Debrecen, július

A TISZÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG ILLETÉKESSÉGI TERÜLETÉNEK KÖRNYEZETI ÁLLAPOTA 2009. ÉVBEN I. kötet Észak-alföldi régió

Debrecen, 2010. július

ELŐSZÓ

A Debreceni Zöldhatóság ötödik éve készít az illetékességi területének környezeti állapotáról olyan kiadványt, melyet a leginkább érintett önkormányzatok mellett el kíván juttatni az oktatási intézményekhez, civil szervezetekhez és társhatóságokhoz is. Célunk, hogy a kiadvány adatai segítsék az adott szervezet környezetvédelmi, természet- és tájvédelmi, valamint vízvédelmi feladatainak ellátását, aktuális adatokat, információkat szolgáltassanak a társadalom széles rétege számára. A most elkészített kiadvány tartalma egy általános képet ad a felügyelőség illetékességi területének környezeti állapotáról, melyből ki-ki információt szerezhet a szűkebb térségének aktuális adataiból. A kiadvány terjedelméből következik, hogy valamennyi település összes környezeti adatát nem tartalmazhatja, de egy-egy térségről összegző információt tud biztosítani. A felügyelőség fejlett és kiterjedt monitoring rendszert üzemeltet, folyamatosan végez mérési feladatokat. A légszennyezettséget, a felszíni vizeink minőséget éves terv alapján, országos hálózati rendszerben vizsgáljuk, az adatok gyűjtése és értékelése hosszú évekre tekint vissza. A saját mérések mellett a környezethasználók által szolgáltatott adatok, bevallások képezik az állapotértékelés alapadatait. Az elmúlt évek jogszabály változásai egyre több adatszolgáltatás készítésére kötelezik a gazdálkodókat, de az önkormányzatokat is, s így ezen adatok egyre pontosabb képet adnak környezetünk állapotáról. Ma már jobban ismerjük a településeken keletkező hulladékok mennyiségét, elhelyezésének módját, a víz felhasználókat, szennyvizet kibocsátókat, kezelőket, légszennyező tevékenységet folytatókat, vagy a zajkibocsátással rendelkező vállalkozásokat. Sokkal jobban ismerjük a területünkön található környezeti károkat, s elmondható, hogy amíg évekkel ezelőtt ezek eltitkolása volt a gyakorlat, ma már több, mint 100 helyen folyik aktív mentesítés. Az illetékességi terület jelentős része természetvédelmi terület, vagy a Natura-2000 hálózat része, mely hatással van a gazdálkodók és az önkormányzatok tevékenységére egyaránt. Ezen területek, s az itt érvényes szabályok ismerete fontos a helyi vállalkozóknak, a lakosságnak és az önkormányzatnak is. A kiadvány szerkezete évről-évre finomodott, tartalma egyre inkább letisztult. Reméljük kiadványunkkal hozzájárultunk ahhoz, hogy az önkormányzatok jobban megismerjék településük környezeti állapotát, s arról hitelesebben tájékoztathassák lakosságukat, az oktatási intézmények, társszervek és a civil szervezetek pedig friss, hiteles adatokhoz juthassanak. 2010. július Kelemen Béla igazgató

4

A Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség

LEVEGŐVÉDELEM Bevezetés A környezet használata szempontjából részben erőforrás, részben befogadó tárolótér. Elemei is tükrözik ezt a kettősséget. Az elemek közötti kapcsolat, folyamat, hierarchia, rendszerként nyilvánul meg. A rendszer reagálása valamilyen oksági folyamatra, függ a rendszer belső állapotától is. Vélhetőleg ebben a rendszerben globális egyensúlyi állapot csak elméletileg létezik: a rendszer állapota folyamatosan igazodik a külső tényezőkhöz.

A meteorológiai paramétereket Felügyelőség illetékességi területe sokévi adataival jellemezzük. Ezek időjárási alapállapotnak tekinthetők. téli félév nyári félév - évi napsütéses órák száma: óra - borultság: % - ködös napok aránya: % - légnyomás: mbar

Egyszerűsítő értelmezésként az állapot a mérhető tényezők értékével jellemezhető. Minden mérés és értékelés választott állapothoz, indikátorhoz történő viszonyítás. További egyszerűsítést jelent, hogy a környezeti elemeknél a két oldal közül valamelyik elsődlegességét kiválasztjuk. Például az éghajlat, klíma elsősorban erőforrás, a levegőkörnyezet, atmoszféra elsősorban terhelhető közeg. A továbbiakban az éghajlat és a levegőkörnyezet illetékességi területünkre lokalizálható állapotjellemzőit tekintjük át. Éghajlat Az éghajlat fogalma átalakulóban van: ma már nem csak légköri állapotnak és folyamatnak tekintjük. A gyors éghajlatváltozás veszélye miatt számos kapcsolat felmérése és kezelése megkezdődött. A légköri tényezőkön kívül jelentős szerepe van a tájnak. A TIKTVF illetékességi területén a szomszédos tájak éghajlati jellegzetességei találkoznak. Ezen a területen érintkezik egymással a Dél-Nyírség meleg, mérsékelten száraz, hideg telű éghajlati körzete, a Hortobágy száraz, mérsékelten forró nyarú, illetve a Körös-vidék meleg, mérsékelten száraz, forró nyarú éghajlati körzetével. A csapadék szempontjából a Felügyelőség illetékességi területe az Alföld egyik legszárazabb vidéke, a Hortobágy déli része pedig az ország egyik legszárazabb területe.

561 65,5 15,6

1484 52,8 1,1 996,2

- évi középhőmérséklet: C

998,7 2,8

- csapadék évi összege: mm

252

341

255 107,9

333 330,6 69,2

o

- párolgás: mm - globál-sugárzás: kJ/cm2 - relatív légnedvesség: % - szélsebesség: m/s

81,0 2,85

17,2

3,05

2009. évi meteorológiai paraméterek: (Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat Északalföldi Regionális Központ) téli félév nyári félév 1776,4 443 - évi napsütéses órák száma: óra 45 79 - borultság: % 1(1 nap) 27 - ködös napok aránya: % - légnyomás: mbar

1014,5 4,1

1016,3

- csapadék évi összege: mm

317

19,2 167,6

- párolgás: mm

221,2

990,4

- évi középhőmérséklet:

- globál-sugárzás: kJ/cm2 - relatív légnedvesség: % - szélsebesség: m/s

98131,5 82 3,2

371502,8 59 3,1

** az összfelhőzet átlagos mennyisége téli félév: január, február, március, október, november, december nyári félév: április, május, június, július, augusztus, szeptember

illetékességi területének környezeti állapota 2009 évben A csapadék mennyisége kevés, eloszlása pedig kedvezőtlen, nagyfokú az úgynevezett aszályos időszakok kialakulásának lehetősége. A terület hőmérsékleti mutatói emelkedő tendenciát jeleznek, ami a szélsőséges állapotok mind gyakoribb kialakulását okozhatja.

5 Havi középhőmérséklet C°

2006

30

2007

2009

2008

25 20 15

10,3

50,8

626

1999

10,6

49,6

673

2000

11,5

51,6

435

2001

10,3

52,7

586

200 2

11,2

53,7

532

2003

10,1

56,4

521

160

2004

71,7

693

140

2005

10,2 9,8

56,3

640

2006

11,3

58,7

636

2007 2008

12,6 11,6

49,1 45,5

586 551

2009

11,6

53,6

484,6

hőmérséklet

Levegő nyomás* mbar

nedvesség %

03

-1,6 10,5 -16,7 1004,8 0,5 16,2 -13,3 999,7 5,5 18,4 -4,1 999,0

89 85 75

25,6 32,0 37,7

04

14,7 25,6

3,6

1003,3

51

5,3

05 06

17,2 30,2 19,3 31,9

5,5 6,9

1004,7 1000,3

54 67

16,2 103,4

22,8 33,8 08 22,2 33,9 09 18,7 30,7

10,6 10,9

1001,9 1004,5

60 60

8,1 21,5

8,4

1006,4

60

13,1

10

10,8 27,0

1,3

1003,0

74

91,3

11 12

7,3 1,9

15,7 -5,0 1002,3 16,2 -19,7 997,9

87 82

62,9 67,5

közép hó 01 02

tmax o C

07

éves átlag 11,6

tmin

éves átlag 1002,3

csapadék mm

éves éves átlag csapadékösszeg 70 484,6

* tengerszintre átszámított légnyomásérték

január

Csapadék mm

2006

2007

2009

2008

180

120 100 80 60 40 20 december

november

október

szeptember

augusztus

július

június

május

április

0 január

Meteorológiai paraméterek havi átlagai 2009. év (Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat Észak-alföldi Regionális Központ)

-5

december

0

1998

november

422

október

49,5

szeptember

10,1

augusztus

1997

július

5 június

581

május

52,2

április

10,5

március

10

1996

március

C

Csapadék mm

o

február

t max-min

február

Középhőmérséklet oC

Év

2008. évhez képest az éves középhőmérséklet értéke 0 (11,6 C) nem mutat változást 2009. évben. Ugyanakkor április hónapban tmax és tmin értékek több fokkal magasabbak a korábbi év hasonló időszakában mért értékeinél. 2009. évben mért éves csapadék összeg kisebb a sokéves átlagtól. Bár április és július hónapokban szinte alig hullott csapadék, júniusban az évi átlaghoz viszonyítva jelentős csapadék hullott (103 mm).

Légszennyezés A levegőkörnyezet állapotát is folyamatainak hatótényezőivel jellemezhetjük. A három paramétercsoport, kibocsátás, átalakulás, légszennyezettség mérhető tényezői korlátozott állapotértékelést tesznek lehetővé: a statisztikai adatoknak célorientáltaknak kell lenni. Végső cél az életminőséget biztosító levegőminőség immisszió tartós fenntartása, javítása. Az állapot jellemzésében és értékelésében meghatározó szerepe van a határértékeknek; ezek a mindenkori társadalmigazdasági elvárásokat is képviselik. A levegőkörnyezet terhelését légszennyező anyagok antropogén jellegű kibocsátásával emissziójával jellemezhetjük. A kibocsátás úgynevezett. légszennyező forrásokon történik. Jelenleg a forrásokat általánosan értelmezzük: objektumok, tevékenységek, folyamatok.


6

A légszennyezést a légszennyező telephelyek, a források és az -anyagok adataival jellemezhetjük. A jelenlegi szabályozás alapján elsősorban a jelentéskötelezett üzemi pontforrások kibocsátási jellemzőit ismerjük; a közlekedés és a kommunális tüzeléstechnika, illetve a diffúz légszennyezés adatai számíthatók. Egyes tevékenység (pl. benzinkezelés, HFC anyagok használata) légszennyezése szabályozott, de emissziós adatbázisuk nincs.

A legjelentősebb problémák: állattartás/komposztálás bűzkibocsátása, növényvédőszer/műtrágya kiszórás, betakarítás, terményszárítás és –tárolás. Speciális levegőkörnyezeti probléma a szabadtéri avar- és hulladékégetés. 2008. évre jelentett légszennyezés főbb szennyező anyagfajtái ( t/év), a források száma az illetékességi terület vonatkozásában

2008. évben a Felügyelőség Központjának illetékességi területén a normával rendelkező légszennyező telephelyek száma 680 db, míg Debrecen városban 236 db. Az légszennyező technológiák száma 344 db, a pontforrások száma 1145 db volt. A kibocsátott anyag 109 típusú. Ugyanezen mutatók alakulása 2008. évben Debrecen városban: technológiák száma 153, a pontforrások száma 435 db, a kibocsátott anyag 81 féle. A felületi források légszennyezése alapjában feltáratlan. Területünkön elsősorban a mezőgazdasági eredetű légszennyezés figyelemreméltó. A hatósági tevékenységet korlátozza a normatív szabályozás hiánya.

szennyező anyag mennyiség t/év SO2 100 CO 759 NOx 587 szilárd anyag 93 egyéb 105 összesen: 1644

Források* db 147 566 567 589 560 1145

*A pontforrások száma, melyen az adott szennyezőanyag kibocsátásra kerül

Az illetékességi terület néhány településének légszennyezése szennyező anyagonként (t/év), a jelentéskötelezett források kibocsátása alapján 2008. évben

szennyező anyag

SO2 CO Ox szilárd anyag egyéb összesen:

emisszió (t/év) Debrecen Balmaz- Berettyó- Hajdúbö- Hajdú- Hajdúújváros újfalu szörmény hadház nánás 1,332 0,039 0,131 0,029 0,001 0,007 239,948 0,182 1,57 6,016 0,144 2,42 338,651 1,875 6,879 10,554 0,098 2,3 10,847 3,655 6,497 4,373 0,490 20,928 43,981 2,445 1,372 4,267 1,128 7,709 634,759 8,196 16,449 25,239 1,861 33,364

szennyező anyag

SO2 CO NOx szilárd anyag egyéb összesen:

Hajdúszoboszló 2,257 15,158 50,131 0,887 1,242 69,675

emisszió (t/év) Kaba

Nagyhegyes

Nyíradony

0 0,379 8,748 12,207 14,254 35,588

0,029 37,996 57,799 0,738 9,745 106,307

0,089 12,193 0,312 1,138 2,577 16,309

Püspökladány 0 0,164 1,635 1,401 12,953 16,153

Tiszavasvári 93,528 429,158 89,538 12,478 10,847 635,549

Derecske 0,004 0,17 0,406 0,483 0,015 1.078

Vámospércs 0,488 0,035 0,404 1,674 0,847 3,448

illetékességi területének környezeti állapota 2009 évben

7

Értékelés fűtési / nem fűtési félévek alapján

Nitrogén-dioxid 2008/2009 fűtési félév 2009 nem fűtési félév (NO2) 1. 2. 3. 4. 1. 2. 3. 4. Debrecen 39,34 98,97 10 Megfelelő 27,21 95,99 0 Jó Hajdúszoboszló 34,15 91,67 3 Megfelelő 27,33 93,72 0 Jó Tiszavasvári 21,71 94,44 0 Jó 15,14 94,81 0 Kiváló

1. Éves átlag µg/m3 (ülepedő pornál g/m2*30 nap); 2. Adatrendelkezés %; 3. Határérték túllépés db; 4. Minősítés (kiváló, jó, megfelelő, szennyezett, erősen szennyezett)

Éves értékelés a 24 órás átlagos légszennyezettség alapján: Hajdú- HajdúTiszaNO2 Debrecen 3 nánás* szoboszló vasvári µg/m 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009

41,53 31,15 33,68 33,19 34,18 31,74 31,17

21,23 18,30 23,09 25,27 21,96 ---

42,41 23,77 24,45 26,96 25,93 25,21 29,90

36,46 29,63 35,74 37,62 32,36 21,04 17,20

*Hajdúnánáson 2008. évtől már nem történt mérés A nitrogén-dioxid szennyezettség éves átlag értékeit figyelembe véve valamennyi település jó minősítést érdemel. Debrecenben továbbra is a helyi közlekedés és az átmenő gépjármű forgalom által okozott légszennyezés a legjelentősebb. A nitrogén-dioxid szennyezettség számottevő javulása, csak a forgalom jelentős csökkentése, az elkerülő utak megépítése, közlekedésszervezési intézkedések foganatosítása, illetve a közlekedésben részt vevő járművek műszaki színvonalának javulása után várható. Hajdúszoboszlón a szennyezettség 2004. évben csökkent az előző évekhez képest, amiben a 4. sz. főút Hajdúszoboszlót elkerülő szakaszának a megépítése játszott döntő szerepet. A mérési adatok alapján a nitrogén-dioxid szennyezettség 2004. óta kisebb ingadozásokat mutatott, de lényegében nem változott, és egy kiemelt turisztikai jelentőségű és forgalmú városhoz képest kedvező szinten stabilizálódott. Tiszavasváriban főleg a Polgár felé (M3 autópálya) történő átmenő teher és személygépkocsi forgalom okozott nagy problémát az utóbbi években. 2003– 2007. években a városközpont levegőjének nitrogéndioxid terheltsége – az átmenő forgalom hatására Debrecenéhez volt hasonló. 2008–2009. évben az éves átlagok, a gyakorisági értékek és a határérték túllépések száma egyaránt a nitrogén-dioxid szennyezettségi helyzet nagymértékű javulását jelzik, ami az átmenő – főleg teher - forgalom drasztikus csökkenésével magyarázható (a 2007. év végén átadott M3 autópálya Nyíregyházát elérő szakasz átadásának köszönhetően).

PM2. 5* Debrecen µg/m3 -2005 27,45* 2006 -2007 -2008 23,57 2009

PM10

µg/m3

Debrecen

2005 2006 2007 2008 2009

40,47 38,33 40,06 32,36 30,77

* PM2.5 mintavétel 2009. évtől (*2006. évben csak az utolsó két negyedévben történt mintavétel kísérleti jeleggel) A szálló por PM10 frakciójának mintavétele Debrecen, Kalotaszeg tér mérőállomáson történt. A mintavételek 2007. évben nem egyenletesen elosztva (a mérőállomáson folyó épületfelújítási munkálatok, és a szálló por mérlegelés új előírásainak megfelelő feltételek kialakítása miatt), hanem március, november és december hónapokban voltak. Ennek ellenére az éves átlag, a maximum érték és a 99.9-98% percentilis értékek jóval alacsonyabbak voltak, mint 2005. évben, valószínűleg a sokkal kedvezőbb időjárási körülményeknek köszönhetően. Az 50%-os percentilis érték 2005-2006. évekhez képest azonban magasabb volt, amit nagy valószínűséggel a március-november-december hónapokban történt, az egész évre vonatkozóan nem egyenletesen elosztott mintavétel okozott. 2008–2009. évben az éves átlag, az 50%-os gyakorisági értékek, valamint a határérték túllépések száma egyaránt jelentősen alacsonyabbak voltak a 2005-2006. évekhez képest. Ebben valószínűleg jelentős szerepet játszott, hogy az M3 autópálya és az elkerülő részét képező M35 autóút (4, 33, 35. sz. főutak összekötése), 354. sz. főút, a kapcsolódó csomópontokkal építés alatt voltak 2005-ben, és 2006. évben fejeződtek be, és az építkezés feltehetőleg jelentősen kihatott a város PM10 háttérszennyezettségére. Mivel a mintavétel nem az egész évet, csak a minimálisan előírt, és egyenletesen elosztott évi 8 hetet fedi le, ezért a kiugró 24 órás PM10 koncentrációk az éves átlagot nagyobb mértékben befolyásolják, és így az éves átlagkoncentráció, valamint a légszennyezettségi index kedvezőtlenebb a monitoros mérésekhez képest.


8

Az illetékességi terület összesített légszennyezése 2008. évben (t/év) A táblázat adatai szerint 2007. évhez viszonyítva ~ 0,5 %-kal, csökkent a Felügyelőség Központjának illetékességi területén az összes emisszió. A kibocsátás arányaiban az elmúlt évhez képest lényegi változás nem történt, a legnagyobb kibocsátó továbbra is a közlekedés ~ 93.5 %-kal. Az ipar részaránya ~ 1,5 % (2007. évben ~ 2 %), míg a tüzeléstechnika részaránya ~ 5 % (2007. évben ~ 5 %).

anyag SO2 CO NOx szilárd anyag egyéb összesen: %

közlekedés* tüzelés* ipar 247 1776 100 64513 915 759 16930 1676 587 3484 488 93 8976 369 105 94150 5224 1644 ~ 93 ~5 ~ 1,5

összesen 2123 66187 19193 4065 9450

% ~ 2 ~ 66 ~ 19 ~ 4 ~9

101018

100

A közlekedés és a (háztartási) tüzelés légszennyezései fajlagos emisszió-adatok és kapacitás-jellemzők ismeretében elméleti úton kerültek kiszámításra.

Légszennyezettség mérések A kibocsátásra került szennyezőanyagok közül a legjelentősebb mennyiség a CO, az összkibocsátás 66 %-a, az NOx aránya 19 %, a szilárd anyag 4 %, az SO2 2 %, míg az egyéb anyagok aránya 9 %. Mára a kibocsátott légszennyező anyagok eredetét tekintve a közlekedésből és a kommunális energiafelhasználásból eredő szennyező források szerepe megelőzte az ipar légszennyezését, azonban meg kell jegyezni, hogy ezen források emissziójának ellenőrzése alapvetően megoldatlan amely magában hordozza a tényleges kibocsátások meghatározását. Az üzemi légszennyező források közül a jelentős környezeti hatású (314/2005. (XII. 25.) Kormányrendelet szerint) források meghatározóak. Az EU rendszeres jelentést kér az úgynevezett EPER (European Pollutant Emission Register) forrásokról. Ezek kibocsátása megtekinthető a http://eperprtr.kvvm.hu/telephelyek2004.php weblapon. A közlekedési légszennyezés csökkentésére fokozottan kell figyelni: forgalomszervezés, sebességkorlátozás, tömegközlekedés, műszaki ellenőrzések stb. Különállóan egyetlen megoldás sem hatékony. Jelentős levegőkörnyezeti tartaléka van a villamos tömegközlekedésnek. Feltehetően nem tartható fenn a jelenlegi tüzelésszerkezet sem. Vizsgálni kell a megújuló energiaforrások, alternatív üzemanyagok (bioetanol, biodízel, biogáz), energiahatékonyság (pl. KCE távfűtések) szerepét, az energiaellátás biztonságát. A légszennyezés átalakulásának (transzmisszió) folyamatai alapvetően ismeretlenek. A modellek elsősorban a terjedést szimulálják; a kvantitatív levegőkémia kiforratlan. Bár a transzmissziós modellekkel becsülhető a légszennyezés hatása: a várható légszenyezettség, megbízhatóbbak az immisszió-mérések.

Az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat: OLM a manuális (szakaszos) mérőhálózatból és az automata működésű (on-line) mérőhálózatból áll. A levegőminőségének értékelése a manuális mérőhálózat adatai alapján: A szakaszos mintavételi pontok száma 2009 évben:

Település Debrecen

NO2 Szálló por Szálló por mérés PM10 PM2.5 3 1 1

Hajdúszoboszló

2

--

--

Tiszavasvári

2

--

--

A környezeti levegő kén-dioxid tartalmának folyamatos monitorozása a manuális hálózatban 2008. I. 01-től az egész országban, így működési területünkön is megszűnt, ez időponttól csak az automata hálózatban, automata analizátorokkal történik folyamatosan kéndioxid mérés. 2008. I. 01-től a mérőhálózat racionalizálása keretében az ülepedő por mennyiségének folyamatos monitorozása a manuális hálózatban szintén megszűnt. A nitrogén-dioxid mintavételi pontok száma Debrecen városban 6-ról 3-ra csökkent, mivel a három automata mérőállomás reprezentativitása megfelelő (2008. évben megszűnt: Angyalföld tér Medgyessy Gimnázium; Déli sor 29. Vetőmag; Faraktár u. 65 Műhelytelepi Ált. Iskola). A szálló por PM10 frakciójának mintavétele 2005 – 2009. években, valamint a PM2.5 frakció mintavétele 2009. évben az EU-s előírásoknak megfelelő 24 órás mintavétellel történt, negyedévente kéthetes mintavételi intervallumban (56 db minta/év), Kalotaszeg tér nemzetközi mérőállomáson.


9

2007. évben Debrecen város a PM10 szennyezettség tekintetében még szenynyezett, míg 2008. évben megfelelő és 2009. évben már jó minősítést kapott a manuális mérőhálózat mérései alapján. A szálló por PM2.5 frakciójának mintavétele szintén Kalotaszeg tér mérőállomáson történt, a PM10 mintákkal párhuzamosan. Jelenleg még nincs érvényben egészségügyi határérték, és az EU tagállamok folyamatosan vizsgálják ezen frakció arányát a szálló por szennyezettségen belül. A 2006. és 2009. évben elvégzett vizsgálatok alapján a Kalotaszeg tér környezetében a PM10 / PM2.5 frakciók tömegkoncentrációnak átlagos aránya 25 / 75% körüli érték. Fűtési időszakban a 10 / 90%ot is meghaladja, ami a főleg szilárd- és vegyes tüzelésű berendezések (lakossági fűtés-tüzelés) égéstermékeinek, valamint a szennyezők nagyobb távolságú transzportfolyamatainak jelentős hozzájárulását valószínűsíti a téli szálló por szennyezettséghez.

Automata mérőállomás Debrecen, Hajnal utca

A levegőminőség értékelése az automata mérőhálózat mérési eredményeinek adatai alapján: Automata mérőállomások: 1. Debrecen, Kalotaszeg tér 2. Debrecen, Klinikák 3. Debrecen, Dobozi utca - * 2008. évben a mérőállomás áthelyezés miatt csak július 13-ig működött, így az adatrendelkezésre állása 50% alatt volt. Debrecen, Hajnal utca – áthelyezés után 2009.01.29-től működött üzemszerűen a mérőállomás, így átlagosan az adatrendelkezésre állás 87% körül alakult. A mérőállomás besorolása miatt (közlekedési) az ózon szennyező mérése megszűnt a Hajnal utcán. Minősítés (kiváló, jó, megfelelő, szennyezett, erősen szennyezett)

NO2

Kalotaszeg tér

Dobozi utca / 2009. évtől Hajnal utca

Klinikák

µg/m3

éves átlag

1 órás max.

24 órás max.

éves átlag

1 órás max.

24 órás max.

éves átlag

1 órás max.

24 órás max.

2005 2006 2007 2008 2009

22,5 20,0 17,8 20,2 18,2

183,3 162,5 111,8 114,2 115,5

98,4 76,1 55,0 55,5 66,8

18,3 18,4 17,6 16,5 28,1

155,8 112,5 113,3 161,0 228,4

86,6 55,0 43,0 59,1 103,4

28,3 27,6 24,6 25,3* 36,3

257,2 177,4 125,9 110,8* 161,3

152,9 99,1 63,2 65,8* 80,3

NOx

Kalotaszeg tér


Klinikák

µg/m3

éves átlag

1 órás max.

24 órás max.

éves átlag

1 órás max.

24 órás max.

éves átlag

1 órás max.

24 órás max.

2005 2006 2007 2008 2009

36,3 29,1 25,5 30,6 26,3

777,7 563,4 560,1 646,5 410,2

271,4 153,0 145,3 162,0 181,0

25,6 26,5 24,7 25,0 35,7

396,4 473,8 340,0 357,9 624,2

112,0 109,4 87,2 99,0 171,2

47,0 40,6 35,5 37,3* 74,7

703,0 827,5 557,1 529,0* 768,7

244,2 228,4 166,3 178,3* 244,0


10

A levegőminőség értékelése az automata mérőhálózat mérési eredményeinek adatai alapján (folytatás): Minősítés (kiváló, jó, megfelelő, szennyezett, erősen szennyezett)

SO2

Kalotaszeg tér


Klinikák

µg/m3

éves átlag

1 órás max.

24 órás max.

éves átlag

1 órás max.

24 órás max.

éves átlag

1 órás max.

24 órás max.

2005 2006 2007 2008 2009

12,5 10,6 9,4 6,2 8,4

83,0 53,0 53,8 79,6 109,1

42,3 37,9 36,9 22,9 29,8

3,7 7,3 5,8 5,6 3,7

85,4 60,3 55,0 69,6 87,5

49,7 31,0 33,8 26,3 20,0

9,9 9,5 7,6 6,6* 7,5

77,7 48,1 62,7 57,4* 38,8

38,1 32,1 40,2 27,3* 17,9

CO µg/m3

Kalotaszeg tér éves átlag

1 órás max.

**8 órás max.

2005 583 6698 5040 2006 575 4748 3960 2007 509 4134 3210 2008 515 5511 3412 2009 456 4447 3401 **: 8 órás mozgó átlag napi maximum

O3 µg/m3

éves átlag

1 órás max.

8 órás* max.

Eves átlag

1 órás max.

8 órás* max.

831 543 489 490 529

4246 2880 3109 3468 3319

2948 1866 2050 2004 2474

402 515 256 669* 513

7289 5120 5408 4793* 4957

5157 3579 2661 2935* 3205


1 órás max.


Klinikák


Klinikák

**8 órás max.

éves átlag

1 órás max.

8 órás* max.

éves átlag

1 órás max.

8 órás* max.

2005 50,6 169,6 143,5 47,1 150,9 140,4 45,6 141,8 130,5 2006 53,0 169,9 161,2 48,7 159,5 152,9 46,2 160,7 151,3 2007 52,4 165,8 157,8 49,2 163,7 155,3 48,7 165,5 157,8 2008 51,4 148,9 136,0 54,0 159,2 147,5 54,2* 134,9* 126,7* 2009 55,0 147,3 134,1 57,6 159,1 151,8 **: 8 órás mozgó átlag napi maximum A mérőállomás besorolása miatt (közlekedési) az ózon szennyező mérése megszűnt a Hajnal utcán.

PM10 µg/m3


1 órás max.


Klinikák 24 órás max.

éves átlag

2005 35,2 432,3 157,5 28,9 2006 32,3 385,8 103,3 34,8 2007 28,2 254,1 81,7 29,8 2008 29,3 278,2 103,8 28,5 2009 28,5 232,8 113,6 29,2 Dobozi utcán a PM10 mérése 2006. évtől indult.

1 órás max.

24 órás max.

éves átlag

1 órás max.

24 órás max.

316,5 296,4 196,3 279,9 252,8

197,2 115,3 74,7 126,9 146,3

-31,6 28,3 31,5* 30,2

-277,9 314,1 299,1* 298,2

-117,0 85,9 118,8* 81,1

Benzol Kalotaszeg tér Dobozi utca / 2009. évtől Hajnal utca 3 éves átlag 1 órás max. 24 órás max. éves átlag 1 órás max. 24 órás max. µg/m 2005 ---1,7 33,3 10,1 2006 3,2 36,2 11,2 2,3 108,3 11,2 2007 3,4 43,9 12,6 ---2008 3,8 32,3 12,7 1,15* 12,18* 3,5* 2009 3,8 40,2 19,8 ---Dobozi és Hajnal utcán 2007. és 2009. évben műszerhiba miatt nincs adat.

illetékességi területének környezeti állapota 2009 évben 2009. evben az egeszsegugyi hatarertek tullepesek szama az ozon es a nitrogen - dioxid eseteben meghaladta a megengedett merteket. 2009. evben Debrecen varos levegoje az ozon, nitrogen-dioxid es nitrogen-oxidok, a szallo por PM10 frakcioja es benzol tekinteteben jo, szen-monoxid es kendioxid tekinteteben kivalo minositest kapott az automata merohalozat eredmenyeinek eves atlaga alapjan. Ken-dioxid A varosi eves atlagkoncentracio a 80-as evek ota csokkeno tendenciat mutatott, es az utobbi par evben 0-12 µg/m3 korul stabilizalodott. 2003-2009. evben az 1 es 24 oras atlagkoncentraciok egeszsegugyi hatarerteket tekintve nem volt hatarertek tullepes. 2003-2009. evben Debrecen varos a ken-dioxid szenynyezettseg tekinteteben kivalo minositest kapott az automata merohalozat meresei alapjan. A gaz aremelesek, es a gazdasagi helyzet romlasa varhatolag hatassal lesz a kulonbozo energiahordozok lakossagi futesben valo felhasznalasanak megoszlasara, es a jelenlegi kedvezo ken-dioxid szennyezettsegi helyzetet valoszinuleg kedvezotlenul fogja befolyasolni a varos egyes reszein. Ozon Az egeszsegugyi hatarertek atlepesek eves szama 2006. evtol lassan novekvo tendenciat mutat, es 2009. evben (es az utolso 3 ev atlagaban is) a Kalotaszeg teren es Klinika meroallomason meghaladta a megengedett merteket ( 25 db-ot, melyet 2010. evtol 3 naptari ev atlagaban teljesitenunk kell ). Az 1 oras es 8 oras mozgo atlagok maximum koncentracioi szerencsere nem novekedtek, igy az extrem, tajekoztatasi, vagy riasztasi kuszoberteket meghalado ozonterhelesek egyenlore meg nem fenyegetnek. Az 50 es 75 %-os gyakorisagi ertekek azonban az utobbi 3 evben (2007 – 2009) magasabbak voltak, ami az ozonterheles lassu novekedesere utal, mely osszefuggesben all az egyre intenzivebb UV sugarzasu idoszakok gyakorisagaval, valamint a kozlekedesi jellegu legszennyezessel. Kulonosen szembeotlo ez a Klinika meroallomas kornyezeteben. A Klinikan az eves atlagok, az 50, 75, 98, 99.9%-os gyakorisagi ertekek, a hatarertek tullepesek szama egyarant az ozonszennyezettseg fokozatos, lassu novekedesere utalnak ezen a teruleten a tavaszi – nyari honapokban, amit nagy valoszinuseggel a megnovekedett gepjarmuforgalom, es a fokozott beepitettseg okoz. A reggeli orakban a gepjarmuvek behajtasakor kibocsatott prekurzorok a helyi adottsagok (nem megfelelo atszellozes az egyre surubb beepitettseg, es a fas/erdos jelleg miatt) hatasara kevesbe tudnak eltavozni, felhigulni es a deli - kora delutani idoszakban az UV sugarzas intenzitas novekedesenek hatasara fokozottabb ozonkepzodeshez vezetnek. Bar jelenleg az ozonszennyezettseg meg nem kritikus merteku, amennyiben a kozlekedesi jellegu legszeny-

11 nyezés a városban a továbbiakban nem csökken, és a globális felmelegedés – az előrejelzéseknek megfelelően – tovább folytatódik az elkövetkező években főleg Debrecen külső területein, és a nagyvárosok környékén az ózonszennyezettség növekedése prognosztizálható, melynek hatására a nagyobb ózonterheléses időszakok számának, és ezen időszakokban a talajközeli ózon koncentrációjának a lassú növekedése várható. Az ózon városi éves átlagkoncentrációja, valamint a határérték átlépések – az EU-s jogharmonizáció során – a 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendeletének módosítása miatt 2003-ban és 2004-től eltérő módon lett számolva. 2003-ban a nem átfedő 8 órás mozgó átlagok alapján, 2004-től pedig a 8 órás mozgó átlagok napi maximuma alapján lettek az értékek megadva. 2003 – 2009. évben Debrecen levegője jó minősítést kapott az ózonszennyezettség tekintetében az automata mérőhálózat mérései alapján. Nitrogén-dioxid és nitrogén-oxidok Az éves átlagkoncentráció, a gyakorisági értékek és az egészségügyi határérték átlépések száma a Kalotaszeg téren 2003, 2005, 2006, 2008. évekhez képest alacsonyabb volt. Ez elsősorban a – 2004, 2007. évekhez hasonlóan – a 2009. évben tapasztalható kedvezőbb meteorológiai feltételeknek volt köszönhető (kevésbé szélsőséges, enyhébb téli és nyári időjárás, kevesebb és rövidebb időtartamú inverziós időszakokkal). A Klinikán azonban az alapszennyezettség, valamennyi átlag és gyakorisági paraméter a nitrogéndioxid és nitrogén-oxidok tekintetében közel 50%-kal nőtt az előző évekhez képest, ennek ellenére az éves átlag alapján a levegőminőség jó minősítést kapott. Azonban az 1 órás egészségügyi határérték túllépések száma drasztikusan megnövekedett és jelentősen túllépte az éves szinten megengedett 18 db-ot (146 db). A levegőminőség romlása a Klinikán belül megnövekedett gépjárműforgalommal, és a jelenleg is folyamatban lévő építkezésekkel magyarázható. A Hajnal utcán – közlekedési mérőállomás az útszegélytől 5 m-re – az alapszennyezettség, valamennyi átlag és gyakorisági paraméter a nitrogén-dioxid és nitrogén-oxidok tekintetében közel 50%-kal magasabb a 4. sz. főúttól kb. 60 m-re lévő Dobozi utcához képest. Az 1 órás egészségügyi határérték túllépések száma pedig többszöröse a Dobozi utcán előző években mért értékeknek, és jelentősen meghaladja a megengedett mértéket (nitrogén-dioxid: 79 db, nitrogén-oxidok: 342 db). Az eredmények a 4. sz. főút belvárosi szakaszának útszegélyétől 5 – 10 m-re, a kereszteződésektől 30 m-re reprezentatívak. Az éves átlagérték alapján a nitrogéndioxid esetében megfelelő, a nitrogén-oxidok esetében pedig szennyezett minősítést kapott a levegőminőség a Hajnal utca környékén.

12


A közlekedési mérőállomás helyének kijelöléséhez 2008. évben méréseket végeztünk a 4-es, 35-ös, 47-es számú főutak városi szakaszai mentén a nitrogéndioxid szennyezettség felméréséhez. Az eredmények alapján a 4. sz. főút mellett volt a legnagyobb a légszennyezettség, az átmenő forgalom itt okozta a legnagyobb levegő terhelést. A nitrogén-dioxid és nitrogén-oxidok szennyezettség növekedésének megakadályozására, illetve lehetőség szerint csökkentésére továbbra is minden intézkedést meg kell tenni – elsősorban az átmenő forgalom csökkentésével, az elkerülő utak megépítésével, a tömegközlekedés korszerűsítésével stb. – mivel ezek a vegyületek egyben a talajközeli ózonképződés elsődleges prekurzorai. 2003 – 2008. évben Debrecen levegője összességében jó minősítést kapott a nitrogén-dioxid és nitrogén-oxidok szennyezettség tekintetében az automata mérőhálózat mérési adatainak éves átlaga (városi átlagérték) alapján.

2009. évben a 24 órás határérték túllépések száma egyik mérőállomáson sem haladta meg a megengedett mértéket. Bár a Klinikán és a Hajnal utcán az adatrendelkezésre állás 90% alatt volt (83,6 és 84,7%), az állomások mérési adatainak összehasonlítása alapján 90% adatrendelkezésre állásnál sem érte volna el a megengedett 35 db-ot. Az adatrendelkezést és a kieső időszakokat figyelembe véve arányaiban a Klinikán volt a legnagyobb a PM10 határérték túllépések száma, ami a továbbra is folyó építkezésekkel, a megnövekedett gépjárműforgalommal és terület jellegéből adódó rosszabb átszellőzési viszonyokkal magyarázható. Az éves átlagok és gyakorisági értékek az utóbbi három évben lényegesen nem változtak, ezért a 24 órás határérték túllépések számának csökkenésében valószínűleg leginkább a meteorológiai körülmények játszottak szerepet. 2009. évben Debrecen város a PM10 szennyezettség tekintetében jó minősítést kapott az automata mérőhálózat mérései alapján.

Szén-monoxid Az éves átlagkoncentráció 2003-2009. években kis mértékben ingadozott. 2006-2009. években az 1 órás átlagértékek és a 8 órás mozgó átlagok napi maximumainak egészségügyi határértékeit alapul véve nem volt határérték túllépés. A szén-monoxid szennyezettség - a többi európai nagyvároshoz hasonlóan – jelenleg nem okoz jelentős problémát, amihez hozzájárult a katalizátoros gépjárművek elterjedése.

2009. évben Debrecen város a benzol szennyezettség tekintetében jó minősítést kapott az automata mérőhálózat mérései alapján.

2003 - 2009. években Debrecen város a szén-monoxid szennyezettség tekintetében kiváló minősítést kapott az automata mérőhálózat mérései alapján.

Rendkívüli légszennyezettségi helyzetek, tájékoztatási és riasztási küszöbérték túllépések

Szálló por PM10 frakció A szennyezettség az éves átlagok, az 50 és 75%-os percentilis értékek, valamint a határérték túllépések száma alapján 2007-2009. években alacsonyabb volt az előző, 2003-2006. évekhez képest. Ez azonban feltehetőleg egyenlőre nem jelent csökkenő tendenciát, mivel az M3 autópálya, az elkerülő részét képező M35 autóút (4, 33, 35. sz. főutak összekötése), 354. sz. főút, a kapcsolódó csomópontokkal építés alatt voltak 2005-ben, és 2006. évben fejeződtek be, és az építkezések valószínűleg jelentősen kihatottak a város PM10 háttérszennyezettségére (a Klinika területén is folytak nagyberuházások). Továbbá a meteorológiai körülmények 2004, 2007 és 2008. években kedvezőbbek voltak a kibocsátott szennyező anyagok felhígulása szempontjából (kevésbé szélsőséges tél és nyár, kevesebb és rövidebb időtartamú inverziós időszakokkal). Ezt alátámasztja a 24 órás határérték túllépések számának alakulása, miszerint csak 2004, 2007 és 2009. években nem haladta meg az évi megengedett mértéket (35 db).

Benzol A éves átlag, maximum érték, gyakorisági értékek és a 24 órás egészségügyi határérték átlépések száma kis mértékben növekedtek.

2003-2007. évek viszonylatát tekintve Debrecen városban tájékoztatási- és riasztási küszöbérték túllépés a hatályos jogszabályokban meghatározott határértékek alapján - nem volt. A 2008.X.25-től hatályos 25/2008. (X.17.) KvVMEüM-FVM együttes rendelete a PM10 szennyező vonatkozásában megváltoztatta, és jelentősen megszigorította a tájékoztatási és riasztási küszöbértéket. PM10 komponensen kívül a többi komponensnél nem volt 2003-2009 között egyetlen tájékoztatási, vagy riasztási küszöbérték túllépés sem! Rendkívüli légszennyezettségi helyzetek Debrecenben 2003-2009 szálló por PM10 frakció 24 órás küszöbérték túllépések miatt (ha érvényben lett volna a 2008.10.25-től hatályos 25/2008. (X.17.) KvVM-EüMFVM együttes rendelete) összefoglalva a következő oldal táblázataiban.


13

Tájékoztatási esetek Max. 24h PM10 koncentráció Összesen Év Dátum (µg/m3) (db) március 08 – 09. 94,1 2003 3 április 19 – 20. 126,9 november 13 –15. 108,7 2004 ---november 03 – 05. 157,5 2005 2 november 08 –14. 115,6 január 12 – 13. 115,3 2006 2 január 25 – 26. 92,9 2007 ---2008* 1 november 14 –15. 108,7 2009* 1 január 13 – 14. 85,3

Max. 24h PM10 koncentráció Év Összesen (db) Dátum (µg/m3) március 25 – 27. 134,4 2003 2 december 10 – 11. 109,0 2004 ---2005 1 február 8 – 10. 158,1 2006 1 január 27 – 28. 117,0 2007 ---2008 1 február 13 – 14 126,9 2009* 1 január 9 – 11. 146,3

A várható globális felmelegedés hatására, a meteorológiai körülmények megváltozásával a - mediterrán éghajlatú területekhez hasonlóan – nyári időszakokban is fokozottan számolni kell majd a légszennyező anyagok felhalmozódásából eredő légszennyezettségi problémákkal, különös tekintettel a szélsőséges időjárási viszonyokra. Tekintve, hogy a városban a légszennyező anyagok kibocsátásában a közlekedés a

legjelentősebb tényező, mindenképpen törekedni kell a városon áthaladó forgalom csökkentésére, valamint a tömegközlekedés korszerűsítésére, kerékpárutak építésére Debrecen város levegőminőségének jelenlegi szinten való megőrzéséhez, illetve a várható romlás megelőzéséhez, a globális felmelegedés kedvezőtlen hatásainak kiküszöböléséhez.

Riasztási esetek

*A hatályos jogszabályok alapján történt túllépések.

ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELEM A mechanikai rezgések közvetlenül hatnak az emberi szervezetre, jelentősen lerontva az immunrendszert. Különösen meghatározó a környezeti, üzemi, építési, közlekedési zaj. A zajszint jelenlegi éjszakai egészségügyi határértéke (55 dBA) a lakosság mintegy 30%-ánál már alvászavarokat okoz. Ennél azonban jóval nagyobb értékeket is mérnek folyamatosan a forgalmasabb utak mentén. A közlekedési eredetű zajt még ma is a fejlődés velejárójának tekintik, és ellene csak passzív zajvédelmet javasolnak. A nagyobb forgalmú utakon a nappali és az éjszakai zajszint hosszú évek óta jóval meghaladja az egészségügyi határértéket. Az önkormányzatoknak megvan ugyan a lehetőségük arra, hogy szigorúbb helyi szabályozást vezessenek be, de nem élnek ezzel a jogukkal. Gyakori panasz, hogy a vendéglátóipari egységek, szabadtéri színpadok, zenekarok stb. tevékenységét nem szabályozza a jegyző úgy, hogy a környék lakói nyugalmának adjon elsőbbséget. Nem kielégítő az építkezések ellenőrzése sem.

Több éve napirenden van a zajszabályozás reformja. Ma a településeken három különböző szerv (önkormányzat, ÁNTSZ, környezetvédelmi felügyelőség) felelős a zajvédelmi rendeletek betartásáért. Ez a rendszer átláthatatlan és alacsony hatékonyságú. A zaj- és rezgésvédelem is a források szabályozásával történik. A hatósági feladatok szempontjából meghatározó a zajterhelő telephelyek ismerete. Erre jelenleg „csak” helyszíni ellenőrzéseken alapuló ZAJ adatbázis van; a kataszter nem teljes. A Felügyelőség Központjának illetékességi területén Debrecenben 663, Észak-alföldi régióhoz tartozó területen 1406 , összesen 2069 zajterhelő telephely van nyilvántartva. Felügyelőség Központjának Debrecen Összesen Illetékességi területe Zajterhelő telephely

663

1406

2069


14 Zajkibocsátás

Az illetékességi területen a hatósági feladatok ellátása megoszlik a Felügyelőség, illetve kistérség székhelye szerint illetékes jegyzők között. A környezeti zajkibocsátást a TIKTVF vizsgálja, méri. A zajkibocsátás szoros kapcsolatban van a zajterheltséggel (zajterheléssel). A zajkibocsátási határérték meghatározása a védendő objektumok környezetére előírt egészségügyi határértékek figyelembe vételével történik. A környezeti zajkibocsátás három forrása: közlekedés, működő telepek, építkezések. A zenés szórakozóhelyek és reklámtevékenységek is zajpanaszokat váltanak ki. Felügyelőség illetékességi területén a városokon áthaladó főközlekedési utak jelentős forgalma és a kedvezőtlen vonalvezetés miatt a közúti közlekedésből származó zajterhelés a domináns, több helyen határérték feletti. A lakosságot főként a közlekedési zaj zavarja: nappal 65 dB, éjjel 55 dB fölötti környezeti zaj potenciálisan egészségkárosító. Bár a közlekedési zajkibocsátás és zajterhelés számítható, mérések szükségesek a tényleges terhelések és teendők meghatározásához. Elméleti úton számítható a közlekedési zajterhelés az Átlagos Napi Forgalom ismeretében (HBm 2005.): ÁNF utak jele/neve km (2005) főút 399,2 6790 mellékút 1145,8 1268 önkormányzati út 8480* 898 Debrecen 4. főút 6,3 26540

ÁNF1 ÁNF2 ÁNF3 5702 309 779 1079 87 102 780 65 53 22691 1531 2318

*: 78 %-a kiépítetlen. A számított közlekedési eredetű zajterhelés dB: nappal főút mellékút önkormányzati út Debrecen 4. főút éjjel főút mellékút önkormányzati út Debrecen 4. főút

50* 64,1 56,9 55,5 70,1 50* 57,0 49,7 48,3 63,0

50* 55,2 49,7 48,5 62,2 50* 48,6 43,1 41,8 55,5

40* 63,2 54,4 51,5 67,9 40* 57,0 48,1 45,3 61,7

*: km/h sebességnél. (A táblázat tájékoztató jellegű, mivel a beépítések jelentős mértékben befolyásolhatják a homlokzatot érő zajterhelés nagyságát).

A közlekedési zaj forgalomszervezéssel csökkenthető. A települések közútfejlesztései közvetett módon a zajterhelést ugyancsak befolyásolják. A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabá-

lyairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendeletben foglaltak szerint a hatósági jogkör megosztott a felügyelőség és a kistérség székhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője között. Az üzemi zajforrások (ipar) hatásának megítélésekor csak a felügyelőség hatáskörébe tartozó tevékenységek zajkibocsátásának hatásairól vannak mérési adataink. Zajimmisszió (zajterhelés) A zajimmissziót az adott környezet (lakás, közintézmény) védendő felületeinél mérjük. Ezzel a zajpanaszok megalapozottságát, illetve a zajterhelési határérték teljesülését ellenőrizzük. Formálisan tehát a zajimmisszió lokális adat. Mérése szoros kapcsolatban van a környezeti (telephelyi, építési, közlekedési) zajterheléssel. A lakossági zajpanaszok túlnyomó része (74%) a zajterheléssel függ össze. A zajterhelés igen nagy arányú a főutak mentén: a közúti közlekedésből származó zajterhelés mindenhol határérték feletti mind nappal, mind éjszaka. A városok esetében a zajterhelési helyzet javulása sehol sem jellemző. A vidéki településeken szintén jelentős határérték túllépések tapasztalhatók. A közlekedés forgalmi zaja éjjel-nappal határértéket meghaladó. A zaj erőssége éjszaka mintegy 120 m-es sávban haladta meg az éjszakai 50 dB-es határértéket: A forgalom növekedése és a közlekedési infrastruktúra csekély változása miatt ez a zajszennyezettség (feltehetően) tovább romlott. 2009. július 14-15-i forgalomszámlálással egybekötött zajmérési adatok Debrecen 4. sz. főút Kassai úti szakaszán

Út jele, neve

Zajterhelés dB ÁNF ÁNF1 ÁNF2 ÁNF3

Debrecen, 4. főút 22011 17559 2605 Kassai u.

1847

nappal

éjjel

69

64

A térség legfontosabb (100 és a 120/a jelű) vasúti fővonalai több város területén is áthaladnak. A vasutak által okozott zajterhelés különösen az éjszakai órákban zavarja az érintett lakosság nyugalmát. A zajimmiszziós mérések eseti és lokális jellegűek. Átfogó stratégiai zajtérkép készítését a - 280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről - 25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet a stratégiai zajtérképek, valamint az intézkedési tervek készítésének részletes szabályairól jogszabályok ütemezik.


15

FELSZÍN ALATTI VÍZ, FÖLDTANI KÖZEG VÉDELME A felszín alatti víz és a földtani közeg állapota szempontjából több fontos dolgot is meg kell vizsgálni, ha a ,,környezetvédelmi helyzet” változásáról szeretnénk képet alkotni. Az első a környezeti igénybevételek, a potenciális szennyezőforrások, tevékenységek jelene és jövője, a második a már bekövetkezett környezetszennyezések kezelése, a harmadik a megelőzés és az ellenőrzés elvének az érvényesítése.

Természetesen a táblázat nem tartalmazza a nagy számban létező engedély nélküli kutak - szintén jelentős - vízkitermelését, hiszen mért adatok nem állnak rendelkezésre. A tanyák körül újjászületett gazdaságok, az illegális mezőgazdasági öntöző telepek, a kiskertek vízigényének biztosítására talajvízből becslések szerint közel annyi vizet termelnek ki, mint amennyi a régió teljes ipari vízigénye.

Környezeti igénybevétel

A Vízgyűjtő- Gazdálkodási Terv eredményei alapján az sp.2.6.1 és p.2.6.1.jelű, Nyírség déli rész, Hajdúság megnevezésű, illetve az sp.2.6.2 és p. 2.6.2. jelű, Hortobágy, Nagykunság, Bihar északi rész megnevezésű sekély porózus és porózus víztestek gyenge minősítést kaptak. Ezen minősítést figyelembe véve meghatározásra került ezekre az összefüggő víztestekre a jövőben még engedélyezhető vízkivételek mennyisége, azaz tulajdonképpen az igénybevételi határértékek.

Felszín alatti vizek használata A jól számszerűsíthető közvetlen, azaz kutakból történő vízkivételek megoszlása alapján a Felügyelőség illetékességi területén az ivóvíz kivételek a legjelentősebbek, ezen kívül jelentős mértékűnek mondható a mezőgazdasági célú vízfelhasználás (öntözés), valamint az ipari (gazdasági) vízkivétel is. Az előzőket támasztja alá a 2009-es évben - a megye területén - engedélyezett vízkivételek (csak hidegvíz) és a tényleges felhasználások adatait bemutató táblázat: Felhasználás célja Közcélú Gazdasági (ipari) Öntözés Állattartás Fürdő Összesen:

Engedélyezett (m³) 32 987 383 3 978525 1 737 021 3 617 370 1 021 474 43 341 773

Fogyasztás (m³) 28 365 918 2 559 655 714 271 2 839 359 755 694 35 234 897

Az elmúlt évek mennyiségi adatait értékelve jól látszik, hogy a települési vízművek által szolgáltatott ivóvíz mennyisége többszöröse, a többi kategória öszszegzett mennyiségének. A mezőgazdasági öntözés és az állattartás együttes vízfogyasztása kb. hasonló mértékű, mint az ipar és a fürdők együttes vízfogyasztása. Megfigyelhető, hogy míg az ipar vízfogyasztása 2004-től tendenciózusan csökkent, a mezőgazdasági vízfelhasználás pedig stagnált, addig például a fürdőké nőtt. Ezen ellentétes irányú folyamatok lehetséges okai például a gazdasági válság, valamint a területünkön az elmúlt években elindult nagyszabású fürdőfejlesztési program.

Közüzemi vízellátás, vízminőség A közüzemi ivóvízellátó rendszerek egy része a Felügyelőség működési területén olyan ivóvizet szolgáltat, amely az EU és a hazai szabályozás által meghatározott minőségi követelményeknek - pl. bór, arzén, nitrit, ammónium tekintetében - nem felel meg. Ennek megol-dására jelenleg is zajlik az ÉszakAlföldi Régió Ivóvíz-minőség-javító Program I. és II. üteme. A tervezett műszaki megoldások nem csak a fenti, hanem egyéb szennyező komponensek - pl. vas, mangán, nitrát - határérték alá történő csökkentését is eredményezik. Az I. ütem keretében 8 vízműtelepen (melyek 12 települést érintenek) a víztisztítási technológia korszerűsítése befejeződött. Valamint két vízmű esetében a biztonságos ivóvízellátás érdekében új kút kivitelezésének vízjogi létesítési engedélyei is kiadásra kerültek. A víztisztítási technológiák próbaüzeme várhatóan 2010-ben fejeződik be. Ezen települések esetében hálózatrekonstrukciós munkákat is végeztek illetve végeznek. Az Ivóvízminőség-javító Program II. ütem keretében 2009-ben 4 vízmű esetében kiadásra került az elvi vízjogi engedély a víztisztítási technológia fejlesztésére.

16


További 4 település (Konyár, Gáborján, Hajdúszovát, Hajdúsámson) esetében a vízmű üzemeltetője - az Ivóvízminőség-javító Programtól függetlenül - önálló beruházásban valósította meg a víztisztítási technológia fejlesztését, a határértékeknek megfelelő minőségű ivóvíz biztosítása érdekében. Meg kell említeni, hogy 6 vízmű esetében (Bakonszeg, Egyek-Telekháza, Zsáka-Furta, Hajdúbagos, Hosszúpályi, Körösszegapáti) a szolgáltatott ivóvíz minősége nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak, ezért az ÁNTSZ csak korlátozásokkal („a víz ivóvíz célú fogyasztásra, valamint főzésre, ételkészítésre nem használható”) járult hozzá az üzemeltetési engedélyük meghosszabbításához. Vízbázis-védelem A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997 (VII. 18.) Korm. rend. az e körbe tartozó vízbázisok fokozott védelméről rendelkezik. A vízbázisok védelme érdekében e rendelet szerint védőidomot, védőterületet, illetve védősávot kell kijelölni. A védelem a védőidom, védőterület, vagy védősávon belül a biztonsági intézkedések végrehajtásával valósítható meg. A cél az, hogy a hatóságilag kijelölt védőövezeteken, védőterületeken belül csak olyan tevékenységek működjenek, amelyek hosszú távon sem veszélyeztetik a vízbázis használhatóságát. Hajdú-Bihar megyében 31 üzemelő közüzemi vízbázist sérülékenynek minősítettek az előzetes vizsgálatok alapján, melyeknél el kell végezni az úgynevezett. diagnosztikai vizsgálatokat, s ezek alapján kijelölni a végleges védőterületeket, védőövezetet, illetve védőidomot. Összegzésként elmondható, hogy 23 helyen már elkezdődött, illetve ebből már 19 vízbázis esetén be is fejeződött a diagnosztikai vizsgálat. 8 helyen még nem kezdődtek el a részletes vizsgálatok. A 23 részletes vizsgálat tükrében egy vízbázis nem bizonyult sérülékenynek (Újtikos-Tiszagyulaháza), három vízbázisnál pedig nem kellett/kell védőterületet kijelölni csak védőidomot, mivel a védőidomnak nincs felszíni metszete. Két helyen meghatározásra került a hidrogeológiai „A” védőövezet (az elérési idő: 5 év), azaz az 5 éves elérési idejű védőidomnak van felszíni metszete a felszínen. 12 vízbázisnál csak a „B” hidrogeológiai védőövezet kialakítására tett javaslatot a diagnosztikai vizsgálat készítője, mivel itt csak az 50 éves elérési idejű védőidomnak van felszíni metszete. Debrecen IV. vízmű esetében 100 éves elérési idejű védőterület kijelölésére tettek javaslatot a diagnosztikai munkák során. 9 üzemelő sérülékeny vízbázis esetében került eddig kiadásra a kijelölő határozat. Valamint a Hajdúszoboszló és Püspökladány területén létesített (gyógyfürdő) hévízkutak által igénybe vett vízbázis

hidrogeológiai védőidomának kijelölése is megtörtént. INTERREG program keretében 8 vízmű esetében elvégezték a diagnosztikai munkákat, amely alapján felszíni metszete nincsen a védőidomoknak. További 4 vízmű esetében folyamatban van a kijelölő határozat kiadása. A KEOP 2.2.3. „Üzemelő Vízbázisok diagnosztikai vizsgálata” pályázat keretén belül 7 db vízmű esetében kiadásra került vízjogi létesítési engedély a diag-nosztikai fázis építési munkáira vonatkozóan. Az illetékességi területen három távlati vízbázis is található, melyeknél már befejeződtek a diagnosztikai vizsgálatok. A diagnosztikai vizsgálatokat itt követte a hatósági kijelölés, s a korlátozások, biztonságba helyezések is életbe léptek. Továbbá található három üzemi vízbázis, melyek diagnosztikai vizsgálatai már befejeződtek. A vízbázisok jellemzőit összefoglaló táblázat a 17-18. oldalon található. Termálfürdők A terület egyik speciális jellemzője, hogy Hajdú-Bihar megyében 15 db termálfürdő is található, melyek közül Komádi fürdő 2007-től nem üzemel. 11 fürdő esetében a nagy mennyiségű használt termál/gyógyvizet hasznosítás után földmedrű tározóban (sósvíztározó) tárolják. A fürdők illetve sósvíztározók kockázata egyrészt a természeti erőforrásokkal való nem megfelelő gazdálkodás, másrészt a környezetszennyezés lehetősége. Az elmúlt években a sósvíz tározók környezeti hatásának vizsgálata megtörtént, a környezetvédelmi működési engedélyek kiadásra kerültek. A környezetvédelmi működési engedélyeztetéssel párhuzamosan, azzal összhangban zajlottak/zajlanak ezen fürdők vízjogi üzemeltetési engedélyezései is a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet alapján. Az engedélyekben megfogalmazott/megfogalmazandó főbb célok: - A pozitív jellegű termálkutak olyan kútfejjel való ellátása, amely lehetővé teszi, hogy csak a felhasználni kívánt mennyiségű termálvíz kerüljön kitermelésre. Ezáltal a hévízkinccsel való takarékosság és a sósvíztározó terhelések csökkentésének elősegítése (egyben a végső befogadó vízfolyás minőség védelme). -A sósvíztározók felszín alatti vizekre gyakorolt hatásának megfigyelésére alkalmas monitoring rendszer kiépítése a sósvíztározók környezetében. A termálfürfők jellemzőit összefoglaló táblázat a 18. oldalon található.

illetékességi területének környezeti állapota 2009 évben Sérülékeny vízbázisok

Vízbázis neve Védőterület Megjegyzés Határozat Üzemelő sérülékeny Balmazújváros végleges B védőterület Folyamatban Berekböszörmény előzetes, végleges készül KEOP 2.2.3. 11032/7/2009. lét. eng. Biharkeresztes előzetes, végleges készül Debrecen I-II. végleges B védőterület Folyamatban Debrecen IV. végleges 100 éves védőterület Ebes végleges Védőidom 3023/50/2009. Egyek végleges B védőterület 9640/02/2009. Folyás előzetes Gáborján előzetes Görbeháza előzetes, végleges készül KEOP 2.2.3. 11565/8/2009. lét. eng. Hajdúböszörmény-Pród előzetes Hajdúhadház-Fényestelep előzetes Hajdúnánás végleges B védőterület Folyamatban Hajdúsámson végleges B védőterület Hajdúszoboszló végleges A, B védőterület 1243/28/2007. Hortobágy előzetes Hosszúpályi előzetes, végleges készül KEOP 2.2.3. 11887/12/2008. lét. eng. Kaba végleges Védőidom 694/18/2010. Komádi előzetes, végleges készül Létavértes végleges Védőidom 2889/24/2009. Nádudvar végleges B védőterület Nyíracsád végleges B védőterület Folyamatban Nyíradony-Tamásipuszta végleges B védőterület 1165/04/2010. Nyírmártonfalva végleges B védőterület Polgár végleges B védőterület Told előzetes Újszentmargita végleges B védőterület 8747/09/2009. Újszentmargita-Bagota előzetes Újszentmargita-Tuka végleges A, B védőterület 8747/10/2009. Újtikos-Tiszagyulaháza végleges nem sérülékeny Vámospércs végleges B védőterület 975/31/2007. Távlati Polgár-Nyugat végleges A, B védőterület 1411-17/2003. Tiszacsege-Észak végleges A, B védőterület H-6120-2/2004. Tiszacsege-Nyugat végleges A, B védőterület H-5891-2/2004. Üzemi Debrecen, AVE végleges B védőterület Debrecen, Ráthonyi Kft. végleges Védőidom 190/18/2009. Hajdúszoboszló, Dunaimpex Kft. végleges B védőterület INTERREG III/A HU-RO-SCG-1/295 Bedő végleges Védőidom 267/13/2010. Fülöp végleges Védőidom 272/14/2010. Kismarja végleges Védőidom 269/13/2010. Körösszegapáti végleges Védőidom 266/12/2010. Körösszakál végleges Védőidom 270/12/2010. Monostorpályi végleges Védőidom 265/15/2010. Nyírábrány végleges Védőidom 271/14/2010. Pocsaj-Esztár végleges Védőidom 218/09/2010.

17


18

Sérülékeny vízbázisok (folytatás)

Vízbázis neve KEOP 2.2.3. Hajdúbagos Hajdúszovát Hajdúböszörmény Hajdúdorog

Védőterület

Megjegyzés

Határozat

Diag. feltárás eng. Diag. feltárás eng. Diag. feltárás eng. Diag. feltárás eng.

10622/22/2008. lét. eng. 9612/10/2008. lét. eng. 12451/10/2008. lét. eng. 10894/8/2009. lét. eng.

Fürdők

Település

Szezon

Balmazújváros Berettyóújfalu Debrecen Gyógyfürdő Debrecen, Kerekestelep Földes Hajdúböszörmény Hajdúdorog Hajdúnánás Hajdúszoboszló Kaba Komádi Nádudvar Polgár Püspökladány Tiszacsege

egész év egész év

Lekötött vízmennyiség m3 Gyógyvíz Hévíz Hidegvíz 213.958 – 114.641 92.150 62.125 –

Sósvíztározó nincs nincs

Befogadó jellege időszakos időszakos

egész év

470 212

238 787

–

nincs

közcsatorna

nyár

–

66.100

–

nincs

csap.víz csatorna

van van van van van van van van van van van

időszakos időszakos időszakos állandó állandó állandó időszakos állandó állandó időszakos időszakos

nyár 87.639 – 24.336 egész év 129.968 78.517 – nyár 16243 – 24365 egész év 136500 – 139217 egész év 1.644.800 300.000 649.850 nyár 62913 – 9572 2009-ben nem üzemelt. Elfolyó termálvíz van nyár 100.975 – – nyár 46.000 – – egész év 262.180 104.669 112.292 egész év – 86.673 48.064

Potenciális szennyezőforrások, tevékenységek Az egyik legnagyobb volumenű tevékenységnek továbbra is az állattartás számít a megye területén. A környezeti probléma nagyságát elsősorban az állomány mérete, az állatfaj, a tartástechnológia és a kapcsolódó tevékenységek határozzák meg. A nagylétszámú, hígtrágyás tartástechnológiájú sertéstelepek mellett a nagy felületen szennyező szarvasmarha telepek okozzák a legnagyobb környezetterhelést. Szarvasmarha telepeken a karámokról, illetve a silótárolók területéről elvezetendő szennyezett csapadékvíz igényel nagy figyelmet és jó tervezést. Intenzív sertéstelepeken a tározók leszigetelésével, új tározók építésével már csak az elvezető rendszer egyes kritikus pontjai (pl. átemelő aknák) vízzáróságának biztosítására kell nagyobb hangsúlyt fektetni a tározó monitoringozásán kívül. Az 59/2008. (IV.29.) FVM rendelet gyakorlati alkalmazása a 2009. évben benyújtott nagy számú pályázat miatt sok feladatot adott a felügyelőségnek. Az engedélyezendő trágyatárolók kapacitásának mére-

tezése – a részletes számítási útmutató ellenére is – sok tervezőnek problémát okozott. A nagy számban indult építési és létesítési engedélyezési eljárás ellenére kevés új beruházás indult meg ténylegesen azért, hogy az előírásoknak megfelelő létesítmények (szigetelt trágyatárolók, hulladéktárolók, szennyvízgyűjtők, csapadékvíz elvezetés) megvalósuljanak. A gazdasági válság miatt a befektetők visszalépésére és a költségek növekedésére hivatkoztak a termelők. A kedvezőtlen gazdasági körülmények hatására korábban több nagyüzemi szarvasmarha telepen, 2009-ben pedig néhány intenzív sertéstelepen is megszüntették a termelést. A Felügyelőség nyilvántartása szerint kb. 42 db telep üresen áll. 2009-ben megkezdődött a nagylétszámú állattartó telepek egységes környezethasználati engedélyeinek felülvizsgálata, illetve újraengedélyezése. A következő térképen a legnagyobb állattartó telepeket mutatjuk be a három fő állatfajtára vonatkozóan:


Legnagyobb állattartó telepek a három fő állatfajtára vonatkozóan

19

20


A hígtrágya, szennyvíz, szennyvíziszap és egyéb nem veszélyes hulladékok termőföldön történő elhelyezésére nagyszámú kérelem érkezik be minden évben a Felügyelőségre. A kérelmekben a talajtani szakértő meghatározza a növénytermesztés számára optimálisan kihelyezhető anyag mennyiségét, azonban a Felügyelőség a felszín alatti vizek minőségének védelme érdekében további feltételeket is szab, pld. kihelyezésre nem alkalmas területek, a kihelyezési mód, illetve a kihelyezési időszak, valamint a talajvíz monitoring vonatkozásában.

2008. decemberében a Felügyelőség OKKP keretből 3 ,,problémás” kármentesítési ügyben kapott a KvVMtől anyagi forrást tényfeltáró vizsgálatok elvégeztetésére. A feltáró vizsgálatok 2009. évben elvégzésre kerültek, az eredmények alapján ezen, problémás ügyek esetében a szükséges intézkedések megkezdődtek. Egy esetben kármentesítési monitoringot rendeltünk el, két esetben pedig a műszaki beavatkozás tervezése lett elrendelve, azonban ezen szennyezéseknél a Hatóság döntése jogorvoslat alatt áll (szennyezettségért való felelősség kérdése).

Kármentesítések

A kármentesítéseket bemutató térkép a 21. oldalon található.

A felügyelőség működési területén (Békés megyei terület nélkül) jelenleg 157 db kármentesítést tartunk nyílván. Ezek közül 35 db kármentesítés került teljes lezárásra, a többi tényfeltárási (16), műszaki beavatkozási (28) valamint monitoring (74) szakaszban van, illetve néhány összetettebb szennyezés esetében (jelenleg 4 db) egyszerre folyik a műszaki beavatkozás illetve a további tényfeltárás.

Rendkívüli események

A területünkön lévő szennyezések 2/3-ánál a szenynyezőanyag alifás és aromás szénhidrogén (TPH, BTEX). Ezek többnyire ún. 'tartályos' szennyezések, azaz a földtani közeg és felszín alatti víz károsodása a főként szimplafalú, földalatti tartályok, hozzá kapcsolódó szerelvények illetve a nem megfelelő használat következtében jött létre. Ezek általában kis vertikális és horizontális kiterjedésű szennyezések. Néhány kármentesítés költsége viszont meghaladja a 100 millió forintot. Ezen szennyezéseknél gyakori a szennyezőanyagok nagy száma, a nagy horizontális kiterjedés és a mélyebb rétegek érintettsége is.

Hajdúböszörmény közigazgatási területén lévő NagyBocskai szőlőskertben lévő ásott kutak egy részébe ismeretlen elkövető 2009. évben 3 alkalommal veszélyes, szennyező anyagot juttatott. A szennyezést követően vízminőség-védelmi készültség keretében a szennyezés gyors azonosítására (helyszíni szemle, mintavétel, laboratóriumi vizsgálat), majd a szenynyezés kárelhárítására (felitatás, szivattyúzás) volt szükség a Felügyelőség illetve a Vízügyi Igazgatóság felügyelete, irányítása mellett, a tulajdonos (Önkormányzat), illetve szükség esetén külső szakcég bevonásával. A kutak végül 2009. évben eltömedékelésre kerültek. Mivel a Hajdúböszörményi szőlőskertekben sok hasonló, közterületen (Önkormányzat tulajdonában) lévő, engedély nélküli ásott kút található, későbbiekben megoldást kell találni a kutak rendezésére (biztonságossá tétel, vízjogi engedélyezés) Erre vonatkozóan az Önkormányzat ütemtervet készít.

Néhány esetben a szennyezést nehézfémek, ammónia, nitrát vagy növényvédő szerek okozták.

EU Víz Keretirányelv szerinti felszín alatti víz monitoring program

A legnagyobb problémát okozó klórozott szénhidrogének 5 kármentesítés esetében számítanak jellemző szennyezőanyagnak területünkön. A klórozott szénhidrogének okozta szennyezések felszámolására jelenleg nemzetközi szinten sincs megfelelően hatékony technológiai megoldás, ezért ezek a károsodások valószínűsíthetően több évtizedig is megmaradnak, illetve a kármentesítési technológiakutatás párhuzamosan halad a mentesítésekkel.

A felszín alatti vizek vonatkozásában 2007 évtől működik az Európai Unió 2000/60/EK Víz Keretirányelve (VKI) alapján kijelölt mennyiségi és minőségi monitoring hálózat. Az EU VKI monitoringon belül a Felügyelőség a KvVM által kijelölt kutak minőségi (kémiai) vizsgálatát végzi (mennyiségi adatokat a VIZIG-ek mérik illetve gyűjtik) az előre meghatározott gyakoriság, komponenskör szerint.

A kármentesítések kb. 1/5-e vízbázisvédelmi területen található (219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet szerinti 1a, fokozottan érzékeny kategória), ezekre kiemelt figyelmet kell fordítani csakúgy, mint az OKKP keretében zajló kármentesítésre, melyek közül két esetben 2009-ben megkezdődött a műszaki beavatkozási szakasz, 3 esetben pedig kármentesítési monitoring zajlik.

A vízminőségi megfigyelő hálózat a korábbi években is vizsgált törzshálózati kutak, üzemelő (főként mezőgazdasági, öntöző) víztermelő kutak, az ún. „Phare” project keretében direkt az EU VKI monitoring részeként kialakított, több rétegre szűrőzött kútpárokkúthármasok hálózatából, továbbá a nagyobb vízhasználók (főként vízművek) adatszolgáltatásaiból,


Kármentesítések

21

22


üzemelő illetve távlati vízbázisok monitoring pontjaiból tevődik össze. Az EU VKI monitoringon belül a Felügyelőség a KvVM által kijelölt kutak minőségi (kémiai) vizsgálatát végzi (mennyiségi adatokat a VIZIG-ek mérik illetve gyűjtik) az előre meghatározott gyakoriság, komponenskör szerint. A monitoring hálózat adatai az Országos, illetve az egyes részvízgyűtőkre vonatkozó Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv* (VGT) készítésénél felhasználásra kerültek, sőt az egyes felszín alatti víztestek állapotfelmérésének, mennyiségi illetve minőségi értékelésének az alapjául szolgáltak. A vizsgálatok pontos, szakszerű elvégzése tehát fontos feladat, hiszen a Vízgyűjtőgazdálkodási Tervben megtestesülő EU Vízkeret Irányelv valamennyi célkitűzése, a vizeink jó állapotba helyezése, az ehhez szükséges intézkedések megalapozása mind a monitoring hálózat működésén alapuló állapotértékelésen nyugszik. *Magyarország 2009. december 22.-én közzétett Vízgyűjtőgazdálkodási tervét a közigazgatási egyeztetést követően a Magyar Kormány 2010. május 5.-én elfogadta. Információk elérhetők a www.vizeink.hu weblapon.

A monitoring hálózatba tartozó kutak adatait, elhelyezkedését, illetve 2009-es vizsgálati eredményeit a következő táblázatok (lap alján és 23.oldalon), illetve térkép (24. oldalon) segítségével ábrázoljuk.

Felszín alatti vizek ammónium, nitrát terhelése A felszín alatti vizek legszennyezettebb területei általánosságban a belterületek alatt húzódnak, amely a kommunális szennyvíz elszikkadásával és egyéb belterületi szennyezőforrásokkal (ipar, belterületi állattartás, csapadékvíz, parkok és kertek, stb.) függ össze. A diffúz terhelés szempontjából a mezőgazdasági területek a legelterjedtebb tápanyagforrások, mivel az ország jelentős része termőterület. Az intenzív mezőgazdasági művelés megnövekedett műtrágya használattal jár együtt. A magas talajvízállás, illetve a területekre jellemző lazább szerkezetű talajok (homok) a tápanyagok (azon belül is a nitrát) felszín alatti vízbe való bejutását segíti elő. Az ammónium a mélyebb felszín alatti vizeinkben elsősorban természetes (földtani) eredetű. Az emberi tevékenységből (mezőgazdaság, műtrágyázás, szennyvízszikkasztás) származó megnövekedett ammónium tartalom a sekély és 50-60 m talpmélységű kutakban mutatható ki leginkább. A felszín alatti vizek nitrát szennyezettsége erősen függ a földhasználattól, ezért a sekély víztestek területén lévő kutakat/forrásokat a környezetükben történő földhasználat szerint négy csoportra célszerű osztani: (1) települések belterülete és üdülőövezetek, (2) mezőgazdasági területek (szántóföldek, szőlők, gyümölcsösök, vegyes mezőgazdasági területek), (3) erdő, rét, legelő,

Felügyelőség által vizsgált, EU Víz Keretirányelv felszín alatti monitoring hálózatba tartozó kutak elhelyezkedése Sorszám 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17

KÚT MEGNEVEZÉSE Ártánd Határátkelőhely Balmazújváros Felszíni Vízkivételi mű GN_DEB_01 GN_DEB_03 GN_DEB_04 GN_DEB_06 GN_DEB_09 GN_DEB_12 GA_HAB_01 Hajdúböszörmény Terrex Kft. öntözőkút Hajdúnánás TIKÖVIZIG 202 gátőrház Hajdúsámson Dél-Nyirség Kft. öntözőkút Létavértes Aranykalász Szövetkezet GN_MIP_03 Tiszacsege Strandfürdő Ivókút Vámospércs Vámosgép Kft. 1.kút Tiszalök GA_TIL_01A mg. figyelő

EOV X 201017 253245 247629 246908 244426 246057 246278 244517 269938 255150 282358 255094 231552 235670 264110 245463 298000

EOV Y 857818 826265 840381 842431 842438 843313 845111 846470 833157 840250 824543 852968 864663 845223 793704 865747 824024

KÚT TÍPUSA üzemelő kút üzemelő kút monitoring - kútpár monitoring - kúthármas monitoring - kúthármas monitoring - kúthármas monitoring - kúthármas monitoring - kúthármas monitoring - kúthármas üzemelő kút üzemelő kút üzemelő kút üzemelő kút monitoring - kúthármas üzemelő kút üzemelő kút monitoring - kúthármas


23

Felszín alatti víz monitoring hálózatba tartozó kutak 2009. évi vízkémiai adatai

Elem neve>>

Dátum Elem mérték-egység>>

Talp mélység

Szűrő m-től

Szűrő m-ig

m

m

m

pH labor

Fajl. vezkép Összes ke20°C ménység Ammó- Klolabor (CaO) nium rid

SzulArfát Nitrát zén

uS/cm

mg/l CaO

mg/l

mg/l

mg/l

mg/l 1,7

ug/l

Kadmium Ólom ug/l

ug/l

KÚT HELYE, MEGNEVEZÉSE Ártánd Határátkelőhely

2009.10.19

69

56

60

7,95

455

119

0,03

32

43

Balmazújváros Felszíni vízkivételi mű

2009.10.15

60

46

52

7,73

440

97

0,05

61

24

1,9

Debrecen GN_DEB_01A figyelő

2009.06.30

10

8,5

9,5

7,08

859

95

0,01

39

46

27,6


2009.09.30

10

8,5

9,5

8,14

833

180

0,05

40

42

29,1

Debrecen GN_DEB_01B figyelő

2009.06.30

14,5

13

14

7,07

734

87

0,02

28

38

24,9


2009.09.30

14,5

13

14

8,12

724

170

0,11

31

38

26,1

Debrecen GN_DEB_03C figyelő

2009.06.30

17

15,5

16,5

6,96

1081

203

0,03

151

151

1,3


2009.09.30

17

15,5

16,5

8,3

1063

367

0,03

143

146

3,5


2009.06.30

7

4,7

5,7

6,97

5240

641

0,02

795

203

8,1


2009.09.30

7

4,7

5,7

7,31

4910

1121

0,09

710

213

16,6


2009.06.30

11,2

9,7

10,7

7,04

7840

996

0,21

1846

170

<0,5


2009.09.30

11,2

9,7

10,7

7,02

8270

2390

0,58

1420

218

2,2


2009.06.30

17,8

16,3

17,3

6,94

3740

414

0,06

961

218

<0,5


2009.09.30

17,8

16,3

17,3

7,4

3860

1215

1,08

1420

200

3,1


2009.06.30

7

4,5

5,5

7,53

1516

176

0,03

85

79

107,7


2009.09.30

7

4,5

5,5

8,37

1515

319

0,04

84

91

122


2009.06.30

13

10,5

11

7,33

1992

251

<0,01

160

171

16,9


2009.09.30

13

10,5

11

8,08

1997

498

0,05

148

182

24,6


2009.06.30

18

16,5

17,5

7,09

2554

398

0,56

250

201

7,4


2009.09.30

18

16,5

17,5

7,77

2670

627

4,1

257

199

2,4


2009.06.30

6

3,7

4,7

7,31

1395

203

0,2

222

104

19


2009.09.30

6

3,7

4,7

7,26

12690

2470

0,04

2840

183

7,8


2009.06.30

11

8,7

9,7

7,51

845

167

0,04

29

150

1,4


2009.09.30

11

8,7

9,7

8,46

884

302

0,58

48

144

3,7


2009.06.30

15

13,5

14,5

6,83

296

20

0,05

76

23

4,5


2009.09.30

15

13,5

14,5

7,79

306

37

0,44

75

17

4,7


2009.06.30

6

3,5

4,5

7,3

2320

271

0,03

511

96

79,6


2009.09.30

6

3,5

4,5

7,48

2281

448

0,08

521

97

74,8


2009.06.30

11

8,5

9,5

7,51

1029

143

0,28

124

44

1,1


2009.09.30

11

8,5

9,5

7,84

1010

261

0,05

125

38

4,9


2009.06.30

15

13,5

14,5

7,34

1265

159

0,03

192

47

3,8


2009.09.30

15

13,5

14,5

7,66

1271

306

0,49

195

52

4,8

Hajdúbösz. GA_HAB_01A mg. Figy.

2009.06.10

5,5

4

5

7,52

1444

114

0,1

79

45

1,7

Hajdúbösz. GA_HAB_01A mg. Figy.

2009.09.29

5,5

4

5

7,55

1496

179

0,19

75

32

0,7

Hajdúbösz. GA_HAB_01B mg. Figy.

2009.06.10

10,5

8,5

9,5

7,55

1486

161

0,43

129

37

1,7

Hajdúbösz. GA_HAB_01B mg. Figy.

2009.09.29

10,5

8,5

9,5

7,59

1652

289

0,6

102

37

<0,5

Hajdúbösz. GA_HAB_01C mg. Figy.

2009.06.10

16,4

14,9

15,9

7,56

817

160

0,88

64

51

1,6

Hajdúbösz. GA_HAB_01C mg. Figy.

2009.09.29

16,4

14,9

15,9

7,65

850

239

1,11

67

19

<0,5

Hajdúbösz. Terrex Kft. öntözőkút

2009.06.10

32

18

28

7,63

932

219

0,08

59

59

72,9

Hajdúbösz. Terrex Kft. Öntözőkút

2009.09.29

32

18

28

7,9

931

312

0,04

58

46

70,1

Hajdúnánás TIKÖVIZIG 202 gátőrház

2009.10.15

58,6

49,4

58,6

7,88

335

92

0,36

<6,5

13

<0,5

Hajdúsámson Dél-Nyirség Kft. öntözőkút

2009.06.23

48

21,5

45

7,41

543

140

1,69

<6,5

33

<0,5

Létavértes Aranykalász Szöv.

2009.10.14

60

40

53

8,3

345

112

0,05

<6,5

19

3

Mikepércs GN_MIP_03A figyelő

2009.06.16

4

2,5

3,5

6,92

1306

262

0,02

48

105

109,5

0,7

0,8

<0,7

<0,7

0,85

<0,7

2,3

7,8

<0,7

<0,7

2,8

<0,7

8,2

<0,7

<0,7

<0,7

0,73

<0,2

37

9,8

<0,7

<0,7

<0,2

<0,7

33

2009.09.28

4

2,5

3,5

7,17

1274

376

0,09

45

92

107,6

2009.06.16

9

7,5

8

6,94

3780

853

0,09

550

227

109,4

Mikepércs GN_MIP_03B figyelő

2009.09.28

9

7,5

8

7,18

3840

1223

0,11

525

218

110,7

Mikepércs GN_MIP_03C figyelő

2009.06.16

15,6

14,1

15,1

7,18

1969

418

3,6

324

173

23,2

Mikepércs GN_MIP_03C figyelő

2009.09.28

15,6

14,1

15,1

7,1

2002

665

10,8

310

155

10,6

Tiszacsege Strandfürdő Ivókút

2009.10.15

106

76

102

7,7

709

207

1,06

8

19

<0,5

Tiszalök GA_TIL_01A mg. figyelő

2009.06.10

5,2

3,7

4,7

7,31

1013

163

0,06

73

80

1,7

Tiszalök GA_TIL_01A mg. figyelő

2009.09.29

5,2

3,7

4,7

7,71

1052

255

0,1

75

49

<0,5

Tiszalök GA_TIL_01B mg. figyelő

2009.06.10

10,2

8,7

9,7

7,44

974

173

0,07

76

11

2

Tiszalök GA_TIL_01B mg. figyelő

2009.09.29

10,2

8,7

9,7

7,3

993

275

0,26

78

43

<0,5

Tiszalök GA_TIL_01C mg. figyelő

2009.06.10

16,2

14,7

15,7

7,22

797

149

2,4

32

38

1,7

Tiszalök GA_TIL_01C mg. figyelő

2009.09.29

16,2

14,7

15,7

7,3

781

217

2,9

32

17

<0,5

Vámospércs Vámosgép Kft. 1.kút

2009.06.23

53

41,6

47,2

7,39

453

129

1,23

<6,5

26

<0,5

Vámospércs Vámosgép Kft. 1.kút

2009.10.14

53

41,6

47,2

7,83

453

149

1,21

<6,5

15

<0,5

10

6,0-9,5

**

**

0,5

**

**

24

50***

10

<0,7

<0,7

<0,7

<0,7

1,5

<0,2

<0,7

10

<0,2

<0,7

5

10

25****

*6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet A földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről *** Talajvízre vonatkozóan

0,7

3,1

Mikepércs GN_MIP_03A figyelő

** Nincs megállapított határérték

<0,7

<0,7

Mikepércs GN_MIP_03B figyelő

Határérték*

<0,2

**** Rétegvízre vonatkozóan

24


EU Víz Keretirányelv felszín alatti víz monitoring hálózatba tartozó kutak elhelyezkedése


Ammónium ion koncentráció (mg/l)

2,00

1,45

1,00

0,76

0,55

0,82

1,08

0,77

0,67 0,55

0,62

0,50

0,58 2009.08

2009.05

2009.02

2008.11

2008.08

2008.05

2008.02

2007.11

2007.08

2007.05

2007.02

2006.11

2006.08

2006.05

2005.11

2006.02

0,00

Mintavétel időpontja

GN_DEB_04 - Debrecen, Vincellér utca (térkép: 5.) 7m 11,2m 17,8m Határérték talajvízre

60,00 50,00 40,00 30,00 20,00

2009.08

2009.05

2009.02

2008.11

2008.08

2008.05

2008.02

2007.11

2007.08

2007.05

2007.02

2006.11

2006.08

2006.05

0,00

2006.02

10,00

Mintavétel időpontja GA_HAB_01 Hajdúböszörmény - Hajdúvid (térkép: 9.) 5,5m

10,5m

3,00

2,77

2,50

16,4m

Határérték

2,70 1,72

2,00 1,50

1,01 1,08

1,58

1,00

0,88 1,11

0,57

0,76

0,6

0,50

2009.08

2009.04

2008.12

2008.08

2008.04

2007.12

2007.08

2007.04

2006.12

2006.08

2006.04

2005.12

0,00


GA_HAB_01 Hajdúböszörmény - Hajdúvid (térkép: 9.) 10,5m

16,4m

Határérték talajvízre

60,00 50,00 40,00 30,00 20,00 10,00


2009.08

2009.04

2008.12

2008.08

2008.04

2007.12

2007.08

2007.04

2006.12

2006.08

2006.04

2005.12

0,00 2005.08

Nitrát koncentráció (mg/l)

5,5m

A talajvíz mélyebb zónájában lévő magas ammónium koncentrációk kialakulásában szerepet játszhattak a területen lévő nagyszámú nem szabványos (egyrakatos) kismélységű kutak, melyek figyelembe véve a helyi vertikális áramlási viszonyokat (leáramlási terület), elősegíthették a főként korábbi szennyezések vertikális migrációját. Ezen mélyebb talajvíztestekben pedig az ammónia már sokkal lassabban alakul át nitráttá, illetve bomlik

1,67

1,50

2005.11

A főként nagyobb települések (Debrecen, Hajdúböszörmény) belterületén elhelyezkedő kútpárok, kúthármasok esetében a nitrát terhelése általában nem éri el a szennyezettségi határértéket, emelkedett nitrát koncentrációk mindössze néhány sekély (talpmélység: 6 -9 m) kútban detektálhatók. Helyenként magas, a vonatkozó szennyezettségi határértéket akár 1 nagyságrenddel meghaladó ammónium koncentrációk mutathatók ki (lásd: diagramok), főként a kúthármasok mélyebb kútjaiban (11-13 m illetve 15-18 m). Ennek oka valószínűsíthetően abban keresendő, hogy ezen területek már hosszú ideje csatornázottak (továbbá az állattartás is visszaszorult) így a korábbi, felszínközeli szennyezések (szennyvíz szikkasztás, állattartás) nagy része már lebomlott.

2,50

2,50

2005.08

Az EU VKI felszín alatti monitoring hálózat legfontosabb részét adó, ún. „Phare program” keretében létesült kútpárok – kúthármasok esetében a 2009-es évvel bezárólag, figyelembe véve a 2005ös alapállapot-vizsgálatot, illetve a 2007 óta működő EU VKI monitoring mintavételeit (évi 2, illetve 3 mintavétel volt az adott év programja szerint), 7-8 db vízkémiai eredmény áll rendelkezésünkre. A vizsgálati eredmények elemzése alapján - az ammónium, nitrát terhelés vonatkozásában figyelembe véve a fenti megállapításokat is - az alábbi fontosabb következtetések vonhatók le:

3,00

Nitrát ion koncentráció (mg/l)

Adatok értékelése kiemelt komponensekre (ammónium, nitrát)

GN_DEB_04 - Debrecen, Vincellér utca (térkép: 5.) 7m 11,2m 17,8m Határérték

Ammónium ion koncentráció (mg/l)

(4) ipari területek. A Vízgyűjtő- Gazdálkodási Terv eredményei alapján a nitrát diffúz szennyezés alapján a sp.2.6.1 jelű, Nyírség déli rész, Hajdúság megnevezésű, illetve a sp.2.6.2 jelű, Hortobágy, Nagykunság, Bihar északi rész megnevezésű sekély porózus víztest gyenge minősítést kapott.

25


26

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS Adatszolgáltatás: A felügyelőség debreceni központi területéről beérkezett hulladékos bejelentések számát és a bejelentésben szereplő keletkezett hulladékok mennyiségi adatait mutatja a következő táblázat és diagram a 20042008. évekre vonatkozóan:

év 2004 2005 2006 2007 2008

Bejelentőlapok száma (db) 1642 1509 1926 1979 1806

keletkezett mennyiség (t) 1.100.318 1.079.333 866.522 1.120.509 555.630

keletkezett mennyiség (t) 1200000 1000000

mint a nem veszélyes hulladékoké. A legnagyobb mennyiségben keletkező veszélyes hulladékok fajtáit tekintve egy részük speciális (mosófolyadékok, iszapok, fertőző hulladékok) és az illetékességi területen működő gyógyszergyárakhoz, egészségügyi intézményekhez kötődik, illetve a másik része általánosan keletkező, mint pl. az olajos hulladékok. A keletkező nem veszélyes hulladékok legnagyobb mennyiségben kettő fő tevékenységi körhöz kapcsolhatók, úgymint a települési szennyvíztisztítás (szennyvíziszap), valamint építési-bontási tevékenység (építési-bontási hulladékok). A felügyelőség debreceni központjának illetékességi területén működő 20 legnagyobb hulladéktermelő gazdálkodó szervezet. (a 2008. évről szolgáltatott adatai alapján):

800000

1. 2. 3.

600000 400000

4.

200000 0 2004

2005

2006

2007

2008

Az adatszolgáltatást nyújtó telephelyek száma 20042007. között folyamatosan emelkedett, illetve a keletkezett hulladék mennyisége kisebb-nagyobb ingadozást mutatott. Mindez köszönhető a felügyelőség következetes ellenőrzéseinek, a jogkövető magatartás javulásának, illetve alapvetően befolyásolják a gazdasági folyamatok (a gazdasági visszaeséssel a keletkezett hulladékmennyiség is csökken). A 2008-as visszaesés azzal magyarázható, hogy új uniós jogszabály lépett érvénybe, mely szerint az állati ürülék, trágya mellékterméknek minősül a továbbiakban (abban az esetben minősül hulladéknak, ha hulladékkezelő létesítménybe kerülnek, például égető, lerakó, biogáz üzem), így arról adatot sem kell szolgáltatni a felügyelőség felé. Az összes keletkezett hulladék mennyiségen belül a veszélyes hulladékok aránya nagyságrenddel kisebb,

5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.

Megnevezés Eastern Sugar Rt. TEVA Gyógyszergyár ZRt. A.K.S.D. Kft Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Debreceni Vízmű Zrt. RFC Promotion Kft. Atev Zrt. Magyar Horizont Kft. Keviép Keletmagyarországi Vállalkozási, Építőipari És Kereskedelmi Kft. Kristály-99 Környezetgazdálkodási, Szolgáltato Kft Hajdúsági Hulladékgazdálkodási Kft. Fag Magyarország Kft. Debreceni Hús Zrt. Hajduböszörményi Városgazdálkodási Kft Állami Autópálya Kezelő Zrt. Dexium Kft. E.On Földgáz Storage Zrt. Frieslandcampina Hungária Zrt. Evonik Agroferm Zrt Tiszacsege Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala

Mennyiség kg/év 53328592 33835624 33261897 32000000 29456135 25005140 17819440 16499860 13704456 11239120 8841106 8790891 5869179 5779300 5160180 4768980 3756500 3195610 3165064 2968616


Hulladéklerakók és leürítő helyek a TIKTVF Debrecen központ illetékességi területén

27

28


A keletkező hulladékok további kezelését szolgáló létesítmények A 27. oldal térképén a debreceni központ területén legálisan működő (a felügyelőség nyilvántartásában szereplő) hulladékok ártalmatlanítására szolgáló létesítményeket tüntettük fel. Az ábra szerint 1 db inert hulladék lerakó (A kategória; helye: Hajdúszoboszló), 3 db regionális hulladéklerakó (B3 kategória; helyei: Debrecen, Berettyóújfalu és Hajdúböszörmény), 1 db települési szilárd hulladék lerakó (B3 kategória; helye: Nádudvar) működik 2009. év közepétől (a Tiszavasváriban lévő nem veszélyes hulladék lerakó 2009. július 16-ig üzemelt, ezért nem szerepel az ábrán). Működő veszélyes hulladék lerakó nem található a felügyelőség illetékességi területén.

Szelektív hulladékgyűjtés A debreceni regionális rendszer által szelektíven begyűjtött hulladékok mennyisége évről-évre dinamikusan nőtt 2008. évig. 2009. évben visszaesés tapasztalható a szelektíven gyűjtött papír és üveg esetében. A műanyag hulladékok mennyisége az előző évekhez viszonyítva szerény mértékben növekedett. A hajdúböszörményi regionális rendszer által szelektíven begyűjtött hulladékok mennyisége már 2008. évben stagnált, 2009. évben a műanyag és az üveg gyűjtött mennyisége negyedére, illetve felére csökkent. A berettyóújfalui regionális rendszer csak 2007. év második felében kezdett el működni, de a szelektíven gyűjtött hulladék mennyisége még 2009. évben sem túl magas, az ide csatlakozott települések általában falusias jellegűek, az ipari létesítmények száma csekély. A következő táblázatok az egyes regionális rendszerek által a 15-ös és 20-as főcsoportba tartozó papír, műanyag és üveg hulladékok begyűjtött mennyiségeit szemlélteti tonnában 2005-2009 években.

Hajdúböszörményi regionális rendszer: Év

Papír Műanyag Üveg

2005

216

83

40

2006

555

196

216

2007

600

530

200

2008

523

473

208

2009

632

94

91

Debreceni regionális rendszer:

Települési szilárd hulladéklerakó rézsű Az elmúlt évek nagyon pozitív hulladékgazdálkodással kapcsolatos változása, hogy a nem megfelelő szigeteléssel rendelkező települési szilárd hulladéklerakók a megyében bezárásra kerültek. A közeljövő egyik legfontosabb és egyben legnagyobb feladata ezen lerakók rekultivációja. A települési folyékony hulladékok ártalmatlanítására szolgáló létesítmények elsősorban a szennyvíztisztító telepeken kialakított szippantott szennyvíz fogadó műtárgyak. Ezen kívül még környezetvédelmi működési engedéllyel rendelkezik 10 földmedrű leürítő hely, amelyek szintén a települési folyékony hulladékok fogadására szolgálnak. Valószínűsíthetően földmedrű leürítő helyek engedély nélkül is működnek, melyek felderítése folyamatosan történik.

Év

Papír

Műanyag Üveg

2005

4.354

543

321

2006

8.771

497 1.345

2007 13.260

1.800 1.545

2008 15.826

2.327 1.782

2009 10.329

2.430

772

Berettyóújfalui regionális rendszer: Év

Papír Műanyag Üveg

2007

28

14

43

2008

128

74

152

2009

144

73

107


29

FELSZÍNI VÍZVÉDELEM A működési terület felszíni vízrendszerének sajátosságai A felügyelőség központjához tartozó működési területén kevés a természetes, jelentős vízhozammal rendelkező vízfolyás. Észak—észak-nyugaton a Tisza határolja, nyugaton a Hortobágy-Berettyó, délen pedig a Sebes-Körös. Felszíni vizeink közül a Berettyó és a Hortobágy említhető még, mint jelentősebb természetes vízfolyás. Belvízhelyzet szempontjából a terület országosan is a leginkább veszélyeztetett régiók közé tartozik. Jelentős területek mértékadó belvízhelyzetben csak szivatytyúzással mentesíthetők. A belvízcsatornák vízszállító képessége a karbantartás hiánya miatt jellemzően messze alulmúlja a kívánatos (mértékadó) kapacitást. A belvízelvezető rendszerek kiépítésére, fenntartására fordított források beszűkültek, ugyanakkor a belvízelöntésekkel szembeni érzékenység az utóbbi évtizedben fokozódott a településeken, de a művelt mezőgazdasági területeken is.

Árvízvédelmi szempontból említésre méltó, hogy illetékességi területünk majdnem fele veszélyeztetett. Az ármentesítésnek köszönhetően a folyóink menti területeken nagyobb biztonsággal folyhat a gazdálkodás, illetve a települések mindennapi élete. Az árvízvédekezést az utóbbi évtizedekben — egyebek mellett — nehezíti, hogy a vízgyűjtő területeken megváltozott (gyorsult) a csapadék összegyülekezése, valamint a szélsőséges hidrometeorológiai viszonyok is gyakoribbá váltak. Vízgazdálkodási szempontból számításba vehető felszíni vízkészletünk nagy része a Tiszából származik. A vízhasználók a Tisza vizét a Tiszalöki Öntözőrendszeren keresztül kapják, melynek két legfontosabb eleme a Keleti-főcsatorna és a Nyugati-főcsatorna. Bár a hazai legnagyobb öntözőrendszer — elnevezéséből fakadóan is — elsősorban öntözési igények kielégítésére létesült, egyéb, jelentős vízgazdálkodási feladatokat is ellát, úgymint: halastavi vízellátás, természetvédelmi célok (ökológiai vízigény, vizes élőhelyek vízigényének biztosítása), ivó- és iparivíz ellátás, belvizek befogadása, vízminőségvédelmi célok (szennyezett felszínivíz hígítás, vízfrissítés). Mindezek mellett önmagában is az élet elengedhetetlen feltételét jelenti a térségben, valamint fontos tájalkotó, tájformáló szerepe is van. Fentiek alapján elmondható, hogy a sajátos helyzetből fakadóan egy területen az év egy részében a víz kártételei ellen kell küzdeniük a vízügyi szakembereknek, másik szakában pedig a vízhiány ellen. A kiegyenlített vízellátást helyes vízgazdálkodással lehet a szélsőségek mellett is biztosítani, például megfelelő tározással, melyre a területünkön több helyen is adottak a vízgazdálkodási létesítmények. A Keleti- és Nyugati-főcsatornák vízrendszerének kivételével felszíni vízfolyásaink a települési, mezőgazdasági és ipari használt-, illetve szennyvizek befogadóiként is szolgálnak.

Árvízvédelmi töltés bevédése fóliaterítéssel


Vízminoségvédelmi szempontból vízfolyásaink nagyrészt az „általános védettségi kategóriába”, illetve az „idoszakos vízfolyás kategóriába” esnek. Szennyezoanyag terhelés szempontjából az engedélyezés során a természetvédelmi szempontból érintett vízfolyások egyedi elbírálás alá esnek. Az EU Víz Keretirányelvének eloírásai értelmében a vizek jó állapotát 2015ig el kell érnünk. Fontos megjegyezni, hogy a jelentosebb környezethasználóknak (szennyvízkibocsátóknak) a kibocsátási követelményeket 2007. október 31-tol — az EU eloírásaival harmonizált hazai jogszabályi követelményeknek megfeleloen — ki kell elégíteni, azaz számukra a „türelmi ido” lejárt. Türelmi idon túl a jelentosebb, gyakori határérték túllépés esetén a szennyvízkibocsátókat szennyezés-csökkentési ütemterv készítésére és az abban foglaltak megvalósítására kell köteleznie a hatóságnak. A hatályos jogszabályok tehát nem engedik a folyamatos, káros szennyezést, még bírság megfizetése mellett sem. Egyértelmu cél a határértékek betartása, a káros szenynyezések megszüntetése, elkerülése. A türelmi idore vonatkozó általános határido 2010. december 31. Érzékeny területeken a 10 000 lakosegyenérték feletti települési szennyvizet kibocsátókra ennél szigorúbb 2008. december 31-i, a nem érzékeny területen 15 000 lakosegyenérték (leé) feletti települési szennyvizet kibocsátókra pedig enyhébb, 2015. december 31-i türelmi ido vonatkozik. A szennyvízelvezetés és tisztítás helyzete A közüzemi szennyvízcsatorna hálózat engedélyezett hossza a Felügyeloség központjához tartozó illetékességi területen az elozo évhez képest nem változott jelentosen, a szennyvíztisztítási kapacitás változatlan. A vízhasználatból származó szennyvíznek továbbra is csak egy része kerül szennyvíztisztító telepen megtisztításra, majd a tisztítás után a befogadóba. A nagyobb (10 000 leé feletti) települések csatornázottak, szennyvíztisztító teleppel rendelkeznek. A 2 000 leé alatti települések nagy részén azonban a szennyvíz továbbra is jellemzoen a rosszul megépített közmupótlókba (hézagosan falazott gyujtoaknákba, szikkasztó aknákba) kerül, szennyezve ezáltal a környezetet. I. Települési szennyvíztisztító telepek A 88 település közül 41 településen üzemel engedélyezett közüzemi szennyvízcsatorna hálózat, 31 településen üzemel szennyvíztisztító telep, melyek közül néhány értelemszeruen közös telepként is üzemel. Egy település (Tiszanagyfalu) csatornahálózaton összegyujtött szennyvizét a felügyeloség illetékességi területén kívül üzemelo szennyvíztisztító telep (Rakamaz) fogadja és tisztítja. A felügyeloség illetékességi területén kívüli Téglás település szennyvizét hajdúhadházi közös szennyvíztisztító telep fogadja és tisztítja.

Települési szennyvíztisztító telepek Csatornázott települések száma: Szennyvíztisztító telepek száma Tisztító kapacitás összesen 2005-ben [m3/d] Tisztító kapacitás összesen 2006-ban [m3/d] Tisztító kapacitás összesen 2007-ben [m3/d] Tisztító kapacitás összesen 2008-ban [m3/d] Tisztító kapacitás összesen 2009-ben [m3/d]

41 31 95.277 96.687 97.052 97.052 97.052 (537.800 leé)

A szennyvíztisztító telepek kapacitása az előző évhez képest nem változott. (lásd: Települési szennyvíztisztító telepek kapacitásának változása, kihasználtsága című táblázat a 31. oldalon.) Új telep nem épült, a meglévő telepeknél kapacitásbővítés nem történt. Az összes tisztítókapacitás 2009ben is 97 052 m3/d maradt. A meglévő szennyvíztisztító telepek kapacitás kihasználása változó. Néhány tisztító telep évi átlagos hidraulikai (vízmennyiségi) kapacitásának kihasználtsága jóval 50% alatti, de a legjellemzőbb az 50-80%-os kihasználtság. Három szennyvíztisztító esetében az átlagos terhelés túllépte a kapacitást. Legtöbb telepre jellemző, hogy a nagy csapadékos időszakban az illegálisan bevezetett csapadékvíz hatására a telepek hidraulikailag túlterheltek. Ugyanakkor a vízmenynyiségeket szemléltető diagrammról az is látszik, hogy a települési szennyvíztisztító telepekről kibocsátott tisztított szennyvíz mennyisége már 2007-től — a vízfogyasztással összhangban — az előző két évihez képest mintegy 10%-al csökkent. A 2007-2009. évi vízmennyiségi adatok közel azonos nagyságúak. A vízkibocsátási adatokat diagrammon is szemléltetjük. Tisztított szennyvíz kibocsátás [millió m3/év

30

30

25

20

15

10

5

0

2004

2005

2006 2007 Évek

2008

2009


31

S. sz.

Települési szennyvíztisztító telepek kapacitásának változása, kihasználtsága Település/ agglomeráció

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Balmazújváros Berettyóújfalu Biharkeresztes-Ártánd Debrecen -Ebes Derecske Egyek Földes Görbeháza

9.

HajdúböszörményBocskaikert

Tisztító kapacitás engedély szerint [m3/d] 2005 2006 2009 2008 2000 2000 2000 2000 4500 4500 4500 4500 250 540 540 540 60000 60000 60000 60000 255 255 255 255 500 500 500 500 500 500 500 500 250 250 250

Kapacitás [leé]

Átlagos napi szennyvíz mennyiség [m3/d]

Átlagos hidraulikai kapacitás kihasználtság

2009 2 000 4 500 540 60 000 255 500 500 250

2009 17 500 20 000 6 500 266 666

2008 1 281 1 469 341 38 617

2009 1 285 1 682 358 37 599

2008 64,1% 32,6% 63,2% 64,4%

2009 64,3% 37,4% 66,4% 62,7%

3 875 3 466 2 640

251 262 124

247 262 133

50,3% 52,3% 49,4%

49,4% 52,4% 53,3%

6000

6000

6000

6000

6 000

63 500

3 448

3 593

57,5%

59,9%

10. Hajdúhadház-Téglás

2000

2000

2000

2000

2 000

15 580

1 973

2 005

98,7%

100,2%

11. Hajdúnánás-Hajdúdorog

3000

3000

3000

3000

3 000

21 000

2 016

2 373

67,2%

79,1%

12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22.

300 4900 672 500 300 600 1000 500 400 520 400

300 4900 672 500 300 600 1000 500 400 520 400

300 4900 672 500 300 600 1000 500 400 520 800

300 4900 672 500 300 600 1000 500 400 520 800

300 4 900 672 500 300 600 1 000 500 400 520 800

2 325 25 480 3 920 3 492

187 4 007 185 177

165 4 141 179 177

62,2% 81,8% 27,6% 35,3%

55,0% 84,5% 26,6% 35,4%

5 667 8 708 3 500 4 000 3 417 6 760

302 253 351 246 224 538

307 252 501 273 235 565

50,3% 25,3% 70,2% 61,4% 43,2% 67,3%

51,1% 25,2% 100,3% 68,1% 45,3% 70,6%

1000

1000

1000

1000

1 000

7 140

731

821

73,1%

82,1%

2500 800 100 150

2500 800 100 520

2500 800 100 520

2500 800 100 520

2 500 800 100 520

13 542 4 450 617 5 798

2 037 420 24 516

1 960 439 24 540

81,5% 52,5% 24,3% 99,2%

78,4% 54,9% 23,9% 103,9%

1000

1500

1500

1500

1 500

14 275

787

872

52,5%

58,1%

155 90 350

155 90 350

155 90 350

155 90 350

155 90 350

1 192

80 8 130

83 6 125

51,6% 8,7% 37,2%

53,4% 6,7% 35,8%

95242 96652 97052 97052 97 052

537 800

Hajdúsámson Hajdúszoboszló Hortobágy Hosszúpályi Kaba Komádi Létavértes Nádudvar Nyírábrány-Fülöp Nyíracsád Nyíradony Polgár-Tiszagyulaháza23. Újtikos 24. Püspökladány 25. Tiszacsege 26. Tiszadada 27. Tiszalök Tiszavasvári28. Szorgalmatos 29. Újszentmargita 30. Vámospércs 31. Zsáka-Furta (Rakamaz)Tiszanagyfalu Összesen:

Éves kibocsátott szennyvíz mennyiség [m3]

Éves kibocsátott szennyvíz mennyiségből bírságos [m 3]

2004

22 620 918

19 821 989

2005

25 295 319

16 809 056

2006

25 880 586

14 000 540

2007

22 308 223

20 038 769

2008

22 317 472

17 755 407

2009

22 338 717

13 053 944

2 790

A vízkibocsátási adatokkal közös diagrammon szemléltetjük a kibocsátott szennyvízmennyiségnek azt a hányadát is, amely valamely szennyezőanyag tekintetében határérték fölött szennyezett, és az alapján bírságot szabtunk ki. A bírságos hányad egyaránt tartalmaz csupán egy szennyezőanyag miatt, illetve azonos időszakban több szennyezőanyag miatt bírságolt vízmennyiséget is. A kibocsátott tisztított szennyvíz nem megfelelő minősége miatt — a jogszabályban meghatározott számú és nagyságú határérték túllépés esetében — a felügyelőség a szennyvíztisztító telep tulajdonosokat a korábbi években szennyezés-csökkentési ütemterv készítésére kötelezte. Az ütemtervek nagyrészt benyújtásra és jóváhagyásra kerültek, végrehajtásuk folyamatban van. Az eddig végrehajtott intézkedések nem minden esetben eredményeztek tartós vízminőség javulást. Az ilyen kibocsátóknál minden bizonnyal újabb, hathatósabb intézkedések szükségesek.


II.

Kivetett vízszennyezési bírságok összege

Települési szennyvízelvezetés

A legnagyobb szennyvízcsatorna hálózati beruházás 2009-ben is a Debrecen város és térsége ISPA program keretében megvalósuló fejlesztés volt. A beruházás keretében megvalósult, de még üzembe nem helyezett hálózatok nagy része megépült Hajdúsámsonban, Mikepércsen, Józsa és Kismacs településrészeken, továbbá Debrecen város egyes területein. Folytatódott az egyesített csatornarendszer egy részének szétválasztása és a csatornarekonstrukció. A szennyvízcsatorna hálózat fejlesztés, valamint a tisztító telep korszerűsítés várható határideje 2010. december 31.-re módosult. A csatlakozó agglomerációk rákötése (a VII. sz. főgyűjtő megépítése) és a tisztító telep bővítése-intenzifikálása várhatóan jelentősen csökkenteni fogja a befogadó Tócó csatorna szennyezőanyag terhelését.

60

50

Bírságösszeg [millió Ft]

32

A Felügyelőség központjához tartozó területen meglévő kevés számú — közvetlen felszíni vízbe bocsátó — ipari szennyvízkibocsátók körében 2009ben az alábbi változások következtek be: Az Alkaloida Vegyészeti Gyár ZRt. 2009-ban befejezte a szennyvíztisztító telep fejlesztését. A fejlesztés során új gépek, berendezések beépítését, ill. cseréjét, a levegőztető rendszer átalakítását, a technológia bővítését (tápanyag adagolás, ill. vegyszeres foszforeltávolítás) valósították meg. A fejlesztés lehetővé teszi egy húsfeldolgozó üzemből átvett előkezelt technológiai szennyvíznek és a gyár egyik kármentesítési területéről származó szennyezett víznek az előírt határértékre történő megtisztítását, a tisztítási hatásfok javítása pedig várhatóan a befogadó Hortobágy főcsatorna terhelésének csökkenését eredményezi. Az Eastern Sugar Zrt. Kabai Cukorgyára ipari szennyvízkezelő tavait felszámolták, így a továbbiakban technológiai szennyvíz kibocsátás nem történik. A tavak nagy részének felhagyása során azok csapadékvíz elvezetését megoldották. A helyben el nem szivárgó csapadékvíz a felszámolt tavakból felszíni befogadóba kerül. A Szarvas-Fish Kft. Tiszacsegén (Tuka) lévő haltenyésztő üzemének szennyvíztisztítását tavas tisztítást követő „wetland”-es természetközeli technológiával kívánja végezni, mely 2009-ben nagyrészt megvalósult. A kibocsátott vízminőség javítása igen fontos a Selypes ér érintett szakasza, és a Tiszacsegeiholtág vízminősége szempontjából.

20

0

2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 Évek

Kivetett csatornabírságok összege 200

160

Bírságösszeg [millió Ft]

Ipari, intézményi szennyvíztisztítás

30

10

A debreceni csatornahálózat fejlesztés mellett néhány településen előkészületek történtek (engedélyezés, pályázat benyújtás, felkészülés kivitelezésre) csatornahálózat építésre illetve bővítésre, melyek üzembe helyezése 2010-2011-ben várható. III.

40

120

80

40

0

2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 Évek

A nagyobb technológiai szennyvíz kibocsátók: - AGRANA-JUICE Magyarország Kft. Hajdúsámsoni Üzeme, - AGROFERM ZRt. Evonik Gyára Kaba, - Alkaloida Vegyészeti Gyár ZRt. Tiszavasvári, - MOL NyRt. Hajdúszoboszló Déli telep Nagyhegyes, - Nádudvari Élelmiszer Kft. Hús- és Tejüzem Nádudvar, - Szarvas-Fish Kft. Halnevelő Telep Tiszacsege. Több jelentős ipari szennyvízkibocsátó — elsősorban húsüzemek, konzervüzem, tejfeldolgozók — előkezelés után a települési szennyvízcsatorna hálózatba bocsátja a szennyvizet. 2009-ben kezdődött a hajdúvidi baromfifeldolgozó üzem új szennyvíz előtisztítójának próbaüzeme. A "KRISTÁLY-99" Kft. a Debrecen, Monostorpályi úti Hulladékkezelő Telepén megszüntette a szennyvíz keletkezésével is járó hulladék kezelését.

Tiszavasvári

Balmazújváros

Hortobágy

Darvas

Debrecen

Egyek

Földes

Hajdúböszörmény

Hajdúhadház

Hajdúnánás

Hajdúsámson

Hortobágy

Hosszúpályi

Kaba

Létavértes

Polgár

Nádudvar

Nyírábrány

Polgár

Polgár

Tiszacsege

Tiszacsege

Tiszavasvári

Tiszavasvári

Zsáka

2. Alkaloida Vegyészeti Gyár Zrt.

3. Balmazújvárosi Strandfürdő

4. Borsósi halastó

5. Darvasi halastó

6. Debrecen-Ebes település

7. Egyek település

8. Földes település

9. Hajdúböszörmény városi Strandfürdő

10. Hajdúhadház-Téglás település

11. Hajdúnánás-Hajdúdorog település

12. Hajdúsámson település

13. Hortobágy település

14. Hosszúpályi település

15. Kaba Strandfürdő

16. Létavértes település

17. M3 City Center Kft.

18. Nádudvari Élelmiszer Kft. Nádudvar

19. Nyírábrány-Fülöp település

20. Polgár Város Strandfürdő

21. Polgár-Tiszagyulaháza-Újtikos település

22. Tiszacsege település

23. Tiszacsege Strandfürdő

24. Tiszavasvári Strandfürdő

25. Tiszavasvári-Szorgalmatos település

26. Zsáka-Furta település

Kibocsátás helye

Hajdúsámson

Szennyvíz kibocsátó hely

1. Agrana-Juice Magyarország Kft.

S.sz.

20 720 326

45 760

318 149

35 781

185 092

160 216

299 698

56 800

99 494

83 563

2 618

91 958

150 000

64 596

65 262

60 242

866 245

731 737

210 832

95 660

90 074

13 723 700

1 200 000

900 000

157 422

989 269

36 158

Éves szennyvíz menny. [m3] Birságolt szennyezőanyagok

9 284 116 8 497 389 3 215 198

645 996 NH4, öLeb 60 242 KOIk, BOI5, NH4, öN, öP, SZOE, 65 262 KOIk, BOI5, NH4, öP, Na eé %, pH

7 278 532

153 607 KOIk, BOI5, NH4, öN, öP, öLeb

4 266 922

45 760 KOIk, BOI5, NH4, öP, öN, öNásv 15 679 753

2 537 049

350 745

318 149 NH4, öP, öN

35 781 Na eé %, összes só

6 061 412

4 011 159

149 646 NH4, öN, öNásv, öLeb

162 346 öLeb, Na eé %

2 575 213

2 560 836

99 494 NH4, öNásv, Na eé % 56 323 Na eé %

1 067 765

41 006 SZOE, öP

90 988

2 678 169

85 267 KOIk, NH4, öP, öNásv, öN, 2 618 pH, öNásv, NH 4

11 104 958

150 000 Na eé %, összes só, Ba

734 672

3 079 784

607 039 KOIk, BOI5, Na eé %

53 992 öP, Na eé %

5 934 984

4 437 367

53 042 KOIk, BOI5, NH4, öP, öN 185 850 KOIk, összes só, Na eé %, Ba

3 163 659

61 756 300

10 626 374 öN, NH4, öP,Na eé % 90 074 KOIk, BOI5, NH4, öN, Na eé %

3 271 000

441 000

10 901 817

7 852 286

26 578 923

Tisztított szennyvíz befogadója

50 008 450

213 346 Györgyös-Szérűsszigeti csatorna

202 382 Paulaligeti csatorna, Hortobágy főcsatorna

113 137 Hortobágy főcsatorna

303 071 Kerektói csatorna

376 051 Árkus főcsatorna

289 928 Királyéri főcsatorna

1 073 291 Selypesmelléki csatorna

204 867 7/1 jelű csatorna

1 067 765 Kösely főcsatorna

90 988 III/11 jelű belvízcsatorna (Kásahalmi csatorna)

213 700 Nagy ér

574 928 Kaba-melléki csatorna

58 774 Pályi ér

247 717 Déli belvízcsatorna, Hortobágy főcsatorna

679 791 H-2 belvízcs.

470 931 Fürj ér-Vidi ér ö.k. csatorna (Keleti fcs. övárok)

153 335 VIII-7/2 belvízcs. oldalág

296 749 Brassó ér É-i ág

329 761 0287/2 belvízelvezető csatorna

169 787 Vizes élőhely

4 940 504 Tócó csatorna

1 635 500 Csiff-Vargazugi csatorna

110 250 Hortobágy-főcsatorna

1 760 688 Belső- Magdolna ér

7 852 286 Hortobágy főcsatorna

26 578 923 H-2 csatorna

Kiszabott Alapbírság Ft bírság összege Ft

1 200 000 öLeb

112 500 KOIk

157 422 KOIk, Ba, Na eé %

486 237 Na eé %

35 726 BOI5, KOIk, öLeb, NH4, Na eé %

Bírságolt szennyvíz menny. [m3]


33

Felszíni vizet közvetlenül szennyező bírságos kibocsátók fontosabb adatai


34

Közcsatornát szennyező bírságos bebocsátók fontosabb adatai

S.sz.

Szennyvíz kibocsátó hely

1. Debreceni Sportuszoda 2. HH Kft. Húsüzem AQUATICUM Debreceni Gyógy- és 3. Fürdőközpont PENTAFROST Kft. Debrecen, Alma utcai 4. Konzervüzem

Kibocsátás helye Debrecen Létavértes

Bírságolt Éves Birságolt szennyvíz szennyvíz szennyezőmenny. 3 anyagok menny. [m ] 3 [m ] 27 335 27 335 összes só, Ba 8 338 8 338 BOI5, összes só

Debrecen

881 202

Debrecen

59 819 976 694

Bírságokat tartalmazó táblázatok rövidítéseinek magyarázata: Ba:

Bárium Ötnapos biokémiai oxigénigény (biológiailag BOI5: bontható szervesanyag tartalomra utal) Kémiai oxigénigény (erős oxidálószerrel KOIk: meghatározott szervesanyag tartalom) NH4: Ammónia-ammónium-ion Na eé Nátrium egyenérték % (a nátrium aránya a %: kationokhoz viszonyítva) öLeb: Összes lebegőanyag öN: Összes nitrogén öNásv: Összes szervetlen (ásványi) nitrogén öP: Összes foszfor A víz kémhatását fejezi ki pH: (semleges, savas, vagy lúgos) Szerves oldószer extrakt, elsősorban a SZOE: szennyvíz zsír és olaj tartalmát jellemzi

IV. Fürdők, sósvíz kibocsátás A használtvíz, szennyvíz kibocsátók között speciális csoportot képeznek a termálvizet használó és kibocsátó környezethasználók, melyek közül nagyobb számban fürdők fordulnak elő. A termálvíznek köztudottan magas a sótartalma, ezen belül pedig a nátrium aránya. A sótartalom mellett sok termálkút vize tartalmaz egyéb anyagokat is (bárium, szulfid), melyek a szennyvíz, használt víz kibocsátása szempontjából bizonyos koncentráció fölött szennyezőanyagnak számítanak. Ugyanaz a jogszabályi környezet szabályozza a fürdőkből történő szennyvízkibocsátást is, mint az ipari üzemek, települési és egyéb szennyvizek kibocsátási követelményeit. Problémát okoz a fürdők esetében, hogy a joganyag a fürdők medencéinek használtvizét is szennyvízként értelmezi. Ez alapján szigorú kibocsátási határértékeknek kell megfelelniük. A kibocsátási

453 964 Ba

8 520 KOIk, BOI5 498 157

Alapbírság Ft

Kiszabott bírság összege Ft

332 018 961 653

332 018 470 947

2 193 848

879 243

6 954 620 3 477 310 5 159 518

határértékek megállapítása függ attól, hogy felszíni vízfolyásba vagy pedig közcsatornába történik-e a használtvíz-elvezetés; a vízfolyás időszakosságától; továbbá hogy gyógyászati célú termálvíz-felhasználás történik-e. A fürdők használtvizét befogadó élővizek sok esetben mezőgazdasági területek öntözését biztosító csatornák, vízfolyások. A fürdő üzemeltetők és a mezőgazdasági területeket öntözők között érdekellentét feszül, ugyanis az öntözővíz magas só koncentrációja és nátrium tartalma a termőföldek elszikesedését okozhatja. Ezért az érdekellentét feloldása érdekében felszíni vízfolyásba történő szennyvízbevezetés célszerűen öntözési idényen kívül, október 01. és április 14. között engedhető meg. A fürdők többsége e tekintetben megfelel az elvárásoknak, három fürdő sósvíztározójából pedig az utóbbi években nem történt használtvíz-elvezetés. Három fürdőből — a sósvíztározó szűkös mérete miatt — ellenőrzött keretek között az öntözési idényben is történik kibocsátás. A fürdők esetében a közölt táblázat tanúsága szerint, az élővízbe közvetlenül használt vizet bocsátók közül hat fürdő kibocsátása bírságos. Határértéket meghaladó az illetékességi terület egyetlen közcsatornába bocsátó fürdőjének kibocsátása is. A vonatkozó jogi szabályozás értelmében a fürdőkre az általános, 2010. december 31-ig tartó türelmi idő vonatkozik. A türelmi idő alatt a vízszennyezési bírság (csatornabírság) meghatározott hányadát kell kiszabni, de ha a fürdő a türelmi idő lejárta után nem teljesíti a kibocsátási határértéket, akkor a teljes bírságot kell megállapítani és kiszabni. Amennyiben a fürdő a kibocsátási határértéket nem teljesíti, valamint az előírt szennyezés-csökkentési intézkedéseket eredményesen nem valósítja meg a türelmi idő lejárta utáni első év végéig, akkor a szennyező tevékenységét a felügyelőség felfüggeszti, korlátozza, vagy betiltja.

illetékességi területének környezeti állapota 2009 évben Nyilvántartott jelentősebb szennyvízkibocsátók 16 37

49

31

25 Fürdő, termálvíz kibocsátó Halastó Ipari, intézményi szennyvízkibocsátó Települési szennyvíztisztító Szennyvizet közcsatornába bocsátó

A jogszabályi határértékeknek történo megfelelés a fürdovizek esetében sem muszaki, sem gazdasági tekintetben nem egyszeru. A szennyezoanyag-tartalom csökkentésének egyik lehetséges módja a magas só és egyéb szennyezo anyagokat tartalmazó termálvíz alacsony szennyezoanyag tartalmú hidegvízzel történo keverése a fürdoben (azaz megfelelo „üzemi vízgazdálkodás” bevezetése), továbbá lehetoség esetén nagyobb térfogatú sósvíztározó tavak kialakítása, növelve a további minoségi kiegyenlítodés esélyét. Hatékony és gazdaságosan üzemeltetheto tisztítási technológia jelenleg nem ismert. A bepárlás, vagy a membránszurés a fürdok jelenlegi pénzügyi helyzete mellett irreálisan magas költségeket jelentene az üzemeltetok számára. V. Célkituzések Sürgeto feladat a korszerutlen, szigetelés nélküli, nem megfelelo hatásfokú tavas települési szennyvíztisztító telepek (Kaba, Hortobágy, Derecske, Vámospércs, Hajdúsámson) kiváltása korszeru, a jelenlegi követelményeknek megfelelo szennyvíztisztítási technológiával. Az új telepek üzembe helyezését követoen a tavas tisztítási rendszer elemeit rekultiválni kell, illetve további környezetszennyezést kizáró módon felhagyni.

35 -Tiszadada-Tiszadob, -Tiszaeszlár (Tiszalök) -Vámospércs-Nyírmártonfalva -Derecske. A 2000 lakosegyenérték alatti települések, a gazdaságosan nem csatornázható települések és településrészek szennyvízelhelyezését az egyedi szennyvízkezelésre vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően célszerű megoldani, a helyi adottságok és lehetőségek figyelembe vételével. Természetesen nem tiltott a kisebb településeken sem a szennyvízcsatornázás és a szennyvíztisztító telep építés, de ennek a megoldásnak a támogatottsága minden bizonnyal kisebb prioritást fog élvezni, az indokolt esetek (érzékeny területek) kivételével. (Az egyedi szennyvízkezelésre vonatkozó jogszabályi környezet az utóbbi hónapokban jelentős változáson ment át. Az ilyen megoldásban gondolkodó önkormányzatoknak erre is figyelmet kell fordítaniuk.) A települési szennyvízcsatorna hálózatokat terhelő ipari szennyvízkibocsátók esetében fontos feladat a megfelelő hatásfokú szennyvíz előtisztítók létesítése, meglévőknél esetenként azok korszerűsítése, intenzifikálása, vagy a szennyvíz egyéb módon történő elhelyezése, a környezetvédelmi követelményeknek megfelelően. Rendkívüli események A felszíni vizek állapotával kapcsolatos, ismert rendkívüli események száma 2009-ben 7 db. volt. Ezek jellemzően vélt, vagy valós rövid idejű rendkívüli vízminőségi állapotok voltak. Néhány esetben elegendő volt laboratóriumi vizsgálattal meggyőződni arról, hogy történt-e szennyezés, vagy nem. Ezekben az esetekben rendkívüli vízminőségvédelmi készültség elrendelésére nem került sor. Egy esetben történt halpusztulás, ahol a kezelő a haltetemek eltávolításáról gondoskodott.

A szennyvíztisztítással már rendelkezo települések esetén változatlanul cél a gazdaságosan csatornázható területeken a hálózat bovítése, illetve a meglévo hálózatokra történo rákötések jelentos növelése. A nemzeti szennyvízprogram 2015. december 31-re történo teljesítését határozza meg az alábbi agglomerációkban is: -Bagamér, -Biharnagybajom-Sárrétudvari, -Hajdúszovát, -Hosszúpályi-Hajdúbagos-Monostorpályi, -Konyár, --Pocsaj-Esztár,

Vízfelszínen úszó szennyezés mentesítése merülőfallal


36

Rendkívüli felszínivíz-minőségi állapotok 2009. évben S.sz.

Esemény megnevezése

Bekövetkezés dátuma

Érintett település

Érintett víztest

Jellemző szennyezőanyagok

Intézkedések

Készültség elrendelés történt?

1.

Pércsi-ér 48. sz. közútnál trágya szagú, magas szervesanyag tartalom

2009.01.19

Debrecen

Pércsi-ér

Szervesanyag (KOI)

Helyszíni bejárás és mintavétel

Nem

2.

Tövises csatorna rendkívüli vízminőségi állapota

2009.01.26

Pocsaj

Tövises csatorna

A laborvizsgálat jellemző Helyszíni szemle, szennyezést nem mutatott mintavétel ki

Nem

3.

Nyugati főcsatorna rendkívüli vízminőségi állapota belvízbeemelés miatt

2009.03.06

T.vasvári, T.gyulaháza, Újtikos, Ú.margita

Nyugati fcs, Királyéri fcs., Bágy-Szandalik cs., LáncfokKöröslaposi cs.

Belvíz beemelés ellenőrzése rendszeres laborvizsgálattal, beemelési arány meghatározása

Igen

4.

Alsófutaki csatorna halpusztulás

Püspökladány

Alsófutaki és Makkodi csatorna

Helyszíni bejárás, vízvizsgálat, haltetemek eltávolítása

Nem

5.

Keleti főcsatorna kagylópusztulás balmazújvárosi bukónál

Keleti főcsatorna

szennyezés nem történt

Helyszíni szemle, vízvizsgálat, TIKÖVIZIG tájékoztatása

Nem

6.

KFCS K-V-I beeresztő műtárgynál tapasztalt oxigén csökkenés

2009.10.05

nem ismert

Helyszíni szemle, vízvizsgálat, TIKÖVIZIG tájékoztatása

Nem

7.

Romániai Ciszla patak szennyezése

2009.04.16

Vízvizsgálat

Nem

2009.06.02

2009.07.31

Balmazújváros

Balmazújváros

Keleti főcsatorna

KOIp, NH4, NO2, NO3, PO4

Romániai Ciszla patak, tisztítatlan bányavíz Visó folyó, Tisza folyó

Visszatérő probléma a kisebb vízfolyásainkon (csatornákon) a belvizes, illetve a nagycsapadékos időszakokat követő hirtelen felmelegedés miatt előálló rendkívüli vízminőség. Ez általában a víz esztétikai hatásában, illetve hal- és kagylópusztulásban nyilvánul meg. Oka rendszerint nem pontszerű szennyezés, hanem a csapadék, és a belvíz által a településekről és a mezőgazdasági, közlekedési, esetleg ipari területekről bemosott szennyeződés, mely általában megemelkedett szervesanyag tartalmat és átmeneti oldott oxigén hiányt okoz a víztérben. A víztér felmelegedése, valamint a vízsebesség (vízhozam) hirtelen növekedése a laza iszapot felkavarva is okozhat kedvezőtlen vízminőségi állapotot, nagyobb szennyezőanyag terhelés nélkül is. Felszíni vizeink minősége I. Biológiai értékelés Az elmúlt években a TIKTVF biológiai monitoring tevékenysége mind a vizsgált élőlénycsoportok tekintetében, mind pedig az illetékességi terület tekintetében jelentős mértékben bővült. Az új szemléletű, több élőlénycsoportra kiterjedő felmérések, illetve az ezek mellett párhuzamosan végzett vízkémiai analízisek segítették 2009-ben a vízgyűjtő-gazdálkodási-tervek befejezését. A TIKTVF által működtetett monitoring rendszer illetékességi területünkre eső része (Lásd: térkép,38. o.) messze meghaladja Hajdú-Bihar Megye területét.

Az Európai Unió Víz Keretirányelve (VKI) öt biológiai elem vizsgálatát irányozza elő számunkra. Ezek a: - fitoplankton, (vízben lebegő, mikroszkopikus méretű növények {algák, más néven moszatok}összessége), - makroszkopikus vízi gerinctelen fauna, (a mederfenéken és a vízi növényzet között élő, szabad szemmel is jól látható gerinctelen élőlények, csigák, kagylók, rovarlárvák, férgek), - bentikus kovaalga flóra, (kövek, vízinövények mikroszkopikus kovamoszat bevonata), - makrofiton vegetáció, (vízi és mocsári növényzet), - halfauna. A TIKTVF laboratóriuma 2009-ben fitoplankton, bentikus kovaalga és makroszkopikus vízi gerinctelen vizsgálatokat végzett 79 mintavételi helyen (A makrofita és a halfauna vizsgálata nem évenkénti gyakoriságú). A fitoplankton mintákat a vegetációs periódusban 4-6 alkalommal, bentikus kovaalga és makroszkopikus vízi gerinctelen mintákat évi 2 alkalommal gyűjtöttünk és értékeltünk. A 2009. év során 669 klorofill-a tartalom meghatározást, 424 minőségi ill. mennyiségi fitoplankton vizsgálatot, 155 makroszkopikus vízi gerinctelen és 193 bentikus kovaalga vizsgálatot végeztünk. A felszíni vizek ökológiai állapotának értékelési módszerei 2008-ban elkészültek, 2009 első felére a


Jelentősebb szennyvíz és használtvíz kibocsátók a TIKTVF központjához tartozó illetékességi területen

37

38


fitoplankton

határértékek is megállapításra kerültek így lehetőség nyílt arra, hogy az új értékelő rendszerek alapján mondjunk véleményt vizeink ökológiai állapotáról. A fitoplankton vizsgálati eredmények (mind a mennyiségi (klorofill-a), mind pedig a minőségi (fajösszetétel)) alapján elmondható, hogy bár a vizeink növényi tápanyag-kínálata a terhelések miatt rendkívül magas és többszörösen meghaladja a kívánatos szintet, ez a kedvező meteorológiai szituáció miatt nem eredményezett vízvirágzásokat és a fajösszetétel kedvezőtlen irányú eltolódása sem volt megfigyelhető. Nagyobb algaprodukció csak állóvizeinket jellemezte a vegetációperiódus második felében. A merített plankton-minták szaprobiológiai (a szerves terhelés mértékének kimutatására irányuló vizsgálat) elemzése, hasonlóan a korábbi évekhez, több vízfolyás (Gőgő-Szenke vízfolyás, Gyepes csatorna, Kösely, Tócó alsó szakasza) esetén erős terhelést jelzett. Ugyancsak a szerves terhelés kimutatására irányulnak a makroszkopikus vízi gerinctelen vizsgálatok is. Ezek több esetben megerősítették a plankton minták alapján megállapítottakat.

makroszkopikus vízi gerinctelen

bentikus kovaalga A kisebb vizek közül továbbra is a Gyepes csatorna és a Kösely az, amely rendkívül erősen terhelt. Ökológiai állapota kifejezetten rossznak mondható. Akadnak olyan vízfolyások is melyek esetén a fölhalmozódó növényi tömeg (Király-ér Újtikosnál, Tukánál, Kígyósi főcsatorna Békéscsaba-Fényesnél, Gyepes csatorna Matus tiltó felett, Gőgő-szenke Penyige mellett) okozott problémát. Ezek esetén belső terhelésről beszélhetünk.

illetékességi területének környezeti állapota 2009 évben A bentikus kovamoszatok alapján történő minősítés összhangban a fentiekkel vizeink többségénél közepes ill. jó ökológiai állapotot jelez. A kisebb vízfolyások esetén az őszi mintavételkor ez az élőlény csoport gyakran lényegesen rosszabb állapotot indikált, ami a gyakran jelentős vízszint csökkenés miatt áll elő. Makroszkopikus vízi gerinctelen vizsgálatot 155 alkalommal végeztünk. Ezen élőlénycsoport alapján, referencia helyként megjelölhető a Bódvaj patak Bátorligetnél, Tisza tiszabecsi szelvény, Nagy-ér Nyírábrány, Csaronda Tiszakerecseny, Batár patak Magosliget, Ölyvös- Barát ér Bojt. Ezekkel a helyekkel kapcsolatosan elmondhatjuk, hogy a 2008-évi vizsgálataink eredményeivel történő összevetés nem jelzett minőség romlást. Tápanyagterhelés szempontjából a makroszkopikus vízi gerinctelen vizsgálatok is alátámasztják a Kraszna, a Tócó, a Kösely a Gyepes vagy a Gőgő-Szenke rossz ökológiai állapotát. Hidromorfológiai szempontból kockázatos víztestek esetében is jól jelez az élőlénycsoport, ezen mutatók alapján csaknem valamennyi kanalizált medrű vízfolyásunk kockázatosnak tekinthető.

II. Kémiai értékelés A vízminőség megfigyelő rendszert (monitoring) a Víz Keretirányelv előírásainak megfelelően üzemeltetjük. A jelenlegi, adatgyűjtési időszakban a VKI rendszerébe bekerült kisebb vizek vízminőségi mutatóinak megismerése céljából több helyen, de a korábbinál kisebb gyakorisággal gyűjtünk mintákat, és végzünk vizsgálatokat. Szervesanyag tartalom, oxigén háztartás A szervesanyag terhelést elemezve a legnagyobb terhelést a Kösely (IV.V. osztály), a Hortobágy (IV. osztály), az Ér-csatorna (IV. osztály), és a Berettyó (Pocsaji szelvény) szenvedi el. A Kösely esetén a legnagyobb szervesanyag-tartalom a hajdúszováti mintavételi szelvényben észlelhető, közel duplája a Nádudvarinak. A debreceni szennyvíztisztító folyamatos fejlesztésének kedvező hatása érezhető a vízminőségen, de a vízfolyásba bevezetett szennyvizek meny-

39 nyiségének a növekedése jelentős javulást nem tesz lehetővé. A Hortobágy felsőbb szakaszán is állandósult a szervesanyag terhelés. A Berettyó esetében a Pocsajnál a betorkolló Ér-csatorna okozza a kiugró értékeket. A Berettyó többi mintavételi szelvényénél és a Tiszán a vízminőség jobb (III. osztály). A szerves szennyezettség terén a legkedvezőbb képet a Körösök mutatják, ezek közül is a határon belépő Sebes-Körös a legtisztább. Az oldott oxigén telítettség értéket áttekintve a legjobb minőségű vizeink a határon belépő Körösök, valamivel 90% körüli értékekkel. Kismértékben csökken az oxigénszint a Kettős- és Hármas-Körösökben valamint a Berettyón, de még ezek is megfelelő értékek. Az Élővíz- csatornánál romlás, míg a Kösely esetén javulás figyelhető meg (>65 %) az előző évhez képest. A Hortobágy, hasonlóan a tavalyi esztendőhöz ciklikusan 55-90 % közötti, míg a Hortobágy-Berettyón szintén 55-90% közötti értékek tapasztalhatóak, ami romlást mutat. Az oxigéntelítettség a szerves terheléssel fordított arányban változott az év során. Tápanyagok Az ásványi tápanyagokat tekintve (elsősorban a nitrogén és foszfor formák) hasonló állapotokat figyelhetünk meg, mint a szerves szennyezés esetében. Az elmúlt éveket figyelembe véve a fontosabb makroszennyezők közül a szerves terhelés és az oxigénháztartás tendenciája nem változott. Az ásványi tápanyagok terén a Tisza, a Kösely, valamint a Hortobágy esetén változás nem tapasztalható. Az éven belüli változások összefüggést mutatnak a szennyvíztisztítók aktuális hatékonyságával, és a folyók vízhozamával. Mikroszennyezők A mikroszennyezők közül mintegy 25 különböző fémet, és kb. 60 féle szerves vegyületet monitorozunk rendszeresen. A klasszikus, főkomponensnek számító fémek közül nátrium, kálium, kalcium, magnézium és vas, mangán meghatározását végezzük. A fém mikroelemek között jelentősebb mennyiségben található meg az alumínium, réz, bárium, a többi nehézfém jóval kisebb mértékben van jelen, valódi mikroelemként viselkednek. a) szervetlen mikroszennyezők A vizsgált folyók közül a Berettyó, mindhárom mintavételi szelvényében, a 2009. évi cink, higany, króm, nikkel, ólom vizsgálatainak alapján az I. (kiváló) vízminőségi osztályba sorolható. A kadmium és a réz vizsgálatainak alapján a II. (jó) vízminőségi osztályba sorolható. A réz esetén a minősítés III. osztályról II. osztályra javult. Magasabb értékek az alumínium esetében voltak. Az alumínium a három mintavételi szelvényben III. (tűrhető), kivétel Szeghalomnál, ahol IV. vízminőségi osztályba sorolható. A Tiszánál a cink, higany, kadmium, króm, nikkel, ólom esetében az I. (kiváló) vízminőségi osztályba estek az értékek. A réz

40


II. (jó), az alumínium IV. vízminőségi osztályba sorolható. A réz, a cink és a higany a minősítési osztályban javulást mutat. A Hortobágy az arzén, cink, higany, kadmium, króm, nikkel, ólom vizsgálatainak alapján 2009-ban I. osztályú, a réz esetében II., az alumínium viszont III. osztályú volt. A Körösök közül legjobb minőségű vizünk a Sebes-Körös, amely esetében az alumínium(II.) és a réz(II.) kivételével minden fémszennyezőre I. osztályú értékek figyelhetőek meg. A Fekete-Körös esetén magasabb érték az alumíniumnál (III.) fordult elő. A Fehér-Körös hasonló jellemzőket mutat, de ezen vízfolyás esetén a kadmium már II. vízminőségi osztályba tartozik. A mért értékek alapján a Kettős- és Hármas-Körös esetében a kadmium(II), réz (II) és alumínium (III) vízminőségi osztályba tartozik. Az előző évhez képest króm és ólom tekintetében javulás mutatkozott. Az Élővíz-csatorna esetében magasabb érték a réz esetében mutatkozott (III. osztály).

b) szerves mikroszennyezok A környezetvédelmi szempontból fontos szerves mikroszennyezok egy része (PCB-k, peszticidek) szinte teljes mértékben csak az ember által folytatott tevékenység során kerülnek a vizeinkbe. A kiemelten fontos szerves mikroszennyezok közül talán egyedül a PAH vegyületek képesek természetes körülmények között kialakulni égetés, oxigén nélküli rothadás következtében. A méroállomás a felszíni vizekbol illékony aromás, illékony klórozott alifás, illékony klórozott aromás, PAH, klórozott peszticidek, egyéb peszticidek (triazinok, N, P-tartalmú növényvédoszerek) vizsgálatát végzi. A szerves mikroszennyezok közül mérheto mennyiségben csak a PAH vegyületek fordultak elo, mivel a természetben képzodhet, de a határértékeket nem haladják meg.

TERMÉSZET- ÉS TÁJVÉDELEM A megye védett természeti értékei és területei A Felügyelőség illetékességi területén 2009-ben védett és Natura 2000-es területek vonatkozásában területi változás nem következett be 2008 évhez képest. 2009ben az illetékes Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága újabb Natura 2000-es területeket jelölt ki és terjesztett fel a Minisztériumba. Területi korrekciókat és módosításokat is tett azokon a területeken, ahol jelölő élőhely léte nem igazolódott és a változtatás nem sértette az európai unió kijelölési szabályait. Hazánkra, a Kárpát medencére jellemző, hogy a Nyugat-Európára jellemző táji egyveretűség feltöredezik változatos talajú, vízrajzú, domborzatú kistájak mozaikjává. Felügyelőség területén a Magyar Alföld erősen eltérő adottságú négy középtája /Közép- Tiszavidék, Nyírség, Hajdúság, Berettyó-Körös vidék/ és azok számos kistája találkozik, s ezek egyedi sajátosságai, adottságai

változatos és megőrzendő természeti gazdagságot őriznek mind a mai napig. Hajdú-Bihar ezen értékeit közel 90 000 ha védett természeti terület (ebből mintegy 2400 ha ex-lege védett) őrzi. Jól ismert területeink, a Hortobágyi Nemzeti Park, a Hajdúsági és a Bihari-sík Tájvédelmi körzet mellett 4 természetvédelmi terület, 139 ex-lege védett terület, számos helyi védett terület, illetve az alább az „ökológiai hálózat” elemeiként részletezésre kerülő más védett területek (NATURA 2000, Érzékeny Természeti Területek, stb.) is a természeti értékek által óvott értékek. A fenti védett területeket és értékeket az alábbiakban mutatjuk be részletesen, illetve a mellékelt térképen láthatók (a területek tervezett bővítéseivel együtt). A védett területek megoszlási arányait a következő 2 diagram mutatja be, 2008. évi állapotok továbbra is aktuálisak.


41

Natura 2000 és orságosan védett terület aránya

Védett és nem védett területek aránya

Hajdúsági TK

Hortobágyi Nemzeti Park

ri sík Biha

Tiszadobi-ártér TT

TK

Natura 2000

Bihari legelő

Hajdúsági TK

Hajdúbagosi földikutya-rezervátum TT

Kesznyéteni TK Debreceni Nagyerdő TT

Natura 2000 természetmegőrzési Tiszavasvári Fehér-szik TT

nem védett

Hencidai Csere-erdő TT

ex lege Bihari-sík TK

Göbe-erdő (Egyek) TT

A Környezetvédelmi és Vízügyi Miniszter a védettség fenntartásáról alkotott rendeletei 2008. január 1-én léptek hatályba, melyek aktualizálták a védett természeti területek lehatárolásait, helyrajzi számait. Illetékességi területünkön ezek a következők. ? ? ? ? ? ? ?

39/2007. (X. 18.) KvVM rendelete a Bihari-legelő természetvédelmi terület védettségének fenntartásáról 53/2007. (X. 18.) KvVM rendelete a Hajdúbagosi földikutya-rezervátum természetvédelmi terület védettségének fenntartásáról 81/2007. (X. 18.) KvVM rendelete a Tiszavasvári Fehérszik természetvédelmi terület védettségének fenntartásáról 99/2007. (XII. 23.) KvVM rendelete a Debreceni Nagyerdő Természetvédelmi Terület 130/2007. (XII. 27.) KvVM rendelete a Hajdúsági Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról 131/2007. (XII. 27.) KvVM rendelete a Hortobágyi Nemzeti Park védettségének fenntartásáról 145/2007. (XII. 27.) KvVM rendelete a Tiszadobi-ártér természetvédelmi terület védettségének fenntartásáról

A kistáji besoroláshoz illeszkedve a védett területek három természetvédelmi tájegységbe sorolhatók: - Hortobágy-Nagykunság Természetvédelmi Tájegység - Hajdúság-Dél-Nyírség Természetvédelmi Tájegység - Bihari sík Természetvédelmi Tájegység Hortobágy-Nagykunság Természetvédelmi Tájegység Egyedileg kihirdetett országos védett területek - A Hortobágyi Nemzeti Park területének (68.616,3 ha kb. 75 %-a Hajdú-Bihar megyébe esik mely 51.462.ha (Püspökladány, Nádudvar, Nagyhegyes, Hajdúszoboszló, Balmazújváros, Hajdúböszörmény, Görbeháza, Újszentmargita, Polgár, Tiszacsege és Egyek külterületén). - Országos jelentőségű természetvédelmi területekből a tiszadorogmai Göbe-erdő TT (173 ha) 31 ha HajdúBihar megyében van (Egyek külterületén). Ex-lege védett területek Kunhalmok és szikes tavak Helyi védett területek Polgár, Kálvária-domb

A természeti értékek állapota A védett természeti területeken az élőhelyek állapota jó, illetve javuló, ugyanis a tájrehabilitációs Life program eredményeképpen több ezer hektáros szikes puszta nyerte vissza eredeti képét, ami együtt járt a vizes élőhelyek természetes működésének helyreállításával. Az invazív növényfajokhoz köthető élőhely-degradáció csak a Tisza árterületein jellemző. A nem védett területeken a megmaradt természetes, vagy természetközeli állapotú élőhelyek megőrzése jóval nehezebb feladat, itt a védetté nyilvánítás, illetve a jövőbeli agrártámogatási rendszerek segítségével, a gazdálkodók közreműködésével lehet a természetvédelmi célokat megvalósítani. A természetvédelmi tájegységben jelentős élőhely fenntartási kezelési munkákat végezetek, az agresszívan terjedő invazív fajok visszaszorítása érdekében. Adventív fajok irtására 82 ha-on került sor a Hortobágyi Nemzeti Park területén. Ezekre Kadarcs, Halastói tápcsatorna, Németh-sziget, Ágota puszta, Kerülő –ér, Macskatelek, Kónya, Nagy-Kácsa és a Tiszacsegei út mentén került sor. : Tisztító kaszálást végeztek a Nagysziki-tónál, Pentezugban, Macskatelken, Mátán és az EgyekPusztakócsi mocsarak területén. Folytatódott a pusztai táj képét megtörő fasorok felszámolása a Hortobágy folyó mentén. A Német-szigettel határos folyószakaszon 0,5 hektár, a Lapos-szeg területén 3 hektáron történt meg a véghasználat. Ezzel jelentősen javult a pusztai tájkép ezeken a területen is. A 2009-es év hat hónapja aszályos volt. A területek állapotán az aszályos tavasz és nyár is nyomot hagyott. A Hortobágy–folyó partján a fás növényzet lombját is lerágták a szürkemarhák. Júliusban a legelők kiszáradtak. Változást a szeptembertől következő egyre csapadékosabb időszakok hoztak. Az őszi vizek már jó élőhelyeket biztosítottak a vonuló madárfajok számára. A támogatások biztosítása mellett sikerült túzok élőhelyeket fejleszteni. 2008-ban elnyert támogatások keretében 2009-ben megindulhattak a nemzeti park területén tervezett ökoturisztikai fejlesztések a Malomházi pusztarészen és Hortobágy-Halastó kisvasút fejlesztése keretében. Ezek a fejlesztések az időjárási és természetvédelmi korlátozásokra tekintettel 2010-ben folytatódnak.

42


,,Daruvonulás a Hortobágyon" a HortobágyHortobágy-halastavi kisvasút továbbfejlesztése és új ökoturisztikai attrakciók létrehozása indult el a Hortobágyon 2009-ben, mely 2010-ben is folytatódik. Hortobágy Európa legnagyobb daru pihenőhelye. 2007 októberében több mint százezer daru pihent meg a pusztán. A darunézés élménye egyre több érdeklődőt vonz ide az ország minden részéről. A kisvasút az új fejlesztés keretében – a sínpálya kb. egy kilométeres meghosszabbításával - eléri a legbelső Kondás tavat, amely a darvak hagyományos éjszakázó helye. A kisvasút tervezett végállomásánál fogadó épület, 8 m magas megfigyelő torony, pallóút és új betekintők kerülnek kialakításra. Megfelelő infrastruktúra kiépítésével lehetővé válik, hogy a látogatók a tó partjáról gyönyörködjenek a darvak gyülekezésében. A kisvasút rekonstrukciója és további fejlesztése lehetővé teszi a turisták védett területekre való belépését, és egyidejűleg csökkenti a látogatók által okozott környezetterhelést. A Mátai Ménesudvar felújítása, fedett lovarda, ménestörténeti múzeum, kovácsműhely kialakítása, bemutató istállók építése is megkezdődött. A mátai ménes KeletMagyarország egyik legnagyobb lovas centruma. Debrecen város hortobágyi ménese 335 éves múltra tekint vissza. Az 1880-as évektől a hortobágyi lótenyésztés központja Máta településrész lett. A mátai ménes ma is álló épületei az 1940-es évektől kezdve épültek, egyszerű városi, illetve „állami gazdasági” stílust képviselnek. A ma itt látható épületegyüttes nem adja vissza a hely évszázados történelmi hagyományait és atmoszféráját. A fejlesztés során létrehozott állattartó létesítmények, múzeumok, kiállítások azt a célt szolgálják, hogy a vendégek kultúrált körülmények között tekintsék meg az értékes lóállományt, ismerjék meg a lovaglás és fogatozáshoz kötődő helyi hagyományokat. Hortobágy- Hortobágy- halastavi turisztikai kerékpárút építése szintén az idegeforgalmi fejlesztések érdekében indult el. 2006-ban elkészült a BalmazújvárosHortobágy kistérség kerékpárút tanulmányterve. A tervezett a kerékpárút összeköti Balmazújvárost Tiszacsegével, Hortobágy községen keresztül. A nemzeti park által tervezett kerékpárút Hortobágy községet köti majd össze a halastavi bemutató területtel. A kiépítendő kerékpárút Hortobágy település központjából, a Pásztormúzeum előtti térről indulva, Mátán keresztül az Erdei iskola érintésével a Hortobágy- halastavi bemutató területre érkezne, mint egy 10 kilométer hosszan. ,,A történelem országútján" tematikus csárdaútvonal Hortobágyon keresztül” című program keretében elindulhattak 2009-ben 2 csárda a Hortobágyi Nagycsárda és a Kadarcsi csárda felújítási munkái. A 18. században népi klasszicista stílusban épült Hortobágyi Csárda az Alföld leghíresebb és legnagyobb csárdaépülete és egyben a Hortobágy legrégibb építménye. A csárda 1699-óta működik. A Hortobágyi pusztát

kelet-nyugati irányban átszelő kereskedelmi útvonal legjelentősebb és egyben leghíresebb idegenforgalmi és vendéglátó helye. A Hortobágyon az egykori sóút mentén egyedül álló módon máig fennmaradtak az egykori csárdaépületek (Patkós, Meggyes, Hortobágyi, Kadarcsi és Látóképi). A kialakítandó tematikus csárda útvonal bemutatja a ma még működő csárdákat (Patkós, Hortobágyi, Látóképi), különleges ételeiket. A Meggyes csárda tetőszerkezetének felújításával, múzeumként a vendégfogadók múltjába enged betekintést, a felújításra kerülő Kadarcsi csárda, pedig ivóként működne a jövőben. Felújításra kerül a világon egyedülálló mátai négygémű kút is. Így a nemzeti parkban hitelesen bemutatható a Magyar Alföld történelmi múltja, vendéglátási hagyományai és gasztronómiája Jelentős növekedést mutatott a turizmus az elmúlt évben a Hortobágy területén. Tiszacsege térségében 2009-ben a tiszavirágzás kifejezettebb volt, mint 2008-ban.

Emberi beavatkozásoktól mentes szikes puszta Hajdúság-Dél-Nyírség Természetvédelmi Tájegység Hajdúság Egyedileg kihirdetett országos védett terület: nincs Ex-lege védett területek Kunhalmok és szikes tavak Helyi védett területek - Balmazújváros, Nagyháti-park. 2 ha. - Hajdúböszörmény, II. Rákóczi ferenc és Újvárosi utca platán fasorai - Hajdúböszörmény, Dorogi úti hársfasor - Hajdúböszörmény, Simoni nyárfasor - Hajdúböszörmény, Zeleméri templomrom és környéke - Hajdúböszörmény: Tócó-völgy - Hajdúdorog, Óvoda utcai kocsányos tölgy. - Hajdúnánás, városközponti páfrányfenyő -Hajdúszoboszló, Kösely Rt. (volt Hajdúszoboszlói Állami Gazdaság) központjában levő emlékkert 2.0 ha - Hajdúszováti református templomkert 0.3 ha

illetékességi területének környezeti állapota 2009 évben Dél-Nyírség Egyedileg kihirdetett országos védett területek - Debreceni Nagyerdő Természetvédelmi Terület: 1092 ha, - Hajdúbagosi Földikutya Rezervátum Természetvédelmi Terület: 266 ha, - Hajdúsági Tájvédelmi Körzet kiterjedése: 7000 ha, A tájvédelmi körzethez tartozó 28 védett területet az alábbi települések határaiban találjuk meg: Álmosd, Bagamér, Debrecen, Fülöp, Hajdúbagos, Hajdúsámson, Hosszúpályi, Létavértes, Monostorpályi, Nyírábrány, Nyíracsád, Újléta, Vámospércs. 2009. nyarán ünnepeltük a Debreceni Nagyerdő TT 70. évfordulóját neves szakemberek, város vezetők, kezelőszervek , aktivisták és számtalan debreceni lakos társaságában. Az ezer hektárt meghaladó debreceni Nagyerdő értéke, hogy a város tüdeje, de e mellett Debrecen egyik leghíresebb nevezetessége, mely hazai és nemzetközi elismeréseknek is örvend. A debreceni Nagyerdő már a jégkor vége óta létezik, különleges védett növényfajok (turbánliliom, kétlevelű sarkvirág, fehér madársisak, dunavölgyi csillagvirág, magyar nőszirom) és állatok (rézsikló, héja, zöld küllő, harkály, csúszka, nyaktekercs, szén-, kék-, barátcinege, füzikék, erdei pityer, citromsármány, feketerigó, szürke és örvös légykapó, mókus, törpe és pirókegér, menyét, nyest) élnek a területén. A debreceni Nagyerdő nevét hatalmas, 100–120 éves fáiról kapta. Az erdőt a 18. században parkká nyilvánították, majd 1939-ben 1. sorszámmal jegyezték be a védett természeti területek törzskönyvébe. Az országos jelentőségű védett természeti terület a Natura 2000 hálózat része. Az erdő legfőbb problémája a szárazodás, az idős tölgyesek leromlása, az invazív és tájidegen özönfajok jelenléte mellett az illegális hulladéklerakás. Ezek megakadályozásában a Hortobágyi Nemzeti Park közmunkaprogramja jelent segítséget. Sokat javított az erdő állapotán a Nyírerdő Zrt. erdőfelújítása is, a Debreceni Egyetem Botanikus Kertje pedig uniós támogatással társulás-rekonstrukciós programot indít a közeljövőben. Ex-lege védett területek: Lápok Helyi jelentőségű védett természeti területek - Álmosd, Miskolci-féle park és Kölcsey-emlékház 2.0 ha - Bagaméri numidiai jegenyefenyők a község belterületén - Bocskaikert, Homoki kocsányos tölgyes TT. 2 ha, - Erdőspuszta TT. 1401,3 ha, - Halápi rét TT. 1 ha, - Hármas hegyi akácos TT. 43 ha, - Halápi ligeterdő TT. 6 ha,

43 -

Nagycsere-martinkai rezgő nyáras TT. 12 ha, Halápszéli tölgyerdők TT. 8 ha, Nyírségi ősláp TT. 3 ha, Monostori és Szentgyörgyi erdő TT. 591,3 ha, Tócó völgy TT. 133,7 ha, Nagy Sándor halom 0,5 ha, Monostorpályi feketefenyves 6 ha, Téglás, Angolkert TT. 131 ha,

A természeti értékek állapota Védett természeti területeken a természeti értékek állapota kielégítő, a kezelések eredményeként javuló tendenciát mutat. Egyes védett növényfajok esetében állomány növekedést, vagy a korábbi állomány helyreállását sikerült elérni, míg más fajok az ökológiai faktorok időbeli változását követve egy természetes hullámzást mutatnak. Sajnos a legtöbb jellemző élőhelyen megmutatkoznak a degradációs folyamatok, melyek főleg a hazánkban nem őshonos, agresszíven terjedő növényfajokhoz köthetők. Hosszúpályiban a Fehértói-tározó területén már második éve folytatott magyarszürke marhával történő legeltetés eredményeként jelentősen regenerálódott a terület. 2009-ben is folytatódott egyes területeken a szárzúzás olyan lápréteken, ahol a cserjésedési folyamatok erőteljesen előtérbe kerültek. Kézi kaszálásokat és cserjeirtásokat 8 területegységen végeztek invazív növények (selyemkóró, gyalogakác, kései meggy) visszaszorítására, valamint lápréti területek cserjésedésének megelőzésére, ami szórványosan mintegy 20 hektárt érintett. A martinkai legelőn akácos irtására került sor. Hasonlóan a 3 ha-os akácos irtására került sor a Hajdúbagosi földi kutya rezervátum területén is, mellyel fenntarthatóvá vált a gyep kedvező természetvédelmi állapota és ezáltal a fokozottan védett faj élőhelye. A természetvédelmi kezelés egyik újabb sikeres eredménye a 1,4 hektár akácos véghasználata a szintén nagyon értékes Álló-hegyen, továbbá az újlétai Kiserdőben. Mindkét terület a termőhelyi adottságoknak megfelelő őshonos fafajokkal kerül felújításra. Akác irtását végeztek vegyszeres injektálással mintegy 3 hektár kiterjedésben 3 területen. Kései meggy mechanikai és vegyszeres irtása történt meg 13 védett, vagy Natura 2000 erdőrészletben (jelentős részben magyar nőszirom élőhelyeken). KAC pályázati forrásból 64 hektáron valósult meg kései meggy irtás homoki tölgyesekben. A tájegységben új fészkelő tálca került kihelyezésre kerecsenek számára, és 3 új gallyfészket építettek fekete gólya megtelepítési céllal. 12 db szalakóta odú került kihelyezésre a faj megtelepedését elősegítve. A láprétek vízháztartásának javítása érdekében vízvisszatartó műtárgyak építésére, felújítására került sor.

44


Természeti értékek állapotának összefoglalása A 2009-es évre az aszály volt jellemző. Nyár közepére a mély vizű lápok is kiszáradtak. Ennek ellenére idén is kialakultak sirály és szerkő kolóniák a debreceni és vámospércsi víztározóinkon. Haris viszont sehol sem bukkant fel. Az újabb fekete gólya pár került elő a Nagycserei Kőrisesben, és szintén megtelepedett egy pár a Jónásrész mesterségesen épített fészkében. Egy fészek pusztulását fakivágás okozta a hencidai Miklóserdőben. A kerecsen állománya nem változott. A mikepércsi pár 5 fiókát nevelt. Jelentős, eddig ismeretlen védett növény állományokat fedeztek fel a nemzeti park munkatársai a védett területeken belül is. Ilyen például a kúszó csalán 11 új állománya, a réti angyalgyökér 1 új állománya, a magyar kökörcsin 3 kisebb foltja Létavértesen, a békaliliom 23 új populációja, a fehér zászpa 3 új állománya stb. Meglepetés volt a kipusztultnak hitt széleslevelű ujjaskosbor ismételt feltűnése az álmosdi Darulápon. A zergeboglár a sok éves kezelésnek köszönhetően igen szépen virágzott a Jónásrészen. A nyírábrányi Mogyorós-erdő állománya is erősödik. A réti angyalgyökér állománya a folyamatos élőhely-kezeléseknek köszönhetően egyre nő minden élőhelyen. A magyar nőszirom állománya a Hármashegyi tölgyesek Natura 2000 site területén csökkent, főként a kései meggy és akác terjedése miatt. A korábban ezek ellen kezelt erdőrészletekben viszont növekedés tapasztalható. 7 területen észlelték a nyúlparéj-nappalibagoly hernyóját. Ezt a védett fajt eddig nem tartották nyilván a tájvédelmi körzetben. Megjelenése szintén sikernek számít. Két védett víztározón került elő újabb védett szitakötő, a piros szitakötő. Hat újabb területen észlelték a vérfű hangyaboglárka előfordulását. Sok olyan lápot fedeztek fel a szakemberek az idén, melyek nem szerepelnek az ex lege védett lápok kihirdetett listáján, viszont értékesek. Sajnos az invazívan terjedő növények mennyisége rohamosan nő a tájegység területén. A kései meggy a homoki területeken már mindenütt jellemző. Egyre-másra tűnnek fel a szíriai selyemkóró és kanadai aranyvessző kisebb foltjai minden területen, ami a robbanásszerű szaporodás előhírnöke.

Helyi védett területek - Bakonszegi Bessenyei-emklékház kertje - Berekböszörményi belterületi hársfasor - Berettyóújfaluban Dr. Barcsay László kertje - Berettyóújfalui olimpiai emléktölgy - Berettyóújfalui Korhány-ér (Dög-Berettyó) - Berettyóújfalu, Herpályi templomrom környéke - Kismarjai, templomkerti hársak - Kismarjai őszi kikerics termőhely - Nagyrábé, Füsti-tanyai kocsányostölgy (bővítve az egész Echerolles Gilbert kastély parkja). - Püspökladány, Hosszúháti mezővédő erdősávok. 25.3 ha - Püspökladányi kocsányos tölgyek (a Hamvascsatorna mentén). A természeti értékek állapota A terület jelentősége nemzetközi viszonylatban az állattani értékek tekintetében kiemelkedő főleg az itt élő túzok és kék vércse állomány miatt. A fenti jellemzők mondhatók el a védett terület értékeinek országos jelentőségét illetően is. Kiemelkedő jelentőségű a területen a lápi póc, nagy goda, szalakóta, kerecsensólyom, réti fülesbagoly, kis őrgébics, ürge, vidra és nagy patkósorrú denevér jelenléte. A Tájvédelmi Körzet területén igen fontos a tájképi értékek védelme is. A Tájvédelmi Körzet területén több ezer hektáros összefüggő puszták találhatók melyek tájképileg a Hortobágyra hasonlítanak. Folytatódott egy mintaterületen (Ásványpuszta) a túzokkíméleti terület kialakítása. A természeti értékek állapota a védett természeti területeken az élőhelyeken jó. Egyes helyeken (Andaháza, Palocs, Ásványpuszta) kiemelkedő előre lépések történtek az elmúlt években (pl.: vizes élőhelyrehabilitáció, extenzív legeltetés visszaállítása). Az invazív növényfajokhoz köthető élőhely-degradáció jelenleg nem számottevő területen jelentkezik. Ezek is elsősorban olyan helyeken figyelhetők meg, ahol régebben felhagytak a legeltetéssel és csak az elmúlt években jelentek meg ismét legelő jószágok a területen.

Bihari sík Természetvédelmi Tájegység Egyedileg kihirdetett országos védett területek - A 17.095 ha területtel kihirdetett Bihari-sík Tájvédelmi Körzet teljes egészében e kistájon belül esik. - Különálló védelemben részesül a Hencidai Csere-erdő természetvédelmi Terület (111 ha) - A Bihari-legelő természetvédelmi Terület (711 ha). Ex-lege védett területek Kunhalmok, szikes tavak

Az időjárási viszonyok igen szélsőségesen alakultak. A tél végén jelentősebb csapadék hullott, amit tavasszal és nyáron aszály követett. Az ősz második fele ismét átlagon felüli csapadékot hozott. A kedvezőtlen csapadék eloszlás miatt a fűhozam igen gyenge volt 2009-ben, ami miatt csak kevés helyen végeztek a bérlők kaszálást. A kevés csapadék utánpótlás miatt a laposabb részek, szikes tavak elég gyorsan leszáradtak, azt a júniusi zivatarok csak rövid időre pótolták. Kivételt képezett az andaházi élőhely-rekonstrukciós terület, ahol egész évben megmaradt a víz, bár nyár végére, ősz elejére itt is erősen lecsökkent, ami októbertől kezdve ismét folyamatosan nőtt.

illetékességi területének környezeti állapota 2009 évben Folyamatosan üzemelt az Andaházán kialakított természetvédelmi bemutatóhely és tanösvény. Elsősorban tavasztól-őszig látogatták a környező települések általános iskolásai, lakosai. 2009-ben is megrendezésre került Földesen a természetvédelmi vetélkedő általános iskolások számára. A térség általános iskoláiban a biológia tanárok az ezekben szereplő ismereteket beépítették a biológia órák tananyagába. Az andaházi élőhelyfejlesztés területen folytatódott a tájidegen fafajok kivágása és a cserjeirtás.

45 Kiemelten kezelendő fajok védelme A kiemelten veszélyeztetett pusztai madárfajok esetében nem elegendőek az élőhely-védelmi törekvések. Ezek esetében konkrét fajvédelmi programra van szükség, amely alkalmazkodik az adott fajt veszélyeztető tényezőihez és etológiájához: Túzok (Otis tarda), Kék vércse (Falco vespertinus), Kerecsensólyom (Falco cherrug), Nagy goda (Limosa limosa), Szalakóta (Coracias garrulus), Fehér gólya (Ciconia ciconia), Hamvas rétihéja (Circus pygargus), Réti fülesbagoly (Asio flameus), Gólyatöcs (Himantopus himantopus), Gulipán (Recurvirostra avosetta). Több fajnak megszületett az országos védelmi terve. Az ökológiai hálózat elemei Ex lege védett és természeti területek

Kékvércse LIFE program főszereplői A fajvédelmi program keretén belül a kerecsensólyomhoz kapcsolódóan, Life program részeként elvégezték a monitoring munkákat, a vezetékoszlopok felmérését, meghatározták a szigetelendő vezetékszakaszokat. Az áramszolgáltató a kijelölt vezetékszakaszok egy részét leszigetelte. Túzok – Life program: 6 szakaszon, 17 kilométer hoszszan 342 db firefly lett kihelyezve villanyvezetékekre a program zárását követően. A természetvédelmi tájegységben megvalósult vagy folyamatban lévő természetvédelmi célú fejlesztések és programok: Fajvédelem: - A természetes és természet közeli állapotú vizes élőhelyek és élőviláguk sokféleségének megőrzése, a területek vízháztartásának javítása, a lápok, szikes tavak vízviszonyainak rekonstruálása, mesterséges kiszárításuk megakadályozása érdekében indultak el fejlesztési programok. - A gyepek megőrzése, biológiai sokféleségének fenntartása, növelése, átalakításának megakadályozása, a degradált gyepek helyreállítása szintén célprogram keretében valósul meg. - A védett természeti értékek állományainak megőrzése, növelése természetvédelmi fejlesztésekkel ,kezelésekkel lett biztosítva.. - Invazív növényfajok állományának visszaszorítása.

Az 1996. évi LIII. tv. erejénél fogva védett területek /térségünkben: lápok, szikes tavak, kunhalmok, földvárak/ felmérése megtörtént. Szintén befejeződött az ún. természeti területek /azon erdő, gyep, nádas valamint kivett művelési ágú földterületek, melyeket természetközeli állapotok jellemeznek/ felmérése. A fenti területek közül az ex-lege védettekre ugyanazon rendelkezések vonatkoznak mint az egyéb védett területekre, míg a természeti területek vonatkozásában az említett törvény 21 §-a szerinti enyhébb korlátozások érvényesek. 2009-ben újabb ex lege terület kihirdetésére nem került sor. Egy esetben kellett ex lege megszüntető eljárást lefolytatni, mert a területen nem igazolódott az ex lege területekre vonatkozó természeti állapot. Tájvédelem, egyedi tájértékek A természetvédelméről szóló 1996. évi LIII. tv. előírja, hogy a tájhasznosítás során meg kell őrizni a tájak természetes és természetközeli állapotát. A törvény értelmében az egyedi tájértékek /az adott tájra jellemző természeti érték, képződmény és az emberi tevékenységgel létrehozott tájalkotó elem/ felmérését is, ezek jegyzékét a rendezési terveknek szerepeltetni kell (a MI. 1325.sz. Műszaki Irányelv szerint). Egyedi tájértékek jogszabályi kihirdetése 2009-ben nem történt meg. Érzékeny természeti területek Az EU. több direktívája /pl.: 2078/92/ is tartalmazza a külterjes mezőgazdasági gyakorlat támogatását azon területeken, ahol az a természeti értékek megóvása, a környezeti elemek védelme /pl. vízbázis/, a tájképi és kultúrtörténeti értékek megóvása szempontjából indokolt, illetve ahol az adottságok az intenzív módszerek alkalmazását nem teszik lehetővé. Térségünk több része (Hortobágy, Bihar, Nyírség) egyértelműen érdemes a fenti szempontok alapján az Érzékeny Terület státus elnyerésére. Az ilyen jellegű mezőgaz-


46

dasági gyakorlat speciális támogatása nemcsak a természeti és tájképi értékekre lenne kedvező hatással, de növelné a térség népességmegtartó erejét, és vonzerőt jelentene a zöld turizmus számára. Az érzékeny természeti területekre a 2/2002 (I.23.) KöM-FvM rendelet vonatkozik, mely részletesen közli az ebbe a kategóriába tartozó települések listáját, és a vonatkozó szabályozást.

2009-ben jelent meg a 61/2009. (V. 14.) FVM rendelet, mely az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrár-környezetgazdálkodási támoga-tások igénybevételének részletes feltételeiről rendel-kezik és külön kezeli a Magas Természeti Értékű Területeken folytatott gazdálkodási célprogram lehető-ségeket. Ezeken a területeken az adott célprogram a természeti rendszerek megőrzése és fenntartása mellett magasabb támogatások kifizetésére nyújt lehetőséget. 2009 nyarán a Hortobágy-MTÉT, a Bihari-sík MTÉT és a Szatmár-Bereg MTÉT területén lehetett támogatást igényelni az újabb 5 évre meghirdetett agrár-környezet-gazdálkodási célprogramok keretein belül. A program neve Érzékeny Természeti Területekről (ÉTT) Magas Természeti Értékű Területekre (MTÉT) változott. Ökológiai hálózat A fent már említett meglevő és tervezett helyi és országos jelentőségű védett területek és azok hamarosan kialakítandó pufferzónái, az ex-lege védett területek, a természeti területek, és az Érzékeny Területek rendszere, valamint az ezeket összekötő sávok /zöld folyosók, pl. patak menti területek/ és a természetközeli mozaikok /ligetek, kisebb természetes területek/ lánco-

A tájrehabilitáció része a fasorok természetszerű karbantartása

Megvalósult élőhely fenntartás és rehabilitációs munkák a Felügyelőség illetékességi területén a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében A terület megnevezése Német-sziget Egyek-Pusztakócsi mocsarak Kadarcsalja, Német-sziget, Macskatelek, Nagy Kácsa, Ágotapuszta Zádor-lapos, Bige-fertő, Angyalháza, Nagy szik, Pentezug, Macskatelek, Máta, Egyek-pusztakócs

Az érintett terület Fenntartás célja Élőhely típusa nagysága (ha) fő beavatkozások/kezelések* 260 Vizes élőhely Mocsarak vízpótlása 60

Gyep

80

Gyep és erdő

200

Gyep

Hosszúpályi, Fehér szik

90

Kék Kálló, Monostori legelő

40

Ujléta, Bagamér, Monostorpályi legelő, Jónásrész Nagycsere, Kőrises Arborétum Kék-Kálló völgye, Martinkai-legelő, Földikutya Rezervátum

Visszagyepesített szántó ápolása Gyalogakác, bálványfa és amerikai kőris irtása Gazoló kaszálások

Szürkemarhával történő legeltetés villanypásztorral. Vizes élőhely Homokzsákos vízvisszatartás Gyep

130

Gyep

Tisztító kaszálás

1,5

Erdő

Vízvisszatartás

4

Gyep

Sarjadt akác irtása

Álló-hegy

1,4

Erdő

Hajdúsági TK

64

Erdő

Andaháza

25

Gyep

Andaháza

120

Akác véghasználat után őshonos fajokkal felújítás Homoki tölgyesekben kései meggy irtás magyar nőszirom élőhelyeken Tájidegen fafajok kivágása

Vizes élőhely Árasztás, legeltetés


47 Környezeti állapotban bekövetkezett természetvédelmi vonatkozású események Felügyelőségünk illetékességi területén 2009-ben a természeti rendszerekben és természeti értékekben jelentős változás nem következett be. Védett területek nagysága jelentősen nem változott. Jelentős elemi kár a védett területeket nem érintette. Védett fajok vonatkozásában jelentős fajpusztulás szerencsére nem volt tapasztalható.

A fokozottan védett túzok, a vad és agrárgazdálkodás harmóniája lata lehetőséget biztosít arra, hogy a biodiverzitás és a táji szintű sokféleség, a tájjelleg és a tájhasználat harmóniájának megóvása a jelenleginél magasabb szinten és hosszú távon fenntartható, életképes formában váljék lehetővé a jövőben, az Európai Unióban már gyakorlattá váló ún. ökológiai hálózat /ECONET/ létrehozása révén.

- A természetvédelmi területek védettségi státusza és nagysága a korábbi évekhez képest nem változott. - 2009-ben újabb nagykiterjedésű területek nem kerültek védelem alá. Natura 2000-es területek nagysága 2009-ben nem változott - A természetvédelmi kezelésekkel, élőhely-rekonstrukciókkal sikerült a megye környezeti állapotát, természeti értékeit javítani.

2009-ben az ökológiai hálózat szabályozásában és rendszerében változás nem következett be. Természeti értékeinek állapota, célkitűzések A környezeti állapot javítása érdekében az egyes tájegységekben végzett természetvédelmi kezelések, rekonstrukciók, élőhely-fejlesztések mind a környezet állapotának javítását eredményezték. Ezeket elsősorban a természetvédelmi kezelő szervezet a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága végezte, részben alapfeladat ellátásban, részben pályázati támogatások segítségével. Elkészítette az Igazgatóság a Bihari legelő TT, a Hajdúsági Tájvédelmi Körzet és a Tiszadobi Ártér természetvédelmi területek kezelési tervét, melyek tárcaközi egyeztetések szakaszába értek.

Pusztai tájkép a Hortobágyon

Pusztai tájkép a Hortobágyon

A közeljövő feladatai A kihirdetett védett és Natura 2000-es területek természetvédelmi célú kezelése és fenntartása a hazai és nemzetközi jogi elvárásoknak megfelelően kell, hogy történjen. A Természetvédelmi kezelő szerv és a Zöldhatóság közös feladata, hogy a védett természeti értéket képviselő területek függetlenül a védettségi státusztól fennmaradjanak. Célkitűzések között kell, hogy szerepeljen a mai szabályozási rendszerrel nehezen védhető, de annál több természeti értéket rejtő ex lege lápok, szikes tavak megőrzése. Szoros együttműködés kell, hogy kialakuljon a hatóság, a természetvédelmi kezelő szerv és az önkormányzatok között annak érdekében, hogy az elkövetkező évekre tervezett fejlesztések, beruházások a természetvédelmi szempontból értékes területek meghagyásával kerüljenek megvalósításra.

48


HATÓSÁGI TEVÉKENYSÉG A felügyelőség első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági jogkörében engedélyez, kötelez, bírságol és ellenőriz, továbbá más hatóság eljárásaiban szakhatóságként közreműködik. Külön jogszabályban meghatározott környezeti zaj- és rezgésvédelmi ügyekben másodfokú hatósági jogkört gyakorol. Mindezen feladatait a társadalmi célok megvalósítása eszközeként, az érdekeltek igényeiből kiindulva, de a vonatkozó jogi, műszaki előírások keretein belül végzi, gyakran ésszerű konszenzus alapján. Alapvető cél a hatósági jogalkalmazás színvonalának az erősítése, az egységes jogalkalmazás érvényesítése, a hatályos jogszabályokban, szakmai irányelvekben, illetve az ágazati célkitűzésekben meghatározott környezetvédelmi, természet-tájvédelmi és vízügyi feladatok összehangolt szakszerű ellátása úgy, hogy a felügyelőség megnyilvánulása egységes legyen. Ugyancsak fontos célkitűzés és feladat a gazdasági és környezeti érdekek összehangolása, a környezetszennyezések elleni hatékony fellépés, a tudományos eredményeken alapuló környezetbarát technológiák alkalmazásának támogatása, a megújuló energiát felhasználó beruházások megvalósulásának az elősegítése. Az információkhoz való hozzáférési jog gyakorlásának a biztosítása, a közvélemény folyamatos tájékoztatása és a megelőző intézkedések időben történő meghozatala. A felügyelőség hatósági feladat ellátására is jelentős hatással volt, hogy a közigazgatás korszerűsítésével és az ügyfélszolgálati rendszerek modernizálásával kapcsolatos lépések az elmúlt időszakban reflektorfénybe kerültek és mind a mai napig nem veszítettek aktualitásukból. 2009. évben államtitkári kezdeményezésre, utasításra meg kellett változtatni a felügyelőség addigi szervezeti struktúráját. Az átszervezés időben egybeesett az új Ket. hatálybalépésével. Az új struktúra, igazodó rendszerműködést, ez pedig személyi, munkaköri változá-

sokat kívánt. Az új szervezet a megadott határidőre felállt és elkezdte működését. A felügyelőség az állam és a környezeti szereplők közötti partneri viszonyra épített környezetvédelmi szabályozás továbbfejlesztésére törekszik a napi jogalkalmazás során is. A környezet ügyében partnerként kezeli az állampolgárokat és szervezeteiket, a gazdálkodó szervezeteket és az önkormányzatokat, biztosítva az információk naprakész áramlását. A fenntarthatóság elvének érvényesítése, a környezetügy és a környezettudatosság erősítése kapcsán a legfontosabb az érintettekkel való kapcsolattartás és a folyamatos tájékoztatás. A káros hatások csökkentését és a környezettudatosság érvényesítését segíti elő a környezeti információk nyilvánosságának kiszélesítése, a környezeti károk helyreállítása és az elérhető legjobb technikák mind szélesebb körben történő elterjesztése érdekében történő tevékenység. Az életminőség javítása is kiemelt stratégiai irány, mely többek között a szennyező anyagok kibocsátásának csökkentésére, a hulladékgazdálkodási feladatok maradéktalan elvégzése, az ivóvízminőség-javító programok teljesítésének elősegítése, a közműves ivóvízellátás területén még fennálló hiányok felszámolására, a szennyvízelvezetési és -tisztítási programok (biológiai fokozatok kiépítése, szennyvíziszapok hasznosítása, egyedi kisberendezések alkalmazása, stb.) megvalósítása terén jelentnek speciálisan ellátandó feladatokat. A természeti erőforrások és értékek védelme, fenntartható használata érdekében szükséges a Natura 2000 területek, illetve a védett természeti területek felügyelete, a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek és intézkedési programok készítésében való részvétel, az ivóvízbázisok biztonságba helyezése érdekében a védőterületek kijelölése és a veszélyeztető szennyező források felszámolása.


90000 kimenő

70000 60000 50000 40000 30000 20000 10000

A felügyelőség ügyiratforgalmi adatai a 2000. és 2009. év vonatkozásában 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 13287 17103 17674 23090 25261 34841 36667 37667 54993 7885 10512 12224 16032 17092 20236 19307 21979 26067 21172 27615 29898 39122 42353 55077 55974 59646 81060

09 20

08 20

07 20

06 20

05 20

04 20

03 20

02 20

20

01

0 20

bejövő kimenő összes

bejövő

80000

00

A hatósági feladatellátás egyik statisztikai mutatója az ügyiratforgalom éves mutatószámának alakulása. A felügyelőség ügyiratforgalmi adatait, melyek hatással vannak a hatékonyságra is, a 2000-2009. évi időszak összehasonlításában mutatja

A felügyelőség ügyiratforgalmi adatai a 2000. és 2009. év vonatkozásában

ügyiratok száma

A fentiekben felsorolt hatósági-szakmai tevékenységet és felelősségi kört érintően 2009. év folyamán is számos új rendelkezés (törvény, kormányrendelet és egyéb szintű jogszabályi rendelkezés) született, illetve lépett hatályba. A környezet elemeinek védelmét szolgáló jogszabályok hatékony alkalmazása, érvényesítése, meghatározó kihívás és próbatétel volt ebben az évben is. A jogalkalmazási problémák rendszeres elemzése kapcsán, szükség esetén jogszabály-módosítási, további jogszabály-alkotási, jogharmonizációs és deregulációs javaslatokkal éltünk.

49

2009 48881 26165 75046

A fenti diagram számadatai jelzik az összes ügyiratforgalom évről-évre emelkedő számát, ezzel a szervezet fokozódó leterheltségét is, amellyel azonban ellentétes mutató, hogy a működési feltételek csak igen kis mértékben változtak az elmúlt időszakban .A felügyelőség hatósági tevékenysége 2009. évben A hatósági tevékenység elemei közül az engedélyezés, kötelezés és ellenőrzés feladatának szakmai területek szerinti megoszlását mutatja be a grafikon azok 2009. évi összes ügyszámához viszonyítva. engedélyezés szakhatósági hozzájárulás ellenőrzés kötelezés bírság az engedélyezési eljárás típusa engedélyezés szakhatósági hozzájárulás ellenőrzés kötelezés bírság

darabszáma 4347 4173 1044 399 197


50

A szakmai területek részaránya az egyes engedélyezési formákban azok 2009. évi teljes darabszámához viszonyítva

Engedély db 1133 182 140 217 11 333

vízvédelem Természet-védelem környezetvédelmi engedélyezés hulladékgazdálkodás zaj-és rezgésvédelem levegőtisztaság-védelem

Kötelezés db 187 15 13 77 49 58

Ellenőrzés db 373 150 145 217 37 121

Egyéb határozat db

2331

2500 levegőtisztaság-védelem

2000

zaj-és rezgésvédelem

1500

hulladékgazdálkodás

1000

környezetvédelmi engedélyezés Természetvédelem

500 0

vízvédelem

Engedély

Kötelezés

A hatósági feladatellátásban az elmúlt évekhez képest emelkedett az ellenőrzések száma, ezzel némileg csökkent a tevékenység „engedélyezés-központúsága”. A 2009. év októberétől kialakított új szervezeti struktúra tovább erősíti az ellenőrzések gyakoriságának és hatékonyságának szintjét, melynek eredményeképpen az engedélyeinkről, intézkedéseinkről még pontosabb, gyorsabb visszacsatolások érkezhetnek. Az engedélyekben, kötelezésekben foglalt előírások többkevesebb sikerrel, következetességgel és szigorral betartásra kerültek. Amennyiben lehetőség nyílt rá, a felügyelőség teret engedett az önkéntes jogkövetésnek. A szabályok megszegésének szankciórendszerében a figyelmeztetéstől kezdve a környezetkárosító tevékenységtől való eltiltáson keresztül a tevékenység felfüggesztése, átmeneti vagy végleges megtiltása, valamint az okozott károk megtérítésére való kötelezés mellett megtalálható volt a bírságkiszabás is.

Ellenőrzés

Egyéb határozat

A felügyelőség által kiszabott bírságok megoszlása darabszám szerint szakmaterület bírságok darabszáma jelmagyarázat hulladékgazdálkodás 86 vizek védelmével kapcsolatos 70 levegőtisztaság-védelem 19 természetvédelem 15 környezetvédelmi engedélyezés 4 zaj-és rezgésvédelem 3 Megoszlás darabszám szerint

Kiszabott bírság összegek

A felügyelőség által 2009. évben kiszabott bírság összegek szakmaterület vizek védelmével kapcsolatos hulladékgazdálkodás természetvédelem levegőtisztaság-védelem környezetvédelmi engedélyezés zaj-és rezgésvédelem Összesen:

a bírságok összege ezer Ft-ban 109.238 68.727 14.673 2.930 1.740 1.641 198.949

jelmagyarázat


51

2009. évi vízkészlet járulék fizetéshez kapcsolódó ügyiratforgalom Ügytípus Db

Tájékoztatás 862

Felszólítás 117

Az elmúlt két évben a felügyelőség honlapja átfogóan megújult, és az ügyfelek érdeklődésére számot tartó közérdekű információkat tartalmazó anyagokkal, öszszeállításokkal bővült. A könnyen átlátható, gyakran aktualizált internetes honlapon többek között a felügyelőség hatáskörébe tartozó ügyekhez nyomtatvány-és iratminták kerületek közzétételre, segítve többek között a Zöld-Pont iroda feladatellátását is. A honlapon információt kaphatnak az érdeklődők: - Adatszolgáltatások teljesítéséhez szükséges adatlapokról, kitöltési útmutatókról - Civil szervezetek listájáról - Tájékoztató az ügyféli jogállásról - Alaptevékenységet meghatározó anyagi jogszabályokról - Környezetvédelmi jellegű Bírósági Határozatokról- Környezetvédelemmel kapcsolatos bűncselekményekről A lakosság, az ügyfelek személyes megkeresés esetén ügyfélszolgálati időben a Zöld-Pont ügyfélszolgálati és információs iroda munkatársaitól kaphatnak kérdéseikre felvilágosítást, ügyeik intézéséhez tájékoztatást. A megkeresések döntő hányada személyesen történik, de a telefonon történő megkeresések száma is gyakori. - személyes megkeresés 60% - telefonon történő megkeresés 25 % - írásban történő megkeresés 10 % - e-mail-ben történő megkeresés 5%

Kötelezés 4

Bírság 9

Részletfizetés 3

Környezethasználatok engedélyezése Új beruházás megkezdése előtt – amennyiben a beruházás megvalósításával tervezett tevékenység a környezeti hatásvizsgálatról és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet hatálya alá tartozik – a felügyelőségen vizsgálati eljárást kell lefolytatni. Az eljárások általában előzetes vizsgálati eljárás kezdeményezésével indulnak, amennyiben az előzetes vizsgálati eljárás során a felügyelőség megállapítja, hogy a tervezett tevékenység a környezetre jelentős hatást gyakorolhat, úgy a beruházót környezeti hatásvizsgálat lefolytatására is kötelezi. Ebben az esetben az új létesítmények környezetvédelmi engedélyt szereznek az eljárások végére, míg ha nem feltételezhető jelentős környezeti hatás, akkor az eljárást lezáró határozatában a felügyelőség tájékoztatja az ügyfelet, hogy a tevékenység mely hatóság által kiadott határozat jogerőre emelkedését követően kezdhető meg, illetőleg folytatható. A legnagyobb környezethasználók az engedélyezési eljárások végére – amennyiben a létesítést kizáró ok nem merül fel – az egységes környezethasználati engedélyt szerzik meg. Hatásvizsgálathoz és egységes környezethasználati engedély megszerzéséhez kötött tevékenységek esetében előzetes vizsgálat helyett előzetes konzultáció kezdeményezésére ad lehetőséget a jogszabály. 2009ben négy esetben kezdeményeztek konzultációt; egy gázelőkészítő üzem és három állattartó telep megvalósítása ügyében.

A Zöld-Pont iroda működtetésével igyekszik a felügyelőség biztosítani: - az ügyfélbarát ügykezelést, a gyorsított ügymenetet, a környezeti információkhoz való szabad hozzáférést - a környezetbarát nevelés előmozdítását, természeti értékeink, környezetünk megismertetését, védelmének ösztönzését - a „zöld napokhoz” kötődő, társadalmi érdeklődésre számot tartó rendezvényeken való megjelenést, tájékoztatást, szórólapok kiadványok terjesztését - a civil szervezetekkel való kölcsönös együttműködést Mindemellett a környezettudatos szemlélet kialakítása, formálása érdekében – iskolák, rendezvényszervezők felkérésére - számos esetben képviselték munkatársaink a felügyelőséget.

Környezeti hatásvizsgálat alapján 2 db tevékenység kapott környezetvédelmi engedélyt (az említett gyorsforgalmi úton kívül a Civaqua program egy eleme).

A felügyelőség 2009. évben elvégzett hatósági tevékenységének minden elemével az illetékességi terület környezeti állapota minőségének megtartásához, illetve javításához igyekezett hozzájárulni.

Az egységes környezethasználati engedélyt a legnagyobb környezethasználóknak kell megszerezni. A debreceni felügyelőség illetékességi területén 2009. évben 7 új létesítmény kapott ilyen engedélyt (1 biogáz

A lefolytatott előzetes vizsgálatok száma 2009-ben 38 db volt (gázkutak termelésbe állítása, ipari és szolgáltató építmények, villamos légvezetékek, szélerőmű megvalósítása, stb.); egy kivétellel nem volt feltételezhető jelentős hatás, ebben az esetben környezeti hatásvizsgálat benyújtását írta elő a felügyelőség, mivel a tevékenység (gyorsforgalmi út) a rendelet 1. sz. mellékletének hatálya alá tartozott.


52

üzem, 4 állattartó telep, 1 vágóhíd és 1 energiaipari létesítmény), így – az évközben megszűnt létesítmények miatt – az év végéig 103 db létesítmény rendelkezett egységes környezethasználati engedéllyel. Ezen engedéllyel rendelkező létesítmények 70 %-a – a megye gazdasági jellegéből adódóan – nagy létszámú állattartó telep, a maradék, kb. egyharmadnyi arányon hulladékkezelő, építőipari, vegyipari, élelmiszeripari, energiaipari, feldolgozóipari és földgázkitermelő létesítmények osztozkodnak.

ZÖLD NAPOK: február 1.

A Tisza élővilágának Emléknapja

február 2.

A Vize s Élőhelyek Világnapja

március 22.

A Víz Világnapja

március 23.

Meteorológiai Világnap

Vízilétesítmények engedélyezése

április 22.

A Föld Napja

Jogszabály által bejelentéshez kötött tevékenységektől eltekintve vízjogi engedély szükséges a vízimunka elvégzéséhez, illetve vízilétesítmény megépítéséhez, átalakításához és megszüntetéséhez (létesítési engedély), továbbá annak használatbavételéhez, üzemeltetéséhez, valamint minden vízhasználathoz (üzemeltetési engedély). A vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó vízhasználat, vízimunka és vízilétesítmény műszaki tervezéséhez elvi vízjogi engedély kérhető. Ha a vízimunka elvégzése, illetve a vízilétesítmény megépítése vagy átalakítása engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően történt, a hatóság a létesítmény megvizsgálása után – az eset összes körülményeire tekintettel – fennmaradási engedélyt adhat (fennmaradási engedély) a létesítő egyidejű bírságfizetésre kötelezésével.

május 10.

Madarak és Fák Napja

május 24.

Az Európai Nemzeti Parkok Napja

június 5.

Környezetvédelmi Világnap

szeptember 16.

Az Ózon Világnapja

szeptember 21.

Nemzetközi Hulladékgyűjtő Nap

szeptember 22.

Autómentes Világnap

október 6.

Az Állatok Világnapja

október 21.

Földünkért Világnap

november 17.

Füstmentes Nap

2009. évi vízjogi engedélyek 450

KIADMÁNYOZÁSI ADATOK:

400

Kiadja a Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség.

2009. évben kiadott engedély (db)

350 300

Címe: 4025 Debrecen, Hatvan utca 16. Postacím: 4001. Debrecen, Pf.: 27. Telefon: (52) 511 000 Fax : (52) 511 040 E-mail: [email protected]

250 200 150 100

Felelős kiadó: Kelemen Béla igazgató

50

Felelős szerkesztő: Rózsa László

0 Elvi

Létesítési

Üzemeltetési

Fennmaradási

vízjogi engedélyek Elvi Létesítési Üzemeltetési Fennmaradási Összesen

31 367 384 66 848

Szerkesztő bizottság: Borbélyné Dr Lassú Edina, Csercsa Attila, Czili Ágota, Hajduné Víg Katalin, Handari Zoltán, Kórós Csaba, Pataki Ferenc. DTP: Bartha András Készült 300 példányban. Ez a kiadvány a honlapunkról letölthető: http://tiktvf.zoldhatosag.hu


JEGYZETEK

53

54

A TIKTVF illetékességi területének környezeti állapota 2009 évben

JEGYZETEK

TISZÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Címe:4025 Debrecen, Hatvan utca 16. Postacím:4001. Debrecen, Pf.: 27. Telefon: (52) 511 000 Fax: (52) 511 040 E-mail: [email protected] WEB*: http://tiktvf.zoldhatosag.hu

A TISZÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG ILLETÉKESSÉGI TERÜLETÉNEK KÖRNYEZETI ÁLLAPOTA 2009. ÉVBEN

Debrecen, július

Recommend Documents