átlaglétszám lehetővé teszi főállású oktatók, szakoktatók bérköltségének elszámolását, a saját dolgozó képzési költségeinek elszámolhatósági szabályozásával összehangolva.
51
