Debrecen, szeptember

A TISZÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG ILLETÉKESSÉGI TERÜLETÉNEK KÖRNYEZETI ÁLLAPOTA 2010. ÉVBEN II. kötet Dél-alföldi régió

Debrecen, 2011. szeptember

ELŐSZÓ

A Debreceni Zöldhatóság hatodik éve készít az illetékességi területének környezeti állapotáról olyan kiadványt, melyet a leginkább érintett önkormányzatok mellett eljuttat az oktatási intézményekhez, civil szervezetekhez és társhatóságokhoz is, s emellett a honlapunkról történő közel ezer letöltés is igazolja a kiadvány, a környezeti információk iránti érdeklődést. A debreceni és gyulai felügyelőségrész 2008. óta látja el együtt két kistérség kivételével Békés megyében is a hatósági feladatokat. Mivel Debrecen és Gyula külön régióhoz tartozik, ezért a 2010. évi állapotértékelést is megyénként külön-külön készítettük el. Célunk, hogy a kiadvány adatai segítsék az adott szervezet feladatainak ellátását, s aktuális adatokat, információkat szolgáltassanak a társadalom széles rétege számára. A most elkészített kiadvány tartalma egy általános képet ad a felügyelőség megyékre bontott illetékességi területének környezeti állapotáról, melyből ki-ki információt szerezhet a szűkebb térségének aktuális adataiból. A kiadvány terjedelméből következik, hogy valamennyi település összes környezeti adatát nem tartalmazhatja, de egy-egy térségről összegző információt tud biztosítani. A felügyelőség fejlett és kiterjedt monitoring rendszert üzemeltet, folyamatosan végez mérési feladatokat. A légszennyezettséget, a felszíni vizeink minőségét éves terv alapján, országos hálózati rendszerben vizsgáljuk, az adatok gyűjtése és értékelése hosszú évekre tekint vissza. A saját mérések mellett a környezethasználók által szolgáltatott adatok, bevallások képezik az állapotértékelés alapadatait. Ma már jobban ismerjük a településeken keletkező hulladékok mennyiségét, elhelyezésének módját, a víz felhasználókat, szennyvizet kibocsátókat, kezelőket, légszennyező tevékenységet folytatókat, vagy éppen a zajkibocsátással működő vállalkozásokat. Egy-egy térség környezeti állapota egyik évről a másikra csak ritkán változik jelentősen. Ugyanakkor elmondható, hogy a megye környezeti állapotában a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően több pozitív változás felfedezhető. Körszerűbbé váltak a kommunális hulladékkal kapcsolatos szolgáltatások, egyre több szennyvíztisztító és az ahhoz kapcsolódó csatornahálózat épül, a korábbi időszak környezeti kárainak felszámolása folyamatosan zajlik, s ma már egyetlen üzem légszennyező forrása sem üzemelhet határérték feletti kibocsátással. Közös érdekünk, hogy ez a folyamat ne álljon meg, s munkatársaimmal azon dolgozunk, hogy Békés megye környezeti állapota érzékelhetően javuljon. Reméljük kiadványunkkal hozzájárultunk ahhoz, hogy az önkormányzatok jobban megismerjék településük környezeti állapotát, s arról hitelesebben tájékoztathassák lakosságukat, az oktatási intézmények, társszervek és a civil szervezetek pedig friss, hiteles adatokhoz juthassanak. 2011. szeptember Kelemen Béla igazgató

A Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség

4

KÖRNYEZETHASZNÁLATOK ENGEDÉLYEZÉSE, FELÜGYELETE Egységes környezethasználati engedélyezés Az egységes környezethasználati engedélyt a legnagyobb környezethasználóknak kell megszerezni. Kirendeltségünk illetékességi területén 2010. évben 2 db új létesítmény kapott egységes környezethasználati engedélyt: egy biogáz üzem meglévő engedélyének jelentős módosítása miatt, illetve egy gázgyűjtő központ, melyet összekapcsolt környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban vizsgáltunk. Így – az évközben megszűnt létesítmények miatt – az év végén 38 db létesítmény rendelkezett a Kirendeltség területén egységes környezethasználati engedéllyel, ezek közül 1 még nem valósult meg. Továbbá 1 db broilercsirke telep engedélyének beszerzésére a kötelezést a kirendeltség kiadta 2010-ben, a dokumentáció összeállítása folyamatban van. Ezen engedéllyel rendelkező létesítmények 70 %-a – a megye gazdasági jellegéből adódóan – nagy létszámú állattartó telep, a maradék kb. egyharmadnyi arányon építőipari, vegyipari, élelmiszeripari, feldolgozóipari és földgázkitermelő létesítmények osztozkodnak. Felügyeleti ellenőrzés Jogszabályi előírás, hogy a felügyelőség az egységes környezethasználati engedélyezés hatálya alá tartozó létesítményekben évente legalább egyszer helyszíni szemlével egybekötött ellenőrzést tartson, melynek során megvizsgálja az egységes környezethasználati engedélyben foglaltak teljesítését. A 2010. évi felügyelet során a Kirendeltség munkatársai az akkor meglévő mind a 38 db telephelyet ellenőrizték, hiszen ez az engedély minden, a felügyelőség hatáskörébe tartozó szakterület előírásait magába foglalja. Az ellenőrzés során a felügyelőség az engedélyben előírtak teljesítését ellenőrzi, így azt is, hogy a környezethasználó tevékenysége mennyiben felel meg az elérhető legjobb technikának (BAT). Az ellenőrzés célja a folyamatos kapcsolattartás, konzultáció a környezethasználókkal.

Új létesítmények engedélyezése Új beruházás megkezdése előtt – amennyiben a beruházás megvalósításával tervezett tevékenység a környezeti hatásvizsgálatról és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet hatálya alá tartozik – a felügyelőségen vizsgálati eljárást kell lefolytatni. Az eljárások előzetes vizsgálati eljárás vagy előzetes konzultáció kezdeményezésével indulnak. Amennyiben ezen eljárások során a felügyelőség megállapítja, hogy a tervezett tevékenység a környezetre jelentős hatást gyakorolhat, úgy a beruházót környezeti hatásvizsgálat lefolytatására is kötelezi. Ebben az esetben az új létesítmények környezetvédelmi engedélyt szereznek az eljárások végére, míg ha nem feltételezhető jelentős környezeti hatás, akkor az eljárást lezáró határozatában a felügyelőség az építést, kivitelezést engedélyező hatóságnak ad az ő engedélyezési eljárásához figyelembe veendő szempontokat, annak érdekében, hogy az építkezés közben sem sérüljenek a környezeti elemek. A legnagyobb környezethasználók az engedélyezési eljárások végére – amennyiben a létesítést kizáró ok nem merül fel – a már említett egységes környezethasználati engedélyt szerzik meg. A lefolytatott, határozattal záruló előzetes vizsgálatok száma a Kirendeltségen 2010-ben 23 db volt, ezek közül 1 eset kivételével jelentős hatás feltételezése nélkül zárult az eljárás (bányabővítés, villamos légvezeték létesítése, földgáz kitermelő kutak, fémhulladék hasznosítása, szennyvíztisztító telep fejlesztése, termálvíz visszasajtoló kút stb.), így környezeti hatásvizsgálatot nem írtunk elő. Környezeti hatásvizsgálat benyújtását 1 eljárásban írtunk elő, az Ecsegfalvára tervezett veszélyes és nem veszélyes hulladék hasznosítási tevékenység engedélykérelme kapcsán. Környezeti hatásvizsgálat lefolytatására 2010-ben nem került sor, csak a már korábban előírt környezeti hatásvizsgálat benyújtási határidejének módosítása történt meg egy agyagbánya esetében. Előzetes konzultációt – annak bevezetése óta – még nem kezdeményeztek a kirendeltségen.

illetékességi területének környezeti állapota 2010 évben

LEVEGŐVÉDELEM

5

A Kirendeltség illetékességi területén 349 db légszenynyező telephelyet tartunk nyilván, mely telephelyeken 842 db légszennyező pontforrást üzemeltetnek.

Sajátosságok A Kirendeltség illetékességi területe levegőtisztasági szempontból az ország kevésbé problémás, viszonylag tisztább levegőjű térségei közé tartozik. A megyében nem tapasztalható jelentős ipari eredetű szennyezés, hiszen korábban sem voltak és azóta sem létesültek nagyobb levegőszennyezésekért felelős vegyi- és nehézipari művek és az erősen levegőszennyező hőerőművek. A területre is jellemző, az országos tendenciához hasonlóan, hogy az ipari eredetű légszennyező anyagok kibocsátása az utóbbi évtizedben tartósan és folyamatosan csökkent. A tendenciák ismeretében remélhető, hogy ezen a téren a jövőben sem fog romlani a helyzet. E kedvező eredmény okai a rendszerváltás utáni időszakban jól ismertek. Ezen okok között kiemelten szerepel a korszerűbb ipari technológiák bevezetése, illetve az energiahordozók árának emelkedéséből is adódó ésszerűbb energiafelhasználás következtében csökkenő ipari energiafelhasználás. A Kirendeltség területén jelentősebb légszennyezést okozó további tevékenységek az alábbiak: kőolaj, földgáz kitermelés, feldolgozás, tégla- és cserépgyártás, gépgyártáshoz kapcsolódó felületkezelés, fa felületkezelés, nyomdaipar, öntöde, kohászat, élelmiszeripar.

A Kirendeltség működési területén a légszennyező anyag kibocsátás (tonna/év) 2007-2008-2009.

légszennyező anyag (t/év) Kén-oxidok Szén-monoxid Nitrogén-oxidok Szilárd anyag Illékony szerves oldószerek

2007. 2008.

2009.

41,6 42,5 67 1431,3 815,7 566,7 134,4 121,8 131,5 104 72,5 77,5 188,7

133

107

1600 2007.

1400

2008. 2009.

1200 1000 800 600 400

Szilárd anyag

Nitrogén-oxidok

Szén-monoxid

0

Illékony szerves oldószerek

200

Kén-oxidok

Az előforduló technológiák közül a tégla- és cserépgyártás elsősorban füstgáz kibocsátással és szilárd komponensekkel terheli a levegőt. A fa, illetve fém felületkezelés, valamint nyomdaipari tevékenységek során a jelentős szerves oldószer kibocsátás okoz légszennyezettséget. A földgáztermelés és feldolgozás kibocsátása mind szénhidrogének, mind CO, NOx komponens tekintetében jelentős. A mezőgazdaságban elsősorban a terményszárító- és tisztító berendezések porkibocsátása számot tevő. Az élelmiszeriparban a húsfüstölés során a fatüzelésből adódó légszennyező anyagok (füstgázok) kibocsátása jellemző.


6

A Kirendeltség nagyobb településeinek szilárd légszennyező-anyag kibocsátása (t/év) Szilárd any ag (t/év) Békéscsaba Füzesgyarmat Gyula Mezőberény Szarvas Gyomaendrőd Békés

2007. 26,2 0,5 4 8,4 8,4 1,3 6

2008. 24,3 0,1 2 8,2 4,8 1,7 3,9

2009. 38,2 0,2 1,8 6,8 4,8 0,6 3,4

45

A Kirendeltség nagyobb településeinek NOx kibocsátása (t/év)

Nitrogén-oxidok (t/év) Békéscsaba Füzesgyarmat Gyula Mezőberény Szarvas Gyomaendrőd

2007. 88,1 10,3 17,8 5,7 4,4 0,5

2008. 83,5 3,8 19,8 5,2 3,2 0,4

2009. 98,2 3,3 17,2 4,1 3,3 0,5

120 2007.

40

2007.

100

2008. 35

2008.

2009.

2009.

30

80

25

60 20 15

40

10

20 5

2009.

500

Békéscsaba

783,7

681,8

431,3

400

Füzesgyarmat

2,8

2

0,9

300

Gyula

5,7

4,9

8,4

200

107,5

100 0

113,6

Szarvas

1,5

0,6

1,8

Gyomaendrőd

2,6

2,7

2,9

Szarvas

Gyomaendrőd Gyomaendrőd

2008.

Szarvas

2009.

Mezőberény

600

Gyula

2008.

Füzesgyarmat

2007.

700

Békéscsaba

800

2007.

98,2

Mezőberény

900

Szén -monoxid (t/év)

Mezőberény

Gyula

Békéscsaba

Békés

Gyomaendrőd

Szarvas

Mezőberény

Gyula

Füzesgyarmat

Békéscsaba

A Kirendeltség nagyobb településeinek CO kibocsátása (t/év) 2007-2008-2009. évben

Füzesgyarmat

0

0

illetékességi területének környezeti állapota 2010 évben A Kirendeltség nagyobb településeinek illékony szerves vegyület kibocsátása (t/év) 2007-2008-2009. évben

Illékony szerves vegy. (t/év) Békés Békéscsaba Gyomaendrőd Gyula Mezőberény Szarvas

2007. 6,3 115,1 8,26 6,4 26,8 2,5

2008. 5,2 76,9 8,6 4,7 25,3 1,15

2009. 5,9 61,8 7 4,3 21,7 0,9

140 2007.

120

2008. 2009.

100

7 tudják tartani a légszennyező anyagok kibocsátását. A kibocsátott légszennyező anyagok közül a szénmonoxid tekintetében jelentős a csökkenés 2008. évi kibocsátáshoz képest. Ennek oka, hogy Békéscsabán az egyik téglagyár a gazdasági helyzetre való tekintettel 2009-ben felfüggesztette a tevékenységét. Másik jelentős változás a kén-oxidok, mint SO2 és szilárd légszennyező anyagok kibocsátásában mutatkozik. A jelentős növekedést a Békéscsabán 2009-ben átadott új tetőcserépgyár pontforrásai által kibocsátott kén-oxidok, mint SO2 és szilárd légszennyező anyagoknak okozzák. Nagyobb városainkban a közlekedés által kibocsátott légszennyező anyag mennyisége, valamint a közlekedés hatására kialakult porterhelés a legjelentősebb mértékű. Ezen negatív hatások csökkentésére pozitívumként megemlíthető, hogy a kirendeltség illetékességi területén Gyula és Békéscsaba város körül elkerülő utak épültek. Az immisszió mérőhálózat rövid ismertetése, mérési eredmények értékelése

80 60 40 20

Szarvas

Mezőberény

Gyula

Gyomaendrőd

Békéscsaba

Békés

0

A kibocsátások változása az elmúlt időszakban (2007-2009.) A Kirendeltség illetékességi területe mezőgazdasági jellegű, az ahhoz kapcsolódó feldolgozóipar és az állattartás a jellemző tevékenység, így a térségben a levegő minőségét a por, illetve az esetenként előforduló bűzhatás befolyásolja kedvezőtlenül. A nagyobb porkibocsátók a mezőgazdasági üzemek, a szárító- és tisztító telephelyek, valamint az egyes ipari üzemek (pl. a tégla- és cserépgyárak). Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a mezőgazdasági tisztító és szárító telephelyeken új, korszerűbb berendezéseket állítottak üzembe, illetve korábbi szárító-tisztító rendszereket korszerűsítettek. A tisztítóberendezésekhez kapcsolódó jobb leválasztási hatásfokú, korszerűbb ciklonok, porszűrők beépítésével csökkentették, illetve a kibocsátási határérték alatt

A Kirendeltség illetékességi területén csak manuális mérőhálózat üzemel, melynek keretében két városban (Békéscsaba, Gyula ) végzünk légszennyezettségi méréseket. Békéscsabán 2010. év első félévben 3, 2010. év második félévtől 2 mintavételi ponton, Gyulán pedig 1 mintavételi ponton folyamatosan NO2 mintavevőt üzemeltet a felügyelőség. Békéscsabán 2010. év elején egy mintavételi pont megszűnt, tekintettel arra, hogy a mintavevő készüléket a telephelyen lévő épület elbontása miatt el kellett szállítani. Jelenleg új pont még nem került kijelölésre. A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002.(X.7.) KvVM rendelet az illetékességi területünkön lévő Békéscsaba várost szálló por légszennyező anyag tekintetében B légszennyezettségi zónába sorolta. Jogszabályi előírás alapján 2005. évtől Békéscsabán a „légszennyezettségi zóna intézkedési program” keretén belül a jogszabály által előírt minimálisan meghatározott (negyedévente két hét mintavétel, 56 db minta/év) vizsgált időtartamban 1 mérőhelyen Digitel DHA-80 pormérővel mérünk szálló port. Ezen a mérőponton az elmúlt két év értékelt mérési eredményei alapján összességében a szálló por koncentráció határérték alatti, viszont a napi mérések során a tavaszi mezőgazdasági munkák (talajmunkák, stb.), a nyár végi és az őszi betakarítási, valamint az őszi vetés előkészítési földmunkák idején határérték túllépés is előfordult. A határérték túllépések számát az alábbi táblázat szemlélteti, 2009. évben már csak 4 esetben, 2010.


8

évben pedig csak 1 esetben volt határérték túllépés. A légszennyezettségi index alapján 2005. és 2006. évben a Békéscsaba, Gyulai úti szakaszon a levegő minősítése szennyezett, majd a várost elkerülő út egyre fokozottabb használatának köszönhetően 2007. évtől jó

minősítést állapítottunk meg. A fentiekben leírtak alapján megállapítható, hogy területünkre elsősorban a szálló por terhelés a jellemző, melyet a közlekedés hatásán túl a mezőgazdasági tevékenység is nagymértékben befolyásol.

Szálló por PM10 frakció éves periódusok statisztikai paraméterei 24 órás átlagok alapján

Perc. 50%

db

db

%

db

24 órás hé. túllépés

Perc. 98%

24 órás hé. túllépés

Perc. 99.9%

Adat rendelkezésre állás.

Max µg/m3

Gyakorlati

PM10 (mérőpont Átlag száma) µg/m3

Elméleti

Békéscsaba

Minősítés

%

2005

1

49,93 230,16 227,71 186,93 39,64

132

128

96,97

47

37,01

Szennyezett

2006

1

54,15 157,18 156,16 134,61 47,35

56

56

100

22

39,29

szennyezett

2007

1

30,09

92,1

90,92

69,63

23,65

56

56

100

8

14,29

jó

2008

1

33,79

87,40

87,38

86,70

25,40

56

56

100

10

17,86

megfelelő

2009

1

22,30

60,20

60,15

58,93

18,10

56

56

100

4

7,14

jó

2010

1

23,25

51,1

46,78

20,40

56

41**

73,21

1

2,44

jó

50,88

*Pm10 pormintavételi program alapján (negyedévente két hét mintavétel) 56 db minta/év Békéscsaba, Gyulai ut 2. sz. ** 2010.06.09 -én a DHA80 mintavevőt feltörték. IV. negyedév mintavétel hiányzik a mintavevő meghibásodása miatt.

As

2010

Pb Cd

Ni

2,56 6,99 0,82 1,49

Max ng/m3 12,58 20,69 3,82 24,30

Perc. 99.9% 12,49 20,52 3,77 23,57

Perc. 98% 10,80 17,42 2,93 9,67

Perc. 50% 0,60 6,80 0,40 0,62

db 56 56 56 56

db 41** 41** 41** 41**

% 73,21 73,21 73,21 73,21

ng/m3 10 300 5 25

Légszenny. irányszám

Átlag ng/m3

Adat rendelkezésre állás. Éves határérték (I0)

ng/m3

Gyakorlati

PM10 fémek

Elméleti

Békéscsaba

Minősítés

I/I0 0,26 0,02 0,16 0,06

kiváló kiváló kiváló kiváló

*Pm10 pormintavételi program alapján (negyedévente két hét mintavétel) 56 db minta/év Békéscsaba, Gyulai ut 2. sz. ** 2010.06.09 -én a DHA80 mintavevőt feltörték. IV. negyedév mintavétel hiányzik a mintavevő meghibásodása miatt.

Nitrogén-dioxid fűtési- nem fűtési félév statisztikai paraméterei 24 órás átlagok alapján

Nitrogéndioxid Gyula

Átlag µg/m3 36,38

Békéscsaba

31,00

Nitrogéndioxid Gyula Békéscsaba

Átlag µg/m3 29,82 21,61

2005/2006 fűtési félév Adatrend. Hat.ért. Minősítés % túllép. db 98,90 0 megfelelő 95,24

0

jó

2006/2007 fűtési félév Adatrend. Hat.ért. Minősítés túllép. db % 100 0 jó 98,78 1 jó

Átlag µg/m3 36,74 23,46 Átlag µg/m3 30,76 15,79

2008.01.01-től minden nap nitrogén-dioxid mérés van (a kén-dioxid mintavétel megszűnt)

2006 nem fűtési félév Adatrend. Hat.ért. Minősítés % túllép. db 100 0 megfelelő 95,62

3

jó

2007 nem fűtési félév Adatrend. Hat.ért. Minősítés % túllép. db 98,91 0 jó 79,20 0 kiváló


9

Nitrogén-dioxid fűtési- nem fűtési félév statisztikai paraméterei 24 órás átlagok alapján (folytatás)

Nitrogéndioxid Gyula Békéscsaba Nitrogéndioxid

Átlag µg/m3 31,12 18,54

Gyula

Átlag µg/m3 38,32

Békéscsaba

25,92

Nitrogéndioxid Gyula

Átlag µg/m3 41,42

Békéscsaba

22,48

2007/2008** fűtési félév Adatrend. Hat.ért. Minősítés % túllép. db 97,58 0 jó 99,19 1 jó

2008** nem fűtési félév Átlag Adatrend. Hat.ért. Minősítés µg/m3 túllép. db % 26,70 100 0 jó 16,87 96,40 0 jó

2008/2009** fűtési félév Adatrend. Hat.ért. Minősítés % túllép. db 99,38 0 megfelelő

Átlag µg/m3 37,18

94,86

1

jó

2009/2010** fűtési félév Adatrend. Hat.ért. Minősítés túllép. db % 100 1 szennyezett 92,13 0 jó

16,87

2009** nem fűtési félév Adatrend. Hat.ért. Minősítés túllép. db % 100 0 megfelelő 96,40

0

jó

2010** nem fűtési félév Átlag Adatrend. Hat.ért. Minősítés µg/m3 % túllép. db 30,21 95,08 0 jó 17,76

64,4

0

jó

2008.01.01-től minden nap nitrogén-dioxid mérés van (a kén-dioxid mintavétel megszűnt)

ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELEM 2010-es évben zaj- és rezgésvédelmi szempontból nem volt lényeges változás a korábbi évben történt megállapításokhoz képest. A Kirendeltség területén továbbra sem létesült jelentősebb ipari létesítmény a megszűntek helyett. A családi, illetve néhány fős műhelyek jelentős részben asztalosipari tevékenységet folytatnak, amelynek a zajkibocsátása kis területet, gyakorlatilag csak a szomszédokat érinti. Ennek zavaró hatása a szomszédi viszonytól függ, és a határértéket általában nem lépi túl. Erről az ellenőrzések során tájékozódó mérésekkel meg is győződtünk. Kis számú lakossági panasz érkezett a Kirendeltségünkre, amelyek közül csak egy volt megalapozott. Ez utóbbi esetben zajbírságot szabtunk ki, és köteleztük a zajcsökkentésre a zajkibocsátót a benyújtott intézkedési terv végrehajtásával. Közlekedési zaj szempontjából nem történt lényegi változás a múlt évi zajkibocsátáshoz képest. Nem létesültek új elkerülő utak, viszont némi zajcsökkentést eredményeztek a kereszteződéseket kiváltó körforgal-

mi csomópontok. Gondot fog jelenteni, illetve már gondot is jelent az utak kátyúzása (a szakszerű felújítás helyett), mert a kátyún döccenő autókerekek jelentősen megemelik a közlekedés zaj szintjét. Jelentős gondot okoz a szórakozó helyek zaja. Ennek csökkentésére nincs hatékony megoldás, többek között a jogszabályi hiányosságok miatt sem. A jogszabályok csak „mechanikus/gépi gerjesztésű” zajokra vonatkoznak, emberi eredetű zajokra nem. (Ilyen jellegű zajokra határérték sincs megállapítva, annak kezelése az önkormányzat hatáskörébe tartozik. Ehhez semmilyen jogszabályi előírást, iránymutatást nem lehet találni, csak annyit, hogy nem lehet zavaró, ami elég szubjektív meghatározás.) Méréstechnikailag nehezen, illetve egyáltalán nem lehet elkülöníteni a gépi (hangszóró, erősítő stb.) eredetű zajokat az emberi eredetű zajoktól, így a szórakozó helyekre vonatkozó mérések gyakran megbízhatatlanok (a fent említett jogszabályi háttér miatt), és rengeteg nem, vagy alig orvosolható panaszt okoznak. A 2010-es évben a másodfokon hozott határozatok, illetve szakhatósági döntések elleni fellebbezések száma lecsökkent, és a másodfokú döntések zöme helybenhagyó volt.


10

FELSZÍN ALATTI VÍZ, FÖLDTANI KÖZEG VÉDELME Környezeti igénybevételek A Kirendeltség területén mintegy 30 felszíni művelésű bánya működik, melyek közül meghatározó az agyag, illetve homokbányászat. A bányaművelés felhagyása után visszamaradó bányatavak további hasznosítása horgásztóként, illetve jóléti, csónakázó tóként lehetséges. Ezeknél a tavaknál az intenzív haltenyésztést, víziszárnyas tartást nem engedélyezzük a felszín alatti víz minőségének védelme miatt. Potenciális szennyezőforrások, tevékenységek A szennyezőforrások közül jelentős az állattartásból eredő terhelés. Sok helyen okoz gondot az állattartásból származó almos-, illetve hígtrágya hiányos műszaki védelemmel, vagy védelem nélküli tárolása. Az elmúlt évben a pályázati lehetőségek miatt a szigetelt trágyatárolók kialakítása, megvalósítása nagyobb számban megtörtént. A jogszabályi előírásoknak megfelelő trágyatároláshoz és -kezeléshez szükséges beruházások, létesítmények csaknem minden nagy létszámú állattartó telep esetében megvalósultak, vagy megvalósításuk folyamatban van. A Kirendeltség területén található föld alatti szimpla falú tartályok átalakítása folyamatos. Az üzemanyagtárolás megszüntetésével sok esetben a régi tartályokat tüzivíz tározóvá, vagy csapadékvíz tározóvá alakítják át, néhány esetben a tartályok kiemelését választják. A megmaradó tartályokat döntően ipari fóliával duplafalúvá alakítják. Tárolótartályok (föld feletti konténeres tartályok és föld alatti duplafalú tartály) létesítésére 8 db, használatbavételre 11 db, megszüntetésre (bontás, átminősítés nem veszélyes anyag tárolására) 3 db szakhatósági állásfoglalást adott ki a Kirendeltség. Azoknál a tartályoknál, ahol a továbbiakban is történik üzemanyag tárolás, kiszolgálás, a kiszolgálótéren keletkező, szennyeződhető csapadékvizek kezelése, elhelyezése is csak szabályozott keretek között történhet. Az esetek többségében a régi föld alatti szimpla

falú tartályokban történő gyűjtés, majd szennyvíztisztító telepre szállítás jelenti a megoldást, néhány esetben a szikkasztást alkalmazzák az olaj-iszapfogón tisztított szennyezett csapadékvíz elhelyezésére. A Kirendeltség működési területén 4 db olyan sósvíztározó található, melyekben a nagy mennyiségű használt termálvizet hasznosítás után földmedrű tározóban tárolják. Ezek közül háromnak a környezetvédelmi működési engedélye már korábban kiadásra került, amelyben foglaltak teljesítésének ellenőrzése folyamatos. Megelőzés, ellenőrzés Potenciális szennyező-források létesítésének engedélyezése során hatóságunk előírja a környezet alapállapotának felmérését, illetve a tevékenység folytatásához olyan feltételek teljesülése mellett járul hozzá, amelyek esetén a lehető legkisebbre csökken a környezetszennyezés lehetősége. Különösen fontos ez a vízbázisok védelme érdekében, hogy hosszútávon rendelkezésünkre álljon a megfelelő mennyiségű és minőségű ivóvíz. A vízbázisok védelme érdekében a 123/1997. (VII. 18.) Kormányrendelet szerint a szivárgáshidraulikai modellezés eredményeinek függvényében védőidomot, védőterületet, illetve védősávot kell kijelölni. Kármentesítések A kirendeltség működési területén nyilvántartott kármentesítések egyes szakaszaiban az alábbi intézkedések történtek: Kötelező határozatok száma tényfeltárásra

5

műszaki beavatkozásra

7

kármenetsítési monitoring folytatására

2

Elfogadó, jóváhagyó határozatok száma (lehet az előző évről áthúzódó is) tényfeltárási záródokumentáció 1 műszaki beavatkozási záródokumentáció

-

kármentesítési monitoring záródokumentáció 6

illetékességi területének környezeti állapota 2010 évben A felszín alatti szennyeződések mintegy 50 %-a szénhidrogén eredetű. Ezek nagy része a helytelen üzemanyag és fűtőolaj tárolási tevékenységből származik. A földalatti szimplafalú tartályok közvetlen környezetére korlátozódó TPH, illetve BTEX szennyezések horizontális, valamint vertikális irányú kiterjedése kicsi. A szennyeződések közel 40 %-a a különböző típusú állattartásokhoz kapcsolódik. A megfelelő műszaki védelem nélkül tárolt szerves- és hígtrágya által okozott szennyezettség általában csak a telephely területét érinti. Csekély számban növényvédő szerek elásása, állati eredetű, illetve nehézfém tartalmú hulladékok elhelyezése, valamint technológiai szennyvíz elszikkasztása is eredményezte a szennyezések kialakulását, emiatt vált szükségessé a kármentesítés. A kimutatott szennyezett gócok többsége lokális kiterjedésű és csak a talajvíz tartományban észlelhető, vízbázisvédelmi területet nem veszélyeztet. A néhány egyedi és állami felelősségi körbe tartozó esettől eltekintve a kármentesítési költség nem haladja meg 100 millió forintot. A műszaki beavatkozás leggyakoribb formája a talajcsere, valamint a talajvíz tisztítás utáni elszikkasztása. Sokszor – a hatékonyság növelése érdekében –

FELSZÍNI VÍZVÉDELEM Belvíz Belvíz szempontjából a terület jelentős része veszélyeztetett, a települések egymással összefogva pályázati források igénybevételével törekszenek a káros mennyiségű csapadékvíz rendezett, kártétel nélküli elvezetésének megoldására. A 2010-es évben a csapadékos időjárás miatt sok esetben rendelt el belvízvédelmi készültséget a vízügyi igazgatóság, a társulatok és az önkormányzatok. A „Belvízrendezés az élhetőbb településekért” kiemelt projekt (Projektazonosító szám: DAOP 5.2.1/D-2008-002. keretén belül a Kirendeltség

11 több kármentesítési módszert kombinálva alkalmaznak. Elsődleges cél a jó megoldás kiválasztásánál az egészségügyi, illetve környezeti kockázat minél hamarabb történő megszüntetése. Kettő alkalommal klórozott szénhidrogén szennyezettség feltárására is sor került. Ilyenkor – a szennyező anyag változatos eloszlása miatt – nagy nehézséget jelent a pontos lehatárolás. További gond, hogy jelenlegi ismereteink szerint még nincs olyan technológia, mely segítségével gyorsan, hatékonyan elvégezhető a végleges mentesítés. Az összes kármentesítésből 7 tartozik az Országos Környezeti Kármentesítési Programhoz (OKKP). A szakaszosan rendelkezésre álló anyagi forrásoknak köszönhetően még egy államilag finanszírozott projekt sem zárult le. A különböző eredetű – klórozott szénhidrogén (2), növényvédő szer (3), krómcserzett bőrhulladék (1) és galván iszap (1) – szennyeződések közül az egyik fokozott figyelmet érdemel. Ennél az esetnél a belterületi ingatlanokat érintő klórozott CH szennyezettség a talajvízben és az első sekély vízadó rétegben is kimutatható. Valószínűsíthető, hogy a jelentősebb környezeti károk feltárása már megtörtént, így várhatóan a jövőben már csak kisebb szennyeződésekkel lehet majd találkozni. A 2010. évben – a felszín alatti közeget terhelő – rendkívüli környezetszennyezés nem volt.

illetékességi területét érintően 13 település: Békés, Doboz, Geszt, Gyomaendrőd, Kondoros, Kötegyán, Méhkerék, Mezőberény, Okány, Sarkad, Sarkadkeresztúr, Szarvas, Újszalonta pályázott csapadékvíz elvezető rendszer kiépítésére. Az év folyamán Dévaványán, Gyomaendrődön, Szarvason, Békéscsabán, Gyulán bővült a belterületi csapadékvíz elvezető hálózat. Külterületen a Fazekaszugi csatorna fejlesztésére szolgáló beruházás fejeződött be. Vésztő Város Önkormányzata a Pányád, Ürmösi területeken épített belvízelvezető rendszer, nagyban javítva a növénytermesztés feltételeit.


12 Árvízvédelem

Szennyvíz tisztítás

Árvízvédelmi szempontból a Kirendeltség területének mintegy 60 %-a veszélyeztetett. A Körös-vidéki Vízügyi és Környezetvédelmi Igazgatóság vízjogi létesítési engedélyeket kapott a Mályvádi és a Kisdelta árvízvédelmi szükségtározók fejlesztésére. A pályázat projekt elemei: Kisdelta árvízi szükségtározó töltésfejlesztése, vízbeeresztő műtárgy, vízhozammérő műtárgy építése; Mályvádi árvízi szükségtározó alsó- és felső vízbeeresztő műtárgy építése, töltésfejlesztése, vízhozammérő műtárgy építése. A tervezett beruházások nagymértékben javítani fogják a térség árvízi biztonságát

A települési szennyvizek tisztítását illetően Békéscsaba MJV szennyvízcsatorna hálózat fejlesztése 2010. évben folyamatban volt, a tisztítótelep fejlesztésére pedig az önkormányzat nyertes pályázattal rendelkezik. Csabacsüd szennyvíztisztító telepe 2010. évben megépült. Az ipari szennyvíztisztítás területén jelentős előrelépésként értékelhető a Bonduelle Central Europe Kft. békéscsabai gyárában a saját szennyvíztisztító telep megépítése.

Körösök és mellékvizeinek MSz 12749 szerinti vízminősége a 2010. mérési adatok alapján


13

A TIKTVF kirendeltségének illetékességi területe

A Körösök vízgyűjtő területe hossza (km) magyar vízfolyás neve területen teljes Fehér-Körös 9 263 Fekete-Körös 16+4* 168 Kettős-Körös 37 37 Sebes-Körös 59 209 Berettyó 78 204 Hortobágy-Berettyó 163 163 Hármas-Körös 91 91 *: a folyó jelenti a határszakaszt

vízgyűjtő magyar területen román területen (km2) 298 151 1744 599 2649 5776 12932

% 7 3 17 17 44 100 47

(km2) 3977 4494 8642 2517 3446 14605

% 93 97 83 83 56 53

együtt 4275 4645 10386 3024 6095 5776 27537


14

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS Hulladéklerakók engedélyezettsége A gyulai kirendeltség illetékességi területéhez 50 település tartozik. Ebből 47 településen működött, vagy működik valamilyen formában települési szilárd hulladék lerakó telep. A 2010. évi állapot szerint fentiekből 2 lerakó egységes környezethasználati engedély alapján, mint regionális telep üzemel (Békéscsaba, Gyomaendrőd), a többi lerakó az előző évben bezárásra került. Rekultivációs programok a települési szilárd hulladék lerakó telepekre I. Települési szeméttelep rekultivációs program a Körös-szögben című – KEOP-2.3.0/1F-2007-0013 jelű pályázati projekt; lebonyolításért felelős: Kondoros Nagyközség Önkormányzata. Résztvevő települések: 1.Kondoros, 2.Gyomaendrőd, 3.Szarvas 4.Békéscsaba, 5.Csabacsüd

6.Csárdaszállás 7.Kétsoprony 8.Körösladány 9.Szabadkígyós

Útvonalterv szerint az előkészítési szakasz zajlik, amikor csak a műtárgyak (pl.: figyelőkutak), műszaki beavatkozási tervek elkészítésére vonatkozó közbeszerzési eljárások lebonyolítása zajlik. A rekultivációs engedélyek kiadása megtörtént, a kivitelezési szakasz előreláthatólag 2012. december 31-ig valósul meg. II. A Délkelet-alföldi Regionális Hulladékgazdálkodási rendszerhez (DAREH) 88 település tartozik, Orosháza a gesztor település. A csatlakozási szerződésben 36 települést soroltak fel, amely a működési területünkhöz tartozik: 10.Békés 11.Békésszentandrás 12.Bélmegyer 13.Biharugra 14.Bucsa

15.Csorvás 16.Dévaványa 17.Doboz 18.Ecsegfalva 19.Elek (régi és új)

20.Füzesgyarmat 21.Gerendás 22.Geszt 23.Hunya 24.Kamut 25.Kardos 26.Kertészsziget 27.Kétegyháza 28.Körösnagyharsány 29.Köröstarcsa 30.Körösújfalu 31.Kötegyán 32.Lökösháza

33.Mezogyán 34.Méhkerék 35.Murony 36.Okány 37.Örménykút 38.Sarkad 39.Sarkadkeresztúr 40.Szeghalom (régi és új) 41.Tarhos 42.Telekgerendás 43.Újkígyós 44.Vészto 45.Zsadány

Első ütemben a már bezárt és bezárásra ítélt hulladéklerakók rekultivációs terveinek elkészítése, a vízjogi engedélyeztetési eljárás lefolytatása a feladat. Az engedélyek kiadása megtörtént, a kivitelezési szakasz előreláthatólag 2014. december 31-ig valósul meg. A I. és II. pontok alapján rekultivációs projektekhez csatlakozó települések száma 45 db. III. Gyula Város Önkormányzata (társulás nélkül, saját pályázata útján) 2010-ben megkezdte a felhagyott települési szilárd hulladék lerakó telepének rekultivációs munkálatait. A pályázat az Európai Uniós és állami támogatással valósul meg. A rekultiváció bekerülési költsége 437.886.311.-Ft, kivitelezője pedig a DGK Rekultivációs Konzorcium (Tiszakécske). A munkálatok várható befejezési ideje 2011. nyara. A másik társuláson kívüli település Mezőberény. Az ottani hulladéklerakó telep tulajdonosa a Tappe Szállítási és Feldolgozó Kft. (5650 Mezőberény, Békési út 0307/2. hrsz.), mely cég önállóan kívánja a rekultivációt megvalósítani. A telep rendelkezik rekultivációs határozattal, melynek érvényessége az I. ütemre vonatkozóan 2012. december 31-e. Veszélyes hulladék lerakó Előzőeken kívül 1 db veszélyes hulladék lerakónak átminősített telep található még az illetékességi területen. A Füzesgyarmat, külterület 0188/2. hrsz. alatt korábban fúrási iszap átmeneti tárolónak kialakított depónia (tulajdonosa és üzemeltetője a MB Kőolaj-


15

kutató Zrt. "f.a.") 2007. november 5-i keltezéssel 45055-1-1/2007. iktatószámon rekultivációra feljogosító működési engedélyt kapott az ATI-KTVF-től. A végleges fedő-záró réteg rendszer kialakítására, a rekultivációs munkálatok befejezésére eredetileg a 2010. július 31-i határidő lett az engedélyben előírva. A cég kérelmére (figyelembe véve a már teljesen kiszáradt anyag jelentéktelen veszélyeztető képességét és a felszámolási munkálatok ütemtervét) a rekultivációs munkákra új engedély lett kiadva 2010-ben. Az előírt végrehajtási határidő: 2015. 07. 31. Az előzetesen megállapított utógondozási időszak 2015. 08. 01-től – 2025. 07. 31.-ig tart. Szelektív hulladékbálák Tapasztalatok szerint a szelektíven begyűjtött hulladékok mennyiségére a stagnálás jellemző. Az üzemeltetők jelzései szerint a hulladék minősége is romlik az utóbbi 1-2 évben, mivel a lakosok nem tartják be megfelelően a szelektív jelzéseket a gyűjtőszigeteken, romlik a fegyelmük. Ezért – bővítés mellett – néhány gyűjtő sziget áthelyezésre, illetőleg megszüntetésre került. Fenti hulladékkezelők az elmúlt két év során az alábbi nagyságrendű szelektív hulladékot gyűjtöttek be a hulladékgyűjtő szigeteken, és oldották meg azok hasznosítását: Hulladék szelektáló csarnok

Szelektív hulladékgyujtés A gyulai kirendeltség illetékességi területén jelenleg nagyméretu regionális hulladékkezelo rendszer még nem muködik. Folyamatban van orosházi gesztorság mellett a DAREH (Dél-Kelet Alföldi Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer) Önkormányzati Társulás formájában egy nagyméretu hulladékkezelési rendszer indulása, a társuláshoz 2010 végéig 96 település csatlakozott. A projektbe a bezárt hulladéklerakó telepek rekultivációja, valamint a szelektív hulladékok nagyarányú begyujtésének és feldolgozásának megoldása tartozik. A területen jelenleg kisebb méretu hulladékkezelo rendszerek már évek óta üzemelnek, ezek muködési területe nagyrészt lefedi az illetékességi területünket. A 2010. évben mintegy 200 db szelektív hulladékgyujto sziget volt kihelyezve az érintett településeken. A jelentosebb muködo rendszerek az alábbiak: -

Békéscsaba, TAPPE Kft. Gyomaendrod, REMONDIS Kft. Békési Hulladékgyujto Kft. Gyula, Gyulai Közüzemi Kft.

papír: műanyag: üveg:

260 tonna 180 tonna 230 tonna

KIADMÁNYOZÁSI ADATOK: Kiadja a Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség. Felelős kiadó: Kelemen Béla igazgató Felelős szerkesztő: Wágner János DTP: Bartha András Készült 200 példányban. ISBN 978-963-89454-0-2 Ö ISBN 978-963-89454-2-6 II. kötet Ez a kiadvány a honlapunkról letölthető: http://tiktvf.zoldhatosag.hu


16

TERMÉSZET- ÉS TÁJVÉDELEM A Kirendeltség működési területén a következő országos jelentőségű védett természeti területek találhatók:

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény erejénél fogva a védett szikes tavak jegyzékéről szóló 8006/2001. (MK. 156.) KöM tájékoztatóban jelentek meg. Bejegyzésük az ingatlan- nyilvántartásban megtörtént. Földvárak

nemzeti park törzsterületek (NP): nemzeti park igazgatóság Körös-Maros NPI Körös-Maros NPI Körös-Maros NPI Körös-Maros NPI Körös-Maros NPI Körös-Maros NPI Körös-Maros NPI

név Kis-Sárrét Bélmegyeri Fáspuszta Mágor-puszta Dévaványai-Ecsegi puszták Kígyósi-puszta Körös-ártér Csorvási löszgyep Összesen:

terület (ha) 7 721,30 644,09 949,18 13 076,57 4 785,06 6 578,94 1,52 33 756,66

Az illetékességi területre eső települések mintegy felének a közigazgatási területén megtaláljuk ezek nyomait, azonban végleges felmérésük, bejegyeztetésük még nem történt meg. Kunhalmok A kunhalmok felmérése jelenleg még folyamatban van. Egy korábbi felmérés során Kirendeltségünket illetően kb. 1200 db kunhalmot számláltak.

természetvédelmi területek (TT): nemzeti park igazgatóság Körös-Maros NPI Körös-Maros NPI Körös-Maros NPI Körös-Maros NPI

név terület (ha) Dénesmajori Csigás-erdő 5,16 Szarvasi Arborétum 45,44 Szarvasi Történelmi Emlékpark 0,69 Szeghalmi Kéktó 112,19 Összesen: 163,48

a törvény erejénél fogva védett („ex lege”) területek A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (továbbiakban: Tvt.) 23. § (2) bekezdése értelmében: E törvény erejénél fogva védelem alatt áll valamennyi forrás, láp, barlang, víznyelő, szikes tó, kunhalom, földvár. Az e bekezdés alapján védett természeti területek országos jelentőségűnek {24. § (1) bekezdés} minősülnek. A Kirendeltségünk illetékességi területén forrás, láp, barlang, víznyelő nem található. A nyilvántartásban lévő ex lege szikes tavaink (160,28 ha kiterjedésben): – Mezőberényi Szikes Tó (Mezőberény); – Nádas-dűlő (Kétegyháza); – Szabadka dűlő (Kétegyháza); – Dévaványai Szikes Tó (Dévaványa).

FELIRATOZÁS

Fekete-Körös

illetékességi területének környezeti állapota 2010 évben Körös-ártér

Natura 2000 területek a kirendeltség működési területén: Különleges természetmegőrzési területek: Körösközi erdők, Sarkad-Fás, Gyantéi erdők, Bélmegyeri Fás-puszta, Csorvási löszgyep, Dél-Bihari szikesek, Dévaványa környéki gyepek, Fekete-, Fehérés Kettős-Körös, Gyula-Szabadkígyósi gyepek, Hármas-Körös, Holt-Sebes-Körös, HortobágyBerettyó, Sebes-Körös, Tóniszállás-Szarvasi-gyepek. Összesen 14 terület, mintegy 52 465,07 ha kiterjedésben. Különleges madárvédelmi területek: Kígyósi-puszta, Kis-Sárrét, Dévaványai-sík összesen 3 terület, mintegy 42 020 ha kiterjedésben. A Natura 2000 területek 90%-os arányban az ingatlannyilvántartásba bejegyzésre kerültek. 2010-ben a védett területek nagyságát befolyásoló beruházás, illetve kivitelezés nem valósult meg, azonban a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága kezdeményezésére négy természetvédelmi engedélyt adtunk ki az „Élőhely védelem és helyreállítás a KörösMaros Nemzeti Park Igazgatóság területén” című („Természeti értékeink jó kezelése prioritási tengely” KEOP-2009-3.1.2.) Európai Uniós pályázattal kapcsolatos tevékenységek elvégzésére. A teljes projekt összesen – az illetékességi területünket tekintve – 10 beruházási elemből áll

17 1. Élőhely védelem és helyreállítás a Kis-Sárréten Mezőgyán külterületén árkok és út megszűntetése által a területen található élőhelyek természetvédelmi értékének, a területek biodiverzitásának növelése. A fokozottan védett túzok élőhelyének, illetve élettevékenységeinek biztosítása. Zsadány 0156/28 és Biharugra 0310/3 hrsz-ú ingatlanokon felhagyott állattartó telep felszámolása. Mezőgyán 0517/1a, 0539/4, Zsadány 0156/28 hrsz-ú ingatlanokon cserjeirtás, túzok dürgőhely rehabilitációja. Facsoportok kialakítása, Mezőgyán 0539/4, Zsadány 0162/8f hrsz-ú ingatlanokon történő fatelepítés. 2. Élőhely védelem és helyreállítás a DévaványaEcsegi pusztákon Dévaványa 01034 és Gyomaendrőd 01628/5 hrsz-ú ingatlanokon felhagyott állattartó telep felszámolása. Fogolyvédelmi terület kialakítása, a Dévaványa 01233/3 hrsz-ú ingatlanon történő fatelepítés. Dévaványa – Sziki tölgyes megőrzése, nem őshonos fásszárú növények eltávolítása, lágyszárú növények telepítése. Gyepes élőhelyek kialakítása, Dévaványa 01207/1, 01203/5a, 01090/1a hrsz-ú ingatlanokon szántó terület megszűntetése, gyep területté való alakítása. Túzok élőhely kialakítása magkeverék vetésével, gyepesítés. 3. Élőhely védelem és helyreállítás a Bélmegyeri Fáspusztán és a Mágor-pusztán Fás legelő rehabiltációja, a Bélmegyer 074, 077 hrsz-ú ingatlanokon történő nem őshonos fásszárúak eltávolítása. Vésztő 0132, 0134, 0136/2, 0136/6, 0136/9 és 0137 hrsz-ú ingatlanokon vízháztartás helyreállítása, gyepesítés 4. Élőhely védelem és helyreállítás a Hármas-Körös hullámterében Gyepes élőhelyek kialakítása, Gyomaendrőd 01628/5 hrsz-ú ingatlanon szántó terület megszűntetése, gyep területté való alakítása. 5. Élőhely-védelem és helyreállítás a Kígyósi-pusztán Facsoportok és cserjefoltok kialakítása, Tölgyesek elegyítése Szabadkígyós, Újkígyós, Kétegyháza és Gyula külterületén, Erdősáv telepítése Szabadkígyós 0119/16a hrsz-ú ingatlanon Gyepes élőhelyek kialakítása szántó területekből Újkígyós, Kétegyháza külterületén. 6. A Török-halom rehabilitációja 7. Közúti kétéltűátjárók létesítése Szabadkígyóson 8. Szabadvezeték kiváltása a Kis-Sárréten 9. Szabadvezeték kiváltása a Kígyósi-pusztán 10. Szabadvezeték kiváltása a Bélmegyeri Fáspusztán

18

A TIKTVF illetékességi területének környezeti állapota 2009 évben

JEGYZETEK

TISZÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Címe:4025 Debrecen, Hatvan utca 16. Postacím:4001. Debrecen, Pf.: 27. Telefon: (52) 511 000 Fax: (52) 511 040 E-mail: [email protected] WEB*: http://tiktvf.zoldhatosag.hu

TISZÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG KIRENDELTSÉGE Címe: 5700 Gyula, Megyeház u. 5-7. Postacím: 5701 Gyula, Pf.:99. Telefon: 66/362-944 Fax: 66/361-755 E-mail: [email protected]

A TISZÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG ILLETÉKESSÉGI TERÜLETÉNEK KÖRNYEZETI ÁLLAPOTA 2010. ÉVBEN

ISBN 978-963-89454-0-2 Ö ISBN 978-963-89454-2-6 II. kötet

Debrecen, szeptember

Recommend Documents