DEBRECEN MENTŐSZOLGÁLATA

DEBRECEN MENTŐSZOLGÁLATA Szűcs Ern ő

Hazánkban a szervezett mentés első írásos dokumentuma az 1779 . évi uralkodói (Mária Terézia) Utasítás, amely az életmentést mindenki számára kötelezővé tette. Ez ügyben újabb előrelépést jelentett az 1876. évi XIV. tc. Ebben rendelték el a men tés szervezeteinek létesítését. Ennek ellenére a segélynyújtással, a balesetet szenvedettek elszállitásával országszerte még hosszú ideig a rendőrség, esetleg a tűzoltóság foglalkozottpA fejlődés tehát rendkívül lassú volt. A holtpontról való elmozdulást jelentette, hogy a Magyar Királyi Államvasutaknál dr. Csatáry Lajos osztályfőnök 1882-ben megtervezi és megépítteti, majd szolgálatba állitja az els ő vasúti mentőkocsit . Magyarország els ő mentőegyesülete 1886-ban Temesvárott alakult meg . Itt a balesetekhez kézi kocsis szolga vonult ki.t A Budapesti Önkéntes Mentőegyesület (BÖME) csak a következő évben alakult meg dr. Kresz Géza tiszti főorvos kezdeményezésére . A BÖME 1887. máj. 10-én kezdte meg tevékenységét a Lipót-templom bazár 47. szám alatt (a Bazilika helyén) . A fővárosi mentőállomáson kezdettől orvosok és az általuk vezetett medikusok látták el a szolgálatot . Később, 1902-ben ez a szervezet volt az, amely Európában els őként alkalmazott a mentés érdekében autót. A BÖME helybeli feladatainak ellátásán túl törekedett a mentés országos szervezésére is. Ez időben a mentőegyesületek általában a tűzoltóság alosztályaként jöttek létre. A Debreceni Önkéntes Tűzoltó Testület Parancsnoksága látva a budapesti és más városok példáját 1894-ben elhatározta, hogy elsődleges feladata, a tűzoltás mellett a jövőben figyelmet fog fordítani a mentésre is. E testület tagja lett 1895. okt . 18-án dr. Derekassy István, aki alapító tagja volt még mint medikus a BÖME-nek, aki városunkban - már mint orvos - évtizedes küzdelmet folytatott a mentőszolgálat megteremtéséért . Ő volt az, aki a helybeli mentőegyesület létrejötte előtti időben, 1896-tól - mint tűzoltó orvos - legalább a tűzeseteknél szükséges els ősegélynyújtásra kiképezte a tűzoltótestület tagjait . A testület parancsnoksága az 1897-es évben beadvánnyal folyamodott a városhoz, amelyben kimutatta egy mentőintézmény felállitásának szükségességét, és felajánlotta önkéntes közreműködését annak létesítésében, működtetésében. Felszerelésre 2800 koronát kért a várostól . A tanács vezetői előbb kitértek az egyenes válaszadás elől, majd arra hivatkoztak, hogy ennek szervezése társadalmi feladat . 1 Családi Lap 1987 . májusi,száma és dr. OsgyániZoltán : Beszámoló a Hajdú-Bihar megyei ment őszervezet 1987 . máj. 15-i bajtársi találkozóján (Kézirat) és Szűcs Ernő: 80 éves a debreceni ment őszolgálat (Debreceni Hívogató, 1986. szeptemberi szám). Megjegyezzük, hogy ezek a kézi kocsik hasonlatosak voltak a;mai műtőkocsihoz, csak nagyobb kerekekkel.

97

A Mentőegyesület megalakitcísa

A Budapestre 1898. nov . 10-ére Széll Kálmán elnöklete alatt összehívott országos mentőértekezleten Debrecent dr. Sárváry Gyula tisztifőorvos, Szikszay Gyula tűzoltó főparancsnok és dr. Derekassy István tűzoltóorvos képviselték. Ezen a gyű lésen olyan határozat született, hogy a településeken létre kell hozni a mentés intézményeit, mégpedig a t űzoltóság kebelében . A sok jó szándék ellenére városunk mentőszolgálatának megszervezése még hosszú évekre elhúzódott, pedig közben Ármós Bálint ügyvéd 1897. aug. 29-én kelt végrendeletében 11 ezer koronát meghaladó összeget hagyományozott e nemes célra. Lényegesnek tartjuk, hogy a végrendelet vonatkozó sorait idézzük :  . . . Azon esetre, hogyha vagyonomból a felsorolt hagyományok és alapítványok kielégítése után maradna fel valami felesleg, ezt egy mentőegyesület felállítására Debrecen sz. kir. város kezelése alá hagyományozom . Hogy olyan nagy forgalmú városban, mint Debrecen, egy ilyen intézményre szükség van, azt - úgy hiszem - mindenki belátja és nem is kételkedem annak létrejöttében, csak akadjon arra való ember, ki az eszmét felkarolja és annak megvalósításáért fáradságot nem kímél. . . Adja Isten, hogy ezen szerény, de jó szándék kezdeményezése minél előbb és minél több városunk ismét egy éppolyan hasznos, mint humánus követőre találjon és ezáltal ."2 intézettel gyarapodjék Roncsik Jenő szemléletesen leírja, hogy milyenek voltak a segélynyújtás, a mentés korabeli állapotai városunkban :3 A rideg katonaság betegszállítása is sokkal humánusabb . Erre a célra ott magas kerékre szerelt hordágyat használnak emelt fejtámlával, s a beteget teljesen befedik viaszosvászon burkolattal . Ez utóbbi alkalmatosságot két egészségügyi katona tolja a Hortobágy malom melletti helyőrségi kórházba a Ármós Bálint már 1898. máj. 12-én elhunyt, tehát az összeg rég rendelkezésre állt volna . Ennek ellenére és dacára a vázolt lehetetlen körülményeknek a városi tanács csupán 1905-ben fogadta el az alapító oklevelet, de ugyanakkor akként döntött, hogy csak a tőke kamatai fordíthatók a mentő intézmény fenntartására, felszerelések vásárlásáras Az Egylet létrehozásáért rengeteget küzdött dr. Burger Péter orvos. Mint tanácstag számtalanszor felszólalt az ügy érdekében a gy űléseken, a közhangulat alakítása érdekében újságcikkeket is írt. Egyik írásából idézünk :  . . . mert hála az égnek, városunknak már némi nagyipara is van; de meg kisipara is eléggé fejlett, kiterjedt . Van vasúti gépjavító műhely, mintegy ezer munkással ; dohánygyár, csaknem ugyanannyival . Két kefegyár 7-800 munkással . Ott a nagy malom, jéggyár, vasöntöde, bútorgyárak és - mint mondottam - nagyon kifejlett kézmű és mezőgazdasági ipara, úgyannyira, hogy nem nagyon tévedek, ha 10 000-re teszem azon productívmunkáspályán lévő knek számát, akiknek hivatásuk közben állandóan ott ólálkodik a balesetek veszélye." 6 Majd rámutat a továbbiakban, hogy az anyagiak is biztosítottak, hiszen az Ármós alapítvány kamataival 14 ezer koronára n őtt már . Szerinte, ha azon felül szükség lenne még pénzre a felszerelések megvásárlására, az kétszer 24 óra alatt adakozásból összehozható . A személyi oldal is biztosított, mert Derekassy w

2 Deák Sándor mentőtiszt dokumentumgyűjteménye . 3 Mentők Lapja, 1908 . V. sz. és Roncsik Tenő: A mentői szolgálat ellátása Debrecenben . Ment ők Lapja, 1927 . VI . sz . 4 Dr. Osgyáni Zoltán : Hajdú megyei szervezet története (kézirat). 5 Szilágyi Gábor: Néhány áldozatkész emberre alapozva . HBN, 1981 . aug. 29 . 6 DFU 1905 . jún. 16 . és DKK az 1905-ös évre 111. old.

98

által a tűzoltók már mind ki vannak képezve a feladat ellátására, és a városban sok a fiatal, áldozatkész orvos is. Ő szólalt fel a város 1905 . júniusi közgyűlésén is, s kérte, hogy  . . . a ment ő egyesület javára f. évi jún . 14-én rendezend ő kocsi- és virágkorzón a város ötös díszfogatával vegyen részt és emelje a látványosság fényét és érdekességét ."' Ekkor, a döntő pillanatban újabb segítők is akadtak . Kállay Ferenc huszárfőhadnagy és Miskolczi Lajos tb. főszolgabíró személyében . Ez utóbbiak a cél érdekében 1905. jún. 14-én kocsikorzót rendeztek . A rendőrség lezárta a felvonulás út vonalát (a mai Hámára Kató utat, Bem teret, Simonyi utat) és a belépőjegyek árából 1735 korona gyűlt össze eszközök vételére . A 23 felvonuló, virággal díszített hintó között ott volt az a lófogatú mentőkocsi is, amelyet a Schottola cég a virágkorzó alkalmára a bemutatás kedvéért, propagandisztikus céllal küldött Debrecenbe.$ Lényeges mozzanat volt az is, hogy a városunkban az állítólag elsőként megrendezett virágkarnevál előtt való nap Domahidy Elemér főispán a Városházára széleskörű értekezletet hívott össze. Ez a gyűlés kimondta: a mentőegyesület felállítása immár halaszthatatlan feladat. Megválasztottak egy 25 tagú bizottságot is, hogy a tűzoltóságon belül szervezzék meg a mentést végzők csoportját . Az országban közben megindult politikai harcok azonban újabb késedelmet okoztak . A város egészségügyi bizottsága ekkor megbízta dr. Derekassyt, valamint Szikszay és Publik tűzoltó parancsnokokat egy alapszabály tervezet elkészítésével . A 25-ös bizottságnak ők hárman ezt rövidesen be is mutatták, majd jóváhagyásra felterjesztették a belügyminisztériumba.9 Egyidejűleg sikerült a bizottságnak a városi tanácstó13088 koronát kiharcolni felszerelések vásárlására . Megindult a tagtoborzás is. Alig néhány nap alatt a 40 alapítótag 2500, a 130 pártolótag 520, egyéb adakozók 500 koronát adtak, így az Ármós-féle alapítványból, a város hozzájárulásából, a kocsi korzó bevételéből megtörténhetett a legfontosabb eszközök beszerzése . Mindez azonban egy újabb évet vett igénybe, s végül is a Debreczeni Mentő-Egyesület" alakuló közgyűlése 1906. jún . 14-én volt. Ahol is megválasztották a vezetőséget. Elnök lett Weszprémy Zoltán főispán, alelnökök : Szikszay József ny. törzsorvos, dr. Tüd ős János ügyész, Körner Adolf városi tanácsos, Szikszay Gyula tűzoltó főparancsnok, dr. Derekassy István mentőorvos, Publig Ern ő tűzoltó parancsnok-helyettes, Szikszay Szabó László ügyész, pénztáros : Grósz Nagy Ferenc, titkár : dr. Burger Pétert° Az újonnan választott ment őigazgatóság 1906. aug. 31-i ülése mondta ki, hogy az egylet ment ő-' tevékenységét 1906. szept. 3-óval fogja megkezdeni. Addig is megbízták Derekassyt, hogy a szükséges felszereléseket erre a határidőre szerezze be. Felszereltség A rendelkezésre álló összegb ől 1908-ig sikerült egy jónak minősíthető felszerelést kialakítani. Először megvásárolták a már emutett Schottola cég-féle mentőkocsit, majd a Kölber Testvérek üzeméb ő l szereztek be még egyet, később a BÖME-től jutányos áron átvettek egy Lapdauer típusú betegszállitó kocsit. Ezáltal már három lófogatú járműve lett a szervezetnek . Megtörtént a mentőszekrények, hordágyak be7 HBML IV .B . 1403/a. - 156/1905 . 8 DFU 1906 . jún. 15 . és Debreczeni Reggeli Újság 1906 . jún. 15 . Más források szerint a virágkorzó bevétele 1697 korona volt . 9 A Debreczeni Mentő-Egyesület Alapszabályai Db ., 1913 .1-13. old. 10 Ment ők Lapja, 1908 . V. sz .

99

szerzése is.t t Az els ő világháború megindulásakor az Egylet megvásárolta első mentőautóját is, mert a városban az addigi két kórház (civil és helyőrségi) mellett több szükség kórház is működésbe lépett . Pl. Vöröskeresztes Kórház (Bem téren a Tanítói Árvaház épületeiben), Wesselényi téren (a Bábaképezdében), az úrhölgyek magán kórháza, amely a Simonffy utcai bérházban egy kisebb tisztikórházként tevékenykedett, Auguszta Szanatórium (a mai Tüdősebészet és III . sz. Belklinika), mint megfigyelő gyógyintézet funkcionált, de a Péterfia utca 76 . sz. alatt is működött egy kisegítő kórház.tz Évente 40-50 beteg-, illetve sebesültszállító vonat érkezett Debrecenbe, s az ápolásra szorulókat az előbbiekben ismertetett hadikórházakba kellett szállítani . Ehhez nem volt elegendő a három betegszállító kocsi és az egy mentőautó, ezért a hadsereg (a német hadsereg külön is!) további mentőautókat bocsátott rendelkezésre . Így azután a feladatok elvégzésére 1915-ben már öt kocsi és négy autó volt. Ezen járművekkel történt meg a városunkban a háború alatt idehozott 37 764 ápolandó katona szállitása. Sajnos a megszálló román csapatok az Egylet ment őautóját elkobozták. Ennek visszaszerzése még nemzetközi diplomáciai úton sem sikerült . A hiánypótlására azáltal sem volt mód, hogy a honvédelmi minisztérium adjon át Debrecennek hasz nálatra az egykori hadifelszerelésből legalább egy autót .t3 A városi tanács pedig önerő ből a nehéz gazdasági viszonyok miatt csupán 1925-ben tudott egy Rába" típusú mentőautót beszerezni. Egyébként ez az autó gumihiba miatt, de hozzátehetjük illabilis felépítettsége miatt is, rövidesen kétszer is felborult. A kocsit éppen ezért átépítették . Felépítményét alacsonyabbra és szélesebbre változtatták, ezenfelül hátsó tengelyén kettős kereket alkalmaztak . Ez az autó három hordágy szállítására volt alkalmas. A lófogatú betegszállitó kocsik (ilyen három volt) közül kettőt gumikerekekkel láttak el. Más eszközök is beszerzésre kerültek. Így pl, öt kicsi és két nagy (ez utóbbi tömegszerencsétlenséghez) mentőszekrény, egy ellenméregszekrény (mérgezésekhez) és tizennégy hordágy egészítette ki a felszerelést 1925-re . A második mentőautót 1928-ban vásárolták meg: Az első autó 1933-ra teljesen elhasználódott, ekkor helyette beszerzésre került egy Super-Magosix típusú kocsi . Közbévetően jegyezzük meg, hogy ezt a kocsi típust a Vármegyék és Városok Országos Mentő egyesülete alakította ki. Magyarországon készítették, benne a beteg e~belyezhetősége rendkívül ideális, saját korát megelőző volt. A sorozatnak lettek olyan példányai is, amelyek 700 ezer km-t futottak nagyjavítás nélkül. Visszatérve a debreceni mentők felszereltségi helyzetének bemutatásához szólnunk kell arról, hogy a városi tanács közgyűlése arra a megállapításra jutott, hogy az 1928-ban vásárolt Magosix típusú kocsi a kilencévi szolgálatban teljesen el használódott, s igencsak felújításra szorul az 1933-ban beszerzett is.t4 Mégis csak a régebbi autó cseréje történt meg, s dacára a háborús veszély fokozódásának, a légoltalmi feladatok jelentkezésének, sőt sokasodásának, a városi tanács 1938-ban még mindig azt állapítja meg : A jelenlegi felszereltséggel összhangban van a létszám, amíg a motoros felszereltség nem n ő, addig a létszámot sem érdemes emelni" és mivel nem történik új eszközök beszerzése, igy a létszámot sem gyarapítják .ts Ennek a 11 Sz űcs Ernő: Bemutatjuk Db ., 1987 . 173-176. old. 12 A Magyar Szeret Korona Országai Vörös Kereszt Egylete Debreceni Választmányának évi jelentése az 1914-1918, közötti évekről. 13 Jelentés Debreczen szab. kir. város hivatásos tűzoltóságának 1923 . évi állapotáról és működéséről (Továbbiakban=Jelentés . . . évről) 14 HBML IV:B. 1403/a .-416/1937 . 15 HBML'IV.B. 1403/a .-335/1938.

100

magatartásnak következtében azután a második világháborúban óriási feladatok hárultak a mentőkre . A felszereltség avultsága mellett a katonai behívások miatt bekövetkezett az állomány csökkenése is, holott közben a feladatok állandóan növekedtek, különösen a bombázásokat követően. A sérültek ellátása érdekében igénybe kellett venni a civil lakosság és a katonaság segítségét is. Mivel a felszerelés 1944-re részben elhasználódott, részben nyugatra menekítették, valamint a személyzetbő l is sokan elhagyták a várost, így azután ez év végére nem álltak rendelkezésre a megfelelő eszközök . Kezdetben hordággyal, kés őbb lovaskocsival, majd szükség gépkocsival folyt a szállitás . A ment őállomás hivatalosan csak 1947. márc. 8-án nyílt meg . 1950-ben is még csupán két  Dodge" típusú ment őautója volt a szolgálatnak . Ezekkel Debrecen közigazgatási határán belül végeztek szállításokat, míg a megye területére (1950-ig) a Váradi József által üzemeltetett magán mentőgépkocsi végezte a szállításokat .tó A szervezet államosítását követően, méginkább a társadalmi biztosításban résztvev ők számának gyors emelkedésével a feladatok növekedtek, s ehhez mérten a felszerelés is fejlődött. Míg 1937-ben Debrecenben 2 ment őautó és 3 lófogatú beteg szállító, Hajdúböszörményben 1 autó, Nánáson 1 autó és 1 kocsi, Berettyóújfaluban 1 mentőautó volt, addig napjainkban már hét mentőállomás működik megyénkben az alábbi mentőautó számmal a' Mentőautók száma megyénk mentőállomásain 1987-ben I. sz. táblázat Berettyóújfalu : 9 futó (szervezett)+3 tartalék=l2 Debrecen : 29 futó (szervezett)+15 tartalék=44 Egyek: 3 futó (szervezett)+3 tartalék=6 Hajdúnánás : 7 futó (szervezett)+3 tartalék=l0 Hajdúböszörmény : 6 futó (szervezett)+ 1 tartalék=7 Hajdúszoboszló : 6 futó (szervezett)+2 tartalék=8 Püspökladány : 6 futó (szervezett)+3 tartalék=9 H.-B. megye összesen : 66 futó (szervezett)+30 tartalék=96 Ebből 1 db Mercedes 309 típusú 1 db Volga M 24 típusú 1 db Robour LO 3000 típusú 3 db UAZ típusú 8 db Nysa 522 M típusú 82 db Nysa 522 S típusú Összesen : 96 különböző típusú autó

rohamkocsi helyszínel ő és parancsnoki kocsi tehergépkocsi terepjáró mentőautó ülőbeteg-szállító (mikrobusz) szállító és esetkocsi

Évente általában 30 kocsi kerül selejtezésre, miután azok átlag 120 ezer km-t már lefutottak . Hajdú-Bihar megye mentőállomásai els ők között lettek felszerelve (1958) rádióadó-vev ő készülékkel . Négy évvel később (1962) megkezdődött elő bb az állomások, majd a kocsik korszer ű URH adó-vevőkkel való felszerelése . 1970-t ől általános lett a rádiótelefonnal felszereltség is. Megyénk 1969-től rendelkezik rohammentőkocsival. A magyar mentőszolgálatban 1970-t ől alkalmazták a vacuum matracot, s ez évtől látták el a rohammentő kocsikat lélegeztető készülékkel . 1972-től a rohammentők Mercedes típusúak. Ezen kocsikat szokás úgy emlegetni, hogy helyszínre 16 Deák Sándor mentStiszt dokumentumgy űjteménye. 17 HBML Adattár 298/1987 . Jelentés az 1937-es évről, és Loós András műszaki vezető jelentése.

vitt intenzív osztály" . Berendezésével egyszerre nemcsak több beteget lehet ellátni, hanem rendkívül széleskör ű és magaszintű ellátást lehet adni. Így pl. ezek a kocsik infúziós oldatokkal, EKG-vel, sokk-készülékkel, külsőlegesen használatos pacemaker készülékkel is rendelkeznek . Laktanya A debreceni mentő k - mivel mint a helybeli tűzoltóság alosztályaként tevékenykedtek, azokkal közös laktanyában - a Csapó utca 43. szám alatt kaptak helyet. Ez a ház előző leg sok feladatot töltött már be, többek között katonai laktanya is volt. Az elhelyezés azért sem volt megfelelő ebben az avult földszintes épületben, mert a kocsiszínek, garázsok ajtajai az udvarra nyíltak, s onnan a nagyforgalmú Csapó utcára való kikanyarodás csakis többperces veszteséggel volt lehetséges. Miután megtörtént a két szolgálat szétválasztása, a mentők 1950. júl. 1 jével átköltöztek a Péterfia utca 28. szám alá, első önálló székházukba . A Péterfia utcai laktanya azonban egyre kevésbé felelt meg a gyorsan növő követelményeknek, és az Egészségügyi Minisztérium anyagi hozzájárulásával, a Városi Tanács által adományozott telekre (Küls ő vásártér-Szoboszlai út északi sarkára) 1972 novemberére felépült az új, az ország akkori legnagyobb és legmodernebb vidéki mentőállomása . Azóta is itt tevékenykedik a Hajdú-Bihar megyei és a Debrecen városi ment őállomás . Szervezeti fejlődés Mint már írtunk róla előzőleg, a debreceni Mentő Egyesület társadalmi szervként jött létre, ugyanakkor a hivatásos tűzoltóság kebelén belül m űködött . Szakmai vezetője dr. Derekassy István tűzoltó-mentőorvos volt, a főparancsnoki tisztet azonban Szikszay Gyula, majd 1944-ig Roncsik Jenő tű zoltó főparancsnokok látták el. Ilyen formában 1922-ig tevékenykedett a szervezet . Ekkor a nehéz gazdasági viszonyok miatt csökkent és rendszertelenné vált e nemes célra való adakozás, ezért az intézményt várasasították", azaz ett ől fogva a hivatásos tű zoltóságot is üzemben tartó városi tanács tartotta fenn a mentőszolgálatot . Ezt követően viszonylag magas állami támogatással 1926-ban létrejött a Vármegyék és Városok Országos Mentőegyesülete (VVOME) . Ez kezdetben az ország területén 27 ment őállomással és 38 mentőautóval rendelkezett. Fennállta alatt sokat tett az ügy előreviteléért . Pl. ez a szervezet fejlesztette ki az előzőekben már említett Rába gyártmányú Magosix-Super típusú mentőautót.t$ Ez az egyesület felkérte Debrecen városát, hogy az lépjen tagjai sorába . A közgy űlés azonban akként határozott :  . . . belépni nem kíván . Debrecenben a hivatásos tűzoltóság látja el a mentői szolgálatot . Ez az intézmény állandóan készenlétben van. Ennek a megszervezett és jól működ ő tűzoltóságnak fenntartása s a fejlő dés követelményeinek továbbfejlesztése olyan terhet ró a város házipénztárára, hogy ezek mellett az egyre súlyosbodó anyagi terhek mellett nincs módjában a város közönségének az, hogy társadalmi úton hasonló célt szolgáló egyesületet külön is támogasson."t 9 18 Dr. Osgyáni Z. : Hajdú megyei szervezet története 10-11 . old. 19 HBML IV .B . 1403/a.782/1926 . és HBML IV .B . 1403/a.-335/1938 ., továbbá Jelentés az 1927-es évre . A hét mentőállomás: Berettyóújfalu, Debrecen, Egyek, Hajdúböszörmény, Hajdúnánás, Hajdúszoboszló, Püspökladány .

102

Debrecen ezen magatartása a környékre is hatott, így azután Böszörmény, Nánás, Szoboszló városok sem lettek tagjai a WOME-nek, csupán az akkor külön álló Bihar vármegye székhelye, Berettyóújfalu mentőszervezete lépett ezen országos közösségbe . Az 1945 utáni országos, de helybeli felszereltségi, ellátottsági viszonyok aggasztóan rosszak voltak. Ennek kialakulásához nagyban hozzájárult, hogy az egyszer már létrehozott, de korántsem elégséges felszerelésnek felét megsemmisítette a háború . A Népjóléti Minisztériumnak megítélése az volt, hogy egységes, az egész országot átfogó mentőszervezetre van szükség az adott körülmények között (4980. számú rendelet) . Ekkor hozták létre az Országos Mentőszolgálatot (OMSZ) . Ez tulajdonképpen államosítást is jelentett, s ez a debreceni szervezetre is vonatkozott . Városunkban ezután vált ketté a tűzoltó- és a mentő szolgálat, bár egy átmeneti időszakban csupán a gépkocsivezetők voltak a mentőszolgálat alkalmazottai, míg az ápolói teendőket hosszabb ideig még a tűzoltók látták el . Később, 1969-re a mentőszolgálat élére főhivatású orvost neveztek ki, s Debrecenben megszervezték a szolgálat megyei központját is. Ennek vezetésével dr. Osgyáni Zoltánt bízták meg . Az ugyanitt tevékenykedő városi szolgálat élére pedig dr. Szép Imre nyert kinevezést .z° Végül is városunk mentőszervezete fenntartója szempontjából eredetileg társadalmi, majd 1922-tő l városi, 1948-tól pedig állami lett. Szolgálat Az egyesület egykori, 1906-os alapszabálya a debreceni szervezet m űködési területét, illetve célját a következ őképpen határozta meg : . . .működési köre a város belterülete, de nagyobb vagy tömeges szerencsétlenség esetén a szükség- és lehetőséghez képest a külsőség is. A város határon kívül vagy szomszédos községbe nagyobb tömeges szerencsétlenség esetén csak hatósági megkeresésre és a belső szolgálat hátráltatása nélkül küldhető különítmény." (3. §), ami pedig a célokat illeti, az alábbiak olvashatók az alapszabályzatban :  . . .vétlen és hirtelen támadt balesetek és szerencsétlenségek alkalmával a testi épségen ejtett sérüléseknél elsősegély nyújtása és a sérültek elszállítása ; nem különben külön megkeresésre súlyos betegek szállítása . . ." (4. §). Ezeken az álláspontokon az 1938-as módosított alapszabály is alig változtatott.2t Mindössze a most idézett 1906-osban inkább csak sorok között olvasható harmadik feladatkört, a mentést az 1938-as külön is említi az első segély és a betegszállítás mellett . Ugyanakkor az előzőekben leírt szervezeti változások magától értetődővé teszik a debreceni állomás régi körzeti határainak módosulását: Így azután napjainkban nem csupán a belváros, hanem az ún. kertségek, de a tanyavilág is számot tarthat a helybeli mentő k segítségnyújtására . Egyébként az egyes betegek, sérültek hová szállítását - hogy az mely klinika, kórház, melyik osztályára történjen - részletes utasítás írja elő.2z Els ő időszakban a mentői szolgálatot három ügyeletes és három tartalékban lévő tűzoltó látta el. A szolgálat megindítására, megkezdésére előzőleg a helyi hírlapokban hívták fel a figyelmet a következőképpen : Ezúton értesítjük a közönséget és az illetékes hatóságokat, hogy baleset esetén, az els ősegélynyújtása, főleg pedig 20 Dr . OsgyániZ. : Hajdú megyei szervezet története 10-11 . old. 21 HBML IV .B . 1403/a .-335/1938. és a Debreczeni Ment ő-Egyesület Alapszabály Db ., 22 Hajdú-Bihar megyei beutalási szabályzat Db ., 1981 .

103

a sérültek megfelelő kíméletes elszállitása céljából az önkéntes tűzoltósághoz forduljanak, honnan mentőkocsink kellő személyzettel és felszereléssel haladéktalanul a helyszínre fog sietni ."z3 E felhívás ellenére az első mentésre, a szolgálat megkezdését követően csak napok múlva, 1906. szept . 8-án került sor, amikor is Jablonczay Gábornét a Zápolya utca (ma L őrinc pap utca) 15 . szám alól a városi kórházba vitték. Hogy a szolgálat területén évtizedekig lényeges változás nem történt, az kitűnik a szervezet Roncsik Jenő parancsnok által megfogalmazott 1923-as jelentéséből, amit azért is szívesen idézünk, hogy bepillantást nyerjünk az anyagi kérdésekbe is : Debrecen város területén a mentői szolgálatot, az els ősegélynyújtást és betegszállítást a tűzoltóság tartalék őrsége végzi . . . és pedig az els ősegélynyújtást díjtalanul, a betegszállitást pedig a városi tanács által időként megállapított díj ellenében . A teljesen szegény sorsúak azonban a betegszállításáért nem fizetnek díjat . . . A nem debreceni lakosok a mindenkori díj kétszeresét fizetik ."Za A húszas évek végén az ápolandók ellátásában minőségi előrelépést jelentett a szigorló orvosok alkalmazása. Az ügy előzményéhez tartozik : a diákjóléti bizottság elő terjesztést tett a városi tanácsnak, hogy bizonyos havi díjazás mellett erősítse meg a kivonuló egységeket, vonjon be azokba szigorló orvosokat . Mint írták : Ezáltal nemcsak orvosi szakképzettséggel nem rendelkező tűzoltók vesznek majd részt a betegszállításban . . , különösen a mérgezések, a vérzés csillapítások alkalmazásánál, hanem náluk nagyobb egészségügyi ismerettel rendelkező szigorlók is."ZS A városi tanács eleinte némi tartózkodással fogadta az ajánlkozást, mert nemsokkal azelőtt Szegeden a hasonló feladatot elvállaló egyetemisták sztrájkba léptek, és ezzel nem kis zavart idéztek az ottani mentői szolgálatban . Hosszas megfontolás után végül is Debrecenben 1928-tól tíz szigorló orvost alkalmaztak, havi 80-80 pengő díjazásért, s velük erő sítették meg a szolgálatot . A mentés ügy bemutatása során fontos elemnek tartjuk adatokat közölni annak mennyiségi oldaláról is. E tételek összevetésével ugyanis képet alkothatunk a kezdő évtizedek és napjaink (ezt kissé későbbi részben közöljük) teljesítmény szintjeiről: Először az 1906 és az 1928 közötti évek kivonulási adatait közölnénk azzal a megjegyzéssel, hogy ezekben a tételekben nem szerepel az évenként 200-1600 esetben a laktanyában magában, tehát kivonulással nem járóan nyújtott els ősegélyek számadata . II. sz. táblázat Debrecen sz . kir. város hivatásos tűzoltóságának mentői tevékenysége 1906-1928 közöttZG $v

Kisámlás

$v

1906 1907 1908 1909 1910 1911 1912 1913

146 659 648 670 960 980 1129 1678

1914 1915 1916 1917 1918 1919 1920 1921

,

Kis

6 418 21 712 7 503 4 185 3 519 1 893 1 397 1 772

ás

Év

1922 1923 1924 1925 1926 1927 1928 1906-1928 között

Kivonulás szám

I

2 464 3 063 3 280 3 114 3 510 4 000 4 765 összesen : 79 46 5

23 DFU 1906 . szept. 1. 24 Jelentés az 1923-as évről. 25 HBML IV . 1403/a .-57/1928. és Jelentés az 1927-es, valamint az 1928-as évekről. 26 Jelentés az 1928-as évről.

104

Anélkül, hogy a közölteket részletesen elemeznénk, érdemes felfigyelni arra : az els ő világháború előtt a legmagasabb esetszám is éppencsak meghaladja a másfél ezret. A háború által érintett öt évben (1914-1918) azonban ugrásszerűen megnő a ki vonulások száma, kiváltképpen az 1915-ös évben . Ez a változás a vöröskeresztes vonatokkal hozott nagyszámú beteg és sebesült katona szállitásával kapcsolatos . De megemlitendőnek tartjuk azt is, hogy a háború utáni esztendő kben magasabb számértékű adatok vannak, mint 1914 előtt voltak . Az esetszámok 1922-ben a kétezret, a következő évben a háromezret, 1928-ban pedig már a négyezret is túlszárnyalták . Meg óhajtjuk még jegyezni, hogy 1923-tól állnak rendelkezésünkre a mentőkocsik által megtett kilométerszámok. Az emutett évben 16,4, 1924-ben 15,5, 1925-ben 16,7, 1926-ban 21,1, 1927-ben 27,1, 1928-ban 29,2 ezer km-t futottak Debrecen men tőkocsijai . Ezekből azonban az 1925-től 1928-ig terjed ő időszakban, az egyes években, az előző sorrendben : 1,7, 6,3, 8,2, 12,6 ezer km-t a ment őautók tettek meg . Az esetszámokhoz hasonlóan a megtett kilométerek száma is egyértelm űen a szolgálat emelkedő igénybevételét tükrözik. Szólnunk kell arról is, hogy működésének már korai periódusában megkezdte a debreceni szervezet a szolgálat egy speciális formájának, a mozgóőrségnek a rendszeres alkalmazását . Azaz a balesetveszélyes rendezvények (pl. lóverseny, napjainkban labdarúgás, motorverseny stb.) vagy különösen nagyszámú személy részvételével járó megmozdulásokra (virágkarnevál, május 1 ., augusztus 20.), ha a rendezőszerv kéri, a helyszínekre előre kiküldött mentőőrséget adnak. Jelenleg a szolgálat reggeltől (7.30-tól) másnap reggelig tart. Az átadás-átvétel előírt formában a garázsmester és a főápoló jelenlétében történik . A belépő gépkocsivezető k kötelesek elvégezni az ún . A" kocsivizsgálatot, vagyis meggy őződniük, hogy az átvételre kerül ő kocsi megfelel-e a KRESZ-ben előírtaknak. Megfelelőek-e a berendezések? Jól működik-e a fék, a kormány, a hangjekés, a forgótükrös kéklámpa, a megkülönböztető jelzések? Rendelkezésre állnak-e, és van-e elegendő üzemanyag? Mindezt annak érdekében, nehogy kivonulás közben beteggel álljon le a kocsi . Egyébként a szolgálat a diszpécser központ riasztására - amely nemcsak a megyével, hanem a Tiszántúl egészével is állandó kapcsolatot tart - nappal egy, éjjel két perc alatt köteles elhagyni a laktanyát . A leírtak rendkívüli áldozatkészséget, ki váló munkafegyelmet, hivatástudatot igényelnek a dolgozóktól, akik bizony sokszor nehéz körülmények között végzik havi 250 órás munkájukat. A szolgálatban a gépkocsivezetőkön, ápolókon kívül részt vesznek a mentőorvosok, a mentőtisztek is. Városunk első mentőorvosa az a Derekassy István volt, aki Budapesten született 1866-ban, de Debrecenben érettségizett a Református Kollégium Gimnáziumában, majd egyetemi tanulmányait a fővárosban végezte, ahol 1887-ben részt vett a BÖME megalapításában: Az ott végzett munkájáért többször kitüntették . Debrecenbe 1896-ban nevezték ki tűzoltó-mentőtisztnek. Hervadhatatlan érdemei voltak városunk mentőegyesületének létrehozásában, magasszínvonalú működtetésében . Ezért tevékenysége elismeréseként 1937-ben kitüntették a Magyar Érdem rend tisztikeresztjével . Szolgálata alatt (1935. dec. 31-ig) csupán Debrecenben 120 533 esetben nyújtottak segítséget az általa vezetett mentők. Derekassy 1938-ban meghalt. A várostól díszsírhelyet kapott a Köztemetőben. Az egykori újságcikk szerint temetésén : A búcsúbeszédek után mentőorvosok vették vállukra a koporsót és úgy vitték a gyászkocsihoz . A kocsi oldalán díszkíséret lép kedett és a tűzoltók fáklyái lobogtak az alkonyatban . A tűzoltók kürtöse búsan fújta kürtjét, és a sírnál, míg a koporsót leengedték, a tűzoltóautók szirénái búgtak ."2 ' Szerepkörét 1937 . jan . 1-től dr. Tőkés László vette át. 27 Debreczen, 1938 . febr . 22 .

105

A debreceni állomáson jelenleg három főállású mentőorvos van (dr. Preisz Éva, dr. Sára Katalin, dr. Papp Kálmán), és egy orvosi állás betöltetlen. Ugyanakkor hárman, nevezetesendr. Hadházi Csaba anatómus professzor (ő20 éve), valamintdr. Saáry Gyula és dr. Németh Árpád baleseti sebészek mellékállásban erősítik a szolgálatot: Az orvosok mű ködésével kapcsolatban szeretnénk elmondani : minden olyan esetben, amikor mentésre van szükség, de bármilyen egészségkárosodás alkalmával is (baleset, rosszullét, szülés), általában a közterületen történt esetekhez mentőorvos vonul ki az egységgel, akárcsak a lakásokra, ha ez utóbbi helyen baleset, mérgezés, öngyilkosság, szülés, női vérzés, rosszullét fordul elő. Az orvosokkal közel azonos feladatokat ellátó mentőtisztek jelenleg heten teljesítenek szolgálatot Debrecenben, név szerint : Deák Sándor, Joó Oszkár, Makó Dezső, Nagy Károly, Petró István, Soós József, Újvárossy András . Annak érdekében, hogy rálátásunk legyen a mentő k által végzett hatalmas munkáról adatokat közlünk az 1976-1986 közötti években végrehajtott mentő feladat számról" és a kocsik által futott kilométer mennyiségéről. Tesszük ezt annak érde kében is, hogy összehasonlitható legyen a kezdő évtizedek (el őzőekben már közölt 1906-1928 közötti évek) és a jelen feladatok nagyságrendje . III. sz. táblázat A Hajdú-Bihar megyei mentőszervezetek mentőállomásainak forgalma 1976-1986 között2 g Mentőállomás

1976-ban

Esetszám Futott km

I

1978-ban

1980-baa

1982-ben

1984ben

Esetszám Futott km

Esetszám Futott km ~

Esetszám Futott km

Esetszám Futottkm

I

1986-ban

Esetszám Futott km

Berettyóújfalu

12 941 351 185

13 712 351 926

14 268 377 416

16 122 402 952

20 520 456 976

20 580 465 776

Debrecen

70 957 1 565 211

74 909 1 666 151

82 642 1 733 442

84 037 1 722 720

92 630 1 654 578

87 370 1 567 667

-

3 530 138 246

4 983 180 550

Eg yek

-

-

-

-

-

-

-

8 376 151 529

8 875 177 452

10 914 197 901

11 239 203 023

12 895 210 345

12 805 209 865

Hajdúnánás

11 264 354 359

11 113 379 127

12 373 377 858

11 894 348 300

12 600 347 584

14 043 369 886

Hajdúszoboszló

10 110 276 533

10 098 271 577

10 099 269 297

12 584 272 410

13 464 292 088

12 339 278 543

7 696 219 930

8 426 242 987

10 086 266 551

11 768 323 966

13 772 342 125

13 663 331 570

121 344 2 918 747

127 133 3 089 220

140 382 3 222 465

147 644 3 173 371

169 411 3 441 942

165 783 3 403 857

Hajdúböszörmény

Püspökladány Hajdú-Bihar megye összesen :

Feltétlenül kiemelendőnek tartjuk a közölt adatokkal kapcsolatban, hogy megyénkben országosan a legnagyobb - egyedül Borsod megyét kivéve - az egészségügyi kivonulási szám. Ezt 100 ezer lakos után számítják. Hajdú-Biharban ennyi la28 HBML Adattár 298/1987 .

106

kosra 30 142 elvégzett mentőfeladat jut, akkor, amikor az országos átlag csupán 21 397. Jellemző, hogy a szomszédos megyékben isjóval kisebbek ezen adatok (Békés : 21437, Szolnok : 22369, Szabolcs : 24225). Mindebből következik, hogy nálunk a mentőszolgálat igénybevétele, leterheltsége igen erőteljes, az országos átlaghoz viszonyítva mondhatni 50~-kal nagyobb (30142: 21 397) . Szakképzés Emberéletekről lévén szó, a mentést végzőktől nyilvánvalóan már eleitől fogva alapos szakképzettséget kívántak meg . Derekassy 1896-tól állandóan tanfolyamokat szervezett, amelyeken az önkéntes és hivatásos tűzoltók vettek részt. Rajtuk kívül rövidesen kiképzést nyertek az akadémiai hallgatók, de a jegyző i tanfolyam hallgatói is. Az oktatási periódusok végén minden egyes alkalommal ünnepélyes vizsga volt: Ezek nyilvánosak voltak, s rajta a városi tanács képviselői, a rendőrkapitányok, tisztiorvosok rendszeresen részt vettek . Jellemzőként emlithetjük, hogy Derekassy még az alkalmazás előtt álló szigorlók részére is tanfolyamot rendezett 1928 . ápr. 2. és máj. 8. között. Erre 44-en jelentkeztek, s alapos vizsga után közülük csupán 36-ot képesítettek, s ez utóbbiakból választották ki azt a tízet, akiket szolgálatba fogadtak . Jelenleg a mentőorvosok az egyetem elvégzése után egy hétig secundásként vonulnak ki. Félév után elbeszélgetnek a vezető főorvossal, s közmegelégedés esetén négyévi gyakorlat után tehetnek, illetve kell tenniük oxyológiai szakvizsgát . A mentő tisztek pedig a négyéves egészségügyi főiskolai oklevél megszerzése és a kellő gyakorlatot követ ően nyerhetik el megbízatásukat . A mentőápolók felvételük után először kéthetes alapkiképzésben részesülnek . Ez idő alatt a betanuló arra rátermett, gyakorlott szakápoló mellett teljesít szolgálatot. Ezt követ ően a jelölt általában a kiképző jelenlétében - a vezet ő főorvos előtt vizsgát tesz. Ha az illető egészségügyi szakiskolai végzettséggel rendelkezik, két hét helyett csak egyhetes ez a gyakorlati idő, mivel az ezen iskolákból kikerültek érettségivel, de ápolói képesítéssel is rendelkeznek. A gépkocsivezetők gyakorló ideje csak egy hét. Ez alatt egészségügyi alapképzést is kapnak, valamint helyismeretre tesznek szert az egészségügyi intézmények szempontjából . Oket az állomás garázsmestere vizsgáztatja. Mindkét utóbbi csoportba tartozók alkalmazásuk harmadik hónapjának végén ismét vizsgát tesznek a vezető főorvosok, illetve a gépkocsivezetők a szervezet műszaki vezet ője előtt. Nem megfelelő tudás esetén az illetőnek felajánlják a munka viszony megszüntetését .z 9 Sikeres vizsga esetén a mentőápolók kétéves általános tanfolyamot kötelesek elvégezni. Ezeket a kurzusokat a debreceni Egészségügyi Szakiskola és a mentőállomás együttesen szervezi. Az itt megszerzett oklevél után nyílik mód egy újabb egyéves oktatáson szakápolói képesítést szerezni . Jellemző a követelményre, az ismeretszerzés komolyan való figyelembevételére, hogy az a dolgozó, aki vizsgáját elégtelenre vagy csak elégségesre abszolválja, azt egy évre kizárják a jutalmazásból . A szolgálat minden beosztottjának, a már szakképzetteknek is, kötelessége évenként az OMSZ főigazgatóság által megadott tematika alapján továbbképeznie magát: Ezek a tanfolyamok is - anyaguk a legújabb egészségügyi és a szakmához szükséges legfrissebb technikai ismeretekből áll - vizsgával zárulnak. Ezeken a számonkérése29 Dr. Osgyáni Zoltán : A mentő szervezet oktatási feladatai és ennek fontossága . (Kézirat.)

107

ken elnökként más megyék mentőállomásainak vezet ő főorvosai szoktak közrem űködni. Szólnunk kell arról is, hogy dr. Osgyáni Zoltán és dr. Szép Imre főorvosok hoszszú évek óta részt vesznek a Debreceni Orvostudományi Egyetem hallgatóinak oxyológiai képzésében. Előadásokat, gyakorlatokat tartanak és vizsgáztatnak . Ezáltal nemcsak saját dolgozóik szakismeretének gyarapítását segítik el ő, de a jövő orvosait is ellátják az elsősegélynyújtó, betegellátó ismeretekkel . Ezenkívül más formájú segítséget is ad még a mentőállomás az egyetemi képzésnek . Nevezetesen a hatodéven, azaz a szigorló évben a sebészeti gyakorlaton belül kéthetes mentő s gyakorlatra vannak kötelezve a hallgatók, s ezt a mentőorvosok mellett, a debreceni állomáson töltik el. Az egyetemi oktatás segítésén túl további feladatok várnak az állomás dolgozóira az egészségügyi, els ősegélynyújtási ismeretek széleskörű propagálásában . Az általános iskolákban az elemi fokú els ősegélynyújtás", a középiskolákban az alapfokú els ő segélynyújtás" oktatásában ugyanis a mentőorvosok és a mentőtisztek működnek közre. De az állomás támogatja a különböző munkahelyek, intézmények dolgozóinak egészségügyi, els ősegélynyújtó ismereteinek kialakítását is. Mindebből kitűnik, hogy az állomás képzési munkája kétirányú . Egyrészt az OMSZ személyi állományához tartozók részére különböző szintű elméleti és gyakorlati képzés . Másrészt egyéb egészségügyi és társszerveknél, pl. iskoláknál, üzemeknél folyó oktatás . A mentőszolgálat Hajdú-Bihar megyei 300fős állománya éjjel-nappali szolgálattal igyekszik humanitárius feladatát ellátni . Ezek során az is előfordult, hogy ment ők életüket áldozták (Gönczi Imre és Fige János) munkájuk végzése közben. Debrecen's Ambulance Service Ernő Szűcs

The author describes, by way of introduction, the establishing of the nation's first (Temesvár) and then of the Budapest (BbME) ambulance societies. Subsequently he outlines who were responsible for creating such a society in Debrecen (organization by Dr. István Derakassy and Dr. Péter Burger ; donation by Bálint Ármós, etc.) . This is followed by a presentation of how in the consecutive periods up to now people in the ambulance service were equipped (primarily in terms of transportation) both in Debrecen and elsewhere in the county. After this a brief description follows concerning the former and the present-day ambulance stations in Debrecen . A separate section treats the organizational changes that have taken place, how the volunteer establishment became a city, and later a state, organization, as well as how the one-time subdivision of the fire-station became a self-contained service divison encompassing the ambulance network in the whole county . The longest part of the author's study is devoted to a description of ambulance activity . This thematic divison is treated under the subchapters "Service", "Training", and "Mass Accidents" . Theconcluding part commemorates those people in the service who died while performing their duty for their fellow human beings . Cxopan no~roufv e zopoáe ,lreópeuexe 3pxé C10Y

B ssoRso~ aacTa aszop om3caisaer cosAa~e uepaofi s crpaae (reMemsapcxolt), a saTeM óyRanemzcxo~ (S)"ME) CJIyRCÓbI CKOpOH IIOMOIIZE. 3areM cooón~aeT, ~rro xor~y o6asa$r~ cosRamieM Mecraoll Aeópeueacxoit crryxc6ar cxopo~ noMOm~. (OpraagsauBOm?aa paóora : A-p. hI~raaa ,t)(epexa~ g A-p. IIerep ) yprep, noxcepzaosamist : Ba.rmar ApMOnr a upyrne). B paóore noxasa$o, ~ro sa sce speMx cyn~ecrsosam3n snnoTr ,uo HacrosuRero apeMemi xaxuM oóopyAosam3eM, a nepsyfo o~epe~s xax~ cpeAcrsa~ rtepe,~mxeaasi oónaAana pfe6108