„Önfenntartó település”
2011. Szeptember 22. Debrecen
Előadás vázlat I. A település bemutatása Elhelyezkedése Intézményrendszere Statisztikai adatok II. Település fejlesztés eddigi eredményeinek bemutatása- Honnan indultunk- hová jutottunk? y III. Terveink-céljaink. - Hová szeretnénk eljutni? y IV. Eszközök: Stratégia tervezés Csapatépítés Közösségfejlesztés y y y y y
Rajtunk nem fog segíteni , de nem is segíthet senki más, csak mi magunk” Széchényi István: Magyarország kiváltságos lakosaihoz
Túristvándi
z Lakosság számunk: 745 fő z Körjegyzőségi székhely a település,
Kömörő‐ Nagyar – Túristvándi z Iskolafenntartó társulás székhelye: Kömörő a társult település 8 osztályos általános iskola z Szociális Alapszolgáltatási Központ – 7 település feladatait látjuk el. 1861- 800 lakos 86 iparos 17 házicseléd 700 őstermelő
Eredmények- a turizmusban y
2005-ben KSH adatai szerint 5300 vendégéjszaka a településen- térségben 25% ezzel e részesedésünk
y
A vendégházak kihasználtsága a szezonban átlagosan 6570 %
y
Több mint 50 millió forint fejlesztési támogatás a magánszálláshelyek kialakításához ( TRFC, SAPARD, AVOP)
y
Észak-Alföldi Régióban 14.helyen, Magyarországon a 201. helyen van a település
Eszközeinka helyi gazdaságfejlesztésben y
Szociális földprogram
y
Szociális foglalkoztatás- fogyatékos , egészségkárosodott személyeknek
y
Szociális szövetkezet
y
Túristvándiért Információs és Szolgáltató Nonprofit Kft.
y
Ung-Tisza-Túr EGTC
Önellátó település Helyi gazdaság működtetése külső tőke bevonása nélkül! y Piac- Saját szükségletre épülő mezőgazdasági termelés y Útkeresés – a helyi energia szükséglet kialakításában y
Mi szükséges ahhoz, hogy ez az összeg helyben tartható legyen? y
y
y y
Megfelelő jogszabályi háttér annak érdekében, hogy szervezhető legyen a kistermelői élelmiszertermelés, feldolgozást követően, vagy a nélkül az értékesítés. A versenyképesség érdekében fontos cél, hogy a termelőtől a termék közvetlenül kerülhessen a fogyasztóhoz. Szükséges egy olyan tér, fizikai terület ahol maga az értékesítés megtörténhet. Fontos, hogy legyen egy olyan vállalkozás, amelyik felvállalja az értékesítés szervezését, a piac üzemeltetését.
Eszközeink a megvalósításban Szatmári Szociális Szövetkezet- mint üzemeltető szervezeti keret y Helyi piac kialakítása- a helyiek összefogásával való működtetése y Társadalmi szövetség megkötése- az Önellátó vagy Önfenntartó Túristvándi megteremtése érdekében. y Források megszerzése a szükséges fejlesztések érdekében y A program versenyképessége – nem terheli szállítási költség- közvetlenül a termelőtől a fogyasztóhoz jut el. y
Mit gondolunk előnyének ennek a programnak? y
Munkahelyet teremt. - Jövedelem kiegészítést, megélhetést a termelőknek, saját foglalkoztatásuk mellett további munkahelyeket.
y
Vállalkozásra tanít- öngondoskodásra, felelősség vállalásra, kockázatvállalásra ahelyett, hogy az emberek helyett gondolkodnánk, s áthárítanánk mindent valaki másra, önkormányzatra, kormányra.
y
Helyben tartja a településen keletkező jövedelmet, és az multiplikátorhatást fejt ki a helyi gazdaságra. Más vállalkozásokat generál, ha helyben több pénz marad. Hosszabb távon csökkenti a szociális kiadásokat, a szociális ellátásokat igénylők számát a településen belül.
y
Közösséget épít. - Szemléletet formál.
y
A jó minőségű, elérhető áru élelmiszer hosszabb távon egészség megőrző hatást fejt ki.
y
A szállítás minimalizálása- a helyben történő előállítás csökkenti a környezeti károkozást.
y
Jelentős mértékben nő a település népességmegtartó képessége.
y
Olyan helyi társadalom épül, mely a kisvállalkozásokra épül.
Kistermelői rendelet y 4/2010. (VII. 5.) VM y A kistermelő olyan természetes személy, aki az általa kis mennyiségben termelt, y betakarított, összegyűjtött és előállított élelmiszereket közvetlenül a végső fogyasztóknak és y a kiskereskedelmi, vendéglátó, valamint közétkeztetési intézményeknek értékesíti.
A különböző élelmiszerekre vonatkozó kis mennyiségek felső határai például: a) hetente 6, évente legfeljebb 72 darab kifejlett vagy növendék sertést, juhot,
kecskét, struccot vagy emut, e) hetente legfeljebb 200 darab házi tyúkfélét, h) hetente 70 kg, évente legfeljebb 2600 kg húskészítményt állíthat elő és értékesíthet. i) naponta maximum 200 liter tejet, j) naponta maximum 40 kg tejterméket állíthat elő és értékesíthet. k) évente összesen maximum 5000 kg mézet és méhészeti terméket értékesíthet. l) hetente 500, évente legfeljebb 20000 darab tojást értékesíthet. m) évente legfeljebb 6000 kg halat értékesíthet. n) évente maximum 20000 kg növényi eredetű alaptermék értékesíthet. o) hetente 150, évente legfeljebb 5200 kg savanyúságot értékesíthet. p) hetente 150, évente legfeljebb 5200 kg növényi eredetű, hőkezeléssel feldolgozott terméket értékesíthet. q) hetente legfeljebb 50 kg egyéb feldolgozott növényi eredetű terméket értékesíthet.
A „ Szatmári szociális szövetkezet” 2008.december.19.-én jegyezték be. y Alapítói: 13 helyi munkanélküli lakos y Végzettségük y Alapítói törzstőke y Tevékenységei y Eredményei y
A vágóhely és vágópont y
y
A vágóhelyek, vágópontok a háztáji gazdaságban felnevelt kis létszámú, ezért nagyobb vágóhidra nehezebben beszállítható állatok vágásának elvégzésére teremt lehetőséget segítve ezzel a vidéken mezőgazdasági tevékenységből élő családok élet körülményeinek javítását és a hagyományok őrzését is. 47/2008(IV.17) FVM rendelet
Adalék az okokhoz y
A csatlakozás után a mezőgazdaság hozzáadott értéktermelési adatait jelentősen eltorzították a támogatások
y
Jász-Nagykun-Szolnok megyében mintegy 75%-os ez arány, míg Csongrádban alig haladja meg a 30%-ot. A – nem éppen vidékies – központi régióban 3,5 millió támogatás esik egy regisztrált termelőre(!), Szabolcsban alig több mint 600 000 Ft, de Hajdú-Bihart és Szolnok megyét kivéve a többi alföldi (vidéki) megyében sem éri el az egy millió forintot
y
„Magyarország (kormányok, önkormányzatok) könnyedén, szinte feltételek nélkül átengedte a hazai élelmiszerpiacot az Európát átfogó, behálózó kiskereskedelmi láncoknak, amelyek – érdekeiket követve és lehetőségeikkel élve – iszonyú árnyomást gyakorolnak a hazai feldolgozókra és termelőkre, egyre nagyobb hányadukat szelektálva ki a piacról”. (Udovecz G. 2009).
A helyi élelmiszerellátó rendszer fogalma.
A helyi élelmiszerellátó rendszer (local food system LFS) fogalmán olyan egyedi, egy adott régióban földrajzilag is körülhatárolható, gazdasági-társadalmi formációt ill. ökoszisztémát értünk, amely speciális természeti (talaj és éghajlati stb.) adottságokkal, mikroorganizmusokkal, növény- és állatfajtákkal, valamint emberi, technikai erőforrásokkal és infrastruktúrával jellemezhető. A rendszer működésének alapja a térségben élő élelmiszertermelők és fogyasztók közvetlen kommunikációja ezen keresztül a térségben előállított mezőgazdasági és élelmiszer termékek szervezett és hatékony hasznosítása a térség élelmiszer önellátásának fejlesztése, az egészséges táplálkozás, az életminőség (quality of life QOL) javítása érdekében (Vörös, M., 2009).
y
„… a helyi élelmiszerek termelését támogatja az a tény, hogy adott régióhoz, térséghez szinte minden esetben kötődnek olyan speciális jellemzők, mint az egyedi bel tartalommal bíró élelmiszer-alapanyagok, tájjellegű ételek és ízek, továbbá étkezési hagyományok, azaz a helyi étkezési kultúra örökségei, elősegítve a térségek sajátos identitásának létrehozását és megőrzését.”.
y
Kedvező tendenciát jelez a téma előtérbe kerülése a nemzetközi szakirodalomban. A helyi élelmiszerellátó rendszerek számos fejlett országban (pl. USA, Svájc, Japán, Anglia, Olaszország, Finnország stb.) a közelmúltban kezdtek erőteljesen fejlődni, részben az agrárpolitika és a területfejlesztés modernizálásával összefüggésben, és/vagy az alulról jövő közösségi és civil szervezetek, önkormányzatok közreműködésének köszönhetően, amelyek előmozdították a helyi termelők és fogyasztók összefogását. Következésképp, a LFS fejlettsége, elterjedtsége között országonként, régionként jelentős különbségek lehetnek.
Minden dolog nehéz volt, mielőtt egyszerű lett.” (Thomas Fuller)
Megköszönöm megtisztelő figyelmüket!
Lakatosné Sira Magdolna 4944 Túristvándi, Móricz 4 Telefon: 44-721-112
[email protected]
