Debrecen, május

A TISZÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELÕSÉG ILLETÉKESSÉGI TERÜLETÉNEK KÖRNYEZETI ÁLLAPOTA 2006. ÉVBEN

Debrecen, 2007. május

A Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelõség

2

ELÕSZÓ A Debreceni Zöldhatóság második éve készít az illetékességi területének környezeti állapotáról olyan kiadványt, melyet a leginkább érintett önkormányzatok mellett el kíván juttatni az oktatási intézményekhez, civil szervezetekhez és társhatóságokhoz is. Célunk, hogy a kiadvány adatai segítsék az adott szervezet környezetvédelmi, természet- és tájvédelmi, valamint vízvédelmi feladatainak ellátását, aktuális adatokat, információkat szolgáltassanak a társadalom széles rétege számára. A most elkészített kiadvány tartalma egy általános képet ad a felügyelõség illetékességi területének környezeti állapotáról, melybõl ki-ki információt szerezhet a szûkebb térségének aktuális adataiból. A kiadvány terjedelmébõl következik, hogy valamennyi település összes környezeti adatát nem tartalmazhatja, de egyegy térségrõl összegzõ információt tud biztosítani. A felügyelõség fejlett és kiterjedt monitoring rendszert üzemeltet, folyamatosan végez mérési feladatokat. A légszennyezettséget, a felszíni vizeink minõséget éves terv alapján, országos hálózati rendszerben vizsgáljuk, az adatok gyûjtése és értékelése hosszú évekre tekint vissza. A saját mérések mellet a környezethasználók által szolgáltatott adatok, bevallások képezik az állapotértékelés alapadatait. Az elmúlt évek jogszabályváltozásai egyre több adatszolgáltatás készítésére kötelezik a gazdálkodókat, de az önkormányzatokat is, s így ezen adatok egyre pontosabb képet adnak környezetünk állapotáról. Ma már jobban ismerjük a településeken keletkezõ hulladékok mennyiségét, elhelyezésének módját, a víz felhasználókat, szennyvizet kibocsátókat, kezelõket, légszennyezõ tevékenységet folytatókat, vagy a zajkibocsátással rendelkezõ vállalkozásokat. Sokkal jobban ismerjük a területünkön található környezeti károkat, s elmondható, hogy amíg évekkel ezelõtt ezek eltitkolása volt a gyakorlat, ma már több, mint 100 helyen folyik aktív mentesítés. Az illetékességi terület jelentõs része természetvédelmi terület, vagy a Natura-2000 hálózat része, mely hatással van a gazdálkodók és az önkormányzatok tevékenységére egyaránt. Ezen területek, s az itt érvényes szabályok ismerete fontos a helyi vállalkozóknak, a lakosságnak és az önkormányzatnak is. Reméljük kiadványunkkal hozzájárultunk ahhoz, hogy az önkormányzatok jobban megismerjék településük környezeti állapotát, s arról hitelesebben tájékoztathassák lakosságukat, az oktatási intézmények, társszervek és a civil szervezetek pedig friss, hiteles adatokhoz juthassanak. 2007. május 3. Kelemen Béla igazgató

TISZÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELÕSÉG

ÁLTALÁNOS ADATOK:

KIADMÁNYOZÁSI ADATOK:

Címe: 4025 Debrecen, Hatvan utca 16. Postacím: 4001. Debrecen, Pf.: 27.

Kiadja a Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelõség.

Telefon: (52) 511 000 Igazgató: (52) 511 001 Fax : (52) 511 050 E-mail: [email protected] WEB*: http://tiktvf.zoldhatosag.hu *Ez a kiadvány a weblapunkról letölthetõ PDF formátumban.

Készült 300 példányban. Felelõs kiadó Kelemen Béla igazgató. Szerkesztõ bizottság: Csercsa Attila, Hajduné Víg Katalin, Handari Zoltán, Pataki Ferenc, Rózsa László, Kórós Csaba.

illetékességi területének környezeti állapota

3

Éghajlat A TIKTVF illetékességi területén a szomszédos tájak éghajlati jellegzetességei találkoznak. Ezen a területen érintkezik egymással a Dél-Nyírség meleg, mérsékelten száraz, hideg telû éghajlati körzete, a Hortobágy száraz, Év

Középhõmérséklet oC

1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 200 2 2003 2004 2005 2006

10,6 10,5 10,1 10,3 10,6 11,5 10,3 11,2 10,1 10,2 9,8 11,3

t max-min o

C

52,7 52,2 49,5 50,8 49,6 51,6 52,7 53,7 56,4 71,7 56,3 58,7

Csapadék mm 521 581 422 626 673 435 586 532 521 693 640 636

- évi napsütéses órák száma: óra - borultság: % - ködös napok aránya: % - légnyomás: mbar - évi középhõmérséklet: K - csapadék évi összege: mm - párolgás: mm - globál-sugárzás: kJ/cm2 - relatív légnedvesség: % - szélsebesség: m/s

Meteorológiai paraméterek havi átlagai (2006. DE): hónap 2006. január február március április május június július augusztus szeptember október november december átlag

téli félév nyári félév 561 1484 65,5 52,8 15,6 1,1 998,7 996,2 275,8 290,2 252 341 255 333 107,9 330,6 81,0 69,2 2,85 3,05

A 2006. év havi középhõmérsékletei jelentõsen növekedtek mind a 2005. év, mind az alapértékekhez viszonyítva. Ugyanakkor a csapadékváltozás tendenciája a csökkenés lett ill. szélsõségesebbé vált az elosztása. Hajdú-Bihar megyében jelenleg az éves hõigény lakásonként 49,3 MJ. Az éves közép-hõmérséklet 1 oC-kal történõ emelkedése kb. 4,8 MJ megtakarítást jelent.

t (2006.) t (2005.) f h (2006.) h (2005.) o o C mm C mm % -0,9 18 -3,2 23 77 -3,7 33 -1,2 59 82 2,7 16 3,4 50 75 11,3 86 13,8 162 72 16,7 65 17,9 78 66 18,8 80 20,2 73 60 21,0 83 25,4 42 49 19,8 124 20,0 77 67 16,9 49 18,1 24 62 10,7 7 12,4 25 68 3,7 25 6,7 18 78 0,1 54 2,3 5 80 9,8 640 11,3 69,7 636

C

Az atmoszféra a legváltozékonyabb környezeti elem. Bár tömege kb. milliomod része a Föld tömegének, mobilitása miatt használatát „csak” terhelésével szabályozzuk. A levegõkörnyezet terhelése és folyamatai az elsõk között vezettek a globális válságjelenségek felismeréséhez: szmog, savas esõ, ózonpestis, felmelegedés stb. Komplex és horizontális hatásként vizsgálandó a klíma. Az éghajlat változás átível a környezeti elemeken és fokozatosan a környezetvédelem legfontosabb teendõje lesz. A szélsõséges idõjárás mára környezetbiztonsági tényezõ lett.

Havi középhõmérséklet

O

Bevezetés

mérsékelten forró nyarú, illetve a Körös-vidék meleg, mérsékelten száraz, forró nyarú éghajlati körzetével. A csapadék szempontjából a Felügyelõség illetékességi területe az Alföld egyik legszárazabb vidéke, a Hortobágy déli része pedig az ország egyik legszárazabb területe. A csapadék mennyisége kevés, eloszlása pedig igen kedvezõtlen a biztonságos szántóföldi növénytermesztés számára. Idõjárásunk melegszik; a szélsõséges állapotok gyakoribbak: ezzel a trenddel is számolni kell.

30

t (2006)

t (2005)

25 20 15 10 5 0 -5

180

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10 11 12

hónap mm

LEVEGÕVÉDELEM

Csapadék h (2005)

h (2006)

160 140 120 100 80 60 40 20 0 1

2

3

4

5

6

7

8

9

10 11 12

hónap


4 Légszennyezés

A levegõkörnyezet állapotát is folyamatainak hatótényezõivel jellemezhetjük. A három paramétercsoport, kibocsátás, átalakulás, légszennyezettség mérhetõ tényezõi korlátozott állapotértékelést tesznek lehetõvé: a statisztikai adatoknak célorientáltaknak kell lenni. Végsõ cél az életminõséget biztosító levegõminõség (immisszió) tartós fenntartása, javítása. Az állapot jellemzésében és értékelésében meghatározó szerepe van a határértékeknek; ezek a mindenkori társadalmi-gazdasági elvárásokat is képviselik. A levegõkörnyezet terhelését légszennyezõ anyagok antropogén jellegû kibocsátásával (emissziójával) jellemezhetjük. A kibocsátás un. légszennyezõ forrásokon történik. Jelenleg a forrásokat általánosan értelmezzük: objektumok, tevékenységek, folyamatok. kg/ev (2005.) DKCE Kft Debrecen E.ON Energiatermelõ Kft Debrecen Eastern Sugar Zrt Kaba MOL Földgázszállító Zrt Nagyhegyes Sinesco Kft Hajdúszoboszló TEVA Zrt Debrecen MOL Földgázszállító Zrt Hajdúszoboszló Alkaloida Zrt Tiszavasvári Munka MgSzöv. Tiszavasvári

SO2 65641 11266 183983

924209 34048

A légszennyezést a légszennyezõ telephelyek, a -források és az - anyagok adataival jellemezhetjük. A jelenlegi szabályozás alapján elsõsorban a jelentéskötelezett üzemi pontforrások kibocsátási jellemzõit ismerjük; a közlekedés és a (kommunális) tüzeléstechnika ill. a diffúz légszennyezés adatai számíthatók. Egyes tevékenység (pl. benzinkezelés, HFC anyagok használata) légszennyezése szabályozott, de emissziós adatbázisuk nincs. 1990-es években illetékességi területünkön jelentõs mértékben csökkent a légszennyezõ anyagok kibocsátása és jelentõsen javult a környezeti levegõminõség. A normával rendelkezõ légszennyezõ telephelyek száma 728 db, Debrecenben 248 db. A telephelyek összes kibocsátásának 91 %-át 9 db telephely okozza. CO 31508 2813 75762 74358 15297 1776 5305 21228 7666

NOx 182196 67069 141001 58858 9746 29927 29488 458059 1782

PM 904 51495

1711 79543 448

SO2: kén-dioxid CO: szén-monoxid NOx: nitrogén-oxidok PM: szilárd anyag (szálló por) CH: szénhidrogének

A légszennyezõ technológiák: 935 db, pontforrás 1834 db, diffúz forrás 21 db, kibocsátott anyag 104 típusú. Területünkön is csökkent a CFC (klórozott-fluorozott szén-hidrogének) felhasználás; 4 felhasználó nyújtott be un. OKA (ózonkárosító anyagok) jelentést. A felületi források légszennyezése alapjában feltáratlan. Területünkön elsõsorban a mezõgazdasági eredetû légszennyezés figyelemreméltó. A hatósági tevékenységet korlátozza a normatív szabályozás hiánya. A legjelentõsebb problémák: állattartás/komposztálás bûzkibocsátása, növényvédõszer/mûtrágya kiszórás, betakarítás, terményszárítás és tárolás. Speciális levegõkörnyezeti probléma a szabadtéri avar- és hulladékégetés. A közlekedés és a (háztartási) tüzelés légszennyezését fajlagos emisszió adatok és kapacitás jellemzõk ismeretében elméleti úton számítjuk. Az összesített légszennyezés 2005. évre t/év: 2005. t/év közlekedés 493 SO2 39744 CO 16867 NOx 2306 PM 7939 CH 67349 összesen: 93.12 % 2004. össz.: 57151 81.77 %

tüzelés 983 647 1150 359 272 3411 4.72 10620 15.20

ipar összesen % 305 1781 2.46 503 40894 56.54 515 18532 25.62 148 2813 3.89 94 8305 11.48 1565 72325 100.00 2.16 100.00 2120 69891 3.03 100.00

Jelentett légszennyezés szennyezõ anyagonként kg/év: Szennyezõ anyag SO 2 CO NOx PM CH Összesen:

Emisszió kg/év Debrecen 78665 72806 207585 15595 78239 452890

TiKTVF 304965 503027 515114 148399 93538 1565043

Pontforrás db 89 792 802 698 943 1834

illetékességi területének környezeti állapota Az adatok szerint 2005-ben, 2004-hez képest csekély mértékben (3,4 %) növekedett az összes emisszió, de folytatódott a szerkezetváltás: tovább növekedett a közlekedési eredetû légszennyezés abszolút és relatív értelemben egyaránt. Az összesített emissziós aránya 93,12 %. A kén-dioxid terhelés jelentõsen csökkent, de a közlekedési nitrogén-oxidok és szén-hidrogének kibocsátása növekedett. Csökkent az ipari légszennyezés: 2,2 %, csökkent a VOC: illékony szerves szénhidrogének kibocsátása is. Mára a kibocsátott légszennyezõ anyagok eredetét tekintve a közlekedésbõl és a kommunális energiafelhasználásból eredõ szennyezõ források szerepe megelõzte az ipar légszennyezését. Ezen források emissziójának ellenõrzése alapvetõen megoldatlan. Az üzemi légszennyezõ források közül a jelentõs környezeti hatású (314/2005. (XII. 25.) Kormány-rendelet szerint) források meghatározóak. Az EU rendszeres jelentést kér az un. EPER (European Pollutant Emission Register) forrásokról. Ezek kibocsátása megtekinthetõ a http://eper-prtr.kvvm.hu/telephelyek2004.php weblapon.

5 A közlekedési légszennyezés csökkentésére fokozottan kell figyelni: forgalomszervezés, sebességkorlátozás, tömegközlekedés, mûszaki ellenõrzések stb. Különállóan egyetlen megoldás sem hatékony. Jelentõs levegõkörnyezeti tartaléka van a villamos tömegközlekedésnek. Feltehetõen nem tartható fenn a jelenlegi tüzelésszerkezet sem. Vizsgálni kell a megújuló energiaforrások, alternatív üzemanyagok (bioetanol, biodízel, biogáz), energiahatékonyság (pl. KCE távfûtések) szerepét, az energiaellátás biztonságát. Légszennyezettség mérések A légszennyezettség mérése történhet kémiai-, illetve bio-hálózati módszerekkel. Meghatározó az OLM települési mérõhálózat használata; ebben jelentõsebb kémiai légszennyezõ anyagok koncentrációjának mérése történik hatósági tevékenység keretében. Az EU jogszabályokra tekintettel kiterjesztjük a mérendõ légszennyezõ anyagok körét (pl. PM2,5, toxikus fémek, PAH). Az Országos Légszennyezettségi Mérõhálózat: OLM a manuális (szakaszos) mérõhálózatból és az automata mûködésû (on-line) mérõhálózatból áll.

A manuális mérõhálózat adatai alapján: 3

1. Átlag ug/m ; 2. Adatrendelkezés %; 3. Határérték túllépés db; 4. Minõsítés

Kén-dioxid (SO 2) Debrecen Hajdúnánáss Hajdúszoboszló Tiszavasvári

1. 1,98 2.08 1,54 1,45

2005/2006 fûtési félév 2. 3. 94,87 0 84,07 0 90,11 0 100,00 0

4. Kiváló Kiváló Kiváló Kiváló

1. 2,41 2,60 2,25 1,82

2006 nem fûtési félév 2. 3. 98,91 0 89,07 0 98,,91 0 87,98 0

Nitrogén-dioxid (NO2) Debrecen Hajdúnánáss Hajdúszoboszló Tiszavasvári

1. 42,66 33,43 31,93 40,91

2005/2006 fûtési félév 2. 3. 4. 94,51 28 Megfelelõ 83,52 2 Megfelelõ Jó 89,01 1 Megfelelõ 98,90 12

1. 26,78 21,07 20,65 34,26

2006 nem fûtési félév 2. 3. 4. 100 1 Jó 86,89 0 Jó 100 0 Jó Megfelelõ 89,07 4

1.* 3,68 5,82 3,11 3,65

2005/2006 fûtési félév 2. 3. 4. 98,82 0 Kiváló 100 0 Jó 100 0 Kiváló 100 0 Kiváló

Ülepedõ por*: g/m2 30 d Debrecen Hajdúnánáss Hajdúszoboszló Tiszavasvári

1.* 9,00 10,44 8,73 8,03

4. Kiváló Kiváló Kiváló Kiváló

2006 nem fûtési félév 2. 3. 4. Megfelelõ 98,82 3 100 0 Szennyezett Megfelelõ 100 0 Megfelelõ 100 0

6


Debrecenben a szálló por PM10 frakció éves átlagértékei 2005: 40,47 ug/m3; 2006: 38,33 ug/m3. A 2005. évi „szennyezett” minõsítés „megfelelõ”-re csökkent. A mért gázkomponensek közül a nitrogén-dioxid szennyezés éves átlaga Debrecen kivételével minden településen magasabb volt az elõzõ évekhez képest. Debrecenben továbbra is a helyi közlekedés és az átmenõ forgalom által okozott légszennyezés a legszámottevõbb. Tiszavasváriban fõleg a Polgár felé (autópálya) történõ átmenõ teher és személygépkocsi forgalom okozott problémát. A mért gázkomponensek közül a kéndioxid városi éves átlagkoncentrációja az elõzõ évek mérési adataihoz képest lényegében nem változott, továbbra is alacsony. A földgáz áremelés várható hatására megváltozik a tüzelõanyag felhasználás szerkezete; a kén-dioxid légszennyezettség valószínûleg növekedni fog. A szállópor PM 10 frakciójának mintavétele az EU elõírásoknak megfelelõen 24 órás mintavétellel történt. 2006. évben a határérték átlépések március és december hónapokban egyenlõ arányban elõfordultak, de a túllépések száma és értéke alacsonyabb volt a 2005. évihez képest. Az ülepedõ por szennyezés 2006. évben is magas volt (az útépítések, a közúti szállítás következményeként). 2006. évben az egészségügyi határérték túllépések száma nitrogén-dioxid (1 órás), PM10 (24 órás) meghaladta a megengedett mértéket, de a 2005. évhez képest alacsonyabb volt a darabszámot és maximum értékeket tekintve. A kedvezõ téli idõjárás, meteorológiai körülmények miatt ez nem jelenti a légszennyezettségi helyzet tendenciájának javulását. 2006. évben Debrecen város a nitrogén-dioxid és nitrogén-oxidok tekintetében jó, a szálló por PM10 frakciója

A 24 órás átlagos légszennyezettség változása: SO2 ug/m3 2003 2004 2005 2006

NO2 ug/m3 2003 2004 2005 2006 Ülepedõ por* g/m2 30 d 2003 2004 2005 2006

Debrecen

Hajdúnánás

H.szoboszló

Tiszavasvári

3,09 1,83 1,93 2,29

2,58 1,82 2,15 3,13

2,50 1,46 1,78 1,97

3,56 1,73 1,66 1,66

Debrecen

Hajdúnánás

H.szoboszló

Tiszavasvári

41,53 31,15 33,68 33,19

21,23 18,30 23,09 25,27

42,41 23,77 24,45 26,96

36,46 29,63 35,74 37,62

Debrecen

Hajdúnánás

H.szoboszló

Tiszavasvári

5,58 6,05 6,48 6,53

5,46 6,24 8,70 8,55

5,79 6,29 6,10 7,07

4,86 5,52 5,75 5,65

*: 30 napos átlagértékek tekintetében megfelelõ minõsítést kapott. A szén-monoxid városi éves átlagkoncentrációja 2003-2006. években kis mértékben ingadozott, Debrecen város a szén-monoxid tekintetében kiváló minõsítést kapott. Az ózon-koncentráció az utóbbi években ingadozó értéket mutatott, de lényegében nem változott, e komponens tekintetében Debrecen levegõje jó minõsítésû. Debrecen város levegõje összességében 2006. évben is „csak” megfelelõ minõsítést kapott a levegõ PM10 szennyezettsége miatt. Tekintve, hogy a városokban a légszennyezõ anyagok kibocsátásában a közlekedés a legjelentõsebb tényezõ, és az életszínvonal várható növekedésével nõ a lakossági gépjármûvek száma, mindenképpen szorgalmazni kell a városon áthaladó forgalom csökkentésére, valamint a tömegközlekedés korszerûsítésére irányuló törekvéseket.


7

NO2 ug/m3 1 órás átlag 1 órás max. 24 órás max.

2005. 1. 2. 22,5 18,3 183,3 155,8 98,4 86,6

2006. 3. 1. 2. 28,3 20,0 18,4 257,2 162,5 112,5 152,9 76,1 55,0

3. 27,6 177,4 99,1

Az aktuális légszennyezettségi problémákat a településeken a közúti forgalom következtében fellépõ idõszakosan magas nitrogén-oxidok szennyezettsége, a száraz évszakokban jellemzõ magas porterhelés, a talajközeli ózon nyári idõszakban bizonyos meteorológiai körülmények közötti magas, határértéket meghaladó koncentrációja és a háttér átlagos ózon koncentrációjának egyenletesen emelkedõ tendenciája jelenti.

NOx ug/m3 1 órás átlag 1 órás max. 24 órás max.

2005. 1. 2. 36,3 25,6 777,7 396,4 271,4 112,0

2006. 3. 1. 2. 47,0 29,1 26,5 703,0 563,4 473,8 244,2 153,0 109,4

3. 40,6 827,5 228,4

SO2 ug/m3 1 órás átlag 1 órás max. 24 órás max.

1. 12,5 83,0 42,3

2005. 2. 3,7 85,4 49,7

1. 10,6 53,0 37,9

2006. 2. 7,3 60,3 31,0

3. 9,5 48,1 32,1

Debrecen légszennyezettségének javítására Légszennyezettségi Intézkedési Program (LIP) 2004-2015 készült. Ez elsõsorban a közlekedési eredetû légszennyezettséget hivatott csökkenteni.

CO ug/m3 1 órás átlag 1 órás max. 8 órás átlag* 8 órás max.*

1. 583 6698 898 5040

2005. 2. 831 4246 1094 2948

1. 575 4748 787 3960

2006. 2. 543 2880 682 1866

3. 515 5120 820 3579

Debrecen rendelkezik Szmogriadó Tervvel. A légszennyezettség mérésekkel a tervezett intézkedések és fokozataik aktiválhatók. A vizsgált idõszakban (2002-2005.) tájékoztatási- és riasztási küszöbérték átlépés nem volt.

O3 ug/m3 1 órás átlag 1 órás max. 8 órás átlag* 8 órás max.*

2005. 1. 2. 50,6 47,1 169,6 150,9 75,0 72,6 143,5 140,4

2006. 3. 1. 2. 45,6 53,0 48,7 141,8 169,9 159,5 68,7 77,4 72,1 130,5 161,2 152,9

3. 46,2 160,7 68,5 151,3

PM10 ug/m3 1 órás átlag 1 órás max. 24 órás max.

2005. 1. 2. 35,2 28,9 432,3 316,5 157,5 197,2

2006. 1. 2. 32,3 34,8 385,8 296,4 103,3 115,3

3. 31,6 277,9 117,0

B (benzol) ug/m3 1 órás átlag 1 órás max. 24 órás max.

2005. 2. ----

2006. 2. ----

3. 2,3 108,3 11,2

A légszennyezettség változása összetevõnként:

A TiKTVF 2001-2004. között a Kelet-magyarországi levegõ biomonitoring LIFE program (EHBN) keretében növénymintákkal (érzékeny dohánynövény, út menti fák) vizsgálta a debreceni légtér ózon, ülepedõ por és ennek nehézfémtartalom ill. policiklikus aromás szénhid-rogének (PAH) tartalmát. 2006. évben a DMJV Polgármesteri Hivatal megbízásából folytattuk a biomonitoring vizsgálatokat.

1. ----

3. 9,9 77,7 38,1

3. 402 7289 855 5157

3. ----

3. 1,7 33,3 10,1

1. 3,2 36,2 11,2


8

ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELEM A környezeti zaj- és rezgésvédelemre vonatkozó elõírásokat a 12/1983. (V. 12.) MT számú rendelet alapján dolgozták ki, míg a követelményértékeket a 8/2002. (III. 22.) KvM-EüM együttes rendelete tartalmazza. A teljes szabályozási rendszer felülvizsgálata megkezdõdött. A zaj- és rezgésvédelem is a források szabályozásával történik. A hatósági feladatok szempontjából meghatározó a zajterhelõ telephelyek ismerete. Erre jelenleg „csak” helyszíni ellenõrzéseken alapuló ZAJ adatbázis van; a kataszter nem teljes. Az adatbázis Debrecenben 633, összesen 1367 zajterhelõ telephelyet tartalmaz.

Zajkibocsátás A hatósági feladatok megoszlanak a Felügyelõség és a jegyzõk között. A környezeti zajkibocsátást a TiKTVF vizsgálja, méri. A zajkibocsátás szoros kapcsolatban van a zajterheltséggel. A zajkibocsátási határérték meghatározása a védendõ objektumok környezetére elõírt egészségügyi határértékek figyelembe vételével történik. A környezeti zajkibocsátás három forrása: közlekedés, mûködõ telepek, építkezés. A zenés szórakozóhelyek, reklámtevékenységek is zajpanaszokat váltanak ki. A felügyelõség illetékességi területén a városokon áthaladó fõközlekedési utak jelentõs forgalma és a kedvezõtlen vonalvezetés miatt a közúti közlekedésbõl származó zajterhelés a domináns, több helyen határérték feletti. A lakosságot fõként a közlekedési zaj zavarja: a 65 dB fölötti környezeti zaj potenciálisan egészségkárosító. Bár a közlekedési zajkibocsátás és zajterhelés számítható, mérések szükségesek a tényleges terhelések és teendõk meghatározásához. Elméleti úton számítható a közlekedési zajterhelés az Átlagos Napi Forgalom ismeretében (HBm 2005.) km utak jele/neve ÁNF (2005) ÁNF1 ÁNF2 ÁNF3 399,2 6790 5702 309 779 fõút 1145,8 1268 1079 87 102 mellékút 8480* 898 780 65 53 önkorm. út Debrecen 4. fõút 6,3 26540 22691 1531 2318 *: 78 %-a kiépítetlen.

nappal 50*(ÁNF1) 64,1 fõút 56,9 mellékút 55,5 önkormányzati út Debrecen 4. fõút 70,1 éjjel 50* fõút 57,0 mellékút 49,7 önkormányzati út 48,3 Debrecen 4. fõút 63,0

50*(ÁNF2) 55,2 49,7 48,5 62,2 50* 48,6 43,1 41,8 55,5

40*(ÁNF3) 63,2 54,4 51,5 67,9 40* 57,0 48,1 45,3 61,7

A közlekedési zaj forgalomszervezéssel is csökkenthetõ. Megkezdõdött az elkerülõ (4. és 47. fõút) útszakaszok építése: mindkettõre van környezetvédelmi engedély. A város útfejlesztései közvetett módon a zajterhelést is befolyásolják: Az üzemi zajforrások (ipar) hatásának megítélésekor csak a nem szolgáltató tevékenységek zajkibocsátásának hatásairól vannak mérési adataink. A 12/1983. (V. 12.) MT rendelet melléklete szerinti tevékenységek környezeti zaj- és rezgés hatásainak szabályozása az önkormányzatok hatáskörébe tartozik.

Zajimmisszió (zajterhelés) A zajimmissziót az adott környezet (lakás, közintézmény) védendõ felületeinél mérjük. Ezzel a zajpanaszok megalapozottságát ill. a zajterhelési határérték teljesülését ellenõrizzük. Formálisan tehát a zajimmisszió lokális adat. Mérése szoros kapcsolatban van a környezeti (telephelyi, építési, közlekedési) zajterheléssel. A lakossági zajpanaszok túlnyomó része (74%) a zajterheléssel függ össze. A zajterhelés igen nagy arányú a fõutak mentén: a közúti közlekedésbõl származó zajterhelés mindenhol határérték feletti mind nappal, mind éjszaka. A városok esetében a zajterhelési helyzet javulása sehol sem jellemzõ. A vidéki településeken szintén jelentõs határérték túllépések tapasztalhatók, különösen a 4. számú fõút mellett, fõként az éjszakai órákban. A közlekedés forgalmi zaja éjjel-nappal határértéket meghaladó. A zaj erõssége éjszaka mintegy 120 m-es sávban haladta meg az éjszakai 50 dB-es határértéket: A forgalom növekedése és a közlekedési infrastruktúra csekély változása miatt ez a zajszennyezettség (feltehetõen) tovább romlott. A térség legfontosabb (100 és a 120/a jelû) vasúti fõvonalai több város területén is áthaladnak. A vasutak által okozott zajterhelés különösen az éjszakai órákban zavarja az érintett lakosság nyugalmát. A zajimmissziós mérések eseti és lokális jellegûek. Átfogó stratégiai zajtérkép készítését a - 280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet a környezeti zaj értékelésérõl és kezelésérõl - 25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet a stratégiai zajtérképek, valamint az intézkedési tervek készítésének részletes szabályairól jogszabályok ütemezik. ÁNF1:személygépkocsi.; ÁNF2: könnyû tehergépkocsi.; ÁNF3: nehéz tehergépkocsi., busz

*: km/h sebességnél. (A táblázat tájékoztató jellegû, mivel a beépítések jelentõs mértékben befolyásolhatják a homlokzatot érõ zajterhelés nagyságát).


9

FELSZÍN ALATTI VÍZ, FÖLDTANI KÖZEG VÉDELME

A felszín alatti víz és a földtani közeg állapota szempontjából több fontos dolgot is meg kell vizsgálni, ha a ,,környezetvédelmi helyzet” változásáról szeretnénk képet alkotni. Az elsõ a potenciális szennyezõforrások, tevékenységek jelene és jövõje, a második a már bekövetkezett környezetszennyezések kezelése, a harmadik a megelõzés és az ellenõrzés elvének az érvényesítése. A szakterület legmeghatározóbb jogszabályai a felszín alatti víz és a földtani közeg védelmérõl szóló 219/2004. Korm. rendelet, a vizek mezõgazdasági eredetû nitrátszennyezéssel szembeni védelmérõl szóló, a 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelettel módosított 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet és a vízbázisok, a távlati vízbázisok és az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelmérõl szóló 123/1997(VII.18.) Korm. rendelet.

Földalatti üzemanyag tartály kiemelése

Potenciális szennyezõforrások, tevékenységek A Felügyelõség illetékességi területén legjelentõsebb szennyezõforrás továbbra is az állattartás. A környezeti probléma nagyságát elsõsorban az állomány mérete, a tartástechnológia és a kapcsolódó tevékenységek határozzák meg. Tapasztalat szerint a nagylétszámú, hígtrágyás tartástechnológiájú sertéstelepek okozzák a legnagyobb környezetterhelést.

kívül azon tartályoknál, ahol üzemanyag kiszolgálást folytatnak, fontos szempont a kiszolgálótéren keletkezõ esetlegesen szennyezõdõ csapadékvizek megfelelõ tisztítása illetve elhelyezése. Erre a gyakorlatban három megoldás született: a közcsatornára bocsátás, az elszikkasztás vagy zárt tárolóban történõ gyûjtés és szennyvíztisztító telepre szállítás.

Az elmúlt években megkezdõdött és a 2006. évben nagyrészt befejezõdött az állattartó telepek környezetvédelmi szempontú újraengedélyezése, sõt az engedélyekben elõírtak teljesülésnek ellenõrzése is elkezdõdött ebben az évben. 2006. évben jellemzõ volt a Felügyelõség „látóterébe” került kisebb telepek felülvizsgálata. Engedélyesek elkezdték a hatályos jogszabályi elõírásoknak megfelelõ létesítmények (szigetelt trágyatárolók, hulladéktárolók, szennyvízgyûjtõk, csapadékvíz elvezetés) engedélyezési eljárásait lefolytatni, illetve néhány esetben már a kivitelezés is megkezdõdött. Ezek a létesítmények elsõsorban vízjogi engedély kötelesek. 2006-ban a Felügyelõség a trágyatárolással és -kezeléssel kapcsolatos határidõket a 27/2006. (II. 7.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Nitr.) foglaltak szerint módosította a beérkezett nagyszámú kérelem alapján. A megszerzett engedélyek elõírásainak betartása, betarttatása biztosítja a telepek környezetvédelmi szempontú megfelelõsségét legkésõbb 2015-ig.

Az üzemeltetõk továbbra is nagy számban „térnek át” a föld feletti konténeres üzemanyag tartály és kiszolgáló kút üzemeltetésére, amelyek környezetvédelmi szempontból rendkívül biztonságosak. A 2006. évben a felügyelõség tárolótartályok létesítésére 25 db, használatbavételre 40 db, megszüntetésre (bontás, átminõsítés nem veszélyes anyag tárolására) 25 db, fennmaradásra (többnyire átalakítás után) 8 db szakhatósági állásfoglalást adott ki. Ez a tény jól mutatja, hogy a környezetvédelmi szempontú megfelelés biztosítása ezen a területen folyamatosan zajlik, így évrõl évre egyre nagyobb lesz a biztonságosnak mondható veszélyes anyag tárolók száma.

A felügyelõség az éghetõ folyadék és olvadék tartályokkal kapcsolatos engedélyezési eljárásaiban kiadott szakhatósági állásfoglalásaiban a két legfontosabb szempont az elérhetõ legjobb technikának megfelelõ mûszaki védelem alkalmazása (duplafalú tartályok, vezetékek, túltöltés jelzõ), illetve a megfelelõ monitoring (lyukadásjelzõ, ill. indokolt esetben pl. üzemanyagtöltõ állomásoknál monitoring kút, stb) megléte. Ezen

A felügyelõség mûködési területén 14 db fürdõ található, melyek a nagy mennyiségû használt, magas sótartalmú termál/gyógyvizet hasznosítás után földmedrû tározóban tárolják. A fürdõk, illetve sósvíztározók kockázata egyrészt a természeti erõforrásokkal való nem megfelelõ gazdálkodás, másrészt a környezetszennyezés lehetõsége. A fürdõk részleges környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációi 2006-ban - kettõ kivételével - benyújtásra kerültek, egy esetében pedig már kiadásra is került a környezetvédelmi mûködési engedély. Az engedélyekben megfogalmazott/megfogalmazandó célok: - A 219/2004. (VII.21.) Korm. rendeletnek való megfelelés biztosítása 2007. október 31-ig:

10


- Ha a sósvíztározó nem fokozottan érzékeny területen fekszik és nem okozott jelentõs talaj-, talajvíz szenynyezést, akkor monitoring mellett fennmaradhat. - Fokozottan érzékeny területeken csak mûszaki védelemmel (szigetelten) mûködhetnek a sósvíztározók vagy meg kell szüntetni ezeket. - A hévízkutak egy részének lezárása vagy lefojtása, ezáltal az elfolyó, nem hasznosított vizek mennyiségének csökkentése. - A nem gyógyászati célú medencéknél vízforgatók alkalmazása, mely egyéb jogszabályok miatt amúgy is kötelezõ elõírás a fürdõk részére. A környezetvédelmi mûködési engedélyezéssel párhuzamosan, azzal összhangban zajlanak a fürdõk új vízjogi üzemeltetési engedélyezési eljárásai is. Nagyszámú mûszaki védelem nélkül épült települési szilárdhulladék lerakó és folyékony kommunális hulladék elhelyezõ felülvizsgálatának, illetve a rekultiváció kiviteli tervének elbírálása is megtörtént 2006-ban. Ezen létesítmények környezetbiztonságossá tétele, vagy felszámolása a cél 2007. október 31-ig. Kármentesítések, tartós környezeti károk felszámolása

A felügyelõség mûködési területén jelenleg 147 db kármentesítést tartunk nyílván, míg 2005-ben ez a szám 130 volt. Ezek közül 12 db kármentesítés került teljes lezárásra, a többi tényfeltárási (38), mûszaki beavatkozási (43) illetve utómonitoring (48) szakaszban van, 6 db kármentesítésnél pedig egyszerre több szakasz folyik, többnyire tényfeltárás és mûszaki beavatkozás. A területünkön lévõ szennyezések 2/3-ánál a szenynyezõanyag alifás és aromás szénhidrogén (TPH, BTEX). Ezek többnyire ún. 'tartályos' szennyezések, azaz a földtani közeg és felszín alatti víz károsodása a fõként szimplafalú, földalatti tartályok, hozzá kapcsolódó szerelvények illetve a nem megfelelõ használat következtében jött létre. Ezek néhány esetet kivéve (amelyeknél tartálycsoportok voltak) általában kis vertikális és horizontális kiterjedésû szennyezések. Néhány esetben a szennyezést nehézfémek, ammónia, nitrát vagy növényvédõszerek okozták. A szennyezések 1/5-e nagy kiterjedésû, kiemelt szennyezésnek tekinthetõ. A mentesítés költsége ezen esetekben meghaladja a 100 millió forintot Ezen szenynyezéseknél gyakori a szennyezõanyagok nagy száma, a nagy horizontális kiterjedés és a mélyebb rétegek érintettsége is. A legnagyobb problémát okozó klórozott szénhidrogének hat kármentesítés esetében számítanak jellemzõ szennyezõanyagnak területünkön. A klórozott szénhidrogének okozta szennyezések felszámolására jelenleg nemzetközi szinten sincs megfelelõen hatékony

technológiai megoldás, ezért ezek a károsodások valószínûsíthetõen több évtizedig is megmaradnak, illetve a kármentesítési technológia kutatás párhuzamosan halad a mentesítésekkel. A kármentesítések kb. 1/5-e vízbázisvédelmi területen található, ezekre kiemelt figyelmet kell fordítani csakúgy, mint az OKKP keretében zajló három, államilag finanszírozott kármentesítésre. A mûszaki beavatkozás leggyakrabban talajcsere, talajill. rétegvíz kitermelése, tisztítása, visszaszikkasztása. A kármentesítés mechanikai, fizikai, kémiai és biológiai módszerek, vagy ezek kombinációinak alkalmazásával történik. A megfelelõ megoldás kiválasztásánál legfontosabb szempont az egészségügyi, illetve környezeti kockázat mihamarabbi megszüntetése. Valószínûsíthetõ az, hogy a jelentõsebb környezetszenynyezések az elmúlt években már felszínre kerültek, az új ügyek fõként tartályok felszámolása kapcsán jelentkeztek. 2006-ban két olyan rendkívüli esemény, szennyezés történt, amelyek a talajt illetve a felszín alatti vizeket érintették. Helyszíni szemle, mintavételezés és laboratóriumi vizsgálat, valamint egyéb hatósági intézkedések váltak szükségessé ezekben az ügyekben. Mindkét esetben a szennyezést sikerült gyorsan felszámolni, Az egyik esetben a terület tulajdonosa, a másik esetben a Magyar Állam biztosította a végrehajtást. Megelõzés, ellenõrzés A megelõzés legfontosabb eszközeként a felügyelõség természetesen minden potenciális szennyezõforrás létesítésekor, a tevékenységek engedélyezésekor érvényesíti a felszín alatti víz és a földtani közeg védelmének szempontjait. Feltételeket határozunk meg többek között az ún. szennyezõ anyagok tárolására, felhasználására, a hulladékok gyûjtésére, a szennyvíz és tisztított csapadékvíz gyûjtésére, elvezetésére, esetleg elszikkasztására, valamint a monitoring rendszer mûködtetésére. Különösen fontos ez a vízbázisok védelme érdekében. A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelmérõl szóló 123/1997( VII. 18.) Korm. rend. az e körbe tartozó vízbázisok fokozott védelmérõl rendelkezik. A vízbázisok védelme érdekében e rendelet szerint védõidomot, védõterületet, illetve védõsávot kell kijelölni. A védelem a védõidom, védõterület, vagy védõsávon belül a biztonsági intézkedések végrehajtásával valósítható meg. A cél az, hogy a hatóságilag kijelölt védõövezeteken, védõterületeken belül csak olyan tevékenységek mûködjenek, amelyek hosszú távon sem veszélyeztetik a vízbázis használhatóságát. Ennek érdekében 2006-ban ellenõriztük 1 db elõzetesen kijelölt, sérülékeny földtani környezetben üzemelõ vízbázis (Újszentmargita-Tuka) jelenlegi állapotát.


11

KÁRMENTESÍTÉSEK Tiszavasvári

Legkritikusabb szennyezõ ammónia, nitrát, nitrit növényvédõszerek fémek és félfémek klórozott szénhidrogének alifás és aromás szénhidrogének

Hajdúböszörmény

Balmazújváros

DEBRECEN

Hajdúszoboszló

Püspökladány

Berettyóújfalu


12

Mûködési területünkön 35 üzemelõ közüzemi vízbázist sérülékenynek minõsítettek az elõzetes vizsgálatok alapján, melyeknél el kell végezni a diagnosztikai vizsgálatokat, s ezek alapján kijelölni a végleges védõterületeket, védõövezetet, illetve védõidomot. Három vízbázis (Tiszadada, Nádudvar, Nyíracsád) esetében a diagnosztikai vizsgálat 2006-ban befejezõdött. Összegzésként elmondható, hogy 24 helyen már elkezdõdött, illetve ebbõl már 19 vízbázis esetén be is fejezõdött a diagnosztikai vizsgálat. 5 helyen még nem kezdõdtek el a részletes vizsgálatok. A részletes vizsgálatok tükrében egy vízbázis nem bizonyult sérülékenynek, két vízbázisnál pedig nem kellett védõterületet kijelölni, mivel a védõidomnak nincs felszíni metszete. Két helyen meghatározásra került a hidrogeológiai „A” védõövezet (az elérési idõ: 5 év), azaz az 5 éves elérési idejû védõidomnak van felszíni metszete a felszínen. 14 vízbázisnál csak a „B” hidrogeológiai védõövezet kialakítására tett javaslatot a diagnosztikai vizsgálat készítõje, mivel itt csak az 50 éves elérési idejû védõidomnak van felszíni metszete. A hidrogeológiai védõövezetek hatósági kijelölésére még nem került sor. Az illetékességi területen három távlati vízbázis is található, melyeknél már befejezõdtek a diagnosztikai vizsgálatok. A diagnosztikai vizsgálatokat itt követte a hatósági kijelölés, s a korlátozások, biztonságba helyezések is életbe léptek. Jelenleg kb. 50 környezetvédelmi engedéllyel rendelkezõ bánya mûködik a Felügyelõség illetékességi területén, meghatározó a homok, agyag, kavics és a szénhidrogén bányászati tevékenység. Az útépítésekhez szükséges homok- és agyag kitermeléséhez szükséges bányák nyitása nagyrészt a korábbi években történt, ezért a 2006. évben jellemzõen a kitermelési mûszaki üzemi tervek jóváhagyásához szükséges engedélyezési eljárások zajlottak, illetve néhány bánya felhagyása is megtörtént tájrendezést követõen.

104

Biharkeresztes Ártánd környékén a meglévõ bányászati tevékenység bõvítése céljából a kitermelhetõ kavicskészlet meghatározására, kutatási tevékenység folytatására adott engedélyt a felügyelõség. Jelentõsnek mondható továbbá, hogy a Hosszúpályi település közelében felfedezett gázmezõ engedélyezési eljárása is lezajlott 2006-ban. Az ellenõrzés fontos eszköze a 219/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet 16. §-a szerinti adatszolgáltatás, mely a Környezetvédelmi Felszín Alatti Víz és Földtani Közeg Nyilvántartási Rendszernek (FAVI-nak) az alapja. A Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelõséghez mindezidáig 1416 db adatlapot nyújtottak be. Az új adatlapok és a változásjelentések ellenõrzése, rögzítése, az adatbázis karbantartása folyamatosan történik. Az adatbázis a potenciális szennyezõforrások és tevékenységek legfontosabb paramétereit, illetve ezek változását tartalmazza, így segíti a hatósági ellenõrzés végrehajtását. A mûködési terület felszín alatti vizeinek minõségi állapotjellemzése, ellenõrzése a vízminõség változásának figyelemmel kísérése, nehezen megoldható feladat, mivel területünkön kevés reprezentatív információval rendelkezünk, annak ellenére, hogy az illetékességi területen több száz monitoring kút üzemel, sõt, ezek száma a potenciális szennyezõforrások számának növekedésével, kármentesítések végzésével egyre gyarapszik. Ezen monitoring eredmények rendszeres jelentések formájában érkeznek a felügyelõségre. A FAVIM program keretében vizsgálatok történnek üzemelõ mélyfúrású kutakból, a TIM (talaj információs monitoring) elnevezésû pontok melletti kutakból, kútpárokból, a vízminõségi törzshálózati mélyfúrású kutakból, településen meglévõ ásott és fúrt kutakból. A 2006. évi vizsgálatok a korábbi évek tapasztalataihoz hasonlóan, Hajdúhadház, Hajdúszovát, Tetétlen külterületén magas nitráttartalmat jeleznek. Feltehetõen

92 Potenciális szennyezõforrások a FAVI adatlapok alapján

662

11 79

trágyatárolás, elhelyezés üzemanyag tárolás,elhelyezés dögkút/dögtér szennyvíz elhelyezés, tárolás hulladék lerakás, tárolás mûtrágya, növényvédõszer tárolás, elhelyezés vegyianyag, nyersanyag elhelyezés, tárolás egyéb

207

18 278


13

nagyobb térségre nem fogadható el a fenti következtetés, sokkal sûrûbb és egyenletesebb elosztású, az egész területet lefedõ, s megfelelõ kiképzésû kúthálózat segítségével lehetne jellemezni a talajvíz minõségváltozását. A területen 7 db törzshálózati észlelõkút mûködik, de különbözõ rétegekre telepítetten, így semmiképpen nem elegendõ a felszín alatti víz állapotának figyelésére. Amellett ezek a kutak általában a nagyobb mélységben lévõ rétegek vízminõségét reprezentálják, melyek kevésbé sérülékenyek. Általánosságban elmondható, hogy a Felügyelõség illetékességi területén az országos átlagot meghaladó arzén, szelén, jód és bór koncentrációk jellemzõek a talajvízben, továbbá az elsõ vízadó felsõ kb. 5 m es zónájában a nitrát dúsulása figyelhetõ meg. A felszín alatti monitoring 2007. évtõl az EU Víz Keretirányelv szerinti monitoringgá alakul át.

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS

Szilárd települési hulladéklerakók helyzete a felügyelõség illetékességi területén

!Hajdú-Bihar megye Az adatszolgáltatás változásai A 2004. évtõl hatályos 164/2003. Korm. rendelet alapján a termelõnél keletkezett, engedély alapján átvett, vagy bármilyen módon a birtokába jutott hulladékokra vonatkozóan a gazdálkodó szervezetnek telephelyenként adatszolgáltatási kötelezettsége van a környezetvédelmi hatóságok felé. A felügyelõségre beérkezett hulladékos bejelentések számát és a bejelentésben szereplõ keletkezett hulladékok mennyiségi adatait mutatja a következõ táblázat 1998-2005. évekre vonatkozóan:

bejelentõlapok száma 907 1071 1178 1275 1309 1344 1642 1509

keletkezett mennyiség 101831 63262 67290 100667 86640 88393 1100318 1079333

A berettyóújfalui regionális rendszer várhatóan csak 2007. év közepétõl fog mûködni. A régi hulladéklerakók rekultivációs eljárása folyamatban van a felügyelõségen, 10 db lerakó rekultivációja (Debrecen részleges, Hajdúnánás, Hajdúdorog, Hortobágy, Hajdúhadház, Téglás, Csökmõ, Földes-Tetétlen, Nagyrábé, Mikepércs) az ISPA beruházás keretén belül valósul meg, míg a többi lerakóé csak újabb pályázati források megszerzését követõen kerül végrehajtásra. A hulladéklerakók aktuális helyzetét a 14. oldalon található ábra mutatja.

!Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

A megyébõl 7 település tartozik az illetékességi területünkhöz (Tiszavasvári, Tiszalök, Tiszaeszlár, Tiszadob, Tiszadada, Tiszanagyfalu, Szorgalmatos). 1998 Tiszavasvári városban mûködik egy környezet1999 védelmi mûködési engedéllyel rendelkezõ szilárd 2000 települési hulladéklerakó, ide szállít be a felsorolt 2001 többi település is. 2002 Itt is folyamatban van EU támogatással regionális 2003 hulladékkezelõ rendszer létrehozása, melyhez minden település csatlakozott. A regionális rendszer 2004 beindulásáig a tiszavasvári lerakó mindenképpen 2005 mûködni fog, azt követõen az önkormányzati társulások döntenek a további sorsáról. Az 1998-2003. években a táblázat csak a veszélyes Szorgalmatoson nincs lerakó a másik öt település hulladékok keletkezési mennyiségeit tartalmazza. Az lerakójára vonatkozó felülvizsgálati és rekultivációs utolsó két év már összevethetõ, amelybõl megálla- dokumentáció a felügyelõségen elbírálás alatt van. A pítható, hogy a telephelyek száma és az ott keletkezõ hul- rekultivációk befejezési határidejét nagymértékben ladékok mennyisége állandósulni látszik. befolyásolja, hogy milyen központi vagy EU for-

év


14 Folyékony települési hulladéklerakók

Szelektív hulladékgyûjtés

Az elmúlt évhez képest történt néhány változás, a leürítõ helyek felülvizsgálata a következõk szerint alakul:

A 2005. évi beszámolóban elõre jelzett módon a szelektíven gyûjtött hulladékok mennyisége a hulladékgyûjtõ szigetek üzembe helyezését követõen több mint duplájára nõtt (kivéve mûanyag-Debrecenben). Várhatóan ez a tendencia a következõ évben folytatódni fog, ha nem is ekkora mértékben. Debrecen és vonzáskörzetében több mûanyag hulladék feldolgozásával foglalkozó vállalkozás is mûködik, amelyek szintén szelektíven gyûjtenek, vélhetõen e miatt nincs növekedés a regionális rendszerben begyûjtött mûanyag hulladékok esetében.

- Kiadott környezetvédelmi mûködési engedély: 9 - Rekultivációs kötelezést kapott: 1 - Rekultiváció megtörtént: 1 - Felülvizsgálat folyamatban: 10 - Felülvizsgálat benyújtása csúszik: 5 - Összesen: 26

db db db db db db

A felsoroltakon kívül a szennyvízkezelõ telepekkel rendelkezõ településeken az arra alkalmas mûtárgyakba történik a leürítés, elõfordul hogy a települések közös leürítõhelyet használnak, illetve néhány esetben a leürítõhelyek felülvizsgálata a szilárd hulladéklerakóval együtt zajlik, mivel ott történik a leürítés. Ellenõrzéseink során találtunk olyan leürítõhelyeket is, amelyek létét az önkormányzatok nem jelentették be, ezeken a helyeken még további felülvizsgálati kötelezések is várhatók.

Hulladék-lerakók aktuális helyzete Hajdú-Bihar megyében

A következõ táblázatok az egyes regionális rendszerek által a papír, mûanyag és üveg hulladékok begyûjtött mennyiségeit szemlélteti tonnában. Debreceni regionális rendszer:

Év 2005 2006

Papír Mûanyag 4354 543 8771 497

Üveg 321 1345

Hajdúböszörményi reg. rendszer:

Év 2005 2006

Papír Mûanyag 216 83 555 196

Üveg 40 216


15

Fentiek alapján elmondható, hogy a sajátos helyzetbõl fakadóan ugyanazon a (rész-)vízgyûjtõ területen az év egy részében a víz kártételei ellen kell küzdeniük a vízügyi szakembereknek, másik szakában pedig a vízhiány ellen. A kiegyenlített A mûködési terület felszíni vízrendszerének vízellátást helyes vízgazdálkodással lehet a szélsõségek mellett is biztosítani, például megfelelõ tárosajátosságai zással, melyre a területünkön több helyen is adottak a vízgazdálkodási létesítmények. A felügyelõség mûködési területén kevés a természetes, jelentõs vízhozammal rendelkezõ vízfolyás. Észak- A Keleti- és Nyugati-fõcsatornák vízrendszerének észak-nyugaton a Tisza határolja, nyugaton a kivételével felszíni vízfolyásaink a települési, Hortobágy-Berettyó, délen pedig a Sebes-Körös. mezõgazdasági és ipari használt-, illetve szenyFelszíni vizeink közül a Berettyó és a Hortobágy említ- nyvizek befogadóiként is szolgálnak. Vízfolyásaink hetõ még, mint jelentõsebb természetes vízfolyás. vízminõségvédelmi szempontból nagyrészt az „általános védettségi kategóriába”, illetve az Belvízhelyzet szempontjából a terület országosan is a „idõszakos vízfolyás kategóriába” esnek. leginkább veszélyeztetett régiók közé tartozik. Jelentõs Szennyezõanyag terhelés szempontjából az engedéterületek mértékadó belvízhelyzetben csak szivattyú- lyezés során a természetvédelmi szempontból zással mentesíthetõk. érintett vízfolyások egyedi elbírálás alá esnek. Az EU Víz Keretirányelvének elõírásai értelmében a A belvízcsatornák vízszállító képessége a karbantartás vizek jó állapotát 2015-ig el kell érnünk. Fontos hiánya miatt jellemzõen messze alulmúlja a kívánatos megjegyezni, hogy a jelentõsebb környezethasz(mértékadó) kapacitást. A belvízelvezetõ rendszerek nálóknak (szennyvíz-kibocsátóknak) a kibocsátási kiépítésére, fenntartására fordított források beszûkültek, határértékeket 2007. október 31-tõl az EU elõíráugyanakkor a belvízelöntésekkel szembeni érzékenység saival harmonizált hazai jogszabályi követelaz utóbbi évtizedben fokozódott a településeken, és a ményeknek megfelelõen ki kell elégíteni, azaz mezõgazdaságban egyaránt. számukra a „türelmi idõ” hamarosan lejár.

FELSZÍNI VÍZVÉDELEM

Árvízvédelmi szempontból említésre méltó, hogy illetékességi területünk majdnem fele veszélyeztetett. Az ármentesítésnek köszönhetõen a folyóink menti területeken nagyobb biztonsággal folyhat a gazdálkodás, illetve a települések mindennapi élete. Az árvízvédekezést az utóbbi évtizedekben egyebek mellett nehezíti, hogy a vízgyûjtõ területeken megváltozott (gyorsult) a csapadék összegyülekezése, valamint a szélsõséges hidrometeorológiai viszonyok is gyakoribbá váltak.

A szennyvízelvezetés és tisztítás helyzete a felügyelõség mûködési területén A felügyelõség illetékességi területén a közmûolló 2005-höz képest 2006-ban nem változott lényegesen. A vízhasználat során keletkezett szennyvíznek továbbra is csak egy része kerül szennyvíztisztító telepre, onnan pedig tisztítás után a befogadóba.

Vízgazdálkodási szempontból számításba vehetõ A nagyobb (10 000 lakos-egyenérték [leé] feletti) felszíni vízkészletünk nagy része a Tiszából származik. települések szennyvízcsatornázása és -tisztítása A vízhasználók a Tisza vizét a Tiszalöki Öntözõ- megoldott, a 2000 leé alatti településeké azonban rendszeren keresztül kapják, melynek két legfontosabb eleme a Keleti-fõcsatorna és a Nyugati-fõcsatorna. Bár a hazai legnagyobb öntözõrendszer elnevezésébõl faka- I. Települési szennyvíztisztító telepek dóan is elsõsorban öntözési igények kielégítésére létesült, egyéb, jelentõs vízgazdálkodási feladatokat is Csatornázott települések száma 41 ellát, úgymint: halastavi vízellátás, természetvédelmi Szennyvíztisztító telepek száma 31 célok (ökológiai vízigény, vizes élõhelyek vízigényének Tisztító kapacitás 2005-ben (m3/d) 95.277 biztosítása), ivó- és iparivíz ellátás, belvizek befoga- Kapacitás kihasználtság 2005-ben (m3/d) 69.464 dása, vízminõségvédelmi célok (szennyezett felszínivíz Tisztító kapacitás 2006-ban* (m3) 96.647 hígítás, vízfrissítés). Mindezek mellett önmagában is az élet elengedhetetlen feltételét jelenti a térségben, vala- *A szennyvíztisztító telepek 2006. évi leterheltsége, a kapacitáskihasználás csak a 2006. évi kibocsátásra mint fontos tájalkotó, tájformáló szerepe is van. vonatkozó adatszolgáltatások után lesz ismert


16

A 88 településbõl 2006-ban 41 település közüzemi szennyvízcsatornával összegyûjtött szennyvizét 31 szennyvíztisztító telepen tisztították meg. A szennyvíztisztító telepek kapacitása 2005-ben naponta 95 277 m3 volt, ez az adat 2006-ban 96 647 m3. A kapacitásbõvülés három új szennyvíztisztító telep építését, ill. egy meglévõ telep kapacitásának bõvítését foglalja magába. A régi oxidációs tavas szennyvíztisztító telep helyett Tiszalökön új helyen új, korszerû technológiájú szennyvíztisztító telep épült. A telep megépítésével a Tisza hullámterében üzemelõ régi telep üzemen kívül helyezésével elkerülhetõ lesz a befogadó Tisza - magas vízállás esetén - korábban gyakran elõforduló szenynyezése, az oxidációs tavakból a tisztítatlan szennyvíz bemosása a folyóba. A megépült új telep technológiája: merített fixfilmmel intenzifikált szakaszos mûködésû eleveniszapos biológiai tisztítás. A technológia a próbaüzemi mérési eredmények alapján a befogadó Tisza folyóra elõírt kibocsátási követelményeket teljesíteni tudja. A telep a bõvítés után (II. és III. ütem) biztosítja Tiszalök és az agglomerációhoz tartozó Tiszaeszlár település csatornahálózatán összegyûjtött szennyvizek tisztítását. Tiszavasváriban a meglévõ telep kapacitását bõvítették 3 500 m -rel, így a telep a város jelentõs hálózatbõvítése mellett Szorgalmatos szennyvizeinek a tisztítását is biztosítja. A telep technológiájának bõvítése, korszerûsítése várhatóan a tisztított szennyvíz minõségére, ezáltal a befogadó Paulaligeti csatornán keresztül a Hortobágy fõcsatorna vízminõségére is kedvezõbb hatással lehet. Biharkeresztesen a régi szennyvíztisztító telep mellett 2006-ban megépült az új telep; a próbaüzeme megkezdõdött. A közös telep az Ártándon közcsatorna hálózattal összegyûjtött szennyvizet is fogadni és tisztítani tudja. A telep tervezése az ökológiai felmérés alapján, természetvédelmi szempontok miatt elõírt egyedi határérték betartásának figyelembe vételével történt. Görbeházán megépült a szennyvíztisztító telep és a szennyvízcsatorna hálózat I. üteme; az eddig szennyvízközmûvel ellátatlan településrõl a szennyvíz korszerû technológiájú, 250 m3/d kapacitású telepen megtisztítva kerül a befogadó vízfolyásba. A tisztított szennyvíz befogadó környezetére gyakorolt hatásának nyomon követésére (talajvíz) monitoringot üzemeltetnek.

II. Települési szennyvízcsatornázás A szennyvízcsatorna hálózat hossza 2006-ben több mint 200 km-rel bõvült, de folyamatban van több település szennyvízcsatorna hálózatának bõvítése is. Jelentõs szennyvízcsatorna hálózat bõvítés volt 2006ban Tiszavasváriban, Hajdúdorogon, Hajdúnánáson, Hajdúszoboszlón, Biharkeresztesen és Püspökladányban. Jelenleg folyamatban lévõ legnagyobb beruházás: Az ISPA támogatással megvalósuló Debreceni szennyvíztisztító bõvítés-korszerûsítése, a VII. sz. szennyvíz fõgyûjtõ megépítése. A beruházás lehetõvé teszi mintegy 75.000 fõ közcsatornával történõ ellátását és az elvezetett szennyvíz megtisztítását. A program során Debrecenben és a hozzá csatlakozó településrészeken és településeken (Mikepércs, Sáránd, Hajdúsámson, Ebes) több mint 300 km csatorna épül. A befogadó Tócó vízfolyás szenynyezõanyag terhelését csökkenti a debreceni egyesített csatornarendszer egy részének szétválasztása. A kivitelezések 2006-ban kezdõdtek és ütemezetten folytatódnak 2008. végéig. III. Ipari, intézményi szennyvíztisztítók A felügyelõség illetékességi területen meglévõ kevés számú közvetlen felszíni vízbe kibocsátó ipari szennyvíztisztító kapacitása és az általuk kibocsátott szennyvíz minõsége az utóbbi egy-két évben nem változott. A nagyobb ipari szennyvíz kibocsátók: ALKALOIDA Vegyészeti Gyár ZRt, Puszta Konzerv Kft., Eastern Sugar ZRt., MOL Rt. Hajdúszoboszló Déli telep, AGROFERM Rt. Treonin Gyára. Több, jelentõs ipari szennyvízkibocsátó a települési szennyvízcsatorna hálózatokba bocsátja a szennyvizet. Közülük egy nagyobb kibocsátó szennyvíz elõtisztítója valósult meg 2006-ban, több pedig engedélyeztette a szennyvíz elõtisztítót, illetve a szennyvíz elhelyezését. Nyilvántartott jelentõsebb szennyvízkibocsátók 26

31

Települési szennyvítisztító Ipari, intézményi szennyvíztisztító Fürdõ, termálvíz kibocsátó Halastó Közcsatornába bocsátók

20 23 15


17

Kivetett szennyvízbírságok összege

latokból és a 2005-2006 években végzett új szemléletû, több élõlénycsoportra kiterjedõ felmérésekbõl, illetve az ezek mellett párhuzamosan végzett vízkémiai analízisek eredményeibõl következtethetünk. Az Európai Unió Víz Keretirányelve (VKI) öt biológiai elem vizsgálatát irányozza elõ számunkra. Ezek a: - fitoplankton, (vízben lebegõ, mikroszkopikus méretû növények {algák, más néven moszatok} összessége), - makroszkopikus vízi gerinctelen fauna, (a mederfenéken és a vízi növényzet között élõ, szabad szemmel is jól látható gerinctelen élõlények, csigák, kagylók, rovarlárvák, férgek), - bentikus kovaalga flóra, (kövek, vízinövények IV. Célkítûzések mikroszkopikus kovamoszat bevonata), makrofiton vegetáció, (vízi és mocsári növényzet) Továbbra is fontos feladat, hogy a sérülékeny vízbázison fekvõ Kaba, Hortobágy és Vámospércs településeken a - halfauna. vízbázis veszélyeztetettsége miatt a meglévõ korszerûtlen, nem szigetelt tavas tisztítás helyett az engedélye- A fenti elemek természetesen nem ugyan olyan zett új, biológiai szennyvíztisztító mû épüljön, és ezeken súllyal esnek latba a különbözõ víztípusok esetén. a településeken a csatornázottság végsõ kiépítésben Közepes folyóink makrofiton állománya elenyészõen gyér, idõszakos kisvizeink, vagy szikes legalább 80 % legyen. Fontos továbbá, hogy a jelenleg még tavas tisztítóte- tavaink esetén pedig halfaunáról nem igazán beszélleppel rendelkezõ Derecskén is új települési szenny- hetünk, így ezek vizsgálatától el kell tekintenünk. víztisztító épüljön és a régi telep engedélyezett módon A TIKTVF laboratóriuma 2006-ban fitoplankton, bentikus kovaalga és makroszkopikus vízi gerinckerüljön felhagyásra, rekultiválásra. telen vizsgálatokat végzett mintegy negyven álló és A szennyvíztisztítással már rendelkezõ települések folyóvízre kiterjedõen. esetén cél a csatornahálózat bõvítése, ill. a meglévõ hálózatokra a rákötések arányának jelentõs javítása. A gazdaságosan nem csatornázható települések, és településrészek szennyvízelhelyezését az egyedi szennyvízkezelésre vonatkozó jogszabályi elõírásoknak megfelelõen kell megoldani. A települési szennyvízcsatorna hálózatokat terhelõ ipari szennyvízkibocsátók esetében fontos feladat a megfelelõ hatásfokú szennyvíz elõtisztítók létesítése, meglévõknél esetenként azok korszerûsítése, intenzifikálása, vagy a szennyvíz elhelyezése a környezetvédelmi követelményeknek megfelelõen.

Hamvas-csatorna, Báránd Felszíni vizeink minõsége I. Biológiai értékelés

Megállapításaink:

A TIKTVF mûködési területén különbözõ típusú felszíni vizek fordulnak elõ, úgymint idõszakos kis vízfolyások, természetes ill. kanalizált (kimélyített és kiegyenesített) medrû erek, mesterséges csatornák, kis és közepes méretû folyók, valamint holtágak, mocsarak, mesterséges halas- és horgásztavak. E vízterek ökológiai állapotára az elmúlt bõ három évtizedben végzett (pusztán a vízben lebegõ, mikroszkopikus élõlényekre irányuló) vizsgá-

Felszíni vizeink növényi tápanyag tartalma (mind foszforra, mind pedig nitrogénre nézve) minden esetben többszörösen meghaladta azt az (limitáló) értéket, mely korlátozni képes a makroszkopikus és mikroszkopikus növények növekedését. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a vizeink potenciálisan eutrófak, tehát a nagy tömegû hínárnövényzet vagy algavirágzás kialakulása a hidrometeorológiai

18


helyzettõl függ, vagyis attól, hogy milyen gyakran jelentkeznek és milyen hosszúak a zavartalan, napos periódusok. A 2006. év folyamán a vízi élõlényközösségek mûködését komolyan veszélyeztetõ vízvirágzások nem alakultak ki. Jelentõsebb algaszámmal jellemezhetõ fitoplankton csak néhány horgásztóban és sekélyebb holtágainkban alakult ki. Jóllehet a korábbi években vízvirágzások még vízfolyásainkban is kialakultak ez a jelenség 2006-ban szerencsére nem volt megfigyelhetõ. A kis vízfolyások (erek, csatornák) ökológiai állapotának bemutatása során fontos megemlíteni, hogy ezek a vízterek azok, amelyek a legjelentõsebb módosításokon mentek keresztül, s az emberi behatás mai napig igen jelentõs. Ezek a vizek egykor erdõs területen folytak, illetve ha nem, medrüket akkor is ligeterdõk határolták. Az ilyen vízfolyások arculatát meghatározta az a tény, hogy medrük árnyékolt volt, ezért a napfénykedvelõ mocsári növényzet (nád, gyékény és sásfajok) jelenléte elenyészõ volt. Jelenleg ezzel szemben a fás vegetáció szinte valamennyi ér és csatorna mellõl hiányzik, így medrüket gyakran áthatolhatatlan sûrûségû mocsári növényzet borítja. Vizsgálataink arra engednek következtetni, hogy élõviláguk már közelebb áll a mocsarakéhoz és a tavak parti régiójának élõvilágához, mint a nagyobb vízfolyásokéhoz. A homogén nád és gyékényállományok kedvezõtlen feltételeket biztosítanak a folyóvízi szervezetek számára. A homogén növényállomány okozta belsõ terhelés olykor meghaladhatja a külsõ forrásokét. Az évrõl évre elõforduló, lokálisan jelentkezõ halpusztulások is közvetve ugyan de a meder elnövényesedésével magyarázhatók. (A növénytömeg bomlása során káros, toxikus melléktermékek halmozódnak föl az üledékben, s meteorológia helyzettõl függõen föl is szabadulhatnak.) Ahol a mocsári növényzet bármely okból (erdõsáv, közelmúltban végzet kotrás) gyérebb, ott változatosabb összetételû élõlény együttesek megjelenését tapasztaltuk. Némely esetben küllemileg és vízkémiai szempontból hasonló vizek esetén lényeges eltérést tapasztaltunk az élõlénycsoportok összetételében, ami fölveti bizonyos mikroszennyezõk (pl. növényvédõ szerek) esetleges jelenlétét. A VKI által célként kitûzött un. „jó ökológiai állapot” ezeknél a kisvizeknél pusztán a terhelések csökkentésével nem valósítható meg.

talom csökkenés, vagy a vízi életre ugyancsak veszélyes toxikus anyagok megjelenése nem volt kimutatható. A biológiai elemek vizsgálata során ugyancsak arra a megállapításra jutottunk, hogy az egykori természetes mederalkattól teljesen eltérõ kiegyenesített, kanalizált folyószakaszok élõlény együttesei fajokban szegényebbek. Ott, ahol kanyarulatokat, ill. idõnként víz alá kerülõ, növényekkel is borított hullámtéri részeket is találhatunk, változatosabb összetételû élõlény közösségeket találunk.

Tisza Állóvizeink többsége halászati és horgászati célokat szolgáló mesterséges sekély tó. Az etetés, ami a halhús termelés magasabb szintjének elérésére és megtartására irányul, olyan beavatkozás, ami bár nélkülözhetetlen, de környezetvédelmi szempontból terhelést jelent. Ezeknél a vizeknél az ökológiai minõsítés szükségessége megkérdõjelezhetõ. Természetesnek tekinthetõ állóvizeink többsége holtág. A holtágak olyan érintetlen állapotukban is eutróf sekély tavak, melyek életkora vélhetõen csak néhány száz év. Öregedésük során medrük az elhalt mocsári és hínárnövények maradványaival töltõdik föl. A folyamat sem idõben, sem pedig térben nem zajlik egyenletesen, ezért olykor egy-két évtized alatt bekövetkezhetnek olyan

A nagyobb vízfolyásainkra szintén jellemzõ az, hogy ökológiai állapotuk nem pusztán a vizük minõségétõl függ, hanem a meder és a folyóvölgy hidromorfológiai sajátságaitól is (mederprofil alakja, hullámtér megléte ill. hiánya, annak erdõs volta stb.). Nagyobb vízfolyásaink jelentõs szerves és szervetlen terhelést kapnak de állapotuk stabilnak mondható. Komolyabb oxigén tar-

Tiszadobi holtág

illetékességi területének környezeti állapota változások (a makrovegetáció összetételének alakulásában, vagy a növényzet nyílt víz felé történõ terjedésében), ami az avatatlan szem számára úgy tûnhet, mint az ökológiai állapot romlása. Ezeket a jelenségeket ismerni kell, és feltétlenül figyelembe kell venni akkor, amikor a holtágak ökológiai állapotának értékelésérõl van szó. Felügyelõségünk mûködési területén elõforduló holtágak a feltöltõdés különbözõ stádiumait mutatják, ezért a vizsgálatok eredményeinek összevetése nem történhet gépies módon. A nyár folyamán több holtág esetén kisebb vízvirágzások is megfigyelhetõk voltak. Jelentõs vízszintcsökkenés nem volt, ezért a makroszkopikus gerinctelen fauna és a kovaalga bevonatok összetétele is változatos volt, és kedvezõ állapotra utalt. A holtágakat pontszerû terhelés nem éri, ugyanakkor jelentõs diffúz terheléssel kell számolni. E diffúz terhelés általában növényi tápanyagok bemosódását jelenti, ami mélyebb holtágak esetén a fitoplankton, sekélyebbeknél pedig fõként a makrofiton állomány növekedését idézi elõ. Ez utóbbi a tó idõelõtti feltöltõdéséhez vezethet. A folyamat megállítása és visszafordítása csak jelentõs mûszaki beavatkozással képzelhetõ el.

Tiszadobi holtág II. Értékelés kémiai paraméterek alapján A vízminõség megfigyelõ rendszer (monitoring) átalakítás alatt áll, ugyanis a VKI elõírásainak teljesítése érdekében az utóbbi két évben megváltozott a monitoring rendszer kialakításának szemlélete. A jelenlegi, adatgyûjtési idõszakban a kisebb vizek vízminõségi mutatóinak alaposabb megismerése céljából több helyen, de a korábbinál kisebb gyakorisággal gyûjtünk mintát. Szervesanyag tartalom, oxigén háztartás A szervesanyag terhelést elemezve a legnagyobb terhelést a Kösely szenvedi el. A debreceni szennyvíztisztító folyamatos fejlesztésének kedvezõ hatása érezhetõ a vízminõségen, de a vízfolyásba bevezetett szennyvizek mennyiségének a növekedése jelentõs javulást nem tesz lehetõvé. A Kösely vízminõsége jelentõs hatást gya-

19

Hortobágy korol a Hortobágy vízminõségének alakulására. A Hortobágy felsõbb szakaszán is állandósult a szervesanyag terhelés. A Berettyó folyónak elõzõeknél jóval kisebb a szerves szennyezettsége, ugyanakkor magasabb a Tiszáénál, amely a szerves szennyezettség terén a legkedvezõbb képet mutatja. Az oldott oxigén telítettség értéket elemezve a Tisza valamivel 80% fölött, a Berettyó kicsivel ez alatt, a Kösely és a Hortobágy ciklikusan 30-70 % között mozog; az oxigéntelítettség a szerves terheléssel fordított arányban változott az év során. Tápanyagok Az ásványi tápanyagokat tekintve (összes nitrogén és foszfor) hasonló állapotokat figyelhetünk meg, mint a szerves szennyezés esetében. Az elmúlt két évet figyelembe véve a fontosabb makroszennyezõk közül a szerves terhelés és az oxigénháztartás tendenciája nem változott. Az ásványi tápanyagok terén a Tisza és a Berettyó esetében javulás érzékelhetõ, viszont a Kösely, valamint a Hortobágy romló állapotot mutat. Éves ingadozása összefüggést mutat a szennyvíztisztítók tisztítási hatékonyságával. Míg az összes oldott anyag a Tisza vizében 200-300 mg/l között változik, addig a Köselyben eléri a 900 mg/l koncentrációt is. Mikroszennyezõk A mikroszennyezõk közül mintegy 25 különbözõ fémet, és kb. 60 féle szerves vegyületet monitorozunk. A klasszikus, fõkomponensnek számító fémek közül nátrium, kálium, kalcium, magnézium és vas, mangán meghatározását végezzük. A fém mikroelemek között jelentõsebb mennyiségben található meg az aluminium, a cink, réz, bárium, a többi nehézfém jóval kisebb mértékben van jelen, valódi mikroelemként viselkednek. a) szervetlen mikroszennyezõk A vizsgált folyók közül a Berettyónál figyelhetõ meg a fém mikroszennyezõk körében javulás. A folyó vize a 2006. évi króm, cink, nikkel, ólom, kadmium, és alumínium vizsgálatainak alapján többnyire az

20


I. vízminõségi (kiváló) osztályba, illetve a II. vízminõségi (jó) osztályba sorolható. Magasabb értékek a réz esetében voltak, így Pocsajnál többször III. (tûrhetõ) illetve IV. (szennyezett) vízminõségi osztályba esnek az értékek, Berettyóújfalunál és Szeghalomnál a réz koncentráció a III. vízminõségi osztályba sorolható. A Tisza állapota 2006 nyaráig alig észrevehetõ mértékben romlott, azóta stabilizálódni látszik. A króm, nikkel, ólom és kadmium esetében az I. és II. vízminõségi osztályba estek az értékek. Az alumínium azonban többnyire a III. vízminõségi osztályba, a réz pedig a II. és III. vízminõségi osztályba sorolható. Februárban a cink esetében a IV. vízminõségi osztályba tartozó magasabb értéket figyelhettünk meg. A Hortobágy a króm, nikkel, ólom, kadmium, és alumínium vizsgálatainak alapján 2006-ban többnyire I. illetve II. osztályú volt. Kiugróan magas érték IV. vízminõségi osztály a cinknél februárban volt megfigyelhetõ, minden mintavételi helyen. A réz esetében januártól áprilisig növekvõ tendencia ismerhetõ fel, áprilisban már a IV. vízminõségi osztályba sorolható, ezt követõ hónapokban azonban már kiemelkedõen magas érték nem volt. b) szerves mikroszennyezõk A környezetvédelmi szempontból fontos szerves mikroszennyezõk szinte teljes mértékben csak az ember által folytatott tevékenység során kerülnek a vizeinkbe. A mérõállomás a felszíni vizekbõl illékony aromás, illé-

kony klórozott alifás, illékony klórozott aromás, PCB, PAH, klórozott peszticidek, egyéb peszticidek (triazinok, N, P-tartalmú növényvédõszerek) vizsgálatát végzi. A szerves mikroszennyezõk közül csak néhány PAH vegyület (könnyû-, és közép PAH-ok fordultak elõ: Naftalin, Acenaftilén, Acenaftén, Fluorén, Fenantrén, Antracén, Fluorantén, Pirén, Krizén), és néhány peszticid (atrazin, simazin) éri el a kimutathatóság szintjét, de a határértékeket nem haladják meg. Mederüledék vizsgálat 2006-ban a felügyelõség mérõállomása a felszíni vizek vizsgálata mellett néhány vízfolyásból vett mederüledék (iszap) mintát is megvizsgált fémtartalomra. Tekintve, hogy jogszabályban, szabványban elõírt minõsítési szempont e tekintetben nincs, a vizsgálati eredményeket a felszín alatti vizek minõségére vonatkozó 10/2000. (VI.2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelet 2. számú mellékletének 1. táblázatában foglalt (B) szennyezettségi határértékekhez viszonyítottuk. A fentiek alapján a (B) szennyezettségi határértéket - a Berettyó mederüledéke esetében a higany, arzén és szelén tartalom, - a Hortobágynál a higany, arzén és szelén tartalom, - a Keleti-fõcsatorna mederüledékében a kadmium, higany, cink, réz, nikkel, arzén, szelén, és egyik mintavételi hely esetében a kobalt koncentráció lépte túl a szennyezettségi határértéket.

TERMÉSZET- ÉS TÁJVÉDELEM

Védett természeti értékek és területek Hazánkra, a Kárpát medencére jellemzõ, hogy a NyEurópában meglévõ táji egyveretûség feltöredezik változatos talajú, vízrajzú, domborzatú kistájak mozaikjává. Megyénkben a Magyar Alföld erõsen eltérõ adottságú négy középtája /Közép-Tiszavidék, Nyírség, Hajdúság, Berettyó-Körös vidék/ és azok számos kistája találkozik, s ezek egyedi sajátosságai, adottságai változatos és megõrzendõ természeti gazdagságot õriznek mind a mai napig. Hajdú-Bihar ezen értékeit közel 90.000 ha védett természeti terület (ebbõl mintegy 2300 ha ex-lege védett) õrzi. Jól ismert területeink, a Hortobágyi Nemzeti Park, a Hajdúsági és a Bihari-sík Tájvédelmi körzet mellett

négy természetvédelmi terület, 139 ex-lege védett terület, számos helyi védett terület, illetve az alább az „ökológiai hálózat” elemeiként részletezésre kerülõ más védett területek (NATURA 2000, Érzékeny Természeti Területek, stb.) is a természeti értékeket által óvott értékek. A fenti védett területeket és értékeket az alábbiakban mutatjuk be részletesen. A kistáji besoroláshoz illeszkedve a védett területek három természetvédelmi tájegységbe sorolhatók: · Hortobágy-Nagykunság Természetvédelmi Tájegység · Hajdúság-Dél-Nyírség Természetvédelmi Tájegység · Bihari sík Természetvédelmi Tájegység


21

TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK


22 A védett területek tájegységenként

1.1. Hortobágy-Nagykunság Természetvédelmi Tájegység Egyedileg kihirdetett országos védett területek: - A Hortobágyi Nemzeti Park területének (80.534 ha) kb. 75 %-a Hajdú-Bihar megyébe esik mely 59.788.ha (Püspökladány, Nádudvar, Nagyhegyes, Hajdúszoboszló, Balmazújváros, Hajdúböszörmény, Görbeháza, Újszentmargita, Polgár, Tiszacsege és Egyek külterületén). - Országos jelentõségû természetvédelmi területekbõl a tiszadorogmai Göbe-erdõ TT (173 ha) 31 ha HajdúBihar megyében van (Egyek külterületén). Ex-lege védett területek: Kunhalmok és szikes tavak Helyi védett területek: Polgár, Kálvária-domb

Kunhalom Konyár határában (Hegyes halom) 1.2. Hajdúság-Dél-Nyírség Természetvédelmi Tájegység 1.2.1. Hajdúság: Egyedileg kihirdetett országos védett terület: nincs Ex-lege védett területek: Kunhalmok és szikes tavak Helyi védett területek: - Balmazújváros, Nagyháti-park. 2 ha. - Hajdúböszörmény, II. Rákóczi Ferenc és Újvárosi utca platán fasorai - Hajdúböszörmény, Dorogi úti hársfasor - Hajdúböszörmény, Simoni nyárfasor - Hajdúböszörmény, Zeleméri templomrom és környéke - Hajdúböszörmény: Tócó-völgy - Hajdúdorog, Óvoda utcai kocsányos tölgy. - Hajdúnánás, városközponti páfrányfenyõ -Hajdúszoboszló, Kösely Rt. (volt Hajdúszoboszlói Állami Gazdaság) központjában levõ emlékkert 2.0 ha - Hajdúszováti református templomkert 0.3 ha

1.2.2. Dél-Nyírség Egyedileg kihirdetett országos védett területek: -Debreceni Nagyerdõ Természetvédelmi Terület: 1092 ha, -Hajdúbagosi Földikutya Rezervátum Természetvédelmi Terület: 266 ha, -Hajdúsági Tájvédelmi Körzet (kiterjedése: 7000 ha) A tájvédelmi körzethez tartozó 28 védett területet az alábbi települések határaiban találjuk meg: Álmosd, Bagamér, Debrecen, Fülöp, Hajdúbagos, Hajdúsámson, Hosszúpályi, Létavértes, Monostorpályi, Nyírábrány, Nyíracsád, Újléta, Vámospércs. Ex-lege védett területek: Lápok Helyi jelentõségû védett természeti területek: -Álmosd, Miskolci-féle park és Kölcsey-emlékház. 2 ha -Bagaméri numidiai jegenyefenyõk a község belterületén -Bocskaikert, Homoki kocsányos tölgyes TT. 2 ha, Debrecenben található a legtöbb ilyen terület, melyek a következõk: -Erdõspuszta TT. 1401,3 ha, -Halápi rét TT. 1 ha, -Hármas hegyi akácos TT. 43 ha, -Halápi ligeterdõ TT. 6 ha, -Nagycsere-martinkai rezgõ nyáras TT. 12 ha, -Halápszéli tölgyerdõk TT. 8 ha, -Nyírségi õsláp TT. 3 ha, -Monostori és Szentgyörgyi erdõ TT. 591,3 ha, -Tócó völgy TT. 133,7 ha, -Nagy Sándor halom 0,5 ha, -Monostorpályi feketefenyves 6 ha, -Téglás, Angolkert TT. 131 ha, Védett fák, belterületi parkok: Bagamér: Takó hegyi nyárak, Hajdúhadház: Emléktölgy, Mikepércs: Ezer éves tölgy, Nyíradony: kocsányos tölgy, ostorfa, Nyírmártonfalva: Hubertus tölgyfa Álmosd: Miskolczi kastély parkja, Bagamér: Numídiai fenyõk, Hajdúbagos: Templom u. 2. alatti védett fák, Hajdúhadház: Nagy nyár, Hajdúsámson: Olimpiai emléktölgy, Téglás: Gyermekotthon parkja, Debrecen: Hollós utcai botanikuskert, Honvédtemetõ, Kálvin téri emlékkert, KLTE Botanikus kertje, a Nagyerdõ belterülete, Tócóskerti kocsányos tölgy és páfrányfenyõ, Bartók Béla utcai tölgyfasor, Bem tér 18. alatti kõrisek, Bem téri páfrányfenyõ, Böszörményi úti platán, Déri téri kocsányos tölgy, Déri téri piramistölgyek, Fûvészkert utcai tiszafák,Hajnal u. 15. alatti páfrányfenyõ, Kálvin téri lícium, KLTE elõtti kocsányos tölgyek, Mester utcai kocsányos tölgy, Nádor u. 4. alatti páfrányfenyõ, Nádor u. 17. alatti császárfa, Nagyerdei krt. 68. alatti páfrányfenyõ, Péterfia úti tiszafák, Széchenyi u. 80. alatti húsos somok, Vámospércsi úti védett fák


23

1.3. Bihari sík Természetvédelmi Tájegység Egyedileg kihirdetett országos védett területek: - A 17.095 ha területtel kihirdetett Bihari-sík Tájvédelmi Körzet teljes egészében e kistájon belül esik. - Különálló védelemben részesül a Hencidai Csere-erdõ természetvédelmi Terület (111 ha) - A Bihari-legelõ természetvédelmi Terület (711 ha). Ex-lege védett területek: Kunhalmok, szikes tavak Helyi védett területek: - Bakonszegi Bessenyei-emklékház kertje - Berekböszörményi belterületi hársfasor - Berettyóújfaluban Dr. Barcsay László kertje - Berettyóújfalui olimpiai emléktölgy - Berettyóújfalui Korhány-ér (Dög-Berettyó) - Berettyóújfalu, Herpályi templomrom környéke - Kismarjai, templomkerti hársak - Kismarjai õszi kikerics termõhely - Nagyrábé, Füsti-tanyai kocsányostölgy (bõvítve az egész Echerolles Gilbert kastély parkja). - Püspökladány, Hosszúháti mezõvédõ erdõsávok. 25.3 ha - Püspökladányi kocsányos tölgyek (a Hamvas-csatorna mentén). Debrecen Megyei Jogú Város önkormányzata a 24/2006. (VIII. 14.) rendelet megalkotásával egységes rendeletbe foglalta a helyi jelentõségû természetvédelmi értékeket és területeket. (1) E rendelet célja egyrészt, hogy a helyi jelentõségû természeti területek õrizzék meg a megmaradt élõvilágnak továbbra is potenciális élõhelyeit, tudományos, kulturális közérdekbõl biztosítsa a rekreációt, lehetõséget adva a lakosság részére a természeti értékek megismerésére, másrészt a helyi jelentõségû természeti értékû fák, fasorok megõrzése, mivel kiemelkedõ értékes fajok. (2) E rendelet hatálya kiterjed Debrecen Megyei Jogú Város (a továbbiakban: város) közigazgatási területén lévõ valamennyi természeti területre és értékre, amely külön jogszabály alapján nem áll védelem alatt, és melyet Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyûlése (a továbbiakban: Közgyûlés) helyi jelentõségû természeti értékként védetté nyilvánít (a továbbiakban: helyi természeti védelem).

Az ökológiai hálózat elemei Ex lege védett és természeti területek Az 1996. évi LIII. tv. erejénél fogva védett területek /térségünkben: lápok, szikes tavak, kunhalmok, földvárak/ felmérése megtörtént. Szintén befejezõdött az ún. természeti területek /azon erdõ, gyep, nádas valamint

Szikes tó Hajdúnánáson deponiával kivett mûvelési ágú földterületek, melyeket természetközeli állapotok jellemeznek/ felmérése. Az elõbbiek jegyzékét a KTM miniszter jegyzékben tette közzé (8005 és 8006/2001. MK.156. KöM tájékoztató, megjelent Környezetvédelmi Értesítõ XIII. évfolyam 1. számában), míg az utóbbiakat KvVM-FvM közös rendelet fogja közölni. A fenti területek közül az ex-lege védettekre ugyanazon rendelkezések vonatkoznak mint az egyéb védett területekre, míg a természeti területek vonatkozásában az említett törvény 21. §-a szerinti enyhébb korlátozások érvényesek. Térségünkben számos községhatárt érintenek az említett területek. Felügyelõségünk folytatta a 2005-ben elkezdett Fülöpi lápterület kijelölésének hatósági eljárását. Nyírábrány külterületén három kisebb kiterjedésû lápterület került kijelölésre civil szervezet kezdeményezése alapján. Mikepércs község külterületén szikes-tó kijelölése történt meg, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság kezdeményezése alapján. Hasonló kijelölésre került sor Hajdúnánás-Tedej külterületén is. 2006. év végén indítottuk el Hosszúpályi külterületén szikes-tó kijelölésére irányuló hatósági eljárást. Tájvédelem, egyedi tájértékek Az 1996. évi LIII. tv. elõírja hogy a tájhasznosítás során meg kell õrizni a tájak természetes és természet közeli állapotát. Az ezzel kapcsolatos elõírások érvényesítésére jelent meg a tájvédelemrõl szóló 166/1999. (XI.19.) Kormányrendelet. A törvény elõírja az egyedi tájértékek /az adott tájra jellemzõ természeti érték, képzõdmény és az emberi tevékenységgel létrehozott tájalkotó elem/ felmérését is, ezek jegyzékét a rendezési tervekben szerepeltetni kell (a MI.1325. sz. Mûszaki Irányelv szerint). Érzékeny természeti területek Az EU. több direktívája /pl.: 2078/92/ is tartalmazza a külterjes mezõgazdasági gyakorlat támogatását azon

24


területeken, ahol az a természeti értékek megóvása, a környezeti elemek védelme /pl. vízbázis/, a tájképi és kultúrtörténeti értékek megóvása szempontjából indokolt, illetve ahol az adottságok az intenzív módszerek alkalmazását nem teszik lehetõvé. Térségünk több része (Hortobágy, Bihar, Nyírség) egyértelmûen érdemes a fenti szempontok alapján az Érzékeny Terület státus elnyerésére. Az ilyen jellegû mezõgazdasági gyakorlat speciális támogatása nemcsak a természeti és tájképi értékekre lenne kedvezõ hatással, de növelné a térség népességmegtartó erejét, és vonzerõt jelentene a zöld turizmus számára. Az érzékeny természeti területekre a 2/2002 (I.23.) KöM-FvM rendelet vonatkozik, mely részletesen közli az ebbe a kategóriába tartozó települések listáját, és a vonatkozó szabályozást. Ezzel ugyanakkor még az erre vonatkozó támogatás nem lépett életbe, ezt évente szabályozza az FvM agrártámogatásokra vonatkozó rendelete. Megyénkben 2006ban érzékeny természeti terület kijelölés nem történt.. Ökológiai hálózat A fent már említett meglevõ és tervezett helyi és országos jelentõségû védett területek és azok hamarosan kialakítandó pufferzónái, az ex-lege védett területek, a természeti területek, és az Érzékeny Területek rendszere, valamint az ezeket összekötõ sávok /zöld folyosók, patak menti területek/ és a természetközeli mozaikok /ligetek, kisebb természetes területek/ láncolata lehetõséget biztosít arra, hogy a biodiverzitás és a táji szintû sokféleség, a tájjelleg és a tájhasználat harmóniájának megóvása a jelenleginél magasabb szinten és hosszú távon fenntartható, életképes formában váljék lehetõvé a jövõben, az Európai Unióban már gyakorlattá váló ún. ökológiai hálózat /ECONET/ létrehozása révén. A Nemzeti Környezetvédelmi Program részét képezõ Természetvédelmi Alapterv tartalmazza az érzékeny területek, a zöld folyosók és az ökológiai hálózat kialakításának szempontjait. Az ökológiai hálózat elveinek alkalmazása segítséget nyújt, hogy a fejlesztések során térségünk kedvezõ adottságait ne veszítse el, és a védett területek mozaikjain kívül is maradjon fenn az emberi tevékenység, a táj és a természeti adottságok harmóniája.

A NATURA 2000 hálózat megyét érintõ területei, a hálózathoz történõ csatlakozásból adódó kötelezettségek, a területek fenntartható kezelésére rendelkezésre álló források A NATURA 2000 az Európai Unió közösségi jelentõsségû élõhelyeinek védelmét szolgáló hálózat. Védelmet nyújt az Unió által kiemelt jelentõségûnek ítélt növény és állatfajoknak. Két korábbi direktíva (Birds Directive (79/09/EEC), Habitats Directive (92/ 43/EEC) által védetté nyilvánított területekbõl épül fel (Special Protected Areas/SPA, Special Areas of Conservation/SAC.

A 2004. évben történt a NATURA 2000 hálózat kialakítását célzó munkák jelentõs része. Ez magába foglalta a területek kijelölését illetve a kijelölés többszöri pontosítását, a hálózat ökológiai és földügyi adatbázisainak kialakítását. 2004. év végén megjelent az európai közösségi jelentõségû védett természeti területek (NATURA 2000 területek) létrehozásáról szóló jogszabály (275/2004. Korm. rendelet). A hálózat részeként 164.000 ha „Különleges madárvédelmi terület” (2 db „site”) és 146.000 ha „Különleges természetmegõrzési terület” került kihirdetésre (45 db „site”). Jelentõs az átfedés a védett természeti területekkel, de ugyanakkor ezzel jelentõsen bõvült a védett területek nagysága. A Natura 2000 rendszerhez tartozó természetvédelmi hatósági és szakhatósági feladatokat felügyelõségünk látja el. A területek ökológiai állapotának nyomonkövetése, a természetvédelmi kezelés, felügyelet a nemzeti park igazgatóság feladata; a hálózathoz kapcsolódó agrár-környezetvédelmi támogatások rendszerének mûködtetésébe vélhetõleg az FVM valamelyik területi szerve fog bekapcsolódni. Ez utóbbi rendszer kidolgozása, mûködtetésének elõkészítése most van folyamatban, konkrét támogatásokra várhatóan csak 2008-tól kerül sor. A támogatási rendszer kidolgozásáig a FVM agrárkörnyezetvédelmi és vidékfejlesztési támogatásai, illetve a 276/2004. (X.8.) Korm. rendelet szerinti támogatás és kártalanítás vehetõ igénybe. 2006. decemberében jelent meg a Magyar Közlönyben a 45/2006. (XII.8.) KvVM. Rendelet az európai közösségi jelentõségû természetvédelmi rendeltetésû területek helyrajzi számos kihirdetése.

A megye természeti értékeinek állapota és célkitûzések Ezek elsõsorban természetvédelmi kezelõi feladatok, melyekhez szorosan kapcsolódik a hatósági tevékenység is. Hortobágy-Nagykunság Természetvédelmi Tájegység A természeti értékek állapota A védett természeti területeken az élõhelyek állapota jó, illetve javuló, ugyanis a tájrehabilitációs Life program eredményeképpen több ezer hektáros szikes puszta nyerte vissza eredeti képét, ami együtt járt a vizes élõhelyek természetes mûködésének helyreállításával. Az invazív növényfajokhoz köthetõ élõhely-degradáció csak a Tisza árterületein jellemzõ, a Nemzeti Parkban egyelõre nem találkoztunk ilyen jellegû, jelentõsnek mondható problémával. A nem védett területeken a megmaradt természetes, vagy természetközeli állapotú élõ-

illetékességi területének környezeti állapota helyek megõrzése jóval nehezebb feladat, itt a védetté nyilvánítás, illetve a jövõbeli agrártámogatási rendszerek segítségével, a gazdálkodók közremûködésével lehet a természetvédelmi célokat megvalósítani. Természetvédelmi célkitûzések A legfontosabb feladat a Nemzeti Park északi, területeket érintõ bõvítése. A Hortobágyi Nemzeti Park bõvítése 2006-ban nem valósult meg. Elvégzett és elvégzendõ feladatok: - Befejezõdött Máta-pusztán a tájrehabilitációs program, valamint az Ágota-pusztai maradék csatornarendszerek rehabilitációja is - Fontos feladat a hagyományos legeltetõ állattartás fenntartásával a tájra jellemzõ gazdálkodási forma és az ezzel együtt járó területkezelés biztosítása - Kivágásra kerültek Pentezugban a tájidegen fasorok, ami a tájképi értékek javítása mellett a túzokos élõhelyeken a fészkelést veszélyeztetõ dolmányos varjú fészkelõhelyeket szüntette meg. - Befejezõdött Hortobágy-Halastó kisvasút felújítása és ezzel együtt megindulhatott ökoturisztikai hasznosítása.

25 Érzékeny Természeti Terület finanszírozása elinduljon. Elvégzendõ feladatok: -a terület természetes és természetközeli erdeinek fenntartása, állapotának helyreállítása, felújítása, az erdõk szukcessziós, regenerációs folyamatainak fenntartása és elõsegítése, természetes élõviláguk megõrzése, helyreállítása. - a tájidegen és nem õshonos fafajú erdõk természetközelivé alakítása, a monokultúrák felszámolása - a természetes és természetközeli állapotú vizes élõhelyek és élõviláguk sokféleségének megõrzése, a területek vízháztartásának javítása, a lápok, szikes tavak vízviszonyainak rekonstruálása, mesterséges kiszárításuk megakadályozása. - a gyepek megõrzése, biológiai sokféleségének fenntartása, növelése, átalakításának megakadályozása, a degradált gyepek helyreállítása. - jellegzetes mozaikos erdõspusztai tájkép megõrzése. védett természeti értékek állományainak megõrzése, növelése. - invazív növényfajok állományának visszaszorítása.

Hajdúság-Dél-Nyírség Természetvédelmi Tájegység

Bihari-sík Természetvédelmi Tájegység

A természeti értékek állapota Védett természeti területeken a természeti értékek állapota kielégítõ. Egyes védett növényfajok esetében állomány növekedést, vagy a korábbi állomány helyreállását sikerült elérni, míg más fajok az ökológiai faktorok idõbeli változását követve egy természetes hullámzást mutatnak. Sajnos a legtöbb jellemzõ élõhelyen megmutatkoznak degradációs folyamatok, melyek fõleg a hazánkban nem õshonos, agresszíven terjedõ növényfajokhoz köthetõk. A nem védett területeken található értékek kézenfekvõen sokkal veszélyeztetettebb helyzetben vannak. Fokozottan védett fajok is elõfordulnak apró élõhelyi foltokon, intenzívebben hasznosított területekbe zárva. Az ilyen, a laikus szemével „elhanyagoltnak” ítélt ritka és értékes életközösségek „rendbetételének”, intenzívebb hasznosításának igénye gyakori veszélyforrás.

A terület jelentõsége nemzetközi viszonylatban az állattani értékek tekintetében kiemelkedõ, fõleg az itt élõ túzok és kék vércse állomány miatt. A fenti jellemzõk mondhatók el a védett terület értékeinek országos jelentõségét illetõen is. Kiemelkedõ jelentõségû a területen a lápi póc, nagy goda, szalakóta, kerecsensólyom, réti fülesbagoly, kis õrgébics, ürge, vidra és nagy patkósorrú denevér jelenléte. Folytatódott egy mintaterületen (Ásványpuszta) a túzokkíméleti terület kialakítása.

Természetvédelmi célkitûzések A vidék talán legjelentõsebb természetvédelmi fejlesztési terve a Hajdúsági Tájvédelmi Körzet bõvítése, melynek jelenlegi területe mintegy 7000 ha. A bõvítés több mint 6000 ha-nyi újabb terület védetté nyilvánítását tervezi 14 település határában. Megindult a Tócóvölgy Természetvédelmi Területet országos jelentõségû védett területté történõ átminõsítésére irányuló eljárás is. Szintén fontos cél, hogy a tájegységben a mezõgazdaság és a természetvédelem harmonizációját elõsegítõ

A Tájvédelmi Körzet területén igen fontos a tájképi értékek védelme is. A Tájvédelmi Körzet területén több ezer hektáros összefüggõ puszták találhatók melyek tájképileg a Hortobágyra hasonlítanak. A természeti értékek állapota A védett természeti területeken az élõhelyek állapota jó. Egyes helyeken (Andaháza, Palocs, Ásványpuszta) kiemelkedõ elõre lépések történtek az elmúlt években (pl.: vizes élõhely-rehabilitáció, extenzív legeltetés visszaállítása). Az invazív növényfajokhoz köthetõ élõhelydegradáció jelenleg nem számottevõ területen jelentkezik. Ezek is elsõsorban olyan helyeken figyelhetõk meg, ahol régebben felhagytak a legeltetéssel és csak az elmúlt években jelentek meg ismét legelõ jószágok. Ahhoz, hogy folyamatosan biztosítva legyenek a területek természetvédelmi kezelései az agrártámogatási rendszerekbe is be kell azt építeni.

26


Natura 2000 gyepterületeket érintõ felszántások történtek a térségben. Hatóságunk kötelezte a területek tulajdonosait az eredeti állapot helyreállítására.

Pompás kosbor (Orchis laxiflora subsp. elegans) Természetvédelmi érték: 10.000 Ft

Elvégzendõ feladatok: A tájvédelmi körzetre jellemzõ jellegzetes élõhelyeken a társulások és az egyes védett fajok fennmaradásához szükséges viszonyokat fenn kell tartani, és az eredeti viszonyokat szûkség szerint a degradált társulásokban, illetve a helyükön létrejött antropogén társulásokban rekonstruálni kell. Hagyományos legeltetõ állattartás elterjesztése, minta területek kialakításával Érzékeny természeti terület kihirdetése nem történt 2006-ban. Fajvédelem: - A természetes és természet közeli állapotú vizes élõhelyek és élõviláguk sokféleségének megõrzése, a területek vízháztartásának javítása, a lápok, szikes tavak vízviszonyainak rekonstruálása, mesterséges kiszárításuk megakadályozása - A gyepek megõrzése, biológiai sokféleségének fenntartása, növelése, átalakításának megakadályozása, a degradált gyepek helyreállítása. - A védett természeti értékek állományainak megõrzése, növelése. - Invazív növényfajok állományának visszaszorítása. Kiemelten kezelendõ fajok védelme A kiemelten veszélyeztetett pusztai madárfajok esetében nem elegendõek az élõhelyvédelmi törekvések. Ezek esetében konkrét fajvédelmi programra van szükség, amely alkalmazkodik az adott fajt veszélyeztetõ tényezõihez és etológiájához. Túzok (Otis tarda), Kék vércse (Falco vespertinus) telepek, Kerecsensólyom (Falco cherrug), Nagy goda (Limosa limosa), Szalakóta (Coracias garrulus), Fehér gólya (Ciconia ciconia), Hamvas rétihéja (Circus pygargus), Réti fülesbagoly (Asio flameus), Gólyatöcs (Himantopus himantopus), Gulipán (Recurvirostra avosetta). Több fajnak megszületett az országos védelmi terve. A védett fajokat érintõ jelentõs esemény egy helyen következett be. Hajdúsámson külterületén ezres nagyságrendû pompás kosbor (Orchis laxiflora subsp. elegans) állományának pusztítását követték el ismeretlen személyek.

Környezeti állapotban bekövetkezett természetvédelmi vonatkozású események A 2005. május 18-ai szélvihar következtében a Halápi Erdészet erdõgazdálkodása alatt álló területeken jelentõs károk keletkeztek.A károsodás a Hajdúsági Tájvédelmi Körzet részét képezõ védett ill. fokozottan védett erdõket is érintette. 2006-ban az engedélyezést követõen a védett és fokozottan védett részeken is a kidõlt és erõsen sérült fák kivágása megtörtént és elkezdõdött a termõhelyi feltárás eredményeként meghatározott, lehetõség szerinti õshonos fák újra telepítése. A természetvédelmi területek védettségi státusza és nagysága a korábbi évekhez képest nem változott. 2006-ban újabb területek nem kerültek védelem alá.

Debrecen, május

Recommend Documents