Egyes szerződések Villamosmérnök szak DE TTK Debrecen, 2010. március 23.
Adásvételi szerződés □
□
□
Fogalma: az egyik fél, az eladó köteles az általa eladott dolog tulajdonjogát a másik szerződő félre, a vevőre átruházni és a dolgot átadni, a vevő pedig köteles a vételárat megfizetni és a dolgot átvenni. Alanya: természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szerv; eladó vevő Általában nincs formához kötve az adásvételi szerződés DE! ingatlan adásvételi szerződései csak írásban lehet megkötni.
Eladó kötelezettségei
Vevő kötelezettségei
A dolog tulajdonjogának a Vételár megfizetése. vevőre történő átruházása. A dolog átadása. A dolog átvétele. Tájékoztatási kötelezettség a Költségek és közterhek lényeges tulajdonságokról. viselése. Okirat-szolgáltatási A szerződéssel összefüggő kötelezettség (pl. használati költségek és illetékek utasítás). viselése. Kellék- és jogszavatosság. A tulajdonosváltozásnak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésének költségei. Átadással, tehermentesítéssel járó költségek.
Átvétellel, elszállítással kapcsolatos költségek.
Vállalkozási szerződés □ Fogalma: a vállalkozó valamely dolog tervezésére, elkészítésére, feldolgozására, átalakítására, üzembe helyezésére, magjavítására vagy munkával elérhető más eredmény létrehozására (pl. beruházás kivitelezése, ruha készítése a szabónál), a megrendelő pedig a szolgáltatás átvételére és díj fizetésére köteles. □ Alanyai: vállalkozó – megrendelő. □ Vállalkozó főkötelezettsége: eredmény előállítása, melynek létrehozása során köteles a munkavégzést úgy megszervezni, hogy biztosítsa a munka gyors és gazdaságos befejezését. □ Megrendelő főkötelezettsége: vállalkozói díj megfizetése.
Vállalkozási szerződés II. – Felek jogállása □ Megrendelő utasításainak szerepe: szakszerűtlen utasítás → figyelmeztetés → fenntartás → vállalkozó eljár (a megrendelő kockázatára) vagy elállhat vagy köteles elállni (ha a munka folytatása jogszabályt sértene vagy mások élet- és vagyonbiztonságát veszélyeztetné). □ A munkaterületet a megrendelőnek kell alkalmas állapotban a vállalkozó rendelkezésére bocsátani. □ A megrendelő ellenőrizheti a munkát és a felhasználásra kerülő anyagot. □ Felek együttműködési kötelezettsége különösen jelentős.
Vállalkozási szerződés III. – Szerződésszegés □ Ha a teljesítési határidő lejárta előtt nyilvánvalóvá válik, hogy olyan késedelem fog bekövetkezni, amely miatt a teljesítés a megrendelőnek már nem fog érdekében állni, a megrendelő elállhat, kötbért és kártérítést követelhet akkor is, ha a késedelem nem róható föl a vállalkozónak. □ Az előzőhöz hasonló módon nyilvánvalóvá válhat az is, hogy a teljesítés hibás lesz. Ilyenkor a megrendelő köteles a vállalkozónak megfelelő határidőt tűzni a hiányosságok kiküszöbölésére, s ha ez a határidő eredménytelenül telik el, gyakorolhatja az előbb említett jogait.
Megbízási szerződés □ Fogalma: megbízási szerződés alapján a megbízott köteles a rábízott ügyet ellátni (pl. ügynöki tevékenység, ügyvédi képviselet). □ Alapvető különbség a vállalkozási és a megbízási szerződés között, hogy míg a vállalkozó eredményt köteles szolgáltatni és díjra csak eredményessége esetén tarthat igényt, addig a megbízott gondos és szakszerű tevékenységre, tehát nem eredményre köteles, így díjra eredménytelen megbízás esetén is jogosult. □ Alanyai: megbízott - megbízó.
Megbízási szerződés II. – Kötelezettségek 1. Megbízott kötelezettségei: □ a rábízott ügy személyes ellátása DE! kivételes esetekben más személyek közreműködését is igénybe veheti; □ megbízó utasításai szerint és érdekeinek megfelelően kell teljesítenie a megbízást; □ tájékoztatási kötelezettség; □ elszámolási kötelezettség a megszűnéskor. 2. Megbízó kötelezettségei: □ díj megfizetése, kivéve, ha ingyenes a szerződés; □ együttműködés a megbízottal.
Megbízási szerződés III. – Megszűnés □ Teljesítéssel szűnik meg a megbízási jogviszony, vagyis akkor, ha az ügyet ellátták. □ Teljesítés nélküli megszűnés leggyakoribb esete a felmondás: 1. Megbízó részéről: bármikor azonnali hatállyal felmondhatja DE! köteles helytállni a megbízott által már elvállalt kötelezettségekért. 2. Megbízott részéről: felmondási idővel mondhatja fel a szerződést, hogy a megbízó gondoskodhassék az ügy további intézéséről. Azonnali hatállyal a megbízott súlyos szerződésszegése esetén mondhatja fel.
A biztosítási szerződés fogalma és jellemzői □ Biztosítási szerződés alapján a biztosító meghatározott jövőbeni esemény (biztosítási esemény) bekövetkeztétől függően bizonyos összegnek (biztosítási összeg) a megfizetésére vagy más szolgáltatás teljesítésére, a biztosított, illetőleg a másik szerződő fél pedig díj fizetésére köteles. □ Kockázati elemeket hordozó szerződés. biztosítási esemény bekövetkezése
□ Helytállási kötelezettség dologszolgáltatás. □ Vonatkozó szabályok: Ptk. + Bit. + biztosítási szabályzat + konkrét biztosítási szerződés.
A biztosítási szerződések főbb sajátosságai □
Gyakori az általános szerződési feltételek alkalmazása.
□
A Ptk. bizonyos feltételek mellett megengedi a hallgatólagos szerződéskötést. A szerződéskötés és a hatálybalépés időpontja elválik egymástól. Széleskörű és többirányú együttműködési kötelezettség.
□ □ □
A biztosított szándékos és súlyosan gondatlan magatartása a biztosító mentesülését eredményezheti.
A biztosítási jogviszony alanyai □ A szakmai és gazdasági fölénnyel rendelkező biztosító, vagyis az a szervezet, amely a biztosítási tevékenységet végzi.
□
A gazdaságilag gyenge és jogban járadan ügyfél: szerződő fél (aki a szerződést köti), biztosított (akinek vagyonára vagy személyére vonatkozik a szerződés), kedvezményezett (a biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosítási összegre jogosult), károsult.
egyoldalú kógencia □
Biztosítási ügynök: biztosító alkalmazottjaként vagy megbízottjaként közvetít.
□ Alkusz: a biztosítási szerződést a szerződni kívánó fél megbízása alapján közvetíti.
A biztosítási szerződés létrejöttének speciális szabályai □ Az írásba foglalás érvényességi kellék. □ A szerződéskötést megelőzően a biztosítót tájékoztatási kötelezettség terheli. □ A törvény több létrehozatali módot is szabályoz, melyek egyenrangúak (a leggyakoribb, hogy a szerződő fél írásbeli ajánlatára, annak tartalmával egyezően a biztosító kötvényt bocsát ki). □ A hatálybalépésre vonatkozó megoldások.
Általános szerződési feltételek □ ügyletek nagy száma egyedi alkudozások + □ olyan veszélyközösség létrejötte, amely a kockázatot arányosan osztja meg
szerződési feltételek egységesítése, ún. általános szerződési feltételek alkalmazása
előnyei + gyakorlati problémái
Tájékoztatási kötelezettség □ Mindkét fél érdeke a megfelelő tájékoztatás: ■ a biztosító csak úgy tudja megfelelően felmérni a kockázatokat, ha valamennyi szükséges feltétellel tisztában van; ■ az ügyfélnek is az az érdeke, hogy ismerje azokat a kikötéseket, melyekkel szerződését megkötheti.
□ Szabályozása: 1. Ptk.: alapelv + általános + különös szabályok. 2. Bit.: a biztosítót terhelő tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó előírások → feladat teljesítése: záradék aláíratásával.
A biztosítási díj □ A szerződő fél főkötelezettsége a biztosítási díj fizetés. □ Főszabály szerint a szerződés hatálybalépésének időpontja is a díjfizetéshez igazodik. □ Az első díj a szerződés létrejöttekor esedékes, a későbbi díj pedig azon időszak első napján, melyre a díj vonatkozik. □ Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, és ezzel a szerződés megszűnik, a biztosító ellenkező megállapodás hiányában követelheti az egész évi díjat □ A díj nemfizetése automatikusan megszünteti a szerződést. □ Reaktiválási jog: ha a szerződés a díj nemfizetése miatt szűnt meg, és a megszűnésétől számított 6 hónapén belül befizetik az elmaradt díjat, a szerződés változatlan tartalommal hatályba lép. DE! A biztosító fizetési kötelezettsége csak a jövőre nézve áll be, vagyis a köztes időszakban bekövetkező biztosítási eseményre nem vállal teljesítést.
A biztosítási szerződés tartalma, megszűnése 1. Tartalma: ■ készenléti szakaszban: a biztosító készenlétben áll, a másik fél fizeti a díjat; ■ biztosítási esemény bekövetkeztekor: a biztosítottnak bejelentési kötelezettsége van; ■ teljesítési szakaszban: a biztosító teljesítésre köteles. 2. Megszűnése: ■ határozott idő lejár; ■ felek közös megegyezése; ■ életbiztosítás esetében a biztosított halála; ■ díjfizetés késedelme; ■ lehetetlenülés; ■ biztosítási érdek megszűnése; ■ rendes és rendkívüli felmondás.
Vagyonbiztosítási szerződés □ A szerződő fél valamely vagyontárgy épségben tartása érdekében köt szerződést a biztosítóval, amely a biztosított vagyontárgy károsodása, elvesztése vagy megsemmisülése esetén pénzfizetésre vagy más szolgáltatás teljesítésére köteles. □ Tipikus kockázatuk: betöréses lopás, rablás, földrengés, árvízkár, jégverés, villámkár. □ Biztosítási érték (biztosított vagyontárgy valóságos értéke) meghatározása: ■ ■
túlbiztosítás tilalma: a biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy valóságos értékét; alulbiztosítás megengedettsége: a felek a vagyontárgy értékét a valóságosnál alacsonyabban jelölik meg, s ezt tekintik biztosítási összegnek, ilyenkor a biztosító térítési kötelezettsége is arányosan csökken.
Életbiztosítás □ A biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosítási összeget megfizeti a kedvezményezettnek. □ Fajtái: ■ halál esetére szóló életbiztosítás; ■ elérési életbiztosítás (a biztosított valamely életkor pl. nyugdíj elérésével hozzájut a biztosítási összeghez).
□ Kedvezményezett: szerződésben megjelölt személy, ennek hiányában a kötvény birtokosa, végül a biztosított örököse.
Balesetbiztosítás □ Baleset: a biztosított akaratán kívül fellépő olyan külső behatás, mely egy év alatt a biztosított halálát, állandó rokkantságát, időleges munkaképtelenségét okozza. □ Főszabály
szerint
a
vagyonbiztosítás
szabályait
kell
alkalmazni, de vannak kivételek, amikor a életbiztosítás szabályai irányadók.
Felelősségbiztosítás □ A biztosított követelheti, hogy a biztosító mentesítse őt a szerződésben megállapított mértékben olyan kár megtérítése alól, amelyért jogszabály alapján felelős. □ A biztosító jogai és kötelezettségei a szerződésből következően a biztosítottal szemben állnak fent, de a károsultnak teljesít. □ Regresszjog = visszakövetelési jog: a biztosító a biztosított szándékos vagy a szerződésben meghatározott súlyosan gondatlan magatartása esetén jogosult a kifizetett kártérítési összeget visszakövetelni. □ Önálló fajtája a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás.
Önellenőrző kérdések □ Határozza meg az adásvételi szerződés fogalmát! □ Hogyan alakul a megrendelő utasításainak szerepe a vállalkozási szerződésben? □ Mi az alapvető különbség a vállalkozási és a megbízási szerződés között? □ Határozza meg a biztosítási szerződés fogalmát! □ Mit jelent a reaktiválási jog a biztosítási szerződések körében? □ Mit jelent a túlbiztosítás, illetve az alulbiztosítás a vagyonbiztosítás körében? Ezek megengedettek a magyar jogban?
