A DEBRECENI EGYETEM HALLGATÓI ÁLTAL FIZETENDŐ DÍJAK ÉS TÉRÍTÉSEK, VALAMINT A RÉSZÜKRE NYÚJTHATÓ EGYES TÁMOGATÁSOK SZABÁLYZATA (a módosításokkal egységes szerkezetben)
DEBRECEN 2005. június 23.
TARTALOMJEGYZÉK I. Általános rendelkezések……………………………………….…………………………. A szabályzat hatálya………………………………………………………………….. A szabályzat főbb rendelkezési területei…...………………………………………… Egyéb általános rendelkezések……………….……………………………………….
3 3 4 4
II. A hallgatók részére nyújtható támogatások…………………………………………… 5 Hallgatói támogatások………………………………………………………………... 5 Hallgatói jogosultság…………………………………………………………………. 5 Az intézményi hallgatói előirányzat jogcímei és felosztása………………………….. 6 A tanulmányi ösztöndíj……………………………………………………………….. 8 Köztársasági ösztöndíj………………………………………………………………... 9 A tantervi követelményeken túlmenő kiemelkedő szakmai, tudományos, sport- és közéleti teljesítmény alapján megállapított ösztöndíj………………………. 10 Rektori ösztöndíj……………………………………………………………………… 11 Pénzbeli szociális támogatás………………………………………………………….. 11 Tankönyv- és jegyzettámogatás, tanszertámogatás…………………………………... 12 Szakmai támogatás…………………………………………………………………… 13 Nyári szakmai gyakorlat idejére járó támogatás……………………………………… 13 Kollégiumi elhelyezés…………………………………………………………………14 Lakhatási támogatás……………………………………………………………........... 15 III. A hallgatók által fizetendő díjak és térítések…………………………………………. 17 Általános szabályok……………………………………………………………........... 17 Tandíj és tandíjmentesség…………………………………………………………….. 17 Kollégiumi térítési díj………………………………………………………………… 19 Egyéb díjak és térítések………………………………………………………………. 20 Költségtérítéses képzés……………………………………………………………….. 20 A befizetett díjak felhasználása………………………………………………………. 21 IV. Közreműködő testületek………………………………………………………….......... 22 Kari Tanulmányi Bizottság…………………………………………………….……... 22 Kari Diákjóléti Bizottság……………………………………………………….…….. 22 Egyetemi Hallgatói Szociális Bizottság……………………………………………… 23 Egyetemi Kollégiumi Felvételi és Lakhatási Támogatási Bizottság…………………. 24 V. Külföldi állampolgárságú hallgatók díjfizetése, támogatása………………………......24 VI. Vegyes és záró rendelkezések…………...……………………………………………... 25 Mellékletek…………………………………………………………………………………... 27 1. számú melléklet: A szociális támogatások és az “Esélyt a Tanulásra” Közalapítvány pályázatainak közös szempontrendszere és tájékoztatója……………. 27 2. számú melléklet: A közéleti ösztöndíjak mértéke…………………………………. 29 3. számú melléklet: A kollégiumi térítési díjak………………………………………. 30 4. számú melléklet: A különeljárási, szolgáltatási és egyéb díjak……………………. 31 Függelék Az egyes karok kiegészítő rendelkezései 2
A DEBRECENI EGYETEM HALLGATÓI ÁLTAL FIZETENDŐ DÍJAK ÉS TÉRÍTÉSEK, VALAMINT A RÉSZÜKRE NYÚJTHATÓ EGYES TÁMOGATÁSOK SZABÁLYZATA A Debreceni Egyetem Tanácsa az Egyetem Hallgatói Önkormányzatával egyetértésben a felsőoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXX. törvény 30. § (2) bekezdésben, a 31. § (2) bekezdésének a) pontjában, valamint a 72. §-ának k) és l) pontjában, továbbá az egyetemi és főiskolai hallgatók által fizetendő díjakról és térítésekről, valamint a részükre nyújtható egyes támogatásokról szóló 51/2002. (III. 26.) Kormányrendelet 2. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény rendelkezéseire figyelemmel – a hallgatók részére nyújtható támogatások és az általuk fizetendő díjak és térítések szabályait az alábbiak szerint határozza meg: I. Általános rendelkezések A szabályzat hatálya 1. § (1) Jelen szabályzat hatálya kiterjed a Debreceni Egyetem államilag finanszírozott első alapképzésben, első kiegészítő alapképzésben, első szakirányú továbbképzésben, valamint első akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben nappali tagozaton tanulmányokat folytató magyar állampolgárságú, valamint a külföldi állampolgárságú államilag finanszírozott képzésben részt vevő hallgatókra. (2) Az államilag finanszírozott esti vagy levelező tagozatos alapképzésben, illetve esti vagy levelező tagozatos akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben részt vevő, illetve az államilag nem finanszírozott, költségtérítéses képzésben részt vevő hallgatókra csak e szabályzat kifejezett rendelkezése esetén, az ebben megfogalmazott eltérésekkel terjed ki. (3) A szabályzat hatálya nem terjed ki a) a doktori képzésben részt vevő hallgatókra a 8. § (6) bekezdés, a 11.§, a 13.§, a 14. § és a 19. § kivételével, b) a külföldi állampolgárságú államilag finanszírozott hallgatókra a 6. § (2) bekezdés, valamint a 13. § (5)-(7) bekezdés alkalmazásában. (4) A doktori képzésben résztvevők által fizetendő díjakat és térítéseket – az e szabályzatban foglalt
rendelkezéseken túl – “A doktori képzés és a doktori (PhD) fokozatszerzés szabályzata”, a felvételi eljárás során fizetendő díjakat az “Egyetem felvételi szabályzata” tartalmazza. (5) Az Európai Gazdasági Térséghez tartozó országok állampolgárai, amennyiben államilag finanszírozott képzésben vesznek részt, a magyar hallgatókkal azonos mértékű tanulmányi ösztöndíjra és a jelen Szabályzatban említett minden olyan juttatásra jogosultak, amelyeket a karok kizárólag a tantervi előírások teljesítésével összefüggő tanulmányi eredmények alapján állapítanak meg. (6) Az Európai Gazdasági Térséghez tartozó országok állampolgárai, amennyiben államilag finanszírozott képzésben vesznek részt, abban az esetben jogosultak a magyar hallgatókkal azonos 3
feltételekkel a szociális helyzetük alapján a jelen Szabályzat szerint igényelhető támogatásokra, amennyiben az adott országban tanulmányokat folytató magyar hallgatók jogosultak a szociális helyzetük alapján igényelhető támogatásokra. A jogosultságot a Külső Kapcsolatok Igazgatóságának tájékoztatása alapján az adott támogatást odaítélő testület állapítja meg. A szabályzat főbb rendelkezési területei 2. § (1) E szabályzat írja elő a hallgatói támogatások megállapításának elveit, az odaítélés feltételeinek, módjának és az eljárási rendnek a szabályait, továbbá a támogatások időtartamát, jogcímét, valamint a pénzügyi források és más támogatások felhasználásának ellenőrzési rendszerét, a jogorvoslat lehetőségét. (2) E szabályzat rendelkezik a hallgatók által fizetendő díjakról és térítésekről, a mentességekről és kedvezményekről, a díjak befizetésének, kezelésének szabályairól, a díjakból és térítésekből származó bevételek felhasználásának elveiről, valamint a pénzügyi források felhasználásának ellenőrzési rendszeréről, a jogorvoslat lehetőségéről. Egyéb általános rendelkezések 3. § (1) Az ösztöndíjakkal kapcsolatos adminisztrációs teendőket elsődlegesen a kari tanulmányi osztályok/tanulmányi csoportok (a továbbiakban: tanulmányi osztály) végzik az Egyetemi Hallgatói Információs Központ (a továbbiakban: EHIK) és a Gazdasági Főigazgatóság (a továbbiakban: GF) közreműködésével. (2) A hallgatók részére nyújtható állami és intézményi támogatások és juttatások, továbbá a fizetendő díjak és térítések mértékét, jogcímét és feltételeit egy tanévre kell megállapítani az adott tanévet megelőzően május 31-ig. Egy tanév tíz hónapos oktatási időszakot jelent. (3) Az egyes hallgatók számára az 5. § (1) bekezdés a), b), d), g), i) pontja szerinti támogatásokat, valamint a tandíjat egy tanulmányi félévre kell megállapítani. Egy tanulmányi félév öt hónapos időszakot jelent. (4) A Gazdasági Főigazgatóság a félév első hónapjára eső pénzbeli juttatásokat következő hónap tizedikéig, a félév többi hónapjában az adott hónap tizedikéig utalja át a bankszámlákra. (5) A (2) és (3) bekezdésben foglaltakat a Felvételi tájékoztatóban és a karon a helyben szokásos módon közzé kell tenni – különös figyelemmel az első évfolyamra beiratkozott hallgatók tájékoztatására. (6) A hallgatói jogviszony szünetelése, valamint évhalasztás esetén a hallgató támogatásban nem részesül, díjat, térítést nem fizet. (7) Azt a beiratkozott hallgatót, aki külföldi felsőoktatási intézményben tanulmányokat folytat ösztöndíjjal, megilletik a neki járó juttatások, kivéve a viszonossági cseréket. Amennyiben kéri, a 4
félév végéig esedékes ösztöndíját elutazása előtt felveheti, ha egyúttal esetleges díjfizetési kötelezettségének eleget tesz. II. A hallgatók részére nyújtható támogatások Hallgatói támogatások 4. § (1) A hallgatói támogatások egyetemi előirányzatát képezi:
a) állami támogatás, az Ftv. 9/A. §-ában meghatározott hallgatói előirányzat terhére, b) egyéb támogatás, a központi költségvetésen kívüli források felhasználásával, c) speciális célú ösztöndíj. (2) Az egyetemi alapítványi támogatások fajtáit és feltételeit az adott kuratórium által jóváhagyott pályázati felhívás tartalmazza, amely megfelel az alapítvány működését meghatározó alapító okiratnak. A kari/önálló intézeti (továbbiakban kari) tanulmányi bizottság (KTB = Kari Tanulmányi Bizottság, 23. §) és diákjóléti bizottság (KDJB = Kari Diákjóléti Bizottság, 24. §) felkérésre segítheti az alapítványok munkáját. (3) A hallgatók anyagi támogatására felhasználható keret a kar költségvetésében kerül meghatározásra, kivéve az 5. § (1) bekezdés c) pontjában említett hallgatói közéleti ösztöndíjat. Hallgatói jogosultság 4/A. § (1) A hallgató a képesítési követelményekben megjelölt tanulmányi időnek megfelelő számú megkezdett félévben szerepel az intézmény statisztikai jelentésében, és részesülhet a hallgatói juttatásokból, kivéve a 13. §-ban foglalt eseteket. (2) Az alapképzési szakok képesítési követelményeiről szóló külön jogszabályban meghatározott szaktársítás, illetve kétszakos képzésben a hallgatói juttatásokat 10 félévig, de legfeljebb a képesítési követelményekben a második szak felvételi lehetőségére utaló kifejezett rendelkezés figyelembevételével a két szak párhuzamos elvégzésének időtartamáig lehet igénybe venni. (3) A hallgatói normatívából a hallgató csak egy – választása szerinti – intézmény/kar szabályzata alapján részesülhet, függetlenül attól, hogy hány intézménybe/karra iratkozott be. A hallgató a beiratkozás alkalmával a fentiekről írásban köteles nyilatkozni. (4) A képesítési követelményekben foglalt időtartamot (ÁOK-n 12 félév, a többi egyetemi karon 10 félév, a főiskolai képzésben 6, illetve 8 félév) meghaladóan tanulmányokat folytató hallgatók részére nem adható támogatás, kivéve az 5. § (1) bekezdés c) és k) pontjában, illetve a 13. §ban foglalt eseteket. (5) Más felsőoktatási intézményben államilag támogatott képzésben eltöltött félévek számát a támogatási időszakba be kell számítani. 5
Az intézményi hallgatói előirányzat jogcímei és felosztása 5. § (1) Az intézményi hallgatói előirányzat jogcímei: Egyetemi elosztás alapján: a) a tantervi előírások teljesítésével összefüggő tanulmányi eredmények alapján megállapított tanulmányi ösztöndíj (6. §), b) a tantervi követelményeken túlmenő kiemelkedő szakmai, tudományos és sportteljesítmény alapján megállapított kiemelt ösztöndíj (a továbbiakban kiemelt ösztöndíj – 8-9. §), c) az egyetemi és a kari hallgatói érdekképviselet feladatainak ellátásáért megállapított közéleti ösztöndíj (a továbbiakban közéleti ösztöndíj – 8. §), d) a szociális helyzet alapján megállapított pénzbeli rendszeres és rendkívüli (egyszeri) szociális támogatás (a továbbiakban pénzbeli szociális támogatás - 10. §), e) szakmai támogatás a belföldi tanulmányi utak, szakmai gyakorlatok költségtérítésének támogatására, egyéb egyszeri szakmai támogatás (11/A. §) f) nyári szakmai gyakorlat alatt járó támogatás (12. §), g) tankönyv- és jegyzettámogatás (11. §), h) tankönyv- és jegyzet-előállítás (11. §) i) tanszertámogatás (11. §), j) kollégiumi (diákotthoni) elhelyezés, mint természetbeni juttatás (13. §), k) a nem az egyetem által üzemeltetett diákotthonban, diákhotelben (a továbbiakban: Diákhotel) való kedvezményes elhelyezéshez nyújtott lakhatási támogatás (14. §), l) készpénzben nyújtott lakhatási támogatás (14. §), m) kollégiumi férőhely bérlése (14. §), n) kollégium fejlesztése (14. §), o) hallgatói sport- és kulturális normatíva (elosztásáról külön szabályzat rendelkezik), p) nyelvvizsga-előkészítő intenzív nyelvi kurzus díjának visszatérítése sikeres nyelvvizsga esetén (5. § (9) bekezdés), q) sikeres nyelvvizsga díjának visszatérítése (5. § (9) bekezdés). Egyetemi felterjesztés alapján: r) köztársasági ösztöndíj (7. §), s) az “Esélyt a Tanulásra Közalapítvány” rendszeres szociális támogatása (10. §) A települési önkormányzatok döntése alapján: t) a “Bursa Hungarica” Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj (10. §). (2) A 4. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott előirányzat részét képező hallgatói juttatási keretösszeget csak az (1) bekezdés a)-i), k)-n), q) pontjában meghatározott jogcímekre lehet felhasználni. (3) A hallgatói juttatási keretösszeg részét képező hallgatói normatívát csak az (1) bekezdés a-f), r) pontjában meghatározott jogcímekre lehet felhasználni. (4) A hallgatói juttatási keretösszeg részét képező hallgatói normatíva a karok között a beiratkozott, támogatásra jogosult hallgatók létszámának megfelelően az alább részletezett arányban kerül szétosztásra, felhasználásra: a) tanulmányi ösztöndíj (illetve első évfolyam első félévében tanszertámogatás): 74 % (teljesítmény szerinti automatikus elosztás, tanulmányi osztály, kari utalványozási jog) [(1) bekezdés a), i) pont] 6
b) kiemelt ösztöndíjak: 2 % (pályázati elosztás, kar/önálló intézet vezetője, kari utalványozási jog) [(1) bekezdés b) pont] c) kiemelt ösztöndíjak: 1,5 % (pályázati elosztás, Rektori Hivatal, központi utalványozási jog) [(1) bekezdés b) pont] d) pénzbeli szociális támogatás: 11,5 % (pályázati elosztás, KDJB, kari utalványozási jog) [(1) bekezdés d), s), t) pont] e) szakmai támogatás: 9 % (kari szabályozással, kar/önálló intézet vezetője, kari utalványozási jog) [(1) bekezdés e), f) pont] f) közéleti ösztöndíj (egyetemi közéleti hallgatói munkavégzés): 2 % (teljesítmény szerinti elosztás, egyetemi és kari HÖK, központi utalványozási jog) [(1) bekezdés c) pont] (5) Az egyes jogcímeken megmaradt keretek elsősorban szociális támogatásként használhatók fel. (6) Az egyes munkaszámokról évente legfeljebb 5 % maradvány vihető át a következő gazdasági évre. (7) A hallgatói juttatási keretösszeg részét képező lakhatási támogatás keretösszege csak az (1) bekezdés k)-n) pontjában meghatározott jogcímekre használható fel. (8) A hallgatói juttatási keretösszeg részét képező tankönyv és jegyzettámogatás keretösszege csak az (1) bekezdés g), h) pontjában meghatározott jogcímekre használható fel. (9) A képesítési követelményekben foglalt nyelvi követelmények teljesítésének elősegítése céljából a karok a nyelvvizsga-előkészítő intenzív nyelvi kurzus térítési díját részben (a lehetőségektől függően) visszatéríthetik, amennyiben a kurzus elvégzését követően, de legkésőbb az abszolutórium megszerzésének naptári évében a hallgató sikeres nyelvvizsgát tett. A visszatérítés a (4) bekezdés e) pontjában, illetve az (5) bekezdésben meghatározott keretek terhére történhet. Sikeres nyelvvizsga esetén a hallgató jogosult a nyelvvizsga térítési díjának visszatérítésére, amely az Oktatási Minisztérium által biztosított külön forrásból történik. (10) Az éves költségvetésben meghatározott hallgatói előirányzatokhoz tartozó keretek kiszámítása a hallgatói létszámjelentés alapján történik meg. Az egyes keretek felhasználásról a GF havi rendszerességgel értesíti az adott egységeket, valamint az EHÖK-öt és az illetékes kari HÖKelnököket. (11) A szabályzat szerinti ösztöndíjszámfejtéseket a tanulmányi osztály végzi, dokumentálja. A számfejtett juttatásokat a kari felelős vezető által történt engedélyeztetés után a tanulmányi osztály név, jogcím, számlaszám és dátum szerint a GIRO-n keresztül történő átutalásra átadja a költségvetési és pénzügyi főosztálynak. A hiányos, visszajött kiutalásokat pótolni kell. A keretek felhasználását a munkaszámok felelősei az egységes gazdálkodási rendszerből követik. (12) Nem költségvetési forrásból az oktatási egységvezető kezdeményezése alapján a hallgató részére ösztöndíj-támogatás, kiegészítés adható, melynek számfejtését a tanulmányi osztály, kiutalását - az elkülönített munkaszámra beérkezett összegből - a GF hajtja végre.
7
A tanulmányi ösztöndíj 6. § (1) Tanulmányi ösztöndíjra a hallgatók az előző félévi tanulmányi eredményük alapján jogosultak külön pályázat nélkül. (2) Az első évfolyam első félévére beiratkozott hallgató tanulmányi ösztöndíjban nem részesülhet. (3) A tanulmányi ösztöndíj odaítélésekor – az abban részesülők körének és számának meghatározásakor – biztosítani kell, hogy az azonos vagy hasonló tanulmányi kötelezettség alapján elért eredmények összemérhetők és az így megállapított ösztöndíjak azonos mértékűek legyenek. A tanulmányi ösztöndíj odaítéléséhez az egymással összehasonlítható hallgatói csoportokat (évfolyam, szak, szakterület, csoport, tankör stb.) a karok/önálló intézetek állapítják meg. Az így létrejött csoportokon belül a tanulmányi ösztöndíj azonos tanulmányi eredmény (teljesítmény) elérése esetén azonos mértékben jár. (4) Más felsőoktatási intézményből, illetve egyetemen belüli karról, szakról átvett hallgató esetében az átvevő kar tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározott módon kell az előzőleg megszerzett tanulmányi eredményt figyelembe venni. (5) A hallgatók akkor részesülhetnek tanulmányi ösztöndíjban, ha az előző félévben legalább 20 kreditet, ezen belül legalább 15 szakmai kreditet szereztek, valamint teljesítették a tanulmányi ösztöndíjra vonatkozó, kari tanulmányi és vizsgaszabályzatokban szereplő feltételeket. Kivételes esetekben bizonyos szakok adott félévei esetén a kari szabályzat ettől eltérő értékeket is előírhat. A tanulmányi ösztöndíj megítélésének alapja ezen hallgatóknál az ösztöndíjindex, vagyis a teljesített kreditek és a hozzájuk tartozó (legalább kettes) érdemjegyek szorzatainak összege osztva a vállalt kreditszámmal: ösztöndíjindex =
kredit * érdemjegy (>1) vállalt kredit
(6) Azon hallgatók, akik tanulmányaikat 2002. szeptember előtt a) nem kreditrendszerben kezdték meg, az előző félévben teljesített tanulmányi átlaguk alapján tanulmányi ösztöndíjban az alábbi feltételek teljesítése esetén részesülhetnek: - AVK, ÁOK, DK, EFK, FOK, GYTK, MTK: a tanrendben kötelezően előírt tantárgyak teljesítése; - ÁJK, BTK, HPFK, KTK, MFK: legalább 5 szakmai (gyakorlati, illetve vizsga-) jegy (tanegység) teljesítése; Ezen hallgatók esetében az ösztöndíjindex helyett a tanulmányi átlagot kell figyelembe venni. b) kreditrendszerben kezdték meg: - IK, TTK: legalább 15 szakmai kreditpont teljesítése. (7) Ha a (6) bekezdésben említett feltételek nem teljesülnek, akkor az így szerzett ösztöndíjindex/átlag jelölése – támogatás szempontjából – 0,99. (8) A tanulmányi ösztöndíjat a beiratkozott hallgatók az alábbiak szerint kapják: - A hallgatói egyéni tanulmányi teljesítményeket a féléves ösztöndíjindexek/átlagok szerint évfolyamonként/szakonként/szakterületenként a legmagasabb ösztöndíjindextől/átlagtól kezdve csökkenő sorrendbe kell rendezni. 8
- A tanulmányi ösztöndíj alapjául szolgáló csoportképzést (évfolyamonkénti/szakonkénti/ /szakterületenkénti) jelen szabályzat kari mellékleteiben kell szabályozni. - A rendezett – csökkenő – sorrend szerint 30 % fölött 7 %-os sávonként 10 kategóriát kell képezni. Az így képzett 10 db 7 %-os sávra érvényes tanulmányi ösztöndíjak csökkenő teljesítmény szerinti sorrendben: 18000-15000-13000-11000-9000-7500-6500-6000-5500-5000 Ft/hó. - A rendezett – csökkenő – sorrend szerint a 0-30 %-os sávhoz tartozó teljesítményre tanulmányi ösztöndíj nem adható. - Finanszírozott szakpár esetén a számított ösztöndíjértékek átlagát kell folyósítani. - Amennyiben azonos tanulmányi ösztöndíjindexszel/átlaggal több hallgató rendelkezik, mint az egy sávba sorolhatók száma, akkor az érintett hallgatókra jutó tanulmányi ösztöndíjkeret átlaga ezen hallgatók ösztöndíjértéke. (9) A külföldön teljesített és elfogadott félévet követően tanulmányi ösztöndíj jár a hallgatónak elsősorban a külföldön nyújtott, tanulmányi ösztöndíjra jogosító tanulmányi teljesítménye alapján, vagy a Debreceni Egyetemen elvégzett utolsó félévi teljesítménye alapján. (10) A köztársasági ösztöndíjat elnyert hallgatók az ösztöndíjindexüknek/átlaguknak megfelelő tanulmányi ösztöndíjban is részesülnek. (11) A félévre (5 hónapra) fizetendő tanulmányi ösztöndíjhoz a tanulmányi átlagot/ösztöndíjindexet a tanulmányi osztály számolja, ellenőrzi, elektronikus formában rögzíti, s közös egyetemi nyilvántartásban vezeti. A számításokat szeptember, illetve február végéig kell elvégezni. A hallgatók sorrendbe állítása, az adott évfolyamra a sávok és a kategóriák kialakítása a tanulmányi osztály feladata. A hatályos ösztöndíjtáblázatot a karon a szokásos módon közzé kell tenni. Köztársasági ösztöndíj 7. § (1) Az oktatási miniszter által egy tanévre adományozott köztársasági ösztöndíj pályázat útján nyerhető el. A pályázatot a miniszter által előírt feltételeknek megfelelően kell benyújtani. (2) Pályázhatnak azok a hallgatók, akik az oktatási miniszter által előírt feltételeknek megfelelnek, szakmai tekintetben kimagasló munkát végeznek, kiemelkedő tudományos diákköri, demonstrátori, publikációs tevékenységet folytatnak. (3) A pályázat lebonyolítása: A köztársasági ösztöndíjra a pályázatot minden év június 30-ig az oktatási miniszterhez címezve a kari Tanulmányi Osztályon kell beadni. A pályázati űrlapon a kiírásnak megfelelő formában és mellékletekkel beadott pályázatokat egy-egy vezető oktató írásban ajánlja, és a kar döntése szerint a) az illetékes intézet/tanszékcsoport/önálló tanszék vezetője szakonként/szakterületenként rangsorolja, vagy b) a Kari Tanulmányi Bizottság (a továbbiakban: KTB, 23. §) rangsorolja. A végleges kari rangsort a kari HÖK véleményének meghallgatásával a Kari Tanács határozza meg és továbbítja a rektornak, aki azt az OM-be a megadott határidőig felterjeszti.
9
(4) Köztársasági ösztöndíjban az egyetem/kar nappali tagozatos, első alapképzésben és első kiegészítő alapképzésben részt vevő hallgatóinak 0,8 %-a részesülhet két lezárt félév, illetve legalább 55 kreditpont megszerzése után. (5) Amennyiben a köztársasági ösztöndíjra pályázott, de elutasított hallgató esetében jogorvoslati eljárás keretében megállapítást nyer, hogy a hallgató az (1) és (2) bekezdésben foglaltak alapján érdemes a köztársasági ösztöndíjra, és az intézményi felterjesztésben a (4) bekezdésben meghatározott feltételek és az intézményi keretszám alapján arra jogosult lenne, de azt intézményi eljárási hiba folytán nem kapta meg, az oktatási miniszter jogosult a hallgató részére köztársasági ösztöndíjat adományozni. Ilyen esetben azonban a hallgató nem vehető figyelembe a köztársasági ösztöndíj keretének meghatározásakor, részére az ösztöndíjat az intézmény a hallgatói előirányzat vagy a központi költségvetésen kívüli forrásai terhére köteles kifizetni. (6) Amennyiben a hallgató hallgatói jogviszonya bármilyen okból megszűnik vagy szünetel, a köztársasági ösztöndíj számára tovább nem folyósítható. A képzési időnek megfelelően páratlan tanulmányi félévben végződő tanulmányok esetén a köztársasági ösztöndíjra való jogosultság nem szűnik meg, ha a hallgató első kiegészítő alapképzésben tanul tovább tanulmányai megszakítása nélkül, azaz tanulmányait az adott tanév második félévében már folytatja. A tantervi követelményeken túlmenő kiemelkedő szakmai, tudományos, sport- és közéleti teljesítmény alapján megállapított ösztöndíj 8. § (1) Az 5. § (4) bekezdés b) pontja szerinti keretösszegből a tantervi követelményeken túlmenő kiemelkedő szakmai, illetve tudományos teljesítmény alapján nyújtható ösztöndíj odaítélésének feltételeit, mértékét, az odaítélés, az esetleges visszavonás eljárási rendjét a karok e szabályzat mellékletét képező kiegészítő rendelkezéseikben határozzák meg. Lehetőség szerint a karok biztosítják a Debreceni Egyetem tehetséggondozási programjában részt vevő hallgatók kiemelt támogatását. (2) Az (1) bekezdésben megnevezett ösztöndíjban a karokon a kar hallgatóinak legfeljebb 2,5 %-a részesülhet. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott ösztöndíj a hallgató által a KTB-hez benyújtott pályázat alapján egy tanulmányi félévre nyújtható és pályázat alapján megismételhető. (4) Köztársasági és kiemelt tanulmányi ösztöndíj együttesen nem adható. (5) Az 5. § (4) bekezdés c) pontja szerinti keretösszegből a tantervi követelményeken túlmenő kiemelkedő sportteljesítmény alapján nyújtható ösztöndíj odaítélésének feltételeit, mértékét, az odaítélés, az esetleges visszavonás eljárási rendjét a rektor állapítja meg. Az ösztöndíjban a legalább országos szinten, első osztályban igazolt sportoló hallgatók részesülhetnek. A rektor döntése alapján odaítélt ösztöndíj számfejtését a Hallgatói Szociális Iroda által közölt lista alapján az EHIK, kiutalását a tanulmányi osztály és a GF végzi. (6) Az ösztöndíjat nyert hallgatók névsorát nyilvánosságra kell hozni.
10
(7) Az 5. § (4) bekezdés f) pontja alapján folyósítható közéleti ösztöndíjakról jelen szabályzat 2. számú melléklete rendelkezik. A közéleti ösztöndíj keretösszege az egyetem költségvetésében a központi kiadások között elkülönítetten kerül tervezésre. Az EHÖK, illetve a kari HÖK-ök döntése alapján odaítélt ösztöndíj számfejtését az EHÖK által közölt lista alapján az EHIK, kiutalását a tanulmányi osztály és a GF végzi. Rektori ösztöndíj 9. § (1) A rektor a kiemelkedően tehetséges hallgatók számára kiváló szakmai, tudományos teljesítményük alapján egy tanévre rektori ösztöndíjat adományozhat, mely pályázat útján nyerhető el és megismételhető. A pályázati feltételeket és az ösztöndíj mértékét a rektor határozza meg és hozza nyilvánosságra. (2) A pályázatokat a rektornak címezve a kar vezetőjéhez kell beadni, melyet a Kari Tanács véleményével együtt küld meg a rektornak. (3) A rektori ösztöndíj nem terheli a hallgatói normatívát. (4) Az ösztöndíjban a Köztársasági Ösztöndíjas hallgató is részesülhet. Pénzbeli szociális támogatás 10. § (1) A pénzbeli szociális támogatás formái: a) rendszeres szociális támogatás, b) rendkívüli (egyszeri) szociális támogatás, c) az “Esélyt a Tanulásra” Közalapítvány szociális támogatása. d) A “Bursa Hungarica” Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj. (2) Pénzbeli szociális támogatásban a valóban rászoruló hallgatók részesülhetnek a KDJB döntése alapján. Ezért a támogatás csak egyéni, részletes indoklást tartalmazó pályázat alapján ítélhető meg, az egységesen kidolgozott, az 1. számú mellékletben részletezett szempontrendszer alapján. (3) Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott ösztöndíjban nem részesülő hallgató számára az (1) bekezdés a) pontjában megnevezett rendszeres szociális támogatás legalacsonyabb összege havi 3000 forint. (4) A pénzbeli szociális támogatás és az “Esélyt a Tanulásra Közalapítvány” támogatása az alábbi eljárási rendben adható: - A rendszeres pénzbeli szociális támogatás elbírálási rendje kapcsolódik az “Esélyt a Tanulásra Közalapítvány”-tól elnyerhető támogatás bírálati rendjéhez. Ennek megfelelően az Esélyt a Tanulásra Közalapítvány pályázatára benyújtott kérelmeket az egységesen kidolgozott, az 1. számú mellékletben részletezett szempontrendszer alapján a KDJB-k pontozzák, ez alapján rangsorolják a kari pályázókat, majd a kérelmeket továbbítják az Egyetemi Hallgatói Szociális Bizottsághoz (a továbbiakban: EHSZB, 25. §). Egyedi, korrekciós pontszámot csak a KDJB adhat. 11
-
-
-
Az Esélyt a Tanulásra Közalapítvány pályázatán támogatást kért, de az egyetemi szintű elbírálás során elutasított, illetve a rangsorolás után támogatásra nem javasolt kérelmek rendszeres pénzbeli szociális támogatás iránti kérelemnek minősülnek, elért pontszámukat a szociális támogatások rangsorolása során is figyelembe kell venni. Az Esélyt a Tanulásra Közalapítvány pályázatán az EHSZB által támogatásra javasolt, de a Közalapítvány kuratóriuma által elutasított kérelmek is rendszeres pénzbeli szociális támogatás iránti kérelemnek minősülnek, elért pontszámukat a szociális támogatások fellebbezési eljárása során figyelembe kell venni. Az Esélyt a Tanulásra Közalapítvány pályázatán támogatást nyert hallgatók rendszeres pénzbeli szociális támogatásban is részesülhetnek.
(5) A “Bursa Hungarica” Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj az alábbi eljárási rendben adandó: - A “Bursa Hungarica” ösztöndíj önkormányzati és intézményi részével kapcsolatos adatokat is a Hallgatói Szociális Iroda tartja nyilván a Felsőoktatási Pályázatok Irodájának (FPI) tájékoztatása alapján. Az ösztöndíj számfejtését a tanulmányi osztály végzi. Az ösztöndíj összegét az FPI a 12/2001. (IV.28.) számú OM rendelet alapján számítja ki. - Az FPI által kiszámított önkormányzati ösztöndíjrészt a tanulmányi osztály akkor számfejti, ha annak fedezete az FPI-től az egyetem számlájára került. Erről a tanulmányi osztályt a Hallgatói Szociális Iroda értesíti. - Az FPI által kiszámított intézményi ösztöndíjrészt a tanulmányi osztály az egyéb ösztöndíjakkal azonos módon, havonta számfejti. - A “Bursa Hungarica” ösztöndíj folyósítása előtt ellenőrizni kell a hallgató rendelet szerinti jogosultságát. - A hallgatói jogviszony szünetelése esetén a “Bursa Hungarica” ösztöndíj nem folyósítható. - A rendszeres szociális támogatás megállapítása és a “Bursa Hungarica” ösztöndíj odaítélése lehetőség szerint egyidejűleg történik. (6) A rendkívüli (egyszeri) szociális támogatás odaítéléséről egyénenként, részletes indoklást tartalmazó kérelem alapján a KDJB-k döntenek a kari HÖK véleményének meghallgatásával. (7) A végzős hallgatók egyszeri alkalommal – az egyéb hallgatói juttatásokra vonatkozó jogosultságuktól függetlenül – a tanulmányaik befejezésével összefüggő többletkiadások támogatása céljából a (6) bekezdésben meghatározott szociális támogatásban részesülhetnek. (8) A pályázók adatlapjait, igazolásait a vonatkozó adatbiztonsági szabályzatok szerint a KDJB kezeli, tárolja. A pénzbeli szociális támogatás mértékét, a támogatást kapott hallgatók adatait mások által a személyi azonosításra alkalmatlan módon kell közzétenni. Tankönyv- és jegyzettámogatás, tanszertámogatás 11. § (1) Tankönyv- és jegyzetvásárlási támogatásra csak az államilag finanszírozott első alapképzésben, első kiegészítő alapképzésben és első akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben részt vevő nappali tagozatos hallgatók a számított finanszírozott hallgatói létszámba való beszámítás időtartamában, továbbá az állami ösztöndíjban részesülő doktori képzésben részt vevő nappali tagozatos hallgatók jogosultak.
12
(2) A támogatást az egyetem beiratkozott hallgatói félévenként, meghatározott időintervallumban vehetik igénybe. A támogatás összegét az őszi félévben október 15-ig, a tavaszi félévben március 15-ig meg kell állapítani és a hallgatók számára hozzáférhetővé kell tenni. Amennyiben az adott félévi támogatást a hallgató nem használja fel, annak összege a hallgatói jogviszony időtartamában halmozódik, és a félévenként megjelölt időintervallumban vehető fel. (3) A karok biztosítják, hogy a hallgatóknak járó vásárlási támogatást a hallgatók csak tanszer-, tankönyv- és jegyzetvásárlásra használhatják fel. (4) A tankönyv- és jegyzettámogatás keretösszegét, felosztását és mértékét úgy kell megállapítani, hogy a tankönyv- és jegyzettámogatásra szolgáló kari előirányzat minimum 70 %-át a hallgatók közvetlen tanszer-, tankönyv- és jegyzetvásárlására, maximum 30 %-ot tankönyv- és jegyzetelőállításra lehet felhasználni, mely nem lehet több, mint a hallgatói juttatási keretösszeg 2 %-a. (5) A tankönyv- és jegyzettámogatási keretösszeg vásárlási támogatásának, illetve tankönyv- és jegyzet előállításra fordítható keretének arányáról az aktuális félév elején a kari HÖK-kel egyeztetve a Kari Tanács dönt. (6) Az Egyetemi Kiadó- és Jegyzet Bizottság félévente áttekinti a pénzügyi keretek jogszerű felhasználását, melyről írásban tájékoztatja az EHÖK-öt. A bizottság az előállításra javasolt tankönyvek és jegyzetek listáját véleményezés céljából félévente megküldi az EHÖK számára. A bizottság feladata továbbá annak biztosítása, hogy a támogatás az egyetem bármely tankönyvés jegyzetboltjában felhasználható legyen. (7) Az állami támogatásra jogosult I. éves hallgató – kivéve doktorandusz hallgató – az I. félévben a hallgatói normatívából tanszertámogatásként a havi hallgatói normatíva 2,5-szeresének megfelelő egyszeri támogatásban részesülhet. A tanszertámogatás iránti igényt a beiratkozáskor kell jelezni. Szakmai támogatás 11/A. § (1) Az 5. § (4) bekezdés e) pontja szerinti keretösszegből támogatás folyósítható a belföldi tanulmányi utak, szakmai gyakorlatok költségtérítésére. A támogatás feltételeit, mértékét, az odaítélés, az esetleges visszavonás eljárási rendjét a karok e szabályzat mellékletét képező kiegészítő rendelkezéseikben határozzák meg. (2) A karok 5. § (4) bekezdés e) pontja szerinti keretösszegből egyéb, pályázat útján elnyerhető egyszeri szakmai támogatási formákat is megállapíthatnak. A támogatás feltételeit, mértékét, az odaítélés, az esetleges visszavonás eljárási rendjét a karok e szabályzat mellékletét képező kiegészítő rendelkezéseikben határozzák meg. Nyári szakmai gyakorlat idejére járó támogatás 12. § (1) A tíz hónapos tanulmányi időszakot meghaladó időben rendszeres pénzbeli támogatás nem adható. 13
(2) A tantervben előírt nyári szakmai gyakorlat idejére – a hallgató külön kérésére a kollégiumi szabályzatban rögzített kedvezményes díj mellett kollégiumi elhelyezés adható. Kollégiumi elhelyezés 13. § (1) Az egyetem rendelkezésére álló kollégiumi férőhelyeken szorgalmi és vizsgaidőszakban kollégiumi elhelyezésre jogosultak az egyetem azon államilag finanszírozott nappali tagozatos, illetve állami ösztöndíjban részesülő, doktori képzésben részt vevő hallgatói, akik a képzési hely (település) közigazgatási határain kívül rendelkeznek állandó lakóhellyel. (2) Az egyetem rendelkezésére álló kollégiumi férőhelyek legfeljebb 5%-ának erejéig, súlyos szociális vagy egészségügyi helyzetükre való tekintettel, az ilyen helyzet fennállásáig, egyedi elbírálás alapján, a képzés helyén állandó lakóhellyel rendelkező hallgatók is elhelyezhetők kollégiumban. (3) Első alapképzésben részt vevő nappali tagozatos hallgatók a képesítési követelményekben előírt képzési időn túl legfeljebb még két félévig lakhatnak kollégiumban. Első nappali tagozatos kiegészítő alapképzés esetén, ha a hallgató főiskolai végzettségét egyetemi képzéssel egészíti ki, a főiskolai képzési időszakon felül legfeljebb hat félévig, ha a hallgató egyetemi végzettségét tanári képesítéssel egészíti ki, a kiegészítő képzési időszakkal együtt is legfeljebb tizenkét félévig lakhat kollégiumban. Állami ösztöndíjban részesülő doktori képzésben részt vevő nappali tagozatos hallgató legfeljebb hat félévig lakhat kollégiumban. (4) Költségtérítéses hallgató, továbbá a (3) bekezdésben meghatározott időtartamot meghaladó hallgatói jogviszonnyal rendelkező első, időtartamtól függetlenül második vagy további alap-, kiegészítő alap- és doktori képzésben részt vevő hallgató, valamint olyan hallgató, aki az adott tanulmányi félévre nem iratkozott be, vagy a beiratkozást követően félévhalasztást kért (hallgatói jogviszonya szünetel), vagy aki az adott tanulmányi félévét nem az egyetemen teljesíti, szorgalmi és vizsgaidőszakban kollégiumban csak akkor lakhat, ha kollégiumra jogosult hallgató beköltözésre már nem vár. Ezek a hallgatók, ha elhelyezést kapnak, a kollégium által meghatározott önköltségen alapuló térítési díjat fizetnek. (5) A hallgatónak kollégiumi, illetve Diákhotel-felvételi kérelméről egységes kérőlapon (nyomtatványon) kell nyilatkoznia. Érvényes az a kérelem, amelyet a kollégiumi ellátásra, illetve a Diákhotelbe történő jelentkezésre jogosult hallgató az illetékes testületek által meghirdetett időpontban és határidőre, a szükséges igazolásokkal ellátva nyújtott be, valamint az a kérelem is, amelyet a felvételi eljárás során a hallgatói szociális ügyek igazgatója vagy az illetékes testület méltányossági alapon annak nyilvánított. (6) A hallgató, ha kollégiumi felvételét kéri, köteles jogosultságáról vagy annak hiányáról írásban nyilatkozni. Ha a hallgató a kollégiumi jogosultságát megszüntető vagy szüneteltető változás bekövetkezésekor kollégiumban lakik, köteles a kizáró feltétel(ek) beálltáról a kollégium igazgatóját vagy tanárát haladéktalanul értesíteni, és ha szükséges, a kollégiumból kiköltözni. Ha a hallgató valótlan nyilatkozatot tesz vagy bejelentési kötelezettségét elmulasztja, köteles a kollégiumból azonnal kiköltözni és kifizetni a kollégiumi térítési díj és a fizetendő önköltségi díj különbözetét. Mulasztása miatt ezen felül az éves hallgatói normatíva 3 %-ának megfelelő különeljárási díjat is fizetnie kell. 14
(7) A kollégiumi jogosultság megállapításához minden esetben a felsőoktatási intézményben eltöltött félévek számát kell alapul venni, függetlenül attól, hogy a hallgató ezen belül hány félévet volt ténylegesen kollégista. (8) A kollégiumokban az oktatási időszaktól eltérő bentlakás (VII-VIII. hó) külön engedélyhez és/vagy térítéshez kötött a Tanulmányi Osztály és a Kollégiumi Bizottság javaslata alapján, mely döntést a kollégium vezetője hozza meg. (9) A hallgatók kollégiumi felvétele ügyében a kollégiumi bizottságok határoznak. A kollégiumi férőhelyek elosztására és a felvételi eljárásra, a fizetendő térítésekre vonatkozó részletes szabályokat az egyetemi SZMSZ mellékletét képező közös kollégiumi felvételi szabályzat tartalmazza, amely alapján összehasonlítható a különböző karokon tanuló hallgatók teljesítménye és szociális helyzete. (10) A kollégiumi felvételi eljárás és a lakhatási támogatás (14. §) elnyerésének eljárási költségeire a pályázók eljárási díjat fizetnek a 4. sz. melléklet szerint. (11) A kollégiumi térítési díj a kar/kollégium működési bevételét képezi. Lakhatási támogatás 14. § (1) A lakhatási támogatási keret felhasználásának formái: a) hozzájárulás a Diákhotel térítési díjához, b) készpénzben nyújtott lakhatási támogatás, c) kollégiumi férőhelyek bérlése, d) kollégium fejlesztése. (2) A hallgatók pályázhatnak a Diákhotelben történő a) kiemelten kedvezményes elhelyezésre, b) kedvezményes elhelyezésre. (3) A Diákhotelbe felvételt nyert hallgatók differenciáltan részesülnek az (1) bekezdés a) pontjában említett lakhatási támogatásban. A lakhatási támogatást a hallgató a Diákhotelbe való felvételével egyidejűleg nyeri el. A lakhatási támogatás összegét a felvételi eljárás meghirdetését megelőzően az Egyetemi Kollégiumi Felvételi és Lakhatási Támogatási Bizottság (a továbbiakban: Egyetemi KFLB, 26. §) javaslatára, az EHÖK-kel egyetértésben a hallgatói szociális ügyek igazgatója állapítja meg. (4) Az a Diákhotelbe felvételt nyert hallgató, akinek a pontszáma a kollégiumi felvételi eljárás során alkalmazott, az Egyetemi kollégiumi felvételi szabályzatban részletezett szociális pontrendszert alapul véve eléri a 150 pontot, a mindenkori támogatási kerettől függően, a hallgatói szociális ügyek igazgatójának döntése alapján a (3) bekezdés szerint meghatározott, csökkentett térítési díj 50 %-át fizetheti. (5) A (2) bekezdésben említett juttatást az egyetem a lakhatási támogatási keret terhére biztosítja. A hallgatót a támogatással csökkentett térítési díj terheli. 15
(6) Azok a hallgatók, akik a 13. § (1) bekezdésének rendelkezései értelmében kollégiumi elhelyezésre jogosultak, de nem laknak államilag támogatott kollégiumban vagy a Diákhotelben, az (1) bekezdés b) pontjában említett, havi rendszerességgel folyósítandó lakhatási támogatásban részesíthetők. (7) A lakhatási támogatás keretösszege megegyezik az államilag finanszírozott nappali tagozatos hallgatók és az ösztöndíjas doktorandusz hallgatók éves létszámának az intézmény kezelésében lévő, államilag finanszírozott hallgatók elhelyezésére szolgáló kollégiumi férőhelyek számával csökkentett és a képzés székhelyén állandó bejelentett lakcímmel rendelkező, államilag finanszírozott nappali tagozatos hallgatók és ösztöndíjas doktorandusz hallgatók éves jogosultsági létszáma 95%-ával csökkentett számának és a tárgyévre vonatkozó költségvetési törvényben meghatározott lakhatási támogatási normatívának a szorzatával. (8) A 13. § (1) bekezdés hatálya alá tartozó nappali tagozatos hallgatók tanévente legfeljebb tíz hónapig, a doktorandusz hallgatók legfeljebb tizenkét hónapig pályázati úton nyújtott pénzbeni lakhatási támogatásban részesíthetők. (9) A lakhatási támogatási kérelem a kollégiumi felvételi kérelemmel azonos űrlapon adható be. A kérelmek leadásának határideje megegyezik a kollégiumi felvételi kérőlapok leadásának határidejével. Ezen kérelmek elbírálása egy tanévre szól, de a jogosultak körét félévente kell megállapítani. (10) Amennyiben a hallgató késve adja le kérőlapját, vagy a kérőlap leadását elmulasztja, a következő tanév első félévére lakhatási támogatásban nem részesülhet. Ezeknek a hallgatóknak a második félév elején lehetőséget kell adni pótpályázat benyújtására. A pályázat elbírálása során ez esetben is ugyanazon időszakra vonatkozó adatokat kell figyelembe venni, mint a teljes tanévre benyújtott pályázatok esetében. A pótpályázat egy félévre szól, ez alapján csak a második félévre folyósítható lakhatási támogatás. (11) A lakhatási támogatást oly módon kell megállapítani, hogy a kollégiumi férőhelyre pályázott, de elhelyezést nem nyert hallgatók legalább 25 %-a részesüljön belőle. (12) A hallgatónak a lakhatási támogatás iránti igényéről a 13. § (5) bekezdésben meghatározott kérőlapon (nyomtatványon) kell nyilatkoznia. (13) Nem nyújtható lakhatási támogatás, illetve megszűnik a támogatása annak a hallgatónak, aki a) az adott tanulmányi félévre bármely okból nem iratkozott be, b) bármely elnyert vagy felajánlott kollégiumi, diákhotelbeli vagy bérleményi férőhelyéről – méltányolható ok nélkül (egészségügyi probléma, házasságkötés stb.) – kiköltözik, arról lemond, vagy a felajánlott férőhelyet visszautasítja, c) valamelyik állami támogatásban részesülő kollégiumba beköltözik. (14) Ha a lakhatási támogatást havi pénzbeni juttatás formájában nyújtják, a támogatás összegét a kollégiumi felvételi eljárás során alkalmazott, az Egyetemi kollégiumi felvételi szabályzatban részletezett szociális pontrendszert alapul véve differenciáltan kell megállapítani úgy, hogy az a hallgató, akinek a pontszáma nem éri el a 40 pontot, csak különösen indokolt esetben, egyedi elbírálás alapján kaphat lakhatási támogatást. (15) A lakhatási támogatás havi összege minimum 5000 Ft, maximum 8000 Ft lehet. 16
(16) A lakhatási támogatás mértékét, a támogatást kapott hallgatók adatait mások által a személyi azonosításra alkalmatlan módon kell közzétenni. (17) Az 5. § (1) bekezdés m) és n) pontjában említett, a lakhatási támogatási keretösszeg terhére történő kollégiumi férőhelyek bérlése, illetve kollégiumi fejlesztés az alábbi módon történik: a) indokolt kezdeményezésre az Egyetemi KFLB döntése alapján, az EHÖK egyetértésével az egyetem a lakhatási támogatási keretösszeg terhére kollégiumi férőhelyeket bérelhet, valamint kollégiumfejlesztést, illetve kollégiumi férőhely-bővítést valósíthat meg, b) ha a lakhatási támogatást bérleményekre fordítják, akkor a kedvezményezett hallgatónak a bérlemény használatáért legalább a KFLB által meghatározott összeget kell fizetnie. (18) A Diákhotelbe felvett hallgatók lakhatási támogatásának rendszerét a Hallgatói Szociális Ügyek Igazgatósága rendszeres időközönként felülvizsgálja.
III. A hallgatók által fizetendő díjak és térítések Általános szabályok 15. § (1) Az 1. § (1) és (2) bekezdésében említett államilag finanszírozott képzésben részt vevő hallgatók – a kormányrendelet keretei között, e Szabályzat szerint – tandíjat, egyéb díjakat és térítéseket, az államilag nem finanszírozott képzésben részt vevő hallgatók költségtérítést, egyéb díjakat és térítéseket fizetnek. Államilag finanszírozott képzésben részt vevő hallgatótól költségtérítési díj nem szedhető, kivéve, ha erre a felsőoktatási törvény felhatalmazást ad. A jelen Szabályzatban, illetve annak kari kiegészítéseiben meghatározott díjakat és térítéseket lehetőség szerint a Neptun elektronikus tanulmányi rendszeren keresztül kell befizetni. (2) Az Európai Gazdasági Térséghez tartozó országok állampolgárai, amennyiben államilag finanszírozott képzésben vesznek részt, a magyar hallgatókkal azonos díjakat és térítéseket fizetnek. (3) Amennyiben a hallgatónak az (1) bekezdés alapján díjfizetési kötelezettsége keletkezik, a kar által előírt határidőig, de legkésőbb a befizetés teljesítésének napjáig nyilatkoznia kell arról, hogy befizetéseiről igényli-e számla kiállítását, illetőleg azt milyen megosztásban, név- és címadatokkal kéri. A nyilatkozatot a tanulmányi osztályon írásban kell leadni. Tandíj és tandíjmentesség 16. § (1) A 15. § (1) bekezdés szerinti hallgatók havi tandíja - amennyiben az megismételt oktatási időszak (félév, tanév), továbbá ha nem mentesülnek a tandíj fizetése alól- az éves hallgatói normatíva 3 %-a. (2) A tandíjat féléves oktatási időszakonként kell megállapítani. Ha az oktatási időszak nem félévekre tagozódik, a tandíjat az oktatási időszakra eső - félévi tandíjakhoz igazodó, arányos összegben kell megállapítani. 17
17. § (1) A hallgatónak a félévre megállapított tandíjat a Kari Tanács döntése szerint vagy a) havonta egyenlő részletben, vagy b) félévenként két részletben vagy c) félévenként előre egy összegben kell kifizetni. A beiratkozás feltétele az első havi tandíj/részlet, illetve c) választása esetén a teljes tandíj befizetése. (2) Az esetleges tandíjhátralékot az (1) bekezdés a), b) pontja szerint haladékot kapó hallgatónak a vizsgaidőszak kezdetéig be kell fizetni. A vizsgákat csak az a hallgató kezdheti meg, aki a vizsgaidőszak első napjáig a tandíját befizette. (3) A félév közben beadott félévismétlési, halasztási, saját kérésre történő elbocsátási kérelmek beadása esetén az addig esedékes tandíjat be kell fizetni. (4) A tandíj téves megállapítása miatt a hallgató 15 munkanapon belül fellebbezéssel élhet a rektorhoz, aki azt 8 napon belül elbírálja. A rektor döntése ellen további fellebbezésnek helye nincs. 18. § (1) Tandíjmentesség illeti meg a) az államilag finanszírozott első alapképzésben, első kiegészítő alapképzésben, az első akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben nappali, valamint az első alapképzésben és az első akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben esti vagy levelező tagozaton tanuló hallgatót minden olyan megkezdett félévben, amelyben az összes, a hallgató által megkezdett félévek száma nem haladja meg a képesítési követelményekben szereplő képzési időtartamot, b) bármely közismereti szakon, hittanár-nevelő szakon szerzett egyszakos tanári oklevéllel már rendelkező, valamint bármely közismereti első tanári szakon tanulmányokat folytató magyar állampolgárságú hallgatót nappali, esti és levelező tagozatokon a második közismereti tanári szakképzettség megszerzésekor legfeljebb az első alkalommal felvett második tanári szak képesítési követelményeiben meghatározott képzési időtartamban, c) bármely olyan szakon államilag finanszírozott helyre felvett, hallgatói jogviszonnyal rendelkező hallgatót, amelynek képesítési követelményei bemeneti követelményként előírják, hogy a hallgatónak felsőoktatási oklevéllel kell rendelkeznie, mindaddig, amíg megkezdett féléveinek száma a képesítési követelményekben meghatározott képzési időt nem éri el, d) bármely szakon költségtérítéses képzésből megüresedett államilag finanszírozott helyre átvett hallgatót a kilépett hallgató képzési idejéből még hátralévő időtartamban, e) minden olyan esetben, amikor a hallgató nem félévismétlő államilag finanszírozott hallgatónak számít. (2) A tanulmányi pontrendszer szerinti (kreditrendszerű) képzés esetén is a számított finanszírozott hallgatói létszámba való beszámítás időtartamáig biztosítható a tandíjmentesség. (3) A tanulmányi pontrendszer szerinti (kreditrendszerű) képzés esetén félévente 15 szakmai kreditpont teljesítése a feltétele a tandíjmentességnek. 18
(4) Államilag finanszírozott képzésben tárgy ismételt felvételéért nem fizettethető a hallgatóval (kreditarányos) tandíj. (5) Az (1) bekezdésben felsorolt hallgatók a tandíjmentesség kedvezményét csak egy karon/szakon vehetik igénybe. A hallgatónak a beiratkozás alkalmával fegyelmi és büntetőjogi felelősség terhe mellett kell nyilatkoznia arról, hogy a tandíjmentesség kedvezményét mely karon/szakon veszi igénybe, illetve hány megkezdett féléve volt államilag finanszírozott képzésben más karon/szakon. (6) A párhuzamos képzésben részt vevő hallgatók abban az intézményben vagy azon a karon, szakon tandíjmentesek, ahol ösztöndíjban (pénzbeli támogatásban) részesülnek, a másik oklevélért folyó képzésükért az adott szakra meghatározott költségtérítést kötelesek fizetni. A szakhoz, illetve a képzési formához való tartozásról a hallgató a beiratkozáskor nyilatkozik. Kollégiumi térítési díj 19. § (1) A kollégiumi ellátásért a tanévben, kollégiumonként – azon belül az azonos komfortfokozatú és azonos szolgáltatást nyújtó férőhelyekért – minden, kollégiumi elhelyezésre jogosult egyetemi és főiskolai hallgatónak azonos összegű kollégiumi térítési díjat kell fizetnie, A gyermeküket kollégiumban nevelő hallgatóknak - ha a gyermek külön férőhelyet foglal - gyermekük után a mindenkori kollégiumi térítési díj felét kell fizetniük. (2) A havi egy főre eső kollégiumi térítési díjat, illetve annak részösszegeit kollégiumonként a 3. számú melléklet tartalmazza. A térítési díjat évenként kell megállapítani. Az alapdíj a mindenkori vonatkozó jogszabályokban meghatározott díjmaximumot jelöli. A térítés módosításának eljárási rendjét az Egyetemi Kollégiumi Szabályzat tartalmazza. (3) A kollégiumi díj fizetése szempontjából a kollégiumból való kiköltözés esetén minden megkezdett hónap teljes hónapnak számít. Kollégiumi beköltözés esetén a tárgyhónap tizenhatodik napjától csak félhavi térítést kell fizetni. Az a hallgató, aki kollégiumi jogviszonyát a tanév április harmincadik napját követő napra mondja fel, kiköltözésének idejétől függetlenül köteles kifizetni a június harmincadikáig esedékes kollégiumi díjat. (4) A kollégista a tárgyhavi kollégiumi díját a kollégiumban a díjfizetésre kijelölt időpontokban készpénzzel vagy megállapodás szerint banki átutalással köteles kifizetni a hónap tizenötödik napjáig. (5) Az a hallgató, aki a kollégiumi díjfizetési kötelezettségének határidőre nem tesz eleget (határidőt mulaszt), a kollégiumi díjon felül a 4. számú melléklet szerinti késedelmi díjat köteles fizetni. (6) Azonnali hatállyal megszüntetendő a kollégiumi jogviszonya annak a hallgatónak, aki önhibájából három egymást követő kollégiumi díjfizetési határidőt elmulaszt. A kollégiumi jogviszony megszüntetéséről az igazgató írásban értesíti a hallgatót, aki azonnali hatállyal köteles a kollégiumból kiköltözni és a tartozását megfizetni. Ha a hallgató a tartozását a kiköltözéskor sem rendezi, a Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerint kell eljárni. Az előbbi szabályokat kell alkalmazni a kollégiumokból bármely okból távozó és maguk után díjhátralékot vagy egyéb anyagi tartozást hagyó hallgatókra is. 19
(7) A Diákhotelben lakó hallgatók a férőhelyük utáni, a 14. § (3) bekezdésében meghatározott kedvezményekkel csökkentett térítési díjat az üzemeltetővel kötött bentlakási szerződésben meghatározott feltételek szerint fizetik. A díjfizetést elmulasztó hallgatókkal szemben a bentlakási szerződésben meghatározott módon kell eljárni. Egyéb díjak és térítések 20. § (1) A hallgatók a Tanulmányi és Vizsgaszabályzatban, illetve más szabályzatban rögzített kötelezettség elmulasztása vagy késedelmes teljesítése esetén – ezen Szabályzat 4. számú mellékletében meghatározott – díjakat fizetnek. A díjak összege esetenként nem lehet nagyobb a költségvetési törvényben az adott évben megállapított hallgatói normatíva 3 %-ánál. (2) A karok – a kari HÖK-kel történő egyeztetéssel – minden olyan egyéb szolgáltatásért, amelyek nem kapcsolódnak a képesítési követelményekben, ill. a tantervekben foglalt tanulmányi kötelezettségek teljesítéséhez – a szolgáltatás igénybe vétele esetén – szolgáltatási díjakat is megállapíthatnak. (3) Az egyéb díjak és térítések jogcímeit és összegét a 4. számú melléklet tartalmazza. A karok sajátosságaiknak megfelelően további jogcímeken is megállapíthatnak díjakat és azok összegét, melyeket az e szabályzat mellékletét képező kiegészítő rendelkezéseikben tesznek közzé. Költségtérítéses képzés 21. § (1) Költségtérítéses képzésben részt vevő hallgatók: a) akiket a felvételi eljárás során költségtérítéses képzésre vettek fel, b) akiket államilag finanszírozott képzésből költségtérítéses képzésre vettek át a (6) bekezdés alapján, c) második vagy további diplomájukat megszerezni kívánó hallgatók, d) azok a párhuzamos képzésben részt vevő hallgatók, akik nem az egyetem hallgatói, e) a nem állami ösztöndíjas külföldi hallgatók. (2) A költségtérítés mértékét szakonként - a képzési normatíva figyelembe vételével, valamint a kedvezményeket a Kari Tanács hagyja jóvá. A költségtérítés fizetési rendjére a 17. § (1)-(4) bekezdésben foglaltak az irányadók, a mulasztásokért a hallgató a 4. számú mellékletben meghatározottak szerint fizet díjakat. (3) Az első évfolyamon meghirdetett költségtérítéses képzés térítési díjait a felvételi tájékoztatóban közzé kell tenni. Az első félévre beiratkozott hallgatóval az egyetem beiratkozáskor írásbeli szerződést köt. A szerződésben meg kell határozni a hallgató által első tanévben fizetendő díjat, térítéseket, a fizetési kötelezettség feltételeit. A szerződést tíz évig meg kell őrizni. (4) Az államilag nem finanszírozott, költségtérítéses képzésben részt vevő, az adott félév első napján terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekgondozási díjban részesülő hallgatótól költségtérítési díj nem szedhető 20
összesen a képesítési követelményekben meghatározott képzési időt meghaladó legfeljebb két félév időtartamon keresztül. (5) Az egyetem a (4) bekezdésben meghatározott hallgatók képzésének költségvetési támogatásához az adott tanév első félévére október 20-ig, második félévére március 20-ig tételes jelentést készít az OM számára. Az érintett hallgatók a (4) bekezdésben fennálló helyzetet a terhességigyermekágyi segélyt, gyermekgondozási segélyt, gyermeknevelési támogatást vagy gyermekgondozási díjat folyósító kifizetőhelyről beszerzett igazolással a beiratkozáskor igazolják, továbbá mellékelik a gyermek születési anyakönyvi kivonatának másolatát. (6) Annak a kreditrendszerű államilag finanszírozott képzésben részt vevő hallgatónak, aki a hallgatói jogviszony fennállásához szükséges, az Egyetemi, illetve a Kari Tanulmányi és Vizsgaszabályzatban meghatározott feltételeket nem teljesíti, a hallgatói jogviszonya 4 félévig szünetel, illetve saját kérésére tanulmányait költségtérítéses képzésben folytathatja. 4 félév elteltével a kari tanulmányi bizottsághoz benyújtott kérelem alapján a hallgató államilag finanszírozott képzésbe visszavehető. A Kari Tanulmányi és Vizsgaszabályzat rendelkezhet az államilag finanszírozott képzésbe való visszakerülés feltételeiről és módjáról. (7) Költségtérítéses képzésben részt vevő hallgatóvá válik az a hallgató, aki az államilag finanszírozott képzésben a megkezdett féléveinek tekintetében a rá vonatkozó képesítési követelményekben meghatározott képzési időt 8 féléves vagy annál rövidebb képzési idő esetén 2 félévet, 8 félévnél hosszabb képzési idő esetén 3 félévet meghaladóan túllépi. (8) A második, illetve további évfolyamokon – a képesítési követelményekben meghatározott képzési időt meghaladó legfeljebb két félév időtartamon keresztül – a költségtérítési díj legfeljebb az előző tanévben megállapított díjnak a Központi Statisztikai Hivatal által az előző évre vonatkozóan közzétett fogyasztói árindexszel növelt összege lehet. (9) Ha a hallgató a szakra előírt összes kredit 10 %-át meghaladó kreditértékben vesz fel tárgyakat, ezekért a tárgyakért a kar/önálló intézet a felvett kreditek számával arányos, előzetesen közzétett költségtérítési kötelezettséget állapít meg. (10) A költségtérítési díj összegét a megelőző tanév május 31-ig a karon szokásos módon nyilvánosságra kell hozni. (11) Az a hallgató, aki korábban már részt vett államilag finanszírozott képzésben és azt megszüntetve új felvételi eljárás keretében ismét államilag finanszírozott hallgatóként folytatja tanulmányait, az új felvételi eljárás alapján megkezdett képzésben olyan időtartamig lehet államilag finanszírozott, amely szerint az összes megkezdett államilag finanszírozott félévek száma nem haladja meg az új képzés képesítési követelményeiben megjelölt tanulmányi időtartamot. A befizetett díjak felhasználása 22. § (1) A tandíjból, a különeljárási díjakból, valamint a kollégiumi díjakból, továbbá a szolgáltatási díjakból befolyt bevételeknek az áfa-tartalom és az állami befizetési kötelezettség után az intézményt megillető részével az intézményi költségvetésben és a gazdálkodásra vonatkozó szabályzatok szerint jogosult egységek (központi elvonás, karok, kollégiumok stb.) rendelkeznek. 21
E bevételek felhasználhatók az egyetem működési kiadásaira, fejlesztésekre, továbbá az ösztöndíjkeret növelésére, valamint az intézmény kulturális, művészeti, sport és diákszociális tevékenységének támogatására, fejlesztésére, illetve a hallgatói önkormányzat feladatainak ellátására. (2) A hallgatók által befizetett tandíjat elsősorban egyetemi fejlesztési célokra (beruházásokra, felújításokra), a HÖK feladatainak ellátására, a HÖK javaslata alapján az egyetemi öntevékeny csoportok támogatására, a hallgatói sporttevékenység támogatására, feltételeinek javítására lehet fordítani. A tandíj felhasználására vonatkozó költségvetési javaslatot a gazdasági főigazgató - a HÖK-kel való egyeztetés után - terjeszti az Egyetemi Tanács elé. A testület az egyetemi költségvetés elfogadásának keretében dönt a javaslatról, s a költségvetési beszámoló keretében kap tájékoztatást az előző évi felhasználásról. (3) A különeljárási díjakból befolyt összeg (költségekkel csökkentett részének) 50 %-a a hallgatói előirányzat növelésére szolgál KDJB hatáskörben, a másik 50 %-a a HÖK feladatainak ellátására használható fel kari HÖK hatáskörben. A díjak kezelésével összefüggésben felmerült költségek címén legfeljebb a különeljárási díjakból befolyt összeg 10 %-a vonható le. A különeljárási díjakból befolyt összeg KDJB-re eső részét a KDJB döntésétől függően önálló munkaszámra vagy a szociális támogatási keretre lehet utalni. Az összeg kari HÖK-re eső részét a kari HÖK munkaszámára kell utalni. (4) A befizetett kollégiumi és késedelmi díjak, költségtérítések a kollégium működési bevételét képezik; a felhasználásuk az egyetemi pénzügyi rendelkezések figyelembevételével történik. Az itt befolyt különeljárási díjak felhasználásáról a Kollégiumi Bizottságok döntenek azzal, hogy azt a komfortfokozat növelésére, s a kollégium infrastruktúrájának fejlesztésére használhatják fel.
IV. Közreműködő testületek Kari Tanulmányi Bizottság 23. § (1) A Kari Tanulmányi Bizottság (a továbbiakban: KTB) feladata a hallgatók részéről fizetendő díjak (a kollégiumi díjak kivételével) alóli kedvezmények és mentességek feltételeinek megállapítása és a kedvezmények, mentességek iránti kérelmek elbírálása. A KTB évente tervezi és áttekinti a díjak bevételezését és felhasználását. (2) A KTB összetételére és működésére vonatkozóan az Egyetemi és Kari Tanulmányi és Vizsgaszabályzatokban foglaltak az irányadók. Kari Diákjóléti Bizottság 24. § (1) A Kari Diákjóléti Bizottságok (a továbbiakban: KDJB) feladata a kari szociális támogatási keret felosztása és felhasználása, valamint a jelen Szabályzatban meghatározott kérdésekben való döntés/előterjesztés. 22
(2) A KDJB működésének részletes szabályait saját ügyrendje tartalmazza. (3) Összetétele: a KDJB elnöke csak hallgató, a társelnöke pedig oktató lehet. Tagjai szakterületenként/szakonként/szakpáronként/tankörönként/évfolyamonként egy hallgató. A KDJB munkájában tanácskozási joggal részt vesz a Dékáni Hivatal vezetője és a Tanulmányi Osztály képviselője. (4) Az oktató társelnököt a Kari Tanács véleményének meghallgatásával a kar vezetője bízza meg, a hallgató tagokat két tanévre a kari HÖK választja. A KDJB elnökét a bizottság választja meg. A KDJB munkáját hallgatói érdekvédelmi hálózat (szak-/szakpár-/szakterület-/tankörfelelős), továbbá a tanulmányi osztály és az EHIK segítheti. (5) A bizottság hallgató tagjainak a kari HÖK megbízólevelet ad ki, s erről a kar vezetőjét tájékoztatja. A bizottság működési rendjét kari/egyetemi tájékoztató kiadványokban teszi közzé. (6) A KDJB működéséhez az adatok szolgáltatása a tanulmányi osztály és az EHIK feladata. A KDJB döntéseinek hirdetményben, illetve válaszlevélben történő nyilvánosságra hozásában a tanulmányi osztály szükség szerint segítséget nyújt. (7) A KDJB jogszabály- és szabályzatellenes döntéseivel szemben 8 munkanapon belül fellebbezéssel lehet fordulni a kar vezetőjéhez. (8) A KDJB felügyeletét a kar vezetője vagy a vezető-helyettese látja el. Egyetemi Hallgatói Szociális Bizottság 25. § (1) Az Egyetemi Hallgatói Szociális Bizottság (a továbbiakban: EHSZB) feladata: a) az Esélyt a Tanulásra Közalapítvány által kiírt szociális támogatási pályázatra beérkezett kérelmek egyetemi szintű rangsorolása, az egyetem rendelkezésére álló keretösszeg felosztása, a támogatási összegek megállapítása, b) a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjjal kapcsolatos egyetemi szintű feladatok ellátása, koordinálása, c) a 10. §-ban említett pénzbeli szociális támogatások odaítélésével összefüggő egyetemi szintű feladatok ellátása, d) a kari Diákjóléti Bizottságok munkájának koordinálása, e) a jelen Szabályzat, illetve módosításának előkészítése, véleményezése. (2) Összetétele: elnöke a KDJB-k delegált tanárelnöke, társelnöke az EHÖK szociális és kollégiumi ügyek alelnöke, tagjai az EHIK 1 fő munkatársa, az EHÖK 1 fő delegáltja, a KDJB-k elnökei, minden kari HÖK 1-1 delegált képviselője, a GF 1 fő munkatársa. (3) Az EHSZB az Egyetemi Oktatási és Hallgatói Ügyek Bizottságának albizottságaként működik. Az albizottság saját maga alakítja ki ügyrendjét a vonatkozó szabályzatok figyelembe vételével. (4) Az EHSZB működéséért a bizottság felügyeletével megbízott szociál- és minőségpolitikai igazgató a felelős. 23
(5) Az EHSZB hatáskörében ellátott feladataira vonatkozó panasszal a szociál- és minőségpolitikai igazgatóhoz lehet fordulni. Egyetemi Kollégiumi Felvételi és Lakhatási Támogatási Bizottság 26. § (1) Az Egyetemi KFLB feladata a kollégiumi bizottságok felvételi határozatainak jóváhagyása, valamint a lakhatási támogatás formáinak konkrét megállapítása és a támogatások odaítélése. (2) Az Egyetemi KFLB összetétele: a Gazdasági Főigazgatóság egy képviselője, a kollégiumi igazgatók egy képviselője, az EHÖK által megbízott 2 fő, valamint az egyetem kollégiumi bizottságainak 1-1 képviselője. Elnökét és társelnökét a bizottság felügyeletével megbízott hallgatói szociális ügyek igazgatója kéri fel. Az Egyetemi KFLB maga alakítja ki ügyrendjét a vonatkozó egyetemi szabályzatok figyelembe vételével. (3) Az Egyetemi KFLB a döntéseit a kollégiumi felvételi szabályzat alapelvei és a kollégiumi bizottság felvétel tárgyában hozott határozatai, valamint a kollégiumi felvételi eljárás során adott pontszámok, beszerzett adatok és igazolások alapján hozza. Pótlólagosan benyújtott dokumentumokat csak rendkívüli méltánylást érdemlő esetekben vehet figyelembe. (4) Az Egyetemi KFLB a Gazdasági Főigazgatóság által rendelkezésére bocsátott lakhatási támogatás-keretösszeggel és saját bevételként a befizetett térítési díjakkal, valamint a lakhatási támogatásra pályázók eljárási díjaival gazdálkodik. Saját bevételéből személyi kifizetéseket is teljesíthet, és annak a tárgyévben fel nem használt maradványát a következő pénzügyi évre átviheti. A pénzbeni lakhatási támogatás számfejtését a KFLB határozata alapján az EHIK, kiutalását a KFLB jóváhagyása után a tanulmányi osztály és a Gazdasági Főigazgatóság végzi. Az Egyetemi KFLB évente köteles a gazdasági főigazgatónak pénzügyi beszámolót készíteni a rendelkezésére álló pénzeszközök felhasználásáról. (5) A KFLB döntése ellen a kollégiumi ügyekkel foglalkozó szociál- és minőségpolitikai igazgatóhoz lehet a kézhezvételtől, ill. a kihirdetéstől számított 8 napon belül fellebbezni. Kollégiumi felvételi ügyben a Debreceni Egyetem Kollégiumainak Felvételi Szabályzata 18. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni.
V. Külföldi állampolgárságú hallgatók díjfizetése, támogatása 27. § (1) A külföldi állampolgárságú hallgatók költségtérítéses formában, ösztöndíjasként vagy intézményi szerződés alapján vehetnek részt a képzésben, kivéve ha a jelen szabályzat másként nem rendelkezik. (2) A külföldi állampolgárságú hallgatók anyagi támogatásáról és az általuk fizetendő díjakról és térítésekről a 30/1998. (VI. 25.) MKM rendeletben foglaltaknak megfelelően külön szabályzat rendelkezik. 24
(3) A költségtérítéses képzésre felvett külföldi hallgatókra vonatkozó szabályokat a költségtérítéses képzésről szóló kari szabályzatok tartalmazzák. (4) Az állami ösztöndíjas külföldi hallgatókra is vonatkozik a tandíjról, illetve a mulasztási és késedelmi eljárási díjakról szóló rendelkezés.
VI. Vegyes és záró rendelkezések 28. § (1) Jelen Szabályzatot az Egyetemi Tanács 17/2000. számú határozatával 2000. november 23-án elfogadta. (2) A Karok e szabályzat felhatalmazása alapján hozott kiegészítő rendelkezéseiket – melyek e szabályzat függelékét képezik – az Egyetemi Tanács döntését követő hatvan napon belül kötelesek bemutatni az Egyetemi Tanácsnak. (3) E szabályzat – a 6. § (3) és (5) bekezdésének kivételével – a 2000/2001-es tanév II. félévétől, 2001. február 1-től lép hatályba. (4) E szabályzat 6. § (3) és (5) bekezdése a 2001/2002-es tanév I. félévétől, 2001. szeptember 1-től lép hatályba. (5) E szabályzat hatálybalépésével egyidejűleg a jogelőd intézmények, illetve karok/önálló intézetek hallgatói juttatásokról és térítésekről szóló szabályzatai hatályukat vesztik. (6) Jelen szabályzat 6. § (5), (6), (7) bekezdésének módosítása a kreditrendszer hatályba lépésével egyidejűleg lép hatályba. 29. § (1) Jelen szabályzatot az Egyetemi Tanács 31/2001. (VI. 28.) számú határozatával 2001. június 28án módosította. (2) Jelen szabályzatot az Egyetemi Tanács 24/2001. (XII. 13.) számú határozatával 2001. december 13-án módosította. (3) Jelen szabályzatot az Egyetemi Tanács 40/2002. (V. 30.) számú határozatával 2002. május 30án módosította. (4) Jelen szabályzatot az Egyetemi Tanács 4/2002. (X. 10.) számú határozatával 2002. október 10én módosította. (5) Jelen szabályzatot az Egyetemi Tanács 6/2002. (XI. 7.) számú határozatával 2002. november 7én módosította. 25
(6) Jelen szabályzatot az Egyetemi Tanács 14/2002. (XII. 12.) számú határozatával 2002. december 12-én módosította. (7) Jelen szabályzatot az Egyetemi Tanács 30/2003. (IV. 10.) számú határozatával 2003. április 10én módosította. (8) Jelen szabályzatot az Egyetemi Tanács 72/2003. (V. 22.) számú határozatával 2003. május 22én módosította. (9) Jelen szabályzatot az Egyetemi Tanács 51/2003. (VI. 26.) számú határozatával 2003. június 26án módosította. (10) Jelen szabályzatot az Egyetemi Tanács 12/2003. (XI. 6.) számú határozatával 2003. november 6-án módosította. (11) Jelen szabályzatot az Egyetemi Tanács 7/2004. (II. 19.) számú határozatával 2004. február 19én módosította. (12) Jelen szabályzatot az Egyetemi Tanács 47/2004. (VI. 24.) számú határozatával 2004. június 24-én módosította. A módosítás 2004. szeptember 1-jén lép hatályba. (13) Jelen szabályzatot az Egyetemi Tanács 10/2004. (XII. 2.) számú határozatával 2004. december 2-án módosította. A módosítás elfogadásával egyidejűleg lép hatályba. (14) Jelen szabályzatot az Egyetemi Tanács 12/2005. (III. 24.) számú határozatával 2005. március 24-én módosította. A módosítás elfogadásával egyidejűleg lép hatályba. (15) Jelen szabályzatot az Egyetemi Tanács 45/2005. (V. 5.) számú határozatával 2005. május 5-én módosította. A módosítás elfogadásával egyidejűleg lép hatályba. (16) Jelen szabályzatot az Egyetemi Tanács 45/2005. (VI. 23.) számú határozatával 2005. június 23-án módosította. A módosítás 2005. szeptember 1-jén lép hatályba. Debrecen, 2005. június 23.
Prof. Dr. Nagy János rektor
26
1. számú melléklet A szociális támogatások és az “Esélyt a Tanulásra” Közalapítvány pályázatainak közös szempontrendszere és tájékoztatója K:
Á:
Pontozás az állandó lakóhelynek a képzés székhelyétől mért távolsága alapján 0 -- 49 km 0 pont 50 -- 99 km 1 pont 100 -- 149 km 2 pont 150 -- 250 km 3 pont 250 -4 pont Pontozás a családszerkezet alapján teljes árva v. állami gondozott:
99 pont
R:
rokkant szülő:
2 pont
T:
eltartott testvér:
2 pont/testvér
E:
elvált szülő:
4 pont
M:
elhunyt szülő:
5 pont
Pontozás az egy főre jutó havi nettó átlagkereset alapján
F:
40001 -- …...... 35001 -- 40000 30001 -- 35000 25001 -- 30000 19761 -- 25000 15001 -- 19760* 10000 -- 15000 0 -- 9999
0 pont 1 pont 2 pont 3 pont 4 pont 5 pont 6 pont 7 pont / -J pont
* A mindenkori öregségi nyugdíjminimum 80%-a (melyet az Esélyt a Tanulásra Közalapítvány pályázata ír elő jövedelemhatárként) képez ponthatárt. Ennek értéke 2000-ben 13 280 Ft, 2001-ben 14 648 Ft, 2002-ben 16 080 Ft, 2003-ban 17 440 Ft, 2004-ben 18 560 Ft, 2005-ben 19 760 Ft. H: U: J:
Pontozás saját családszerkezet alapján egyetemista házastárs saját gyermek
1 pont 3 pont/gyermek
Pontozás egyedi elbírálás alapján összesen legfeljebb ±5 pont Egyedi elbírálás a következő esetekben alkalmazható: - súlyosan beteg és/vagy fogyatékos pályázó (az Esélyt a Tanulásra Közalapítvány pályázatán fogyatékos hallgatók esetében az öregségi nyugdíjminimum 100 %-át kell figyelembe venni, ennek értéke 2002-ben 20 100 Ft, 2003-ban 21 800 Ft, 2004-ben 23 200 Ft, 2005-
ben 24 700 Ft) O:
öneltartó, ha elfogadhatóan igazolja (pl. önkormányzati környezettanulmánnyal) vagyoni helyzet a családban (lakás, ház, nyaraló, gépkocsi, föld)
ÖSSZES PONT
27
Tájékoztató az ”ESÉLYT A TANULÁSRA - egyetemi példány” és az egyetemi SZOCIÁLIS támogatásra vonatkozó pályázati űrlap kitöltéséhez Kérjük, hogy az űrlapon minden Önt érintő kérdésre válaszoljon, és adatok megfelelő igazolása érdekében az itt leírtakat figyelmesen olvassa el! Kizárólag fénymásolt igazolásokat veszünk át, de a kérvény leadásakor be kell mutatni az eredeti igazolásokat is! Nevet, állampolgárságot, állandó lakcímet a személyi igazolvány bemutatásával kell igazolni. Szociális támogatást csak magyar állampolgárok, illetve Magyarországon hivatalosan letelepedett külföldi állampolgárok kaphatnak. 1.
Eltartók igazolása: 1.1. Ha munkaviszonyban van: 1.1.1. az APEH-től vagy a TÁKISZ-tól (budapestieknek a FÁKISZ-tól) az előző évre vonatkozó lepecsételt, aláírt jövedelemigazolás (Ha a szülő nem önadózó, akkor a munkáltató által kiadott Személyi jövedelemadó megállapítása – igazolás), továbbá a munkáltató által az utolsó háromhavi keresetről kiállított igazolás. 1.1.2. Ha az eltartó nem nyújtott be adóbevallást, az APEH-től erre vonatkozó igazolást kérünk. 1.2. Ha az eltartó munkanélküli: 1.2.1. Ha járadékos, a munkaügyi központ egy hónapnál nem régebbi igazolását kérjük a munkanélküli járadék összegére vonatkozóan. 1.2.2. Ha az eltartó nem részesül járadékban, akkor a munkaügyi központ erre vonatkozó igazolását kérjük, továbbá az illetékes önkormányzat igazolását arról, hogy részesül-e jövedelempótló támogatásban. 1.3. Ha az eltartó nyugdíjas vagy rokkantnyugdíjas: 1.3.1. Ha nem bankszámlára utalják a nyugdíjat, szükséges az utolsó havi nyugdíjszelvény másolata és a nyugdíjasigazolvány másolata. 1.3.2. Ha a nyugdíjat bankszámlára utalják, az utolsó havi bankszámlakivonat másolata szükséges, továbbá a nyugdíjas-igazolvány másolata, illetve a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság igazolása arra vonatkozóan, mekkora összegű a nyugdíj. 1.3.3. Özvegyi nyugdíj és árvaellátás esetén ugyanezek az igazolások szükségesek. 1.3.4. Nyugdíjas eltartó esetén is hozni kell az APEH-től jövedelemigazolást vagy annak igazolását, hogy nem nyújtott be adóbevallást. 1.4. Ha az eltartó háztartásbeli vagy főállású anya, akkor erről lepecsételt, aláírt önkormányzati igazolás szükséges. 1.5. Elvált szülők esetén a házassági anyakönyvi kivonat teljes fénymásolatát, esetleg a házassági bontóperi végzés másolatát kell csatolni. 1.6. Elhalt eltartó esetén a halotti anyakönyvi kivonat másolata szükséges.
2.
Testvérek igazolása: 2.1. 16 éven aluli testvér esetén születési anyakönyvi kivonat vagy iskolalátogatási igazolás szükséges. 2.2. 16 éven felüli testvér esetén iskolalátogatási igazolás és születési anyakönyvi kivonat is szükséges, amennyiben a testvér magyarországi oktatási intézmény nappali tagozatos tanulója vagy hallgatója.
3.
Házasságkötés és házastárs igazolása: 3.1. Házasságot házassági anyakönyvi kivonattal kell igazolnod. 3.2. Amennyiben a házastárs az eltartó és munkaviszonyban van, lásd az 1.1. pontot! 3.3. Ha házastárs munkanélküli, lásd az 1.2. pontot. 3.4. Ha nem a házastárs az eltartó (vagyis a házastárs nappali tagozatos egyetemista vagy főiskolás), akkor a házastársról iskolalátogatási igazolás szükséges, illetve az eltartók megfelelő igazolásai (lásd fentebb). 3.5. Ha a házastárs nappali tagozatos PhD-hallgató, ő minősül eltartónak, ebben az esetben csak iskolalátogatási igazolás szükséges róla. 3.6. Minden esetben a pályázó hallgató szüleinek adatait (jövedelemigazolások stb.) az 1.pont szerint igazolni kell.
4.
Gyermekeiről születési anyakönyvi kivonat szükséges.
5.
Ha az Önnel egy háztartásban élők közül valaki rokkant, állandó ápolásra szorul, betegségéről kórházi zárójelentést, illetve rokkantsági határozatot kérünk igazolásképp, és a kérőlapon az indoklásban meg kell nevezni a betegséget.
6.
Egyszeri támogatás kizárólag a következő esetekben igényelhető: fél éven belül Ön házasságot kötött (igazolás: házassági anyakönyvi kivonat másolata), Önnek gyermeke született (igazolás: születési anyakönyvi kivonat másolata), eltartó, esetleg eltartott testvér elhalálozik (igazolás: halotti anyakönyvi kivonat másolata), végzős hallgatóként Ön a tanulmányai befejezésével összefüggő többletkiadások támogatására pályázik.
7.
Tanulmányi átlag igazolásánál az utolsó 2 félévre vonatkozó indexoldalak másolata csak az “ESÉLYT A TANULÁSRA” pályázathoz szükséges.
(Nettó jövedelem: SZJA és TB járulékok levonásával meghatározott munkabér és egyéb rendszeres jövedelem. Az összegbe azonban nem számítandó bele az anyasági segély, az árvaellátás, a családi pótlék, a gyermekvédelmi támogatás, és minden egyéb nem adózó jövedelem. Kérdéses esetekben a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklete az irányadó.)
28
2. számú melléklet A közéleti ösztöndíjak mértéke 1) A Szabályzat 5. § (1) bekezdés c) pontja alapján az egyetemi, illetve a kari Hallgatói Önkormányzatok közéleti ösztöndíjat folyósíthatnak a kiemelkedő egyetemi közéleti munkát végző hallgatóknak. 2) Az ösztöndíjak odaítéléséről az EHÖK elnöke, alelnöke és titkára esetében az EHÖK elnöksége, egyéb esetekben a kari HÖK határoz a végzett munka, a testületi üléseken való részvétel mértéke és más szempontok alapján. 3) Az ösztöndíjak mértékét az alábbi táblázat alapján kell megállapítani. Egy hallgató egyidejűleg legfeljebb egy hallgatói önkormányzati és egy kollégiumi bizottsági tisztség után részesülhet az ösztöndíjban. Tisztség EHÖK-elnök EHÖK-alelnök EHÖK-irodavezető EHÖK elnöki megbízott Kari HÖK-elnök Kari HÖK-alelnök Kari HÖK-ügyvivő KDJB-elnök
Arányszám 20x 16x 16x 12x 15x 10x 6x 4x
Kollégiumi bizottsági elnök/titkár Kollégiumi bizottsági titkárhelyettes/operatív tag
6x 3x
4) Az “x” értéke egyetemi szinten a kifizethető keretösszeg ismeretében évente kerül meghatározásra. A kifizethető keretösszeg a hallgatói normatíva közéleti ösztöndíjra fordítható 2 %-ából és a HÖK gazdálkodási kereteiről, illetve saját forrásából a közéleti ösztöndíjak gazdálkodási kereteire átvezetett összegből áll. 5) Ezen felül az EHÖK és a kari HÖK-ök alkalmanként, egyedi esetben, megbízás alapján közéleti tevékenységet végző hallgatóknak díjazást biztosíthatnak. 6) A közéleti ösztöndíj keretösszege az egyetem költségvetésében elkülönítetten kerül tervezésre, kiutalása az EHÖK elnökének és szociális ügyek alelnökének ellenjegyzésével történik. 7) A rendszeres közéleti ösztöndíj egy főre eső havi összege nem lehet magasabb, mint a köztársasági ösztöndíjat elnyert hallgatók havi juttatása.
29
3. számú melléklet A kollégiumi térítési díjak
Kollégium EFK Nyíregyházi Kollégium (3-nál több ágyas szobák) Markusovszky Lajos Kollégium I. épület Benczúr Gyula Kollégium HPFK Régi Kollégium Vámospércsi Úti Kollégium EFK Nyíregyházi Kollégium (3 ágyas szobák) Markusovszky Lajos Kollégium II. épület Weiner Leó Kollégium Tisza István Kollégium (EFK) Borsos József Kollégium Kossuth Lajos I-II. Kollégium Veres Péter Kollégium Markusovszky Lajos Kollégium III. épület HPFK Új Kollégium Kossuth Lajos III. Kollégium Tisza István Kollégium (TEK)
Alapdíj 4550 Ft 4550 Ft 4550 Ft 4550 Ft 4550 Ft 4550 Ft 4550 Ft 4550 Ft 4550 Ft 4550 Ft 4550 Ft 4550 Ft 4550 Ft 4550 Ft 4550 Ft 4550 Ft
TöbbletFejlesztési szolgáltatási díj díj 50 Ft 500 Ft 50 Ft 150 Ft 150 Ft 1000 Ft 350 Ft 300 Ft 350 Ft 500 Ft 550 Ft 550 Ft 1000 Ft 650 Ft 650 Ft 300 Ft 850 Ft 850 Ft 1000 Ft 1050 Ft 1050 Ft 1000 Ft 1150 Ft 500 Ft 1450 Ft 300 Ft
Összesen 5100 Ft 4600 Ft 4700 Ft 5700 Ft 5200 Ft 5400 Ft 5100 Ft 6100 Ft 5200 Ft 5500 Ft 5400 Ft 6400 Ft 5600 Ft 6600 Ft 6200 Ft 6300 Ft
1) A kollégium fejlesztéséért fizetendő díj bevezetéséről és mértékéről a kollégiumi közgyűlések és a kollégiumi bizottságok határoznak. 2) Az egyes kollégiumokban beszedett fejlesztési díj kizárólag az adott kollégium céljaira fordítható, melynek felhasználásáról a kollégiumi bizottság a kollégium vezetőjével egyetértésben határoz. 3) Egyéb díjak megállapításáról a kollégiumi közgyűlések és a kollégiumi bizottságok határoznak.
30
4. számú melléklet A különeljárási, szolgáltatási és egyéb díjak A 13.§, a 19. § és a 20. § alapján az alábbi díjak fizetendők: Különeljárási díjak Díjtétel beiratkozás késedelmes teljesítése diákigazolvány pótlása diplomamunka határidőn túli leadása
Mérték
egyetemi kártya pótlása kollégiumi jogosultság megszűnte bejelentésének elmulasztása kollégiumi díjfizetés késedelmi díja könyvtári késedelmi díj leckekönyv késedelmes leadása leckekönyv pótlása sikertelen záróvizsga javítása tantárgyfelvétel késedelme tantárgytörlés késedelme tanulmányi célt szolgáló anyagok késői leadása utóvizsga (kollokvium/szigorlat) vizsgaidőszak utáni vizsgaengedélyeztetés vizsgára való késedelmes jelentkezés
2500 400 1. héten 600/nap 2. héten 1200/nap 600 2700 tárgyhó 25-ig 600 hó végéig további 600 50/könyv/nap 1300 2500 1200 1200 1200 800 600 1000 1200
Szolgáltatási díjak betétlap nem rendszeresített oklevél megírása oklevél megírása* oklevélmásodlat idegen nyelven talár és gallér biztosítása az oklevélátadó ünnepségen ∗
1000 2200 1800 2200 2700
Az ÁOK az e szabályzat mellékletét képező kari kiegészítésben rendelkezik az oklevél kiállításának költségéről.
Egyéb díjak állandó diákigazolvány térítési díja* ideiglenes diákigazolvány műanyag kártyájának díja* diákigazolvány személyi lap térítési díja (önmagában)* újabb ideiglenes diákigazolvány vagy érvényesítő matrica az ideiglenes diákigazolvány elvesztése esetén* egyetemi kártya előállítása kollégiumi felvételi eljárási díj oklevélmelléklet idegen nyelven (angol)
31
1600 270 90 1800 600 350 5000
oklevélmelléklet másodlat (magyar, illetve idegen nyelven angol)/db tanulmányok igazolása külföldi tanulmányokhoz idegen nyelven (angol) II. és III. évfolyamos hallgatóknak tanulmányok igazolása külföldi tanulmányokhoz idegen nyelven (angol) IV. és V. évfolyamos hallgatóknak *
a hatályos jogszabályban megállapított költség
32
3000 2000 3000
