ELTE Tanító és Óvóképző Kar
Óraelemzési szempontok a versenytanításhoz Összeállították: az ELTE Tanító- és Óvóképző Kar tanszékeinek oktatói munkája nyomán: Sinkó Judit és Rádi Orsolya
1
Tartalom:
I.
Bevezetés
II.
Általános szempontok az óraelemzéshez
III.
Anyanyelvi tantárgy-pedagógiai szempontok
I.
Bevezetés
Az ELTE Tanító- és Óvóképző Karának oktatói elkészítették a módosított versenytanítás óratervezési szempontsorát, mely tükrözi az oktatás-nevelés szemléletváltozásait, a tartalom átalakulását, a Karon folyó versenytanítás célkitűzéseit. A szempontsor megismertetésével kettős célt kívánunk elérni: A tanítói munka tudatosságát erősíteni, mert csak ily módon tudjuk az elmélet és a gyakorlat egységét megteremteni. Erősíteni kívánjuk azt a gondolatot, hogy a pedagógiai folyamat (ezen belül a tanítási óra) tervezése meghatározott képességeket, készségeket kíván, amelyeket gyakorlással alakíthatunk ki. A gyakorlati képzési feladatok rendszeréből e tájékoztató csak az óratervezést – mint első szűrőt a versenytanításban - emeli ki, amelynek fő funkciója a tanítói tervezés megítélésében játszik szerepet. Jól tudjuk, hogy a pedagógusmunka nagyon összetett tevékenység, így annak értékelése is összetett. Mégis vannak e munkának minőségi mutatói, amelynek alapján minősíthetjük, értékelhetjük az egyszeri produktumot is. Mit értünk óratervezésen? A tanítási órán végbemenő folyamatok csoportosítását, ezek összefüggését a nevelési-oktatási célokkal. Ez történhet vázlat és tervezet formájában. A felkészülési idő a versenytanítás első fordulójában csak óravázlat megírására ad lehetőséget. Több funkciót betölthet az óratervezés, ezek közül számunkra különösen fontos a pályára készülő hallgató megerősítése. Mit várunk az első fordulóban? - Az óratervezés nem lehet leltárszerű felsorolás. Magasabb a szintje a tudatos tervezésnek, amikor a hallgató az elméletet alkalmazza a gyakorlatban. - Komplexitást: az alkalmazott eljárások, módszerek, munkaformák változatossága, a választások relevanciája. - Integritást: az anyanyelvi tantárgy-pedagógiai és didaktikai ismeretek ötvözése és/vagy részhalmaz-viszonyok megtalálása és megjelenítése. - Önállóságot, eredetiséget: valamennyi tanítási óra egyszeri és egyedi jelenség. II. Általános szempontok az óraelemzéshez
1. Célok, feladatok Mi az óra szerepe a témát feldolgozó oktatási folyamatban? Mit kívánt megoldani/megvalósítani a tanító? Elegendő mennyiségű és megfelelő minőségű-e a feldolgozáshoz felhasznált tényanyag és tapasztalat? Megfelelő-e a jártasságok és készségek fejlesztését szolgáló tevékenységek tartalma, sorrendje? Milyen képességeket, magatartási szokásokat fejleszt az óra? Milyen szerkezeti egységekből épül fel a tanítás-tanulás folyamata az órán? Jut-e kellő idő az egyes szerkezeti egységek tartalmas és eredményes megvalósítására?
2. A tanulás közvetett irányítása eszközök alkalmazásával Használ-e a tanító valamilyen oktatástechnikai eszközt az órán a vázlat szerint? Az eszközhasználat összhangban van-e az óra cél- és feladatrendszerével? Milyen didaktikai funkcióval használja az eszközt a vázlat szerint (ismeretszerzésre, rögzítése, ellenőrzésre, gyakorlásra)? Alkalmas lehet-e a választott eszközök minősége és mennyisége a tanulók csoportos vagy egyéni munkájára? Hogyan győződött meg a tanító a csoportos vagy egyéni munka eredményeiről? (Hogyan ellenőrizte, hogyan értékelte a munkát?) 3. A differenciálás Van-e differenciálás az óra tervezésében? Az egész óra differenciált vagy csak egyes részei? Mi a differenciálás célja, és mi mindenre terjed ki? Kapcsolódik-e hozzá differenciált értékelés? Milyen segédeszközöket tervez a tanító a differenciáláshoz? 4. Szempontok a didaktikai feladatok dominanciája alapján a) Új ismeretek feldolgozása
2
Milyen tényanyag szerepel az órán? Ez milyen formában kerül a tanulók elé? Milyen szempontokat ad a tanító a tényanyag elemzéséhez? Történik-e és hogyan fogalomalkotás? Hogyan történik az ismeretek rögzítése? Van-e gyakorlati alkalmazás, s ennek milyen módjait tervezi meg? b) Az ismeretek gyakorlati alkalmazása Helyesen választja-e meg a tanító a gyakorlandó tartalmat? Az alkalmazáshoz szükséges ismereteket idézik-e fel az órán? Sikerül-e összekapcsolni az elméletet a gyakorlattal? Érvényesíti-e a gyakorlás fontos szempontjait: a tudatosságot, a fokozatosságot, a változatosságot? Gondol-e arra, hogy a gyakorlás anyaga nevelő hatású is legyen? c) Ismétlés, rendszerezés Helyesen határozza-e meg a tanító az ismétlődő ismeretek körét? Helyesen választja-e meg a tanulói tevékenységeket az ismétléshez? Sikerül-e kiemelni az anyag lényeges jegyeit? Sikerül-e az órán új szempontok alapján rendszerezni az ismeretanyagot? Sikerül-e felismertetni az anyag részei között a belső összefüggéseket? Az egyes tantárgycsoportok sajátos szempontjai az óraelemzéshez A. Anyanyelvi tantárgy-pedagógia 1. Magyar nyelv és irodalom a) Kommunikáció Köznyelvi kiejtés A helyesejtési gyakorlatok szervesen kapcsolódnak-e az óra anyagához? Beszéd Hogyan történik a szómagyarázat? Milyen eszközöket vesz igénybe a szókincs bővítéséhez, pontosításához? Szóbeli és írásbeli szövegalkotás Kellő hangsúlyt fektet-e a tanító a szövegalkotás szabályainak gyakoroltatására, tudatosítására? Hogyan készíti elő és értékeli a tanító a tanulók szóbeli/írásbeli szövegalkotását? b) Olvasás, szövegértés Az olvasási képesség Mit tesz a tanító a tanulók olvasástechnikájának megalapozásáért? Hogyan teremti meg a hangulatot a tanító az irodalmi mű befogadásához? Hogyan alakulnak a szövegértés fokozatai a szövegfeldolgozás során? Hogyan alkalmazkodik a szövegfeldolgozás során a tanító a tanulók egyéni különbségeihez? Törekedik-e a tanító az olvasott művel kapcsolatos következtetések megfogalmazására? Műismeret Figyelembe vesz-e a tanító a szövegfeldolgozás során a szövegközpontúság, a komplexitás és a kreatív befogadás elvét? Él-e a tanító a drámapedagógia lehetőségeivel? Irodalmi ismeretek Hogyan tudatosítja és gyakoroltatja a tanító a műfaji ismereteket? Mennyire kívánja meg a tanító a tanulóktól az irodalmi fogalmak használatát? Alkalmazkodik-e a vázlatírás során a lírai, epikai művek sajátosságaihoz? Hogyan történik az irodalmi mű stílusának, nyelvezetének vizsgálata? Megfelel-e az óra a funkcionális szemléletű nyelvtanítás követelményeinek?
3
Melléklet a cél meghatározásának elemeihez
1. A célokat úgy határozzuk meg, hogy azok a tanulók megfigyelhető cselekvéseit tartalmazzák. Pl. felsorolni, összehasonlítani, azonosítani, kiválasztani, saját szavaival elmondani, adott szempont szerint rendezni. 2. A célbajutás feltételeinek meghatározása. Pl. a tanuló táblázatot, számítógépet, eszközöket használ; egyedül vagy csoportban. 3. A célviselkedés minimális szintjének meghatározása. Pl. helyes válaszok minimális mértékének, pontossági fokának meghatározása, időbeli korlátozás.
A tervezés során használható link: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1200110.KOR&celpara=#xcelparam
ÉRTÉKELŐ LAP A pályázat jeligéje:_____________________ adható pontszám
A célok, feladatok meghatározása* - a fejlesztésközpontúság érvényesítése (NAT-kompatibilitás) - a célmeghatározás tartalma - a célmeghatározás korrelációja az óravázlattal Az óra didaktikai felépítettsége - a szakirodalomból ismert elvek alkalmazása az adott tartalomhoz, az oktatási folyamat szerkezete - a domináns didaktikai feladat felismerése A szaktárgyi tartalom és a metodika értékelése - a szövegfeldolgozás elméletének alkalmazása, a tartalom koncentráltsága, gazdagsága - a tervezett tevékenységek és eszközök alkalmassága - kreativitás, változatosság, eredetiség a választott tevékenységekben összesen:
kapott pontszám
össz: 10 3 2 5 össz: 20 10 10 össz: 20
8 8 4
50
Bp. 2013. december 2. ___________________________ a bizottság tagja
4
„AZ ÉVFOLYAM KIVÁLÓ TANÍTÓJA” VERSENY MEGHIRDETÉSE AZ ELTE TANÍTÓ- ÉS ÓVÓKÉPZŐ KARÁN 2013/14 A verseny célja, hivatástudatukat.
hogy
a
hallgatók
a
gyakorlatban
bizonyíthassák
felkészültségüket,
A versenyen részt vehetnek a tanító szak nappali és esti tagozatának végzős hallgatói. A verseny feltételei és lebonyolításának menete: 1. A részvételi szándékot a hallgatók 2013. november 18-án 17 óráig az I. em. 102. szobában leadott borítékkal jelezhetik. Az évfolyam kiváló tanítója 2014. címzésű borítékra írják rá választott jeligéjüket és műveltségterületüket. A lezárt boríték tartalmazza a pályázó nevét, email címét és Neptun-kódját. 2. A verseny első fordulóját 2013. december 2-án 8:15-től 9:45-ig rendezzük az informatika szaktantermekben. A tájékoztatót 8 órától tartjuk a 119-es teremben. A versenyfeladat: egy, a helyszínen megismert témájú olvasásóra tervezetének elkészítése. A munkához a tervezet szerkezetét és az elbírálás szempontjait megadjuk, elektronikus segédlet a teremben használható. 3. A jeligés tervezetek értékelését bírálóbizottság végzi: kiválasztja a tíz legjobb írásbeli munkát, amelyek készítői a második fordulóban taníthatnak. A jeligék dekódolását követően december 12-én a 102-es szoba előtti faliújságon és a honlapon tájékoztatjuk a részvevőket az első forduló eredményéről, valamint a tanítás választható osztályairól és a választható tananyagokról. 4. A tíz versenyző 2014. január 17-ig e-mailben /
[email protected]/ jelezheti, hogy melyik osztályban milyen órát szeretne tanítani. 5. Január 27-től 31-ig, előre beosztott időpontokban hospitálhatnak azokban az osztályokban, ahol a tanítás lesz, ezután készíthetik el a választott óra tervezetét. 6. A tervezeteket február 6-án 17 óráig kell leadni a 102. szobában, ezek áttekintése után, február 12-én jelezzük a hallgatóknak, hogy tanítható-e a tervezet. 7. A nyilvános versenytanításokra 2014. február 17. és 28. Gyakorlóiskolában. A tanítást a bírálóbizottság előtti elemzés követi.
között
kerül
sor
a
8. A versenytanítás eredményét a bírálóbizottság a tervezet, a tanítás és az elemzés alapján állapítja meg. Az eredményeket 2014. március 8-án írjuk ki. A verseny díjazása: A helyezettek "Az évfolyam kiváló tanítója 2014." kitüntető címet rögzítő oklevelet kapnak. Amennyiben a bírálóbizottság a versenyzőnek jeles osztályzatot ajánl, mentesülhet a zárótanítás alól. Pénzjutalmak: I. helyezett: 18.000.-Ft II. helyezett: 15.000.-Ft III. helyezett: 12.000.-Ft A díjakat a Gyakorlóiskola március 15-i megemlékezésén adjuk át. A díjazottak nevét a kari oklevélosztó ünnepélyen felolvassuk. Budapest, 2013. 10. 30.
Dr. Demeter Katalin a bíráló bizottság elnöke 5
6
