DE TEK TTK Ásvány- és Földtani Tanszék

Debreceni Egyetem FÖLDTUDOMÁNYI alapképzési (Bachelor) szak

FÖLDTUDOMÁNYI BSC SZAKMAI TÖRZSANYAG

ÁSVÁNY- ÉS KŐZETTAN I-II

Óraszám: 2+2 – 0+2 Kredit: 7

Tantárgyfelelős: Dr. Kozák Miklós egyetemi docens

DE TEK TTK Ásvány- és Földtani Tanszék Debrecen, 2005

1


A tantárgy megnevezése: Ásvány- és kőzettan I-II. A tantárgy felelőse: Dr. Kozák Miklós Heti óraszám: I. félév: 2+2+0 II. félév: 0+2+0 Kredit értéke: 7 A számonkérés módja: kollokvium, illetve gyakorlati jegy A tantárgy oktatásának célja: Átfogó anyagismereti alapokat nyújt a legfontosabb kristály- ásvány és kőzettani alapfogalmakról, a litoszféra szervetlen összetevőinek anyagfejlődési folyamatairól, asszociációiról, ezek megjelenésének és elhelyezkedésének törvényszerűségeiről, csoportosítási, vizsgálati lehetőségeiről, legfontosabb képviselőik jellemző tulajdonságairól. A tantárgy tematikája: I félév: Bemutatja a kristályos és amorf anyagok alapvető szerkezeti, morfológiai, kémiai és fizikai tulajdonságait, ezek fontosabb típusait, osztályozásuk alapjait, képződésük törvényszerűségeit, hagyományos, műszeres, illetve optikai vizsgálati lehetőségeit. Genetikai szemlélettel kerül tárgyalásra a magmás, a metamorf, és az üledékes ásványok és kőzetek fáciestana a képződési folyamatok és környezet meghatározó elemeinek, rendszertani egységeinek általános jellemzése, valamint az ide sorolható ásvány és kőzetfajok sajátosságainak (PT, összetétel, tulajdonságok, szerkezet, alak, szín, szövet, társulás, gyakorlati hasznosíthatóság, stb.) bemutatása. A genetikai keretet a lemeztektonikai és elemző földtani folyamatok szempontjából tárgyaljuk, a társulások petrogenetikai és teleptani környezetükben jelennek meg. Nevezéktani szempontból irányadó az IMA, valamint a Nemzetközi Kőzetnevezéktani Bizottság aktuális állásfoglalása. A gyakorlatok keretében kerül sor a kristály alaktani, alapvető határozási, rendszertani és mikroszkópiai alapismeretek elsajátítására, begyakorlására, az egyszerűbb műszeres elemzések eredményeinek bemutatására az ásvány-kőzettani, vulkanológiai, teleptani, regionális-, alkalmazott- és környezetföldtani szempontból legfontosabb ásvány- és kőzetfajok, társulások gyakorlati szintű megismerésére, az alapvető határozási és felismerési módszerek elsajátítására. II. félév Ennek során elmélyültebben foglalkozunk a Kárpát-medencében előforduló ásvány és kőzetfajták legjelentősebb képviselőinek, társulásainak, előfordulásainak megismerésével, meghatározásával. Külön kitérünk a hazai nagyobb tájegységek felépítésében szerepet játszó kőzetfajtákra és a térségek geopotenciál adottságait meghatározó, iparilag és környezetvédelmileg jelentős ásványi nyersanyagaira. Ajánlott szakirodalom: Grasselly Gyula: Ásványi nyersanyagok – Tankönyvkiadó, Budapest Kubovics Imre: Kőzetmikroszkópia I, II – Tankönyvkiadó, Budapest Székyné – dr. Fux Vilma: Kristálytan (Ásványtan I) – Tankönyvkiadó, Budapest

2


Wallacher László: Magmás és metamorf kőzetek I, II – Tankönyvkiadó, Budapest Wallacher László: Üledékes kőzetek és kőzetalkotó ásványaik I, II– Tankönyvkiadó, Budapest

A tantárgy részletes tematikája: ELŐADÁS 1. hét

2. hét

3. hét

4. hét

Elsajátítandó ismeretek A geológia fogalma, feladata, részei, segédtudományai, határterületei és kapcsolódási pontjai más tudományokhoz. Az ásvány-kőzettan, illetve teleptan és geokémia egymásraépülése és szerepe az anyagi világ megismerésében. Az ásvány- és kőzetképződés genetikai környezete, a lemeztektonika, a kőzetciklus és az elemforgalom rendszerében A kristály, az ásvány, a kőzet, a talaj és a víz fogalma, kapcsolatai. A nyomás, a hőmérséklet és a fácies környezet meghatározó szerepe a geológiai „fajok” kialakulásában. A kristálytan alaptörvényei, az anyagszerkezet vizsgálati lehetőségei és korlátai. Az elemi cellák, ezek szimmetriaviszonyai és a tengelykeresztek belőlük történő levezetése. A szimmetriaelemek (egyszerűek és összetettek) típusai, megjelenése, felismerése a kristályos anyagok morfológiájában. A gömbprojekciós ábrázolás elve és gyakorlata, a kristályrendszertani táblázat felépítésének bemutatása. A tengelykereszt és a szimmetriaelemek megjelenése a rendszertani táblázatban. A kristályformák definíciója, típusai, a nyílt és zárt formák fogalma és típusai. A kristályformák levezetése indexeléssel, a rombos, a tetragonális és a szabályos holoéderes osztályok példáján. A lappólusok megjelenése a projekciós ábrázolásban. A triklin, a monoklin és rombos rendszerek hasonlósága az indexelésben, a főtengelyes rendszerek általános jellemzői és hasonlóságuk az indexelésben, s a szabályos rendszer formáinak levezetése a szimmetriaelemek és lapindexek segítségével. A kristályosztályok jellemzése (első és másodfajúak), holoéderesek, felesek, negyedesek. Tércsoportok és belső szimmetriaelemek. Az ikresedés fogalma, jelentősége, ikertörvények, a fontosabb ikertípusok (spinell, pirit, gipsz, kvarc, albit, ortoklász, rutil, kalcit, aragonit, staurolit, augit, stb.). Orientált összenövés (epitaxis). A kristályok növekedése, egyes formák dominanciájának okai. A kristálykémia alapjai, szerepe az ásványok azonosításában és jellemzésében. A kötésmódok általános bemutatása. Ionrácsok. Ionképződés és kapcsolódások a periódusos rendszerben. Koordinációs poliéderek, a legfontosabb ionrádiuszok és vegyülési törvényszerűségeik. A Magnus szabály. A rácsszerkezeti típusok paraméterei (rácsállandó, koordinációs szám, kötésmód, elemi 3


5. hét

6. hét

cella, atomszám, molekulaszám). Az ionrácsok felosztása elektrosztatikus vegyérték alapján. Izodezmikus ionrácsok (AB, AB2, ABO3, AB2O4 szerkezetek). Mezodezmikus ionrácsok. Sziget-, csoport-, lánc-, szalag-, réteg- és vázszilikátok szerkezete, cellája, képlete, hasadása, egyéb jelemzői és képviselőik (olivin, gránátok, thorveiitit, benitoit, berill, piroxének, amfibólok, csillámok, agyagásványok, földpátok, zeolitok). Anizodezmikus ionrácsok szerkezeti jellemzői és fő típusai. Komplex gyökök, mint anionok. Kalcit és aragonit sor, dolomit, ankerit, gipsz, anhidrit. Atomrácsok és tulajdonságaik, fontosabb képviselőik (pl.: gyémánt, szfalerit, wurtzit). Fémes rácsok és jellemzőik. Valódi fémek, szabályos szoros (réz, wolfram) és hexagonális szoros (magnézium) illeszkedés. Metalloidok jellemzői és képviselői (pl.: grafit). Szulfidok osztályozása, fő típusai (nikkelin, pirit, kalkopirit, molibdenit, antimonit). A kristálykémia alaptörvényei. Izomorfia, hézagnélküli és hézagos elegykristály képződés, izotípia. Polimorfia fogalma és típusai (reverzibilis, irreverzibilis). Ideális és reális kristályszerkezetek, rácshibák, étetési idomok. A kristályfizika fogalma, célja, a kristályos anyag főbb fizikai tulajdonságai. Skaláris mennyiségi jellemzők (pl.: sűrűség) és fizikokémiai sajátságok (fajhő, olvadáspont, párolgás-szublimáció, lángfestés, égéshő). Vektorikus anyagjellemzők: • kohéziós sajátságok: rugalmasság, szilárdság plaszticitás, transzláció, siklatás, nyomási ikrek ütési, nyomási idomok hasadás, törés, ezek szerkezeti típusai, jellemzői a keménység fogalma, mérése, fajtái, a Mohs skála • hőtani sajátságok vezetőképesség hőtágulás • elektromos tulajdonások vezetőképesség nyomási (piezo)elektromosság fény okozta (foto) elektromosság hő okozta (aktino) elektromosság • mágneses sajátságok ferromágnesség paramágnesség diamágnesség • fénytani sajátságok szín (idiokrómás, allokrómás) fényvisszaverő képesség fényáteresztő képesség (átlátszó, áttetsző, átlátszatlan)

4


7. hét

8. hét

9. hét

Kristályoptika. A fény természete, terjedése, cirkulár- és lineáris polárosság, Snellius-Descartes törvények, törésmutató, totálreflexió, izotrópia, anizotrópia, kettőstörés, ordinárius és extraordinárius sugár. Az egy- és kétoptikai kristályok sugár-, hullám- és törésmutató felülete, pozitív és negatív optikai jelleg. A polarizációs mikroszkóp felépítése, részei, a nagyítás mértéke és eszközei, nikol prizmák és funkciójuk, nikol állások, a sugármenet útja a mikroszkópban, pleokroizmus, interferencia jelenségek, MichelLevy táblázat, segédlemezek, mérés tárgyasztalon. Párhuzamos fényben történő (ortoszkópos) vizsgálatok. Kúpos fényben történő (konoszkópos) vizsgálatok, tengelyképek. A legfontosabb kőzetalkotó ásványok optikai sajátságai, az ásvány és kőzet határozás menete, fő fázisai. Az ércmikroszkópia alapfogalmai. Egyéb műszeres elemzések a kristályos anyag meghatározására (titrimetriás elemanalízis, ICP-MS, DTA, RTG, elektronmikroszkópia, stb.). Az ásványok fogalma, rendszere, fő csoportjai. Elem és ásvány gyakoriság. Fő- és nyomelemek, az elemek geokémiai rendszere. Az ásványok kémiai osztályozásának alapjai. Az ásványok genetikai osztályozása, fő csoportjai, ezek általános jellemzői. A magma fogalma, képződési lehetőségei, összetétele, jellemzői és kristályosodása. A magmadifferenciáció, kontamináció, transzvaporizáció fogalma, következményei, „száraz” és „nedves” magmák. Folyós magmás előkristályosodás 900 °C felett ultrabázisos és bázisos környezetben. Az előkristályosodás fontosabb ásványai (szulfidok, oxidok, foszfátok, terméselemek). Folyós magmás főkristályosodás 900-700 °C között s ennek általános jellemzői, a kőzetalkotó ásványok Bowen-féle kiválási sora. A kvarc, mint gyakori átvonuló ásvány és változatai.

10. hét

A magmás kőzetek osztályozásának szempontjai és lehetőségei. A kémiai alkotók (pl.: kovasav és alkáliatartalom), a kristályosodási mélység, az illók és a környezet (P, T) szerepe a magmás kőzetfajták kialakulásában. Plutói, szubvulkáni és vulkáni kőzetek megjelenési formái. A kőzetosztályozás alapjai. Az „atlanti”, a „mediterrán”, a „mészalkáli” és a „tholeiites” sorozatok. Harker, Rittmann, Andrejeva, Kubovics, Miyashiro, Irvine-Baragar, Sterckeisen, Le Maitre, IUGS ajánlások. A modális összetétel és a Total Alcali Silica (TAS) diagram. A holdkőzetek, a földi óceáni és kontinentális kéreg jellemző átlagos elemösszetétele, a magmás kőzetcsaládok fő és nyomelem alkotói. A rift magmatizmus és az óceáni kéreg képződése, a klasszikus ofiolit szelvények és kőzettípusaik, ultrabázisos és bázisos kőzetek. A 5


11. hét

12. hét

forró folt magmatizmus. A konvergens lemezszegélyek, vulkáni szigetívek és aktív orogén övek magmatizmusa, uralkodó kőzetfajtái és ezek differenciációs trendje. Kontinentális területek magmatizmusa és kőzetfajtái. Körkörös szerkezetek, kimberlit kürtők. A granitoidok képződése, típusai, és jellemzői. A savanyú differenciátumok szerepe a telérek, telepek és üveges kőzetváltozatok kialakulásában. Pegmatitos utómagmás kristályosodás maradékolvadékokból (700-550 °C között). Pegmatitok és aplitok kialakulása, ásványos alkotói, szöveti jellege, teleptani jelentősége. Hasadt és nem hasadt magmás telérkőzetek. Szuperkritikus fluidumok, pneumatolitos - kontakt penumatolitos folyamatai és ásványtársulásai. Az utómagmás oldatok hidrotermás kristályosodásának jellemzői, hőmérsékleti tartományai (kata-, mezo-, epi- és teletermális), érces és nem érces ásványtársulásai, a metaszomatózis fogalma és szerepe. Hidrotermás kőzetelváltozások (kilugzás, zöldkövesedés, agyagosodás, zeolitosodás, alunitosodás, stb.). A vulkáni exhalációk jelentősége, kén-, bór- és cinnabarit telepek. Oxidációs és cementációs folyamatok, szerepük a másodlagos ásvány- és telepképződésben, fontosabb ásványaik. Piroklasztitok kialakulása, alkotói, mozgása, szeparálódása, felhalmozódása és kőzetté válása. Piroklaszt árak, laharok, szárazulati és szubakvatikus jelenségek, áltufák, kürtőbreccsák, hialoklasztizálódás, peperitesedés. A piroklasztok osztályozása, kőzetfajtái szemcseméret és szortírozottság szerint. Vulkanoszedimentek és tufatartalmú üledékek. A szedimentáció fogalma, folyamata, fácies környezeti és helye a kőzetciklusban. A fizikai mállás (inszoláció, fagyhatás, növényzet hatása). A kémiai mállás jellege (hidratáció, hidrolízis, redoxi folyamatok, biokémiai reakciók), intenzitása, a mállottság fogalma, mállási stabilitás. A geológiai erózió, a denudáció, a gravitációs tömegmozgások és jelentőségük a kőzetképződésben. Szállítás és leülepedés fogalmai. Hjulström görbék, Stocks egyenlet. A szállítóközegek típusai (jég, víz, szél). A jégmozgatta üledékek mozgása, felhalmozódása, kőzettani jellegei. A folyóvizek hordalékszállítása, koptatódás, szelektálódás, felhalmozódási alakzatok (mederzátonyok, övzátonyok, árterek, folyóhátak). Torkolati szelvények üledékképződése. Állóvizek, tavak, tengerek, óceánok üledékképződési folyamatai, az áramlások, a hullámmzogás és az apály-dagály hatásai, az állóvizek fontosabb üledékfajtái. Eolikus transzportáció, osztályozódás, felhalmozódási környezetek és formák.

6


A diagenezis fogalma, tényezői, folyamatai (tömörödés, pórusvízmozgás, cementálódás, kristályosodás, indikátor ásványok megjelenése).

13. hét

14. hét

A törmelékes üledékek osztályozása szemcseméret, cementáció, kőzet és ásványos összetétel szerint. A törmelékes üledékek vizsgálati módszerei (rostálás, szitálás, hidrometrálás, kötőanyag elemzés). Hisztogrammok, differenciál és integrál szemcseösszetételi görbék, Passega diagram, szemcsealaktan, mikromineralógia. A kavicsos és homokos üledékek, illetve üledékes kőzetek genetikai típusai. A lösz képződése, összetétele, típusai, jellemző lösz szelvények. A sziallitos mállás, az agyagkőzetek típusai, osztályozása. Mechanikai agyagok és vegyi mállástermékek. Agyagásványok rendszere és genetikája, telep és talajképző szerepe „indikátor értéke”, építőipari és környezetvédelmi jelentősége, vizsgálati lehetősége (DTA, RTG, elektronmikroszkópia). Az allitos mállás, az allitok ásványai, képződése petrográfiai osztályozása, laterit szelvények és karsztbauxitok. Vas- és mangánüledékek képződése, ásványai. Foszforitok és foszfátkőzetek. Kovakőzetek, biogén kovaüledékek, kovagumók, impregnációk, hidro- és limnokvarcitok, gejziritek. Sókőzetek, gipsz, anhidrit, kősó képződése, ásványai. Karbonát kőzetek képződése, fácies környezete, típusai, osztályozása, szöveti bélyegei, a Wilson-féle facieszónák. Szénkőzetek képződési környezetei, alkotói, a szénülés folyamata, a szénkőzetek petrográfiai osztályozása, szövete, genetikai típusai, fő előfordulásai Földünkön és hazánkban. A szénhidrogének képződési környezetei, alkotói, a kerogén kialakulása, érlelődése, migráció és csapdázódás, főbb alkotói, teleptípusai, fő előfordulásai Földünkön és hazánkban. A metamorfózis fogalma, típusai, a P-T viszonyok változása, típusai, fokozatai. A metamorf kőzetek ásványtársulásai, stressz- és antisterssz ásványok, a metamorf fáciesövek, szöveti bélyegek, egyensúlyi asszociációk, reakciók. Dinamo-, termo- és regionális metamorfózis. A fontosabb metamorf ásványok, ásványtelepek. Ortoés parametamorf kőzetek egyszerűsített rendszere.

7


A tantárgy részletes tematikája: GYAKORLAT: 1. hét

2. hét

3. hét

4. hét

5. hét

Elsajátítandó ismeretek A tanszéki gyűjtemények, kiállító vitrinek, gyakorló kristály-, ásvány és kőzetkollekciók bemutatása, a könyvtár, térkép- és adattár, illetve a laboratóriumok megismerése, a félévi követelmények ismertetése, segédletek kiosztása, irodalomajánlás. Az elemi cellák és tengelykeresztek felismerésének gyakorlása, kristálymodellek jellemző főirányainak azonosítása, a kristályrendszerekbe történő besorolás. Szimmetriaelemek felismerése, keresése, kristályosztályokba való besorolás, a rendszertani táblázat szabatos használatának elsajátítása. Projekciós ábraszerkesztés szimmetria elemek és lappólusok ábrázolása. A kristályok alapformáinak és formakombinációinak megkülönböztetése, gyakorlása, felismerése. Nyílt és zárt formák. A triklin, monoklin és rombos rendszer formái, a holoéderes formakombinációk meghatározása indexelés alapján rendszertani táblázatok segítségével. Vizuális felismerés indexelés nélkül. A kristályrendszerek holoéderes osztályainak projekciós ábrázolása. A főtengelyes és szabályos formák felismerésének gyakorlása, holoéderes formakombinációk meghatározása indexeléssel, rendszertani táblázat segítségével. Főtengelyes formák és fontosabb ikertípusok vizuális felismerése. A holoéderes osztályok projekciós ábrázolása. ZH a kristálymorfológiai alapismeretekből: 4 kérdés (alaptörvények, projekció, formák, osztályok, rendszerek) 4 határozás (rendszer, osztály, formák) Pótlási vagy javítási lehetőség gyakorlati

8

Elvégzendő feladatok A tanszéki oktatási és demonstrációs adottságok megismerése. Az elemi cellák ismeretének elsajátítása, a tengelykeresztek behelyezése gyakorló kristálymodellekbe.

Szimmetriakeresés kristálymodelleken és ezek azonosítása a projekciós ábrázolással. A nyílt és zárt kristályformák felismerésének és meghatározásának gyakorlása, szimmetriakeresés és rendszerbe, osztályba sorolás. Projekciós ábrák szerkesztése, szimmetriaelemek és lappólusok feltüntetésével. Formakombinációk önálló meghatározása, a rendszer, az osztály és a formák azonosításával.

számonkérés


6. hét 7. hét

8. hét

9. hét

10. hét

11. hét

12. hét

13. hét

órán kívül. Rácsszerkezetek bemutatása, rácsjellemzők felismerése, nevezetes rácsoknál a jellemző kristályformákkal és ásványokkal történő azonosítás. Rácsszerkezetek bemutatása, rácsjellemzők felismerése, jellemző kristályformákkal, ásványokkal történő azonosítás. 2. ZH kristályformák morfológiai meghatározása. Ásványhatározási gyakorlat a már megismert fontos ásványok kémiai és fizikai tulajdonságainak egyszerű módszerekkel történő meghatározása. Műszeres anyagvizsgálati eredmények bemutatása. A kőzetmikroszkóp megismerése, használata, a mikroszkópos ásványhatározás alapelemeinek gyakorlati elsajátítása, alapjelenségek (alak, hasadás, szín, pleokroizmus, interferencia szín, kioltás, tengelykép) előállítása a fontosabb kőzetalkotó ásványokon. Ásványrendszertani gyakorlat, az előés főkristályosodás ásványainak megismerése, azonosítása egyszerű módszerekkel. A morfológiai, szerkezettani, kémiai, fizikai tulajdonságok kombinált felismerése valóságos ásványokon. Az ásvány-paragenezisek fogalma, gyakorlati megismerése. Magmás kőzetek makroszkópi bemutatása, szöveti, szín, ásványos alkotók szerinti azonosítása, a szövettípusok elemzése, makroés mikroszkópi felismerésének gyakorlata, kőzetkémiai elemzési eredmények felhasználása rendszertani besorolásra. Az utómagmás fázisok, illetve az oxidációs és cementációs zóna ásványainak felismerése, legfontosabb jellemzőinek vizsgálata. Ásvány és kőzethatározás egyszerűbb módszerekkel és mikroszkóp segítségével. Üledékes ásványok és kőzetek bemutatása, meghatározása egyszerű módszerekkel és mikroszkóp segítségével. Granulometriai elemzés, mikromineralógiai preparátumok bemutatása. 9

A rácsszerkezetek tanulmányozása, a tulajdonságok értelmezése és rögzítése. A rácsszerkezetek tanulmányozása, a tulajdonságok értelmezése és rögzítése. Az egyszerű ásványhatározási módszerek elsajátítása, a műszeres anyagvizsgálatok megismerése. A kőzetmikroszkóp használata, alapjelenségek előállítása, jegyzőkönyv készítése, rajzos mellékletekkel. A rendszeres ásványtan kijelölt ásványainak azonosítása, felismerésének gyakorlása (előés főkristályosodás) Magmás kőzetek makroszkópi felismerése, elemzési eredményeinek értékelése.

A rendszeres ásványtan kijelölt ásványainak azonosítása, felismerésének gyakorlása (utómagmás fázisok) Üledékes ásványok és kőzetek felismerése, szemcseösszetételi görbe szerkesztése. Karbonátos kőzetek


Karbonátok szöveti típusainak, egyediségeinek, fácies bélyegeinek felismerése, gyakorlása. Makroés mikrofosszília preparátumok bemutatása, őskörnyezet és fáciesjelző szerepük értékelése. Szerves üledékek, sókőzetek gyakorlati megismerése. Szén-, bentonit- és vízkutató források rétegsorának bemutatása magfotók, magminták és karotázsgörbék segítségével. 14. Metamorf ásványok és kőzetek hét megismerése, gyakorlati meghatározása. ZH: ásvány- és kőzetfelismerés (10-10 darab).

szöveti bélyegeinek felismerése mikroszkópban. Üledékes ásványok és kőzetek felismerésének gyakorlása.

Metamorf ásványok és kőzetek felismerésének gyakorlása.

ÁSVÁNY- ÉS KŐZETTAN II. 1. hét

2. hét

3. hét

Elsajátítandó ismeretek Magmás kőzettani alapok átismétlése, a kőzetalkotó ásványok tulajdonságainak felelevenítése, a kőzetmikroszkóp beállítása és szöveti típusok bemutatása. Hazai magmás kőzetek rendszertani csoportosítása.

Elvégzendő feladatok Magmás kőzetszövetek és kőzetalkotó ásványok kőzetmikroszkópi felismerése, a hazai magmatitok makroszkópos azonosítása. Ofiolit sorozatok kőzeteinek, ásványainak szöveti és geokémiai karakterének megismerése

Hazai mezozóos csonka ofiolit szelvények tektonikai környezete, földtani, petrográfiai, geokémiai jellemzői (strázsahegyi peperites metabazalt, Darnóhegy, Szarvaskői Komplexum, Bódvavölgyi ofiolitok, Színvai Metabazalt). Összehasonlító anyagok: kubai ofiolitok izlandi magmatitok indiai trapp bazalt poprádi melafír Ultrabázitok, gabbrók, doleritek pillow bazaltok makroszkópos, mikroszkópi, geokémiai bemutatása Bazaltok petrográfiai Hazai kontinentális jellegű fiatal bazalt geokémiai megisvulkánosság képződményeinek környezete, és makro és képződése, kora, eredeti eloszlása dunántúli merése mikroszkópi határozása. és nógrádi példákon. Köpenyzárványok, hialoklasztok és bazalttufák.

10


4. hét

5. hét

6. hét

7. hét

8. hét

A hazai eocén andezit vulkánosság és képződményeinek bemutatása Nadap és Recsk példáján. A Karancs andezitje. A harmadidőszaki bimodális andezites (dácitos) – riolitos vulkanizmus vulkanotektonikája, eloszlása (fedett, fedetlen), kora, szakaszossága és fő termékeinek makro- és mikroszkópi bemutatása. Hazai miocén andezitek (- dácitok) bemutatása (visegrádi Várhegy, dunabogdányi Csódi-hegy, szandai Péterhegy, Parádsasvár, Sástó, Tardona, Erdőbénye, Telkibánya) petrográfiai és geokémiai bemutatása. Magmakeveredés példája a tokaji Nagyhegy piroxéndácitján. Kontamináció hatásai az Erdőbényei Barnamáj andezit lakkolitjában. Savanyodás és amfibólosodás a gönczi Hársas szubvulkánjának szegélyzónájában. Andezittufák, kürtőbrecsák, blokklávák, hialoklasztizálódott telérek a Tardonaidombság szarmata andezites vulkáni sorozatában. Típusos és hibrid dácitok (Kissebes, Dunabogdány, szobi Csák-hegy, nógrádi Vár-hegy, Regéc, Bodrogszegi, tarpai Nagyhegy). Neutrális vulkanitok kálimetaszomatózisának termékei (pl.: Telkibánya). A (dácitos-)riolitos vulkáni komplexumok láva és tufa képződményeinek vulkanológiai, petrográfiai, geokémiai jellegei, explozivitása és előfordulási területei (Lőrinci, Eger, Gyöngyössólymos, Tibolddaróc, Sály, Kisgyőr). Bentonitosodott riolittufák (Tardonaidombság). Horzsaköves és zeolitos „darázsköves” tufák (Bodrogkeresztúr) A Tokaji-hegység riolitos hablávaösszletei, perlitjei és riolittufái (Telkibánya-Pálháza vonal, TokajBodrogkeresztúr,), Barabás-Mezőkaszony piroxén tartalmú riolitjai. Hazai gránitok képződési kora, környezete, petrográfiai és geokémiai jellegei (Velencei-hegység, Mórágyi rög).

11

A recski és nadapi andezitek megismerése és jellemzése. Hazai andezitek petrográfiai, geokémiai és mikroszkópi megismerése. Makro- és mikroszkópi kőzethatározás

Makroés mikroszkópi kőzet felismerés gyakorlása, az egyéni határozás jegyzőkönyvi rögzítése.

Makroés mikroszkópi kőzet felismerés gyakorlása, az egyéni határozás jegyzőkönyvi rögzítése.

Makroés mikroszkópi kőzet felismerés gyakorlása, az egyéni határozás jegyzőkönyvi rögzítése. A Mátra és a Tokaji-hegység földtani térképeinek megismerése.


Beszámoló a hazai Vulkáni szigetív képződmények, bazaltos andezitek, andezitek, dácitok, alkáli magmatitok felismeréséből és riolitok Kubából. jellemzéséből. Háttérismeretek 9. Terepi gépi és kézi fúrástechnikák, hét fúrásleírások, mintavételezések bemutatása. megismerése. Fúrásanyag feldolgozása, adatnyilvántartás. Aknás feltárás, talaj és üledékes zavart és zavartalan mintavételek, helyszíni észlelések, leírások, fotódokumentáció. A minták nyilvántartása, csomagolása, szállítása, raktározása, preparatív előkészítés anyagvizsgálatokra. Hagyományos és műszeres anyag illetve célvizsgálatok. A vizsgálati megbízhatóság kérdése, akkreditált laborok jelentősége. Térképek, adatbázisok készítése és használata. Kutatási, hatósági, nyilvántartási rendszer bemutatása. Szitálás, hidro10. Törmelékes üledékek granulometriája. hét Kavicsok szeparálása és alaktana, a hazai metrálás, bromoformos és ásványtörmelékes üledékek bemutatása (permi mágneses vöröshomokkő, oligocén homokkövek, szeparáció, szemeloszlási görbék értékelése. pannon és pleisztocén homokkövek). A flis, a slír, az arkóza, a futóhomok és a lösz bemutatása, a gradáció és az érettségi fok meghatározása, kötőanyagok. Kalcimetrálás. 11.

Pelites üledékek, agyagok, talajok fontosabb talajmechanikai-építésföldtani jellemzői (víztartalom, hézagtényező, sodrási és folyási határ, tömöríthetőség, kapillaritás, állékonyság, plaszticitás, tömegmozgási hajlam, beépíthetőség, stb. A szivárgási tényező meghatározása. Pelites üledékek műszeres anyagvizsgálatának (DTA, RTG) értékelése. 12. Jellemző hazai karbonátos üledékek hét vizsgálata kor rétegzettség, szennyezettség, tömöttség, szövet, szín, organogén komponenesek, kristályosság, Wilson-féle fáciesbélyegek alapján (a Dunántúliközéphegység, a Bükkium és a Gömörikum, Észak-Magyarországi paleozóos küszöb). Márgák, kovás, homokos mészkövek, meszes palák. 13. Sókőzetek, vasas-, mangános üledékek, hét kovakőzetek, bauxitok, szénkőzetek hazai hét

12

Talajmechanikai építésföldtani paraméterek megismerése alkalmazása.

és és

Makroés mikroszkópi megismerés.

Makroés mikroszkópi megismerés.


képviselőinek és anyagvizsgálati lehetőségeinek bemutatása hazánk regionális területi egységeinek uralkodó kőzetein és nyersanyagain. Makroés 14. Legjellemzőbb hazai metamorfitok hét bemutatása (Soproni- és Kőszegi-hegység, mikroszkópi megismerés. Számonkérés a Upponyi- és Szendrői egység, Bükk) legfontosabb üledékes és metamorf kőzetek felismeréséből és jellemzéséből.

13

DE TEK TTK Ásvány- és Földtani Tanszék

Recommend Documents